text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.
|
Bezárt múzeumokat és félbemaradt projekteket hagy a kultúrharc csataterén a kormány
|
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202125__kozgyujtemenyek__tartalom_helyett_forma__megalomania__muzeumi_ejszakak
|
2021-06-25 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nem volt biztosított a Momentum Mozgalom gazdálkodásának törvényessége 2018-2019-ben, ezért a pártnak erősítenie kell a gazdálkodása törvényességét. A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak szintén lépnie kell a törvényes gazdálkodás érdekében – közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ).
Nagy Imre felügyeleti vezető elmondása szerint a Momentum Mozgalom 2018-ban 553,5 millió forint, 2019-ben 44,3 millió forint költségvetési támogatásban részesült. A párt a 2018. évi pénzügyi kimutatásában 585,3 millió forint bevételt, valamint 596,4 millió forint kiadást, a 2019. évi pénzügyi kimutatásában 162,1 millió forint bevételt, valamint 171,9 millió forint kiadást számolt el.
Tehát 2018-ban 31,8 millió forint, 2019-ben pedig 117,8 millió forint nem a központi költségvetésből származó bevétele volt.
A párt a 2018-2019 közötti időszakban nem alakított ki szabályszerű könyvvezetési rendszert, és nem biztosította a könyvvezetésének törvényességét, ezáltal a párt nem támasztotta alá szabályszerű könyvvezetéssel a pénzügyi kimutatásaiban szereplő bevételi és kiadási adatokat – magyarázta Nagy Imre.
Az ÁSZ ezért kilenc javaslatot tett a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2018-ban 206,3 millió forint, 2019-ben 24,6 millió forint költségvetési támogatásban részesült. Az ÁSZ szerint a párt belső szabályozása és számviteli kereteinek kialakítása a 2018-2019. közötti időszakban szintén nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, így nem voltak bizotsítottak a törvényes gazdálkodás feltételei.
Nagy Imre szerint a nem szabályszerű könyvvezetés és gazdálkodás miatt sérült a közpénzek átláthatósága és a közélet tisztaságának Alaptörvényben meghatározott elve a pártnál, amelynek a 2018. és 2019. évekre elkészített pénzügyi kimutatásai nem mutattak megbízható és valós képet a gazdálkodásáról, bevételeiről és kiadásairól.
|
ÁSZ: Megbízhatatlanul gazdálkodott a Momentum és a Kutyapárt
|
Fekete-Győr Andráséknak 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük az Állami Számvevőszéknek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210625_ASZ_gazdalkodas_Momentum_Kutyapart
|
2021-06-25 13:55:00
| true | null | null |
HVG
|
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
Mi játszódik le a sportoló lelkében, ha például látja hosszú percekig mozdulatlanul feküdni csapattársát a pályán? Hogyan lehet feldolgozni és előnnyé kovácsolni a rossz kezdést egy Európa-bajnokságon, milyen hatással van egy sportolóra, milyen hatással lehet a vasárnapi győzelem a magyar válogatottra, ha továbbjut? Mit gondolhat most a skótok elleni meccs hőse, Csoboth Kevin, aki bő egy hónappal ezelőtt még kerettag sem volt a válogatottban? A kérdésekre Lénárt Ágota sportpszichológus segített válaszokat találni.
|
Biztosítás – biztonság: Mészáros ebben az üzletágban is tovább nyomul
|
Magyarország leggazdagabb embere nagyot nem kockáztat, a biztosítási piacon is felerészt állami megbízásokból él.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202124_hunbond
|
2021-06-18 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Idén tavasszal véget ért a hosszúra nyúlt átmeneti állapot a Club Aliga történetében, ami a rendszerváltással kezdődött. A pontot a NER teszi ki a pártüdülő történetének végére: a kormányzati támogatással, kiemelt projektként megvalósuló óriásfejlesztés a régi épületek nagy részének bontásával elkezdődött. Club Aliga különös hely volt az elmúlt évtizedekben, a Balaton legjobban őrzött titka, ahol a magaspart árnyékában, az egyre jobban elburjánzó növényzet és az egyre málladozóbb épületek közt megállt, vagy legalábbis lelassult az idő. Érezni lehetett még a szocializmus levegőjét, ha nem is a maga valójában, de mégis csak izgalmas időutazást kínálva egy olyan világba, ami mára szinte nyom nélkül eltűnt mindenhol. Ez a hangulat még idén is átélhető az egykori Elnöki villa oszlopos tornácán állva, vagy az Étterem/Konferenciaközpont földszinti termében, ahol tépett vörös függönyöket cibál a szél, vagy a fedett kertmozi sárga széksorai közt – de ezek már csak az utolsó szigetek a bontás tengerében. Aliga elvarázsolt retró világát, amit szerencsére sok blogbejegyzés, cikk, videó és fotósorozat megörökített, eddig sem valamiféle tudatos döntés tartotta fenn, hanem a régóta tervezett turisztikai fejlesztés folyamatos csúszása. Most már azonban, hogy a NER tőkeereje megérkezett, az átalakulás nem csúszik tovább.
Balatonaliga – ezt az egyet mindenki tudja, az is, aki soha nem járt itt – pártüdülő volt a szocializmus évtizedeiben. Olyan hely, ahova mezei halandó nem nagyon tehette be a lábát, legfeljebb kiszolgáló személyzetként, mivel a pártvezetők számára fenntartott részt szigorúan őrizték. A terület adottságai egészen kivételesek, és különösen alkalmassá tették erre a szerepre, mivel a tó keleti partját övező magaspart ezen a részen a legmagasabb, szinte teljesen elrejti a kíváncsi tekintetek elől a tövében megbújó keskeny zöldsávot. Ezt a sávot fentről, a vasútállomástól csak egy szerpentines úton át lehet megközelíteni, a parton végigfutó utca, a Zrínyi út pedig kapuval volt lezárva mind Balatonvilágos, mind Balatonakarattya felől. A pártüdülő egyben meg is szakította ezt az utat, évtizedekre elrekesztve egymástól a szomszédos üdülőtelepeket. Ez a védett és rejtett fekvés még egy kedvező adottsággal egészül ki: a Balatonnak ez a pontja esik a legközelebb Budapesthez az M7-es autópályán érkezve. Ugyanezek a tulajdonságok teszik a területet különösen alkalmassá egy turisztikai luxusfejlesztés számára is, és érdekes módon a kommunisták érkezése előtt is ez volt vele a terv. A pártüdülőt az 1940-es években a „magyar Monte Carlo” álma előzte meg.
Hogy most milyen álom vezéreli az előző történeti rétegeket leradírozó fejlesztőket, arról egyelőre keveset tudni. Küldtünk egy részletes kérdéssort a tulajdonos Appeninn Nyrt.-nek, amire kaptunk egy hosszú, de valójában a kérdések jelentős részét nyitva hagyó választ. A cég nyilvános kommunikációja szintén csak bizonyos témákat érint, úgyhogy a jövőt illetően a kirakósnak egyelőre legfeljebb néhány darabját ismerjük. Azt viszont érdemes felidézni, hogy jutott el a terület a rendszerváltástól idáig.
1990 elején az egykori MSZMP-ingatlanvagyon nagy része, köztük a Pártüdülő a Minisztertanács Hivatalának felügyelete alá került. Májusban először engedték be a sajtót az addig szigorúan elzárt területre, a Fejér Megyei Hírlap még a Kádár-villa teljesen érintetlen társalgóját is megörökítette egy fotón. Akkor még a pártelit számára fenntartott szocialista luxus jellemezte a területet:
„Mint Bondár József igazgató elmondta, az üdülő 52 hektáron, 2,4 kilométer hosszúságú partszakasz mentén fekszik; 84 különböző épület található a területén, amelyekben 202 szoba szolgál jelenleg szállodai célokat. Mindehhez egy sor kiszolgáló létesítmény járul: éttermek, presszók, tanácskozótermek, teniszpályák, kertmozi, fedett uszoda, orvosirendelő, óvoda, bölcsőde, de még saját virágkertészete is van az üdülőnek. Mindössze hat-hét hektárnyi a példásan gondozott park, a többi a löszfalig felkúszó, érintetlen vadon. 13 kertész tartja rendben a pázsitot, amelynek öntözéséhez saját vízkiemelője van az üdülőnek.”
A rendszerváltás Balatonvilágos számára is alapvető változást jelentett: 1992-ben a helyiek demonstratív módon átvonultak a lezárt parti úton, és őszre elérték, hogy a kapuk megnyíljanak, idővel pedig azt is kiharcolták, hogy a pártüdülő strandjából szabadstrand legyen. Ez azért is lényeges, mert Balatonvilágos (és a hozzá tartozó Balatonaliga) nagyon furcsa fekvésű település. Egyik fele a magaspart tetején helyezkedik el, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a tóra, a másik fele pedig lent a parti sávon. A két részt nemcsak a nagy szintkülönbség, de a vasút is elvágja egymástól. Maga a víz több kilométer hosszan teljesen megközelíthetetlen, mert a magánházak kiérnek a tóig, nem jutott hely sem parti sétánynak, sem strandoknak. Balatonvilágos jelentős része számára a Club Aliga jelenti azt a területet, ahol a Balatonhoz egyáltalán hozzáférhetnek: a községnek így óriási lehetőséget kínált a Pártüdülő megnyitása, és az elmúlt harminc évben mindvégig azért küzdöttek, hogy ne alakuljon olyan helyzet, amikor kapukat újra bezárják.
Ez az aggodalom most is meghatározza az önkormányzat mozgásterét: Balatonvilágos számára a strand létkérdés, minden másban nagy engedményeket tud tenni, ha ezt megtarthatja.
A terület 1990 után állami kézben maradt, de elvesztette korábbi funkcióját, Club Aliga néven piaci alapon kellett működnie, bevételt a szálláskiadás, a vendéglátás, a rendezvények és a kikötő jelentett. Az elegánsabb villákat (köztük a Kádár-villát) idővel lezárták, mivel ezeket nem tudták hasznosítani. És természetesen mindig napirenden volt a privatizáció, hiszen látni lehetett, hogy óriási értékről van szó, amit egyben vagy darabokban is jól el lehetne adni. Balatonvilágos érthető módon rettegett ettől, de nem volt elég érdekérvényesítő képessége ahhoz, hogy megszerezze legalább az utakat és a strandot az államtól, pedig időnként még perre is ment a tópartjáért. 1995-ben a Club Aliga a társadalombiztosítási önkormányzathoz került vagyonjuttatásként, majd az egészségügyi tárca továbbképző központja lett, és a 2000-es években már a lepusztultságáról, elhanyagoltságáról cikkeztek. 2004-ben az állam árulni kezdte, és végül 2007-ben 5,5 milliárd forintért megvette a Pro-Mot nevű izraeli ingatlanfejlesztő cég.
A Pro-Mot megpróbált békét kötni a területért kezdettől fogva elszántan harcoló Balatonaliga Üdülőközössége Egyesülettel és az önkormányzattal, lépcsőt vágott a lakosoknak a löszfalba, nyitva tartotta a kapukat, nagyvonalú ígéreteket tett, és 2013 végén településrendezési szerződést is kötött Balatonvilágossal. Az önkormányzat részben lemondott a korábban neki szánt területekről, és olyan helyi építési szabályzatot fogadott el, amelybe mindkét fél szempontjait beépítették. A Pro-Mot tervei egyébként teljesen őrültek voltak. Olyan megalomániás ingatlanfejlesztést álmodtak a tópartra, amilyenre elég sok példa volt a 2008-as gazdasági világválság előtti időszakban (például az Álomsziget nevű projekt Budapesten az Óbudai-szigeten, amely szintén soha nem valósult meg). Balatonaligán 15 év alatt 75 milliárd forintot akartak elkölteni. Ebből a 2012-es videóból kiderül, hogyan: egy fél Siófoknyi új városrészt akartak felhúzni az omlásra hajlamos löszfal tetején, toronyházakkal, a löszfalat pedig kibetonozták volna, hogy ne szakadjon le a súlytól, a mélyébe rejtve a mélygarázsokat (meg a látványterv alapján egy földalatti disztópiás bunkerdiszkóban táncoló embereket is).
Természetesen ebből aztán nem lett semmi, a Club Aliga békésen szendergett tovább, nyáron megteltek nyaralókkal a retro szállodák, a villák málladoztak, a világosiak ingyen strandoltak, az egykor az Utasellátó Vállalat által fenntartott parti büfésorból pedig hangulatos strandétkezde lett Aligha Kert néven. Közben csendben megérkezett a NER: 2018-ban az akkor Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó Appeninn Holding megvette a Pro-Mot Kft.-t és ezzel együtt a volt Pártüdülőt is (a tulajdonosi viszonyok egyébként elég bonyolultak, mert a terület egy részére a Pro-Motnak csak tartós vagyonkezelői joga volt, az utak pedig közútnak minősültek). Tiborcz tavaly májusban kiszállt a cégből, és az Appeninnben lévő üzletrészét eladta a 21 pláza, valamint több ismert hotel fölött rendelkező Jellinek Dánielnek (vele ekkor interjút is készítettünk a Válasz Online-on), a Mészáros-féle részvénycsomagot pedig már korábban megszerezte az eddig viszonylag ismeretlen Balázs Attila (vele ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen). Jelenleg ők az Appeninn meghatározó tulajdonosai, de a NER-közeli turisztikai fejlesztéseket összegyűjtő cikkünkben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy Hamar Endre ügyvéden keresztül továbbra is megvan a kapcsolat a miniszterelnöki vő felé.
És megvan az állami támogatás is az összesen 8,35 milliárdos fejlesztéshez, hiszen egy 2020. augusztus 7-én megjelent kormányhatározat nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítette a Club Aliga fejlesztését, és ezzel kivonta a szokásos hatósági eljárások, valamint a településrendezési eszközök előírásai alól. A rendelet nagyon részletesen, helyrajzi számra lebontva szabályozza, hogy milyen új telekosztás és beépítési szabályok vonatkoznak a területre (vagyis tulajdonképpen megszüntette Balatonvilágos ezzel kapcsolatos korábbi korlátozásait). Az új szabályozás néhány sarkalatos pontja:
az egykori villasor (294-es hrsz) területe 800 nm2-es telkekre osztható fel, és azokon nyaralók építhetők, a nyaralók előtt pedig nem kell (nem lehet) parti sétányt kialakítani, vagyis ezek a telkek a legrosszabb balatonvilágosi hagyomány szerint kiérnek majd a vízig;
a jelenleg döntően zöldterülettel borított 292 hrsz-nél, valamint a levezető út melletti 302 hrsz-nél 80%-os beépítettség lehetséges, és ezek is felparcellázhatók;
a kikötőnél található 295/7-es telek közterületi jellegét nem kell fenntartani;
a terület déli részén, a mai szálloda körül (295/14 és /16) elég 50%-os zöldfelület és akármennyi épület elhelyezhető;
a mostani uszoda előtt (295/5) sem lehet parti sétány.
Mindez csak néhány különösen feltűnő elem a rendelkezések közül, amelyek összességében mind abba az irányba mutatnak, hogy a jelenleg csak nagyon szellősen beépített, rengeteg zöldterülettel rendelkező, és keresztbe kasul szabadon bejárható terület rendkívül sűrűn beépüljön, több részre szabdalódjon, és a jelenleg teljes hosszában szabadon végigsétálható tópart megközelíthetősége a strand és a kikötő előtti szakaszra korlátozódjon.
A balatonvilágosi önkormányzat keményen beleállt a szomszédos egykori úttörőtábor helyére tervezett társasházmonstrum elleni küzdelembe (és talán sikerült is elhárítania ezt próbálkozást), a Club Aliga ügyében viszont jóval óvatosabb. Februárban Takács Károly polgármester a helyi lapban arról tájékoztatta a lakosokat, hogy a kiemelő rendelet nagyon nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatot, ennek ellenére szeptemberben sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük az Appeninn képviselőivel, de a cég feltételül szabta egy ún. bennfentes nyilatkozat aláírását, ezért nem tudnak a részletekről beszámolni. A céljuk viszont nem az ellenségeskedés, hanem a megegyezés, hogy minél nagyobb szabad parthoz juttassák a községet. Az előzményekből és az egyébként érthető prioritásokból, valamint a teljes jogi kiszolgáltatottságból is következik, hogy az önkormányzat végül a szabadstrand és az út átjárhatóságát hozhatja el sikerként ebből a folyamatból, egyéb szempontokkal (zöldterület, beépítés, védett épületek) nem nagyon törődhetnek.
A helyi civil ellenállást szervező Aliga Fürdőegyesület viszont május 6-án arra hívta fel a figyelmet, hogy a 294-es telek már említett új szabályozása 540 méternyi de facto létező parti sétány megszűnésével jár, mivel a 15 újonnan kimért telek az uszoda és az akarattyai kerítés között leér a vízpartig. Ha ezek a telkek elkelnek, és luxusvillák épülnek rajtuk, az aligaiak legfeljebb a kerítésen át nézhetik itt a Balatont. Mindez még a Kádár-szigetet is megközelíthetetlenné teszi. Az Apennin felé kompromisszumokra hajló polgármester és az egyesület között már februárban súlyosan meg is romlott a viszony, és a civilek azóta is arról panaszkodnak, hogy nem kapnak érdemi tájékoztatást (mi sem kaptunk egyébként Takács Károly polgármestertől, aki többszörös telefonos megkeresés után írásban elküldött kérdéseinkre nem reagált).
Hogy itt parcellázás készül, azt közvetve az Appeninn is elismerte abban a tavaly februárban kiadott közleményében, amelyben beszámolt a bontási munkák kezdetéről: „Az üdülőterület északi részén, az úgynevezett Aliga2 részterületen több, régóta elhanyagolt, védettséget nem élvező, és esetenként balesetveszélyes, korábban elzárt épület lebontása, valamint a körülöttük lévő elburjánzott növényzet rendbetétele is megindult. A fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának finanszírozását.”
Vagyis a sétánymentesített, vízparti telkeket tényleg el fogják adni, azzal az érvvel viszont nehéz azonosulni, hogy minderre azért van szükség, hogy a többi terület megújítását finanszírozzák, az Appeninn ugyanis elég komoly támogatásokat nyert el ehhez, vagyis fejlesztéseit közpénzből valósíthatja meg. Tavaly a cég indult a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. szállodafejlesztési pályázatán, és 7,35 milliárd forint támogatást kapott az aligai helyszínre, idén tavasszal pedig 1,3 milliárd forintot nyert el ugyancsak Kisfaludy-pályázaton, hogy új települési főteret és multifunkcionális rendezvényhelyszínt építsen a területen. Közel egymilliárd forintot pedig a kikötő fejlesztésére nyertek el áprilisban. Forrás tehát éppenséggel van a tervek megvalósítására parcellázás nélkül is.
Az Appeninn kérdéseinkre írt válaszában ezekről a nyilvános támogatást kapott elemekről beszél részletesebben. A balatonvilágosiakat leginkább érintő strandkérdésről azt mondják: „A fejlesztőnek nincs, és nem is volt szándékában elzárni a fürdőzők elől a strandot. Minden ezzel kapcsolatos híresztelés csupán hangulatkeltés. A helyi lakosok és nyaralótulajdonosok változatlan feltételek mellett térítésmenetesen látogathatják a strandot. […] Az újjáépített strandon a meglévő értékes faállomány megtartásával, szükség esetén újra telepítésével megőrizzük a balatoni régió zöld dominanciáját. Társaságunk strandfejlesztéseiben olyan vízparti rekreációs parkokat hozunk létre, amelyekben a vízi és szárazföldi szabadtéri sportoké, a gasztronómiáé és a kulturális élményeké a főszerep. Nem egyszerű pázsitos strandok jönnek létre, hanem családi, minden generáció számára megfelelő programokat, élményeket biztosító park” – írták.
Az Appeninn szerint a kiemelt minősítéssel járó nagyobb mozgástér ellenére a fejlesztés fő célja az értékteremtés, és javítani szeretnék a helyi közösség életminőségét, ezért is vállalták egy új közösségi agóra kialakítását, amely „a település főtereként funkcionálhat, köztéri bútorzatával, gondozott kertjével, kereskedelmi és vendéglátó egységeivel. A másik közösségi funkciót betöltő attrakció egy multifunkcionális rendezvényhelyszín kialakítása, amely nem csak filmvetítéseknek, színházi előadásoknak és koncerteknek, de helyi ünnepségeknek is helyszínül szolgálhat majd.” A kikötő mérete 213 hajóhelyresre bővül (190-ről), parkoló épül mellé, és a későbbiekben menetrendszerinti járatok fogadására is alkalmas lesz. A jelenlegi, vonzerejüket elvesztett szálláshelyek helyett „a területen több, különböző célcsoport részére igényekre szabottan, jellegében más, külső jegyeiben azonban azonos szálláshelyeket” kívánnak kialakítani. Konkrét látványterveket vagy masterplant bemutatni egyelőre nem akartak.
Mindebből és amiről a válasz hallgat (összességében hogyan alakul a zöldfelületi mutató, lesz-e parcellázás a villasor helyén, mi lesz a történeti értékű épületekkel) nagyjából azért kiolvasható egy olyan átalakulás, ami Balatonvilágost megnyeri a strand és a kikötő fejlesztésével meg valami főtérfélével (a község központja történetileg nem itt van, ezért ez nehezen értelmezhető, de a fejlesztő érdekeivel egybevág a létrehozása), erre a cég állami támogatásokat fordít, a terület többi részén pedig az új szabályozás megnyitja a kaput az olyan jellegű intenzív fejlesztés előtt, mint ami manapság a Balatonnál, a Velencei-tónál, sőt még a Fertőnél is egyre gyakoribb, és amit sokan rendkívül kártékonynak tartanak, például a civil szervezetekből idén tavasszal megalakult Nagy Tavak Koalíció, vagy éppen a tó körbebetonozása ellen szavát felemelő Jordán Ferenc rendszerökológus.
Az Appeninn a lebontott épületek kapcsán leromlott állapotukat, életveszélyességüket hangsúlyozza, amit a még álló történeti értékű épületekről is el lehetne mondani, de a Club Aliga területén található építészeti értékek sokkal változatosabbak és sokszínűbbek annál, hogy ennyivel napirendre lehetne térni az eltűnésük fölött. Több kiváló tanulmány is született a témáról az elmúlt az években, például a korábbi építési szabályzathoz készült értékvizsgálat, Hurták Gabriella Egy elveszett világ című írása és Walton Eszter 2017-ben készült fényképes beszámolója, ami ma már történeti értékű, mivel az utolsó pillanatokban örökített meg sok eltűnt épületet. A szakirodalomban időnként előforduló „aligai skanzen” kifejezés találóan utal arra, hogy olyan volt ez a terület, mintha a 20. századi balatoni építészet teljes minden jellegzetes példáját egy helyen gyűjtötték volna össze. A legjobbak egy részét a balatonvilágosi önkormányzat helyi védelem alá vonta, és vélhetően ennek köszönhető, hogy egyelőre nem mindent bontottak el, de szinte mindegyik ház rossz állapotú, és annyira nem látszik rajtuk semmi gondoskodás, hogy nagy optimizmusra van szükség ahhoz, hogy a sorsuk jobbra fordulásában reménykedjünk. Az aligai skanzen a maga egészében, ahogyan igazán érdemes lett volna megtartani, már nem létezik.
Ami odaveszett
A legnagyobb veszteség Aliga 2 villasora, aminek egykor a Kádár-villa szerves részét alkotta, és amely terület északi részén található Elnöki villától az uszodáig húzódott a belső feltáró út és a tópart között. Ezt a részt a pártelit számára tartották fenn, és belső kerítés választotta el a déli Aliga 1 komplexumtól, ahol az egyszerűbb pártfunkcionáriusok nyaralhattak. A villák nagyjából egységes koncepció szerint épültek az 1970-es években, kései szocialista modern stílusban, egy korábbi, polgári villasor helyére, aminek épületeit lebontották (a szocializmus első szakaszában még ezeket a régi villákat használta a pártvezetés).
A II-III-as villa inkább társas ikerüdülő volt, a IV-es villa volt Kádáré, az V. villa és a két oldalán felépült, egyforma V-a és VI. villák nagyon szép komplexumot alkottak, terméskő oldalfalakkal, lebegő vasbeton lépcsőkkel és betonlamellákkal. A középső ház emeletes volt, a két szélső földszintes. „A közvetlenül a Balaton partján álló két épület teljesen nyitott a tó felé, azonban a köréjük telepített növényzet – a kilátás megszüntetése nélkül – egyfajta intimitást biztosít a nyaralóknak. Ezt a fajta érzékeny környezeti szituációt, a kint/bent, nyitott/védett terek átmenetiségét a betonlamellák szépen átvezetik a homlokzatokra, a padló „lebegtetése” pedig még finomabbá, megfoghatatlanabbá teszik az épület és a természeti környezet határát” – írta róluk Hurták Gabriella.
A VII. és a VIII. villa átépített polgári nyaraló volt a 20. század elejéről, az első szép art déco domborművek díszítették. A IX. és a X. villa egyszerű bungalók voltak, ezek nem képviseltek értéket. A lebontott raktárakra, kiszolgáló épületekre, a mosodára és a Sportszállóra ugyanez igaz.
A fenti kép Kádárt az V-a villa teraszán örökítette meg, vagyis nem a saját nyaralójában, hanem annál az épületnél, ahol általában Aczél György nyaralt, aki rendszeresen át is járt sakkozni Kádárékhoz. Az aligai Pártüdülő fénykoráról egyelőre meglepően kevés képet publikáltak, és a korabeli sajtóban sem jelentek meg ilyenek, ezért a fotó különösen érdekes.
A másik nagy veszteség az I. és II. szálló, amelyek már Aliga 1 területére esnek. Ez a két egyforma, szimmetrikus épület Csongor és Tünde Szálloda néven épült 1943-44-ben, az magyar modern (Bauhaus) építészet jelentős mestereinek számító Olgyay fivérek tervei szerint. A balatonaligai nyaralótelep kiépítése csak a 20. század elején kezdődött meg, amikor polgári magánvillák és két kisebb szálloda (a Rákóczi és a Terézia Szálloda) épült a partsávon. 1943-ban a Balatonaliga Fürdő- és Gazdasági Rt. Olgyay Aladárral és Olgyay Viktorral egységes koncepció szerinti a beépítési tervet készíttetett a területre (ez természetesen még adottságként kezelte a magánvillák létét). A magyar Monte-Carlónak nevezett koncepció a Balaton legelegánsabb, mondén üdülőhelyét akarta létrehozni Aligán, amiből a háború előtt csak a Csongor és Tünde ikerszállók és a kikötő készült el (Balatonaligán még 1944-ben, a front átvonulása előtt is javában folyt az újabb szállodák építése).
A Csongor és Tünde Szállót a pártelit villái mellett látva egykor érzékelhető volt a balatoni építészet rendszereken átívelő folyamatossága: a terméskő harántfalak, a fekvő téglalap formájú nyílások és a megemelt teraszokra felvezető lépcsők a húsz év különbség ellenére ugyanahhoz az esztétikai világhoz tartoztak. A szállodákon a szocializmus keveset változtatott, csak az erkélykorlátokat és a nyílászárókat cserélték ki. A szállodák a belső főúton álltak, ezért az egész üdülőtelep képét meghatározták, és valójában rossz állapotban sem voltak, néhány éve még vendégeket fogadtak.
Ami még megvan
A telepen legutóbbi látogatásunkkor még állt az elhagyatott uszoda és a paneles szerkezetű III. szálló épülete, amelyek nem képviselnek különösebb értéket, és megvolt az izgalmas betonszerkezetű fedett kertmozi. Működik az 1960-as évekből származó, a korabeli balatoni építészet legjobb darabjaival (például a tihanyi hajóállomás vagy a tihanyi és a szántódi rév épületeivel) párhuzamba állítható büfésor is, amelyet azonban a főtér-tervek szinte biztosan elsodornak. Aliga 1 területén fennmaradt három polgári villa is a 20. század elejéről: a Szász-villa a budai hegyvidék nyaralóira jellemző svájci stílusban épült favázas, lombfűrészdíszes verandával 1906-ban (az építtető Szász-család több tagja fontos szerepet játszott a magyar kultúrtörténetben), a Bíró-villa ugyanehhez a korszakhoz és stílushoz tartozik, Kmetty Károlyné egykori villája viszont egészen impozáns, emeletes téglaépület, erkéllyel és díszbádogozású toronysisakkal. Az első két ház nagyon rossz állapotú, a Kmetty-villa egyáltalán nem leromlott, bár kissé át lett alakítva. Ugyancsak megvan a fürdőtelep 1940-ben épült, terméskő temploma, ezt a szocializmus alatt üzemi célra használták, de ma ismét temlomként szolgál, és valószínűleg ez a tervezett fejlesztést is átvészeli.
A három legnagyobb érték a területen a Kádár-villa, az Elnöki villa és az ún. Községház (vagy étterem és konferenciaterem). Ezek közül a bedeszkázott ablakú Elnöki villa (népszerű nevén Castro-villa) van legjobb állapotban. A zöld dombocska tetején épült, a Balatonra csodálatos kilátást nyújtó ház első ránézésre régi klasszicista kúriának tűnik, pedig valójában szocreál. Sőt, ez az igazi szocreál: a Rákosi-korszak egyetlen reprezentatív állami épülete Balatonaligán. Néhány évvel azután épült, hogy Rákosi államosíttatta az aligai partszakaszt, Zöldy Emil tervei szerint. Alapvetően az Aligán nyaraló magasrangú külföldi vendégek vendégháza volt, ahol olyan hírességek fordultak meg, mint Fidel Castro, Erich Honecker, Ho Si Minh, Hruscsov, Brezsenyev és Jurij Gagarin.
A IV. számú Kádár-villa állapotának leromlása jól nyomon követhető a magyar sajtóban megjelent fotósorozatokon, a legelső 1990-es felvételtől az Index 2014-es fotósorozatán át egészen a mi mostani képeinkig, amik valószínűleg az utolsó fázist jelentik:
Kívülről nézve az épület még nagyjából megvan, bár a graffiti, a törött ablakok és az elburjánzott növényzet miatt egykori eleganciája már alig érzékelhető. Bent azonban már hiába keresnénk a 2014-ben még látott, igaz már erősen rohadozó bútorokat, a berendezés mostanra teljesen elpusztult. És a valaha nagyon színvonalas belsőépítészetből is alig maradt valami, az álmennyezetet leszaggatták, a karakteres fa térelválasztó elem már a földön hever darabokban. A ház elvileg helyi védelem alatt áll, de nyilvánvaló, hogy ez eddig sem óvta meg semmitől.
A fenti képen látszik, hogy a villákon előszeretettel alkalmazott balatoni kő motívuma valaha a beltérben is megjelent a szinte fedett teraszra emlékeztető, napfényes, nagy üvegfelületekkel a kert és a tó felé megnyíló nappali egyik falán (amit a jelek szerint valamikor átalakítottak).
A parketta még megvan, de a fa térelválasztót már kidöntötték. A belső tér tágassága, tiszta szerkesztése még ma is jól érzékelhető. Ez a ház, amit ilyen kíméletlenül a sorsára hagytak, nemcsak a magyar közelmúlt történelmének fontos helyszíne, hanem egyben az 1970-es évek hazai építészetének talán országos szinten is legszebb darabja. Az Általános Épület Tervező Vállalat tervezője, Ács Tamás itt a presztízsmegbízásnak köszönhetően nem a korszakban szokásos kompromisszumokkal dogozhatott, hanem olyan elegáns villát alkotott, amely a korabeli Amerikában is megállta volna a helyét.
Mindez egyáltalán nem tükrözte Kádár személyes ízlését, aki korának és neveltetésének megfelelően a kispolgári neobarokkot tartotta ideális környezetnek. A villát 1974-ben meglepetésként kapta: amikor azon a nyáron megérkezett, a megszokott régi villa helyett, ahol a nyarakat töltötte, ez az elegáns, tágas, levegős, minimalista ház fogadta. Állítólag egyáltalán nem volt tőle elragadtatva, bár Aligát és a Balatont szerette, az épület modern esztétikájával soha nem tudott egészen megbarátkozni.
A Pártüdülő korszak legjobb építészeti alkotásai, mint a IV-es, V-ös, V-a és VI-os villák egyértelműen a két háború közötti modernizmus örökségét folytatták, aminek a Csongor és Tünde Szállodák mellett az ún. Községház volt a másik csúcsdarabja. Ez látható a cikk nyitóképén, itt pedig közelebbről az első emeleti terasza:
Az épület állapota hasonlóan tragikus, mint a Kádár-villáé, de egykori szépsége számos belső részletén felfedezhető. A teraszok mellett a lépcsőház is igazi Bauhaus eleganciát őriz, de izgalmas az épségben megmaradt eredeti étellift is. A Községházat szintén az Olgyay-fivérek tervezték, bár az eredeti beépítési koncepcióban még egy másik épület szerepelt. Felépítésére vélhetően már csak közvetlenül a háború után került sor, de még az államosítás előtt, a fürdőtelep fejlesztése ugyanis a front átvonulása után még újra tudott indulni.
„Olgyayék épülete a racionalitáson túl magán hordozza a 30-as évek modernjének finom eleganciáját. Ez a homlokzat diszkréten megmozdított tömegelemeinek könnyedségében, a nyílászáró-osztás játékosságában, a filigrán fém üvegtartó szerkezetekben, a karcsú beton/műkő tartóoszlopokban, valamint a lépcsőkorlátoktól a burkolatokig minden részletében végiggondolt, egyszerű és harmonikus designban nyilvánul meg” – méltatja a házat Hurták Gabriella.
A Községház a magyar modernizmus kiemelkedő darabjai közé tartozik, már rég műemléknek kellene lennie, mint ahogy időben legközelebbi társai, az Erzsébet téri buszpályaudvar és a Dózsa György úti MÉMOSZ-székház is az, és mindkettő gondos felújítást kapott. Nyilvánvaló, hogy az aligai Olgyay-épület azért nem kapott hasonló védelmet, mert elszigeteltsége miatt sokáig nem is került a szakma látókörébe, kimaradt a korszak építészetét feldolgozó munkákból.
A szocializmus idején a Községházat étteremnek és konferenciateremnek használták, ami némi belső átépítéssel járt. De volt itt mozi is, ahol a Pártüdülőben nyaraló funkcionáriusok számára tartottak filmvetítéseket, a berendezés darabjai még ma is láthatók a vetítőterem belső erkélyen darabokra zúzva. A tetőteraszról lenyűgöző kilátás nyílik a Balatonra, itt állva válik érthetővé, milyen zseniális a ház telepítése, mivel az enyhe magaslat pont annyira emeli meg, hogy át lehessen látni a fák koronája fölött a tóra, miközben az épület nem uralkodik a környezetén, szépen belesimul a természeti tájba.
Hogy ez a harmónia ihletőként hat-e majd a fejlesztésen ma még titokban dolgozó tervezőkre, hamarosan kiderül, mert a mostani tempóban haladva nem lenne meglepő, ha a bontások után hamarosan az építkezések is elindulnának. Bár Club Aligáról ma mindenkinek Kádár jut eszébe, a telep igazi öröksége ennél sokkal összetettebb és gazdagabb – a hely szépségéhez méltó jövőt inkább Olgyayék és Ács Tamás hagyatékára lehetne felépíteni.
Nyitókép: Az 1946-ban épült községház modernista épülete (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)
#Appeninn#Balaton#Balatonaliga#Bauhaus#örökségvédelem#szocializmus
|
Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés
|
Idén tavasszal véget ért a Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információkat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges múltú területet. Az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák. Aliga kivételesen izgalmas és fontos helyszíne volt a 20. századi magyar történelemnek, nemcsak a szocializmus, hanem az azt megelőző korszakok miatt is: kevesen tudják, hogy a löszfal tövében már Rákosi és Kádár előtt is az ország egyik legkülönlegesebb üdülőhelye rejtőzött. Ahogy annyi mást, végül ezt sem sikerül az utókornak megőrizni.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/06/25/club-aliga-balaton-balatonvilagos-ner-kozeli-oriasfejlesztes-szocializmus-kadar-villa/?fbclid=IwAR1U0pvq7QGD98p2G-4pGeHzc7vQt8BiPf5X2l9sQR8Rasl_ol4W8GLqbuU
|
2021-06-28 19:14:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Az NBI-ben szereplő focicsapatok éves beszámolói ezúttal nemcsak a megszokott tényezők miatt voltak érdekesek, mint például a kifizetett bérköltségek, értékesítési bevételek és egyéb - támogatásokat magukba foglaló - bevételek nagysága. Most nagy kérdés volt, hogy a koronavírus-járvány miatt meghozott korlátozó intézkedések mennyire tettek keresztbe a cégek gazdálkodásának. A zárt kapus meccsek több tétel révén is érzékenyen érinthetik a pénzügyeket: kieső jegybevételek, visszavágott szponzori pénzek, meccsek hiányában visszaeső kereskedelmi bevételek.
A közzétett mérlegek és eredménybeszámolók némiképp váratlan folyamatról árulkodnak bizonyos klubok esetében. Ha a két feljutó csapatot nem számoljuk bele, akkor
az NBI-es gárda fele - 5 csapat - növelni tudta az árbevételeit minden korlátozó intézkedés és válság ellenére. 4 csapat esetében pedig a szponzori, hirdetési bevételek olykor igen látványos mértékű megugrásáról számoltak be a klubok.
Persze az értékesítési árbevételek emelkedése nem feltétlenül logikátlan a jelen helyzetben, főleg akkor nem, ha ismerjük a magyar élvonalbeli csapatok bevételi forrásait és összetételét. A bevételeken belül a jegy- és bérletbevételek átlagosan nagyjából 2 százalék körüli arányt képviselnek, tehát önmagában az, hogy nem lehettek nézők a lelátókon, kisebb pénzügyi kiesést eredményezhettek. A költségvetést ez a tétel nem fogja bedönteni. Másrészt jelen körülmények között is pörgött az átigazolási piac, vagyis játékosértékesítésből akár a korábbinál nagyobb bevételre is szert tehettek a csapatok, ami az össz értékesítési bevétel növekedését is eredményezhette. Erre példaként említhető a Mezőkövesd-Zsóry, a gazdasági társaság 2019-ben 4 millió forinthoz jutott ennek köszönhetően, míg tavaly az összeg többszörösét, 58 milliót könyveltek el erre a sorra.
A szponzori bevételek: teljesen irracionális, ami történt
Az NBI 12 csapata közül 9 közölt a kiegészítő mellékletében részletes bevételi adatokat, ők összesen 11,2 milliárd forintot számolhattak el 2020-ban szponzori, hirdetési bevételként. Ez az általuk elkönyvelt összes értékesítési bevételnek (20,5 milliárd forintnak) a több mint fele, 55 százaléka.
Ebből az arányból kiindulva a vállalkozások támogatási döntései nagyban képesek befolyásolni a klubok gazdálkodását, annak stabilitását. Már csak abból kifolyólag is, mert az ilyen típusú bevételek, illetve egy cég kiadásai rendkívül érzékenyen reagálnak a gazdaság állapotára, válságára. Ezért is tűnik irracionálisnak az, hogy négy csapat esetében 2020-ban emelkedtek a szponzori, hirdetési bevételek.
Az MTK, a Mezőkövesd, a Honvéd és a Kisvárda esetében alakulnak furcsán a számok. Jól látható, az MTK és a Honvéd ilyen típusú bevételei kiugró mértékben növekedtek a koronavírus-járvánnyal terhelt év során.
Hogy értsük miről is van szó. A támogató cégek döntéshozói úgy gondolták, hogy a koronavírus-járvány, a zártkapus, nézők nélküli meccsek idején a korábbinál nagyobb marketingértéke van az említett csapatoknak. Mindezt úgy, hogy másik oldalról nézve a vállalkozásokra pont az jellemző, hogy bizonytalan gazdasági helyzetben a tartalékolás jegyében elsőként vágják vissza a marketintjellegű költéseket. Ezen spórolnak. Kivéve a Honvéd, a Kisvárda, a Mezőkövesd és az MTK támogatóit. Ők láthatóan egy különutas gondolatmenetet követnek.
Összefogott a helyi NER-bázis
Honvéd: okoskerítés-építők
A négy csapatban egy dolog közös: erős kötődésük van a kormánypártokhoz, illetve a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez. A Honvéd focicsapata 2019 tavaszán került új tulajdonoshoz, a Metalcom csoporthoz tartozó Reditus Equity vette meg a Honvéd Futball Club Kft. 100 százalékát. A vevő cég tulajdonosa pedig egy fideszes politikus, Bozó Zoltán, aki 2014-ben a Fidesz szentesi polgármesterjelöltje volt. Cége leginkább arról ismert, hogy ők üzemeltetik a déli határon épített kerítést, öt év alatt 6,5 milliárd forintért és korábban nagyrészt a jelzőrendszerrel ellátott okoskerítés építésében is részt vettek.
A csapat támogatói ugyanakkor nem hagyományosan vett NER-figurák. Az OTP Bank, a Honvédelmi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett olyan piaci cégeket találni a hivatalos támogatók listáján, mint a Macron, az Endoplus Service, a Raditec, a Trend-M és az LV-Sport.
Kisvárda: Seszták Miklós birodalma
A Kisvárda focicsapatát talán nem szükséges külön bemutatni, a klub csillaga akkor kezdett szárnyalni és látványos fejlődésnek indulni, amikor a város országgyűlési képviselője, Seszták Miklós töltötte be a nemzeti fejlesztési miniszteri posztot. A 16 ezres város fociklubjának sikerült megtalálni a helyét a teljesen újjászervezett labdarúgáson belül. Az ukrán határhoz való közelsége miatt kiváló helyszín a határon túli foci, utánpótlás-nevelés megvalósításához, a kapcsolatok erősítéséhez. Ennek jegyében már nemcsak új stadion, de államilag elismert státuszú sportakadémia lett a kisvárdai - bár utóbbi indokoltságát a szakmai minősítés (belga Double Pass) egyáltalán nem támasztja alá.
A focicsapat mögött kiemelt támogatóként áll a helyi MasterGood, de a listán szerepel még egy budapesti belvárosi szálloda, a City Hotel Mátyás is. Az üzemeltető cég ügyvezetője pedig nem más, mint egy kisvárdai ügyvéd, aki egykor az Antall-kormányban is szerepet vállalt. Jó kapcsolatokkal rendelkezik helyi szinten is az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedésével foglalkozó cég, a Háda tulajdonosi köre. A hírekbe két jelentős, egymással összefüggő esemény miatt került be a társaság. Az Átlátszó írásai alapján még 2015-ben a Háda-cégcsoport 338 millió forint uniós támogatást kapott munkahelyteremtésre, de a projekt indulásának tervezett időpontjában 130 fővel kevesebben dolgoztak a cégnél. Eközben a „cégcsoport” a saját telkén ebből a pénzből megépített egy modern üzemcsarnokot.
Sportparkok építésében jeleskedik az a cég, mely a szertarsport néven megtalálható webshop mögött áll. A Kisvárda támogatója a webshop, melynek egyedüli tulajdonosa a KATKER 2005 Kft.
Nem túl rég csatlakozhatott a támogatók köréhez a He-do Útépítő Kft., melynek egyik végső tulajdonosa Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozója, Dobróka Tamás. Több évtizede ő a kékestetői sícentrum üzemeltetője, emellett több útépítésre kiírt állami közbeszerzésen is jól szerepelt már. A He-do 2020-ban 15,8 milliárd forintos árbevétel mellett 1,6 milliárdos nyereséget termelt, ebből 1 milliárd forint osztalék kifizetéséről is határoztak.
Mezőkövesd: NER, csak kicsiben
Mezőkövesden a főszereplő Tállai András, egykori NAV-elnök, aki jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkára. A matyóföldi csapat látszólag sikeresen tudja maga mögé állítani a környékbeli vállalkozásokat amellett, hogy az önkormányzat is több cégen keresztül támogató. A város mellett a Zsóry Gyógyfürdő, a Mezőkövesdi Média Kft. és a városgazdálkodásért felelős cég, a Mezőkövesdi VG Zrt. is szerepel a támogatók sorában, de lévén, hogy az önkormányzat is tulajdonos a focicsapatnál, nem meglepő, hogy a városvezetéshez tartozó társaságok támogatókként jelennek meg. Az azonban nem egyértelmű, hogy ezek a társaságok anyagilag járulnak-e hozzá a csapat gazdálkodásához, vagy más jellegű szolgáltatások biztosításával segítik a sikerek elérését.
A magántulajdonban lévő cégek között több érdekes is feltűnik a támogatók listáján. Az egyik kiemelt támogató a Téglás Trans Kft., melynek tulajdonosa Nyíri Sándor. Nyíri 2016-ban Tállai Andrással együtt került be a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I Bizottságába. A Téglás Trans a régióban több közbeszerzési eljáráson is sikeresen szerepelt, sőt, 2018-ban 73 milliós megbízást nyert el a Tállai elnöklése alatt működő sportegyesülettől.
Mezőkövesd legnagyobb vállalkozásaként számon tartott Szilvási Építő Kft. sem marad le a csapat támogatói listájáról. A cég számos nagyértékű közbeszerzési eljárást nyert el a városban és a környéken is, emellett uniós támogatásokból is le tudott csippenteni magának egy kisebb darabot.
Harmadik neves cég a matyóföldi csapat mögött a Cronus Kft., melyet korábban Simicska-közelinek tartottak. A G-nap látszólag érzékenyen érintette Kosik János cégét, hiszen 2014 óta egyetlen közbeszerzést tudott megnyerni, holott előtte több esetben is kapott munkákat például a ma már állami tulajdonban lévő Mátrai Erőmű Zrt.-től. Bár mintha az elmúlt években háttérbe került volna Kosik János cége, 2016-ban mégis kiemelt támogatóként állt be a mezőkövesdi csapat mögé. Vélhetően nem pusztán a sport iránti szeretettől vezérelve. Azóta két közbeszerzésen tudott győzni: egyet Bükkábrány önkormányzatától (Tállai választókerületéhez tartozik), egyet pedig a Mátrai Erőmű Zrt.-től.
Folytatva a sort, a szintén szponzor Kovács Vegyesipari Kft. pár éve egyedi kormánydöntés alapján 1 milliárd forintot kapott a magyar államtól a kovácsolási kapacitás bővítésére, aminek köszönhetően 60 új munkahely jött létre. Nem ez volt azonban az első alkalom, hogy állami forrásból érkező támogatásban részesültek. 2017-ben 300 millió forintot kaptak a Nagyvállalati Beruházási Programból, 2011-es csarnokfejlesztésükhöz 99,9 millió vissza nem térítendő támogatást nyertek el a kormánytól, egy 2013-as jelentés szerint pedig munkahely-teremtésre uniós forrásból 554,5 millió forintnyi támogatást kaptak 2007-213 között.
MTK: cégbirodalom áll mögötte
És végül az MTK. A klub tulajdonosi köre 2019-ben alakult át, az addig inkább háttérben maradó üzletember és az MTK futballklub eddigi társtulajdonosa, a Profólió cégcsoport tulajdonosa, Zakor Sándor vette át az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. kizárólagos irányítását. Zakor Sándor számos érdekeltséggel rendelkezik, mint például a Brightly reklámügynökség, a Prohumán munkaerőkölcsönző, a Protocall call-center, melyek mind be is álltak szponzorként a csapat mögé. Zakor munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégével egyébként 2020 májusában írt alá együttműködést Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter. Rajtuk kívül a listán szerepel még a Konica Minolta, a Prevital vagy a Raditec.
A tavalyi koronavírussal terhelt évben tehát több cég is a piaci logikával ellentétesen gondolkozott a nyilvánosságra került gazdálkodási adatok alapján. Erre az ellentmondásra pedig nem lehet más magyarázat, minthogy a NER most mutatta meg igazi "erejét", létének értelmét. Bár eddig is megfigyelhető volt a hazai bajnokság és a gazdálkodás átpolitizálódása, melynek során üzleti érdekek mentén döntenek a TAO-támogatásokról vagy épp a szponzorációról, most egyes esetekben még fontosabbá vált a jó kapcsolatba vetett hit anyagi kinyilvánítása is. Nehezen találni más indokot arra, miért vonzóbb a zártkapus, nézők nélküli meccs és válság idején növelni a marketingbüdzsét. A végére pedig marad a non plus ultra: a másodosztályban játszó Vasas több mint 400 milliós szponzori bevételt könyvelt el tavaly, úgy, hogy az NBII-ben végig sem játszották a bajnokságot. Ez az összeg még NBI-es szinten is kimagasló. A klub többségi tulajdonosa Nagy György, akit az OPT vezetői köréhez közel álló vállalkozónak tartanak. A csapat mögött álló szponzorok zöme valamely másik érdekeltsége és vállalkozása.
|
Irracionalitás a NER-ben: többet ér a focicsapat a válság idején
|
az NBI-es gárda fele - 5 csapat - növelni tudta az árbevételeit minden korlátozó intézkedés és válság ellenére. 4 csapat esetében pedig a szponzori, hirdetési bevételek olykor igen látványos mértékű megugrásáról számoltak be a klubok.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ner-foci-koronavirus-valsag-zartkapus-meccs-szponzor-tamogatas-szazmilliok-irracionalis.html
|
2021-06-28 21:26:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Bár csak idén szeptemberben startol el az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, a rendezvény mögött álló cég tavaly sem sajnálta a közpénzt a reklámra: beszámolójuk szerint 2020-ban 1 milliárd 372 millió forintot költöttek kommunikációra és megjelenésre. A cég tavaly csaknem 7 milliárd forint támogatást kapott, összesen 5 milliárd 248 millió forintot költött el, azaz durván minden negyedik forint reklámra ment el.
Hogy nagyrészt kihez, az nem nagy meglepetés: a kormány sokmilliárdos plakátkampányait is vivő Balásy Gyula érdekeltségeihez. A beszámoló szerint tavaly 30,7 millió forintot számoltak el a kiállításra készülő állatpreparátumokra, ezt alátámasztja a cég közzétételi listája is: 2019 áprilisa és 2021 áprilisa között összesen 49,5 millió forintnyi megbízást adtak Horváth Helga preparátornak.
Az állami kiállításszervezőnél megugrottak a bérköltségek és a létszám is: míg 2019-ben az átlagos állományi létszán 15 fő volt, a múlt év utolsó napján már 49 embert foglalkoztattak. A mérleg említést tesz három felügyelőbizottsági tagról is, egyiküket, Kovács Zoltán feleségének egykori üzlettársát éppen nemrégiben mutattuk be. Orbán Viktor 2018 végén nevezte ki a 2021-es vadászati világkiállítás kormánybiztosává az egykori kormányszóvivőt, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt. A kiállítás lebonyolításáért felelős cégben már alapításkor felügyelőbizottsági helyet és havi bruttó 250 ezer forintos apanázst kapott Kovács Róbert, a fideszes politikus feleségének akkori üzlettársa. Mára a korábban ugyancsak fideszes politikusként jegyzett Szikora Linda teljesen átvette a céget Kovács Róberttől, erről bővebben itt olvashat.
A felügyelőbizottságra tavaly a járulékokkal együtt összesen 13,3 millió forintot költöttek, az ügyvezetés 49,3 millió forintot vitt el.
A cég feladatait szakmai partnerszervezetekkel valósítja meg, nekik összesen 2 milliárd 96 millió forint támogatást juttattak (54 szervezetnek, 71 támogatási szerződés keretében). Hogy pontosan ki, mennyi pénzt kapott, arra vonatkozó információt a társaság honlapján nem találtunk, tőlük pedig hiába kértünk segítséget, nem érkezett válasz megkeresésünkre. A társaság mérlegéből annyi silabizálható ki, hogy
28 támogatási szerződés keretében összesen 226 millió forint támogatást kapott az Országos Magyar Vadászkamara és megyei szervezetei.
15 támogatási szerződést kötöttek erdőgazdaságokkal, összesen 102,2 millió forint értékben.
Egyetlen nemzeti park kapott pénzt tőlük, 6,6 millió forintot.
27 támogatási szerződés jött létre egyéb szervezetekkel (múzeumok, szakmai egyesületek, egyéb szervezetek). Az általuk felhasznált támogatás összesen 1 milliárd 761 millió forint.
A beszámoló szerint a szervezetek a támogatásból mintegy száz eseményt, rendezvényt valósítottak meg, tételes felsorolást a költségekkel azonban nem találtunk. Kiemelik viszont azt a 480 millió forintos támogatást, amelyet az idei Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajokság akadálypályájának megépítésére kaptak. Az Eb-t a Lovassport Szövetséggel együtt valósítja meg az állami cég.
A cég tavaly 6 milliárd 960 millió forint közpénzes támogatást kapott (ebből 480 millió forintot a már említett Négyesfogathajtó Eb előkészítésére), ebből 1 milliárd 711 millió forintot az idén használnak fel. Mozgásterük azonban ennél jóval nagyobb, hiszen májusban az Innovációs és Technológiai Minisztérium több mint 6 milliárd forintot adott a kiállítás és felvezető eseményeinek szervezésére. A RTL Klub számításai szerint csak ez az összeg több mint amennyit a külföldi vadászok egy évben Magyarországon hagynak. Ennek ellenére a helikopteres rénszarvasvadászatáról is ismert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a kiállítás jó befektetés. Kovács Zoltán pedig egyenesen egymillió látogatót vár.
|
Tízmilliókat szánt állatpreparátumokra és 1372 milliót kommunikált el tavaly a vadászati kiállítást szervező cég
|
Bár csak idén szeptemberben startol el az Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás, a rendezvény mögött álló cég tavaly sem sajnálta a közpénzt a reklámra: beszámolójuk szerint 2020-ban 1 milliárd 372 millió forintot költöttek kommunikációra és megjelenésre.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/25/vadaszati-kiallitas-allatpreparatum-kommunikacio/
|
2021-06-25 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerül, de egyebek mellett még birtokokat is kiszerveztek. Például a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (az alapítvány még nincs bejegyezve) vagyonkezelésébe adta az állam. Valamit az állami tulajdonú területek mellé az alapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is. Megnéztük a társaság 2020-as eredményét, és összességében egy alaposan feltőkésített cég vesztette el közvagyon jellegét.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka
- szól a társaság bemutatkozása.
Az állam által 2016-ban 2,1 milliárdért forintért felvásárolt ménesbirtok 2019-ben 4,9 milliárd forint árbevételt ért el, 2020-ban viszont 7,6 milliárd forintra ugrott a forgalom, ami az utóbbi évek rekordja. Ez mintegy félmilliárd forinttal meghaladta a tervezett bevételt, hiszen csak 7,1 milliárd forinttal kalkuláltak. A profit is több lett a vártnál: 247,3 millió forint helyett 555,4 millió forint. A legnagyobb bevételi forrás a vetőmag-előállítás 4,7 milliárd forinttal, de növénytermesztésből és állattenyésztésből is meghaladja az egymilliárd forintot az éves forgalom.
Az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Társaság számára, hogy egyrészt pótolja az elmúlt évtizedek gazdálkodása alatt elmaradt, egyébként szükségszerű beruházásokat, biztosítsa a mezőhegyesi szakmai oktatás megfelelő körülményeit a térség megváltozott munkaerő piaci igényeihez igazodva, valamint újból megteremtse a tradicionális mezőhegyesi lótenyésztés infrastrukturális alapjait
- olvasható a céges beszámolóban.
Tehát az elmúlt években valósággal dőlt a közpénz a Mezőhegyesi Ménesbirtokra, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál. A cég saját tőkéje jelenleg 38,1 milliárd forint. Legutóbb még tavaly december végén kaptak 9,3 milliárd forintos tőkemelést, amiből új kollégium, valamint a C típusú tornacsarnok építése és a vetőmagüzem felújítása valósul majd meg.
A kollégium felújítása és bővítése a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően ugyancsak 2021 második negyedévében veheti kezdetét. A férőhelyek számát 150 főre emeljük, minden szobához tartozni fog külön vizesblokk (tusoló, WC). A háromszintes, jelentős mértékben megnövelt alapterületű épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi. A kollégiumot napelemes rendszerrel szereljük fel és talajszondás hőszivattyúval hűtjük-fűtjük majd.
- írta a beruházásról Tarkó Gábor, a Ménesbirtok iskolájának igazgatója.
Tehát összességében a kormány az elmúlt években tízmilliárdokat adott a cégnek, majd idén áprilisban a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány számára adta át. A magyarnarancs.hu cikke szerint az alapítvány és kuratóriuma körül nagy a csend, a más esetekben igen aktívnak mutatkozó Lázár Jánosnak nem volt ezzel összefüggésben semmilyen bejelentése. Pedig aligha kérdéses, hogy ki lesz a kuratórium elnöke. Lapunknak adott korábbi interjúban azonban a kormánybiztos elmondta: a mezőhegyesi részvények is bekerülnek egy alapítványba.
A mindenkori kormány nem tudja majd eladni a mezőhegyesi részvényeket vagy a mezőhegyesi földeket, hiszen ami bekerül az alapítványba, az elidegenítési és terhelési tilalom alá kerül: védett lesz
- fogalmazott Lázár János április közepén. Hozzátette: Magyarország egyik legnagyobb vetőmag-termesztője a birtok, képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggal.
|
Félmilliárdos nyereség az alapítványba kiszervezett Lázár János-féle ménesbirtokon
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon.html
|
2021-06-28 23:00:25
| true | null | null |
mfor.hu
|
|
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba.
|
Közpénzzel turbózza fel a profitot és az osztalékot az Orbán család
|
Orbán Viktor 2010-es hatalomra kerülése óta hatalmasat nőttek a kormányfő édesapjának és testvéreinek cégei, és bár ezt sokáig titkolni próbálták, a fejlődés forrásai részben állami megrendelések.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202125_kozpenzzel_porgetett_osztalek
|
2021-06-24 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.06.21. 13:00
A vendéglátóiparban jártas üzletember társult be a konzervatív tudósokat tömörítő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) által néhány hónapja indított Hatvany Kávéház és Szalon Kft.-be.
A brit jogállam világraszóló botránya: ártatlanok százait ítélték el egy szoftverhiba miatt
tech
2024.01.11. 16:304 perc
|
Szakmai befektető érkezett az állami milliárdokat kapó alapítvány cégéhez
|
A vendéglátóiparban jártas üzletember társult be a konzervatív tudósokat tömörítő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) által néhány hónapja indított Hatvany Kávéház és Szalon Kft.-be.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202124_hatvany_kavehaz
|
2021-06-21 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Eredetileg új kikötőt, strandot, büfét, ajándékboltot ígértek Ercsiben, némi térkő, padok, egy szalonnasütő és összesen 48 darab lámpatest lett a 250 millió forintos fejlesztésből – hangzik el az RTL Klub riportjában.
Győri Máté, Ercsi korábbi polgármestere szerint csak az lát mindebbe lopást és csalást, akinek most éppen ez az érdeke. Azzal magyarázta a furcsaságokat, hogy az árak emelkedése miatt több fejlesztést is a beruházás második ütemére kellett áttenniük. Azt azonban már nem tudták megvalósítani, mert „közbeszólt” a választás – mondja a volt polgármester.
A jelenlegi vezető, Szabó Tamás szerint viszont neki alig van mozgástere, mire átvette az ügyeket, a projekt 94 százalékban kész volt.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az Európai Unió csalás elleni hivatalához fordul, és a magyar rendőrségen is feljelentést tesz az ügyben.
|
Durva túlárazást sejtenek egy Duna-parti beruházásnál
|
Ercsi 250 milliót kapott fejlesztésekre, nem sok minden valósult meg az eredeti ötletekből. Hadházy Ákos feljelentést tesz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210620_Durva_tularazast_sejtenek_egy_Dunaparti_beruhazasnal
|
2021-06-20 20:29:00
| true | null | null |
HVG
|
A Miniszterelnökség az állami támogatások felhasználásának törvényességét és célszerűségét ellenőrizné abban a vizsgálatban, melyet a kancelláriaminisztérium Ungár Péter LMP-s politikus jelzésére az Antall Péter által vezetett Antall József Tudásközpontnál (AJTK) indít.
Az ellenzéki országgyűlési képviselő “Mi folyik az AJTK-nál?” címmel adott be írásbeli kérdést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Ungár ebben emlékeztetett azokra a sajtóhírekre, miszerint “a milliárdos kormányzati támogatásokból működő Antall József Tudásközpont alapítványi vezetése és menedzsmentje közpénzből járja a világ luxusszállodáit, elszámolja a magáncélú utazásait és luxuskiadásait, színlelt szerződéseket számol el a Miniszterelnökség felé.” Hozzátette, hogy “a Tudásközpontnál rendszeresek a munkavállalói bérelmaradások, pedig úgy tűnik több milliós PR-cikkekre, magánkórházi ellátásra, fényképezőgépekre, stb. is van közpénzforrás.”
Ungár a Direkt36 cikkére utalt. Ez alapján a hvg.hu is írt róla, hogy eddig több mint 4 milliárd forint közpénzzel támogatta az Orbán-kormány a szervezetet, melyet a havi több mint bruttó 4 millió forintot kereső Antall Péter – a néhai miniszterelnök, Antall József fia – vezet. Az intézetnél dolgozik Antall felesége és annak ikertestvére, és a feleség két vállalkozása is szerződésben áll az AJTK-val. A Direkt36 birtokába került iratok és számlák szerint a járvány előtt évi 15–20 külföldi utazást bonyolított Antall a kollégáival, ezekre több tízmillió forintot költöttek. Azt is írták:
a kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürül, az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak a fizetésükre.
|
Vizsgálja a kormányzat Antall Péter tízmilliós utazásait
|
Kormányzati vizsgálat indul az Antall József Tudásközpont gazdálkodásának ellenőrzésére, többek között az intézményt vezető Antall Péter tízmilliós utazásai miatt is – közölte ellenzéki felvetésre a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210616_Antall_Jozsef_Tudaskozpont_gazdalkodas_torvenyesseg_Miniszterelnokseg
|
2021-06-16 10:52:00
| true | null | null |
HVG
|
Annak ellenére, hogy árkartell miatt a vizsgálat indult ellene, kiváló évet zárt tavaly a Milipol Zrt. A fegyveres testületek kedvenc beszállítója 8,8 milliárd forintos éves forgalom mellett rekordösszegű, közel 2,2 milliárdos nyereséget könyvelt el. A cég főtulajdonosa, Ecsedi Ferenc – az OTP Bank egyik fontos embere, Csányi Sándor régi bizalmasa, aki 2017 végén szerezte meg a részvények többségét – és az amerikai lakhellyel is rendelkező Székely Herbert, az 1998-ban meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János egykori tanácsadója mégis úgy döntött, ideje eladni az aranytojást tojó tyúkot.
A Milipol volt az a cég, amelyet a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) tavaly nyáron megpróbált kizáratni a Magyar Honvédség kétmilliárd forintos lőszerbeszerzéséből. A 24.hu írta meg, hogy az ügyben kartellgyanú miatt versenyhivatali eljárás indult, ám végül a cég mégis elnyerte a megbízást, 40 millió darab parabellum lőszer leszállítását, ami aztán jelentősen megdobta a forgalmát.
Információink szerint a kormány döntése nyomán az állam az elmúlt hetekben kivásárolta a cég két tulajdonosát. A Milipolt a Techimpex Kft. nevű állami cég vette meg.
Közvetítőként voltak jelen a piacon, és nélkülük nem egy, nem két, hanem legalább harminc gyártóhoz nem lehetett hozzáférni. Az állam minden eszközével próbálta megkerülni a Milipolt, de ez nem sikerült. El kell ismernünk, hogy a tulajdonosok jó céget raktak össze, amely ezentúl az államnak dolgozik
– mondta lapunknak az ügyletről Maróth Gáspár kormánybiztos. A VBÜ vezetője a pontos vételárat nem árulta el, csak annyit mondott, hogy a cég két, két és fél év alatt termelheti ki az árát.
A cégvásárlást intéző Techimpex sem marad változatlan, a most a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HM EI) Zrt. alá tartozó vállalatból egy újabb ügynökséget hoznak létre. A Védelmi Export Ügynökség (VEX) kikerül a HM EI Zrt. alól, a tervek szerint a nemzetközi és kormányközi fegyver- és hadiipari kereskedelemben kap feladatot.
2020 januárjában egy törvénymódosítással a Honvédelmi Minisztériumtól az állami vagyonért felelős miniszterhez, Mager Andreához helyezték át a négy legnagyobb honvédségi cég tulajdonosi jogait. E jogok most – a HM EI Zrt. kivételével – az innovációs és technológiai miniszterhez vándorolnak. Palkovics László vezetésével egyetlen holdingban, a Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-ben (NVII) vonják össze az állam HM-céges portfólióját: a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt.-t, a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt.-t, és a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt.t. Az új cég az Opten adatai szerint áprilisban alakult meg, és egyelőre még a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányítása alá tartozik.
Az NVII-ben Palkovics keze alatt működik majd a magyar állam és a német Rheinmetall közös beruházásában Zalaegerszegen épülő harcjárműgyár, valamint az Airbus magyarországi érdekeltsége, és bekerül a holdingba az alaptevékenységként polgári feladatokkal foglalkozó, honvédelmi szempontból határterületnek számító Aeroplex, HungaroControl és Rába Holding is.
Maróth Gáspár szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyors döntéseket igénylő és több kockázattal járó hadiiparban az állam rossz tulajdonos, mert „defenzív üzletpolitikával nem lehet sikert elérni a piacon”. Ezért a cél az, hogy a nemzetközi piaci szférából verbuvált menedzsment vegye át a vezetést,
az állam pedig pénzügyi befektetőként jelenjen meg ezen a területen.
|
Nem bírták kizárni a fegyverbizniszből az OTP-vezető cégét, ezért a kormány megvette
|
Annak ellenére, hogy árkartell miatt a vizsgálat indult ellene, kiváló évet zárt tavaly a Milipol Zrt. A fegyveres testületek kedvenc beszállítója 8,8 milliárd forintos éves forgalom mellett rekordösszegű, közel 2,2 milliárdos nyereséget könyvelt el.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/06/29/honvedseg-hadiipar-atszervezes-milipol-zrt-maroth-gaspar/
|
2021-06-29 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Több egymástól független forrásból is úgy értesült a 24.hu, hogy kontroll alá helyezték a huzamosabb ideje komoly fizetési problémákkal küzdő, a törvényes működés feltételeinek meg nem felelő dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt.-t. Információink szerint péntek óta vannak kint a dunaújvárosi vasműnél az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) emberei. Ez a cég eddig a kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánított gazdálkodó szervezetek felszámolójaként volt ismert, a pandémia alatt azonban bővült az állami kft. hatásköre: reorganizációs eljárást vezényelhet le, vagyis csőd, illetve felszámolás helyett a működőképesség helyreállítását oldja meg, ha életképes az adott cég.
Nem tudjuk, az NRN megjelenésére utalt-e a magát legfőbb-, általános vezérigazgató-helyettesként hívó Evgeny Tankhilevics június 25-i, a dolgozók megnyugtatására szánt levelében, mindenesetre így fogalmazott:
Minden művelet szigorú kontroll alatt áll.
Egyik forrásunk szerint már arról is az NRN közreműködésével döntöttek, hogy június 25-én kifizették a június 10-én aktuális bérek hátralévő részét, illetve információink szerint a cég számláit megfigyelés/zárolás alá helyezték, és vagyonfelügyelő érkezett. Úgy tudjuk, az NRN azért avatkozott be, hogy a Dunaferr ne kerüljön csőd vagy felszámolási eljárás alá.
A Dunaferrt megkérdeztük a fejleményekről, de sem megerősíteni, sem cáfolni nem voltak hajlandók, hogy az NRN a helyszínen lenne. A vasmű hivatalos sajtóügynöksége annyit írt csak, hogy a Dunaferr jelenleg nem tud nyilatkozni a kérdésben. Ez valószínűleg nem véletlen, a reorganizációs eljárás ugyanis főszabály szerint nem nyilvános. Azért hozták ezt a szabályt, hogy a vállalkozás fizetési nehézségével kapcsolatos információk – melyek üzleti titkot képeznek – ne terjedjenek el széles körben, hiszen ez jelentősen ronthatná a vállalkozás piaci megítélését és akár tényleges fizetésképtelenségéhez is vezethetne. Ezért van az is, hogy a reorganizáció elrendeléséről szóló végzést nem kell közzétenni a Cégközlönyben, a reorganizációval kapcsolatos adatok pedig nem nyilvánosak.
Azért megkerestük az állami reorganizációs céget, tőlük még várjuk a választ, pontosan mit is csinálnak a Dunaferrnél.
Az NRN segíthet elkerülni a csődöt
Honlapján azt írja az NRN, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában jelölik ki őket vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagy rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként. A cégbírósági iratok szerint azonban cikkünk írásáig a Dunaferr nem állt felszámolási vagy csődeljárás alatt, bár fizetőképességével akadtak gondok, ezt jelzi, hogy több végrehajtást indítottak a hitelezők az Opten adatbázisa szerint az utóbbi napokban is.
Mivel nincs nyoma csőd vagy felszámolási eljárásnak, más oka lehet az NRN látogatásának. A már említett új típusú reorganizációs eljárás lehet folyamatban a dunaújvárosi vasműben, amit egy április kormányrendelet tett lehetővé, és aminek a levezénylése ugyancsak az állami kft reszortja. Első lépésben a cég életképességét kell megvizsgálni, magyarul azt, hogy megmenthető-e, és a reorganizációs terv alapján működőképessé tehető-e a Dunaferr. A reorganizációs eljárás gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel a továbbműködés biztosítása. A rendelet szerint reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet. Ez olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják, vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. Ez az eddigiek alapján igaz lehet a Dunaferre is.
Ugyanakkor van a reorganizációnak néhány feltétele, amit a vasműnél nem egyszerű teljesíteni. A rendelet alapján kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. Mint korábban megírtuk, nincsenek legitim vezető tisztségviselői a Dunaferrnek, érvényes közgyűlést sem sikerült összehozni a tulajdonosi ellentétek miatt. Kizáró ok továbbá, ha a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számviteli törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre. Azt is megírtuk, hogy a Dunaferr mérlegbeszámolói durván csúsznak, az Igazságügyminisztérium adatbázisában cikkünk írásakor még csak a 2018-as évről szóló beszámoló szerepelt.
Mindenesetre a reorganizációs eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozás újra fizetőképessé váljon és ehhez kapcsolódóan a működése folyamatosan biztosítva legyen. Az eljárásnak nem célja az adós kivezetése a piacról, vagyis a jogutód nélküli megszűntetés. Ez jó hír lehet mindazoknak, akik a cég jövőjéért aggódnak. Így a munkavállalóknak is.
Ajánljuk még áprilisi, a helyszínen készült riportunkat:
|
Kontroll alá helyezték a Dunaferrt
|
Több egymástól független forrásból is úgy értesült a 24.hu, hogy kontroll alá helyezték a huzamosabb ideje komoly fizetési problémákkal küzdő, a törvényes működés feltételeinek meg nem felelő dunaújvárosi ISD Dunaferr Zrt.-t. Információink szerint péntek óta vannak kint a dunaújvárosi vasműnél az állami tulajdonú Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) emberei.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/29/dunaferr-kontroll-ala-helyeztek-reorganizacio/
|
2021-06-29 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ingatlanmutyi Zuglóban? – Félmilliós tiszteletdíj mellé jelképes összegért kaphat önkormányzati lakást a momentumos képviselő
2021. június 26. napján megjelent című cikkben valótlanul állítottuk, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett egy 50 nm-es önkormányzati lakás bérlője lehet szociális alapon, jelképes összegért. Ezzel szemben a valóság az, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett nem szociális alapon, hanem piaci feltételekkel köthet szerződést az 50 nm-es lakás tárgyában, amelynek megfelelően a zuglói önkormányzat 45/2020. (XII.18.) önkormányzati rendelete alapján 1 nm-ért a rendeletben meghatározott legmagasabb bérleti díjat köteles fizetni, 1.832 Ft/nm-t, míg a szociális alapú lakás bérleti díja 458 Ft/nm lenne. Ugyanebben a cikkben azt a valós tényt, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett egy 50 nm-es önkormányzati bérleti szerződésnek megkötésére kapott lehetőséget, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy az ügylet az MSZP és a Momentum közötti, háttérben zajló állítólagos kifizetések része lenne. A hamis színben feltüntetést azáltal valósítottuk meg, hogy a cikkben a »jelképes összegért«, az »álomáron« jelzők használatával úgy tüntettük fel, mintha jelentős kedvezményt kapott volna a piaci árhoz képest Kisné Szivcsovics Nikolett, pedig semmilyen kedvezményt nem kapott, és emellett elhallgattuk azt, hogy a képviselő-testület által megtárgyalt és támogatott határozati javaslat alapján született meg a polgármesteri döntés, tehát nem a »háttérben«..
Zuglóban a Momentum az igazság bajnokának szerepkörében tetszeleg: Fekete-Győrék ráeresztették a választókörzetben Hadházy Ákost Tóth Csabára, hogy ássa elő a helyi szocialista kiskirály sötét ügyeit, alapjaiban bolygatva meg az erőviszonyokat a hírhedt kifizetőhelyként üzemelő kerületben. Legalábbis látszólag. A valóság ugyanis az, hogy a Hadházy–Tóth cicaharc árnyékában a helyi szocialisták és momentumosok köszönik szépen, nagyon is jól kijönnek egymással. Olyannyira, hogy az egyik szegény “rászoruló”, csupán havi 540 ezer forintos tiszteletdíjból tengődő momentumos képviselőnek Horváth Csaba a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel juttat méltányossági alapon önkormányzati bérlakást. Miközben a kevésbé kiváltságos kerületi lakosok számára 30 százalékkal emelte Horváth Csaba a bérlakások havidíját a járványhelyzet ideje alatt.
Pofátlan ingatlanüggyel rántják le a balosok a leplet Hadházy és Tóth Csaba kamuelőválasztási cicaharcáról Zuglóban. Miközben a kirakatban azt látjuk, hogy Hadházy elszámoltatással és Tóth ügyeskedéseinek előásásával fenyegetőzik, a szocialisták pedig a Momentumot árulózzák, a háttérben arcátlan kifizetések zajlanak a két párt emberei között. Szép példája a szocialisták és a Momentum összeborulásának Kisné Szivcsovics Nikolett, aki 540 ezres tiszteletdíja mellett egy 50 négyzetméteres önkormányzati bérlakás bérlője lehet, szociális alapon – vagyis álomfizetés mellé álomáron jár a lakás is a zuglói baloldali politikusoknak.
Hogy mindehhez hogy jön Horváth Csaba? Nos úgy, hogy ő volt az, aki a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel határozott arról, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett szociális lakást kapjon. Mindez pedig különösen pikáns a Hadházy–Tóth csörte árnyékában. Már csak azért is, mert Zuglóban szintén a veszélyhelyzet ideje alatt mindenki másnak nehezebbé vált a lakhatás, Horváth ugyanis bemutatót tartott szocialista érzékenységből és válságkezelésből is, és 30 százalékkal megemelte az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díját.
Az antikorrupciós messiás, Hadházy tehát foghatja a fejét, hiszen sajátjai között is ideje körbenézni. Emellett azonban egy másik momentumos nimbuszt, a szociális érzékenységről szőtt legendáriumot is alaposan lerombolta Kisné Szivcsovics Nikolett. A kerületben ugyanis közismerten katasztrofális az önkormányzati bérlakások helyzete. A Karácsony-érában Zuglóban száz új önkormányzati bérlakás megépítését és ötven felújítását tervezték, ezzel szemben egy sem épült, ráadásul a felújítások is akadoznak. A kerületben rengeteg igény lenne méltányossági alapú és “standard” bérlakásra is, azonban ebből nincs elég, amelyek pedig vannak, gyakran siralmas állapotban vannak.
Ilyen körülmények között pedig különösen visszatetsző, hogy az álomfizetésből “kuporgó” politikus jelképes összegért, “méltányossági” alapon kaphat bérlakást. Arról nem is beszélve, hogy mennyire tisztakezű és átlátható dolog, ha a kerületi vezetés a velük szövetségben álló politikusoknak osztogatják szét jelképes összegért az önkormányzati ingatlanvagyont.
Részletek a Pesti Riporter péntek esti adásában.
Iskolában a mudi megalázóan gyorsabban tanul, mint a "szokásos" munkakutyák, a lényegesen kisebb mosóerejű dobermannok és hatósugarú német juhászok. Élénk vérmérséklete ellenére nagyon szófogadó, lakásban is ideális társ, a maga tízkilós testtömegével keveset eszik, de ha megtanítjuk rá, megfogja a postást.
|
Félmilliós tiszteletdíj mellé jelképes összegért kaphat önkormányzati lakást a momentumos képviselő
|
Szép példája a szocialisták és a Momentum összeborulásának Kisné Szivcsovics Nikolett, aki 540 ezres tiszteletdíja mellett egy 50 négyzetméteres önkormányzati bérlakás bérlője lehet, szociális alapon – vagyis álomfizetés mellé álomáron jár a lakás is a zuglói baloldali politikusoknak.tumos képviselő
Zuglóban a Momentum az igazság bajnokának szerepkörében tetszeleg: Fekete-Győrék ráeresztették a választókörzetben Hadházy Ákost Tóth Csabára, hogy ássa elő a helyi szocialista kiskirály sötét ügyeit, alapjaiban bolygatva meg az erőviszonyokat a hírhedt kifizetőhelyként üzemelő kerületben. Legalábbis látszólag. A valóság ugyanis az, hogy a Hadházy–Tóth cicaharc árnyékában a helyi szocialisták és momentumosok köszönik szépen, nagyon is jól kijönnek egymással. Olyannyira, hogy az egyik szegény “rászoruló”, csupán havi 540 ezer forintos tiszteletdíjból tengődő momentumos képviselőnek Horváth Csaba a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel juttat méltányossági alapon önkormányzati bérlakást. Miközben a kevésbé kiváltságos kerületi lakosok számára 30 százalékkal emelte Horváth Csaba a bérlakások havidíját a járványhelyzet ideje alatt.
Pofátlan ingatlanüggyel rántják le a balosok a leplet Hadházy és Tóth Csaba kamuelőválasztási cicaharcáról Zuglóban. Miközben a kirakatban azt látjuk, hogy Hadházy elszámoltatással és Tóth ügyeskedéseinek előásásával fenyegetőzik, a szocialisták pedig a Momentumot árulózzák, a háttérben arcátlan kifizetések zajlanak a két párt emberei között. Szép példája a szocialisták és a Momentum összeborulásának Kisné Szivcsovics Nikolett, aki 540 ezres tiszteletdíja mellett egy 50 négyzetméteres önkormányzati bérlakás bérlője lehet, szociális alapon – vagyis álomfizetés mellé álomáron jár a lakás is a zuglói baloldali politikusoknak. Hogy mindehhez hogy jön Horváth Csaba? Nos úgy, hogy ő volt az, aki a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel határozott arról, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett szociális lakást kapjon.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/ingatlanmutyi-zugloban-felmillios-tiszteletdij-melle-jelkepes-osszegert-kaphat-onkormanyzati-lakast-a-momentumos-kepviselo/
|
2021-06-30 16:40:37
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Jó hír az esztergomi nyaralást tervezőknek, hogy amennyiben Hernádi Zsolt szállodájában, a Grand Hotel Esztergomban szállnak meg, az Aquasziget önkormányzati tulajdonban lévő élményfürdő használatáért már nem is kell fizetniük.
Jó hír ez Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának is, egyedül az adófizetőknek nem olyan jó hír, akik a turisztikai ügynökség Kisfaludy-pályázatain már eddig is 2,8 milliárd forinttal támogatták meg a szállodát üzemeltető Solva Property Kft.-t.
Július 1-én épp egyszerre nyitja meg kapuit a szálloda és az önkormányzati üzemeltetésű élményfürdő. Az önkormányzatot polgármesterként nem más, mint Hernádi Zsolt unokaöccse, Hernádi Ádám vezeti.
Hernádi Ádám pedig igen nagyvonalú nagybátyja vendégeivel: aki befizet Hernádi Zsolt szállodájába, 3600 forintos napijegyet úszhat meg az élményfürdőben, ahova a családi jegy egy gyerekkel 7000 forintba kerül.
Az élményfürdő üzemeltetésére, írja az mfor.hu, egyébként épp most alapított új céget az esztergomi önkormányzat Gran Spa & Sport Kft. néven, felügyelőbizottságában pedig helyet kapott Ligeti András polgármesteri kabinetfőnök és Heckel Zoltán fideszes önkormányzati képviselő.
Mivel a kormány által következő mérföldkőnek tekintett 5,5 milliós oltottsági szintet hamarosan eléri az ország, júliustól várhatóan védettségi igazolás nélkül is látogathatóak lesznek a fürdők. (mfor.hu)
|
Hernádi Zsolt szállodavendégei ingyen használhatják az esztergomi önkormányzat fürdőjét
|
Jó hír az esztergomi nyaralást tervezőknek, hogy amennyiben Hernádi Zsolt szállodájában, a Grand Hotel Esztergomban szállnak meg, az Aquasziget önkormányzati tulajdonban lévő élményfürdő használatáért már nem is kell fizetniük.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/27/hernadi-zsolt-szallodavendegei-ingyen-hasznalhatjak-az-esztergomi-onkormanyzat-furdojet
|
2021-06-27 09:05:00
| true | null | null |
444
|
Szolnokon az Ormos Imre parknál épült ez a kapu a betonfalra, írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebook oldalán, amit képekkel is illusztráltak.
A párt képviselői a kapunál összefutottak Lits Lászlóval, az NHSZ Szolnok Közhasznú Nonprofit Kft. vezetőjével, aki elmondta, hogy azért került a kapu a falra, mert az EU-s pályázatban eredetileg itt volt egy bejárat, de a lakóparkban élők úgy döntöttek, hogy nem szeretnének ide ajtót. A megoldás ezért az lett, hogy felrakták a kaput a falra, ami Lits szerint így már megfelel az EU-nak és a pályázatnak.
Hogy valami funkciót nyerjen a teljesen értelmetlen kapu, elnevezték lakatfalnak, az MKKP pedig ablakokkal és lábtörlővel is bővítette a koncepciót.
|
Benne volt a pályázatban, szóval kaput raktak a szolnoki betonfalra
|
Szolnokon az Ormos Imre parknál épült ez a kapu a betonfalra, írja a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a Facebook oldalán, amit képekkel is illusztráltak.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/27/benne-volt-a-palyazatban-szoval-kaput-raktak-a-szolnoki-betonfalra
|
2021-06-27 09:08:00
| true | null | null |
444
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárát, Nagy Jánost. A vádirat szerint a decemberben őrizetbe vett és menesztett Nagy tavaly nyáron egy vállalkozóval arról állapodott meg, hogy
segíti "állami földterületek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében."
Ezért cserébe a helyettes államtitkár hozzájutott a cég 5%-os tulajdonrészéhez. Emellett Nagy és "egy közvetlen irányítása alá tartozó osztályvezető előzetesen abban állapodtak meg, hogy egy gazdasági társaság bevonásával – tanulmány elkészítésére irányuló pályázat kiírása révén – jogtalan előnyre tesznek szert." Lényegileg nyilvános tender nélkül írattak volna egy kiválasztott céggel tanulmányokat tízmilliókért. A szerződéskötésre végül nem került sor. Az ügyészség tájékoztatása szerint Nagy János 2020. december 1-től a lakás elhagyását engedélyhez kötött bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, amit a bíróság megszüntetett.
|
Hivatali vesztegetés miatt emeltek vádat a volt helyettes államtitkár ellen
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkárát, Nagy Jánost. A vádirat szerint a decemberben őrizetbe vett és menesztett Nagy tavaly nyáron egy vállalkozóval arról állapodott meg, hogy segíti "állami földterületek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében."
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/29/hivatali-vesztegetes-miatt-emeltek-vadat-a-volt-helyettes-allamtitkar-ellen
|
2021-06-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2012-ben döntött úgy Veresegyház örökös polgármestere, Pásztor Béla, hogy egy tavat hozzanak létre a település közelében, a három másik meglévő mellé. Az Álomhegyi-tározóhoz a vizet főként a közeli víztisztítóműből kifolyó vízből biztosították volna a tervek szerint. A GEOHIDRO Geotechnikai Kft. által 2013-ban elvégzett talajvizsgálat feltárta, hogy a terület altalaja iszapos, finom homokot és homokos, kavicsos iszapot, sovány és közepes agyagot tartalmaz. Ez utóbbi tekinthető vízzáró rétegnek. A tervezett tó megkapta a vízjogi engedélyt, és egyben 288 000 m³ föld kitermelésének lehetőségét a hatóságoktól.
A 14 hektáros vízfelület mederkotrását tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében a Verestransz Szállítási és Szolgáltató Kft. nyerte meg nettó 125 006 000 forintért. Ám a tónak azóta is hűlt helye.
Ennek oka, hogy a vízzáró réteg 6-7 méter mélyen helyezkedik el, a tó tervezett mélysége viszont mindössze 3-4, a vízműből érkező víz pedig elszivárog.
A KiMitTud.hu-n kikért adatokból kiderült, hogy megvalósíthatósági tanulmány soha nem készült. Eközben a földkitermelési engedélyt folyamatosan hosszabbítani kellett, mert a kotrás folyamatosan zajlik, az utolsó engedély 2022. augusztus 31-ig van érvényben. Az első ütemet követte a második: 2021 februárjában a Verestransz újabb lehetőséget kapott, bruttó 36 754 371 forintot fizet az önkormányzat mederkotrásért.
Bár a helyi környezetvédelmi szervezet, a Tavirózsa Egyesület folyamatosan jelentette a hatóságok számára az általuk visszásnak gondolt dolgokat a hatóságok számára, eddig rendszeresen „lepattantak”. Most tavasszal azonban valami úgy tűnik, megváltozott.
Jóllehet előírták, hogy a feltárás során régész szakértőnek kell jelen lennie, mivelhogy a területen egy középkori szarmata temető található, ezt nem sikerült abszolválni. A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztálya megállapította, hogy:
„a régészeti megfigyelés mellőzése nélkül végzett földmunkák során 4 régészeti lelőhely sérült, amelyek közül az egyik szinte teljesen megsemmisült.
Március 11-i helyszínelésünk során rögzítettük a mostani állapotokat”. Ennek következtében régészeti lelőhely pusztítás miatt örökségvédelmi bírság kiszabása szükséges a hatóság szerint.
Növényeket és állatokat veszélyeztettek
Ám az ügyben nem csak ők léptek. A Tavirózsa bejelentése nyomán a Pest Megyei Kormányhivatal megvizsgálta, történt-e növények vagy állatok veszélyeztetése. Megítélésük szerint igen.
„A Természetvédelmi Hatóság munkatársai 2021. június 10. napján előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzést tartottak a tárgyi területen. A helyszíni bejárás során szemléztük az Álomhegyi-tó partját, ahol a gyurgyalag- és partifecsketelep található. A szemle során megállapítottuk, hogy a munkagépek az újonnan létesülő árvízcsúcs csökkentő tározó (kikotort meder) mentén dolgoztak és a helyszínen több nagy munkagép (földszállító teherautók, lánctalpas markolók) volt jelen. A korábban kihelyezett – a tározó menti partfalban fészkelő fokozottan védett gyurgyalagok és védett partifecskék költőtelepének figyelemfelhívása céljából kihelyezett figyelmeztető táblák – már nem voltak megtalálhatók a tározó mentén. A partfalak költési időszakban történő megközelítése nem megengedett a madarak költőhelyének háborítatlansága és biztonságos fészkelésük érdekében.”
„Tájékoztatom, hogy a füleskuvik (Otus scops) és a gyurgyalag (Merops apiaster) a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KOM rendelet 2. számú melléklete értelmében fokozottan védett madárfajok, természetvédelmi értékük egyedenként 100 000 Ft, a védett partifecske (Riparia riparia) természetvédelmi értéke egyedenként 50 000 Ft” – olvasható a hatóság válaszában.
A döntés további részében azonnali hatállyal megtiltotta a növényzetirtást 2021. szeptember 1-ig.
A munkák leállításán túl természetvédelmi bírság kiszabása ügyében is eljárást indítottak.
Mindeközben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei által megfigyelt védett szürkegémek száma a területen a harmadára esett vissza, a nagy kócsagból pedig mindössze egy maradt. Mindkét madárfaj védett, a nagy kócsag fokozottan is.
De a halak sem jártak jobban. „Az üzemeltető DMRV adatai szerint a szennyvíztisztító 2020 augusztusa óta kapacitásán túlterhelt, a szűrőmembránok elöregedtek, így 30%-kal kisebb a hatásfokuk, a mechanikai szűrés pedig nem elég hatékony. Az illetékes DMRV és az önkormányzatok mégis csak most kaptak észbe, amikor a Tavirózsa Egyesület bejelentette a hatóságoknak az Álomhegyi-tározón történt tömeges halpusztulást” – írta a Tavirózsa egyesület elnöke egy Facebook-hozzászólásban arra, hogy mi okozhatott halpusztulást a tározóhoz kapcsolódó Öreg-tóban.
Egy március 2-án és 4-én vett mintákból származó vizsgálat szerint ugyanis – amelyet Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a NÉBIH végzett el – határértéket bőven meghaladó foszfor, ammónium-ion, coli-baktérium, enterococcus-baktérium és nitrit-ion jelenlétét mutatta ki a területen, amelyek okozhatnak halpusztulást.
Védettséget szeretnének
A polgármestert mindez nem rendítette meg, a veszélyhelyzet alatt saját hatáskörben döntve 3 milliárd forint hosszú lejáratú hitel felvételét kezdeményezte, melyet a K&H Bank biztosít. Ebben megjelölte, hogy az Álomhegyi-tározó gátépítésére 340 000 000 forintot szán.
Az elmúlt években nettó 304 551 840 forintot költöttek földmunkára, ebből 242 933 540 Ft ütötte a markát a Veresgép Kft.-nek, amely háromból három közbeszerzést nyert meg a tározó kapcsán. A veresegyházi cég a tavalyi évben 324 millió forint árbevételt ért el, 15 munkavállalóval rendelkezik.
A Tavirózsa Egyesület most petíciót indított, amellyel azt akarják elérni, hogy a madarak és növények érdekében védetté nyilvánítsák az Álomhegyi-tározót és környezetét.
Mint írják: „a területen 2011 és 2019 között az MME szakemberei 52 védett madárfaj 3 912 egyedét gyűrűzték meg. 2021 májusában ugyanakkor legalább tucatnyi védett madárfaj élőhelyét számolták fel a tározó tovább építése, illetve a fák- és cserjék kivágása, eldózerolása során. A fokozottan védett füleskuvik odúját 10 méterre közelítették meg a munkagépek”.
Szerettük volna megismerni Pásztor Béla polgármester álláspontját is az ügyben, de se ő, se a település jegyzője nem reagált az Átlátszó megkeresésére. Egy korábbi dokumentum szerint a víztározó kialakításának elsődleges célja „jelentős mennyiségű édesvíz-visszatartás a város területén, mezőgazdasági, horgász és rekreációs céllal”.
A helyi szabályozás szerint nem is működhetne a hangos zajjal járó vastelep Veresegyházon
Bár az Ügyrendi, Jogi és Közbiztonsági Bizottság nem javasolta az engedély megadását, és a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályzat sem tenné lehetővé, 10 éve megkezdte működését egy vastelep Veresegyházon, a lakóövezet mellett. A dinamikusan fejlődő, ezáltal egyre nagyobb zajjal és porral járó telep megkeseríti a közeli utcákban élő családok mindennapjait.
Nyitókép: A kotrás folyamatos a tó tervezett területén (fotó: Kerényi Zoltán)
|
Védett madarak és középkori sírok szenvedik meg a veresegyházi városvezetés tóról szőtt álmait
|
Pénzt, madarakat, növényzetet és régészeti leleteket nem kímélve épül Veresegyházon egy víztározó már évek óta mezőgazdasági, horgász és rekreációs céllal. Az Álomhegyi-tározó kialakítása azonban lassan rémálommá válik a helyi természetvédők szerint.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/01/vedett-madarak-es-kozepkori-sirok-szenvedik-meg-a-veresegyehazi-varosvezetes-torol-szott-almait/
|
2021-07-01 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Vajon miért van szükség 350 ezer forintos csúcsmobilokra a magyar közigazgatás és az életpályaprogram fejlesztéséhez? Miként segíti a magyarországi közszolgálat-fejlesztést az olasz állam modern kori kihívásait taglaló kutatás és a köré szervezett konferencia, bőséges ebéddel? Mitől viszi előrébb a magyar államigazgatást az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése? Merthogy ezekre is költeni akart az Európai Unió pénzéből a magyar kormánytisztviselő-képzés csúcsintézménye, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), nem is keveset.
Még 2016-ban írtak ki két projektet:
A közszolgáltatás komplex kompetencia, életpálya-program és oktatás technológiai fejlesztése, valamint
A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
címmel. Ezeket egészében uniós programokból finanszírozták, bő 19 milliárd forintot szánt erre a Miniszterelnökség, a pénzt pedig dedikáltan az NKE használhatta fel. Az Európai Bizottság munkatársai azonban szagot fogtak, 2017 elején gyanús lett nekik, hogy durva túlárazásokat rejthet a két, a közszolgálati egyetem köré szervezett projekt. Ezekről a furcsaságokról lapunk cikksorozatban számolt be, ami miatt az NKE helyreigazítási pert indított, de veszített.
Hosszú huzavona kezdődött, és a 2018-as választásig nem is derült ki, hogy mi lett az Európai Bizottsággal való torzsalkodás eredménye. Az év őszén a Miniszterelnökség mindent rendben talált, a most lapunk birtokába került ellenőri végső jelentés viszont hosszan sorolja azokat a problémákat, indokolatlan költéseket, amikre a bizottsági munkatársak bukkantak. A dokumentum nem korlátozódik az NKE említett két projektjére, hanem a közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztés operatív program hét elemét öleli fel, a megállapítások, a kifogások zöme mégis az egyetem programjaival kapcsolatban jött elő. A bizottság és a magyar kormányzat közötti egyeztetések kiindulópontját ez a 2019-es dátumozású dokumentum képezi (a bizottság most adta ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek, a magyar kormány, hiába kértük, nem osztotta meg lapunkkal a problémákat részletesen felsoroló iratot), a tárgyalások pedig csak az idén zárultak le. A vége jókora pénzügyi korrekció, támogatáscsökkentés lett.
A magyar költségvetés helyett az EU-t fejték volna meg
A jelentés alapján több ponton
durva túlárazásokra mutattak rá az uniós ellenőrök.
Az NKE közel 12 milliárd forintot szeretett volna költeni a két projektben részt vevőkre, ennyire lőtték be a személyi jellegű költségeket, és ezt a Miniszterelnökség el is fogadta. A leadott tervekből és a dolgozók átlagos havi költségéből kiindulva „az NKE teljes személyzete (2015-ben 759 fő) kizárólag a projekt előkészítésén és végrehajtásán több mint négy évig dolgozna” – jelzi a lehetetlen helyzetet a dokumentum. (Az egyik projekt 2018 végéig, a másik 2020 közepéig tartott a megkötött szerződések alapján.) A bizottság ellenőrei mindezek alapján úgy vélték, hogy a személyi jellegű költségek túlzottak, nem állnak arányban a projektek tevékenységeivel és céljaival.
Nem világos, hogy az NKE e két projektre beosztott személyzete hogyan tudja az e projekttel nem összefüggő, rendes tevékenységeit végezni, feltételezve, hogy ezen alkalmazottaknak az egyetem általános tevékenységeivel kapcsolatosan voltak más feladataik is
A hihetetlenül nagyra belőtt létszám miatt a jelentés szerint „nagyon jelentős a kockázata annak, hogy az (NKE – a szerk.) általános egyetemi tevékenységeivel kapcsolatos, a projektek keretében nem elszámolható személyi jellegű költségekkel is megterhelték e projektek kiadásait.” Magyarán: a bőséges EU-s pénzt vélhetően arra is megpróbálta felhasználni a közszolgálati egyetem, hogy a dolgozói a projekt ideje alatt a projektekkel kapcsolatban nem levő egyetemi munkájukért nagyobb javadalmazást kapjanak. Vagyis a magyar költségvetés helyett az EU-t fejte volna meg az egyetem.
Vastagon fogott a ceruza a képzési anyagoknál is:
E-book és e-learning tanórákat akartak elszámoltatni, olyan sokat, „hogy minden egyes tanórára átlagosan 2,25 óra tananyagot terveztek, azaz a költségvetést 125 százalékkal túltervezték”.
Ezeken kívül írásbeli tananyagot is gyártatott az egyetem a projekt résztvevőivel, javarészt ottani tanárokkal. „Minden egyes tanórához 1,2 ív (kb. 24 oldal) tananyag kidolgozását tervezik. Figyelembe véve, hogy a képzések többsége jelentős e-learning komponenst is magában foglal (vagy teljes egészében abból áll), ez túlzottnak tűnik. Meg kell jegyezni, hogy az írásbeli tananyag mennyiségét hozzá kell adni a fent leírt e-learning komponensekhez (2,25 óra e-learning anyag + 24 oldalszöveg egy tanórához).”
A projekt-előkészítésnél is bepróbálkozott az egyetem a feladathoz nem kapcsolódó költségek elszámolásával. Javarészt az intézmény személyzete vett részt benne a rendes feladatai mellett, 15 hónapon át tartott, és 1 milliárd forintot akartak behúzni erre, főképp a projekt tervezésével foglalkozó megbeszéléseken való részvételből és a projektjavaslat előkészítéséből állt. A sok megbeszélés végén két megvalósíthatósági tanulmány (egyenként 148 oldal) készült, amelyeket felhasználtak a külön e „kiemelt projektek” céljából meghirdetett pályázati felhívások előkészítésében és a támogatási szerződésekben is. A megvalósíthatósági tanulmányok körülbelül 30 százaléka az előzményként szereplő projekteket, az informatikai fejlesztéseket és a kommunikációs tevékenységeket tárgyalja, ami megegyezik vagy majdnem azonos a két dokumentumban.
Az NKE arról tájékoztatta az ellenőröket, hogy az egyik projektnél 375 alkalmazott járult hozzá összesen 1560 hónapnyi munkaidőben az előkészítéshez, míg a másik projekt esetében ezek az adatok: 489 alkalmazott és 1126 hónap. Az előkészítő tevékenységek 2686 hónap munkát tettek szükségessé az NKE szerint, a személyzet egy része pedig mindkét projekt előkészítésében részt vett. Csak a kommunikációs tevékenység előkészítésére a két projektnél 11, illetve 13 hónapot terveztek elszámolni.
A megvalósíthatósági tanulmányok kommunikációról szóló részei a két projekt esetében 14 nagyon hasonló tartalmú, nagyrészt az uniós alapok kommunikációs iránymutatásaiból kimásolt, általános kommunikációs tevékenységeket leíró oldalból állnak. Az az állítás, hogy ez az előkészítés két évi (24 hónapi) munkát igényelt, nem tűnik indokoltnak.
Itt is megemlíti a dokumentum, hogy nem lehet, hogy annyi NKE-s dolgozó és olyan sokáig végezte volna az előkészítést, mint amennyit az egyetem állított, hiszen nekik még a projekttel össze nem függő rendes munkájukat is el kellett végezniük.
Ez messziről bűzlött, bárki láthatta volna, a magyar hatóságokat ez mégsem érdekelte. Oda is szúrt a bizottság a Miniszterelnökségnek. „Az irányító hatóság ellenőrzési tevékenységei a számítások, illetményelszámolások, munkaszerződések és a pénzügyi küszöbértékeknek való megfelelés ellenőrzésére korlátozódtak. Nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a projekt előkészítéséhez való tényleges hozzájárulás akár az egyének szintjén, akár a teljes alkalmazotti létszám szintjén ellenőrzésre került volna.”
Mindezek miatt az előkészítő tevékenységekkel összefüggő személyi jellegű költségek összegei nem reálisak és nem indokoltak, az előkészítési költségek jelentősen túlzóak, állapították meg a bizottsági ellenőrök.
Okostelefonok, légkondi, kutatóműhelyek tömkelege
A két projektnél a személyi kiadások mögött a másik nagy tétel az informatikai szolgáltatások és termékek beszerzése volt. Négymilliárd forintnál is többet szerettek volna erre költeni az uniós pénzből. Kifizettettek volna az EU-val a projektekhez nem szükséges, vagy a projekt keretei között el nem számolható (vagy csak részben elszámolható) árukat, szolgáltatásokat is.
Azt írja az uniós anyag, hogy „a megvásárolt felszerelés jelentős részét nemcsak a projekt célkitűzéseihez használják, hanem az általános tevékenységeihez is. Például léteznek olyan támogató szolgáltatások, amelyeket az egyetemen bárki használhat, nem kizárólag a projektben részt vevők. Úgy tűnik, hogy az IT felszerelés nagy részét az (NKE – a szerk.) informatikai infrastruktúrájának modernizálására és korszerűsítésére szánják, különösen az újonnan létrehozott kampuszon.” Példaként említi az anyag, hogy wifi-hálózatot építettek ki az NKE egyik kampuszán, és hogy a beszerzett asztali számítógépek többségét az egyetem rendes tevékenységet is végző személyzete fogja használni.
A két NKE-s projekt dedikált célja az volt, hogy képzéssel és a kapcsolódó kutatási tevékenységekkel támogassa a közigazgatásban dolgozók kompetenciafejlesztését. Ehhez azonban vajmi kevés köze van a piacon a vásárlás időpontjában gyakorlatilag a legdrágább, csúcsminőségű mobiltelefonoknak – márpedig legalább húsz iPhone 7 vagy 7+ készüléket szeretett volna venni az egyetem, akkori árfolyamon durván 350 ezer forintos darabonkénti áron. De venni kívántak 600 IP-telefont is, pedig arra sem lett volna szükség a projekthez, állapították meg az ellenőrök. Sőt a légkondicionálást és a kábelezést is EU-pénzből finanszírozták volna, holott arra a szabályok szerint nem lehetett volna költeni uniós forrásból.
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a dokumentum 23 pontban sorolja az egyáltalán nem, vagy csak részlegesen elszámolható IT-s kiadási tételeket.
Kutatásokra lehetett pénzt nyerni – de nem akármilyen kutatásokat kívánt finanszírozni az EU, hanem csak olyanokat, amelyek a két projekt céljaival összhangban vannak, tehát segítenek fejleszteni a magyar közszolgáltatásokat. Eredetileg úgy volt, hogy 11 kutatás lesz, aztán megszaporodtak, a végére 164 kutatási tevékenység került be az elszámolandók listájára. A bizottság ellenőrei úgy vélték, hogy a kutatási javaslatok több mint 85 százaléka (164-ből 142) nem támogatható az operatív program alapján.
A kutatási témák többsége elméleti, a magyar közigazgatás vagy közszolgáltatások gyakorlati vagy potenciális javításához sem közvetve, sem közvetlenül nem kapcsolódik.
Szemléltetésképpen felsoroltak oda nem passzoló kutatási témát, amit a magyar fél ki szeretett volna fizettetni az EU-val:
Afrika a globalizált világban — lehetőségek és kihívások
Az államiság kérdései a Közel-Keleten
A radikális iszlamizmus hatása a kelet-afrikai államok stabilitására
Az olasz állam modern kori kihívásai (ez a Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság volt elnöke által vezetett kutatóműhely témája volt, Paczolayt az AB-elnökség után az Orbán-kormány hazánk római nagykövetének nevezte ki, majd utána a kormány javaslatára az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja lett)
Demokrácia, állam, politika: az athéni közvetlen demokrácia gyakorlatának és néhány kulcsfogalmának értelmezése a kortárs demokráciák válságának tükrében.
A kutatási témákhoz nemcsak kutatási anyagok tartoznak, hanem workshopok, konferenciák, ott cateringszolgáltatások, külföldi utazások. Közülük többet lehúzattak a listáról az ellenőrök, mondván, azok költsége nem elszámolható.
A kormányhivatalok dolgozóinak a megyei kormányhivatalok épületeiben tartottak képzést, az NKE mégis bérleti díjat fizetett. Vagyis kormányhivatalok felé csatornáztak uniós pénzt (az ellenőrzés időpontjáig 139 millió forint, az irányító hatóság által már jóváhagyott bérleti díjról szól a dokumentum). Ez teljesen indokolatlan volt, ezért nem elszámoltatható a jelentés szerint.
Milliárdos nagyságrendű pénzügyi korrekció
A dokumentumban az uniós ellenőrök a feltárt problémák miatt különböző mértékű támogatásmegvonásra tettek javaslatot. Volt, ahol azt várták el, hogy a teljes igényelt, de el nem számolható, a projekttel összefüggésben nem levő költséggel csökkentse az Irányító Hatóság az NKE támogatási összegét, volt, ahol 25, máshol 10 százalékos pénzügyi korrekciót láttak szükségesnek.
A Miniszterelnökség nem árulta el, hogy a – megfogalmazása szerint partnerség jegyében lezajlott, idén januárban véget ért – egyeztetések után mekkora is volt az átalánykorrekció, helyette azt hangsúlyozta, hogy forrásvesztés összességében nem történt, mert 110 százalékra tervezték ezt a pályázati keretet is, és ebből vonták le az el nem számolható tételeket.
A végső cech forintban mérve mégis milliárdos nagyságrendű lehetett. Az egyetem ugyanis azt válaszolta a 24.hu érdeklődésére, hogy „a korrekciós döntés végrehajtásaként az NKE által 2019-ben befejezett KÖFOP projekt eredeti költségvetését az irányító hatóság 15 százalékkal csökkentette, az ennek megfelelő összeget tehát az NKE már nem használhatta fel és nem is használta fel a projektidőszakban.” Abból kiindulva, hogy a két projekt keretösszege meghaladta a 19 milliárd forintot,
a 15 százalékos pénzügyi korrekció csaknem 3 milliárd forintot jelent.
|
Túl nagyot akart meríteni az uniós pénzesbödönből a közszolgálati egyetem
|
Kimásoltak uniós anyagokból részeket, és az így készült dokumentumokat is kifizettették volna az EU-val. Az ellenőri jelentés hosszan sorolja kormánytisztviselő-képzés csúcsintézményének túlárazásait és indokolatlan költéseit.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/02/kozszolgalati-egyetem-nke-unios-projekt-vizsgalat-ellenorzes-penzugyi-korrekcio-patyi-andras-hadhazy-akos/
|
2021-07-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
850 millió forint uniós forrásból tervezte felújítani Keszthely fideszes önkormányzata azt a műemlékvédelem alatt álló épületet, amelyben a tervek szerint kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt épült volna. A projektet elvileg 2020 végén fejezték volna be, de 2021 júniusára eljutottak oda, hogy az önkormányzat 601 millió forint induló vételárért elkezdte árulni a Reischl-féle sörházat – derül ki a város honlapján közzétett hirdetményből.
Nagy Bálint fideszes polgármestert levélben kérdeztük arról, hogy mennyi pénzt fizettek ki eddig a kivitelezőnek uniós pénzből, illetve hogy összesen mekkora összeget kell az önkormányzatnak visszafizetnie. Az önkormányzat válaszában csak annyit írt, hogy „a kérdéseket a legutóbbi nyilvános testületi ülésen megválaszoltuk, melyről a média be is számolt. Miután lezárul az értékesítési folyamat, természetesen ismételten tájékoztatjuk a nyilvánosságot, ahogyan eddig is, minden döntésünkről.”
A Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) önkormányzati képviselője Molnár Tibor valóban rákérdezett az uniós kifizetésekre a testületi ülésen. A polgármester viszont konkrétumokat neki sem árult el, csupán annyit mondott, hogy a projektnél visszafizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak. Azt azért megjegyezte, hogy az önkormányzat eleget tud tenni a kötelezettségeinek. A KÉVE közérdekű adatigényléséből az derült ki, hogy a sörházzal kapcsolatban a kivitelezőnek 2021. január 20-ig 301 497 385 millió forintot fizettek ki. A fordított áfafizetési kötelezettség (az önkormányzat az áfát közvetlenül a NAV-nak fizeti be) miatt a bruttó összköltség 382 901 679 forint.
Mi vezetett az eladáshoz?
A korábbi kormánypárti polgármester, Ruzsics Ferenc vezette képviselő-testület az InvestMondi-System Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízta meg, hogy több mint egymilliárd forint uniós pénzből újítsa fel az egyik helyi óvodát, a városi strandot és a Reischl sörházat.
A kivitelezések alaposan megcsúsztak, ezért – ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk – az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF egy bejelentés alapján mindhárom projekttel kapcsolatban előzetes vizsgálati eljárást indított, a rendőrség pedig már a jelenlegi fideszes városvezetés és a KÉVE feljelentése alapján kezdett el nyomozni a sörház és az óvoda felújítása ügyében.
Az önkormányzat oldalán elérhető dokumentum szerint a kivitelező a csúszást a pótmunkákkal és likviditási gondokkal magyarázta, valamint azzal, hogy az OTP befagyasztotta szabad hitelkeretüket. Ám március végi tájékoztatásuk szerint a pénzügyi problémáik nagy részét megoldották, és „intenzíven rendezni tudják/rendezik az elmaradt teljesítéseket” az alvállalkozók felé, így kijelentették, hogy készen állnak a sörház befejezésére.
A cég ügyvezetője, Kamondi-Lukács Mónika levele nem hatotta meg az önkormányzatot, amely felbontotta a szerződést a kivitelezővel. A polgármester április végén még azt írta kérdésünkre a sörházzal kapcsolatban, hogy az önkormányzat szándéka mielőbb befejezni a projektet. Úgy tűnik azonban, hogy a fideszes városvezetés letett ezen tervéről, így a tervezett 850 millió forintos felújítás helyett 601 millióért értékesítik az önkormányzat vagyonát.
Molnár Tibor a KÉVE képviselője szerint a pályázatot szinte ráírták a Veszprémi Érsekségre azzal, hogy a feltételek között szerepel a kulturális, oktatási és közösségi funkció. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a Sörház szomszédságában működik a katolikus általános iskola. Molnár úgy látja, hogy az érsekség keszthelyi jelenléte egyre erősödik. Elmondta, hogy Udvardy György veszprémi érsek és Nagy Bálint polgármester nemrég írt alá szándéknyilatkozatot egy másik városi tulajdonú ingatlan, az úgynevezett Kiskastély megvételéről, ahol katolikus óvodát kívánnak létesíteni.
Alapvetően nem vagyok ellene az egyházi oktatás bővülésének, régóta méltatlan állapotú épületek újulhatnak meg, és a város jelenlegi anyagi helyzetében nincs is erre más lehetőség. Annak azonban politikai és bűnügyi felelőse kell hogy legyen, hogy Keszthely gyakorlatilag elveszíti egyik legértékesebb vagyonelemét, amely a kivitelező alaposabb kiválasztásával és ellenőrzésével, európai uniós forrásból, saját tulajdonként újulhatott volna meg, ráadásul a meghiúsult beruházás miatt visszafizetendő összegnek kamata is lesz.
– nyilatkozta Molnár a 24.hu-nak.
|
Árulja a fideszes önkormányzat a keszthelyi sörházat, amit uniós pénzből kezdtek el felújítani
|
850 millió forint uniós forrásból tervezte felújítani Keszthely fideszes önkormányzata azt a műemlékvédelem alatt álló épületet, amelyben a tervek szerint kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt épült volna. A projektet elvileg 2020 végén fejezték volna be, de 2021 júniusára eljutottak oda, hogy az önkormányzat 601 millió forint induló vételárért elkezdte árulni a Reischl-féle sörházat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/07/02/keszthely-reischl-sorhaz-onkormanyzat/
|
2021-07-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Transparency International (TI) adatigényléssel fordult a Nemzeti Koncessziós Irodához (NKI), hogy megtudják: mi indokolja, hogy a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadja a hazai sztrádahálózat üzemeltetését. A hivatal azonban elutasította a kérést, mondván, hogy az döntés-előkészítő anyag, és emiatt szerintük 10 évig nem nyilvános.
A Népszava szerint a válasz alapján
csak tíz év múlva ismerhetné meg a közvélemény, milyen megfontolások mellett döntött a kormány a 35 éves koncesszió kiírásáról.
Nagy Gabriella a TI programvezetője a napilapnak azt mondta, fontolgatják, hogy az adatigénylésnek bírósági úton szerezzenek érvényt.
A sztrádakoncesszió jelentkezési határideje jövő hétfőn zárul, ezután új résztvevőt már nem fogadhat be a pályázatot kiíró Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI). A második, tárgyalásos szakaszban a jelentkezőkkel – már ha lesznek –, az iroda, illetve az azt felügyelő Rogán Antal vezette Miniszteri Kabinetiroda alkudozik, majd a tervek szerint a legjobb ajánlatot tevő céggel még az idén aláírnák a 35 éves szerződést.
Ha a koncesszió életbe lép, akkor a következő 35 évben a nyertes cég vagy konzorcium építhetné tovább és karbantarthatná a gyorsforgalmi úthálózatot Magyarországon, vagyis ezzel évtizedekre jelentősen szűkülne a verseny ezen a piacon.
A készülő sztrádakoncessziót az Orbán-kormány legsúlyosabb lenyúlási kísérletének nevezete korábban Karácsony Gergely főpolgármester, miniszterelnök-jelölt.
|
A kormány 10 évre titkosította a sztrádakoncesszió háttérszámait
|
A Transparency International kikért néhány adatot, de a folyamat elakadt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210630_titkositas_sztrada_autopalya_koncesszio
|
2021-06-30 07:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Hogy kinek a szellemi terméke Hatvanpuszta újjáélesztése, azt az építészeti stílusról, illetve a beruházó döntéseit vezető szándékról lehet leolvasni. Amit Alcsútdoboz határában láthatunk, azt nevezhetjük az Orbán-barokk egyik csúcsteljesítményének.
A Human Rights Watch legfrissebb éves jelentése szerint a jogállam és a demokratikus intézmények elleni kormányzati támadások fő elszenvedői az érdekképviseletek, a sajtó, a közintézmények, a civil társadalom, a nemi kisebbségek, a nők, a romák és a menekültek.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből.
|
Orbán-barokk: Múlt épül a múlt eltörlésével
|
Hogy kinek a szellemi terméke Hatvanpuszta újjáélesztése, azt az építészeti stílusról, illetve a beruházó döntéseit vezető szándékról lehet leolvasni. Amit Alcsútdoboz határában láthatunk, azt nevezhetjük az Orbán-barokk egyik csúcsteljesítményének.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202126_az_orbanbarokk_dicso_mult_vasbetonbol
|
2021-07-02 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba.
|
Egy jókora napelempark és egy titokzatos befektető tűnt fel Tiborcz István környezetében
|
Az Innovolt nevű cégnek csak az egyik ágon ismertek a tulajdonosai.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202126_innovolt_napelemparkok_tiborcz_kornyezeteben
|
2021-07-01 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.06.29. 04:30
2021.07.21. 14:06
Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték.
|
Átalakuló Aliga: "Csak a rombolást látjuk, meg a milliárdos támogatásokat, de arról nem beszél senki, mi épül"
|
Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210629_Balaton_Club_Alliga_fejlesztes
|
2021-06-29 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt Nagy János, az Agrárminisztérium egykori földügyekért felelős helyettes államtitkára és társai ellen – derült ki az ügyészség közleményéből. A sajtóanyagba nem írták bele a politikus nevét, de az ügy körülményeiből kiderült, hogy róla van szó.
Az ügyészség Nagyot két rendbeli – egy esetben társtettesként megvalósított – előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolja.
A vádirat szerint 2020 nyarán egy mezőgazdasággal foglalkozó cégcsoportot képviselő vállalkozó és a helyettes államtitkár abban állapodtak meg, hogy az utóbbi segítséget nyújt a vállalkozónak. Nagy az ügyészség szerint azt vállalta, hogy a cégcsoport egy már létező és egy még csak tervezett mezőgazdasági cégét a szükséges állami földek használati, illetőleg tulajdonjogának megszerzésében és a jövőben meghirdetni tervezett pályázat elnyerésében támogatja.
A helyettes államtitkár mindezért – kérésének megfelelően – az új cég 5 százalékos tulajdonrészét szerezte meg.
Egy másik ügyről is beszámolt az ügyészség a közleményében. A helyettes államtitkár és egy osztályvezetője abban állapodtak meg, hogy valódi verseny nélkül, a Nagy által előre meghatározott nyertes cég helyett az osztályvezető készített volna el egy tanulmányt. A vállalkozónak kifizetendő tízmilliós összeget hármuk között osztották volna fel. A szerződést végül nem kötötték meg, mert a kiírt pályázatot visszavonták.
A volt helyettes államtitkár tavaly december óta a lakás elhagyását engedélyhez kötött bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt. A kényszerintézkedést a bíróság – védői indítványnak helyt adva – megszüntette, amely végzés ellen, a nyomozó ügyészség fellebbezést jelentett be.
A volt osztályvezető és a két vállalkozó szabadlábon védekeznek.
December elején jelentette be az ügyészség, hogy korrupció gyanújával indított nyomozást a vádhatóság két emberrel szemben, és az egyikük magas rangú minisztériumi tisztségviselő. Ezt követően az Agrárminisztérium nevesítette is a helyettes államtitkárt, aki az ügy érintettje, majd azt is közölték, hogy felmentik tisztsége alól.
|
Vádat emeltek az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkára ellen
|
A decemberben őrizetbe vett – azóta menesztett – tisztségviselő két ügyben is érintett az ügyészség szerint.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210629_vademeles_helyettes_allamtitkar
|
2021-06-29 11:49:00
| true | null | null |
HVG
|
A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelmére hivatott Ramsari Egyezmény nemzetközi titkársága arra kéri a magyar bizottságot, hogy juttasson el részére olyan anyagokat és tanulmányokat, amelyek segítségével felülvizsgálhatják a magyar testület korábbi véleményét a Fertő tavi beruházásról. A nemzetközi szervezetet a Greenpeace Magyarország kereste meg.
A környezetvédelmi szervezet közleményében azt írja, a Ramsari Egyezmény svájci központja a bekért információk alapján saját maga kívánja megítélni, hogy a Fertő tavi beruházás milyen hatással van a terület természeti értékeire. Korábban a magyar bizottság a 60 hektárra kiterjedő építkezést egy nemzeti park közepén, közvetlenül a tóparton helyénvalónak találta.
A Ramsari Egyezmény nemzetközi főtitkára 2019 szeptemberében levélben rákérdezett ugyan a beruházás veszélyeire, de akkor a hazai bizottság azt válaszolta, hogy az építkezés nem jelent majd jelentős változást az adott élőhelyen, nem veszélyezteti az ott meglévő természeti értékeket, sőt, összhangban van a nemzeti park helyreállítási tervével is.
Az azóta eltelt időszakban azonban egyértelművé vált, hogy a tó közvetlen partjára tervezett gigantikus méretű beruházás egyértelműen rombolja a természeti és tájképi értékeket. Erre az ENSZ kulturális és oktatási szervezete, az UNESCO Világörökség Központjának igazgatója is kitért levelében, amelyben a beruházás azonnali leállítását sürgette.
A svájci központ listát küldött az egyezmény magyarországi testületének, hogy miről szeretnének tájékoztatást kapni. A Ramsari Egyezmény nemzetközi főtitkársága olyan információkat kért be, amelyeknek szerepelnie kellene egy tisztességesen elvégzett előzetes hatástanulmányban. Rákérdeztek konkrét természetvédelmi intézkedésekre, tanulmányokra, kidolgozott természetvédelmi tervekre és statisztikai adatokra a tó és környékének a beruházással összefüggő terhelésével, a megnövekedett turizmus veszélyeivel kapcsolatban.
Mindeközben a Fertő tónál továbbra is dübörög a természetpusztító építkezés. Annak ellenére, hogy a tavon a jogszabályok alapján nem lehetne motorcsónakokkal közlekedni, a beruházó emberei lajstromszám nélküli robbanómotoros hajókkal viszik az anyagot az építkezéshez, és a vízen látható a hajókból származó olajszennyezés. Ezt egyébként a Fertő tó Barátai Mozgalomnak is sikerült megörökítenie, amikor a napokban beeveztek, hogy megnézzék a bontást.
Az utolsó nádfeles cölöpház bontásánál is ott voltak, és azt látták, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park részén, az UNESCO világörökségi helyszínén rohamtempóban folyik a táj rendezése, cölöpverő dolgozik megállás nélkül, a régi zöld, nádassal övezett területre rá sem ismerni. Félsziget tűnt el, kotorják, töltik fel a tómedret, teljesen átformálva azt.
A parton és a közelében a gépek zaján kívül nem hallani madarak hangját, fecskéket sem látni, valószínűleg átmenekültek a nyugodtabb ausztriai területekre
– mondja a hvg.hu-nak Pap Martin, a mozgalom tagja.
|
Az utolsó nádfedeles cölöpházat is elbontották a Fertő tónál
|
Közben újabb nemzetközi szervezet kifogásolja a gigaberuházást, és kéri számon a hatástanulmányt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210629_Az_utolso_nadfedeles_colophazat_is_elbontottak_a_Ferto_tonal
|
2021-06-29 13:13:00
| true | null | null |
HVG
|
Költségvetési csalás miatt ítélték el Pécsvárad polgármesterét
Zádori Jánost mellett további öt embert ítéltek el, amiért az általuk képviselt társaságok nevében jogtalanul igényeltek és hívtak le uniós támogatásokat. Az ítélet nem jogerős.
Négy és fél év börtönre, valamint több mint 200 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a Szekszárdi Törvényszék hétfőn, nem jogerősen bűnsegédként és társtettesként elkövetett költségvetési csalás miatt Pécsvárad független polgármesterét. Az ügyben az elsőrendű vádlott Zádori János mellett további öt embert ítéltek el.
A törvényszék a honlapján azt írta: a vádlottak gazdasági társaságok képviseletében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztésével jogtalanul igényeltek és hívtak le európai uniós és állami támogatásokat állattartó telepek, illetve technológiai berendezések korszerűsítésére, amivel 714 millió forint vagyoni hátrányt okoztak. Emellett fiktív számlák kibocsátásával több mint tízmillió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.
A tényállás szerint az ügy másodrendű vádlottja által képviselt MG Sziget Kft. 2012-ben és 2013-ban mintegy másfél milliárd forint támogatást nyert el az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaptól egy sellyei tojótyúktelep létrehozására. A baromfitelepen a pályázatban feltüntetett technológia helyett olcsóbbat építettek be, túlárazták a beruházást. Zádori János és az ügy hatodrendű vádlottja ehhez számlák kiállításával, szerződésekkel segítséget nyújtott.
A polgármestert azzal is vádolták, hogy az általa képviselt cég nevében 37 millió forintos fiktív szerződést kötött az ötödrendű vádlott által képviselt céggel a baromfiistállókban végzendő munkára.
A törvényszék sajtótitkára az MTI-vel azt közölte, hogy az elsőrendű vádlottat, Zádori Jánost társtettesként és bűnsegédként hamis magánokirat felhasználása és számvitel rendjének megsértése miatt is bűnösnek mondta ki a bíróság; a börtönbüntetés mellett 20 millió forint pénzbüntetésre ítélte, 6 évre eltiltotta gazdasági szervezetek vezetésétől, és 239 584 578 forint vagyonelkobzással sújtotta. A bíróság a per másodrendű vádlottját többek között négy év tíz hónap, a hatodrendű vádlottat négy év börtönbüntetésre, és 238, illetve 239 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. Az ötödrendű vádlott büntetése két év, négy évre felfüggesztett börtönbüntetés, a harmad- és negyedrendű vádlott pénzbüntetést kapott. Az első- és másodrendű vádlott fellebbezett az ítélet ellen, az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn annak tudomásul vételéhez.
Zádori János 2014 óta vezeti a Baranya megyei várost.
2021. június. 11. 06:30 Dezső András hvg360
"Mindenkit meglepett, amikor bevitték" – Tóth Csaba felemelkedése és zuhanása
Fiatalon a kilencvenes évek sztárgengsztere, a később meggyilkolt Szlávy Bulcsú mellett tűnt fel, évekkel később a focimeccsek biztosításának megkerülhetetlen figurája lett, napjainkra pedig nemcsak az ultrák, de a zsiványok körében is tekintélye van, mert sok ütőképes embert képes mozgósítani. A “problémamegoldó” Tóth Csabáról úgy hírlett, jó fideszes kapcsolatai vannak, így egyfajta védelmet élvez. Ám a sérthetetlenség mítosza egy pillanat alatt semmivé vált, amikor többedmagával együtt hétfőn a NAV kommandósai őrizetbe vették. A gyanú: bűnszervezetben elkövetett, 870 milliós költségvetési csalás. A biztonsági piacon ez már a sokadik jelzés fentről: senki sem érinthetetlen.
2021. június. 02. 14:17 hvg.hu Itthon
Jelentős költségvetési csalás miatt indítottak nyomozást, de a legfőbb ügyész szerint az ügynek nincs politikai érintettje
Az ügy részleteiről Hadházy Ákos kérdezte meg Polt Pétert.
|
Költségvetési csalás miatt ítélték el Pécsvárad polgármesterét
|
Zádori Jánost mellett további öt embert ítéltek el, amiért az általuk képviselt társaságok nevében jogtalanul igényeltek és hívtak le uniós támogatásokat. Az ítélet nem jogerős.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210628_koltsegvetesi_csalas_pecsavarad
|
2021-06-28 16:17:00
| true | null | null |
HVG
|
"Biztos vagyok benne, hogy végül győz a józan ész, és semmilyen furfangra nem kényszerülünk"
- írta töretlen optimizmussal a HVG önkormányzatoknak feltett körkérdésére Csach Gábor, Balassagyarmat kormánypárti polgármestere. Akkor még úgy tűnt, gyakorlatilag az összes olyan önkormányzati bérlakásra eladási kötelezettséget írt volna elő egy új törvény, amelyet 2021 előtt bérbe adtak.
Az indítvány azóta szelídült, s most úgy látszik, végül csak a világörökségi területeken lévő lakásokat érinti: több mint ezret a budai Várban és nagyjából nyolcvanat a pesti Andrássy úton. Pénz hiányában azonban furfangra mindenképp szükségük lesz az önkormányzatoknak, ha valóra akarnak váltani valamennyit a lakosság nagyjából 40 százalékát érintő lakhatási válság orvoslására kitalált koncepcióikból.
"Miért ne dönthetnénk a lakásainkról a továbbiakban is mi? Eddig is eladhattuk azokat, ha akartuk, ha indokolt volt" - fakad ki Misetics Bálint, Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója. "Tragédia" - fűzi hozzá Németh Ákos, a szombathelyi önkormányzat tanácsnoka. Szerinte a nagyobb kormánypárt ismét azt a bevált trükkjét dobja be, hogy indítványoz egy, még a sajátjait is sokkoló törvényjavaslatot, amiből aztán a politikai nyomás hatására visszavesz, így fogadtatva el azt, ami igazán fontos neki. Jelen esetben
azt intézi el, hogy egy kedvezményezett csoport juthasson hozzá töredék áron százmilliós vagy több száz milliós lakásokhoz.
Azok ugyanis, akik valóban rászorulnak az olcsó bérleti lehetőségre, harmad- vagy tizedáron sem lesznek képesek megvenni a lakásukat. Így aztán meglehetősen álságos az az indoklás, hogy ez a törvény azoknak nyújtana kompenzációt, akik kimaradtak az 1990-es évek lakásprivatizációjából.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab fideszes polgármestere szerint ha már mindenképp születik egy ilyen törvény, csak azokat kellene "kompenzálni", akik legalább 1993-tól bérelnek önkormányzati lakást, és nincs tartozásuk.
|
Az önkormányzatok egérutat nyertek, de a lakhatási válság marad
|
Az állam az egyházakra testálja az egykori devizahitelesek egy csoportjának lakásügyét, miközben legszívesebben elherdálná azokat az ingatlanokat, amelyek a társadalom széles rétegeinek segítenek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202123__berlakasterv__egyhazi_alap__lakhatasi_krizis__haritasi_technika
|
2021-06-16 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kormány rendszerváltásra készül a magyar utakon
Az összes autópályát, autóutat és gyorsutat kiszervezné a kormány 35 évre az M5-ös és M6-os autópályákról ismert ppp-konstrukcióban. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. A koncessziók felelőse ráadásul ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki 9 évre.
Biztosan véletlenül, de a kormány, egész pontosan a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alatt működő Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) épp a foci Európa-bajnoksághoz, illetve a homofób elemekkel telepakolt pedofiltörvény országgyűlési vitájához és szavazásához igazítva indította el az országos gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását célzó eljárást.
Így nem meglepő módon nem az útkoncesszió lett a legforróbb téma. Holott annak kellene lennie, de legalábbis egy foci-Eb-nél biztosan fontosabb, hogy a kormány épp az állami vagyon nem elhanyagolható szeletének kiszervezésére készül. Ráadásul nagyjából háromnegyed évvel az országgyűlési választások előtt.
Az ördög a részletekben lakozik
Miután a kormány létrehozta az NKI-t, majd az Országgyűlés megszavazta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felállítását (a hatóság ősszel kezd működni, egyebek mellett az NKI is alá fog tartozni) tudható volt, hogy új állami vagyonelemeket, tevékenységeket kívánnak kiadni koncesszióba. Természetesen felmerült, hogy ezek között autópálya-építések is lesznek, hiszen ilyesmire volt már példa a legújabb kori magyar történelemben. Az azonban meglepő, és nagy hatású fejlemény, hogy a kormány nemcsak új projekteket valósítana meg koncessziós keretben, hanem a létező, körülbelül 2000 kilométeres gyorsforgalmi úthálózat fenntartását kiadja egy piaci szereplőnek. Új fejlesztések megvalósításáért cserébe.
Ahogy a koncessziós kiíráshoz mellékelt közleményben írják, a gyorsforgalmi utak koncessziós üzemeltetésére akad bőven nemzetközi példa. Jelen állás szerint azonban
a magyar úthálózat néhány kivételtől eltekintve magyar állami fenntartásban van, a koncessziós eljárás után azonban az összes autópálya, autóút és gyorsút üzemeltetése magánkézbe kerül.
Ez hatalmas átalakítás, mondhatni rendszerváltás a hazai útfenntartásban.
Minthogy rendszerváltásról van szó, jó lenne tudni, hogyan fog kinézni az új rendszer. Az odáig rendben van, hogy nem kell népszavazást kiírni a dologról (ami azt illeti, nem is lehet, mert a kérdés a központi költségvetést érintené), de azért egy ekkora és ilyen jelentős vagyonelem esetében a közvélemény, az állampolgárok megérdemelnének legalább némi tájékoztatást. Azt azonban elég szűkmarkúan mérte a kormány, se a kiírásból, se a közleményből nem derül ki sok részlet, a közbeszerzési dokumentáció pedig nem nyilvános.
Nem tudni többek közt:
Hogyan nézne ki a finanszírozás?
Az állam fog díjakat fizetni a koncesszió nyertesének – mekkora lesz ezek mértéke?
A közlemény szerint az állam részéről felmerülő költségeket az állami útdíjbevétel fogja fedezni – de ki fogja eldönteni, mekkorák lesznek a jövőben a díjak, ki fogja beszedni őket, és mi lesz, ha mégsem fedezik a költségeket?
Mi lesz a NÚSZ-szal, amely jelenleg a díjbeszedési rendszereket működteti?
Milyen hatással lesz az állami utak fenntartásáért felelős Magyar Közútra, hogy a feladatai egy részét kiszervezik?
Hogyan fogja az állam ellenőrizni, hogy a koncesszió nyertese az elvárt minőségben, gyorsasággal stb. hajtja végre a fejlesztéseket és látja el a fenntartói feladatokat?
Milyen lehetőségei lesznek az államnak, ha szerződésszegést vélelmez?
És a koncesszió nyertesének?
Milyen feltételekkel lehet a koncessziós idő lejárta előtt felbontani a szerződést?
Amíg legalább a fenti kérdésekre nincs válasz, addig lehetetlen akár közelítőleg megmondani, a magyar államnak és a magyar adófizetőknek jó lehet-e ez a konstrukció.
Az államadósság kozmetikázására jó megoldás
Kérdés, hogy a kormány egyáltalán miért tartja jó ötletnek a teljes gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adását. A hivatalos magyarázat annyi, hogy Magyarország várhatóan se a normál uniós költségvetés, se a járvány utáni helyreállítási alap forrásaiból nem tud majd „önállóan” autópályát építeni. Továbbá hogy a koncessziós szerkezetben a fejlesztések költsége nem az államadósságot növeli majd.
Vagyis az biztos, hogy a kormány ezzel a húzással az éves költségvetési hiányokat és az államadósságot kozmetikázza, hiszen az új fejlesztésekhez szükséges forrásokat egy gazdasági szereplőnek (a koncesszornak) kell előteremtenie – cserébe 35 évnyi üzemeltetést és az arra jutó díjbevételeket kapja. Ezek a pénzek persze évről évre hiányozni fognak a költségvetésből.
Lényegében alig történik más, mint hogy egy gazdasági társaság megelőlegezi az államnak a beruházások költségeit, amelyeket az évtizedek alatt törleszt vissza.
Hogy anyagilag a magyar államnak ez így jobban megéri-e majd, mintha magánál tartaná a fejlesztéseket és a fenntartást, azt a részletek ismerete nélkül megtippelni sem lehet.
A kiírás megjelenése után rögtön beindultak a találgatások, hogy ki lesz majd a koncesszió nyertese – Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője az Országgyűlésben Szíjj László Fidesz-közeli nagyvállalkozót tippelte.
Ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azzal ütötte el, hogy uniós, nyílt közbeszerzést írtak ki. Azt nem mondta, de nem tehettek másként: a beszerzés értékétől függ, közzé kell-e tenni az uniós közbeszerzési értesítőben, így a nagy értékű beszerzések esetében ez nem döntés kérdése.
Ha a ferihegyi reptér konstrukciója rossz, mi garantálja, hogy ez jó lesz?
A jelen és az elmúlt évtized tapasztalatai alapján szinte teljes biztonsággal kijelenthető, hogy az eljárás nyertese előre borítékolható – csak épp egyelőre nem tudjuk, milyen név van a borítékban. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a Fidesz-kormányok nézőpontjából vannak jó koncessziók és rossz koncessziók. Előbbiek kedvezményezettjei jellemzően kisebb vagy nagyobb tömegben a kormányhoz és a párthoz közel álló emberek. Utóbbiak kedvezményezettjei nem állnak közel a tűzhöz, cserébe a kormány tűzzel-vassal küzd e koncessziók fenntartása ellen.
A legjobb példa a (kormány szerint) rossz koncessziókra a ferihegyi reptér, amellyel kapcsolatban
Palkovics László miniszter, egyben a reptér visszaszerzéséért felelős kormánybiztos éppen csak nem mondta ki nyíltan, hogy az erőszakos visszaállamosítás, avagy némi eufemizmussal a „többségi állami tulajdon visszaállítása” sem kizárt.
Ez egyébként szó szerint napokkal az útkoncessziós eljárás kiírása előtt történt. Más szóval a kormány az egyik öklével épp visszaállamosítani készül egy kritikus közlekedésiinfrastruktúra-elemet, miközben a másik kezével koncesszióba adna egy másik kritikus közlekedésiinfrastruktúra-elemet. Állítólag teljesen nyílt, uniós közbeszerzési eljáráson, amit a kiírási feltételeknek megfelelő bármely gazdasági szereplő megnyerhet. Közben egyébként nem látszik, hogy a kormány akár a legcsekélyebb elégedetlenséget mutatná a kaszinókoncessziókkal vagy mondjuk a dohány nagy- és kiskereskedelmi koncessziókkal.
Minimum kétséges, a kormány valóban odaadná-e a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot bármely gazdasági szereplőnek, aki eleget kínál és képes teljesíteni néhány gazdasági-technikai feltételt.
Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a kormány a járvány leple alatt és a 2022-es választáshoz közeledve felpörgette az állami vagyon és az állami funkciók kiszervezését formálisan a mindenkori kormánytól független szereplőknek, gyakorlatilag a jelenlegi politikai vezetéshez közel álló embereknek. Előbbire az egyetemek alapítványokba szervezése a legjobb példa, utóbbira a fent említett Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely nemcsak az állami koncessziók ura lesz, de a bírósági végrehajtások és a vállalati csődeljárások, felszámolások csúcsszerve is.
Tordai Bence Párbeszéd-politikus ugyan azt ígérte, egy 2022-es kormányváltás után egy fillért nem fognak fizetni a Fidesz oligarcháinak, a létező koncessziós szerződések felbontása vagy módosítása nem olyan egyszerű dolog. Ahogy azt a jelenlegi kormány épp tapasztalja a ferihegyi reptér kapcsán. Ráadásul ősztől a koncessziós ügyek a kormánytól függetlenül működő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alá fognak tartozni, amelynek vezetőjét még a mostani kormányfő nevezi ki – 9 évre.
A hazai tapasztalatok nem biztatóak
Mivel a kormány a közbeszerzési dokumentációt nem hozta nyilvánosságra, saccolni sem lehet, jó üzlet lesz-e az útkoncesszió. A történelmi előképek ugyanakkor nem biztatók – igaz, egyikhez sem volt köze a jelenlegi politikai vezetésnek.
Szocialista kormányok idején az M5 és az M6 autópályák egyes részei épültek koncessziós struktúrában – az angol rövidítés, a ppp az állam és a magánszektor közti együttműködésre utal. E konstrukciók alapjában úgy néznek ki, mint amire a kormány most a teljes gyorsforgalmi úthálózattal készül: a koncesszorok megépítették az autópályát, cserébe hosszú évtizedekre megkapták a fenntartási jogot, illetve a fenntartáshoz kapcsolódó bevételeket. Az M5 esetében egy, az M6 esetében három különböző koncesszorról van szó, akiknek a magyar állam mostanában összesen közel évi 120 milliárd forintot fizet.
Mind az M5-ös, mind az M6-os konstrukciókat számtalan kritika érte. Az M5-ösön az állam a közfelháborodás miatt konkrétan beavatkozásra kényszerült, a koncesszor ugyanis rendkívül magas díjat szedett, az állam bevásárolta magát, az útszakaszt pedig bevonták az állami útdíjrendszerbe.
A négy ppp-szerződésről a G7 készített alapos elemzést 2019-ben, arra jutottak, hogy
ha az M5 és M6 projekteket hitelből valósítja meg a kormány annak idején, akkor 2853 milliárd forintot lehetett volna megtakarítani.
Ez mind a mai napig hatalmas összeg, a 2022-es költségvetést a kormány 3,3 ezer milliárdos hiánnyal tervezte. Ez a tervezéskori várakozások szerint a hazai össztermék 5,9 százaléka, és csak azért lehet ilyen magas, mert az unió a járvány miatt eltekint a 3 százalékos hiányküszöb betartatásától. A miniszterelnök által választási fogás gyanánt a gyerekes munkavállalóknak belengetett szja-visszatérítés összköltsége szűk 600 milliárd forint lehet.
Az M5-össel és az M6-ossal kapcsolatos ppp-szerződések a mai napig nem nyilvánosak, így nem lehet tudni, pontosan miért lett ilyen rossz üzlet a magyar államnak a projektekből. Mivel a most meghirdetett teljes gyorsforgalmi-koncesszió szerződéstervezete sem nyilvános, azt sem lehet megmondani, az mitől lesz jobb, ugyanolyan vagy rosszabb amazoknál.
|
A kormány rendszerváltásra készül a magyar utakon
|
Az összes autópályát, autóutat és gyorsutat kiszervezné a kormány 35 évre az M5-ös és M6-os autópályákról ismert ppp-konstrukcióban. A részleteket nem hozták nyilvánosságra. A koncessziók felelőse ráadásul ősztől egy új, kormánytól független hatóság lesz, amelynek vezetőjét még a mostani miniszterelnök nevezheti ki 9 évre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210616_autopalya_koncesszio_ppp
|
2021-06-16 16:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba.
|
Újabb informatikai üzletből szakítana dohányt a trafikügyek egyik nyertese
|
Veszelovszki László a dohányiparon és az információtechnológián kívül más ágazatokban is jelen van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202123_oneon_technologies_trafikprofit
|
2021-07-03 21:44:08
| true | null | null |
HVG360
|
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba.
|
Szíjj Lászlónak bejött a hadiipar
|
A nyolcadik leggazdagabb magyar hadiipari vállalkozása sokmilliárdos céggé kerekedett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202126_ht_division_szijjnak_bejott_ahadiipar
|
2021-07-04 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Rövidesen már az új irodaházuk saját szaunájában pihenhetik ki a jogi elemzés fáradalmait az Alapjogokért Központ munkatársai. Ez az a szervezet, ami a Fidesz álláspontját rendszeresen alátámasztó úgynevezett jogi és politikai elemzéseket készít, amit aztán az Alapjogokért Központ csapból is folyó kollégái a kormánnyal baráti és a közösségi médiában is terítenek.
A szervezet ugyanis költözni készül a jelenleg is exkluzív környezetben, a budai Várban található jelenlegi központjából. A kiszemelt új otthon a Budakeszi úton található, műemléki környezetben. Az épület két szomszédja a Türk Tanácsnak otthont adó Ybl-villa, valamint a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének neoklasszicista épülete.
A hatszintes épület irodaházi célú átalakítása jelenleg is folyamatban van. A vonatkozó közbeszerzési hirdetmény szerint a -2. szinten szaunát, fitnesztermet, könyvtárszobát alakítanak ki az elemzőknek. A -1. szinten konferenciaterem lesz, a földszinten elegáns lobby épül. „Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (…) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor” – áll a hirdetményben.
Az opál üvegezésű belső üvegfalakon az Alapjogokért Központ logóját víztiszta, átlátszó módon fogják kialakítani.
A Budakeszi úti épület bontására, az átalakítás tervezéséhez szükséges feltárási feladatokra még tavaly decemberben írt ki közbeszerzést az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. Most júniusban a konkrét átalakítást érintő közbeszerzési eljárás győztesét hirdették ki. A két munkát egyaránt az Exedra Kivitelező, Tervező Kft. végzi.
A két közbeszerzés összértéke 299,4 millió forint.
A Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. nem állami szerv. Azért köteles mégis közbeszerzési eljárás lefolytatására, mert a működésének a finanszírozása szinte kizárólag közpénzekből történik.
Tavaly derítettük ki, hogy az Alapjogokért Központ működéséhez szükséges pénzeket az elmúlt években elsősorban olyan támogatások biztosították, amelyeknek a forrása a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.
Az Alapjogokért Központ bevételeinek szerkezete
Az Átlátszó által megtekintett dokumentumok szerint a kabinetiroda adományként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) adta a pénzeket, de ez a kevéssé ismert alapítvány csak a pénzek továbbcsatornázására szolgált. Több általunk megismert támogatói szerződésben megnevezték a Jogállam és Igazságot a támogatási összegek végső kedvezményezettjeként. A támogatások 2018 és 2020 között összesen legalább 925 millió forintot tettek ki.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Az Alapjogokért Központot működtető cég tavalyi beszámolója szerint 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként.
A címlapképen az átalakítás alatt álló Budakeszi úti épület látható, a képet Horn Gabriella (Átlátszó) készítette.
|
Szauna is lesz az Alapjogokért Központ 300 millióból átalakított új irodaházában
|
A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak. Az Alapjogokért Központ mögött álló Jogállam és Igazság Kft.-ről korábban kiderítettük, hogy szinte a teljes költségvetését az eredetileg a Miniszterelnöki Kabinetirodából származó közpénzekből finanszírozott támogatások biztosítják.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/24/szauna-is-lesz-az-alapjogokert-kozpont-300-milliobol-atalakitott-uj-irodahazaban/
|
2021-06-24 11:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az egyik fotón, amelyet a Nautor’s Swan, a ClubSwan 36-os hajótípust gyártó vállalat töltött fel a versenyről a nyilvános Facebook-oldalára, közelről látható Habony Árpád és a legénység egyik tagja. És itt kezdhet irigykedni Rákay Philip, már amennyiben kötődik a luxusórák piacához, mert az ő G 500-as Mercedese sehol nincs az órához képest.
Rákay Philip egy 47 milliós luxusterepjáróban ült, amikor „rátámadt” az Átlátszó stábja
Rákay Philip egy Mercedes-Benz G 500-as terepjárót vezetett, amikor az Átlátszó az egykori műsorvezető lópalotájának helyszínén forgatott. Az autó jelenlegi listaára 47 870 000 forint. Több NER-lovag is hajtott már Mercedes G-osztályt, egy autós újságírót kérdeztünk meg arról, hogy mit tud ez az autó, ami miatt ennyire népszerű lett.
A szponzorfotón ugyanis kivehető, hogy Habony egy Patek Philippe Nautilus típusú órával szállt tengerre. A luxusórák piacán túl drágának nem tekinthető karóra 80–150 millió forintért elérhető, már amennyiben hozzá lehet jutni. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint ez vélhetően a 5976/1G-001 modell.
Bár Habony Árpád közeli fotója egy ideig elérhető volt a hajót gyártó Nautor’s Swan versenyről készült képei közt, később törölték, így jelenleg mindössze egy fotó lelhető fel a magyar hajóról és a legénységről.
De ha ez a Patek Philippe Nautilus 40. évfordulós variánsa, akkor Habonynak mélyebben kellett a zsebébe nyúlnia, és messzebbre utaznia, egyrészt mert akkor az ára 160 millió forint körül mozog, másrészt mert üzletben nem, csak kereskedőknél elérhető, és sokszor hosszú várólista van rá.
Ha ilyen órát szeretne, akkor New Yorkot vagy Hongkongot vegye célba – javasolják a luxusórák piacán otthonosan mozgó honfitársaink.
„Ha valaki már elköltött valahol egy nagyobb összeget euróban, akkor a kereskedők felajánlják, hogy beszerzik neki, de erre is várni kell. Most van olyan óra a piacon, amire itthon jelenleg 9 éves várólista van. Azt ne gondolja senki, hogy csak úgy bemegy egy óraboltba és megkapja. És bár drágának tűnik, ezek az órák még a tömeggyártású termékek között foglalnak helyet, az egyedileg gyártott órák piaca pár nullával feljebb kezdődik” – mondta el megkeresésünkre az egyik szakértő.
„A nautilus típus 1976 óta az elegáns sportórák megtestesítője” – írják a márka oldalán. Minden órarajongót megnyugtatunk, hogy ha a sportember a vízbe esett volna, akkor sem lett volna baja az éves naptárral és holdfázis kijelzéssel is ellátott órának, ugyanis 120 méterig vízálló. Az eredeti modell kéksége köszön vissza a számlapon, és természetesen zafírüveg védi a drága szerkezetet.
Nyilván az is előfordulhat, hogy Habony egy replikát, ne adj isten, hamisítványt visel a kezén, ezt az óra vizsgálata nélkül nem lehet kizárni, de életstílusa alapján feltételezhető, hogy inkább az eredetit viseli.
Nem Habony Árpád az egyetlen, aki szereti a drága órákat. Rogán Antal exfelesége, Cecília egy 13,7 milliós Rolexben feszített 2020 elején, míg az év végére egy másik feleségre, Barbarára került egy Audemars Piguet Royal Oak, utólagos gyémántberakással. Ez 17–20 milliós áron vásárolható meg, és kelendő lehet, mert Orbán Ráhel is ezt viselte, igaz, ő a Qubit becslése szerint csak a 14 milliós verzióját.
Rogán Antalról már 2013-ban elterjedt, hogy egy 3–5 milliósra becsült Hublot Biggel jár, és bár az Index egy egész videót szentelt a kérdésnek, akkor nem derült ki, mit hord a csuklóján.
|
Habony Árpád 160 milliós órája kenterbe veri Rákay Philip 47 milliós luxusterepjáróját
|
NER karórák, hobbik és vagyonosodás: Habony Árpád május végén profi legénységgel indult el egy olasz vitorlásversenyen. Az Index szúrta ki, hogy a négynapos The Nations League 2021 – Swan Tuscany Challenge-en bérelt hajóval versenyző egykori parlamenti vitrinőr mellett a magyar válogatott volt és jelenlegi tagja is a hajón volt a nevezési lista alapján, de ez sem volt elég a dobogós helyhez. Az is kiderült, hogy a hajó csak bérelt, ennek becsült összege egy hétre 3,2 millió forint körül mozog, a verseny teljes költsége pedig ezt jóval meghaladó összeg lehetett. De még ennél is sokkal izgalmasabb, hogy milyen karórát viselt Habony a csuklóján. Spoiler: igen drágát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/06/09/habony-arpad-160-millios-oraja-kenterbe-veri-rakay-philip-47-millios-luxusterepjarojat/
|
2021-06-10 15:07:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Feljelentéseket tett közvagyon elleni bűncselekmény kísérletének gyanúja miatt ismeretlen tettesek ellen Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója. Erre azért volt szükség, mert tavaly megkereste a pátyi önkormányzatot egy cég, hogy komposztáló üzemet szeretne építeni a faluban. Kapott is hozzá területet, engedélyt, és aláírták a szerződést is. Azóta eltelt másfél év, de még egy kapavágás sem történt. Miért fulladt kudarcba egy amúgy jó kezdeményezés?
Áron alul adták volna a telket
A cég, amely a komposztáló üzemet szerette volna építeni Pátyon, az M1 BIOKOMPOSZT Kft., amelynek résztulajdonos-ügyvezetője Soltész Áron. Aki nem más, mint Soltész Miklós KDNP-s politikus, miniszterelnökségi államtitkár fia.
Az 1 fős M1BIOKOMPOSZT Kft.-t tavaly alapították, és idén áprilisban vásárolta meg azt a 0109/46 helyrajzi számú pátyi telket, amely több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű, szántó megnevezésű ingatlan. A területet az önkormányzat 24 millió forintért adta el Soltészéknak. És itt jön képbe Futó Gábor, a PÁKÖR civil csoport alapítója, aki már ezt is kifogásolandónak tartotta és szóvá tette. Mint Futó az Átlátszónak elmondta, véleménye szerint akkor alulbecsülték a terület értékét.
Az önkormányzat tavaly megvett két, ugyancsak átminősített, részben közműves 6000 m²-es telket (07/16. és 07/27. hrsz) több mint 3400 Ft-os négyzetméter áron (20-20 millió forintért), amire Somogyi Farkas Tamás alpolgármester 2021. év elején állítólag azt nyilatkozta, hogy kifejezetten jó áron sikerült a területhez jutni.
„A méretét tekintve tehát a komposztáló üzem telkének értéke valahol 34 millió Ft felett lehet a valóságban”
– mutatott rá Futó Gábor.
A civil aktivista kifogásolta ugyanakkor azt is, hogy a terület értékbecslését végző Várnai Tibor a piaci ár meghatározásánál nem vette figyelembe, hogy a telek már részben közművesített, és azt sem, hogy átminősítés alatt áll, tehát a szerződéses ingatlan értéke már nem a mezőgazdasági, hanem az átminősített területre vonatkozik (az átminősítés összes költségét az együttműködési megállapodás szerint az önkormányzat viseli). Ráadásul a szakértői anyagban földes úton való megközelítés áll, miközben már rég elkészült a Torbágyi útról vezető széles murvás út (önkormányzati beruházásban, több mint 15 millió Ft-ért).
„Az értékbecslő saját maga szerint is a tulajdoni lap lekérése nélkül (bemondott adatok alapján) készítette el a szakvéleményét, ami rendkívül súlyos szakmai szabálytalanság és felelőtlenség”
– magyarázta Futó. Várnai szerint így a terület értéke bruttó 22 200 000 Ft lett volna.
Nem láttak problémát
A komposztáló üzem azonban végül nem épült meg. Az okokat Kovács Ferenc, a pátyi önkormányzat egyetlen független képviselője mesélte el Futó Gábor blogjának, amely szerint a fő ok az volt, hogy az önkormányzat egy rendkívül előnytelen és jogilag aggályos szerződést, illetve megállapodást írt alá a komposztáló üzemet megépíteni szándékozó magáncéggel.
Mint Kovács Ferenc elmondta, a képviselők a döntéselőkészítéshez az anyagot (köztük a szerződéstervezeteket) az ügyet koordináló és felügyelő Somogyi Farkas Tamás alpolgármestertől csak az aláírás előtti napon kapták meg véleményezésre, ami egyébként bevett gyakorlat az önkormányzatnál.
A képviselők közül a független Kovács Ferenc volt az egyetlen, aki a véleményezésre szánt nagyon rövid határidőn belül hangot adott aggályainak, ellenezte a szerződések aláírását.
Többek között az alábbiakat írta képviselőtársainak: „véleményem szerint ez a konstrukció nem előnyös az önkormányzat számára, nem támogatom. Nyomatékosítom, hogy magát a komposztáló üzem létrehozását támogatom, de ezt a 2 szerződés-tervezetet nem. A szerződések nincsenek megfelelő módon előkészítve, az önkormányzat számára nem tartalmaz kellő garanciákat. Ez a szerződés a vevő érdekeinek megfelelően íródott.”
A képviselő aggályait, véleményét a döntéshozók közül azonban látszólag senki nem vette figyelembe. A fideszes képviselők a legnagyobb rendben találták a dolgot, azt mindannyian támogatták, így Székely László polgármester másnap, 2021. április 23-án aláírta az adásvételi előszerződést és az együttműködési megállapodást az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel, amivel súlyos, több 10 milliós kötelezettséget rótt az önkormányzatra – állítja a képviselő. „A szerződéseket a polgármester sietve, Dr. Hekman Tibor jegyző távollétében írta alá, ami már önmagában is rendkívül szokatlan lépés volt” – tette hozzá Kovács Ferenc.
Megkérdeztük Székely László polgármestert is, így történt-e, mire Páty első embere azt válaszolta, a jegyző szabadságon volt, Veres Erika aljegyzőről pedig elmondta, hogy „olyan esetekben, amikor a jegyző szabadságon van, ő ír alá helyette, ez egy bevett szokás”. Arra a polgármester arra nem adott választ, hogy az aljegyző nem tartotta-e aggályosnak a szerződést, illetve miért írta alá.
Jogszabálysértésre hivatkozva visszavonták a szerződést
Páty független képviselője arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen horderejű ügyekben a jegyző szerepvállalása megkerülhetetlen, hiszen neki, mint a hivatal vezetőjének kell garantálnia az ügylet törvényességét és jogszerűségét, a megfelelő eljárásrendet. Ehhez a teljes hivatali apparátus rendelkezésre áll, beleértve az önkormányzat ügyvédjét is.
„A szerződések előkészítéséhez és aláírásához a jegyzőn kívül még a saját ügyvéd közreműködését sem kérték, pedig az kötelező lett volna” – állította Futó Gábor, amire a polgármester kérdésünkre válaszolva azt mondta, hogy „a szerződéseket a beruházó és az önkormányzat ügyvédje közösen, folyamatos egyeztetés során készítették elő”.
A jegyző megerősítette, hogy az aláírt szerződéseket ő csak napokkal később, 2021. április 27-én látta, azok tartalmát előzetesen nem ismerte, az előkészítő tárgyalásokba őt Somogyi Farkas Tamás alpolgármester – aki egyébként az egész ügyletet az önkormányzat nevében lebonyolította – nem vonta be.
A jegyző a már aláírt okiratokban súlyos jogszabálysértéseket állapított meg, amelyről azonnal tájékoztatta a polgármestert és az ügyletet előkészítő alpolgármestert.
Pár nap múlva Hekman Tibor jegyző közbenjárására, valamint Kovács Ferenc képviselő újabb, képviselőtársaihoz intézett levelének hatására a polgármester jogszabálysértésre hivatkozva visszavonta a saját korábbi határozatát, amely felhatalmazta őt a szerződések megkötésére. A különleges jogrend miatt a testületnek akkor még nem volt hatásköre, a polgármester döntött minden kérdésben.
Székely László polgármester tehát saját felhatalmazását visszavonta, majd a jegyző előterjesztésére kezdeményezte a szerződések felbontását az M1 BIOKOMPOSZT Kft-vel.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója közérdekű adatigénylést nyújtott be az ügyben, és kikérte a dokumentumokat.
„A jegyző teljesen együttműködő volt, így a kért adatokat hamarosan meg is kaptam. A jegyző úr így teljesen korrekten járt el az ügyben, teljesítette az adatigénylést, a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátotta” – mondta Futó.
Soltész Miklós fia a háttérben
A megkapott anyagokból több érdekes dolog derült ki: elsőként mindjárt a szerződésben érintett cég kötődése. Ugyanis a 2020-ban a PVK Rákóczi úti telephelyére bejelentett, újonnan alapított M1 BIOKOMPOSZT Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa nem más, mint Soltész Áron, Soltész Miklós egyházügyi államtitkár fia.
A civilek kíváncsiak lettek volna arra, miért pont egy referenciákkal és zöldhulladék-feldolgozásban semmilyen tapasztalattal nem rendelkező cég, az M1 BIOKOMPOSZT Kft. kapott engedélyt.
Megkérdeztük a polgármestert, aki a következőt válaszolta. „A cég körülbelül egy évvel ezelőtt keresett meg minket, hogy komposztálót szeretnének építeni Pátyon az önkormányzattal együttműködve. A cég megszerezte a környezetvédelmi engedélyt és hajlandó volt a közel 350 milliós beruházás nagyobb részét felvállalni. (Egy ilyen beruházás jelenleg az önkormányzat számára túl költséges lenne, a Depónia pedig nem kíván működtetni ilyen telepet.)
Mivel eddig senki nem jelentkezett arra, hogy egy ilyen nagymértékű beruházást elvégezzen, nem is volt más választási lehetőségünk arra, hogy egy ilyen fontos beruházást megvalósítsunk.”
A civilek azt állítják, hogy a konstrukció szerint az M1 BIOKOMPOSZT Kft. jóval a piaci ár alatt megvette volna a komposztáló üzemnek szánt, jelenleg mezőgazdasági besorolású területet, majd azon az önkormányzat „értéknövelő beruházásokat” hajtott volna végre, azaz az adófizetők pénzéből a cég telkére részben megépítette volna a komposztálót.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a polgármester azt írta, nem adták volna áron alul, a szakértő egyértelműen leírta, hogy miért ér ennyit a telek.
„Fontos, hogy egy mezőgazdasági területet, amire lehet építeni, beépítésre nem szánt területté minősítettünk át, ami nem jelent értéknövekedést.
Az önkormányzat megítélésünk szerint nem veszített volna az üzleten, azt szeretnénk, hogy a komposztáló minél hamarabb, ugyanakkor a település számára minél kedvezőbb feltételekkel megépüljön. Ez volt a célunk és továbbra is ezen dolgozunk” – magyarázta Székely László.
„Jelenleg az önkormányzat 6–7 millió forintot költ a zöldhulladék kezelésre alkalmanként és ebben még nincs benne a felesleg elszállítása. Ha 10 éves viszonylatban nézzük, csak ez a tétel 60–70 millió forint, ha inflációval nem számolunk. Erre jött volna még rá a 7 000 tonna zöldhulladék lerakási lehetősége, ami szintén 70–90 millió forint értéket jelent. Mindezeken felül az önkormányzat költségvetésébe folyik be továbbá a cég IPA adója is, ami szintén milliós tétel évente. Továbbá a DAKÖV által üzemeltetett községi szennyvíztisztítóban keletkező és drágán elszállítandó iszapot is be tudná fogadni” – tette hozzá.
25 milliótól versenyeztetni kellett volna
Kovács Ferenc független képviselő rámutatott arra, hogy igencsak aggályos az is, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint a 25 millió Ft értéket meghaladó nemzeti vagyont (ide tartozik a komposztáló-üzem létesítésére kiválasztott önkormányzati telek is) eladni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
„Ezt a versenyeztetést, és az állam elővásárlási jogát akarhatták elkerülni azzal, hogy – valószínűleg összejátszva az értékbecslővel – a valóságosnál jóval kisebb telekértéket tüntettek fel piaci árként” – tette hozzá Futó Gábor, aki úgy véli, az összejátszás azért is valószínűsíthető, mivel az értékbecslő szakértői anyagában leírja, hogy április 10-én volt helyszíni bejáráson, ahol látnia kellett volna a murvázott utat és a közművek bekötését is.
Futó Gábor szerint
az ingatlan a szerződésbe végül a bűvös 25 milliós értékhatár alatt, bruttó 24 millió Ft-os áron került be, amivel kikerülték a versenyeztetési eljárást, így azt, hogy az önkormányzati telket a piacon meg kelljen hirdetni.
A valószínűsíthetően elcsalt érték csak az ingatlan vonatkozásában a szándékosan téves értékbecslés miatt legalább 10 millió Ft. Az M1 BIOKOMPOSZT Kft. által megvásárolt ingatlanon ugyanis az önkormányzat közel 94 millió Ft értékben vállalt úgynevezett értéknövelő beruházást.
Olcsóbban is kijönne
Az értéknövelő beruházás ellentételezése a megállapodás szerint 7 000 tonna zöldhulladék ingyenes lerakása lett volna, valamint a keret kimerülése után 10%-os állandó kedvezményt kapott volna az önkormányzat a lerakási díjból.
Futó Gábor, a PÁKÖR alapítója megnézte azt is, arányban áll-e a beruházási összeg a lerakási keret teljes díjával. Gyűjtése szerint a jelenlegi lerakási díjak a hasonló komposztáló üzemekben (bruttó árak):
Budapest, FKF: 12 700 Ft/tonna
Szolnok, Újszászi úti telep: 10 325 Ft/tonna
Balatonfüred, ÉBH: 11 430 Ft/tonna
Debrecen, AKSD: 3 810 Ft/tonna.
„Ha egy egyezményes, átlagos, nem kiemelten drága területen megvalósított üzem bruttó 11 000 Ft-os lerakási díját számoljuk a fentiek alapján a Pátyi komposztáló üzem átvételi árának, akkor az önkormányzati átvételi ár a 10%-os kedvezménnyel 9 900 Ft lenne tonnánként. A 7000 tonnára vetítve ez bruttó 69 300 000 Ft” – magyarázta.
„Tehát az üzleten a falu jelen helyzet szerint bukott volna körülbelül 24,5 millió Ft-ot, az ingatlanon bukott 10 millión és az átminősítési eljárás valamennyi felmerülő költségén kívül.
Egy a beruházást a képviselőknek bemutató levélben az üzletet Soltész Áronnal szervező Somogyi Farkas Tamás alpolgármester a 7 000 tonna átvételére 130 millió Ft-os értéket jelölt meg, ami szerintem nem reális, kétszerese a piaci árnak” – hangsúlyozta Futó.
Volt a megállapodásnak még egy pontja, ami az önkormányzati költség-oldalt erősen növelte volna: egy útépítést is beígértek az M1 BIOKOMPOSZT Kft-nek a következő években a magán-komposztálóüzemhez, ráadásul ennek elkészültéig az önkormányzat saját költségén tartotta volna karban a meglévő murvás utat, ami Futó szerint súlyos milliókba került volna évente a települési költségvetésnek.
Bánhidi Emese – Márványi György
|
Mégsem építhet komposztáló üzemet Soltész Miklós államtitkár fiának cége Pátyon
|
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás megvalósítását. Azt senki sem vitatja, hogy egy ilyen zöldhulladékot komposztáló üzem hasznos és fontos lett volna. A civil szervezet képviselője, aki a történetet elindította, azt kifogásolja, hogy az önkormányzat piaci áron alul adta el a telket, és szabálytalan szerződéseket kötött a reménybeli beruházóval. Bár a polgármester szerint egyetlen jogszabályt sem sértettek meg, mégis visszavonta saját határozatát az ügyben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/11/megsem-epithet-komposztalo-uzemet-soltesz-miklos-allamtitkar-fianak-cege-patyon/
|
2021-06-11 15:26:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Két, egymástól igen messze lévő világot sikerül Aczél Zoltánnak egyesítenie: a bécsi belvárosi székhelyű cégcsoportja Ausztriában gáláns művészeti, kulturális mecénásként jelenik meg, miközben bevételeinek jelentős része magyar közbeszerzésekből származik, Szlovéniában pedig a Fidesz-szövetséges SDS párt holdudvarába sorolható, a magyar NER-médiához hasonlóan Soros-összeesküvésekkel és migránsfélelemmel operáló médiában hirdet.
Ausztriában eddig nem sokan tudtak a magyarországi üzletről és a szlovéniai fellépésről. Amikor Aczél Zoltán kulturális központot és kávézót nyitott meg Alexander Zach nevű barátjával, üzlettársával, erről lelkesen számolt be a Die Presse című konzervatív lap – arról nem írva, hogy a nagystílűség forrása jó eséllyel nem kis részben az a pénz, amit – a Die Presse által egyébként korruptnak tartott – magyar közbeszerzéseken elnyert munkákkal keresnek meg.
Ezek a közbeszerzési sikerek azért is érdekesek, mert Aczélt Ausztriában liberális mecénásként ismerik, miközben Orbán Viktor megfogalmazásában a libernyákok nem éppen pozitív szereplők. Aczél és Zach az osztrák liberális közélet szereplője, a NEOS pártot az osztrák számvevőszék adatai szerint 2013 és 2017 között 161 ezer euróval, 2019-ben pedig 47,5 ezer euróval támogatta.
Ez osztrák léptékkel mérve sem kevés pénz, a párt második legnagyobb szponzorai ezzel – csak a Strabag alapítója előzi őket, aki a párt indulása óta 2 millió eurót utalt nekik. Ez a sorrend azért is érdekes, mert Aczél és Zach korábban a Strabag magyarországi lobbitevékenységén dolgozott. Kerestük a pártot, hogyan viszonyulnak egyik fő finanszírozójuk üzleti tevékenységéhez, de nem válaszoltak. Mindenesetre
közel 70 millió forint támogatást úgy adott az Aczél-Zach páros az osztrák liberálisoknak, hogy annak akár jelentős része magyar állami megbízásokból jöhetett.
Az alapítvány pénzügyei azonban más megvilágításba helyezik az önzetlenséget: a 2019-ig elérhető beszámolók tanúsága szerint 2016-os alapítása óta 15 millió forintot költött ösztöndíjakra az alapítvány, így nehéz átlátni, hogy mindez hogy lehetett elegendő a megjelölt sokszínű célokra. Aczél Zoltán márciusi megkeresésünkkor kiemelte, hogy az alapítás óta 31-en kaptak jogi, művészeti tanulmányi, alkotói ösztöndíjat.
Az alapító Aczél Zoltán 2,7 millió forintot biztosított, emellett 2018-ban érkezett egy 85 milliós adomány. 2019-ben az alapítványnak 154 millió forint pénzügyi bevétele volt, és
238 millió forintnyi eszköz felett rendelkezett, a 4 év során pedig 222 millió forint adózás előtti eredményt ért el.
Az egyéb pénzügyi bevételek feltehetően abból származnak, hogy az alapítvány a tulajdonosa a KHN Art Invest Kft.-nek, amelynek 2018-ban 206, 2019-ben 200 millió forint árbevétele volt, az adózott eredménye pedig 154, illetve 131 millió forint volt, amit osztalékként megkapott az alapítvány.
2020-ban a KHN Art Invest Kft. már csak 192 ezer forint árbevételt ért el, és 2,8 millió forint veszteséget hozott össze. A 2019 decemberében bejegyzett KHN Artspace Kft. – amely szintén az alapítvány tulajdona – azonban 200 millió forintos bevétel mellett 160 milliós adózott eredményt tudott elkönyvelni, amit osztalékként ki is fizetett az alapítványnak.
Tehát az alapítvány 2019-es 154 milliós bevétele a cégből jött, és 2020-ban is jóváhagytak további 131 millió forint osztalékot, majd idén további 160 millió forintot szavaztak meg neki.
Az említett kft-k a Nagydiófa utcában működő Kahán Art Space Budapest galériát működtetik. A galériák világában otthonosan mozgó forrásaink szerint a fenti számok egy része nehezen érhető, hiszen a galériák alapvetően jutalékból élnek, 50 százalék feletti nyereségesség már csak emiatt is nehezen elképzelhető. Forrásaink szerint a hasonló méretű galériák esetében a két cégnél (KHN Art Invest és Artspace) kimutatott 45-55 millió forintos éves költség megfelel a piaci viszonyoknak, viszont az árbevétel kiemelkedően magas. Ennek oka nem olvasható ki a vállalkozások beszámolóiból.
Az alapítványba tehát több százmillió forint osztalék és adomány érkezett, ami jóval jelentősebb összeg, mint az ösztöndíjakra 2019-ig kifizetett 15 millió forint. A galériától a nyereség az alapítványhoz kerül, ami az elérhető beszámolók szerint jövedelmeinek csak egy elhanyagolható részét fordítja ösztöndíjakra, ellenben nagyon jelentős vagyont kezel.
Megkeresésünkre Aczél Zoltán kiemelte, hogy az alapítványi és az üzleti tevékenységet nem keveri össze, a tulajdonában lévő vállalatok nem támogatták az alapítványt. Alapítóként nem szól bele az alapítvány működésébe, az a kuratórium feladata, az alapítvány tevékenysége után adókedvezményt nem is tudnának a támogatók igénybe venni.
További Strabag-szálak
Aczél Zoltán ugyanakkor feladatot vállal egy sokkal nagyobb magánalapítvány vezetésében:
a Strabag-alapító fia, Sebastian Haselsteiner magánalapítványának egyik vezetője.
A SEBA Privatstiftung működéséről azonban nem lehet gyakorlatilag semmit megtudni, hiszen Ausztriában ezt a magánalapítványi formát éppen azért hozták létre, hogy a nyilvánosságtól elzárva lehessen a vagyont tartani. A jogi forma lehetőséget ad a tehetősek számára a fizetendő adók csökkentésére vagy elkerülésére, hiszen így a nyereség után nem, vagy csak sokkal kevesebb adót kell fizetni.
Annyit sikerült megtudnunk, hogy a minimálisan előírt 70 millió eurós alaptőkével 2019. december 17-én alapított magánalapítvány tulajdonosa Sebastian Haselsteiner és felesége, illetve a családi alapítvány (Haselsteiner Familien-Privatstiftung).
Az ügyvezetést két ügyvéd mellett Aczél Zoltánra bízta a Strabag-alapító fia. Sebastian befutott befektetőnek számít Ausztriában, főként startupokba fektet. De a kulturális filantrópia sem áll távol az építész végzettségű férfitől, a bécsi Künstlerhaus felújítására 25 millió eurót adott. Sőt, fontos számára a közösségi innováció is – de az adófizetés fontosságáról és a transzparenciáról nem nyilatkozott.
Aczél Zoltán a Profil cikke szerint továbbra is a Strabag-alapító Hans Peter Haselsteiner bizalmasa. Olyannyira, hogy információik szerint a szélsőjobboldali politikus, Heinz-Christian Strache bukását hozó Ibiza-videót is felajánlották neki, hogy közvetítse Haselsteiner felé. A parlamenti meghallgatásán azt mondta Aczél Zoltán, hogy ő ezt elutasította. Az eset mindenesetre így is jól szemlélteti, hogy Aczél Zoltán Ausztriában a gazdasági-politikai elit fontos és kulturális szerepvállalásának köszönhetően elismert szereplője; nem okoz gondot neki, hogy otthon liberális és demokrata, miközben cégcsoportja a milliárdokat az illiberális ideológiát hirdető kormány által vezetett Magyarországon keresi meg, sok esetben állami tendereken.
Ez a cikk az Európai Unió Belső Biztonsági Alapjának (Internal Security Fund – Police) támogatásával jött létre. A cikk a szerzőjének álláspontját tükrözi, annak tartalmáért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzínre lépett a NER és a Strabag közé besimult építőipari csodacég tulajdonosaA semmiből jött cég mesés szerencsével százmilliárdos közbeszerzéseket nyert, a nyereséget Bécsbe utalták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkImádják a magyar közbeszerzések sztárjai Mészáros Lőrinc horvát focicsapatátEgymást váltják a magyar, illetve Magyarországon is aktív építőipari cégek az eszéki focicsapat szponzorfalán, amióta Mészáros Lőrinc lett a tulajdonos.
|
Zsidózó lapnak és liberális pártnak is juthat a magyar útépítések profitjából
|
Az MSZP-SZDSZ-kormányok idején Strabag- és Alstom-lobbista Aczél Zoltán Ausztriában liberális mecénás, Magyarországon útépítő, Szlovéniában a NER-szövetséges médiában hirdet.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210630/zsidozo-lapnak-es-liberalis-partnak-is-juthat-a-magyar-utepitesek-profitjabol/
|
2021-06-30 09:45:00
| true | null | null |
G7
|
Ha Orbán Viktor kormányát a magyar szavazópolgárok jövőre leváltják, a rezsimet barátságos jogi elemzésekkel és tévéokoskodással támogató, közpénzből élő Alapjogokért Központ munkatársainak nem kell majd a kertek alatt elbujdokolniuk. A szervezetet működtető nonprofit cég ugyanis tavaly hatszintes ingatlant vásárolt az elegáns Budakeszi úton.
Szauna is lesz az Alapjogokért Központ 300 millióból átalakított új irodaházában
A Budakeszi úton, a Türk Tanács és az MMA épülete között egy hatszintes épületet alakítanak át irodaházzá az Alapjogokért Központ részére. Az ingatlanban szauna és fitnesz-szoba is lesz, az átalakítás eddig ismert költségei közel 300 millió forintra rúgnak.
Korábban arról írtunk, hogy az épületen mintegy 300 millió forint értékben folynak munkálatok azért, hogy az készen álljon a jelenleg a várnegyedbeli Lovas úton működő jogi elemzőintézet beköltözésére. Az újdonság az, hogy maga az ingatlan is az Alapjogokért Központ mögött álló cég tulajdonába került a tavalyi év során.
Lekértük a tulajdoni lapot: ezen az látható, hogy 2020 szeptembere óta adásvétel jogcímén a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. a tulajdonosa az 1936 négyzetméteres ingatlannak. Az eladó cég beszámolójából kiolvasható, hogy az ingatlan értékesítéséből származó bevételének összege 1,4 milliárd forint volt. A Jogállam és Igazság tavalyi mérlege szerint pedig hasonló arányban nőtt a cég működésébe bevont tárgyi eszközök értéke.
Ez azt jelenti, hogy az Alapjogokért Központ korábban néhány százmillió forintos vagyona az 1,4 milliárdos ingatlannal, továbbá a 300 millió forint értékű felújítással gyarapszik.
A szervezetet működtető cég tulajdonosa Szánthó Miklós, aki egyben az Alapjogokért Központ igazgatója és a kormányközeli médiamonstrum, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kuratóriumi elnöke.
Az ingatlan eladója a milliárdos vállalkozó Lantos Csaba érdekeltségébe tartozó Melicus Ingatlanhasznosító Kft. Lantos nem áll távol a NER-világtól, korábban a Heti Válasz tulajdonosaként fungált, és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságában is megfordult.
Szerettük volna megkérdezni a felújítással kapcsolatos közbeszerzési hirdetményben kapcsolattartóként megjelölt Törcsi Pétert, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját arról, hogy miből sikerült finanszírozni ezt a szép vásárlást. A telefonszámon ugyanakkor csak a férfi asszisztensét tudtuk elérni, a rajta keresztül átadott kérésünkre Törcsi azóta sem reagált.
Okkal feltételezhető, hogy a vásárlás pénzforrásának jelentős része közpénz.
Tavaly derítettük ki, hogy az Alapjogokért Központ működéséhez szükséges pénzeket az elmúlt években elsősorban olyan támogatások biztosították, amelyeknek a forrása a Rogán Antalhoz tartozó Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Az Átlátszó által megtekintett dokumentumok szerint a kabinetiroda adományként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) adta a pénzeket, de ez a kevéssé ismert alapítvány csak a pénzek továbbcsatornázására szolgált. Több általunk megismert támogatói szerződésben megnevezték a Jogállam és Igazságot a támogatási összegek végső kedvezményezettjeként. A támogatások 2018 és 2020 között összesen legalább 925 millió forintot tettek ki.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Az Alapjogokért Központot működtető cég tavalyi beszámolója szerint 2020-ban minden korábbinál magasabb összeget, 1 milliárd 163 millió forintot bevételeztek támogatásként.
A vonatkozó közbeszerzési hirdetmény szerint az 1,4 milliárd forintért megvásárolt hatszintes ingatlan -2. szintjén szaunát, fitnesztermet, könyvtárszobát alakítanak ki az elemzőknek. A -1. szinten konferenciaterem lesz, a földszinten elegáns lobby épül. „Az emelet a vezetői irodák szintje, ez a legnívósabb megjelenésű szint (…) a többi szinten elegáns, letisztult, de egyszerűbb belsőépítészeti megoldások megvalósítására kerül sor” – áll a hirdetményben.
Az opál üvegezésű belső üvegfalakon az Alapjogokért Központ logóját víztiszta, átlátszó módon fogják kialakítani. Az épület két szomszédja a Türk Tanácsnak otthont adó Ybl-villa, valamint a Magyar Művészeti Akadémia egyik kutatóintézetének neoklasszicista épülete.
|
1,4 milliárdos irodaházzal gazdagodott az Alapjogokért Központ, itt építik most a szaunát
|
Vonzzák a vagyont a kormányközeli jogi elemzők. Az Alapjogokért Központ kormányközeli szervezetet működtető céget tavaly jegyezték be tulajdonosként egy Budakeszi úti ingatlan tulajdoni lapjára. Az eladó vállalkozás beszámolójából kiolvasható, hogy 1,4 milliárd forint volt a hatszintes épület ellenértéke, amit az Alapjogokért Központ feltehetően jórészt közpénzből állhat. Korábban arról írtunk, hogy közbeszerzési eljárás keretében 300 millió forintért alakítják át az ingatlant: kerül bele szauna, fitneszterem is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/30/14-milliardos-irodahazzal-gazdagodott-az-alapjogokert-kozpont-itt-epitik-most-a-szaunat/
|
2021-06-30 11:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Antall Péter és Nógrádi György, az Antall József Tudásközpont (AJTK) vezetőinek szívéről nagy kő gördült le 2018. október 1-én. Az egykori miniszterelnökről elnevezett alapítványi fenntartású think-tank akkor már évek óta egy jókora, több százmillió forintos lukat tologatott maga előtt a költségvetésében, a hiány pedig egyre nőtt.
Az AJTK 2017-ről szóló beszámolóját a könyvvizsgáló korlátozó záradékkal látta el. Ennek indoklásában a könyvvizsgáló kifejtette: fordulónapon az alapítvány rövid lejáratú kötelezettségei 363 millió forinttal haladták meg a forgóeszközöket. Ez azt vetítette előre, hogy az AJTK a 2018-as év folyamán gyakorlatilag becsődölhet. A könyvvizsgáló külön kiemelte azt is, hogy a beszámolóhoz tartozó, Nógrádi György által szignált „kiegészítő melléklet nem mutatja be megfelelően ezt a tényt”.
Számvevőszéki vizsgálat
Mindennek a tetejébe az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálódni kezdett az AJTK háza táján a szervezethez 2015–2017 között került állami támogatások felhasználásának szabályszerűségével kapcsolatban. Az AJTK-t csak ezekben az években összesen 1,8 milliárd forintnyi közpénzzel támogatták, a számukra eddig juttatott teljes összeg a négymilliárdot is meghaladja. A támogatások oroszlánrészének feladója a Miniszterelnökség volt.
2018 augusztusának elején érkezett meg az ÁSZ felhívása az AJTK-hoz: szedjék össze és küldjék be az ellenőrzés megkezdéséhez szükséges anyagokat. A tényleges ellenőrzés megkezdéséről kiértesítő levelet majd csak később, 2018. október 11-én fogják megküldeni az alapítványnak.
Mentőövvel ért fel tehát, hogy még épp időben, 2018. október 1-én az AJTK a korábbi hiányok fedezésére szolgáló, szintén közpénzekből eredő támogatásról tudott megállapodni, ezúttal a Batthyány Lajos Alapítvánnyal (BLA). Az okiratot az AJTK részéről Nógrádi szignálta.
Az Átlátszó által megtekintett támogatói okirat melléklete szerint „az [AJTK] 2015. évi tevékenysége során önhibáján kívül hitelfelvételre kényszerült, amelyet a költségvetési támogatások speciális jellege miatt a működési támogatásokból visszafizetni nem lehet. 2016–2017 során a kuratórium olyan többletfeladatok vállalására kényszerült, melynek végül költségvetési támogatása nem került jóváhagyásra.”
Az AJTK 250 millió forintot kapott a BLA-tól a „fenti kötelezettségek visszafizetésére”.
A Direkt36 nemrégiben írt az AJTK és Antall Péter ügyeiről. A cikk szerint a néhai miniszterelnök kisebbik fia korábban ugyan nehezen talált munkát, az alapítvány létrehozása óta annak vezetőjeként nagyon magas fizetést húz, és mindenfelé utazgat a világban. Az alapítvány emellett egyfajta családi üzletként is működik: alkalmazzák Antall Péter feleségét és annak testvérét is, valamint a feleség két vállalkozása is szerződésben áll az AJTK-val.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdésére azt válaszolta, hogy vizsgálatot indít, „hogy az Antall József Tudásközpont számára biztosított állami forrásokat a szervezet hatékonyan és az alapítvány céljához méltó módon használta-e fel”, és a vizsgálatot követően döntenek majd az AJTK jövőbeni támogatásáról.
A Miniszterelnökség nem válaszolt arra kérdésre, hogy miért kellett egyáltalán az AJTK-nak több százmilliós hitelt felvennie.
Az alapítvány beszámolóiból viszont kiderül, hogy éppen azért került sor a hitelfelvételre, mert a Miniszterelnökség által biztosított százmilliók (feltehetően az elszámolásokkal kapcsolatos gondok miatt) csúszva érkeztek meg.
Az AJTK hitelfelvételének évéről, 2015-ről szóló beszámolóját a könyvvizsgáló figyelemfelhívó záradékkal látta el, amelyben azt írják: „a szervezet által kapott miniszterelnökségi támogatás elszámolása a beszámoló összeállításáig nem került elszámolásra a támogató által, így jelen beszámoló az esetleges elutasításból eredő visszafizetési kötelezettséget nem tartalmazza”.
2015-ben az AJTK 569 millió forint miniszterelnökségi támogatásról számolt be, amelynek teljes összege felhasználásra került. Az alapítvány adatszolgáltatása alapján az ÁSZ-jelentésből ugyanakkor kiolvasható: a valóságban az AJTK ebben az évben ennél az összegnél jelentősen kevesebb, mindössze 355 millió forint államháztartási forrású támogatást használt fel.
Az AJTK következő két évben született beszámolóiban rendre felbukkan, hogy a jelentős veszteség kialakulásának főbb okai azok, hogy az alapítványnak „székhelyet kellett változtatnia”, valamint a „2015. évi finanszírozási csúszások miatt áthúzódó költségek”.
Székhelyköltségek Az alapítványi beszámolóban a székhelyváltoztatás egyszeri költségét 52 millió forintban határozzák meg, de jelentősnek tartják az „üzleti alapokra helyezett áron” bérelt új iroda okozta működésiköltség-növekményt is. Az AJTK azóta újra költözött: ma a Kanada nagykövetségének is helyt adó Canada Square épületben található. A Külügyminisztériumtól macskaugrásnyira lévő, elegáns irodaházkomplexumban a Tudásközpont egy egész szintet foglal el.
Jelenlegi ismereteink alapján az sem elképzelhetetlen, hogy bizonyos, fixnek hitt támogatási összegeket az alapítvány mégsem kapott meg, vagy azokat vissza kellett fizetnie a Miniszterelnökségnek. Legalábbis erre utal az a cikkünk elején idézett mondat, amely szerint az AJTK olyan feladatokra „kényszerült, melynek végül költségvetési támogatása nem került jóváhagyásra”.
Udvari könyvvizsgáló a kutatóintézetnél
Az AJTK gazdálkodásának megbízhatóságáról szerény képet fest már az a tény is, hogy a könyvvizsgáló az alapítvány törvény szerint nyilvános beszámolóiról készített jelentéseit 2018-at megelőzően évről évre különféle speciális minősítésekkel látta el.
A 2014-ről szóló beszámoló könyvvizsgálói jelentésében (ismeretlen tartalmú) korlátozó záradék szerepelt, a 2015-ösben és a 2016-osban a miniszterelnökségi támogatásokkal kapcsolatos esetleges problémákra figyelmet felhívó minősítés került, a 2017-esben a cikkünk elején már említett korlátozó záradék volt olvasható.
Felmerül emellett egy érdekes kérdés: a könyvvizsgálatra egyébként nem kötelezett AJTK vajon miért alkalmazott egyáltalán könyvvizsgálót, és ha már vágyott egy ilyenre, akkor miért tartott ki a fentiek szerint rendszeresen akadékoskodó Sasvár-Kincs Kft. mellett? Különösen, hogy a szervezet dugdossa a bizonyítványát: az erről a négy évről szóló beszámolók mindegyikét a Sasvár-Kincs jelentése nélkül sikerült az AJTK honlapjára feltölteni.
A talány megfejtése vélhetően abban a tényben keresendő, hogy a Sasvár-Kincs, az AJTK könyveinek vizsgálatát személyesen végző cég főtulajdonosa és ügyvezetője Litvai Enikő a többségi tulajdonába tartozó másik cégén, az A-Geni Kft.-n keresztül éppenséggel a Miniszterelnökséghez kötődik.
Az egyébiránt az ÁSZ-nak is bedolgozó A-Genit 2014-ben éppen ellenőrzési feladatokkal: pénzügyi kimutatások átvilágításával bízta meg a Miniszterelnökség. Érdemes megjegyezni, hogy nagyjából ebben az időszakban kezdtek komolyabb állami támogatások érkezni az AJTK-hoz, ahol szintén ekkortájt tűnt fel az A-Geni: az alapítvány beszámolóihoz tartozó legelső könyvvizsgálói vélemény, amelyről tudomásunk van, szintén 2014-ből származik.
Megnőttek a pénzek „Sokkal kevésbé vicces a helyzet, ha már állami támogatásokkal kell elszámolni” – mondta az Átlátszónak az AJTK környékéről ekkoriban távozó, neve elhallgatását kérő személy. Az alapítvány vezetésére ebben az időszakban rálátással bírt illető azt mondta, 2012-13 környékén gyorsan nőtt nagyra a szervezet azoknak az állami pénzeknek köszönhetően, amikre „Antall Péter jó ütemérzékkel fordult rá”. Forrásunknak éppen a pénzekkel érkező politikai dimenzió nem tetszett: „más világ kezdődött”, amiben ő nem akart részt venni. Az AJTK-t Antall József özvegye alapította 2009-ben. Az alapítvány a kezdeti években a Corvinus Egyetemmel szoros együttműködésben működött, a kuratóriumot ennek megfelelően az alapító mellett egyetemi oktatók, tudományos emberek népesítették be. Ők a miniszterelnökségi pénzek érkeztével – egy kivétellel – távoztak a testületből: az egyetlen maradó kurátor a kérdéses tudományos háttérrel a Corvinuson is oktató, biztonságpolitikai szakértőként közismert Nógrádi György. A névlegesen igazgatóként fungáló Antall Péter mellett a kuratóriumot elnöklő Nógrádi a szervezet legfontosabb alakja.
Egy közbeszerzési hirdetmény alapján valószínűsíthető, hogy a Miniszterelnökségnek dolgozó Litvai-cégnek éppenséggel az AJTK-nak juttatott összegek elszámolásával kapcsolatban is voltak feladatai. Eszerint ugyanis az A-Geninek például az volt a dolga, hogy olyan bonyolult, működési támogatást is tartalmazó, egyedi alapon nyújtott támogatások pénzügyi elszámolását világítsa át, mint amilyenek ehhez az alapítványhoz is kerültek.
A cég 2015 óta rendszeresen nyer nagyjából ugyanilyen közbeszerzéseket, a legutóbbi szerződésüket tavaly 2021 júliusáig hosszabbították meg. A megbízások keretében szakmai tanácsadást nyújtanak a szerződések előkészítésénél és a „folyamatban felmerülő problémák megoldásánál”, heti rendszerességgel beszámolnak az aktualitásokról és személyesen is ott vannak a külső partnerekkel folytatott értekezleteken.
Az A-Geninek 2018-ban is érvényes megbízása volt a Miniszterelnökségtől, abban az évben, amikor Litvai Enikő könyvvizsgálóként arról írt az AJTK beszámolójáról szóló jelentésének korlátozó záradékában, hogy az alapítvány 138 millió forint veszteséggel zárta 2017-et, és az egy éven belüli lejáratú hitelei 363 millió forinttal haladták meg a likvid eszközeit.
„Ezen körülmények alapos kételyt támasztanak azt illetően, hogy az alapítvány képes lesz-e a vállalkozás folytatásának elvének megfelelően továbbműködni” – írta a könyvvizsgáló.
A 2018-as évben az AJTK mégis kapott 651 millió forint támogatást a Miniszterelnökségtől (valamint 250 millió forintot a BLA-tól és további, összesen 90 millió forint körüli összeget más minisztériumoktól, állami szervtől és önkormányzattól).
Elmarasztaló ÁSZ-jelentés
Már említettük, hogy a 2018-as évben egy ÁSZ-vizsgálatot is kapott a nyakába az AJTK. A számvevők olyan formai körülményeket vizsgáltak, mint a közpénzből kapott támogatásokkal kapcsolatos beszámolási kötelezettség teljesítése. De az AJTK így is elhasalt. Az ÁSZ jelentése szerint
„az alapítványi gazdálkodás szabályozottsága 2017. évben nem volt szabályszerű”,
például azért, mert az éves költségvetését „nem úgy tervezte meg, hogy kiadásai és bevételei egyensúlyban legyenek”. A számvevők emellett az alapítvány számviteli szabályzatait is hiányosnak találták. Azt is megállapították, hogy Antallék éves beszámolási és közzétételi kötelezettségének teljesítése és a támogatások nyilvántartása sem volt szabályos a 2015–2017. évekre nézve.
Az ÁSZ-vizsgálat megállapításai cáfolni látszanak azt, amit a Miniszterelnökség most mond: hogy az AJTK beszámolói megfeleltek a jogszabályoknak. Ugyanakkor nehéz mérleget vonni a Miniszterelnökség – és tágabb értelemben véve a kormányzat – az AJTK ügyében eljárt kállai kettőséből.
Az ÁSZ-vizsgálatot megelőző időszakban több fontos kormányholdudvari ember távozott az alapítvány kuratóriumából, köztük a ma a Miniszterelnökséget miniszteri rangban vezető Gulyás Gergely, valamint Becsey Zsolt korábbi külgazdasági államtitkár. Becsey a Direkt36 szerint a„polgári jóízlés szempontjából” az AJTK gazdálkodását érintő bizonyos aggályokat már akkor jelzett a Miniszterelnökségnek.
Ugyanakkor a 2018-as kulimászból az AJTK-t 250 millió forinttal kirántó BLA finanszírozói feltűnése azt jelzi, hogy minden ÁSZ-vizsgálat és könyvvizsgálói akadékoskodás dacára világosan politikai érdek van a nemzetközi lobbitevékenységet végző, az antalli örökség brandjét Orbán Viktor szája íze szerint használó alapítvány működtetésére.
A Miniszterelnökségtől egyre érkező támogatási milliárdok is arra utalnak, hogy az AJTK-nak rendkívül nagyhatalmú patrónusa van a kormányfő környezetében. A polgári jóízlés frontja csak abban bízhat, hogy a most készülődő vizsgálat eredménye már ezt a patrónust is meggyőzi.
Cikkünk elkészítése során emailben kerestük a Miniszterelnökséget, az AJTK-t és Litvai Enikőt is, de a kézirat lezárásáig semmilyen választ nem kaptunk.
Politikai feketekassza A BLA az elmúlt öt évben tízmilliárd forintot is meghaladó támogatási pénzeket kapott a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától, aminek az oroszlánrészét aztán – szintén adományként – tovább is osztotta. A végső haszonhúzók között olyan politikai jellegű projektek szerepelnek, mint az Alapjogokért Központ, az angol nyelvű orbánista Remix hírszájt vagy a Patrióta Európa Mozgalom nevű Fidesz-barát facebookos mémszájt.
|
Milliárdos támogatások mellett is pénzügyi mentőövre szorult az Antall József Tudásközpont
|
Évek óta komoly gondok vannak a közpénzmilliárdokból támogatott Antall József Tudásközpont pénzügyeivel, amit az Állami Számvevőszék is kifogásolt már. A Miniszterelnökség most vizsgálatot ígér, ám eddig is tudniuk kellett a kutatóintézet problémáiról, mert 2018-ban egy olyan alapítványból kellett pénzügyi mentőövet dobni az eladósodott szervezetnek, amit a Miniszterelnöki Kabinetirodából finanszíroznak, és ami politikai színezetű projekteknek osztja tovább a közpénzt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/21/milliardos-tamogatasok-mellett-is-penzugyi-mentoovre-szorult-az-antall-jozsef-tudaskozpont/
|
2021-06-21 11:57:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Április végén írtunk arról, hogy március óta próbálunk adatot szerezni arra vonatkozóan, hogy pontosan hány oltást adtak be a fővárosi kerületekben, illetve a megyeszékhelyeken, azonban nem jártunk sikerrel. Nemhogy az adatokat nem kaptuk meg (az NNK és az Országos Kórházi Főigazgatóság is elutasította igénylésünket), de arról is ellentmondó információk érkeztek, hogy egyáltalán hová fordulhatunk, ha településszintű nyilvántartáshoz szeretnénk jutni.
Írtunk az önkormányzatoknak is, és néhány helyről azt a választ kaptuk, hogy a Kormányhivatalok illetékesek. Azonban a hozzájuk beadott adatigénylésünk sem járt sikerrel: a Kormányhivatalok azóta egytől egyig azt írták válaszlevelükben, hogy a kért adatok tekintetében nem minősülnek adatkezelőnek.
Se az NNK-nak, se a Kórházi Főigazgatóságnak nincs településszintű nyilvántartása az oltottakról
Ahogy közeledünk a 4 millió beoltotthoz, úgy válik egyre aktuálisabbá a kérdés, hogyan állnak az egyes városok a koronavírus elleni vakcina beadásával. Megfigyelhetőek-e különbségek a budapesti kerületek vagy a megyeszékhelyek között?
De más fejlemények is történtek azóta: az NNK május elején arról tájékoztatott bennünket, hogy nem az intézmények címe szerint tartják nyilván, hová mennyi vakcinát szállítottak ki.
Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy településszintű nyilvántartásuk tényleg nincs arról, hogyan áll a koronavírus elleni oltások beadása.
Ebből következik az is, hogy valamilyen formában léteznie kell az adatoknak, ezért nem sokkal az elutasítást követően, május 7-én válaszlevélben kérdeztük meg, hogy pontosan milyen bontásban tárolják az oltóanyagokra vonatkozó adatokat, milyen nyilvántartás áll rendelkezésükre.
Kétszer 45 nap hosszabbítás
A látszólag nem túl bonyolult kérdésre, aminek megválaszolása maximum pár percet venne igénybe, már csak 20 nappal később érkezett reakció, amikor is a Müller Cecília vezette NNK közölte, hogy 45 napra hosszabbítja a válaszadási határidőt.
Június 21-én pedig újabb levél érkezett, ami a járványra hivatkozva ismételten 45 nap haladékot kér a válaszadásra.
Eszerint tehát három hónapos várakozási idővel számolhatunk akkor is, ha csupán egy rövid kérdést teszünk fel, válaszul a kapott tájékoztatásra.
Mivel ennyit nem akartunk várni, az első 45 napos hosszabbítás után, május 10-én újabb adatigénylést adtunk be az NNK-hoz, amelyben intézményi bontásban kértünk információt a 2020. december 21. és 2021. április 30. között beadott oltásokról. Adatigénylésünkben arra is kitértünk, hogy az oltások számát az oltóanyagok típusa szerinti bontásban szeretnénk megkapni, feltüntetve, hogy mennyi volt ebből az első, illetve második dózis.
Az előzmények fényében nem meglepő, hogy ezt az igénylést is meghosszabbították 45 napra, amelynek határideje a napokban jár le. Kíváncsian várjuk, hogy megkapjuk-e a kért adatokat, vagy újabb 45 napos hosszabbítással kell számolnunk. Ha ugyanis ismét hosszabbítanának, akkor augusztus első heteiben juthatnánk hozzá az áprilisi adatokhoz az oltásokról.
Vége a harmadik hullámnak, de az NNK továbbra sem válaszol
A koronavírus-járvány elleni védekezésre való hivatkozás már csak azért is érdekes, mert Müller Cecília országos tisztifőorvos már két hete, június 8-án kijelentette az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján, hogy:
„Az oltásoknak köszönhetően véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon”.
Hasonló üzenetek jelentek meg a kormány Facebook-oldalán is az elmúlt hetek során:
Mostanában az új fertőzöttek és kórházban ápoltak száma folyamatosan csökken, és egyre kevesebb a vírus miatti halálozás is. Ennek ellenére június közepén mégis 2021. december 18-ig tolták ki a járványügyi készültségi időszak határidejét.
Ráadásul az NNK másik feladata, az oltásokkal kapcsolatos tennivalók sem indokolják a 90 napos hosszabbítást. A beadott oltások száma ugyanis jó ideje alig emelkedik. Március 31-én Orbán Viktor azt jósolta, hogy május végére, június elejére a 7 millió beadott első oltásig is el lehet jutni.
Ez azonban nem sikerült, és nem valószínű, hogy a közeljövőben reális cél lehet, hiszen az 5 millió beoltottat május 22-én értük el – vagyis ennyien voltak azok, akik legalább az egyik oltást megkapták –, az azóta eltelt közel egy hónap alatt ez a szám mindössze 400 ezerrel emelkedett.
Rendre a hosszabbítás lehetőségével élnek az állami szervek
Több alkalommal írtunk már arról, hogy miért problémás, hogy a járványhelyzet miatt akár háromszor annyi idejük is lehet az állami szerveknek a válaszadásra, mint máskor. A hosszabbításra a Magyar Közlönyben novemberben megjelent rendelet miatt van lehetősége az állami szerveknek.
Eszerint a normál esetben 15 naposról a járvány miatt 45 naposra emelt határidő újabb másfél hónappal meghosszabbítható abban az esetben, ha az adatok kiadása „a közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné”. A hosszabbítással pedig rendre élnek is az adatgazdák:
Szél Bernadettnek a szociális intézmények fertőzöttségi adatait több hónapnyi várakozás után küldte meg az NNK
a koronavírus járvány miatt pangó turizmus ellenére az MTÜ mégis hosszabbítást kért, mikor közérdekű adatigénylésben szerettük volna kikérni a béremelésre vonatkozó adatokat
a védettségi igazolvány szerződéseire is 90 napot kell várnunk a NISZ-től
legutóbb pedig a vadászati kiállításra forgatott film költségeit szerettük volna megtudni. Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. indoklása szerint azért nem adta ki időben a kért adatot, mert így „a Világkiállítás szervezési feladataira nem maradna elég ideje”.
A legemlékezetesebb ilyen eset Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőhöz köthető, aki februárban egy EU-s támogatású projekt szerződéseit szerette volna kikérni Müller Cecíliától. Az országos tisztifőorvos véletlenül Hadházyt is a címzettek között hagyta egy, a kollégáinak szóló levélben, amiben arról érdeklődött:
„Kedves Kollégák! Erre nincs egy jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen. Cili”
Az eset után Szél Bernadett feljelentést tett hivatali visszaélés gyanúja miatt, a rendőrség azonban a elutasította azt, véleményük szerint nem történt bűncselekmény.
Azóta az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem lehet általánosan a járványra hivatkozva meghosszabbítani a határidőt, pontosan meg kell nevezni a késleltetés okát, vagyis magyarázatot kell adni arra, hogy közérdekű adatigénylés határidőn belüli teljesítése milyen plusz terhet jelentene az aktuális szerv számára.
Nemcsak mi nem tudunk adatokhoz jutni az oltásról
Pár napja a 444.hu is arról írt, hogy adatigénylésben szerették volna megtudni, hogy júniusig mennyien kaptak legalább egy adag vakcinát a különböző településeken.
Hozzátették azt is, hogyha nincs településszintű nyilvántartás, akkor az elérhető legrészletesebb (járási vagy megyei bontású) adatok is megfelelnek számukra. A lap hasonló választ kapott, mint mi:
azt írta az NNK, hogy az általuk kért bontásban nem rendelkeznek az adatokkal, azt azonban már nekik sem árulták el, hogy akkor milyen bontásban vannak meg.
Címlapkép: Vadnai Szabolcs/kormany.hu
|
90 nap kell Müller Cecíliának, hogy megmondja, milyen nyilvántartást vezetnek az oltottakról
|
Továbbra sem tudunk semmit arról, hogyan állnak az egyes települések a koronavírus elleni vakcina beadásával. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) legutóbbi, május eleji adatigénylésünk elutasítása után a járványhelyzetre hivatkozva arra is csak 90 napon belül válaszolna, hogy egyáltalán milyen formában gyűjtenek adatot az oltásokról. Mindezt annak ellenére, hogy két hete Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, hogy véget ért a járvány harmadik hulláma.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/23/90-nap-kell-muller-cecilianak-ahhoz-hogy-milyen-nyilvantartast-vezetnek-az-oltottakrol/
|
2021-06-23 13:18:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Hadházy által „hűtlen kezelésre emlékeztető túlárazással” megkötött megbízásnak minősített beruházásról szóló dokumentumokat Soroksár Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának tagja, Koncz Róbert kérte ki az Átlátszó közadat-igénylő felületén, a KiMitTud-on keresztül. Koncz a kapott szerződésekben foglalt termékekre piaci ajánlatot is kért, és ezt összevetette a megbízásban foglalt árakkal.
Hadházy szerint Soroksáron régóta téma a Hősök terén egy nyilvános WC létesítése, s ennek többször neki is futott az önkormányzat. Egészen mostanáig, amikor a HÉV megálló épületének egy részét bérelték ki és alakítják át nyilvános WC-vé. 2018-ban elkészültek a tervek (akkor 20 500 000 Ft + ÁFA költséggel), de később ezt a tervezett költségbecslést félretették, és a ME-GOLD 2002 Kft-vel csináltattak egy újat. A végleges kivitelezési szerződés már 24 588 611 Ft + Áfa összegről készült (bruttó 31 227 536 Ft).
Hadházy az ügy kapcsán azt is kifogásolta, hogy a helyet ugyan át kell alakítani, de mivel korábban is volt már ott egy mosdóhelyiség, például a közműcsatlakozások már rendelkezésre állnak.
A megbízást az önkormányzattól egy olyan cég (Bolyky-Épker Kft.) nyerte, amelynek – akárcsak a kapcsolt vállalkozásként jelzett Demanding Build Kft.-nek – több szerződése is volt már a soroksári önkormányzattal. A közbeszerzés részleteit, árait Koncz Róbert elküldte néhány vállalkozónak, akik – Hadházy beszámolója szerint – egyértelműen túlárazottnak, illetve sok tételt teljesen feleslegesnek vagy ellenőrizhetetlennek tartottak. Néhány konkrét példa a túlárazásra:
Geberit selnova fali wc mélyöblítésű rimfree: 25 189 + ÁFA a neten itt, ezzel szemben az ajánlatban 45 200 + ÁFA
Geberit Selnova vizelde, hátsó bekötésű, hátsó kifolyású vizelde: 44 008 Ft + ÁFA a neten itt, ezzel szemben az ajánlatban 83 450 + ÁFA
Babapelenkázó: a mellékelt pdf-es ajánlat alapján 74 491,2 Ft + ÁFA, az ajánlatban 185 000 Ft
Szappanadagoló LOSDI: 4 370 Ft + ÁFA itt, az ajánlatban 7 800 Ft + ÁFA.
|
Hadházy Ákos: luxus minigarzon árából lett nyilvános WC Soroksáron
|
Soroksár önkormányzata egy luxuslakás áráért, négyzetméterenként 1,1 millióért alakít ki egy nyilvános WC-t a HÉV-megállóban, ahol már amúgy is van egy kezdetleges mosdó, tehát a víz, szennyvíz bekötéseket nem kell kialakítani – állította Hadházy Ákos a szokásos heti Korrupcióinfó címmel tartott sajtótájékoztatóján. A független országgyűlési képviselő szerint a piaci árakhoz képest többszörösen túlárazott beruházásra került sor Budapest XXIII. kerületében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/24/hadhazy-akos-luxus-minigarzon-arabol-lett-nyilvanos-wc-soroksaron/
|
2021-06-24 13:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2013-ban arról írt az Indsider blog, hogy akkor három éve dolgozott azon az ArchEnerg Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter, hogy megoldást találjon a nyomtatott áramköri lapok és a használt sütőzsiradék lehető legteljesebb újrahasznosítására.
„Enyingen az Alletix Projekt Szervező Kft. lebonyolításában megvalósított kezdeményezés célja a laboratóriumi körülmények között működőképes technológiák ipari szintre emelése.
A 2010 júniusában indult projekt összértéke 980 millió forint, amelyből közel 483 millió forint volt az európai uniós támogatás”
– olvasható a blogon.
Makra Attila, az innovációs kezdemény koordinálásáért felelős Alletix Projekt Szervező Kft. ügyvezetője a projekttel kapcsolatban elmondta, kísérleteik célja az volt, hogy megnézzék, hogyan lehet a csatornák zsírfogójából kinyert anyagot megtisztítani, energetikai célokra felhasználni és ezzel párhuzamosan ártalmatlanítani. Megemlítette azt is, hogy igazi áttörést az Alletix projektjében az jelenti, hogy ipari méretben is garantálja a hulladékok hasznosítását. „Mindezt üzletileg is rentábilis költségek mellett tudjuk megtenni a jövőben” – mutatott rá Makra Attila.
Pár évvel korábban hasonlóan előremutató fejlesztésről beszélt Makra József, a RFV (Regionális Fejlesztési Vállalat) Nyrt. vezérigazgatója is, aki elmondta, a cég kísérleti termelést folytat saját fejlesztésű pirolizáló berendezésével, amely műanyaghulladékból fűtőolajat és pb minőségű gázt állít elő. A berendezések telepítését azonban hátráltatta, hogy nem lehetett tudni, a VPOP jövedéki terméknek minősíti-e az így készült olajat.
A két cégvezető között rokoni és üzleti kapcsolat is volt, de a szálak több más ponton is összeértek.
Cégcsoporton belül vándorolt a pénz
Miközben az Alletix képviselője a sajtónak nyilatkozott, a céget a cikk írásakor már két éve vizsgálta az adóhatóság. Költségvetési csalásra gyanakodtak, egészen pontosan fiktív számlázásra.
A NAV nyomozói 2013. december 21-én feljelentést tettek, akkor még ismeretlen tettes ellen: a gyanú szerint a fiktív számlázással a cég 27,9 millió forint kárt okozott. Vádat is emeltek két ügyvezető és az egyik számlát kibocsátó cég ügyvezetője ellen, 2020 őszén pedig megszületett a jogerős döntés – tudta meg az Átlátszó az egyik érintettől.
Az első és másodrendű vádlottak felfüggesztett börtönt kaptak.
Az Átlátszó megkapta a közel 7 éves ügy közel 1000 oldalas iratanyagát, vallomásokkal, nyomozói feljegyzésekkel együtt.
A NAV 2013-as feljelentése szerint az Alletix Projekt Kft. három kutatási-fejlesztési projekttel foglalkozott a vizsgált időszakban. Makra Dénes 2011 májusától volt ügyvezető, aki édesapja, Makra József felkérésére vállalta el ezt a tisztséget. Utóbbi az RFV Nyrt. egyik többségi tulajdonosa volt 2011. első negyedévig. Az RFV Nyrt. pedig tulajdonosa volt az Alletix Projekt Kf.t-nek. A feljelentésben az állt, hogy „a projekt finanszírozásához az önerőt valószínűleg Makra József magánszemélyként biztosítja, együttműködve a Raiffaisen Bank Zrt-vel”.
Az áfacsalás kapcsán tanúként kihallgatott Makra Dénes a nyomozati iratok szerint azt mondta, 2011 májusa előtt nem volt kapcsolatban a társasággal, a pályázatban nem vett részt. Makra József, az apa pedig azt vallotta – szintén tanúként – hogy 200 millió forintot adott a cégnek kölcsönként, ezt a saját számlájáról utalta át. Arról, hogy mi és miként történt a cégnél, nem tudott mit mondani a NAV nyomozójának. K. Kolos – aki az Energoffer Kft. tulajdonosa volt Makráékkal együtt, valamint később vádlott, azt vallotta, hogy a projekthez az Energoffer nyújtott kölcsönt, ami szintén Makra-érdekeltség. Vagyis cégcsoporton belül vándorolt a pénz.
A NAV szerint annak a K. Kolos projektvezetőnek az „ajánlására, tudomásával kerültek kiválasztásra az alvállalkozók, aki tulajdonosa volt a Momentous K+F Kft.-nek, továbbá az Energoffer Kft.-nél is tulajdonos volt, mely társaság tagja az Alletix Projekt Kft.-nek. Az ODB Mérnökiroda Kft. K. Kolos ajánlására lett az Alletix Projekt Kft. partnere.”
A cégek egymást között számláztak, „a K+F megvalósulását képező vegyészeti projekttermék értékeként 3 150 000 Ft (1 275 000 Ft és 1 875 000 Ft) bruttó érték szerepelt, ezzel szemben a továbbszámlázás következtében az adózó által befogadott számlákban már mintegy 140 millió forint bruttó értékű beszerzés szerepel, holott nevezett számlakibocsátók a speciális tevékenység ellátásához és a számla szerinti szolgáltatások nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, szaktudással nem rendelkeztek.
Az adózó számlakibocsátói a fellelt adatok alapján adóminimalizálással a fiktív számlakibocsátások következtében felmerülő adófizetési kötelezettségek elkerülésére törekedtek az általuk befogadott számlák alapján.
Az interneten, mindenki számára hozzáférhető adatok, technológiák és folyamatok felhasználásával látszattevékenység és látszateredmény alapján csak színlelten került sor K+F projekt-megvalósításra” – olvasható a NAV feljelentésében.
A NAV azt is leírta, hogy
„a számlakibocsátó társaságok nem rendelkeztek a szolgáltatásnyújtásról szóló számlák szerinti gazdasági esemény elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
sem a számlakibocsátó sem az adózó nem igazolta hitelt érdemlő adattal, hogy a számlákon szereplő felek között valósult meg az azokban feltüntetett szolgáltatás, azaz ezen számlák tekintetében a gazdasági esemény nem a számlán szereplő felek között ment végbe.”
Illusztris szereplők
A NAV az adócsalásos időszakban azt is vizsgálta, kik dolgoztak a cégnél.
A dokumentumok szerint az állami tulajdonú MAVIR egyik tisztségviselője is az Alletixnél dolgozott, ahogy Danka István Attila is, aki több kormányzati kötődéssel bír.
Danka a Linkedin profilja szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium Kiemelt projektkoordinátora 2015 óta, 2011-ben az Alletix operatív igazgatója, valamint ebben az időszakban a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (Kopint-Datorg Zrt.) igazgatója.
„A követelés behajthatatlanná vált”
A kormányzati pályázati oldal táblázata szerint 2015-ben elálltak az Alletix támogatásától – a „szabálytalansággal érintett összeg” oszlopban 691 millió forint szerepel. Ez viszont több, mint amennyi támogatást megítéltek a projektre. A MAG Zrt. – az uniós pénzeket is koordináló, 2007-ben létrehozott Magyar Gazdaságfejlesztési Központ – a büntetőeljárásban azt állította,
482 millió forint volt a megítélt támogatás, amiből 2010 júliusában 193 millió, 2012 februárjában 62 millió forintot fizettek ki. A maradék 400 millióról nincs irat.
Éppen ezért a MAG Zrt. jogutódjához, a Pénzügyminisztériumhoz küldtünk közadatigénylést, hogy kiderüljön, mikor és mennyi pénz ment az Alletixhez, valamint hogy milyen lépéseket tettek a visszaszerzésre. A PM a járványhelyeztre hivatkozva először 45 napos türelmet kért, majd újabb 45 nappal hosszabbított. 2021. január 18-án beadott közadatigénylésünkre a törvényes határidő lejárta után válaszoltak.
Azt írták, „2014 decemberében a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) tájékoztatta az Alletix Projekt Szervező Kft.-t (a továbbiakban: Társaság), hogy a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendeletnek megfelelően a GOP-1.2.1-09 kódszámú projektjénél
jogosulatlan támogatás felhasználása kapcsán szabálytalansági eljárást folytatott le, és ennek eredményeként a támogatási szerződéstől elállt, valamint tájékoztatta a Társaságot az elállás folytán fennálló követelése összegéről.
2015-ben a Fővárosi Törvényszék kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el a Társasággal szemben, amely során az NGM a jogszabályi előírások szerint bejelentette a követelését. A Társaságot az illetékes cégbíróság 2017. november 14. törölte a cégjegyzékből. Tekintettel arra, hogy a kényszertörlési eljárásban az NGM követelése nem térült meg, a követelés behajthatatlanná minősítésére került sor.”
Azt is megkérdeztük, hogy mire kapták a pénzt, erre viszont nem válaszoltak.
Az Átlászónak küldött információ szerint az OLAF nem foglalkozott immár a több százmillió forintnyi uniós támogatással, mivel az áfacsalás kapcsán ítélet született.
„Ezúton kívánjuk tájékoztatni, hogy az OLAF elutasította az ügyet a szubszidiaritás elve alapján, mivel a nemzeti hatóságok feltárták a csalás bűntettét és eljártak az ügyben”
Több vállalkozásuk is gallyra ment
Makráék neve nem először bukkan fel a sajtóban: egy másik ügy, az E-star Alternatív Nyrt. kapcsán szintén ismertek már. A Szabadföld 2012-es cikke összegezte, hogy „Soós Csaba a 2011-es Év Vállalkozója Díj büszke tulajdonosa, a kétezres években Makra József Lászlóval együtt négymillió forint tőkével alapította meg a Regionális Fejlesztési, Beruházó, Termelő és Szolgáltató Rt.-t. Vállalkozásuk rövid idő alatt hatalmasra nőtt: kis és közepes nagyságrendben vállaltak fűtéskorszerűsítést, karbantartást és hőszolgáltatást.
Az ügyfelek – általában önkormányzatok – arra szerződtek az RFV Nyrt.-vel (2011-től E-Star Alternatív Nyrt.), hogy az korszerűsíti a fűtést, azután a felújított berendezéseket működteti, ezért pedig az ügyfél hosszú éveken keresztül szolgáltatási díjat fizet. Az RFV 2007-ben kilépett a tőzsdére, és az egyik legdinamikusabban fejlődő vállalattá vált. Egyre több megrendelésük lett a magánszektorból, de külföldön is terjeszkedésbe kezdtek, a vállalat részvényeinek ára gyorsan növekedett. Időközben a vállalat neve E-star Nyrt. lett.”
A cég csillaga azonban hamar leáldozott. A magyarnarancs.hu 2012 őszén azt írta: „látványosan menetel a csőd felé az elsősorban fideszes önkormányzatokkal szerződő, fűtés- és közvilágítási korszerűsítést, megtakarítást ígérő E-Star Nyrt.
A társaság működését az önkormányzatok fokozódó elégedetlensége, ki nem fizetett közműszámlák és szerződésbontások kísérik”.
Az E-Start közel 10 milliárdos kötvénykibocsátását is sok kisbefektető bánta meg: a cég még abban az évben csődöt jelentett. Makráék emellett számos céget alapítottak, előszeretettel pályáztak állami forrásra. Ezek közül a legtöbbet már felszámolták.
Nincsenek válaszok
Minden, a cikkben megjelenő érintettnek hónapokkal ezelőtt küldtünk e-mailt, érdeklődtünk az Alletix projekt kifizetéseiről, saját szerepükről, valamint az uniós támogatás sorsáról. Ahogy a befektetőt is kerestük, hogy mi lett a sorsa a 200 millió forintjának. Egyik érintett sem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem.
A nyitókép illusztráció. Átlátszó fotó.
|
Hulladékbiznisz: 690 millió forint uniós támogatás párolgott el, de az OLAF sem vizsgálja az ügyet
|
Nagy reményekkel futottak neki egy környezeti, energetikai, hulladékhasznosítási projekt megvalósításának az ArchEnerg klaszter keretében évekkel ezelőtt. A terveket az állam is támogatta uniós forrásból, azonban később szabálytalanságok miatt elálltak a szerződéstől. A már kifizetett összeg visszautalásáról letett a Pénzügyminisztérium, és az OLAF sem vizsgálja az esetet. Az ügy főszereplője, az Alletix Kft. ellen ugyanakkor áfacsalás miatt indult eljárás, amelyben azóta ítélet is született.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/06/02/hulladekbiznisz-690-millio-forint-unios-tamogatas-parolgott-el-de-az-olaf-sem-vizsgalja-az-ugyet/
|
2021-06-02 13:34:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. (ANY) 2021. március 10-én közleményben jelentette be a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján, hogy 2023.03.01-ig szóló szerződést írt alá az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel (NISZ) a védettségi igazolványok szállítására vonatkozóan.
„A szerződés keretében az ANY Biztonsági Nyomda gyártja, személyesíti meg és postai szolgáltatónak történő átadásra előkészíti a védettségi igazolványokat” – olvasható a bejelentésben, és a cég a saját honlapján is beszámolt az államtól kapott megbízásáról. Arról azonban egy szó sem volt sehol, hogy mennyi közpénzt kap a cég a kártyák előállításáért.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az ANY bejelentése után nem sokkal, 2021. március 22-én írásbeli kérdésben tudakolta Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy „mekkorák a védettségi igazolványok gyártási, fejlesztési és üzemeltetési költségei”, de hiába.
Pintér nevében Kontrát Károlyi belügyi államtitkár mindössze az alábbi mondattal válaszolt a képviselőnek április elején: „A Kormány folyamatosan biztosítja a koronavírus-járvány elleni védekezés anyagi forrásait, amelyek a költségvetésben rendelkezésre állnak.”
90 nap kell egy szerződés elküldéséhez
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) látja el az „infrastruktúra-fejlesztési és infrastruktúra-üzemeltetési, az okmánylogisztikával kapcsolatos, valamint az ezzel összefüggő adatfeldolgozói” feladatokat.
Ez annyit jelent, hogy a NISZ mondja meg az ANY-nek, hogy mi kerüljön egy adott személy kártyájára (mik az ő személyes adatai, és mikor kapott oltást, vagy volt betegként meddig tekintik védettnek, meddig jó a kártyája), és a NISZ szerepel feladóként azon a levélen, amiben a kártyát postázzák. Ez a magyarázat arra, hogy miért ez az állami cég adott megbízást a védettségi kártyák előállítására.
Április 17-én közadatigénylésben kértük ki a NISZ-től az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-vel a védettségi igazolványok előállítására (gyártás, megszemélyesítés, postai szolgáltatónak átadásra előkészítés) vonatkozóan kötött szerződést minden mellékletével együtt.
Május 10-én érkezett válasz: meghosszabbították a válaszadási határidőt 45 napra arra hivatkozva, hogy ha az Infotörvényben megszabott normál határidőben, 15 napon belül válaszolnának, az „a veszélyhelyzetre tekintettel kiadott kormányrendeletekben meghatározott intézkedésekkel összefüggésben Társaságunknál jelentkező többletfeladatok határidőben történő ellátását veszélyeztetné”.
Június 2-án jött az újabb levél: további 45 nappal meghosszabbították a válaszadást ugyanazzal az indokkal, mint májusban.
A koronavírus-járvány miatti többletfeladatok valószínűleg a védettségi igazolványokkal kapcsolatos munkát jelentik, a kártyatulajdonosok adatainak lekérdezése és egyeztetése az ANY-nyel. Ennek ellenére nagyon érdekes, hogy egy olyan állami vállalatnál, aminek az a neve, hogy Nemzeti INFOKOMMUNIKÁCIÓS Szolgáltató Zrt., problémát okoz egy darab, minden bizonnyal pdf-ben vagy más elektronikus formában rendelkezésre álló szerződés elküldése. Ha valakiről, róluk azért joggal feltételezhetnénk, hogy egy pillanat alatt megírnak egy e-mailt és tudnak hozzá mellékletet is csatolni, nem kell nekik erre 90 nap (!) és extra erőforrás. De ezek szerint sajnos mégis.
Pótlás esetén darabja 2000 forint
A védettségi igazolványokról szóló 2021. február 12-i kormányrendelet szerint, ha valaki maga igényli a kártyát, vagy elveszíti az automatikusan kapottat, ezért azt pótolni kell, akkor „3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége”.
Ha ezt a 2000 forintos összeget beszorozzuk az oltottak ma (június 2.) bejelentett számával, vagyis 5,2 millió fővel, akkor bő 10 milliárd forintot kapunk. Ehhez jön még a betegségen átesetteknek, plusz a tévedésből kipostázott kártyák ára, amiknek darabszáma ismeretlen.
Mindössze egy április eleji adatot sikerült kiderítenünk. A fent említett kormányrendelet értelmében ugyanis önköltségre elvégzett tesztelés után igényelt kártya vagy elvesztett pótlása esetén a 3000 forint szolgáltatási díjat (amiből 2000 a kártya előállítása) Budapest Főváros Kormányhivatala (BFK) részére kell megfizetni, vagyis nem csak a NISZ érintett a témában.
Ezért április elején adatigénylést adtunk be a BFK-nak, amiben többek között azt is megkérdeztük, hogy hány darab védettségi igazolványt gyártottak le addig és hány darabot küldtek ki az állampolgároknak. A Józsefváros korábbi fideszes polgármestere, Sára Botond által vezetett hivatal sem kapkodott a válasszal: április 22-én meghosszabbították 45 nappal, és csak május 21-én válaszoltak érdemben.
A Sára Botond által szignózott levél szerint április 9-ig 2 784 066 darab védettségi igazolvány került kiállításra, melyből 2 389 843 darabot kézbesítettek. Aznap reggel az Operatív Törzs 2 689 102 fő beoltottat jelentett be. Ha ezt kivonjuk a BFK által közölt számból, akkor kijön, hogy a beoltottakon kívül 94 964 darab védettségi igazolványt állítottak ki.
Mire (nem) jó a védettségi igazolvány?
Védettségi igazolványt az kap automatikusan és „ingyenesen”, akit beoltottak Magyarországon a koronavírus ellen, vagy igazoltan átesett a fertőzésen. Az oltottak kártyájának nincs lejárati dátuma, a betegségből kigyógyultaké viszont csak 6 hónap.
Ha pedig valaki tünetmentesen volt covidos, akkor csináltathat ezt bizonyító tesztet a saját költségén, és igényelhet kártyát pénzért, de az csak 4 hónapig érvényes. A rendszer azonban eleinte akadozott: többen késve kaptak védettségi igazolványt, ami így csak pár hétig volt érvényes, de elhunytaknak is küldtek ki.
Ahogy azt például a 444 is alaposan bemutatta, nagy probléma, hogy a plasztikkártya formátumú védettségi igazolványnak nagyon megtévesztő az elnevezése, hiszen oltottak esetében a tulajdonos személyes adatain (név, útlevélszám, személyi igazolvány száma) kívül mindössze az oltás idejét tartalmazza, és ez az első adag beadásának időpontját jelenti. Pedig a Magyarországon használt összes koronavírus-vakcinából két dózisra van szükség a védettséghez, és az is csak a második oltás után két héttel alakul ki.
Az igazolványt azonban az első oltás után megkapják az érintettek, ami hamis biztonságérzetet nyújthat nekik – védettnek gondolják magukat, holott még messze nem azok. Sokan emiatt nem mennek el a második oltásra, aminek egyébként nincs is hely a védettségi kártyán. (A kormány azt fontolgatja, hogy visszavonja azok védettségi igazolványát, akik nem veszik fel a második adag vakcinát, de a részletek még nem ismertek.) A kártya tehát épp arra alkalmatlan, ami a neve: a védettség igazolására. Az már csak hab a tortán, hogy még az sem szerepel rajta, hogy milyen betegség elleni oltást kapott a tulajdonosa.
Bár a tavasszal postázni kezdett kártyák sokáig semmire sem voltak használhatók, semmilyen pluszban nem részesültek azok, akiknek volt, de ez májusban megváltozott. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis április végén bejelentette, hogy megvan a 4 millió beoltott, ezért május 1-től enyhítenek a korlátozásokon, és a védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek vendéglátóhelyre (nem csak teraszra), szállodába, szabadidős létesítményekbe (mozi, színház, állatkert, múzeum, könyvtár), sportrendezvényre és edzőterembe is.
Horvátországba külön papír is kell
Az pedig már korábban kiderült, hogy külföldi utazáshoz is szükség lesz valamiféle védettségi igazolványra. Az Európai Unió közös „vakcinaútlevele” késik, de a tervezet szerint július elejétől életbe lépő EU-s igazolványt csak azok kapják meg, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott „nyugati” vakcinákkal oltottak be. Mivel Magyarországon az Európai Unióban nem jóváhagyott keleti vakcinákkal (Sputnik V, Sinopharm) is oltanak, sok oltott honfitársunknak nem lesz ilyen EU-s igazolványa.
A magyar kormány igyekszik elébe menni az utazási problémáknak, és több országgal (például Szerbia, Törökország, Szlovénia, Grúzia, Mongólia) kötött már kölcsönös megállapodást, hogy elfogadják egymás vakcináit az állampolgárok szabad utazása érdekében. Azonban a magyar kártya nem tartalmaz elegendő információt, ezért nem mehetnek a kártyabirtokosok bárhova bárhogy.
A magyarok körében különösen népszerű Horvátországban például nem elég a védettségi kártya, mert nem tartalmazza a második oltás dátumát. A konzuli szolgálat honlapján közzétett tájékoztató szerint a horvátokhoz vinni kell a kártya mellé a papíralapú oltási igazolást is, amin rajta van a második oltás dátuma is, és csak az léphet be az országba, akinek a második dózisa óta eltelt 14 nap. Ugyanez a helyzet Görögországban és Romániában is.
A „védettségi igazolvány” mellé szükséges oltási igazolás egy írólap-nagyságú papírdarab, aminek egyik oldalán az első, másik oldalán a második oltás részletei szerepelnek magyar és angol nyelven, kézírással kitöltve. A nővér azzal nyomta a kezembe május végén, amikor mentem a második adag vakcinára, hogy
„Ezzel lehet majd utazni. Laminálja le, ha tudja.”
Erősen tragikomikus, hogy az egyelőre ismeretlen összegért, de biztos nem olcsón legyártatott plasztikkártyák külföldön nagyjából semmit sem érnek, vinni kell melléjük egy fénymásolt, kézírásos és könnyen hamisítható papírdarabot is.
Megugrott az ANY forgalma
Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom leverése után, 1851-ben alapította meg az osztrák kormány a bécsi állami nyomda leányvállalatát Temesváron. A kiegyezést követően, 1868-ban ez a nyomda átköltözött Budapestre, ahol minisztériumi nyomtatványokat állított elő. 1969-ben összevonták a Magyar Királyi Kataszteri Kőnyomda Intézettel, és az új neve Magyar Királyi Államnyomda lett, ami 1901-ben Állami Nyomda névre változott.
A rendszerváltást követően, 1993-ban privatizálták a vállalatot, ami először Állami Nyomda Rt., később Zrt., majd Nyrt. lett, 2013 óta pedig ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. néven fut, két betűvel őrizve a jogelőd emlékét. Az ANY Erdős Ákos érdekeltsége, akinek egy korábbi cége, a Láng Holding Rt. vette meg 2005-ben, az első Gyurcsány-kormány idején a Nemzeti Tankönyvkiadó 70 százalékát. Akkoriban a Fidesz emiatt sokat támadta az üzletembert, aki Amerikába költözött, és 2006-ban 18 milliárd forintos vagyonával a Manager magazin listáján a 10. leggazdagabb magyarnak számított.
Az ANY minden kormány alatt jelentős állami megrendeléseket kapott. A gyakran csak „A nyomda” néven emlegetett vállalat útlevelet, személyi igazolványt, adókártyát, jogosítványt, választási nyomtatványokat, vízumot, zárjegyet és számos egyéb biztonsági okmányt gyárt – Magyarországra és külföldre is.
A rengeteg megbízás meglátszik a cég mérlegén is: nettó árbevétele 2015-ben 12,6 milliárd, 2016-ban 15 milliárd, 2017-ben 15,9 milliárd, 2018-ban 20,5 milliárd, 2019-ben pedig 23,2 milliárd forint volt. A lendületesen növekvő forgalom viszont a nyereséget nem dobta meg különösebben: az ANY adózott eredménye ebben az 5 évben végig 1 milliárd forint körül mozgott, 2018-ban pedig egyenesen 0 lett.
2020-ban megcsappant a cég forgalma: az előző évi 23,2 milliárd után „csak” nettó 17,3 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig a 2019-es 1,1 milliárddal szemben „csupán” 367 millió lett. Május közepén tette közzé a cég az ezzel kapcsolatos közleményét, amelyben azt írják, hogy 2020-ban a koronavírus-járvány miatt visszaestek a megrendeléseik, de ennek ellenére nem csökkentették a dolgozóik létszámát, és ez tette lehetővé, hogy a 2021-ben megnövekedett gyártási igényeket teljesíteni tudják.
A 2021-es eredmények pedig szép gyarapodást mutatnak:
„Az ANY Biztonsági Nyomda 2021. első negyedéves árbevétele 9,6 milliárd Ft, amely 38%-kal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. (…) A nettó eredmény 468 millió Ft, amely 176 millió Ft-tal, 60%-kal növekedett, az előző év hasonló időszakához képest” – áll a közleményben.
„Nemcsak túléljük a krízist, hanem megerősödve kerülünk ki a válságból – tavaly ezekkel a szavakkal kezdtük az értékelést, és ez az állítás még jobban megállja a helyét most, mint eddig bármikor. Tudomásom szerint ma egyetlen koronavírusos betegünk sincs. Az első negyedév számai méltón tükrözik munkatársaink erőfeszítéseit, kiemelkedő teljesítményüket, mely a járványhelyzetben is töretlen. 2020 első negyedévétől az export aktivitásunkat megerősítettük, a projektek száma közel duplájára növekedett. A külpiacok egyre szélesebb körben történő kiszolgálásához, valamint a védettségi igazolványok nagy példányszámban, rövid határidő mellett történő gyártásához és megszemélyesítéséhez elengedhetetlen a kimagasló szakmai és technológiai felkészültségünk” – kommentálta az első negyedéves jelentést Zsámboki Gábor, az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. vezérigazgatója.
Április végén írtunk arról egyébként, hogy az ANY négy részletben összesen 5 milliárd forint kedvezményes COVID-hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt az Eximbanktól
A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül.
|
90 nap kell a NISZ-nek a védettségi igazolványokról szóló szerződés elküldéséhez
|
Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t bízta meg a védettségi igazolványok gyártásával, azt azonban nem közölték, hogy mennyi közpénzt kap ezért az Erdős Ákos érdekeltségébe tartozó nyomda. Áprilisban közadatigénylésben kértük ki a szerződést a NISZ-től, az viszont 45+45 napra hosszabbította a válaszadást a veszélyhelyzeti teendőire hivatkozva. Egy biztos: az ANY forgalma 2021 első negyedévében nagyon megugrott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/03/90-nap-kell-a-nisz-nek-a-vedettsegi-igazolvanyokrol-szolo-szerzodes-elkuldesehez/
|
2021-06-03 04:16:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A kormány egy 2016-os határozatban döntött a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programról, „amelynek alapvető célja, hogy olyan közösségi terek kerüljenek az ország minél több településén kialakításra, ahol valamennyi korosztály, a fiatalabbaktól az idősebbekig aktívan töltheti el a szabadidejét igényes szabadtéri létesítményekben” – olvasható az erről szóló hivatalos tájékoztatóban.
A várakozások szerint ezzel növekedhet a mozgásgazdag életmódot folytatók és a mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek száma, valamint biztosítható az integráció és akadálymentesség, továbbá javulhat a lakosság egészségi állapota, és a sportolás „a mindennapi életünk alapvető része legyen”.
Négyféle sportparkot lehet kérni
A program során megvalósuló sportparkoknak négy típusa van: A, B, C és D, melyeknek a mérete és a felszereltsége is különbözik. A minimális alapterületük 40 négyzetmétertől 150-ig terjed, a minimális eszközszám pedig 5 és 15 között van.
Nem arról van szó, hogy a kormány eldönti, hol legyen sportparkok, hanem az önkormányzatok pályázhatnak, ha szeretnének kapni. Lakosságszámtól függően akár több ilyen létesítményt is kérhet egy település: 1 000 fő alatt például csak egyet lehet kérelmezni, 12 000 és 15 000 fő között viszont már négyet, 50 000 fős népesség esetében pedig akár tíz darabot is. A sportparkokat pedig „a helyi sajátosságok, illetve a rendelkezésre álló források függvényében” futókörrel (200 vagy 400 méter) lehet bővíteni, ám azokhoz jellemzően önerőt kell vállalnia az önkormányzatoknak.
Olyan megkötés nincs, hogy az igényelhető sportpark típusa a lakosságszámtól függ, elméletben tehát egy pici település is igényelhet egy 150 m²-es “D”-t, és egy nagyváros is egy 40 m²-es “A” típust.
A sportparkok ellenérték nélkül az állam vagy az önkormányzat tulajdonába kerülnek (attól függően, hogy melyiküké a föld, amin a beruházás megvalósul), a kérelmező önkormányzatnak pedig 5 éves fenntartási – karbantartás, üzemeltetés – kötelezettsége van.
2 377 település pályázott
A kormányhatározat eredetileg a Nemzeti Sportközpontokat (NSK) jelölte ki a sportparkok építtetőjének, ám 2019. január 1-től a kormány egy rendelettel az NSK-tól a BMSK-hoz (Beruházási Ügynökség) delegálta a feladatot.
Kissé naivan azt gondoltunk, hogy a BMSK megkapta és kezeli a programmal kapcsolatos összes információt, azért áprilisban közadatigénylésben kértük ki tőle a 2016. január 1. és 2021. április 15. között elkészült sportparkok listáját helyszín, típus, ár, kivitelező és átadási dátum szerinti bontásban.
Megkérdeztük azt is, hogy
a sportparkok kivitelezőit milyen eljárásban választották ki;
van-e bármilyen keretszerződés a kivitelezőkkel, vagy minden sportpark esetében külön megállapodást kötnek velük;
a sportparkok típusai milyen paraméterekkel és felszereltséggel (méretek és eszközök) rendelkeznek;
van-e az egyes típusoknak fix ára, vagy a költség minden esetben egyedi;
hány darab sportpark kivitelezése várható 2021-ben;
illetve 2016. 01. 01. és 2021. 04. 15. között hány darab pályázati kérelem érkezett sportpark-építésre a BMSK-hoz az önkormányzatoktól, és ezen kérelmekből hány darabot támogattak/fogadtak el.
Április végén a koronavírus-járvány miatti lehetőséggel élve a BMSK a „közfeladat-ellátás zavartalan ellátása érdekében” 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, és csak május 31-én válaszolt érdemben, azonban nem teljeskörűen.
Azt írták, hogy az adatokkal csak 2019 elejétől rendelkeznek, azokat pedig az általunk kért bontásban el is küldték. Utolsó két kérdésünkre azonban nem adtak konkrét választ. Arra, hogy hány darab sportpark kivitelezése várható 2021-ben, ennyit írtak: „a már támogató döntéssel és forrásbiztosítással rendelkező projektek megvalósítása várható” – darabszámot nem adtak meg.
Arra pedig, hogy hány darab pályázati kérelem érkezett sportpark-építésre, és azokból mennyit támogattak/fogadtak el,
csupán azt közölték, hogy 2 377 település nyújtott be kérelmet – a támogatott pályázatok számát nem mondták meg.
A pályázó települések száma pedig nem azonos az igényelt sportparkok számával, hiszen – ahogy azt a cikk elején bemutattuk – egy önkormányzat a lakosságszámtól függően akár 10 sportparkot is kérhet.
465 sportpark 4,6 milliárdért
A BMSK-tól kapott táblázat szerint 2019. január 1. és 2021. április 15. között 465 sportparkot adtak át az országban, és némelyikhez futókör (200 vagy 400 méter) is tartozik. A beruházásokat az alábbi térképen mutatjuk, külön színnel jelölve az egyes sportparkok típusát.
A 465 sportpark ára nettó 4,6 milliárd forint volt a futókörökkel együtt. A legkisebb, “A” típus átlagára nettó 5,5 millió, a “B” típus átlagára nettó 8,5 millió, a “C” típusé nettó 11,7 millió, a “D” típusé pedig nettó 16,1 millió forint volt az összesítés szerint.
A megvalósult sportparkok
Arra a kérdésünkre, hogy az egyes típusok fixárasok-e vagy minden esetben egyedi a költségük, a BMSK azt a tájékoztatást adta, hogy minden beruházás esetében egyedi szerződést kötnek. Ez válasz volt arra a kérdésünkre is, hogy a kivitelezőkkel keretszerződést kötöttek-e, vagy mindig minden sportpark esetében külön megállapodást írnak alá velük.
A BMSK-tól kapott táblázat szerint a 465 sportparknak mindössze 29 kivitelezője volt.
A legtöbbet – 58 darabot – az R-Optimum Kft. építette nettó 485 millió forintért. A második a Praxikus Kft. 39 darabbal nettó 393 millióért, a harmadik pedig az MB Épszer Kft. 37 sportparkkal 455 millió forintért. Mögötte szorosan, 36 sportparkkal 423 millióért áll a Greenturf Sport Kft., ami az egyik rendszeres kivitelező az MLSZ focipályaépítési programjában is.
A kivitelezők
Területi eloszlás
A sportparkok területi eloszlását megnézve megfigyelhető egyes kivitelezők területi koncentrációja is. Az R-Optimum Kft. például az 58 sportparkból 30-at Baranya megyében épített, és a többit is a környéken: Tolna megyében 14-et, Bács-Kiskunban 7-et, Somogyban 5-öt, Csongrádban 1-et és szintén egyet a kicsit távolabbi Zala megyében.
A második helyezett Praxikus Kft. főként Budapesten (19 sportpark) és Pest megyében (9 db) tevékenykedett, de Komárom-Esztergomban és Nógrádban is felhúztak 5-5 sportparkot, Fejér megyében pedig egyet. A harmadik és negyedik helyezett, az MB Épszer Kft., a Nyírépszer Kft. és Greenturf Sport Kft. területileg sokkal elszórtabban tevékenykedett, és sok megyében kötődik hozzájuk legalább egy sportpark kivitelezése.
Olyan cég is van, ami csak egy megyében dolgozott, például az Intech Kft., amelyik mind a 12 sportparkját Budapesten építette. Vagy a Peku Agro Kft., az MHM Product Kft. és a Téglás Trans Kft., ők kizárólag Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoztak: az egyik 12, a másik 11, a harmadik 5 sportparkot épített ott.
Megfordítva a nézőpontot azonban az látszik, hogy nincs olyan, hogy egy megyében csak egy cég dolgozott volna, ilyesféle területi „leosztásról” tehát nincs szó. Olyan viszont van, hogy egy megyében csak két cég épített sportparkokat. Baranyában csak az R-Optimum Kft. (30 db) és a Fittépítő Kft. (3 db), Hevesben pedig kizárólag a G73 Road Kft. (9 db) és az MB Épszer Kft. (2 db) dolgozott.
A kivitelezők területi eloszlása
Csak 39 sportparknál volt közbeszerzés
Arra a kérdésünkre, hogy a kivitelezőket milyen eljárásban választják ki, a BMSK azt válaszolta, hogy „minden esetben a becsült érték figyelembevételével lefolytatott beszerzési, illetve közbeszerzési eljárás keretében kerültek kiválasztásra” a cégek.
Némi ellenőrzés után kiderül, hogy az MLSZ focipályaépítési programjához hasonlóan nagyrészt egyedi kiválasztásokról lehet szó. A Közbeszerzési Adatbázis szerint ugyanis a
465 sportparkból mindössze 39 esetében volt közbeszerzés. Vagyis az összes beruházás csupán 8,3 százalékánál.
Több sportpark építését összevonták, ezért ez a 39 közbeszerzéses beruházás csupán 7 tendert jelent. Közbeszerzés volt a XVI. kerületi sportparkok (10 db, Praxikus Kft.) és a XVII. kerületiek (7 db + 2 futókör, MB Épszer Kft.) esetében, valamint Törökbálinton (1 db + 1 futókör, MB Épszer Kft.), Budakeszin (1 db + 1 futókör, Greenturf Sport Kft.), Nyíregyházán (9 db + 2 futókör, MHM Product Kft.), Mezőtúron (1 db + 1 futókör, Courtinvest Kft.), valamint a XVIII. kerületben (10 db, Intech Kft.).
Azonban ezekben az esetekben sem volt teljesen nyílt verseny, mert mindegyik tender felhívás közzététele nélkül indult a Közbeszerzési törvény 115.§-ra hivatkozva. Az emlegetett paragrafus szerint akkor lehet ilyen közbeszerzést lefolytatni, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 300 millió forintot, de az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt azzal, hogy legalább 5 cégnek ajánlattételi felhívást küld.
Azt nem tudjuk, hogy ez megvalósult-e, de a közbeszerzési adatbázis szerint a hét tenderből egynél érkezett 5 darab ajánlat, kettőnél 4-4 darab, ötre pedig csak 3-3 ajánlat futott be. A nem nyertes ajánlattevők pedig sok esetben a nyerteshez hasonlóan a BMSK által kiadott listán szereplő cégek, vagyis máskor más sportpark-építési megbízás(oka)t kaptak.
A hét közbeszerzési eljárásban építtetett 39 sportpark ára – futóparkokkal együtt – összesen nettó 726 millió forint volt. Ez azt jelenti, hogy a – szintén a futóparkokat is tartalmazó – nettó 4,6 milliárdos összköltségnek csak a 15,7 százalékáról volt közbeszerzés.
Megtöbbszöröződött a profit
A program során a legtöbb sportparkot építő R-Optimum Kft. egy 2007-ben alakult pécsi cég. Tulajdonosai Fekete József és Müller Miklós, akik mindketten más vállalkozásokban is érdekeltek. Az R-Optimum forgalma szépen megugrott az elmúlt években: a sportparképítés kezdetekor, 2016-ban nettó 42 millió forint árbevétele volt, 2017-ben 72 millió, 2018-ban 230 millió, 2019-ben pedig 445 millió – vagyis néhány év alatt megtízszereződött. A cég adózott eredménye pedig ebben az időszakban -27,5 millió forintról felkúszott 8 millió fölé.
A Praxikus Kft. egy 2011-ben bejegyzett szentendrei vállalkozás. A nettó árbevétele a 2016-os 0 forintról 2017-ben 107, 2018-ban 373, 2019-ben 574 millióra ugrott, 2020-ban pedig 274 millió lett. Adózott eredménye ezalatt -20 ezer forintról nagy ugrásokkal (32 millió, 57 millió, 21 millió) 2020-ban már meghaladta a 71 millió forintot.
A 37 darab sportparkot építő MB Épszer Kft.-t 2014-ben alapította a Nyírépszer Hungária Kft., de 2015 óta Nyakacska Bálint és Varga Gábor tulajdonában van. Érdekesség, hogy Varga 2010 vége és 2013 ősze között a Nyírépszer Hungária ügyvezetője volt, az MB Épszer elérhetősége a cégadatbázisban pedig a mai napig egy nyírépszeres e-mail cím. A kisvárdai vízicsúszdapark kivitelezőjeként elhíresült MB Épszer forgalma 2016-ban 31 millió forint, 2017-ben 383 millió, 2018-ban 858 millió, 2019-ben 257 millió, 2020-ban pedig 305 millió volt. A cég nyeresége ezalatt 1 millió forintról 35, majd 69 millióra ugrott, 2019-ben azonban -51 millió veszteségbe zuhant, és 2020-ban ezt 187 ezer pluszra sikerült feltornázni.
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, 2016-ban 586 millió, 2017-ben 827 millió, 2018-ban 1,3 milliárd, 2019-ben 1,9 milliárd, 2020-ban pedig 1,8 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2020-ban pedig már 326 millió lett, vagyis 36-szorosára nőtt a kft. profitja pár év alatt.
Érdekesség, hogy bár a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program hivatalos leírása szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) dönt, Nyitrai Zsolt fideszes országgyűlési képviselő 2020 végén mégis úgy adta hírül, hogy Egerben hamarosan egy 16 elemből álló sportpark épül, hogy „Orbán Viktor miniszterelnök már aláírta a támogatást”.
Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: „A” típusú sportpark a kb. 300 lakosú, Somogy megyei Nyim községben (fotó: Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő Facebook-oldala)
|
Kiválasztott cégekkel dübörög a Nemzeti Sportparképítési Program az országban
|
2016-ban indította el a kormány a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Programot, amelynek 2019 elejétől a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) a felelőse. Azóta 465 sportpark épült az országban összesen nettó 4,6 milliárd forintért. Négyféle típust kérhetnek az önkormányzatok 5,5–16 millió forint közötti áron, ám a pénzt az állam adja, ezért a kivitelezőket a BMSK választja ki. A 465 sportparkból csupán 39 esetében volt közbeszerzés, ami mindössze 8,3 százalék.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/14/kivalasztott-cegekkel-duborog-a-nemzeti-sportparkepitesi-program-az-orszagban/
|
2021-06-14 14:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Új biztonságpiaci szereplő nyomulhat be Tóth Csabáék helyére, miután a többek között focimeccsek biztosításával komoly üzleti és informális pozíciókat kivívott biztonsági főembert és társait két hete őrizetbe vették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kommandósai.
Az egykor a Ferencváros labdarúgóklub biztonsági főnökeként dolgozó, a Városliget átépítése miatt tiltakozó Ligetvédők elleni 2016-os fellépést is vezénylő Tóth biztonsági szakértőként országszerte megjelent különféle sportrendezvények biztosításánál: a Honvédnak, a Siófoknak, a szombathelyi Haladásnak is dolgozott, sőt, a Puskás Akadémia környékén is megfordult.
A biztonsági szektor környékén az a hír járja, hogy Tóthék üresen maradt helyére a Mészáros Lőrinc több érdekeltségét is védő Eurovéd Security Zrt. apellál. Az Eurovéd feltűnése már csak azért is pikáns volna, mert a cégről a biztonsági piacon az a hír terjedt el, hogy különösen jó adóhatósági kapcsolatokkal rendelkezik –, amelyekből rossz nyelvek szerint az Eurovéd piaci előnyt is kovácsol.
A felcsúti illetőségű Talics Norbert tulajdonában álló, 2014-ben alapított vállalkozás a kezdetektől jellemzően Mészáros-érdekeltségek védelmével foglalkozik, ők látják el például a Puskás Akadémia meccseinek biztosítását is. Az Eurovéd nemrégiben azzal került be a hírekbe, hogy az ő embereik védelmezik azt a budai villát is, ahova a leggazdagabb magyar, egyszersmind Orbán Viktor gyerekkori barátja új asszonyával, Várkonyi Andreával fog beköltözni.
Úgy beszélik, hogy az Eurovédnél az őrző-védő munka mellett minden irányba terjeszkednek: próbálnak – nem is eredménytelenül – belépni minél több biztonsági részpiacra. Az évről évre növekvő forgalom a cég beszámolóiból is látszik, a 2015-ös 268 millió forinthoz képest a vállalkozás tavalyra egymilliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, bár elhanyagolható nyereség mellett. Idén takarítási főtevékenységgel egy újabb, Eurovéd Security Group Zrt. nevű céget jegyzett be a tulajdonos Talics.
Az Eurovéd nyomulása nem az egyetlen jele annak, hogy Mészáros Lőrinc környezetében ráfordultak a biztonsági piacra: az üzletember családjának tőzsdén kívüli érdekeltségeit összefogó Talentis Group Zrt. tavaly szintén magánbiztonsági leánycéget indított, a vezérigazgató Hampó Norbert rendőrségi és ügyészségi nyomozói háttérrel rendelkezik.
A Talentis Protect környékén látványos az építkezés. Máris 19 fős létszámmal dolgoznak, és noha szűk fél éves működés alatt 238 milliós veszteséget sikerült összehozniuk, ez nem zavarja a tulajdonost: a Talentis Protect az anyacégtől ugyanis kerek egymilliárd forintos, hosszútávú kölcsönt kapott az építkezésre. Úgy hírlik, hogy – a hvg szerint a Mészáros-család és -birodalom védelmére létrehozott – Talentis Protect és az Eurovéd között szoros kapcsolat áll fenn. Ebből annyi egészen biztos, hogy a Puskás Akadémia meccseit is biztosító társulat a Talentis Group egyes érdekeltségeinek védelmét is adja.
Az Eurovédnél viszont nem tudnak arról, hogy ők pályáznának Tóth Csaba helyére. Az Átlátszó kérdésére Benedek Imre ügyvezető azt mondta, hogy az Eurovédnek Tóth teamje segített be korábban a Puskás Akadémia meccseinek biztosításában, az Akadémia vezetése pedig jelenleg is tárgyal azokkal, akik a csapat helyére léphetnek.
Így csalnak a biztonsági piacon
Tóthot és társait 800 millió forint értékű áfacsalással gyanúsítják. Ugyanakkor a biztonsági szektor zavarosában a nagy pénzek jellemzően nem áfacsalásból, hanem a munkavállalók után be nem fizetett járulékok lenyeléséből származnak. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy az ügyfelekkel szerződő biztonsági cég papíron alvállalkozóval dolgoztat, és néhány hónap alatt komoly köztartozást halmoz fel, majd egy elérhetetlen (például hajléktalan, ukrán állampolgár stb.) stróman nevére íratva csődbe megy.
A főnök ezután új alvállalkozóhoz lépteti be a tápláléklánc alján lévő dolgozókat, majd az új cég rövidesen szintén bebukik. A folyamatosan cserélődő alvállalkozók felett a fővállalkozó biztonsági cég papíron tiszta marad.
Köpött a hatóságoknak, ezért bosszút álltak rajta. Ez a meggyőződése K. Attilának, akit miután milliárdos kárt okozó járulékcsaló bandáról osztott meg információkat a rendőrséggel, elítéltek sikkasztás miatt. A férfi úgy véli, hogy emögött az a vagyonvédelemmel és takarítással foglalkozó milliárdos vállalkozás állhat, amelynek alvállalkozóit felnyomta a hatóságoknál.
A magyar biztonsági piacon ez a – néha áfacsalással, keresztbeszámlázással körített – bukócéges járulékcsalás hagyományosan elterjedt. A NAV-nál ezért új eljárásrenddel próbálkoznak: a friss módszertan nem a folyamatosan cserélődő fantomcégeket próbálja hajkurászni, hanem azoknak a biztonsági dolgozóknak a tágabb céges környezetére figyel, akik visszatérően járulékproblémás cégek alkalmazottjaként kerülnek az adóhatóság szeme elé. Ilyenkor adott esetben nem csak a nyílt eljárás játszik, hanem operatív felderítési eszközöket is bevethetnek az adónyomozók.
Úgy tudni, hogy Tóth Csabáék ügyének is hasonló a háttere, noha a Fővárosi Törvényszék közleményében kifejezetten áfáról írt. Eszerint a gyanúsítottak „2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfafizetési kötelezettségek alól mentesüljenek”.
Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel.
A hvg és a Blikk egyaránt a váci székhelyű NBH Vagyonvédelmi Kft.-t azonosította, mint a Tóth ügyében szereplő céget. A 2015-ben alapított vállalkozás csak 2017-től kezdett jelentős éves forgalmakat elérni. Érdekesség, hogy egy hasonló nevű, azonos címen működő vállalkozás viszont ekkortájt bukott be. A mára megszűnt egykori NBH Security Kft. 2016-ban még 436 millió forintos árbevételt jelentett, azóta nem adott le beszámolót, és miközben több tulajdonosváltáson ment keresztül, a székhelye a hírhedt tatabányai cégtemetőbe került.
Fiktív számlás ügyben vádlott a Valtonnal együtt dolgozó őrző-védő cég vezérigazgatója
A Target Group Facility Management Zrt. árbevétele 2017-ben mintegy 1,6 milliárd forint volt. A cégnek azóta megy ilyen jól, mióta együtt dolgozik a Fidesz kedvenc biztonsági vállalkozásával, a Valton-Sec Kft.-vel. A két cég számos állami megbízást nyert el közösen, pedig a Target vezérigazgatója, Balázs Róbert egy mintegy 900 millió forintos költségvetési csalási ügy vádlottja.
Egymásért-szál a dunaújvárosi gyárfoglalási kísérletben
Nem a nevén, hanem a volt tulajdonosain keresztül kapcsolódik az egykori Nemzetbiztonsági Hivatalhoz az a másik váci illetőségű biztonsági vállalkozás, amely a Mikó István által szervezett dunaújvárosi felvonulás ügyébe keveredett bele. (Mikó és Tóth gyakorta mozognak együtt, 2017-ben az Átlátszó Tóthtól kért, és végül Mikótól kapott interjúlehetőséget).
Nem vagyunk Kubatov katonái – állítja a kormánybarát sportembereket foglalkoztató cég tanácsadója
Teljesen törvényesen, a megbízójuk jogos érdekei alapján jártak el Tóth Csaba és társai a Patrol Group Kft. nevében idén április elején az V. kerületi Sas utcában, amikor önhatalommal átvették a Godunov éttermet – ezt mondta a cégnek tanácsadóként dolgozó Mikó István az Átlátszónak adott interjújában.
Április során emlékezetesen autókonvojban haladó, kisebb hadseregnyi biztonsági ember jelent meg Dunaújváros határában azért, hogy átvegyék a Dunai Vasmű területét, a menetet végül a rendőrség állította meg. Van egy olyan elképzelés, hogy a helyismerettel nem rendelkező csapatot lokálisan beágyazott szereplő vezette a 6-os főútról a Dunaújváros belterületét elkerülő Dózsa György út felé. A helyszínen készült fotókon is jól látható, hogy a legelső megállított jármű a VIP Security Group 24 Kft.-hez tartozik.
A vállalkozást az teszi érdekessé, hogy a jelenlegi kizárólagos tulajdonos Bódi Zsolt mellett az Egymásért-ügy érintettjeinek környezete is ott bábáskodott a 2013-as alapításnál, köztük Gyarmati György, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt műveleti osztályvezetője is. A Heti Válasz egykori megfogalmazásában a „Medgyessy-Gyurcsány-időszak titkosszolgálati elitjéhez” kötődő pedigré ellenére a VIP Security 24 védi a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet, a Várkert Bazár egyes rendezvényeit, továbbá az Újpest labdarúgómeccseinek biztosításában is van feladata.
Az Átlátszó kérdésére viszont Bódi a leghatározottabban tagadta, hogy cégének vagy a rendőrségi útlezárásba „véletlenül” belekeveredett területi vezetőjének bármilyen köze volna a felvonuláshoz. Hasonló értelmű választ kaptunk Mikó Istvántól is.
A kérdés eldöntése akadémikus marad, a rendőrség ugyanis szűkszavú az esettel kapcsolatban. A Fejér megyeri rendőrkapitányság kérdésünkre annyit válaszolt, hogy miután „információ merült fel arra vonatkozólag, hogy Dunaújvárosban többen jogellenes magatartásra készülnek”, a rendőrség „személyeket igazoltatott, gépjárműveket ellenőrzött. Ezek alapján egy esetben közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklása miatt szabálysértési eljárást kezdeményezett. Bűncselekmény gyanúja nem merült fel.”
A Ligetben is felvonuló volt ultrához kötődő biztonsági cég védte a WHB-s alapkőletételt Szegeden
Dunántúli biztonsági cég vigyázott a szegedi uszoda alapkőletételénél a rendre, a céget a kormánykedvenc WHB hívta Szegedre. A biztonságisoknak dolgozik, sőt a Marcus-csoport egyik szatellitjében tulajdonos is az az Őze Balázs, aki korábban a ligetvédők elleni balhénál is feltűnt. A WHB sem ismeretlen: ők vásárolták meg a miniszterelnök vejétől az Elios Zrt.
Úgy tudjuk, hogy a jobbikos Stummer János képviselő egyebek mellett a szóban forgó cégnek az ügyben játszott szerepéről is kérdezte volna az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának májusi ülésén a titkosszolgálatok képviselőit, ám a fideszes képviselők szabotálták az ülést, így Stummer végül nem kapott választ a kérdésre.
|
Mészáros Lőrinchez köthető biztonsági cég startolhat rá Tóth Csabáék megüresedett helyére
|
A Puskás Akadémiánál már keresik, hogy ki léphet az őrizetbe vett Tóth Csaba és teamje helyére. Egy Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás hírlik az örökösnek. A magánbiztonsági szektor aktualitásairól szóló cikkünkben egy, az Egymásért-ügyhöz köthető, a dunaújvárosi kopaszfelvonuláshoz kapcsolódó vállalkozás is előkerül.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/06/21/meszaros-lorinchez-kotheto-biztonsagi-ceg-startolhat-ra-toth-csabaek-meguresedett-helyere/
|
2021-06-21 14:34:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
16 perc
2020.04.29. 04:30
2020.06.03. 08:27
Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.
|
A NER kis gömböce így falta fel a kultúrát tíz év alatt
|
Ha nem is egészében lakott jól, de nagy adagokat sikerült bekebeleznie a magyar kulturális szférából. A Nemzeti Együttműködés Rendszere fennállásának tizedik évfordulóján számvetést készítettünk arról, hogy a színház, filmművészet, képzőművészet, irodalom területén milyen szimbolikus területfoglalásokat hajtott végre a Fidesz-kormány, és hol próbálkozott sikertelenül.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20200429_A_NER_kis_gomboce_igy_falta_fel_a_kulturat_tiz_ev_alatt
|
2021-04-29 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mindent megtesznek az Orbán Győző tulajdonában álló hatvanpusztai birtokon az ellen, hogy a nyilvánosság megismerhesse az ott zajló építkezés kivitelezőjét. Az egyetlen kapaszkodót a területen felbukkanó járművek jelentik, és a HVG-nek az elmúlt napokban sikerült azonosítania egy gépet, amely Mészáros nevét viseli magán (amire több és egyértelmű képi bizonyíték is rendelkezésünkre áll). A teherautók többségén olyan cégek logói láthatók, amelyek nem tudnak lebonyolítani egy 6700 négyzetméter hasznos alapterületen zajló építkezést. A volt felcsúti polgármesternek viszont volna cége szinte minden apróbb feladatra.
Galéria az Orbán család hatvanpusztai birtokáról: Újabb belső képek és légi felvételek
A harmadik kétharmados győzelem után pörgött fel az építkezés Hatvanpusztán, a miniszterelnök apja, Orbán Győző tulajdonában lévő birtokon. Az óriási igényességgel készülő beruházás összköltsége elérheti a 10 milliárd forintot is. A kormány szerint semmi közünk ahhoz, hogy Orbán Győző mire költi a közbeszerzéseken keresett pénzt (bár 10 milliárdot még az ő cégei sem profitálnak), Gulyás Gergely pedig esküszik, itt majorság lesz, többségében gazdasági épületekkel.
Mészáros Lőrincet egy matrica buktatta le, amely az egyik munkagép oldalán látható. Az áll rajta: Mészáros M1 Autókereskedő Kft. Felhívtuk a céget az egyetlen elérhető telefonszámon. Először, lányos zavarukban, nem tudták megmondani, kereskednek-e autókkal, majd visszahívás után közölték: flottakezelés a profiljuk. Szervizeléssel, műszaki vizsgáztatással, autómentéssel, kárügyekkel foglalkoznak.
Kérdésünkre, hogy ha egy járművön az ő logójukat látjuk, az azt jelenti-e, hogy ők kezelik a flottát, amelyhez tartozik, azt a választ kaptuk: "pontosan". Azt nem tudni, milyen minőségben van jelen a munkagép Hatvanpusztán. Mindenesetre, minden rejtőzködése ellenére, Mészárosnak ez a cége is évi több milliárd forint bevételre tesz szert, 2020-ban például 2,7 milliárdra. 2016-ban alapította a felcsúti oligarcha, most éppen a szintén az ő érdekeltségében álló Talentis Group Zrt. a kizárólagos tulajdonosa.
|
Az első bizonyíték: Egy matrica lebuktatta Mészáros cégét a hatvanpusztai építkezésen
|
Mészáros Lőrinc egyik cégének logóját is megtaláltuk az Orbán család hatvanpusztai építkezésén. Ez az első tanújele annak, hogy a beruházásnál a miniszterelnök földije is jelen van.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20210707_bizonyitek_matrica_foto_Meszaros_Lorinc_ceg_logo_hatvanpuszta_epitkezes#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_08&utm_content=hvg360
|
2021-07-07 19:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Óriási keretszerződési tenderek győzteseit hirdette ki a napokban a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ), amiről korábban annak kapcsán írtunk, hogy indulása után nem sokkal rögtön 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A napokban előbb a Delta Systems Kft., majd a 4iG vezette konzorcium jelentette be, hogy több mint 200 milliárdos keretmegállapodást írt alá az ügynökséggel.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda (vagy is Rogán Antal) alá betagolt DKÜ végzi a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, és egyes önként csatlakozó intézmények (pl. az MNB) informatikai beszerzéseit. A cég azzal indokolta hivatalosan az öt évre érvényes keretszerződések megkötésének szándékát, hogy ez átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé teszi az állami informatikai kiadásokat, „a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel javítja az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát”. Hasonló volt a kimondott cél a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség esetében is, amivel az állami szektor kommunikációs költéseit központosították, ennek eredménye aztán az lett, hogy néhány kiválasztott cég, az utóbbi években elsősorban Balásy Gyula érdekeltségei végzik az összes munkát óriási értékben, jelentős profitot termelve.
A konkrét megállapodásra visszatérve: a keretszerződésben konzorciummal szerződik a DKÜ, közülük választják ki később a konkrét munkák elvégzőit. A szerződés két részből áll, az első rész homogén szerverek és tárolók, a második inhomogén szerverek és tárolók beszerzéséről szól, az együttes keretösszeg 204,74 milliárd forint. Az egyik nyertese a 4iG által vezetett konzorcium a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatás szerint. A keretmegállapodás nem biztosít automatikus megrendeléseket, az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek a keretmegállapodásban résztvevő konzorciumok között. A megállapodás időtartama a hatálybalépéstől számított legfeljebb 42 hónap.
A több mint 60 százalékban Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG a kormányzat kedvenc IT-cégének számít, évek óta hasít az állami tendereken, idén már a DKÜ-szerződés előtt is több mint 7 milliárd forintnyi megrendelést kapott a Portfolio összesítése alapján. Jászai korábban fontos embere volt Mészáros Lőrincnek, ő vezényelte le a két tőzsdei befektetési cég, az Opus és a Konzum összeolvadását, majd a 4iG-n keresztül megkezdte a szétválást korábbi üzlettársától.
Egy nappal korábban a Delta Technologies számolt be arról, hogy az ő egyik leányvállalatuk, a Delta Systems Kft. is bekerült nyertesként ugyanebbe a keretszerződésbe.
|
200 milliárd forintnyi munkára szerződött a Digitális Kormányzati Ügynökség egy keretszerződéssel
|
Óriási keretszerződési tenderek győzteseit hirdette ki a napokban (a Rogán Antal alá betagolt) Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ), amiről korábban annak kapcsán írtunk, hogy indulása után nem sokkal rögtön 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A napokban előbb a Delta Systems Kft., majd a 4iG vezette konzorcium jelentette be, hogy több mint 200 milliárdos keretmegállapodást írt alá az ügynökséggel.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/02/200-milliardos-informatikai-keretmegallapodasok-4ig-delta-technologies-digitalis-kormanyzati-ugynokseg
|
2021-07-02 10:03:00
| true | null | null |
Telex
|
Tömörkény faluból elindulva a tóhoz egy mellékútra kell letérni, ami egysávos, és elég jó állapotban van, bár száguldozni nem lehetne rajta. Alig lehetett emberrel találkozni a Csaj-tónál egy szép tavaszi hétköznapon, amikor kellemesen sütött a nap, és a virágzó növények édes illatokat árasztottak a víz körüli bozótosban. Egy jórészt üres telephelyen, ahol két férfi tett-vett, vastagon rozsdásodnak az 1960-as évek végén létesített kisvasút szállítókocsijai. A síneket és a vasúti váltót már benőtte a fű, a terület most elhagyatottnak látszik.
Vadmadarak ezreinek, köztük gémeknek, gulipánoknak, vadludaknak, récéknek, sirályoknak kedvelt lakó-, illetve átvonulóhelye a vidék. A tömörkényi halastavat több, részben természetes mederből 1964–1971 között alakították ki, a mai összterülete majdnem 190 hektár. Ennek egy
része 1998-ban került állami tulajdonba, a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz, három éve pedig a teljes halastórendszert megvásárolták. Azóta a természetvédelmi kezelése a fő szempont, bár a halgazdálkodás is folyik, ezért most áprilisban 16 tonna magyar vadpontyot, a madaraknak pedig kisebb halakat, egy tonna keszeget telepítettek a tóba. A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán lehet olvasni a környékről és a tervezett beruházás céljáról is.
E szerint az egykori gazdasági kisvasút alapjain a fejlesztés után lábbal hajtható sínjárműveken gurulhatnak majd a tó körül a madárélet csodálói. Előbb egy 4, majd egy 7 kilométeres pályaszakasz kialakítását tervezik. Ehhez nem csak a síneket, hanem a gátakat és a vasúti töltéseket is helyre kell hozni. Lesz majd fogadóépület és más kiszolgáló egységek is. Minderre az idén 300 millió, jövőre pedig 548 millió forintot ad az állam a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint. Összehasonlításként: a felcsúti kisvasútra, amely 6 kilométeres pályán jár, 600 millió forintos EU-támogatást költött az Orbán-kormány 2015-ben, és az azóta évente több millió forintos veszteséget termel.
Mi kerülhet mennyibe?
Ha valóban így lesz – és a beruházás nem drágul meg menet közben –, akkor a lábhajtányos kisvasút minden egyes kilométere 77 millió forintba fog kerülni, azaz méterenként 77 ezerbe. Ebből nyilván ki kell vonni az épületek költségét, de a 850 milliós kiadás igen soknak tűnik. Erről szerettem volna néhány kérdést feltenni, de a Kiskunsági Nemzeti Park nem válaszolt a megkeresésre. Pedig érdekes lenne megtudni:
várható-e, hogy a befektetett 850 millió forint belátható időn belül
megtérül?
hány és mekkora épületet terveznek?
hány új munkahelyet hoznak létre?
mekkora vendégforgalmat várnak, azt a számot mire alapozzák?
milyen bevételre számítanak évente?
ráfizetés esetén ki viseli majd a működtetési és fenntartási költségeket?
hogyan folytatják a halgazdálkodást úgy, hogy ne zavarják a madarakat?
Az utolsó kérdésem az lett volna, vajon miért éppen lábhajtányt avagy sínbiciklit álmodtak meg oda. Ez ritka eszköz a Börzsönyben, Királyréten működött egy darabig, de a honlapja szerint a vasútvonal felújítása miatt évek óta nem megy. A sín ugyan megvan a tónál, de kérdés, milyen állapotban.
A tó jelenlegi turistaforgalma mérhetetlen, mert nincs belépőjegy, se kapu, aki most nézelődni akar, mehet, amerre lát. Szegedről mentem oda, és a majdnem 50 kilométeres táv második felén már a kátyúkat kerülgettem az igen vacak állapotú, néhol töredezett mellékutakon. Az útjelző táblák nem mutatták, hogy merre kell menni, a tavat is csak segítséggel találtam meg. Ez azt jelenti, hogy a turistaforgalomhoz a hely megközelítési lehetőségein is kellene javítani – szinte egy megye negyedében –, amire szintén költeni kellene.
Összetett fejlesztési terv, még 2006-ból
A kisvasút felújításáról és a Csaj-tó, pontosabban a tágabb környezete idegenforgalmi felélesztéséről a neten található 2006-os dátummal egy átfogó tervezet, amely árvízvédelmi, környezetgazdálkodási és gazdasági fejlesztési célokkal összefüggésben javasolja a Csongrádi kistérség nagyfokú támogatását. A megoldandó gondok sokrétűek, mert egyszerre veszélyezteti a környéken élőket az árvíz – Csongrád városát a Tisza miatt –, a belvíz, az aszály és az éghajlatváltozással összefüggő elsivatagosodás veszélye, valamint hátrány a gyenge gazdasági teljesítmény és az infrastruktúra fejletlensége is. A tanulmányból kiderül, hogy az Alföld e részén akkoriban 24 ezren éltek négy településen és tanyákon, de fogyatkozik és öregszik a népesség, a mezőgazdasági termelés szinte a kizárólagos megélhetési forrás, kevés a munkahely, sok az álláskereső, a fiatalok pedig elmennek innen. A tervezet igen összetett, a szerzők többlépcsős és többféle célú beruházásokat javasoltak, útfelújításokkal és kerékpárutak kiépítésével egybekötve. A programot a 2007–2013 közötti EU-ciklus Nemzeti Fejlesztési Tervéhez készítették.
A faluban reménykednek
Ez már régóta húzódó dolog, most végre megindul – mondta Bánfi Sándor, Tömörkény független polgármestere. Azzal kezdte a beszélgetést, hogy a falujukban nincs politikai acsarkodás. A véleménye azért mindenkinek megvan, ami főként az, hogy a nagy politikai csatákra végül a falusiak fizetnek rá. Most azonban jó esélyekre számít, nagyon örülnek ennek a fejlesztésnek, mint minden hasonlónak, és várják az új lehetőségeket. Amint a bejáratnál lévő táblákon is látható, az önkormányzat sokféle pályázati támogatást nyert már el, így újították fel a hivatal épületét is. A Csaj-tó beruházása érinti a településrendezési tervet, ezért Tömörkény weboldalán megjelent a fejlesztéssel kapcsolatos tájékoztató.
Ebben az áll, hogy lesz a tónál bivalylegelő, madárszínház – azaz madármegfigyelő föld alatti helyiség –, látogatóközpont és gazdasági épület is. A polgármester úgy tudja, a csaj-tavi beruházást előkészítő tereprendezésre már felvett néhány embert a Nemzeti Park. Az 1700 fős
faluban most 25 ember közmunkás, és Bánfi Sándor szerint több tömörkényi is találhat munkahelyet, ha megnyílik a látogatóközpont. Ő azt várja, ha jönnek majd a természetjárók, akkor Tömörkényen át mennek ki a tóhoz, esetleg náluk is alszanak néhányszor, így fellendülhet a falusi turizmus, amire alapozva új vállalkozások, szállások és vendéglátóhelyek nyílhatnak. Ha mindez sikerül, a falu jó híre messzire eljuthat – reménykedik Bánfi Sándor.
A Kiskunsági Nemzeti Park oldalán az olvasható, hogy a beruházás első üteme 2022 tavaszára elkészül. Ehhez valószínűleg elég gyorsan kell a betonkeverőt forgatni, hiszen eddig csak jövő időben számoltak be a fejlesztésről, arról nem írnak, hogy dolgoznak-e már például az igen rossz állapotban lévő vasúti töltéseken, és nem tudni azt sem, melyik céget bízták meg a munkával, ha tart már itt egyáltalán a projekt, és azt hogyan választották ki.
|
Lábhajtásos kisvasúttal fejlesztene 850 millióból az állam egy elhagyatott alföldi halastavat
|
Lábhajtányos kisvasúti pályára és a hozzá kapcsolódó, az idegenforgalmat kiszolgáló épületekre költ a kormány majdnem 850 millió forintot a Dél-Alföldön, egy természetvédelmi területen. A Szegedtől északra 50 kilométerre fekvő Csaj-tó egykor halastó volt, majd gazdag madárvilága miatt lett a Kiskunsági Nemzeti Park része. Az idén kezdődő beruházásról még keveset lehet tudni. A tó melletti Tömörkény falu polgármestere abban reménykedik, hogy felkerülnek a hazai turizmus térképére, és ez új munkahelyeket hozhat. Az első látásra meglepően nagyértékű beruházás sok kérdést vet fel.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/06/850-millio-allami-befektetes-csaj-to-labhajtasos-kisvasut
|
2021-07-06 16:03:00
| true | null | null |
Telex
|
Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két, villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás összefonódásának ügyében. A Versenyhivatal szerint ugyanis az óriási drágulással küzdő építőiparban nem lehet felmérni, milyen hatással lenne a két cég fúziója.
A francia Sonepar-csoport magyarországi leányvállalata vette meg nemrég az Újfa-Villt – mindkét cég villamossági termékeket árul a nagykereskedelemben. Még június végén jelentették be a tervezett tranzakciót a GVH-nál, ami a közleményük szerint kiemelten foglalkozik az utóbbi időben tapasztalható építőipari árdrágulással és ellátási zavarokkal.
A Versenyhivatal szerint a mostani piaci körülmények között önmagában nem volt felmérhető a fúzió hatása az építőiparra, ezért a hatóság versenyfelügyeleti eljárást indított az összefonódás vizsgálatára. Ennek keretében alapos elemzés alá veszik a villamossági termékek hazai piacát, az ellátási láncok működését és a szereplők helyzetét.
Az építőiparban tapasztalható drágulás egyébként igen nagy téma lett az utóbbi hetekben:
|
Építőipari összefonódást vizsgál a Gazdasági Versenyhivatal a piac elképesztő drágulása miatt
|
Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) két, villamossági termékek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás összefonódásának ügyében. A Versenyhivatal szerint ugyanis az óriási drágulással küzdő építőiparban nem lehet felmérni, milyen hatással lenne a két cég fúziója.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/gazdasagi-versenyhivatal-epitoipar-kulfoldi-felvasarlas-sonepar-ujfa-vill-zoma-elektro
|
2021-07-07 16:12:00
| true | null | null |
Telex
|
2021.07.08. 11:00
Hiába segítette annak idején hatalomra a kormánypártot a MAGOSZ és adják máig a Fidesz egyik fő vidéki támaszát a kistermelők, a mezőgazdaságban egyre inkább az óriássá növő szereplők aratnak.
|
Az agráriumban kevés volt a Fidesz-hűség, a gazdákat átverték
|
Hiába segítette annak idején hatalomra a kormánypártot a MAGOSZ és adják máig a Fidesz egyik fő vidéki támaszát a kistermelők, a mezőgazdaságban egyre inkább az óriássá növő szereplők aratnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202127_integralo_szemelyisegek
|
2021-07-08 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egy év alatt hétszázezer hektárra, hárommegyényi agrárterületre akarja rátenni a kezét Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc a gazdák együttműködésének, integrációjának erőltetésével. Ha nem megy szép szóval, a kormány majd úgy szabja meg a támogatások feltételeit, hogy menjen a dolog.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának most a kínból, a pulykabuktából, a rejtőzködőből, az apróságokból és a pocóból kellett dolgoznia.
|
Önkényes szövetkezések: a nagyurak maguk között osztják fel az országot
|
Egy év alatt hétszázezer hektárra, hárommegyényi agrárterületre akarja rátenni a kezét Orbán Viktor barátja, Mészáros Lőrinc a gazdák együttműködésének, integrációjának erőltetésével. Ha nem megy szép szóval, a kormány majd úgy szabja meg a támogatások feltételeit, hogy menjen a dolog.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202127__meszaros_agrarmonopoliuma__onkenyes_szovetkezesek__hatvanpuszta_kornyeke__rendet_vagnak
|
2021-07-08 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Új eljárás indult a terézvárosi ingatlanértékesítés ügyében – közölte a kerület önkormányzata a honlapján. A közlemény szerint kedden kezdődött a perújítási eljárás Kékesi Tibor volt MSZP-s országgyűlési képviselő és társai ellen. Az ülés a vád ismertetésével kezdődött.
Terézvárosban még 2004-ben Fürst György egykori MSZP-s alpolgármester tett előterjesztést az akkori MSZP–SZDSZ többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról versenyeztetés nélkül.
A perben 2018 februárban hoztak jogerős ítéletet, Fürst hűtlen kezelés miatt kétéves börtönbüntetést kapott öt évre felfüggesztve, míg az ügyleteket megszavazó MSZP-s, SZDSZ-es egykori képviselők hanyag kezelés miatt megrovást kaptak.
A jogerős ítélet megszületése után a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványt terjesztett elő, ami szerint a két Andrássy úti ingatlanon kívül voltak más ingatlaneladások is, melyek ugyan nem képezték az alapeljárás tárgyát, de különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének a megállapítására lehetnek alkalmasak.
A közlemény szerint a Jókai utca 10., Andrássy út 35., Andrássy út 21., Andrássy út 23., Podmaniczky-Munkácsy tömb, Liszt Ferenc tér 7. szám alatti ingatlanokról van szó. Kékesi Tibor az ügy elsőrendű vádlottja az érintett időszakban kerületi önkormányzati képviselő volt.
A most megindult perújításban az önkormányzat vagyoni hátránya, illetve a veszélyeztetett érték a vád szerint legalább 1 milliárd 658 millió 194 ezer 845 forint – olvasható az önkormányzat közleményében.
|
Újra elővették a 2004-es ügyet: új eljárás indult a terézvárosi ingatlaneladások ügyében
|
Még 2004-ben adott el a VI. kerület szocialista, illetve SZDSZ-es vezetése több nagy értékű ingatlant.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210708_terezvaros_ingatlaneladasok_perujitas
|
2021-07-08 15:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Az európai politika szereplőit továbbra is élénken foglalkoztatja Orbán Viktor "békemissziója", ami nem maradt következmények nélkül. A másik forró téma a Donald Trump elleni merényletkísérlet és az, hogy annak milyen következményei lesznek az amerikai elnökválasztásra és az amerikai demokráciára nézve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Régóta szajkózzák, hogy mértéktelenségig vitt formájában káros a videójáték, de rendre kerülnek elő a hasznosságát bizonyító eredmények is. Olasz kutatók a minap bizonyították, hogy a diszlexia kockázatának kitett óvodásokat kifejezetten segíti a későbbi olvasástanulásban, ha videójátékoznak.
A Patrióták Európáért populista jobboldali EP-frakció megalakításának első szakaszában volt igazán fontos Orbán Viktor számára a júniusi EP-választáson egy-egy parlamenti képviselői helyet szerzett görög Értelem Hangja, illetve a balti térséget képviselő Lettország az Első. Akkor volt ugyanis szükség arra, hogy legalább hét országból érkezzenek tagok a képviselő csoportba.
|
A korrupcióval vádolt ex-államtitkár volt üzletfelével társultak a NER nagyágyúi
|
Mészáros Lőrinc cégvezetője és a NER-bankár Vida József élettársa egy vásárlással több legyet is ütött.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202127_arthur_bergmann_agro_vidaek_a_korrupt_allamtitkar_helyett
|
2021-07-08 16:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Június 29-én és 30-án tartották Panamavárosban egy nemzetközi szervezet, a nemzeti parlamentek hírszerzési bizottságai közti koordinációt elősegítő Parlamentary Intelligence-Security Forum ülését. Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi képviselője és korábbi honvédelmi miniszter mint a szervezet irányító bizottságának tagja természetesen részt vett az ülésen, utazásának költségeit az Országgyűlés Hivatala állta, közpénzből.
Az egyelőre nem világos, hogy Hende miért utazott ki Panamába már napokkal a konferencia kezdete előtt, de az ugytudjuk.hu-nak a parlamenti sajtóiroda azt válaszolta, hogy Hende azért érkezett már június 26-án este, mert 27-én egy szűk körű egyeztetésen vett részt a konferencia előadóival. Erről azonban a képviselő semmilyen hírt nem adott, pedig általában kifejezetten aktív a Facebookon.
Az ugytudjuk.hu végignézte a konferenciáról készült felvételeket is, és megtalálták Hende egyetlen felszólalását, ezt:
A másfél perces beszédben Hende méltatta a szervezetet, aminek az ülésére érkezett, és meghívta a jelenlévőket Budapestre, a szervezet szeptemberi tanácskozására. Az előadók közül egyébként sokan online tartották meg a Hendéénél néha sokkal hosszabb előadásukat, így nem világos az sem, a képviselő miért érezte úgy, hogy ezért a másfél percért feltétlenül el kell utaznia a világ másik felére.
Az ugytudjuk.hu közérdekű adatigényléssel fordult a parlamenthez, hogy kiderüljön, Hende magával vitte-e a feleségét (aki korábban a titkárnője volt) az útra, vagy egyedül ment. (ugytudjuk.hu)
UDATE 2021. 07. 13.
Cikkünk megjelenése után Szajlai Mónika jelezte, hogy soha nem volt Hende Csaba titkárnője, hanem Hende minisztersége idején vezette a Honvédelmi Minisztérium Parlamenti Titkárságát osztályvezetői beosztásban, emellett nem is utazott Hendével Panamába.
|
Egy hétre utazott Panamába Hende Csaba, ahol mondott egy másfél perces beszédet
|
Június 29-én és 30-án tartották Panamavárosban egy nemzetközi szervezet, a nemzeti parlamentek hírszerzési bizottságai közti koordinációt elősegítő Parlamentary Intelligence-Security Forum ülését. Hende Csaba, a Fidesz szombathelyi képviselője és korábbi honvédelmi miniszter, mint a szervezet irányító bizottságának tagja, természetesen részt vett az ülésen, utazásának költségeit az Országgyűlés Hivatala állta, közpénzből.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/08/egy-hetre-utazott-panamaba-hende-csaba-ahol-mondott-egy-masfel-perces-beszedet
|
2021-07-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
MSZP;MVM;Mátrai erőmű;Tóth Bertalan;
2021-07-08 07:30:00
Titkosíthatták a Mátrai-határozatot
Lassan libben fel Mészáros Lőrinc több tízmilliárdos kistafírozásáról az állami fátyol. Mager Andrea majd félmilliós költségtérítést kér az MSZP-elnöktől.
Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Tóth Bertalan által a Mátrai Erőmű tavalyi megvásárlása kapcsán indított per keretében megküldte az MSZP elnökének a céget megvásárló MVM-mel kapcsolatos 2019-es és 2020-as tulajdonosi határozatok címeit - tudtuk meg.
Szakértők szerint az ügyletre adott miniszteri engedélyeket a lista két dátum nélküli, december 19-e és 30-a között kelt, "minősített" bejegyzése fedheti. Annak ellenére titkosíthatták tehát a vásárlás jóváhagyását, hogy e döntések alapesetben nyilvánosak. Ez tovább nehezíti a bűncselekménygyanús eset feltárását.
Az MVM 2019. december 23-án szerződött Mészáros Lőrinc érdekeltségeivel. Ennek jegyében a rákövetkező év márciusában az állami cég 17,44 milliárdot fizetett Orbán felcsúti barátját fedő szerveződéseknek vételárként, illetve további közel 5 milliárdot hitelkiváltásként. De a megvásárolt üzem saját bevallásuk szerint is csak további köz-tíz- illetve százmilliárdokból tartható életben. Az MSZP-elnök által kezdettől igényelt összes nyilvános állami irat kiadása rendkívül vontatott. Az MVM a tőlük igényelt aktákat jelentős törlésekkel küldte meg. A kitakarásmentes változatokért indított perét Tóth Bertalan első fokon megnyerte.
A mostani eljárásban Mager Andrea hivatala első körben a veszélyhelyzetre hivatkozva további másfél hónapot kért, majd 259 ezer forintos költségtérítést igényeltek többek között "az adatok felismerhetetlenné tételéért". Az adatokat kifejezetten felismerni szándékozó Tóth Bertalan ezt is bíróságra küldte, melynek ellenkérelmében Magerék már 426 ezer forint költséget kívántak az ellenzéki politikuson bevasalni. Ehhez mellékelték a Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Irodával kötött megbízási szerződést, költségjegyzéket, teljesítésigazolást, számlát és az adatigényléssel kapcsolatos egyeztetések bejegyzéseit.
Mager Andrea az előző két év során 148 tulajdonosi határozatot hozott az MVM-ről. Bár ezek közül 21 titkos, szakértők számára nem világos, hogy a Mátrai Erőmű esetében mi indokolja a fokozott óvatosságot. A miniszter beruházásokról, csoportszintű átalakításokról, cégalapításról, tőkejuttatásról, hitelekről, jelentésekről, a felügyelőbizottságról és a könyvvizsgálatról döntött.
|
Titkosíthatták a Mátrai-határozatot
|
Lassan libben fel Mészáros Lőrinc több tízmilliárdos kistafírozásáról az állami fátyol. Mager Andrea majd félmilliós költségtérítést kér az MSZP-elnöktől.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3125585_titkosithattak-a-matrai-hatarozatot
|
2021-07-08 11:10:00
| true | null | null |
Népszava
|
korrupció;
2021-06-18 10:41:09
Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt
A megalapozott gyanú szerint egy gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy egy pályázatot úgy befolyásolnak, hogy azt a vállalkozó cége nyerje el.
Őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt, aki ellen a Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz – közölte az ügyészség honlapján.
A vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a nyomozó főügyészség a héten tíz helyszínen, három személyt érintően végzett összehangolt nyomozati cselekményeket, amelyekben megközelítőleg hatvan ügyész és rendőr vett részt. A sikeres bűnügyi akcióban a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a Készenléti Rendőrség egyenruhás állománya és a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói is közreműködtek.
A rendőrség oktatással és kiképzéssel foglalkozó önálló gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége egy ingatlan felújítására 2021 áprilisában közel 300 millió forint értékű meghívásos közbeszerzési pályázatot írt ki.
A megalapozott gyanú szerint az ügyben döntésre jogosult gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes, – aki a közbeszerzési eljárás bíráló bizottságának a titkára is volt egyben – már az eljárás előkészítésekor megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot jogtalan előny ellenében úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.
A két hivatalos személy a pályázatra a későbbi nyertes cég mellett olyan vállalkozásokat kért fel ajánlattételre, amelyek ténylegesen nem akarták elvégezni a munkát, ezért a nyertes cég vezetőjével egyeztetve az ajánlatukat magasabb összegről nyújtották be. A bíráló bizottság így a vállalkozó cégét javasolta a feladatra, majd a gazdasági vezető ezt a társaságot jelölte megy nyertesként.
Az ügyészség vesztegetés elfogadása, és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki a két rendőrségi vezetőt, míg a vállalkozót vesztegetés bűntette miatt. A vállalkozó és az osztályvezető helyettes beismerő vallomást tettek, míg a gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt.
A főügyészség indítványozta az őrizetben lévő hivatásos állományú gazdasági vezető letartóztatását, amelyről a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ma dönt.
|
Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt
|
A megalapozott gyanú szerint egy gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy egy pályázatot úgy befolyásolnak, hogy azt a vállalkozó cége nyerje el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3123527_korrupcio-gyanuja-miatt-orizetbe-vettek-egy-rendori-vezetot
|
2021-06-18 11:25:00
| true | null | null |
Népszava
|
milliárdok;Miniszterelnöki Kabinetiroda;Batthyány Lajos Alapítvány;
2021-06-06 10:32:07
Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig
Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy „konzervatív kávézónak” például 600 millió forint jutott.
Az élet körforgása: a Rogán-féle Kabinetiroda több, mint 3 milliárdot ad egy alapítványnak, akik aztán továbbosztanak több, mint 700 milliót az Alapjogokért Központ mögött álló Kft.-nek. Akik aztán elmondják a TV-ben, hogy mennyire jó munkát végez a Kormány. Mindezt az adónkból – írja Facebook-oldalán a korrupció visszaszorításáért küzdő K-Monitor.
A civil szervezet a közhasznúként feltüntetett Batthyány Lajos Alapítvány 2020-as beszámolójában bukkant rá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásának jelentős részét: 720 millió forintot miként kapott meg a kormányoldalhoz egyértelműen kötődő Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.
Arról, hogy a közpénzt folyamatosan „öntik” alapítványi közvetítéssel az Alapjogokért Központba, és miként működik ez a hálózat, még márciusban közölt részletes tényfeltáró írást az Átlátszó. A K-Monitor most egy másik jelentős tételre is felhívta a figyelmet, ugyancsak a Batthyány Lajos Alapítvány beszámolójára hivatkozva:
„A másik nagy támogatott (Apriori Cultura NKft.) a konzervatív Scruton kávézó mögötti vállalkozás. 600 milliót kapott a konzervatív kávézó, amit több kormánytag is reklámozott a közösségi oldalán.”
A Telex az ügyben azt is megírta: a Scruton tulajdonosa és ügyvezetője az Opten cégjegyzék szerint pedig az a Szalai Zoltán, aki a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. – Az MCC a közelmúltban több százmilliárd forintnyi állami vagyont kapott, összeszedni is nehéz, hogy mennyi támogatást és ingatlant juttatott a kormány kedvenc tehetséggondozójának – jegyezték meg.
|
Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig
|
Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy „konzervatív kávézónak” például 600 millió forint jutott.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3122102_kozpenzek-utja-egy-alapitvanytol-a-kormanynak-kedves-cegekig
|
2021-06-06 11:39:00
| true | null | null |
Népszava
|
Egyelőre még nincs a hosszú távú fenntartható működést garantáló megoldás az Alföldvíz Zrt. problémáira, noha a cég tavaly év végén már tőkepótlásra szorult, és a jegyzett tőkéjét is csökkenteni kellett, miután 2020-ban 1,372 milliárd forintos vesztesége volt. Az államtól kapott mintegy hatszázmillió forint támogatás végül Békéscsaba önkormányzatának ázsiós tőkeemelésén keresztül jutott el a társasághoz, azonban mivel a decemberben a Magyar Közlöny szerint is jóváhagyott összeget csak áprilisban jegyezte be a cégbíróság, így a felhasználása is csak később kezdődhetett.
Diós Zsolt, a cég szóvivője szerint
A cégnél 2020 decemberében sikerült bérmegállapodást kötni, amely értelmében október elsejéig visszamenőleg 12 százalékos bérrendezés történt.
A visszamenőleges bérkorrekcióra azért volt szükség, mert a társaság munkavállalói ágazati összehasonlításban is alulfizetettek – jegyezte meg a szóvivő az Index érdeklődésére. Hogy mennyire így van, azt jól jelzi, hogy az Alföldvíznél működő szakszervezet kész a Karmelita kolostor és Orbán Viktor miniszterelnök irodája előtt demonstrálni, elsősorban azért, mert az 1200 dolgozót foglalkoztató, 28 százalékban állami résztulajdonban lévő cég dolgozói idén kimaradtak a bérfejlesztési körből, holott az ugyancsak állami tulajdonban lévő öt regionális vízműnél hároméves, összesen 15 százalékos emelést tartalmazó bérmegállapodást írtak alá a szakszervezetek. A vállalat reményei szerint az előző megállapodáshoz viszonyítva éven belül sor kerül újabb egyezségre.
Továbbra is bajban van a cég
Miközben a dolgozók törekvése az idei rekordokat döntögető infláció mellett érthető,
Az Index érdeklődésére a cég határozottan cáfolta, hogy a fizetésképtelenség veszélye fenyegetné, és hangsúlyozta, hogy minden beszállítójának számláit, a közterheket és a béreket is határidőre ki tudja fizetni. Tájékoztatásuk szerint a társaság a jelenlegi kánikulai helyzetben is biztonsággal el tudja látni a feladatát az üzemelési engedélyeknek és a hatósági előírásoknak megfelelően. De közölték azt is, hogy
Hozzátették, hogy a vízszolgáltatás biztonsága minden közreműködő felelőssége és feladata, a szolgáltató cégeken túl az ellátásfelelősségi jogkör gyakorlóié – az államé és az önkormányzatoké –, továbbá a hatóságoké is.
Ezt úgy kell érteni, hogy a rezsicsökkentés miatt 2013 óta változatlan díjbevételek egyáltalán nem fedezik a működés költségeit. A vezetékhálózat hossza után fizetendő és tavaly átalakított közműadó jelentette teher mellett alapvetően ez, az egyébként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvényben foglaltaknak – miszerint „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük” – ellentmondó kormányzati intézkedés és egy korábbi beruházás terhei okozzák a cég pénzügyi nehézségeit.
A társaság szerint legalábbis újabb, váratlan események tavaly óta nem befolyásolták a cég pénzügyi helyzetét.
Az Alföldvíz saját hatáskörben nem tud tenni semmit – közölték az Indexszel arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni a bevételhiány mérséklésére. Tájékoztatásuk szerint
Újabb tőkeleszállítással kapcsolatos javaslat mindenesetre eddig nem született a cég részéről.
Megindult az egyezkedés
Közölték azt is, hogy a tulajdonosok ismerik a cég problémáit, folynak az egyeztetések, dolgoznak a probléma megoldásán. Az biztos, hogy lázas egyeztetések zajlanak. A békéscsabai közgyűlés június 28-án zárt ülésen tárgyalta a cég sorsával kapcsolatos előterjesztést, amelyről a polgármester és a közgyűlési frakciók által másnap tartott sajtótájékoztatón az hangzott el, hogy az állam tárgyal a nagy tulajdonosokkal, a Szövetség Békéscsabáért képviselői pedig kiemelték, Békéscsaba csak olyan megoldást támogathat, ami nem jár vagyonvesztéssel.
Az egyelőre kérdéses, hogy mi lehet a megoldás.
Az Alföldvíz szerint 2017 óta napirenden van az állami szerepvállalás növelése, amire most egy nyár eleji törvénymódosítás értelmében lehetőség is van, amennyiben a tulajdonos önkormányzatok önként kezdeményezik, hogy az ellátási kötelezettség átvétele fejében az állam ingyen megkapja a víziközmű-vagyont, azaz a föld alatti vezetékhálózatot is.
Az Index értesülései szerint a cég legnagyobb önkormányzati tulajdoni hányadot képviselő tulajdonosai, így Békéscsaba mellett Békés, Gyomaendrőd, Orosháza és Sarkad ezt már kezdeményezte is, és már a második tárgyalási fordulón is túl vannak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter hivatalával. Információink szerint az állammal együtt már gyakorlatilag háromnegyed résznyi tulajdoni hányadot lefedő szereplők szeretnének a lehetséges megoldásokról előzetes egyeztetéseket folytatni, mielőtt teljes körűen tájékoztatják a kisebb településeket. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi a további mintegy 130 kis tulajdonos önkormányzat álláspontja az ügyben.
Mindez már csak azért sem ígérkezik könnyű egyeztetésnek, mert az egy dolog, hogy az ellátásbiztonságért cserébe jelentős értékű, sok esetben részben a települések vagyonából kiépített – Békéscsabán ráadásul nemcsak a közgyűlési határozattal csak idén százmillió forintért bővíteni tervezett belterületi, hanem a kútba esett aradi vízvásárlási projekt miatt a határ felé egymilliárd forintért kiépített és négy éve kihasználatlan – vezetékhálózat ingyenes átadásáról kéne megállapodásra jutni, de emellett arról is, hogy a cég pénzügyi nehézségei miatt az elmúlt időszakban a helyhatóságok eltekintettek attól, hogy a vezetékhasználatért bérleti díjat fizessen. Információink szerint van olyan település, amely egyelőre nem akar peres úton érvényt szerezni ennek a követelésnek, amíg az önkormányzati feladatellátást nem veszélyezteti a bevételkiesés, azonban fenntartják a jogot, hogy megtehessék. Legalábbis akad olyan település, ahol megszavazták az ITM által kért, a fentieket is tartalmazó nyilatkozatot.
Egyébként az ingyenes vagyonátadásról szóló törvénymódosítást követően több tárcával is egyeztetéseket kezdeményezett a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – mivel ezt a területet a 2010 előtt létezett Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszüntetése óta több minisztérium is felügyeli, így a Belügyminisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter hivatala is érintett. Az érdekképviselet azt javasolta, hogy az önkormányzati tulajdonú víziközmű-társaságoknál is az állami tulajdonúakhoz hasonló mértékben kompenzálják a működési veszteségeket, továbbá szükség lenne egy tíz éven át működő, évi hatvanmilliárd forintos felújítási alapra, hogy a vezetékhálózat legkritikusabb állapotú, legnagyobb vízveszteséget produkáló részeit rekonstruálni lehessen. Egyelőre várják a kormány reakcióját.
Az Alföldvíznél úgy vélik, hogy minden megoldás, így a TÖOSZ kompenzációs javaslata is megoldást jelentene a cég gazdasági helyzetére csakúgy, mint az ágazat többi – támogatásban eddig nem részesülő – szolgáltatójának is.
A cégnél mindenesetre úgy látják, hogy 2021. december 31-ig feltétlenül döntéseket kell hozni annak jövője érdekében.
(Borítókép: Az Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. munkatársa az utóülepítő medence beállításait végzi Gádoros új szennyvíztisztító telepén 2013. szeptember 25-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
|
Rezsiharccal indult, államosítás a vége?
|
Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2021/07/09/allami-beavatkozasra-var-az-alfoldviz/
|
2021-07-09 14:18:06
| true | null | null |
Index
|
Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerül, de egyebek mellett még birtokokat is kiszerveztek. Például a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (az alapítvány még nincs bejegyezve) vagyonkezelésébe adta az állam. Valamit az állami tulajdonú területek mellé az alapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is. Megnéztük a társaság 2020-as eredményét, és összességében egy alaposan feltőkésített cég vesztette el közvagyon jellegétA Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka- szól a társaság bemutatkozásaMezőhegyesi Ménesbirtok (Fotó: Bánkuti András) Mezőhegyesi Ménesbirtok (Fotó: Bánkuti András)Az állam által 2016-ban 2,1 milliárdért forintért felvásárolt ménesbirtok 2019-ben 4,9 milliárd forint árbevételt ért el, 2020-ban viszont 7,6 milliárd forintra ugrott a forgalom, ami az utóbbi évek rekordja. Ez mintegy félmilliárd forinttal meghaladta a tervezett bevételt, hiszen csak 7,1 milliárd forinttal kalkuláltak. A profit is több lett a vártnál: 247,3 millió forint helyett 555,4 millió forint. A legnagyobb bevételi forrás a vetőmag-előállítás 4,7 milliárd forinttal, de növénytermesztésből és állattenyésztésből is meghaladja az egymilliárd forintot az éves forgalomAz állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Társaság számára, hogy egyrészt pótolja az elmúlt évtizedek gazdálkodása alatt elmaradt, egyébként szükségszerű beruházásokat, biztosítsa a mezőhegyesi szakmai oktatás megfelelő körülményeit a térség megváltozott munkaerő piaci igényeihez igazodva, valamint újból megteremtse a tradicionális mezőhegyesi lótenyésztés infrastrukturális alapjait- olvasható a céges beszámolóbanTehát az elmúlt években valósággal dőlt a közpénz a Mezőhegyesi Ménesbirtokra, amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál. A cég saját tőkéje jelenleg 38,1 milliárd forint. Legutóbb még tavaly december végén kaptak 9,3 milliárd forintos tőkemelést, amiből új kollégium, valamint a C típusú tornacsarnok építése és a vetőmagüzem felújítása valósul majd megA kollégium felújítása és bővítése a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően ugyancsak 2021 második negyedévében veheti kezdetét. A férőhelyek számát 150 főre emeljük, minden szobához tartozni fog külön vizesblokk (tusoló, WC). A háromszintes, jelentős mértékben megnövelt alapterületű épület modern berendezésével és bútorzatával a szállodák kényelmét idézi. A kollégiumot napelemes rendszerrel szereljük fel és talajszondás hőszivattyúval hűtjük-fűtjük majd- írta a beruházásról Tarkó Gábor, a Ménesbirtok iskolájának igazgatójaTehát összességében a kormány az elmúlt években tízmilliárdokat adott a cégnek, majd idén áprilisban a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány számára adta át. A magyarnarancs.hu cikke szerint az alapítvány és kuratóriuma körül nagy a csend, a más esetekben igen aktívnak mutatkozó Lázár Jánosnak nem volt ezzel összefüggésben semmilyen bejelentése. Pedig aligha kérdéses, hogy ki lesz a kuratórium elnöke. Lapunknak adott korábbi interjúban azonban a kormánybiztos elmondta: a mezőhegyesi részvények is bekerülnek egy alapítványbaA mindenkori kormány nem tudja majd eladni a mezőhegyesi részvényeket vagy a mezőhegyesi földeket, hiszen ami bekerül az alapítványba, az elidegenítési és terhelési tilalom alá kerül: védett lesz- fogalmazott Lázár János április közepén. Hozzátette: Magyarország egyik legnagyobb vetőmag-termesztője a birtok, képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggalPersze nem ez az egyetlen új alapítvány, amelynek még nincs nyoma. Például nem találni nyomát a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványnak sem, amely a sárospataki egyetem mellé a Grand Tokaj Zrt. részvényeit kapta meg. A szőlőfeldolgozó és borászati állami cég a Ménesbirtokkal ellentétben az elmúlt években rendületlenül nyelte az állami milliárdokat, és 2020-ban is veszteséggel zárt.
|
Félmilliárdos nyereség az alapítványba kiszervezett Lázár János-féle ménesbirtokon
|
A tervezetthez képest csaknem félmilliárd forinttal több lett 2020-ban a Lázár János kormánybiztos által felügyelt Mezőhegyesi Ménesbirtok árbevétele, de a profit is nagyobb lett a vártnál. Az állam által alaposan feltőkésített birtok a jövőben már alapítványi tulajdonban működhet.
Megnéztük a társaság 2020-as eredményét, és összességében egy alaposan feltőkésített cég vesztette el közvagyon jellegét.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. jogelődje az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok, amely nemcsak Magyarország, hanem Európa legrégebbi állami birtoka.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/felmilliardos-nyereseg-az-alapitvanyba-kiszervezett-lazar-janos-fele-menesbirtokon.html
|
2021-06-23 05:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlöny két fontos rendelkezést tartalmaz a Budapestre tervezett kínai Fudan Egyetem, illetve az egyetem kedvéért nagy erőkkel elsorvasztott Diákváros témájában. Az egyik az, hogy
közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt.
Tehát ami pénzt, vagyont ebbe bepakol a kormány, az onnantól fogva nem közpénz, közvagyon többé - hasonlóan az elmúlt hónapok során létrehozott megannyi közvagyon-rejtő alapítványhoz. És miután elrendezték, hogy a kínai egyetem létrehozását segítő alapítvány ilyen, első juttatásként meg is kapta a Nagyvásártelepet.
A 26 hektáros terület átadásáról még májusban nyújtott be törvényjavaslatot Semjén Zsolt - ezt június közepén a parlament meg is szavazta, most pedig már el is van rendelve tehát. Egészen pontosan ezek a területek hulltak az alapítvány ölébe:
A rendelet szerint egyébként az alapítvány létesítése során az állam képviseletében a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében Kásler Miklós emberminiszter/oktatásért felelős miniszter jár el.
Kihúzták a Diákvárost a fejlesztési program címéből
Mint ismert, Csepel északi részén eredetileg egy a kispénzű magyar diákok lakhatási problémáit megoldó kampusz/kollégiumtömeg épült volna, mindenféle elérhető, nyitott, modern és zöld földi jóval. Ezt a koncepciót rúgta fel a magyar kormány azzal, hogy a Diákvárosnak szánt terület egy részére inkább a Kínai Kommunista Párt egyetemét telepítette volna, aztán csakhamar kiderült, hogy nem a terület "egy", hanem a terület "nagyobb" részéről van szó. Tehát a fizetős (jó drága, a magyar hallgatók javának elérhetetlen) Fudan kapja az eredetileg a Diákvárosnak szánt terep java részét, a Diákváros pedig mintegy megtűrt elemmé silányulva zsúfolódik majd a terep egy sarkába. Az erről szóló törvényjavaslatot Semjén a fudanossal együtt nyújtotta be, és ugyanakkor is szavazta meg a parlament, amikor a fudanosat.
A rendelet ki is jelölte, mit kap a Diákváros, ezt:
Az ingatlanokon az államot megillető tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. gyakorolja, ebben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter - Kásler Miklós - gyakorolja.
Arról, hogy a Fudan-telek tényleg menet közben nőtt ekkorára, itt írtunk bővebben.
A magyar helyett a kínai érdekek felé történt hangsúlyeltolódás abból is kiolvasható, hogy a közlöny ezen bejegyzése arról is rendelkezik, hogy a Budapest Törvény vonatkozó részében
a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program” helyett a jövőben mindig simán csak a „Déli Városkapu Fejlesztési Program” a használatos.
Ezen felül azt is kimondja a rendelet, hogy a „diákotthoni elhelyezést biztosító, szabadidős,” szövegrész helyébe a jövőben a „szabadidős,” szöveg lép. Ez a majdan megvalósuló Új Csepeli Közpark fejlesztésére vonatkozik, ami része volt az eredeti Diákváros-koncepciónak. Itt amúgy eredetileg bmx-pályák és teniszpályák is lettek volna, de a mostani szövegmódosításokból kiolvasható, hogy teniszpályák mégsem lesznek, csak extrém bicajospályák.
A Diákvárost (már ami megmaradt belőle) a rendelet ezen felül kiemelten közérdekű beruházássá emelte, ennek értelmében azon túl, hogy a fejlesztési területet a kormány jelöli ki, a kijelölt területen építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.
|
Megkapta a Nagyvásártelepet a Fudan Egyetem, kihúzták a Diákvárost a csepeli fejlesztési program címéből
|
Közérdekű vagyonkezelő alapítványként megalapították a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, és a Fudannal foglalkozó alapítványt is létrehozták, az új kormánygyakorlatnak megfelelően közpénzrejtő-közpénztranszformáló alapítványként.
Tehát ami pénzt, vagyont ebbe bepakol a kormány, az onnantól fogva nem közpénz, közvagyon többé - hasonlóan az elmúlt hónapok során létrehozott megannyi közvagyon-rejtő alapítványhoz.
Mint ismert, Csepel északi részén eredetileg egy a kispénzű magyar diákok lakhatási problémáit megoldó kampusz/kollégiumtömeg épült volna, mindenféle elérhető, nyitott, modern és zöld földi jóval.
Fudan kapja az eredetileg a Diákvárosnak szánt terep java részét, a Diákváros pedig mintegy megtűrt elemmé silányulva zsúfolódik majd a terep egy sarkába. a „Budapest Diákváros – Déli Városkapu Fejlesztési Program” helyett a jövőben mindig simán csak a „Déli Városkapu Fejlesztési Program” a használatos. „diákotthoni elhelyezést biztosító, szabadidős,” szövegrész helyébe a jövőben a „szabadidős,” szöveg lép.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/megkapta-a-nagyvasartelepet-a-fudan-egyetem-kihuztak-a-diakvarost-a-csepeli-fejlesztesi-program-cimebol.html
|
2021-06-25 17:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Egyáltalán nem panaszkodhat a fideszes országgyűlési képviselő, Bajkai István a cégei 2020-as - Coviddal terhelt - évére. Miközben az egyik társaság gazdálkodása szárnyra kapott, addig a másik egy támogatásnak köszönhetően stabil lábakon tudott állni.
A szituáció pikantériája, hogy mindkét esetben az államhoz vezetnek a szálak.
Bajkai István 2018-ban lett országgyűlési képviselő, de előtte sem volt ismeretlen a neve, az országos sajtóban az Orbán-család ügyvédjeként nevezték meg őt. Ügyvédi irodája és két másik gazdasági érdekeltség kötődik még közvetlenül a nevéhez, melyekről a képviselői mandátum átvétele után sem mondott le, bár ügyvédi tevékenységét szünetelteti.
A képviselő egyébként rendre előkelő helyen szerepel a vagyonnyilatkozatok alapján rendszeresen elkészített jövedelmi toplistánkon is. Tavaly havi 2,4 milliót keresett (bár ebben az esetben téves adatközlés merült fel), 2019-ben ennek többszörösét, 7,9 millió keresett az ügyvédi irodájának köszönnhetően.
Cégeire visszatérve azokról nem lehet állítani, hogy nagy méretű gazdálkodást folytatnak, hiszen néhány (tíz)milliós nyereség termelését biztosítják - nem beszélhetünk tehát az ezekben a körökben megszokott több százmilliókról.
Az egyik, egyben régebbi alapítású cége az Archeon Rendezvényszervező Kft., a 2005-ben létrehozott társaság - mint nevéből is kikövetkeztethető - rendezvényszervezéssel foglalkozik fő tevékenységként. Az elmúlt években rendre 1-2,5 millió forint közötti árbevételt tud realizálni, melyből félmillió és 1,5 millió közötti nyereség marad az üzleti év végére. A céget egyébként fele-fele arányban közösen birtokolja Bajkai István a feleségével, Bonnyai Apolkával, aki nem mellesleg zongorista. Ez az információ később még releváns lesz.
Értékesítésből származó árbevételként 1,67 millió forintot könyveltek el az előző évi 2,35 millió után. A csökkenést talán magyarázhatjuk a Covid-hatással is, de erre nem tér ki részletesen a kiegészítő melléklet. Arra viszont választ ad a leadott dokumentum, hogy hirtelen honnan jutott egy korábban nem látott mértékű, 90 millió forintos egyéb bevételhez a cég. Ez nem más, mint az "EMMI támogatás bevétele".
Bár tavaly számolták el bevételként az összeget, valójában egy 2019 év végi történetről van szó - már akkor feltűnt a beszámolóban ez a tétel, csak a passzív időbeli elhatárolások között, mivel - mint jelezték is - pénzügyileg 2020-ban realizálódik majd a bevétel. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 90 millió forint nem más, mint a kieső TAO-támogatás pótlása volt. Ilyet csak olyan szervezetek igényelhettek, melyek korábban is kaptak TAO-támogatást. A G7 akkori cikke szerint azonban a színházaknak szánt állami pénzekből a fideszes képviselő mellett személyi edző és újságárus is kapott. Az Archeon támogatásában azonban minden bizonnyal jelentős szerepet játszhatott az a tény, hogy Bajkai István felesége előadó-művész.
Ez a 90 milliós plusz bevétel magával hozta azt is, hogy jócskán többet költött az Archeon Kft. anyag- és személyi jellegű ráfordításokra is. Anyagjellegűként 23,7 milliót könyveltek el, aminek nagy része igénybe vett szolgáltatás volt 22,5 millió forint értékben. A személyi jellegű ráfordítás soron pedig a korábbi 0 forint után 64,5 millió szerepelt. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dolgozói létszámot bővítették volna, az átlagos foglalkoztatotti létszám ugyanúgy 3 fő volt, mint egy évvel korábban. A kiegészítő melléklet szerint bérköltségre 8 milliót fordítottak, ami 1 milliós bérjárulékot vont maga után, a legnagyobb a személyi jellegű kiadásokon belül a személyi jellegű egyéb kifizetés volt, itt 55,4 milliós költséget számoltak el.
Definíció szerint ide tartozik minden olyan tétel, amit a munkaadó jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján a munkavállalónak a bérköltségen felül juttat. Vagyis többek között
a betegszabadság díja,
a munkába járással kapcsolatos költségtérítés,
a lakhatási költségtérítés,
a kiküldetés napidíja,
a reprezentációs költségek,
az étkezési hozzájárulás,
a végkielégítés,
a munkavállaló részére kötött biztosítás díja.
Hogy ezek közül mi áll az 55,4 milliós kifizetés hátterében, nem derül ki a dokumentumból. Megkérdeztük Bajkai Istvánt és a céget is ennek részleteiről, illetve arról is, hogy mi a véleménye arról, hogy kormánypárti képviselőként működtetett cége állami támogatást kap. Bár ezt semmilyen jogszabály nem tiltja, véleményünk szerint mégsem biztos, hogy elegáns megoldás. Cikkünk megjelenésig azonban nem érkezett válasz megkeresésünkre.
Jó üzletnek tűnik a Rogánék ügynökségének megrendelése
A képviselő másik érdekeltsége az Aponius Kft., melyet nem is annyira rég, 2017-ben hozott létre üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadás főtevékenységgel. Megalapítása óta bár felfutóban van a cég gazdálkodása (első évben 19, aztán 71, majd 2019-ben már 96 milliós bevétel), az igazán nagy előrelépést a 2020-as év hozta meg. Tavaly ugyanis a korábbi 96 millió után 576,8 millió forint árbevételt könyvelhetett el a társaság. Eme látványos megugrás okára a kiegészítő melléklet nem világít rá, de könnyen kideríthető, mi állhat a növekedés hátterében.
A 24.hu számolt be róla még tavaly év elején, hogy az Aponius Kft. január végén közbeszerzési tanácsadásra kötött keretszerződést a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik. A szerződésből kiderült, hogy a cég 25 ezer forintos óradíjért vállalta a munkát, a 36 hónapos keretszerződés teljes összege azonban nem derült ki a dokumentumból.
A bevételek megugrása a kiadások jelentős növekedésével is együtt járt. Anyagjellegűként a korábbi 31 millió után 453,6 milliót könyveltek el, aminek nagy része közvetített és igénybe vett szolgáltatás volt. A személyi jellegű kiadások azonban úgy stagnáltak gyakorlatilag, hogy az átlagos dolgozói létszám bővült. 49,4 milliót számoltak el ezen a jogcímen a korábbi 50,3 millió után úgy, hogy tavaly már 9-en voltak alkalmazásban az előző évi 6 fő után.
A bérköltség alapján az átlagos havi bruttó bér tavaly 372 ezer forint volt a korábbi 548 ezer forint után.
Az eddig részletezettek fényében üzemi szinten hatalmasat javult a cég nyereségessége, 5,3 millió forint után 62,5 milliót mutattak ki, amin már csak az adófizetési kötelezettség változtatott,
így végeredményben tizenegyszer nagyobb, 58,4 milliós profittal zárta a 2020-as évet az Aponius Kft. az előző évi 5,1 millió után.
Hogy a profitnak mi a sorsa, arra megint nem ad választ a leadott dokumentum, az alapítói határozatban ugyanis csak elfogadják a 2020-as év gazdálkodásának eredményeit, arról nincs szó, hogy osztalékfizetés történik-e.
Bajkai István harmadik érdekeltsége is kapott állami pénzt
Arról pedig tavaly év végén már lapunk számolt be, hogy Bajkai István ügyvédi irodája (az SBGK Ügyvédi Iroda) résztulajdonában lévő SBGK Kft. 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
Ebből 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre.
A cég leadott éves beszámolója alapján stabil lábakon álltak 2020-ban is. A bevételek 227 millióról csupán 206 millióra csökkentek, a költségek mérséklődése azonban ennél nagyobb mértékű volt, minek eredményeként a 2019-es 6,4 millió után tavaly 15,6 milliós nyereséget könyvelhettek el.
|
Állami pénzek hizlalták a fideszes képviselő érdekeltségeit 2020-ban
|
Az Orbán-család ügyvédjeként is ismert fideszes képviselőnek ügyvédi irodája mellett tanácsadó és rendezvényszervező cégei is vannak. Mindkettőnek kimagasló éve volt 2020 gazdasági szempontból.
Értékesítésből származó árbevételként 1,67 millió forintot könyveltek el az előző évi 2,35 millió után. A csökkenést talán magyarázhatjuk a Covid-hatással is, de erre nem tér ki részletesen a kiegészítő melléklet. Arra viszont választ ad a leadott dokumentum, hogy hirtelen honnan jutott egy korábban nem látott mértékű, 90 millió forintos egyéb bevételhez a cég. Ez nem más, mint az "EMMI támogatás bevétele". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 90 millió forint nem más, mint a kieső TAO-támogatás pótlása volt.
A képviselő másik érdekeltsége az Aponius Kft. Tavaly ugyanis a korábbi 96 millió után 576,8 millió forint árbevételt könyvelhetett el a társaság. Aponius Kft. január végén közbeszerzési tanácsadásra kötött keretszerződést a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.
Bajkai István ügyvédi irodája (az SBGK Ügyvédi Iroda) résztulajdonában lévő SBGK Kft. 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/allami-penzek-segitettek-ki-2020-ban-a-fideszes-kepviselo-erdekeltsegeit.html
|
2021-07-05 18:47:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu.
A gyanús projektek miatt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő tett bejelentést az OLAF-nál, minek nyomán két eljárásban vizsgálják Boconád, Kisköre, Ludas, Tarnaméra, Tarnaörs és Boldog, valamint Atkár, Lőrinci, Nagyfüged, Nagyréde piacait. Ezek a települések egytől egyig a fideszes Szabó Zsolt választókerületében vannak. A beruházások pedig minden esetben az EU Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjának (TOP) a forrásaiból készültek. A furcsa piacokról riportban számolt be lapunk:
Ebből kiderült, hogy egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben nyolc piactér is épült, épül összesen 277 millió forintból. Húsz kilométerrel odébb, Kiskörén megújult egy kilencedik is, 34 millióból, Lőrinciben pedig egy sokkal grandiózusabb, önmagában 317 milliós fejlesztés keretében egy jóval nagyobb piac létesül. Ezek mindegyikét vizsgálja az unió mostanra. Ráadásul több településen jelentős csúszásban voltak a kivitelezések, volt, ahol februári cikkünk megjelenéséig csak egy nagy gödröt tudtak kiásni a tervezett piactér területén.
Több községben azt a Fejlesztési és Koordinációs Központ Nonprofit Kft.-t bízták meg a projektmenedzsmenti feladatokkal – ez magában foglalja az árajánlatok bekérését is, ha nincs közbeszerzés –, amelynek Gál Erzsébet a vezetője. Mint megírtuk, születési dátuma alapján arról a Gál Erzsébetről van szó, aki korábban a hatvani városüzemeltetési, illetve a városgazdálkodási céget is vezette még Szabó Zsolt polgármestersége idején. Illetve ő volt 2019-ben a Fidesz jelöltje a polgármester-választáson, miután Szabó Zsolt és a korábban szintén fideszes, immár független Horváth Richárd polgármester között elmérgesedett a konfliktus.
A munkát pedig általában egy hevesi, a közbeszerzéseken rendre sikeres cégre bízták, amely korábban az MTVA-nak gyártott műsorokat.
|
Eljárást indított az OLAF a Heves megyében uniós pénzből épült minipiacok miatt
|
Szabálytalanságok gyanúja miatt eljárást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tíz Heves megyei településen, ahol európai uniós forrásból különös körülmények közt építettek piacokat – értesült a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/07/08/eljarast-inditott-az-olaf-a-heves-megyeben-unios-penzbol-epult-minipiacok-miatt/
|
2021-07-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Klauzál téri nagyvásárcsarnok bejáratától közvetlenül balra fekszik egy baljósan üres ingatlan. Korábban egy szerb étterem működött itt, azóta állítólag tulajdonost váltott a hely. A cégért levakarták, a placcot kipakolták: ha az ember besandít az ablakon, elsősorban nagy ürességet, valamint csupasz vasakat és mennyezetről lelógó zsinórokat láthat.
Ide terelte össze Szini Béla vendéglátós vállalkozó a Klauzál téri piac több bérlőjét másfél hete, szerdán este hat órára. A bérlőket egy közvetítő telefonon hívta a találkára, ahol Szini egy másik vállalkozó társaságában jelent meg. Szininek nagy tervei vannak az ingatlannal, a piaci boltosok és kofák közül azonban nem mindenki szeretne úgy táncolni, ahogy a vállalkozó fütyül. Aznap, szerdán több bérlő borítékba zárt levelet adott fel az erzsébetvárosi polgármesternek, Niedermüller Péternek és a jegyzőnek címezve – ebben a piacosok azt kérték a kerületi vezetéstől, hogy ne engedjenek Sziniék terveinek.
A boltosokat azonban nemhogy segítette volna a vezetés: valaki egyenesen hátba szúrta őket.
Az agresszíven fellépő Szini az üres üzlethelyiségben közölte a piacosokkal, hogy tudomása van a levélről, és azt is tételesen tudja, hogy kik írták alá. Itt márpedig az lesz, amit ő mond – tette hozzá.
Az ominózus szerda este eseményeit több forrásunk elmondásából ismerjük. Piacos ismeretekkel bíró forrásaink közül többen tartanak Szinitől, és erre tekintettel nevük elhallgatását kérték.
A levél kiszivárogatása kérdésében illetékes, budapesti VII. kerületi önkormányzat részéről megerősítették az Átlátszónak, hogy valóban történt egy „adatvédelmi incidens”, amit a jegyző már ki is vizsgált – információink szerint Szini bemondására elfogadták, hogy a levélhez a vállalkozó önkormányzaton kívüli forrásból jutott hozzá.
Kicseleznék a közbeszerzést
Az ellenzéki irányítású erzsébetvárosi önkormányzat ezután a múlt hét pénteki ülésén végül elfogadta a piacra vonatkozó új terveket. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Niedermüller Péter polgármester által beterjesztett előterjesztés szövege szerint az a cél, hogy a piacot elvigyék éttermes-vendéglátós irányba, és úgymond gasztropiaccá alakítsák át.
Az ellenzők szerint viszont arról van szó, hogy a tiltakozó bérlők kiebrudalása vagy alávetése után a szemközti Fogas-Instant-komplexummal összedolgozó turistaitató hodályt csinálnának az önkormányzati tulajdonú piacból, ráadásul közvetve az önkormányzat költségén.
Az előterjesztés tartalma érdekes öszvér. Két, a vásárcsarnokban ma bérlőként (Andrássy 52 Bar Kft.), illetve használóként (Pontoonka Kft.) jelen lévő cég szerződéseinek módosítását irányozza elő. A benyújtott tervezetek ugyanakkor túlterjeszkednek azon, ami egy bérleti szerződés szokványos módosítása volna, ugyanis:
beruházónak nevezik és az önkormányzat nevében a teljes épületre kiható építkezésekkel bízzák meg a két céget.
Emellett a felek közös céljaként azt is előirányozzák, hogy a jövőben az összes csarnoki hely bérlete a két cégen keresztül történjen, „akár a jelenlegi bérlőkkel, akár új bérlők bevonásával”.
Külön finomsága a módosítással a bérleti szerződésbe bújtatott építési beruházási szerződésnek, hogy az nem szabályozza: milyen feltételek mentén és kinek a birtokába fognak kerülni az önkormányzati tulajdonú csarnokban, a bérleményeken kívül eső részen megépített műtárgyak.
Egy becsatolt árajánlat ominózusan kitér arra, hogy az 520 millió forint költségű átépítésből „levonandó nem értéknövelő beruházási költség” 33 millió forint.
Innentől lehet találgatni, hogy a cégek milyen formában fognak a pénzükhöz jutni. A tervezetek szerint eleve 6 hónapos bérletidíj-csökkentésre számíthatnak, az előterjesztéshez csapott polgármesteri módosító szerint pedig a jövőben is fizetési kedvezmény lesz adható például „az önkormányzat érdekeit szolgáló egyéb, vagy közérdekű okból”.
Felmerül a kérdés: érheti-e hátrány az önkormányzatot abból, hogy a mellékelt árajánlatot benyújtó Wolf-Therm Kft.-t a közbeszerzési szabályok teljes mellőzésével választották ki? A Wolf-Therm megkeresésünkre azzal nyugtatott minket, hogy „közbeszerzésről nincs szó, mert a leendő bérlő szeretne beruházni”.
Niedermüller kérdésünkre azt válaszolta, hogy azért nem kell közbeszereztetni, mert „a beruházást nem az önkormányzat végzi, és annak költségét nem az önkormányzat állja, tehát ezekre közpénzt nem használunk fel”.
A polgármester válasza ugyanakkor nem látszik megállni a helyét.
A közbeszerzési törvény szerint ugyanis – függetlenül attól, hogy az ellentételezés kérdését hogyan próbálják elkummantani – az értékhatár feletti építési beruházás megrendelése és átvétele közbeszerzésnek minősül. Az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatár ma 50 millió forint, amit az előterjesztéshez mellékelt két árajánlat többszörösen meghalad. A beruházás építési jellege vitathatatlan, a megrendelés ténye a szerződésből kiolvasható, az elvégzett munkáról szóló teljesítési igazolás kiadását, vagyis az átvételt az önkormányzat műszaki ellenőre végzi.
Politikai machinációk
Az előterjesztést a helyi ellenzéki összefogásból – a Momentumot kivéve – mindenki megszavazta, Köztük a párbeszédes Szücs Balázs is, aki két éve még az ellen kampányolt, hogy az akkori fideszes kerületvezetés asszisztálásával, „az árusok és a lakosság véleményének semmibe vételével kocsmát csináljanak a Klauzál téri vásárcsarnokból”. A kerületi fideszes kontingens most kivonult a szavazásról.
Forrásaink egybehangzóan állítják, hogy a kormánypárti képviselők csak a választóiknak játszanak. Szerintük a piacra ácsingózó vendéglátós érdekkörnek eredetileg a helyi Fidesz csinált helyet, hiszen alapvetően az ő barátaikról van szó, a képviselőcsoport kozmetikai jellegű kivonulása pedig a végeredményt tekintve nem osztott, nem szorzott.
A Momentum állítólag azért fázik a javaslatban foglalt szerződésmódosításoktól, mert azokat nem Niedermüllernek, hanem a piacot üzemeltető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. ügyvezetőjének, Rókay Attilának kell majd aláírnia. Rókay kvázi pártdelegált a poszton, és a ferencvárosi Momentumból érkezett. A 34 éves férfiről azt hallottuk: fiatal és tapasztalatlan. A módosító tervezetekről több forrásunk állítja: ha életbe lépnek, több bűncselekmény, így a hűtlen kezelés vagy a költségvetési csalás gyanúját is felvethetik.
A helyi erőviszonyok ismerői úgy értékelik a pénteki szavazást, hogy azon a nemmel voksoló Momentum, illetve a kivonuló Fidesz frakciója egyaránt a polgármesteri kottában ráosztott szerepet játszotta el. A polgármester javaslata mellett ugyanis mindössze hatfős blokk szavazott, így azt a két csoport azonos jellegű fellépésével meg lehetett volna gátolni.
„Nyilvánvaló, hogy ez egy paktum” – mondta az Átlátszónak a javaslatot ellenző Garai Dóra. Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője szerint Niedermüller az ellentétét csinálja annak, amit a kampányban ígért. „Nem lehet örökké arra hivatkozni, hogy a Fidesz rossz döntéseket hozott. Azért váltottuk le a Fideszt, hogy más legyen. Ezek meg ugyanazt csinálják. Sőt, rosszabbat” – mondta Garai.
„Ebben mindenki benne van” – hallottuk egy Klauzál téri piacostól – „szétbasszák, lerohasztják az egészet”.
„De nehogy azt hidd, hogy ez most kezdődött” – summázta végül a forrásunk.
Kétmilliárdból újították fel
2015-ben, nagy csinnadrattával adta át Vattamány Zsolt akkori fideszes polgármester a felújított Klauzál téri vásárcsarnokot. Az összesen kétmilliárdos értékű beruházásból akkor mintegy 1,766 milliárd forintot állt az önkormányzat, a többit a piac területére beköltöző SPAR fizette.
Vattamány akkor azzal indokolta a piacra fordított közpénzeket, hogy „hozzáférhető legyen a jó minőségű, egészséges hazai élelmiszer, hogy az itt vásárlók minőségi termékeket vehessenek elérhető áron”. A 134 éves csarnokban bérelhető helyeket szívesen vették ki kofák és boltosok. „Kellemes épület, és jó helyen van” – mondta egy piacos.
Százharmincnégy éves múlt Noha a helyén korábban is piacokat szerveztek, maga a csarnok eredetileg 1897-re épült fel. A tervezésnél azt is figyelembe vették, hogy a helyszín a kerület legsűrűbben lakott részeinek súlypontjában van. Nemzetközi szinten az is ritkaság, hogy Budapesten a mai napig megmaradtak a korban úttörőnek számító módszerrel épült vasszerkezetes vásárcsarnokok, de építész körökben minden fővárosi csarnok közül a Klauzál téri építmény belső tereit tartják a legérdekesebbnek.
A vásárcsarnok történetében már a felújítás után, 2018-ban tűnt fel először Szini Béla neve. Az ekkor a férfi ügyvezetése alatt álló Andrássy 52 Bar Kft. egyszerre kilenc piacos hely bérletét szerezte meg abban az évben. Az üzlethelyiségek többsége az emeleti galérián helyezkedik el.
A piac ügyeinek ismerői szerint Szini ekkor játszmába kezdett, aminek a célja az volt, hogy kivéreztesse a többi bérlőt és a piacüzemeltető önkormányzati céget. A kibérelt üzlethelyiségeket ugyanis az Andrássy 52 egyszerűen nem nyitotta meg, annak ellenére, hogy a szerződésekben kikötötték, hogy „Bérlő köteles a Bérleményben a biztosított, vállalt tevékenységet folytatni”.
Az építmény emeletszintje azóta is, mintegy három éve teljesen kihalt, ami nyilván negatívan hat ki a teljes vásárcsarnok, és így a többi kofa és boltos üzletére is. Amikor ott jártunk, üresen kongott a nagy épület földszinti része is. „Úgy érzi magát az ember, mint amikor piócák tapadnak rá” – érzékeltette a helyzetet egy piacos.
Tudomásunk szerint a cég azóta több piacostól is megpróbálta átvenni a bérleményét. A tárgyalási stílusról eltérő véleményeket hallottunk. Egy, még személyesen Szinivel tárgyaló boltos azt mondta, vele „úriember módjára bánt a vállalkozó”. Azóta viszont másoknak,
izomemberek által kísért „csicskásokon keresztül üzenget”, akik az ajánlattétel mellett a balesetmentes élet szépségeire is felhívják a tárgyalófél figyelmét – hallottuk az érintettektől.
Rejtély, hogy előbb a fideszes, majd a mostani kerületi vezetés miért asszisztált végig a Szini-féle cég nyomulásához. Niedermüller kérdésünkre azt írta, hogy a világjárvány okán sok vendéglátóhely amúgy is bezárt, ezért „nem állta volna ki sem a jog, sem a tisztesség próbáját, ha [a zárva tartott bérleményekre] való hivatkozással szerződést bontunk, miközben a módosításról folytak az egyeztetések”.
Niedermüllerék azt a ziccert is kihagyták, hogy bérletidíj-tartozásra hivatkozva próbálják felbontani a szerződéseket. Az Andrássy 52-nek idén májusban 4,5 millió forint, a Pontoonkának áprilisban 7,6 milliós tartozása volt. Az önkormányzat ezekre részletfizetést engedélyezett.
Az önkormányzat most azt kommunikálja, hogy a vásárcsarnok veszteségei miatt szükséges a gasztropiaci átalakítás — annak ellenére, hogy 2020-ban a Klauzál és a Garay téri piacokat is működtető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. mindössze 13,5 millió forintos hiányról számolt be azzal, hogy „a társaság a COVID-19 járvány miatt kialakult rendkívüli gazdasági helyzetben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése”.
Hogy kerül ide Szini Béla?
A ma 56 éves Szini Bélát a budapesti vendéglátós piacon már-már a szépemlékű Vizoviczki Lászlóéhoz mérhető vállalatbirodalom tulajdonosának tartják, bár – pont, ahogy a különböző bűncselekményekért tavaly hét és fél év fegyházra ítélt Vizó esetében — még a cégadatok tüzetes áttanulmányozásával is nehéz felmérni, hogy mennyi is ebből az igazság.
Szini Béla üzleti ügyeit nem szokta a nyilvánosság orrára kötni. A férfi bulvárlapokban sikeres vállalkozóként, szerelmi ügyekkel jelenik meg: exneje, Tornóczky Anita nem más, mint a volt szocialista miniszterelnök Medgyessy Péter nevelt lánya, az üzletember jelenlegi párja pedig Tomán Szabina exmodell üzletasszony, akit Árpa Attila tévéceleb volt feleségeként is ismerhetnek az ilyesmire fogékonyak.
Annyi biztos, hogy a szakmai hírnevét a kilencvenes évek elején a budapesti Irish Cat Pubbal megalapozó Szini jól tudott építkezni az elmúlt évtized során felfutó, Belváros-Erzsébetváros tengelyen épülő bulinegyedben. Ebben az időszakban a passzátszelet mindenhol a fővárosi önkormányzati pozíciókat betöltő fideszesek fújták, a NER-elit ifjabb generációja pedig maga is befektetőként, tulajdonosként jelent meg a budapesti vendéglátásban. Szakmai körökben úgy tartják, Szini megtalálta a számítását ebben a világban.
A történetünkben szereplő fontosabb cégek közül saját nevén Szini Béla egyedül az Andrássy 52 korábbi ügyvezetőjeként jelenik meg a cégregiszterben. Forrásaink azonban úgy vélik: hiába távozott 2019-ben ebből a pozícióból, formálisan ma is ő áll emögött, valamint a gasztropiaci tervben szintén érdekelt Pontoonka Kft. nevű cég mögött. Ebből annyit lehet cégadatokkal alátámasztani, hogy az Andrássy 52-ben többségi, a másik vállalkozásban kisebbségi közvetett tulajdonrésze van Szini Béla édesanyjának.
A Pontoonka egyébként 2019-ben, még éppen az önkormányzati választások előtt került a képbe egy olyan, 10+5 éves időtartamra kötött szerződéssel, ami szerint a piac teljes földszintjének területén, este 6 óra és éjfél között rendezvényeket tarthatnak. Niedermüllerék erre a szerződésre hivatkozva panaszolják, hogy a Fidesztől örökölt rossz helyzetet próbálják menteni.
A Niedermüller-féle előterjesztésben szereplő szerződéstervezetekből az is kiolvasható, hogy hiába nem ugyanaz a főtulajdonosuk, ezt a két céget valamiképpen mégis egy cégcsoport részeként szükséges kezelni. Az egészen biztos, hogy a jelenleg nagy vagyonnal nem rendelkező cégecskéknek komoly tőkeinjekcióra volna szüksége a tervezett, több százmilliós építkezések megvalósításához. A feltett kérdéseinkre kapható válaszok mellett a pontos cégügyi megfejtésért is kerestük Szinit, meg az érintett vállalkozásokat, válaszukra még várunk.
Instant-kapcsolat
Történetünk szempontjából különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy ebben a két cégben közvetve Szini édesanyjának üzlettársa bizonyos Nádas Patrik. A ma 37 éves Nádas ugyanis az Instant-Fogas komplexumot működtető TaintedRuInn2014 Kft. egyik tulajdonosa is. Ez az Akácfa utcai, több épületre kiterjedő turistaitató hodály a budapesti buliturizmus egyik sarokpontja, és régóta szálka sok helyi lakos szemében.
Siker, adó, morál Az Erzsébetvárosban megvalósult bulinegyed központi problémája, hogy a vendéglátós vállalkozások gazdag nyereségéből befizetett adók leginkább az államkasszát gyarapítják, a kerület csak a helyi iparűzési adón keresztül, kismértékben részesedik a mindennapi életben kellemetlenségeket okozó népszerű helyek sikeréből. Az Instant-Fogas esetében viszont még csak azt sem mondhatni, hogy túl sok pénzt húzna ki az állam az erzsébetvárosiak zsebéből. A TaintedRuInn2014 Kft. a vendéglátást megnyomorító koronavírusjárvány előtti éveiben, 2018-ban 927 millió forintos forgalom mellett mindössze 3,7 millió forintos adófizetési kötelezettségről, 2019-ben 1,04 milliárd forintos árbevétel mellett alig 6 millió forintos adófizetési kötelezettségről számolt be.
Nádas személyén keresztül az Instant-Fogas komplexum a vásárcsarnokban nyomuló cégpároshoz kapcsolódik – mutat rá több forrásunk is.
Szerintük az ügyeskedések végcélja, hogy a komplexummal átellenes vásárcsarnokot az Instant-Fogas vérkeringésébe kapcsolják.
Ide kapcsolódó érdekesség, hogy a cikkünk elején felidézett tárgyalási jelenetre Szini tudomásunk szerint Nádas Patrik kíséretében érkezett. A tárgyaláson az egyik bérlő megbízásából megjelenő helyi Vajnai Attila az Átlátszónak arról számolt be, hogy Szini itt azt ígérte a piacosoknak: naponta 4–5 ezer fogyasztót tervez a csarnokba csődíteni.
A múlt héten megszavazott előterjesztéshez csatolt műszaki tervekből kiderül, hogy az átépítés célja egyrészt az, hogy légfüggönnyel klimatizálják a teljes csarnokot: nyáron kellemesen hűvös, télen hívogatóan meleg legyen. Továbbá egy zsíroskonyha-elszívó rendszer is a tervek között szerepel. Ezt cirka 20 vendéglátóhelyre gondolják megvalósítani, ami nagyságrendileg egybeesik az emeleti szinten található összes bérlemény számával.
Valószínűleg tehát eleve csak az emeleti szinten értelmezhető az a gasztropiac-koncepció, amelyre maga Szini is utalt egy szakmai újságnak korábban. „Az az ötlet mozgat, hogy csináljak Budapesten egy éttermet, ahol havonta váltogatják egymást vidéki éttermek, akiket meghívunk főzni. Télen megmutathatná magát a fővárosban például a Kistücsök, a Márga, a Kalóz Bisztró. Budapesten mutatnánk be élőben a vidéki magyar vendéglátást. Még titkos, hogy hol valósítom meg, de meg fogom csinálni” – mondta Szini a 2019-es interjúban.
A gasztropiac-ötlet véghezvitelére persze nincs semmilyen garancia.
„A Bélának ez most jó dealnek tűnik, de ez itt nem fog működni. Azért, mert dilettánsok. Pénzük van, még az is lehet, hogy láttak hasonlót külföldön, de nem értenek hozzá. Ennek itt nem lesz piaca”
– hallottuk egyik forrásunktól. Ha pedig a gasztropiac nem megy, a legegyszerűbb lépés az Instant-Fogas-féle üzletet lemásolni.
Az előterjesztés szövege arra is utal, hogy a vásárcsarnok területén repoharakat fognak használni –, ami már most is, legalábbis a piac egy részére vonatkozó, kocsma-jellegű terveket jelez.
Pénteken lesz lakossági fórum
Akármi is lesz a csarnokban, annak a hatásait a környéki lakók akár 2037-ig élvezhetik. A szerződéstervezetek szerint az építkezést 2022-re kell befejezni, amely időponttól újraindul az öt évvel meghosszabbítható tízéves bérleti időtartam.
Garai Dóra, az Élhető Erzsébetváros képviselője szerint még vissza lehet fordítani a folyamatot, ha Niedermüller Pétert valahogy rá lehet venni a polgármesteri vétó alkalmazására. Ehhez a beruházási tervek ellenzőinek először a nyári hőségben pilledő kerületieket kéne felrázniuk.
Nehéz dolguk lesz: tudomásunk szerint az önkormányzat a napokban megtagadta, hogy a kerületi lapban leközölje egy helyi érdekű Facebook-csoport hirdetését. Utólag viszont – regisztrációhoz kötött – lakossági fórumon magyaráznák a bizonyítványt, amelyet e hét péntekre hirdettek meg.
Frissítés (2021. július 12.): Az erzsébetvárosi önkormányzattól kapott tájékoztatás alapján ebben a cikkben korábban azt írtuk, hogy Niedermüller Péter személyesen tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Cikkünk megjelenése után az önkormányzattól azt az újabb információt kaptuk, hogy egy sajnálatos fogalmazási hiba alapján vontunk le téves következtetést, a valóságban ugyanis Niedermüller Péter egyáltalán nem tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Az önkormányzat továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy nem Szini Béla „bemondására” fogadták el, hogy külső forrásból jutott hozzá a bérlők leveléhez, hanem ezt az állítását a vállalkozó megfelelő bizonyítékokkal tudta alátámasztani a vizsgálat során.
A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapképi grafika: Jeney Flóra Anna. A grafikához felhasznált csoportkép forrása a Facebook, rajta jobbról a második személy Szini Béla.
|
134 éves vásárcsarnokot hajtogat vendéglátós érdekkörök térde alá a politika a bulinegyedben
|
A Klauzál téri vásárcsarnok beruházói gasztropiacot ígérnek, a helyiek újabb turistaitató hodálytól tartanak, a piacosok Szini Béla vállalkozótól és embereitől félnek. A kétmillliárdból felújított piacra fenekedő vendéglátós érdekkörök diadalútja nagykoalíciós támogatásról árulkodik. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester most bérleti szerződésbe csomagolt beruházási szerződéssel cselezné ki a közbeszerzési törvényt, és így játszaná át a vásárcsarnoki piacos helyek bérleti jogait egy, a közeli Instant-Fogas-komplexumhoz kapcsolódó érdekkörhöz.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/12/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika/
|
2021-07-12 10:21:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré.
|
Habony Árpád üzlettársa rárepült Andy Vajna örökségére
|
Szalay-Bobrovniczky Kristófnak a kaszinó nem hazárdjáték, mert ő biztosra megy.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20200525_SzalayBobrovniczky_Kristof_habony_arpad_vagyonkezelo_Las_Vegas_Casino_Zrt
|
2021-05-25 10:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
világ
2021.06.30. 05:36 2 perc
Egy nappal a Financial Times után, az egyik vezető amerikai lap, a Washington Post is vezércikkben teszi le a garast az LMBT-ellenes magyar politika kapcsán. Mint írja, a Fidesz egy évtizede ösztökéli a saját választóit azzal, hogy ördögnek állítja be a bevándorlókat, a muzulmánokat, a zsidókat és a nemi kisebbségeket, ám eközben élvezi az uniós tagság előnyeit. Brüsszel mindezidáig elmulasztotta, hogy keményen fellépjen az Orbán-kormány ellen, noha az lebontotta a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, lásd a bíróságokat és a független sajtót.
|
Ráfordult az egészségügyre a kormányszóvivő vonatgyáros férje
|
A Fidesz sokat köszönhet Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, ő meg a pártnak: kapott például Andy Vajna kaszinóiból, és repülőgépgyáros is lehet belőle. Meg járóbeteg-ellátó.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202127_uj_clinic_a_kormanyszovivo_ferjee
|
2021-07-09 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
bánya;Tiborcz István;
2021-07-12 06:20:00
Fiúk a kavicsbányában
Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé.
Újabb sorral egészült ki a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek listája – derül ki az erről szóló kormányrendelet friss módosításából. Ez önmagában nem lenne meglepő, hiszen a normál engedélyezési ügymenetből kiemelt projektek száma gyorsuló ütemben nő a Fidesz kormányzása alatt, de az már ritkább, hogy stadionok, Polat- meg Tiborcz István-szállodák és más NER-beruházások után a bányák kerülnek kedvezményezetti körbe.
A kormánydöntéssel több mint 250 kiskunlacházi és délágyházi ingatlant emeltek ki az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól. Az egyedi rendelkezéssel a hatalmas, több mint 438 hektáros, részben erdővel borított, részben mezőgazdasági művelés alatt álló terület teljes egészét „építési hellyé” nyilvánították, ahol egyenként 500 négyzetméteres épületek húzhatóak fel. A „beruházással érintett ingatlanok (…) területein ásványi nyersanyag kitermelésére és feldolgozására, humusz és meddő depónia elhelyezésére, bányászati hulladék kezelésére, valamint járulékos tevékenységet kiszolgáló területek és építmények létesíthetőek”.
Még ennél is fontosabb, hogy a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési procedúrája is lényegesen egyszerűbbé, gyorsabbá válik, márpedig az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület esetében ez különös jelentőséggel bír. A régióban zajló mértéktelen kavicsbányászat pusztító hatása ellen ugyanis rendszeresen felléptek a környezetvédő szervezetek. (A Levegő Munkacsoport a kiskunlacházi bányanyitás ügyében is fellépett.) A területen korábban bányászati jogot szerző cég, a német tulajdonú Duna-Dráva Cement (DDC) leányvállalatának így hiába volt bányászati joga, a szükséges engedélyeket nem sikerült megszerezniük, így a bányát sem nyithatták meg a törvényben meghatározott 5 éves alatt.
A bányászati jogot egyébként a Telex beszámolója szerint annak lejárta előtt a DDC megpróbálta átjátszani a Hódút Freeway Kft.-nek, amely a Szijj László érdekeltségbe tartozó Duna Aszfalt tulajdonában van, de a manőver megakadt a bányafelügyeleten. Ebből azért már kiolvasható volt, hogy a kormánynak saját tervei vannak a bányával, hiszen Szijj a NER oszlopos tagja, akinek adriai jachtján Szijjártó Péter külügyminiszter is pihengetett. Sőt Szijj cégét meg sem hívták a bányaterület kitermelési jogának értékesítésére kiírt zárt körű tenderre. Nem ez az egyetlen különlegesség az ügylet körül. Sőt valójában nem is ez volt az első lépés az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyagnak számító kavics és homok hazai bányászatának NER-érdekkörbe vonzására. (Orbán Viktor édesapjának bányacége kőkitermelésre szakosodott.)
A kormány még az önkormányzati választások előtt, 2019 nyarán tette meg az első lépéseket. Egy júliusi kormányrendelet arra kérte fel Palkovics László akkor is minisztert, hogy állítsa össze azoknak a közép-magyarországi kavics- és sóderbányáknak a listáját, ahol a kitermelés mértéke jelentősen növelhető, egyúttal beharangozta a bányanyitások és bővítések jogszabályi előírásainak módosítását annak érdekében, hogy az építőipar elengedhetetlen alapanyagaiból legyen elég. Holott akkor még szó sem volt az építőanyag-árak elszabadulásáról, bár ennek egyik faktora éppen a kormány által meghirdetett otthonteremtési támogatás, amely óriási lakossági keresletet generált a továbbra is pörgő állami beruházások mellett.
Az Átlátszó már akkor attól tartott, hogy ezek az intézkedések az építőiparban és bányászatban érdekelt oligarcha-körnek fognak leginkább kedvezni, miközben a környezetvédők kezdhetnek aggódni a jogszabályok egyszerűsítése miatt. S lőn: a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat elnöke még azon a nyáron eltörölte a bányafelügyelet által hozott határozatok közzétételének eddigi formáit, amivel lehetővé vált, hogy a lakosság, illetve a környezetvédelmi szervezetek már csak akkor értesülnek egy-egy bányanyitási vagy bővítési szándékról, ha az már meg is kapta az engedélyt. A kormányhatározatban megjelölt közép-magyarországi területen – köztük Kiskunlacházán – rögvest meg is indultak a kavics- vagy homokbányák bővítését célzó hatósági eljárások. A már említett, friss kormányrendelet-módosítás egyébként azt is kimondja, hogy a különleges szabályok a már megkezdett eljárásokra is vonatkoznak, így a kiemelt üggyé vált kiskunlacházi és délegyházi bányák engedélyezése pillanatok alatt lepöröghet. (A nyitást legkésőbb 2022 tavaszára teszi a bányászati jogot most megszerző cég.) S ha mindez nem lenne elég: eljáró hatóságként azt a Pest megyei kormányhivatalt jelölték ki, amely a Sára Botond vezette fővárosi hivatallal együtt ritkán tesz keresztbe a kormánynak kedves beruházásoknak.
Mindezzel tág teret nyitottak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által a kiskunlacházi bányaterület kitermeléséi jogának értékesítésére idén kiírt zárt körű tender győztesének. Az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező terület kitermelési jogát a Bayer Construct cégcsoporthoz tartozó Kvarchomok Kft. nyerte el. (A Telex információját a Portfóliónak megerősítette a cég. A cégről keretes írásunkban olvashat.)
Itt ismét érdemes megállni egy pillanatra, mivel a kormány-játszma újabb legójához érkeztünk. A koronavírus járvány egymást követő hullámai alatt az Orbán-kabinetnek jutott ideje arra is, hogy rendeletben módosítsa a bányászatról szóló törvényt. A „nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében” lehetővé tette, hogy bányászati jogot zárt körű eljáráson értékesíthesse, amelyen eleve csak azok a cégek vehetnek részt, amelyeket az állami tulajdonos meghív. Másrészt lehetővé vált a bányászati jog bérbeadása is, így a tulajdonjog az államnál marad, de egy bánya esetében ez nem sok haszonnal jár, hiszen a visszavétel után rekultiválni kell a meddővé vált bányaterületet. A rendelet egyébként arra is alkalmas, hogy a magánkézben lévő bányákat az állam felvásárolhassa: bizonyos ásványi anyagok esetén ugyanis – érdemi indoklás nélkül – az állam elővásárlási jogot jegyezhet be.
Közben – könnyen elérthető jelzésként – a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly októberben versenyfelügyeleti eljárást indított a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével – például az ügyben feltűnt Duna-Dráva Cement Kft.-vel – szemben, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának feltételezett megsértése miatt, az eljárás még zajlik. Júniusban pedig közleményben tudatta, hogy „a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálói csoportot hozott létre, amelynek elemzése szerint elérkezett az idő egy nemzeti stratégia megalkotására a fontos bányászati nyersanyagok kitermelésével és hasznosításával kapcsolatban.”
|
A fiúk a kavicsbányában
|
Legóként egymásra épülő lépésekkel foglal el újabb ágazatot a NER. A kormányfő édesapjának kőbányái után most a legígéretesebb kavicsbánya lett egy Tiborcz-közeli vállalkozóé.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3125951_fiuk-a-kavicsbanyaban
|
2021-07-12 11:03:00
| true | null | null |
Népszava
|
„A moziról akartam írni, és végül elmeséltem egy kicsit az életem történetét”, ez az alcíme és egyben mottója a Cinema Speculation című könyvnek.
|
Tökéletes időzítéssel szállt be Mészáros Lőrinc a jégkorongba
|
Orbán Viktor barátja nem tud hibázni, nem csak saját pénzével gazdálkodhat a DVTK-nál.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202127_dvtk_jegesmedvek_meszarosjegkorongozik
|
2021-07-10 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Újabb Bombardier magángép tűnik fel rendszeresen a Liszt Ferenc repülőtéren.
A géppel Matolcsy Ádám és köre rendszeresen utazik.
Amikor a Míkonoszról hazatérő Matolcsyék észlelték, hogy lefotóztuk őket, a tulajdonos letiltotta a gépet a radaroldalakon.
A jegybankelnök fia azt állítja, hogy semmilyen légi jármű nincs a birtokában.
Az ország leggazdagabb emberét, Mészáros Lőrincet már évek óta egy Bombardier típusú magánrepülőgép hozza-viszi külföldi útjain. A fényűző, valóban a világ legdrágább business jetjei között számon tartott Global 6000-es azonban nem az egyetlen Bombardier a Liszt Ferenc repülőtér betonján. Egy ideje szintén rendre Budapestről startol a kanadai gyártó egyik régebbi, de azért ma is impozáns gépe. A T7-MNG lajstromjelű Challenger 601 korábban a Klambt Medien Holding német médiacsoport tulajdonában volt, ám tavaly, miután több felújításon is átesett, eladósorba került, áprilistól pedig Magyarországra tették át az állomáshelyét.
A Magyarországon nyilvántartott repülőgépek tulajdonosainak nevét a Közlekedési Hatóság időről időre közzéteszi, a külföldön lajstromozott magángépek esetében azonban nem ilyen könnyű kideríteni az adatokat. Különösen akkor nem, ha a tulajdonosok maguk is titkolni akarják, hogy közük van a géphez. A hivatalos adatok beszerzése még a sajtó által folyamatosan nyomon követett, OE-LEM osztrák felségjelzés alatt repülő Global 6000-es esetében sem sikerült. Hiába lett néhány éve politikai ügy abból, hogy Orbán Viktor ennek a gépnek a fedélzetén utazott, azóta sem tudható, hogy valójában ki vásárolta meg a gyári áron 16 milliárd forintba kerülő járművet.
A miniszterelnök sajtófőnöke 2018-ban azt állította, hogy Orbán a barátjától, a MOL Vidi FC futballklub elnökétől, Garancsi Istvántól kapta a meghívást, amikor a csapat külföldi meccsére kellett sietnie. Garancsi azonban – Mészáros Lőrinccel ellentétben – nem nagyon bukkant fel a gép környékén. A sajtó által dokumentált utak túlnyomó többségében Mészáros Lőrinc és hozzátartozói használták a repülőt.
A titkolózó tulajdonosok a repülőgép-üzemeltető cégektől kaphatnak komoly segítséget adataik elrejtéséhez. A Mészárosék által használt gép osztrák üzemeltetője, az International Jet Management GmbH. például éppen az ilyen típusú szolgáltatásaival tudott magának megnyerni egy sor gazdag klienst. A Válasz cikke szerint a bizalmi vagyonkezelésben is erős bécsi cégcsoport a keleti oligarchák körében kifejezetten azzal szerzett magának népszerűséget, hogy olyan megoldásokat kínál, amelyek hosszútávon biztosíthatják a tulajdonosokat arról, hogy a luxusjárművet hivatalosan nem lehet a nevükhöz kötni.
Ebből a szempontból a másik Bombardier története hasonlít nagytestvérééhez: a San Marinó-i lajstromszámmal repülő gép Budapestre érkezése után azonnal átkerült az International Jet Management GmbH. üzemeltetésébe. Ezért, miután nem tisztázható, hogy kié a gép, ebben az esetben is azt vizsgálatuk, ki használja rendszeresen a Ferihegyen állomásozó gépet.
Lapunkhoz korábban több forrásból is érkeztek olyan információk, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia rendre utazik a Bombardierrel. Az elmúlt hónapok megfigyelései ezt be is igazolták: Matolcsy Ádám és ismerősei rendszeresen felbukkantak a gép körül.
A 35 éves Matolcsy Ádám Mészáros Lőrinccel ellentétben nincs rajta a leggazdagabb magyarok listáján, ennek ellenére az utóbbi időben meglehetősen sűrűn röpködtek körülötte a milliárdok, nem függetlenül az édesapja által irányított Magyar Nemzeti Bank tevékenységétől.
Fél évtized telt el azóta, hogy Matolcsy Ádám egy pármilliós kft. tulajdonosából váratlanul nagyvállalkozóvá avanzsált. Akkoriban nagybátyja, Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankja nyújtott hitelt, hogy megszerezze a nagy múltú veszprémi bútorgyárat. Csakhogy a pénz forrása nem is Szemerey nagybácsi pénzintézete volt, hanem a Növekedési Hitelprogram, amit a Matolcsy György jegybankja vezetett be olcsó hiteleként a magyar vállalkozások támogatására.
Azóta a családi kapcsolatok mentén folyamatosan és szinte követhetetlen módon nőtt a Matolcsy Ádámhoz és baráti köréhez köthető vagyon. Két éve már azzal lephette meg a közvéleményt, hogy a szaporodó drága ingatlanok mellé drága sportkocsikat is begyűjtött, és kisebb kollekciót hozott össze a Porsche ritka modelljeiből.
A hitelből vett Balaton Bútor Kft. forgalmának például nagy lökést adhatott, hogy a cég mindeféle pályáztatás nélkül részt vehetett a jegybank ingatlanbefektető cége által felújított egykori Postapalota bebútorozásában. Az ügyben rendőrségi vizsgálatot is lefolytattak, azt viszont nem hozták nyilvánosságra, hogy a 2,4 milliárdos üzletből mekkora részt jutott a veszprémi cégnek. Kilőtt a Matolcsy Ádám balatonfüredi nyaralóját, és az általa használt pesti loftlakást építő, ismerősi körön belülről irányított ingatlanfejlesztő cég is. A Raw Development Kft. szintén az MNB megbízásainak köszönhetően produkált hatalmas forgalomnövekedést az utóbbi időben. Tavaly a 15,6 milliárdos bevételből 1,8 milliárd forint maradt meg tiszta nyereségként, ám néhány hete az is kiderült, hogy a vállalkozás egy, az eddigieknél nagyságrendekkel nagyobb volumenű üzletet is behúzott, mégpedig a jegybank Szabadság téri épületének 54 milliárdos felújítását. A Raw Developmentet 2018 óta Matolcsy Ádám barátja, Somlai Bálint irányítja. Nemrég Somlai egyik érdekeltségétől került Matolcsy Ádám feleségéhez, Matolcsy Tímeához egy ingatlanos cég és vele egy luxuslakás. A XIII. kerületi panorámás ingatlanban évekig Matolcsy Ádám és felesége lakott.
Somlai korábban a Matolcsy Ádám érdekeltségébe tartozó médiaportfolió alkalmazottja volt. Ebben a portfolióban, amely azóta beolvadt a kormányoldali médiabirodalomba, futott be a másik barát, Száraz István is. Az MNB-alapítványok által intenzíven támogatott Vs.hu és az Origo egykori irányítója szerteágazó cégbirodalmat alakított ki: PR-cége szintén a jegybanktól kapott több milliárdos szerződést, tavaly pedig megvette a gasztropiacon jól ismert Culinarist.
Matolcsy Ádám megkeresésünkre azt írta, „semmilyen fajta konstrukcióban nincs a tulajdonában légi jármű”. Azt viszont nem tagadta, hogy rendszeresen használja a gépet. Az erre vonatkozó kérdésre közölte:
Magánjellegű utazásaimról nem kívánok nyilatkozni, az a magánéletem részét képezi.
A gép április óta többször járt Olaszországban, Franciaországban, de leggyakrabban délre, Görögország felé vette az irányt. Több esetben Matolcsy barátnőjének Instagram-fotói is illusztrálták a repülőgép aktuális útjait. Az elmúlt hónapokban legtöbbször visszatérő úti cél Míkonosz volt. A tehetősebb turistákra specializálódott görög sziget repülőtere azonban nem alkalmas a magángépek hosszasabb parkoltatására, ezért ilyenkor a gépet átküldik a török partok közelében fekvő Számosz szigetére. Június közepén, miután éppen egy ilyen, több napos míkonoszi tartózkodást követően a ferihegyi reptér kisgépes termináljánál lefotóztuk Matolcsy és barátnője hazaérkezését, a tulajdonos letiltatta a gép nyilvános nyomonkövethetőségét az internetes radaroldalakon.
Májusban Száraz István is igénybe vette a frissen beszerzett magángépet. Az immár francia élelmiszerek importjával is foglalkozó családi barát Párizsba utazott a Bombardierrel.
A 1990-es évek elején gyártott, de a business kategóriának megfelelő felszereltségű Challenger 601-esen a worldjettrading.com oldalon megtalálható adatlap szerint kilenc személy számára van hely a bőrfotelekben és az üléseken. Az oldalon azt is írják, hogy az előző, német tulajdonos több mint 1,1 millió dollárt, azaz mintegy 330 millió forintot költött a gép fejlesztésére, az eladási árat azonban nem tették közzé. Az interneten található hasonló gépek esetében állapottól függően 1 és 3 millió dollár közötti vételárral lehet kalkulálni.
|
Matolcsy György fia is magánrepülőt használ, ha kiugrik Görögországba
|
Újabb Bombardier magángép tűnik fel rendszeresen a Liszt Ferenc repülőtéren. A géppel Matolcsy Ádám és köre rendszeresen utazik. Amikor a Míkonoszról hazatérő Matolcsyék észlelték, hogy lefotóztuk őket, a tulajdonos letiltotta a gépet a radaroldalakon. A jegybankelnök fia azt állítja, hogy semmilyen légi jármű nincs a birtokában.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/07/12/matolcsy-gyorgy-fia-adam-maganrepulo-bombardier/
|
2021-07-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" sok milliárdos EU-s projektjeinél, írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Polt Péter legfőbb ügyésznél, aki a bejelentést továbbította a NAV felé, és nyomozáskiegészítést rendeltek el.
„Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek és mivel nagyon nagy értékben és nyilvánvalóan szervezetten ment a csalás, a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet” - írja Hadházy.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) hivatalnokok képzésére kapott 17,5 milliárd forintnyi uniós támogatást 2015-ben, amiről költségtervet is készítettek. Pechjükre az EU ellenőröket küldött, akik megvizsgálták és könnyűnek találták a számításokat.
Szemet szúrt nekik, hogy az elszámolás alapján:
|
Költségvetési csalás miatt nyomoz a NAV a Közszolgálati Egyetem uniós projektje körül
|
A NAV szerint fennáll a különösen nagyértékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a "Nemzeti Közszolgálati Egyetem" sok milliárdos EU-s projektjeinél, írja Hadházy Ákos a Facebook oldalán.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/13/koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoz-a-nav-a-kozszolgalati-egyetem-unios-projektje-korul
|
2021-07-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„Jelenleg nincs napirenden a Pesti TV és a HírTV összeköltöztetése, összevonása”
– mondta el a Media1.hu érdeklődésére Vaszily Miklós, a Pesti TV társtulajdonosa hétfőn. Vaszilyt (borítóképünkön balra) lapunk annak kapcsán kereste meg, hogy a Pesti TV berkeiben némi riadalmat keltett egy pletyka, mely ennek ellenkezőjéről szól. Vaszily ugyanakkor azt mondta érdeklődésünkre, mindössze arról van szó, hogy most nyáron van egy kis szünet a friss műsorok gyártásában.
Vaszily vizsgálódni kezd
Vaszilynak közvetlenül ezután lehetősége nyílt megismerni egy – Pesti TV-s informátorok által összeállított – viszonylag terjedelmes listát azokról az ügyekről, amelyek arra utalnak, hogy – az informátorok szerint – elképesztő pazarlás folyik a Pesti TV háza táján. Az informátorok szerint a lista tartalma igazolja, hogy nem elsősorban a KATA adónem idén év eleji szabályainak egyébként valóban kedvezőtlen megváltoztatása okozott pénzügyi, likviditási gondokat a Pesti TV-nél (emiatt Huth Gergely programigazgató még gyűjtést is indított májusban), tehát nem az adójogi szabályok miatt csúszott a fizetés, hanem finoman szólva is pénzszórás, pazarlás zajlik.
A Mészáros Lőrinc pénzét is felhasználó Bizalmi Vagyonkezelő Kft. és Vaszily 50 százalékos tulajdonában lévő Progress Media Hungary Kft. (a Pesti TV tulajdonosa) vállalkozási szerződés keretében, tehát megrendelőként gyártatja a csatorna műsorait Huth Gergely cégével, a Gerilla Press Kft.-vel.
Vaszily Miklós a Media1-nek ennek kapcsán elmondta: a Progress Media Hungary Kft. – mint a csatorna tulajdonosa – határidőre fizet Huthék gyártócégének a műsorok után, így a munkatársak felé a múltkori fizetési késedelemnek nem a Progress Media Hungary Kft. volt az oka, és nem lett volna szabad előfordulnia. Vaszily reményét fejezte ki, hogy ez még egyszer nem fordul elő.
Vaszily ugyanakkor azt mondta a Media1-nek: a pénzek felhasználásával és a különféle belső ügyekkel kapcsolatos, a Pesti TV-s informátorok által összegyűjtött információkról mostanáig nem volt tudomása, majd kijelentette, hogy ki fogja vizsgáltatni ezeket, mert fontos, hogy a gyártópartner, a Gerilla Press megfelelően használja fel a Pesti TV-től műsorok gyártására kapott összegeket.
„A megfelelő lépéseket meg fogom tenni, át fogjuk beszélni üzleti partnerünk, a Gerilla Press Kft. vezetésével a költéseket és az informátor állításait. Térjünk vissza egy későbbi időpontban a kérdésre, amikorra ellenőrizhetjük az informátor által említett költéseket” – nyilatkozta lapunknak Vaszily, aki megígérte, hogy a vizsgálat végeredményéről beszámol majd lapunknak.
Huth begurult, szerinte szó sincs pazarlásról, csak rágalmakról, majd lapunkat kezdte el fenyegetni
Többször beszéltünk telefonon Huth Gergellyel is (a borítóképen ő látszik jobbra). A Pesti Srácok című kormánypárti revolverlap főszerkesztőjeként is ismert programigazgató kategorikusan cáfolta, hogy összeköltözne a Pesti TV a HírTV-vel. Azt megerősítette, hogy „karcsúsítás” volt nemrég a cégnél. Ezt és a fizetések csúszását továbbra is a KATA adónem kedvezőtlen hatásaival magyarázta.
A programigazgató kérdésünkre, hogy hány embertől váltak meg, azt mondta, ez körülbelül a létszám 10 százalékát érintette.
Huthnál is rákérdeztünk az állításokra, amelyek a Pesti TV gazdálkodásával kapcsolatban merültek fel, és amelyek az informátorok szerint pazarlásra utalnak. Huth azt mondta, semmiféle pazarlás nem történt, szerinte rágalmakról van szó. Nem sokkal később a programigazgató meglehetősen feldúlva újrahívott bennünket, és azzal fenyegetőzött, hogy meg se említsük a konkrét ügyeket, mert akkor azonnal jogi eljárás vár ránk. Hozzátette: áll a Vaszily által említett vizsgálat elébe.
Mi lehet a HírTV és a Pesti TV esetleges összeköltözésével kapcsolatos félelmek oka?
A kormányközeli tévécsatornák esetleges összevonásától egyébként azért tartanak a jobboldali tévécsatorna munkatársai, hiszen amikor 2019-ben összeolvadt az Echo TV és a HírTV, az jelentős elbocsátásokhoz vezetett, és mivel a Pesti TV rendelkezik kevesebb nézővel a HírTV-hez képest (lásd a tavaly év végén a Media1 által megszerzett tavalyi nézettségi adatokat ITT), így vélhetően az összevonásból inkább a Pesti TV stábja jönne ki rosszabbul. Ráadásul nemrég a tavalyi alapítású kormányközeli tévécsatornánál csúszásba kerültek a stábtagok fizetéseivel, valamint sor került már némi létszámleépítésre és idén márciusban a műsorstruktúrán is igazítani kellett: meg kellett szüntetni a reggeli műsort, amelynek önmagában a léte is pénzkidobás volt.
A Pesti TV-s berkekben lévő félelmeket tovább táplálhatja az is, hogy a csatorna nézettsége a Nielsen Közönségmérés mérőműszeres kutatási adatai szerint – az időnkénti kiugrásoktól eltekintve, amire Huth Gergely, a csatorna programigazgatója szereti felhívni a figyelmet – valójában közép- és hosszútávú trendeket nézve továbbra is meglehetősen alacsony.
A számok alapján egyelőre olyan kevés nézőt mérnek a csatornának a mérőműszerek, hogy kérdés, hosszútávon fenntartható pályára tudják-e állítani. (Huth Gergely a nézettség kapcsán arra szokott hivatkozni, hogy a csatorna tartalmait sokan nézik az interneten keresztül, valamint egy, kormánypárti kutatóintézet által készített kutatást említ, amely szerint jó az elérése a csatornának.)
Még kormánypárti berkekben sem nézik jó szemmel, ha óriási pénzeket éget el egy olyan tévécsatorna, amit csak egy nagyon szűk kör néz. Így ugyanis nem járul hozzá érdemben a Fidesz 2022-es választási győzelméhez. A csatorna kritikusai szerint a Pesti TV-t jelenleg az tartja életben, hogy ha a csatornát ilyen hamar bezárnák, az komoly arcvesztés lenne.
A Pesti TV-t működtető Progress Media Hungary Kft. egyébként a 2020-as, csonka félévben félmilliárdos veszteséggel zárt. Ezt persze még be lehet tudni annak is, hogy egy induló csatornáról van szó, ahol komoly beruházásokra is szükség volt még úgyis, hogy a műsorokat a KESMA-hoz tartozó Hung-ister Kft. stúdióiban szokták felvenni a Pólus Center háta mögött. A Huth Gergely nevéhez kötődő Gerilla Press Kft., azaz a Pesti TV gyártópartnere 680 millió forint árbevételt és 11 millió forintos veszteséget produkált az Opten céginformációs rendszerben lévő adatok szerint, de azt nem tudni, hogy ebből mennyi származik a Pesti TV projektből.
Frissítés 2021.08.31.
A vizsgálatot követően eldőlt, hogy átszervezik a Pesti TV működését, a továbbiakban Huth Gergelyék cége, a Gerilla Press helyett az IKO Holdinghoz tartozó IKO Broadcast Centrum Kft. gyártja a csatorna műsorait, míg Huthéknál csak a tartalmi kompetenciák maradnak meg, lásd az átszervezésről szóló különálló cikkünket.
|
Vizsgálatot indít Vaszily Miklós, a Pesti TV tulajdonosa – Huth Gergely áll ennek elébe
|
Arra kíváncsi Vaszily Miklós – a Mészáros Lőrinchez, Orbán Viktor barátjához is köthető Pesti TV-t üzemeltető médiavállalat 50 százalékos társtulajdonosa –, hogy Huth Gergely műsorgyártó cége hogyan költi el a csatornától származó, a műsorok elkészítésére adott pénzeket – erről Vaszily Miklós nyilatkozott a Media1-nek. Huth is nyilatkozott a Media1-nek: azt mondta, áll a vizsgálat elébe, és szerinte megalapozatlan rágalmak terjednek a műsorgyártó cégével kapcsolatban. A programigazgató – meglehetősen feldúlva – lapunkkal szemben jogi eljárást helyezett kilátásba.
| null | 1 |
https://media1.hu/2021/07/12/vizsgalatot-indit-vaszily-miklos-a-pesti-tv-tulajdonosa-huth-gergely-all-ennek-elebe/
|
2021-07-13 13:36:48
| true | null | null |
Media1
|
A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél – írta keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Poltnál, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el. „Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek” – írta a képviselő, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.
Hadházy azonban azt is írta, hogy ezek a fejlemények nem jelentenek túl sokat. Az Öveges-programmal kapcsolatban ugyanis évek óta nyomoz a NAV, a politikus szerint „az időhúzás egy szép trükkje, hogy egyik helyről a másikra rakosgatják át az aktákat”. Szerinte az sem jó ómen, hogy a NAV elnöke a Microsoft-ügy egyik érintettje, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora pedig most a Kúria (legfelső bíróság) elnökhelyettese lett.
Az Öveges-program ügyében az unió csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott, és 390 millió forint EU-s támogatást kellett Magyarországnak visszafizetnie. Hét évnyi nyomozás után három gyanúsítottja van a programnak. Az ügyben eredetileg 2014-ben indult először büntetőeljárás, miután Hadházy súlyos visszaéléseket tárt fel, és még a Miniszterelnökség belső vizsgálata is szabálytalanságokat talált.
Az ügyben először a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett vizsgálódnia, ők aztán átadták az ügyet még 2016-ban a NAV-nak, miután hűtlen kezelést nem állapítottak meg, de arra gyanakodtak, hogy költségvetési csalás történt.
Hadházy azt írta korábban, hogy az Öveges-programban „43 városban fizettek ki városonként 300 milliót egyetlen gimnáziumi laboros tanteremért., 43 helyen írattak munkafüzeteket 25 millióért, de 25 milliót mindenhol kifizettek szövegszerkesztésért, és még 25 milliót egy-egy olyan tanulmányért, amelyik az elkészült tananyag minőségéről szólt. De hasonló összegekért vettek mindenhol tanterem foglaltságot jelző szoftvert”. Az Öveges-program ügyét az Átlátszó foglalta össze korábban.
|
Hadházy: A NAV vizsgálja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EU-s projektjeit
|
A NAV szerint fennáll a különösen nagy értékben elkövetett, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél – írta keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő.
Hadházy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Poltnál, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el. „Mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek” – írta a képviselő, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/13/hadhazy-a-nav-vizsgalja-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetem-eu-s-projektjeit
|
2021-07-13 16:52:00
| true | null | null |
Telex
|
2021. július 13. – 13:05
A kormány pályázati portálja – Fotó: Telex
5577
Nagyon kiakadtak a hazai kkv-k és pályázatírók. Tegnapi cikkünk után mára számolatlanul kaptuk a felháborodott leveleket. Ezek szerint a helyzet sokkal súlyosabb annál, mint amit elsőre hittünk. Hajnalra ugyanis a 14 percen belül beküldött és befogadott pályázatok jelentős részét is kidobták, most úgy áll, hogy valójában 5 percig működött csak a pályázati rendszer.
Képzeljük el a tokiói olimpia 100 méteres síkfutás számának döntőjét. Mi azt gondoljuk normálisnak, ha a legjobbak, a 10 másodperc körül, vagy az alatt 100 métert lefutók versenyeznek majd. De lehetne az is a szabály, hogy az a 8 ember indulhat el, aki legalább 30 másodpercen belül le tudja futni a távot, és a leggyorsabban veszi meg a repülőjegyet. Én például elég rosszul futok, de talán a 30 másodperc nekem is sikerülne, így talán egyszer még ha nem is olimpiai bajnok, de olimpiai résztvevő lehetnék.
Mindjárt elárulom, hogy miért merengtem ennyit a potenciális olimpiai részvételemről, de előbb egy levélről.
Egy megdöbbentő levél
„Tisztelt Támogatást Igénylő!
Tájékoztatjuk, hogy rendkívül nagy érdeklődés mellett nyílt meg a Ginop-pályázat beadási ideje. Az Ön által benyújtott pályázat a felfüggesztés után érkezett be. Vállalkozásának fejlődése kiemelten fontos számunkra. Azt javasoljuk, hogy tájékozódjon a további pályázati lehetőségek iránt.”
Röviden összefoglaltunk egy udvarias levelet, amit nagyon sokan kaptak meg ma hajnalban. Azt írtuk, udvarias, de aki megkapta, aligha ezt értékelte, inkább szentségelt egy óriásit, kiderült belőle ugyanis, hogy valójában nem a korábban hitt 14, hanem 5 perc alatt kimerült egy 100 milliárdos pályázat, ezen pedig sokan, teljesen érthetően, kiborultak.
„Nagy boldogan kiértesítettem az ügyfelemet, hogy bár kevés pályázatot tudtunk beadni, de az övét igen, ma visszahívtam, hogy bocs, mégsem”
– mesélte egy pályázatíró.
Július 12-én a Telex.hu sok-sok olvasói panasz nyomán megírta, hogy az aznap (vagyis 2021. július 12-én) reggel meghirdetett Ginop 1.2.1-21, vagyis a magyar kis- és középvállalkozásokat segítő Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program egyik pályázata kudarcba fulladt.
A politikusok által már jó előre beharangozott 100 milliárd forint keretösszegű pályázat beadása – a rendkívül buta kiírással – őrült informatikai versenyfutássá változott: a rendszer lefagyott, akadozott, majd 14 perc után (egészen pontosan 08:14:27-kor) betelt. Szakszerűen „felfüggesztett állapotba került”, ami után már nem volt lehetőség a támogatási kérelem benyújtására. Állítólag 7.59-kor 440 milliárd forintnyi pályázattal vártak arra a bizonyos egyetlen gombnyomásra a pályázatírók.
A kormánynak is csak látszólag tetszett
Az ITM azért kiadott egy alapvetően pozitív hangvételű közleményt, amely kiemelte a nagy érdeklődést, és némileg eufemisztikusan annyit azért megjegyzett, hogy a meghirdetés napján már ki is merült a forrás.
Akkor még az ITM sem tudta, hogy másnap hajnalban mi következik. Azt már csak a háttérben hallottuk, hogy a három intézményhez is kapcsolható (Pénzügyminisztérium, Innovációs és Technológiai Minisztérium, Miniszterelnökség) ügy házon belül is zavart okozott. Volt olyan pénzügyminisztériumi dolgozó, aki nem értette, hogy egész nap ők is ki voltak tiltva a pályázatkezelési rendszerből, más intézményből meg egy beszélgetőpartnerünk keresetlen szavakkal azon háborgott, hogy
„ezek tényleg ennyire hülyék? Miért bőszítjük fel az embereket azzal, hogy utólag megmondjuk, hogy nem is 14, hanem csak 4 percig lehetett biztosan beadni a pályázatot?”
Érdekesség, hogy még a KESMA-csoporthoz tartozó Világgazdaság is a következő mondattal kezdte a cikkét:
„Érdemes lenne újragondolni a Ginop Plusz peremfeltételeit az októberi folytatásra, hétfő reggel ugyanis negyedóráig sem volt nyitva a pályázati ablak. Nemzetgazdasági érdek, hogy ne a leggyorsabbak, hanem a legversenyképesebbek jussanak támogatáshoz.”
Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni, hogy a temérdek beszámoló alapján mit tapasztaltak a pályázatírók.
A hangulat gyászos
Az online világban az olvasó könnyen ír levelet egy sajtóterméknek vagy a cikk szerzőjének, természetesen így sokszor van tömeges reakció egy-egy cikk után, de a Ginop-pályázatról szóló cikkünk után tényleg szinte „égtek a vonalak”. A kkv-szektor képviselői és sok pályázatíró – legalábbis a mi tapasztalataink szerint – nagyon kiakadt, sokan nem tudták megemészteni, hogy napok, hetek, hónapok munkája ment el azon, hogy nem lehetett egy nyomorult „entert”, vagyis a benyújtás gombját megnyomni.
A sajtót olykor azzal is vádolják, hogy szenzációhajhász, túloz. A pályázattal kapcsolatos olvasói levelek, telefonok esetében biztosan állíthatjuk, hogy eddig inkább letekertük a volumét, de tényleg elhangzott az, hogy
„egy évtizede dolgozom pályázatokkal, de ilyen rémes helyzettel még nem találkoztam”,
„külföldre költözöm”,
„a kolléganőm sírógörcsöt kapott, egy hétig a nagymama vigyázott éjjel-nappal a három gyerekre, és teljesen feleslegessé vált a munkája, mert végül nem volt lehetősége megnyomni a gombot.”
Új elemek
Tegnapi cikkünkhöz képest a legtöbb új felháborodás azért érkezett, mert a látszólag befogadott pályázatok egy része is kapott egy hajnali üzenetet.
„Hatvanszázalékos aránnyal tudtuk beadni tegnap a pályázatainkat, aztán hajnalban azok hatvan százaléka is ment a kukába”
– hallottuk.
„Furcsa volt, hogy a projektek kódszáma – ami normális esetben fél órán belül megjön – egész nap nem érkezett meg. Végül hajnalban jött az üzenet, miszerint elutasították őket. Ami furcsa volt, hogy a 8.03-kor beadott projektünk is ezres sorszámot kapott már, az EPTK rendszere képes lenne másodpercenként 5 projektet befogadni? A projektek befogadása a beküldés után automatikusan történik, mintegy 15-20 perc csúszással. A jelek arra utalnak, hogy ezt az automatizmust felfüggesztették, ez arra utal, hogy az adatbázissal valakinek még manuálisan dolga akadt, csak hajnalban jöttek meg az értesítések”
– mondta egy másik forrásunk.
Egy különös karbantartás
Volt emellett még egy zavaró körülmény. Több olvasó jelezte nekünk azt is, hogy sikerült a beadásra időzíteni egy EPTK-karbantartást is. 8-tól lehetett beadni az előre tudhatóan tömeges érdeklődést kiváltó pályázatot, de a rendszer egy olyan üzenetet is küldött, hogy 2021. július 12-én 7.59 és 9.00 között karbantartás lesz. Még egy piros visszaszámláló felület is elindult, hogy 8-kor lezár a rendszer.
Aki érdeklődött, azt ugyan megnyugtatták, hogy a tervezett karbantartás a Ginop-beadást nem érinti, de többen jelezték, hogy teljességgel megzavarta őket ez a karbantartási üzenet.
„Próbálunk jóindulatot feltételezni, de az informatikai rendszert nem lehetett sokmilliárd forintos fejlesztés révén úgy megcsinálni, hogy működjön? Mi lesz a választásoknál?”
A lényeg
„Ez egy nagy betli volt, ami eleve be volt kódolva ebbe a dilettáns kiírásba. Nagyon letolták a belépési küszöbét, majd idétlenül keverték az egyszerűsített és a sztenderd eljárást. Pontozás is volt, de a sorrend is számított.”
Itt jön be a futóverseny példája. A gazdaságnak az lenne a jó, ha a legjobb projektek nyernének, nem azok, akik a leggyorsabban meg tudták nyomni a gombot.
A kiíró még javíthatna a dolgon, csak az „munkás” lenne. Be kellene fogadnia a tegnap várakozó projekteket és kiértékelni őket. Nyerjenek a legjobbak, de ne csak azok, akik 8.04-ig befértek a rendszerbe. (Forrásaink szerint 8.04.30 és 8.05.10 között lehetett valami leakadás, ott van valahol a határ az átcsúszott és a visszatapsolt beadások között.)
A hatékony gazdaság-fejlesztés eszköze a verseny, de nem a gombnyomási verseny, hanem egy transzparens szempontrendszer alapján objektív méréssel kellene megtalálni a legjobb gazdaság-fejlesztő projekteket, azokat kell támogatni. Ha a 80 pontos nem jut be, a 40 pontos meg bejut, az őrültség.
Ha a pályázati rendszer nem tette lehetővé a bejutást, akkor be kell engedni mindenkit és leértékelni, és akkor nyerjenek a 65 pont feletti pályázatok. Még most is lehetne javítani az ügyön.
Nem így kellett volna
Igen, valójában a pontozásokkal kapcsolatban is mindig van kritika, aki lemarad, biztosan azt feltételezi, hogy a csókosok nyernek, de talán azért kialakítható egy olyan objektív pontrendszer, cégregiszterből, NAV-tól, ami metrikus, igaz, természetesen biztosan vannak jövőbeli vállalások, ígért szempontok is ilyenkor (képzések, a kapacitás révén remélt árbevétel-emelkedés, munkahelyteremtés).
A bizalomhiány miatt majd mindig felmerül, hogy így meg lehet támogatni azt, aki csókos, vagy azért, mert felpontozzák, vagy azért, mert ő jobban ismeri a pontozás körülményeit, de Magyarország tényleg akkor jár jól, ha a legjobb projekteket támogatja, nem azt, akinek éppen befér a gombnyomási versenyben a pályázata.
Most mindenki rosszul járt. A kormány segíteni akart, de csak elégedetlenséget szült. A pályázatírók hiába dolgoztak, magyarázkodhatnak. A kkv-k egy idióta versenyfutás alapján méretődtek meg, nem valamilyen értelmes szempont alapján. Mi, adófizetők meg azon bosszankodhatunk, hogy a források nem a legjobbakhoz, hanem a legszerencsésebbekhez mennek.
Partnereinktől
|
Hajnalban jött a hidegzuhany: az eddig ismertnél is súlyosabb fiaskó lett a 14 perc alatt kifogyó pályázat
|
Nagyon kiakadtak a hazai kkv-k és pályázatírók. Tegnapi cikkünk után mára számolatlanul kaptuk a felháborodott leveleket. Ezek szerint a helyzet sokkal súlyosabb annál, mint amit elsőre hittünk. Hajnalra ugyanis a 14 percen belül beküldött és befogadott pályázatok jelentős részét is kidobták, most úgy áll, hogy valójában 5 percig működött csak a pályázati rendszer.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/13/hajnalban-jott-a-ginop-hidegzuhany-a-kkv-knak-meg-mindig-lenne-mod-a-botrany-orvoslasara
|
2021-07-13 16:54:00
| true | null | null |
Telex
|
2021. július 12-én a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagy napra készültek. Hosszú idő után végre komoly forrásra lehetett pályázni. Ezen a napon nyílt meg a kkv-k digitális fejlődését segítő kormányzati pályázat. A 3-4 hónapja reklámozott, első körében is 100 milliárd forint keretösszegű Ginop 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázata, de az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületet (EPTK) akadozott, majd végül összesen 14 percig volt nyitva, addig is köhögött, lefagyott, majd jött az üzenet:
„Felhívjuk figyelmét, hogy jelen támogatási felhívás 2021. 07. 12. 08:14:27 időponttól felfüggesztett állapotban van, ezért nincs lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.”
A profik ügyesebbek voltak
A profi pályázatírók persze tudták, hogy ez várható. Az egyik forrásunk elmesélte, hogy reggel 6-tól komoly informatikusi támogató csapattal vártak az irodában. Azt előre tudták, hogy nem lesz sok idő, így különböző helyszíneken, vagyis fragmentált internetes kapcsolattal („próbáltuk porlasztani a beadásokat, ne egy kábelen lógjunk, mindenre felkészültünk”), munkatársanként 2-3 számítógéppel és minden számítógépen három böngészőt (Mozilla, Explorer, Chrome) egyszerre kinyitva várakoztak.
Minden gépen és minden böngészőben tökéletesen elő volt készítve egy-egy pályázat. Abban ugyanis mindenki biztos volt, hogy nem lesz idő egy embernek, egy gépen több pályázatot is beadnia.
Így is csak félsiker
Ennek a cégnek sikerült ugyan beadnia pályázatokat, de így is nagyon sok, hetekig készülő ügyfélnek kell majd csalódást okozniuk, mert az ő pályázatuk nem jutott el a kiíróhoz.
A kisebb pályázók, akik közül mintegy fél tucat értesítette a Telexet, vagy konkrétan a szerzőt a történtekről, még ennyire sem voltak sikeresek, ők csak idegeskedtek, hogy
„a rendszer nem volt elérhető, a rendszer a beküldött státusz után visszaváltozott nem beküldhetőre, így most nem tudom, mi van”
– ilyen és hasonló visszajelzéseket kaptunk.
Az biztos, hogy a Pénzügyminisztérium alá tartozó GINOP IH (Irányító Hatóság) pályázata nem sikerült jól. Erről megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is (sok időt egyelőre nem adtunk a válaszra, hiszen hamar közöltük a reggeli eseményekről ezt a cikket, de ha érkeznek válaszok, azonnal frissítjük az írásunkat!).
Frissítés: koradélután több címzett is jelezte, hogy az ITM a témában sajtóközleményt adott ki, amely itt olvasható. az anyag némi eufemizmussal így fogalmaz:
A keret kimerülése miatt a beadás napján felfüggesztésre került a GINOP PLUSZ-1.2.1-21 első felhívása
Az ITM elárulta, hogy a pályázatra a 8 órai nyitást követően 1137 pályázat érkezett 130 milliárd forint értékben, ezért a felhívás a kiírásban foglaltaknak megfelelően automatikusan felfüggesztésre került. Forrásaink úgy tudják, hogy a rendszerbe előzetesen elhelyezett igények összege jelentősen meghaladta a 400 milliárd forintot is. A minket elérő kisebb pályázók mindenesetre úgy élték meg a folyamatot, hogy gyakorlatilag esélyük sem volt,
„humán erővel lehetetlen volt a pályázati felületet megnyitni, hozzáférni a kitöltő felülethez, bevinni az adatokat, lefuttatni az ellenőrzést és rákattintani a Benyújtás gombra. ”
A nagyobb cégek is panaszkodtak, de ők a komoly hr-előkészületek után sikereket is elértek.
Most jön a magyarázkodás
Korábban a Telex már írt cikket ilyen hirtelen megnyíló és gyorsan betelő pályázatokról, a belinkelt írás a HIPA egy pályázatának anomáliáiról szól. A pályázatírók szerint ez gond a kollégáknak is, hiszen sikerdíjasak a cégek, ilyenkor nincs bevétel, hiábavaló volt a hosszú munka, de gond a vállalkozóknak is, mert ők fejleszteni szeretnének.
„mi három hetet dolgoztunk, ha vannak konzervanyagaid, akkor kicsi időt meg lehet takarítani az előkészületekben, de legalább 20-40 órát követel meg a felkészülés a cégvezetőtől, és ehhez jön még a pályázatírók munkája. Ezt az időt nem a normál ügyvezetői feladatokra költöd, mindenkinek fáj, ha ezt hiába pazarolod el”
– mondta egy sikertelen pályázó.
A tanácsadóknak most kifejezetten kellemetlen napjai jönnek, megint el kell magyarázniuk az ügyfeleiknek, hogy nem ők az ügyetlenek, hanem a rendszer ilyen.
„Nem hiszem, hogy ez valami tudatos csalás lenne, csak még amikor segíteni szeretne a kormány, akkor is több ellenséget szerez, mint hálás embert”
– fogalmazott egy vállalkozó.
Egy pályázatíró pedig így fogalmazott:
„full dobókocka volt, hogy mi ment be, és mi nem.”
Folytatás
Elvileg javítani még lehet, hivatalosan 2021. július 12-től 2022. január 17-ig tart a program. A támogatási kérelmek benyújtása ütemezett:
benyújtási szakasz: 2021. július 12. 8 óra 00 perctől – 2021. július 19. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 100 milliárd Ft
benyújtási szakasz: 2021. október 11. 8 óra 00 perctől – 2021. október 18. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 50 milliárd Ft
benyújtási szakasz: 2022. január 10. 8 óra 00 perctől – 2022. január 17. 12 óra 00 percig, rendelkezésre álló keret: 50 milliárd Ft
Forrásaink nem értik, hogy miképpen lehet ennyi bosszúságot okozni.
„Megy a propaganda, hogy a kormány segíteni szeretné a vállalkozásokat, és valóban ilyen nagyságrendű általános, kkv-kat célzó gazdaságfejlesztési pénz régen nem érkezett, de erre most mindenki beindult, és a nagy többség feleslegesen dolgozott.”
A mezőgazdaságban jobban működik
A háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy vagy a program volt túl tág, vagy a belépési lehetőség volt túl egyszerű a rendelkezésre álló forráshoz képest. Általában a limit 130 százalékát szokta beengedi a pályázati kiíró, mert abból lesz kábé 100 százalék jó pályázat, az afeletti rész elbukik, gyenge a pályázat, formai hibát vét a pályázó, vagy eleve nem is volt jogosult.
Az érthető, hogy a kiíró nem akar fenntartani egy hatalmas stábot arra, hogy tízszeres pályázati mennyiségből szelektáljon, de azért azoknál a programoknál, ahol nem az érkezési sorrend számít és adott napig biztosan nyitva van a program, majd jön a pontozás, elkerülhető az őrült tumultus. Ilyenkor is van, hogy bejelenti a kiíró, hogy hamarabb felfüggeszti a programot, de azért pár nap még a pályázók rendelkezésére szokott állni.
A mezőgazdasági termelőknél általában megoldott az, hogy nem kell minden gazdának 7.55-kor extázisban ott ülnie egy gép előtt, és idegbajt kapnia a lefagyás miatt.
Egy szakember így látta:
|
Előbb lefagyott a rendszer, majd 14 perc alatt elfogyott a kisvállalkozóknak szóló, 100 milliárdos pályázat
|
A kormány szívesen kommunikál arról, hogy segíti a hazai kisvállalkozásokat. Ha egy pályázat sikeres, akkor még népszerűséget, akár szavazatokat is hozhat. Ám hétfőn inkább csak felbosszantotta a GINOP-pályázat a pályázók tömegeit.
2021. július 12-én a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagy napra készültek. Hosszú idő után végre komoly forrásra lehetett pályázni. Ezen a napon nyílt meg a kkv-k digitális fejlődését segítő kormányzati pályázat. A 3-4 hónapja reklámozott, első körében is 100 milliárd forint keretösszegű Ginop 1.2.1-21, vagyis a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázata, de az Elektronikus Pályázói Tájékoztató Felületet (EPTK) akadozott, majd végül összesen 14 percig volt nyitva, addig is köhögött, lefagyott, majd jött az üzenet:
„Felhívjuk figyelmét, hogy jelen támogatási felhívás 2021. 07. 12. 08:14:27 időponttól felfüggesztett állapotban van, ezért nincs lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.”
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/12/sok-kkv-dolgozott-hiaba-elobb-lefagyott-a-rendszer-majd-14-perc-alatt-elfogyott-a-100-milliardos-ginop-palyazat
|
2021-07-12 17:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Elutasította a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a soroksári nemzetiségi iskolát kezelésbe vehesse a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ). Emellett nem fogadta el a minisztérium az iskolát 15 éve vezető igazgató pályázatát sem, így bizonytalan, hogy folytathatja-e Kreisz Erzsébet a munkáját az iskola élén – írta a Jelen.
Pedig ő volt az egyetlen pályázó, támogatta az iskola, a szülői közösség és a tankerület is.
A szülői közösség 90 százalékos többséggel azt is megszavazta, hogy az iskolát vegye át kezelésébe az SNNÖ. A kezdeményezés mellé állt az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője is, aki rendszeresen a Fidesz mellett szavaz – Ritter Imre megszavazta a pedofília büntetését szorgalmazó, a módosítással azonban végül melegellenessé tett törvényt is –, ám a kormányzat mégis elutasította a helyi közösség kérését.
„Nem mutattuk be elég világosan a terveinket – nevezetesen, hogy nem akarunk semmit sem változtatni az iskola oktatási struktúráján? Nem voltak átláthatóak a céljaink? Előfordult már az általunk támogatott iskolában, hogy csak német származású tanulókat vettünk fel? Miért nem értik meg a döntéshozók, hogy mi nem elvenni akarunk a közösségtől, hanem adni: szellemben, tárgyban és infrastruktúrában? Mélységesen sajnálom, hogy nem értették meg, hogy nem a helyi erők ellenében, hanem velük együtt akarjuk megvalósítani a magyarországi német oktatási központ gondolatát” – idézte a lap a csalódott Englenderné Hock Ibolyát, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökét.
Nem derül ki, miért utasította el a minisztérium, hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola az SNNÖ kezelésébe kerüljön, de Szabó Szabolcs független országgyűlési szerint a döntést befolyásolhatta, hogy abban a lakónegyedben, amely a Grassalkovich iskolakörzetéhez tartozik, hatalmas ingatlanberuházás folyt és zajlik még jelenleg is. Itt lakik a Fidesz pártigazgatja, Kubatov Gábor és az ő jobbkeze, Farkas Kálmán is. „Ebben a lakóövezetben egyre nő a gyerekek száma, fontos tehát az ott élő családoknak, hogy milyen iskola érhető el a közelben. – Soroksár óvárosi részén két iskola van a Grassin kívül. Az egyre inkább elszegregálódó Mikszáth Kálmán Általános Iskola és a Páneurópa Általános Iskola, ami viszont annyira kényelmesen már nem közelíthető meg. A Grassihoz hasonló színvonalú oktatás a Török Flóris Általános Iskolában van, de az már a pesterzsébeti rész közelében van. A kerületben 1800 gyerek jár iskolába, harmaduk, azaz 600 gyerek a Grassiba. A fenntartóváltási kérelem visszautasításában az is közrejátszhatott, hogy az állam félt attól, hogy a körzetes ellátást biztosító intézmények közül kiesne az, amelybe a kerületi gyerekek harmada jár” – írta a lap, amely szerint Kreisz Erzsébet iskolaigazgatói pályázatát az Emmi azért utasíthatta el, mert az igazgatónő támogatta a kezdeményezést, hogy a Grassalkovichot átvegye a német nemzetiségi önkormányzat.
|
Hiába kérte a szülők 90 százaléka, nem vehette át a német kisebbségi önkormányzat a német nemzetiségi iskolát
|
Elutasította a Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy a soroksári nemzetiségi iskolát kezelésbe vehesse a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ). Emellett nem fogadta el a minisztérium az iskolát 15 éve vezető igazgató pályázatát sem, így bizonytalan, hogy folytathatja-e Kreisz Erzsébet a munkáját az iskola élén – írta a Jelen.
Pedig ő volt az egyetlen pályázó, támogatta az iskola, a szülői közösség és a tankerület is.
A szülői közösség 90 százalékos többséggel azt is megszavazta, hogy az iskolát vegye át kezelésébe az SNNÖ. A kezdeményezés mellé állt az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője is, aki rendszeresen a Fidesz mellett szavaz – Ritter Imre megszavazta a pedofília büntetését szorgalmazó, a módosítással azonban végül melegellenessé tett törvényt is –, ám a kormányzat mégis elutasította a helyi közösség kérését.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/05/hiaba-kerte-a-szulok-90-szazaleka-nem-vehette-at-a-nemet-kisebbsegi-onkormanyzat-soroksari-nemet-nemzetisegi-iskolat
|
2021-07-05 17:07:00
| true | null | null |
Telex
|
A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
A rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása.
A kiegészítő bányajáradékot havonta kell megfizetni, a következő hónap 15. napjáig. A kiegészítő bányajáradékot „a közegészségügyi célú, állami magasépítési beruházásra kell fordítani” – áll a rendeletben, amely július 15-én lép hatályba.
Megreguláz a kormány
A Magyar Közlöny további, bányát érintő rendeletet is tartalmaz, amely a kitermelés mielőbbi megkezdésére ösztönzi a kitermelési engedély tulajdonosát.
Ez egybevág a kormány eddigi lépéseivel a bányákkal kapcsolatban, amellyel a cél a mind nagyobb állami kontroll és azután újraosztáshoz szükséges mozgástér megteremtése. Erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A koronavírusra hivatkozva a kormány rendeletben döntött úgy, hogy jogában áll elővásárlási jogot bejegyezni a bányákra. Ezután lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő zárt tenderen hirdessen pályázatot a kitermelési jogra, végül azt is, hogy az állam ne eladja, csupán bérbeadja a kitermelési jogot.
Orbán Viktor korábban elmondta, hogy céljuk, hogy olyanok jussanak a joghoz, akik valóban a kitermelést akarják megvalósítani, nem pedig a versenytársakat kiszorítani.
A törekvés önmagában legitim is lehetne, ám a rendelkezésnek lehet olyan következménye is, hogy az állam valódi verseny híján végül sokkal olcsóbban értékesíti a bányászati jogot, aminek az árát tovább csökkenti, hogy eladás helyett bérbeadásról van szó. Miközben a bányászati jog értékét a kitermelés adja, ha ez megtörténik a bérbeadás idején, akkor hiába száll vissza a jog az államra, az – amennyiben már nincs kitermelhető nyersanyag – már nem képvisel értéket.
|
90 százalékos különadót vet ki a nagyobb bányákra a kormány
|
A gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. A koronavírusra hivatkozó rendelet alapján azok a bányák, amelyek kavics, homok, agyag bányászatával, gipsz, mész és cement gyártásával foglalkoznak főtevékenységként, és nettó árbevételük meghaladta a 3 milliárd forintot, azok 90 százalékos különadóval kell, hogy számoljanak.
Ezt a kormány az általa tonnánként meghatározott – kavics esetében 700 forint, cement esetében 20 ezer forint – áron felüli értékesítés esetén, a különbözetre veti ki.
A rendelet célja a „tisztességes haszonkulcs” kialakítása.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/09/90-szazalekos-kulonadot-vet-ki-a-nagyobb-banyakra-a-kormany
|
2021-07-09 17:12:00
| true | null | null |
Telex
|
Aki azt gondolta, hogy a Győr hulladékgazdálkodásáért felelős céggel (GYHG) kapcsolatban tisztán fog látni a győri közgyűlés szerdai ülése után, az tévedett. Az esély ugyan megvolt, hisz a képviselők külön napirendi pontként tárgyalták a vállalat gazdálkodását. Annyi kiderült, hogy az előző évhez képest hússzorosára, 758 millió forintra nőtt a veszteség, de azt senki nem tudja, kicsoda A. Alexander, és mit csinált valójában a cég és a polgármesteri hivatal környékén.
Ahhoz, hogy a folytatást értsék, össze kell foglalni annak a cikksorozatnak a lényegét, amelyet az Ugytudjuk.hu újságírója jegyez tavasz óta. Az ebben leírt mondatokra hivatkozott ugyanis a győri ellenzék, és tett fel kérdéseket. Nem egyet, nem kettőt egy bizonyos A. Alexander kapcsán, aki a cikk állítása szerint jó üzleteket kötött, bejáratos volt a győri polgármesteri hivatalba, beleszólása volt a döntési mechanizmusokba, miközben semmilyen pozíciója nem volt sem az önkormányzatnál, sem pedig a hulladékgazdálkodási cégnél.
A győri hulladékkezelést korábban a Győr-Szol végezte. 2014. július 1-jével létrejött a leányvállalata, a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG). Vele áll most szerződésben a 112 településsel megalakult társulás. A falvak mellett valóban kiemelkedik a bevitt vagyont tekintve Győr, amely azonban ebből nem igen profitál.
Dézsi Csaba András röviden így foglalta össze a polgármesteri regnálása előtt kötött szerződést: „El lett cseszve.”
Ami biztos, hogy a GYHG veszteséges, a hiányt illetően egy meglehetősen markáns számot a Telexnek adott interjúban mondott ki először a győri városvezető.
A vállalat beszámolója szerint a GYHG 2020-ban 758 millió forint hiányt halmozott fel, hússzorosát a 2019-es számnak, ami 37 millió volt. A beszámolót a képviselők az ülés előtt kapták csak meg, sok idő nem maradt az átolvasásra, nem is nagyon lovagoltak a számokon. Sokkal inkább azokon a személyi változásokon, amelyek az elmúlt hónapokban a GYHG és a társulás táján megtörténtek. Távozott a társulás éléről Borsi Róbert, aki a helyi Fidesz meghatározó tagja, a helyére lépő Németh Zoltán (ő a megyei közgyűlés fideszes elnöke) szintén lemondott a nem sokáig betöltött pozícióról. Az ő esetében a kormányhivatal emelt kifogást. A GYHG vezetésében is többen adták a kilincset egymásnak.
Az ellenzék részéről Pollreisz Balázs (MSZP), Balla Jenő (Összefogás Győrért) és Glázer Tímea (DK) sorolta a kérdéseit, a többi mellett ezeket:
Miért kellett titoktartási nyilatkozatot aláíratni a dolgozókkal?
Miért volt irodája A. Alexandernek a Győr-Szolnál, és belépője a polgármesteri hivatalba?
Milyen rálátása van a döntésekre?
Megzsarolta-e Dézsi Csaba Andrást is?
Tudja-e a polgármester, hogy az illető az ő nevében tárgyal?
Mi lesz az optikai válogatóval?
A személyeskedésektől nem mentes kérdés-válaszok során a Győr Projekt ügyvezető igazgatója (az összevont óriáscéghez tartozik már a hulladékgazdálkodás is) „bevált szokásnak” nevezte a titoktartási nyilatkozat aláírását. A. Alexandert személyesen nem ismeri a polgármester, az illetőnek nincs belépője a hivatalba, és mint kiderült, szerződésben sem áll már vele a városi cég. Az optikai válogatónak pedig nincs most realitása, túl sokba kerülne.
Nem jutott tehát egy lépéssel sem előbbre a politika. A helyi hírportál a közelmúltban hírt adott azért arról, hogy a nyomozás az ügyben tovább folyik, és a rendőrség iratokat foglalt le.
„Messzire nyúlnak a problémák” – mondta az elhúzódó vita végén Dézsi Csaba András polgármester. A nyomozás szerinte arra mindenképp jó lesz, hogy „tisztára mossa a dolgokat”, „nem lesznek mende-mondák”. „A show műsornak vége”, tette ki a pontot a vita végére a polgármester, de megállapítani csak annyit tud egy győri az adok-kapokból, hogy a hulladékgazdálkodás veszteséges, az éjszakai szemétszállítás, amelyet egyébként épp a szocialista Pollreisz Balázs ötletére vezettek be, majd nem sokkal később a lakossági panaszok miatt visszaállítottak, csaknem 80 millió forint mínuszt termelt. Valószínűleg ezt még elégszer Pollreisz orra alá dörgöli majd a jobboldal. A Győr Projekt vezetője most, tehát 2021 júniusában úgy gondolja, a racionalizálásokkal a GYHG „2023-ig szépen el tud működni”.
|
Hússzorosára nőtt a győri hulladékos cég vesztesége, és most sem tudni, ki az az A. Alexander
|
Aki azt gondolta, hogy a Győr hulladékgazdálkodásáért felelős céggel (GYHG) kapcsolatban tisztán fog látni a győri közgyűlés szerdai ülése után, az tévedett. Az esély ugyan megvolt, hisz a képviselők külön napirendi pontként tárgyalták a vállalat gazdálkodását. Annyi kiderült, hogy az előző évhez képest hússzorosára, 758 millió forintra nőtt a veszteség, de azt senki nem tudja, kicsoda A. Alexander, és mit csinált valójában a cég és a polgármesteri hivatal környékén.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/06/30/gyor-kozgyules-hulladekgazdalkodas-gyhg-alexander-dezsi-csaba-andras
|
2021-06-30 17:31:00
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Nemzeti Bank összesen 32,5 millió forint bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira hitelkockázati, IT, tőkeszámítási, adatszolgáltatási és vállalatirányítási hiányosságok miatt, és kötelezte a vizsgált intézményeket azok mielőbbi kiküszöbölésére, írja közleményében az MNB. Azt is írták, hogy a feltárt problémák nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését.
A helyszíni ellenőrzést is magában foglaló, 2019. november 1-től kezdődő időszakra vonatkozó vizsgálatot a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-nél (MTB Zrt.) és az irányítása alatt álló Takarékbank Zrt.-nél valamint Takarék Központi Követeléskezelő Zrt.-nél folytatták le.
Az MNB megállapította, hogy az MTB Zrt. több ponton – így többek közt a csoportszintű ügyfélcsoport-nyilvántartás, a nagykockázat-vállalás rendjének szabályozása, az ügyféllimitrendszer nyilvántartása, visszamérése esetében – hibásan és hiányosan kezeli a hitelkockázatokat. Adatbiztonsági, nyilvántartási hiányosságok merültek fel az informatikai védelmi rendszer esetében, valamint a tőkekövetelmény számítása során az MTB Zrt. nem tartotta be teljeskörűen a jogszabályi előírásokat. A felügyeleti adatszolgáltatásban egyes jelentéstáblák szintén hibásnak bizonyultak, a vállalatirányítás terén pedig az MTB Zrt. belső ellenőrzési területe a vizsgált időszakban nem rendelkezett elegendő erőforrással feladatainak teljes körű ellátásához.
A Takarékbanknál az MNB a hitelkockázatok terén a követelésminősítés, értékvesztési modell, illetve az átstrukturálás szabályozása, nyilvántartása terén tárt fel hiányosságokat. A Takarékbank egyebek közt helytelenül határozta meg az IFRS9 szerinti céltartalékai, értékvesztése mértékét, és egyes ügyleteket nem sorolt át a megfelelő kockázati kategóriákba. A Takarékbank tőkeszámítása az ingatlanfinanszírozási kockázati súlyozás nem megfelelő megállapítása miatt bizonyult helytelennek. Pontatlan volt emellett a Takarékbank konszolidált biztosított betétállományának nyilvántartása is, míg az IT rendszernél a határvédelem, valamint a külső támadások elleni infrastruktúra esetében szükséges a célvizsgálat által feltárt hiányosságok megszüntetése, írták a közleményben.
A Takarék Követeléskezelőnél a vállalati követelések kezelése, az ügyletek adatai, dokumentumai, és a követeléskezelés során szerzett egyéb információk rögzítése, valamint a várható megtérülések vizsgálata és dokumentálása esetében tártak fel hiányosságokat.
Az MNB az MTB Zrt. esetében 15,5 millió, a Takarékbankra 14 millió, míg a Takarék Követeléskezelőre 3 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki, és kötelezte az intézményeket, hogy 2021. október 31-i és december 31-i határidőkkel számoljanak be a problémák megszüntetéséhez tett intézkedéseikről.
Az MNB szerint a bírságok összegének meghatározásakor súlyosító körülménynek számított egyes hiányosságok kockázati súlya, besorolása, illetve a Takarék Bankcsoport pénzpiaci súlya is. Enyhítő körülménynek tekintették a vizsgált intézmények együttműködő magatartását, és hogy már a vizsgálat alatt megkezdték a hiányosságok egy részének kiküszöbölését, egyes hibákat pedig meg is szüntettek.
|
Az MNB 32,5 milliós bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira
|
A Magyar Nemzeti Bank összesen 32,5 millió forint bírságot szabott ki a Takarék Bankcsoport tagjaira hitelkockázati, IT, tőkeszámítási, adatszolgáltatási és vállalatirányítási hiányosságok miatt, és kötelezte a vizsgált intézményeket azok mielőbbi kiküszöbölésére, írja közleményében az MNB. Azt is írták, hogy a feltárt problémák nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/07/mnb-takarekbank-birsag-hitelkockazat
|
2021-07-07 17:38:00
| true | null | null |
Telex
|
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „visszautasítja a rágalmakat”, amiket Hadházy Ákos fogalmazott meg a Facebookon korábban, miszerint a NAV különösen nagy értékben, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél.
Az egyetem friss közleményében most azt írja, „visszautasít minden olyan politikai motívumú hamis híresztelést, amely az NKE jó hírnevét törekszik csorbítani”. Röviden azt is írják, az egyetem már az alapítása óta jelentős EU-s projekteket vezet a közszolgálat-fejlesztés területén. 2016-tól az unió 23,5 milliárd forinttal támogatta a NKE képzési és kutatási kapacitásainak építését, „ezen keresztül pedig a magyar közigazgatás tisztviselői állományának és tudásbázisainak fejlesztését. Azokat a feladatokat, amelyeket az EU Bizottság auditja nem kívánt támogatni, az egyetem vagy nem valósította meg, vagy az egyetem saját költségvetéséből finanszírozta. Az EU által nyújtott 23,5 Milliárd Ft-os támogatás a magyar közszférát és a nemzetgazdaságot támogatta”.
Hadházy kedden írta a Facebookon, hogy az EU-s vizsgálat eredményei alapján tett bejelentést Polt Péter főügyésznél, aki Hadházy szerint „kénytelen volt” továbbítani az ügyet a NAV-hoz. Polt tájékoztatása szerint akkor nyomozás-kiegészítést rendeltek el, „mostani levelükben már ők is költségvetési csalás gyanúról beszélnek”, írta Hadházy, aki azt is hozzáfűzte, hogy a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályához tették át az ügyet.
|
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem visszautasítja Hadházy vádjait az EU-s csalásokról
|
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem „visszautasítja a rágalmakat”, amiket Hadházy Ákos fogalmazott meg a Facebookon korábban, miszerint a NAV különösen nagy értékben, üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz az egyetem sokmilliárdos EU-s projektjeinél.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/14/nemzeti-kozszolgalati-egyetem-hadhazy-akos-unios-tamogatas-nav
|
2021-07-14 12:30:00
| true | null | null |
Telex
|
„Mária most szembesült először azzal, hogy nem kap bemondásra egymilliárdot, csak akkor finanszírozza a Miniszterelnökség a Sorsok Háza projektet, ha pontosan tudja, hogy milyen lesz a kiállítás” – magyarázta egyik kormányzati forrásunk a Lázár János és Schmidt Mária közötti feszültség okát. Pedig korábban kiváló volt a kapcsolatuk, Schmidt már két ízben is „eladta” Lázárnak a Terror Háza klónjait: a Hódmezővásárhelyen 2006-ban nyílt Emlékpont nevű múzeumot, illetve korábban a Holokauszt Múzeumot. Mindkettőt zömében a Terror Háza stábja – és F. Kovács Attila építész – készítette bérmunkában.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Forrásaink szerint Schmidt kegyvesztettsége mögött az állhat, hogy ő beszélte tele Orbán Viktor fejét azzal, amit már a Terror Háza-koncepció is sugall, miszerint a náci megszállással Magyarország elveszítette függetlenségét és cselekvési szabadságát, és csak a rendszerváltással kapta vissza. Ennek hangsúlyozását a bal- és liberális oldalon úgy értelmezik, hogy felmenti a magyar politikát és a társadalom érintett részét a holokausztban játszott felelősség alól. Schmidt és Kerényi Imre eszelte ki e nézet kivetüléseként a német megszállási emlékművet. A „szörnyű giccs” – ahogy az egyik kormánytag fogalmazott a Narancsnak – hatalmas botrányt okozott, és bár az emlékműügybe az Orbán-kormány beleállt, a miniszterelnöknek idővel leesett, hogy rossz lóra tett. Más forrásaink szerint a kormány egyelőre nem akarja elvenni a Sorsok Háza-projektet Schmidttől, mert „nem lát mást, aki meg tudná csinálni”, de nem vállalja be, hogy a zsidó szervezetek jó részének ellenkezése dacára valósuljon meg. Schmidt Mária sem engedheti meg magának, hogy összevesszen a kormánnyal, hiszen nemcsak a Sorsok Háza, hanem a Terror Háza és a körülötte létrejött tudományos birodalma is, benne a XX. és XXI. Század Intézet adóforintokból épül.
Nagyon félnie azért nem kell. A Terror Háza „örökös” főigazgatójának, Schmidt Máriának és néhai férjének, Ungár Andrásnak szerteágazó pártbeli és üzleti kapcsolatai minden alkalommal, minden kormány alatt megvédték pozícióját, büdzséjét. Ungár András 2006-ban, 52 éves korában hunyt el, mintegy ötmilliárdos vagyont hagyott a feleségére. A Magyar Nemzetben barátja, Bayer Zsolt búcsúzott tőle. Madách téri irodaépületének földszinti részét 2005 nyarán fél évre átengedte a Fidesz által meghirdetett nemzeti konzultációnak. Zoltai Gusztávnak állítólag nagyon rosszulesett, hogy Schmidt Mária egyszer lemunkásőrözte, holott Schmidt apósával, Ungár Lajossal együtt húzták a fegyverszíjat az ’56-os forradalom utáni rendteremtésben elévülhetetlen érdemeket szerzett félkatonai szervezetben. A szociológus végzettségű Ungár András Lupis József bróker (akit 1998 nyarán sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt elítélték, és aki 2003 áprilisában szabadult, kedvezménnyel) mellett kezdte karrierjét, de nagy vagyonra a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt. 1997-es megvételével tett szert. A cég két legnagyobb tulajdonosa Nobilis Kristóf és Ungár András volt. A 2013-ban 369 milliós adózott eredményt produkáló cég igazgatótanácsának tagjai többek között Nobilis Kristóf, Spéder Zoltán, valamint Schmidt Mária lánya, Ungár Anna. A cégben 24,62 százalékos részesedése van a Schmidt család (Mária és két gyermeke, Ungár Anna és Péter) tulajdonában lévő, Ungár Andrástól örökölt Pió 21 Kft.-nek. A BIF portfóliójába tartozott a maguktól táguló lakásokat is magába foglaló Pasa Park, ahol a fideszes elit, Rogán Antal, Varga Mihály is bevásárolt. Ungár Anna a Várhegyi Attila által vezetett és jelenleg a felesége, Várhegyiné Fekete Marianna által birtokolt Prestige Média Kft.-ben is tag volt 2006 és 2011 között. A Prestige Média sokat dolgozott önkormányzatoknak, például a hódmezővásárhelyinek 2010-ben 96 millióért készített városmarketinget.
Schmidt Mária Kövér Szilárddal (Kövér László öccse) és Várhegyi Attila feleségével együtt a 2010-ben megszűnt Magyar Egyetemi Kiadó Kft.-ben volt tag. A cégjegyzékből idén februárban törölt ART-EAST XXI. Kiadó és Nyomdaipari Kft.-ben az egész Schmidt család és Várhegyiné is érdekelt volt egy időben. A magán- és a közszálak összefonódnak, (Várhegyiné) Fekete Marianna történetesen a Terror Háza gazdasági igazgatója is. De a baloldalon is voltak Schmidtnek támogatói; amikor a 2006-os választási vereség után a jobboldalon Orbán Viktor leváltásán munkálkodott, Bajnai Gordont is Schmidt és milliárdos üzletfeleinek baráti köréhez tartozóként emlegették.
Kormányokon átívelő
A schmidti birodalom alapja az 1999-ben alapított Közép- és kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért (KTTK) Közalapítvány. Az első Orbán-kormány legelső költségvetési törvénye megvonta a Politikatörténeti Intézet 50 millió és az 1956-os Intézet 67 millió forintos állami támogatását, és éppen 117 millió forintot jutatott az újonnan létrehozott közalapítványnak, amely akkor még csupán a XX. Század Intézetet működtette, és célja a Terror Háza felépítése volt. Az Andrássy út 60.-at 800 millió forintért vásárolta meg az állam a közalapítvány számára, 2,7 milliárdért újította fel és rendezte be. (Összehasonlításul: a Sándor-palota kijött 2,2 milliárdból.) A közalapítvány székhelyeként kaptak egy XII. kerületi, Határőr úti ingatlant is. 2002-ben egy debreceni közalapítványt is magukba olvasztottak azért, hogy egy esetleges kormányváltás után a biztos fideszes bástya, Debrecen nélkül ne lehessen hozzányúlni a KTTK-hoz.
Fölösleges volt az aggodalom: a szocialisták és szabaddemokraták ellenzékként hevesen támadták ugyan a projektet, és kormányra kerülve morfondíroztak a névváltoztatáson vagy legalább a kiállítás „kiegészítésén”, ám végül megelégedtek azzal, hogy a Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter által három évre előre garantált (!) évi 330 millió forintos állami támogatást a parlament – Pető Iván javaslatára – 2003-ban 150 millióval csökkentette. A maradék 180 milliós támogatással még így is az átlagnál jobban finanszírozott lett volna a jelentős saját bevételekkel is rendelkező múzeum, amely valódi közgyűjteményi munkát nem végzett sem akkor, sem ma. (A hatalmas, állandó restaurálást, folyamatos feldolgozást igénylő tárgyegyüttessel rendelkező Közlekedési Múzeum és Néprajzi Múzeum kapott akkoriban 230 millió forintot.) Ám Schmidt Mária nem hagyta magát, a múzeum bezárásával fenyegetett. A magát árokbetemetőként meghatározó Medgyessy Péter miniszterelnök erre úgy megijedt, hogy 100 milliót rögtön visszaadva végül 297 millióra emelte a dotációt, és a Terror Háza váratlan meglátogatásával legitimálta a projektet. A szocialisták nyolc évük alatt nem nyúltak hozzá a közalapítvány kuratóriumához, elfogadták azt fideszes territóriumnak.
Mégis, bár múzeuma állam volt az államban, Schmidt nem volt elégedett. 2008-ban nyílt levelet írt Hiller István kulturális miniszternek azt kérve, „járjon közbe, hogy a XX. és a 2000-ben megalapított XXI. Század Intézet a Politikatörténeti Intézethez és 1956-os Intézethez hasonló támogatást kapjon”. Hiller teázni hívta az intézetek vezetőit, hároméves kutatási tervet kért tőlük, azt ígérve, hogy ennyi időre biztosítja a költségvetést. Úgy gondolta, egészséges volna, ha a politikai pártok szellemi hátországaiként is működő intézetek finanszírozása nem azon múlna, hogy épp melyik kormány van hatalmon. Aztán beütött a válság, és az egészből semmi sem lett, de 2008-ban a Terror Háza azért megkapott egy 1,2 milliárdos uniós projektet. Az uniós pénzek elosztásáért 2007-ig Bajnai Gordon felelt, aki a projekt indulását – már miniszterelnökként – közös sajtótájékoztatón jelentette be Schmidt Máriával. Az Emlékpontok című program költségvetésének egy részét a programban részt vevő iskolák kapták eszközbeszerzésre, 549 milliót pedig a közalapítvány költhetett el. 3200 interjú készült el, a diákok által felvett, alig kontrollált beszélgetések történeti és oktatási értéke csekély. Legalábbis erre utal, hogy a projekt honlapján, amelyen a felvételeknek csak egy része tekinthető meg 2001 óta, nem észlelni semmilyen aktivitást. (Az interjúk nem lettek leírva, kevés kulcsszóra lehet keresni.) Viszont jutott pénz a Terror Háza számára eszközbeszerzésre és tudományos kuratórium felállítására, melynek elnöke Schmidt Mária volt, havi 300 ezer forintért. Ezen kívül is számos projektet támogatott a költségvetés: 2006-ban 24 millió jutott az Emlékfal, 2009-ben 19 millió a Vasfüggöny emlékmű felállítására. De ez a pénz sem volt elég. Amikor 2009-ben valamennyi alapítvány költségvetését csökkentette a kormány – a KTTK-ét évi 240 millióról 210 millióra –, Schmidt Mária ismét a bezárással zsarolta a szocialista kormányzatot. Egy Hiller Istvánnak címzett levélben több mint 90 milliót követelt, mondván, anélkül a múzeum nem tud működni. A sértő hangnemű levélre adott választ nem ismerjük, vélhetően elutasító volt. Erre Schmidt régi ismerősénél, Bajnai Gordon miniszterelnöknél jelentette fel Hillert, aki egy Szigetvári Viktor államtitkár aláírásával ellátott levél tanúsága szerint 60 millió forint plusztámogatást juttatott Schmidtéknek a kormányzati tartalékalapból.
A sok nélkülözés után, 2011-től eljött a Kánaán: egyszerre két minisztérium (az Emmi jogelődje és a KIM) adott működési támogatást a Terror Házának és a XX. és a XXI. Század Intézet projektjeire. Összesen 476 millió költségvetési forint landolt Schmidtnél abban az évben. 2012-ben kissé visszavettek, a normatív támogatás 235 millióra állt vissza, de nem tudunk róla, hogy bezárással fenyegetőzött volna a főigazgató. 2013 megint a bőség éve lett, közel 1,1 milliárd forint jutott nekik. A közalapítvány éves beszámolói közül a bírósági iratokban csak a legutóbbiak – a 2011., 2012. és 2013. évi – találhatók; a 2012-es beszámolót is egy évvel a törvényes határidő után sikerült beadni. A bírósági iratokban nem találtuk nyomát az alapító okiratban szereplő kötelező, évenkénti kuratóriumi üléseknek sem. Törvény adta lehetőségünkkel élve be akartunk tekinteni a közalapítvány székhelyén őrzött dokumentumokba, de erre egy hét alatt sem kaptunk lehetőséget, ahogyan más kérdéseinkre sem érkeztek válaszok. Ezért a közalapítvány gazdájához, a Miniszterelnökséghez fordultunk. Tőlük megtudtuk, hogy 2014-ben már 1,9 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek Schmidt Máriáék. A közalapítvány 2014-es mérlege még nem nyilvános, így nem tudjuk, mi lett a csaknem kétmilliárd forinttal, aminek a felét költségvetési fejezetben kapták. De a 2013-as költéseket ismerjük, amiket a majd’ félmilliárdos első világháborús megemlékezések dobtak meg, merthogy ezek is Schmidthez tartoznak.
Talán már a kegyvesztettség jele volt, hogy a 2015-ös költségvetés tervezetében szereplő egymilliárdos támogatást végül megfelezték. Persze a helyzet nem drámai, mert a támogatás másik fele befigyelt az Emmi költségvetési során az I. világháborús centenáriumi megemlékezések címen.
Mária országa
A KTTK a XX. és a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet és a Terror Háza Múzeumot is működteti. Alapító okirata szerint az intézetek „első főigazgatója” Schmidt Mária, aki az operatív irányításra igazgatókat nevezhet ki. Semmilyen korlátozás nincs arra, hogy Schmidt meddig töltheti be e tisztséget, pályáztatási kötelezettsége nincs a közalapítványnak. Nem tudható, hogy a közalapítványnál betöltött öt főigazgatói funkciójáért, egyéb kuratóriumi tagságaiért mennyi fizetést vesz fel. Közérdekű adatigényléssel fordultunk ezért a közalapítványhoz, de nem kaptunk választ. Az intézetek költségvetéséről a közalapítvány dönt, ezekről az összegekről sem számoltak be lapunknak, de valószínűleg nem árulnának el túl sokat a számok, hiszen az intézetek és a múzeum között átfedések vannak munkatársakban, projektekben egyaránt. Kivéve a Habsburg Történeti Intézetet (HTI): a kormány 2010-ben számos közalapítvánnyal együtt azt is megszüntette, amely a HTI-t tartotta fenn, így került át a schmidti közalapítványhoz. Csak a vezetője, Gerő András maradt, illetve néhány általa szervezett program, aminek a költségvetését a közalapítványtól kell igényelni – mondta lapunknak Gerő András, a HTI igazgatója.
A Terror Háza Múzeum vezetősége így áll fel: a főigazgató Schmidt Mária, a koordinációs igazgató Fekete Mariann, a programigazgató Tallai Gábor. Schmidt az éves jelentéseiben panaszkodik a múzeum állapota miatt, a felújítás természetesen az állam dolga. Időszaki kiállításaik mostanában alig vannak, honlapjuk szerint az épületben legutóbb 2013-ban Szolzsenyicinről rendeztek tárlatot, de számos megemlékezést, könyvbemutatót, beszélgetést, konferenciát szerveznek. A hatvan főt foglalkoztató múzeum látogatottsági adatai jók, 2012-ben 257 ezer vendég vett belépőjegyet.
A XX. Század Intézet 1999-ben, a közalapítvánnyal együtt jött létre. Feladata a „magyar és a közép-kelet-európai történelem, politika és társadalom tényeinek, összefüggéseinek kutatása, feldolgozása és bemutatása”. Honlapja szerint a munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgató. Egy másik, szintén az intézetet bemutató saját szájton további hét munkatársat is felsorolnak. Ők azonban lehet, hogy csak ideiglenesen, a több évre tervezett első világháborús megemlékezések idején dolgoznak az intézetnek. Hét könyvet adtak ki eddig, például Schmidt Máriától, Bayer Zsolttól és Jonah Goldbergtől; utóbbitól a Liberálfasizmus című munkát. A XXI. Század Intézet 2000-ben alakult, sokáig Fricz Tamás volt a tudományos igazgató. Primitív kivitelű honlapjuk szerint az intézet munkatársai Schmidt Mária főigazgató, Fekete Marianna koordinációs igazgató, Tallai Gábor programigazgató. Eddig tíz könyvet jelentettek meg, zömében az intézet évkönyveit, de Fricz Tamás, Áder János és Schmidt Mária egy-egy műve – jórészt politikai pamfletek – is itt látott napvilágot. Rendezvényei között egyetlen kivétellel csak 2010 előtti események szerepelnek. E tudományos hálózat legfiatalabb ágacskája a 2011 őszén alapított Kommunizmuskutató Intézet, amelynek célja, hogy „összegyűjtse és bővítse a kommunizmussal kapcsolatos kutatások eredményeit”. Eddigi egyetlen „befejezett” projektjük, hogy honlapjukon közölték a kommunista vezetők nevét, életrajzát. Ám a megjelenés pillanatában erről is kiderült, hogy nem a saját kutatásaikra alapoztak, hanem egy 1989-es segédkönyvet tettek fel a netre. Ezért lehetett számos orbitális hiba az adatbázisban, egy ideig idősebb Antall József is szerepelt a kommunista vezetők listáján (ezt eltávolították), de az életrajzokat máig nem frissítették, így például Medgyessy Péterről nem említik meg, hogy miniszterelnök lett volna. Gondosságukra jellemző, hogy weblapjuk egyik oldalán 104, a másikon 532 életrajzot ígérnek. Az intézet munkatársai (Schmidt Mária főigazgató, Markó György igazgató, Horváth Miklós főmunkatárs, Tallai Gábor programigazgató, Szabó Ákos történész, és történésznek címezve egy frissen végzett és egy jelenlegi egyetemi hallgató) most, hogy a bűnösökön túl vannak, az áldozatok számbavételével vannak elfoglalva. Összesen négy saját programjuk szerepel a szájton, a legutolsó tavaly nyári. A sok, saját maguknak rendezett konferencia, könyvbemutató, kerekasztal-beszélgetés között nem találtunk olyan tudományos, muzeológiai produktumot, amely akár csak részben igazolná a Schmidt Mária Potemkin-falujára az évek során elköltött milliárdok indokoltságát.
Megállt az idő
A KTTK kuratóriuma élén a 80 esztendős Balás-Piri László áll. Róla annyi tudható, hogy 1956 után bebörtönözték, kirúgták a gyógyszerészeti karról, a Kádár-kor végén előadóművészként kereste a kenyerét, és a rendszerváltás után a Történelmi Igazságtétel Bizottsága alelnöke lett. A kuratóriumban kezdettől ott van természetesen Schmidt Mária, aki most már az „alapítvány főigazgatója” is, az emblematikus jobboldali történész, Tőkéczki László mint elnökhelyettes és Kapronczay Károly orvostörténész, aki Antall József munkatársa volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban. Tóth Gy. Lászlót – aki Schmidttel együtt az első Orbán-kormány idején miniszterelnöki főtanácsadó volt – 2013-ban Granasztói György történész, egyebek mellett a Corvin-lánc Iroda vezetője váltotta. (Bár a közalapítvány honlapján egyelőre nem sikerült átvezetni a változást.) A kuratórium elnöke 150, a tagok 75 ezer forint havi tiszteletdíjat kapnak. A felügyelőbizottság (fb) elnöke Locsmándi Béla. Az ő karrierje a XI. kerületi Tanács VB igazgatási osztályán kezdődött 1975-ben, a rendszerváltás a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnökhelyetteseként éri, innen az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumba kerül, ahol közigazgatási államtitkárságig viszi a Boross-kormány idején. Aztán visszamegy ügyvédnek, de 2012 és 2013 között ismét visszatér a politikába, és a KIM helyettes államtitkára lesz. Az fb-ben egyébként megfordult egy időben Balog Zoltán lelkész, jelenlegi emberierőforrás-miniszter is, 2013-tól pedig tagja lett M. Kiss Sándor, aki a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem Történettudományi Intézetének vezetője, ahol Schmidt is tanít 1996 óta. A testületben harmadikként Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Református Egyházkerületének püspöke foglal helyet.
Megnyerte az I. világháborút
A 2013-as központi költségvetésbe beállított 203 millió forintos működési támogatás mellett a közalapítvány a Miniszterelnökségtől 100 milliót kapott a Sorsok Háza „társadalmi és szakmai fundamentumainak” megteremtésére. 200 milliót a KIM-től a Közös siker – rendszerváltás című projektre, aminek az Omega- és Scorpions-koncert volt a fénypontja. A Miniszterelnökségtől további 107 millió forint jött két internetes portálra: a BudaPost angol nyelvű magyar lapszemle bőven idéz baloldali lapokból is, de az összefoglalókból alapvetően a kormány jön ki jól. Még viccesebb a Metazin, ami külföldi lapokat szemléz, s a legtöbb cikk valahogy a kormány intézkedéseit, filozófiáját támogatja. A legutolsó posztok például mintha egy Orbán-beszéd fejezetei lennének (Az európai eszme válsága; Kelet-Európa jobban teljesít; Civilizációk háborúja Európában; Globális agyelszívás; Nem mindenki Charlie; Vasárnapinyitvatartás-vita Franciaországban stb.). A legnagyobb 2013-as támogatást, 465 millió forintot az I. világháborúval kapcsolatos megemlékezések koordinálására kapták 2013-ban a KIM-től. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint tavaly további 800 millió forint ütötte a markukat, s mint írtuk, idén is kinéz még félmilliárd. A centenáriumi bizottság elnöke Balog Zoltán miniszter, a kuratórium tagja Schmidt Mária is. A bizottság mellett működő tudományos tanácsadó testület elnöke Schmidt Mária, a lebonyolító pedig a közalapítvány által létrehozott XX. Század Intézet. Ennek nyilvános döntéseiből kiderül, hogy március elsejéig 487 millió forintot osztottak ki 230 pályázatra. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy Schmidt nyilatkozata szerint 300 millióból készíti az intézet a Várkert bazár várhatóan idén májusban megnyíló központi kiállítását, akkor sem tudjuk, hol van csekély 478 millió forint a 2013–2014-es keretből. (Az Igazságügyi Minisztérium részére még nem nyújtotta be a közalapítvány a 2014-es elszámolást.) Így aztán az is magyarázatra szorul, hogy az intézet miért jelezte tavaly áprilisban: forráshiány miatt nem tud több pályázatot kiírni.
|
Az ötszörös főigazgató – Schmidt Mária univerzuma
|
Ötszörös főigazgató, többszörös kurátor, egyetemi tanár, milliárdos, a NER hivatalos történésze. A közalapítványa körüli birodalmat és projektjeit tavaly két-, korábban egymilliárd forinttal támogatta az állam. Idén viszont nem megy simán a pénzszerzés.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-otszoros-foigazgato-94274
|
2015-04-16 12:37:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.
A járvány alábbhagyott, új korszak jöhet az egészségügyben, de vajon milyen pszichés és mentális állapotban vannak az orvosok egy ilyen rendkívül megterhelő időszak után?
Minden szempontból nagyon fáradt, rossz mentális és érzelmi állapotban vannak az orvosok, az egészségügyben dolgozók. Azt is ki merem mondani, hogy akár még az indokoltnál is rosszabb állapotban vannak az orvosaink, hiszen bár idén egy nagyon komoly alapbéremelést kaptak, ezt érzelmileg több minden felülírta. Olyan katasztrófahelyzetben, olyan terhelés alatt kellett dolgozniuk, amely a kollégák életében még soha nem fordult elő, elvégre nem éltek a spanyolnátha-járvány idején, és a háborúról is kevés embernek van tapasztalata. Ne feledjük: a védőoltások megjelenéséig az egészségügyi dolgozók közvetlen életveszélyben dolgoztak. Ehhez jött a bizonytalanság az átirányítások és kirendelések miatt, és hogy meddig tart még ez a dráma. Sokunkat zavart a jogállási törvény és a járvány elleni védekezés militáns hangulata is: az orvosok eddig legfeljebb törzset operáltak, de nem tudtak mit kezdeni az operatív törzzsel, és az onnan érkező utasításokkal. Ez egy ízig vérig civil szakma. Az is nagy lelki teher, hogy a kollegák sokszor hiába követtek el mindent a betegért a legjobb szakmai tudásuk szerint, a kezelések mégis eredménytelenek voltak, és tömegesen haltak meg a kórházakban a betegeink. Ezt sem könnyű feldolgozni.
Ahogy bemutattuk, a járvány alatti többlethalálozást tekintve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban van. A csütörtöki kormányinfón ezt még Gulyás Gergely sem csak a magyar lakosság rossz egészségi állapotával magyarázta, hanem azzal is, hogy elég nagy különbségek voltak a kisebb és a nagyobb kórházak teljesítménye között. Ön szerint mi volt az oka a magas hazai Covid-halálozásnak, és milyen tanulságok vonhatók le ebből?
A legfőbb tanulság szerintem az, hogy transzparenssé kell tenni a kórházakban végzett munkát és a minőségi mutatókat. Ehhez persze először mérni kell ezeket. Nem azért, hogy bárkit pellengérre állítsunk, hanem mert ennek a tudományos alapú feldolgozására van szükség. A koronavírus nemcsak a magyar egészségügyet, de az egész világban minden orvost vadonatúj helyzet elé állított. A szabályokat a meccs közben kellett kialakítani. Nem voltak előre elkészített, régről kipróbált protokollok. Senki nem tudhatta, hogy most mi van.
Mit lehetett tenni ebben a helyzetben?
Olvastuk a nemzetközi szaksajtó közleményeit, és próbáltunk belőle tanulni, reménykedni. Elég, ha a csodaszerekre utalok: először jött a klorokin, majd az ivermektin és egy magyar üdvöske, majd kiderült, hogy egyik sem igazán hatásos. Először arról volt szó, hogy mindenkit lélegeztetni kell, ezért össze is vásároltunk annyi lélegeztető gépet, hogy lélegeztetőgép nagyhatalom lettünk. Aztán kiderült, hogy önmagában a lélegeztetőgép nem sokat ér, sokkal fontosabb a beteg ellátása, és ez nemcsak orvosi, hanem ápolói munka is, mert meghatározó a beteg mozgatása, forgatása, sőt a pozíciója is. A következő tudás az volt, hogy nem mindegy, hogy invazív vagy non invazív módon lélegeztetjük a beteget. Ezt mind menet közben kellett megtanulni. Ezért nem is lehet azt mondani, hogy egy adott időpillanatban egy orvos rosszul döntött, hibázott. Baj, sőt hiba az lenne, ha ezt utólag nem elemezzük, és nem vonjuk le a tanulságokat, nem hozunk olyan értelmes és megalapozott szabályokat, amelyeket egy esetleges negyedik hullámban jó lehet hasznosítani.
Az orvosok mellett dolgozó ápolók, nővérek fizetése nem emelkedett, miközben ők
legalább akkora terhelés alatt dolgoztak, mint az orvosok. Tudjuk, hogy az orvosi
kamara az orvosokat képviseli, de mit tudnak tenni azért, hogy az egészségügyi
szakdolgozók bérét is emeljék?
A gyógyítás csapatmunka, és jól képzett, motivált szakdolgozók nélkül mi, orvosok
tehetetlenek vagyunk. Elemi emberi és szakmai érdekünk, hogy az ő fizetésüket is
rendezzék. Ez a helyzet bizony vezetett olyan feszültségekhez, hogy időnként az orvos
megkapta: „de doktor úr, magának legalább megemelték a fizetését”. Minden
fórumon igyekszem elmondani, hogy ha az egészségügyi szakdolgozók demonstrálni
fognak, akkor mi is velük leszünk.
Az orvosok és az ápolók márciustól az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá
kerültek. Ha már közös kalap alá vették őket az Országos Kórházi Főigazgatóság
irányítása alatt, kapnak valamilyen szervezett, állami segítséget a Covid által
okozott traumák és kiégés leküzdésére?
Nincs ilyen, pedig kellene. De ez amúgy is nehéz kérdés, mert egyrészt arra vagyunk
szocializálva, hogy mi gyógyítsunk, nem arra, hogy minket gyógyítsanak. Másrészt
nagy probléma, hogy kell ez, de mikor? Mert most, hogy örülhetnének a Covid által okozott nyomás enyhülésének, rögtön ott a következő feszültség. Jó lenne feltöltődni, magunkhoz térni, nagyon kellene a mentális támogatás, de közben már a várólistákat kellene ledolgozni. Be kellene pótolni az elhalasztott műtéteket, szűréseket, az elmaradt vizsgálatokat.
Miért nem halad ez?
Mert késnek az ezt megalapozó szakmai, szabályozási és pénzügyi döntések. A várólisták ledolgozása nem fog menni többletpénz nélkül, és a jelenlegi finanszírozási mód erre eleve alkalmatlan. Egyrészt van az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (TVK), amely csak bizonyos mennyiségű esetet finanszíroz a kórházakban. Másrészt most bázisfinanszírozás van, ami semmilyen módon nem ismeri el a teljesítményt. A járvány alatt a kórházak nem tudtak úgy működni, mint normál időben, ezért egy átlagfinanszírozást kaptak, ami arra az időszakra teljesen rendben volt. Most viszont már nincs járvány, és ha továbbra is így marad a finanszírozás, akkor hiába akar több műtétet végezni a kórház, nem kap ezzel arányos bevételt. Amikor azt mondom, több pénz kell, akkor nemcsak arról beszélek, hogy több forrást kell adni a műszerekre, a világításra, a villanyra és a dolgozók bérére, hanem arról is, hogy a dolgozók motivációját is meg kell teremteni.
Mondjuk ki nyíltan, hogy régen az egyetlen pénzügyi motivációt a hálapénz jelentette. Ezt általában nemcsak az orvos kapta, hanem a kórházi „kiskasszából” bizony a műtős, az aneszteziológus és az asszisztens is részesedett. Ha most nincs hálapénz, akkor mi ösztönzi több munkára a dolgozókat?
A véleményünk nem változott. Az orvosi kamara változatlanul és kitartóan küzd a hálapénz ellen, de az igaz, hogy a hálapénznek a számtalan és rendszert destruáló kára mellett ez az egyetlen előnye megvolt: teljesítmény-arányosságot és motivációt vitt a rendszerbe. Megérte többet operálni, bemenni éjszaka levezetni még egy szülést. Ha ezt a személyes motivációt nem hozzuk vissza valamilyen más, legális formában, akkor délután fél háromkor az orvos már nem fogja az mondani a műtősnőnek, hogy „Katika, csináljuk meg még a következő műtétet is, legfeljebb kicsit tovább maradunk”. Tehát az illegális ösztönző helyett legális ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy felpörögjön a várólisták ledolgozása.
A kamarának milyen javaslata arra, hogy legális módon visszahozzák ezt az ösztönzést az orvosoknak?
A várólisták ledolgozásához többletpénzt kell adni a kórházaknak, és ezt a többlettforrást a dolgozók ösztönzésére kell használni. Közgazdaságilag ez megalapozott és reális, mert a kórházi finanszírozás – sajnos inkább csak elvben – lefedi a kórház működési költségeit, a béreket, a hűtést–fűtést, a világítást stb. Ha plusz pénz érkezik, abból már nem kell újra a rezsit finanszírozni, hiszen az már ki van fizetve. Többletköltséget a felhasznált anyagok jelentenek. Így a többletforrás nagy része fordítható személyi ösztönzésre, azaz marad annyi, amiből a műtéteket végző orvosok és egészségügyi szakdolgozók többletmunkáját honorálni lehet. És rendeletben kell kimondani, hogy ez a pénz csak erre használható, mert különben a kórházak az újratermelődő adóság csökkentésre fogják használni.
Kívülről nézve kicsit pénzcentrikusnak tűnik ez a gondolkodás, mintha az orvosoknak semmi nem lenne elég.
Ez gyógyításközpontú gondolkodás. Tiszta viszonyokat egyértelmű szabályokat betegjogi garanciákat szeretnénk. Az betegérdek is, hogy az orvos ne ellenőrizetlen munkaidejű másod- és harmadállásokból éljen, mert nemcsak az orvosnak van joga pihenésre, de a betegnek is joga van kipihent, empatikus gyógyítóra. Ez meg nem megy pénz nélkül. Ez a kormány most tényleg soha nem látott mennyiségű pénzt tett az ágazatba. Akkor érdemes lenne megtoldani ezt annak a pár százalékával a munkabéke, az ellátásbiztonság érdekében.
Az orvosok azért is kaptak alapbéremelést, hogy a hálapénz eltűnjön a kórházakból. Nemrég egy sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat, aki 40 ezer forint
kenőpénzért állított ki vizsgálatok nélkül versenyengedélyt. Mire számíthatnak az
orvosok? Tömegesen fogják ellenőrizni és lépre csalni őket?
A büntetőtörvénykönyv módosítása szerint január 1-től tilos hálapénzt adni és elfogadni. Ezt ellenőrizni is kell. Mi ezt elfogadtuk, de azt kértük, hogy az ellenőrzéseket lehetőleg ne a Covid-járvány csúcsterhelése alatt kezdjék el. Elég teher a Covid, nem kell a kollegákat még ezzel is stresszelni. Az NVSZ ezt be is tartotta. Egyetértünk viszont azzal, hogy ha visszatérünk a normál üzemre, akkor el kell indulnia ezeknek az ellenőrzéseknek, mert ha visszaépül a hálapénzrendszer, akkor már nehezebb kiirtani. Tehát most kell lépni.
Mennyire megalapozottak azok a félelmek, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkosszolgálati eszközöket is bevet az orvosok lebuktatására?
Nagy volt a tanácstalanság és az információhiány az ellenőrzésekkel kapcsolatban, ami öngerjesztő félelmek és álhírek tömegét termelte ki. Félelem szintjén eljutottunk oda, hogy akkor mostantól minden orvos vécéjébe lehallgató berendezéseket telepítenek. Természetesen erről szó sem lehet: nem fogják lehallgatni az orvosok telefonját, és nem figyelik az emailjeiket sem. Hivatalos és pontos tájékozás hiányában azonba maradt az orvosi csetszobák, zárt csoportok egymást gerjesztő félinformációs világa. Miután nem volt hivatalos tájékoztatás, nekünk kellett elkészítenünk egy „hálapénz-kisokost” , ami megtalálható a honlapunkon. Az NVSZ-től ehhez megfelelő szakmai segítséget kaptunk. Sokan nem értik, hogy mit jelent az, hogy a Büntető törvénykönyv és a rendőrségi törvény bizonyos módosításával az egészségügyben dolgozók is az úgynevezett „védett állományba” kerültek, de még az „állomány” szó is visszatetsző. Tisztázni kellett, hogy mindez csak a jogviszonytörvény alá tartozókra vonatkozik, és a megbízhatósági vizsgálat közben nem lehet titkosszolgálati eszközöket bevetni, nincs lehallgatás, nem ellenőrizhetik a magánleveleket, még bírói engedéllyel sem. Egy testkamera lehet a próbavásárlást végző emberen, és kész. Ettől teljesen független dolog az, hogy ha valaki ellen komolyabb bűncselekmény gyanúja merül fel, és feljelentést tesznek, akkor a rendőrség bírói engedély birtokában a maga eszközeivel akár alkalmazhat lehallgatást is. De ez eddig is így volt.
Mi alapján választják ki azt, hogy melyik orvost ellenőrzik?
Nem véletlenszerűen, hanem valamilyen kockázatelemzés alapján készül az ellenőrzési terv. Az eddig ismertté vált két vizsgálat is ezt mutatta. A lebukott sportorvostól hamis igazolást kértek. Ő anélkül, hogy megvizsgálta volna a sportolót, pénzért kiadta neki a versenyengedélyt. A másik szintén tipikusan korrupciós nyomásnak kitett helyzet volt: egy krónikus belgyógyászati osztályra szerettek volna bejuttatni valakit, és ehhez tettek ajánlatot a főorvosnak. Az orvos azonban azt mondta: hiába minden, ez nem a pénzen múlik, rászorultsági alapon határozzák meg a sorrendet, és elutasította a vesztegetési pénzt. A negatív vizsgálat végeztével ezeket a felvételeket törölni kell, és értesítik is az illetőt, sőt a főnökét is, hogy a teszt negatív eredménnyel zárult.
A hálapénz elleni küzdelem és az orvosbéremelés meglepő módon új feszültségeket
szült. Legutóbb a zalaegerszegi megyei kórházban mondott fel hét traumatológus,
mert nem tudtak megegyezni az ügyeleti díjakról a kórház vezetésével. A Zala megyei kórház vezetése bérzsarolással vádolta az orvosokat. Erről mit gondol a kamara?
Értem én, hogy a kórház vezetése ezt így nevezi, de a magunk részéről ezt érdekérvényesítésnek és bérharcnak tekintjük. Azt mi nem nevezzük zsarolásnak, ha
valaki kiáll az érdekei mellett, és nem egyezik bele méltatlan feltételekbe. Azt
mondjuk ugyanakkor, hogy nem szabad különutas helyi alkukra bízni ezt a kérdést. Az
nem a megoldás, hogy Zalaegerszegen nagyobb összeget lobbiznak ki maguknak az
orvosok, mint Nyíregyházán. Ezért kezdeményeztünk tárgyalást a problémák
rendszerszintű megoldására.
Mindezt csak azért kérdeztem, mert a hétköznapi újságolvasó elég nehezen érti
meg, miért vannak ilyen konfliktusok azután, hogy az orvosok tényleg nagyon
komoly alapbéremelést kaptak.
Az orvosok jelentős részének jövedelme január előtt meghatározóan nem a hivatalos és méltatlanul alacsony alapbérből, hanem a többletmunkából, az ügyeletből, a másod- és harmadállásokból, a magánellátásból és a hálapénzből származott. Ugyan meg volt határozva a többletmunka hivatalos díja, azonban nem lehetett orvost találni ennyiért, ezért ezek a díjak helyi alkuk szerint alakultak. Sok orvos inkább katás vállalkozóként végezte a munkáját, mert így jobban megérte neki, és így végképp szabad alkuk – szabad és elszabadult árak voltak. Közben az orvosok másod- és harmadállásai tartják fönn ezt a rendszert most is, mert amíg a hazai ellátórendszer szerkezete olyan, mint most, nem lehet ennyi helyen mindenhol ügyeletet biztosítani – egyszerűen nincs ennyi szakorvos. Tehát a többletmunkára most is szükség van, de rendezett szakmai és pénzügyi körülmények között. Idén jelentősen megemelték az orvosok alapbérét, viszont azt mondták: ennek 70 százalékban határozzák meg a túlmunka óradíját.
Mi ezzel a baj?
Az orvosok számára érzelmileg, pszichésen is elfogadhatatlan, hogy a délutáni, éjszakai többletmunkáért, túlmunkáért kevesebb óradíjat kapjanak, mint a nappali munkáért. Olyan a világon nincs, hogy a túlóráért kevesebbet fizessenek, mint a normál munkaóráért. Maga az ügyelet díjazása is követhetetlen az orvos számára: mennyi pénzt kap a rendes munkaidőben, és
mennyit az elrendelt vagy az önként vállalt túlmunkáért. És az ügyeletben töltött idő
melyik részére melyik díjazás vonatkozik. Az orvos ebből csak annyit tapasztal, hogy nem délután négykor, hanem másnap reggel nyolckor megy haza a kórházból, közben ezért követhetetlen módon három különböző tarifát kap, ráadásul az ügyeletek utáni kötelező pihenőidőt meg levonják a béréből. Megértem a kollégáim elégedetlenségét. Szeretnénk egyszerűbb, átláthatóbb, egységesebb, a munkát értékén megfizető ügyeleti díjrendszert.
Erre utaltak, amikor a Kásler Miklósnak szóló levélben azt írták: itt az ideje tárgyalni, mert súlyosodó és éleződő problémák vannak?
A kamara tisztában volt a koronavírus-járvány súlyosságával, és bár akkor is elmondtuk, leírtuk a véleményünket, de türelmet tanúsítottunk. Azt mondtuk, a problémákat jelezni kell, de most a vírus elleni harc a központi kérdés. Most úgy látjuk, itt az ideje, hogy rendezzük a még nyitott kérdéseket. Ezért magas szintű tárgyalást kell kezdenünk ezekről a kérdésekről, különben félő, hogy a fent említett mentális állapotban lévő orvostársadalom és ellátórendszer rosszul reagál, és pályaelhagyás, szétesés következik. A kamara mindig ügyel arra, hogy nem csak követel, hanem a felvetett problémákra javaslatokat is tesz. Most is ezt tettük. Ebben a levélben is a problémák beazonosítása mellett javaslatokat tettünk, illetve az általunk képviselt elvárásokat és elveket írtuk le Van, ahol a problémának konkrét megoldását látjuk, és van, ahol az elveink mentén tárgyalásra van szükség.
Az ügyeleti díj a kérdésre a csütörtöki kormányinfón is felmerült. Mintha a kormány is érzékelné a problémát, mert Gulyás Gergely azt mondta: szerinte sem ugyanaz a munkaterhelés egy bőrgyógyászati és egy traumatológiai ügyeletben. Hogy fér ez
össze a kamarának azzal az elvével, hogy nem szabad különbséget tenni orvos és
orvos munkája között?
Az egyik alapelvünk az, hogy a túlmunkáért legalább ugyanannyi pénzt kapjon minden orvos, mint a normál munkájáért. Az a fajta „alap” megterhelés mindenkinél egyforma, hogy ezeken az éjszakákon vagy hétvégéken nincsenek a családjukkal, nem tudják pihenéssel, feltöltődéssel tölteni ezt az időt. Nincs szabadidejük. Ezen felül vannak különbségek szakmánként vagy progresszivitási szintenként. Például egy városi vagy egy megyei kórház ügyeletén más terheléssel találkoznak az orvosok. Ennek is meg kell jelennie a díjban. Az is egy fontos szempont, hogy a feladat súlya, és ne az orvos életkora szabja meg az ügyeleti díj mértékét, de természetesen emellett el kell ismerni pénzben is az idősebb, tapasztalt orvosok szaktudását is. A feladathoz kötött díjjal a fiatal rezidensek, szakorvosok helyzetén akarunk segíteni, akik a legtöbbet ügyelnek, és akiknek nincs egyéb mellékjövedelmük még máshonnan. Ez kell ahhoz, hogy egyáltalán legyen aki többletmunkát vállal.
Nemrég nyilvánosságra került az Országos Kórházi Főigazgatóság egy dokumentuma, amely szerint komoly átalakításokra készül a kórházaknál a kormány. A miniszterelnök aztán egy huszárvágással leállította ezt az egészet, és azt mondta, nem lesz itt semmilyen reform. A kamara szerint kell vagy nem kell egészségügyi reform?
Választások előtt mindig szómágia folyik. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a reform szót
tilos használni, de ettől a tartalmáról sokat kell beszélnünk. Az orvosi kamara nagyon érzékenyen áll hozzá ehhez a kérdéshez, mivel egy változtatás vagy reform mindig sért részérdekeket, és a tagjaink elvárják, hogy képviseljük ezeket. De ha a rendszer egésze nem javul, akkor mindenkinek sérül az érdeke, orvosé is, betegé is, tehát a rendszer egészét, a globális érdekeket nézve szükség van változásokra, az adaptivitás fokozására. Az egészségügy egy olyan üzem, ahol folyamatosan változik a szükséglet és a technológiai–tudományos környezet. A működőképesség érdekében ennek vissza kell hatnia magára a struktúrára, működésre is. De mást mondok: ki gondolta volna két évvel ezelőtt, hogy lesz Covid, és ilyen kapacitásokat köt le. Ha egy igazgató akkor kezdett volna el lélegeztetőgépeket felvásárolni a raktár számára, biztos kirúgták volna. Itt a bizonyíték, hogy az ellátórendszernek nagyon rugalmasnak kell lennie, mert nem lehet mindig előre látni, hogy mi következik. Azt viszont tudjuk, hogy minden szakmai, tudományos fejlődés alapvetően a járóbeteg-ellátás irányába mozdítja az ellátást, vagy éppen arra, hogy a beteg otthon alkalmazzon ellenőrzött
körülmények között terápiát. A másik oldalon pedig a kórházakban rendkívül erőforrásigényessé válik az ellátás: nagyon sok műszer, nagyon sok, speciálisan képzett szakember kell hozzá. Ez száz feletti ellátóhelyen nem oldható meg sem pénzügyi, sem szakmai okokból.
Jelentős részben épp erről szólt a kórházi főigazgatóság utólag „munkaanyaggá” minősített összefoglalója is a tervezett változtatásokról.
Ami a nyilvánosságra került anyagban olvasható, annak nagy részével mi egyetértünk. Egyetértünk azzal, hogy meg kell osztani a feladatokat a városi-, a megyei- és a fővárosi centrumkórházak között. A kivétel a gumicsont, hogy a kisebb kórházakban csak hétköznap és nappal lehessen szülni.
Miért volna ez gumicsont ez?
Mert született jóhiszemű vagyok. Felteszem, szándékosan dobták ezt be, hogy ezen rágódjon a sajtó, és ne arról beszéljenek, ami egyébként a lényeg, hogy igenis szükség van szerkezeti átalakításokra. Amikor Pintér Sándor bő egy évvel ezelőtt megkérdezett minket, hogy mi mit gondolunk a magyar egészségügy jövőjéről, mit kell csinálni a járóbeteg- és a fekvőbeteg ellátással, akkor mi a szülészetet kivéve hasonló javaslatokat fogalmaztunk meg. Teljesen egyértelmű, hogy ebbe az irányba kell menni. De nem mindegy, hogy ezt milyen fokozatossággal és milyen előkészítettséggel végzik. Ebben már vannak rossz tapasztalataink. A fokozatosság alatt nem a politikai óvatosságot értem, hanem azt, hogy egy ilyen, a kórházi ellátást szűkítő reform csak úgy működhet komoly károk nélkül, ha előbb a járóbeteg ellátást erősítik meg. A kórházak fölösleges kapacitásait csak akkor lehet megszüntetni, ha onnan a betegeket át lehet irányítani az emelt szintű járóbeteg ellátásba, mert nem lehet kilökni sem a betegeket, sem az orvost, a semmibe. Ha valamiben van különbség a kormány és az orvosi kamara „reformelképzelései” között, akkor az inkább ennek az átalakításnak a sorrendjében és szakmai előkészítésében van. És abban, hogy nem anyagok szivárogtatására, hanem szakmai párbeszédre van szükség. Rajtunk nem múlik.
|
Pályaelhagyás és szétesés következik, ha az orvosok túlórájáért kevesebbet fizetnek, mint a normál munkaóráért
|
Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/29/magyar-orvosi-kamara-kincses-gyula-interju-ugyeleti-dij-kieges-covid-korhaz-reform-varolista
|
2021-06-29 12:40:00
| true | null | null |
Telex
|
A Klauzál téri vásárcsarnok beruházói gasztropiacot ígérnek, a helyiek újabb turistaitató hodálytól tartanak, a piacosok Szini Béla vállalkozótól és embereitől félnek. A kétmillliárdból felújított piacra ácsingózó vendéglátós érdekkörök diadalútja nagykoalíciós támogatásról árulkodik. Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester most bérleti szerződésbe csomagolt beruházási szerződéssel cselezné ki a közbeszerzési törvényt, és így játszaná át a vásárcsarnoki piacos helyek bérleti jogait egy, a közeli Instant-Fogas-komplexumhoz kapcsolódó érdekkörnekA Klauzál téri nagyvásárcsarnok bejáratától közvetlenül balra fekszik egy baljósan üres ingatlan. Korábban egy szerb étterem működött itt, azóta állítólag tulajdonost váltott a hely. A cégért levakarták, a placcot kipakolták: ha az ember besandít az ablakon, elsősorban nagy ürességet, valamint csupasz vasakat és mennyezetről lelógó zsinórokat láthatIde terelte össze Szini Béla vendéglátós vállalkozó a Klauzál téri piac több bérlőjét másfél hete, szerdán este hat órára. A bérlőket egy közvetítő telefonon hívta a találkára, ahol Szini egy másik vállalkozó társaságában jelent meg. Szininek nagy tervei vannak az ingatlannal, a piaci boltosok és kofák közül azonban nem mindenki szeretne úgy táncolni, ahogy a vállalkozó fütyül. Aznap, szerdán több bérlő borítékba zárt levelet adott fel az erzsébetvárosi polgármesternek, Niedermüller Péternek és a jegyzőnek címezve – ebben a piacosok azt kérték a kerületi vezetéstől, hogy ne engedjenek Sziniék terveinekA boltosokat azonban nemhogy segítette volna a vezetés: valaki egyenesen hátba szúrta őketAz agresszíven fellépő Szini az üres üzlethelyiségben közölte a piacosokkal, hogy tudomása van a levélről, és azt is tételesen tudja, hogy kik írták alá. Itt márpedig az lesz, amit ő mond – tette hozzáAz ominózus szerda este eseményeit több forrásunk elmondásából ismerjük. Piacos ismeretekkel bíró forrásaink közül többen tartanak Szinitől, és erre tekintettel nevük elhallgatását kértékA levél kiszivárogatása kérdésében illetékes, budapesti VII. kerületi önkormányzat részéről megerősítették az Átlátszónak, hogy valóban történt egy „adatvédelmi incidens”, amit a jegyző már ki is vizsgált – információink szerint Szini bemondására elfogadták, hogy a levélhez a vállalkozó önkormányzaton kívüli forrásból jutott hozzáKicseleznék a közbeszerzéstAz ellenzéki irányítású erzsébetvárosi önkormányzat ezután a múlt hét pénteki ülésén végül elfogadta a piacra vonatkozó új terveket. A Demokratikus Koalícióhoz tartozó Niedermüller Péter polgármester által beterjesztett előterjesztés szövege szerint az a cél, hogy a piacot elvigyék éttermes-vendéglátós irányba, és úgymond gasztropiaccá alakítsák átAz ellenzők szerint viszont arról van szó, hogy a tiltakozó bérlők kiebrudalása vagy alávetése után a szemközti Fogas-Instant-komplexummal összedolgozó turistaitató hodályt csinálnának az önkormányzati tulajdonú piacból, ráadásul közvetve az önkormányzat költségénAz előterjesztés tartalma érdekes öszvér. Két, a vásárcsarnokban ma bérlőként (Andrássy 52 Bar Kft.), illetve használóként (Pontoonka Kft.) jelen lévő cég szerződéseinek módosítását irányozza elő. A benyújtott tervezetek ugyanakkor túlterjeszkednek azon, ami egy bérleti szerződés szokványos módosítása volna, ugyanis:beruházónak nevezik és az önkormányzat nevében a teljes épületre kiható építkezésekkel bízzák meg a két cégetEmellett a felek közös céljaként azt is előirányozzák, hogy a jövőben az összes csarnoki hely bérlete a két cégen keresztül történjen, „akár a jelenlegi bérlőkkel, akár új bérlők bevonásával”Külön finomsága a módosítással a bérleti szerződésbe bújtatott építési beruházási szerződésnek, hogy az nem szabályozza: milyen feltételek mentén és kinek a birtokába fognak kerülni az önkormányzati tulajdonú csarnokban, a bérleményeken kívül eső részen megépített műtárgyakEgy becsatolt árajánlat ominózusan kitér arra, hogy az 520 millió forint költségű átépítésből „levonandó nem értéknövelő beruházási költség” 33 millió forintInnentől lehet találgatni, hogy a cégek milyen formában fognak a pénzükhöz jutni. A tervezetek szerint eleve 6 hónapos bérletidíj-csökkentésre számíthatnak, az előterjesztéshez csapott polgármesteri módosító szerint pedig a jövőben is fizetési kedvezmény lesz adható például „az önkormányzat érdekeit szolgáló egyéb, vagy közérdekű okból”Felmerül a kérdés: érheti-e hátrány az önkormányzatot abból, hogy a mellékelt árajánlatot benyújtó Wolf-Therm Kft.-t a közbeszerzési szabályok teljes mellőzésével választották ki? A Wolf-Therm megkeresésünkre azzal nyugtatott minket, hogy „közbeszerzésről nincs szó, mert a leendő bérlő szeretne beruházni”Niedermüller kérdésünkre azt válaszolta, hogy azért nem kell közbeszereztetni, mert „a beruházást nem az önkormányzat végzi, és annak költségét nem az önkormányzat állja, tehát ezekre közpénzt nem használunk fel”A polgármester válasza ugyanakkor nem látszik megállni a helyétA közbeszerzési törvény szerint ugyanis – függetlenül attól, hogy az ellentételezés kérdését hogyan próbálják elkummantani – az értékhatár feletti építési beruházás megrendelése és átvétele közbeszerzésnek minősül. Az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatár ma 50 millió forint, amit az előterjesztéshez mellékelt két árajánlat többszörösen meghalad. A beruházás építési jellege vitathatatlan, a megrendelés ténye a szerződésből kiolvasható, az elvégzett munkáról szóló teljesítési igazolás kiadását, vagyis az átvételt az önkormányzat műszaki ellenőre végziPolitikai machinációkAz előterjesztést a helyi ellenzéki összefogásból – a Momentumot kivéve – mindenki megszavazta, Köztük a párbeszédes Szücs Balázs is, aki két éve még az ellen kampányolt, hogy az akkori fideszes kerületvezetés asszisztálásával, „az árusok és a lakosság véleményének semmibe vételével kocsmát csináljanak a Klauzál téri vásárcsarnokból”. A kerületi fideszes kontingens most kivonult a szavazásrólForrásaink egybehangzóan állítják, hogy a kormánypárti képviselők csak a választóiknak játszanak. Szerintük a piacra ácsingózó vendéglátós érdekkörnek eredetileg a helyi Fidesz csinált helyet, hiszen alapvetően az ő barátaikról van szó, a képviselőcsoport kozmetikai jellegű kivonulása pedig a végeredményt tekintve nem osztott, nem szorzottA Momentum állítólag azért fázik a javaslatban foglalt szerződésmódosításoktól, mert azokat nem Niedermüllernek, hanem a piacot üzemeltető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. ügyvezetőjének, Rókay Attilának kell majd aláírnia. Rókay kvázi pártdelegált a poszton, és a ferencvárosi Momentumból érkezett. A 34 éves férfiről azt hallottuk: fiatal és tapasztalatlan. A módosító tervezetekről több forrásunk állítja: ha életbe lépnek, több bűncselekmény, így a hűtlen kezelés vagy a költségvetési csalás gyanúját is felvethetikA helyi erőviszonyok ismerői úgy értékelik a pénteki szavazást, hogy azon a nemmel voksoló Momentum, illetve a kivonuló Fidesz frakciója egyaránt a polgármesteri kottában ráosztott szerepet játszotta el. A polgármester javaslata mellett ugyanis mindössze hatfős blokk szavazott, így azt a két csoport azonos jellegű fellépésével meg lehetett volna gátolni„Nyilvánvaló, hogy ez egy paktum” – mondta az Átlátszónak a javaslatot ellenző Garai Dóra. Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője szerint Niedermüller az ellentétét csinálja annak, amit a kampányban ígért. „Nem lehet örökké arra hivatkozni, hogy a Fidesz rossz döntéseket hozott. Azért váltottuk le a Fideszt, hogy más legyen. Ezek meg ugyanazt csinálják. Sőt, rosszabbat” – mondta Garai„Ebben mindenki benne van” – hallottuk egy Klauzál téri piacostól – „szétbasszák, lerohasztják az egészet”„De nehogy azt hidd, hogy ez most kezdődött” – summázta végül a forrásunkKétmilliárdból újították fel2015-ben, nagy csinnadrattával adta át Vattamány Zsolt akkori fideszes polgármester a felújított Klauzál téri vásárcsarnokot. Az összesen kétmilliárdos értékű beruházásból akkor mintegy 1,766 milliárd forintot állt az önkormányzat, a többit a piac területére beköltöző SPAR fizetteVattamány akkor azzal indokolta a piacra fordított közpénzeket, hogy „hozzáférhető legyen a jó minőségű, egészséges hazai élelmiszer, hogy az itt vásárlók minőségi termékeket vehessenek elérhető áron”. A 134 éves csarnokban bérelhető helyeket szívesen vették ki kofák és boltosok. „Kellemes épület, és jó helyen van” – mondta egy piacosSzázharmincnégy éves múlt Noha a helyén korábban is piacokat szerveztek, maga a csarnok eredetileg 1897-re épült fel. A tervezésnél azt is figyelembe vették, hogy a helyszín a kerület legsűrűbben lakott részeinek súlypontjában van. Nemzetközi szinten az is ritkaság, hogy Budapesten a mai napig megmaradtak a korban úttörőnek számító módszerrel épült vasszerkezetes vásárcsarnokok, de építész körökben minden fővárosi csarnok közül a Klauzál téri építmény belső tereit tartják a legérdekesebbnekA vásárcsarnok történetében már a felújítás után, 2018-ban tűnt fel először Szini Béla neve. Az ekkor a férfi ügyvezetése alatt álló Andrássy 52 Bar Kft. egyszerre kilenc piacos hely bérletét szerezte meg abban az évben. Az üzlethelyiségek többsége az emeleti galérián helyezkedik elA piac ügyeinek ismerői szerint Szini ekkor játszmába kezdett, aminek a célja az volt, hogy kivéreztesse a többi bérlőt és a piacüzemeltető önkormányzati céget. A kibérelt üzlethelyiségeket ugyanis az Andrássy 52 egyszerűen nem nyitotta meg, annak ellenére, hogy a szerződésekben kikötötték, hogy „Bérlő köteles a Bérleményben a biztosított, vállalt tevékenységet folytatni”Az építmény emeletszintje azóta is, mintegy három éve teljesen kihalt, ami nyilván negatívan hat ki a teljes vásárcsarnok, és így a többi kofa és boltos üzletére is. Amikor ott jártunk, üresen kongott a nagy épület földszinti része is. „Úgy érzi magát az ember, mint amikor piócák tapadnak rá” – érzékeltette a helyzetet egy piacosTudomásunk szerint a cég azóta több piacostól is megpróbálta átvenni a bérleményét. A tárgyalási stílusról eltérő véleményeket hallottunk. Egy, még személyesen Szinivel tárgyaló boltos azt mondta, vele „úriember módjára bánt a vállalkozó”. Azóta viszont másoknak,izomemberek által kísért „csicskásokon keresztül üzenget”, akik az ajánlattétel mellett a balesetmentes élet szépségeire is felhívják a tárgyalófél figyelmét – hallottuk az érintettektőlRejtély, hogy előbb a fideszes, majd a mostani kerületi vezetés miért asszisztált végig a Szini-féle cég nyomulásához. Niedermüller kérdésünkre azt írta, hogy a világjárvány okán sok vendéglátóhely amúgy is bezárt, ezért „nem állta volna ki sem a jog, sem a tisztesség próbáját, ha [a zárva tartott bérleményekre] való hivatkozással szerződést bontunk, miközben a módosításról folytak az egyeztetések”Niedermüllerék azt a ziccert is kihagyták, hogy bérletidíj-tartozásra hivatkozva próbálják felbontani a szerződéseket. Az Andrássy 52-nek idén májusban 4,5 millió forint, a Pontoonkának áprilisban 7,6 milliós tartozása volt. Az önkormányzat ezekre részletfizetést engedélyezettAz önkormányzat most azt kommunikálja, hogy a vásárcsarnok veszteségei miatt szükséges a gasztropiaci átalakítás — annak ellenére, hogy 2020-ban a Klauzál és a Garay téri piacokat is működtető Erzsébetvárosi Piacüzemeltetési Kft. mindössze 13,5 millió forintos hiányról számolt be azzal, hogy „a társaság a COVID-19 járvány miatt kialakult rendkívüli gazdasági helyzetben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése”Hogy kerül ide Szini Béla?A ma 56 éves Szini Bélát a budapesti vendéglátós piacon már-már a szépemlékű Vizoviczki Lászlóéhoz mérhető vállalatbirodalom tulajdonosának tartják, bár – pont, ahogy a különböző bűncselekményekért tavaly hét és fél év fegyházra ítélt Vizó esetében — még a cégadatok tüzetes áttanulmányozásával is nehéz felmérni, hogy mennyi is ebből az igazságSzini Béla üzleti ügyeit nem szokta a nyilvánosság orrára kötni. A férfi bulvárlapokban sikeres vállalkozóként, szerelmi ügyekkel jelenik meg: exneje, Tornóczky Anita nem más, mint a volt szocialista miniszterelnök Medgyessy Péter nevelt lánya, az üzletember jelenlegi párja pedig Tomán Szabina exmodell üzletasszony, akit Árpa Attila tévéceleb volt feleségeként is ismerhetnek az ilyesmire fogékonyakAnnyi biztos, hogy a szakmai hírnevét a kilencvenes évek elején a budapesti Irish Cat Pubbal megalapozó Szini jól tudott építkezni az elmúlt évtized során felfutó, Belváros-Erzsébetváros tengelyen épülő bulinegyedben. Ebben az időszakban a passzátszelet mindenhol a fővárosi önkormányzati pozíciókat betöltő fideszesek fújták, a NER-elit ifjabb generációja pedig maga is befektetőként, tulajdonosként jelent meg a budapesti vendéglátásban. Szakmai körökben úgy tartják, Szini megtalálta a számítását ebben a világbanA történetünkben szereplő fontosabb cégek közül saját nevén Szini Béla egyedül az Andrássy 52 korábbi ügyvezetőjeként jelenik meg a cégregiszterben. Forrásaink azonban úgy vélik: hiába távozott 2019-ben ebből a pozícióból, formálisan ma is ő áll emögött, valamint a gasztropiaci tervben szintén érdekelt Pontoonka Kft. nevű cég mögött. Ebből annyit lehet cégadatokkal alátámasztani, hogy az Andrássy 52-ben többségi, a másik vállalkozásban kisebbségi közvetett tulajdonrésze van Szini Béla édesanyjánakA Pontoonka egyébként 2019-ben, még éppen az önkormányzati választások előtt került a képbe egy olyan, 10+5 éves időtartamra kötött szerződéssel, ami szerint a piac teljes földszintjének területén, este 6 óra és éjfél között rendezvényeket tarthatnak. Niedermüllerék erre a szerződésre hivatkozva panaszolják, hogy a Fidesztől örökölt rossz helyzetet próbálják menteniA Niedermüller-féle előterjesztésben szereplő szerződéstervezetekből az is kiolvasható, hogy hiába nem ugyanaz a főtulajdonosuk, ezt a két céget valamiképpen mégis egy cégcsoport részeként szükséges kezelni. Az egészen biztos, hogy a jelenleg nagy vagyonnal nem rendelkező cégecskéknek komoly tőkeinjekcióra volna szüksége a tervezett, több százmilliós építkezések megvalósításához. A feltett kérdéseinkre kapható válaszok mellett a pontos cégügyi megfejtésért is kerestük Szinit, meg az érintett vállalkozásokat, válaszukra még várunkInstant-kapcsolatTörténetünk szempontjából különös jelentősége van annak a ténynek is, hogy ebben a két cégben közvetve Szini édesanyjának üzlettársa bizonyos Nádas Patrik. A ma 37 éves Nádas ugyanis az Instant-Fogas komplexumot működtető TaintedRuInn2014 Kft. egyik tulajdonosa is. Ez az Akácfa utcai, több épületre kiterjedő turistaitató hodály a budapesti buliturizmus egyik sarokpontja, és régóta szálka sok helyi lakos szemébenSiker, adó, morál Az Erzsébetvárosban megvalósult bulinegyed központi problémája, hogy a vendéglátós vállalkozások gazdag nyereségéből befizetett adók leginkább az államkasszát gyarapítják, a kerület csak a helyi iparűzési adón keresztül, kismértékben részesedik a mindennapi életben kellemetlenségeket okozó népszerű helyek sikeréből. Az Instant-Fogas esetében viszont még csak azt sem mondhatni, hogy túl sok pénzt húzna ki az állam az erzsébetvárosiak zsebéből. A TaintedRuInn2014 Kft. a vendéglátást megnyomorító koronavírusjárvány előtti éveiben, 2018-ban 927 millió forintos forgalom mellett mindössze 3,7 millió forintos adófizetési kötelezettségről, 2019-ben 1,04 milliárd forintos árbevétel mellett alig 6 millió forintos adófizetési kötelezettségről számolt beNádas személyén keresztül az Instant-Fogas komplexum a vásárcsarnokban nyomuló cégpároshoz kapcsolódik – mutat rá több forrásunk isSzerintük az ügyeskedések végcélja, hogy a komplexummal átellenes vásárcsarnokot az Instant-Fogas vérkeringésébe kapcsoljákIde kapcsolódó érdekesség, hogy a cikkünk elején felidézett tárgyalási jelenetre Szini tudomásunk szerint Nádas Patrik kíséretében érkezett. A tárgyaláson az egyik bérlő megbízásából megjelenő helyi Vajnai Attila az Átlátszónak arról számolt be, hogy Szini itt azt ígérte a piacosoknak: naponta 4–5 ezer fogyasztót tervez a csarnokba csődíteniA múlt héten megszavazott előterjesztéshez csatolt műszaki tervekből kiderül, hogy az átépítés célja egyrészt az, hogy légfüggönnyel klimatizálják a teljes csarnokot: nyáron kellemesen hűvös, télen hívogatóan meleg legyen. Továbbá egy zsíroskonyha-elszívó rendszer is a tervek között szerepel. Ezt cirka 20 vendéglátóhelyre gondolják megvalósítani, ami nagyságrendileg egybeesik az emeleti szinten található összes bérlemény számávalValószínűleg tehát eleve csak az emeleti szinten értelmezhető az a gasztropiac-koncepció, amelyre maga Szini is utalt egy szakmai újságnak korábban. „Az az ötlet mozgat, hogy csináljak Budapesten egy éttermet, ahol havonta váltogatják egymást vidéki éttermek, akiket meghívunk főzni. Télen megmutathatná magát a fővárosban például a Kistücsök, a Márga, a Kalóz Bisztró. Budapesten mutatnánk be élőben a vidéki magyar vendéglátást. Még titkos, hogy hol valósítom meg, de meg fogom csinálni” – mondta Szini a 2019-es interjúbanA gasztropiac-ötlet véghezvitelére persze nincs semmilyen garancia„A Bélának ez most jó dealnek tűnik, de ez itt nem fog működni. Azért, mert dilettánsok. Pénzük van, még az is lehet, hogy láttak hasonlót külföldön, de nem értenek hozzá. Ennek itt nem lesz piaca”– hallottuk egyik forrásunktól. Ha pedig a gasztropiac nem megy, a legegyszerűbb lépés az Instant-Fogas-féle üzletet lemásolniAz előterjesztés szövege arra is utal, hogy a vásárcsarnok területén repoharakat fognak használni –, ami már most is, legalábbis a piac egy részére vonatkozó, kocsma-jellegű terveket jelezPénteken lesz lakossági fórumAkármi is lesz a csarnokban, annak a hatásait a környéki lakók akár 2037-ig élvezhetik. A szerződéstervezetek szerint az építkezést 2022-re kell befejezni, amely időponttól újraindul az öt évvel meghosszabbítható tízéves bérleti időtartamGarai Dóra, az Élhető Erzsébetváros képviselője szerint még vissza lehet fordítani a folyamatot, ha Niedermüller Pétert valahogy rá lehet venni a polgármesteri vétó alkalmazására. Ehhez a beruházási tervek ellenzőinek először a nyári hőségben pilledő kerületieket kéne felrázniukNehéz dolguk lesz: tudomásunk szerint az önkormányzat a napokban megtagadta, hogy a kerületi lapban leközölje egy helyi érdekű Facebook-csoport hirdetését. Utólag viszont – regisztrációhoz kötött – lakossági fórumon magyaráznák a bizonyítványt, amelyet e hét péntekre hirdettek megFrissítés (2021. július 12.): Az erzsébetvárosi önkormányzattól kapott tájékoztatás alapján ebben a cikkben korábban azt írtuk, hogy Niedermüller Péter személyesen tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Cikkünk megjelenése után az önkormányzattól azt az újabb információt kaptuk, hogy egy sajnálatos fogalmazási hiba alapján vontunk le téves következtetést, a valóságban ugyanis Niedermüller Péter egyáltalán nem tárgyalt Szini Bélával a csarnok ügyében. Az önkormányzat továbbá ragaszkodik ahhoz, hogy nem Szini Béla „bemondására” fogadták el, hogy külső forrásból jutott hozzá a bérlők leveléhez, hanem ezt az állítását a vállalkozó megfelelő bizonyítékokkal tudta alátámasztani a vizsgálat soránA cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapképi grafika: Jeney Flóra Anna. A grafikához felhasznált csoportkép forrása a Facebook, rajta jobbról a második személy Szini BélaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
134 éves vásárcsarnokot hajtogat vendéglátós érdekkörök térde alá a politika a bulinegyedben
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/12/134-eves-vasarcsarnokot-hajtogat-vendeglatos-erdekkorok-terde-ala-a-politika/
|
2021-07-12 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A rendőrség korábban megszüntette a nyomozást, ám az érdi ügyészség erélyes hangvételű határozatban leszögezte: a rendőrség elmulasztotta feltárni az érdi csatornaügy lényeges körülményeit. Így a 2015-ben lezárult, uniós pénzekből is finanszírozott, 34 milliárdos érdi, diósdi és tárnoki projekt zűrzavaros körülményeinek felderítése érdekében kezdeményezett büntetőeljárás újraindult.
Nem csak hűtlen kezelés, sikkasztás is lehet
Az Érdi Járási Ügyészség törvénysértőnek és megalapozatlannak találta a rendőrség nyomozást megszüntető határozatát, azt hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozás folytatását – értesült az Átlátszó a birtokába került dokumentumból.
Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra” nézve, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Az ügyészség szerint a rendőrség nem végezte el a „szükséges és lehetséges nyomozati cselekményeket” az Érd és térségében lebonyolított csatornázási projekttel összefüggésben indult bűnügyben – írta az Érdi Járási Ügyészség a feljelentőknek kézbesített határozatában.
Az érdi ügyészek azt írták: „Dr. Mihályiné Opéczy Mária (…) 9 oldalas panasz-beadványában rendkívül részletesen pontokba szedve sorolja fel, hogy melyek azok a jogsértések, amelyeket a feljelentésben előadottak ellenére nem vizsgált kellően alaposan a nyomozó hatóság”.
Az ügyészségi határozatból kiderül, hogy a rendőrség nemcsak hűtlen kezelés minősített esete, hanem sikkasztás miatt is nyomozott, és most ezen bűncselekmények gyanúja miatt kell folytatnia a nyomozást. Az ügynek jelenleg nincs gyanúsítottja.
Ezután küldte ki az idézéseket 2021 júniusában a rendőrség. Gőzerővel beindult a nyomozás – erre abból lehet következtetni, hogy írásbeli vallomástételre kötelezték a feljelentőket. Úgy tudjuk, legalább 25 embert köteleztek írásbeli tanúvallomás megtételére. Az eljárás előző szakaszában a feljelentők nem kaptak idézést. Akkor a nyomozók többnyire az érintett szervezetek nyilvántartásai és okiratai alapján igyekeztek beszerezni a bizonyítékokat.
Mihályiné és a diósdi Krenyácz Béláné megerősítették az Átlátszó értesülését, hogy megidézték őket, de a részletekről, a feltett kérdésekről nem akartak nyilatkozni nekünk.
Az ügyre rálátó, ám magát megnevezni nem kívánó forrásunk szerint a rendőrség hatalmas terjedelmű iratanyagot szerzett be. Egyesek szerint a projekt – talán még érintetlen – dokumentumai egy konténerben penészednek valahol Érd külterületén.
Nem adták vissza, inkább elköltötték a pénzt
Az ügy legkényesebb kérdése: időben elszámoltak-e a főleg Fidesz-funkcionáriusok által irányított projektek lebonyolítói az elköltött pénzekkel, illetve a lakossági hozzájárulásokat arra költötték-e, amire a családok szánták. A projektet tető alá hozó Diósd, Érd és Tárnok önkormányzataiból álló társulás elnöke T. Mészáros András, Érd akkori polgármestere és a helyi Fidesz-szervezet elnöke volt.
Eredetileg a csatornázást többnyire lakossági befizetésekből akarták finanszírozni. Az így beszedett pénzek azonban – elvileg – visszafizethetővé váltak, amikor a 2010-es évek elején az állam és az Európai Unió csaknem száz százalékban megtámogatta a csatorna-beruházásokat.
A büntetőeljárás valódi tétje, hogy tudják-e tisztázni: mire költötték el az emberek pénzét az ő felhatalmazásuk nélkül, miután megnyílt a tényleges lehetősége annak, hogy visszafizethessék az állami és uniós támogatás miatt immár feleslegessé vált lakossági csatornapénzeket.
A törvény egyértelműen a mihamarabbi elszámolás követelményéről rendelkezik.
A csatornaépítés környezetvédelmi beruházás, az emberek erre fizették be havonta a törlesztőrészletüket. Ehhez képest az erre a célra létrejött szervezetek egészen másra, például útépítésre, vagyis infrastrukturális célokra költötték el a befizetések egy részét.
A környezetvédelmi célokra adott lakossági pénz jelentős része aszfaltozó, betonozó cégek Fidesz-közeli oligarcháihoz vándorolt. A jelenség nem egyedi, az Átlátszó több cikkben beszámolt arról, hogy a lakossági csatornapénzek ilyen felhasználása országos jelenség.
Bevett gyakorlattá válik?
Nemrég az Átlátszó Konkoly-Thege Lászlótól, a Heves Megyei Főügyészség szóvivőjétől úgy értesült: hasonló ügyben jelenleg is folyik a nyomozás, amiért Karácsondon útépítésre költötték a csatornázásra befizetett lakossági pénzeket. Itt is hűtlen kezelés gyanúja ad okot a büntetőeljárás lefolytatására. Az ügy felderítésével a megyei rendőrség gazdasági nyomozóit bízták meg.
A bíróságok korábban két jogerős ítélettel a karácsondi önkormányzatot a jogosulatlanul felhasznált csatornapénz visszafizetésére kötelezték. Helyi civilek felismerték: ha ők nem lépnek, nem szervezik meg magukat, akkor semmi esély az érdekeik érvényesítésére.
Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket
Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.
A civilek 2018 tavaszán szabályosan átvették a hatalmat a helyi csatornatársulatban, majd elkezdték a perek előkészítését. A több fordulós, több szálon futó peres eljárásokban végül teljes győzelmet arattak.
Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a karácsondi ítéletekben megfogalmazott következtetések alkalmazhatóak-e az érdi projekt ügyében. És ha igen, akkor annak milyen büntetőjogi konzekvenciái lehetnek.
Egy szoba tele aktákkal Tárnokon
Az ügyészség februári döntése után a rendőrség tehát lépett: a legalább huszonöt írásbeli vallomástételre kötelezett egyike az a nyugdíjas rendszerszervező mérnök, aki évek óta folytatja magányos küzdelmét a csatornapénz visszaszerzése érdekében Tárnokon.
Az országos sajtóban visszatérően felbukkanó Mihályiné Opéczy Mária csendben a térség ikonikus alakjává vált. Sorban jelentkeztek be hozzá ellenzéki politikusok, hogy tanácsát kérjék, miként lehetne pontot tenni a térség egyik legfontosabb és legégetőbb problémájára: a csatornapénzek ügyére. Mihályiné a minisztériumokkal és hivatalokkal sok éve folyó levelezések során csak tértivevényre majdnem annyit költött, mint amennyi a csatornapénzből visszajárna neki. Kétszázezer forintot jóval meghaladó összegről van szó.
Mihályiné követői Diósdon megszervezték magukat és szisztematikusan megindították csendes harcukat a tisztességes elszámolás érdekében. Krenyácz Béláné, Novákovics Ferenc (ő korábban helyi képviselő és polgármester-jelölt volt) és sok diósdi társa nagyjából ugyanarra a következtetésre jutott, mint Mihályiné. Úgy határoztak, hogy a büntetőjog eszközével óhajtják orvosolni sérelmeiket.
A csatornapénzek ügye 2019-re a térség politikai küzdelmeinek egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát.
Mihályiné tárnoki házában az egyik szobát szinte kizárólag a csatornaberuházásról szóló dokumentumok precízen naplózott dossziéi töltik ki. A 79 éves özvegy tevékenységét 2018 kora tavasza óta figyelve tudjuk: ellenállt a politika kísértéseinek. Alighanem ő a legfontosabb adatközlő és szakértő ebben a bűnügyben: nem túlzás azt állítani, ő a csatornázási bűnügy koronatanúja.
Érden és Tárnokon 2019 őszén, az önkormányzati választásokon a helyi ellenzéki szövetség egyik legfontosabb követelése a szerintük jogtalanul felhasznált csatornapénzek visszaszerzése volt. Ezeken a településeken az ellenzék fölényes győzelmet aratott, és leváltották a hosszú ideje regnáló fideszes vezetőket – akik a döntéseket hozták, vagy befolyásolták a csatornapénzek ellentmondásos felhasználása ügyében.
NER-cégek a profitálók között
A csatornázási projekt a nyomozóhatóságokon túl korábban az uniós ellenőröknek is sok munkát adott. Az Átlátszó 2018 nyarán számolt be arról, hogy a csatornaberuházás során elkövetett szabálytalanságok miatt az adófizetők pénzéből több mint 1,4 milliárd forint uniós támogatást kellett visszafizetni az uniónak.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt
A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.
Mint megírtuk, a költségvetési tartalékból fizették ki az EU által visszakövetelt 1,4 milliárd forintot, és a pénzt 2016. november 14-én utalták át. A T. Mészáros András által vezetett önkormányzati társulás tehát a magyar adófizetők pénzéből mentesült a visszafizetési kötelezettség alól.
A 2016-os költségvetési törvényben egyébként 4,8 milliárd forintban határozták meg annak az előirányzatnak a pénzügyi keretét, amiből kifizették a társulás 1,4 milliárd forintos tartozását. Ez alighanem a legpontosabban érzékelteti az érdi ügy súlyát.
Bő nyolc hónapnyi adatigénylés-sorozat, levelezés és informális megkeresések után az Átlátszó újabb dokumentumokat szerzett és részleteket tudott meg a csatornázási beruházás szabálytalanságairól.
Ahogy sejteni lehetett, a szabálytalansági csomagban a legnagyobb korrekciós összeget, 1,453 milliárd forintot a csatornázási projekt legjelentősebb, főhálózat-építési részeire kiírt közbeszerzések miatt szabta ki a fejlesztési minisztérium az uniós ellenőrzés után.
A szerződéseket olyan konzorciumokkal kötötték meg 2011-ben, amelyek élén a NER későbbi leggazdagabb és legbefolyásosabb oligarchái álltak: a Duna Aszfalt Kft.-ről és Szíjj Lászlóról, valamint a Közgép Zrt.-ről és a cég tulajdonosaként sokáig bujkáló Simicska Lajosról van szó.
Az uniós támogatásokat auditáló szervezet, az EUTAF által lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy a csatornázási projektet bonyolító önkormányzati társulás által a DSS-Érd Konzorciummal (vezető tag: Duna Aszfalt Kft.), valamint az Érd-KEA Konzorciummal (vezető tag: Közgép Zrt.) – összesen 18,6 milliárd forint értékben – megkötött szerződéseket eredményező közbeszerzési eljárás során, az ajánlatok elbírálásakor olyan képletet alkalmaztak, amellyel az alacsonyabb árat ajánló ugyanannyi pontot kapott, mint a drágább ajánlat.
„Az alkalmazott képlet következtében sérült a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve, amely miatt az EUTAF szabálytalanságot állapított meg. A szabálytalanság jogkövetkezményeként a szabálytalansággal érintett szerződések 10%-os pénzügyi korrekciójának alkalmazása került elrendelésre” – írja a fejlesztési minisztérium, amelynek akkor éppen az érdi térség országgyűlési képviselője, Aradszki András volt az egyik államtitkára.
A költségvetési vezető a saját üzlettársával szerződött
Az önkormányzattól kikért dokumentumok alapján az Átlátszó kutatásai során egy újabb figyelemre méltó összefüggésre bukkant. Egy másik szabálytalansági eljárás során ügyvédi túlszámlázás miatt a fejlesztési tárca 16 millió forint visszafizetésére kötelezte a csatornázási beruházást tető alá hozó önkormányzati társulást.
Kutatásunk szerint a túlszámlázó ügyvéd a csatornázási társulás költségvetési szervezete vezetőjének üzlettársa volt. Ezt az információt maga a projektvezető erősítette meg az Átlátszónak.
Amikor arról kérdeztük Kovács Péter Barnát, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek az üzlettársa leszerződtetését, ezt válaszolta: „nem, mert az ügyvédi megbízás kifejezetten bizalmi kérdés és én dr. Sz. (…) E (…)-t javasoltam a megbízásra. Ha magamat bízhattam volna meg, azt is megtettem volna, de magam nem vagyok jogász és időm sem engedte a feladat ellátását. (Továbbá a Well Hungary Kft. semmilyen üzleti kapcsolatban nem került sem a Társulással, sem a beruházás bármely résztvevőjével)”.
Kovács elmondta, hogy az ügyvéd-üzlettárs megbízásáról a társulás elnöke, T. Mészáros András tudott. „Nyilvános adat, azon túl tájékoztattam elnök urat, és mivel a megbízás jellege bizalmi, nem volt és nem is lehetett kifogása, és megbízta az ügyvédnőt a társulás végrehajtási feladataiban segítőként közreműködni, ami a kifogásolt időszakban a lakossági iroda segítése volt” – válaszolta írásban kérdésünkre Kovács Péter Barna a végül 15,7 millió forintos visszafizetési kötelezettséggel sújtott szerződés megkötésének körülményeiről.
Nyitókép: Csatornafedél Érden (a szerző felvétele)
|
Ügyészi parancsra újra nyomoznak a 34 milliárdos csatornaügyben, több tucat tanút idéztek
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/13/ugyeszi-parancsra-ujra-nyomoznak-a-34-milliardos-csatornaugyben-tobb-tucat-tanut-ideztek/
|
2021-07-13 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Két héttel ezelőtt meghökkentő fotókkal keresték meg a szerkesztőségünket azok a civilek, akik egy ideje figyelemmel kísérik és dokumentálják a zsámbéki hulladéklerakó szabálytalan működését. A szeméttelep és a szomszédos murvabánya közti területet ugyanis – feltehetően a telep kezelőjének tudtával – „valakik” földdel feltöltötték, betemetve a két telek közti kerítést is. Az így létrehozott földúton a szomszédos bánya felől is szállítják be teherautókkal a telepre a hulladékot, kikerülve a lerakó főbejáratánál lévő videókamerákat és a kötelező ellenőrzést.
Korábbi cikkünkben már megírtuk, hogy bár a lerakó jelenleg rekultiválás alatt áll, a területre az elmúlt évben is rengeteg vegyes tartalmú, nem engedélyezett hulladékot szállítottak be. Emiatt több panasz érkezett a hatóságokhoz, érdemi vizsgálat azonban nem történt. A botrányos állapotokról ezután Szél Bernadett országgyűlési képviselő is posztolt a közösségi oldalán, majd feljelentést tett a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Szennyezheti a környezetet a zsámbéki hulladéktelep, nem adják ki a vizsgálati dokumentumokat
Tavaly ősz óta több panasz érkezett a hatóságokhoz az egykori zsámbéki szemétlerakóban zajló tevékenység miatt. Az Átlátszóhoz is eljutó felvételek és leírás szerint az utóbbi hónapokban nagy mennyiségű kommunális hulladékot szállítottak be a területre, holott a telep üzemeltetője csak rekultivációra kapott engedélyt.
Beszámoltunk arról is, hogy a lerakót korábban működtető BIO-RECycling Kft.-t 2017-ben a környezetvédelmi hatóság egymillió forintra büntette. A zsámbéki telepen akkor már évek óta több tízezer köbméter kommunális és veszélyes hulladék halmozódott fel, amiből a BIO-RECycling hatósági felszólításokra sem válogatta ki a veszélyes hulladékot és semmiféle tereprendezést nem végzett.
Pedig a lerakó vízmonitoring-vizsgálata már 2015-ben szennyeződést mutatott ki a felszín alatti vizekben, s a vizsgálatot végző labor a vízminőség félévenkénti ellenőrzését írta elő. Ennek ellenére 2015 óta a környezetvédelmi hatóság nem végeztetett semmilyen vizsgálatot.
Nem vizsgálják a levegő és a víz minőségét
Az általunk kikért újabb hatósági dokumentumok megerősítik azt a feltételezést, hogy a telep rekultivációjával 2020-ban megbízott C&C Property Holding Kft. sem kezeli megfelelően a területet. Igaz, ezzel az engedélyező környezetvédelmi hatóságnak nincs különösebb problémája.
A Pest Megyei Kormányhivatal eleve nem végeztette el az évek óta gazdátlan lerakó műszaki állapotának vizsgálatát, de az engedély kiadása után sem tartja szükségesnek a felszín alatti vizek és a levegő minőségének ellenőrzését. Holott – ahogy arról már 2021 januárjában beszámoltunk – a rekultivációs időszak alatt 171 ezer tonna bontási hulladék beszállítását, közte kohó, salak és pernye gyűjtését is engedélyezte a C&C Kft. számára.
Csakhogy a törvényi szabályozás szerint a hulladéktelepeken a rekultiváció időszakában is évente ellenőrizni kell a levegő és a felszín alatti vizek minőségét. A felhalmozódott szemétben ugyanis olyan gázok – többek közt kénhidrogén, metán – keletkezhetnek, melyek rendkívül veszélyesek lehetnek a levegőminőségre; ugyanígy potenciálisan veszélyeztethetik a felszín alatti vizeket a hulladékokból kioldódó mérgező anyagok. Éppen ezeknek a veszélyeknek megelőzését szolgálja a jogszabályban előírt rendszeres monitoringozás, melyhez műszakilag megfelelő állapotú gáz- és vízfigyelő kutakra is szükség van.
A zsámbéki lerakó működése azonban semmilyen szempontból nem felel meg ezeknek az előírásoknak. Bár a C&C Kft. rekultivációs terve ugyan még tartalmazta – a jogszabályokhoz igazodva – az évente kötelező monitoring-vizsgálatot, a cég számára kiadott engedély pedig a monitoring-kutak műszaki megfelelőségének igazolását is feltételként szabta, a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága utólag már jóval megengedőbbnek bizonyult. A Kormányhivatalnak egy helyi lakos adatigénylésére adott válasza szerint a rendszeres ellenőrzésre vonatkozó előírásukat úgy kell „értelmezni”, hogy
a monitoringozást csak a rekultiváció befejezése után, az utógondozás 2022. április 30-tól kezdődő időszakában kell majd elkezdeni.
Monitoring kutak helyett műanyag csövek
Ennél a válasznál is megdöbbentőbb azonban az, ami a hatósági ellenőrzésekről szóló dokumentumokban szerepel. A környezetvédelmi hatóság csak előzetes bejelentés után tartott néhány helyszíni szemlét a telepen, az ezekről szóló szűkszavú jegyzőkönyvek viszont leginkább a cég képviselőjének nyilatkozatait rögzítik.
A jegyzőkönyvekhez készült fényképeken pedig a Katasztrófavédelmi Igazgatóság által korábban engedélyezett monitoring kutak helyett földbe ledugott műanyag csövek láthatók. Dr. Török Ernő környezetvédelmi szakértő, zsámbéki lakos szerint az ezen csövekből vett „vízminták” nem adnak valós eredményeket a felszín alatti vizek állapotáról, így továbbra sem zárható ki a környezetszennyezés veszélye.
Illegálisan épült földúton, az ellenőrzést kijátszva szállítják a hulladékot a zsámbéki lerakóba from atlatszo.hu on Vimeo.
A feljelentések nyomán a telepen néhány hete lázas munka indult meg: a korábbi szeméthalmokat földdel borították be, így a terület most jóval rendezettebb képet mutat a hónapokkal ezelőtti állapotokhoz képest. A főbejárathoz is visszaszerelték a korábban titokzatos módon eltűnt videókamerákat. A murvabánya felől a szeméttelepre vezető illegális földúton azonban hetek óta ellenőrizetlenül folyhat a beszállítás.
A feljelentést tevő civil aktivisták és Szél Bernadett országgyűlési képviselő szerint viszont mindenképpen fel kell tárni, történt-e és milyen mértékű jogsértés és környezetszennyezés Zsámbékon. Az ügyben ezen a héten meg is kezdődtek a rendőrségi tanúmeghallgatások, a képviselőnőt is kihallgatták.
Címlapkép és videó: Horváth Balázs
|
Illegálisan épült földúton, az ellenőrzést kijátszva szállítják a hulladékot a zsámbéki lerakóba
|
Felbolygatta a kedélyeket Zsámbékon annak a rekultivációs hulladéklerakónak az ügye, amiről az Átlátszón már többször beszámoltunk. Zsámbéki polgárok és Szél Bernadett országgyűlési képviselő is feljelentést tett a telepen lévő állapotok miatt, ám úgy tűnik, a környezetvédelmi hatóság falaz a lerakónak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/14/illegalisan-epult-folduton-az-ellenorzest-kijatszva-szallitjak-a-hulladekot-a-zsambeki-lerakoba/
|
2021-07-14 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
2019 végén számoltunk be arról, hogy Borkai Zsolt jogerősen elbukta a 2018-as vagyonnyilatkozatáért indított pert. A legfelsőbb bírói fórum, a Kúria 2021-ben felülvizsgálati eljárásban vizsgálta meg az ítélőtábla ítéletét, és azt maradéktalanul helybenhagyta.
A pereskedés központi kérdése az volt, hogy az önkormányzatnak elektronikus másolatban – jelen esetben emailben – kötelessége-e kiadni egy önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatát.
Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert
A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.
Az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok ugyanis eltérnek az országgyűlési képviselőkétől. Noha közérdekből nyilvános adatnak minősül a helyi képviselő vagyoni helyzete is, a nyilatkozatot nem kell automatikusan nyilvánosságra hozni, mint a parlamenti képviselők esetében.
Különleges szabály az is, hogy a legújabb vagyonnyilatkozat leadásakor az előzőt az önkormányzati képviselő visszakapja, abból egyetlenegy példány sem marad az illetékes képviselőtestületi bizottság páncélszekrényében.
Győr nem akarja e-mailben elküldeni
Bár a bírósági és kúriai döntés értelmében ki kéne adnia e-mailben, a győri önkormányzat lényegében az önkormányzati törvényre és a saját működési szabályzatára hivatkozva mindössze betekintést akar engedélyezni Borkai vagyonnyilatkozatába.
Praktikusan ez azt jelenti, hogy az adatigénylő felhívja az önkormányzat illetékesét, megbeszélnek egy időpontot, majd az adatigénylő elmegy Győrbe, és az önkormányzat illetékesének felügyelete mellett betekinthet a vagyonnyilatkozatba. Ha az adatigénylő az ország másik csücskében, vagy például Új-Zélandon él, vélhetően nincs sok kedve elindulni Győrbe, hogy felkeresse a Városház tér 1. szám alatti épületet, és ott megnézhesse Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát.
Egy magánszemély tett feljelentést a rendőrségen közérdekű adattal való visszaélés miatt, mert a győri önkormányzat a Kúria döntése ellenére sem adja ki neki e-mailben Borkai Zsolt 2018-as évről leadott vagyonnyilatkozatát.
A pert megindító adatigénylő arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alaptörvény átláthatósági rendelkezése (VI. cikk 3. bekezdés) és az információszabadságról szóló törvény alapján, ha valaki emailben kéri a közérdekből nyilvános adatot, például a vagyonnyilatkozatot, akkor azt e-mailben kell megküldeni neki.
A győri önkormányzat érvelése azért is meglepő és ellentmondásos, mert a bíróságok ítélkezési és az adatvédelmi hatóság jogértelmezési gyakorlata sok éve egységes és töretlen.
Egy 2012-ben befejeződött perben a Kúria kimondta, hogy e-mailben ki kell adni a vagyonnyilatkozatot. Akkor az érdi polgármesteri hivatalt perelték a fideszes T. Mészáros András vagyonnyilatkozatáért. 2018-ban az érdi polgármesteri hivatal zokszó nélkül e-mailben kiadta az ország egyik leggazdagabb polgármesterének vagyonnyilatkozatát.
Azóta más városvezetők, például a kecskeméti polgármester vagyonnyilatkozata miatt is hasonló eredménnyel zárult perek zajlottak. Az Átlátszó ebben a cikkben tesztelte a megyei jogú városok vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatát.
A Készenléti Rendőrséghez került az ügy
A Kúria Borkai ügyében 2021 februárjában meghozott felülvizsgálati ítéletével helybenhagyta az ítélőtábla határozatát. Így érvényben maradt az önkormányzat jogerős kötelezése a vagyonnyilatkozat kiadására. Ám ennek a győri önkormányzat nem tett eleget.
Értesüléseink szerint az adatigénylő ezután tett feljelentést a győri rendőrségen, ahol elfogultság miatt kizárási okot jelentettek be. Ezért került a feljelentés az Országos Rendőr-főkapitányságra.
A rendőrség kommunikációs szolgálata az alábbi tájékoztatást küldte az Átlátszónak:
„A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 2021. június 28-án feljelentés-kiegészítést rendelt el közérdekű adattal visszaélés vétség bűncselekmény gyanúja miatt, és kizárási indítványt terjesztett elő. Az Országos Rendőr-főkapitányság az eljárás lefolytatására a Készenléti Rendőrséget jelölte ki”.
A feljelentésben szereplő közérdekű adattal visszaélés bűncselekményét alapesetben a törvény két évi szabadságvesztéssel bünteti. A bűncselekménynek van egy sajátos elkövetési alakzata: az követi el ezt a vétséget, akit a bíróság jogerősen a közérdekű adat közlésére kötelezett, és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Ez a rendelkezés szinte egy az egyben alkalmazható Borkai vagyonnyilatkozati ügyére.
Kérdeztük Lipovits Szilárd jegyzőt és a város polgármesterét, Dézsi Csabát, hogy miért nem tesznek eleget a bírósági döntésnek. A Borkait a Fidesz színeiben a polgármesteri székben követő Dézsit arról is meg akartuk szólaltatni, hogy az egységes bírói gyakorlat ismeretében teljesen hiábavalónak bizonyult pereskedés miatt eddig mennyi közpénzt fecséreltek el. A megadott időpontig egyikük sem válaszolt.
Az MTVA ellen már volt ilyen
A feljelentés kiegészítése egy ilyen ügyben majdnem példa nélküli. Az Átlátszó által megkeresett információszabadság-szakemberek nem emlékeznek olyan esetre, hogy valaha is büntetőeljárás indult volna közérdekű adat visszatartása miatt. Hasonló tartalommal nyilatkozott az Átlátszónak Majtényi László adatvédelmi biztos is. A Bírósági Határozatok Gyűjteményében a Btk. 220. §-ra rákeresve nulla találatot kapunk.
A feljelentés kiegészítése ugyanakkor még nem jelenti az eljárás elindulását. Azonban ha nem adják ki a vagyonnyilatkozatot, akkor minden bizonnyal elkerülhetetlenné válik a nyomozás elrendelése.
Az Átlátszónak már volt egy ilyen ügye: 2013-ban feljelentettük adateltitkolásért a közmédiát, mert a jogerős bírósági ítélet ellenére sem küldte meg az általunk kért közérdekű adatokat. Feljelentésünk nyomán a rendőrség büntetőeljárást indított, és végül ügyészi megrovást kapott az MTVA volt sajtófőnöke.
Ügyészi megrovást kapott az MTVA volt sajtófőnöke közadatok eltitkolásáért
Két és fél évbe telt, de jobb sztorit írt az élet és a magyar büntető igazságszolgáltatás a Marslakók-ügyből, mint amilyen maga a sorozat volt. Lefoglalás az MTVA Kunigunda utcai székházában, elfogatóparancs az adateltitkoló céges politikát végrehajtó munkavállaló ellen, és egy rejtélyes, aláíratlan munkaköri leírás.
A volt győri polgármester vagyonnyilatkozati ügyének ironikus mellékszála, hogy az Átlátszó megszerezte Borkai vagyonnyilatkozatát – igaz, a 2017-ről szólót, nem a per és a büntetőfeljelentés tárgyát képező 2018-ast. Erről itt olvashat további részleteket sok más polgármesteri vagyonnyilatkozat mellett.
A vagyonnyilatkozatot maga Borkai Zsolt küldte el 2018 decemberében az Átlátszó munkatársának egyebek mellett a következő sorok kíséretében: „Tekintettel arra, hogy Önnek sürgőssé vált a vagyonnyilatkozatom cikke elkészítéséhez, mellékelve megküldöm azt, egyben kérem, hogy jövőben az arra illetékestől kérje azt, amennyiben szüksége van rá”.
Címlapkép: Borkai Zsolt, Győr újraválasztott polgármestere a győri városházán tartott sajtótájékoztatóján 2019. október 15-én. A Fidesz helyi szervezetének elnöke bejelentette, hogy kilép a pártból. (fotó: MTI/Krizsán Csaba)
|
A Készenléti Rendőrséghez került Borkai Zsolt visszatartott vagyonnyilatkozatának ügye
|
Feljelentés-kiegészítést rendelt el a rendőrség, miután büntetőeljárást kezdeményezett egy adatigénylő a volt győri polgármester vagyonnyilatkozati ügyében. A Kúria ugyanis helybenhagyta a korábbi ítéleteket, ám Győr önkormányzata ennek ellenére nem adja ki neki emailben a szexvideó-botrányba belebukott politikus 2018-as vagyonnyilatkozatát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/12/a-keszenleti-rendorseghez-kerult-borkai-zsolt-visszatartott-vagyonnyilatkozatanak-ugye/
|
2021-07-12 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A geszti Tisza-kastély felújítása nettó 5 milliárd 476 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek, ami az eredetileg becsült árnál 252 millió forinttal drágább – tették közzé a pénteki uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be, a munkát a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Build It Mérnökiroda Kft. konzorciumban nyerte el. Vérre menő harcot ez az eljárás sem tartogatott. A közbeszerzésen indult ugyan még a budapesti Laterex Zrt., illetve a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. is, mindketten érvénytelen ajánlatot tettek az EKR-ben elérhető dokumentum szerint.
A közbeszerzés eredményéről áprilisban a 24.hu is beszámolt, amikor megjelent az összegzés az ajánlatok elbírálásáról, de a győztest csak most hirdették ki hivatalosan. A közbeszerzést az állami tulajdonú Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki.
A beruházás a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram részeként valósul meg, és az 5,5 milliárdos munka a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának az első ütemét tartalmazza. A kastély (1 500 négyzetméter) mellett a Tiszttartó házat (200 négyzetméter), valamint a kripta épületet (88 négyzetméter) is fel kell újítani. A beruházás része a parkrendezés (10,5 hektár) és a kiállítóterek létesítése is. A felújítás során helyrehozzák a vakolatot, új tetőhéjazatot építenek, restaurálják a parkettát, a beltéri faajtókat, a kőfelületeket és a mennyezeti gipszstukkókat.
A felújítás után a református egyházé lesz
1772-ben épült Geszten egy barokk stílusú kúria, ami a későbbi, most felújításra kerülő kastély magját adta. 1856-ban lett Tisza Kálmáné és 1902-ben Tisza Istváné, a második világháború után pedig a teljes berendezés megsemmisült. Az államszocializmus idején az épület egy iskolának és művelődési háznak, később könyvtárnak adott otthont – olvasható a Nemzeti Kastélyprogram honlapján, ahonnan az is kiderül, hogy az épületben egy kiállítás lesz látható, ami bemutatja majd az országnak két miniszterelnököt adó Tisza-családot, „a Tiszák és a református egyház kapcsolatát”, valamint a korabeli kastély mindennapjait is.
A második ütemben szálláshelyet és konferenciatermet terveznek kialakítani a kastély mellett. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül.
A Magyar Narancs írt arról nemrég, hogy jelentős késésben van a beruházás. Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg a felújítás koordinálásáért felelős kormánybiztos. Lázár 2019-ben azt ígérte, hogy 2020-ra megújul a geszti Tisza-kastély, azonban ez máig nem valósult meg.
Az általa akkor közzétett fényképek alapján az épületre valóban ráfér a renoválás, ami után elvileg – a Lázár által közzétett tervek szerint – így fog kinézni.
Az, hogy a felújítás után a kastély ingyenesen a református egyházé legyen „oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében”, 2017-es ötlet: akkor nyújtotta be Lázár János az erről szóló törvényjavaslatot.
A kormány azóta sem gondolta meg magát, egy idén júniusi kormányhatározat közel 7 milliárd forintot irányoz elő a renoválásra, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa pedig megerősítette, hogy a munkálatok befejezése után a református egyház kapja meg az ingatlant.
A WHB sokadik állami megbízása
A WHB többségi tulajdonosa Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét az Eliosban. A Forbes 2020-as összeállítása szerint 35,7 milliárdos vagyonával Paár az ország 41. leggazdagabb embere.
Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61,6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7,3 milliárd, 2019-ben 4,4 milliárd, 2020-ban 11,4 milliárd forint volt.
A WHB több milliárdos megbízást kapott már a Városligetben és a Budai Várban is, például ők felelnek a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért is a Garage Kft.-vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A geszti Tisza-kastély 2019-es állapota (fotó: Facebook / Lázár János)
|
A WHB 5,5 milliárd forintért újítja fel a geszti Tisza-kastélyt, ami aztán a református egyházé lesz
|
Nettó 5,5 milliárd forintért újíthatja fel a Békés megyében található geszti Tisza-kastélyt a West Hungária Bau (WHB) vezette konzorcium. A beruházásnak már 2020-ban el kellett volna készülnie, de a mostani ár csak a munka első ütemét tartalmazza. Az épület a felújítás után ingyen a református egyház kezelésébe kerül.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/13/a-whb-55-milliard-forintert-ujitja-fel-a-geszti-tisza-kastelyt-ami-aztan-a-reformatus-egyhaze-lesz/
|
2021-07-13 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Igencsak összetett, rafinált, ugyanakkor súlyos csalást szervezett egy bűnbanda. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette, hogy egy vezető beosztású személy anyagi előnyért megszegte a hivatali kötelességét, magyarul korrupciós mechanizmust szervezett. Az ügyészség bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
A nyomozók a héten több helyszínen összehangolt akciót indítottak. Az előkészítésben a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az elfogásokban a Készenléti Rendőrség működött közre.
A megalapozott gyanú szerint, a korábban egy megyei kormányhivatal osztályvezetőjeként dolgozó kormánytisztviselő és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzések adatait tároló elektronikus rendszert létrehozó és kizárólagos rendszergazdaként üzemeltető informatikus átalakította a rendszer működését.
Ez alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmai vizsgák a rendszer felhasználói felületén nem jelentek meg, azok kizárólag az általuk és a velük együttműködő személyek számára látható „titkos felületre” kerültek.
Emiatt a vizsgabizottság tagjainak kijelölésére feljogosított, területileg illetékes szakmai és gazdasági kamarák nem értesülhettek ezen vizsgákról, és a vizsgabiztos kijelölési jogosultságukkal sem tudtak élni.
A kormánytisztviselőnek viszont lehetősége volt egyes vizsgák esetén vizsgabizottsági tagok kijelölésére, amelynek révén el tudta érni, hogy a vizsgára a jogszabályi előírásokat megszegve bejelentett személyek sikeres vizsgákat tegyenek.
A szabálytalan vizsgák lebonyolításához kapcsolódóan 2019 őszétől, a sikeres vizsgák ellenértékeként a kormánytisztviselő és felesége által irányított, vizsgára felkészítő tanfolyamokat és vizsgáztatást szervező gazdasági társaságok, a több mint húsz vizsgázótól – esetenként 150 és 440 ezer forint közötti – pénzbeli juttatást kaptak.
Az egyre mohóbb banda nem úszta meg a bűnszervezetben elkövetett csalást, az ügyészség a kutatásokat követően öt személyt gyanúsítottként hallgatott ki és három gyanúsított őrizetét rendelte el. A nyomozó ügyészség két gyanúsított letartóztatásának elrendelését, míg az informatikus esetében távoltartást indítványozott a kormányhivatal munkatársaival történő kapcsolattartást érintően. A kényszerintézkedésekről ma dönt a bíróság.
|
Megdöbbentő OKJ-s vizsgacsalást szervezett egy bűnbanda
|
Titkos internetes felület létrehozásával tévesztette meg a gazdasági kamarákat egy informatikus, egy kormányhivatalnok és a felesége. A bűnbanda több százezer forintot követelt és csalt.
Igencsak összetett, rafinált, ugyanakkor súlyos csalást szervezett egy bűnbanda. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette, hogy egy vezető beosztású személy anyagi előnyért megszegte a hivatali kötelességét, magyarul korrupciós mechanizmust szervezett. Az ügyészség bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
A nyomozók a héten több helyszínen összehangolt akciót indítottak.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/15/megdobbento-vizsgacsalast-szervezett-egy-bunbanda
|
2021-07-15 13:13:00
| true | null | null |
Telex
|
Kormánybiztossá nevezték ki Gyutai Csabát, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatóját, az ő feladata lesz az építőanyaghiány enyhítése és az utóbbi időben elszálló árak megfékezése – derül ki a Magyar Közlönyből. Az „építésgazdasági intézkedések összehangolásáért” felelős kormánybiztos kinevezése július 15-től hatályos.
Gyutai Csaba korábban Zalaegerszeg fideszes polgármestere volt, majd a Budai Várbeli beruházásokat menedzselő miniszterelnökségi cégnél dolgozott, amelynél egy átvilágítás komoly szabálytalanságokat tárt fel (erről a cikk végén olvashat).
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július 7-én jelentette be, hogy az építőanyagok, különösen a fém és a fa jelentős áremelkedése miatt a kormány több ponton beavatkozik az ágazatba. Az építőanyagok és építőipari termékek kivitelére engedélyt fognak bevezetni 2021. október 1-től, de az előzetes regisztrációt azonnali hatállyal bevezetik. Mostantól csak úgy lehet külföldre eladni vagy kivinni acél- és vasterméket, követ, kavicsot, homokot és sódert, hogy arra előre engedélyt kérnek. A közúti fuvarozást is be kell jelenteni.
Az államnak elővásárlási joga lesz az építőipari alapanyagokra, és fel fognak lépni az „extraprofitot” realizáló kereskedőkkel szemben. Az áremelkedéshez az is hozzájárul, hogy alacsony a kínálat bizonyos anyagokból, ezért ösztönözni szeretnék a bányászati tevékenységet: ehhez bevezetik, hogy művelési jogot szerzett, de meg nem nyitott bányáknak egy éven belül meg kell kezdeniük a tevékenységet, máskülönben visszavonják a megnyert koncessziót a tulajdonostól.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint Gyutai Csaba Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter irányítása alatt dolgozik, a minisztériumban külön titkárság segíti a munkáját. Gyutai a kormánybiztosi feladatai ellátásánál együttműködik az általa eddig irányított ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel.
Gyutai feladata lesz egyebek mellett az építőanyagok kivételével kapcsolatos bejelentési eljárás rendjének kialakítása, az állam elővásárlási jogának és vételi jogának gyakorlásahoz szükséges intézkedések végrehajtása. Neki kell felügyelnie az építőanyagok fuvarozással kapcsolatos bejelentésre vonatkozó intézkedéseket, a kiegészítő bányajáradékkal és a kitermelési kapacitással kapcsolatos szabályozást, valamint „az építőanyagok helyettesíthetőségével kapcsolatos kormányzati célok megvalósítását”.
Gyutai Csaba tagja a Miniszterelnökség által májusban létrehozott Rozsdaövezeti Bizottságnak is. Ennek a testületnek kell javaslatokat tennie a leromlott állapotú, korábban ipari vagy más gazdasági célra használt ingatlanok fejlesztésére.
Gyutai korábban a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-t, valamint a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette. 2017-ben a Miniszterelnökség titkos átvilágítást készíttetett a vári cégek működéséről, amely súlyos szabálytalanságokat tárt fel – írtuk meg akkor az Indexen. A jelentést később az Átlátszó kiperelte és közzétette.
Kiderült például, hogy Gyutai beköltözött a Várgondnokság Kft. lakásába, éveken át nem fizetett sem bérleti díjat, sem rezsit, fillérekért osztott ki lakást családtagjainak is. Ezt elvileg az akkor Lázár János által vezetett Miniszterelnökség engedélyével tette, de erről nem készültek dokumentumok és szerződések. Gyutai azt nyilatkozta, hogy juttatásairól korábbi főnöke, L. Simon László tudott, és tőle sem szóban, sem írásban fegyelmit nem kapott. Az ügyben annak idején egymásra mutogatott Lázár János és L. Simon László.
|
Kormánybiztos lett Gyutai Csaba, aki korábban a szabálytalan Várbeli beruházásokat irányította
|
Kormánybiztossá nevezték ki Gyutai Csabát, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. vezérigazgatóját, az ő feladata lesz az építőanyaghiány enyhítése és az utóbbi időben elszálló árak megfékezése – derül ki a Magyar Közlönyből. Az „építésgazdasági intézkedések összehangolásáért” felelős kormánybiztos kinevezése július 15-től hatályos.
Gyutai Csaba korábban Zalaegerszeg fideszes polgármestere volt, majd a Budai Várbeli beruházásokat menedzselő miniszterelnökségi cégnél dolgozott, amelynél egy átvilágítás komoly szabálytalanságokat tárt fel (erről a cikk végén olvashat).
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/14/epitoanyagok-aremelkedes-gyutai-csaba-kormanybiztos-exporttilalom
|
2021-07-14 13:46:00
| true | null | null |
Telex
|
A kormány az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a vidéki sportélet támogatása érdekében 381 190 500 forint többletforrást biztosít Tura városának – derül ki a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyből. A pénzt Tura önkormányzata azért kapja, mert a kormány egyetért a város sportfejlesztési programjával, amelynek keretében új városi sporttelep kialakítását tervezik.
Az alig nyolcezres, Pest megyei Tura leginkább az ott található Schossberger-kastélyról híres. Ebben az épületben működik a Botaniq Hotel, Tiborcz István 19 szobás luxusszállodája, amely az előző évet 237 millió forintos veszteséggel zárta.
A kormány más települések sportfejlesztéseiről is határozott most:
|
Több mint háromszázmilliós állami támogatást kap Tura sportfejlesztésre
|
A kormány az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a vidéki sportélet támogatása érdekében 381 190 500 forint többletforrást biztosít Tura városának – derül ki a csütörtökön megjelent Magyar Közlönyből. A pénzt Tura önkormányzata azért kapja, mert a kormány egyetért a város sportfejlesztési programjával, amelynek keretében új városi sporttelep kialakítását tervezik.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/16/tura-381-millio-allami-tamogatas-sportfejlesztes
|
2021-07-16 10:58:00
| true | null | null |
Telex
|
„Kartellgyanú miatt” vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal.
A Versenyhivatal a BKV Zrt. „Menetrend szerinti hajóüzemeltetés” nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében.
Ezeknél a vállalkozásoknál bejelentés nélkül megjelentek, helyszíni kutatást tartottak, adathordozóikról másolatot készítettek, de ezek tartalmát még elemzik.
A közleményben ehhez hozzáteszik, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a vállalkozások el is követték a jogsértést, az eljárásban kell ezt tisztázni. Erre hat hónapjuk van, de ha kell, ezt meghosszabbíthatják.
A BKV egy hónapja hirdetett győztest fővárosi dunai menetrendszerinti hajózásra kiírt közbeszerzési tenderen úgy, hogy alig néhány héttel előtte maga a cég vezérigazgatója közölte a Telexszel, hogy a BKV forráshiány miatt az idén szünetelteti a budapesti hajózást.
A szüneteltetés bejelentése elég nagy port kavart, a kormány be is vetett egy részben állami tulajdonban lévő céget, hogy pótolja a BKV-hajókat. A főváros ezután megint elővette a dunai hajózás ügyét, és a BKV-igazgató nyilatkozata után pár héttel mégis lett győztese a 3 évre kiírt hajózási tendernek. A pályázaton a Magyar Kikötő Zrt. győzött a legjobb árral: áfa nélkül 30 990 forint/hajó/üzemóra díjon vállalták a szolgáltatást, ami így verte a Rubin Group Kft. 33 000 forintos és a Rudas és Társa Bt. 38 500 forintos ajánlatát. (Két másik céget korábban alkalmatlanság miatt kizártak.)
A vetélytársak rögtön vitarendezési kérelemben támadták be a Magyar Kikötő Zrt.-t, azt állítván, hogy referenciája bizonytalan lábakon áll: gyanúsan sok az a 43 850 óra hivatásforgalmi hajózás, amit a Magyar Kikötő a Silver Line Cruises-nek referenciamunkaként végzett, tekintve, hogy a cég főleg sétahajóztatással foglalkozik. Ráadásul a 43 850 óra is éppen alig több, mint a pályázati feltételként előírt 42 000 órányi üzemszerű hajózás, sőt, a két cég vezetői között családi kapcsolat áll fenn.
A szerződéskötést a fővárosi Fidesz is elkezdte boncolgatni: a Facebookon azt a kérdést tette fel a kormánypárt fővárosi szervezete, hogy „a BKV buszmutyi után itt az újabb, a BKV hajómutyi?” – utalva egy korábbi pályázatra, amely a használt buszokról szólt. A Fidesz fővárosi frakciója azt kérte a főpolgármestertől, hogy „indítson teljes körű vizsgálatot és annak megnyugtató lezárásáig azonnali hatállyal tiltsa meg a BKV-nak a szerződéskötést”.
A vitarendezési kérelmek tisztázásának idejére hivatkozva a BKV most egyelőre nem köt szerződést a győztes céggel. A BKV a Telexnek – még a Fidesz nyilatkozata előtt – azt mondta, a szerződés a felek aláírása után lép hatályba – ez még nem történt meg. Most megint úgy áll, hogy ebben az évben a BKV menetrendi hajóközlekedése a korábban jelzett forráshiány miatt mégsem indul meg. A Magyar Kikötő Zrt. referenciájával felmerült kérdésekben a BKV – mint írták – külön felvilágosítást kért az ajánlattevőtől, amelyet az határidőn belül megtett, és megfelelő dokumentumokkal alátámasztotta, hogy az előírt műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek megfelel. A Magyar Kikötő Zrt. pedig azt nyilatkozta a Telexnek, ők adták be a legolcsóbb ajánlatot, a rivális cégeknek egyszerűen csak savanyú a szőlő.
|
Kartellgyanúval vizsgálja a BKV hajótenderét a Gazdasági Versenyhivatal
|
„Kartellgyanú miatt” vizsgálatot indított a Gazdasági Versenyhivatal a BKV hajóüzemeltetési közbeszerzése ügyében, ehhez rajtaütéseket is tartottak a közbeszerzés egyes ajánlattevőinél, írja közleményben a hivatal.
A Versenyhivatal a BKV Zrt. „Menetrend szerinti hajóüzemeltetés” nevű közbeszerzése ügyében indított júliusban versenykorlátozó megállapodás gyanújával indult versenyfelügyeleti eljárást, mint írják, azután, hogy egy bejelentést kaptak. Ennek alapján úgy vélik, a közbeszerzési eljárásban bizonyos vállalkozások jogsértő egyeztetéseket folytattak az ajánlati árak, illetve a nyertes meghatározása érdekében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/15/bkv-hajo-gazdasagi-versenyhivatal-vizsgalat
|
2021-07-15 11:09:00
| true | null | null |
Telex
|
Ma írtuk meg a Variety nyomán, hogy tízrészes lesz a Bán Mór regényfolyamából adaptált történelmi tévésorozat, nemzetközi koprodukcióban készül, és itthon a TV2 fogja bemutatni. Most a finanszírozásra is derült némi fény, a Nemzeti Filmintézet (NFI) honlapján ugyanis közzétették, hogy
az NFI 3.608.119.600 forinttal támogatja a sorozat gyártását, amihez hozzájön még csaknem hétmilliárd forintnyi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás.
Az NFI közleményt is kiadott, ami szerint már folynak az előkészületek és a szereplőválogatás, a forgatás 2022-ben kezdődik.
Hunyadi és a nándorfehérvári csata óriási jelentőségű volt a középkorban, évtizedekig meghatározta földrészünk sorsát. Ma, a felülmúlhatatlanul népszerű sorozatok korában látványos, szívhez-lélekhez szóló élményként tudjuk eljuttatni a közönséghez világszerte ezt a dicső történetet. A hazai filmgyártás eddigi léptékét túlszárnyaló alkotást élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi stáb közép-európai helyszíneken forgatja. A páratlan alapanyag, a kiváló hazai szakemberek, a világsikereket jegyző Robert Lantos, a Beta Cinema világforgalmazó és a Kormány jelentős támogatása együtt biztosítja, hogy a hazai sorozatgyártás nemzetközi szintre lépjen
|
Több mint 10 milliárdos állami támogatással készül a Hunyadi-tévsorozat
|
Ma írtuk meg a Variety nyomán, hogy tízrészes lesz a Bán Mór regényfolyamából adaptált történelmi tévésorozat, nemzetközi koprodukcióban készül, és itthon a TV2 fogja bemutatni. Most a finanszírozásra is derült némi fény, a Nemzeti Filmintézet (NFI) honlapján ugyanis közzétették, hogy az NFI 3.608.119.600 forinttal támogatja a sorozat gyártását, amihez hozzájön még csaknem hétmilliárd forintnyi kormányhatározat alapján nyújtott támogatás.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2021/07/16/hunyadi-sorozat-allami-tamogatas-10-milliard-robert-lantos/
|
2021-07-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb elemmel színesedett a belvárosi Scruton kávézó körüli közpénzkeringő: a több kormánytag által is reklámozott, Zoltán utcai „közösségi tér” testvért kap az V. kerületi Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén. A nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi tér és kávézó kialakítási munkálatait a Market Építő Zrt. végzi el bruttó 239,1 (nettó 188,2 millió) forintért. Közpénzből.
Budapest Főváros Kormányhivatala június 4-én engedélyezte a pincei padlószint süllyesztését, ezt követően a 239 négyzetméteres földszinten 38 négyzetméteres kávézót, összesen 137 négyzetméternyi kiállítóteret, valamint további kiszolgáló helyiségeket alakítanak ki. Az engedély szerint a pinceszinten ugyancsak kiállítóterek és kiszolgáló helyiségek lesznek, a szint teljes területe 185 négyzetméter lesz.
Júniusban a K-Monitor korrupcióellenes szervezet hívta fel a figyelmet arra, hogy a Batthyány Lajos Alapítvány tavaly 3,4 milliárd forintos vagyont kapott a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, beszámolójukból pedig az is kiderült, hogy nagyjából milyen körnek osztották tovább a pénzt. 600 millió forintot kapott például az addig teljesen ismeretlen, a Scruton kávézót üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Kft. A magát közösségi térként definiáló kávézó névadója az Orbán Viktor barátjaként is emlegetett konzervatív brit író-filozófus, a tavaly elhunyt Sir Roger Scruton, akit a magyar kormányfő 2019-ben tüntetett ki. Az első, Zoltán utcai Scrutont több kormánytag reklámozta a közösségi oldalán, itt kávézik az Instagram-posztja szerint Rácz Zsófia helyettes államtitkár is:
A kormánypárti lelkesedést talán érthetőbbé teszi, hogy a kávézó mögött álló Apriori Cultura Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője ekkoriban még Szalai Zoltán, a több százmilliárd forintnyi közpénzzel megkerülhetetlenné duzzasztott Fidesz-közeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója volt. Az MCC és a Scruton együttműködésének nyomait az elitképző honlapja is őrzi: itt volt az Előzés jobbról című MCC-s könyv bemutatója, illetve a kávézó és a kormányközeli tehetséggondozó közös pszicho-biográfiai sorozatot is indított.
Június 1-jén azonban az MCC-t és a Scrutont összekötő hivatalos szál elszakadt, a közpénzzel nagylelkűen ellátott – kutatásunk szerint még honlappal sem rendelkező – Apriori Cultura Nonprofit Kft. 50-50 százalékban Dr. Pesti Ivett és Fejérdy Zsófia Ágnes tulajdona lett.
Dr. Pesti Ivett Kocsis Máté polgármestersége alatt a legnagyobb kerületi cég, az évi 4–5 milliárd forintos költségvetéssel működő Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke volt, majd felügyelőbizottsági posztot kapott a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-nél. Kapott megbízást a II. kerület Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Közbiztonsági Bizottságában is.
Fejérdy Zsófia kapcsolata nem most kezdődött a céggel, már 2019 óta az Apriori Cultura Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja. Az üzletasszony neve a G7.hu cikkéből egy reklámcég tulajdonosaként lehet ismerős. A lap azt mutatta be, hogy a kórházakban, a kismamáknak osztogatott „ajándékdobozokba” mennyi közpénz érkezett az Emberi Erőforrások Minisztériumától, illetve hogy a családoknak szánt dobozok az állami támogatás mellett reklámcélokat és a kismamák adatainak megszerzését is szolgálják.
A második Scrutont már az új tulajdonosok hozzák tető alá, bár a terjeszkedés előkészítése még bőven Szalai időszakában kezdődött. A Veres Pálné és az Irinyi utca találkozásánál lévő földszinti helyiség tulajdoni lapja szerint az egykori CBA-t tavaly januárban vették meg Baldauf Lászlótól. Két hónap múlva a Batthyány Lajos Alapítvány 600 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be az ingatlanra, ez az összeg megegyezik azzal, amit tavalyi beszámolójuk szerint az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-nek juttattak.
Az alapítvány az idén májusban 715 milliós, júniusban pedig 232,8 milliós jelzálogot jegyeztetett be ugyanerre a helyiségre.
Az alapítvány honlapján nem találtunk arra vonatkozó információt, hogy milyen kiválasztási folyamat végén, összesen mekkora összeggel támogatják a Scruton(ok) mögött álló céget, ezért levélben kerestük meg őket a támogatásokkal és a jelzálogokkal kapcsolatban.
Az nem kérdés, hogy az új Scrutonban lesz közpénz, éppen emiatt kellett közbeszerzéssel vállalkozót találniuk a nettó 430 négyzetméteres egykori vegyesbolt átalakítására. Az erről szóló hirdetmény szerint nemzeti eljárásrendben, úgynevezett öt ajánlattevős eljárásban kerestek kivitelezőt. Bár a törvény betűje szerint 5 céget kértek fel ajánlattételre, végül mindössze két ajánlat érkezett be: az Orbán Viktor barátjaként is ismert Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt.-é és az egri Euro Campus Kft.-é (ők Mészáros Lőrinc cégével közösen kivitelezték a szilvásváradi betonszarkofágnak is hívott Lovas Stadiont). A jobb ajánlatot végül Garancsi érdekeltsége adta, ez a cég újította fel többet között a Fidesz Lendvay utcai székházát is.
A június végén megkötött szerződésben a fedezettel kapcsolatban úgy fogalmaznak:
Megrendelő a tárgyi közbeszerzési eljárás tárgyát képező beruházás pénzügyi fedezetét a Batthyány Lajos Alapítvány által nyújtott hazai támogatásból biztosítja.
Az Apriori Cultura Nonprofit Kft.-t hivatalos email-címén próbáltuk elérni, levelünkre azonban nem érkezett válasz.
|
Újabb Scruton készül 240 millió közpénzből: Garancsiék a NER-kávézó és közösségi tér építői
|
Nagy lehet az igény a kormányközeli lattéra: a Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén alakítanak ki nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi teret és kávézót.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/07/16/scruton-veres-palne-utca-market/
|
2021-07-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján folytat nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy 54 éves háziorvos és 25 éves segítője ellen, akik a megalapozott gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttattak védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást.
A nyomozás adatai szerint a segítő toborozta azokat, akik nem akarták beoltatni magukat COVID ellen, de hozzá akartak jutni a védettségi igazolványhoz. A háziorvos előzetes egyeztetést követően személyesen fogadta a jelentkezőket a rendelőjében, ahol őket beoltottként rögzítette az egészségügyi adatbázisban, így jogosulttá váltak a védettségi igazolványra. Mindezért cserébe az orvos és segítője személyenként 50 ezer forintot kért, amely összeget aztán elosztottak egymás között.
A Szabolcs megyei nyomozók a Jonatán Közterületi Támogató Alosztály munkatársainak segítségével az orvosi rendelőjében fogták el a háziorvost és segítőjét 2021. július 15-én. Mindkét férfit vesztegetés bűntett, valamint védettségi igazolással való visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával kihallgatták, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.
|
Oltás nélkül kiadott védettségi igazolványokkal bizniszelt egy háziorvos
|
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján folytat nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya egy 54 éves háziorvos és 25 éves segítője ellen, akik a megalapozott gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttattak védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/16/oltas-nelkul-kiadott-vedettsegi-igazolvanyokkal-bizniszelt-egy-haziorvos
|
2021-07-16 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A kormány az első bejelentéstől számítva szinte napok alatt előrukkolt az építőipari árak növekedését megzabolázni hivatott intézkedéscsomaggal, amely rögvest hatályba is lépett. Az egyik leglátványosabb intézkedésnek az extraprofitadóként beharangozott sarc ígérkezett – a kormány szerint ugyanis egyes (bányászati) alapanyagok esetében arcátlanul nagy haszonnal dolgoznak a termelők, ezzel felnyomják az árakat az egész értékláncon, aminek a végén lakossági fogyasztók is állnak. Akiknek (legalábbis a gyermekeseknek) a kormány épp lakásfelújítási támogatást és hitelt kínál, amiket azonban jól elvisz az áremelkedés.
Még nem tudni, kit, mennyire érint ténylegesen
Az extraprofitadó kiegészítő bányajáradékként manifesztálódott, néhány nagy bányacég esik a hatálya alá, amelyek négy főtevékenységi kör alá tartoznak, és 2019-ben az árbevételük elérte vagy meghaladta a 3 milliárd forintot. Mindösszesen 11 darab vállalkozásról van szó, ráadásul egyáltalán nem világos, közülük hánynak és mennyi fizetési kötelezettsége keletkezik majd. A plusz járadékot ugyanis néhány alapanyag (homok, kavics, cement) értékesítése után kell fizetni, méghozzá ha egy meghatározott ár fölött adnak el ezekből, akkor az ár fölötti rész 90 százalékát.
Amelyik cég nem árul ilyen anyagokat, vagy csak a bevétele kis része származik ezekből, azt az intézkedés nem vagy alig érinti. Fizetni annak sem kell, aki leszállítja az árait, de minden bizonnyal jelentős nyereséget bukik.
Két dolog biztos. Az egyik, hogy ezek a vállalkozások az elmúlt években valóban rendkívül magas profitrátákkal működtek, vagyis a nettó árbevételükhöz képest magas adózott nyereséget értek el. Nyilván minden vállalkozásnak az a célja, hogy minél több nyereséget érjen el, de az enyhén szólva nem tekinthető se általánosnak, se normálisnak, ha egy cégnél a bevétel harmada-negyede ott marad adózás után tiszta profitként. Ha más nem, a piaci versengés leszorítja annyira az árakat, hogy ilyen magas profitráták ne álljanak elő – ezért merülnek fel e gazdasági ágazattal kapcsolatban versenyjogi aggályok is, például az, hogy a szereplők összebeszéltek, így kiküszöbölték a versenyt.
A másik biztos dolog, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző fő bányaérdekeltsége, a Dolomit Kft. megfelel a kiegészítő bányajáradék hatálya alá eső cégeknek.
Élen a Dolomit
Sőt, ami azt illeti, 2019-ben, azaz a kormány által nézett évben a 11 közül épp a Dolomit érte el a legmagasabb profitrátát, 45 százalékosat. Ahogy egyébként a megelőző évben, 2018-ban is, akkor 41 százalékossal. A 2020-as 32 százalékos profitráta csak a negyedik helyre volt elég. De jelentős részben könyvelési okokból. A Dolomitnál jóval nagyobb, francia–svájci hátterű Lafarge visszaírt a könyveibe 14 milliárd forint, korábban leírt értékcsökkenést, így 69 százalékos profitrátát ért el, a német hátterű Lasselsberger (a nemrég elkövetett névváltás óta a Cemix-csoport tagja) pedig jelentős osztalékot könyvelt.
A kiugrásokkal együtt szembetűnő a tendencia, a 11 cégen belül vannak, amelyek rendszeresen magasabb, mások rendszeresen alacsonyabb profitrátával üzemelnek. Persze vannak köztük nagyon nagy cégek szerteágazó portfolióval, és kisebbek is. A Dolomit a maga 3–5 milliárdos éves árbevételével a kicsik közé tartozik, messze elmarad a német hátterű Duna-Dráva Cementtől, a Lafarge-tól és a francia hátterű Saint-Gobain-től, még utóbbi is 20 milliárd fölötti árbevételeket ért el az elmúlt években.
Ha hatásos, az gyanús, ha hatástalan, az kellemetlen
Mindenesetre a vaskos profitrátákat elnézve nem tűnik megalapozatlannak a feltételezés, hogy ebben a körben jelentős túlárazások történtek. Ugyanezt feltétezi hallgatólagosan a külön járadékot bevezető jogszabály. Ezt szem előtt tartva legalábbis pikáns, hogy Orbán Győző Dolomitja ebbe a körbe tartozik. Különösen, hogy a Dolomit tudhatóan beszállít állami projektekre is, vagyis a bevételében állami megrendelések is vannak. Ahogy persze talán az összes többiében, az állam ugyanis az építőipar legnagyobb megrendelője. Ami a következő években különösen igaz lesz, ha elkezdődik a sok bányászati alapanyagot igénylő Budapest-Belgrád vasúti fejlesztés, illetve a paksi atomerőműépítés.
Érdekes lesz látni 2022 májusában, a céges beszámolók leadása után, hogyan befolyásolják a kormányzati intézkedések e vállalatok profitrátáit – illetve persze a náluk kisebbekét is, amelyeknek csak „tisztességes” haszonkulcsra „törekvés” lett előírva, adóigazgatási eljárás pedig kilátásba helyezve.
Ha a profitráták látványosan csökkennek változatlan vagy növekvő árbevételek mellett, az egyértelmű jele lesz, hogy a korábbi években tényleg jelentős túlárazások történtek.
Ez esetben, ami Orbán Győzőt illeti, már aligha lesz hihető Gulyás Gergely kancelláriaminiszter magyarázata, miszerint kemény, tisztes vállalkozói munkával kereste meg a kacsalábon forgó hatvanpusztai "gazdasági épületek" felhúzásához szükséges sok milliárd forint osztalékot.
A másik kimenetel, hogy a profitráták nem csökkennek látványosan, sőt esetleg semennyire, vagyis az intézkedések hatástalanok lesznek. Ebben az esetben két magyarázat, illetve ezek kombinációja lehetséges:
Orbán Viktor kormánya rossz szabályokat hozott,
Orbán Győző Dolomitja és/vagy egyéb iparági szereplők sikeresen játszották ki a szabályokat.
Egyik forgatókönyv sem ideális családi szempontból.
|
Orbán Győző bányacége produkálta a legnagyobb profitrátát az extraprofitadó alá esők közül
|
A Dolomit Kft. az árbevétele közel felét képes volt tiszta, adózott nyereségre váltani 2019-ben. A kiegészítő bányajáradékként bevezetett „extraprofitadó” hatálya alá eső cégek közt is erős profitrátákat tud felmutatni Orbán Győző érdekeltsége. Egyelőre a jövő zenéje, milyen hatással lesznek az intézkedések az iparági busás nyereségekre. Az erős hatás gyanús lenne a múltra nézve, a gyenge pedig kellemetlen.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/kkv/20210714_Orban_Gyozo_dolomit_kiegeszito_banyajaradek
|
2021-07-14 06:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.
Romokban hever az ágazat itthon, már textilipari oktatás sincs az országban, mégis örül Sinka József, hogy az EU-ban megtiltják az eladatlan textiláruk és cipők megsemmisítését.
A megoldások könyve filmrendező főhőse a nagy mű vágyálmát kergeti, és egy ponton még Sting is felbukkan.
Hagyományos telefonra telepíthető alkalmazása után immár komplett mobilokat kínál a gyermekükért aggódó szülőknek az MMGuardian. Hogy van rá igény, azt különféle amerikai kutatási adatokkal támasztják alá.
|
Az Orbán-klientúrát gazdagítják a meg sem rendezett budapesti olimpia százmilliárdjai
|
Bár a magyarországi olimpiarendezés ábrándját a bizonytalan jövőbe száműzte egy egyszerű népszavazási kezdeményezés, a kormány „Bicskéig meghosszabbítva” is tető alá hozta a tervezett beruházások nagy részét.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202128__budapesti_arnyekolimpia__bebetonozott_koltesek__csak_azert_is__alomepittetok#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_15&utm_content=hvg360
|
2021-07-15 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
"Nem arról van szó, hogy átpolitizáljuk a múzeumi munkát, hanem hogy felkarolandó témákat szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük, megalapozzuk (...) így megelőzhetők az olyan kudarcok, amiket az elmúlt évtizedben számos esetben (szoborállítások, újratemetések stb.) kapcsán megélhettünk."
Így képzeli el a szolgáltató múzeumot L. Simon László országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatói állására készített pályázatában, amelynek 50 oldalán félszázszor említi meg a kormányt. Ha - valószínűleg egyetlen jelöltként - augusztusban elnyeri a pozíciót, megkezdheti "az identitásmegerősítő, nemzeti önazonosságunkra fókuszáló munkát, ami természetes szövetségben tud működni a kormány politikájával".
|
Orbán Viktor másodszor is visszadobta a múzeumi kisgömböc tervét
|
Újító gondolatok helyett központosítás – így összegezhető L. Simon Lászlónak a Nemzeti Múzeum vezetésére beadott pályázata, amelynek tanúsága szerint főleg a harmincas évek újraértékelése vonzza.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202128__nemzeti_muzeum__l_simon_palyazata__memoriazavar__kisgomboc
|
2021-07-15 16:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A ferihegyi reptér főtulajdonosa „reméli, lehetőséget kap”, hogy maradjon
Balla Györgyi - Kovács Gábor
A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.
A ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport főtulajdonosa, az AviAlliance megerősítette a hvg.hu-nak, hogy a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatot tett a részvényeseknek.
A cégnek jogi okokból és a többi részvényesre tekintettel muszáj értékelni az ajánlatokat. Azonban hangsúlyozták, hogy az ajánlattételt nem ők kezdeményezték, és megismételték, amit hónapok óta (mióta a kormány bejelentette igényét a reptérre) mondanak: az AviAlliance elkötelezett, hosszú távú befektetőként van jelen a Budapest Airportban. Bár a ferihegyi repteret is erősen érintette a járvány, a tulajdonosok folytatták a fejlesztéseket, mert hisznek a gyors talpra állásában és növekedési potenciáljában.
2,5-3,5 milliárd euró lehet a piac érték
A kormányközeli Magyar Nemzet úgy értesült, hogy a tulajdonosok mégiscsak készek lennének eladni a részesedésüket, ám a kormány által tett ajánlatot kevesellték, a kínált összeget a piaci ár alattinak tartják.
Ugyanakkor az AviAlliance hvg.hu-nak adott válaszából továbbra is azt lehet kiolvasni, hogy nem kívánják eladni a részesedésüket. A kérdés leginkább az, hogy a kormány mennyire akarja a repteret: mennyit hajlandó fizetni, esetleg kész-e erővel elvenni? Illetve mekkora részesedést szeretne szerezni a Budapest Airportban: megelégszik-e kisebbségi tulajdonnal, többségit akar vagy teljes állami tulajdont? Az első opció kizárható, kisebbségi tulajdonosként az államnak a mostaninál több rálátása és ráhatása lenne a működésre, de nem lenne meghatározó. Egy többségi tulajdonrész birtokában már az állam nevezhetné ki a menedzsmentet.
Az AviAlliance nem árulta el, mennyit ajánlott a kormány, számot a Magyar Nemzet és az ajánlatról először beszámoló Bloomberg sem közölt. A Bloomberg más reptéreladások alapján azt írta, a Budapest Airport EBITDA-jának (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) húszszorosa lehet a piaci ár, ami a nettó hitelállománytól letisztítva bő 4 milliárd eurót jelentene. Ennél jóval kevesebbre taksálta a hvg.hu-nak a céget Bukta Gábor, a Concorde elemzője. Szerinte összevethető tőzsdén lévő nyugat-európai repterek értékeltsége alapján inkább 10-15-szörös előre tekintő EBITDA-szorzó realis, így egy 2,5-3,5 milliárd eurós piaci érték közelebb áll a valósághoz. Ennyi pénzért a tulajdonosok már készek lehetnek megválni a részesedésüktől, vagy arányosan kevesebbért legalábbis egy többségi tulajdonrészt jelentő csomagtól.
4 milliárd eurót kifizetni a magyar állam részéről irreálisan ésszerűtlen lenne, de még 2,5-3,5 milliárd euró értéken se lehetne feltétlenül azt mondani, hogy az állam jó üzletet csinált.
Bukta Gábor kizártnak tartja, hogy a tulajdonosok piaci értéke alatt eladják a repteret. A járvány ugyan megtörte az utasszám növekedését, de az várhatóan helyre fog állni, az elmúlt években pedig komoly fejlesztések valósultak meg. A 75 éves reptérüzemeltetési koncesszióból pedig van még bőven. A szakember szerint az is biztos, hogy a ferihegyi reptérben bőven vannak még jelenleg kiaknázatlan lehetőségek, például a vasúti kapcsolat megteremtésével, logisztikai fejlesztésekkel.
A kormány a legkeményebb végrehajtóját küldte
Palkovics László, aki kormánybiztosként felel a reptér visszaszerzéséért már június elején elárulta, hogy a kormány „méltányos” vételi ajánlatot készül tenni a tulajdonosoknak. Amit ez után mondott, az már alig leplezett fenyegetés volt: „Ha ez ebben a formában nem lehetséges, akkor a magyar állam többségi tulajdonát szeretnénk valamilyen módon visszaállítani.” Azt nem fejtette ki, milyen „visszaállítási módok” forognak a fejében.
A jelek szerint az AviAlliance-nél is tudják, hogy a kormány kész keményebb eszközökhöz nyúlni. Az ajánlattételre vonatkozó tájékoztatásukat azzal zárták:
Mélységesen reméljük, lehetőséget kapunk rá, hogy befektetői maradjunk ennek a reptérnek.
Elvileg az AviAlliance-nek nem reménykednie kellene, hiszen birtokon belül van, a Budapest Airport magáncég, és mint ilyet, nem lehet csak úgy elvenni a tulajdonosaitól. És amíg a Budapest Airport teljesíti a reptérüzemeltetési koncessziós szerződésben foglaltakat, a magyar állam itt sem találhat fogást. Persze próbálkozhat, és próbálkozik is, rendszeres kifogás, hogy a szolgáltatás színvonala és az elvégzett fejlesztések nem megfelelőek.
A tulajdonosoknak azért nyilván feltűnt, hogy az a Palkovics László beszél „visszaállítási módokról”, aki oroszlánrészt vállalt a CEU elüldözésében, átverte a Magyar Tudományos Akadémián a kutatóintézeteinek elvételét, végigharcolta az egyetemek alapítványokba való kiszervezését, most pedig a kínai Fudan egyetem Diákvárosban való elhelyezéséért bokszol a fővárossal és a kerülettel. Vagyis arról a Palkovics Lászlóról van szó, aki mára egyértelműen a kormány végrehajtóembere, akit akkor küldenek, ha meg kell oldani egy kényes helyzetet – akár szép szavakkal, akár erővel.
És hiába vannak a tulajdonosok birtokon belül, tudják, hogy szabályozóként és jogszabályalkotóként a kormány minimum megkeserítheti az életüket. Hiszen volt már ilyen, 2020 tavaszán a magyar kormány megakadályozta, hogy a repülőtér üzemeltetője kölcsönt vegyen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) a pénzügyi helyzetének stabilizálására. Nyilván van az a pont, ahol a tulajdonosok feladják, és inkább elmennek – ahogy tette a CEU, amely Bécsbe költözött.
Végső soron pedig a kormány akár erőszakkal visszaállamosíthatja a repteret. Hogy egy ilyen húzás mennyire lenne jogszerű, az minimum kérdéses, arról nem beszélve, hogy milyen üzenetet küldene a Magyarországon működő (megbecsült és minden eszközzel édesgetett) külföldi nagyvállalatoknak, befektetőknek. Azonban pár évnyi nemzetközi fórumokon lefolytatott jogi eljárások után az eredmény nagy valószínűséggel annyi lenne, hogy a reptér az államé, a tulajdonosok pedig kártalanítást kapnak. Ennyi erővel pedig akár el is adhatják.
A kerületi polgármester aggódik
„Elrémít a helyzet” – reagál a 18. kerületi polgármester a Budapest Airport esetleges eladására. Szaniszló Sándor a hvg.hu-nak azt mondja, csak ebben a városrészben 2600 család megélhetése függ a Budapest Airporttól, emellett csaknem 2,8 milliárd forint építmény- és telekadót, illetve társasági adót fizet a cég a 18. kerületi önkormányzatnak. Ha pedig a repülőtér által érintett négy kerületet nézzük, ez az összeg közelíti a 7 milliárd forintot.
A kormányzati elvonásokra tekintettel, ha ettől a pénztől is elesne a kerület, az önkormányzat azonnal csődöt jelenthet
– hangsúlyozza a polgármester, hozzátéve, hogy a zajterheléssel kapcsolatos problémákat a kormány adminisztratív eszközökkel bármikor rendezhette volna, „ha lett volna rá szándék”. Szaniszló Sándor elmondása szerint a legtöbb probléma abból adódott, hogy a légitársaságok nem tartották be az éjszakai repülési tilalmat, amiért akár több millió forintos bírságot is kiszabhattak volna rájuk, de „a kormány nem tett semmit”. Mindez azért is fontos, mert hétfő reggel a Magyar Nemzet arról írt, hogy azért is gondolkodhat a tulajdonos a reptér eladásában, mert „belátták”, hogy a zajterheléssel kapcsolatos problémákat nem tudják megoldani.
A polgármester elmondta azt is, hogy a légitársaságok által fizetett zajvédelmi alapból eddig mindössze 400-500 házat hangszigeteltek, azt is néhány éve. „Ennél többet kellene” – állítja Szaniszló, aki úgy becsüli, hogy több milliárd forintot tartogatnak az alapban, pontos összeget azonban nem tud mondani. A pénzből az érintett házak nyílászáróit, tetőit kellene megerősíteni. A polgármester a zajhatárok kijelölésével sem ért egyet, „szűkebb, mint kellene”. Ezen szintén a kormány tudna változtatni, mert a kabinet előírása szerint határozza meg a zajhatárt a környezetvédelmi hatóság.
A DK-s polgármester azt mondja, miután a kormány hagyta csődbe menni a Malévot, garanciát vár arra, hogy a reptér esetleges eladásakor nem veszíti el több ezer kerületi lakos a munkáját, és a Budapest Airport nem kerül pénzbe az adófizetőknek.
A kisebbségi részesedést a Fidesz adta el
A kormány arra hivatkozva akarja a repteret, hogy az államnak stratégiai és üzleti szempontból szüksége van rá, különösen most a koronavírus járványt követő gazdasági újraindításban, amelyben a turizmusnak központi szerepe lesz – erről Palkovics a kormánypárti Figyelőnek beszélt. A reptéren is múlik majd, hogy a turizmus hogyan alakul, hiszen ez az első kép, amit az ide utazók az országról kapnak.
Ha azt tapasztalják, hogy a reptéri szolgáltatások minősége nem megfelelő, a reptér kicsi és túlzsúfolt, illetve a belvárosba való bejutás is időigényes, akkor az nem vet jó fényt hazánkra.
„Ezenkívül az elmúlt évek során azt is tapasztalhattuk, hogy a jelenlegi tulajdonosi kör megnehezíti a beruházási, fejlesztési folyamatokat és kísérleteket. A repülőtérre csupán egy befektetésként tekintenek, így számukra nem prioritás annak fejlesztése a magyar gazdaság versenyképesebbé tétele, az idegenforgalom élénkítése és a közlekedéspolitikai célok elérése érdekében” – mondta Pakovics.
A Budapest Airportot a Gyurcsány-kormány privatizálta 2006-ban, egész pontosan a cég kis híján 75 százalékát adták el a brit BAA-nak 466 milliárd forintért.
A céghez 75 évnyi üzemeltetési koncesszió járt, viszont a reptér területe az állam tulajdonában maradt, és ott is van mind a mai napig.
A 466 milliárd forint akkoriban nagyon jó árnak számított, igaz, a BAA a szerződésben kötelezően végrehajtandó fejlesztéseket vállalt a következő évekre (amikkel aztán elcsúszott). A BAA másfél évvel később eladta a Budapest Airportot és azzal együtt a 75 évre szóló üzemeltetést a Hochtief építőipari csoport reptérüzemeltetéssel foglalkozó vállalatának és három pénzügyi partnerének. Orbán Viktor második kormánya hevesen sajnálkozott a Budapest Airport „elherdálása” miatt, sőt több alkalommal kilátásba helyezte a visszaállamosítást. Aztán 2011-ben opciós jogát érvényesítve 36,6 milliárd forintért eladta az állam maradék, bő 25 százalékos részesedését arra hivatkozva, hogy a kisebbségi részesedés már úgysem „biztosít érdemi szerepet a Budapest Airport Zrt. stratégiai működésében”.
A Hochtief-csoport aztán 2013-ban (a teljes reptér-portfoliójával együtt) eladta a Budapest Airportban meglévő részesedését. A vállalat többségi tulajdonosa jelenleg az athéni, düsseldorfi és hamburgi repteret is üzemeltető Avialliance GmbH., kisebbségi tulajdonosa a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton Investments Ltd. és a kanadai Caisse de dépot et placement du Québec nyugdíjalap.
|
A ferihegyi reptér főtulajdonosa „reméli, lehetőséget kap”, hogy maradjon
|
A kormány vételi ajánlatot tett a Budapest Airportra. A német főtulajdonos AviAlliance továbbra sem akar kiszállni a reptércégből, persze nyilván van az a pénz, amiért az állam többségi tulajdonrészt vehet, a cég piaci értéke 2,5-3,5 milliárd euró lehet. Az AviAlliance nyilatkozata alapján nagyon erős nyomásgyakorlás mehet a háttérben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210712_A_ferihegyi_repter_fotulajdonosa_remeli_lehetoseget_kap_hogy_maradjon
|
2021-07-12 18:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Egyáltalán nem roppantotta meg a hazai építőipar legnagyobb szereplőit a járvány, illetve az annak nyomán hozott intézkedések. Miközben az ágazat egészében látványosan visszaestek a megrendelések, és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek. A kormányközeli cégek pedig még növekedni is tudtak, sőt, soha nem látott hatékonysággal soha nem látott profitot termeltek.
Elmosódik a határ a piaci és kormányközeli cégek között
Bár az építőipart elsősorban nem közvetlenül érintette a pandémia és a járvány miatti számos korlátozás, a szektor teljesítménye a hivatalos statisztikák szerint 2020 nagy részében így is jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezért döntöttünk úgy, hogy a nemrégiben közzétett éves beszámolók alapján megnézzük, hogyan vészelték át 2020-at a szektor legnagyobb szereplői.*A járvány által leginkább érintett iparágak vezető cégeinek teljesítményével több cikkben foglalkozunk. A mozikat üzemeltető vállalatokról korábban már írtunk, a jövőben pedig további ágazatok 2020-as teljesítményét is megvizsgáljuk.
Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húztuk meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet*Azok közül, amelyek már közzétették az éves beszámolójukat.. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, a többi magyar.
Az elemzéshez azonban a magyar kört két csoportra osztottuk: a kormányközeli, NER-cégekre, illetve azokra, amelyeknek nincs egyértelmű kötődése a hatalmon lévő politikai elithez. Persze a két csoport között nincs teljesen éles határvonal: a másodikba sorolt cégek között is rengeteg olyan van, amely üzletek révén így vagy úgy kötődik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
Ahogy korábban írtunk róla, még a nem egyértelműen kormányközeli építőipari vállalatok között is szép számmal akadnak például olyanok, amelyek támogatják a felcsúti, vagy az eszéki focicsapatot. Ilyen a Szabadics Zrt, az Euroaszfalt, az A-Híd vagy éppen a Bayer Construct, sőt a felcsúti Puskás Akadémia szponzorfalán a nemzetközi cégek közül is feltűnik kettő, a Strabag és a Swietelsky. Emellett elég elterjedt gyakorlat, hogy valamely NER-vállalat egy nem egyértelműen kormányközeli céggel közösen indul egy állami tenderen. A Mészáros és Mészáros Kft. például előszeretettel dolgozik együtt az Euroaszfalttal és a Vabekóval. Az is elég jól látszik, hogy esetenként már ezek az együttműködések is elég gyors növekedést tesznek lehetővé az érintett vállalatoknak.
Ennek ellenére ezeket a vállalatokat nem kormányközeli csoportba soroltuk, így tulajdonosi struktúra szerint a 45 cég között 12 külföldi, 17 NER, és 16 egyéb magyar tulajdonú vállalat lett.
Milyen válság?
A vizsgált cégek együttes árbevétele 2020-ban 1791 milliárd forint volt. Ez egy hajszállal kevesebb az egy évvel korábbinál, de így is majdnem duplája a 2017-esnek, ami elég jól mutatja a fejlődés dinamikáját, illetve a piac fokozatos koncentrálódását, hiszen a teljes ágazat ilyen ütemben nem bővült.
A járvány nyomán kialakult visszaesésből tehát a bevételi számokon még látszik valami, ám a nyereségben már semmi. A 45 cégből egy sem volt veszteséges, együttesen pedig majdnem 170 milliárdos adózott eredményt hoztak össze. Itt ugyanakkor már nagyon jól megmutatkozik az egyes csoportok közötti különbség. A 15 legnagyobb nyereséget elérő vállalatból tíz volt egyértelműen kormányközeli, közülük öt részben vagy egészben Mészáros Lőrinc családjának tulajdonában van, további három pedig a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa, a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj László vállalata.
Már ez is elég sokat elmond az építőiparon belüli jövedelemeloszlásról, de még ennél is látványosabb a NER-es cégek fokozatos térnyerése, ha nem csak a 2020-as eredményeket vizsgáljuk. Hat éve a legnagyobb cégek árbevételén belül 40 százalék volt a jelenleg kormányközeli tulajdonban lévők részesedése, tavaly viszont már több mint 50. A profitból pedig még nagyobb hányad jut nekik: 2020-ban a 45 vezető építőipari vállalat együttes nyereségének kétharmada valamely NER-vállalat tulajdonosát gazdagította.
Ilyen jelentős piacrész mellett azt gondolhatnánk, hogy ebben a vállalati körben a NER-es építőipari cégek sokkal több alkalmazottat foglalkoztatnak mint a külföldiek vagy a nem kormányközeli magyar társaságok. Erről azonban szó sincs. A három csoportnál szinte pontosan megegyezik az alkalmazottak száma, ami azt jelenti, hogy a NER-cégek egy-egy alkalmazottja sokkal magasabb bevételt és nyereséget képes termelni, mint a konkurens vállalatok munkatársai.
Pedig a legnagyobbak amúgy is hatékonyabbak az iparági átlagnál. A teljes szektorra sajnos csak 2018-ig vannak egyelőre adatok, ez alapján azonban abban az évben az építőiparban egy alkalmazottra átlagosan 34,6 millió forintnyi árbevétel jutott. Ugyanez a vezető cégeknél 155 millió forint volt, a vezető kormányközeli vállalatoknál pedig 234 millió. Azóta ráadásul valószínűleg tovább nyílt az olló, hiszen a legnagyobb cégek a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is növelni tudták hatékonyságukat.
A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy alkalmazott átlagosan majdnem 31 milliós profitot termel, míg a külföldi tulajdonban lévő (és egyébként számos okból elvileg hatékonyabb) vállalatoknál csak 6,9-et, a nem NER-es hazai társaságoknál pedig 9,1-et.
A közelmúlt abszolút rekordere Mészáros Lőrinc birodalmának egyik alappillére, a Mészáros és Mészáros Kft. volt, amelynél az elmúlt két évben 900 milliós bevétel és 120 millió forintot meghaladó nyereség jutott minden egyes alkalmazottra.
|
Soha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknek
|
Miközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210719/soha-nem-latott-profitot-hozott-a-jarvany-ideje-a-kormanykozeli-epitocegeknek/
|
2021-07-19 15:31:19
| true | null | null |
G7
|
Bánáti János kedélyesen kísérgette a vendégeit – két német és egy magyar újságírót – a Budapesti Ügyvédi Kamara patinás, Szalay utcai épületében másfél hónappal ezelőtt egy meleg júniusi délelőttön, és amikor az újságírók elkezdték kérdezgetni arról, hogy az ügyvédeknek mennyire kell tartaniuk hatósági megfigyelésektől, nem úgy tűnt, mintha aggódna emiatt.
Bánáti hosszú időn keresztül vezette a budapesti kamarát, vendégeinek büszkén meg is mutatta, hogy a róla készült portréfestmény ma is ott lóg a többi volt budapesti kamarai elnök portréja mellett. Az ügyvéd azonban ma már – szintén jó ideje – az országos Magyar Ügyvédi Kamara első embere, melynek ugyanebben az épületben van a székháza. Valószínűleg nincs ma Magyarországon olyan, aki nála jobban ismerné a hazai ügyvédi világ belső ügyeit.
„Nem hallok panaszokat az ügyvédektől arról, hogy megfigyelnék őket” – mondta határozottan Bánáti, aki nemcsak a kamara vezetője, de egyúttal az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb védőügyvédje. Azt állította, tudomása szerint ügyvédek leginkább csak úgy szoktak beleesni egy-egy megfigyelésbe, ha olyan ügyféllel beszélnek, akit eleve lehallgatnak.
Pedig neki személyesen is lehetett volna oka az aggodalomra. Bánáti telefonszáma is szerepelt ugyanis azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői – minden jel szerint valamilyen magyar állami szerv – kiválasztottak megfigyelési célpontként. Bánátin kívül még kilenc magyar ügyvédet azonosítottunk a célszemélyek között, büntetőügyekben eljáró védőügyédeket éppúgy, mint polgári joggal (cég, ingatlan, kártérítés stb.) foglalkozó ügyvédeket.
„Amit mondtam, őszintén mondtam, nem tudtam róla” – mondta Bánáti, amikor hetekkel később, egy második találkozón szóban megosztottuk vele, hogy az ő telefonszáma is szerepelt a kiszivárgott célpontok között. „A mai világban ezekkel a technológiákkal együtt kell élni. Nekem nem volt félnivalóm” – magyarázta az ügyvéd, aki különösebb felindultság nélkül fogadta a hírt. „Aki 30-40 éve ilyen horderejű ügyekben dolgozik védőként, mint én, annak nem lehet úgy élni, hogy tart a megfigyeléstől” – mondta, hozzátéve, hogy „az ember mindennapjait az nem befolyásolhatja, hogy akkor most [vajon] követnek, lehallgatnak, megfigyelnek”.
Az NSO kémprogramja számára célpontként kiválasztott telefonszámokról – mintegy 50 ezer szám a világ számos országából – a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá kiszivárgott információkhoz. Ezeket 16 másik szerkesztőséggel, köztük Magyarországról a Direkt36-tal is megosztották. Az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasus nevű kémszoftvert és a telefonjukat fel is törték, de számos esetben a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe.
A Direkt36 egy korábbi cikkben már feltárta, hogy újságírók és kormánykritikus üzletemberek ellen is bevetették a Pegasust. Már ebben beszámoltunk arról, hogy amikor 2018-ban célba vették Simicska Lajos egykori oligarcha környezetét, akkor a célszemélyek között volt ügyvédje, Nagy Ajtony Csaba is.
Az ügyvédek célponttá válása mutatja, hogy mennyire széles körben zajlanak az ilyen műveletek Magyarországon.
Bánáti és a többiek annak ellenére válhattak célponttá, hogy az ügyfelekkel való kommunikáció titkossága – az úgynevezett ügyvédi titok – az ügyvédi munka egyik alapintézménye.
Egyik érintett ügyvédnél sem volt lehetőség a telefonjaik átvizsgálására, így nem tudni, hogy valóban behatoltak-e a Pegasusszal a készülékekbe. De ha valóban feltörték ezeknek az ügyvédeknek a telefonját, akkor monitorozhatták nemcsak a telefonhívásaikat, hanem a készülékeken keresztül folytatott minden egyéb kommunikációt.
Bár nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, hogy politikai okokból irányították rá a Pegasust az érintett ügyvédekre, a szakma képviselőinek több konfliktusuk is volt a kormánnyal az elmúlt években. Több ügyvéd is kifogásolta például az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbító intézkedéseket, és szót emeltek az ellen is, amikor a kormány „börtönbiznisz” emlegetésével támadta azokat az ügyvédeket, akik elítéltek képviseletében indítanak kártérítési pereket az állam ellen.
A magyar kormány nem reagált érdemben a Pegasus használatáról szóló részletes kérdéssorra, így kifejezetten az ügyvédek esetleges megfigyeléséről szóló kérdésekre sem. Mindössze annyit közöltek a nemzetközi konzorciummal, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
„Totális kontroll”
Az ügyvédi titok jogilag is körbebástyázott intézménye miatt ugyan az ügyvédek megfigyelése szokatlannak tűnhet, valójában a titkos információgyűjtés szabályai annyira lazák Magyarországon, hogy az ő célponttá válásuk is lehet törvényes. A hatóságok – és különösen a nemzetbiztonsági szolgálatok – ugyanis nagyon széles körben és rendkívül csekély külső ellenőrzés mellett vehetnek megfigyelés alá lényegében bárkit, akár egy a Pegasushoz hasonló, brutális eszköznek számító kémszoftverrel is.
„Totális kontroll van, a hatóságok önmérsékletén múlik, hogy meddig terjed a személyiségi jogi védelem” – mondta a Direkt36-nak dr. Hegedűs László ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, aki korábban a kamaránál foglalkozott az ügyvédek megfigyelésének témájával.
A titkos információgyűjtő műveleteknek alapvetően két kategóriájuk van, függően attól, hogy mely hatóságok végzik. A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében lényegében semmilyen érdemi külső ellenőrzés nincs. Nekik elegendő az igazságügyi miniszter engedélye, de bizonyos esetekben már az engedély megszerzése előtt is megkezdhetik a titkos információgyűjtést.
Valamivel szigorúbb szabályok vonatkoznak arra, ha a bűnüldöző hatóságok (rendőrök, adónyomozók stb.) végeznek titkos megfigyelést egy konkrét bűncselekmény gyanújának a nyomozása során. Nekik bírói engedélyt kell ehhez beszerezniük, és ha a célszemélyt konkrétan meg is gyanúsítják a megfigyelés eredményeként, akkor a titkos módon gyűjtött adatokat úgymond „nyílttá kell tenni”, vagyis be kell kerülniük a hivatalos nyomozati iratokba, amelyeket később a gyanúsított is megismerhet.
Hegedűs szerint a büntetőjogi szabályok kimondják, hogy ügyvédekkel szemben csak akkor lehet titkos információszerzést alkalmazni, ha konkrétan velük szemben merül fel bűncselekmény gyanúja. Az ügyvéd erről csak akkor fog értesülni, ha konkrétan meg is gyanúsítják bűncselekménnyel, és a nyomozási aktáknak részévé válnak a lehallgatással vagy egyéb titkos módszerekkel gyűjtött információk. Tehát ha végül nem lesz az ügyvédből gyanúsított, akkor soha nem fogja megtudni, hogy hozzáfértek a bizalmas adataihoz, köztük akár az ügyfeleivel folytatott kommunikációhoz is.
Egy volt magas rangú kémelhárító tiszt szerint azonban nemzetbiztonsági műveletekben foglalkozásra való tekintet nélkül megfigyelhetnek bárkit. „Ilyen esetekben az, hogy valaki ügyvéd, nem releváns. De ügyvédet akkor is meg lehet figyelni, ha nem ő az elsődleges célpont, hanem mondjuk annak csak egy közeli kapcsolata” – mondta a volt titkosszolga. Hozzátette azt is, hogy ügyvédeket minden további nélkül be is lehet szervezni informátornak, és a beszervezés kezdetén végzett úgynevezett „megközelítés” során ugyanúgy szoktak titkos megfigyelést használni.
A titkosszolgálatoknál külön jogi szakértők dolgoznak azon, hogy a miniszterhez vagy bíróhoz már eleve olyan indoklással kerüljön egy-egy kérelem, amiről pontosan tudják, hogy nem fogja visszautasítani. „A jogászunk dolga megtalálni, hogyan lehet valamit megcsinálni, nem az, hogy hogyan nem lehet” – mondta egy másik volt magas rangú titkosszolga, aki számos engedélykérésben vett részt, és egyetlen kérelmét sem utasították vissza soha.
A gyakorlatban az aláíráskérés úgy néz ki, hogy
minden héten vannak „aláírási napok”, amikor a lezárt borítékokba tett kérelmeket összegyűjtik és személyesen átviszik a miniszternek – jelenleg ez Varga Judit igazságügyi minisztert jelenti – vagy a bírónak, akivel a titkosszolgálat vezetőinek így eleve kialakul egy rendszeres személyes munkakapcsolata.
„Ez csak egy formai pofavizit. Sőt, ha régóta ismeritek is egymást, olyan is van, hogy már be se kell menni. Neki az a dolga, hogy higgyen nekem, és írjon alá” – mondta a volt titkosszolga.
A Gyárfás-ügytől a kisvárosi választásig
A Direkt36 három olyan ügyvéddel beszélt, akiket célba vettek a Pegasusszal. Egyikük sem vált gyanúsítottá semmilyen büntetőügyben, és ha valóban feltörték a telefonjukat, arról ők semmilyen értesítést nem kaptak. Így arról is csak találgatni lehet, hogy pontosan miért vették őket célba.
Bánáti 2018 végén vált célszeméllyé, amikor javában folyt egy nyomozás egyik legismertebb akkori ügyfelével, Gyárfás Tamással szemben Fenyő János médiavállalkozó 1998-as meggyilkolásával kapcsolatban. Gyárfást azzal gyanúsították meg a hatóságok, hogy az ő felbujtására követték el a gyilkosságot.
Ebben az időszakban Bánátit közvetlenül is megkeresték az ügyben nyomozó hatóságok. A nyomozás során ugyanis kiderült, hogy Gyárfást megzsarolták egy, a Fenyő-üggyel összefüggő felvétellel, és az erről szóló üzeneteket Bánátinak küldték el. A zsarolásról és a felvételről sem Bánáti, sem az ügyfele nem értesítette a rendőrséget. Végül a rendőrség mégis értesült a zsarolásról, és elmentek Bánátihoz, aki a zsaroló leveleket ezután átadta nekik.
Bánáti ügyvédi titoktartásra hivatkozva a szövevényes Gyárfás-ügyet és annak ezt a mellékszálát nem kívánta kommentálni. Azt azonban általánosságban elmondta, hogy az ügyfél érdeke miatt minden esetben diszkréten kommunikál: „Soha nem beszéltem védői titkot telefonban, és az ügyfeleimet is kértem, hogy ne beszéljenek telefonon. Bár őszintén azért, mert azt hittem, az övéket figyelik meg, nem az enyémet.”
A többi célba vett ügyvéd kevésbé ismert, nem közszereplő, és az ő esetükben még kevésbé világos, hogy miért irányíthatták rájuk a Pegasus szoftvert.
Az egyik érintett ügyvéd értetlenül fogadta megkeresésünket: a Direkt36-nak azt mondta, nincsenek politikai kötődésű vagy prominens ügyfelei, az államot sem pereli, jellemzően kártérítési és biztosítási ügyekkel foglalkozik. A névtelenséget kérő ügyvéd beszámolt ugyanakkor arról, hogy
2019-ben – a célponttá válásának idején – fontolgatta azt, hogy elindul a polgármesteri posztért egy fideszes jelölttel szemben egy vidéki kisvárosban.
Végül azonban nem szállt versenybe a posztért, bár megjegyezte, hogy hosszabb távon még vannak politikai ambíciói.
Szintén politikai okokat sejt megfigyelése mögött egy másik ügyvéd, aki viszont egyáltalán nem lepődött meg a kérdéseinken. Ő egy speciális területen dolgozik, ahol ügyfelei nevében magyar állami intézményeket perel komoly összegű kártérítésekért, jórészt sikerrel. Elmondta, hogy 2017 óta több esetben is arra utaló jeleket tapasztalt, hogy telefonját lehallgatják. Másokhoz hasonlóan ő is beszámolt olyan telefonbeszélgetésekről, ahol egyszer csak azt tapasztalta, hogy a beszélgetést elkezdik a legelejétől visszajátszani.
„Nem akarom még jobban magamra rakni a célkeresztet. Ahogy mondani szokták, fortélyos félelem igazgat” – magyarázta az ügyvéd, miért kéri, hogy ne közöljük a nevét.
Pánik a kamarában
Nem ez az első eset, hogy felmerül az ügyvédek rutinszerű megfigyelésének kérdése. 2015-ben a Budapesti Ügyvédi Kamara még vizsgálatot is indított annak kiderítésére, hogy ez mennyire súlyos probléma. Annak a vizsgálatnak az előzménye az volt, hogy egy bírósági tárgyaláson – amelyben Kiss Ernő egykori rendőrtábornok volt a vádlott – kiderült, hogy az ügyben nyomozó hatóságok lehallgatták Kiss ügyvédjének mobiltelefonját és irodáját is.
„Lehallgatnak egész ügyvédi irodákat? A Nagy Testvér figyel, a Kis Testvér visszanéz...” – ezzel a címmel jelent meg az ügyről szóló cikk a kamara lapjának, a Pesti Ügyvédnek a címlapján 2015 júliusában. A cikk szerint a kamara elnökségi ülésén a testület egyik tagja azt mondta, hogy a Kiss Ernő-perben kibukott lehallgatás nem elszigetelt eset volt. A cikkben meg nem nevezett ügyvéd azt mondta, hogy „nem hivatalos, de megbízható” információk szerint bizonyos irodákat „teljes egészében” lehallgatnak állami szereplők.
A kamara által létrehozott bizottság végül arra jutott, hogy a Kiss Ernő-ügyben jogszerű volt a nyomozó hatóság eljárása. „Nem történt törvénytelenség az ügyvédi iroda lehallgatásával, a jogszabály lehetővé teszi, főleg egy ilyen súlyos ügyben” – mondta az eseti bizottságot vezető dr. Hegedűs László, a kamara elnökhelyettese. Az ügy súlyosságával Hegedűs arra utalt, hogy Kisst azzal vádolták, hogy egymilliárd forintnyi kenőpénzt kért Kocsis István korábbi MVM-vezértől, hogy segítsen elsimítani az ellene folyó nyomozásokat, és a pénzátadás állítólag Kiss ügyvédjének jelenlétében történt. (A 2015-ben jogerősen elítélt Kiss 2016-ban szívrohamban meghalt.)
Hegedűs azt mondta, hogy őt még nagyjából tíz másik ügyvéd is megkereste azzal akkoriban, hogy lehallgatták őket, de egyik esetben sem tudták bizonyítani, hogy ez meg is történt. Azt ugyanakkor ő sem gondolja, hogy ettől még nem lehetnének megalapozottak ezek a gyanúk. A megfigyeléseknél szerinte „elég szűk a korlát, és azt sem biztos, hogy betartják”. Hozzátette, hogy „nem is tudhatjuk meg”, mert ha például egy ügyvédet úgy vesznek titkos megfigyelés alá, hogy később nem gyanúsítják meg bűncselekménnyel, akkor erről nem fog tudomást szerezni.
A visszajátszott telefonhívás
Egy másik ügyvéd, dr. Hüttl Tivadar a saját példáján tanulta meg, mennyire nehéz utánajárni a megfigyelésgyanús eseteknek.
Hasonlóan az egyik névtelenséget kérő ügyvéd történetéhez, ez is egy visszajátszott telefonhívással kezdődött. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezetnek is dolgozó Hüttl 2015 szeptemberben kapott egy telefonhívást Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselőtől, de a vonal egy perc után megszakadt. Jávor később egy Facebook-posztban arról számolt be, hogy a vonal megszakadása után azt hallotta a telefonban, hogy a beszélgetésük elkezdődött újra az elejéről lejátszódni.
Jávor a posztban utalt arra, hogy ez valamilyen lehallgatás eredménye lehetett. Hüttl is hasonlóan gondolta, és megkereste a magyar titkosszolgálati szervet felügyelő minisztereket, de nem kapott számára meggyőző válaszokat. A polgári titkosszolgálatot felügyelő Belügyminisztérium és a külföldi hírszerzést akkoriban felügyelő Miniszterelnökség azt közölte vele, hogy egyik szolgálat sem folytatott ellene „jogellenes” megfigyelést. A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot felügyelő Honvédelmi Minisztérium annyiban más választ adott, hogy egyszerűen azt közölte, a szolgálat titkos információgyűjtést nem végzett Hüttl Tivadarral szemben.
Az ügyvéd ezután a parlament nemzetbiztonsági bizottságához fordult, amelynek elvileg feladata a titkosszolgálatok felügyelete és ezen belül is a szolgálatok tevékenységére utaló panaszok kivizsgálása.
A bizottság tagjainak többsége ugyanakkor úgy döntött, hogy nem indít vizsgálatot az ügyben.
A döntés zárt ülésen született, így nem tudni, ki hogyan szavazott, de az ellenzéki tagok régóta panaszkodnak arra, hogy a kormánypárti többség mindig akadályozza az érzékeny ügyek kivizsgálását.
|
Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és több másik ügyvéd is az izraeli kémszoftver célpontja lett
|
„Nem hallok panaszokat az ügyvédektől arról, hogy megfigyelnék őket” – mondta határozottan Bánáti, aki nemcsak a kamara vezetője, de egyúttal az ország egyik legismertebb és legtekintélyesebb védőügyvédje. Azt állította, tudomása szerint ügyvédek leginkább csak úgy szoktak beleesni egy-egy megfigyelésbe, ha olyan ügyféllel beszélnek, akit eleve lehallgatnak.
Pedig neki személyesen is lehetett volna oka az aggodalomra. Bánáti telefonszáma is szerepelt ugyanis azon a kiszivárgott listán, amelyet az NSO izraeli kiberbiztonsági cég magyar üzemeltetői – minden jel szerint valamilyen magyar állami szerv – kiválasztottak megfigyelési célpontként. Bánátin kívül még kilenc magyar ügyvédet azonosítottunk a célszemélyek között, büntetőügyekben eljáró védőügyédeket éppúgy, mint polgári joggal (cég, ingatlan, kártérítés stb.) foglalkozó ügyvédeket.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/07/19/banati-janos-az-ugyvedi-kamara-elnoke-estobb-masik-ugyved-is-az-izraeli-kemszoftver-celpontja-lett
|
2021-07-19 17:21:00
| true | null | null |
Telex
|
Vasárnap este óta mindenki – aki nem kizárólag a kormánypárti médiából értesül a világ dolgairól – tudja, hogy valaki feltörte vagy megpróbálta feltörni ellenzéki politikusok, újságírók és üzletemberek telefonjait egy izraeli kémprogram segítségével. Ahogy azt egy nemzetközi oknyomozás feltárta, több száz magyar mobiltelefonon is megtalálhatók annak a jelei, hogy azt megtámadták a Pegasus nevű programmal, az NSO nevű izraeli biztonsági cég termékével. Ez a valaha volt legagresszívebb kémprogram, amely teljesen észrevétlenül képes továbbítani szinte minden információt a mobilról. A Pegasussal a megfigyelők be tudják kapcsolni a telefon mikrofonját és kameráját, és még az olyan üzenetekhez is hozzáférnek, amelyeket titkosított levelezőrendszereken keresztül küldenek a telefonra vagy a telefonról, mint a Signal vagy a Whatsapp, vagyis amely eszközökön politikusok, üzletemberek, újságírók és forrásaik a legbizalmasabb üzeneteiket továbbítják. (Ezek a programok csak az adatátvitelhez titkosítják az üzeneteket, a Pegasus még az elküldés előtt, tehát titkosítatlan állapotban képes rögzíteni.)
A nemzetközi oknyomozás tíz ország megfigyelt telefonjairól tárt fel adatokat, ezek közül Magyarország az egyetlen európai állam. A magyar kormány ezzel olyan, mintademokráciának kevéssé nevezhető országokkal került egy platformra, mint Szaúd-Arábia és Kazahsztán.
10 kormány, 50 ezer telefonszám
A Forbidden Stories, az Amnesty International és 17 médiaműhely, köztük az egészen a közelmúltig a 444-el együttműködő Direkt36 megszerzett egy listát, rajta 50 ezer telefonszámmal, amelyeket kormányok az NSO programjával le akartak hallgatni, vagy le is hallgattak. Az újságírók legalább 10 országot azonosítottak, amelyek kormányai feltehették ezeket az újságírókhoz, politikusokhoz, üzletemberekhez, aktivistákhoz tartozó telefonszámokat a listára. Ezek az országok:
Azerbajdzsán;
Bahrein;
Kazahsztán;
Mexikó;
Szaúd-Arábia;
Marokkó;
Ruanda;
az Egyesült Arab Emírségek;
India;
és Magyarország.
Az NSO több mint 40 ország bűnüldöző szerveinek és titkosszolgálatának értékesített már a Pegasus szoftverből, amelyet a cég szerint kifejezetten csak terroristák és bűnözők ellen szabad bevetni. Az NSO állítja, hogy semmi olyanról nem tud, hogy bárki nem rendeltetésszerűen használta volna a termékét, és szigorúan ellenőrzik, tiszteletben tartják-e az ügyfeleik az emberi jogokat. Az NSO ugyanakkor el is tolja magától a felelősséget, mondván, hogy csak fejleszti és értékesíti a Pegasust, azt már a kliens üzemelteti, vagyis a cégnek a megfigyelésekhez semmi köze, nem is fér hozzá a programmal begyűjtött adatokhoz.
Ahogy a Guardian cikke megjegyzi, nem kizárt, hogy ebben a 10 országban is használták ilyen célokra a programot, de azt is biztos, hogy ezeken a helyeken mások is fölkerültek a listára. Pontosabban nem csak ezeken a helyeken, a 10 állam hatóságai összesen 45 országban találtak olyan személyeket, akiket le akartak hallgatni vagy meg akartak figyelni. A megfigyeltek közül több mint ezren Európában, közülük is a legtöbben Franciaországban élnek.
A legtöbb személyt a mexikói kormány akarta lehallgatni, a közép-amerikai ország különböző hatóságai összesen 15 ezer telefonszámot választottak ki lehallgatásra. A második helyen Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek hatóságai állnak, amelyek 10-10 ezer embert figyeltek meg vagy akartak megfigyelni a Pegasusszal.
Újságírók célkeresztben
A listán szereplő telefonszámok közül 180 tartozik újságírókhoz, ami az 50 ezres nagyságrendhez képest elég kicsi szám, de pont 180-al több annál, mint ahány újságírót állami szerveknek meg kellene figyelniük.
A megfigyelt újságírók nagy része az adott állam valamelyik, tipikusan a kormányzattal nem alákérdezős viszonyban lévő médiavállalat munkatársa. Azerbajdzsánban például 48 újságírót figyeltek meg ezzel a módszerrel, köztük Hadíja Iszmajlovát, a díjnyertes újságírót, aki Ilham Alijev azeri elnök vagyonosodását vizsgálta. Az Amnesty International szakértői megvizsgálták az azeri újságírónő telefonját, és megállapították, hogy 2019-ben rákerült a Pegasus. Nem ez lenne az első alkalom, hogy az újságírót megfigyeli vagy zaklatja a 2003 óta hatalmon lévő, a türk tanács ülésein Orbán Viktorral is barátkozó Aliyev kormánya: 2012-ben kamerát telepítettek a lakásába, és intim felvételeket készítettek róla, melyeket aztán kitettek az internetre, 2014-ben pedig adócsalással és azzal vádolták meg, hogy öngyilkosságba kergetett valakit.
Indiában szintén olyan riporterek telefonjára került fel az izraeli kémprogram, akik a kormány ügyei után szaglásztak. A 38 megfigyelt vagy megfigyelésre kijelölt indiai újságíró között volt például Siddharth Varadarajan és Paranjoy Guha Thakurta, a Wire nevű oldal alapítói, akik Narendra Modi miniszterelnök hindu nacionalista kormányának facebookos álhírterjesztő gépezetét leplezték le. Marokkóban is legalább 38 újságírót figyeltek meg, és az ország leghíresebb, korrupciós ügyeket kutató újságírója, Omar Radi száma is fölkerült a kiszivárgott listára. Radit a marokkói kormány brit kémnek próbálta nyilvánítani.
A lehallgatottak listáján szerepel a Financial Times egyik szerkesztője, de olyan nemzetközi lapok munkatársai is, mint a Bloomberg, a Reuters, a CNN, az Al JAzeera, az El País vagy a Le Monde.
Halott újságírók és a Pegasus
A megfigyelt újságírók közül is kitűnik két igazán tragikus eset, a mexikói Cecilio Pineda Birto és a szaúdi Dzsamal Hasogdzsi esete. Mindketten újságírók voltak, mindketten meghaltak. Pineda Birto gyilkosait akár a Pegasus program is elvezethette a célpontjukhoz, Hasogdzsinak pedig a családját figyelték meg a programmal azután, hogy a szaúdi koronaherceg egyik fő kritikusát az isztambuli szaúdi követségen kivégezték és feldarabolták.
Mexikóban újságírónak lenni veszélyes dolog, a világ háborús övezetein kívül sehol máshol nem ölnek meg annyi újságírót, mint ebben az országban. Cecilio Pineda Birtóval 2017-ben végeztek ismeretlen tettesek a dél-nyugat-mexikói Tierra Caliente térségben. Egész újságírói pályafutása során ebben a térségben dolgozott, ami több kartell ütközőzónája, a mexikói heroin- és metamfetamin-termelés egyik központja. Viszont ami a kartell bűnügyeinél is jobban érdekelte Pineda Birtót, az a drogkereskedő bandák és politikusok összefonódása. Tisztában volt a veszéllyel, gyakran emlegette a családjának, hogy ha bármi történik vele, azért a politikusok lesznek felelősek.
2015-ben már annyira nehezen viselte a halálos fenyegetéseket, hogy jelentkezett a humanitárius aktivistáknak és újságíróknak védelmet biztosító, a kormánytól elvileg független állami szervezethez. Viszont mivel nem volt hajlandó elköltözni Guerrero államból, nem került be a védelmi programba.
Pár hónappal később viszont fölkerült az NSO programjával megfigyelendő személyek listájára. Feltehetően a mexikói védelmi minisztérium megbízásából tették rá. Ez a szerv az NSO egyik első kliense volt. 2016-ban Guerreróban újra kezdett eldurvulni a drogháború a rivális kartellek között, amiért sokan, köztük Pineda Birto is a Los Tequileros nevű bandát tették felelőssé. Az újságíró ekkoriban több anyagot is közölt arról, hogy milyen helyi és állami politikusoknak lehet közük a bűnszervezethez. Saúl Beltrán Orozco, a kormányzó Intézményes Forradalmi Párt (PRI) befolyásos helyi politikusa és Guerrero állam kormányzója, Héctor Astudillo neve is előkerült ezekben a cikkekben. Astudillo és Beltrán telefonszáma is szerepelt a megfigyelésre ítéltek listáján, ugyanakkor a Guardian cikke szerint Astudillo jóváhagyta, hogy az állam hatóságai megvásárolják a Pegasus programot.
2017. március 2-án Pineda Birtos még közzétett egy videóüzentet, amelyben azt mondta, hogy Guerrero kormányzója és az állami rendőrség összejátszik a Los Tequileros bandával, és rejtegeti annak tagjait.
Pár órával később lelőtték egy autómosó melletti függőágyban. A telefonja eltűnt a helyszínről, így nem tudni, hogy arra fölkerült-e a kémprogram. De ha igen, akkor azon keresztül akár meg is találhatta volna a gyilkos, ha hozzáfért a program adataihoz.
A mexikói kormány mellett az NSO egyik legrégebbi ügyfele Szaúd-Arábia kormánya, ahogy az már Dzsamal Hasogdzsi újságíró meggyilkolása után kiderült. Akkor az NSO vezetője fontosnak érezte, hogy a 60 Minutes című amerikai hírháttérműsorban is elmondja: cégének semmi köze az újságíró halálához. (Hasogdzsi utolsó hónapjaiban az Egyesült Államokban élt, mivel hazájából el kellett menekülnie, illetve a Washington Post külső munkatársa volt. 2018. október 2-án, Szaúd-Arábia isztambuli nagykövetségén gyilkolták meg brutális módon. Testét földarabolva csempészték ki az épületből.)
|
Nem csak Magyarországon vetették be újságírók ellen az izraeli kémprogramot
|
Vasárnap este óta mindenki – aki nem kizárólag a kormánypárti médiából értesül a világ dolgairól – tudja, hogy valaki feltörte vagy megpróbálta feltörni ellenzéki politikusok, újságírók és üzletemberek telefonjait egy izraeli kémprogram segítségével. Ahogy azt egy nemzetközi oknyomozás feltárta, több száz magyar mobiltelefonon is megtalálhatók annak a jelei, hogy azt megtámadták a Pegasus nevű programmal, az NSO nevű izraeli biztonsági cég termékével.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/19/nemcsak-magyarorszagon-vetettek-be-ujsagirok-ellen-az-izraeli-kemprogramot
|
2021-07-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, és ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják – közölte a belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt válaszában.
A belügyminiszter azt írta: a független képviselő konkrét kérdéseit kész megválaszolni az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának zárt ülésén. (A Fidesz szerint nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság összehívása.)
Szél Bernadett „Ki vásárolta meg az izraeli kémszoftvert, és mely belügyi vagy nemzetbiztonsági szervek vettek részt az illegális megfigyelésekben?” címmel nyújtotta be írásbeli kérdését a belügyminiszternek. Az MTI nem említi, és eddig nem is számolt be róla, de a lehallgatási botrányról szól a kérdés.
Erre válaszul Pintér Sándor azt írta: „Magyarország demokratikus jogállam, s mint ilyen, minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el.”
Magyarországon a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított állami szerveket kormányzati és kormányzattól független intézmények rendszeresen ellenőrzik – írta Pintér.
|
Pintér: 2010 óta a nemzetbiztonsági szolgálatok nem folytattak illegális megfigyelést
|
2010. május 29. óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem folytatnak, és ezt a lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztják – közölte a belügyminiszter Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek írt válaszában.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/19/pinter-2010-ota-a-nemzetbiztonsagi-szolgalatok-nem-folytattak-illegalis-megfigyelest
|
2021-07-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„Nehezen elképzelhető, hogy újságírókat, üzletembereket nem visszaélésszerűen hallgattak le, jogszabályi alapon nehéz megmagyarázni a lehallgatásukat”
– mondta a 444.hu megkeresésére egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő.
Vasárnap délután robbant a hír, hogy a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel figyelhettek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat. A kormányzat részéről érdemi reakció egyelőre nem érkezett, így csak találgatni lehet, hogy maga a magyar kormány rendelte meg a lehallgatásokat, vagy valaki bűncselekményt követett el azzal, hogy titkosszolgálati módszerekkel figyeltetett meg civileket. A kémszoftvert gyártó NSO korábban azt közölte, hogy a Pegasust kizárólag államok, kormányok részére értékesíti.
„Elméletileg léteznek olyan helyzetek, amikor legálisan telepíthető valaki telefonjára egy kémprogram, az ilyen esetekről a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezik. Ugyanakkor ez nyilvánvalóan egy nagyon invazív eszköz” - mondta a 444-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza. „Ilyenkor mérlegelni kell azt, hogy a választott eszköz mennyire arányos azzal, hogy milyen információt lehet vele nyerni, és hogy mennyire hatol be a magánszférába. Az, hogy valakinek folyamatosan figyeljék a telefonját hónapokon keresztül úgy, hogy minden információhoz hozzáférnek, szerintem nem nagyon megy át az arányosság tesztjén. Fontos, hogy általában bírói engedélyhez kötik az ilyen jellegű megfigyelést, ez Magyarországon is így van, de az Információs Hivatal esetében miniszteri engedéllyel gyakorlatilag bármilyen, még ilyen nagyon invazív eszközt is alkalmazhatnak.”
Az ilyen kémszoftver-telepítéseket elvben a szakszolgálat (Nemzetbiztonsági Szolgálat) végzi, de nem mindig ez a helyzet.
„Mindig az adott szolgálat készít előterjesztést arra, hogy az adott módszert alkalmazni szeretnék, és ha ez külső engedélyhez kötött, akkor ebben azt kikéri a minisztertől vagy a bírótól, és ha megkapja, akkor általában a nemzetbiztonsági szakszolgálat igénybevételével telepítteti” – mondta Remport Ádám.
Névtelen titkosszolgálati forrásunk szerint az bevett dolog, hogy a szolgálatok külföldről beszerzett szoftvereket használnak, a megfelelő technika beszerzéséről és törvényes alkalmazásáról elvben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat gondoskodik.
A TASZ jogásza szerint az egyik probléma a törvénnyel az, hogy viszonylag lazán fogalmaz, amikor megszabja a módszer alkalmazásának esetköreit. Nagyobb gond a felügyelet hiánya: megfelelő felügyelet mellett az elnagyoltabb megfogalmazás is elfogadható lehet, hiszen a mindenkori nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők nem feltétlenül láthatók előre, így szükség lehet a nagyobb mozgástérre.
Remport ezzel együtt is problémásnak érzi a megfogalmazást: az Információs Hivatal esetében például az, hogy „megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, továbbá Magyarország érdekeinek érvényesítését szolgáló tevékenységet folytat” és „felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet”, akár magyar állampolgárok megfigyelésének alapja is lehet attól függően, hogy a kormány külföldi ügynökként kezeli-e őket. 2017-ben Lázár János akkori, a hírszerzést felügyelő miniszter, de Orbán Viktor is beszélt a civil szervezetek titkosszolgálati megfigyelésének szükségességéről a „Soros-hálózat” felderítése kapcsán.
„Az, hogy a törvényt hogyan és kinél alkalmazzák, attól függ, hogy mennyire tágan értelmezzük azt, hogy mi az a Soros-hálózat” – mondta Remport Ádám.
„Az én értelmezésemben kicsit elnagyoltak ezek a kategóriák és az engedélyezéssel is vannak problémák. Még hogy ha bírói engedélyt is kell kérni egy nemzetbiztonsági megfigyeléshez, azt csak olyan bíró engedélyezheti, akit az alkotmányvédelem korábban átvilágított, tehát nem igazán van abban a pozícióban, hogy nemet mondjon. A bíróról a legintimebb információkat is megtudják: az alkoholfogyasztási, esetleges drogozási szokásait, illetve hogy van-e házasságon kívüli, akár azonos neművel folytatott viszonya. Ezeket az információkat azért szükséges tudni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal az érintettet megvédhesse a zsarolástól, hiszen ezek az emberek közvetlenül hozzáférnek nemzetbiztonságot érintő információkhoz – ugyanakkor könnyű belátni, hogy a zsarolás lehetősége ezáltal a szolgálat részéről is fennáll”.
Akármilyen visszaélés történik, szinte semmilyen mód nincs arra, hogy kiderüljön. Csak különösen szerencsés esetben, ha akad egy belső informátor, egy szivárogtató (mint most, a Pegasusnál), akkor lehetséges felfedni az illegális megfigyelést. „De jogszerű módon gyakorlatilag teljesen lehetetlen bármilyen jogérvényesítéssel élni”.
A jogorvoslati lehetőségek valóban korlátozottak. Alapvetően a miniszterhez lehet fordulni panasszal, tehát ahhoz, aki valószínűleg elrendelte a megfigyelést. Ha ő elutasítja, akkor a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságához továbbítható a panasz, ami viszont határozatképtelen, ha nem jelennek meg a kormánypárti képviselői. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke akár saját hatáskörben is mehet konzultálni a szolgálatokhoz a történtekről, de nem kötelesek tájékoztatni. A bizottságnak egyébként elég széles jogköre van az ellenőrzésre, akár helyszínen is vizsgálódhat arról, hogy valóban jogszerű volt-e az akció.
„Érdeklődhetünk az adott titkosszolgálatnál is, amelyikről azt sejtjük, hogy megfigyelt, hogy kezelik-e az adatainkat, de azt fogják válaszolni, hogy ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják. Innentől egy perben már arról is vitatkozni kell, hogy nyilatkoznia kell-e arról, hogy egyáltalán kezeli-e bármilyen adatunkat. Több ilyen ügyünk is van, és ezek a végtelenségig elhúzódnak” - mondta Remport Ádám. „A maximum, ami történhet, hogy kiderül, hogy igen, valamilyen adatot kezelnek, de ez minősített adat lesz, ami a korábbi államtitok új neve. Ha így kezelnek rólunk adatokat, akkor egy ún. megismerési engedéllyel lehet a titkosszolgálathoz fordulni. Ebben kifejezetten kérni kell a ránk vonatkozó adatok megismerését. Ha ezt elutasítják, akkor lehet perelni. A perekben a mi tapasztalataink azok, hogy mindig a titkosszolgálatok azon érvelése érvényesül, hogy ha ők a legkisebb információt kiadnák, az sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekét, mert Magyarországnak nemzetbiztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy a szolgálatok zavartalanul működhessenek.”
A fentieken kívül feljelentést tehet az érintett. Az egyik ilyen eset, ha a titkosszolgálat illegálisan hajtott végre megfigyelést, a másik, ha valaki, akár magánszemély, titkosszolgálati módszereket bevetve végzett törvénytelen megfigyelést.
|
Le lehet hallgatni egy újságírót törvényesen?
|
„Nehezen elképzelhető, hogy újságírókat, üzletembereket nem visszaélésszerűen hallgattak le, jogszabályi alapon nehéz megmagyarázni a lehallgatásukat” – mondta a 444.hu megkeresésére egy neve elhallgatását kérő titkosszolgálati szakértő.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/19/le-lehet-hallgatni-egy-ujsagirot-torvenyesen
|
2021-07-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.