text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Elfogtak a rendőrök egy 71 éves háziorvost, aki a gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttatott védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást, közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrség honlapján.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult nyomozás adatai szerint a háziorvos előzetes egyeztetés után személyesen fogadta a jelentkezőket a rendelőjében, ahol beoltottként rögzítette őket az egészségügyi adatbázisban, így jogosulttá váltak a védettségi igazolványra.
A nyomozók szerdán, a rendelőjében fogták el az orvost, és védettségi igazolással való visszaélés bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak ellene. Az oltás nélkül védettségi igazolványhoz jutó embereket felbujtóként hallgatták ki. (MTI)
|
Elfogtak a rendőrök egy 71 éves háziorvost, mert oltatlanoknak adott védettségi igazolványt
|
Elfogtak a rendőrök egy 71 éves háziorvost, aki a gyanú szerint az elmúlt hónapokban olyan embereket juttatott védettségi igazolványhoz, akik nem kaptak koronavírus elleni védőoltást, közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrség honlapján.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/17/elfogtak-a-rendorok-egy-71-eves-haziorvost-mert-oltatlanoknak-adott-vedettsegi-igazolvanyt
|
2021-09-17 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2019-ben számoltunk be arról, hogy az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat nem az arra kötelezettektől akarta behajtani az 1,3 millió forintos társulati hozzájárulás díját, illetve a beszedett pénzekből nemcsak a víz- és csatornahálózatot kiépítését akarta finanszírozni, hanem a teljes közművesítést és az útépítést is. Viszont amikor Fricsovszky-Tóth Péter üllői lakos – aki jelenleg önkormányzati képviselő a településen – számon akarta kérni a társulat ügyvezetőjén a szabálytalan működést, a férfit a polgármester irodájába szervezett találkozón megzsarolták és durván megfenyegették. Fricsovszky-Tóth az ügyben feljelentést tett a rendőrségen Szabó Zsolt, a víziközmű-társulat ügyvezető igazgatója és dr. Szikora Gábor, az önkormányzat ügyvédje és a társulat jogi képviselője ellen, a polgármesteri irodában történteket ugyanis rejtett kamerával rögzítette.
A rendőrség azonban nem látott bűncselekményt az ügyben és megszüntette a nyomozást; szintén eredménytelen volt a sértettnek a Monori Járási Ügyészségen tett panasza. A Monori Járásbíróság azonban befogadta Fricsovszky-Tóth magánvádlóként tett feljelentését, ám eddig csupán egyetlen tárgyalásra került sor. Ahol aztán nem történt semmi érdemi előrelépés:
a tárgyalást ugyanis elnapolták, arra hivatkozva, hogy a Monori Járásbíróság nem kapta meg sem a rendőrségtől, sem az ügyészségtől a nyomozati anyagot.
A feljelentést tevő Fricsovszky-Tóth Péter most azt reméli, végre érdemben fognak foglalkozni az üggyel. Szerinte fontos lenne az is, hogy teljeskörűen átlátható legyen az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulata által történt károkozás, valamint az is, hogy az eseményekben mennyi az üllői önkormányzat felelőssége.
Kezességet vállaltak
A Sportliget Lakóparkot érintő botrányos közművesítés története több mint másfél évtizedre nyúlik vissza. Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy az üllői önkormányzat 2004-ben kötött szerződést egy Simex-Bau Kft. nevű céggel egy új sportcsarnok és egy sportpálya megépítésére. A cég a sportlétesítményeket ingyen húzta volna fel, cserébe a település telkeket adott a cégnek, hogy aztán ezeket a Simex-Bau közművesítés és az út leburkolása után felparcellázva értékesíthesse.
A Simex-Bau Kft.-ről azonban 2006-ban kiderült, hogy mégsem kíván tőkét fektetni ebbe a projektbe, ehelyett egy víziközmű-társulat létrehozásával, társulati hitel-finanszírozással kívánja elvégezni a vállalt beruházásokat. A hitelt pedig a felparcellázott területen élő, a víziközmű törvény szerint kötelezően társulati taggá váló ingatlantulajdonosok fizetnék meg érdekeltségi hozzájárulás formájában.
Mivel azonban a víziközmű-társulat önmagában nem volt hitelképes, az önkormányzat – igaz, hosszas testületi vita után – készfizető kezesség vállalást tett a felvett 298 milliós hitel mögé.
Mindezt ráadásul úgy, hogy a társulat a víz- és a csatornahálózat létesítése mellett elvállalta a közvilágítás, a villamosenergia- és gázhálózat, valamint az út megépítését is. Holott a víziközmű-társulatok elsődleges, törvényben meghatározott célja a közmű- és az ivóvízhálózat kiépítése és üzemeltetése, illetve a csapadékvíz elvezetésének a megoldása. Egyéb feladatokat csak akkor vállalhatnak, ha azt a tagok megszavazzák. Ha ez nem történik meg, a társulat csak a vízközművek kialakításáért szedhet a tagoktól érdekeltségi hozzájárulást, a képviselő-testület pedig csak erre vállalhat kezességet. Az üllői képviselő-testület ennek ellenére beleegyezett a kezesség vállalásába.
Aztán a felvett összeget a társulat elköltötte, ám a követő években nem történtek meg, vagy nem megfelelő minőségben történtek meg az ígért fejlesztések a lakóparkban.
Majd a fejlesztéseket vállaló Simex-Bau Kft. 2009 decemberében felszámolás alá került, 2015-ben pedig meg is szűnt. Az addig elkészült közművek és utak állapotáról az üllői önkormányzat 2010-ben egy igazságügyi műszaki szakértői véleményt készíttetett. Ebből Fricsovszky-Tóth Péter szerint egyértelműen kiderült, hogy a közművek és az utak minősége kifogásolható volt. Ezután a társulat közgyűlése új tisztségviselőket választott, akik túlnyomórészt az önkormányzat alkalmazásában álló személyek voltak; a társulat jogi képviselője például az a dr. Szikora Gábor lett, aki az üllői önkormányzat jogi képviselője is egyben.
Perek sora
Fricsovszky-Tóth, aki nem értett egyet a társulat átláthatatlan gazdálkodásával, aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy tagként a törvényben meghatározott módon a víziközmű-társulat elnöke lehessen. Miután a megfelelő számú aláírást összegyűjtötte, értesítette a helyi képviselő-testületet és a társulat vezetését a szándékairól. Ekkor hívta be őt a társulat ügyvezetője, Szabó Zsolt a polgármesteri hivatalba, ahol dr. Szikora Gáborral együtt megzsarolták és megfenyegették abból a célból, hogy ne vállalja el az elnöki tisztséget. A férfi valóban elállt a szándékától, ezt azonban elsősorban várandós felesége nyugalma érdekében tette.
A víziközmű-társulat azonban ezután sem tudott sikeresen működni, 2017 márciusában megkezdődött a végelszámolása. A lakók által jogtalannak tartott érdekeltségi hozzájárulás miatt több per is indult, amelyekben a bíróság kimondta, hogy mivel a felperesek az első tulajdonostól, a Simex Bau Kft.-től vették meg az ingatlanukat, a víziközmű társulatnak azzal szemben kellett volna érvényesítenie a fizetési kötelezettséget.
Adatokat és felelősöket követel a képviselő
A társulat 2020-as megszűnése után a kezességet vállaló önkormányzatnak kellett átvennie a társulat követelés-állományát, így az érdekeltségi hozzájárulás befizetését vitató lakosok már az önkormányzattal pereskednek. Az elhúzódó perek elkerülése céljából az önkormányzat 2020 februárjában módosította a vagyonrendeletét, és peren kívüli megegyezést ajánlott fel. Ebben a hátralék egy részének elengedését és részletfizetési lehetőségeket biztosított azoknak a lakóparki lakosoknak, akik a társulatnak eddig nem fizették be a közműfejlesztési hozzájárulást.
Viszont Fricsovszky-Tóth Péter – aki a 2019-es önkormányzati választáson bekerült az üllői képviselőtestületbe, jelenleg pedig az országgyűlési képviselő-választás egyik ellenzéki jelöltje – úgy véli: sem a víziközmű-társulat ügyében általa kezdeményezett rendkívüli testületi ülésen, sem azóta nem kaptak a lakosok megfelelő válaszokat számos kérdésre. Szerinte nem készült pontos elszámolás a társulat tevékenységéről, nem vizsgálták ki a közműhálózat minőségét, s arra sincs válasz, hogy miért kell azokért a silány minőségű beruházásokért is fizetnie a lakosoknak, amelyeket nem is végezhetett volna el a társulat. Emellett a képviselő szerint a lakóparki ingatlanok másod- és többedleges tulajdonosai, akik abban a tudatban vásárolták meg lakásaikat, hogy nincs rajta teher, szintén károsultjai az ügynek. Fricsovszky-Tóth Péter szerint az önkormányzat felelőssége vitathatatlan, és minden adatot nyilvánosságra kellene hozni a társulat működéséről ahhoz, hogy végre valóban tisztán lehessen látni az ügyben.
Címlapkép: Az üllői városháza madártávlatból (forrás: Youtube/Williams Televízió és Rádió)
|
Újra bíróság előtt az üllői polgármesteri hivatalban történt víziközmű-zsarolás ügye
|
Két éve írtunk arról, hogy egy üllői lakost, Fricsovszky-Tóth Pétert – aki azóta önkormányzati képviselő lett a településen, s most az országgyűlési választásokon is indul – megzsarolták és megfenyegették, mert egy víziközmű-társulat működésbeli hibáit kívánta a társulat vezetőjének feltárni. A bíróság két év után most végre tárgyalni fogja az ügyet, a társulat botrányokkal kísért tevékenységét azonban még mindig nem sikerült teljes körűen feltárni és nyilvánosságra hozni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/09/ujra-birosag-elott-az-ulloi-polgarmesteri-hivatalban-tortent-vizikozmu-zsarolas-ugye/
|
2021-09-09 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Nagykőrösi Kinizsi ezen a néven 1951 óta játszott a megyei futball bajnokságokon. A Pest megyei város számára a brand körülbelül olyan volt, mint Kispestnek a Honvéd vagy Székesfehérvárnak az azóta szintén tulajdonost és nevet változtató Videoton. A patinás múltú csapat a tavalyi Megye-III bajnokságon még részt vett, idén azonban láthatólag végleg eltűnt a város életéből: a bírósági nyilvántartások szerint a futball és röplabda szakosztályt fenntartó sportegyesület váratlanul nevet változtatott, és a székhelyét is más településre tette át, a klubháza pedig az önkormányzathoz került. Csakhogy az a székhely, ahová a Kinizsit – új nevén Roma-Gól SE-t – hivatalosan bejegyezték, aligha képes befogadni egy sportcsapatot, ráadásul az egyesület még mindig nem számolt el a százmilliós adósságaival, és azt sem tudni biztosan, hol vannak az elődjétől átvett buszok és sportszerek.
Költséges klubház
A Kinizsi SE kálváriája 2020 elején kezdődött. Az azt megelőző évben az egyesület még bizakodva tekinthetett a jövőbe, hiszen mintegy 380 millió forintból, fele részben önkormányzati, fele részben az ide irányított társasági adóból (TAO) származó forrásból új székház építésébe kezdett büfével, konferenciateremmel, nézőtérként is funkcionáló tetőterasszal, masszázshelyiséggel és orvosi szobával. 2020 januárjában azonban Sohajda Márk, a sportegyesület képviselője, aki emellett fideszes önkormányzati képviselő és Nagykőrös jogi, gazdasági és közbeszerzési bizottságának vezetője, egy szurkolói ankéton azt jelentette be: a Kinizsi adóssága oly mértékűvé vált, hogy a megye I-ben induló, hivatásos focistákból álló labdarúgó csapat nem tudja tovább folytatni a bajnokságot, sőt, az új klubház befejezése is veszélybe került.
A híradások szerint a gyűlésen Sohajda Márk és helyettese, Veszprémi Zsolt elmondták: a klub folyamatosan veszteséget termelt, és a környékbeli vállalkozók közül nem volt olyan, aki szponzorként hajlandó lett volna beszállni a csapat fenntartásába. Hozzátették, az előző klubvezetés nem számolt el megfelelően a kapott TAO-pénzekkel a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) felé: korábban a klub pályavilágítás kiépítésére kapott 9 millió forint támogatást, ez azonban nem készült el, ezért a szövetség 30 millió forintot követelt vissza (az eredeti, 9 millió forintos támogatáshoz folyamatosan növekvő büntetőkamatok is hozzáadódtak). Ráadásul az MLSZ a székházra szánt TAO-pénzt is visszatartotta, amíg a korábbi adósságot nem sikerült rendezni.
Szíjj Lászlóék támogatása
A beszámolók szerint a fórumon felszólalt Czira Szabolcs polgármester, aki azt mondta, nem is tudott a 30 milliós tartozásról (bár polgármester már akkor is ő volt), és ha tudott volna, nem ítél meg önkormányzati támogatást a klubház építésére. Azt is ígérte, személyesen jár el az MLSZ-nél abban a reményben, hogy a Kinizsi tartozását és a klubház ügyét szétválasztják, majd a klub a Nagykőrösi Önkormányzati Hírek című lapban bejelentette, hogy költségcsökkentésként visszalépnek a megye I-es bajnokságtól, és csak a megye III-as, csupa nagykőrösi játékosból álló csapatukat („Kinizsi kettő”) és az utánpótlás csapatokat versenyeztetik tovább.
Bár a tartozás miatt a Kinizsi akkori vezetői az előző klubvezetést hibáztatták, áprilisban a Magyar Röplabda Szövetség is arról tájékoztatta a Heti Hírek című helyi lapot (a Heti Hírek a városban ellenzékinek számító Jobb Nagykőrösért Egyesülethez áll közel), hogy ők is közel 24 millió forint TAO-pénzt követelnek vissza a Kinizsitől – a röplabda-szakosztály fejlesztésére a sportegyesület már Sohajda Márkék irányítása alatt, 2017-ben és 2019-ben igényelt TAO-támogatást.
A helyzet végül odáig fajult, hogy az MLSZ feljelentést tett az egyesület ellen, és felfüggesztette a még hátralevő TAO-pénzek folyósítását is.
Így viszont elvileg az önkormányzati sporttámogatás sem járt volna a klubnak, mivel annak a TAO volt a feltétele. A klubházat végül nagy nehezen sikerült megépíteni, az MLSZ a HVG-nek adott tájékoztatása szerint azért, mert a klub időközben részletfizetési engedményt kért és kapott az adóhivataltól, ezzel a köztartozás papíron megszűnt, így a Labdarúgó Szövetség is folyósította a TAO-pénz befagyasztását.
Itt érdemes megemlíteni, hogy – ahogy a nagykőrösi fideszes polgármester, Czira Szabolcs a képviselő-testület egy 2018 februári ülésén elmondta – a TAO-támogatást Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa ajánlotta fel. Szíjj László 2020-ban az ország 4. leggazdagabb embere volt, az Orbán-kormányok ideje alatt Mészáros Lőrinc visszatérő üzlettársaként szerzett közpénz-vagyonokat: 2010 szeptembere és 2019 között a Duna Aszfalt Mészáros cégeivel közösen több mint 2000 milliárd forint értékben nyert meg közbeszerzéseket. A nagykőrösi polgármesterhez Szíjj Lászlót családi kapcsolatok is fűzik, egyik lányát Czira Szabolcs fia vette feleségül.
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere | atlatszo.hu
Kinizsiből Roma-Gól
A sportegyesületről a koronavírus-járvány alatt sokáig nem érkeztek hírek. Papíron a csapat az önkormányzattól független civil egyesületként működött 2011 óta, bár az önkormányzat fideszes tagjai vezető pozíciókat kaptak a szervezetben. Idén februárban, ahogy a Heti Hírek felfedezte, a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület hirtelen kikerült a birosag.hu civilszervezet-nyilvántartásából. A sportklub egykori adószámára rákeresve már egy új szervezet, a Roma-Gól Sportegyesület szerepelt, ám az adatokból kiderült, hogy a Kinizsi változtatott nevet. Az itt található adatok alapján az aktuális alapszabályt, vagyis a Kinizsi költözését és a névváltoztatását február 26-án szavazta meg az egyesület közgyűlése.
A birosag.hu nyilvántartásából kiderül az is, hogy a sportklub székhelyét egy 4500 fős pest megyei község, Kóka egy külterületén található ingatlanba tették át.
A civil szervezetekről szóló jogszabály alapján a közgyűlés összehívására az elnöknek, Sohajda Márknak volt jogköre.
Az újonnan bejegyzett sportegyesület célja a nyilvántartás szerint „a Kóka és a környező települések lakóinak, elsősorban roma fiataljainak labdarúgásra történő ösztönzése, tehetséggondozása, versenyek szervezése, az ehhez szükséges tárgyi feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása, és a sporton keresztül a fiatalok és rajtuk keresztül a családok egészséges életre való nevelése”. Arra azonban, hogy félévnyi működés után valóban végez-e ilyen tevékenységet az egyesület, semmi sem utal.
Zágráb Nándor, a Jobb Nagykőrösért nagykőrösi képviselője a Jobbik Pest megyei elnöke, aki sokat foglalkozott a Kinizsi SE sorsával, az Átlátszónak azt mondta: úgy tűnik, az adótartozásokkal és TAO-visszafizetési kötelezettséggel terhelt egyesületet Sohajda Márkék cégtemetőbe küldték.
Tanyaházba költözött, valós tevékenységet nem folytat
Kókán megtaláltuk a Roma-Gól SE székhelyét. Az úgynevezett egyesületi iroda az Isaszegi utca végén található. Mint kiderült, a félig vakolatlan épületet valójában tanyának használják, a tulajdonosa az udvarban nevel több jószágot.
Ottjártunkkor a telken dolgozó, Bélaként bemutatkozó férfi megerősítette, hogy valóban ebbe a házba jegyezték be a Roma-Gól SE-t, ám az épületben nem működik iroda vagy bármiféle, az egyesülettel kapcsolatos tevékenység. Ő maga elmondása szerint nem is tagja az egyesületnek, neki igazából semmi köze a Roma-Gólhoz, és leginkább az állattartásból él. Mint mondta, az egyesület elnöke, Matyi József sem szokott a székhelyen tartózkodni, csak egyfajta postafióknak használja az ingatlant.
„A posta szokta hozni a levelet a Roma-Gólnak, azokért néha el szoktak jönni” – mondta Béla.
A férfi egyébként arról nem tud, hogy végezne bármilyen, sporttal kapcsolatos tevékenységet az egyesület. Elmondása szerint azon túl, hogy a vezetők felvették a leveleket, nem látta, hogy szerveztek volna meccseket, edzéseket a kókai fiataloknak, vagy hogy történt volna bármilyen előkészület egy kókai sportklub elindítására.
Kókán nem sikerült olyan embert találnunk, aki hallott volna arról, hogy a Roma-Gól bármilyen sporteseményt szervezett volna a helyi fiataloknak. A legtöbben magáról a sportegyesületről is akkor hallottak először.
Az Isaszegi utca lakói jobban informáltak voltak, de ők is csak a bejegyzés körüli botrány miatt, ami másokat is idevonzott. Például Zágráb Nándor nagykőrösi önkormányzati képviselőt, aki szintén felkereste az állítólagos székhelyet. Arról, hogy a roma fiataloknak szerveznének-e valakik sportolási lehetőségeket, szintén nem hallottak, egy idősebb férfit kivéve, aki azt mondta: „szóban volt csak ilyen ígéret, de nem lett belőle semmi”. Elmondása szerint a roma önkormányzat sem kapott semmilyen megkeresést az ügyben. Egy járókelő úgy tudja, az SE vezetőit „adócsalás miatt keresték”, de van, aki szerint lefoglalták az ingatlant és minden ott lévő ingóságot.
Cégtemető, lecserélt mobilszám
A Roma-Góllal kapcsolatban megtalálható nevek egyébként a kókaiaknak nem csengtek ismerősen. A helyi könyvelőiroda munkatársa kérdésünkre azt mondta, Matyi József, Máté András Béla, Kovács Norbert nem itteni vállalkozók, hozzájuk még nem jöttek ügyeket intézni.
Matyi József nevén az Opten céginformációs rendszerében több Pest megyei céget találunk, többek között Kókán, Sülysápon és Üllőn. Ezek a cégek mostanra megszűntek, felszámolás vagy kényszertörlés alatt állnak. A cégtörténetek alapján a vállalkozások nagy részében Matyi József több éves működés után tűnt fel, majd nem sokkal később a bíróság a vállalkozásokat kényszertöröltette, vagy adószámát felfüggesztette.
Az Optenen több cég történetében is azt láthatjuk, hogy a bíróság a képviselőket a megadott címükön nem tudta elérni, a cég telephelyein pedig semmilyen gazdasági tevékenységet nem végeztek.
Matyi Józsefet a bíróság 2014-ben öt évre el is tiltotta attól, hogy gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, illetve közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen.
A Kinizsi/Roma-Gól SE jelenlegi elnökét interjú céljából telefonon kerestük, amire ő kezdetben nyitottnak mutatkozott. Később azonban elérhetetlenné vált, majd a telefonszámát is lecserélte: amikor legközelebb hívtuk a számát, a telefont már egy másik férfi vette fel, aki azt mondta, pár napja vette az előfizetését a Vodafone-tól, és már mások is keresték a számon Matyi Józsefet.
Az önkormányzaté lett a klubház
Továbbra is nyitott kérdés, hogy a mostanra feltehetően behajthatatlanná vált tartozás hogyan, milyen költségek miatt halmozódott fel, és hogy mi lett a Kinizsi vagyontárgyainak (csapatbuszok, sportszerek) sorsa. Az egyesület teljes eszközkészletének értéke az Opten adatai szerint 146 625 000 forint volt 2019-ben, ennél frissebb beszámolót a céginformációs rendszer alapján nem nyújtottak be.
A közel 400 milliós, 2021-re felépült klubház sorsa ismert. Az azt felépítő cég az EU-Építő Kft. az elszámolási vita alatt még le is lakatolta az épületet, de ahogy a cég ügyvezetője, Simon János az Átlátszó kérdésére elmondta, később sikerült megegyezni, és mostanra az egyesületnek nincs tartozása a kft. felé. A klubház azóta már nem a sportegyesület, hanem az önkormányzat tulajdonában van – nem sokkal az építés után a csapat egyszerűen átruházta azt a városra, és most az önkormányzattól bérli az újonnan létrehozott csapat, a MozGo Nagykőrös.
Mivel a Kinizsit akkor már adótartozás terhelte, a manőver vélhetően arra szolgált, hogy megakadályozza a klubház lefoglalását és elárverezését egy végrehajtási eljárásban. Azonban ahogy arra Zágráb Nándor önkormányzati képviselő felhívta a figyelmet, a székház átjátszásakor a sportegyesületet ugyanazok vezették, akik az önkormányzat pénzügyeiért is felelősek voltak.
A vagyonátadáskor a sportegyesület képviseletére Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés jogi, gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke volt jogosult. A személyi összefonódások miatt Zágráb szerint a NAV megvizsgálhatja akár a klubház épületének lefoglalását is. A 2021. június 24-i közgyűlésen szóba is került, előfordulhat-e, hogy az ingatlant lefoglalja a NAV, amire a klubház ügyeiben aktívan részt vevő polgármester, Czira Szabolcs kitérő választ adott.
Havi 700 ezerbe került egy ifi-röplabdás edzése
Kérdéses még, hogy a Kinizsi/Roma-Gól fantomizálódása előtt mire mentek el a milliós állami és önkormányzati támogatások. Lapunk megszerezte a csapat az MLSZ-nek és a Magyar Röplabda Szövetségnek bemutatott, TAO-támogatásokról szóló előzetes elszámolásait, ezekből részben képet kaphatunk a csapat kiadásairól.
A dokumentumok alapján a Kinizsi költségvetése 2017-ben még csak 17 millió volt, 2018-ban már 83, 2019-ben pedig 65 millió. Az emelkedés főként a TAO-támogatásnak köszönhető, és még nem tartalmazza a klubház építési költségeit.
A Röplabda Szövetségtől az SE a 2017-ben és 2019-ben kért és kapott TAO-támogatást, hogy kineveljék a város női utánpótlás-csapatait, több korcsoportban is. 2017-ben több mint 21 millió, 2019-ben 67 millió forintot. 2017-ben az összeg több mint felét „sportszakemberek személyi jellegű ráfordításaira” költötték, így az SE ilyen jellegű kiadásai 2017-ről 2018-ra rendkívüli mértékben növekedtek: 2 millióról 17 millióra. A röplapdás projektben való részvételért az SE technikai vezetője (Veszprémi Zsolt) és a sportszervező-sportmunkatársként feltüntetett tag (az MLSZ-es iratok Sohajda Márkot tüntetik fel ugyanezzel a titulussal) kapta a legmagasabb díjazást, havi 300 ezer forintot, míg az ezdők 150 ezret kerestek.
Ahogy az iratokból kiderül, a 2017 és 2020 közötti időszakában 39 versenyengedéllyel rendelkező játékos röplabdázott Nagykőrösön, vagyis egy fiatal sportoló felkészítése havonta mintegy 700 ezer forintba került az adófizetőknek.
Vitamincsomagok milliókért
Az MLSZ-től a 2017-2018-as évadra, utánpótlás-fejlesztésre és tárgyi eszközök beszerzésére 33+33 millió forintot vettek fel. Ebből összesen 42 játékost készítettek fel, a röplabda-szakosztályhoz hasonlóan nagyrészt középiskolás lányokat.
A kisebb kiadási tételek között szerepel még vitamincsomagok vásárlása a sportolóknak, a két évben összesen 1,5+2,35 millió forint értékben.
Nagykőrösi, nevüket nem vállaló források szerint ezek a készítmények a Forever Living Products étrendkiegészítői voltak: ez a vállalat MLM-rendszerben kínál termékeket, a Forever Living saját magazinjában megjelent cikk alapján az SE technikai vezetőjének, Veszprémi Zsoltnak az édesanyja az MLM-cég egyik menedzseri szintű értékesítője. Veszprémi Zsolt és Sohajda Márk nem erősítette meg vagy cáfolta ezt az értesülést.
Az anyagbeszerzés nagyrészt két csapatbusz beszerzését jelentette, emellett informatikai eszközöket is vásároltak. Az egyesület vezetői a focis projekten is jól kerestek: a technikai vezető az évben 450 ezret, Sohajda Márk 281 ezres havi juttatást kapott, az edzők pedig 120 ezer forintot. További 15 millió forintot költöttek sportszerek vásárlására.
A 2019-es évadban az MLSZ további 27 milliós TAO-támogatást engedélyezett. Az évben a sportszakemberek fizetése volt a legnagyobb kiadás, ezen belül ismét a vezetők juttatása volt a legmagasabb (200 ezer havonta).
További 7 milliót költöttek újabb sportszerek beszerzésére.
Ugyanebben az évben Sohajda Márk és Veszprémi Zsolt a beszédes Sport Transfer Kft. néven jegyeztek be saját vállalatot. A cég azonban nem volt hosszú életű: az Opten adatai szerint egy évvel az alapítás után már törölték az adószámát, miután az előző üzleti évet 3 milliós veszteséggel zárta.
Az SE korábbi vezetőit e-mailben és telefonon is kértük, hogy küldjék el, honnan vásároltak a TAO-támogatásokból sportszereket és vitaminokat az adott időszakban, mi volt az elszámolási vita oka az MLSZ-szel és a Röplabda Szövetséggel, illetve hogy Matyi Józsefékkel hogyan kerültek kapcsolatba. A kérdésekre a cikk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.
Augusztusban a Fidesz megerősítette, hogy az egykori Kinizsi Sportegyesület két képviselőjét kinevezték a helyi pártszervezet vezetőinek: Körtvélyesi Attila a nagykőrösi Fidesz elnöke, Sohajda Márk az alelnöke lett.
Címlapkép: Öltözői csendélet 2020. február 22-én a Nagykőrös-Abony mérkőzés előtt (forrás: a MozGo Nagykőrös Labdarúgó Klub Facebook-oldala)
|
Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/06/eltunt-tao-penzek-fantomizalodott-sportegyesulet-a-nagykorosi-kinizsi-sorsa/
|
2021-09-06 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A magyar ügyészség idén ünnepli megalakulásának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Legfőbb Ügyészség június 11-én nemzetközi konferenciát szervezett, amelyre meghívták a Visegrádi Négyek (hazánk mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia) tagjait, valamint Ausztria legfőbb ügyészeit és helyetteseiket, továbbá az Eurojust (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége) elnökét. A konferencia témája a kiberbűnözés és a korrupció elleni küzdelem volt.
Polt Péter legfőbb ügyész a konferenciát megnyitó előadásában „felhívta a figyelmet arra, hogy a közpénzek védelme elsődleges feladat, amely sokszor szoros nemzetközi együttműködést kíván” – olvasható az ügyészség honlapján.
Polt Pétert (1955) sokan elfogultsággal vádolják, talán nem véletlenül. Polt 1993-ban belépett a Fideszbe, de 1995-ben az az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettesévé választották, ezért akkor kilépett a pártból. Az első Orbán-kormány idején, 2000-ben az Országgyűlés megválasztotta legfőbb ügyésszé, mandátuma 2006-ban járt le. A második Orbán-kormány megalakulása után, 2010-ben ismét legfőbb ügyésszé választották. Mandátuma ezúttal 6 helyett már 9 évre szólt, de 2019-ben további 9 évre megkapta a pozíciót a Fidesz-KDNP parlamenti többségtől. Polt pályaívéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen 2016-ban. Azt pedig még 2015-ben gyűjtöttük össze, hogy Polt Péter kinevezése után meredeken zuhanni kezdett a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma.
Három nappal a 150. szülinapot ünneplő konferencia után az OLAF (az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége) június 10-én nyilvánosságra hozott, 2020-as éves jelentésére reagálva az ügyészség azt közölte, hogy „az uniós átlagot (37%) jelentősen meghaladó mértékben, az OLAF által kezdeményezett ügyek 67%-ában emelt vádat 2016 és 2020 között”.
Az ügyészség szerint tehát minden a legnagyobb rendben a magyar nyomozóhatóságok munkájával, ám ha a közlemények helyett a valóságot nézzük, akkor nem egészen ez látszik. Összegyűjtöttünk 20 olyan fontos ügyet a közelmúltból, amelyben vagy nem is indult nyomozás, vagy nagyon hamar megszűnt „bűncselekmény hiányában” indoklással, vagy épp ellenkezőleg: évek óta húzódik eredménytelenül.
Végtelen történetek
Az ügyek válogatásánál azok közéleti jelentőségét vettük figyelembe, de a könnyebb érthetőség kedvéért a kategóriák bemutatásánál az időrendiséget követjük, ezért a sort a hosszú ideje folyó nyomozásokkal kezdjük. Ebbe a kategóriába a jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 6 tartozik.
1. Öveges-program
A legrégebbi a 2014-ben indult Öveges-program, amelynek során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatásból 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor (fizikai és kémiai szaktantermek) fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére. A pénz törvénysértő felhasználására az OLAF is felfigyelt, Hadházy Ákos parlamenti képviselő folyamatosan tárta fel a részleteket, és még a Miniszterelnökség vizsgálata is súlyos szabálytalanságokat állapított meg.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 2014 végén feljelentést tett az ügyben, a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott nyomozás pedig 2016-ra arra jutott, hogy az Öveges-programban hűtlen kezelés és hivatali visszaélés nem történhetett, de bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás igen. Ezért az eljárást áttették a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), ami hosszú évekig ült rajta. Idén tavasszal, 7 év nyomozás után lett három gyanúsított az ügyben, de a kilétüket nem hozták nyilvánosságra. Hadházy szerint ez vicc, „hiszen pl. csak a 43 résztvevő polgármesternek tudnia kellett a manipulációkról”.
2. Híd a munka világába
A másik régóta húzódó ikonikus ügy a „Foglalkoztatási szövetkezet – Híd a munka világába” projekt, amire az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) részére az EMMI kifizetett 2,5 milliárd forint EU-s támogatást. A programról szóló keretmegállapodást 2011 májusában Farkas Flórián írta alá Orbán Viktor miniszterelnökkel. A cél az volt, hogy egy országos foglalkoztatási szövetkezet létrehozása révén közel 2800 roma részesüljön képzésben, és jusson munkához. A konzorciumvezető az ORÖ volt, a partnerei pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) egyik háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI).
A „Híd a munka világába” 2013. november 1-jén indult. A programra eredetileg 5 milliárd forintot szánt a kormány, ám a botrányok miatt 2015 szeptemberében 2,5 milliárdra csökkentették a támogatás összegét. 2016 tavaszán az EMMI megszüntette az egész programot, és visszakérte az addig kifizetett pénz nagy részét. Kiderült ugyanis, hogy a szövetkezet érdemi munkát nem végzett, és az állástalan romák nem kerültek be a munkaerőpiacra, miközben a projektre több mint 2 milliárd forintot költöttek el.
Az EMMI-vizsgálat során az ORÖ több dokumentumot nem tudott bemutatni, mert az iratokat akkorra már lefoglalták a NAV nyomozói. Bár az adóhivatal 2015-ben még nem tartotta indokoltnak, hogy költségvetési csalás ügyében nyomozzon, a Fővárosi Főügyészség utasította rá. Így indult meg 2015 májusában a nyomozás, ami azóta is tart, és még 2022 júniusáig húzódhat. Eddig 5 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, de Farkas Flórián ÖRO-elnök egész biztosan nincs köztük, mert országgyűlési képviselőként (a Fidesz padsoraiban ül a parlamentben) védi a mentelmi jog.
3. Szajol-Püspökladány vasútvonal
Ennél is rosszabbul áll a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújításának ügyében indult eljárás: a 2015-ben indult nyomozásról 2019 óta semmi hír nem került napvilágra.
A kormány által 2010 februárjában jóváhagyott Szajol és Püspökladány közötti 67,8 kilométer hosszú vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki a tendert két részben. A Szajol-Kisújszállás szakaszt az SZ-K-2011 Konzorcium nyerte el 49,6 milliárd forintért, a Kisújszállás-Püspökladány közötti pályafelújítást pedig a K-P-2011 Konzorcium kapta meg 49,9 milliárdért. Mindkét konzorciumot a Közgép, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Szentesi Vasútépítő Kft. alkotta. A projekt része volt a két szakasz felújítása után a biztosító- és a távközlési berendezések, valamint a felsővezeték-rendszer cseréje, amit a Thales Austria Gmbh és a Közgép tulajdonában lévő Dunántúli Kft. végzett.
A Vasútépítő Kft. ügyvezetője a vizsgált időszakban a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter édesapja, Szijjártó István volt. A Közgép tulajdonosa az akkor Orbán Viktor miniszterelnökkel még nagyon jó kapcsolatban lévő Simicska Lajos volt, a Szentesi Vasútépítő Kft. pedig a Strabag-csoporthoz tartozott.
A Szajol és Püspökladány közötti vasútvonal megújítása a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként, az európai uniós Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. Az utóbbi állta a 161 milliárd forintos beruházás 85 százalékát. A projektre szánt összeg egyébként eredetileg 137,4 milliárd forint volt, de a kormány a kivitelező cégek kihirdetése előtt 2 nappal megemelte az összeget 24,3 milliárd forinttal. A pluszpénz a Közgépnek kedvezett, mert mindkét szakaszra vonatkozóan az eredetileg becsült értéknél jóval magasabb árajánlatot nyújtott be. Az OLAF jelzése alapján a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt elrendelte az ügyben a nyomozást, amit azóta is végez a NAV.
4. Orbán Viktor fogorvosa
Öt évvel ezelőtt az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island-csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást.
Azóta nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a NAV a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. A büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának, Bátorfi Bélának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
5. Rogán Antalék találmánya
Az akkor még létező Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egy digitális aláírással és annak hitelesítésével kapcsolatos találmányt jegyzett a Hunguard Kft. tulajdonosaival, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt. A Rogánék találmányához hasonló, és azzal szinte megegyező nevű, a feltalálótársai cége által felvett uniós támogatással megvalósult fejlesztéssel kapcsolatban az OLAF büntetőeljárás megindítását javasolta. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a NAV 2018 januárja óta nyomoz az ügyben. Fejlemény még nincs.
6. Microsoft licenszvásárlások
2019 nyarán az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 között. Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderült, hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni. A különbözetet „korrupciós célokra” használták.
Az amerikai tőzsdefelügyelet az ügy érintettjeként a NAV-ot és az Országos Rendőr-főkapitányságot is megnevezte. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) 2019 augusztusában jelentette be, hogy nyomozást indított az ügyben, ám egy év alatt sem találtak gyanúsítottat.
Gyorsan lezárva
A hosszú évekig húzódó eljárások szöges ellentétei azok az ügyek, amelyekben hipp-hopp, néhány hónap alatt lezárták a nyomozást a magyar hatóságok – általában azzal az indoklással, hogy nem történt bűncselekmény. Sokszor annak ellenére állították ezt, hogy az OLAF is összeírta a kifogásait, és laikusok számára is egyértelműen látható módon nem stimmelt valami. A jelen cikkben bemutatott 20 ügyből 9 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Elios
Talán ez a legismertebb az összes közül: a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak volt cége, az Elios Zrt. 2010 és 2016 között többnyire az önkormányzatok által elnyert európai uniós forrásból (de volt, ahol bankhitelt vettek fel a célra) korszerűsítette a közvilágítást 35 magyarországi településen.
Az OLAF ellenőrei a projektek vizsgálata során arra jutottak, hogy az elvégzett munkákat túlszámlázták, a közbeszerzéseknél pedig szervezett csalás nyomaira bukkantak. Az EU csalás elleni ügynökségének jelzésére 2018 januárjában a Legfőbb Ügyészség nyomozást indított, de az eljárást még ugyanazon év novemberében lezárták „bűncselekmény hiányában” úgy, hogy senkit nem hallgattak meg az ügyben.
2. A 4-es metró
A másik közismert ügy az európai uniós támogatású projektek állatorvosi lova, a 10 évig húzódó, sokszorosára dráguló beruházás, a 4-es metró kivitelezése. Az építkezés a szocialisták idején kezdődött, és a Fidesz kormányzása idején fejeződött be. A beruházáshoz az Európai Unió 181 milliárd forint támogatást adott, ám később az OLAF arra jutott, hogy súlyos szabálytalanságok miatt ebből mintegy 60 milliárd forintot visszakér.
Itthon eljárás indult vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt is a metróépítés kapcsán, ami a Fidesznek kiváló lehetőség volt az MSZP-SZDSZ szapulására, de a 2017 elején indult nyomozást végül a Nemzeti Nyomozó Iroda „bűncselekmény hiányában” 2019 májusában megszüntette.
3. Budapest Szíve
A főváros V. kerületében, a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcák megújítására szolgáló, és a belváros forgalomcsökkentését célzó beruházás 15 milliárd forintos költségéből 9,9 milliárd volt az uniós támogatás. A program 2007-ben indult: két projektet, a Március 15. tér és környékének megújítását, valamint a Károly körút felújítását a fővárosi önkormányzat indította el. A beruházások 2011-ben a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) kerültek. A projekt idején a fideszes Rogán Antal volt az V. kerület polgármestere (2006—2014), és a program elindulásakor az SZDSZ-es Demszky Gábor volt a főpolgármester, akit a fideszes kötődésű Tarlós István váltott 2010-ben.
Az EU elég korán, már a második ütem elindulása előtt felfigyelt a projektre, és jelezte az aggályait. Az Európai Bizottság ugyanis irányítottnak találta a Budapest Szíve Program 2009-es közbeszerzési eljárását, és kilátásba helyezték, hogy fele-fele arányban összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot szabnak ki a fővárosra és az V. kerületi önkormányzatra. Az OLAF 2014 végén lezárta a nyomozást, és 2015 januárjában a magyar ügyészséghez fordult. Ennek nyomán a Fővárosi Főügyészség 2015 márciusában elrendelte a nyomozást különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya aztán 2017 májusában megszüntette a nyomozást azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény gyanúja nem merült fel”.
4. Mátrai Erőmű
2020 márciusában az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) 17,44 milliárd forintért megvásárolta a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladékfeldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, az Opus Global Nyrt.-től és a Status Energy Magántőkealaptól. Mészáros érdekeltségei korábban 10-12 milliárdért vették a Mátrai Erőművet és a Geosolt, és a vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki az új tulajdonosainak, vagyis Mészároséknak. Aztán az erőmű veszteséges lett, és mégis az eredeti vételár közel kétszereséért értékesítették az államnak.
2020 februárjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Mátrai Erőmű állami megvásárlása miatt. Néhány hónappal később, 2020 májusában azonban a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.
5. Provital
A közbeszerzési tanácsadó cég és jogelődje, a Pro-Vital 2000 Kft. több fideszes önkormányzatnak és nagy állami projekteken is dolgozott. A zrt.-vé alakulás előtt tulajdonos volt benne Homolya Róbert jelenlegi MÁV-elnök, aki 2010-ben lett az uniós pénzek elosztásáért akkor felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese. Homolya kiszállása óta aMészáros Lőrinc érdekeltségeiben fontos pozíciókat betöltő dr. Antal Kadosa Adorján a Provital tulajdonosa.
Hadházy Ákos akkor még LMP-s, ma már független országgyűlési képviselő 2018-ban számolt be arról, hogy Szekszárd és Kaposvár önkormányzata duplán fizetett a Provitalnak közbeszerzési tanácsadásért. Az OLAF emiatt, valamint a cég Homolya tulajdonlása idején végzett tevékenysége és a szekszárdi Elios-ügyben való közreműködése miatt is vizsgálódott a Provital után. Polt Péter 2018 elején közölte, hogy a NAV nyomoz a Provital önkormányzati szerződései miatt, de az eljárást 2018. június végén megszüntették azzal az indokkal, hogy „bűncselekmény nem volt megállapítható”.
6. Lószolárium
2018 áprilisában írta meg a Hvg.hu, hogy hivatalosan iskolások és lovas szakemberek képzésére építették bő 45 millió forint állami és uniós támogatásból a tápiószentmártoni lovasközpontot, az ingatlant azonban a valóságban a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Czerván Györgynek a veje használja. Az ünnepélyes megnyitóra és a támogatás felhasználásának igazolására állítólag „mindent úgy dobtak össze”, például a bemutatás idejére a lószoláriumot is csak kölcsönkérték egy lovardától.
A cikk nyomán 2018 májusában nyomozni kezdett a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt, azonban 2019 decemberében megszüntették az eljárást azzal az indokkal, hogy az adóhatóság nyomozói „nem találtak bizonyítékot arra, hogy költségvetési pénzt a jóváhagyott céltól eltérően használtak volna fel, vagyis nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
7. Nyíregyháza-Sóstó
2015 őszén az Átlátszó számolt be arról, hogy Nyíregyházán a 2,1 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott turisztikai projekt során akár 1 milliárdos kár is keletkezhetett a túlszámlázások (például darabonként 637 ezerért elszámolt, ám 7500 forintért kapható halogén lámpák) miatt.
Cikkünk után több feljelentés is érkezett a projekt miatt a Nyíregyházi Járási és Nyomozó Ügyészségre, és költségvetési csalás gyanújával rendelték el a nyomozást. Az eljárást azonban nagyon hamar, 2017. június elején le is zárták bűncselekmény hiányában. A nyíregyházi ügyészség indoklása szerint például a pár ezer forintos lámpák azért voltak drágák, mert a beépítési anyagköltségük darabonként több mint 600 ezer forint.
8. Biodóm
A Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a Pannon Park és annak központi építménye, a 17 ezer négyzetméter alapterületű, 4 „üvegbuborékból” álló Biodóm kivitelezése 2017-ben kezdődött el. 2012-ben Persányi Miklós, a FÁNK főigazgatója még arról beszélt, hogy a Pannon Park 12—15 milliárd forintba fog kerülni, de a kivitelezést 2017-ben már nettó 32,7 milliárdos ajánlattal nyerte el a Market Zrt., ami a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége. Aztán 2019 decemberében Persányi közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park és a Biodóm befejezéséhez.
A tulajdonos Fővárosi Önkormányzat ezután elrendelte a Biodóm-projekt átvilágítását, több szabálytalanságot talált a FÁNK működésében, és 2021 januárjában feljelentést is tett a főváros a horribilis drágulás miatt hűtlen kezelés gyanújával. A rendőrség azonban bűncselekmény hiányában augusztusban már le is zárta a nyomozást.
9. A 3-as metró szerelvényei
A fővárosi közlekedési vállalat, a BKV és az orosz Metrovagonmash 2015 augusztusában, a fideszes kötődésű Tarlós István főpolgármestersége idején írta alá a budapesti 3-as metróvonal járműparkjának korszerűsítéssel egybekötött felújításáról szóló szerződést. Az orosz cég 219,1 millió euróért (mintegy 69 milliárd forintért) vállalta a 37, egyenként hat kocsiból álló szerelvény felújítását. A főváros 2019-ben megválasztott új vezetése ezt az ügyet is kivizsgáltatta, majd feljelentést tett miatta 2021 márciusában, de a rendőrség ezt az eljárást is lezárta augusztusban bűncselekmény hiányában.
Nem is indult nyomozás
Az elhúzódó vagy épp gyorsan lezárt eljárások mellett jelentős számban vannak olyan esetek is, amikor hiába tesz valaki feljelentést, a hatóságok nem indítanak nyomozást. Az összesítésünkben bemutatott 20 ügyből 5 tartozik ebbe a kategóriába.
1. Budapest-Belgrád vasútvonal
A kormány 85 százalékban kínai hitelből, kínai cégekkel építi a jelen állás szerint körülbelül 700 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonalat, amely amelynek kivitelezésében Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek több érdekeltsége is részt vesz. 2020 áprilisában írták alá a hitelszerződést, május közepén pedig a kormány 82,1 milliárdot csoportosított át a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére a Gazdaságvédelmi Alapból.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt, ám a KNYF elutasította a feljelentést azzal az indokkal 2020 júniusában, hogy a kormány „az Egyezmény megkötése, illetve a költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosítás tárgyában meghozott döntései révén nem vagyonkezelési tevékenységet végzett”. Illetve „a Kormány tagjai büntetőjogi értelemben nem tekinthetők a központi költségvetés kezelésével megbízott személyeknek, az e tárgyban meghozott közhatalmi döntéseik a közvagyonra vonatkozó olyan tulajdonosi rendelkezések, amelyek a hűtlen kezelés megállapításának alapjául szolgáló vagyonkezelői kötelezettség megszegésének nem tekinthetők”.
2. Lélegeztetőgépek vásárlása
Tavaly nyáron jelentette be a kormány, hogy a koronavírus-járvány első hulláma óta 16 ezer lélegeztetőgépet vett összesen 300 milliárd forint értékben. Ezután a Demokratikus Koalíció feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt, mert a párt szerint a kormány „brutálisan túlárazva” vásárolta meg a készülékeket. A feljelentést azonban az NNI 2020 októberében elutasította arra hivatkozva, hogy a DK-s Varju László képviselő nem szolgáltatott elég bizonyítékot, illetve hogy a túlárazott lélegeztetőgépek ügyében már érkezett más megkeresés is Polt Péter legfőbb ügyészhez. A gépek többsége egyébként a beszerzése óta raktárban áll.
3. Tiborczék szállodabiznisze
2020 júniusában az Mfor írta meg, hogy a visegrádi hegyoldalban évek óta félkészen, tájsebként álló hotelt tulajdonló cégből (HOTEL VSGRD Kft.) hatalmas osztalékot vett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt., aminek a Tiborcz István miniszterelnöki vőhöz köthető BDPST Zrt. a többségi tulajdonosa. Tavaly augusztusban számoltunk be arról, hogy egyetlen kapavágás nélkül, pusztán az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen, aminek ma már egy, Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap a tulajdonosa. A cikkek után a Párbeszéd feljelentést tett, mert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésre gyanakodott, de a KNYF elutasította a feljelentést.
4. TAO-támogatások Felcsútra
2021 márciusában a 444 írt egy cikket A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények közt jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz címmel. Az anyag nyomán Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdéseket intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, aki a levelet feljelentésként értékelte, és a NAV-hoz továbbította. Az adóhatóság azonban június elején elutasította Vadai feljelentését „mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik”.
5. A KLIK szoftverügye
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő 2017 decemberében feljelentést különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, mert úgy vélte, hogy a Klebelsberg Központ (KLIK) milliárdos értékben vásárolt több különböző méregdrága informatikai rendszert, de nem üzemelte be őket, sőt, újabb hasonlókat vett helyettük.
A Fővárosi Főügyészség azonban 2018 januárjában elutasította Hadházy feljelentését arra hivatkozva, hogy még a bűncselekmény gyanúja is hiányzik. Viszont Lázár János, a Miniszterelnökséget akkor vezető miniszter elismerte, hogy az uniós pénzből vásárolt szoftverek többsége nem készült el vagy használhatatlan. Emiatt a KLIK-nek 1,2 milliárd forint EU-s támogatást vissza kellett fizetnie.
Az EU sem elégedett Polt Péterékkel
A lezárt, elhúzódó vagy el sem indított nyomozások többségében közös, hogy legalább egy ismert politikus, vagy annak valamilyen rokona, esetleg barátja érintett bennük. Az érintettek többnyire (de nem kizárólag) a kormánypárthoz köthetők, a feljelentéseket pedig leggyakrabban az ellenzék tagjai teszik.
A Népszava 2020 októberében készített összesítése szerint azonban hiába szórja az ellenzék a vizsgálandó témákat az ügyészségnek, ott valahogy megakadnak a dolgok. A lapnak küldött válaszok alapján az ellenzéki pártok és politikusaik 2014 és 2020 között összesen 119 feljelentést tettek – vagy közvetlenül, vagy Polt Péter akként értékelte a neki küldött írásbeli kérdést, és továbbította valamelyik nyomozóhatóságnak (pl. NAV, ORFK, NNI). A 119 feljelentésből azonban mindössze 30 esetben indult nyomozás, amiből 10 jelenleg is tart, de vádemelési javaslatig egyik ügy sem jutott el.
Felmerül a gyanú, hogy esetleg politikai alapon szelektálnak az ügyek között. Lehetséges ez egyáltalán? És ha igen, milyen módon kivitelezhető?
Magyarország 2019-es konvergenciaprogramját véleményezve született ez a dokumentum, ami az Európai Unió ajánlásait tartalmazza a magyar kormánynak. Ebben az ügyészséggel kapcsolatban (16-os pont) ez olvasható:
„Továbbra is aggályos a korrupció megelőzése és büntetőeljárás alá vonása. Számos mutató arra utal, hogy az elmúlt években Magyarországon fokozódott a korrupció kockázata. A korrupciós kockázatok és a favoritizmus torzítják a források elosztását, mivel így azokat nem a legtermelékenyebb vállalkozások kapják.
Az ügyészség működése alapvető fontosságú a korrupció elleni küzdelem szempontjából. Bár úgy tűnik, hogy az alacsony szintű korrupcióval szembeni küzdelmet célzó intézkedések némi sikerrel jártak, még mindig hiányoznak azok a határozott intézkedések, amelyek alapos gyanú esetén a magas beosztású tisztviselőkkel vagy azok közvetlen körével kapcsolatos korrupció üldözésére irányulnának.
Aggodalomra ad okot a vizsgálatok lezárására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság kérdése, mivel nem áll rendelkezésre hatékony jogorvoslat az ilyen döntések megtámadására. A korrupció megelőzését a közintézmények által alkalmazott korlátozások, például az információhoz való hozzáférésért felszámított, visszatartó erejű díjak is akadályozzák.”
Az Európa Tanács által 1999-ben létrehozott korrupcióellenes intézmény, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (Group of States against Corruption – GRECO) egyebek között az alábbiakat kifogásolja a magyar ügyészség működésével kapcsolatban:
1. A parlamenti kisebbség akadályozhatja, hogy mandátuma lejártát követően új legfőbb ügyészt válasszanak. Megfelelő parlamenti többség híján Polt Péter mandátumának lejártát követően sem tudna új legfőbb ügyészt választani a kormányon lévő párt.
2. Nincs szigorúan szabályozva, hogy milyen feltételek mellett lehet ügyeket áthelyezni egyes ügyészek között. Így könnyen elvonható egy nyomozás egy túlságosan buzgó ügyésztől, ha nem szándék, hogy az eljárás érdemi eredménnyel záruljon.
3. Az ügyészségen belül zajló fegyelmi eljárásokat az ügyészségi hierarchián belül kezelik, célszerű lenne kivonni a hierarchia elől ezeket az eljárásokat. Enélkül egy felettes ügyész ugyanis fegyelmi eljárásokon keresztül ellehetetleníthet ügyészeket, amennyiben azok nem kellően lojálisak, vagy nem kívánatos eredményekkel zárják a nyomozást.
Ezeket a kritikákat a GRECO először 2015-ben fogalmazta meg, amikor összesen 18 ajánlást tett Magyarország részére, ám azokból a magyar kormány még csak 5-öt hajtott végre. A GRECO megállapításai forrásul szolgáltak az ún. Sargentini-jelentéshez is.
Judith Sargentini holland EP-képviselő 2018-ban készítette el jelentését, amelyben 68 oldalon több területet megvizsgált, és az anyag alapján javasolta az Európai Parlamentnek annak kimondását, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió alapvető értékeit, amelyeket tagállamként be kellene tartania. Itt összefoglaltuk a Sargenti-jelentést röviden és közérthetően.
Az Európai Parlament 2018. szeptember közepén kétharmados többséggel elfogadta a Sargentini-jelentést, vagyis az EP-képviselők többsége szerint nem megfelelően működik Magyarországon a demokrácia. A jelentés elfogadásával az EP megszavazta, hogy az Európa Tanács indítson eljárást hazánkkal szemben az Európai Unióról szóló szerződés hetes cikkelyének megsértése miatt.
A magyar kormány azt hangoztatta, hogy csak bevándorlásellenessége miatt támadja Magyarországot az EU, ahol egyébként mindenki Soros György zsebében van. Még plakátkampányt is indítottak Sargentini és Soros ellen 6 milliárd forint közpénzből.
Az ügyészség 2018 októberében reagált a Sargentini-jelentés rá vonatkozó részeire. A hosszú közlemény röviden összefoglalva arról ír, hogy Polt Péter hivatala szerint minden rendben van Polt 9 évre történő kinevezésével, és csak parlamenti kétharmaddal lehetséges leváltásával, valamint az ügyészség működésével.
Azóta az ügyészség függetlensége fontos témája lett az EU-s helyreállítási alapról folyó tárgyalásoknak is. Az Európai Unió ugyanis a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítésére létrehozott egy átmeneti ösztönző csomagot, amelynek legnagyobb részét, vagyis 672,5 milliárd eurót a Recovery and Resilience Fund (RRF), azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz teszi ki. Ebből 312,5 milliárd eurót támogatásként, 360 milliárd eurót hitel formájában vehetnének fel a tagállamok.
Annak érdekében, hogy tényleg a válságból való kilábalást segítse a pénz, az arra pályázó országoknak ki kell dolgozniuk egy úgynevezett „Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet” – ez a HET, amit az EU értékel. A források meghatározott részét kell például klímavédelmi intézkedésekre és digitális fejlődésre költeni, de Magyarországtól elvárják a korrupcióellenes intézkedéseket is.
A magyar kormány 2021 áprilisában úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán 43%-át (2500 milliárd forintot) szeretné felhasználni, tehát csak a vissza nem térítendő támogatást kéri. Elemzők szerint ennek az az oka, mert Orbánék nem akarnak Brüsszellel vitázni a pénz felhasználásáról.
A magyar kormány többször átdolgozott helyreállítási tervét azonban még nem fogadta el az EU: július végén 2 hónappal meghosszabbították a magyar HET értékelését. A Fidesz-kormány szerint a döntés mögött politikai okok, jelesül a gyermekvédelmi/melegellenes törvénnyel kapcsolatos brüsszeli lobbiérdekek húzódnak. Hosszas huzavona várható: a K-Monitor néhány napja összegezte az EU által elvárt korrupcióellenes intézkedéseket és a magyar kormány ezzel kapcsolatos ígéreteit.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Polt Péter legfőbb ügyész beszédet mond a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián a Legfőbb Ügyészségen 2021. június 11-én (forrás: Bruzák Noémi/MTI)
|
Elszabotált nyomozások: 20 fontos ügy, ami megakadt az ügyészségen
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/09/16/elszabotalt-nyomozasok-20-fontos-ugy-ami-megakadt-az-ugyeszsegen/
|
2021-09-16 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Videókkal és fotókkal gazdagon illusztrált új honlapon büszkélkedik el a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azzal, hogy az elmúlt években a Kisfaludy-pályázatokon keresztül a kormány vissza nem térítendő állami támogatásokkal finanszírozta Magyarország leggazdagabb embereinek szállásfejlesztéseit is. Kiderül például, hogy a hévízi Hunguest Hotel Panoráma felújítása összesen 1,8 milliárd forintba került, ehhez a kormány 458 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást adott. Tehát a felújítás költségeinek negyedét közpénzből fedezték.
Hosszú évtizedek óta a felújítása ennek a hotelnek elmaradt. Ezt a régi adósságot törlesztettük akkor, amikor ezt a tájsebet, közösen a Hunguesttel, Magyarország Kormánya felújítja, és a 208 szoba 21. századi követelményeket fog nyújtani
- fogalmazott Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Hunguest Hotel Panoráma bejárása közben készült videón.
A felvételből nem derült ki, de lapunk már megírta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó MTÜ által a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. volt tavaly tavasszal: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel. A kivitelező kilétét homály fedi, a Hunguest korábban csak annyit árult el lapunknak, hogy a hét szállodafelújítási projekt kivitelezői az építőipari szektor több évtizedes múlttal rendelkező jelentős szereplői.
Szintén állandó tagja a leggazdagabb magyaroknak Széles Gábor, aki a Videoton Holding Zrt. és a kormánypárti Magyar Hírlap tulajdonosa, de az SGHTHERMÁL Ingatlan Üzemeltető és Fejlesztő Kft. 101 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a zalacsányi Batthányi Kúria és kastélyszálló fejlesztésére. A cég tulajdonosa pedig az SGH Vagyonkezelő Kft. közbeiktatásával Széles Gábor. Az most derült ki, hogy a teljes projekt 149 millió forintba került, tehát a költségek 68 százalékát az adófizetők állták. A közpénzt pedig a következőkre fordították: felújították a kastély homlokzatát, szaunavilágot alakítottak ki és napágyakat szereztek be.
A változatosság kedvéért olyan beruházás is akad, ahol a költségek felét fizették az adófizetők. Azt már korábban megírtuk, hogy a Hernádi Zsolt MOL-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Két panziót is építhet például Esztergomban Horváth Mihály, aki a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás kampányfőnöke és fideszes önkormányzati képviselő is volt: a GUPLAS Vagyonkezelő Kft. és az Immo-Granum Kft. nevű cégei 144 és 134 millió forintot kaptak. Az most derült ki, hogy az Immo-Granum fejlesztése összesen 268 millió forintba fog kerülni, tehát a kiadások 50 százalékát fedezik közpénzből. Ennyi pénzből épül meg 2023-ra az új, 8 szobás, négycsillagos panzió Esztergom főterén.
Már elkészült viszont két Kisfaludy-beruházás is Balatonszemesen. Szeptember közepén nyit a Kistücsök panzió a híres étterem mellett: a Gastrogold Vendéglátó Kft. 315 millió forintot kapott az MTÜ-től, a két tulajdonos Csapody Balázs és Béres József. Kettejük közül Béres József a gazdagabb, hiszen a Béres Gyógyszergyár Zrt. 2020-ban rekord évet zárt: az árbevétel a 2019-es 13,3 milliárd forintról 20,1 milliárd forintra ugrott, míg a profit 1,5 milliárd forintról 4,7 milliárd forintra gyarapodott. Októbertől pedig már lehet szobát foglalni az OTP balatonszemesi hoteljébe. A legnagyobb hazai bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány.
A kormány szerint nincs ezzel semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dőlt el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá.
|
Guller Zoltán: régi adósságot törleszt a kormány, amikor közpénzből felújítja Mészáros Lőrinc szállodáit
|
Kiderül például, hogy a hévízi Hunguest Hotel Panoráma felújítása összesen 1,8 milliárd forintba került, ehhez a kormány 458 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást adott. Tehát a felújítás költségeinek negyedét közpénzből fedezték. Ezt a régi adósságot törlesztettük akkor, amikor ezt a tájsebet, közösen a Hunguesttel, Magyarország Kormánya felújítja, és a 208 szoba 21. századi követelményeket fog nyújtani.
Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. volt tavaly tavasszal: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.
Szintén állandó tagja a leggazdagabb magyaroknak Széles Gábor, aki a Videoton Holding Zrt. és a kormánypárti Magyar Hírlap tulajdonosa, de az SGHTHERMÁL Ingatlan Üzemeltető és Fejlesztő Kft. 101 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a zalacsányi Batthányi Kúria és kastélyszálló fejlesztésére. 149 millió forintba került, tehát a költségek 68 százalékát az adófizetők állták.
Meggyes Tamás kampányfőnöke és fideszes önkormányzati képviselő is volt: a GUPLAS Vagyonkezelő Kft. és az Immo-Granum Kft. nevű cégei 144 és 134 millió forintot kaptak. Az most derült ki, hogy az Immo-Granum fejlesztése összesen 268 millió forintba fog kerülni, tehát a kiadások 50 százalékát fedezik közpénzből. Ennyi pénzből épül meg 2023-ra az új, 8 szobás, négycsillagos panzió Esztergom főterén.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/guller-zoltan-regi-adossagot-torleszt-a-kormany-amikor-kozpenzbol-felujitja-meszaros-lorinc-szallodait.html
|
2021-09-14 11:34:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Tocsik-ügy előzményei egészen 1989-ig nyaráig nyúlnak vissza. A Németh-kormány idején elfogadott úgynevezett átalakulási törvény ugyanis az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földeket a helyi önkormányzatok tulajdonába adta:
Az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő belterületi föld értékének megfelelő üzletrész (részvény) a föld fekvése szerinti önkormányzatot illeti meg.
Sikerdíj részesedés lealkudásáért
Az induló önkormányzatok feltőkésítését célzó törvényt az Antall-, a Boross-, majd a Horn-kormány is igyekezett „elszabotálni”. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) és jogelődjei (ÁVÜ, ÁV Rt.) sajátságosan értelmezték a vagyonátadást: úgy gondolták, hogy nem az átalakított cég vagyonmérlegében szereplő tiszta földértéket kell átadniuk, hanem csak a különféle terhekkel csökkentett üzletrészt. Ez az eredetileg számolt összegnek úgy harmada-negyede volt. Így aztán a vagyonátadás a Csepi Lajos ÁVÜ-vezérről elnevezett matematikai képlettel kurtítva indult meg. Az állami privatizációs szervezet machinációját a Legfelsőbb Bíróság zárta rövidre, miután 1995. november 9-én helyt adott a dunaújvárosi önkormányzat keresetének, és arra kötelezte az ÁPV Rt.-t, hogy a Dunaferr-ügyben az eredeti követelés teljes összegét – hárommilliárd forintot – fizesse meg a városnak.
Ekkortájt lépett színre Tocsik Márta, aki az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudásáért átlagosan tíz százalék sikerdíjat kötött ki, amit az ÁPV Rt. igazgatótanácsa jóváhagyott. Tocsik összesen 804 millió forintot vett fel a vagyonkezelőtől.
A közvetítésemmel létrejött szerződéseket a kormány határozatban ismerte el. Az első csomag 14 önkormányzat 114, a második több mint 200 önkormányzat 544 szerződését tartalmazta. Az általam elkészített nyolc csomag együttesen mintegy 800 önkormányzatot érintett.
Deutsch szellőztet, Horn beáldoz
1996. szeptember 19-én robbant ki a botrány. Ezen a napon jelent meg A megtakarító címmel a Figyelő című gazdasági hetilap cikke arról, hogy az ÁPV Rt. külső szakértő bevonásával próbál egyezségre jutni az önkormányzatokkal. A „külső szakértő” dr. T. M.-ként szerepelt az írásban. A szerzők maguk is azt hitték, hogy cikkük feledésbe merül, ám következményei példátlanok voltak.
Szeptember 24-én Deutsch Tamás fideszes országgyűlési képviselő szellőztette meg az ügyet a parlamentben:
Közel egymilliárd forintot kapott kézhez dr. Tocsik Márta és a megkötött megállapodások alapján hozzá megbízhatónak tetsző kalkulációk alapján év végéig még közel kétmilliárd forintot, azaz összesen hárommilliárd forintot fog kapni dr. Tocsik Márta.
Az eset kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottságot állítottak fel. Az ügy folyományaként Horn Gyula miniszterelnök megvált Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli minisztertől, a büntetőeljárás megindítását követően pedig az ÁPV Rt. igazgatósági tagjait is menesztették.
A hosszas vizsgálódás során több politikailag pikáns részlet is napvilágra került. Kiderült, hogy Boldvai László szocialista képviselő és Budai György „SZDSZ-hez közeli vállalkozó” 1996 tavaszán benyújtották a számlát Tocsik Mártának, aki fizetett. Először Vitos Zoltán, az Arány Rt. vezetője kereste fel a jogásznőt, és Boldvaira hivatkozva „alvállalkozónak” ajánlkozott, amiért az első csomagért kapott sikerdíj harmadát követelte. Tocsik felhívta Boldvait, aki megerősítette az „ajánlatot”, de arra kérte a jogásznőt, ne hívogassa telefonon, különösen ne a Köztársaság téri irodájában, inkább Vitossal tartsa a kapcsolatot. Másnap a jogásznő pontosan 118 337 261 forintot utalt át az Arány Rt. bankszámlájára. Májusban Budai hívta meg Tocsik Mártát a Bajor Sarok Sörözőbe, ahol Boldvai előtt újabb „alvállalkozót” ajánlott, és közölte, hogy ha nem utalja át a második csomagért kapott sikerdíj felét, akkor elveszíti megbízását. Tocsik Márta ezúttal is pontosan fizetett: az Arány Rt.-nek és a Budai György által megjelölt újabb „alvállalkozónak”, az Utilitas Rt.-nek utalt át egyenként 112 276 700 forintot.
Felmentés, kizárás, visszavonás, elítélés
A Tocsik Márta elleni büntetőper 1997. november 27-én indult meg. Diós Erzsébet, a bírói tanács elnöke így emlékezett vissza az ügyre:
Több polgári jogásszal is konzultáltam, mi a sikerdíj lényege. Azt mondták, több mindenből tevődik össze, de a lényege az eredmény és nem az, hogy mennyi munkát fektetnek be. A felmentő ítélet indoklásában több oldalon keresztül érveltem a sikerdíjról.
A Fővárosi Bíróság elsőfokú, 1999. február 8-án hozott nem jogerős ítéletében – Orosz Balázs hathatós védői munkájának is köszönhetően – bűncselekmény hiányában felmentette a csalás bűntettének és az okirat-hamisítás vétségének vádja alól Tocsik Mártát. A bíróság ugyancsak felmentette az ÁPV Rt. egykori vezető jogászát, Liszkai Pétert, illetve volt elnökét, Szokai Imrét is. Boldvai Lászlót viszont üzérkedés miatt tízhavi letöltendő fogházbüntetésre ítélték. A technikai lebonyolítást segítő Vitos Zoltánt fél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére, míg Budai Györgyöt ugyancsak hat hónap letöltendő fogházra, két év közügyektől eltiltásra és ötmillió forint vagyonelkobzásra ítélték.
2000 áprilisában a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet,
A megismételt elsőfokú eljárás során Tocsik Márta visszavonta az 1996. október 15-e éjjelén adott úgynevezett pizsamás vallomását, amelyben többek között azt részletezte, hogy Boldvai és Budai hol, mikor és miként jelentette be az igényét az ÁPV Rt.-től kapott sikerdíjának meghatározott hányadára.
A Fővárosi Bíróság Kenéz Andrea vezette tanácsa 2002. március 18-án pontosan ellentétes ítéletet hozott, mint a korábban eljáró tanács. Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt bizonyítottság hiányában felmentették a befolyással üzérkedés vádja alól, viszont Tocsik Mártát, akit ekkor már Szőgyényi József ügyvéd védte, hűtlen kezelés bűntette miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre és 640 millió forint vagyonelkobzásra, Liszkai Pétert bűnsegédként három év hat hónapra, Szokai Imrét pedig négy év hat hónapra ítélték.
A jó erkölcs és a társadalom rosszallása
Egy év múlva jött az újabb csavar a büntetőperben. 2003. április 8-án a Legfelsőbb Bíróság másodfokon, jogerősen felmentette a csalás vádja alól Tocsik Mártát, akit azért magánokirat-hamisításért 400 ezer forint pénzbüntetésre ítélt. A bíróság enyhítő körülményként értékelte, hogy Tocsik Márta önhibáján kívül igen súlyos bűncselekmény vádjával csaknem hét éve állt büntetőeljárás alatt. Szokai Imrét hanyag kezelés miatt egy év hat hónap, két év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, míg Boldvai László és Budai György első fokon hozott felmentő ítéletét helyben hagyta. Vagyis
Ami az ügy polgári peres szálát illeti, megszületett a magyar igazságszolgáltatás történetének egyik legvitatottabb indoklása. 2002. október 22-én ugyanis a Legfelsőbb Bíróság a felperes Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére hozott részítéletében úgy döntött: bár jogszabályba nem, de a jó erkölcsbe ütköznek az alperes ÁPV Rt., illetve Tocsik Márta közötti szerződések, így kimondta azok semmisségét. A magyarázat szerint tudniillik a szerződés
a társadalom rosszallását váltotta ki.
A kérdés eztán már úgy hangzott, mennyit kell a jogásznőnek visszafizetnie a sikerdíjból. A Fővárosi Bíróság 2007-ben első fokon úgy ítélte meg, hogy mind 804 milliót és annak 1996 óta számított kamatait. A Fővárosi Ítélőtábla egy év múlva viszont újraszámolta a követelést, és arra jutott, hogy „csak” nettó 578 millió forintot és annak 1996 óta számított kamatát kell az ÁPV Rt.-nek megfizetni, míg bruttó 80,7 millió forint jár a jogásznőnek az elvégzett munkája után. Ezt a döntést pedig a Legfelsőbb Bíróság 2008. október 28-án jóváhagyta. Hidasi Gábor, Tocsik Márta utolsó ügyvédje megerősítette:
A jogerős polgári peres bírósági ítélet értelmében ügyfelem nyugdíjából kezdték el vonni a visszafizetendő sikerdíjat.
Epilógus
Az évek óta betegeskedő Tocsik Márta hosszan tartó szenvedés után 2013. március 24-én halt meg a siófoki kórházban. Halála idején már nem folyt ellene peres eljárás. A család csornai síremlékén szülei neve mellett csupán a „Leányuk” felirat utal Tocsik Mártára, aki 1997-ben adott első és utolsó interjújában így vallott meghurcoltatásairól:
A sajtó, a tévé, a rádió éjjel-nappal emlegette a nevemet, mint egy háborús bűnösről, úgy beszéltek rólam. Vizsgálatok halmaza indult ellenem és fenyegetések tömkelegét kaptam. Ki az, akinél mindez nem idézett volna elő sokkos állapotot, amikor egy sima válás is idegösszeomláshoz vezethet.
A Tocsik-per átrajzolta a politikai térképet. Az ügyet leleplező Fidesz megerősödve került ki a történetből, az MSZP-re ráégett a korrupció gyanúja, az SZDSZ elindult a lejtőn. Kis János, a párt alapító tagja és első elnöke így írt erről a Beszélőben:
|
A Tocsik-per: sikerdíj, amely pártokat rengetett meg
|
A rendszerváltozás utáni politikai életet megrengető ügy azzal kezdődött, hogy az állami vagyonkezelő egy külsős jogásznőt bízott meg az állami vállalatok alatt fekvő belterületi földek után, az önkormányzatoknak járó részesedés lealkudására. A jogásznőt Tocsik Mártának hívták, aki az ügyletekért átlagosan tíz százalék, összesen 804 millió forint sikerdíjat kapott. Az összeg kiverte a biztosítékot, Tocsik célkeresztbe került. Noha a hét évig tartó büntetőperben felmentették a csalás vádja alól, a polgári pert, mert megbízási szerződései jogszabályba ugyan nem, de a jó erkölcsbe ütköztek, elvesztette. A sikerdíjat 2013-ban bekövetkezett haláláig vonták a nyugdíjából. Huszonöt éve, 1996. szeptember 19-én pattant ki a botrány, akkor jelent meg egy újságcikk, A megtakarító címmel.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/leporolt_aktak/2021/09/19/a-tocsik-per-sikerdij-amely-partokat-rengetett-meg/
|
2021-09-19 16:56:05
| true | null | null |
Index
|
Boldvai László politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, a gimnázium KISZ-titkára volt. 1981-ben az NDK-ban tanuló magyar diákok KISZ-vezetőjévé választották. 1985-ben Salgótarján KISZ-titkára lett, végül 1987-ben a KISZ Nógrád megyei első titkárává választották. 1979-ben Kiváló Ifjúsági Vezető, 1984-ben KISZ Érdemérem kitüntetéseket kapott.
1979-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 9-én átlépett a Magyar Szocialista Pártba, 1989-től 1995-ig Nógrád megyei elnök, 1992-től országos ügyvivő, 1994 októberétől a párt kincstárnoka volt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon felkerült az MSZP országos listájára is. Az 1994. évi országgyűlési választásokon szintén jelölték az MSZP országos listáján, mandátumát Nógrád megye 1. sz., Salgótarján központú választókerületében, a második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget elérve szerezte. A törvényhozásban a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban dolgozott, 1995. február 15-ig a bizottság alelnöke volt; tagja volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságnak. Az MSZP-frakcióban a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője is volt.
Boldvai 2014-ig volt országgyűlési képviselő szocialista színekben, MSZP-s párttagságát 2016-ban adta vissza, később mutatjuk, miért.
Érintettség a Tocsik-ügyben
A Tocsik-ügy akkor kezdődött, amikor Tocsik Márta (1952–2013) ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával büntetőeljárás indult. A Figyelő című hetilap írta meg, hogy az Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) azzal bízott meg egy ügyvédet: közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tízszázalékos részesedést kapott abból az összegből, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
Az ügyben Boldvai Lászlót, illetve Budai Györgyöt, a SZDSZ-szel kapcsolatban álló üzletembert is megvádolták, mindkettejük esetében befolyással való üzérkedés volt a vád.
Utóbbiak a vád szerint felszólították a jogásznőt, hogy kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy részét adja át nekik, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést vele.
1996. október 20-án az MSZP frakcióülést tartott, amelyen Boldvai is részt vett. Az MTI akkor úgy értesült, hogy a szocialista párt pénztárnoka a zárt ajtók mögött tartott egész napos tanácskozáson leszögezte: az MSZP-nek nincs köze a Tocsik-ügyhöz.
December 20-án Györgyi Kálmán legfőbb ügyész eljuttatta Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát. 1997. január 20-án az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag javasolta a parlamentnek, hogy függessze fel Boldvai mentelmi jogát.
A Tocsik-ügy miatt az Országgyűlés felállította az úgynevezett ÁPV Rt.-bizottságot. 1997 januárjában Kiss Ernő rendőr dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója ismertette a részleteket. Kiderült, hogy vallomásokkal és okiratokkal is bizonyítható, hogy Tocsik Márta találkozott Boldvai Lászlóval és Budai Györggyel, akik közölték a jogásznővel, hogy az ÁPV Rt.-től kapott megbízást csak akkor tarthatja meg, ha a privatizációs részvénytársaságtól kapott megbízási díj 25-25 százalékát a Boldvai László és Budai György által megnevezett számlára utalja át.
1997. február 4-én a Országgyűlés kedden a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban, mindössze 3 nem és egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Boldvai László mentelmi jogát.
A Fővárosi Bíróságon 1998. február 14-én hallgatták volna meg Boldvai tanúvallomását, azonban a meghallgatás a szocialista politikus betegsége miatt elmaradt. Február 23-án végül a bíróság ismertette Boldvai nyomozati vallomását, amelyből kiderült, hogy
Nyomozati vallomása szerint Boldvai László soha nem ígérte Tocsik Mártának, hogy bármely állami vagy más szervnél latba veti befolyását az érdekében. Boldvai László soha olyan kijelentést nem tett, hogy Tocsik Márta csak akkor tarthatja meg az ÁPV Rt.-nél a megbízási jogviszonyát, ha őt ebbéli törekvésében pártpolitikusként támogatja. Boldvai nyomozati vallomása a továbbiakban tartalmazza: Budai Györgyöt mint üzletembert ismeri, a viszonyuk „merőben társasági”. Budai Györggyel sem Boldvai Lászlónak, sem az MSZP-nek semmiféle szerződése, megállapodása vagy bármi néven nevezendő ügylete soha nem volt.
Az éveken át tartó perben Fővárosi Bíróság végül első fokon felmentette Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vád alá helyezett vezetőit,
A Tocsik-ügyben a másodfokú eljárást a Legfelsőbb Bíróság (LB) bonyolította le. 2000 februárjában az LB hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján már zsarolással vádolták Boldvait és Budait.
A pernek 2002-ben lett vége, az elsőfokú ítéletben a bíróság Tocsikot négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte,
Egy évvel később az LB felmentette Tocsik Mártát a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Boldvaiék is megúszták.
Kulcsár Attilával hozták kapcsolatba
2003-ban a Blikk című lap arról számolt be, hogy Boldvai László felesége, Konti Csilla a K&H Equities-botrányban elhíresült Kulcsár Attila ügyfele volt. A szocialista képviselő sajtótájékoztatót hívott össze, és közölte: az állítás hamis, nem felel meg a valóságnak. Elmondása szerint sem neki, sem feleségének, sem üzleti, sem magánkapcsolata nem volt Kulcsár Attilával.
Azonban ez nem volt feltétlenül igaz.
Az Index is arról értesült, hogy a rendőrségnek átadott ügyféllistán szerepelt Boldvai feleségének a neve. A portál érdeklődésére a politikus elismerte, hogy felesége hat éve a K&H Equities ügyfele, ám mint mondta, normál állampolgárként, nem kiemelt ügyfélként, és nem Kulcsár Attilánál vezette számláját a brókercégnél.
Mesés palota Salgótarjánban
A kétezres évek második felében Boldvai építkezni kezdett Salgótarjánban. Az MSZP-s politikus mert nagyot álmodni, a Blikk szerint egy 3000 négyzetméteres telekre 1050 négyzetméteres palota került. A lap megjegyezte, hogy az egykori pártpénztárnok korabeli vagyonnyilatkozata szerint csak 440 ezer forintos képviselői fizetéséből, illetve tanár felesége jövedelméből él, egy másik ingatlant adtak el a ranchért. Boldvai a lapnak azt mondta, hogy a palotát a salgótarjáni lakásuk eladásából és a vagyonnyilatkozatában is szereplő egyéb megtakarításaiból, más családi megtakarításokból és hitelfelvételből építi. Az ingatlan értéke 200 millió forint körül mozoghat.
Emiatt 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos elé került Boldvai vagyoni helyzetének ügye, aki azonban végül úgy döntött, hogy nem indít vagyonvizsgálati eljárást. Géczi azt mondta, a Boldvai által adott információkból és a korábbi vagyonbevallásaiból kiderül, hogy a hatalmas ház felépítésére rendelkezésre álltak a források más ingatlanok értékesítéséből, a megtakarításokból és tartozásokból.
Offshore-ozott a kedves feleség
2016-ban végül kiborult a bili, és talán válaszok is születtek arra a kérdésre, hogy miből futja Boldvaiéknak a luxuséletre.
A Direkt36 robbantotta a hírt, hogy Boldvai felesége, Konti Csilla 2012 őszén jelent meg tulajdonosként a Szamoa szigetére bejegyzett Tanka Ltd. nevű cégben.
A társaság a csendes-óceáni szigetországban ugyan már az azt megelőző négy évben is működött, de a tulajdonosi háttere végig homályban maradt. Konti megjelenéséig úgynevezett bemutatóra szóló részvényei voltak, vagyis mindig az volt a tulajdonosa, aki épp a részvényeket birtokolta. Ezen kívül a cégiratokból csak annyi derült ki a társaságról, hogy volt egy svájci bankszámlája, és egy szintén svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting járt el az ügyeiben.
2008 márciusában a cég megjelent tulajdonosként egy magyar vállalkozásban. A C.I.P II. Befektetési Kft. (2012-ben megszűnt) főtevékenysége a cégnyilvántartásban megadott információk szerint „saját tulajdonú ingatlan adásvétele” volt. A Tanka Ltd. azonban működött tovább, és 2012 novemberében megjelent benne tulajdonosként Konti Csilla. A kiszivárgott iratok alapján nem ő maga intézkedett a cég ügyeiben, hanem a svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting.
Az is kiderült, hogy a Tankának a Bank Vontobel nevű banknál volt számlája, amely Svájcban egyike a kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló privát bankoknak. A pénzintézet nem válaszolt a portál által feltett kérdésekre, ahogy Boldvaiék sem.
Céges iratokból viszont kiderült, hogy a szamoai társaság jelentős, összességében több mint százmilliós pénzmozgásokat hajtott végre a fennállása során. A kiszivárgott dokumentumok szerint a Tanka megállapodott a C.I.P II. Kft. korábbi tulajdonosával, hogy 151 ezer eurót fizet a magyar cégért. A Direkt36 megjegyezte, hogy
a magyar cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a Tanka később több mint 140 millió forintot tolt bele a C.I.P. II. Befektetési Kft.-be tulajdonosi kölcsönként, illetve úgynevezett pótbefizetésként.
A C.I.P. II. Kft. 2012 áprilisában szűnt meg, és a végelszámolásról szóló iratokból kiderül, hogy ennek során a Tanka jogosulttá vált 79,5 millió forint visszafizetésére a korábban berakott több mint 140 millió forintból. Az egyik kiszivárgott dokumentum szerint 2012. november 21-én született meg az a nyilatkozat, amelyben a Tanka azt kérte, hogy a pénz felét dollárban, a másik felét pedig euróban utalják át két, a Bank Vontobelben működő devizaszámlára.
Konti Csilla épp ezen a napon lett a számlát vezető Tanka Ltd. tulajdonosa a részvénykimutatás szerint.
Az utalásról szóló iratban nincs külön megnevezve, hogy a bankszámlák konkrétan a Tanka tulajdonában vannak, de a kiszivárgott dokumentumokból tudható, hogy a cég ebben az időben is a Bank Vontobel ügyfele volt még.
|
Vörös báró a parlamentben: felesége okozta Boldvai László bukását
|
Az egykori MSZP-s politikus, Boldvai László nem aprózta el, karrierje tele volt sötét ügyekkel. A KISZ-titkárként kezdő szocialista országgyűlési képviselő már a kilencvenes években belekeveredett egy százmilliós ügybe, először elítélték, később viszont felmentették. A politikus bukását azonban felesége hozta el, aki nyakig benne volt az offshore bizniszben.
| null | 1 |
https://888.hu/gazemberek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-bukasat-4261346/
|
2020-07-15 17:09:00
| true | null | null |
888
|
Boldvai László politikai pályafutását a KISZ-ben kezdte, a gimnázium KISZ-titkára volt. 1981-ben az NDK-ban tanuló magyar diákok KISZ-vezetőjévé választották. 1985-ben Salgótarján KISZ-titkára lett, végül 1987-ben a KISZ Nógrád megyei első titkárává választották. 1979-ben Kiváló Ifjúsági Vezető, 1984-ben KISZ Érdemérem kitüntetéseket kapott.
1979-ben belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba. 1989. október 9-én átlépett a Magyar Szocialista Pártba, 1989-től 1995-ig Nógrád megyei elnök, 1992-től országos ügyvivő, 1994 októberétől a párt kincstárnoka volt. Az 1990. évi országgyűlési választásokon felkerült az MSZP országos listájára is. Az 1994. évi országgyűlési választásokon szintén jelölték az MSZP országos listáján, mandátumát Nógrád megye 1. sz., Salgótarján központú választókerületében, a második fordulóban három jelölt közül abszolút többséget elérve szerezte. A törvényhozásban a költségvetési és pénzügyi állandó bizottságban dolgozott, 1995. február 15-ig a bizottság alelnöke volt; tagja volt az Európai Unióhoz való csatlakozással foglalkozó albizottságnak. Az MSZP-frakcióban a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki munkacsoport helyettes vezetője is volt.
Boldvai 2014-ig volt országgyűlési képviselő szocialista színekben, MSZP-s párttagságát 2016-ban adta vissza, később mutatjuk, miért.
Érintettség a Tocsik-ügyben
A Tocsik-ügy akkor kezdődött, amikor Tocsik Márta (1952-2013) ügyvéd ellen 1996-ban csalás gyanújával büntetőeljárás indult. A Figyelő című hetilap írta meg, hogy az Állami és Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) azzal bízott meg egy ügyvédet: közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tízszázalékos részesedést kapott abból az összegből, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
Az ügyben Boldvai Lászlót, illetve Budai Györgyöt, a SZDSZ-szel kapcsolatban álló üzletembert is megvádolták, mindkettejük esetében befolyással való üzérkedés volt a vád.
Utóbbiak a vád szerint felszólították a jogásznőt, hogy kössön cégükkel fiktív szerződést, és a nyereség egy részét adja át nekik, különben elintézik, hogy az ÁPV Rt. bontsa fel a szerződést vele.
1996. október 20-án az MSZP frakcióülést tartott, amelyen Boldvai is részt vett. Az MTI akkor úgy értesült, hogy a szocialista párt pénztárnoka a zárt ajtók mögött tartott egész napos tanácskozáson leszögezte: az MSZP-nek nincs köze a Tocsik-ügyhöz.
December 20-án Györgyi Kálmán legfőbb ügyész eljuttatta Gál Zoltánhoz, az Országgyűlés elnökéhez Boldvai László mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó indítványát. 1997. január 20-án az Országgyűlés mentelmi bizottsága egyhangúlag javasolta a parlamentnek, hogy függessze fel Boldvai mentelmi jogát.
A Tocsik-ügy miatt az Országgyűlés felállította az úgynevezett ÁPV Rt.-bizottságot. 1997 januárjában Kiss Ernő rendőr dandártábornok, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság főigazgatója ismertette a részleteket. Kiderült, hogy vallomásokkal és okiratokkal is bizonyítható, hogy Tocsik Márta találkozott Boldvai Lászlóval és Budai Györggyel, akik közölték a jogásznővel, hogy az ÁPV Rt.-től kapott megbízást csak akkor tarthatja meg, ha a privatizációs részvénytársaságtól kapott megbízási díj 25-25 százalékát a Boldvai László és Budai György által megnevezett számlára utalja át.
1997. február 4-én a Országgyűlés kedden a szükséges kétharmados többségnél jóval nagyobb arányban, mindössze 3 nem és egy tartózkodó szavazat mellett úgy döntött, hogy felfüggeszti Boldvai László mentelmi jogát.
A Fővárosi Bíróságon 1998. február 14-én hallgatták volna meg Boldvai tanúvallomását, azonban a meghallgatás a szocialista politikus betegsége miatt elmaradt. Február 23-án végül a bíróság ismertette Boldvai nyomozati vallomását, amelyből kiderült, hogy
Nyomozati vallomása szerint Boldvai László soha nem ígérte Tocsik Mártának, hogy bármely állami vagy más szervnél latba veti befolyását az érdekében. Boldvai László soha olyan kijelentést nem tett, hogy Tocsik Márta csak akkor tarthatja meg az ÁPV Rt.-nél a megbízási jogviszonyát, ha őt ebbéli törekvésében pártpolitikusként támogatja. Boldvai nyomozati vallomása a továbbiakban tartalmazza: Budai Györgyöt mint üzletembert ismeri, a viszonyuk "merőben társasági". Budai Györggyel sem Boldvai Lászlónak, sem az MSZP-nek semmiféle szerződése, megállapodása vagy bármi néven nevezendő ügylete soha nem volt.
Az éveken át tartó perben Fővárosi Bíróság végül első fokon felmentette Tocsik Mártát és az ÁPV Rt. vád alá helyezett vezetőit,
A Tocsik-ügyben a másodfokú eljárást a Legfelsőbb Bíróság (LB) bonyolította le. 2000 februárjában az LB hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlésére utasította a Fővárosi Bíróságot. A megismételt elsőfokú eljárás első tárgyalási napján már zsarolással vádolták Boldvait és Budait.
A pernek 2002-ben lett vége, az elsőfokú ítéletben a bíróság Tocsikot négy év letöltendő börtönbüntetésre, továbbá 640 millió forint vagyonelkobzásra ítélte,
Egy évvel később az LB felmentette Tocsik Mártát a különösen nagy kárt okozó csalás vádja alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forintos pénzbüntetéssel sújtotta. Boldvaiék is megúszták.
Kulcsár Attilával hozták kapcsolatba
2003-ban a Blikk című lap arról számolt be, hogy Boldvai László felesége, Konti Csilla a K&H Equities-botrányban elhíresült Kulcsár Attila ügyfele volt. A szocialista képviselő sajtótájékoztatót hívott össze, és közölte: az állítás hamis, nem felel meg a valóságnak. Elmondása szerint sem neki, sem feleségének, sem üzleti, sem magánkapcsolata nem volt Kulcsár Attilával.
Azonban ez nem volt feltétlenül igaz.
Az Index is arról értesült, hogy a rendőrségnek átadott ügyféllistán szerepelt Boldvai feleségének a neve. A portál érdeklődésére a politikus elismerte, hogy felesége hat éve a K&H Equities ügyfele, ám mint mondta, normál állampolgárként, nem kiemelt ügyfélként, és nem Kulcsár Attilánál vezette számláját a brókercégnél.
Mesés palota Salgótarjánban
A kétezres évek második felében Boldvai építkezni kezdett Salgótarjánban. Az MSZP-s politikus mert nagyot álmodni, a Blikk szerint egy 3000 négyzetméteres telekre 1050 négyzetméteres palota került. A lap megjegyezte, hogy az egykori pártpénztárnok korabeli vagyonnyilatkozata szerint csak 440 ezer forintos képviselői fizetéséből, illetve tanár felesége jövedelméből él, egy másik ingatlant adtak el a ranchért. Boldvai a lapnak azt mondta, hogy a palotát a salgótarjáni lakásuk eladásából és a vagyonnyilatkozatában is szereplő egyéb megtakarításaiból, más családi megtakarításokból és hitelfelvételből építi. Az ingatlan értéke 200 millió forint körül mozoghat.
Emiatt 2009-ben a parlament mentelmi bizottságának elnöke, a szintén MSZP-s Géczi József Alajos elé került Boldvai vagyoni helyzetének ügye, aki azonban végül úgy döntött, hogy nem indít vagyonvizsgálati eljárást. Géczi azt mondta, a Boldvai által adott információkból és a korábbi vagyonbevallásaiból kiderül, hogy a hatalmas ház felépítésére rendelkezésre álltak a források más ingatlanok értékesítéséből, a megtakarításokból és tartozásokból.
Offshore-ozott a kedves feleség
2016-ban végül kiborult a bili, és talán válaszok is születtek arra a kérdésre, hogy miből futja Boldvaiéknak a luxuséletre.
A Direkt36 robbantotta a hírt, hogy Boldvai felesége, Konti Csilla 2012 őszén jelent meg tulajdonosként a Szamoa szigetére bejegyzett Tanka Ltd. nevű cégben.
A társaság a csendes-óceáni szigetországban ugyan már az azt megelőző négy évben is működött, de a tulajdonosi háttere végig homályban maradt. Konti megjelenéséig úgynevezett bemutatóra szóló részvényei voltak, vagyis mindig az volt a tulajdonosa, aki épp a részvényeket birtokolta. Ezen kívül a cégiratokból csak annyi derült ki a társaságról, hogy volt egy svájci bankszámlája, és egy szintén svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting járt el az ügyeiben.
2008 márciusában a cég megjelent tulajdonosként egy magyar vállalkozásban. A C.I.P II. Befektetési Kft. (2012-ben megszűnt) főtevékenysége a cégnyilvántartásban megadott információk szerint "saját tulajdonú ingatlan adásvétele" volt. A Tanka Ltd. azonban működött tovább, és 2012 novemberében megjelent benne tulajdonosként Konti Csilla. A kiszivárgott iratok alapján nem ő maga intézkedett a cég ügyeiben, hanem a svájci tanácsadó cég, a Sieber Consulting.
Az is kiderült, hogy a Tankának a Bank Vontobel nevű banknál volt számlája, amely Svájcban egyike a kifejezetten vagyonos ügyfelekre koncentráló privát bankoknak. A pénzintézet nem válaszolt a portál által feltett kérdésekre, ahogy Boldvaiék sem.
Céges iratokból viszont kiderült, hogy a szamoai társaság jelentős, összességében több mint százmilliós pénzmozgásokat hajtott végre a fennállása során. A kiszivárgott dokumentumok szerint a Tanka megállapodott a C.I.P II. Kft. korábbi tulajdonosával, hogy 151 ezer eurót fizet a magyar cégért. A Direkt36 megjegyezte, hogy
a magyar cégbíróságon hozzáférhető dokumentumok szerint a Tanka később több mint 140 millió forintot tolt bele a C.I.P. II. Befektetési Kft.-be tulajdonosi kölcsönként, illetve úgynevezett pótbefizetésként.
A C.I.P. II. Kft. 2012 áprilisában szűnt meg, és a végelszámolásról szóló iratokból kiderül, hogy ennek során a Tanka jogosulttá vált 79,5 millió forint visszafizetésére a korábban berakott több mint 140 millió forintból. Az egyik kiszivárgott dokumentum szerint 2012. november 21-én született meg az a nyilatkozat, amelyben a Tanka azt kérte, hogy a pénz felét dollárban, a másik felét pedig euróban utalják át két, a Bank Vontobelben működő devizaszámlára.
Konti Csilla épp ezen a napon lett a számlát vezető Tanka Ltd. tulajdonosa a részvénykimutatás szerint.
Az utalásról szóló iratban nincs külön megnevezve, hogy a bankszámlák konkrétan a Tanka tulajdonában vannak, de a kiszivárgott dokumentumokból tudható, hogy a cég ebben az időben is a Bank Vontobel ügyfele volt még.
|
Vörös báró a parlamentben: felesége okozta Boldvai László bukását
|
Az egykori MSZP-s politikus, Boldvai László nem aprózta el, karrierje tele volt sötét ügyekkel. A KISZ-titkárként kezdő szocialista országgyűlési képviselő már a kilencvenes években belekeveredett egy százmilliós ügybe, először elítélték, később viszont felmentették. A politikus bukását azonban felesége hozta el, aki nyakig benne volt az offshore bizniszben.
| null | 1 |
https://888.hu/gazemberek/voros-baro-a-parlamentben-felesege-okozta-boldvai-bukasat-4261346/
|
2020-07-15 17:09:00
| true | null | null |
888
|
A választott eszköz függ a település méretétől, de a jelek szerint mindegy, hogy a fővárosról vagy néhány száz fős faluról van szó: ha a Fidesz egy éve valahol elveszítette a helyhatósági választásokat, mindent bevet azért, hogy a rosszul döntő lakosságot móresre tanítsa. E hadjáratot a fideszes vezetésű helyhatóságok autonómiája is alaposan megsínyli – az ő mozgásterük éppúgy szűkül, mint a nem fideszes településeké, még ha a fejlesztési források odacsoportosítása talán feledtetheti is a sérelmeket.
A tavaly októberi önkormányzati választások óta az országban 25, két kivétellel (Jászárokszállás, Mohács) 5000 fő alatti településen lehetetlenült el annyira az önkormányzati munka, hogy a képviselő-testület feloszlatta magát. Mindez nem független attól, hogy az elmúlt tíz évben egyre jobban beszűkültek a polgármesterek és a képviselő-testületek döntési és finanszírozási lehetőségei, a kistelepülések pedig egyre inkább a kormánytól váltak függővé.
Kistelepülések: brutális üzenetek
Az önkormányzatok finanszírozását 2013-ban alakította át a kormány, ekkor a lakosságszám szerinti normatív támogatási rendszert felváltotta a feladatalapú finanszírozás, amelyben az állam főleg kötött felhasználású támogatásokat biztosít számukra például köznevelési, szociális és gyermekjóléti, gyermekétkeztetési és kulturális feladatok ellátására. Bár e rendszerben is működik kiegyenlítő mechanizmus (a kevés adóbevétellel rendelkező települések valamivel többet, a több adóbevétellel rendelkezők valamivel kevesebbet kapnak), az önkormányzatok forrásai így is meglehetősen szűkösek, és legfeljebb helyi adók kivetésével tudják azokat bővíteni. A legtöbb kistelepülés azonban ezzel a lehetőséggel is csak alig tud élni – arról nem is beszélve, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben még ezen adóbevételek egy részétől is elestek.
A választási kampányokban a polgármesterjelöltek keze így meg van kötve; fejlesztéseket legfeljebb a kormány által megnyitott pályázati pénzekből, illetve a településre vitt – egyre inkább a kormányhoz kötődő – beruházásokból tudnak megvalósítani, ha nem akarják a végtelenségig terhelni a lakosokat és a helyi vállalkozókat adókkal. A költségvetésben meghatározott állami támogatás mellett jelenleg a Magyar Falu Program nevű pályázati rendszer a lehetséges fő kiegészítő pénzforrás a kistelepülések számára.
A Magyar Falu Programot a Modern Városok Program mintájára tavaly február végén indították el az 5000 lakos alatti települések számára. A múlt évben összesen mintegy 65 milliárd forintot osztottak szét ennek keretében, 2020-ra és 2021-re pedig 90-90 milliárdot terveztek be rá a költségvetésben. A programban céltámogatásokra lehet pénzt elnyerni: a kormány olyan feladatokra ad ennek keretében néhány millió forintokat, mint járda, út vagy híd építése, felújítása, orvosi rendelők felújítása, közterület karbantartására szolgáló eszközbeszerzés (például fűnyíró vásárlása), iskola-, óvoda-, tornaterem- vagy játszótér-felújítás, temetőrendezés. Magyarul az önkormányzatoknak a legalapvetőbb helyi karbantartási feladatok ellátásához is a kormánynál kell pénzért kuncsorogni.
A finanszírozási rendszer a helyi politikai lehetőségeket is beszűkíti: nagy terveket nem lehet megvalósítani, a polgármesterek legfontosabb feladata a pályázatok beadásán kívül leginkább a lobbizás a falu mellett – fotózkodás és smúzolás a helyi nagyemberekkel, hogy ők utána támogassák a falu pályázatait a fővárosban. Bár a G7.hu tavaly októberben arról közölt elemzést, hogy a fideszes polgármesterek nem feltétlenül tudtak több támogatást kiharcolni a településeiknek az előző ötéves ciklusban – vagyis jórészt még azelőtt, hogy a Magyar Falu Program jelentős változásokat hozott volna –, és a függetlenek ugyanúgy be tudják adni a pályázatokat, kistelepülési szinten mégis az a legfontosabb választási érv a fideszes vagy Fidesz-közeli polgármesterek mellett, hogy ők több forrást tudnak a településre vinni.
„Előttem a feladat – mögöttem a kormány” – ezzel a szlogennel kampányolt (végül sikertelenül) a fideszes támogatással induló Grenyó János a Nógrád megyei Cserhátsurány polgármesteri pozíciójáért az október eleji időközi választáson, miután a képviselő-testület feloszlatta magát. „A kormány csak a komoly, mindenki érdekét szolgáló, életképes fejlesztési koncepcióval rendelkező, együttműködni képes vezetést támogatja: nem a 10 hónap után sértődötten önmagukat feloszlató településvezetőket. Igenis fontos tehát, hogy ki most (és ki lesz) Vizsoly első embere” – érvelt maga mellett az újraválasztásért kampányoló fideszes Palotás András.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vizsolyban a független többségű testület mondta ki a választások után 10 hónappal, hogy nem tud tovább együtt dolgozni a fideszes polgármesterrel, míg Cserhátsurányban az 1990 óta regnáló KDNP-s polgármestert leváltó független politikust próbálták elmozdítani a képviselő-testület feloszlatásával. A vizsolyihoz hasonló forgatókönyv zajlott le Etyeken (erről részletesen írtunk korábban, lásd: Választáson kívüli módszerek, Magyar Narancs 2020. augusztus 13.), illetve Balatonfűzfőn is, ahol a testület önfeloszlatása után a Fidesz az újrainduló polgármestert, Szanyi Szilviát támogatta, aki a hétvégén nyert is. A testület feloszlatását kezdeményező független képviselők mindhárom helyen a polgármester sajátos vezetési stílusát és a településen eluralkodó egyre rosszabb légkört kifogásolták; több helyen bevett módszer a nem fideszes képviselők módszeres lejáratása.
A független polgármesterek ellehetetlenítése szintén több helyen előfordult (Cserhátsurány mellett Balatonberényben, Agyagosszergényben, Csanádpalotán, Tiszacsegén és Vizsláson). Ezeknél a képviselő-testület feloszlatását kezdeményező képviselők legfőbb érvei a több esetben évek óta a települést vezető polgármesterek ellen szintén az, hogy „nem hoznak elég fejlesztést” a faluba, de többször hivatkoztak generációváltásra vagy egyszerűen nézetkülönbségekre, mondván, a testület nem tud együtt dolgozni a polgármesterrel.
„A Polgármester Úr és a mi önkormányzati felfogásunk és gyakorlata közötti különbözőségről, melyet próbálkozásaink ellenére nem sikerült áthidalni, és amely ma már akadálya a falu fejlődésének” – írták a balatonberényi képviselők a települést 2006 óta függetlenként vezető Horváth Lászlóról. „Mondjuk ki, ha a négy képviselő összefog, megbuktathatják a megválasztott polgármestert” – mondta a Kisalföldnek a Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényt 2014 óta vezető független Szalai Istvánné, miután a képviselő-testület négy fideszes tagja a „dinamizmus hiányára” hivatkozva megszavazta a testület feloszlatását. Tiszacsegén a 2011 óta pozícióban lévő fideszes polgármestert tavaly felváltó Fekete Gergőt mozdították el egy volt fideszes képviselőnő vezetésével és a testület feloszlatásával. „Megkérdeztem az egyik, Gergő mellől kihátráló képviselőt, hogy akkor mi lesz, ha megint Gergő nyer és ne adja Isten, újra bekerülnek ők is? A válasz az volt: »akkor ugyanígy felállunk«” – írta egy helyi lakos a Facebookon, egy másik pedig arról írt, a volt polgármester azt próbálja elérni, hogy a település csak akkor kapjon támogatást, ha ő nyer.
A kormánytól függő finanszírozási rendszer anomáliái miatt a polgármesterek másik lehetősége a falvak fejlesztésére a pályázati pénzek mellett az, ha nagyberuházásokat engednek be a településükre – még a független településvezetőknek is megéri, ha támogatják ezeket, mert munkahelyeket teremtenek, bevételt hoznak, jó esetben pedig a beruházónál sikerül elérni azt is, hogy fejlesszen valamit a faluban. A legtöbb polgármester ezért nem próbálja akadályozni a beruházásokat – habár úgy tűnik, nem is nagyon lehet. Például a 2002 óta hivatalban lévő szigligeti független polgármester, Balassa Balázs és a helyi képviselő-testület azzal az indokkal mondott le posztjáról, hogy „bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben, úgy érezzük, védtelenek vagyunk. Úgy látjuk, ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a lemondásával szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre”.
Bár Pilismaróton a lakosok tiltakozása miatt a helyi bányaberuházás mellett álló fideszes támogatású polgármester előbb lemondott, majd a testület is feloszlatta magát, hogy a bányáról végül egy újonnan megválasztott testület dönthessen, ez a ritkább eset – a településvezetők a legtöbbször zöld jelzést adnak a legkülönfélébb beruházásoknak, pártállástól függetlenül.
A jelen önkormányzati rendszerben ugyanis az önállóságra törekvő polgármesterek is kényszerpályákon mozognak, az uram-bátyám viszonyokon változtatni akaró vagy a gyanús pénzügyeket megpiszkáló polgármesterek és képviselők pedig ugyanúgy bukásra vannak ítélve helyi szinten, mint azok, akik a rendszertől függetlenül próbálnának bevételhez jutni vagy csak védenék a saját településüket.
A megyék élesztése
Idén tavaszig a megyei önkormányzatoknak túl sok lapot nem osztott az Orbán-kormány, feladataik az elmúlt évek során jócskán beszűkültek, jellemzően kádertemetők lettek. A megyei önkormányzat funkciója alig volt több annál, mint hogy fizetést biztosítson a megyei képviselőknek és elnököknek. (A megyei önkormányzat képviselőire a fővárosiak és a megyei jogú városok polgárai nem szavazhatnak, így ezek a testületek maximum 3,7 millió ember voksai alapján állnak föl; ráadásul a részvétel a helyhatósági választásokon a kisebb településeken általában nem magas.) Azt, hogy a megyei önkormányzatok az előző évek feladatelvonásait követően semmit sem csináltak, jól mutatja a G7 pénzügyi elemzése: eszerint 2018-ban a 19 megyei önkormányzat összesen 4,7 milliárdot költött, szinte csak a képviselők fizetésére és a működési költségekre.
A 2019-es önkormányzati választás során a 23 megyei jogú város közül 10-ben született ellenzéki, és összesen 48 tízezer főnél nagyobb lélekszámú városban nem fideszes (ellenzéki összefogású vagy független) győzelem – viszont mind a 19 megyei önkormányzat fideszes többségű maradt. A kormány ezért az elmúlt hónapokban revitalizálta az intézményt: olyan jogokkal ruházta fel, amelyek megadását az ellenzéki vezetésű települési önkormányzatok ellehetetlenítésén kívül semmi más nem indokol. Jó példa Göd: a kormány áprilisban váratlanul különleges gazdasági övezetté nyilvánította a 2019 őszén megválasztott polgármester, a momentumos Balogh Csaba által irányított városban lévő Samsung gyár területét. Így pedig az ellenzéki vezetésű település akár a gyár által fizetendő iparűzési adó egészétől is eleshet – a megyei önkormányzat ugyanis ezt tetszés szerint oszthatja szét az alá tartozó települések között.
A rendelet szerint a kijelölt területeken bizonyos közterületek, közparkok, közutak tulajdonjogát a Pest Megyei Önkormányzat kapja meg, és itt a helyi adóztatás joga is átszáll a megyei közgyűlésre, amely ezenkívül új adókat is kivethet. A kijelölt területeken a kormány, majd a megyei önkormányzat új településrendezési, beépítési, örökségvédelmi, környezetvédelmi szabályokat állapíthat meg. Göd polgármestere a rendelet hírére úgy reagált akkor, hogy ez halálos ítélet a városa számára. A polgármester szerint a Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. „A jövőben pedig sem az önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek” – írta akkor Balogh Csaba a közösségi oldalán.
Májusban aztán jött Semjén Zsolt törvényjavaslata, mely szerint az egész országra kiterjeszthető a gödi modell. Júniusra meg is szavazták a törvényt, amelynek értelmében a kormány bárhol (kivéve a főváros, illetve megyei jogú városok területén) kijelölhet különleges gazdasági övezetet, nem is kell olyan nagy beruházásnak lennie, mint Gödnél, ahol 100 milliárd forintban állapították meg a beruházási összköltség küszöbét; most már elég, ha a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás legalább 5 milliárd forintos. „A törvényjavaslat elfogadása esetén az (…) 1990-ben létrejött önkormányzati rendszer jelenlegi struktúrája is megbillen, gyengül az egyes helyi – területi és települési – önkormányzatok közötti mellérendeltségi viszony” – írta akkor közleményében a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Schmidt Jenő, a szervezet elnöke – aki egyébként Tab fideszes polgármestere – korábban arra is felhívta a kormány figyelmét, hogy a gépjárműadó elvonása, az iparűzési adó csökkentése szinte minden önkormányzat költségvetésébe léket üt, de sok településvezetésnek fog komoly problémát okozni az idegenforgalmi adó és a parkolási bevételek elmaradása is.
A kormány egyéb módokon is számottevően szűkítheti a települési önkormányzatok mozgásterét, mégpedig a hangzatos Modern Városok Programmal (MVP). A K-Monitor Blog még nyáron arról írt, hogy jelentős lassulások és aránytalanságok tapasztalhatók a 2017-ben indult programban: van olyan város, ahol az állami ígéretekből még semmi sem valósult meg (ez az ellenzéki vezetésű Szeged). Orbán Viktor 2015 elején jelentette be a programot, s az 2017-ben „indult el” több mint 250 projekt ígéretével, amelyek összesen 3500 milliárd forintból valósulnának meg 2022-ig. A K-Monitor által kikért adatokból jól látszik, hogy a legtöbb elakadt projekt ellenzéki vezetésű városokban van: Salgótarjánban, ahol 2014 óta ellenzéki a polgármester, 18 projekt várat még magára, az elmúlt években pedig egyetlen fejlesztés lett csak kész: a 21-es főút M3 autópálya és Salgótarján közt 2×2 sávra bővítése. A második helyen Szeged áll 16 eddig nem megvalósult projekttel. Itt 2002 óta nem fideszes a vezetés, és Botka Lászlót nem sikerült 2019-ben sem legyőznie a Fidesznek, pedig elég sok energiát szántak a megbuktatására. A szomorú rangsor harmadik helyét Hódmezővásárhely foglalja el 15 befejezetlen projekttel. A már elkészült fejlesztések szempontjából a legjobban Dunaújváros áll (bár ott is ellenzéki a vezetés), majd Nyíregyháza (2010 óta fideszes a polgármester) és a fideszes „mintaváros” Debrecen, illetve Kaposvár következik.
„A kormány több mindent elvesz tőlünk, ami a korábbi ígéretekben szerepelt. Ilyen például a Modern Városok Programban elindult Minőségi Otthoncsere Program, amelynek következtében 33 önkormányzati tulajdonú bérház áll üresen, ahova rászoruló családokat költöztetnénk – de nem tehetjük, mert az ehhez szükséges dokumentumot Gyopáros Alpár, a program vezetője nem írja alá” – mondta el lapunknak Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester. A városvezető beszámolt további elvonásokról is, ezek olyan projekteket érintenek, amelyek korábban szerepeltek az MVP hódmezővásárhelyi fejlesztései között. Ilyen volt például új könyvtár és tudásközpont létrehozására szánt 5 milliárd forint, amelyet végül blokkolt a kormány, de hasonló a helyzet az iskolafelújítási projekteknél is. Márki-Zay egy júniusi Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy az ellenzéki városvezetők sorra kapnak jelzéseket a Fidesz térségbeli országgyűlési képviselőjétől vagy éppen Gyopáros Alpártól, a Modern Városok Program felelősétől: ezen üzenetek lényege, hogy amelyik polgármester politikai szerepet vállal, annak a városa nem fog fejlődni, nem kap támogatást, így a koronavírus-járvány miatt kiesett és elvont bevételei hiányában akár csődbe is mehet. A baj csak akkor kerülhető el, ha az adott polgármester nem támadja a Fideszt – állította bejegyzésében Márki-Zay. Mivel ő már 2019 előtt is polgármester volt (időközin választották meg 2018 februárjában), erre a ciklusra nem is számolt kormányzati támogatással, ezért olyan elemeket vett be a programjába, amelyeket az önkormányzat saját erőből is meg tud valósítani: például a belváros újratervezése, parkosítás, és folyamatban van az ingyenes buszhasználat is.
Bukott fideszesek vigaszága
Miskolcon is hasonló eset fordult elő: áprilisban elállt a kormány a korábban beígért Diósgyőri vár rekonstrukciójának 1,5 milliárd forintos pályázatától, amelynek a kivitelezést elindító támogatói nyilatkozatát korábban már alá is írta a Miniszterelnökség. Érdekes, hogy két évvel ezelőtt (amikor még fideszes volt a városvezetés) a kormány további milliárdokkal bővítette a felújítás büdzséjét: 10 milliárd pluszt ítéltek meg a fejlesztésre. Ettől ugyan nem esik el a mostani városvezetés, de a 2016-ban elnyert 1,5 milliárd forinttól igen, amiből a vár külső rekonstrukcióját finanszírozták volna. A sor folytatható: Pécs sem kap meg korábban megígért forrásokat, ezért az önkormányzat honlapján október elején megjelent egy számláló, amely azt mutatja, hány napja és mennyivel tartozik a városnak a kormány. A Modern Városok Program kormány és Pécs közötti 2020. évi támogatási szerződését tekintve a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. (ZSÖK) és a Pannon Filharmonikusok Zenekar (PFZ) idei működtetésére – lapzártánkkor – már 134. napja nem utalta át az Emmi az ígért közel 2 milliárd forintot. A megállapodás 2015-ben jött létre és tíz évre szól az MVP keretén belül, amely szerint minden év június 1-jéig Pécsnek meg kell kapnia a pénzt. A minisztérium tavaly nem ült ennyit rajta: az akkor még fideszes vezetésű Pécsnek áprilisban átutalta az esedékes összeget.
Az MVP történetében újabb fordulat következett idén augusztusban, hiszen a kormány arról döntött, hogy módosítja a programra vonatkozó kormányrendeletet, és a jövőben már nem csak a megyei jogú városoknak, hanem a megyei önkormányzatoknak is nyújtható támogatás. Szeptemberben pedig szintén a megyei önkormányzatokat érintő döntés született, a kormány négy gazdaságfejlesztési zónát hozott létre – ezek az egész országot lefedik, kivéve Pest megyét, Budapestet és a megyei jogú városokat –, s az élükre kormánybiztosokat nevezett ki. Noha a rendeletben az szerepel, hogy a kormánybiztosok az érintett települési önkormányzatokkal is egyeztetnek a fejlesztésekkel kapcsolatban, úgy tűnik, ebben a történetben főleg a megyei önkormányzatoknak osztottak lapot – Schmidt Jenőtől úgy tudjuk, egyelőre nem keresték meg a települési önkormányzatokat. Az első ülésen is a megyei képviselők és elnökök vettek részt. Apróságnak tűnhet, de beszédes, hogy a kormánybiztosok irodája a régiók megyeházában lesz, s ennél is érdekesebb a kijelölt biztosok névsora. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett, Északnyugat-Magyarországot Navracsics Tibor kapta, a Dél-Dunántúl felelőse pedig Mikes Éva egykori pécsi alpolgármester, fideszes országgyűlési képviselő és államtitkár, aki később kiszállt a politikából, és legutóbb egy pécsi önkormányzati cég jogi igazgatója volt (jelenleg már nem az). A legérdekesebb Dél-Alföld kormánybiztosa: ő Nemesi Pál, aki tavaly a Fidesz által támogatott független jelöltként sikertelenül indult el Botka László ellen a szegedi polgármesterségért.
(A főváros helyzetével következő számunkban foglalkozunk – a szerk.)
|
Fojtófogás - Bosszúhadjárat a nem fideszes vezetésű települések ellen
|
Anyagi ellehetetlenítés, feladatkörök elvétele, a mozgástér szűkítése új törvényekkel és Fidesz uralta intézményekkel, a napi munka szabotálása, rágalmazó, lejárató kampányok – így tenné tönkre a Fidesz és kormánya azokat az önkormányzatokat, ahol tavaly ősz óta az ellenzék fontos pozíciókat szerzett. Sorra vesszük, miként írja felül a központi hatalom a választói akaratot.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/fojtofogas-134206
|
2020-11-22 20:37:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Vannak-e még Mészáros Lőrincek, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón?
Vannak, róluk indítunk egy sorozatot.
Itt van például B., aki pár év alatt a 85. leggazdagabb magyar lett, bár ezt megpróbálja eltitkolni.
Balásy Gyula története tökéletesen mutatja meg, hogy az állampárt hogyan számolta fel a versenyt és játszott ki rengetegszer 10 milliárd forintot a kiválasztott cégnek, óriási haszonhoz juttatva ezzel az egyedüli tulajdonost.
Ha van csoda, akkor ez biztosan az. Van egy Moonlight Event nevű cég, rendezvényszervezéssel foglalkozik.
2011-ben alakult, évekig nem mutatott fel semmi jelentőset. 2017-ben még csak 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt.
2018-ban beszállt egy új tulajdonos, és a bevétel már abban az évben hirtelen a 235-szörösére, 989 millióra ugrottak, állami cégeknek köszönhetően.
2019-ben is folytatódott a fantasztikus katapultálás, 2,4 milliárd forintnyi megrendelés találta meg a Moonlightot. Ez a cég 2017-es árbevételének a 581-szerese.
Aztán jött a rendezvényszervezők fekete éve: 2020. A koronavírus-járvány miatt bizonytalanná vált minden, az év nagy részében eleve tilos volt rendezvényeket szervezni, abban a kis időben pedig, amikor lehetett, mindenki óvatos volt, előkészületekre sem volt idő, megint jött a zárás.
De a Moonlighton ez karcolást sem ejtett: a cég 2020-ban még tovább tudta növelni a bevételeit, nem is kevéssel, az előző évi megrendelések 60 százalékával folyt be több pénz. A szinte rendezvények nélküli tavalyi évet - bár a raktárkoncerteknél ott voltak - 3,8 milliárddal árbevétellel zárták. Ez a 2017-es 917-szerese. Akkora szerencséjük volt, hogy egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésbe is bevették őket, az Antenna Hungária Zrt.-t segítik az állami rendezvények lebonyolításában alvállalkozóként.
Hogyan nőhet több mint 900-szorosára három év alatt egy cég árbevétele? Gyanúnál kicsit több, hogy ennek közel lehet ahhoz, hogy időközben a cég tulajdonosa lett Balásy Gyula, és azonnal felsorakoztak a megrendelők között állami cégek. És nem a Moonlight Balásy egyetlen cége, ahol ilyen csodák történnek.
A 42 éves Balásy a NER egyik legvisszahúzódóbb alakja. Keveset tudni róla, amit igen, az nem különösebben izgalmas. Ami a cégeivel történik, az helyette is elárul mindent arról, hogy a Fidesz hogyan képzeli el a pártállam által irányított piacot.
Ki készíti a Soros-plakátokat?
Az egy dolog, hogy az Orbán-Rogán-Habony műhelyben kitalálják a sokadik kormányzati kampányt, ami egyre lebutítottabb üzenetekkel célozza meg az embereket. De az újabb állítsunk meg valakit plakátokat valakinek meg is kell tervezni, legyártatni, aztán ki is kell rakatni az ország minden sarkába. És ezen nagyon sokat lehet keresni.
Kommunikációs területen Balásy cégei 2015-ig kispályások voltak a NER akkori két kegyeltjének, Kuna Tibornak és Csetényi Csabának az érdekeltségeihez képest. Utóbbiak megfogták a közpénzisten lábát, amikor a kormány 2014 végén úgy döntött, hogy az összes állami kommunikációra szánt pénzt egy kalapba dobja. A kormány ezt két dologgal indokolta.
Az egyik magyarázat az volt, hogy a teljes állami szféra (szervezetek, intézmények, minisztériumok, vállalatok) „olyan kommunikációs tevékenységet végezzen, amely összhangban áll a kormányzati kommunikációs célokkal”. Ez - mint látjuk - számos esetben megegyezik a Fidesz céljaival.
A másik - és ezt a viccet teljesen komoly arccal dobták be - a spórolás. Majd spórolás helyett nekiláttak két kézzel szórni a kommunikációs pénzeket, és 1,5 év alatt elköltötték az eredetileg három évre szánt 75 milliárdos keretet. Nem az történt, hogy a hátralévő másfél évben akkor nem kommunikáltak egyáltalán, hanem újra és újra feltöltötték az egyre bővített keretet.
Még álversenyt is kreáltak. 2015-ben közbeszerzésen kiválasztottak három céget, akik körön belül kerültek. Ők versenyezhettek aztán már konkrét ajánlatokkal konkrét feladatokra az összevont kommunikációs keretre. Itt tényleg elég széles a spektrum, kampányok megtervezése, legyártása és azok elhelyezése óriásplakátokon vagy sajtóhirdetésekben MVM-hirdetésektől a vizes világbajnokságon át a vegytiszta állami, kékplakátos propagandáig.
Az első keretszerződés alapján a kiválasztott, körön belül került három cég közül a Mindshare valódi piaci szereplő volt, nemzetközi háttérrel. A másik kettőnek viszont (Csetényi Csaba, valamint Kuna Tibor cégei) nem nemzetközi szakmai háttere, hanem fideszes politikai hátszele volt. Ez meg is látszott abból, hogy a három cég milyen arányban kapta meg a feladatokat. A Csetényi-Kuna tandemhez képest feltűnően kevés feladatot elnyerő Mindshare ki is szállt egy évvel később.
Az ő helyükre lépett be 2016-ban az addig alvállalkozóként be-be szálló Balásy Gyula, és innen számára álomszerűen alakult minden.
Rövid időn belül Csetényi és Kuna is kegyvesztett lett ugyanis a Fidesznél. Szinte minden megbízást a frissen érkező Balásy cégei nyertek, miközben a kommunikációs keretet újra és újra feltöltötte a kormány tízmilliárdokkal, ahogy egyre több Soros-, Brüsszel- és mindenellenes plakát jelent meg az utcákon.
Csetényi és Kuna bukása után a kormányzat már nem is vesződött olyan formaságokkal, hogy versenyt mímelve kiválasszanak három céget. Papíron is egyedül maradtak Balásy cégei, hogy rajtuk keresztül költsék el a hatalmasra duzzadó állami kommunikációs keretet.
Balásy eleinte két céggel szállt be. A Lounge Design-t alapította 2010 nyarán az édesanyjával , akit 2011 februárban Balásy felesége váltott. Majd 2015-ben a feleség is távozott a tulajdonosok közül, és a cég 100 százalékban Balásyé lett.
Íme az állami megrendelések jótékony hatása: Balásy cége, a Lounge Design 2016-ban került az állami kommunikációs kalap belső körébe, majd lett egyre inkább egyeduralkodó. A 2015-ös nettó 392 milliós árbevétel robusztus emelkedéssel tavaly már 10 milliárdosra duzzadt.
De nem csak egy cégről van szó. Balásy másik cége, a New Land Media is kiválasztott lett. Ezt a céget Mamusits Péterrel közösen alapította 2013 nyarán, 2016-ban azonban itt is ő lett az egyedüli tulajdonos. Ezután nagyon beindult ez a cég is, de olyannyira, hogy ahhoz képest a Lounge Design 10 milliárdja aprópénznek tűnik: évente már 70 milliárdos megbízást kap.
Négy év alatt 218 milliárd forintnyi munka találta meg a New Land Mediát. Ennek nagyon nagy százaléka állami megrendelőtől.
Vagyis az történt, hogy a kormány összevonta a teljes kommunikációs keretét, rövid ideig álversenyen kiválasztott baráti cégeken keresztül költötte el azt, azóta pedig a látszatot sem fenntartva két, egyetlen ember 100 százalékos tulajdonában lévő céget tömnek folyamatosan évi 80 milliárdos megbízásokkal.
|
Az állampárti propaganda tette sokszoros milliárdossá a rejtőzködő Balásy Gyulát
|
Vannak-e még Mészáros Lőrincek, akiknek úgy bejött a Fidesz-kormányzás, mintha hetente lenne ötösük a lottón? Vannak, róluk indítunk egy sorozatot. Itt van például B., aki pár év alatt a 85. leggazdagabb magyar lett, bár ezt megpróbálja eltitkolni. Balásy Gyula története tökéletesen mutatja meg, hogy az állampárt hogyan számolta fel a versenyt és játszott ki rengetegszer 10 milliárd forintot a kiválasztott cégnek, óriási haszonhoz juttatva ezzel az egyedüli tulajdonost.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/20/az-allamparti-propaganda-tette-sokszoros-milliardossa-a-rejtozkodo-balasy-gyulat
|
2021-09-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A fővárosi déli körvasút munkálatai előreláthatóan 2027 végéig húzódnak, és nem ez az egyetlen, a közelmúltban indított távlatos, nagyszabású projekt. Olyan, ami egyebek közt arra is alkalmas, hogy a mostani kormány kegyeltjeit még jóval a jövő évi választás után is "etesse" - akkor is, ha a tavasszal fordul a politikai széljárás. Orbánék viszonylag gyors egymásutánban határoztak például három értékes koncesszió megpályáztatásáról.
Déli körvasút: Mészáros Lőrinc bemutatja, mekkora túlárazással dolgoznak a kormánykedvencek
Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.
Az autópályák kezelését és fejlesztését, a hulladékgazdálkodást és a kaszinóüzemeltetést is kiszervezik - utóbbit már ki is szervezték - vállalkozó szellemű szerencséseknek. Ehhez a járvány alatt alig észrevehetően, salátatörvényekbe és miniszteri rendeletekbe dugva, alaposan átszabták az állami koncessziók szabályozását, valamint rendkívül széles portfólióval, erős jogkörökkel és 9 évig leválthatatlan elnökkel létrehoztak egy felügyeleti hatóságot.
|
Orbán Viktor intézi, hogy bukása esetén is meghatározó gazdasági háttérhatalma legyen
|
Legyen szó hulladékgazdálkodásról, kaszinóról, vasútvonalról vagy atomerőműről is, a NER-oligarcháknak áll a zászló. A kormány ugyanakkor a jövő év tavaszán lejáró kormányzati ciklust átívelve hozza helyzetbe Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és társaikat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202137_kasszakulcskerdes
|
2021-09-17 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje.
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
|
Déli körvasút: Mészáros Lőrinc bemutatja, mekkora túlárazással dolgoznak a kormánykedvencek
|
Hamarosan megindulhat a fővároson belüli vasúti pályák attraktív városi gyorsvasúttá fejlesztése. A beruházás fontos és különleges, de nem látni, miért kerül az agglomerációs vasúti stratégiában egy éve belőtt összeg háromszorosába.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202137__deli_korvasut__hizo_oligarchak__tavlatos_penzszivattyu__vaspalya_aranyaron
|
2021-09-16 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
vagyonkezelés;Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.;állami vagyongazdálkodás;
2021-09-18 10:00:00
Tavaly 269 milliárd forintunk párolgott el állami cégek-ingatlanok "kezelésén"
A néhány, jól fialó részvény kialapítványozása miatt a jövő még borúsabb.
Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek az állami vagyon 2020-as kezeléséről szóló beszámolóját. Az MNV honlapjára feltöltött jelentések tanúsága szerint a vagyonkezelés mérleg szerinti "eredménye" tavaly mínusz 269 milliárd forintra rúgott. A tárca nélküli miniszter jóváhagyása borítékolható volt, hisz az MNV javarészt az ő, illetve a kabinet döntéseit hajtotta végre.
Az állami vagyonkezelés soha nem számított kiemelkedően jövedelmezőnek. A tevékenység inkább viszi a pénzt, ha csak nem áll a házhoz néhány jelentősebb magánosítási vagy koncessziós bevétel. Az elmúlt hat évből három-három mutatott nyereséget, illetve veszteséget. Ám a hat év egyenlege így is mínusz 300 milliárd forint. Vagyis ennyi közpénzt igényelt a rendszer fenntartása.
Ráadásul az egyenleg még tovább romolhat. Idén ugyanis az eddig meghatározó osztalékbevételeket biztosító Mol és Richter utolsó állami papírjait is kormányközelinek tartott "közcélú alapítványoknak" ajándékozták. Mára 2-3, szabad szemmel is látható nyereségre képes cég maradt állami körben. Ilyen az MVM Csoport, a Szerencsejáték Zrt. vagy a légiforgalmi irányítást végző Hungarocontrol.
Az állami vagyon értéke tavaly év végén – papíron – 10 477 milliárd forintot tett ki. Ez 283 milliárd forinttal haladja meg az előző év végi értéket. Az alig 32 oldalas beszámoló tanúsága szerint a növekedés zömét a tavaly megépített utak teszik ki. Erre csak tavaly több mint 300 milliárdot fordított a központi költségvetés. A vagyonmérleget 401 milliárddal rontotta viszont a Mol- és Richter-részvények, illetve más ingatlanok és a egyéb cégrészek elajándékozása az alapítványoknak. A beszámoló ennek részleteiről hallgat. Cégvásárlások ugyanakkor 44 milliárddal javították a mérleget. Bár az anyag e kört sem egyértelműsíti, más forrásból tudható, hogy közegészségügyi vállalkozás meddőségi centruma került az államhoz. Az MNV-jelentés a további kiadásokat sem részletezi.
A holding tavaly összesen 55 milliárd forinttal emelte az állami cégek tőkéjét. A legnagyobb tétel az Expo Park Kft.-nek juttatott 35 milliárd. Ez a cég birtokolja a Hungexpo területét, ahol az elmúlt évek során a kormány - a napokban megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusra és a Vadászati Világkiállításra hivatkozva - mintegy 60-70 milliárdos fejlesztést hajtott végre. Igaz, a Hungexpo hasznosítási, illetve a bevételtermelő vásárok rendezési joga egy francia cégé. Így az adófizetők aligha reménykedhetnek a beruházások érdemi megtérülésében.
A MNV-beszámoló szerint a a NET Életjáradék Zrt. 8 milliárd forint tőkeemelést kapott. Az FHB Bank egykori cége ingatlanokért életjáradékokat folyósít. Mérlege tanúsága szerint ugyanakkor az állami juttatás tavaly még kevéssé hasznosult.
Két légiipari cég is a kedvezményezettek közé tartozott. Az STU Repülés-technológiai Felületkezelő Kft.-t 2019-ben alapította az állam. A nyolcfős cég tavaly 4,44 milliárdot kapott. Az STU tervei szerint a Gyulán berendezkedő Airbus Helicopter Hungary Kft. beszállítójává válna. A ferihegyi bázisú Aeroplex Kft. 2,4 milliárdot kapott az államtól. Az utolsó állva maradt Malév-cég polgári forgalomban használatos Airbusok és Boeingek karbantartásával-szerelésével foglalkozik, az utóbbi években évi pár százmillió forintos nyereséggel.
Az MNV könyvvizsgálója, az Ernst&Young az elmúlt évekhez hasonlóan idén is csak korlátozások mellett hagyta jóvá a beszámolót. Visszatérő lépésük oka, hogy a könyvvizsgáló nem lát rá a más állami vagyonkezelőkhöz - például a Miniszterelnökséghez vagy közvetlenül Mager Andreához - tartozó cégkörre.
|
Tavaly 269 milliárd forintunk párolgott el állami cégek-ingatlanok "kezelésén"
|
A néhány, jól fialó részvény kialapítványozása miatt a jövő még borúsabb. Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek az állami vagyon 2020-as kezeléséről szóló beszámolóját. Az MNV honlapjára feltöltött jelentések tanúsága szerint a vagyonkezelés mérleg szerinti "eredménye" tavaly mínusz 269 milliárd forintra rúgott. A tárca nélküli miniszter jóváhagyása borítékolható volt, hisz az MNV javarészt az ő, illetve a kabinet döntéseit hajtotta végre. (...) Az állami vagyon kezelése a kormány legszűkebb körének hitbizományává vált - vélik szakértők. (...) A képviselők nem hogy a több tízmilliárdos titkosított üzletek részleteihez, de az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos alapvető adatokhoz sem mindig jutnak hozzá.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3132564_tavaly-269-milliard-forintunk-parolgott-el-allami-cegek-ingatlanok-kezelesen
|
2021-09-18 11:39:00
| true | null | null |
Népszava
|
Miután a hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt közös levélben tájékoztatta a kínai elnököt arról, hogy bármelyikük választási győzelme esetén a Fudan Egyetem mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának haladéktalan leállítását is vállalja, jogosan merül fel a kérdés: szerbiai oldalról egyáltalán van-e értelme folytatni ezt a projektet, amíg ki nem derül, ki nyeri a jövő évi magyarországi választásokat?
A vasútfejlesztés köztudottan méregdrága beruházás, és mi van, ha a szerb fővárosból kiinduló csillogó-villogó új sínpár, nos, ha nem is a semmibe, de mindenesetre nem a szomszédos ország fővárosába vezet?
|
Szeretettel a Vajdaságból: Hangzatos ígéretek és álomvasutak Budapest és Belgrád között
|
Gőzerővel folynak a munkálatok a szerbiai szakaszon, de számos a kérdés, és nincs mindegyikre válasz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210628_Szeretettel_a_Vajdasagbol
|
2021-06-29 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.09.02. 10:30
A kapcsolati hálóban feltűnik két milliárdos, Vida József és Mészáros Lőrinc, valamint az átalakult Indexbe is beszállt Vaszily Miklós.
Ennél rosszabb kampánynyitást nehezen képzelhetett volna magának Karácsony Gergely
vélemény
2024.01.26. 14:286 perc
Pár hónappal az önkormányzati választás előtt egymást érik az olyan fővárosi közlekedési ügyek és botrányok, amelyekben éppen Karácsony Gergely főpolgármester lehetséges kihívója, Vitézy Dávid tud avatott szakértőként fellépni. A tömegközlekedési járatritkítás témájában pedig senki által ki nem kényszerített bénázást láthatunk a fővárostól és a BKK-tól, amit betetőzött egy pulykahasonlat.
|
Belterjes tranzakciókkal támogatják egymást NER-közeli vállalkozások
|
A kapcsolati hálóban feltűnik két milliárdos, Vida József és Mészáros Lőrinc, valamint az átalakult Indexbe is beszállt Vaszily Miklós.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202135_iko_broadcast_musoron_vannak
|
2021-09-02 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
közbeszerzés;paksi atomerőmű;Mészáros Lőrinc;
2021-09-17 12:24:21
Mészáros Lőrincet most éppen Pakson érte utol a közpénzápor
Mutatjuk, milyen tendert nyert ma el a miniszterelnöki jóbarát, a nemzet gázszerelője.
- derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A közel 3,4 milliárdos biznisz keretében ennek a két vállalkozásnak lesz a feladata az F7 jelű új portaépület teljes körű megvalósítása - beleértve ebbe a közművesítést vagy éppen a hírközlési-, tűzjelző rendszer kialakítása.
Az indoklás szerint a kormányközeli páros adta be a legalacsonyabb ajánlatot a projektre, ezért nyerhették ők a gyorsított tárgyalásos eljárásban megtartott közbeszerzést. A kiírás azt is valószínűsíti, hogy alvállalkozók bevonására is szükség lesz.
|
Mészáros Lőrincet most éppen Pakson érte utol a közpénzzápor
|
Mutatjuk, milyen tendert nyert ma el a miniszterelnöki jóbarát, a nemzet gázszerelője. A Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Tiborcz István volt üzlettársa érdekeltségébe tartozó West-Hungária Bau Kft. húzhatja fel a paksi atomerőmű új portáját - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A közel 3,4 milliárdos biznisz keretében ennek a két vállalkozásnak lesz a feladata az F7 jelű új portaépület teljes körű megvalósítása - beleértve ebbe a közművesítést vagy éppen a hírközlési-, tűzjelző rendszer kialakítása.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3132483_meszaros-lorincet-most-eppen-pakson-erte-utol-a-kozpenzapor
|
2021-09-17 11:51:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről tavaly ősszel távozott Kiss Zoltánt és a szervezet jelenlegi főigazgatóját, Bárdos Szabolcsot is megbeszélésre hívták a Belügyminisztériumba, amikor a hazai és a nemzetközi sajtóban kirobbant a Pegasus-ügy – értesültünk két, egymástól független forrásból.
Úgy tudjuk, a szolgálatokat azért érintette kínosan a botrány, mert a Pegasusszal nemcsak ellenzékinek tartott üzletembereket vagy éppen kormánykritikus újságírókat figyelték meg, hanem szép számmal akadtak a megfigyeltek között olyanok, akik a Fidesz és a NER gazdasági holdudvarához tartoznak. A botrány kirobbanásakor pedig nyilvánvalóvá vált: a NER-es emberekről gyűjtött érzékeny adatok ugyanúgy külföldön landolhattak, mint azok az információk, amelyek arról a több mint 300 emberről keletkeztek, akik magyarországi célpontként kerültek fel a listára. Ezért aztán az Alkotmányvédelmi Hivatal berkein belül információnk szerint most azt vizsgálják, kik állhattak a kiszivárogtatások mögött.
Nem valószínű, hogy ezt éppen a magyar szolgálatok fogják megfejteni, de egy dolog biztos: a botrány azoknak a piaci szereplőknek is ártott, akik izraeli haditechnikai eszközökkel házalnak különféle államoknál, mert ezek után ezerszer is meggondolja egy szolgálat, hogy tőlük vásárol-e ilyen eszközöket. De izraeli belviszályt és amerikai titkosszolgálati játszmát is sejtenek a szivárogtatás hátterében.
Úgy tudjuk, az izraeli NSO-tól a Pegasus kémszoftvert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vásárolta meg, a beszerzést pedig a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is jóváhagyta, tehát az a testület, amelyben az ellenzék is képviselteti magát. A vásárláskor kötött szerződésben feltehetőleg nem szerepelt, hogy a Pegasusszal gyűjtött adatok külföldre (Izraelbe) kerülhetnek, ez csak akkor esett le a belügyeseknek, amikor a nemzetközi botrány kirobbant. Igaz, több, egykor a titkosszolgálatoknál vezető beosztásban dolgozó forrásunk is azt állítja: az ilyen típusú eszközöknél annak a rizikóját, hogy az adatok külföldre kerülnek, igenis számításba kell venni. Még 2010 előtt történt például, hogy két hazai titkosszolgálat rivalizálása során az egyik szolgálat – bizonyítván, hogy a másik mennyire sebezhető – megszerezte egy másik szolgálat adatait, de később kiderült, hogy a lopáshoz használt külföldi szoftver az információkat külföldre továbbíthatta.
Ugyanakkor van olyan egykori titkosszolga, aki a hvg.hu-nak azt fejtegette: az lett volna életszerűtlen, ha egy olyan cég, amelyik ki tudta fejleszteni a Pegasust, éppen arról ne gondoskodott volna, hogy a használata közben szerzett adatokat ő maga is megszerezze. De akadnak olyan titkosszolgálati szakértők is, akik azért csóválják a fejüket, mert éppen azt tartják különösnek, hogy egy ilyen csúcseszközt úgy fejlesztett ki az NSO, hogy az olyan nyomokat hagy maga után, amikre még hónapokkal a használata után is rá lehet bukkanni.
A Pegasust alkalmazó országok nemzetbiztonsági érdekeit mindenesetre sérti, hogy a kémszoftverrel szerzett adatok (de akárcsak a telefonszámok) külföldre kerültek. Főleg azok az adatok, amelyek a kormánypárthoz köthető gazdasági holdudvar figuráiról keletkeztek. Abban, hogy a NER köreihez köthető személyek is a célpontok között vannak, voltaképpen semmi meglepő nincsen, hiszen azzal, hogy a gazdaság jelentős része a fideszes potentátok kezében összpontosul, az ő ellenőrzésük is érdeke a kormányzatnak. Ráadásul nemzetbiztonsági szempontból könnyebb is igazolni azt, miért fontos, hogy ezek a sokszor stratégiai ágazatokban felbukkanó személyek a szolgálatok látókörében legyenek.
Noha már közel két hónapja, július 22-én rendelt el nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a Pegasus-ügyben, de egyelőre úgy tűnik, az ügyészek nem kapkodják el a vizsgálatot. „Az ügyben eddig hat feljelentés érkezett. Az eddigi eljárásban több újságíró tanúként történő kihallgatása és adatkérések történtek, gyanúsított nincs az ügyben” – közölte a hvg.hu megkeresésére dr. Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Bár a nyomozást jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt rendelték el, valójában a vizsgálat egyelőre csak arra irányul, hogy kiderüljön: történt-e egyáltalán bármilyen bűncselekmény vagy sem. Tehát az ügyészeknek azt kellene vizsgálni, hogy ha folyt is titkos információgyűjtés bizonyos személyek, köztük újságírók, kormánykritikus vagy éppen ellenzéki üzletemberek ellen, akkor az jogosulatlanul történt-e vagy jogszerűen.
Egy ilyen vizsgálat nem lenne túl bonyolult, legalábbis elméletileg nem kellene annak lennie. A Pegasus ugyanis egy olyan, az izraeli NSO cég által fejlesztett kémszoftver, amelyet csak államok vásárolhatnak meg, márpedig információnk szerint néhány évvel ezelőtt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) megvásárolta ezt a terméket. Tehát ha használták a Pegasust, akkor az ügyészek előtt nem ismeretlen az a szerv, amelyik ezt megtehette és ahol érdeklődhetnek.
Ha ugyanis egy rendvédelmi szerv vagy valamelyik hazai titkosszolgálat élni kívánt a Pegasus kínálta lehetőséggel, akkor az NBSZ-től kellett megrendelnie a megfigyelést. Persze csak azután, hogy magát a megfigyelést (lehallgatást) Varga Judit igazságügyi miniszter jóváhagyta. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy annak a rendvédelmi vagy titkosszolgálati szervnek a munkatársa, aki így akart adatokhoz jutni, először “házon belül” szerzi meg a jóváhagyást az adott szervezet vezetőjétől, majd ez a vezető terjeszti fel a kérelmet a miniszternek. Miután a miniszter a kérelmet engedélyezi, az NBSZ nekilát a munkának.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a Pegasus alkalmazásának nyomait utólag az állami szerveknél nem lehet eltüntetni. Nyoma maradt a titkos információgyűjtést megrendelő szervezetnél, nyoma maradt a minisztériumban és nyoma maradt az NBSZ-nél is. Bár elméletileg nincs kizárva, hogy a botrány kirobbanása után a titkos információgyűjtést megrendelő szerv megsemmisítette az így szerzett információkat vagy dossziékat (és ezek párhuzamosan megsemmisültek az NBSZ-nél is), ám az ilyen típusú anyagok megsemmisítésének szigorú szabályai vannak, így tehát annak is nyoma marad, ha megsemmisítik azokat. Arról nem is beszélve, hogy ha a Pegasus esetében valamelyik távközlési vállalatot is megkeresték az állami szervek, ahogy azt az “egyszerű” telefonlehallgatáskor teszik, akkor az adott távközlési vállalatnál is megmarad valamiféle titkos dokumentáció erről.
Ám mindez azt is jelenti, hogy ha a Pegasus bevetéséhez a miniszter megadta az engedélyt, akkor a szoftvert alkalmazó NBSZ nem követett el bűncselekményt, hiszen jogosultan, a miniszteri engedély birtokában végezte a titkos információgyűjtést. És ez esetben a megfigyelést megrendelő állami szerv sem követett el törvénysértést, hiszen a miniszteri engedély birtokában rendelte meg az NBSZ-től a megfigyelést.
Egyetlen esetben történik bűncselekmény: ha a miniszternek előterjesztett kérelemben olyan valótlan tények vannak, amelyek félrevezetik a minisztert, aki így aláírását adja egy olyan titkos információgyűjtéshez, ami amúgy törvénytelen lenne. Ám az ilyen kérelmeket “okosan” is meg lehet fogalmazni. Egy titkosszolgálat ugyanis a rendőrséggel ellentétben a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, ezért azok, akikről információkat gyűjt (akár külső engedélyhez kötött eszközökkel), nem is feltétlenül követnek el bűncselekményt. És mivel a titkosszolgálatoknak a kormányzat, azaz a politika ad feladatokat, ezért olyan emberek is a szolgálatok látókörébe kerülhetnek, akik valójában semmilyen veszélyt nem jelentenek az országra, legfeljebb csak a kormányzatra.
Igaz, az igazságszolgáltatásnak, így az ügyészségnek is adna egy kapaszkodót az, hogy a Pegasust elméletileg csak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben lehetne felhasználni. Bár úgy tudjuk, a magyarországi célpontok közül sokan valóban köthetők szervezett bűnözői körökhöz, ha az ügyészség akár csak egyetlen olyan célpontot is talál, aki nem, akkor már akár bizonyítani is lehetne, hogy az érintett szolgálat visszaélt a kémszoftverrel. Ám abból, hogy az ügyészség közel két hónap alatt még csak pár tanút hallgatott ki, nem úgy tűnik, hogy túlságosan sietnének az ügy feltárásával.
Az ügyészségen kívül viszont csak egyetlen külső kontroll létezne, de az is politikai: a parlament nemzetbiztonsági bizottsága. Ez a testület azonban a kormányzati többség miatt alkalmatlan arra, hogy a feladatát egy ilyen súlyos ügyben ellássa. A Pegasus-ügyet elméletileg ki tudnák vizsgálni, gyakorlatilag azonban nem: egy ténymegállapító bizottság felállításával nézhetnének csak be a parlamenti képviselők azokba az iratokba, amelyek a megfigyelt személyekről készültek. Ezeknek az iratoknak az alapos vizsgálata alapján lehetne megállapítani, hogy történtek-e visszaélések, ám egy ilyen ténymegállapító bizottság felállítását a testület kormánypárti többsége nem fog megszavazni.
Úgy tudjuk, a testület szeptemberi ülésére Pintér Sándor belügyminiszter várhatóan elmegy, így ha a bizottsági munkát a Fidesz nem bojkottálja, akkor akár még válaszolhat is az ellenzéki tagok kérdéseire. A testület munkáját ismerő forrásaink szerint ha Pintér elmegy és esetleg válaszol is a kérdésekre, akkor sem lesznek beljebb az ellenzéki tagok, akik az elmúlt időszakban amúgy sem erőltették a Pegasus-ügyet. Ennek hátterében az is állhat, hogy az ellenzéki tagok a botrány kirobbanása óta rájöttek: az előző ciklusban, a Pegasus beszerzésekor a bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai egyhangúlag hagyták jóvá azt, hogy az NBSZ beszerezze a kémszoftvert, ami politikailag akkor is kínos rájuk nézve, ha amúgy azt nem kötötték az orrukra, hogy később mire használták az eszközt.
Az ellenzéki politikusok közül egyelőre csak az MSZP-s Mesterházy Attila próbálja ébren tartani a témát, de neki eleve esélye sincsen komolyabban utánajárni a történetnek, mert bár átesett a nemzetbiztonsági átvilágításon, de nem tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Noha Mesterházy találkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjével, Bárdos Szabolccsal, utóbbi érdemi információt nem árult el neki, és szinte kizárt, hogy az NBSZ-t irányító Szabó Hedvig bőbeszédűbb lesz. Vele szerdán találkozott volna Mesterházy, de az NBSZ vezetője a megbeszélést áttette jövő hétfőre.
|
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
|
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210917_Sajatjait_is_megfigyelte_az_allam_a_Pegasussal
|
2021-09-17 11:19:00
| true | null | null |
HVG
|
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható.
A brit választások eredményét elemzi többek közt a Guardian, a Financial Times és a Washington Post, az amerikai lap a franciaországi választás második fordulója elé is tekint, és ugyanezt teszi a Le Monde és a Die Presse is. A Financial Times egy másik cikke Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjáról ír, és fölveti, mostantól mindig ott lebeg a magyar uniós elnökség felett, hogy Orbán Viktor a maga nevében vagy az EU képviseletében beszél-e. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Újabb egészségügyi céget gründolt Mészárosék DVTK-s üzlettársa
|
Magyar Olivér Mátyás szekere jól fut, egy másik új cégébe a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó MKB Bank kockázati tőkealapja szállt be.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202137_magyar_mento_foci_es_egeszsegugy
|
2021-09-19 13:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021-ben alig van már olyan gazdasági szektor, ami ne lenne többé-kevésbé Fidesz-közeli vállalkozók kezében. Kivétel a média, mert a médiavállalkozásaikat „elajándékozták”.
Negyedszázada nem volt olyan veszélyben Bosznia-Hercegovina egyben maradása, mint most. A szerbek azzal fenyegetőznek, hogy kivonulnak a szövetségi intézményekből.
Egyszerre okoz fennakadásokat a gyógyszergyártásban és megugró keresletet a patikákban a világjárvány. Ez meggátolja az állandósulni látszó, olykor nehezen menedzselhetővé duzzadó gyógyszerhiány leküzdését.
Kurz csak a hírnök volt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski oldalán. Ők hárman meglehetősen korán hadállásba vonultak Európa szétverésére, a társadalom nevében keménységet tanúsítottak a gyengék és az idegenek ellen. Hogy irányvonalukból menetközben fősodor lett, arra Kurz fura módon mindig is büszke volt, írja a Süddeutsche Zeitung elemzője.
|
Szűk körben cserélget gazdát a szőlő, amelyben a kormányfő felesége is tulajdonos volt
|
Vida József bankár kezelésébe került az egykor Lévai Anikó birtokában is volt szőlőtermesztő vállalkozás többsége.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202137_szarhegy_dulosarazsadanytokajhegyalja_bizalmi_vagyon
|
2021-09-16 16:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
energetika;Dunaújváros;távhő;
2021-07-02 07:00:00
Őrző-védők döntöttek Dunaújvárosban
Tegnap nagy számú kidobó mutatta be egy kusza helyzetű hőközpontnál, ki az úr a háznál: a NER vagy az ellenzéki városvezetés.
Tegnap ismét Dunaújvárosban villoghattak gyúrótermi eredményeikkel a hazánkban portyázó őrző-védő alakulatok. Igaz, most éppenséggel nem a Dunaferr elfoglalására, hanem a Fidesz-közeli vállalkozó, Pomázi Csaba érdekeltségi körébe tartozó egyik hőközpont védelmére sorakoztak fel. Az élőerő ezúttal megtette hatását. Így az állami MVM Oroszlányi Távhőtermelő és Szolgáltató (MVM OTSZ) Zrt. munkatársai nem szerezhettek érvényt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) múlt heti, tegnapi hatályú határozatának: a rendőri jelenlét ellenére nem vették át az irányítást a II. számú hőelosztó, vagyis a város hő- és melegvízszolgáltatása felett - tudtuk meg Pintér Tamástól, az összellenzéki Rajta, Újváros Egyesület színeiben politizáló polgármestertől.
Pintér Tamás a szolgáltatás sorozatos kimaradásaira hivatkozva - a veszélyhelyzetre tekintettel első körben egy személyben - április végén felmondta az 1998-ban 25 évre kötött szerződést a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató (DVCSH) Kft.-vel. Bár a cégtöbbség papíron a helyhatóságé, a Pomázi Csabához köthető kisebbségi tulajdonosok irányítási jogai miatt szerinte nem kapnak hozzáférést a könyvekhez. A közműhatóság a felmondásra hivatkozva múlt hét csütörtökön július 1-i hatállyal visszavonta a DVCSH szolgáltatási engedélyét, a tevékenységet az állami MVM oroszlányi fűtőcégének átadva.
A papírok tanúsága szerint a DVCSH minden lehetséges módon ellenáll. Így a hatóságnak előzetesen kerek perec kijelentették: nem adják át a jogokat és nem vonulnak le. Dolgukat könnyíti, hogy az elmúlt évtizedek során a városi vagyonkezelő, a DVG hőrendszere, valamint a DVCSH és a hőtermelést végző (egyszersmind DVCSH-résztulajdonos) Pomázi-cég, az Energott tulajdoni, üzemeltetési és egyéb viszonyai szinte kibogozhatatlanul összefonódtak. Egyes szakértők szerint a közműhatóság határozatával bevárhatná az esetleges bírósági eljárások jogerős lezártát. A Fejér Megyei Kormányhivatal szintén Pomáziék hóna alá nyúlt, "felhívásában" törvénytelennek nyilvánítva a polgármester lépését. A hatóság szerint ugyanis a veszélyhelyzet nem indokolt feltétlenül ilyen egyszemélyi döntést. (Igaz, Pintér Tamás szerint lépését azóta a közgyűlés is szentesítette.) A MEKH indoklásában szokatlanul élesen kelt ki a "társhatóság" lépése ellen, mondván, annak nincs joghatálya, mert ilyen ügyekben kizárólag a közműhivatal dönt. És még csak ezután jött a különleges térségi gazdasági övezetet kijelölő, a települést több százmillióval megrövidítő, váratlan kormánydöntés.
A levelezgetés után tegnap - némi nyers erő bevonásával - végül megmutatkozott, ki is az úr a háznál. A kora délelőtti órákban ugyanis az MVM OTSZ képviselői kivonultak a DVCSH helyi távhőellátási központjához azzal a céllal, hogy a határozatnak érvényt szerezve átvegyék az irányítást. Az ingatlannál ugyanakkor nagy számú őrző-védő útjukat állta - tudtuk meg a helyszínen szintén jelen lévő polgármestertől. Ezután kihívták a rendőrséget, amely szintén nagy erőkkel vonult ki. Ám miután egyeztettek a jelen lévőkkel, levonultak. Értesülésünk szerint a DVCSH-Energott képviselői arra hivatkoztak, hogy csak tulajdonukat védik. Bár Pintér Tamás elismeri, hogy az elmúlt évek során több eszköz valóban ködös úton Pomáziékhoz került, a szolgáltatás központi berendezéseit változatlanul a városi vagyonkezelő birtokolja, amikhez az ott lévőknek kötelességük hozzáférést biztosítani.
Ebből a szempontból voltaképp fura, hogy tegnap fennakadás nélkül folytatódott a város mintegy 20 ezer távhőfelhasználójának ellátása. A DVCSH változatlan honlapján lapzártánkig semmi nem utalt arra, hogy a cégtől a hatóság tegnapi hatállyal megvonta szolgáltatási jogát: várják a hibabejelentéseket, küldik a számlát. Pintér Tamás megerősítette: a DVCSH önhatalmúlag folytatta tovább a szolgáltatást. Ezt jogászaik közüzem megzavarásaként értékelik, de állítólag a másik fél is tett feljelentést.
A folytatást illetően Pintér Tamás arra szorítkozott, hogy bár az eszközöket birtokló - korábban a szolgáltatás átvételére is készülő - DVG munkatársai minden segítséget megadnak, a helyzet rendezése elsősorban a közműhatóság és az MVM OTSZ asztala. Tudomása szerint az MVM OTSZ tárgyal a Dunaferr területén üzemelő ISD Powerrel a melegvíz biztosításáról. Némiképp magyarázhatja ugyanakkor Pomáziék határozottságát, hogy helyi erőműveik hőleadás nélkül üzemképtelenekké válnak.
Pintér Tamás úgy a kormányhivatali kiállás, mint a gazdasági övezet elképzelése mögött Dorkota Lajos korábbi fideszes országgyűlési képviselőt, a város egykori alpolgármesterét, a megyei kormányhivatal, majd a MEKH exvezetőjét sejti. Az érintett a feltételezést megkeresésünkre élesen visszautasította.
Az üggyel kapcsolatos tegnapi megkeresésünkre lapzártánkig sem a MEKH, sem az MVM, sem a DVCSH, sem az Energott nem válaszolt.
|
Őrző-védők döntöttek Dunaújvárosban
|
Tegnap nagy számú kidobó mutatta be egy kusza helyzetű hőközpontnál, ki az úr a háznál: a NER vagy az ellenzéki városvezetés. Tegnap ismét Dunaújvárosban villoghattak gyúrótermi eredményeikkel a hazánkban portyázó őrző-védő alakulatok. Igaz, most éppenséggel nem a Dunaferr elfoglalására, hanem a Fidesz-közeli vállalkozó, Pomázi Csaba érdekeltségi körébe tartozó egyik hőközpont védelmére sorakoztak fel. Az élőerő ezúttal megtette hatását. Így az állami MVM Oroszlányi Távhőtermelő és Szolgáltató (MVM OTSZ) Zrt. munkatársai nem szerezhettek érvényt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) múlt heti, tegnapi hatályú határozatának: a rendőri jelenlét ellenére nem vették át az irányítást a II. számú hőelosztó, vagyis a város hő- és melegvízszolgáltatása felett - tudtuk meg Pintér Tamástól, az összellenzéki Rajta, Újváros Egyesület színeiben politizáló polgármestertől.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3124994_orzo-vedok-dontottek-dunaujvarosban
|
2021-07-02 13:37:00
| true | null | null |
Népszava
|
Dunaújváros;távhő;őrző-védő;
2021-09-19 18:08:45
Dunaújváros bevette saját hőközpontját
A dunaújvárosi hőszolgáltatás folytatására kijelölt önkormányzati vagyonkezelő ezúttal sikerrel foglalta el a Fidesz-közeli Pomázi Csabához köthető, őrző-védők sorfalával védett hőközpontot.
A júliusi, első, kudarcos kísérlet után szerdán az önkormányzati tulajdonú Dunaújvárosi Vagyonkezelő (DVG) emberei sikeresen törték át a Fidesz-közeli Pomázi Csabához kötődő helyi hőközpont előtt újból felsorakozott kidobósorfalat - derült ki az RTL Klub szombati tudósításából. Igaz: a nyár közepi esettel szemben a kiérkező rendőrök ezúttal segítettek érvényt szerezni a hatósági határozatnak. Miután ugyanis Pintér Tamás ellenzéki polgármester a távhő- és vízszolgáltatás kimaradásaira hivatkozva tavasszal felmondta a Pomázi Csaba-érdekeltségű Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltatóval kötött, 2023-ig érvényes szerződést, a közműhatóság július végén - július 1-i hatállyal visszamenőleg - a DVG-t jelölte ki a folytatásra - tudtuk meg Medgyesi Miklós önkormányzati szóvivőtől. A helyi kormányhivatal által is segített Pomáziék ugyanakkor pereltek és fizikailag sem adták át a folytatáshoz szükséges hőközpontot. Igaz: az elmúlt közel negyed század során Pomázi és a város közművei igencsak összefonódtak. A DVG az "elfoglalt" hőközpontot az onnan kiszerelt alkatrészek miatt jelen állapotában használhatatlannak tartja.
|
Dunaújváros bevette saját hőközpontját
|
A dunaújvárosi hőszolgáltatás folytatására kijelölt önkormányzati vagyonkezelő ezúttal sikerrel foglalta el a Fidesz-közeli Pomázi Csabához köthető, őrző-védők sorfalával védett hőközpontot. A júliusi, első, kudarcos kísérlet után szerdán az önkormányzati tulajdonú Dunaújvárosi Vagyonkezelő (DVG) emberei sikeresen törték át a Fidesz-közeli Pomázi Csabához kötődő helyi hőközpont előtt újból felsorakozott kidobósorfalat - derült ki az RTL Klub szombati tudósításából. Igaz: a nyár közepi esettel szemben a kiérkező rendőrök ezúttal segítettek érvényt szerezni a hatósági határozatnak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3132652_dunaujvaros-bevette-sajat-hokozpontjat
|
2021-09-19 13:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait.
A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület.
Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert
az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.
Azt azonban el tudta mondani, miről nem volt szó. „Nem hangzott el a válasz arra a kérdésre, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés az elmúlt években” – fogalmazott a Jobbik politikusa. Állítása szerint se Pintér Sándortól, se Völner Páltól nem kaptak egyértelmű cáfolatot arra, hogy használták-e a Pegasus kémszoftvert újságírók és politikusok megfigyelésére.
Ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek a bizottság ellenzéki tagjai, Stummer János (Jobbik), Molnár Zsolt (MSZP) és Ungár Péter (LMP), ezt azonban a kormánypárti képviselők leszavazták. A bizottság elnöke szerint azért lett volna fontos a ténymegállapító bizottság felállítása, mert tagjai betekintést kaptak volna az ügyre vonatkozó iratokba a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok nyilvántartásában, és meghallgathatták volna a szakszolgálatok munkatársait, akik kötelesek lettek volna nyilatkozatot tenni.
Arra azonban Stummer állítása szerint Pintér Sándor nyitott volt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság kihelyezett ülést tartson a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatoknál, ahol tájékozódhatnak a titkos információgyűjtés jelenlegi gyakorlatáról.
Molnár: Titkolnak és ködösítenek az ügyben
Molnár Zsolt az ülés egyetlen pozitívumaként azt tudta csak megemlíteni, hogy határozatképes volt a bizottság, és eljöttek a meghívottak is. Ami utána történt, arról egyrészt azért nehéz beszélni az MSZP-s képviselő szerint, mert szigorú minősítés alatt van a zárt ülés jegyzőkönyve, másrészt ténymegállapító bizottság nélkül nehezen látható az ügy vége. „Mi állítjuk, hogy nem kaptunk érdemi válaszokat, vagy amiket kaptunk, azok érdemben nem ellenőrizhetőek.”
Az ügy végére Molnár szerint csak két dolog tehetne pontot: az egyik egy korrekt ténymegállapító bizottság, amit a kormánypárti képviselők leszavaztak, a másik pedig a 2022-es kormányváltás.
„Egyértelműen az a gyanú erősödik bennünk, hogy titkolnak és ködösítenek ebben az ügyben”
– tette hozzá. Molnár később újságírói kérdésre azt is mondta, az ülésen kezdeményezte, hogy az elhangzottak bizonyos részére oldják fel a titkosítást, és az szerinte nagyon sok kérdésre választ adhatott volna. Ám erre nem volt lehetőség.
Ungár Péter felidézte, hogy a kormánytagok és fideszes képviselők többször is arról beszéltek a médiában, hogy vannak olyan esetek, amikor a nemzet védelme érdekében kémszoftvert kell használni egyes emberek megfigyelésére. „Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van” – fogalmazott például Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban júliusban.
„Az a mi kérdésünk, hogy vajon mennyi esetben helyettesíthető be a nemzet érdeke Orbán Viktor érdekével”
– fogalmazott az LMP képviselője a sajtótájékoztatón. Ez az, amire állítása szerint nem kaptak választ a bizottság hétfői ülésén.
Ungár szerint kérdéses, hogy a sajtóban megjelent megfigyeléseket az alapozta-e meg, hogy külföldi titkosszolgálatok érzékeny adatokat próbáltak szerezni, vagy csak Orbán Viktor és köre számára valaki kellemetlen dolgokat tett. Az első szerinte indokolt, sőt, fontos, a második eset azonban megindokolhatatlan.
Mesterházy Attila, az Országgyűlés külügyi bizottságának MSZP-s alelnöke hétfőn megbeszélést folytatott Szabó Hedviggel, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ) vezetőjével, majd sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy az NSZ vezetője garanciát vállalt arra, hogy a szervezet soha senkit nem hallgatott le engedély nélkül.
„A főigazgató azt mondta, hogy egy kormányváltás esetén is százszázalékosan vállalja állításának igazságtartalmát”
– közölte a szocialista országgyűlési képviselő, aki azt is hangsúlyozta, hogy az NSZ a más szervezetek, például az ügyészség vagy az Alkotmányvédelmi Hivatal által megrendelt operatív akcióknak csak a technikai feltételeit biztosítja, és az így nyert információk elemzése sem a szakszolgálatnál történik meg. A megfigyelések jogszerűségért tehát nem az NSZ, hanem a megrendelő felel. A lehallgatások döntő többségét a bíróságok engedélyezik, kisebb részét pedig az igazságügyi miniszter – magyarázta.
Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az igazságügyi minisztertől máig nem kapott időpontot a Pegasus-üggyel kapcsolatos, általa kezdeményezett megbeszélésre. Arra volna kíváncsi, hogy a miniszter mikor, milyen elvek alapján ad ki engedélyt titkos megfigyelésre.
Júliusban nem volt határozatképes a bizottság
Pintér Sándort, Szijjártó Pétert, Benkő Tibort és Varga Juditot is meghívja a nemzetbiztonsági bizottság szeptember 20-i ülésére Stummer János, erről beszélt nemrég egy interjúban a bizottság jobbikos elnöke.
Már a júliusi ülésen is meghallgatták volna a kormány több tagját a Pegasus kémszoftverről, és Pintér Sándor belügyminiszter el is ment, ám a Fidesz–KDNP négy bizottsági tagja távol maradtak, így nem volt határozatképes a testület.
Szijjártó Péter Kötcsén azt ígérte két hete, hogy az Információs Hivatal vezetője válaszolni fog a nemzetbiztonsági bizottságnak, ha a Pegasusszal kapcsolatban kérdésük van. Arra a felvetésre, hogy korábban a fideszes képviselők távolmaradása miatt nem tudta meghallgatni a bizottság a lehallgatási ügyben esetlegesen érintett szerveket, vezetőket, a külügyminiszter azt mondta, szerinte a bizottság vezetőjének (a jobbikos Stummer János) felelőssége, hogy a bizottságot működtesse.
Mi is az a Pegasus-ügy?
Júliusban robbant ki a Pegasus-botrány, akkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, az elkészült anyagokat a Telex is publikálja.
Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.
A kormány először ezt tagadta, később azonban lényegében óvatosan beismerte, hogy állami szolgálatok lehallgathatták az Orbán-rendszerrel kritikus személyeket.
|
Pegasus-ügy: Pintér és Völner is elment a bizottság ülésére, de 2050-ig titkosították az ott elhangzottakat
|
Hétfő délelőtt összeült a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, amelyen a bizottság ellenzéki képviselői a Pegasus-kémszoftver beszerzéséről és használatáról kérdezték a kormány információszerzést felügyelő tagjait. A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára ment el az ülésre. A bizottság jobbikos elnöke, Stummer János az ülést követő sajtótájékoztatón örömtelinek nevezte, hogy a Fidesz–KDNP mind a négy képviselője részt vett, így a júliusi üléssel ellentétben most határozatképes tudott lenni a testület. Ezen túl sok más érdemi információt nem tudott mondani Stummer, mert az ülésen elhangzott információkat a minisztérium 2050 végéig titkosította.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/09/20/nemzetbiztonsagi-bizottsag-pegasus-stummer-janos-pinter-sandor-varga-judit
|
2021-09-20 13:59:00
| true | null | null |
Telex
|
Szabó Krisztina szeptember 15-én mondott le a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ vezetői posztjáról, döntését a rendelő Facebook-oldalán jelentette be. Szabó Krisztina a fideszes városvezető, Végh László élettársa. Ugyanabban az évben, 2014-ben került vezetői pozícióba, mint amikor Végh Lászlót megválasztották polgármesternek. A lemondás mögött a hamis érettségije körül kialakuló országos botrány áll.
Szabó Krisztina hosszú posztban búcsúzott el. Beszámolt arról, hogy egy lejárató kampány indult ellene, miközben a nevéhez fűződik az intézmény gazdasági helyzetének a stabilizálása, és hogy új szakrendelések indulhattak el. Szabó Krisztina azt is állítja, hogy a botrány kirobbantása mögött álló Kovács Mihály jogosulatlanul jutott hozzá a diplomái másolatához
„Az a Kovács Mihály, aki állításával ellentétben, – miszerint engem bármilyen rendőrség buktatott volna le – saját maga jelentett fel, hogy egy 26 éves megsárgult okiraton vitatkozzon két okiratszakértő, melyből ő önös politikai céltól vezérelten országos botrányt kelthet.”
A posztban arról is beszámol, hogy a kardiológiai és gasztroneterológiai szakterületek szakorvosai és két irodai munkatárs adták be a felmondásukat.
A polgármester szerint élettársa távozása után csökkenni fog az egészségügyi ellátás színvonala.
„Igen, biztos vannak akik most pezsgőt bontanak.. No hát lássuk.. (sic!) De minden sümegi és kistérségi lakos tudni fogja, kinek »köszönheti« a sümegi kistérségi egészségügyi ellátás várható mélyrepülését!” – olvasható Végh László Facebook-oldalán.
Hamis érettségi
A nyomozásról a 168 óra számolt be először 2020 őszén. Akkor azt írták, a gyanú szerint hamis érettségi bizonyítványt nyújtott be Szabó Krisztina, amikor felvételizett a Pécsi Tudományegyetemre, amiből az is következik, hogy a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú képesítéssel sem rendelkezik.
Az érettségi botrány idén tavasszal vált még inkább kellemetlenné, amikor
a Pécsi Rendőrkapitányság megállapította, hogy a sümegi polgármester élettársának hamis az érettségi bizonyítványa.
A rendőrségi határozatot az Élhetőbb Városért Egyesület juttatta el a lapunkhoz, amelynek az elnöke Kovács Mihály. Kovács az egyesület színeiben indult korábban a sümegi polgármester-választáson. A rendőrségi nyomozás végén megállapították, hogy az okirat-hamisítás büntethetősége időközben elévült. Az egyesület viszont azt követelte, hogy Szabó Krisztina azonnal távozzon.
Rendőrség: hamis a polgármester élettársának, a Szakellátó Központ vezetőjének érettségije
A Pécsi Rendőrkapitányság megállapította, hogy a sümegi polgármester élettársának hamis az érettségi bizonyítványa. Az igazságügyi okmányszakértői vélemény alapján a bélyegzőnyomat…
Navracsics is felszólalt
A Magyar Narancs írta meg, hogy a botránysorozattól nem függetlenül a Fidesz választókerületi elnököt váltott néhány hónapja. A politikai nagyágyúnak számító Navracsics Tibor váltotta Fenyvesi Zoltánt. Navracsics Tibor szeptember 2-án arra kérte Végh Lászlót, hogy a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás elnökeként vizsgálja ki Szabó érettségi ügyét a következő ülésen.
A Magyar Narancs szeptember 10-én számolt be arról, hogy Végh László szintén megvált a Sümegi Többcélú Kistérségi Társulás elnöki pozíciójától.
Méltatlansági eljárást akartak
A településen már több furcsa ügy is napvilágot látott, ami miatt kellemetlenné vált a helyi polgármester a Fidesznek. A Pénzügyminisztérium súlyos büntetést szabott ki a Ramassetter Látogatóközpont és a várhoz vezető szerpentinen épült középkori piac miatt. Mindkét esetben visszafizetteti a teljes támogatási összeget a fideszes vezetésű önkormányzattal.
A tárca összesen több mint 120 millió forint visszafizetésére kötelezte Sümeget.
Az indoklás szerint a közbeszerzés során az önkormányzat nem biztosította a tiszta, befolyástól mentes verseny feltételeit.
Az Élhetőbb Városért Egyesület méltatlansági eljárást is kezdeményezett a polgármesterrel szemben, azonban azt a fideszes többségű képviselő-testület azt leszavazta.
Címlapkép: Jobboldalt Szabó Krisztina, a szürke öltönyben, középen Végh László (forrás: Facebook/Sümeg Városi Televízió)
|
Hamis érettségi: lemondott a sümegi polgármester élettársa a rendelő éléről
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/16/hamis-erettsegi-lemondott-a-sumegi-polgarmester-elettarsa-a-rendelo-elerol/
|
2021-09-16 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Ahogy korábban megírtuk, a nagy múltú Nagykőrösi Kinizsi sportklub egyesülete több száz millió forint TAO-támogatást vett fel, ám később a pénzzel nem tudott elszámolni a Magyar Labdarúgó Szövetség és a Röplabda Szövetség felé, ezért a sportszervezetek visszakövetelték a támogatást, és befagyasztották a további TAO-pénzek utalását. Tavaly januárra az MLSZ már 30 millió, a Röplabda Szövetség 24 millió forintot követelt az egyesülettől.
Fantommá vált sportklub
A tartozások és a források leállítása különösen rosszkor jött a csapatnak, amely ekkoriban kezdett új klubház építésébe közel 380 millió forintból, és a költségeket felerészben önkormányzati sporttámogatásból, felerészben az ide irányított TAO-forrásból kívánták fizetni. Utóbbi hiányában nem tudták kifizetni a központot építő vállalkozót, aki lelakatolta az épületet. Végül a nagykőrösi polgármester, Czira Szabolcs közbenjárására volt szükség, akit nem mellesleg családi kapcsolat fűz a TAO-támogatást felajánló Szíjj Lászlóhoz, az egyik leggazdagabb kormányközeli üzletemberhez.
Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa | atlatszo.hu
Több mint százmillió forintos TAO- és önkormányzati támogatás lehívása után cégtemetőben végezte a nagy múltú Nagykőrösi Sportegyesület. A TAO-pénzekből magas díjazást kapott az egyesület képviselője, aki egyben fideszes közgyűlési képviselő is. A TAO-pénzeket később visszakövetelte az MLSZ és a Röplabda szövetség, de a tartozásokat aligha lehet behajtani, miután a csapat jogutódja egy másik településre, egy faluszéli tanyaépületbe tette át a székhelyét, új vezetője pedig köddé vált.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végül részletfizetést engedélyezett, és folyósította a klubházra szánt TAO-pénzt, így ki tudták fizetni a vállalkozót, és át tudták adni a központot. A részletfizetés lehetőségével azonban úgy tűnik, nem élt az egyesület. Ehelyett nem sokkal a székház-ügy lezárása után a Kinizsi Sportegyesület neve eltűnt a bírósági regiszterből, és ugyanazon az adószámon a helyi lap, a Heti Hírek egy Roma-Gól SE nevű szervezetet talált.
Mint kiderült, a Kinizsi utolsó taggyűlésén a tagság új alapszabályt fogadott el, amellyel minden jel szerint cégtemetőbe küldték az adótartozással terhelt egyesületet. A szervezet székhelyét egy 4500 fős Pest megyei községre, Kókára tették át, és a vezetést új elnökségnek adták át.
Az elnöknek kinevezett vállalkozó nevén az Opten adatbázisa szerint több kényszertörölt, vagy felszámolás alatt álló cég található, és az egyesület, a kókai emberek elmondása szerint, semmilyen érdemi tevékenységet nem végez.
Az egyesület képviseletére az átadáskor Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés jogi, gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke volt jogosult.
Lapunk Kókán megtalálta a Roma-Gól SE székhelyét, amely valójában egy félig vakolatlan tanyaépület a falu szélén, egy földutas utcában. Az egyesület új tagjaival nem találkoztunk, az ott lévő férfi elmondása szerint a házat csak postafióknak használják, egyébként nem szoktak ott dolgozni. Az új elnöktől előbb sikerült interjút kérni, később azonban elérhetetlenné vált, majd a mobilszámát is megváltoztatta.
A Kinizsi egyes ingóságait, nagykőrösi források szerint, lefoglalta a NAV, de a legértékesebb vagyontárgyat, az új klubházat még a Roma-Góllá alakulás előtt átjátszották az önkormányzatnak, és azóta a várostól bérli azt az újonnan alakított nagykőrösi sportklub, a MozGo-Nagykőrös SE.
Megerősítette az MLSZ, hogy legalább 30 millió forinttal tartoznak
Még a nagykőrösi csapatról szóló cikk megjelenése előtt közérdekű adatigénylést küldtünk az MLSZ-nek, amiben a fennálló tartozásról érdeklődtünk, és arról, hogyan számolt el az (akkor még) Kinizsi Sportegyesület a TAO-támogatásokkal. Válaszul az MLSZ főtitkára, Vági Márton azt írta: az egyesülettől a Szövetség valóban több mint 30 millió forint TAO-támogatást követel vissza.
A tartozást a NAV Pest megyei igazgatóságának adták át behajtásra, amely 12 havi részletfizetést engedélyezett. Ennek ellenére a 30 milliós tartozás továbbra is kifizetetlen.
Az MLSZ emellett elküldte a TAO-támogatási programok összesített elszámolási táblázatait a 2014-től 2017/2018-as évadig tartó időszakra vonatkozóan. Az egyesület a 2018/2019-es időszakra is kapott támogatást, ám az MLSZ közlése szerint az ekkori program ellenőrzése még folyamatban van, így az ekkori táblázatokat nem áll módjukban elküldeni. 2019-ben a csapat további 67 millió forint TAO-támogatást kapott, és ha ebben az évben is hasonlóan számoltak el a pénzzel, mint az azt megelőző években, tovább nőhet a csapat köztartozása, amit persze behajtani ugyanúgy nem lehet a cégtemetőből.
Gyanús véget ért vállalkozások
Az elszámolásokból kiderül, hogy több cég, amelyeknek a Kinizsi a TAO-támogatásokból fizetett, nem sokkal a csapattal kötött üzlet után szintén lehúzta a rolót.
Az elszámolási papírokban összesen 16 cég és egyéni vállalkozó neve szerepel, ezek közül 9 jelenleg kényszertörlés vagy felszámolás alatt áll.
Ilyen például a Printal Kft., amelynek egy 2016-os elszámolás szerint több mint 3 milliót fizetett a Kinizsi pályafelújításért. Az Opten adatai szerint a kft. szerepel(t) az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listáján, ezért 2017 novemberében eljárás indult a felszámolása érdekében.
Még különösebb a TRANSPAN Kft. sorsa, amelytől az elszámolás szerint sportfelszerelést vásárolt a Kinizsi SE. A kft.-t az Opten szerint 2015 júniusában jegyezték be, egy évvel később pedig már sportszereket szállított a nagykőrösi csapatnak. 2019-ben aztán a NAV hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárásban törölte az adószámát, és elrendelte a kényszertörlését. A társaság állandó tagjaként az Opten egy embert, bizonyos Nyagui Iosifot jelöli meg, akinek elérhetőségeként egy romániai cím szerepel.
Nem ez a cég az egyetlen, amelynél külföldi illetékességű cégvezető jelenik meg.
Az elszámolásokban felbukkan két cég (GRISCO ID és Grinmi Gold), ahol a norvégiai lakcímű Grindaker Milan szerepel ügyvezetőként. Mindkettő kényszertörlés alatt áll, előzőleg, 2016-ban és ’17-ben pedig személyszállítás és „sportlétesítmény bérlése” címszóval állítottak ki számlát a Kinizsinek. Az nem világos, hogy a Grinmi Gold Kft.-től milyen sportlétesítményt bérelhettek, a kft.-ről az interneten a puszta cégadatokon kívül semmi sem lelhető fel. Szintén személyszállításért számlázott 2018-ban egy ukrajnai című vállalkozó cége, az Anis Transport Kft. A vállalkozást 2018-ban jegyezték be, ebben az évben már számlát állított ki a nagykőrösi csapatnak, majd 2020-ban adóhátralék miatt a cégbíróság elrendelte a kényszertörlését.
2017-ben a csapatnak a Zvetec Kft. számlázott közel kétmillió forintot edzőtábor szervezéséért. Alig egy év múlva a cég ügyvezetője, és egyben egyedüli tagja egy Udvardi Richard nevű személy lett, aki az Opten adatai szerint Izraelben él, és jelenleg cégvezetéstől való eltiltás hatálya alatt áll. Udvardi nevén még két cég szerepel a cégadatbázisban, ezek szintén kényszertörlés alatt állnak. A Zvetec címkapcsolatai is beszédesek: amikor hogy Udvardi átvette a vállalkozást, a székhelyét átjelentették a Budapest 15. kerületi Drégelyvár utca 49-es címre.
A cím egy panelházra mutat, ahova az Opten adatai szerint 72 vállalkozást (egyéni vállalkozást és kft.-ket) jelentettek be. A kft.-k nagy része szintén felszámolás vagy kényszertörlés alatt áll.
Az MLSZ irataiból kiderül az is, hogy a Kinizsi a vizsgált időszakban igen hiányos beszámlókat mutatott be, valójában a TAO-támogatások nagy részével egyáltalán nem tudott elszámolni. Valószínűleg ez volt a fő oka annak, hogy az MLSZ visszakövetelte a kifizetéseket. Egyes kiadásoknál semmilyen bizonylat, máskor pedig a teljes, lehívottként feltüntetett összegnek csak kis részéről mutatott be bizonylatot az egyesület. 2018-ban például személyszállítás címén több mint 7 millió forintot hívott le a csapat, de a bemutatott bizonylatok összege kevesebb mint egymillió forintot tesz ki. A fel nem használt támogatásokból azonban az iratok alapján csak mintegy 400 ezer forintot fizettek vissza, a további, milliós nagyságrendű összegeket nem tudni, mire költötték.
Címlapkép: MLSZ.hu
|
Kinizsi-ügy: nemcsak a focicsapat került cégtemetőbe
|
Az Átlátszó megszerezte az MLSZ-től a TAO-tartozások miatt cégtemetőbe küldött nagykőrösi focicsapat, a Kinizsi SE – illetve új nevén Roma-Gól SE – elszámolásait. Az iratok alapján a csapat a 2014 és 2018 között kapott TAO-pénzekkel nem tudott elszámolni, és a nekik számlázó cégek nagy része ellen hamarosan kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/16/kinizsi-ugy-nemcsak-a-focicsapat-kerult-cegtemetobe/
|
2021-09-16 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Év elején számoltunk be arról, hogy egy védett forrás mellé építettek műfüves focipályát Biatorbágyon. A festői környezetbe megálmodott focipálya miatt lebontották a domboldal egy részét, miközben se fakivágási, se építési engedély nem kellett a beruházáshoz. Tarjáni István, Biatorbágy fideszes polgármestere januárban megerősítette lapunknak, hogy a pálya építésével összefüggő munkák nem voltak engedélykötelesek.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon | atlatszo.hu
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A lakosok több fotót is készítettek a földmunkákról, amelyek alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet. A helyiek a mai napig nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül, és hogy a környezeti hatásvizsgálat már csak a dózerolás után készült el. A domb elbontásáról egy drónos imázsfilm is készült.
Szél Bernadett: kellett volna az építési engedély
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő beleállt az ügybe, és feljelentést tett környezetkárosítás miatt. A rendőrség áprilisban bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást, ami ellen a képviselő panaszt nyújtott be. Az ügyészség ezt elutasította, és azzal az érveléssel jött, hogy Szél Bernadett nem tekinthető sértettnek. Habár a döntés ellen fellebbezni már nem lehetett, a nyomozás dokumentumait mindenképp látni akarta.
A képviselő július végén kapott nyomozati anyagokat. Szél Bernadett akkor egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy különválasztották a tereprendezésre és építési törmelék elszállítására, illetve magára a focipálya építésére kért engedélyeket. A képviselő ezután kikérte az építésiengedély-kérelmeket is.
Szél Bernadett szeptember 8-án új fejleményekkel jelentkezett, azt mondta, elvégezte a rendőrség munkáját, és azt állítja, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal hibázott.
„Az önkormányzat a kérelemben jelezte, hogy »mivel a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak«. Ehhez képest a kormányhivatal azt válaszolta, hogy »a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek. Megállapítottam, hogy a tárgyi kérelemben eljárni hatóságunknak nincs hatásköre«. Ami egyszerűen nem igaz: a rendelet szerint »a természetes terepszint építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása« építésiengedély-köteles tevékenység, és a beadott tervrajzokból is látszik, hogy a hegyoldalt mintegy 5 méterrel tolták le” – olvasható a képviselő posztjában.
Közel öt métert vájtak ki a domboldalból
A Szél Bernadett által kikért dokumentumok között megtalálható a tereprendezés és építési törmelék elszállításának, illetve a műfüves pálya építésének az engedélyezési tervdokumentációja. (Az iratokat ide töltötte fel.) Mindkét dokumentum legelején olvasható, hogy „a tereprendezés mértéke nagyobb mint a 1,0 m, ezért az adott munkák engedélyköteles építési tevékenységnek számítanak”, illetve azt is leírták, hogy „jelen esetben az első fejlesztési cél egy nagyméretű labdarúgó pálya építése”.
A műfüves pálya metszetén pedig látható az is, hogy 4,62 métert vájtak ki a domboldalból.
2020 őszén a kormányhivatal ennek ellenére mégis azzal utasította el az építési engedély iránti kérelmet, hogy „a tereprendezés önmagában nem minősül építési tevékenységnek”.
A építésügyi kormányrendelet – 312/2012. (XI. 8.) – meghatározza azokat az eseteket, amikor nem szükséges építési engedély. A kormányrendelet valóban kimondja, hogy bizonyos feltételek esetén sportpályát lehet engedély nélkül építeni: „park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése”.
Azonban ha tovább olvasunk, látjuk, hogy a terepszintet nem lehet csak úgy drasztikusan megváltoztatni. A törvény szerint nem szükséges építési engedély a következőhöz: „a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához”.
Nemrég letartóztatták a Pest Megyei Kormányhivatal néhány munkatársát
Az ügyben megkerestük a kormányhivatalt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy szerintük hibáztak-e, amikor úgy ítélték meg, nincs szükség építési engedélyre, illetve miért döntöttek úgy, hogy a tereprendezés nem számít engedélyköteles tevékenységnek, miközben az sportpályaépítéssel függött össze. Választ azonban nem kaptunk.
A Tarnai Richárd vezette Pest Megyei Kormányhivatal nemrég azzal került be a hírekbe, hogy letartóztatták az építési osztály négy munkatársát. Az ügyészség „üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt” indított nyomozást. Tarnai Richárd 2010–2014 között Kispest országgyűlési képviselője volt a FIDESZ-KDNP színeiben. A lenti képen épp Semjén Zsolttal, az Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesével borult össze az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás emlékerdőavatásán Gödöllőn.
Címlapkép: A pályaépítést megelőző földmunkák (fotó: egy biatorbágyi lakos felvétele)
|
Engedély nélkül épült focipálya Biatorbágyon, a kormányhivatalig érnek a szálak
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/15/engedely-nelkul-epult-focipalya-biatorbagyon-a-kormanyhivatalig-ernek-a-szalak/
|
2021-09-15 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is. A kft. éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőttMór Város Önkormányzata írta ki a közbeszerzést a város piacának kivitelezésére márciusban. A felhívásra 4 ajánlat érkezett, ebből a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. ajánlata bizonyult a legkedvezőbbnekAz uniós közbeszerzési értesítő szerint a nyertes cég feladata lesz a Mór, 2570/1, 2570/2 és 2568/3 helyrajzi számú területen mélygarázst, piacot, irodaházat és üzleteket magában foglaló épületegyüttes, dísztér, felszíni utak és parkolók építése, továbbá a műemléki volt istállóépület külső felújításának kivitelezési munkáiBár a projekt a Mór városközpontjának integrált fenntartható és zöld megújítása című pályázat része, első ránézésre nem sok zöld lesz benne: a többfunkciós dísztér létrehozásakor a leírás szerint kb. 3100 m² alapterületen díszburkolattal ellátott tér és épület körüli járda létesül, viszont csak kb. 178 m² zöldfelületet alakítanak kiA beruházás nettó 2,5 milliárd forintos költségeit uniós forrásból (TOP) álljákA kivitelező BUILD IT Mérnökiroda Kft.-ről épp a napokban írtuk meg, hogy elnyertek egy nettó 1,3 milliárdos megbízást kollégium építésére a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtokon1,3 milliárd forintból lesz „szállodai kényelem” a mezőhegyesi kollégiumban 1 milliárd 319 millió forintért újítják fel és bővítik ki a kollégiumot a Lázár Jánosra bízott mezőhegyesi ménesbirtokon – derült…A BUILD IT idén harmadik közbeszerzését húzza be, tavaly ötöt nyert el. Részt vesznek többek között az 5,5 milliárdos, Békés megyében található geszti Tisza-kastély felújításában – párban a tenderkedvenc West Hungária Bau-val. A Károlyi-Csekonics Palotaegyüttes átfogó, állagmegóvó felújítási munkáit is velük és az Épkar Zrt.-vel végzik. Mezőhegyesen az oktatási főépület energetikai homlokzatfelújítását kapták meg 580 millió forintért, míg az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola felújítását és bővítését 625 millió forintért vállaltákA cég tulajdonosa az Opten adatbázisa szerint Sárkány Márk. A kft. az elmúlt néhány évben igencsak megtáltosodott: a cég éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt, az adózott eredményük pedig 13,6 millióról 723 millióra duzzadtA cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az MG Építész Kft. terve Mór városközpontjának megújítására (forrás: epiteszforum.hu)Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Kétmilliárdért épít piacot Móron a NER-cégek oldalán felbukkanó vállalkozás
|
A BUILD IT Mérnökiroda Kft. pár nap alatt két, milliárdos nagyságrendű közbeszerzést is elnyert. A vállalkozás korábban együtt dolgozott Tiborcz István volt üzlettársának, Paár Attilának a cégével is. A kft. éves forgalma öt év alatt 112 millió forintról 4,2 millárdra nőtt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/14/ketmilliardert-epit-piacot-moron-a-ner-cegek-oldalan-felbukkano-vallalkozas/
|
2021-09-14 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Gyorsított, tárgyalásos eljárás keretében döntött az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egy paksi beruházás kivitelezőiről. A kiírás szerint erre azért került sor, mert a korábban ugyanilyen tárgyban indult biztonsági beszerzési eljárás eredménytelen lett, az idő azonban sürget.
Mint írják: „a Paks2 atomerőművi blokkok építésének terület-előkészítési feladatai között szerepel az új F7 jelű portaépület és a hozzá tartozó előszűrő épület, kerékpártároló, valamint a csatlakozó utak, térburkolatok minden szakágra kiterjedő építési-szerelési munkáinak elvégzése, melyet határidőre kell elkészíteni.
Ezek késedelme esetén veszélybe kerül a Paks2 atomerőművi blokkok építési munkáinak határidőre történő teljesítése.”
A tender kiírása szerint a műszaki részletek egyeztetése után a Paksi Atomerőmű Zrt. a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kívánta választani, azt azonban nem tudni, hogy összesen hány gazdasági szereplővel tárgyaltak. Az biztos, hogy ajánlatot csak a Mészáros és Mészáros Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) duó nyújtott be az uniós közbeszerzési értesítő szerint, és így ők meg is nyerték a kivitelezést. A szerződés eredetileg becsült összértéke nettó 3,3 milliárd forint volt, Mészárosék pedig nettó 3,4 milliárdért vállalták a munkát.
A nyertes páros feladata lesz az F7 jelű új portaépület teljeskörű kivitelezése utakkal, rendészeti beléptető és objektumvédelmi rendszerek kiépítésével, valamint a holttérmentes megfigyelőrendszer bővítésével együtt.
Potyognak a milliárdok
Mészáros Lőrinc cégei gyakran nyernek tendereket a paksi atomerőmű fejlesztéseivel összefüggésben: januárban egy nettó 2,5 milliárdos megbízást kaptak; a közbeszerzési eljárás akkor is gyorsított és tárgyalásos volt. 2019 végén három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Egy hónappal korábban pedig a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei
A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken….
A WHB sem panaszkodhat: számtalan egyéb közpénzes megbízásuk mellett ők építhetik nettó 2,6 milliárd forintért az Erőmű Beruházási Központját is.
120 milliárdot már elköltöttek
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál. Tavaly decemberben írtuk meg, hogy 120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks II. projektben.
„Reális a földrengés veszélye Paksnál”
Mindezt annak ellenére, hogy a Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során készült földtani kutatás adatait elemezve. Dr. Kurt Decker, a bécsi egyetem geológusa az Átlátszónak azt mondta, lényeges különbségeket találtak a földtani kutatási jelentés és az abból készült telephely biztonsági jelentés között, a törésvonalat jelenleg is aktívnak és kapabilisnek kell tekinteni, és reális esély van egy pusztító földrengésre Paksnál.
„Reális a földrengés veszélye Paksnál” – Kurt Decker geológus a földtani kutatásról | atlatszo.hu
Kurt Decker: Két ok miatt fontosak a tektonikus törésvonalak az ilyen létesítmények esetében: az első, hogy ez egy úgynevezett aktív törésvonal lehet, amely epizodikusan mozog, és az epizodikus mozgásával egy ilyen törésvonal földrengéseket okozna. A földrengés, a földrengés talajmozgása pedig fenyegetést vagy veszélyt jelentene a nukleáris üzemre nézve.
Címlapkép: A WHB zászlói lobognak az Erőmű-beruházási Központ építésének területén (forrás: paks2.hu)
|
Paks II. – Mészárosék újabb milliárdos tendert húztak be, most portát építenek
|
Tovább profitál a Paks II. projektből a kormány holdudvara: Orbán Viktor gyermekkori barátjának cége most egy nettó 3,4 milliárdos beruházás kivitelezését nyerte el az új atomerőmű-blokk kapcsán. A Mészáros és Mészáros Kft. Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cégével, a WHB-vel közösen húzhat fel egy portát. A közbeszerzés gyorsított és tárgyalásos volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/20/paks2-meszarosek-ujabb-milliardos-tendert-huztak-be-most-portat-epitenek/
|
2021-09-20 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az idei első félévben valószínűleg nem nagyon volt olyan hét, amikor ne termelt volna hatalmas veszteséget a Mészáros Lőrinctől tavaly állami tulajdonba vett Mátrai Erőmű. A hatalmas bukásra számítani lehetett, az erőmű ugyanis rengeteg szén-dioxidot bocsát ki, az ehhez szükséges kvóta pedig rendkívüli mértékben megdrágult. Arra azonban, ami nyáron történt, valószínűleg már csak nagyon kevesen számítottak.
Néhány hete ugyanis hatalmasat fordult a piac, és jelen állás szerint nyereségesen működhet a vállalat.
Márpedig erre az elmúlt években nem igazán volt példa.
A Mátrai Erőmű Zrt. 2017 óta minden évben veszteséges volt, és az erőművet üzemeltető vállalat eredménye a 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt.
Ahogy arról korábban részletesebben is írtunk, a veszteséges működés az uniós szén-dioxid-kvóták árának 2018-tól a közelmúltig is kitartó gyors emelkedése miatt borítékolható volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz állam 43 milliárdos veszteséget vállalt át Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt tavalyra az állami MVM új erőművének vesztesége.
2020 elején ezért is kavart elég nagy vihart, hogy az állami Magyar Villamos Művek (MVM) megvásárolta az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta az erőmű megvásárlását, hogy a korábbi tulajdonos az erőmű bezárását fontolgatta, amiért az EU „büntető kvótákat” léptetett életbe. Emellett pedig azt emelte ki, hogy az állami szerepvállalás az erőműben dolgozók munkahelyeinek védelme érdekében is indokolt volt.
Az indoklásból azonban több viszonylag fontos részlet is kimaradt. Például az, hogy 2017-ben a vállalat közgyűlése még Mészárosék részvételével döntött úgy, hogy a veszteséges működés ellenére 11,2 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak, amiből Mészárosék üzleti köre 8 milliárd forinthoz jutott. Mindezt ráadásul annak az 57 milliárdos eredménytartaléknak a terhére fizették ki, amit a korábbi német tulajdonos, az RWE az erőmű modernizációjához szükséges beruházásokra gyűjtött össze az évek során.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.
De nemcsak az volt tudható a tulajdonosváltás idején, hogy az erőmű korszerűsítésre szorul, hanem az is, hogy egy 2017-es döntés*2017 közepén az Európai Unió úgy döntött, hogy 2021-től kezdve minden évben 2,2 százalékkal csökkenti a rendelkezésre álló kreditek mennyiségét a rendszerben. alapján, valamint az egyre melegebb nyarak miatt növekvő energiakereslet következtében drágulni fognak az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS) a szén-dioxid-kvóták, azaz a nagy szennyezők által kötelezően beszerzendő szennyezési jogok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?
A korábbi német tulajdonos, az RWE viszont nemcsak a modernizációs alap felduzzasztásával, hanem a kvótadrágulás elleni lépésekkel is hozzájárult az erőmű felelős gazdálkodásához. A németekkel kötött kedvező ügyletnek köszönhetően ugyanis az erőmű 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jutott hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Így lehetséges, hogy a 2020-as beszámolója alapján a kvótaköltség megugrása csak kis részben járult hozzá az erőmű masszív, csaknem 43 milliárd forintos veszteséghez.
Elkerülheti az erőmű a kvótaapokalipszist
A veszteség legnagyobb részét a cég vagyontárgyainak újraértékelése okozta. Ez alapján az derült ki, hogy a cég vagyona 25,6 milliárd forinttal volt kevesebb 2020-ban, mint az azt megelőző évben. A másik nagy veszteségnövelő tétel abból jött ki, hogy a cég felülvizsgálta a bánya bezárásával és környezetvédelmi kötelezettségeivel együtt járó jövőbeli költségeit. Ebből 12 milliárd forintos pluszköltség keletkezett (és ezek mellett a bánya bezárására és a munkavállalók számára is tettek félre pénzt). Az áram ára közben viszonylag alacsony maradt, ezáltal a cég árbevétele nem változott érdemben az előző évekhez képest.
A Mátrai Erőműnél azért kiemelkedően fontos a szén-dioxid-kvóta, mert az erőmű rendkívül sok szén-dioxidot bocsát a levegőbe. A G7-nek nyilatkozó szakértők szerint egy megawattóra áram előállítása (ez egy átlagos magyar háztartás szűk félévnyi fogyasztása) ebben az erőműben egy tonna szén-dioxid kibocsátásával jár.
Üzleti szempontból ez addig nem jelentett problémát, amíg egy megawattórányi áramot 40-50 euróért lehetett eladni, a kvóta ára viszont a 10 eurót sem érte el. A határ azonban nagyjából 35-40 eurós különbségnél lehet: a lapunknak nyilatkozó szakértők körülbelül ennyire becsülték az erőmű kvóta nélküli működési költségét. Valaska József, az erőmű korábbi vezérigazgatója már öt éve arról beszélt (pdf), hogy az akkori 40 euró körüli villamosenergia és 9 eurót közelítő kvótaárfolyam mellett a „szénalapú áramtermelés nem termel nyereséget”. Korábban pedig azt nyilatkozta, hogy ha a kvótaárak elérnék a tonnánként 15-20 euró körüli szintet, akkor a Mátrai Erőmű termelését szüneteltetni kellene.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormánynak lett volna eszköze Mészáros Lőrincék fenyegetésével szemben, de nem élt veleCsak Mészárosék befektetésének értéke csökkent volna, különben mindenki jól jár, ha a kormány él a jogaival.
Ezt a szintet már 2018 nyarán elérték, ám akkor egyrészt még volt a németek kedvező áron beszerzett kvótájából, másrészt az értékesített áram ára is viszonylag magasra ugrott, így a termelés nem volt folyamatosan veszteséges. A kvótaárak azonban ezt követően is szép fokozatosan kúsztak felfelé, miközben az áramár inkább ereszkedett. Így amikor kiderült, hogy az állam megveszi az erőművet az abból jelentős pénzeket kisöprő Mészáros Lőrinctől, a két árfolyam közötti különbség már messze elmaradt a profitabiliátáshoz szükséges 40 eurótól.
Mindezt úgy, hogy egy tonna szén-dioxid kibocsátásáért még 2020-ban is szinte egész évben kevesebb mint 30 eurót kellett fizetni. Ez persze a néhány éve rettegett 15-20 euró közötti szinthez képest nagyon sok,
az idei árrobbanás fényében azonban a Mátra szempontjából még mindig kifejezetten kedvező volt.
A kvótaár ugyanis 2021-ben soha nem látott mértékben nőtt. Márciusban átlépte a 40 eurót, májusban az 50-et, most pedig már 60 felett jár. Mezősi András, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa egy júniusi előadásában azt mondta, hogy addigra egyértelműen a kvóta lett a legfontosabb költségtényező a Mátrai Erőműnél.
Ez olyannyira így volt, hogy tavasszal akadtak olyan napok, amikor elvileg többet kellett fizetni egy tonna szén-dioxid kibocsátásának lehetőségéért, mint amennyibe egy megawattóra áram került. Ilyen elméleti körülmények között a Mátrai Erőműnél csak a szén-dioxid–szennyezés elviszi a teljes bevételt, és akkor még nem bányásztak szenet, és nem fizettek az alkalmazottaknak, az egyéb költségekről nem is beszélve.
Ennek fényében nem meglepő, hogy 2021 első fél évében durván veszteséges lehetett a Mátrai Erőmű működése. Ha az aktuális kvóta- és villamosenergia-árakkal, illetve a szakértők által becsült 35-40 eurós működési költséggel számolunk, akkor az első hat hónapban nagyjából 9 és 11 milliárd forint közötti veszteséget termelhetett a cég.
Senki nem számított egy ilyen fordulatra
Nagyjából ekkor azonban elég nagy fordulat következett be a piacon, méghozzá a földgáz árának emelkedése miatt. Az olyan szenes erőművek számára, mint a Mátra, a legfontosabb versenytársak a gázos létesítmények, így a földgáz ára jelentősen befolyásolja működésüket és profitabilitásukat. A szén-dioxid-kvóta drágulása mellett az előző években a legnagyobb kihívást épp ez jelentette.
A földgáz ára ugyanis – elsősorban az amerikai kitermelés növekedése miatt – hosszú évek óta csökkent, a járvány, illetve az amiatt hozott korlátozó intézkedések pedig csak fokozták ezt a folyamatot, történelmi mélypontra lökve az európai tőzsdei árfolyamokat. Ilyen körülmények között pedig egy szenes erőmű nem igazán tudott versenyezni a fajlagosan szén-dioxidból is kevesebbet kibocsátó gázerőművekkel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden úgy alakult a világban, hogy a kormány a kedve szerint játszhasson a rezsivelNem valószínű, hogy a következő másfél-két évben túlzottan emelkedjen a földgáz ára. Ez a kormány kezére fog játszani a következő választás előtt.
Arra, hogy ebben bármi érdemi változás következne be, szinte senki nem számított. Tavaly a lapunknak nyilatkozó szakértők még egybehangzóan azt mondták, hogy a „következő másfél-két évben valószínűleg nem fog számottevően növekedni a földgáz ára”.
De növekedett. Jelenleg majdnem négyszer annyit kell fizetni a földgázért, mint az év elején, és a drágulás az elmúlt hetekben gyorsult csak be igazán: nagyjából egy hónap alatt másfélszeresére emelkedtek az árak. Ez pedig természetesen jelentősen megnövelte a gázerőművek működési költségeit, és így az áram árát is.
A villamosenergia az idén egész évben a gázzal párhuzamos drágult. Egy megawattóra áram ára jelenleg már több mint kétszerese a januári és nagyjából háromszorosa az egy évvel ezelőtti szintnek. Mindez a Mátra szempontjából azt jelentette, hogy bár a szén-dioxid-kvóta drágulása miatt nőttek a költségei, mivel a konkurenseknél még nagyobb volt a költségnövekedés, így a szénerőmű versenyképessége javult, a bevételei pedig egy pont után gyorsabban emelkedtek a kiadásoknál. Ennek eredményeként pedig akkor, amikor a gáz ára teljesen elszállt – magával rántva az áramárakat is -, a Mátrai Erőmű működése hosszú évek után először valószínűleg profitábilis lett.
Számításaink szerint június-júliusban lehetett a fordulat, augusztusban pedig már masszívan nyereséges lehetett az erőmű. Ennek megfelelően a termelés is növekedett, jelenleg nagyjából ötödével-hatodával haladja meg az első félévi átlagot.
Más kérdés, hogy korábban – vélhetően a kedvezőtlen piaci helyzet miatt – annyira visszafogták az erőművet, hogy az ott előállított villamosenergia mennyisége még így is messze elmarad a korábbi években megszokottól.
A Mátra azonban még ilyen termelési szint mellett is 2-3 milliárdos pluszban lehet eddig a második félévben.
Persze ez, ahogy az első féléves veszteség is, csak egy elméleti szám. A villamosenergia piaca ugyanis nem úgy működik, hogy a cégek a termelés pillanatában adják el az áramot, és a szén-dioxid-kvótát sem akkor veszik, amikor kibocsátják a gázt. A villamosenergiát az azt felhasználó cégek hónapokra, vagy akár évekre előre leköthetik a kereskedőknél, amelyek ennek megfelelően szerződnek az erőművekkel. Sőt, a lakosság fogyasztását is nagy pontossággal meg lehet becsülni.
Így elég biztosan lehet tudni, hogy egy adott időpontban mennyi áramra lesz szükség Magyarországon, és meg lehet tervezni a termelési kapacitásokat. Ez azért is fontos, mert nem kell fel-le csavargatni az erőműveket, és a termelés sokkal olcsóbb.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkUgyanaz a baj a megújulókkal, mint amiért nem alszik el otthon a lámpádVan egy nagy kádunk kismillió lefolyóval és jó néhány csappal, annyi a feladat, hogy mindig ugyanannyi víz legyen benne.
Ennek megfelelően a Mátrai Erőmű sem valószínű, hogy az aktuális piaci árakon értékesít, és a szén-dioxid-kvóta egy részét is biztosan előre megvették. Elvileg tehát előfordulhat, hogy mivel már tavaly vagy az év elején alacsonyabb árak mellett eladták a kapacitást, a megugró áramár hasznát most nem, vagy csak részben tudják élvezni. Ez magyarázhatná, miért pörög fel a vártnál lassabban az erőmű a hirtelen kedvezőbbé váló piaci körülmények mellett. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy hónapokkal ezelőtt az aktuális piacinál olcsóbban szereztek be szén-dioxid-kvótát, ami pedig arra lehet magyarázat, miért nem szüneteltették a termelést a legrosszabb időszakban sem.
Az MVM-csoportot, illetve a Mátrai Erőművet kérdeztük arról, hogy milyen szerződési feltételek mellett értékesítik a termelt villamosenergiát, hogyan alakult a kvótagazdálkodásuk, miért termeltek az idén ennyire keveset, illetve arra is kíváncsiak lettünk volna, mennyi lehet a cég árbevétele és eredménye 2021-ben. A kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
A szénerőműveknek jól, a klímának rosszul jöhet a piaci fordulat
Az ugyanakkor biztos, hogy a jelenlegi helyzetnek, ha rövid távon nem is, de a későbbiekben kedvező hatása lesz az erőmű működésére. Ha most a korábban kötött megállapodások miatt azonnal nem is tudja teljes egészében kihasználni a piaci helyzetet a cég, a jövőben termelt áramot eladhatják kedvező feltételekkel. Nemcsak az úgynevezett spot, tehát azonnali villamosenergia ára emelkedett ugyanis, hanem a jövőbeli termékeké is. A piac működését egyébként elég jól mutatja, hogy az elmúlt hetek kivételével az idén az egyéves (tehát egy év múlva „leszállított”) áram ára mennyire együtt mozgott szén-dioxid-kvótáéval.
Mindez azt is jelenti, hogy a Mészáros-időszak hagyatékától sem szabadult még meg teljesen a Mátrai Erőmű. Ahogy azt már említettük, az áram és a kvóta árfolyama közötti különbség nagyjából akkor csökkent tartósan és jelentősen a Mátra működtetéséhez szükséges megawattóránként 35-40 euró alá, amikor kiderült: az állam átvenné a nem túl jó kilátásokkal rendelkező, rendkívül szennyező erőművet a cégből milliárdokat kisöprő Mészáros Lőrinctől.
A tranzakció zárásakor pedig a bezuhanó áramár miatt már nagyon rossz volt a helyzet. A lenti ábrán zölddel jelöltük az aktuális áramárat, tehát az erőmű egy egységnyi villamosenergia előállításán keletkező bevételét, halvány lilával pedig a kedvezőbb, míg sötéttel a kedvezőtlenebb költségszintet, ami ugyanennyi áram előállításánál felmerül. Jól látható, hogy amióta Mészáros Lőrinc megegyezett az eladásról az állammal, egészen a mostani fordulatig elvétve voltak csak olyan hetek, amikor legalább a kedvezőbb költségszintet elérte a villamosenergia ára.
Összességében tehát az látszik, hogy az állam tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget vállalhatott át Orbán Viktor barátjától a Mátrai Erőmű tényleg kifejezetten botrányos megvásárlásával.
A mostani helyzetben azonban kissé kozmetikázhatnak ezeken a számokon.
Ha pedig tartósan kedvező marad a piaci környezet, akkor az elbukott milliárdok jelentősebb része is visszajöhet. Ez közpénzgazdálkodási szempontból jó – vagy legalábbis a korábbihoz képest kevésbé rossz – hír. Környezet- és klímavédelmi szempontból azonban már sokkal kevésbé az.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egyTöbb mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.
|
Kozmetikázhatják a tízmilliárdos veszteséget, amit Mészáros Lőrinctől vállalt át az állam
|
Hatalmasat fordult idén az energiaszektor, és ennek köszönhetően nyár végén elkezdhetett nyereséget termelni az évek óta veszteséges Mátrai Erőmű.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210917/kozmetikazhatjak-a-tizmilliardos-veszteseget-amit-meszaros-lorinctol-vallalt-at-az-allam/
|
2021-09-17 13:23:00
| true | null | null |
G7
|
„A magyar kormány által biztosított 2,3 milliárd forint vissza nem térítendő forrásból, járdahálózat-fejlesztési program indult el Békéscsabán. Az első ütem 35 utcát érint” – ezzel a felvezetővel számol be a békéscsabai járdaépítésről a koroshircentrum.hu. A portál a Fidesz-KDNP által támogatott polgármestert, Szarvas Pétert idézi, miszerint „Békéscsaba történelmében a legnagyobb járdafejlesztési projekt vette kezdetét. Békéscsabán a magyar kormány eddig még soha nem támogatott ilyen mértékű járdafejlesztést”. Arról is írtak, hogy „összesen 150-160 utcát, járdaszakaszt érint a fejlesztés és körülbelül 70 000 négyzetméternyi területről van szó”.
A Magyar Építők is írt erről, de még tavaly novemberben, amikor kormányhatározatban kapott pénzt a város. Ők 80 kilométernyi járdával számoltak. A két cikk közös pontja, hogy a kivitelezőről nincs hír.
Pedig lehetne. A város a közbeszerzést a júniusi közgyűlésen tárgyalta. A feltöltött jegyzőkönyv szerint a közbeszerzésen csak azok indulhattak, akikkel 2017-ben egy keretszerződésben már megállapodott a város. Az immár 4 éves dokumentum szerint 10 milliárdos keretszerződést kötöttek a Hódút Kft.-vel, a PENTA Kft.-vel, a SADE-Magyarország Kft.-vel és a SWIETELSKY Magyarország Kft.-vel. Ketten a négyesből NER-közeliek. A Penta Kft.-ről töbször is írtunk: 2014-2015-ben – részben konzorciumban – több mint 50 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el, de tavaly is kapott egy hatmilliárd forintos megbízást Dunakeszi önkormányzatától.
A Hódút Kft. pedig – a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül – a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj Lászlóé.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
A négy pályázó közül a Hódút Kft. adta a legkedvezőbb ajánlatot (nettó 71 261 494 + nettó 83 036 528 + nettó 223 251 426 Ft), de nem tudni, pontosan mekkora felújítandó mennyiségre. Ezt az önkormányzattól is hiába kértük. A teljes 2,3 milliárdos keret a 70 ezer négyzetméternyi felújítással számolva 32 800 forintos négyzetméter árat jelent.
Nem ez az első projektje Szíjj Lászlónak Békéscsabán. Legutóbb arról írtunk, hogy sikeresen pályáztak kerékpárút építésre, és így nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég akkor úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
Van, ahol beszédesebbek
A Közbeszerzési Értesítő szerint szintén járdafelújításra írt ki idén tendert a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. A több részből álló beszerzésben a Szedreskerti lnd., Ligetsor 7-9., járda felújítására 190 m² mennyiségben 31 476 forintos négyzetméter árral szerződtek, míg Viziváros, Sarló u., járdafelújításra 325 m²-re 24 915 forintos négyzetméter árral.
A Városgazda XVIII. kerület NZrt. „hozzávetőlegesen 8009 fm (11212,6 m²) járdafelújításra” 20 ezer forint/négyzetméteres árral szerződött. A kerület közbeszerzéséből kiderül, ezért a munkáért elvárják a régi járda teljes felületén aszfaltburkolat bontását, a régi járda szegélyeinek bontását, a járdafelújításhoz kapcsolódó gépi földmunkát, a kikerülő sitt-, aszfalt- és betontörmelék szállító eszközre rakodását. Az aszfaltburkolat bontását átlag 5 centiméter vastagságban, a földtükör kiemelését 25 centiméter vastagságban, kerti szegély építését 100x5x20 cm-es kerti szegélykőből, beton burkolatalap építését 10 centiméter vastagságban és az újraaszfaltozást 5 centiméter vastagon, AC-04 aszfaltból.
A békéscsabai városvezetés a Hódút Kft.-vel kötött járdafelújítási szerződéseiből ezek a részletek nem derülnek ki. Az viszont igen, hogy a munkára a kivitelezőnek 400 napja van, és az is szerepel benne, hogy „a kivitelezési munkákat a jelen szerződés rendelkezései, valamint a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletben meghatározottak szerint kell elvégezni”. Utóbbit hiába kértük az önkormányzattól.
Címlapkép: Szíjj László száll le egy magángépről Lubumbashiban 2019 novemberében. Világos öltönyben René Hutton-Mills fogadja (forrás: Facebook/Nickson Chilangwa)
|
Szíjj László cége építi a békéscsabai járdákat, a 2,3 milliárdból 377 milliót már elvittek
|
Még 2017-ben szerződött négy céggel 10 milliárdos közút- és járdafelújítási programra Békéscsaba önkormányzata, így a tavaly kormányhatározatban odaítélt 2,3 milliárd forintért is ezek a cégek indulhattak. Az első – három részből álló – kiírás nyertese a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút lett: összesen nettó 377 millióért dolgozhatnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/21/szijj-laszlo-cege-epiti-a-bekescsabai-jardakat-a-23-milliardbol-377-milliot-mar-elvittek/
|
2021-09-21 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ulveczki Mihály nyugdíjasként dolgozott az üllői önkormányzathoz tartozó Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél. Elmondása szerint több mint 6 éve, 2015 áprilisában kezdte meg munkáját az üllői önkormányzatnál karbantartói munkakörben, határozatlan idejű szerződéssel, ekkor még közalkalmazottként. Ugyanebben az évben, július 1.-től létrejött a Városgondokság és az Üllői Városfejlesztő Kft. egybeolvadásával – a város honlapja szerint az önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedésével – az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft., így júliustól ott folytatta a munkáját, később már nyugdíjasként, szintén határozatlan idejű szerződéssel.
Munkaviszonyának azonban elmondása szerint hirtelen, mindenféle hivatalos indoklás nélkül lett vége idén augusztus 30-án.
Bajt okozó Facebook-kommentek?
A kirúgásnak azonban voltak bizonyos előzményei tavaly. Mihály szavaiból kiderül, hogy áprilisban a kft. vezetője, Szabó Zsolt behívatta magához az irodába.
„Közölte velem, hogy a KFT önkormányzati tulajdon és én, mivel önkormányzati dolgozó vagyok, nem tehetek ilyen nyilatkozatot. Hiába bizonygattam, hogy semmilyen titkot, kárt okozó, önkormányzatot sértő, becsmérlő kijelentést nem tettem” – fejtette ki Mihály. Elmondása szerint a beszélgetés során egyszer sem ejtette ki a száján az ügyvezető a Facebook szót, csak azt mondta, hogy olyan dolgokat közölt, ami nem tetszik a hivatalnak, így először nem is értette, miről van szó. Csak mikor hazaért, akkor döbbent rá, hogy nem is a bejegyzéseivel volt a probléma, hanem a hozzászólásokkal.
Mihály ugyanis az alpolgármester, Fehér Imre koronavírus-járványhoz kapcsolódó kormányzati beszerzéseiket dicsőítő (egyébként a Fidesz által közzétett, az alpolgármester által csak megosztott) posztok alatt fogalmazott meg kérdéseket, kritikákat április közepén.
Szerinte más oka nem lehetett a beszélgetésnek, mert utána behívták egy másik munkatársát is, akinek minden valószínűség szerint csak annyi volt a bűne, hogy Mihály egyik, az alpolgármester posztja alá írt kritikus hangvételű kommentjét lájkolta. Bár a munkatársa ezt neki már nem erősítette meg, annyit mondott csak, hogy apróságok miatt hívták be. Azonban amikor újra megnézte a szóban forgó kommentet, „már nem volt rajta a tetszik”.
A nagyjából 12 ezres lakosságú Pest megyei település élén a korábbi polgármester elhalálozása miatt kiírt 2007-es időközi választás óta a függetlenként, de a Fidesz támogatásával induló Kissné Szabó Katalin áll. Kissné legutóbb, a 2019-es önkormányzati választáson a szavazatok 57%-át szerezte meg az ellene az Üllő Te Vagy egyesület színeiben induló Fricsovszky-Tóth Péterrel szemben, aki jelenleg önkormányzati képviselő, illetve az ellenzéki előválasztáson is indul a körzetben, a Jobbik, DK, LMP és MMM támogatásával. A város alpolgármestere a már említett fideszes Fehér Imre. Az önkormányzati tulajdonú Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója Szabó Zsolt, üzemeltetési vezetője Harai István.
Elbocsátás hivatalos indoklás nélkül
Megtudtuk tőle azt is, hogy bár nem érezte úgy, hogy bármi rosszat követett volna el, ezután mégis beszüntette a kommentelést, posztolást hasonló témákban, elmondása szerint azért is, mert sok volt a dolga.
Végül idén augusztus közepén tört meg a jég. Ennek oka az Üllői Hírmondó augusztus 14.-i száma volt. (A Hírmondó Üllő Város Önkormányzatának a lapja, amely a kiadó, a Régió Lapkiadó Kft. honlapjának beszámolója szerint évente 11 alkalommal jelenik meg, és „minden üllői kül- és belterületen lévő háztartásba eljut”.)
„Felháborított, hogy Üllőről az üllői lakosoknak szóló újságban nem szerepel az előválasztásról, a Jobbik pártvezető érkezéséről semmi. Gondoltam, a saját Facebook-oldalamon kiegészítem az újságot, annak hiányos tájékoztatását” – magyarázta Mihály.
Véleményt ugyan nem alkotott, de két, a privát Facebook-profilján közzétett bejegyzésben röviden beszámolt az idén ősszel esedékes előválasztásról, a jelöltek személyéről, valamint egy nappal később a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének, Jakab Péternek, és a Jobbik által támogatott Fricsovszky-Tóth Péternek a városban tartott utcafórumáról is posztolt.
Miután visszatért szabadságáról, augusztus 30-án hétfőn bement dolgozni, reggel azonban rögtön az a hír fogadta, hogy Szabó Zsolt „magához rendelte”. Mint mondja, a megbeszélésen Szabó mellett a kft. két további dolgozója, Zsigmond Attila és Harai István is jelen volt. Az ügyvezető igazgató beküldte a tárgyalóba, majd közölte vele: „most jött el az ideje, hogy elváljunk egymástól”.
Ezt követően be is vitték neki a munkaviszony megszüntetéséről tájékoztató dokumentumot, amely kimondja: a nyugdíjasként dolgozó Mihály munkaviszonyát „indoklás nélkül, azonnali hatállyal, 35 napos felmondási idővel, 2021. október 5. napjára” felmondással megszüntetik. A dokumentum ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogy a munka törvénykönyve szerint „a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül”. A felmondási idő alatt Mihályt felmentették a munkavégzés alól.
A Városüzemeltetés egykori, elbocsátott munkavállalója az Átlátszónak elmondta: munkájával korábban soha nem volt probléma, soha nem marasztalták el.
Megkérdeztük Mihályt arról is, hogy mik a további tervei. „Bíróságra nem akarok elmenni, mert pénzem sincs rá… Én nagyon szívesen dolgoztam a nyugdíj mellett, de én már oda vissza nem akarok menni, főleg ilyen társaságba.
„Ez engem lelkileg összetört teljesen. Én ott dolgoztam hat évig. Előtte is dolgoztam mint közmunkás, azelőtt meg gépkocsivezető voltam, soha nem volt semmi gondom, problémám senkivel, meg velem sem, a munkámmal. Úgy jött ez az egész, mint a hideg víz” – mondta Ulveczki Mihály.
Nem árultak el részleteket
Kerestük az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-t, hogy korábbi munkavállalójukról, illetve elbocsátásának okairól, körülményeiről kérdezzük a céget. Emellett azzal kapcsolatban is érdeklődtünk, mi állt a Mihály által említett, tavaly áprilisi elbeszélgetés hátterében, és azt a kérdést is feltettük, hogy milyen szabályok, korlátozások vonatkoznak a munkavállalók munkaidőn túli magatartására, illetve a privát oldalon történő politikai véleménynyilvánításra.
Szabó Zsolt, a kft. ügyvezető igazgatója konkrét válaszokat nem adott kérdéseinkre, csupán arról tájékoztatott, hogy mivel személyes adatokra irányult kérdésünk, arra csak abban az esetben tud válaszolni, ha „az érintett személy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban felhatalmazást ad, és az erre vonatkozó teljeskörű vagy részleteiben pontosan megjelölt tartalmú felhatalmazást Társaságunk rendelkezésére bocsátja”.
Azt azonban megtudtuk tőle, hogy a kft. valamennyi munkavállalóját külön iratban tájékoztatja a személyiségi jogok munkaviszonyból eredő korlátozásról.
Ennek utolsó pontjáról Szabó Zsolt azt írta az Átlátszónak, hogy a munkáltató csak a legszűkebb körben korlátozza és konkretizálja elvárásait, vagyis
csak olyan magatartás, véleménynyilvánítás tanúsítása kerülendő a munkavállaló számára, ami alkalmas a munkáltató jó hírének, gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
Üllő önkormányzati képviselője, Fricsovszky-Tóth Péter nemrég szintén beszámolt Mihály esetéről a Facebookon. Az Üllő elnevezésű csoportban nyílt levelet tett közzé, a település polgármesterének címezve, amelyben az Üllő te vagy egyesület rendkívüli képviselői testületi ülés összehívását kérte szeptember 9-én.
Telefonon sikerült beszélnünk a képviselővel, aki beszámolt az ügy fejleményeiről. Megtudtuk tőle, hogy
a TASZ elvállalta Ulveczki Mihály ügyét, így ingyenes jogi segítséghez juthat.
A rendkívüli ülés összehívásával kapcsolatban azonban nincsenek fejlemények. „Jelen pillanatban még húzzák az időt.” Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint egyébként 15 napja van az ülés összehívására Kissné Szabó Katalinnak, „tehát elvileg még nem lógott ki belőle, csak úgy lenne tisztességes, hogyha rögtön, ha ilyen igény érkezik, teljesíti azt” – fogalmaz a képviselő.
Üllő polgármesterével is felvettük a kapcsolatot, hogy többet tudjunk meg arról, pontosan mi áll Mihály azonnali elbocsátásának hátterében, van-e annak köze az általa a közösségi oldalon közzétett, politikai hangvételű bejegyzéseihez. Feltettük azt a kérdést is, hogy a cégnél töltött nagyjából 6 éve alatt volt-e bármikor panasz korábbi munkavállalójuk személyére vagy munkavégzésére. Tudni szerettük volna azt is, hogy milyen irányelveik vannak a munkavállalók közösségi oldalakon tett, munkaidőn túli, magánszemélyként történő véleménynyilvánításával kapcsolatban.
Kissné Szabó Katalin az Átlátszónak küldött válaszlevelében kérdéseinkre mindössze annyit írt, hogy hogy Ulveczki Mihály elbocsátásával kapcsolatban az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját kell keresnünk, ugyanis ő tud érdemben válaszolni rá. Arról is érdeklődtünk, hogy mikor hívhatják össze a rendkívüli képviselő testületi ülést, amire az a válasz érkezett, hogy arra a szervezeti működési szabályzatban foglaltak szerint fog sor kerülni.
Nem ez az egyetlen ügy egyébként a közelmúltból, ami az önkormányzati tulajdonú Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. ügyvezető igazgatóját, Szabó Zsoltot érinti. Két éve írtunk arról az Átlátszón, hogy Fricsovszky-Tóth Pétert megzsarolták és megfenyegették, mert a városi víziközmű-társulat működésbeli hibáit kívánta a társulat vezetőjének (Szabó Zsoltnak) feltárni. Az ügy újabb fejleményeiről pedig az elmúlt napokban számoltunk be:
Újra bíróság előtt az üllői polgármesteri hivatalban történt víziközmű-zsarolás ügye
Két éve írtunk arról, hogy egy üllői lakost, Fricsovszky-Tóth Pétert – aki azóta önkormányzati képviselő lett a településen, s most…
Címlapkép: Facebook/Üllő Város Önkormányzata
|
Az előválasztásról szóló Facebook-posztja miatt veszíthette el állását
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/21/az-elovalasztasrol-szolo-facebook-posztja-miatt-veszithette-el-allasasat-az-ulloi-onkormanyzati-ceg-munkavallaloja/
|
2021-09-21 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
Könnyű leírni, nehéz megcsinálni: úgy tarthatjuk fenn a fejlődést és állíthatjuk helyre bolygónk egészségét, ha szakítunk a lineáris gazdálkodással, és áttérünk a körforgásosra. Azaz ha úgy tekintünk a hulladékra, mint a termelés újabb ciklusának beindításához szükséges alapanyagra.
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében.
|
Feudális szemétkirályságot hoz létre a kormány Magyarországon
|
A kormány 35 évre kiszervezi szinte a teljes hulladékgazdálkodást. A koncesszor óriási feladatot és százmilliós, milliárdos kötbérek rémét veszi a nyakába, cserébe egy egész iparágban élet és halál ura lesz.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202136__hulladekgazdalkodas__allamositas_es_maganositas__korben_forgo_szemet__kukakiralysag
|
2021-09-09 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak.
|
A vadászati világkiállítás árából 800 település lenne megmenthető árvíztől és aszálytól
|
Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202135__szarazsag_es_arviz__filleres_projektek__hol_apenz__az_igeret_zoldje
|
2021-09-07 17:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Megkezdte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a vizsgálódást Cseh Katalin ügyében - közölte Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő. A politikus augusztus elején tett bejelentést az OLAF-nál Cseh Katalin ügyében, európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt.
Deutsch Tamás azt írta: „Kiderült ugyanis, hogy egy Cseh Katalin vezette cég és a Cseh család cégének üzleti köre a hazai fejlesztési forrásokat és az uniós támogatásokat rendszerszintűen megcsapoló céghálózatként működött". Kiderült az is - tette hozzá -, hogy Cseh Katalin 2013 és 2018 között olyan céget vezetett, amely a magyarországi olimpia megszervezésére hivatkozva nyert EU-s pénzeket, és úgy vezette ezt a céget ebben az időszakban, „hogy mindeközben pártjával megfúrta a magyar olimpiát 2017-ben". Deutsch szerint az a technológia, amelynek kifejlesztésére a Cseh család cége jelentős uniós pénzt nyert, már korábban is létezett, sőt a család vállalkozásához kapcsolódó céghálózaté volt.
Deutsch Tamás közölte: az OLAF levélben arról tájékoztatta, hogy megkezdte „a Cseh Katalin-ügy" vizsgálatának előkészítését, és ehhez további adatokat és információkat is kért „a korrupciógyanús ügyről". Az OLAF nyilvánvalóan illetékes az ügy kivizsgálásában, hiszen uniós intézmény tagja (jelen esetben az Európai Parlament képviselője) érintett az ügyben, és a Cseh Katalin által vezetett cég, illetve „a megalapozott gyanú szerint a céghez kapcsolódó vállalkozásokból álló céghálózat uniós források elnyerése érdekében játszott össze csalárd módon" - tudatta Deutsch Tamás.
|
Deutsch Tamás: Megkezdte az OLAF a vizsgálódást Cseh Katalin ügyében
|
Deutsch augusztus elején tett bejelentést az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Cseh Katalin ügyében, európai uniós közpénzeket érintő csalás alapos gyanúja miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210905_Deutsch_Tamas_Megkezdte_az_OLAF_a_vizsgalodast_Cseh_Katalin_ugyeben
|
2021-09-05 10:52:00
| true | null | null |
HVG
|
Már legalább 41 milliárd ment el nemzeti konzultációkra, és a legújabb árát még nem is tudjuk
Alig 15 százalékos válaszadási arányával csupán a középmezőnyben végzett az elmúlt 11 év 11 nemzeti konzultációja között a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló állami levelezés. A sorosozós, brüsszelezős, migránsozós kampány ára még nem ismert, de a többi viszont már biztosan elvitt 41 milliárdot.
A legújabb nemzeti konzultáció válaszainak elemzésével, kiértékelésével még adós a kormány, de azt már tudjuk, hogy az augusztus végén lezárult akció kevéssé mozgatta meg az embereket. Pedig még Orbán Viktort is bevetették. A miniszterelnök Facebook-videóban töltötte ki a kérdőívet, és mást is erre buzdított, mert a cél, hogy “a legnagyobb egyetértésben hozhassuk meg a hazánk számára fontos döntéseket”.
Az egyetértés biztosan nagy lesz, de a válaszadók száma nem kiemelkedő. Pedig a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően beindított, a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció nem is startolt rosszul: az első egy hónap számai alapján még a 11 eddigi konzultáció között a második helyen állt óránkénti 760-as válaszszámával. A következő szűk egy hónapban nőtt is ez a szám, végül a teljes idő alatt átlagosan 886 válasz futott be óránként, így lett 1,191 millió válasz.
Más korábbi konzultációk azonban még jobban hajráztak, emiatt az összes válasz alapján ez a mostani akció már csak a középmezőnybe fér bele, és végül csak a 6. lett. Ugyancsak a 6. helyezést ért el, ha a megszólítottak – a konzultációkon ez általában, de nem kizárólag a mintegy 8 millió választópolgár – számához viszonyítjuk az 1,191 millió választ, ami 14,9 százalék. Az elmúlt évek 11, hasonló konzultációja közül a legsikeresebb, a 2017-es, Soros-tervről szóló csaknem kétszer ennyi embert ért el: annál 29,4 százalék volt a válaszadói arány, a válaszolók száma pedig 2,356 millió.
Ha az eddigi nemzeti konzultációkat összehasonlítjuk, akkor nem csak az egyes alkalmakkor beérkezett válaszok száma mutat nagy szórást – ennek oka az is, hogy változó hosszúságúak voltak a konzultációk, valamelyik csak egy hónapos volt, de többnek is meghosszabbította a határidejét a kormány a nagy érdeklődés miatt a Fidesz kérésére. Legalább ennyire
változó volt a kormányzati levelezések költsége is: a tízmilliós összegtől 10 év alatt eljutottunk a tízmilliárdosig.
A 2010-es “fülkeforradalom” után ismét hivatalba lépő Orbán-kormány az első hivatalos kormányzati konzultációt – melyben a nyugdíjasokat kérdezték arról, mit várnak az új kormánytól – 2010-ben még nem állami pénzből, hanem Szijjártó Péter akkori miniszterelnöki szóvivő közlése szerint a Fidesz pártkasszájából fizették. Igaz, az nem is került sokba, mert a csak az öregségi nyugdíjasoknak, 1,7 millió példányban postázott konzultációs ívek összköltsége állítólag csak 17 millió forint volt.
Az új Alaptörvényről szóló 2011-es akció már mind a 8 millió választót megszólította, és emiatt többe is került, 705 millióba. A 917 ezer válasz alapján (11,4 százalékos válaszadási arány) az egy reakció elérési költsége így 769 forint lett. Az akcióra fordított közpénzzel még példásan elszámolt a kormány: a költséglistából kiderül, hogy borítékolásra és adatfeldolgozásra kismamákat és csökkent munkaképességűeket foglalkoztattak, a stáb élelmezése pedig egymillió forintba került.
A még abban az évben megrendezett újabb, szociális témákról szóló konzultációra már 789 milliót költött a kormány, és ekkor lépte át a visszaküldött kérdőívek száma először az egymilliós álomhatárt (1,143 millió válasz érkezett, ami 14,3 százalékos arány), emiatt egy válasz elérési költsége 690 forint lett. Ehhez képest kudarcos volt a következő, a gazdaságról szóló 2012-es konzultáció, ahol a 8 millió megszólítottból csupán 699 ezer válaszolt (8,7 százalék), miközben a költségek először mentek egymilliárd forint fölé (1,2 milliárd), így a válaszonkénti költség is magas lett, 1719 forint.
A 2012-es gazdasági konzultációnál még szolidnak mondható, 308 milliós összeg volt a reklámköltség, illetve külön 44 millióért küldött Orbán köszönőleveleket a válaszolóknak.
Három év kihagyás után, 2015-ben rendeztek újabb konzultációt, akkor a “bevándorlásról” – ez volt az, ahol a kérdésekben összemosták a menekülttémát a terrorizmussal, és heves vitákat váltott ki a "Ha Magyarországra jössz..." szövegű plakátkampány is. A 960 milliós technikai költségeket ekkor 381 millióval dobta meg a reklám. Ekkor vezették be az online kitöltést, bár csak 57 ezren éltek vele, így összesen 1,311 millió válasz érkezett (ez az addigi legjobb, 16,3 százalékos válaszadási arányt hozta), egy válasz elérési költsége pedig az 1,341 milliárdos büdzsé alapján 1022 forintra jött ki.
Két év kihagyás után, 2017-ben jött az “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultáció. Ez az 1,688 millió válasszal, 21,1 százalékos válaszadási aránnyal lett minden idők második legsikeresebb kormányzati akciója. De ennek ára is volt: az elszámolás szerint a technikai költség 1,3 milliárd volt (ebből 960 ezerért látták el a kérdőíveket Braille-írással), emellé pedig brutális összegű, 7,2 milliárd forintos reklámkampány társult (ebből 5,04 milliárd ment buzdító üzenetekre, további 2,16 milliárd a lezárás után “eredménykommunikációra”). Ekkor kezdődött a “sorosozás”:
tele volt az ország az “Állítsuk meg Brüsszelt!” feliratú kék óriásplakátok mellett a “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” hirdetésekkel, rajtuk a kormány szerint az illegális migrációt támogató üzletember portréjával.
Az összesen 8,5 milliárdos összköltségű nemzeti konzultációban egy válasz elérési költsége jelentős összegre, 5035 forintra ugrott.
Még 2017-ben újabb, már kifejezetten Soros Györgyre kihegyezett nemzeti konzultációt indított a kormány, az állítólagos “Soros-tervről”, ami a Fidesz szerint azt jelentette, hogy Soros migránsok millióit akarja betelepíteni. Ezt a hamis állítást a kormány és a Fidesz politikusai, megmondóemberei országszerte 164 településen, 208 nyilvános fórumon, 54 “előadóval” igyekeztek sulykolni, de erre csak összesen 40 ezer ember volt kíváncsi.
Sokkal többen töltötték ki viszont a konzultációs ívet: összesen 2,356 millióan, ami a 29,4 százalékos válaszadási aránnyal minden idők legsikeresebb konzultációja volt (ezúttal is lehetett online tölteni, 175 ezren tettek így). Érdekesség, hogy voltak igen meglepő kilengések a válaszoknál:
volt olyan nap, amikor 323 ezernél is több válaszlevél érkezett, a netes kitöltéseknél viszont csak 7351 volt a napi rekord.
A Soros-konzultáció megihlette a mémgyárosokat, sőt az Ostobák zenekar rajzfilmes videoklipet is készített a Soros György! című számához:
A sikernek ezúttal is nagy ára volt: a “Soros-tervről” szóló nemzeti konzultáció költsége megközelítette a 10 milliárdos határt. A technikai költségek meghaladták a 2 milliárd forintot, reklámhadjáratra pedig minden korábbinál többet, 7,5 milliárd forintot költött közpénzből a kormány (reklámkampányra 5,03 milliárdot, “eredménykommunikációra” további 2,46 milliárdot). Emiatt a rekordszámú válasz ellenére az egy válasz elérési költsége is magas lett, 4053 forint.
Visszafogottabb érdeklődés kísérte a 2018-as, a “családok védelméről” szóló nemzeti konzultációt, amelyre csupán 1,382 millió válasz érkezett, ami 17,3 százalékos válaszadási arányra volt elég. A technikai költségek ennél mintegy 2,2 milliárd forintra jöttek ki, de a pontos reklámköltség nem ismert, így a csak a részköltség alapján számolt 1573 forintos válaszonkénti elérési költség is jóval nagyobb lehetett ténylegesen.
Egy év konzultációs szünet után tavaly következett az újabb kormányzati levelezés, ami a járványvédelmi intézkedésekről szólt. Eredetileg nem erről tervezték indítani, be is jelentették, hogy a téma – addig szokatlan módon – egy jogerős bírósági ítéletről szól majd, miután Orbán Viktor a gyöngyöspatai iskolákban szegregált oktatást elszenvedő romáknak megítélt bírósági kártérítést munka nélkül szerzett pénznek nevezte.
A pandémia azonban felülírta a terveket, így a járvány elleni védekezésről szólt a konzultáció, amire 1,682 millió válasz érkezett (részben online), ezzel pedig minden idők harmadik legnépszerűbbje lett 21 százalékos válaszadási aránnyal.
A költségek ekkor lépték át először a 10 milliárdos lélektani határt (a 11,5 milliárdos büdzséből 9,6 milliárdot költöttek reklámra), így nem csoda, ha egy válasz elérési költsége 6837 forintra jött ki.
Ezt követte az idei első, kizárólag online kitölthető nemzeti konzultáció, amely már a harmadik járványhullám utáni “nyitásról” szólt. Ez – talán emiatt is – az eddigi legrosszabb eredményt hozta: 6,6 százalékos volt a válaszadási arány, mivel összesen 528 ezren reagáltak. Ráadásul még úgy is sokba került, hogy az online felület “frissítése” csak 15,5 millió volt, mivel reklámra viszont 5,731 milliárd ment el. Ez alapján egy válasz elérési költsége is nagyon magas lett: 10 882 forint.
A legújabb, augusztus 25-én zárult nemzeti konzultáció amolyan “best of” témájú lett, hiszen olyan, korábbi alkalmakkor már kipróbált témákat vegyített benne a kormány, mint a sorosozás, brüsszelezés vagy a migránsozás, miközben hivatalosan a járvány utáni életről szólt. A kapcsolódó reklámkampány újdonsága volt, hogy viccesnek szánt emojikkal üzent. Az ismét papíron (és online is) kitölthető kérdőívekre 1,191 millió válasz érkezett, ami 14,9 százalékos válaszadási arányt jelent, az egy válaszra eső elérési költség nem tudható, mivel egyelőre nem ismert, mennyibe került az akció – a költségek megismerésére a hvg.hu nemrég közérdekű adatigénylést adott be. Enélkül is több mint 41 milliárd forint közpénzt költött el a kormány az elmúlt 11 évben nemzeti konzultációkra.
A kormány új plakátjain túllépett az írásbeliségen, már csak érezni kell őket
A nemzeti konzultációk önmagukban nem is lennének annyira drágák, de a reklámozásukra akármennyi pénzt el lehet költeni. A rosszul álcázott kampányoláson túl kevés hasznot hozó konzultációk kérdéseivel együtt a plakátok is egyre durvábbak lettek az évek során.
|
Már legalább 41 milliárd ment el nemzeti konzultációkra, és a legújabb árát még nem is tudjuk
|
Alig 15 százalékos válaszadási arányával csupán a középmezőnyben végzett az elmúlt 11 év 11 nemzeti konzultációja között a legutóbbi, a járvány utáni életről szóló állami levelezés. A sorosozós, brüsszelezős, migránsozós kampány ára még nem ismert, de a többi viszont már biztosan elvitt 41 milliárdot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210903_Nemzeti_konzultacio_41_milliard
|
2021-09-03 18:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Míg az ellenzéki oldalon pénzszűke korlátozza a lehetőségeket, a kormánypártnál hatalmas méreteket öltött a pénzszórás, a Fidesz kihelyezett júniusi frakcióülése minden korábbinál sokkal többe került. Hamarosan jön a következő, amelyet várhatóan Esztergomban, a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt egyik szállodájában tartanak majd meg.
A feltámasztás aktuális tárgya André Campra, aki az egyik első számú operaszerző volt francia földön a XVII.-XVIII. században. Művei most dupla albumon jelentek meg.
|
A Fidesz 56 milliós frakcióülése után a Mol-vezér szállodájában csöröghet a kassza
|
Míg az ellenzéki oldalon pénzszűke korlátozza a lehetőségeket, a kormánypártnál hatalmas méreteket öltött a pénzszórás, a Fidesz kihelyezett júniusi frakcióülése minden korábbinál sokkal többe került. Hamarosan jön a következő, amelyet várhatóan Esztergomban, a Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt egyik szállodájában tartanak majd meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202135__fideszfrakcio__rekordkoltes__aranyeso__a_penz_nem_szamit
|
2021-09-02 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mostanra az árverési dokumentumok is lekerültek a földügyi központ honlapjáról, Ángyán József a Greenpeace csapatával azért tud még dolgozni az elemzésen, mert korábban már mentették az adatokat. A második Orbán kormány agrárügyi államtitkára 2012-ben mondott le posztjáról, mert már akkor kiderült számára, hogy a korábban egyeztetett, családi gazdaságokat támogató program helyett egy birtokkoncentrációt generáló földpolitikát támogat a kormány.
Miután 2015-16-ban lebonyolították a Földet a gazdáknak program földárveréseit, a volt államtitkár nekifogott a licit eredményeinek elemzésébe, a megyénkénti feldolgozásokból az derül ki, hogy zömmel a tehetősebb gazdálkodók, közvetetten agrárcégek tudták gyarapítani a földvagyonukat. Az elmúlt tíz évben erősödött a birtokkoncentráció, aminek eredményeképpen jelenleg 120 ezerrel kevesebb agárgazdaság működik. Ángyán az eddig feldolgozott adatok alapján, ami az összes árverési eredmény 96 százaléka, azt is állítja, hogy összesen 3758 gazda jutott a programban összesen 9 ezer birtoktesthez, miközben az agrárminiszter kommunikációja szerint 30 ezren jutottak 2-2 földrészlethez. (Feltehetően a tárca a 3 hektár alatti területek eladását is beszámítja, amelyeket folyamatosan meghirdettek.) A professzor most a szabolcsi helyzetet elemezte, ami főbb tendenciáiban az eddigiekkel megegyezik.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a meghirdetett 4334 hektárból 4034 hektár kelt el a 2015–16-os árveréseken. A licitre bocsátott terület 54 százaléka, 2200 hektár 18 gazdához került, közülük tízen 100 hektárnál nagyobb területre licitáltak, és nyertek. A maradék 46 százaléknyi területen osztozott 114 gazdálkodó. Ángyánék vizsgálatai szerint Szabolcsban is főként a kormányhoz közeli gazdák, cégek nyertek az árveréseken, de itt volt arra is példa, hogy olyan agrárcéghez kerültek nagy birtokrészek, amelyek tulajdonosai a baloldali politikai elithez tartoznak. Ráadásul a területek felében még csak licitálás sem volt, a kikiáltási áron, hozzávetőleg 1,3 millió forintos hektáronkénti áron keltek el. Az elemzés azt is megállapítja, hogy bár Szabolcsban kevésbé volt jellemző, mint más megyékben az, hogy az agráriumtól teljesen távol eső szektorban tevékenykedők vettek földet, de azért itt is akadt a licitálók között adószakértő, szakács, internetes kereskedő.
A licitáló gazdálkodók közül többen cégek tulajdonosi köréhez tartoznak, így például a Tedej holding tulajdonosai Szabolcsban 603 hektár földet vásárolhattak, de a cég hajdúsági érdekeltségei is jelentős földet szereztek meg. A cég főtulajdonosa a baloldali kötődésű Bódi László. Ángyán véleménye szerint ők azért is kerülhettek a nyertesek közé, hogy hivatkozni lehessen rájuk, bizonyítva azt, hogy nem csupán kormánypárti vállalkozók juthattak birtokhoz. Jelentősebb területhez, 184 hektárhoz jutott az Ófehértón önkormányzati képviselőként is tevékenykedő gazdálkodó, Tóth Sándor és családja. Ángyán szerint a Budai Gyula rokonainak, Gerzsánszkiéknak a tulajdonában levő céget, az Agrivikk Kft.-t éppen a licitek elindulása előtt vették meg a működő cégük, a Sirokkó Kft. mellé.
Ángyán József a Greenpeace támogatásával folytatja a munkát, két megye van hátra, a teljes munka 2022 tavaszára készülhet el.
|
Ángyán József szerint tizedannyian sem jutottak földhöz, mint amennyit a kormány állít
|
A földárveréseket elemző volt államtitkár szerint a 30 ezer földműves helyett mindössze 3758-an jutottak birtokhoz a néhány évvel ezelőtti Földet a gazdáknak programban. Ángyán József az adatok megyénkénti feldolgozásának lassan a végéhez érkezik, Szabolcs után már csak két megye marad hátra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210901_Angyan_Jozsef_foldarveres_Szabolcs_Szatmar_Bereg
|
2021-09-01 09:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Elios Zrt. több magyarországi település közvilágításának korszerűsítését végezte el. A munkával kapcsolatban azonban nagyon sok minőségi kifogás érkezett, illetve felmerült az is, hogy a közbeszerzési eljárások irányítottak voltak, a kiírók és a pályázók között személyi összefonódásokat tapasztaltak. Mivel a korszerűsítéshez uniós forrásokat is igénybe vettek, az EU Csalásellenes Hivatala (OLAF) is nyomozást indított. Az OLAF által vizsgált 35 pályázatból 17-nél úgy találták, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki a pályázatok kiírásánál. Az OLAF 2017 decemberében zárta le e vizsgálatot, és a meghozandó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokkal együtt megküldte a magyar hatóságoknak a jelentést. Magyarországon azonban semmilyen büntetőjogi felősségrevonás nem történt, a 13 milliárd forintos EU-s hozzájárulásról pedig a magyar kormány lemondott, mert nem nyújtott be ezekre a tételekre számlát.
A közvilágítási projekt egyik érintettje volt a Pest megyei Gyál, ahonnan egy civil aktivista az OLAF-hoz fordult és kikérte az uniós hatóság nyomozati anyagának azt a változatát, ahol a tanúkra vonatkozó esetleges személyes adatok, a belső feljegyzések és az OLAF módszereire történő utalások ki vannak takarva. Az OLAF azonban megtagadta ezt, arra hivatkozással, hogy a vizsgálatai során megszerzett és a szakmai titoktartás alá tartozó információkat bizalmasan kell kezelnie. Az érintett ezt követően fordult az Európai Törvényszékhez és kérte ennek az OLAF-döntésnek a hatályon kívül helyezését.
Az uniós bíróság megállapította, hogy főszabály szerint az OLAF valóban joggal hivatkozhat arra, hogy az adminisztratív ügyiratok hozzáférhetővé tétele sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét. Ugyanakkor a bíróság szerint egészen más helyzet állt elő azzal, hogy a magyar hatóságok – jogsértés hiányában – nem indítottak semmilyen eljárást ebben az ügyben. Márpedig ezzel okafogyottá vált az uniós vizsgálat nyomozásai adatainak védelme, hiszen ezek közzététele már nem fenyeget semmilyen folyamatban lévő eljárást. Előtérbe kerül viszont ezzel párhuzamosan az uniós intézmények munkájának átláthatósága. A Törvényszék tehát megállapította, hogy az OLAF tévesen alkalmazta a hozzáférés iránti kérelem elutasítását, az erre vonatkozó döntést megsemmisítették, az OLAF-nak pedig ki kell adnia az iratokat.
Ez azonban még várathat magára. A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónap és tíz napon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.
|
Európai Törvényszék: Hozzáférhetővé kell tenni az Elios-ügy aktáit
|
Az Európai Bíróság Törvényszékének szerdai döntése értelmében az uniós csalásellenes hivatal nem tagadhatja meg az egykor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozott Elios Zrt.-vel kapcsolatos nyomozás aktáinak kiadását.
| null | 1 |
https://hvg.hu/eurologus/20210901_Hozzaferhetove_kell_tenni_az_Eliosugy_aktait
|
2021-09-01 11:46:00
| true | null | null |
HVG
|
A TOP Plusz keret felosztásáról döntöttek csütörtökön a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat képviselői, a testületben alig vannak ellenzéki politikusok, így csont nélkül megszavazták, hogyan osszák fel a 85,7 milliárd forintos keretet. Bár maga a keret néhány milliárd forinttal több, mint az előző ciklusban, most ennek az összegnek a 9,9 százalékát utalná Szegednek a megyei önkormányzat, a 8,5 milliárd forint lakosságarányosan számolva azt jelenti, hogy egy szegedire 53 ezer forint jut, számolta ki a szeged.hu. 5 milliárd forintot kapna e szerint az elosztás szerint a hozzávetőleg 7 ezer lakosú Mórahalom, és 10 milliárdot Makó, ahol 22 ezren élnek. Így jön ki az, hogy Mórahalmon 794 ezer forint jutna egy ott élőre, Makón is jóval több, mint egy szegedi polgárra.
A megyei közgyűlési döntésről a szeged.hu tudósított, a szegedi alpolgármester szerint nem lejátszott a pénz elosztása, hiába szavazta azt meg a megyei közgyűlés. Nagy Sándor a hvg.hu-nak elmondta, írásban is jelezték, hogy nem fogadják el a területfejlesztési keret felosztását. Hódmezővásárhely is jóval kevesebb pénzt kaphat a megyei ajánlás szerint, erről a hodpress.hu számolt be.
Békésben már szintén döntött a megyei közgyűlés a szóban forgó forrásokról, itt a sajtóban az jelent meg, hogy a keret 20 százalékát a hátrányosabb helyzetű térségek kaphatják pluszban. Nagy Sándor, szegedi alpolgármester szerint a békésiek döntése legalább szakmai érvelésnek tekinthető, de szerinte a csongrádi tervezetből hiányoznak a konkrétumok.
A Csongrád-Csanád Megyei Közgyűlés már tavaly ősszel letett egy Integrált Területfejlesztési Programot, most a pénzügyminiszter, és az Irányító Hatóság által első körben már jóváhagyott felosztást szavaztatták meg, legalábbis a megyei önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentumokból ez derül ki. A tervezetben az is szerepel, hogy a turizmusfejlesztés, a kormányzat számára kiemelt feladat, a Szegedet és a térséget, amelybe Mórahalom és Makó, és Mezőhegyes is beleértendő, a kormány kiemelt turisztikai célterületté nyilvánította. Ezt azért emeljük ki, mert bár a területfejlesztési TOP forrásokat az előző ciklusban is a megyékkel egyeztetve kellett elosztani, ez alól ugyan a megyei jogú városok kivételt jelentettek, de a kiemelt célterületként lehatárolt övezet akár megyei hatáskör is lehet. Pontosan az nem derült ki, hogy miért a megyei közgyűlés döntött a megyei jogú városok pénzéről. Nagy Sándor is erre is utalt, amikor megjegyezte, hogy a megyei közgyűlés képviselőinek megválasztásába a megyei jogú városok polgárai nem is szólhatnak bele, így ebből az is következne logikusan, hogy a pénzük felett ne is a megye diszponáljon.
|
Megyei közgyűlési döntés Csongrádban: Egy szegedi lakos 53 ezer forintot, míg egy mórahalmi 794 ezer forintot ér
|
A 2021-27-es ciklus TOP Plusz pályázati keretének elosztásáról döntött a fideszes többségű megyei közgyűlés úgy, hogy lakosságarányosan sokkal többet címeztek Mórahalomnak, és Makónak, mint az ellenzéki Szegednek és Hódmezővásárhelynek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210910_Megyei_kozgyulesi_dontes_Csongradban_Egy_szegedi_lakos_53_ezer_forintot_mig_egy_morahalmi_794_ezer_forintot_er
|
2021-09-10 18:48:00
| true | null | null |
HVG
|
“A magyar külpolitika mindenkori fókuszában kell lennie a határon túl élő magyar nemzeti közösségek támogatásának” – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután fogadta az EBESZ kisebbségügyi főmegbízottját. A tárcavezető alapvetően nem a pénzről beszélt, de akár beszélhetett is volna: a kormány enyhén szólva nem fukarkodott 2020-ban (sem), ha a határon túli támogatások osztogatásáról volt szó.
Bort iszik, vizet prédikál
A határon túlra irányuló támogatások osztásának elsődleges eszköze a Bethlen Gábor Alap, illetve az azt kezelő állami cég, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA). A BGA közhasznúsági jelentésének tanúsága szerint az alap kiadási előirányzata 2020-ban 140,6 milliárd forint volt, amiből összesen 140 milliárd forint kifizetés teljesült is. A központi költségvetésben a Bethlen-alapon túl is vannak határon túli programok, de ez a legnagyobb és központi eszköz.
Igaz, a 140 milliárdban nemcsak a szó szoros értelmében vett határon túli támogatások vannak benne, hanem például a működési kiadások és az iskolások kirándulásait finanszírozó Határtalanul-program. Ezek azonban kis részét teszik ki az alapnak, a legnagyobb szelet, 2020-ban 128 milliárd forint a “nemzetpolitikai célú támogatások”.
Lehet persze amellett érvelni, hogy Magyarország részéről erkölcsös és hasznos támogatni a határon túli kisebbségeket, területeket. Bár tegyük hozzá, a magyar kormány ugyanakkor kikéri magának, hogy egy tőle független szervezet támogatásokat osszon Magyarországon, így esett el hazánk a Norvég Alap pénzeitől. Egyébként a szomszédos országokban sem feltétlenül nézik jó szemmel a Budapestről odaosztott pénzeket. Ludovic Orban román miniszterelnök augusztus elején azt nyilatkozta,
a támogatások nem nyújthatók etnikai alapon, azoknak minden román állampolgárt kell célozniuk.
Odáig azonban nem ment el, hogy elítélje a Magyarországról érkező támogatásokat.
Évek óta nem sikerül előre eltalálni a számot
Nehéz belátni, hogy a határon túli támogatások kiosztásakor miért kell immár hosszú évek óta a tervezett költségeket többszörösen túllépni. Avagy megfordítva, miért nem lehet már az első pillanattól magasabb összeggel tervezni az alap büdzséjét a központi költségvetésben. 2020-ban a Bethlen-alap összbüdzséje eredetileg 46,5 milliárd forint volt, ez hízott az év végére a háromszorosára.
A “nemzetpolitikai támogatások” előirányzata 37,8 milliárdról hízott 127,7-re, vagyis több mint háromszorosára.
És ez a helyzet nem egyedi, hanem menetrendszerű, az alap keretét 2016 óta sikerül minden évben többszörösen túlkölteni. A “nemzetpolitikai támogatásoknál” maradva, a bő háromszoros túlköltés még csak nem is rekord, 2016-ban 12 milliárd helyett ment el 59, egy évvel később pedig 22 helyett 81. Ugyanakkor
a 127,7 milliárdos kiadás eddig a valaha volt legnagyobb.
És minden bizonnyal ugyanez lesz a helyzet idén is, a 2021-es központi költségvetésbe sikerült mindösszesen 25 milliárd forint “nemzetpolitikai támogatást” betervezni a Bethlen-alaphoz, az alap összkiadásához pedig 31,5 milliárdot.
Kérjetek és adatik néktek
A menetrendszerű túlköltekezés magyarázata, hogy
az alapon átfolyó pénzek nagy része nem pályáztatás útján kerül a kedvezményezettjéhez, hanem egyedi támogatási kérelem alapján. 2020-ban összesen 117 milliárd forint ment ki ilyen módon.
Ezek a kérelmek nem a BGA-hoz, hanem a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a Bethlen-bizottság már “szakmai javaslattal ellátva” kapja meg és hagyja jóvá őket. A kormány aztán határozattal átcsoportosítja a szükséges forrást a központi költségvetésben a Bethlen-alaphoz. Az alap 2020-ban az immár szintén szokványos, és a pandémiában sem elmulasztott nagy évvégi kormányzati pénzszórás egyik nyertese volt, december 24-én 64 milliárdot kapott.
Egyebek mellett az alábbi projektek kapta pénzt egyedi kérelemre:
Az Erdélyi Református Egyházkerület 650 millió forint támogatásban részesült az Ajtoni Magyar Református Családgondozó Központ megvalósításának folytatására. (Ugyanerre a projektre a megelőző évben is járt támogatás, akkor 250 millió.)
A Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete az „Összefogás Háza” felépítésének és a kapcsolódó eszközfejlesztések támogatása céljából 128 millió forint támogatásban részesült.
A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány működésre és eszközfejlesztésre 600 millió forint támogatásban, valamint a nemzetpolitikai államtitkárság “szakmai iránymutatása” alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 300 millió forint támogatásban részesült. (A hokiakadémiára 2019-ben 420 millió forint ment.)
A komáromi Eötvös Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 419,9 millió forint támogatásban részesült az iskola épületének felújítása, valamint atlétikai és multifunkcionális pálya kialakítása céljából.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 800 millió forint támogatásban részesült a Szatmárnémeti Református Gimnázium felújításának folytatására.
A Sapientia Alapítvány, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és a Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem a 2020. évre vonatkozóan összesen 3,5 milliárd forint támogatásban részesült. A szervezet az államtitkárság “szakmai iránymutatása” alapján előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,8 milliárd forint támogatásban részesült.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 2,5 milliárd forint támogatásban részesült a 2020. évi működésének, programjainak és fejlesztéseinek megvalósítása céljából. A főiskola előrehozott támogatásként a 2021. évre vonatkozóan további 1,2 milliárd forint támogatásban részesült.
Ami az egyedi támogatások kiosztásának földrajzi megoszlását illeti, messze Erdély a legnagyobb kedvezményezett:
Egyház, sok pénz
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. portfoliója az elmúlt években az alap kezelésén messze túlmutató feladatokkal bővült. 2018 folyamán kapta meg az egyházi és (a roma nemzetiség kivételével) a nemzetiségi támogatások kezelését. 2019 január elsejével pedig átvette a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatainak kezelését. Ezek szintén tízmilliárdos keretek, amely összegek nincsenek benne a fent részletezett Bethlen Gábor Alapban.
2020-ban nem csak a határon túli támogatások büdzséje szállt el durván, de az egyházi támogatásoké is. Sőt ami azt illeti, azoké még sokkal durvábban,
a 24,5 milliárdos keret a végére 180 milliárd forintra hízott. Ami több mint hétszeres növekedés.
Az ok nagyjából ugyanaz, mint a határon túli támogatások esetben. Az egyházi támogatásokon belül leginkább az “egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások” keret teljesült túl, 7,3 milliárd forint helyett 85,6 folyt ki. Ebből egyedi döntés alapján 84,6 milliárd forint, 145 támogatói okirattal, az államtitkárság 38 döntést kezdeményezett.
Az “egyházi közösségi célú programok és beruházások támogatása” előirányzat 810 millió forint helyett 27,6 milliárd forintra teljesült. Lényegében a teljes összeg egyedi támogatási kérelemre. Az “egyházi közfeladatellátási és közösségi célú beruházások támogatása” előirányzat 12 milliárd forint helyett 53,5 milliárdra teljesült.
Az egyházi és a határon túli támogatások együttesen mintegy 250 milliárd forinttal teljesültek túl.
Ez már az államháztartás léptékében is egy szabad szemmel jól látható szám: 2020-ban a költségvetés hiánya 5549 milliárd forint volt (miután a kormány hagyta elszállni – a fele épp decemberben jött össze, jórészt a nagy év végi pénzszórásnak köszönhetően). A kormány a járványválság előtt már épp azon volt, hogy az éves hiányt mindössze pár száz milliárd forintra szorítsa le, ezzel érdemben csökkentve az államadósságot.
Vagy egy konkrét (még ha kicsit demagóg is) példa: az egészségügyben végrehajtott jelentős bérfejlesztés 300 milliárd forinttal terheli a központi költségvetést. Jelentős emelést az orvosok kaptak, a szakdolgozók nem.
(Kiemelt képünkön: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)
|
Megint „elszámolta” magát a kormány: az eredetileg tervezett sokszorosa ment az egyházaknak és a határon túlra
|
Több mint háromszorosan túlteljesült a határon túlra, és hétszeresen az egyházaknak a Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül juttatott állami támogatások összege 2020-ban, a koronajárvány legkeményebb évében. Összesen 250 milliárd forint pluszkiadás jött össze, főként egyedi döntések nyomán.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210906_A_kormany_a_jarvany_alatt_sem_sajnalta_a_penzt_az_egyhazaktol_es_a_hataron_tulrol
|
2021-09-06 11:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Selena Gomez nyilvánosan mutatkozott szerelmével, egy papucsos pasival, és ez a hír igen csak megragadta Kovács András Péter fantáziáját. Vajon elfogadná-e az amerikai szupersztár őt is olyannak, amilyen. A merész gondolatkísérlet vizuális demonstrálására KAP a mesterséges intelligenciát hívta segítségül: vajon lehetne egy sokkal pufibb, sokkal kevésbé sármos Bandi és Selena egy szép, boldog pár?
|
Először látható a 9. leggazdagabb magyar "együtt mozgása" kormányközeli körökkel
|
Az Auchanba bevásárolni készülő Jellinek Dániel Indotek-csoportja nagy ingatlanfejlesztésbe foghat a fővárosi hegyvidék nemrég még állami tulajdonú telkén.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202136_kosar_ziccerbol_jellinek_daniel
|
2021-09-10 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ferenc pápa és Orbán Viktor: a katolikus tanítás szerint előbbi Szent Péter utóda, Krisztus földi helytartója, ám utóbbitól sem áll távol politikai hatalma isteni elrendelésének hangsúlyozása. Míg a pápa arra buzdít, hogy a hívők személyes példájukkal tegyék hitelessé a jézusi tanítást, a kormányfő a hagyományokra épülő, kulturális kereszténység „hadállásait” félti.
Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
|
Csaknem 150 új templom épült fel NER-ben
|
Itthon és a Kárpát-medence magyarlakta területein folyt az építkezés, több ezer templom újult meg. HVG-Ténytár.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202136_toronyirant_templomepites_renovalas_kormanyzati_tamogatassal
|
2021-09-12 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
A XIII. kerületben, a Népfürdő utca-Bodor utca-Jakab József utca-Dagálysétány utca által határolt telken egy olyan épületet akartak felhúzni, ami szembement a kerület építési szabályzatával, mivel jóval nagyobb lett volna, mint ami korábban állt ott. A nagy tömegű lakóház koncepciótervét idén májusban a Kerületi Tervtanács sem támogatta, ezért új terv készítését kérte a tervezőtől.
A visszafogottabb tervek nem futottak be, viszont szeptember 6-án megjelent egy kormányhatározat, ami nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította az ingatlanfejlesztést, így pedig az önkormányzat szerint az épület a korábban sem támogatott elképzelésnél még hatalmasabb lehet, településképi szempontból nem fog illeszkedni a kialakult környezethez, és nincs összhangban a városfejlesztési elképzelésekkel.
A beépíthetőség 10 százalékkal növekszik (mintegy 1240 m2),
a zöldfelületi minimum 5 százalékkal csökken (mintegy 620 m2),
az előírt parkolóhelyek 70 százalékát kell csak biztosítani.
A változtatások alapján azt írják, hogy így kis méretű, élhetetlen lakások lesznek kialakíthatók, akár teljesen északi tájolással. A zöldfelületi minimum csökkentésével, a zöldtetők megváltoztatott kedvezőbb beszámíthatóságával a klímavédelmi szempontok nem érvényesülnek. Úgy érzik, az önkormányzat kezéből kivették a településképi véleményezés lehetőségét, nem biztosított az épület környezethez való illeszkedése.
A XIII. kerületi önkormányzat szerint a döntés teljesen szakmaiatlan, semmibe veszi a Kerületi Építési Szabályzat előírásait, a városfejlesztési, illeszkedési szempontokat, a kormány pedig a befektetők érdekeit és a profit maximalizálását szolgálja ki a környék lakosaival szemben.
Felszólítják a kormányt és a beruházás koordinációjára kijelölt Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat, hogy a befektetőkkel szemben a környéken élők érdekeit tekintsék elsődlegesnek, a Kormány helyezze hatályon kívül a rendeletét, és ne vonja ki a hatályos kerületi építési szabályozás alól a beruházást.
|
Hiába tiltakozott az önkormányzat a túlméretezett lakóház ellen, a kormány elintézte, hogy még nagyobb lehessen
|
A XIII. kerületben, a Népfürdő utca-Bodor utca-Jakab József utca-Dagálysétány utca által határolt telken egy olyan épületet akartak felhúzni, ami szembement a kerület építési szabályzatával, mivel jóval nagyobb lett volna, mint ami korábban állt ott. A nagy tömegű lakóház koncepciótervét idén májusban a Kerületi Tervtanács sem támogatta, ezért új terv készítését kérte a tervezőtől.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/21/hiaba-tiltakozott-az-ellenzeki-onkormanyzat-a-tul-nagyra-tervezett-lakohaz-ellen-a-kormany-elintezte-hogy-meg-nagyobb-lehessen
|
2021-09-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A párbeszédes Szabó Tímea arról kérdezte írásban a honvédelmi minisztert, hogy megírtuk, hogy Orbán Viktor családjával együtt Rómába utazott egy, a honvédség tulajdonában álló repülőgéppel: Horvátországból utazott el és érkezett meg a miniszterelnök, ahol magáncélú programot bonyolított.
Azt írja, egy ilyen út ezzel a repülőgéppel 9 millió forintba kerül. A kérdése:
Mennyibe került, és ki állta a miniszterelnök családjának római útját?
Miért Horvátországban vették fel és vitték vissza őket, ahol egyébként magáncélú programot bonyolítottak?
Miért honvédségi repülőgéppel szállították őt és családját?
Németh Szilárd, a honvédelmi miniszter helyettese a válaszában lényegében azt írta: a hivatalos utak nyilvánosak, de a magánprogramok nem, vagyis nem válaszol arra, hogy miért Horvátországban vették fel őket honvédségi géppel.
|
Továbbra sem válaszolnak a kérdésekre Orbán római útjáról
|
A párbeszédes Szabó Tímea arról kérdezte írásban a honvédelmi minisztert, hogy megírtuk, hogy Orbán Viktor családjával együtt Rómába utazott egy, a honvédség tulajdonában álló repülőgéppel: Horvátországból utazott el és érkezett meg a miniszterelnök, ahol magáncélú programot bonyolított.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/21/tovabbra-sem-valaszolnak-a-kerdesekre-orban-romai-utjarol
|
2021-09-22 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021 szeptember 21., 20:42
comments 5
Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával az a kormányhatározat, amivel a kormány több mint 14,7 milliárd forintot dobott szét fideszes vezetésű fővárosi kerület között.
Az V. kerület önkormányzata 3 972 000 000 forintot kapott útfelújításra (polgármester: Szentgyörgyvölgyi Péter - Fidesz-KDNP);
A X. kerület önkormányzata 1 009 000 000 forintot kapott az újhegyi orvosi rendelő felújítására, az Újhegyi Uszoda és Strandfürdő fejlesztésére, a sportliget fejlesztésére és egy földút szilárd burkolattal történő ellátására (polgármester: D. Kovács Róbert Antal - Fidesz-KDNP)
A XVII. kerület önkormányzata 3 281 181 434 forintot kapott a Rákoshegyi Közösségi Ház fejlesztésére, útfelújításra; földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Horváth Tamás- Fidesz-KDNP )
A XX. kerület önkormányzata 911 220 081 forintot kapott a Kossuth Bölcsőde fejlesztésére, a pesterzsébeti Duna-parti sétány fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Szabados Ákos - független, de a Fidesz támogatta)
A csepeli önkormányzatnak 2 314 000 000 forint jutott útfelújításra és földút szilárd burkolattal történő ellátására. (polgármester: Borbély Lénárd - Fidesz–KDNP)
A XXII. kerület önkormányzata 600 milliót kapott az Elágazás park fejlesztésére és útfelújításra. (polgármester: Karsay Ferenc - Fidesz–KDNP)
A XXIII. kerületi önkormányzat pedig informatikai fejlesztésre és játszótér kialakítására kapott 230 540 027 forintot. (polgármester: Bese Ferenc független, de a Fidesz támogatta)
|
Csak a fideszes kerületeknek osztott ki fejlesztési pénzeket a kormány
|
Kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával az a kormányhatározat, amivel a kormány több mint 14,7 milliárd forintot dobott szét fideszes vezetésű fővárosi kerület között.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/21/csak-a-fideszes-keruleteknek-osztott-ki-fejlesztesi-penzeket-a-kormany
|
2021-09-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A kormány novemberben bólintott rá a magyar őstörténet-kutatás legújabb tudományos központjának tervére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmény létrehozását azzal indokolták, hogy a területet „modern interdiszciplináris módszerekkel” tárják majd fel.
A 24.hu – és a Magyar Idők – információi szerint már megszületett a döntés arról, ki irányítja az intézetet.
A miniszter nem tudományos körökből választott vezetőt, hanem a Központi Statisztikai Hivatal műszaki és üzemeltetési osztályán találta meg a számára leginkább megfelelő személyt Horváth-Lugossy Gábor József személyében.
Horváth-Lugossy főigazgató feladata lesz, hogy a mintegy 100 fősre tervezett MI-t menedzselje, amihez 800 millió forintos működési keretet szavazott meg a kormány.
Az eredetkérdés és a nyelvrokonság tavaly vált hirtelen politikai üggyé, amikor Orbán Viktor miniszterelnök egyszer csak szakított az eddig tudományos közmegegyezéssel, és kirgizisztáni látogatásán a tudományosan elfogadott finnugor helyett türk nyelvrokonságról beszélt a vendéglátóknak. Kásler Miklós miniszter ezt követően októberben jelentette be, hogy olyan intézet létrehozására tett javaslatot, ahol tényleg tudományos alapossággal járnak majd a végére a „régi türk–finnugor hipotetikus eredet- vagy nyelveredetvitának”.
Az intézet feladata egyebek között a magyarság őstörténete, a honfoglalás, a magyar középkor kutatása, vallástörténeti, néprajzi és népzenei kutatás, részvétel a kulturális turizmus, vallás- és zarándoklatturizmus fejlesztésében, továbbá a magyar identitás, hazaszeretet kifejeződésének történelmi bemutatása a magyar történelem korábbi évszázadaiból, és minderről angol és magyar nyelvű folyóirat kiadása.
|
800 milliós költségvetést kap Kásler álma, a Magyarságkutató Intézet
|
A kormány novemberben bólintott rá a magyar őstörténet-kutatás legújabb tudományos központjának tervére. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó intézmény létrehozását azzal indokolták, hogy a területet „modern interdiszciplináris módszerekkel” tárják majd fel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/01/04/kasler-miklos-magyarsagkutato-intezet-turk/
|
2019-01-04 14:36:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ismét megnéztük, mire költött a Szász Jenőnek gründolt kutatóintézet
|
Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20200709_igy-kell-felmosni-egy-szekhazat-evi-15-millioert-ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet
|
2020-07-09 15:21:00
| true | null | null |
Azonnali
|
|
Dr. Horváth-Lugossy Gábor lett a Magyarságkutató Intézet főigazgatója. A november közepén kiírt vezetői pályázatnak az ünnepek alatt hozták ki az eredményét. Azt már a kiírásban sejteni lehetett, hogy nem szakmai jelölt fogja vezetni a Kásler Miklós emberierőforrás-miniszternek kedves területet, ugyanis ott a történészek mellett kifejezetten jogászok indulását is lehetővé tették. A jogi végzettségű, a nyilvánosság előtt ismeretlen Horváth-Lugossy korábban több helyen is dolgozott az államigazgatásban, volt az NFM-ben, miniszteri kabinetfőnök és a KSH-ban is többek között.
A Válasz Online információi szerint Horváth-Lugossy a Magyar Idők kultúrharcos cikksorozatáról elhíresült Szakács Árpád közeli barátja és üzleti partnere: Horváth-Lugossy annak a társasházkezelő cégnek a tulajdonosa, ahol korábban Szakács is dolgozott, a tulajdoni lap szerint pedig Szakács könyvkiadó cége, a Kárpátia Studió Horváth-Lugossy lakásában működik. Ez azt jelenti, hogy a Magyarságkutató újdonsült vezetőjének a lakásából adják ki többek között a trianonos összeesküvés-elméletekben és áltudományos alternatív történelemben utazó Raffay Ernő könyveit.
Hogy ténylegesen ki fogja szakmai szempontból irányítani a 800 millió forintos költségvetéssel induló intézményt, még nem tudni, ahogy végső helye sincs még a Magyarságkutatónak. Egyelőre a Várban, az Úri utcában van a székhelyük, ott, ahonnan a levéltárnak előkészítetlenül, az iratállományt veszélyeztetve kellett kiköltöznie – de kérdés, hogy az egyáltalán most beköltözhető-e. Az intézet állományát egyelőre kb. százfősre tervezik, ennek fele az eddig önálló Nyelvstratégiai Intézetből kerül ki, melyet a most felálló Magyarságkutatóba integrálnak.
Az új intézetnek a kiírás szerint egy sor témakör tartozik a profiljába. A honfoglalás előtti magyar történelem, a magyar őstörténet és középkor interdiszciplináris kutatása, néprajzi és népzenei kutatások mellett oktatás, képzés, kulturális és zarándoklatturizmus szervezése is tartozik többek között hozzájuk, valamint „a korai magyar történelem helyének vizsgálata a XXI. századi magyar önazonosságtudatban”.
Hogy a kásleri felfogásban a magyar őstörténet nem utolsósorban mai identitáskérdés, már eddig is többször kiderülhetett. Az onkológusból lett miniszter korábban is szeretett megszólalni a legkülönbözőbb témákban, és a magyar őstörténetről is megvan a maga véleménye. Szívesen él olyan hangsúlyokkal, amelyek a tudományos főárammal szemben az „alternatív őstörténészek” laikus vízióira rímelnek: a finnugor nyelvrokonság megkérdőjelezése, a hun leszármazás és a magyarság keleti kapcsolatainak preferálása, miközben nem utasítja el azokat az összeesküvés-elméleteket, melyek az akadémiai közegben valamilyen egyoldalú, a nemzet igaz történetét elhallgatni akaró hatalmat látnak.
Korábban ezek a nézetek, bár szám szerint elég népszerűek, inkább csak a „történelmi alvilág” környékén terjedtek. Káslerrel azonban lett egy óvatos felső támogatójuk – egy időben azzal, hogy a keleti diplomáciában Orbán Viktor is egyre inkább él olyan áltudományos fordulatokkal, mint hogy „a magyar a türk nyelvekkel áll rokonságban”. Kásler Miklós leginkább azzal hökkentette meg (nem sokkal a választások és a miniszteri kinevezése előtt) a tudományos közvéleményt, hogy egy formálisan általa vezetett genetikai kutatás után bejelentette:
az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.
A tömörségében is meglepően sok nonszenszt tartalmazó állítás akár egyszeri rossz fogalmazásnak is tekinthető lenne, de a miniszter más nyilatkozatai is sajátos őstörténeti elképzelésekről tanúskodnak.
A Magyarságkutató Intézetről Kásler azt mondta, hogy az „véget vetne a régi türk–finnugor vitának”. Az ambiciózus tervet árnyalja, hogy a tudomány szerint ilyen vita már legalább száz éve nincs, a nyelvrokonság csak az áltudományban utazók számára maradt kérdéses. Ettől függetlenül persze az etnogenezis, az őstörténet és a korai magyar történet rengeteg izgalmas, válaszra váró kérdést rejt magában, amelyek kutatásra érdemesek. Az is biztos, hogy – ez Káslerék egyik érve az új intézet mellett – szükséges a jobb együttműködés az egyes tudományágak között. A korábban domináns nyelvtörténet és az írott forrásokon alapuló történettudomány mellett az utóbbi évtizedben egyfelől a régészet, másfelől az archeogenetika biztat nagyon izgalmas új eredményekkel – a magyarok nyugatra vándorlásával és a honfoglaló népesség összetételével kapcsolatban már most is fontos, új eredmények vannak.
A fura, hogy az Emmi nem a meglévő tudásközpontokra épít, hanem létrehoz egy teljesen új, közvetlenül a minisztérium alá tartozó intézetet. Ez különösen annak tükrében érdekes, hogy nem egészen egy éve a kormányzat már létrehozott egy, a szakmában ellentmondásosan megítélt és némi gyanakvással szemlélt másik képződményt, a magyarságkutatóéhoz egészen hasonló profillal. Ez a László Gyula Intézet, amelynek tényleges szakmai tevékenységéről azóta sem tudni semmit, de szintén lényegében az MTA-val szemben kívántak vele egy ellenbázist csinálni.
Emmi-közeli forrásokból megtudtuk, hogy tervben is van a László Gyula Intézet integrálása, eszerint az a közeljövőben már a Magyarságkutató intézet alá fog tartozni. A minisztérium nemzetközi, többek között német, brit, finn példákkal indokolja, hogy saját maguk alá, nem pedig mondjuk az MTA-hoz rendelték a Magyarságkutatót.
Borítókép: Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének részlete MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
|
Elindult Kásler Magyarságkutató Intézete, a szakma nem ismeri a kinevezett vezetőjét
|
Január elsején hivatalosan felállt a Magyarságkutató Intézet, az új, Emmi alá tartozó intézmény, amit Kásler Miklós miniszter leginkább az őstörténet megújításával összefüggésben szorgalmazott. Kásler a finnugor rokonsággal szemben az „alternatív” nézetek pártolója, a nevében korábbi időszakokat idéző „magyarságkutatás” a szívügye. A rapid pályázatban kiválasztott vezető már megvan, a kutatóknak azonban teljesen ismeretlen.
| null | 1 |
https://index.hu/techtud/2019/01/04/kasler_miklos_magyarsagkutato_ostortenet_emmi_horvath-lugossy_gabor/
|
2019-01-04 16:40:00
| true | null | null |
Index
|
Czeglédy Csaba a Human Operator Zrt. ügyében a Kecskeméti Törvényszéken folyó tárgyaláson, szerdán tagadta, hogy azok a nagyságrendileg tízmillió forint értékű aranylemezek, amelyeket egy osztrák bankfiókban találtak, a magánvagyonát képeznék. Állítása szerint az a Human Operator Zrt. megtakarításainak egyik formája; a vásárlásról az igazgatóság tagjai döntöttek, ő pedig csak némettudása miatt vett részt a tranzakcióban.
Az ügyvédiiroda-vezetőként, valamint szombathelyi önkormányzati képviselőként és bizottsági elnökként is dolgozó elsőrendű vádlott a tárgyaláson úgy fogalmazott:
nem azért nem találtak bűncselekményből származó vagyont, mert olyan ügyesen elrejtettem, hanem mert nincs.
Ugyanakkor jogi nonszensznek nevezte, hogy a vádhatóság az ő és két tulajdonostársa, valamint az általa vezetett ügyvédi iroda részére folyósított kölcsönt „bűncselekményből származó gazdagodásként” állítja be. Mint mondta, a kölcsönszerződések mögött polgári jogi megállapodások állnak „valós fedezetekkel”.
Az ügyvédi iroda munkatársai pedig a Human Operator Zrt. jogi feladatait ellátva nagyrészt ledolgozták a tartozást. A fennmaradó összeget a mai napig folyamatosan törlesztik
Az elsőrendű vádlott és társai ellen költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség 2019 februárjában a Szegedi Törvényszéken. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése és a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A Surányiné Pólik Edina vezette tanács előtt zajló tárgyaláson a politikus-jogász a rendszeres, nagy összegű készpénzfelvételekkel kapcsolatosan kifejtette: az iskolaszövetkezetek révén havonta mintegy 4500-5500 munkavállaló dolgozott a közvetítésükkel, akiknek mintegy 200 millió forint volt a bére. A dolgozók nagy része készpénzben kapta meg járandóságát, mivel vagy nem volt bankszámlaszáma, vagy nem adta meg. Így kapta meg pénzét a felnőtt munkavállalók egy része is, mert sokaknak inkasszóval terhelt volt a számlája. Kifizetésük havonta mintegy 30 millió forint, éves szinten pedig mintegy 360 millió forint készpénzmozgást igényelt. A vád szerint a Human Operator Zrt. két generál-alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek. A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vagy csak részben vallották be, és elmulasztották azokat befizetni. A bűnszervezet mintegy 6 milliárd 215 millió forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Czeglédy Csaba szerint „a fordított áfa kérdése jól mutatja a jogi környezet bizonytalanságát”, hiszen gyanúsításakor, 2017 nyarán az ügyészség olyan NAV-os határozatokra hivatkozott, amelyeket a NAV saját hatáskörében már visszavont – tette hozzá. Kifejtette: az Európai Unió Bíróságának határozata alapján jogellenesen állították ki megbízóiknak a fordított adózás szerint a számlákat, mert az egyenes adózás szerint kiállítottak voltak jogszerűek. A vádhatóság szerint azonban
az a bűnös magatartás, hogy a Human Operator Zrt. egyenes adózás szerint kiállított számlákat fogadott be.
A jogász-politikus hozzátette: a Human Operator Zrt. nem igényelt vissza a számlák alapján áfát, bár az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében ezt jogszerűen megtehette volna. Összegzésként elmondta: mivel 2015-ben a Human Operator Zrt.-nek nem keletkezett áfabefizetési kötelezettsége, így nem is károsíthatta meg a költségvetést.
Az ügy harmadik vádpontjával kapcsolatban úgy fogalmazott: „2018 márciusában azért gyanúsították meg gazdasági csalással, hogy ismét őrizetbe vehessék”. Mint mondta, Szombathelyen akkor egy nap alatt összegyűlt a képviselőjelöltségéhez szükséges aláírás, így ismét megillette volna a mentelmi jog. Így fordulhatott elő, hogy március 1-jén mentelmi joga folytán szabadlábra helyezték, majd március 2-án, mivel költségvetési csalás miatt már nem tehették, gazdasági csalás ügyében ismét őrizetbe vették – tette hozzá.
Tavaly januárban a Szegedi Törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája elfogultságot jelentett be, ezért a Szegedi Ítélőtábla az eljárás lefolytatására a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki. A tárgyalás csütörtökön folytatódik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Balogh Zoltán
|
Mindent tagad a milliárdos adócsalással vádolt Czeglédy Csaba
|
Czeglédy Csaba a Human Operator Zrt. ügyében a Kecskeméti Törvényszéken folyó tárgyaláson, szerdán tagadta, hogy egy osztrák bankfiókban talált, nagyságrendileg tízmillió forint értékű aranylemezek a magánvagyonát képeznék. Állítása szerint az a Human Operator Zrt. megtakarításainak egyik formája, a vásárlásról pedig az igazgatóság tagjai döntöttek, ő csak német tudása miatt vett részt a tranzakcióban.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/czegledy-csaba-tagadja-hogy-aranylemezek-tartoznanak-a-maganvagyonahoz/
|
2021-09-22 21:14:02
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
– Tizenkilencmillió forintot szavazott meg magának a volt polgármesterünk és a képviselő-testület 2016 márciusában. Minderről községünk jelenlegi vezetője, Tóth Szabolcs számolt be a testület 2019. őszi megalakulása után tartott közmeghallgatáson. A polgármester megjegyezte, hogy a részletek még számára sem tiszták – mondta a Blikknek Farkas János, a Tolna megyei község egyik önkormányzati képviselője, aki feljelentést tett az ügyben.
– Azt viszont Tóth Szabolcs megemlítette, hogy a jutalmat a víziközműszámláról fizették ki, és másfél év múlva utalták oda vissza. Ez szerintem bűncselekmény, hiszen a jutalomként felvett összeg olyan forrásból lett kifizetve, amelynek a célja ettől eltérő volt – magyarázta Farkas.
Hogy miért kellett a víziközműszámlához nyúlni, ami nem a városvezetés jutalmazását szolgálja, illetve miért csak másfél év után került oda vissza az összeg, egyelőre nem tisztázott, legalábbis a helybeliek előtt. A rendőrség viszont talált rajta fogást, hiszen a nyomozás után vádemelési javaslattal éltek.
Ez is érdekelheti: Letartóztatták Siklósnagyfalu polgármesterét: sikkasztással gyanúsítják
Az önkormányzati képviselő hozzátette, hogy a kifogásolt jutalommal kapcsolatban felmerült az is, hogy a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv hamis. Az egyik ügyészségi határozatban az áll, hogy a volt jegyzőt gyanúsítottként is kihallgatták a közokirat-hamisítás gyanúja miatt.
– Mondtam is a jegyzőnek, „figyeld meg, börtönbe fogsz még kerülni”, de nem hallgatott rám – mesélte lapunknak Farkas.
A volt és a jelenlegi polgármester, valamint az előző jegyző megkeresésünkre eddig még nem reagált. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság az iratokat 2021. augusztus 4-én a Paksi Járási Ügyészségnek küldte meg.
Rejtegetik az iratokat
Büntetőeljárás folyt közérdekű adattal visszaélés gyanúja miatt is, amelyet végül tavaly márciusban bűncselekmény hiánya miatt megszüntettek. Farkas János a településen megvalósított csatornaberuházással kapcsolatban több visszaélés-gyanús dologra bukkant. „Mivel szerettem volna ezekben tisztábban látni, közérdekű adatigényléseket nyújtottam be a jegyzőhöz, ám a kért dokumentumokat a mai napig nem kaptam meg” – tette hozzá.
|
Kitört a botrány Iregszemcsén, az előző polgármester a vízdíjszámláról adott jutalmat saját magának
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/iregszemcse-polgarmester-jutalmazas-feljelentes-nyomozas-kozokirat-hamisitas/fm5fcgs
|
2021-09-23 00:00:00
| true | null | null |
Blikk
|
|
Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat takarta ki - derítette ki a Direkt36.
A Direkt36 még áprilisban robbantotta ki a Fudan-ügyet belső dokumentumok, többek közt a február 24-i kormányülésre készült minisztériumi előterjesztés alapján. A cikkből derült ki, hogy a magyar kormány egy kínai állami óriásvállalattal szeretné megvalósítani a magyar felsőoktatás elmúlt évtizedeinek egyik legnagyobb beruházását, a sanghaji elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építését. Az erről szóló minisztériumi előterjesztés szerint a kormány által 540 milliárdosra becsült építkezés jelentős részben kínai alapanyagokból, kínai munkával, és nagyrészt kínai hitelből valósulhatna meg, amit Magyarország fizetne.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, ha közelről akarod látni, hogyan tárunk fel ilyen ügyeket!
A cikk megjelenése után az ellenzék többek között azzal támadta a Fudan-projektet, hogy a beruházással a kormány kínai gazdasági-politikai érdekeknek szolgáltatja ki, és eladósítja az országot. A kormány ezekre a kritikákra többek közt azzal reagált, hogy még semmi sem dőlt el, se a hitelről, se a kivitelezésről nem állapodtak még meg senkivel.
Karácsony Gergely főpolgármester közérdekű adatigényléssel kérte ki még áprilisban a kínai egyetem építéséről hozott kormányzati határozatokat. Három hónappal később, július közepén a Miniszterelnöki Kormányiroda úgy küldte el a kért szövegek egy részét, hogy abból bekezdéseken, oldalakon keresztül több dolgot kitakartak.
2021 július 12., 12:53
Még azt is kitakarták, hogy ki készítette az anyagot, ami alapján a kormány stratégiai együttműködést köt a kínai egyetemmel.
Karácsony ugyanazokat az iratokat kapta meg cenzúrázva, amiket korábban a Direkt36 megszerzett. A két verziót összehasonlítva könnyen beazonosítható, milyen információkat tartott túlságosan érzékenynek a kormány. Az egyik az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) az előterjesztésen dolgozók közül néhány ember neve. Illetve minden olyan szövegrész, amely egyértelműen arra utal, hogy a kormány mindenképpen kínai hitelből akarja megvalósítani a beruházást, ráadásul egy kínai céggel már megkezdte a projekt előkészítését.
Ezek a kitakart részek cáfolják Palkovics László, az ITM vezetőjének állításait, aki az elmúlt hónapokban például többször is letagadta, hogy csakis Kínától vehetnék fel az építkezéshez szükséges sok száz milliárdos hitelt.
“Kaptunk ajánlatokat kínai és más bankoktól, cégektől” - mondta a miniszter az Indexnek április végén, később pedig a ferencvárosi kerületi lapnak állította azt, hogy “fogunk kérni ajánlatot európai bankoktól, az EBRD például tipikusan alkalmas erre”.
Palkovics előterjesztése valójában bekezdéseken keresztül részletezi, hogy “a beruházás megvalósításához, a beruházási összeg 80%-át kitevő mértékben, a China Development Bank kedvező feltételek mellett hitelt tud nyújtani”, majd az előterjesztés legvége oldalakon át ismerteti a Kínai Fejlesztési Bank konkrét előzetes hitelajánlatát. A főpolgármesternek elküldött verzióból ezek a részek is mind kimaradtak.
A Miniszterelnöki Kormányiroda nemcsak a kínai finanszírozásra utaló részeket húzta ki feketével, hanem a kínai kivitelezést taglaló bekezdéseket is. Ezekben például részletesen szerepel a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat ajánlata, mely 338 milliárd forintért, az ITM 540 milliárdos számításánál olcsóbban húzná fel a kampuszt (a Direkt36 ezt az ajánlatot is bemutatta már az ügyet kirobbantó cikkében).
A kormányiroda a cenzúrát azzal magyarázta, hogy “a kitakart adatok az üzleti titok körébe tartoznak, valamint (…) további döntések megalapozását szolgálják”. Karácsony szerint viszont “a letakart részeket a magyarok orrára nem akarják kötni, a kínaiak viszont nyilvánvalóan ismerik a részleteket. Suttyomban akarják eladósítani az országot, titokban akarják szolgálni a magyar fiatalok helyett a kínai befolyást” - írta Facebookján a főpolgármester.
A fővárosi önkormányzat a Direkt36 megkeresésére elmondta, hogy szerintük a kitakarásokon túl az ITM formailag sem teljesítette a közérdekű adatigénylést, ezért Karácsony a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH) fordul.
|
A legkínosabb információkat takarta ki a Fudan-iratokból a kormány
|
Úgy hozta nyilvánosságra a közpénzből épülő Fudan Hungary Egyetemről szóló terveit az Orbán-kormány, hogy az iratokból kizárólag a számára kellemetlen, politikailag érzékeny információkat takarta ki - derítette ki a Direkt36.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/23/a-legkinosabb-informaciokat-takarta-ki-a-fudan-iratokbol-a-kormany
|
2021-09-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Pazar posztot rakott ki Facebookra Boldog István fideszes országgyűlési képviselő.
Arról a Boldog Istvánról van szó, akit az ügyészség a kabinetfőnökével, Fehér Petrával és másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolt meg hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt.
A vád szerint a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Egy másik vádpont szerint a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből. Még Törökszentmiklós ellenzéki polgármesterét is megkörnyékezték azzal, hogy Boldog István országgyűlési képviselői kampányához kérnék el a megítélt pályázati összeg 20 százalékát.
Az Országgyűlés áprilisban felfüggesztette Boldog mentelmi jogát. Júniusban a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén Boldog István és Fehér Petra is ártatlannak vallották magukat, a másik hét vádlott közül négyen részben vagy egészen bevallották, hogy vissza kellett osztani a pénzeket, amiben részt is vettek.
Múlt héten volt a per előkészítő ülése. Ezen mindent beismert a Boldog-ügy egyik vádlottja, első fokon 2 év felfüggesztettet kapott. Bár nagy szerepe nem volt a közbeszerzések manipulálásban, G. Vanda több hónapig volt előzetesben, miközben Boldog István elsőrendű vádlottként végig szabadlábon védekezhetett.
Mivel Boldog ártatlannak vallja magát, ezért a rendes tárgyalás is megkezdődik majd, de legkorábban csak januárban. Vagyis esély sincs rá, hogy a választások előtt ítélet szülessen a fideszes képviselő korrupciós ügyében.
Na, és akkor így érkeztünk el Boldog István posztjához. Ebben a fideszes képviselő arra hívja fel a figyelmet, hogy hamarosan indul a TOP Plusz átfogó fejlesztési csomag, „amely óriási lehetőség lesz térségünk összes települése számára. Nagyon fontosnak tartom, hogy a térségünk polgármesterei a lehető legalaposabb tájékoztatást kapjanak a programról, mert így a települések számára a legjobb pályázati konstrukciókat nyújthatják be a programban. Mindent megteszünk azért, hogy térségünk tovább fejlődjön!”
|
Boldog István EU-s pályázatokról ad tájékoztatást polgármestereknek
|
Pazar posztot rakott ki Facebookra Boldog István fideszes országgyűlési képviselő. Arról a Boldog Istvánról van szó, akit az ügyészség a kabinetfőnökével, Fehér Petrával és másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolt meg hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/23/az-ugyeszseg-azzal-vadolja-hogy-eu-s-palyazatokbol-kert-vissza-penzt-polgarmesterektol-de-boldog-istvan-ezzel-mit-sem-torodve-eu-s-palyazatokrol-ad-tajekoztatast-polgarmestereknek
|
2021-09-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A férfi kifizette a pénzt az ügyvédnek, aki ezek után kért egy fazék birkapörköltet is, amit még az ítélethirdetés előtt meg is kapott.
2014-ben aztán újra megkereste ezt az ügyvédet a férfi, akinek most nem a lánya, hanem a testvére ellen indult büntetőeljárás ittas vezetés miatt. Az ügyvéd ebben az esetben is felajánlotta a segítségét újabb kétmillió forintért cserébe.
Az nem derült ki, hogy a pénzen felül ebben az esetben is kért-e birkapörköltet, csak azt tudni, hogy nem ismerte el tettét és panasszal élt a gyanúsítás ellen.
|
Kétszer kétmillió forintot és birkapörköltet kért ügyfelétől egy korrupt ügyvéd
|
Korrupció miatt indult eljárás egy szolnoki ügyvéd ellen a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye szerint. Miután 2011-ben megkereste őt egy férfi, akinek a lánya ellen közúti baleset okozása és segítségnyújtás elmulasztása miatt indult büntetőeljárás, az ügyvéd azt ajánlotta neki, hogy kétmillió forintért cserébe elintézi, hogy ne vegyék el a lánya jogosítványát, és csak pénzbüntetést kapjon.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/24/ketszer-ketmillio-forintot-es-birkaporkoltet-kert-ugyfeletol-egy-korrupt-ugyved
|
2021-09-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Mikortól érdemes böngészni a tőzsdei közleményeket, mikor lép tőzsdére az MVM?
A tőzsdére lépésről a tulajdonos, a magyar állam dönt. Nekünk azokat a munkákat kell elvégeznünk, amik lehetővé teszik a tőzsdei jelenlétet. December közepén teszünk egy tőzsdeképességi jelentést a tulajdonosnak a hitelminősítésről, a belső folyamatokról, az elvégzett szervezeti módosításokról. Onnantól a tulajdonoson múlik, hogy mikor indul a kibocsátás.
A portfóliótisztításon, a hitelminősítők pozitív bírálatán túl mi kell még a részvénykibocsátáshoz?
A fentiek mellett például publikálható formába kellett önteni a stratégiánkat, új szervezeti és működési szabályzatot írni, rengeteg feladatunk volt. Illetve már idénre vonatkozóan IFRS-sztenderdre állunk át.
Mióta és miért tervezték a tőzsdei bevezetést?
Alapvetően finanszírozási kérdés miatt indítottuk el a folyamatot. Az MVM finanszírozását euró- és forintalapú hitelek, banki megállapodások biztosítják. Viszont elértünk egy olyan méretet, amikor látni lehetett, hogy több finanszírozási pillérre van szükség. Ezért készítettünk egy finanszírozási útitervet, ennek volt a része a szeptember eleji, 55 milliárd forint névértékű kötvénykibocsátás is.
Az MVM az első közvállalat, mely kötvényt bocsátott ki. Miért döntöttek úgy, hogy ha adósságot kell vállalni, akkor ez ilyen módon történjen?
Nyilván ez egyfajta felkészülés is volt a tőzsdei megjelenés előtt. Az is biztos volt, hogy a másodpiacon azok a befektetők jegyzik le majd a kötvényeket, akik eddig is finanszíroztak bennünket. Itt a futamidő igazán érdekes. A bankpiacokon 5-7 éves futamidejű kötvények érhetőek el, a kötvénypiacon viszont ennél jóval hosszabb futamidőre is van kilátás, ezért is léptünk ebbe az irányba, hiszen a mi finanszírozási ciklusunk jellemzően hosszú, mert hosszú élettartamú hálózati, erőművi eszközöket biztosítunk belőlük.
A kötvénykibocsátás nemcsak az eszközök finanszírozásáról szólhat, hanem a felvásárlásokhoz szükséges forrásról is: tavaly ősszel az MVM megvette a legnagyobb cseh földgázszolgáltatót, az Innogy Ceská Republikát, idén januártól pedig üzemel a krki cseppfolyósgáz-terminál (LNG). Ezek a tervezett első lépések a régiós terjeszkedésben; mik a további célpontok, és mely piacokon?
Ha eszközalapú elköteleződésről beszélünk, az 2014-ben kezdődött, egy pici erdélyi vízerőműről van szó. A markáns megjelenés az valóban az ön által említett csehországi vásárlás és horvátországi megjelenés volt. Az új stratégiánk egyik fontos eleme a külföldre lépés volt, majd a regionális terjeszkedés a szomszédos országok piacainak elemzését követően. Elsősorban a V4-országokat és a Nyugat-Balkánt, vagyis Szerbiát, Boszniát, Észak-Macedóniát céloztuk meg, illetve Romániát. Az MVM egyébként mára már 23 országban van jelen, amelynek zöme európai ország, de Kínában is van érdekeltségünk.
Kérem, hogy szűkítsük a kört, hol vásárol legközelebb az MVM?
Részleteket nem említhetek. Év végéig 2-3 tranzakciót látok, ami befejeződhet.
Rendben. Más: Mészáros Lőrinc cége, az Opus 2017-ben 5,9 milliárd forintért vette az RWE Mátrai Erőműben birtokolt többségi részvénycsomagját, amit a magyar állam 2020-ban az összes külső és egyéb adóssággal együtt mintegy 22 milliárdért vásárolt vissza, úgy, hogy 2017 óta minden évben veszteséget termel az erőmű, tavaly 42 milliárd forintot. A magyar energiaellátásban megkérdőjelezhetetlenül fontos az erőmű szerepe, de egyelőre nem tűnik úgy, mintha jól járt volna így ezzel az állam. Hogy látja?
Hadd pontosítsam viszont, hogy a biomasszát előállító Geosolt, a mélyépítő céget, az erőmű-karbantartót, az összes leányvállalatot megvettük a Mátrai Erőművel együtt. Én úgy látom, hogy egy nagyon szerethető projektet nyertünk meg. Nagyon nagy lehetőségek, hozamok rejlenek benne, az értékelés mögött ezek is meghúzódtak. Az erőmű megszerzésével olyan támogatásokhoz is hozzájuthatunk, amikhez egyébként nem lett volna lehetőségünk. Az egész értéklánc cash flow-ja, termelt értéke jóval meghaladja a vételárat: ha úgy tetszik, nem a Mátrai Erőmű múltját, hanem a jövőjét vettük meg.
Ebben igaza van, de a külső adósságok kifizetése, a lignit kivezetése, az átállás gázüzemre, a rekultiváció óriási összeget emészt fel, plusz a szén-dioxid-kvóta ára is elkezdett emelkedni, ráadásul korábban talán olcsóbban meg lehetett volna venni az erőművet. Ha valóban arra keressük a választ, hogy jó üzletet kötött-e az állam, akkor tulajdonképp azt érdemes megnézni, volt-e bárki más, aki kifizetett volna ennyi pénzt egy ilyen állapotú erőműre, volt-e versenytárs, aki komoly potenciált látott a Mátraiban?
Sokszor hallom, hogy az adófizetők pénzéből vásároltuk az erőművet, de mi egy fillér adófizetői pénzt sem kaptunk. Nem szorulunk rendszeres költségvetési támogatásra, mi fizetünk be 240-250 milliárdot évente a költségvetésbe adók, járulékok formájában. A Mátrai Erőmű felvásárlásának lezárulta, tavaly március óta 4,5-5 milliárdos költséget tudtunk megtakarítani. Ahogy említette, a növekvő kvótaárak miatt biztosítani kell a működést, hiszen Észak-Magyarország, illetve Kelet-Budapest, Zugló és Kerepes energiaellátása másképp nem megoldott. Emellett olyan gazdasági lehetőségek is megnyíltak a felvásárlással, amikbe most még nem szeretnék belemenni. Az energetikában betöltött szerepén kívül a Mátrai Erőmű egyébként a térség egyik legfontosabb munkáltatója. Ezért sem mindegy, hogy mi lesz a sorsa. A North Hungary in Transition (LIFE) projekt keretében az erőmű aktív szerepet vállal a térségi munkahelyek megőrzésében és fejlesztésében is.
Az adás-vétel kockázatelemzését a PWC végezte, ám rengeteg kitakart rész van a dokumentumban. Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan emiatt pert indított az MVM ellen, kérve a kitakarásmentes verziót, s a Fővárosi Ítélőtábla első fokon helyt adott ennek, másodfokon elutasította, az indoklás lényege a nemzetbiztonsági érdek volt. Milyen nemzetbiztonsági érdeksérelmet lát abban, hogy – mondjuk – én elolvasom a PWC teljes kockázatelemzését?
A tranzakcióink részleteinek nyilvánosságra hozása nem szerencsés, mert ez komoly versenyhátrányt jelent számunkra piaci szereplőként, illetve egy átvilágítási dokumentum részletes megállapításai rossz kezekben ellátásbiztonsági és így nemzetbiztonsági kockázatokat hordozhatnak. Ugyanakkor tudjuk, hogy vannak az állami tulajdonból adódó kötelezettségeink is, ezért az adásvétel alapadatait teljesen nyilvánosságra hoztuk, illetve a kért dokumentumokat is megismerhetővé tettük bizonyos részek kitakarásával.
Miközben tervezett javítás alatt állt a Mátrai 5. blokkja, problémák adódtak a gőzturbinával, s emiatt leállt a 3. és a 4. blokk. Mi volt a meghibásodás pontos oka, egyáltalán: milyen állapotban van most az erőmű?
Az erőmű 60 éves, emberi léptékkel nézve 110-120 éves, fogalmazzunk úgy, hogy nem mai gyerek, egy ilyen korú ember is be-bevonul a kórházba, mert kezelésre szorul. Az 5. blokkon éves tervezett karbantartást végeztünk, míg másik két kisebb blokkon váratlan alkatrész-meghibásodás történt emlékeim szerint. A mi megközelítésünkben ezek teljesen normális üzemi események.
Ezek miatt döntöttünk úgy, hogy a két nagyon öreg 100-as blokkot leállítottuk, a három 200-as pedig működik, az egyik mindig tartalékban van. Az új kazántelepet is azért létesítettük, hogy ha az összes blokkunk állna, a gőzellátást akkor is biztosítani tudjuk, el tudjuk látni az ipari parkot hővel, villannyal.
A 2017-es, még a Mészáros-időszakból származó víz- és légszennyezési ügyben indult új eljárással a mostani vezetésnek még van dolga?
Nincs, lezárult, a környezetvédelmi hatóság teljesítettnek tekinti az ezzel kapcsolatos előírásokat.
A nemzeti klímaterven belül a legnagyobb teher a legnagyobb ÜHG-kibocsátó szektorra, az energiaszektorra hárul, teljesen át kell alakulnia a szektornak, a szénnek 2040-re el kell tűnnie. A verebek azt csiripelik, hogy az ITM a korai cselekvés stratégiát választja. Hogy lehet teljesíteni a szigorú menetrendet?
Időarányosan messze túlteljesítjük a 2030-as fotovoltaikus vállalásokat (6500 megawatt), már most 2300 körül járunk, a napelemes célkitűzéseket 2024–25-re el fogjuk érni. A nukleáris létesítmények kapacitásfenntartása, a hidrogén alternatív felhasználásával kapcsolatos előkészítői munka, kísérletek szintén dinamikusan haladnak, európai mércével mi most igen jól állunk az ÜHG-kivezetésben. A Mátrai Erőművön kívül nincs szenes-lignites kapacitás, amit ki kellene vezetni.
Forduljunk Paks felé: többéves csúszásban van a Paks II. projekt, az orosz hitel törlesztését is csak 2031-ben kell elkezdeni 2026 helyett, a blokk termelését a törlesztés megkezdéséhez kötötték. Ennek tükrében elgondolkodott azon az MVM, hogy az energiaellátási biztonság érdekében az 1-es blokk 2032-ben lejáró engedélyére kér egy 10 éves hosszabbítást?
A Paks II beruházás nem az MVM Csoporthoz tartozik, ugyanakkor a nukleáris kompetenciák terén megkerülhetetlenek vagyunk. Teljesen más a geopolitikai környezet, mint amikor döntés született a Paks II-es beruházásról. Európában mindenhol felgyorsult a szenes erőművek kivezetése. Ilyen értelemben az, aki nukleáris kapacitást épít, geopolitikai erőt létesít. Mivel energetikai szempontból lenne értelme, tulajdonosi oldalról nálunk is felvetődött, hogy vizsgáljuk meg a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításának a lehetőségét.
Ez a fő kérdés: bírják-e még 2042-ig az alkatrészek?
Így van. A mai Paksi Atomerőmű nem ugyanaz, mint amit anno megépítettek. Folyamatosan fejlesztjük, modernizáljuk, így a mai napig az egyik legbiztonságosabb létesítmény. A normál fejlesztéseken túl bizonyos elemeket a fukusimai események után javítottunk, cseréltünk, most is folyamatban van egy kiemelt irányítástechnikai rekonstrukció.
Plusz ott van a kereskedelemtechnikai kérdés, hogy a termelt villanyáramnak hol lesz a helye, ha tovább termelnek a blokkok, és itt már az egész régiót figyelembe véve kell gondolkodni.
A szlovák atomerőmű-fejlesztés folytatásáról nagy viták zajlanak, a cseheknél hasonló helyzet van, pótolniuk kell a kieső szenes kapacitást is. A horvátok, a szerbek aktív megújulóenergia-fejlesztésbe fogtak, a szerbeknek, a bosnyákoknak – közeledve az EU-hoz – szintén gondolni kell a szenes erőművek leszerelésére. Meglátjuk, mit tudunk csinálni a plusz 10 évvel, ha folytatódik a termelés, de mivel a világ energiaigénye évről évre növekszik, az alaperőművek által termelt energia felértékelődik. Plusz ott van egy hasonló mélységű jogi munka is, amit a jogászainknak a korábbi üzemidő-hosszabbításkor el kellett végezniük. Ezen is át kell rágni magunkat. Ez egy összetett és hosszabb folyamat. Döntés rövid távon nem várható.
Az Óbudai Gázgyár kármentesítése mikor kezdődhet el? Fónagy János egy parlamenti kérdésre azt a választ adta, önök egy monitoringrendszerrel kezdik meg a szennyezett talaj feltárását, és egy jóváhagyás már megvan ehhez, a Fővárosi Önkormányzaté még nincs. Hogy áll az ügy?
Úgy, ahogy ön most felvázolta.
Ennyi?
A gázgyár kármentesítése európai szinten is az egyik legbonyolultabb feladat. Az üzem 1984-ben állt le, a kármentesítési ügy a 80-as évek vége óta húzódik, és most már kicsit személyes ügyemnek is érzem, hogy lezárjuk, pedig ez egy örökölt dolog, amit anno a Főgáz megvásárlásával kaptunk. Elég komplex a megoldás, mert a terület fővárosi és Graphisoft-tulajdon, ám kármentesíteni nekünk kell, de mások hozzájárulása is szükséges ehhez. A technológiát már kiválasztottuk, de kell a helyi civilek, a kerület, a kerületi lakosok, a főváros és a Graphisoft egyetértése ahhoz, hogy biztosan ezzel a technológiával kezdjük-e meg a kármentesítést. Fontos szempont a finanszírozás is, hiszen ez Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházása lesz. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az unió ne adna ehhez forrást.
Akkor most arra is várunk, hogy valaki ellenőrizze, igényelhető-e erre uniós támogatás?
Mivel nem ön-, hanem közérdekű beruházásról van szó, kell hogy legyen uniós lehetőség, ahonnan érkezhet forrás, és persze kell a konszenzus az összes szereplő részéről is.
Legalább elindult már valamilyen egyeztetés a szereplők, vagyis a főváros, az MVM, a civilek, a kerület, a Graphisoft képviselői között?
Folyamatosak az egyeztetések a felek között.
Korábban a részben állami tulajdonú Richter és az állami tulajdonú Mol biztosított részvénypakettet a Semmelweis és a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány működéséhez. Az MVM is tervez pénzt adni egyetemfenntartásra?
15 egyetemmel van különböző stratégiai vagy projektalapú megállapodásunk, de nincs ilyen tervünk, nincs napirenden ez a kérdés.
(Borítókép: Kóbor György. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)
|
Az MVM fontolgatja a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását
|
A geopolitikai helyzet megváltozásával indokolja Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy elgondolkoztak a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításán. A Mátrai Erőmű visszavásárlásával, mely egyelőre több tízmilliárdos mínuszt hozott, szerinte a jövőt vettük meg, a tőzsdére lépés pedig azért szükséges első hazai közvállalatként, mert az MVM gyakorlatilag kinőtte a hazai piacot. Nagyinterjú.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2021/09/24/kobor-gyorgy-interju-matrai-eromu-paks/
|
2021-09-24 16:12:03
| true | null | null |
Index
|
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete bukkant rá arra a kormányhatározatra, amely szerint a kormány évente közel egymilliárd forintot fordít arra, hogy az Emmi végre tudja hajtatni a pedagógusok „komplex ellenőrzését”.
„A Kormány egyetért a tanfelügyeleti rendszer folyamatainak áttekintésével, tevékenységének megerősítésével” – olvasható a Magyar Közlönyben, ahol az is kiderül, hogy a pénzügyminiszternek ennek érdekében a 2021-es évre 287 millió, majd 2022-től évente 969 millió forintot kell biztosítania a költségvetésben erre a célra.
A PDSZ hangsúlyozza, senki sem egyeztetett a szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel arról, hogy vajon mi szükség van egy, a „pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésére” szolgáló új fajta ellenőrzésre. Máig nem tudni, mit takar az évi egymilliárd forintos ellenőrzési forma.
„Az intézményeknek nem új ellenőrzésekre, és az azokkal kapcsolatos adminisztrációra van szükségük! Nem különmunkával kellene szorongatni őket, hanem hagyni kellene, hogy most, amíg még lehet, ledolgozhassák a felhalmozott hátrányt a tanulókkal. Ehhez szakmai szabadságra és nyugalomra lenne szükség, már amennyire a meghosszabbított járványügyi vészhelyzetben ez egyáltalán lehetséges – és ha már segíteni ezt a munkát a kormány nem képes, legalább ne akadályozza azt” – írja a PDSZ. Kifejezetten cinikus dolognak tartják, hogy ismeretlen célú és tartalmú, megfélemlítő ellenőrzésekre költenek milliárdokat akkor, amikor a kormány nem képes régi adósságát, a bérrendezést sem végrehajtani.
|
Évente egymilliárdból fogják ellenőrizni a pedagógusokat
|
A közlönyből derült ki, hogy indul a tanárok komplex ellenőrzése, de hogy ez mit takar, azt senkivel nem egyeztették.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20210921_Evente_egymilliardbol_fogjak_ellenorizni_a_pedagogusokat
|
2021-09-21 10:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el
Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.
Elmentek ugyan a kormánypárti politikusok, sőt a belügyminiszter és az igazságügyi tárca államtitkára is a Pegasus-ügyben vizsgálódni kívánó Nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésére, ahol végre konkrétumok is elhangzottak a témában, csakhogy ezeket azonnal titkosították is 2050-ig – számolt be az ülésen történtekről tájékoztatóján Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke.
Előrelépés ugyan, hogy a héttagú testület – ebből négyen kormánypártiak – ülésére a Fidesz–KDNP-s tagok végre megjelentek – szemben a júliusi hasonló alkalommal, amikor távolmaradásuk miatt határozatképtelen volt az ülés. Ezúttal viszont feltehették az ellenzéki tagok kérdéseiket a Pegasus-botránnyal kapcsolatban a két illetékes tárca képviselőjének: Pintér Sándor belügyminiszternek és Völner Pálnak, az igazságügyi tárca államtitkárának, aki Varga Judit miniszter korábbi közlései szerint helyette szokta aláírni az ilyen, titkosinformáció-gyűjtésre feljogosító engedélyeket.
A válaszokkal azonban – legalábbis Stummer János beszámolója szerint – nem lehettek igazán elégedettek, mert “nem hangzott el válasz arra, hogy történt-e a magyar állam részéről ilyen kémprogram beszerzés az utóbbi években, továbbá egyértelmű cáfolat nem volt a belügyminisztertől és az államtitkártól sem arra, hogy történt-e politikusok, újságírók megfigyelése ezzel az eszközzel az utóbbi években”. Stummer hozzátette:
ennél többet nem is mondhat, mert az ülésen, a Pegasus napirendi pontot érintően elhangzottakra maximális, 2050 év végéig szóló minősítést, vagyis titkosítást kért a minisztérium.
A bizottság sajtótájékoztatót tartó három tagja – Stummer János mellett Ungár Péter (LMP) és Molnár Zsolt (MSZP) – arra is javaslatot tett az ülésen, hogy a Pegasus-ügy feltárásával a testületen belül külön vizsgálóbizottság foglalkozzon. Paritásos – két ellenzéki, két kormánypárti taggal bíró – ténymegállapító albizottságra tettek javaslatot, de Stummer szerint “ez nem kapott megfelelő támogatást” – ahhoz ugyanis kormánypárti tagok szavazata is kellett volna.
A ténymegállapító albizottság betekintést kaphatott volna a titkosszolgálatoknál fellelhető, az ügyben releváns iratokba, meghallgathatta volna a szolgálatok munkatársait, nekik pedig kötelességük lett volna megjelenni és adatokat szolgáltatni, nyilatkozatokat tenni – sorolta Stummer, mi mindent érhetett volna el az albizottság, így viszont semmi mozgástere nem lesz.
Stummer annyit jegyzett meg, hogy a belügyminiszter “arra mutatott nyitottságot, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál kihelyezett ülést tarthasson a bizottság a titkos információgyűjtés jelenlegi alkalmazásáról, hasonlóra 2014-ben már volt példa”. Az MSZP-s Molnár Zsolt arról beszélt, hogy a zárt ülésen elhangzottakról a titkosítás miatt nem beszélhetnek, a ténymegállapító albizottság nélkül pedig ez a téma “hitvita marad” ellenzék és kormánypártok között. Hozzátette:
nem kaptunk válaszokat, amit pedig kaptunk, az nehezen ellenőrizhető, ezért erősödik a gyanú, hogy titkolnak és ködösítenek az ügyben.
A bizottság harmadik ellenzéki tagja, Ungár Péter is azt mondta, “megy az egymásra mutogatás és a ködösítés”, miközben ő arra lenne kíváncsi, hogy az amúgy a nemzet érdekében indokolható titkos információgyűjtés “vajon mennyiben a nemzet érdeke, és mennyiben Orbán Viktoré”.
A Pegasus-botrány júliusban robbant ki. Akkor a Direkt36 írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég kémprogramját, vagyis a Pegasust. A célpontként kiválasztott magyarok között voltak tényfeltáró újságírók – köztük a hvg.hu volt újságírói –, médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti "erős emberekről" is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
2021. szeptember. 17. 11:19 Dezső András Itthon
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
2021. szeptember. 20. 09:21 hvg.hu Itthon
Ma várják a kormány erősembereit a Pegasus-üggyel kapcsolatos ülésre – de vajon elmennek?
Az elhangzottaktól függetlenül is vizsgálatot kezdeményeznek Stummer Jánosék.
|
Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el
|
Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210920_Pegasusugy_2050_titkos_vizsgalobizottsag_FideszKDNP
|
2021-09-20 12:37:00
| true | null | null |
HVG
|
Lemondott a Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetői pozíciójáról Szabó Krisztina, döntését a szervezet Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra. A bejegyzésében a döntésének indokait is megjelölte, szerinte agresszív, politikai célzatú lejárató hadjárat indult ellene.
Szabóról – aki a város fideszes polgármesterének, Végh Lászlónak az élettársa – tavasszal derült ki, hogy hamis érettségi bizonyítvánnyal kapta meg a kinevezést. A Pécsi Járásbíróság később el is kobozta a dokumentumot.
Az ügyben a helyi ellenzék vezetője Kovács Mihály tett feljelentést közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt. Mire a nyomozás véget ért, és megállapítást nyert, hogy az okirat hamis, a büntethetőség már elévült. A Magyar Narancs által akkor idézett jogászok szerint azonban érvénytelennek kell tekinteni azt a két diplomát, amelyeket Szabó azóta megszerzett, és amelyek munkakörének betöltéséhez kellettek.
Mindezek ellenére Végh László a rendőrségi határozat megszületése után két héttel 861 ezerről több mint 1,6 millió forintra emelte Szabó fizetését.
A polgármester ellen augusztusban – nem csupán e miatt az ügy miatt – méltatlansági eljárást kezdeményezett az ellenzék a kormánypárti többségű közgyűlésben, amit azonban megúszott. A minap azonban lemondott a kistérségi elnöki tisztségről. Akkor a döntését a 24.hu-nak azzal magyarázta, hogy lehetőséget akar adni másnak is „ennek a nagyon szép, ám embert próbáló feladatnak az ellátására”.
|
Lemondott posztjáról a sümegi polgármester hamis érettségivel lebukott élettársa
|
Szabó Krisztina politikai célzatú lejárató hadjáratról írt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210915_sumeg_szabo_krisztina_vegh_laszlo
|
2021-09-15 22:20:00
| true | null | null |
HVG
|
Fintorogva, de lenyeli a bankszövetség a kormány hitelmoratórium-békáját
Elfogadják a kormány döntését a moratórium meghosszabbításáról és a hitelkártya- és folyószámlahitel-kamatok visszamenőleges csökkentéséről, de előbbinek elnyújtását sokallják, utóbbit pedig méltánytalannak tartják.
Támogatja a magyar bankszektor, hogy a hitelmoratóriumot a rászorultsági elv bevezetése mellett meghosszabbítsák, de jelezték, ez a bankok számára további jelentős pénzügyi teherrel jár - derül ki a Magyar Bankszövetség elnökségének csütörtöki közleményéből.
A Bankszövetség azt ajánlja, hogy aki teheti, folytassa, illetve kezdje el a hitelei törlesztését.
A moratórium igénybevétele fizetési haladékot jelent, a hiteltartozásokat a moratórium után meg kell fizetni. A hitelek törlesztésének minél későbbi megkezdése növeli a terheket és meghosszabbítja a visszafizetés idejét.
- írták.
A kormány ismét módosította a hitelmoratórium szabályait
A törlesztési moratórium október 31-ig tart változatlan feltételek mellett, és jövő júniusig még nem is ér véget azok számára, akik a pénzügyminiszter által nyilvánosságra hozott rászorultsági szempontoknak megfelelnek. A kamat azonban a moratórium alatt is gyűlik, és a hosszan tartó program már jóval nagyobb terhet rak később az adósokra.
Emlékeztettek, hogy a bankszektor a rekordszintű hitelezésekkel sokat tett a magyar gazdaság „V” alakú kilábalása érdekében, miközben a gazdaság többi szereplőjéhez képest közvetlen pénzügyi támogatást nem kapott és az adósokért a régió többi országához képest “már eddig is sokkal hosszabb időre, sokkal nagyobb mértékben állt ki”. Emellett emlékeztettek arra is, hogy tavalyi 55 milliárd forint extra adót befizettek a gazdaság védelmére.
Azt is tudomásul vették, hogy a hitelkártyákra és a folyószámlahitelekre jelentősen csökkentett kamattal kell elszámolni a moratóriumba került tartozást. Ezzel kapcsolatban azonban jelezték,
‘A moratórium kezdetétől többször felhívtuk a kormányzat figyelmét a hitelkártya és a folyószámlahitel moratóriumból való kihagyására. Méltánytalan ezen hitelek kamatát a személyi kölcsön kamatával egyező kamatra visszamenőleges hatállyal átszámolni, mivel a különböző termékek kamatozása és kockázata egymástól eltérő.
A kamatok számítása szerződésszerűen történt, a bankok a moratórium ideje alatt a jogszabályoknak megfelelően jártak el. A bankszektor az ügyfeleket folyamatosan tájékoztatta a moratóriumba került tartozásuk kamatozásáról, így felelős döntést tudtak hozni arról, hogy a moratóriumban kívánnak-e maradni. A döntés negatív hatást gyakorol az ügyfelek pénzügyi tudatosságára és méltánytalan azon ügyfelekkel szemben is, akik nem élnek a moratóriummal és felelősségteljesen törlesztik hiteleiket” - írták.
Vége a hitelmoratóriumnak, megint a tücskök járnak jól, nem a hangyák
November 1-től vége az általános hitelmoratóriumnak, a hosszabbítást kérni kell, és csak rászorultsági alapon jár majd. A moratórium a válság átvészelésének egyik legfontosabb eszköze volt, de a kormány alaposan túlpörgette, pluszadósságba tolva a lakosságot és a vállalkozásokat. A végén ráadásul még visszamenőleg csavart egyet a konstrukció egyik legvitatottabb pontján.
Jelezték, hogy továbbra is elengedhetetlennek tartják az eredményes együttműködést a kormányzat és a bankszektor között.
2021. szeptember. 14. 12:05 Bank360.hu Gazdaság
A millió forintos kérdés: mennyibe kerül végig bent maradni a meghosszabbított moratóriumban?
A törlesztési moratórium október 31-ig tart változatlan feltételek mellett, és jövő júniusig még nem is ér véget azok számára, akik a pénzügyminiszter által nyilvánosságra hozott rászorultsági szempontoknak megfelelnek. A kamat azonban a moratórium alatt is gyűlik, és a hosszan tartó program már jóval nagyobb terhet rak később az adósokra. Két konkrét hitelre számolták ki a Bank360 elemzői, hogy mekkora jövőbeni teherrel néz szembe, aki továbbra sem fizeti a törlesztőit.
2021. szeptember. 14. 17:01 hvg.hu Vállalkozás
A Bankszövetség a havi törlesztő felemeltetését javasolja a moratóriumból kilépőknek
Novembertől csak azok maradnak a hiteltörlesztési moratóriumban, akik rászorulnak és kérik. Ahogy a felügyeletet ellátó jegybank, úgy a Bankszövetség is azt tanácsolja, aki tud, folytassa a törlesztést, sőt előtörlesszen vagy emeltesse fel a részletét. A hitel ugyanis a moratórium alatt is kamatozik.
|
Fintorogva, de lenyeli a bankszövetség a kormány hitelmoratórium-békáját
|
Elfogadják a kormány döntését a moratórium meghosszabbításáról és a hitelkártya- és folyószámlahitel-kamatok visszamenőleges csökkentéséről, de előbbinek elnyújtását sokallják, utóbbit pedig méltánytalannak tartják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210916_magyar_bankszovetseg_hitelmoratorium_kamatcsokkentes_kormany
|
2021-09-16 18:59:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyarok nem bíznak a kormányukban, ha uniós pénzről van szó
Az Európai Parlament megbízásából készült az a felmérés, amely a koronavírus-járványra adott uniós válaszokat vizsgálja. Az derült ki belőle, hogy a magyarok az átlagnál elkötelezettebbek az EU irányába, és hogy nem bíznak meg a saját kormányukban, ha a közös pénzek elköltéséről van szó. Kevésbé érdekli őket a migráció, sokkal jobban a jogállamiság.
Az Eurobarométer legfrissebb felmérésének közzétételét azért időzítették mostanra, mert jövő héten az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen elmondja az unió helyzetét bemutató, elemző State of the Union című beszédét. A közvélemény-kutatást valamennyi uniós tagállamban reprezentatív mintán végezték el, az eredményeket hetven oldalon foglalták össze.
Kiderült, hogy az európai polgárok egyértelműen támogatják a Next Generation EU programból folyósítandó uniós támogatások felhasználásának átláthatóságát és hatékony ellenőrzését. A felmérés szerint a polgárok 85 százaléka ért egyet ezzel (Magyarországon 84 százalék).
Ötből hárman (60 százalék) gondolják azt, hogy a Next Generation EU programok segítenek országuknak leküzdeni a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károkat (Magyarországon 64 százalék). Az EU-ban a válaszadók 59 százaléka (Magyarországon 64 százalék) véli úgy, hogy a programok a jövőbeli kihívásokra is segítenek felkészülni hazájuknak. Talán ennek is a következménye, hogy az európaiak 53 százaléka kedvezően vélekedik az EU-ról, és csak 19 százalékuk kedvezőtlenül.
Magyarországon továbbra is az uniós átlag feletti, 60 százalékos az EU pozitív megítélése.
Átlagosan az európaiak 45 százaléka bízik abban, hogy kormányuk jól fogja felhasználni ezeket a forrásokat, a válaszadók 41 százaléka viszont kétségének adott hangot. Az egyes országok értékei között jelentős különbségek mutatkoznak.
A források hatékony felhasználásában Luxemburgban bíznak a legtöbben (74 százalék), a legkevesebben Szlovéniában (24 százalék). Magyarországon a válaszadók 28 százaléka ez az arány, ez a 27 ország közül a 25. helyre elegendő.
Arra a kérdésre, hogy mely szakpolitikai területekre kellene az Európai Parlamentnek hangsúlyt helyeznie, a klímaváltozást nevezték meg legtöbben (43 százalék). A migrációt az európai válaszadók 27 százaléka tartja fontos területnek, Magyarországon ez az arány csak 20 százalék.
A demokrácia és a jogállamiság csak az uniós szavazók 19 százaléka szerint kiemelt téma, a magyar adat azonban 38 százalék – ez a legmagasabb az országok közül. (A második helyen a lengyelek vannak 37 százalékkal.)
Az EU-ban ötből négy válaszadó (81 százalék) egyetért azzal, hogy az Uniónak attól kellene függővé tennie a tagállamok számára biztosított forrásokat, hogy a kormányuk érvényt szerez-e a jogállamiságnak és a demokratikus elveknek. A tagállamok adatai között kisebb eltérések vannak csak, Magyarországon például a válaszadók 77 százaléka ért egyet ezzel az állásponttal.
Az Európai Parlament egyértelműen úgy foglalt állást, hogy az EU újjáépítési alapjaiból ne részesüljenek olyan kormányok, amelyek nem tisztelik az alapvető demokratikus értékeket és nem védik meg a jogállamiságot. Ez a felmérés megerősíti, hogy az uniós polgárok túlnyomó többsége egyetért ezzel. Aki következetesen aláássa az EU értékeit, az ne számítson EU-s pénzalapokra”
– mondta a kutatás kapcsán az Európai Parlament elnöke, David Sassoli.
Érdekesség, hogy az uniós polgárok közül a magyarok tartják a legkevésbé fontosnak, hogy a demokráciának, az emberi jogoknak és a jogállamiságnak tiszteletben tartását prioritásként kezelje az EU a nagy nemzetközi szereplőkkel, például az USA-val, Oroszországgal, Törökországgal vagy Kínával fenntartott kapcsolataiban.
Meglehetősen negatívan ítélik meg a magyar választók az országban zajló folyamatokat. 64 százalék szerint ugyanis rossz irányba mennek a dolgok, hasonló a lengyel adat is. A legpesszimistábban a szlovákok, akiknek 66 százaléka volt ezen a véleményen.
Bár a kormányzati kommunikáció ennek szöges ellentétét állítja, de a magyarok az oltási kampány terén sokkal elégedettebbek az EU-val, mint saját vezetésükkel. A magyar válaszadók 40 százaléka szerint kezelte jól ezt a területet a kormány, míg az EU-val 49 százalék elégedett.
2021. szeptember. 07. 12:17 EUrologus EUrologus
Brüsszel pénzügyi szankciót javasol a lengyel igazságszolgáltatási reform miatt
Hiába döntött így nyáron az Európai Bíróság, Lengyelország nem változtatott a bírák fegyelmi tanácsának működésén. Brüsszel újabb eszközhöz nyúl, pénzbüntetés kiszabását javasolja. A lengyel igazságszolgáltatási reform évek óta konfliktusos téma, emiatt indult meg Varsóval szemben az EU alapszerződésének 7. cikkelye szerinti eljárás.
2021. szeptember. 06. 12:30 EUrologus EUrologus
Az írek és a csehek is költhetik a helyreállítási forrásokat – a magyarok megint nem kaptak pénzt
Már 18 tagállam számára vált elérhetővé a források lehívása.
|
A magyarok nem bíznak a kormányukban, ha uniós pénzről van szó
|
Az Európai Parlament megbízásából készült az a felmérés, amely a koronavírus-járványra adott uniós válaszokat vizsgálja. Az derült ki belőle, hogy a magyarok az átlagnál elkötelezettebbek az EU irányába, és hogy nem bíznak meg a saját kormányukban, ha a közös pénzek elköltéséről van szó. Kevésbé érdekli őket a migráció, sokkal jobban a jogállamiság.
| null | 1 |
https://hvg.hu/eurologus/20210910_A_magyarok_nem_biznak_a_kormanyukban_ha_unios_penzrol_van_szo
|
2021-09-10 10:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Előállították és gyanúsítottként hallgatták ki két fővárosi kórház főorvosát és egyikük asszisztensét, miután a rendelőjükben közel 200 olyan üres borítékot találtak, amelyekben a gyanú szerint a páciensek hálapénzt adtak át nekik – olvasható a Police.hu-n.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán azután indult nyomozás az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése nyomán.
A megalapozott gyanú szerint egy fővárosi kórház két főorvosa június és augusztus között több alkalommal pénzt vett át a rendelésen megjelenő betegektől. A pénzből az asszisztens is részesült.
A két orvost és az asszisztenst 14 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsítják megalapozottan. Vallomást nem tettek, az eljárás során szabadlábon védekeznek.
|
Bilincsben vittek el két, hálapénz elfogadásával gyanúsított budapesti orvost
|
A két fővárosi orvosnő és egy asszisztens ellen nyomoz a rendőrség.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210910_halapenz_budapest_foorvos_asszisztens
|
2021-09-10 15:11:00
| true | null | null |
HVG
|
Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.
A világgazdaság számára létfontosságú tengeri útvonalat támadnak a stratégiai helyen lévő Jemenből a húszik, akik az amerikai és brit haditengerészettel is dacolnak.
Most egyetlen Covid-gyógyszer látszik alkalmasnak a súlyos esetek megelőzésére, de idehaza nem lehet hozzájutni. Külföldön viszont megesik, hogy felhasználatlanul maradnak a raktárkészletek.
A megoldások könyve filmrendező főhőse a nagy mű vágyálmát kergeti, és egy ponton még Sting is felbukkan.
|
Az ellenzék jelölteket gyűjt, a Fidesz pénzt és állampolgárságot oszt a választásokra
|
Újabb támogatási formát talált ki az Orbán-kormány a külhoni magyarlakta vidékek számára, méghozzá olyat, amelybe kevésbé szólhatnak bele az ottani kormányok. Erdélyben már ácsingóznak is a szokásos kegyeltek a támogatásért.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202136__erdelyi_kampany__semmi_sem_draga__kulhoni_szavazok__hatartalan_ner
|
2021-09-13 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
3 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól az a cég, amelynek repülőjével Szijjártó utazott
| null | 1 |
https://rtl.hu/rtlklub/hirek/ceg-3-milliard-forint-tamogatas-a-kormanytol-repulojevel-szijjarto-peter-pozsony
|
2021-09-26 21:40:18
| true | null | null |
RTL Klub
|
||
A héten robbantották a hírt, miszerint Orbán Ráhel és Tiborcz István Spanyolországba költözött. Majd sok érdekes részlet is kiderült: a miniszterelnök unokájának éves tandíja kétmillió forint lesz, illetve Marbella nemcsak európai bűnözőinek, de a NER kegyeltjeinek is a menedéke már hosszú-hosszú évek óta.
Azonban kár lenne azt feltételezni, hogy a már hetek óta Spanyolországban élő saját lábukra állt párt ne az újabb üzlet motiválná. Már pénteken kiszúrta az Index, hogy a költözés valószínűleg a Tiborcz többségi tulajdonában álló BDPST Group első külföldi szállodavásárlásával is összefügghet, amelyet több akvizíció is követhet. A portál hivatkozik a cég csütörtöki közleményére, miszerint
július 15-e óta a spanyolországi Los Alcazares település egyik négycsillagos szállodáját üzemelteti a BDPST Group szállodaüzemeltetési és szállodafejlesztési tanácsadó cégének egyik társasága. Egy 84 szobás, étteremmel és bárral, valamint 150 fős bankett-teremmel rendelkező hotelről van szó.
Íme:
Érdekes, hogy a BDPST valamiért nem közölte, hol van a Tiborcz-cég első spanyolországi szállodája, de a fotó alapján sikerült beazonosítani; a Los Alcázares-i Hotel Atrio del Marról van szó (itt a booking.com link, annak, aki utazna), amely öt kilométerre található San Javier repterétől, és pár perc sétára a tengerparttól. Bár Marbellától távolabb van, de a BDPST ígérete szerint lesznek még hotelek, amelyeket átvesznek.
Mint a Balaton
"Úgy kell elképzelni ezt az egész környéket ott Marbellán, mint mondjuk a Balaton egyik partját: egy szinte egybefüggő szakasz az egész, több kisebb-nagyobb településsel"
- így hozta közelebb a NER-befektetők számára a 2018 nyarán még szűznek számító spanyolországi területet Zsidai Roy. A Zsidai Csoport "irdatlan tempóban" történő terjeszkedéséről szóló Origo-interjúból kiderül, hogy Orbán Ráhel mentora, és a fideszes vezetésnek köszönhetően komoly fővárosi étteremhálózatot összevásárló Zsidai Roy szépen belakta Marbellát.
"Egy gasztronómiai negyedet szerettünk volna létrehozni, ami nem újdonság számunkra, hiszen a Várban, a Gozsduban és a Kempinskiben is ezt csináljuk már. Azt mondtuk, hogy ezt máshol is meg lehet csinálni, hiszen van csomó szuper saját brand-ünk. (...) Az egész recepciót áttelepítettük, álmodtunk egy szenzációs bárt a lobby-ba, új funkciót adtunk a tereknek, szóval drasztikusan hozzányúltunk a helyiségekhez. Kvázi a teraszt is bevontuk a belső térbe érdekes architekturális megoldásokkal. Egy elhagyatott teraszrészre álmodtuk meg a Baltazárt, amely területnek elképesztő képességei voltak, lévén egy kifelé nyíló térről van szó, amely egészen a medencébe nyúlik. Tiszta növény az egész, borzasztó buja, szuper hangulata van."
Az újjászületett szállodáról a büszke Zsidai-csoport ezt a videót tette közzé még 2018-ban:
Zsidai Roy cége jelenleg is 13 budapesti éttermet üzemeltet, miközben egy másik érdekeltségén keresztül olyan százmilliós tenderek is beestek neki, mint amikor 65,4 millió forintért az Operaháznak, 39,3 millióért pedig az Erkel Színháznak szállíthatott új, illetve használt konyhafelszerelést. Emlékezetes mekkora botrány lett abból is, amikor kiderült, hogy a NER egyik legismertebb étteremoligarchája az I. kerület korábbi fideszes vezetésű önkormányzatától nagyon kedvezményes áron bérelt lakásból alakított ki butikhotelt a budai Várban, a Mátyás templom tőszomszédságában: Zsidainak összesen havi 126.126 forint bérleti díjat kellett fizetnie, miközben a butikhoteleivel egyetlen nap alatt megkereste az egész havi bérleti díját.
Sztáréttermeknek dolgozik Orbán lánya
Ma viszont azt is elmondhatja magáról mester (Zsidai Roy) és tanítványa (Orbán Ráhel), hogy útjuk ismét keresztezte egymást, igaz, most már a spanyol tengerparton. A múlt ugyanis régóta közös. Még a Bors számolt be arról 2014-ben, a "Sztáréttermeknek dolgozik Orbán lánya" című cikkében, hogy
"egyre magasabbra ível Orbán Ráhel karrierje a vendéglátásban. A Corvinus Egyetemen végzett fiatal lány 2012 óta dolgozott a Kempinski Hotelben, mint sales manager-, azaz értékesítésivezető-gyakornok. Nemrég azonban átigazolt egy jóval magasabb pozícióba: a linkedin.com álláskereső közösségi portálon lévő profilja szerint – ahol a Ráhel helyett az angolosabb Rachelként regisztrált – jelenleg a híres étteremcsoport, a Zsidai Group alkalmazásában áll."
Persze a miniszterelnök lányát nemcsak a Kempinski- és Zsidai-múlt fogja segíteni, hanem a 2016-ban elvégzett svájci École Hoteliere Lausanne turisztikai magánegyetemének Executive MBA (EMBA) 12 hónapos mesterképzése is, amelyért (valaki) 15 millió forint tandíjat fizetett.
|
Orbán Ráhelnek egy jól ismert magyar étteremoligarcha készíthette elő a terepet Marbellában
|
Nemcsak a város egykori gengsztermúltja vonzhatta Marbellába Orbán Viktor lányát, Ráhelt és családját, sokkal inkább tűnik egy tudatos üzleti húzásnak a kivándorlás. Mondhatunk akár vagyonmentést is - ha már az ellenzék annyira hangoztatja a NER-elit pénzügyi elszámoltatását.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2021/09/26/orban_rahel_zsidai_roy_tiborcz_istvan_marbella_sapnyolorszag
|
2021-09-26 16:40:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Gyárfás Tamás cégének egyik igazgatójának és egyben tanácsadójának meghallgatásával folytatódik a Fenyő János médiatulajdonos meggyilkolásával kapcsolatos büntető tárgyalás ma a Fővárosi Törvényszéken. A tanúként idézett egykori vezetőt az eredendően Nap Tévé tulajdonában lévő RTV műsorújság eladásával kapcsolatos részletekről faggatja a bírói tanács, illetve a vád képviselője.
Az eddigi vallomások szerint Gyárfás Tamás cége úgy adta el az újság kiadási jogát a Fenyő János által vezetett VICO cégnek, hogy tudott arról: a tulajdonosi jogokat gyakorló közmédia nem fogja meghosszabbítani a kiadási jogokat. Ebből adódott a két médiavezér közötti konfliktus.
Ráadásul nagyságrenddel nagyobb összeget fizetett ki Fenyő cége 1993-ban az újság kiadói jogáért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, erről pedig a háttérben állapodtak meg a felek - állította egy másik tanú. A szerződésben ugyanis 20 millió forint volt, ugyanakkor a VICO meghallgatott pénzügyi vezetője szerint a valós összeg 150 millió körüli összeg volt. A tanú szerint Fenyő becsapva érezte magát, hogy ennyi pénzt fizetett ki, miközben az eladó tudta, hogy a kiadói jogokat nem fogják meghosszabbítani.
Gyárfás Tamás vitatta ezt az állítást.
Ezután a Gyárfás Tamás tulajdonában lévő Nap TV kettéválasztásáról, és Fenyő új cége befolyásának megerősödéséről szólt a kihallgatás. „Komoly konfliktus alakult ki, vérre menő harc, háborús állapot” volt a most meghallgatott tanú szerint. Fenyő ezt tetézte azzal, hogy más főszerkesztőben gondolkodott Gyárfás helyett a Napkeltében, s más is lett az adás főszerkesztője.
Gyárfás mostani válasza szerint azonban ezzel ő nem járt rosszul anyagilag, hiszen költségektől szabadult meg, miközben bevételei nem csökkentek. Erkölcsi sérelmek viszont érték, ezért lépett annak érdekében, hogy visszaálljon az eredeti állapot, ami 1997-ben meg is történt.
A vád szerint éppen az RTV újság kiadási jogának eladásakor alakult ki konfliktus a két cégvezér között. Ahogy Fenyő egyik beidézett munkatársa mondta: a VICO tulajdonosa becsapva érezte magát, s ez után vált stratégiájává, hogy Gyárfást támadják.
A bíróság felolvasta Fenyő Gyárfásnak küldött levelét is: "Egy fillért sem fizetek ki neked, csak akkor ha Rádió legalább egy évre meghosszabbítja a kiadási jogunkat" - írta benne Fenyő.
Gyárfás Tamás ugyanakkor a tárgyalás szünetében beszélt a Blikknek arról, hogy szerinte az elhangzottak azt igazolják, a konfliktusokat sikerült rendeznie Fenyővel.
- Fenyő Jánossal szemben számomra a viták a választott bíróság döntése alapján 1996. október 11-én lezárultak. A döntés a Nap TV mellett szólt, 1997. január 1-től az MTV elnöke felmondott Fenyő János cégének, a Stáb TV-nek, újra kizárólagosan a Nap TV készítette az MTV reggeli műsorát - mondta lapunknak, hozzátéve, hogy ez már jóval a gyilkosság előtti időszakra esett. - Ügyvédjeink révén Fenyő Jánossal megállapodást kötöttünk, a peres ügyekben megegyeztünk, írásban leszögeztük, hogy a továbbiakban egymás jóhírének keltésére törekszünk. Én komolyan vettem a megállapodást.
Mint ismert, Fenyő János médiavállalkozót 1998-ban ölte meg Budapesten Jozef Rohác, aki emiatt jogerős szabadságvesztését tölti. Az ügyészség a mostani eljárásban azzal vádolja Gyárfás Tamást, hogy ő bízta meg az azóta már más ügyekben jogerősen elítélt Portik Tamást Fenyő János megölésével. A vád szerint Portik meg is szervezte a gyilkosságot, ő bérelte fel Rohácot.
|
Gyárfás-per: folytatódik a tárgyalás, vérre menő harcról, háborús állapotról beszélt a tanú a Nap TV-nél
|
Gyárfás Tamás cégének egyik igazgatójának és egyben tanácsadójának meghallgatásával folytatódik a Fenyő János médiatulajdonos meggyilkolásával kapcsolatos büntető tárgyalás ma a Fővárosi Törvényszéken. A tanúként idézett egykori vezetőt az eredendően Nap Tévé tulajdonában lévő RTV műsorújság eladásával kapcsolatos részletekről faggatja a bírói tanács, illetve a vád képviselője.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/gyarfas-tamas-portik-tamas-per-folytatodas/xyxtrs2
|
2021-09-28 12:52:00
| true | null | null |
Blikk
|
Ritka esemény a NER-ben: egy milliárdokkal kitömött, fideszes notabilitások által felügyelt intézetet egy tényfeltáró cikk hatására gyakorlatilag eldobott a kormány.
Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be az RTL Klub kérdésére válaszolva, hogy lezárult az Antall József Tudásközpontot érintő minisztériumi vizsgálat, amely arra jutott: „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Az utolsó mondatra külön visszakérdezett a riporter, annyira váratlan volt, de Gulyás aztán elismételte:
„Az állam az Antall József Tudásközpontot nem fogja közpénzből támogatni.”
A Direkt36 májusban mutatta be az egykori miniszterelnök fia által vezetett AJTK működését, amelyet eddig csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből. „Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is.” A 444-en publikált cikksorozat második részéből kiderült, hogy tavaly Antall Péter juttatásaira összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben az igazgató fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel.
A Miniszterelnökség mint az AJTK működésének fő támogatója vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, a „jó gazda gondosságával” költötte-e a rábízott közpénzt Antall Péter intézete, és a NAV is vizsgálódni kezdett. Szeptember közepén a Direkt36 azt is megírta, hogy az AJTK teljes felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György is lemondott.
Mindez nem zavarta Kásler Miklóst, aki még a vizsgálat lezárulta előtt személyesen döntött arról, hogy támogatja Antall Péter készülő fényképalbumának megjelenését. Az AJTK-nak 2,5 millió forintot ítélt meg nyáron a miniszter, hogy „A szubjektív az objektíven keresztül - A rendszerváltás története képekben” munkacímű könyvét kiadhassa.
Frissítés, nagyon gyorsan reagált az AJTK, ezzel a közleménnyel:
|
Megszünteti az Antall József Tudásközpont állami támogatását a kormány
|
Ritka esemény a NER-ben: egy milliárdokkal kitömött, fideszes notabilitások által felügyelt intézetet egy tényfeltáró cikk hatására gyakorlatilag eldobott a kormány.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/09/29/megszunteti-az-antall-jozsef-tudaskozpont-allami-tamogatasat-a-kormany
|
2021-09-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság a volt fideszes álmosdi polgármestert, aki közpénzből szerelte fel otthonát a legkülönbözőbb műszaki eszközökkel – értesült a Magyar Hang. Az egykori polgármester mellett bűnösnek mondták a Hajdú-Bihar megyei település korábbi jegyzőjét is.
A Köteles István korábbi településvezetőt érintő ügyről többször írtunk, legutóbb akkor, amikor tavaly tavasszal előkészítő üléssel elkezdődött a személyét érintő eljárás. Köteles – akit 2010-ben választottak először, 2014-ben másodszor Álmosd polgármesterévé – többek között tévét, blue-ray-lejátszót, bojlert, turmixgépet vásárolt közpénzből a saját otthonába, a vásárlásról azonban sem előtte, sem utána nem tájékoztatta a képviselő-testületet. Mint kiderült, a műszaki cikkeket senki sem látta, csak a számlák alapján vették leltárba.
Érdekesség, hogy amikor 2017-ben a polgármester lakásán interjú készült Kötelessel az ügyekről, a vízforraló a fürdőszobába beszerelve működött. Különben a beszélgetésben szórakoztató magyarázatokkal szolgált többek között a konyhai eszközök szükségességéről is. Azt mondta, hogy „minikonyhára” volt szüksége, mivel különleges helyi termékek előállításával kísérleteztek az ő házában.
Az önkormányzati pénzeknek más úton lába is kélt. Mint kiderült, a polgármester 2014-ben és 2015-ben is utasított egy hivatali dolgozót készpénzfelvételi utalvány kiállítására. Ezzel a pénzt felvette a bankban, ám azt már elmulasztotta befizetni a hivatali házipénztárba. „Papíron” viszont bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként lekönyvelte.
Miután kiderültek a trükkök, 2016-ban a polgármester a maga módján próbálta meg rendezni a hiányt. Olyan rendezvényeket papírozott le, amelyeket valójában sohasem tartottak meg. Ezek olyan események voltak, amelyek megtartásának sem az országban, sőt Álmosdon sem voltak hagyományai. Így szerveztek papíron például fogadással egybekötött köztársaság napi megemlékezést az 1600 lelkes faluban. A bíróságon kiderült azonban, hogy ezekről a rendezvényekről az intézményvezetők, az egyházak vezetői és a képviselő-testületi tagok sem tudtak. Hogy mégis úgy tűnjön, mintha a rendezvényeket megtartották volna, a polgármester egy hivatali dolgozót utasított utólag plakátok készítésére, és utólag számlákat is kért az önkormányzat egyik beszállítójától.
A polgármester az önkormányzat jegyzőjét is belerántotta a buliba. 2015 végén ugyanis kezdeményezte, hogy a jegyző utasítsa a hivatal pénzügyi munkatársát polgármesteri jutalom átutalására. Így jutott akkor nettó 300 ezer forint extra közpénzhez. Ez azért volt jogszerűtlen, mert a képviselő-testület erről nem szavazott, sőt, a jutalomról nem is tudott. Ráadásul a jegyzőnek ilyen utasításra semmilyen felhatalmazása nem volt.
A Debreceni Járásbíróság Kötelest folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, hamis magánokirat felhasználása vétségében és költségvetési csalás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az egy év öt hónapos börtönbüntetést három és fél évre felfüggesztette. Mint a Debreceni Törvényszék szóvivője, Dobó Dénes közölte, a bíróság több mint 4,5 millió forintos vagyonelkobzást is elrendelt a volt polgármesterrel szemben. A bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben bűnösnek kimondott volt jegyző, Cs. L. megúszta 456 ezer forintos pénzbüntetéssel.
Dr. Gervai Éva bíró az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy az elsőrendű vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a jelentős időmúlást, míg a másodrendű vádlott esetében azt is, hogy beismerte a bűncselekmény elkövetését. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság ugyanakkor a volt polgármester esetében a folytatólagos elkövetést, valamint a vagyoni jellegű bűncselekmények gyakoriságát.
Egyik ítélet sem jogerős azonban, mivel a volt településvezető és az egykori jegyző is felmentésért, míg az ügyészség súlyosbításért fellebbezett.
|
Elítélték a házát közpénzből felszerelő volt fideszes polgármestert
|
Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság a volt fideszes álmosdi polgármestert, aki közpénzből szerelte fel otthonát a legkülönbözőbb műszaki eszközökkel – értesült a Magyar Hang. Az egykori polgármester mellett bűnösnek mondták a Hajdú-Bihar megyei település korábbi jegyzőjét is.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/eliteltek-a-hazat-kozpenzbol-felszerelo-volt-fideszes-polgarmestert-131443
|
2021-09-29 16:23:44
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Közlekedési szakemberek sem akartak hinni a fülüknek, amikor a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését közel 338 milliárdért nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. A nyertes ajánlat olyannyira túlzónak tűnik, hogy egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke: a téma érzékenysége miatt név nélkül nyilatkozó szakértők úgy gondolták, egy ilyen munka ára valahol 30-50 milliárd forint lehet legfeljebb.
A költség nagyságrendjét jól mutatja, hogy a Portfolio.hu számításai szerint 2019-ben a teljes vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam, amiben benne volt a pályahálózat fenntartásának és fejlesztésének költsége mellett a diákok és nyugdíjasok utazási kedvezményeinek az ára, ahogy az új vonatok beszerzésének költségei is.
Vitézy Dávid, a projektet vezető Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. ügyvezetője korábban közösségi oldalán a Déli Körvasút fejlesztését az évszázad beruházásaként írta le. Könnyen lehet azonban, hogy később – bár erős a verseny – inkább az évszázad túlárazott fejlesztéseként fogunk emlékezni rá.
A beruházás közbeszerzési eljárását az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki, a V-Híd győzelmét szeptember 3-án tették közzé (elsőként a 24.hu írt róla). Az alvállalkozók között szintén Mészáros-cégek jelennek meg, mint a V-Híd Vagyonkezelő Kft., a KÖZGÉP Zrt. és a Híd-Tám Kft*Mészáros Lőrinc öccsének, Jánosnak a tulajdonában áll.. Emellett szintén alvállalkozó lesz a hídépítés specialistájának számító A-Híd Zrt., illetve a vasútépítésekben speciális gépparkkal és szaktudással rendelkező, állami tulajdonú MÁV FKG Kft.
Sosem könnyű persze eldönteni egy nagyobb építőipari beruházásról, hogy mekkora az indokolható árszint. Érdemes először is megnézni, hogy miről szól a projekt. Az alábbi térképen látható, hogy Kelenföld vasútállomás és Ferencváros pályaudvar között építenek a meglévő két vágány mellé végig egy harmadik és részben egy negyedik vágányt. Emellett Nádorkert és Közvágóhíd néven létrehoznak két új vasútállomást. (És a Népligetnél egy harmadikat, de ez nem része a mostani projektnek.)
A két állomás között a vasútvonal keresztezi a Dunát, ám a különösen költséges hídépítés nem ennek a projektnek a része. Ezt az állami megrendelésekkel szintén kiemelkedően jól ellátott Duna Aszfalt Zrt. végzi 35,9 milliárdért. Így a hídfelújítással együtt a Kelenföld és Ferencváros közti 6 kilométer vasútvonal bővítése közel 374 milliárd forintba, kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül.
De nézzük csak a V-Híd által elnyert munkát! A közbeszerzési kiírás szerint a 337,9 milliárdos szerződésnek ezek a főbb részei:
a 6 kilométeres vasútfejlesztés megtervezése és engedélyeztetése,
1950 méteren harmadik vágány kiépítése,
1730 méteren harmadik és negyedik vágány kiépítése, tehát összesen 3,7 kilométeren vágánybővítés.
A meglévő két vágányon a tengelyterhelés 210 kilonewtonról az európai standardnak számító 225 kilonewtonra növelése, miközben a pályasebesség részlegesen 80-ról 100 kilométer/órára emelkedik (bár ennek semmilyen érdemi hatása nem lesz a vonatok eljutási idejére).
A biztosítóberendezés bővítése.
Két új állomás:
Nádorkert a XI. kerületben, a Mol-torony térségében: 4675 négyzetméter alapterület, négy lift és négy mozgólépcső, két peron.
Közvágóhíd a IX. kerületben, a Soroksári út feletti hídszerkezeten: 3000 négyzetméter alapterület, négy lift és négy mozgólépcső, két peron. Innen át lehet majd szállni a már Kálvin térig (a föld alatt) közlekedő HÉV-ekre is. Ez egy valóban költséges megálló, mivel két óriási hídszerkezeten kell kialakítani, ezek 147 méter hosszúak lesznek.
Hat, közút felett átvezető vasúti híd*A Gubacsi út feletti,
a Soroksári út feletti,
a Budafoki út feletti,
a Szerémi út feletti,
a Fehérvári út feletti és
a Bartók Béla út feletti. bontása és helyette új létesítése, plusz a Rákóczi híd felhajtója feletti vasúti híd kiszélesítése, illetve egy új vasúti híd építése Nádorkert megállónál.
45 ezer négyzetméter zajvédő fal építése, a vasúti közlekedés mellett 5,1 km hosszon vasbeton támfalak építése.
Nehezíti a munkákat, hogy mindezt a vasúti közlekedés fenntartása mellett kell elvégezni. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Dunán átívelő (Rákóczi híd melletti) vasúti hidat érintő, említett projekt akkorra (2022. június vége) valósul meg, amikor várhatóan a vágánybővítés elindul. A híd kapacitását így egyelőre teljesen feleslegesen bővítették, mert az oda vezető vágányoknak 2027. december 31-re kell elkészülni a kiírás szerint.
A 62 milliárd forintos kilométerenkénti ár nemcsak elsőre tűnik borzasztóan drágának, hanem akkor még inkább, ha összevetjük más nagyvárosi vasúti fejlesztésekkel. Féltucatnyit szedtünk össze Európából, hogy érzékeltessük, hasonló összegből mennyivel nagyobb fejlesztéseket lehet végrehajtani. Ezek részletezése előtt érdemes megnézni két ábrát. Az elsőn a szóban forgó fejlesztések egy kilométernyi, egy vágányra eső költségét összesítettük. (Tehát ha egy háromvágányos szakaszról van szó, akkor az összes költséget háromfelé osztottuk.)
A Déli Körvasút esetében kétféle számítást is végeztünk, az egyiknél csak az új (harmadik és negyedik) vágányok hosszával számoltunk, a másodiknál pedig a meglévő két vágány hosszát is figyelembe vettük, mivel ezeket is újra kell cserélni a kiírás szerint. (Utóbbi munka ezzel együtt is felújításnak számít, aminek általában azért illik olcsóbbnak lennie az új építésénél, ezért indokolt az első számítást is elvégezni.)
Ha csak az új vágányokat vesszük számításba, akkor kilométerenként 62,5 milliárd forint adódik – ennél a TGV-k, a bécsi főpályaudvar, de a még csak kezdeti munkáknál járó müncheni második vasúti alagút is jóval olcsóbb fajlagosan.
Amennyiben a régi sínpárok felújítására is leosztjuk a költségeket, akkor már „csak” 26,5 milliárd forint adódik, aminél ugyan drágább arányaiban a müncheni projekt, de ott nem felszíni építkezésről és felújításról, hanem egy 40 méter mélyen vezetett vasúti alagútról van szó, összetett állomásokkal. A 4-es metró felszínrendezés nélküli költségei is sokkalta alacsonyabbak ennél, márpedig a Déli Körvasút jelen szerződésében nincsen parkosítás – az feltehetően még külön költség lesz.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan jöttek ki az előző grafikon számai, vagyis azt gyűjtöttük össze, mekkora egy-egy projekt teljes költségvetése, és milyen hosszú az érintett vasúti infrastruktúra. Az abszolút számokat nézve megdöbbentő, hogy
a Déli Körvasút építési költségei olyan óriásprojektekkel mutatnak közelítőleg egyezést, mint a bécsi főpályaudvar vagy a malmői városi vasúti alagút.
Az egyes nagyprojektek között sok különbség van, ezért ezeket részletesebben is bemutatjuk. Felmerülhet, hogy miért pont ezekhez hasonlítjuk a magyar beruházást. Pontosan ugyanolyan projektet nem fogunk találni, mint a Déli Körvasút, ezért gyűjtöttünk össze eltérő jellegű (városi és főként településeken kívüli, felszíni és föld alatti, továbbá szerkezetépítést is tartalmazó) projekteket. Minél régebbi egy fejlesztés, természetesen annál jelentősebb az azóta bekövetkezett építőipari áremelkedés, és az évek alatt a devizaárfolyamok is sokat változtak. De nem is a forintra pontos összehasonlítás a lényeg, hiszen látszik, hogy a magyarnál lényegesen magasabb árszínvonalú országokban is sikerült a Déli Körvasútnál nagyobb fejlesztéseket is kihozni kevesebből.
Budapest-Belgrád vasútvonal
Az eddig a magyar közbeszédben az elképesztő módon túlárazott nagyberuházások iskolapéldájaként kezelt vasútépítés egy szerény munkának tűnik a Déli Körvasúthoz képest. Hiszen 590 milliárd forintért 152 kilométer vasútvonalon bővítik a pályát egy vágányosról kettőre, és a pályasebességet felemelik a mostani 60-80 kilométer/óra helyett 160-ra. Mindez azt jelenti, hogy egy kilométerre „csak” 3,9 milliárd forint költség jut – ez alig tizenötöd része a mostani projektének. A különbségek persze jelentősek a munka jellegében, például nagyon könnyű terepen kell építkezni, és a teljes hosszra vetítve a költséges műtárgyak száma is sokkal kisebb. Vagyis ez az összehasonlítás még nem jelenti azt, hogy a Soroksár és a Kelebia közötti fejlesztés ne lenne túlárazva.
A Déli Körvasúttal való összehasonlításra egyébként alkalmasabb lesz a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának másik, Ferencváros és Soroksár közötti szakasza, hiszen ez szintén teljesen Budapesten belül van, és a 7 kilométeres hossza is hasonló. Erre múlt hónapban írták ki az építési tendert.
4-es metró
A Déli Körvasút fejlesztését irányító Vitézy Dávid szerint a 4-es metró túlárazott volt. Magyarországon az érintetteken kívül valószínűleg nem sokan vonják kétségbe, hogy korrupcióval erősen terhelt volt a projekt, és ezt állapította meg az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) jelentése is. (Az más kérdés, hogy a hazai igazságszolgáltatás nem sokra jutott ezekkel az ügyekkel.) A metró tervezése, megépítése az állomásokkal, járműteleppel, a 15 metrószerelvénnyel*csak ez 22 milliárd forintot tett ki, automata forgalomirányítással, a Kiskörút, a Móricz Zsigmond körtér, a Bartók Béla út átépítésével, az ehhez kapcsolódó, közel 10 kilométer villamosvonal-átépítéssel együtt volt 452,5 milliárd forint. Ha csak a 7,4 kilométeres alagutat, az állomásokat, valamint a kész vasúti infrastruktúra kiépítését vesszük számba, az körülbelül 280 milliárd forint volt.
A metró 2014-es átadása és 2020 között a magyar építőipar árszintje 43 százalékkal került magasabbra, ezzel számolva az utóbbi összeg 400 milliárd forint lenne. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a metróépítés mindenhol a legdrágább infrastrukturális beruházások között van, hogy mást ne mondjunk, fúrópajzsok bevetésére például nem lesz szükség a Déli Körvasútnál.
Bécsi főpályaudvar
Európa egyik legnagyobb városi vasúti fejlesztésének számított, hogy Bécsben 2015-re elkészült az új főpályaudvar – csupán öt évvel a 2010-es munkakezdés után. A Wien Hauptbahnhof projekt keretében 970 millió eurót költöttek a vasútállomásra és a kapcsolódó vasúti infrastruktúrára, ami a cikk írásakor jellemző árfolyamon*350 forint/euró 340 milliárd forint. Ezért az összegért 50 hektáron építkeztek, 100 kilométer új vasúti sínt fektettek le, 8 kilométer új zajvédő falat építettek, 12 vágányon tudnak a személyvonatok közlekedni, és négy autószállító vonati peron is létesült. Megépült továbbá egy 100 üzletes bevásárlóközpont, egy 630 autós mélygarázs, egy 11 állásos buszpályaudvar. Az alábbi videó mutatja, hogy mekkora nagyságrendű munkáról van szó:
Az osztrák főváros főpályaudvara nem egyedi eset. A még 2006-ban átadott berlini főpályaudvar – ahol nyolc-nyolc vagány találkozik egymásra merőlegesen – is kijött mostani árfolyamon 420 milliárd forintból, a végszámla ott 1,2 milliárd euró volt.
Malmői vasúti alagút
A dél-svédországi Malmőben Citytunneln néven építettek a Svédország és Dánia közti tengerszoroson átívelő Öresund hídhoz kapcsolódóan egy 6 kilométeres, kétvágányos vasúti alagutat és 11 kilométernyi kapcsolódó felszíni szakaszt 2005 és 2010 között. Mindez kicsivel 300 milliárd forintnál kevesebből jött ki – a magyarnál háromszor magasabb bérszínvonalon dolgozó svédeknél az eredetileg becsült 9,5 milliárd svéd korona helyett végül 8,6 milliárd korona is elég volt.
Francia szuperexpresszek
A hivatalos nevén Bretagne-Pays de la Loire nem is TGV, hanem LGV, mivel a francia szuperexpresszek egyébként szokásos 300 kilométer/órás tempójánál is gyorsabban, 320-szal közlekedik. A Le Mans és Rennes közötti kapcsolat összesen 214 kilométer hosszú, amiből egy 182 kilométeres szakaszt építettek meg 2017-ig ppp szerződés keretében*az állam és a magánszféra közötti partnerség keretében, 3,4 milliárd euróért. Nem egyedi esetről van szó: ugyanúgy 2017-ben adták át a Tours és Bordeaux közötti 300 kilométeres nagysebességű vasutat, számos kiegészítő vasúti kapcsolattal – igaz, új állomást itt nem kellett építeni. Ez is messze olcsóbb volt, mint a budapesti pályaépítés, pedig itt még a területet is meg kellett vásárolni a munkákhoz.
München, második városi vasúti alagút
Még csak tervezett projekt, de érdemes a 7 kilométeres, kétvágányú vasúti alagútból és 11 kilométer csatlakozó felszíni vasútvonalból álló müncheni fejlesztést idevenni. A tervezés, területszerzés és kivitelezés mellett a biztosítóberendezést, 40 méteres mélységben található három vasútállomást tartalmazó projektet 3,2 milliárd eurós költségűre tervezi a Deutsche Bahn. Ehhez 22 százalékos tartalékkeretet hozzáadva 3,8 milliárd euró költséggel számolnak.
Németországban már most meg lehet ismerni, hogy milyen vonalakon járnak majd a vonatok – és milyen gyakran -, míg nálunk sem a BFK, sem a MÁV, sem a NIF nem tartja fontosnak bemutatni, hogy mire számíthatnak a közlekedők a fajlagosan minden rekordot megdöntő költésért cserébe. (Hacsak valaki nem merül el a projekt 251 oldalas megvalósíthatósági tanulmányában – ez esetben a 223. oldal környékén találhat valamennyi információt a modellezésnél használt menetrendről.) Németországban az is példás, hogy a közbeszerzések kiírása előtt közlik a projekt tervezett költségvetését, a beruházás alternatíváit, és közzéteszik a költség-haszon elemzést.
A Déli Körvasút esete nem csak azért szomorú, mert szakértői vélemények és nemzetközi példák alapján úgy tűnik, hogy akár több száz milliárd forinttal túlárazták a projektet. Ha ilyen tempóban emelkednek tovább a kivitelezési árak, akkor – elegendő forrás híján – szinte biztosan csak terv marad a számos fontos és előremutató elemet felvonultató Budapesti agglomerációs vasúti stratégia. Hiszen ha a Déli Körvasút 6 kilométeres szakaszára el kell költeni 338 milliárdot, akkor vajon hány ezer milliárd forintba kerülne a Déli és a Nyugati pályaudvar összekötését biztosító vasúti alagút?
De már a Déli Körvasút finanszírozása is akadályokba ütközhet, a kiírás szerint ugyanis ehhez uniós forrást is fel akarnak használni. Érdekes lesz látni, mit szól majd a projekt költségeihez az Európai Bizottság.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben Budapesten lerohad, az elővárosi közlekedés 1200 milliárdból újulhat megHiába lennének kiemelkedően hasznosak, valahogy pont azokra a fejlesztésekre nincs állami forrás, amelyeket a fővárosi önkormányzat valósítana meg.
|
Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt
|
Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210924/becsben-fopalyaudvar-is-kijott-annyibol-mint-amennyiert-budapesten-meszaros-lorinc-par-kilometer-vasutat-fejleszt/
|
2021-09-24 18:32:00
| true | null | null |
G7
|
Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Cser-Palkovics András polgármester a Facebookon jelentették be, hogy megépül a fehérvári Multicsarnok, más néven az Alba Aréna, írja a szekesfehervar.hu. A beruházás 32 milliárd alapösszeggel, az opciós tételekkel és 8% tartalékkerettel együtt nettó 35 milliárd forintból valósul meg az úthálózattal, közműkapcsolatokkal együtt. A multicsarnok építését teljes egészében az állam finanszírozza, a városnak ez egy fillérjébe sem kerül. Ilyen fejlesztést saját erőből az önkormányzat nem tudna megvalósítani – ismerte el Fehérvár polgármestere.
A kormány mostani döntése azt jelenti, hogy lezárhatja a Beruházási Ügynökség az állam által kiírt nyílt EU-s közbeszerzési eljárást, így meg lehet kötni a következő hetekben a kivitelezési szerződést és a munkaterület-átadás után indulhat még az idei évben a kivitelezés, ami kicsivel több mint két év alatt be is fejeződhet.
Cser-Palkovics András polgármester szerint azért is fontos a beruházás, mert
a hokicsapat és a fantasztikus szurkolótábora megérdemli, hogy új otthona legyen,
egy új összekötő út épül az Alba Ipari Zónán keresztül,
esetenként nem kell egy-egy koncertélményért elmenni Budapestre vagy Veszprémbe,
orvoskonferenciát vagy akár szakmai találkozókat is lehet így tartani.
|
Ezt a gigantikus routernek kinéző stadiont kapja a fehérvári hokicsapat 32 milliárdért
|
Vargha Tamás országgyűlési képviselő és Cser-Palkovics András polgármester a Facebookon jelentették be, hogy megépül a fehérvári Multicsarnok, más néven az Alba Aréna, írja a szekesfehervar.hu. A beruházás 32 milliárd alapösszeggel, az opciós tételekkel és 8% tartalékkerettel együtt nettó 35 milliárd forintból valósul meg az úthálózattal, közműkapcsolatokkal együtt. (...) 2018 őszén már kihirdették a kivitelezésre kiírt közbeszerzés nyertesét, de aztán 2019 elején a kormány lefújta a beruházást, mert túlságosan drágának találta a nettó 25 milliárd forintos árat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/09/26/szekesfehervar-sportcsarnok-alba-arena-32-milliard
|
2021-09-26 11:26:00
| true | null | null |
Telex
|
A Békés megyei Jankó János Általános Iskola és Gimnázium épületenergetikai fejlesztésére írt ki közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) és a Klebelsberg Központ május végén.
A tenderre hat cég jelentkezett: a TÖMB 2002 Szolgáltató Kft., a BÓLEM Építőipari Kft., a Bácska Mérnöki Szolgáltató Kft., a Modinvest Épitőipari-Beruházó-és Kereskedelmi Kft., a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. és az EVB Építő Korlátolt Felelősségű Társaság.
A befutó a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Szolgáltató Kft. lett nettó 103,5 millió forintos ajánlattal.
Az uniós közbeszerzési értesítő szerint a cég feladata lesz a tótkomlósi Jankó János Általános Iskola és Gimnázium energetikai korszerűsítése a KEHOP-5.2.2-16-2016-00028 azonosító számú projekt keretében, vagyis a beruházás uniós forrásból valósul meg. A munkálatokra azért van szükség, mert bár „az épület(ek) az építési kornak megfelelő technológiai színvonalon épült(ek), a határoló szerkezetek nem felelnek meg a mai kor hőtechnikai és épületszerkezettani követelményeinek, így az épület(ek) jelentős hőveszteséggel működnek”.
Csak idén 56 nyertes tender
Az épületenergetikai beruházás a födémszerkezetek utólagos hőszigetelését, a homlokzati hőszigetelés javítását, valamint a fűtési rendszer korszerűsítését és egy villamos energiát termelő napelemes rendszer telepítését tartalmazza.
A TÖMB 2002 Szolgáltató Kft. alvállalkozókat is bevon majd az építőmesteri és szakipari részmunkákra, a gépész felelős műszaki vezetői feladatok ellátására, az építész felelős műszaki vezetői feladatok ellátására, valamint a napkollektoros, napelemes rendszer telepítésére és a gépészeti munkák elvégzésére is. Ez érthető is annak fényében, hogy a cég főtevékenysége az „általános épülettakarítás”. Ennek ellenére szinte mindent megnyer, amin indul.
A Közbeszerzési Adatbázis szerint a cég csak idén 56 közbeszerzést nyert összesen nettó 8,3 milliárd forint értékben.
Főbb megrendelői a Berettyóújfalui Tankerületi Központ, a Békés Megyei Kormányhivatal, a Debreceni Egyetem, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, valamint a hajdúböszörményi és debreceni önkormányzat voltak. „Ugyanakkor a Néprajzi Múzeum takarítását, valamint a Budapesti Műcsarnok és az Ernst Múzeum takarítását is végzi” a cég honlapján olvasható tájékoztató szerint.
Kétségtelen, hogy a vállalkozás korábban is rendre tarolt a közpénzes pályázatokon. A Magyar Hang 2019 májusában az írta, hogy „agyonnyerte magát a tankerületek uniós pályázatain a kelet-magyarországi közbeszerzések »nehézfiúja«, a hajdúböszörményi székhelyű Tömb 2002 Kft. Két hajdú-bihari és egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei tankerület iskolafelújításokra kiírt tenderein mintegy 650 millió forintnyi megbízást kaptak 2018-ban”.
A lap akkori számításai szerint ez azonban csak töredéke volt a 2018-as megrendeléseknek. Mint írják, a cég összesen 29 tenderen több mint négymilliárd forintnyi megrendelést kapott. „A megbízók jellemzően fideszes önkormányzatok, vagy állami fenntartású, a kormányhoz lojális vezetők által irányított intézmények. Vetélytársai gyakran ugyanazok a cégek, de nekik csak ritkán terem babér” – mutatott rá Magyar Hang.
Megsokszorozódott a bevétel
Természetesen, ahogy az lenni szokott, a tömegesen elnyert közpénzes megbízások jócskán megdobták a Tömb 2002 Kft. forgalmát. A cégbíróságon leadott beszámolók szerint
a kft. évi nettó árbevétele az elmúlt öt év alatt 2,5 milliárdról 8,1 milliárdra nőtt, az adózott eredmény, vagyis a nyereség pedig 46 millió forintról 1 milliárdra emelkedett 2019-re. Igaz, tavaly „csak” 574 millió lett.
A vállalkozás 2002-ben indult betéti társaságként, és 2010-ben alakították át kft-vé. Tulajdonosai Török Imre és Török Imréné, az Opten adatbázisa szerint pedig jelenleg 236 fővel működik.
Egészen 2019-ig egy hajdúböszörményi panellakás volt a cég székhelye, ám abban az évben átköltözött egy hatalmas épületbe, a város egy családi házakkal teli utcájába. Ez az épület már 2018 márciusa óta a kft. egyik telephelye volt.
A telephelyek száma szépen bővült az évek során: 2011-ben még csak egy tömblakás a Bocskai téren, majd 2016-ban egy családi ház a város szélén, 2018-ban a ma már székhelyként szolgáló nagy épület a Polgári utcában (ugyanekkor a Bocskai téri lakás kikerült a telephelyek közül). 2019 végén egy-egy ház a Káplár Miklós utcában és a Vásár téren, 2020 elején egy ingatlan a modern házakkal teli Külső-Debreceni utcában, majd három egymás melletti ingatlan a székhely szomszédságában, a Polgári utcában.
Idén májusban pedig további három új telephelyet jegyzett be a Tömb 2002 Kft.: a csupán helyrajzi számmal jelölt ingatlanok a számozásuk alapján egymás mellett találhatók valahol Hajdúböszörményben.
Bővülő tevékenységek
A területi terjeszkedést lehetővé tévő megnövekedett árbevétel minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy a cég az évek során folyamatosan bővítette profilját. Bár a fő tevékenységi köre a mai napig az általános épülettakarítás, az évek során elkezdett kacérkodni az építőiparral, és ennek megfelelő tevékenységi körökkel is bővült.
A 2012-ben felvett lakó- és nem lakóépület kivitelezése mellé például 2015-ben bejegyezték a tetőfedést, és 2018-ban az útépítést. Idén pedig már három építéshez kapcsolódó tevékenységet vett fel a Tömb 2002 Kft.: a vízi létesítmények építését, a műanyag építőanyag gyártását, valamint a fém épületelem gyártását.
2021 februárjában a vállalkozás örömmel tudatta a Facebook-oldalán, hogy egy új nyílászáró üzemmel bővülnek, ahol korszerű német automatizált gépsorokkal, német profillal, német vasalattal és európai szintű minőséggel fog folyni a termelés.
A profilbővülés miatt a cég egyre több építőipari közbeszerzést nyer: szeptember 22-én például az adóhivatal épületeinek energetikai korszerűsítésére kiírt bő 2 milliárd forintos tender felét csípték meg, a miskolci és a nyíregyházi NAV-ingatlan felújítását.
Rendszeresen kapnak megbízást a hajdúböszörményi önkormányzattól is: az idei legnagyobb a Fürdőkerti Szabadidőpark fejlesztése volt nettó 590 millió forintért. A projekt magába foglalja ökoturisztikai látogatóközpont és összekötő híd felépítését, a meglévő játszótér bővítését, továbbá az ún. Magyar Szürke Ház és Kocsiszín építését, valamint a kapcsolódó környezetrendezést is a leírás szerint.
Kissé fura, abszurd vagy csak vicces módon a Tömb 2002 Kft. nyerte el nettó 202 millió forintért 2018 júniusában Hajdúböszörményben a cég mostani székhelyének helyet adó Polgári utca csapadékelvezetését is, ahol akkor már 3 hónapja működött a kft. egyik telephelye. A munkálatok az önkormányzat honlapja szerint 2019 márciusában kezdődtek és 5 hónapot vettek igénybe – pont ezután költözött oda a cég székhelye.
Lakóparképítő leányvállalat
Idén márciusban bejegyzte a cégbíróság a Szép Házak – 6. Pillér Kft.-t, amelynek a Tömb 2002 Kft. a tulajdonosa, a Tömb 2002 Kft.-t birtokló Török Imre az ügyvezetője, és a székhelye szintén a Polgári utcában található. A Szép Házak – 6. Pillér Kft. főtevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele, de lakóépület építése és művészeti tevékenység is szerepel a repertoárjában.
A Tömb 2002 Kft. Facebook-oldalán reklámozzák a leányvállalat (valószínűleg első) projektjét: az 5 épületből álló, 19 lakásos Családbarát lakóparkot, amely Hajdúböszörményben épül.
A hirdetés szerint a mintegy 3500 négyzetméteres területen elhelyezkedő lakóparkban nettó 600 ezer forint/nm áron vásárolhatók 45 és 93 nm közötti lakások, amelyek 20% önerővel leköthetők.
Ingatlanbotrány, fideszes szálak
A Tömb 2002 Kft.-ről az Átlátszó is írt már korábban, akárcsak a Magyar Narancs vagy a Népszabadság. Nem véletlenül. A cég ugyanis egy botrányos, még az első Orbán-kormány idején történt ingatlanosztásban volt érintett, amelyen keresztül Halász Jánossal, a Fidesz-frakció szóvivőjével és frakcióvezető-helyettesével is kapcsolatba hozták.
2012-ben a Magyar Narancs írt részletesen a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Kft.-ről, ami 2010 után sorra nyerte a különböző közbeszerzéseket, feltűnően sokszor versenytárs nélkül. A cég megbízásai nagy részét a a Hajdú-Bihar megyei önkormányzattól nyerte el azután, hogy a közgyűlés Fidesz-többségűvé vált, de az EMMI-nek is dolgoztak.
Ahogy arról – egy milliárdos tender kapcsán – 2016-ban beszámoltunk, Halász az első Orbán-kormány alatt az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek bizottságának tagjaiból létrejött, az állami ingatlanok civil szervezetek közti elosztását felügyelő, azok pályázatait elbíráló albizottság elnöke volt, a kedvezményezett civil szervezetek közül pedig több is Fidesz-közeli volt. Például a Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE), amely 22 ingatlanhoz jutott; és a Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány (DTFA), amely megkapta a helyben kiosztott mind a 9 ingatlanrészt.
Az MDKE élén a pályázat beadásakor Balázs Ákos debreceni fideszes önkormányzati képviselő állt, a döntés idején viszont már Mező Barna, aki egyben a DTFA vezetője is volt. A botrány kirobbanása után az MDKE néhány ingatlant kénytelen volt visszaadni, de egyéb következménye nem igazán lett az ügynek.
Egy évvel később, 2002 elején azonban megalakult a hajdúböszörményi Tömb 2002 Bt., amelynek kültagja Mező Barna húga volt, két évvel később pedig a nő férje, Török Imre lett a cég ügyvezetője és beltagja. 2006-ban Hajdúböszörményben fideszes polgármestert választottak, Mező Barna és a családi vállalkozás karrierje pedig felívelt: Mező az önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, a Tömb 2002 Bt. pedig egymás után kapta a megbízásokat a fideszes országgyűlési képviselő, Rácz Róbert által vezetett megyei önkormányzattól.
Török Imre és felesége 2010-ben átalakította a bt.-t Tömb 2002 Kft.-re, amelynek neve – hajdúsági pletykák szerint –Török Imre vezetéknevének első két betűjéből, és Mező Barna monogramjából tevődik össze, mutatva a kettejük közötti rokoni kapcsolatot. Rácz Róbert akkor a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal vezetője volt, Mező Barna pedig a kormányhivatal alá tartozó foglalkoztatási főosztályt irányította (és azóta újra).
1,5 milliárd forintos régészeti megbízást nyert egy Fidesz-közeli takarítócég
A debreceni Déri Múzeum régészeti tenderén lett befutó a takarítással és építkezéssel foglalkozó Tömb 2002 Kft.
A cég később azért került a hírekbe, mert úgy nyert el egy 70 milliós közbeszerzést, hogy a tenderen induló egyik versenytársa, az Épít-Takarít Bt. székhelye Török Imre lakcíme, tulajdonosa pedig Török Imre testvére volt. Másik vetélytársával, a DH-Szerviz Kft.-fel pedig korábban már nyert együtt közbeszerzést. A KLIK a Népszabadság cikke után belső vizsgálatot indított, majd új tendert írt ki, amin a Tömb 2002 már nem indult, és amit végül a Nova-Bau 89 Kft. nyert meg.
Érdeklődtünk a cégnél, hogy szerintük minek köszönheti a társaság a sikereit. Arra is rákérdeztünk, a kft. neve valóban a Török és a Mező Barna nevekből tevődik össze; hogy Török Imréné szül. Mező Erika valóban Mező Barna testvére-e, és hogy mindez mennyire befolyásolja/befolyásolta a cég eddig elért eredményeit. Azt is szerettük volna tudni, mit gondolnak arról, hogy „a Hajdúság Simicskájának” nevezték őket az elnyert tenderek sokasága és a vállalkozás felfelé ívelése miatt. Cikkünk megjelenésig azonban a kft. nem reagált kérdéseinkre.
Erdélyi Katalin—Katus Eszter
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Részlet a Tömb 2002 Kft. bemutatkozó videójából (forrás: A kft. Facebook-odala)
Ez a cikk hat szerkesztőség közös projektje, a Helyközi Járat keretében, a Partizán támogatásával készült.
|
Kelet-Magyarországnak is van tenderkirálya: csak idén 56 közbeszerzést nyert el a cég
|
Szeptember 22-én már az 56. közbeszerzését nyerte idén a kelet-magyarországi közbeszerzések egyik sztárja, egy főként takarítással foglalkozó hajdúböszörményi vállalkozás. Az építési projektekkel is kacérkodó Tömb 2002 Kft. több szállal is kötődik a Fidesz holdudvarához, de korábban egy ingatlanbotrányban és egy szabálytalan közbeszerzésben is érintett volt. A cég bevétele az elmúlt öt év alatt 2,5 milliárdról 8,1 milliárdra nőtt, és idén 4 új telephelyet nyitott. A márciusban bejegyzett leányvállalata pedig egy 19 lakásos lakóparkot épít.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/30/kelet-magyarorszagnak-is-van-tenderkiralya-csak-iden-56-kozbeszerzest-nyert-el-a-ceg/
|
2021-09-30 11:21:28
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2020 tavasza óta új szereplője van a gödöllői közéletnek. A Szövetségben A Gödöllőiekért egyesület kiadásában online újság és nyomtatott havilap is működik – utóbbit ingyenesen, többezres példányszámban szórják a helyieknek. A GDL nevű kiadványok szerkesztési elvei mögött nem nehéz felfedezni a Fidesz politikai érdekeit. A karácsonyi lapszámban Gémesi György ellenzéki polgármester fideszes kihívójával készült kétoldalas interjú, további három oldalon pedig az önkormányzat fideszes képviselői mutatták be az éves munkájukat. Ellenzéki politikus sem akkor, sem azóta nem bukkant fel így az újságban.
A Fideszt ilyen módon támogató gödöllői politikai újságot közvetve a magyar adófizetők finanszírozták.
2018 és 2020 között a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a központi költségvetés közel 7,9 milliárd forintot adott át támogatásként a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA). Az alapítvány a befolyt összegek oroszlánrészét továbbosztotta más szervezeteknek – szintén támogatásként. Ismereteink szerint ugyanebben az időszakban 57 szervezet 80 különböző címen összesen 6,2 milliárd forint támogatáshoz jutott a BLA-n keresztül, vagyis egy szervezet átlagosan százmillió forintnál is nagyobb összeghez jutott. A gödöllői egyesület a sor vége felé, alig 14 millió forint támogatással szerénykedik.
A BLA-n keresztül elérhető közpénzmilliárdok sehol sem voltak nyilvánosan meghirdetve. A Szövetségben a Gödöllőiekért elnökeként és a GDL újság főszerkesztőjeként működő Bondár Alexet telefonon és e-mailben is kérdeztük arról, hogy honnan szerzett tudomást arról a lehetőségről, hogy pénzre pályázhat az intézménynél. Bondár nem válaszolt erre a kérdésünkre.
A Batthyány Lajos Alapítvány támogatásainak jelentős része olyan „civil”, nonprofit szervezetekhez került, amelyek a gödöllői egyesülethez hasonlóan formailag pártfüggetlenül, mégis a kormánypárt érdekeinek megfelelően tevékenykednek a nyilvánosságban.
A BLA bevételi oldalát a szervezet nyilvános beszámolóinak segítségével és más iratokkal térképeztük fel. A kiadásokat onnan ismerjük, hogy korábban közérdekű adatigénylések útján megszereztük a BLA-ból kiosztott 2018—2020 közötti támogatások listáját (amit itt elérhetővé is tettünk), és betekintést nyertünk a támogatásokra vonatkozó számos iratba.
Kimenő támogatások a Batthyány Lajos Alapítványból 2018—2020 között
A BLA támogatásainak címzettjeivel kapcsolatban az Átlátszón és máshol is jelentek meg már cikkek. Az ismertebb ügyek között van az Alapjogokért Központnak jutatott összegek története, a máshonnan azóta a BLA-s támogatásainál sokszorosan nagyobb állami pénzt benyelő Mathias Corvinus Collegium (MCC) esete, a támogatási százmilliókból belvárosi kávézót működtető Apriori Cultura Nonprofit Kft. ügye, a kusza pénzügyeiről hírhedtté vált Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány dolga, valamint az Orbán Gáspár alapítványa által BLA-pénzekből fenntartott joghallgató-szakkollégium esete.
A támogatottak teljes listáját átnézve leszűrhető:
a Batthyány Lajos Alapítvány egyfajta házipénztárként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
A támogatások címzettjei közül sokan maguk is médiát működtetnek, a kormánybarát médiában szereplő „szakértőik” révén befolyásolják a nyilvánosságot, vagy fiatal értelmiségieket csalogatnak vonzó képzési- és karrierlehetőségekkel.
Semmi okunk nincs feltételezni, hogy ez a nem hivatalos támogatási program megszűnt volna 2020 óta, tavaly év végén ugyanis újabb 3,4 milliárd forint került a BLA-hoz. Arra nézve viszont egyelőre nincsenek információink, hogy ezt az összeget mire fordították. A Hírklikk újságírójának vonatkozó adatkérésére most szeptemberben a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem volt hajlandó friss adatokkal szolgálni, mondván: az újabb beszámolókat még nem fogadták el.
Akik a pénzt küldték
Rogán Antal fideszes politikus miniszteri rangban vezeti a Miniszterelnöki Kabinetirodát. A közvetlenül a miniszterelnöknek referáló kabinetfőnök 2016-ban azt mondta: „a Miniszterelnöki Kabinetirodának egyetlenegy feladata van, győzelemre vezetni Orbán Viktort”. Rogán feladatai közé hivatalosan a kormánypolitika általános koordinációja és a kormányzati kommunikáció (plusz a turizmus és a design) tartozik. Rossz nyelvek ehhez hozzásejtik: a bulvárérzékeny kabinetfőnökhöz tartozik a kormányközeli média, eminensen a több száz címet összefogó KESMA befolyásolása is.
Akik a pénzt küldték
Rogán alá tartoznak „a beszélő fejek, akiknek a munkáját szintén ő, vagy az őáltala vezetett hivatal hangolja össze, találja ki azokat az értelmezéseket, amiket sulykolni kell” – nyilatkozta korábban Török Gábor politológus a Telexnek. Ebben az összefüggésben tanulságos, hogy a propagandaminisztériumnak is becézett kormányszervtől érkező támogatások legnagyobb nyertesei között a politikai médiában a szakértőin, beszélő fejein keresztül jelenlévő szervezetek is vannak, például
a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító Alapjogokért Központot működtetű Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. (1,6 milliárd forint);
a tehetséggondozás mellett a tudatiparban is nyomuló MCC, amely mögött az ekkor Tihanyi Alapítvány (870 millió forint) nevet viselő szervezet állt, és ami a politikai kurzus számára fontosnak tetsző ügyekben további közvéleményformáló intézetek (Migrációkutató Intézet, Klímapolitikai Intézet) társalapításában is jeleskedik;
a közéleti folyóiratot kiadó és a Tranzit „gondolatexpót” szervező Kommentár Alapítvány (330 millió forint),
és más „kutatóintézetek” is.
Rogán nevével nem találkoztunk az Átlátszó által megtekintett támogatói okiratokon, amelyeket rendszerint a MK akkori közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád szignált. A fideszes színekben korábban parlamenti képviselőként is működő Vidoven nevének feltűnése az iratokon annyiban nem meglepő, hogy közigazgatási államtitkárként elsősorban hozzá tartoztak a kabinetiroda jogi és gazdasági ügyei. Vidoven azóta egyébként hasonló pozícióban a Honvédelmi Minisztériumnál dolgozik.
Az viszont nehezen lehet kétséges, hogy a BLA-n keresztül osztott támogatások ügye elér Rogán miniszterig. A kabinetiroda 2018-as szervezeti ábráján az akkoriban magánalapítványnak minősülő BLA is szerepelt, az ágrajzból kivehetően a közvetlenül Rogán alá tartozó szervezeti egységek között. (Érdekes módon a rajzon hasonló helyen az MCC-t működtető, akkori elnevezése szerint Tihanyi Alapítvány is látható).
Sőt, a történetben a miniszterelnök is feltűnik: Orbán Viktor szignálta ugyanis azt a 2018-as kormányhatározatot, amely a Miniszterelnökség rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített büdzséjéből cirka 385 millió forintot tett át a Miniszterelnöki Kabinetirodához azzal, hogy a pénzből „társadalompolitikai és közpolitikai kutatások elvégzése érdekében” a BLA-t kell támogatni. Az alapítvány „a támogatást másnak továbbadhatja” – írta Vidoven államtitkár a pénzt kísérő támogatói okiratban.
Mint később látni fogjuk, ennek az összegnek a továbbosztásával indult a BLA nagy pénzszórása. Ez a 385 millió végül három olyan szervezetnél landolt, amelyeket korábban nem támogatott a BLA: az Alapjogokért Központnál, az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpontnál (AJTK) és a Méltányosság Politikaelemző Központnál. Érdekesség, hogy az összeg nagyobbik részéből semmilyen új kutatás nem készült: 250 millió forintot ugyanis az AJTK hitelkonszolidációjára fordítottak a támogatási lista szerint az indoklással, hogy korábban felvett bankkölcsön kifizetése „a további kutatási tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen”.
Rogán volt a titkáruk egykor
A Batthyány Lajos Alapítványt (BLA) 1991-ben jegyezte be a harmadik köztársaság első kormányát vezető Magyar Demokrata Fórummal (MDF) szimpatizáló franciaországi magyarok egyesülete, az Association Des Amis Du Forum Democratique Hongrois , és az első felelős magyar miniszterelnök nevét viselő szervezet induló vagyonát részben Antall József franciaországi előadásán gyűjtött pénzből finanszírozták.
Az MDF-et a politikaközeli alapítványok nemzetközi vérkeringésébe csatoló BLA eleinte nemzetközi kongresszusokat és összeüléseket szervezett, néhány év alatt pedig a tömbösödő jobboldal akkori négy pártja, köztük a Fidesz közös alakulatává formálódott.
A BLA 1998-ra belecsúszott a közvetlen politikacsinálásba is: a választások előtt fizetett politikai hirdetésben követelte, hogy a regnáló szocialista kormányfő Horn Gyula álljon ki Orbán Viktorral televíziós vitára.
A végül létrejött vitát emlékezetesen Orbán, a választásokat a Fidesz és szövetségesei nyerték. Az alapítvány operatív ügyeit ekkoriban intéző titkár neve: Rogán Antal. A Fideszbe 1997-ben, azaz huszonöt éves korában belépő férfi első politikakörnyéki munkahelye a BLA-nál volt, a választási győzelem után innen egyből a miniszterelnöki kabinet politikai titkárságának vezetőjévé avanzsált.
1999-ben került az BLA élére Granasztói György történész, ezt követően az alapítvány körül bő másfél évtizedig csönd honolt. Egy 2003-as törvénynek köszönhetően ugyanis létrejöttek az alanyi jogon költségvetési támogatást bezsebelő pártalapítványok. A BLA politikai háttérszerepének nagyját így értelemszerűen a Fidesz pártalapítványa vette át.
2014-15 környékén a BLA évi egy-kétszázmillió forintos büdzséből éldegélt. A szervezetnek önálló bevételei gyakorlatilag nem voltak, a kiadások oroszlánrészét közvetlenül a Miniszterelnökségtől érkező támogatás finanszírozta. Ebből az alapítvány berkein belül működő, 2013-ban létrehozott Danube Institute konzervatív think tanket és a Hungarian Review című angol nyelvű folyóiratot, valamint a Budapost és a Metazin nevű hírgyűjtő oldalakat működtették.
Arcok a BLA környékéről
2016-ban azonban a kuratóriumot mindaddig elnöklő Granasztói meghalt. Csak ekkor derült ki az is, hogy az alapító francia egyesület már évekkel korábban megszűnt. Ezzel megnyílt az út azelőtt, hogy az alapítványt teljesen új formára szabják.
Alapítvány és birodalom
A kuratórium többi tagja – az azóta elhunyt Barsiné Pataky Etelka és az azóta visszavonult Szájer József fideszes politikusok, valamint az AJTK-t vezető Antall Péter – javaslatára az alapítói jogokat a bíróság a „magyar közélet és tudományos élet kiemelkekedő alakjaira” szignálta:
Bogsch Erikre, a Richter Gedeon Nyrt. operatív elnökére;
Dux László orvosdoktorra, a Szegedi Tudományegyetem tanárára, volt felsőoktatási államtitkárra,
és egy Dr. Nagy Zoltán nevű férfira.
A valóban köztiszteletnek örvendő Bogsch és Dux neve mostanáig sehol sem került elő a BLA-val kapcsolatban. Megkeresésünkre a Richter kommunikációs vezetője arról tájékoztatott minket, hogy Bogsch Eriknek „lényegében semmilyen beleszólása nem volt abba, hogy operatív szinten” mit is csinál az alapítvány, amelyikhez a nevét adta. Dux László, továbbá a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a BLA nem válaszolt az e-mailben elküldött kérdéseinkre.
2016-ban az alapítvány főtámogatójaként a Miniszterelnökség helyére lépett a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Néhány éven belül a BLA korábban alig százmilliós nagyságrendű költségvetése többmilliárdosra nőtt a kabinetiroda egyre növekvő támogatásainak köszönhetően.
Így nőttek sokmilliárdosra a Batthyány Lajos Alapítvány bevételezett támogatásai
Mennyi az annyi? A nem hivatalos támogatási program kezdete, azaz 2018 eleje óta a Batthyány Lajos Alapítvány összesen 11,3 milliárd forint közpénzt kapott. Ennek egy részéről tudjuk, hogy mire fordították, de például a 2020 legvégén átadott 3,4 milliárdos tétel sorsáról fogalmunk sincsen. A más szervezeteknek továbbosztott támogatások, amikről tudomásunk van, 6,2 milliárd forintot tesznek ki. Ha az állami támogatásokhoz hozzáadjuk a szintén állami tulajdonból, ingyenes vagyonjutattásként tavaly kapott villa értékét, akkor az elmúlt szűk három évben a BLA 21,2 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek.
2018-ban Habony Árpádhoz, valamint a nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjeként ismert Tombor Andráshoz kötődő figurák kerültek a kuratóriumba, köztük Kobza Miklós állítólagos Habony-bizalmi, volt közmédia-sajtófőnök, valamint a Tombor környezetéhez tartozó, párhuzamosan a MCC-t működtető alapítvány kuratóriumában is helyet foglaló Illés Géza Márton.
Felbukkant a kurátorok között Panyi Miklós, a Fidesz volt európai parlamenti sajtósa, valamint a később az SZFE-ügyben ismertséget szerzett egykori ezredes Szarka Gábor. Ekkor került a kuratóriumba Dezső Tamás asszirológus is. Dezső – aki az MCC-leány Migrációkutató Intézetet is igazgatja – 2019 óta elnökli a BLA-t irányító testületet.
2018-ban adott a BLA először többszázmilliós nagyságrendben tovább támogatásokat „új” játékosoknak. Ebből a következő évekre többmilliárdos támogatási program nőtt ki, ami mindösszesen 57 szervezetnek osztotta tovább a Miniszterelnöki Kabinetirodától és a központi költségvetésből kapott közpénzt.
A szervezetek listája nemcsak a politikai szándékok miatt, hanem az összeférhetőnek kevéssé tűnő kapcsolatok miatt is érdekes. Így
250 millió forintot kapott bankhitel-konszolidációra az AJTK, amelynek igazgatója, Antall Péter a BLA kuratóriumi tagja volt;
összesen 870 millió forintot forintot kapott az MCC-t működtető alapítvány, amelynek a társalapításában létrejött Migrációkutató Intézetnél igazgatóként dolgozik a BLA kuratóriumi elnöke, Dezső Tamás. Az MCC-alapítvány korábbi kuratóriumi tagja Illés Géza Márton a BLA kurátorai között is megfordult;
a 900 millió forintot kasszírozó Apriori Cultura Nonprofit Kft. tulajdonosa a közelmúltig Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója volt.
Forgóajtó-effektus A Batthyány Lajos Alapítvány, a Fidesz-világ, az Orbán-kormány és a BLA által pénzelt álcivil szervezetek közti forgóajtó-effektust jól szemlélteti Panyi Miklós rövid életrajza. A jogász végzettségű férfi korábban a Fidesz EP-frakciójának sajtósaként dolgozott, később külkapcsolati felelősként az állami tulajdonú MVM Zrt.-hez került, majd 2018-ban bejutott a BLA kuratóriumába. Innen akkor távozott, amikor az alapítványtól összesen 1,6 milliárdot kasszírozó Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatóhelyettese lett. Panyi Miklós ma már Orbán Viktor Miniszterelnökségén dolgozik, kabinetfőnöki poszton.
Tavaly a Batthyány Lajos Alapítványt úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá emelte a fideszes többségű Országgyűlés, majd a Miniszterelnöki Kabinetiroda újabb 3,4 milliárdot adott át a szervezetnek.
Emellett a kormány ingyenesen átadta azt a Lónyay-Hatvany villa néven ismert, Ybl Miklós tervezte budavárbeli épületet is, amelyet még 2014-ben vásárolt meg és kezdett felújítani a nemzeti bank egyik alapítványa, és amit végül inkább eladtak az államnak. Innen került a BLA-hoz a város legdrágább villájaként is ismert ingatlan, ami a nyilvántartási értéke szerint 9,9 milliárd forintot kóstál.
Nehezen tagadható, hogy a Fidesz-közeli álcivil hálózat kiépítését finanszírozó alapítvány működése a budavárbeli villába költözésével a legmagasabb kormánypolitika szintjére lépett. A Lónyay-Hatvany villa ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök és Rogán Antal kabinetiroda-miniszter munkahelye, a Karmelita kolostor tőszomszédságában található.
|
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték
|
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/28/roganek-kuldtek-a-milliardokat-kormanykozeli-alcivilek-rejtett-tamogatasara-koltottek/
|
2021-09-28 11:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az európai civil szférában jól ismertek az úgynevezett CLLD-támogatások (az angol nyelvű rövidítés jelentése: közösségi szinten irányított helyi fejlesztések). Ez az uniós támogatási projektek egy speciális változata, amely városi (régió alatti) szinten, a vállalkozások és a civil szféra bevonásával alulról kezdeményezett fejlesztések megvalósulását segíti elő. Magyarországon a támogatás több mint 4,5 millió ember lakhelyét érinti, és a keretében 2014 óta 45,64 milliárd forintot osztottak szét vidéki civil szervezetek, kisvállalkozások és önkormányzatok között.
A CLLD tulajdonképpen a falvak és községek fejlesztésére indított LEADER program folytatása. Az eredeti programot 2013-ban bővítették ki, hogy a kistelepülések mellett a vidéki városok is pályázhassanak a támogatásokra.
Vegyes akciócsoportok
Más, uniós területfejlesztési programokhoz képest a CLLD (csakúgy, mint elődje, a LEADER program) különlegessége, hogy a forrásokra nem közvetlenül a városok önkormányzatai pályáznak, hanem úgynevezett Helyi Akciócsoportok (HACS). Ezek olyan ernyőszervezetek, amelyeket a városvezetés mellett civil szervezetek és vállalkozások alapíthatnak meg, ha részt szeretnének venni az uniós források felhasználására kiírt pályázaton. A koncepció lényege, legalábbis az eredeti uniós elgondolás szerint az, hogy az uniós források felhasználásáról ne a politikusok dönthessenek az emberek feje fölött, hanem a helyi közösségek is beleszólhassanak.
„A CLLD (…) a hagyományos »felülről lefelé« irányuló fejlesztési politikát a feje tetejére állítja: a helyi lakosság veszi át az irányítást, és helyi partnerséget alakít, amely integrált fejlesztési stratégiát tervez és hajt végre”
– olvasható a programot bemutató uniós honlapon. Ha a minisztériumi irányító hatóság elfogadja egy HACS megalakulását (Magyarországon 96 ilyen alakult), akkor az EU-s területfejlesztési projektpénz egy részét hozzájuk irányíthatja. A HACS ezután helyben pályázatokat írhat ki, és a pénzt odaítélheti helyi kedvezményezetteknek (vállalkozásoknak, további civil szervezeteknek vagy akár magánszemélyeknek) különböző közösségfejlesztési célok (gazdasági, infrastrukturális fejlesztések, kulturális vagy jótékonysági programok) megvalósítására.
Mindezekről a HACS-oknak előzetes terveket kell bemutatniuk a program szabályai szerint, máshol azonban az EU viszonylag laza kereteket határozott meg. Olyannyira, hogy a csoportoknak nem kell egyesületet bejegyezniük, hanem ad hoc jelleggel bejelentett konzorciumként is indulhatnak, ilyenkor elég, ha a pályázatot egy résztvevő, például az önkormányzat vállalja fel lebonyolító szervezetként. A kikötés csupán annyi, hogy a három szektor (civil szféra, közszféra, helyi vállalkozások) mindegyike képviseltesse magát az akciócsoportban, és egyik szféra szervezeteinek aránya se legyen 50 százalék felett. Új tagok csak a már meglévők beleegyezésével csatlakozhatnak. A pályázati előkészítés és döntés során érvényes továbbá a pályázatoknál és közbeszerzéseknél szokásos összeférhetetlenségi szabály, vagyis, hogy a konzorciumokban ülő szervezetek elvileg maguknak nem szavazhatnak meg támogatást.
2022 után még hét évig bebetonozhatják a korábbi nyerteseket
A CLLD-támogatásokra is vonatkoznak ugyanazok a szabályok, amelyek jelenleg a legtöbb uniós programra jellemzők: a forrásokat az Unió a tagállamok kormányainak folyósítja, amelyek továbbosztják azokat a jogosultaknak. Magyarországon az elmúlt 7 éves uniós ciklus CLLD-pályázatait a Széchenyi 2020 program keretében, azon belül a Területfejlesztési Operatív Program (TOP) részeként írták ki és bírálták el. A támogatásokért tehát nem közvetlenül Brüsszelhez pályázhatnak a HACS-ok, hanem a magyar kormány szervezeteihez (amelyeknek az EU által meghatározott szabályok szerint kell elbírálni a forrásokra vonatkozó kérelmeket).
A legutóbbi CLLD-program esetében a források odaítéléséről a végső szót a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága mondta ki.
Bár a civilek bevonása a helyi fejlesztésekről szóló döntésekbe önmagában jó ötletnek hangzik, ahogy az atlatszo.hu augusztusi cikkéből is kiderült, az, hogy egy állami vagy uniós forrást civil szervezet kap, még nem garancia arra, hogy azt nem pártpolitikai célokra fogják elkölteni, vagy hogy nem politikusokat fog gazdagítani. A Városi Civil Alap, azaz a Norvég Alap helyett elindított kormányzati kezdeményezés pályázati eredményeinek elemzésekor is kiderült, hogy országos szinten jellemző az, hogy a civil szervezteknek járó támogatások a kormánypártokhoz sok szállal kötődő, úgymond civil szervezetekhez jutnak. A Városi Civil Alap keretében olyan szervezetek kaptak közpénzt, amelyek tevékenységükkel a kormánypártok kampányát támogatják, és vezetőik sokszor maguk is fideszes és KDNP-s politikusok.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon | atlatszo.hu
A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.
A HACS-okba, amelyek megalakulását 2017-ben zárták le, szintén bekerültek kormánypárti politikusokhoz köthető szervezetek, bár messze nem olyan arányban, mint ami a Városi Civil Alap nyerteseinél látszik. Ez azért is lényeges, mert az uniós támogatás szétosztására jogosult helyi akciócsoportok listája a kormány tervei szerint a következő 7 éves támogatási ciklusban is változatlan maradhat. Varga Mihály pénzügyminiszter szeptember 14-én jelentette be a 2027-ig tartó, összesen 1700 milliárd forintos Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) program elindítását, amelynek valamilyen formában újra része lesz a HACS-ok támogatása is.
Merényi Miklós, a K-Monitor szakértője rámutatott: „A Pénzügyminisztérium a közelmúltban közzétette a TOP+ program tervezetét a 2027-ig tartó időszakra. Ebben a CLLD-típusú helyi közösségi fejlesztések folytatására, kiterjesztésére nincs utalás. Ugyanakkor a tervezetben az áll, hogy egyes források elosztásakor »az előző programidőszakban támogatásban részesített városi helyi akciócsoportok városfejlesztési tevékenységeinek támogatására« kerülne sor.”
Mint mondta, a kormány célja ezzel az lehet, hogy a következő ciklusra is bebetonozza a 2019 előtt megalakult egyes helyi akciócsoportokat, amelyek némelyikében még erősen jelen vannak kormánypárti városvezetőkhöz köthető szereplők.
Az akciócsoportok összetétele erre vonatkozó feltételek hiányában nem nyílt verseny révén alakult ki, a meglévő résztvevői kör befagyasztása ezért szembemenne a közösségi fejlesztések eredeti értelmével.
Merényi Miklós elmondta azt is, a szabályok nem tiltják, hogy a HACS-ok a saját tagszervezeteikhez is juttassanak pályázati forrásokat különböző célok megvalósítására, csupán annyi a kikötés, hogy a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki az adott felhívásra támogatási kérelmet nyújtott be, a kérelem elkészítésében részt vett, vagy a projekt megvalósítója lesz.
Nyugdíjas egyesület fidelitasos vezetéssel
Nézzük meg tehát közelebbről, milyen szervezetek kerülhettek be az összességében százmilliós EU-s forrásokról döntő akciócsoportokba. Egy tipikus HACS tagjai lehetnek a helyi önkormányzat és egyes önkormányzati szervezetek, például városüzemeltetési cégek. Velük nagyjából azonos arányban kapnak helyet az üzleti és civil szféra képviselői is. Utóbbiak között jellemzően nem országosan ismert szereplőket találunk, hanem csak az adott városban ismert kisebb szervezeteket, például kulturális egyesületeket, oktatási intézmények alapítványait, városvédő klubokat. Érdekesség, hogy sok helyen a civil szférát olyan szervezetek képviselik, amelyek valójában inkább az üzleti szférához kötődnek, bár szervezeti formájuk egyesület. Ilyen például a zalaegerszegi HACS-ba (ZEGIKON) bekerült Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület, vagy a nyíregyházi Primom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány.
A HACS-ok civil tagszervezetei között találkozhatunk persze több, erősen fideszes kötődésű szervezettel is. Ilyen például a pécsi HACS (PHACS) két alapítója: a Pécsi Székesegyház Nagycsaládosok Egyesülete és a Sopianae Egyesület. Előbbi elnöke, Herbert Gábor fideszes képviselőként indult 2019-ben.
Utóbbit a Szabad Pécs „családi bizniszként” jellemezte, jelenlegi elnöke Vanner Tünde korábbi trafikkoncesszió-nyertes, az alelnöki tisztséget pedig sokáig Páva Péter, Páva Zoltán volt polgármester testvére töltötte be. Alakulásakor az akciócsoport tagjai Őri Lászlót, az akkori fideszes alpolgármestert választották meg, és jelenleg is ő a PHACS elnöke.
Szintén a Szabad Pécs számolt be róla, hogy 2019 decemberében 10 millió forint támogatást nyert a PHACS-tól a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület nevű csoport. Mint írták, az évtizedes múltú egyesület sokáig nem végzett pénzforgalommal járó tevékenységet, 2017-2018 környékén azonban új elnöksége lett a szervezetnek, akik rögtön jelentős forrásokat szereztek.
A PHACS mellett az önkormányzattól és a Fidesz pártalapítványától is kaptak támogatást, és külön érdekesség, hogy a PHACS-tól kapott támogatásról szóló oklevélátadón egy fidelitasos fiatalember képviselte a nyugdíjasszervezetet.
Régi Fidesz-szövetséges szervezet a Soproni Polgári Nyugdíjas Kör, amely bekerült a 750 millió forint elosztásáról döntő, Fodor Tamás polgármester nevével fémjelmzett Soproni Helyi Közösség tagjai közé. Szintén 750 millió forint felett rendelkezhet a KözösségÉpítő Kecskemét Helyi Közösség, amelynek része a fideszes alpolgármester, Engert Jakabné egyesülete, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület. Engert Jakabnét, aki elvileg a civil szférát képviseli a szervezetben, az önkormányzat honlapja alpolgármesterként idézte tavaly, aki azt mondta, 2022 végéig 11 alapítvány és 12 egyesült programjait kívánják támogatni a pénzből.
Esztergomban a Fidesz-KDNP a 2014-es választáson nyerte el a polgármesteri címet, ebben szerepe volt a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesületnek és az Esztergom Barátainak Egyesületének, amelyek csatlakoztak a kormánypártok Szövetség Esztergomért nevű választási összefogáshoz. Két évvel később mindkét egyesület az esztergomi HACS-ban tűnt fel, amelynek döntéshozó bizottsága 2022 végéig 360 millió forint elosztásáról dönthet.
A Városi Civil Alap támogatottjai között is felbukkant a Gyöngyös Város Barátainak Köre nevű egyesület, amelynek vezetője, Bekecs Andrea Sára Botond alkalmazottja Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatójaként. A bujtatott kampányfinanszírozáshoz hasonlító Civil Alaptól a Baráti Kör 7,99 millió forintot kapott, míg a HACS tagjaként több mint 366 millió forint elosztásába szólhat bele. Szintén ismert a VCA-ból az „Élhető Diósgyőrért” Egyesület, melyet a korábbi fideszes önkormányzati képviselő, Seresné Horváth Zsuzsanna vezet. Az egyesület bekerült a Diósgyőri Horizont Helyi Közösség nevű HACS-ba, bár a 2019-es választások óta a kormánypártok befolyása jelentősen csökkent a 340 millió forint felett rendelkező szervezetben. Ugyanis a Helyi Közösség alapításakor úgy rendelkeztek, hogy az elnöki tisztet Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata kell, hogy betöltse, amelyet 2017-ben még Kriza Ákos vezetett, mostanra azonban az ellenzéki Veres Pál került az élére.
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait | atlatszo.hu
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.
Ha nem lehet a haveri civilek vadászterülete, már nem is kell?
Fontos leszögezni, hogy a CLLD-projektek a Városi Civil Alaphoz képest jóval átláthatóbbak és szorosabban kötődnek a civil társadalomhoz: a HACS-ok tagsága sok helyen valódi, évek óta működő, közhasznú munkát végző civil szervezetkből áll. A támogatások megpályázása előtt az akciócsoportok társadalmi egyeztető fórumokat tartottak, majd részletes tervezetet mutattak be arról, mire fordítanák a forrásokat.
Ám mivel az akciócsoportok létrehozása egy informális, zárt folyamat, nem pedig nyílt, versengő eljárás, kiskapukon keresztül a rendszerbe bejutottak olyan csoportok, amelyek inkább pártpolitikai, mintsem civil tevékenységet végeznek. De míg az állami VCA pénzosztásánál a bújtatott kampányfinanszírozás maga a norma, az uniós programról ez nem mondható el. A szigorúbb pályázati és elszámolási feltételek miatt hiába jutnak így támogatáshoz haveri szervezetek, a beígért programok megvalósítása később komoly gondot jelenthet számukra.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az az összeg, amit a magyar kormány a teljes CLLD-projektek lebonyolítására lehívott, a legalacsonyabb összeg, aminek szétosztását vállalni lehetett. A helyi fejlesztéseket szolgáló EU-s alapok nagy részét továbbra is a hagyományos módokon, például a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok keretében, közvetlenül önkormányzatoknak vagy vállalatoknak juttatják, ami nagyobb mozgásteret biztosít a kormányközeli szereplőknek, és cserébe kevésbé átlátható. Az ilyen módon szétosztott pénzek között voltak korrupciógyanús ügyek, amelyekben később bűncselekmények gyanúja miatt nyomozás indult, ilyenek voltak például Boldog István vagy Simonka György fideszes politikusok ügyei.
Az átlátható módon zajló, közösségi kezdeményezéseken alapuló városfejlesztésre és a civilek ebbe való bevonására ezért nagy szükség volna a következő hét évben is. Az igényt mutatja, hogy a szétaprózódó, bürokratikus támogatásosztás ellenére a CLLD-re elkülönített összeget várhatóan teljes egészében felhasználják. Valamilyen, a hagyományos pénzosztástól eltérő, közösségvezérelt, területi alapú eszközt kötelezően használnia kell a kormánynak a jövőben is, a fent ismertetett formájú program jövője mégis homályos.
Csupán egyes, politika-közeli helyi hálózatok életben tartása látszik biztosnak, a többi akciócsoport működése források hiányában elhalhat, vagy a lebonyolító önkormányzat dominanciája mellett formálissá válhat.
A hazai viszonyok között, ahol a civil-önkormányzati együttműködés gyakran egyet jelent a politika-közeli civilek helyzetbe hozásával, úgy látszik, hiába teremtette meg egy-egy városban tucatnyi helyi szereplő ritkán látható helyi együttműködését, a CLLD-program nem verhetett gyökeret.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentése az újabb hét évig tartó TOP Plusz pályázati programjáról (forrás: Varga Mihály / Facebook)
|
Az uniós pénzek kiosztásában is részt vehettek a Fidesz kedvenc civiljei
|
Az EU által finanszírozott úgynevezett CLLD-típusú programok az állami civil támogatásoknál célzottabbak és átláthatóbbak, azonban ezek kezdvezményezettjei között is találkozhatunk kormánypárti kötődésű szervezetekkel. Ezek a hazai civil támogatásokat rendre felmarkoló szereplők helyi szinten az elmúlt években több százmillió forintnyi uniós forrás elosztásába szólhattak bele. A hazai forrásból a jövő évi kampány előtt alaposan kistafírozott helyi szatellitszervezeteknek azonban beletörhetett a bicskája az uniós pályázatokba: a civil-önkormányzati partnerségre épülő program folytatásáról nincs hír, ugyanakkor egyes „Helyi Akciócsoportok” a következő években is pénzhez juthatnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/24/az-unios-penzek-kiosztasaban-is-reszt-vehettek-a-fidesz-kedvenc-civiljei/
|
2021-09-24 12:04:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője a napokban tett közzé egy bejegyzést Facebook-oldalán, amelyben arról írt, „hogyan játssza ki saját törvényét a Fidesz”.
Mint írja, a Fidesz elárasztotta az országot a „STOP Gyurcsány, STOP Karácsony” plakátokkal, ami sok száz milliós (ha nem milliárdos) kampány lenne – ha listaáron vásárolták volna. „De az ördög a részletekben van” – mutatott rá a képviselő. Hivatalosan ugyanis nem is a Fidesz adja ki a plakátot, hanem egy bizonyos Kövess Minket 2022 Kft., amely nem kizárt, hogy jóval olcsóbban, kedvezményes áron bérli a plakáthelyeket. Szabó Szabolcs szerint ezzel kikerülik azt a szabályt, amit a kormány pár éve az ellenzék ellen alkotott meg, de most rájuk is vonatkozott volna.
A politikus arra a 2017-es törvényre utalt, ami plakáttörvény néven vált ismertté a köztudatban. Eszerint:
a költségvetési támogatásban részesített szervek és jogi személyek (így a pártok is) az előző üzleti évi listaáron hirdethetnek csak, kedvezményt közbeszerzési eljárással lehet elérni. A civil szervezetekre viszont nem vonatkozik a szabály.
Ahogy Szabó Szabolcs is fogalmazott,
„ezt ugye azért találták ki, hogy a szűkös erőforrásokkal rendelkező ellenzék ne vehessen plakáthelyeket kampányidőszakon kívül, hiszen a listaár nagyon drága.
Csak akkor éri meg ugyanis ilyen plakáthelyeket venni, ha egyszerre sokat foglal le az ember, és így arra kedvezményt alkuszik ki” – írja Szabó.
A politikus elárulta, hogy ők (vagyis pártja, a Momentum) is kértek árajánlatot citylightra a JCDecaux Zrt.-től, „de egy kivilágított plakáthely listaára 137 500-206 000 forint+ÁFA díjra jött ki fél hónapra, vagyis ha 30 plakátot kértünk volna csak Csepelre és Soroksárra, akkor nagyjából 5 millióba került volna (csak a plakáthely)”. Így végül lemondtak róla.
Kampányüzemmódban a CÖF
A hirdető cég persze lehetne egy jól menő magánvállalkozás, amelynek szívügye Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely „megállítása”, de nem az. A Kövess minket 2022 Kft.-t mindössze pár hónapja, 2021.02.18-án jegyezték be. A 3 fős, főtevékenységként „világháló-portál szolgáltatást” végző cég székhelye Budapesten, a Vitéz utca 5–7.-ben van, ami egyúttal a Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) címe is.
Nem véletlenül: a Kövess minket 2022 Kft. tulajdonosa ugyanis a CÖKA.
A kft. működteti az alapítvány saját hírportálját, a 2022plusz.hu-t is, amely idén márciusban debütált. Fricz Tamás, a CÖF szóvivője a lap indulásakor azt írta, „jövőre sorsdöntő választás lesz Magyarországon, és a kiélezett politikai küzdelem jelentős része az internetes térben, a közösségi hálók világában zajlik majd”.
Csizmadia László, a CÖF alapítójának írása pedig világossá tette az ezzel kapcsolatos feladatokat: „hittel és elszántsággal vállaljuk mindazt, amit a közjóért tennünk kell. Szándékaink egyenesek, ezért azokat nem titkoljuk.
Feladatunknak tekintjük, hogy az ellenzéki oldalon jelentkező mohó hataloméhséget a megfelelő mederbe tereljük, tükröt állítva vezető politikusaik elé”.
A Kövess minket 2022 Kft. ügyvezetője az 1992-es születésű Neményi Péter, aki több győrsági és egy győri cégben is érdekelt. Róla az Alfahír írta meg márcisuban, hogy „a férfi tökéletesen illeszkedik az orbáni koncepcióba, ugyanis focista”. Az MLSZ Adatbank szerint Neményi a Győrság KSE labdarúgója volt 2008 és 2016 között, majd az UD Magyar-Német SE-be igazolt.
Megkerestük a Kövess minket 2022 Kft.-t, hogy megtudjuk, pontosan mely cég(ektől) béreltek összesen hány hirdetési helyet, ezek hol találhatók, meddig lesznek láthatók, mennyit fizettek a hirdetésekért, és kaptak-e esetleg kedvezményt. A cég cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Érdeklődtünk a JCDecaux Zrt.-nél is. Bár írásbeli megkeresésünkre a Zrt. ezidáig szintén nem válaszolt, az előzetes telefonos tájékoztatás szerint az információ üzleti titoknak minősülhet, így vélhetően nem is adhatják ki azt.
A CÖF-CÖKA egyébként szeptember elsején jelentette be, hogy csatlakozik a Fidesz „STOP Gyurcsány, STOP Karácsony” petíciójához. Igaz, akkor csak arról írtak, hogy „bizonyosan milliós nagyságrendben fogjuk aláírni a petíciót”, a plakátokról nem esett szó.
Szeptember 23-án (Szabó Szabolcs posztja után egy nappal) viszont adománygyűjtő felhívást tettek közzé, hogy plakátkampányt indíthassanak, amellyel felhívhatják „a figyelmet a veszélyre: Gyurcsány újra hatalmat akar”. A Kövess minket 2022 Kft. plakátjait viszont ekkorra már kihelyezték.
Közpénzekkel támogatva
A Szabó Szabolcs által felvetett jelenséggel kapcsolatban néhányan megjegyezték, hogy ebben nem látnak semmi kivetnivalót, más cég vagy civil szervezet is hirdethet politikai tartalmat, ha akar. Ez ugyan igaz – feltételezve, hogy a valóban piaci alapon működő, független tulajdonosi háttérrel bíró reklámcégek erre lehetőséget adnak –, azt azonban nem lehet kihagyni a képletből, honnan származik a hirdetéseket finanszírozó CÖF/CÖKA bevétele.
A nyíltan kormánypárti, sokak szerint csak „álcivil” szervezet ugyanis számos állami támogatást kapott az elmúlt években. Ahogy arról lapunk beszámolt:
2016-ban az állami tulajdonú energiavállalat, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) 508 millió forintot adott a CÖF-nek „a közgondolkodás javítására”;
2018 végén a szintén állami tulajdonú lottóvállalat, Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 70 millió forintos támogatási szerződést kötött a CÖF-ös alapítvánnyal;
2020-ban a Szerencsejáték-leány 100 millió forintos szponzorálási szerződést kötött a CÖKÁ-val,
az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank pedig idén 25,4 millió forint támogatást adott az alapítványnak.
A közpénzekkel kitömött szervezet meg is hálálja a törődést: hol Békemenet formájában, hol plakátkampánnyal, hol tüntetésekkel állnak ki a Fidesz-kormány és Orbán Viktor miniszterelnök mellett, vagy épp az aktuális ellenséggel szemben.
Nyitókép: A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) Békemenetének résztvevői érkeznek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából rendezett díszünnepségre az Országház előtti Kossuth Lajos térre 2018. március 15-én (forrás: Kovács Tamás/MTI)
|
A közpénzmilliókkal kitömött CÖF-CÖKA cége hirdeti a „STOP Gyurcsány” plakátokat
|
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) tulajdonában álló Kövess minket 2022 Kft. finanszírozza azokat a plakátokat Csepelen és Soroksáron (is?), amelyeken a Fidesz Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely ellen kampányol. Hogy pontosan mennyit költöttek a hirdetési helyekre, nem árulták el, de a Momentum listaáron egy citylightra nettó 137 500-206 000 forintos ajánlatot kapott fél hónapra ugyanott. Bár a CÖKA cége vélhetően kedvezményes áron hirdethet, a teljes ár kifizetése sem jelenthetett nekik gondot. A nyíltan kormánypárti alapítvány ugyanis több száz millió forint támogatást kapott állami cégektől az elmúlt években.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/30/a-kozpenzmilliokkal-kitomott-cof-coka-cege-hirdeti-a-stop-gyurcsany-plakatokat/
|
2021-09-30 12:09:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szokatlan beszélgetés zajlott le pár évvel ezelőtt a paksi atomerőmű-bővítésben kulcsszerepet játszó hatóság óbudai székházában. Az Országos Atomenergia Hivatal nyilvánosság előtt mindig visszafogottan nyilatkozó és általában szakmai kérdésekre koncentráló főigazgatója, Fichtinger Gyula tőle meglepő módon arról kezdett el beszélni, hogy milyen politikai konfliktusok várhatnak rájuk.
A beszélgetés egyik résztvevője szerint ez körülbelül három évvel ezelőtt történt, amikor az oroszok elakadtak a magyar szabványoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. Fichtinger azt mondta, ha egyszer majd elkezdenek ömleni a dokumentumok az oroszoktól, akkor a nagy mennyiségű anyagot nem lesz egyszerű határidőre feldolgozni. Fichtinger úgy vélte, egy ilyen helyzetben nyomás alá is kerülhet az OAH, ha a kormány a hivatal munkáját túlzottan kukacoskodónak találja. „Nem biztos, hogy innen megyek nyugdíjba” – fogalmazott az OAH főigazgatója a beszélgetés egy pontján, arra utalva, hogy ezek miatt a későbbiekben el is távolíthatják a hivatalából.
Fichtingert végül nem menesztették, viszont idén tavaszra olyan helyzet állt elő, hogy ő maga döntött úgy, hogy lemond. Ez a miniszterelnök április 28-i határozatából derült ki. Ráadásul mindez akkor történt, amikor az állami hivatal harmincéves történetének legfontosabb munkáját végzi, éppen ezekben a hónapokban bírálja el azt a kérelmet, amely megnyithatja az utat a két új paksi blokk felépítése előtt, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar beruházása lenne.
Ezt az engedélykérelmet, amely az új atomerőmű orosz terveit is tartalmazza, a projektért felelős magyar állami vállalat, a Paks II. Zrt. tavaly nyáron nyújtotta be az OAH-nak. A Direkt36 információi szerint a hivatal azonban a dokumentumot rossz minőségűnek tartja, és több komoly problémára is rámutatott. Nehezményezte például, hogy az egyik új blokk pont azon a területen épülne fel, amely alatt a földtani kutatások szerint aktív törésvonal fut. Problémának tartja emellett az OAH azt is, hogy a benyújtott anyag nem elég alapos, és a hivatal szerint egyes abban szereplő állítások nincsenek kellően alátámasztva.
A hivatalnak idén szeptember végéig van ideje arra, hogy elbírálja a kérelmet, és a projektet ismerő források szerint ez a folyamat már egy ideje komoly vitákat okoz az OAH és a kérelmet beterjesztő Süli János miniszter felügyelete alá tartozó Paks II. Zrt. között.
Ezzel párhuzamosan a kormány tavaly év végén nekiállt kidolgozni egy törvényjavaslatot, amely átalakítaná az OAH-t. Ennek egyik legfontosabb része, hogy egy Orbán Viktor miniszterelnök által kinevezett személy vezetné a hivatalt kilenc évig, és az OAH kikerülne a közvetlen kormányzati ellenőrzés alól. Mivel Fichtinger úgy érezte, hogy ezt a pozíciót nem rá szabták, benyújtotta a lemondását. Ezzel egy időben azonban tanácsadói posztot kapott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mellett.
Minderről több kérdést is feltettünk az OAH-nak, az ITM-nek és Süli minisztériumának is, ezekre azonban egyik helyről sem kaptunk választ. Fichtinger szintén nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
Problémás az engedélykérelem
Süli János, a paksi bővítésért felelős miniszter tavaly június 30-án büszkén jelentette be, hogy beadták az OAH-nak az új paksi blokkok legfontosabb dokumentumait, az úgynevezett létesítési engedélykérelmet. Ebben a meglehetősen hosszú, 283 ezer oldalnyi anyagban azt kell igazolni, hogy az atomerőmű felépíthető és biztonságosan üzemeltethető. A beruházást végző orosz Roszatom állította össze a dokumentációt, amelyen az atomerőművet megrendelő magyar állami tulajdonú Paks II. Zrt. tovább finomított, és hivatalosan a magyar állami vállalat nyújtotta be a végső verziót az OAH-nak.
A Direkt36 információi szerint azonban az engedélyező hatóság a dokumentummal nem volt maradéktalanul elégedett. Erre utal, hogy a kérelemről szóló márciusi közmeghallgatás során az OAH azt közölte, két hiánypótlást is kértek a Paks II. Zrt.-től. „A kérelem lehetne jobb minőségű is. Emiatt az OAH aggályokat fogalmazott meg” – mondta egy, a hivatal tevékenységét ismerő forrás. Szerinte a hatóság egyik kifogása a telephely földrengésbiztonságával függ össze.
A földrengésbiztonság kérdése azt követően került előtérbe, hogy az Átlátszó 2017-ben megszerzett egy, a paksi projekt számára készült geológiai tanulmányt. Eszerint az építkezés helyszíne alatt – konkrétan ott, ahol az egyik blokk épülne – olyan földrengés nyomait találták, amely felszínig hatoló elmozdulásokat okozott. Egy kormányrendelet szerint azonban olyan helyre tilos atomerőművet építeni, ahol tektonikailag aktív törésvonal van.
A kormány ezt a felvetést arra hivatkozva utasította el, hogy nemcsak egy kormányrendeletet, hanem az összes témába vágó jogszabályt figyelembe kell venni. Egy másik jogszabály szerint pedig ez az egész nem probléma, mert nem az aktív törésvonal a kizáró ok, hanem az, ha ez a törésvonal olyan komoly földrengést tud okozni, amely veszélyezteti a leendő atomerőművet. A kormány szerint a földtani vizsgálatok arra jutottak, hogy ez utóbbi veszély nem áll fenn, vagyis lehet építkezni.
Mindezek ellenére – a projektet ismerő források szerint – az OAH munkatársai kifogásolják, hogy az egyik új blokkot az oroszok miért pont az aktív törésvonal fölé akarják építeni. Az OAH korábban már kiadott egy telephelyengedélyt, vagyis azt gondolják, hogy azon a területen el lehet helyezni a blokkokat, de nem feltétlenül azon a ponton, amit a tervek javasolnak. Az OAH-nak azonban nem feladata alternatív megoldással előállni, ezt a problémát a Paks II. Zrt.-nek kell kezelnie.
Az OAH működését ismerő források szerint a hivatalban „aggályokat” váltott ki az is, hogy a kérelemben a tervezéssel kapcsolatos állítások egy része nincs kellően levezetve. Ez a probléma az orosz és a magyar szabványok közötti különbségekből adódik. A magyar szabványok ugyanis jóval szigorúbb dokumentációs követelményeket írnak elő. Egy, az orosz anyagok előzetes átvizsgálásában részt vevő szakember tipikus problémaként mesélte, hogy az orosz mérnökök egy-egy állítás alátámasztására egy konkrét vizsgálati anyagra szoktak hivatkozni, ezt azonban az esetek többségében már nem küldték el nekik. „Higgyük el, hogy jó lesz” – a forrás szerint az oroszoktól ilyen típusú válaszokat szoktak kapni.
A források szerint a kérelemben az is probléma, hogy az abban szereplő adatok egyes esetekben nem passzolnak. Az egyik forrás ezt olyan példával érzékeltette, mintha egy autó megtervezése során a motorért felelős részleg 18 colos kerékben gondolkodna, a hajtásláncért felelős csapat pedig 17 colos adatot használna a tervek elkészítésekor. Miközben pedig fontos lenne, hogy ezek az adatok stimmeljenek.
A felmerülő problémák miatt éles, feszült viták voltak az elmúlt egy évben az OAH és a Paks II. Zrt. képviselői között. „Ezek sosem egyszerű beszélgetések” – mondta az egyik forrás arról, hogy az állami cég képviselői hogyan reagáltak a hatóság által felvetett kritikákra. Nem újkeletű dolog, hogy a két szervezet között konfliktusok alakulnak ki. Korábban maga Fichtinger beszélt arról a Direkt36-nak, hogy egy jogszabályváltoztatás miatt „hosszú, heves vitáik voltak” az állami céggel.
Alakítsuk át az OAH-t
A kérelem tavaly nyár óta zajló vizsgálata még nem fejeződött be, az OAH-nak összesen 15 hónapja van erre. Ez a határidő pedig szeptember utolsó napjaiban fog lejárni. A kormány ennek a konfliktusos folyamatnak a közepén döntött úgy, hogy eljött az OAH átalakításának ideje, ennek részeként pedig orvosolják a hivatal évek óta sérelmezett panaszait is.
Fichtinger például több éven keresztül arról beszélt, hogy létszámhiánnyal küszködnek. Ennek oka, hogy alacsony fizetéseik nem versenyképesek, ráadásul egy jogszabály miatt a betöltetlen státuszaikat is elveszítették. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség OAH-t vizsgáló 2018-as jelentésében a bérezési probléma mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó OAH egyedül még bútorok és mobiltelefonok beszerzéséről sem dönthet.
A kormány tavaly év végén kezdte el kidolgozni az új koncepciót, amelynek lényege, hogy az OAH kikerül az ITM és a kormány alól, és az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A kormány szerint ez az OAH függetlenségét erősítené, ugyanakkor az átalakítás elvenné a következő kormányok lehetőségét attól, hogy ugyanolyan befolyást és ellenőrzést gyakoroljanak a hivatal fölött, mint a mostani kormányzat. A létszámmal és az anyagi forrásokkal kapcsolatos problémákat pedig azzal kezelnék, hogy az OAH maga szabhatna ki különböző díjakat, az ebből befolyó összeggel szabadon gazdálkodhatna, és a saját létszámáról is maga dönthetne.
A koncepcióba bekerült egy olyan elem is, ami nem ezeknek a problémáknak a kezelésével függött össze. Ez pedig arról szólt, hogy a mostani határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által, pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítaná. Az elnök pozícióját a javaslat annyira megerősíti, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehetne elmozdítani. A leváltása csak olyan esetekben lehetséges, ha például a bíróság elítéli, vagy ha hosszabb ideig nem látja el a feladatait.
A javaslat egészen május közepéig nem volt nyilvános, az OAH azonban értesült a készülő koncepcióról. Fichtinger egyik ismerőse szerint mivel a főigazgató érzékelte, hogy a tervezet már nem vele számol, ezért február óta gondolkodott a lemondásán. „Egy ilyen mértékű átalakítást nem olyan emberre kell bízni, aki 63 évesen közel áll a nyugdíjhoz, hanem olyan valakire, aki a következő kilenc évben is ott tud lenni” – ismerőse szerint Fichtinger ezzel magyarázta neki a távozási szándékát.
Majd április végén be is nyújtotta a lemondását, két héttel azelőtt, hogy a tervezetet beterjesztették volna a parlamentnek. A lemondással nagyjából egy időben pedig egy nukleáris tanácsadói posztot is felajánlottak neki a Palkovics László vezette ITM-ben, amit Fichtinger el is fogadott. Ismerősei szerint a volt főigazgató azóta nyugodtabb, mivel „sokkal kevesebb konfliktus van az életében”.
A lemondás azonban nem csak a külső szemlélők számára volt váratlan, arra felfigyelt az Európai Bizottság is. A Bizottság tevékenységét ismerő forrás szerint a testület az ügyben május végén levélben kereste meg a magyar kormányt, többek között arra voltak kíváncsiak, a jövőben is biztosított-e a hivatal független működése. A magyar kormány erre válaszolva igyekezett megnyugtatni a Bizottságot, amely azt kérte, a későbbiekben is tájékoztassák őket az ügy további fejleményeiről.
Az OAH átalakításáról szóló törvényt a parlament még nem fogadta el. Annak fontosabb elemei pedig csak jövőre lépnének hatályba, vagyis azt követően, hogy az OAH elbírálta a jelenleg is a hivatal előtt lévő kérelmet. Egészen addig a hivatalt Fichtinger egykori helyettese, Hullán Szabolcs irányítja. A paksi bővítéssel összefüggő, további fontos engedély elbírálása során azonban az OAH már a miniszterelnök által kilenc évre kijelölt vezető irányítása alatt fog működni.
Közben meg is indult az arról szóló ötletelés, hogy ki lesz a miniszterelnök jelöltje. A projektet ismerő források szerint lehetséges utódként felmerült Süli János egyik államtitkárának, Kovács Pálnak a neve. Őt azonban a kormány összeférhetetlenségre hivatkozva elvetette, mivel az engedélyeztetési eljárás másik oldalán áll, államtitkárként Kovács felügyeli az engedélyeket beadó Paks II. Zrt.-t.
Az egyik forrás legvalószínűbb utódnak Kádár Andrea Beatrixot nevezte, aki 2014 óta az ITM energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára. Ezt megelőzően 2012 és 2014 között pedig a Miniszterelnökségen belül működő, a hírszerző jelentések koordinálását végző Nemzetbiztonsági Irodát vezette.
|
Súlyos belső konfliktusokkal a színfalak mögött érik az eddigi legfontosabb döntés Paks2-ről
|
A kormány tavaly év végén kezdte el kidolgozni az új koncepciót, amelynek lényege, hogy az OAH kikerül az ITM és a kormány alól, és az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolási kötelezettséggel. A kormány szerint ez az OAH függetlenségét erősítené, ugyanakkor az átalakítás elvenné a következő kormányok lehetőségét attól, hogy ugyanolyan befolyást és ellenőrzést gyakoroljanak a hivatal fölött, mint a mostani kormányzat. A koncepcióba bekerült egy olyan elem is, ami nem ezeknek a problémáknak a kezelésével függött össze. Ez pedig arról szólt, hogy a mostani határozatlan időre kinevezett főigazgató helyett az OAH-t az Orbán Viktor miniszterelnök által, pályázat nélkül kilenc évre kinevezett elnök irányítaná. Az elnök pozícióját a javaslat annyira megerősíti, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehetne elmozdítani.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/09/27/paks2-orszagos-atomenergia-hivatal-atalakitas-belso-konfliktusok
|
2021-09-27 12:06:00
| true | null | null |
Telex
|
A Városi Civil Alapról (VCA) még augusztus elején írtunk először. Ez az a civil szervezeteknek szánt pénzalap, amit a kormány ugyanakkor indított el, amikor világossá vált, hogy Magyarország nem részesül a Norvég Civil Alap támogatásából. A VCA keretében 4 milliárd forint osztanak ki, ez megegyezik a Norvég Alap civileknek járó összegével, a különbség az, hogy az új alap szétosztásáért a kormány Bethlen Gábor Alapja felel, és hogy a pénzosztást 100 százalékban a magyar adófizetők finanszírozzák.
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
Bujtatott kampányfinanszírozásnak tűnik
Ahogy korábban írtuk, az alap során a legnagyobb, 15 millió forintos támogatást kapó szervezetek többsége közvetve vagy közvetlenül kötődik a kormánypártokhoz, leggyakrabban a helyi Fidesz vagy KDNP-s pártszervezetekhez. A pályázat nyerteseinek listáján találhatók olyan csoportok, mint például a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) nevű szervezet, amelynek elnöke maga a város fideszes polgármestere, és amely tagságát tekintve lényegében azonos a helyi fideszes alapszervezettel.
A listán felbukkan még számos, parlamenti és önkormányzati képviselők, választókerületi vezetők és más pártemberek álal vezetett szervezet, illetve kormányközeli üzletemberek egyesületei és alapítványai, amelyek több esetben nyíltan a Fidesz mellett folytattak kampányt.
Szeptemberben a Válasz Online is foglalkozott a VCA-val, amiről egy forrásuk azt mondta, helyesebb lenne „Választókerületi Pártalapnak” hívni, mivel minden választókerületben jutottak pénzek Fidesz-közeli szervezeteknek. A Válasz Online forrása azt is mondta, a kormánypárti jelöltek érdekei szerint a támogatást „(kampány)buszra, (kampány)kommunikációra és (kampány)rendezvényekre” is fordíthatják a támogatott szervezetek. Forrásuk szerint a döntéshozók már kész listák alapján előre eldöntötték, kik részesülhetnek támogatásban, és „egyszeri civilek nemigen kerülhetnek fel” a nyertesek listájára.
A Bethlen Gábor Alap honlapjára nem került fel, milyen pályázatokkal nyertek támogatást az egyes szervezetek, azaz mire fordíthatják a kapott közpénz-milliókat. A közelmúltban a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kérte ki a pályázatok részleteit a Bethlen Alaptól, és az így kapott táblázatot eljuttatta az Átlátszónak. A VCA nyertes szervezeteit tartalmazó táblázatban szerepel a szervezetek neve, a pályázat sorszáma, a megítélt és megpályázott összeg, a megvalósítani kívánt célok leírása, valamint a Bethlen Alap zsűrijének pontszáma.
Utóbbi nagyrészt csak formaság, a díjazottak nagy többsége a maximális 60 pontot kapta akkor is, ha a céljuk leírásából szinte semmi nem derült ki.
VCA-KP-1-2021 döntési táblázat_nyertes
Kategória Pályázati azonosító Pályázat címe Adószám Település A megvalósítani kívánt cél rövid leírása Megye Állapot A pályázat indokoltsága, célja, részletes szakmai tartalma, komplexitása20 A benyújtott pályázat költségvetésének megalapozottsága5 A pályázó civil szervezet tevékenysége, eddigi eredményei5 A pályázattal megvalósítani kívánt helyi társadalmi szükséglet, elérendő helyi társadalmi hatás5 A támogatás civil szervezetre gyakorolt hatása (szervezet fenntarthatósága, további fejlődés lehetősége stb.)5 A Városi Civil Alap céljaihoz való viszonya, területi kiegyenlítettség érvényesítése20 Összesen60
Új ingyenes lapokat indíthatnak a kampányidőszakban
A dokumentum alapján beigazolódni látszik a Válasz Online gyanúja a bújtatott kampánytámogatásról:
a legnagyobb összegeket elnyerő, kormánypárti politikusok által vezetett szervezetek a választások előtt mind kommunikációs célokra fordíthatják a támogatást, például új ingyenes kiadványok terjesztésére.
A maximálisan pályázható, 15 milliós összeget 82 szervezet nyerte el. Ezek pályázataiban, a megvalósítani kívánt cél rövid leírásánál gyakorlatilag mindegyiknél kommunikációs célok szerepelnek – ami egyébként nem mond ellent a pályázat eredeti kiírásának, amely lehetővé tette, hogy kommunikációra a lehető legnagyobb összeget igényeljék, nagyobbat, mint például ingatlanvásárlásra vagy gépjármű beszerzésére.
„A Siófok Polgáraiért Egyesület munkájának bemutatása és népszerűsítése minél nagyobb felületen, azon céllal, hogy helyi és térségi közösségekhez eljuthasson. A weboldal létrehozása és szerkesztése tájékoztató jelleggel, a lakosság részére” – olvasható például egy tipikus, 15 milliós, nyertes pályázat leírásában. Ami ebből kimaradt, az az, hogy a Siófok Polgáraiért Egyesület saját közösségimédia-felületén eddig is aktívan a Fidesznek kampányolt, és a 2019-es választás előtt idején Kubatov Gáborral és Gruber Attilával, a kormánypárt polgármesterével szerveztek kampányeseményt.
Civil pénz fideszes önkormányzat kommunikációs céljaira
A szintén 15 millió forintot elnyert Káta Alapítvány pályázatában világossá tette, hogy kifejezetten a nagykátai önkormányzattal együttműködve (amelynek vezetője a fideszes Dorner Gábor) valósítana meg kommunikációs célokat. „2017 óta segíti a Nagykáta városi önkormányzat kulturális és szociális feladatainak megvalósítását. Ezen hatékony együttműködéssel hatékony forrásszerzéssel valósul meg kulturális programok, rendezvények, közterek megújítása. Jelen pályázatban az alapítvány kommunikációs eszközeinek segítését kéri az alapítvány, melyre saját erejéből nem lenne lehetősége” – olvasható a leírásban.
Hasonlóan tett a Zöld Dongó Alapítvány, amely pályázatában azt írta, a BAZ-megyei, fideszes többségű önkormányzattal együttműködve indítanának kommunikációs kampányokat, hogy „a megye 358 településére koncentrálva, minél hamarabb eljuttassuk az információkat, a híreket, a lehetőségeket, hogy a legkisebb faluban élők se érezzenek hátrányt, valamint korrekt tájékoztatást kapjanak a napi eseményekről, lehetőségekről”.
Milliók a polgármester egyesületének kampányára
Több Fidesz-közeli szervezet kapott támogatást új, nyomtatott vagy online hírlap indítására.
Alig titkoltan a választási kampányra kapott pénzt az előző cikkünkben is említett Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI).
Az egyesület gyakorlatilag a helyi Fidesz-alapszervezetként funkcionál, elnöke maga a dabasi fideszes polgármester, Kőszegi Zoltán, aki több kormánypárti városvezetővel közösen a választáson DAFI-Fidesz közös jelöltként vett részt. Az atlatszo.hu-hoz eljutott pályázati dokumentum szerint a DAFI egy dabasi közéleti időszaki lap megjelentetésére, egy hozzá kapcsolódó Facebook-felület, honlap fejlesztésére és folyamatos karbantartására kapott támogatást. „A projekt célcsoportja a település lakossága.
A projekt eredményeként megvalósuló médiatermékek a teljes lakossághoz ingyenesen jutnak el
annak érdekében, hogy jelentős helyi társadalmi kérdésekben, közéleti, kulturális témákban felkeltse (sic!) a lakosság érdeklődését” – olvasható a leírásban.
A szentendrei Fulco Deák Egyesület képviselője Pintér Ádám korábbi fideszes közgyűlési képviselő. A szervezet a következő célra kapott 15 millió forintot: „A nyilvánosságot szeretnénk e pályázat révén az eddigieknél hatásosabb módon és nagyobb körben elérni, a honlapunk, a hírlevelünk és a közösségi média felületünkön felül nyomtatott médiatartalmat és fokozott médiajelenlétet tervezünk megvalósítani Szentendrén és a környező településeken is, hogy társadalmi üzeneteink szélesebb körhöz és intenzíven eljusson.”
„A pályázati forrásnak köszönhetően népszerűsíteni szeretnék (sic!) tevékenységünket, lehetőséget adva polgári estek megtartására, kiadvány kiadásával, kommunikációs, szervezeti arculati elemek igénybevételével” – írta a Várpalotai Polgári Együttműködés Egyesület, amelynek elnöke, Szalai Marianna, korábban a Fidesz támogatással volt a közgyűlés képviselője. A „polgári est” egyébként a közelmúltban jellemzően fideszes politikusok fellépéseit jelentette, más településeken (például Esztergomban, Jászberényben, Marcaliban) számos alkalommal szerveztek kampányrendezvényeken ezzel a címmel.
Hogyan szüntessük meg a korrupciót, avagy a konspirációk ellehetetlenítésének piaci megoldása
Vendégszerzőnk Hanzély Ákos Európa- és világbajnok magyar öttusázó, volt fővárosi önkormányzati képviselő (2010-2014, az LMP színeiben).
Van olyan szervezet, amely a pályázati pénzből új, médiával foglalkozó alkalmazottakat is felvenne: a Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület, Papp Gábor László fideszes alpolgármester egyesülete a következő célra kapott támogatást: „A pályázattal célunk egy média felület (sic!) kialakítása, arculatának megtervezése, szerkesztése népszerűsítése. 2 fő foglalkoztatott munkavállalót terveztünk (járulékokkal együtt), 2 fő részére üzemanyag költség és kommunikációs stratégia (sic!).”
Online erősítés
A pályázati listán sok helyen megjelenik a közösségimédia-felületek fejlesztése vagy a közösségi oldalakon végzett kutatás is mint cél. A Gödöllői Német Nemzetiségi Egyesület például, Különböző értékrendek megjelenésének elemzése a közösségi médiában címmel nyújtott be sikeres pályázatot. A szervezet elnöke Meizner Sándor, a Gödöllői Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, aki 2010-ben fideszes színekben indult az önkormányzati választáson. Szervezete a mostani pályázatában azt írta,
„elérendő cél a különböző értékrendek megjelenésének elemzése a közösségi médiában (…) Kíváncsiak vagyunk az egyes csoportok narratívájára, létértelmezési megnyilvánulására, annak érdekében, hogy ezen információk felhasználásával fejlődjön az egyesület kommunikációs tevékenysége.”
Azaz az elvileg nemzetiségi szervezet egyfajta online, közéleti piackutatásra kapott támogatást. Egy másik, fideszes önkormányzati képviselő, Seresné Horváth Zsuzsanna egyesülete, az Élhető Diósgyőrért Egyesület „komplex, átfogó” közösségimédia-stratégia fejlesztésére kapott 15 milliót.
A helyi Fidesz-alapszervezetek emberein kívül országosan ismert nevek is felbukkannak. Két, 15 millió forinttal támogatott szervezetben is feltűnik Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, aki korábban Kocsis Máté kabinetfőnöke volt. Farkas Örs azonban úgy tűnik, továbbra is aktív a belvárosi politikában, mivel egy általa vezetett alapítvány is állami támogatásból készül médiakampányt indítani. Az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért, Ferencvárosi polgári szellemű média létrehozása című nyertes pályázatában írta,
„híroldalt tervez létrehozni, amely kifejezetten a helyi ügyekben ad igazodási pontot az itt lakóknak, legyen szó önkormányzati ügyekről, közéleti kérdésekről, kultúráról vagy sportról”.
Több városra kiterjedő médiajelenlétet tervez a Kovács K. Zoltán Alapítvány, amely leginkább a kormánypárti Vasarnap.hu oldal kiadójaként ismert. Az alapítvány a Vasarnap.hu a vidékért elnevezésű projekre kapott 15 milliós támogatást, amely bővebb leírása szerint a hírportál vidéki tartalmainak fejlesztését foglalná magában. „A pályázatból rendelkezésre álló forrást a vidéki jelenlétünk erősítésére szeretnénk fordítani. Ezen belül külön hangsúlyt kapnak a Pest megyei tartalmak, ahonnan olvasóink jelentős részét regisztráljuk” – írták.
Fideszes helyi kifizetési lista: mire osztották a civil támogatásokat?
Szeptember elsején a Válasz Online újságírója alapos oknyomozó anyagában választókerületről választókerületre lebontva mutatta be, hogy az 5000 főnél nagyobb települések civil szervezetei számára kiírt Városi Civil Alap támogatásai hogyan kerültek politika-közeli szereplőkhöz.
A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Címlapkép: Budapest, 2021. szeptember 1. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója (b) és Böröcz László, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatót tart a belvárosi Ferenciek terén 2021. szeptember 1-jén. Megkezdte az aláírásgyűjtést a Fidesz és a KDNP a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! elnevezésű petíciójához (forrás: MTI/Balogh Zoltán)
|
A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait
|
A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása. Ilyen célra kapott támogatást például a Fidesszel közös választási listát állító szervezet, a Vasarnap.hu kiadója, valamint a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének alapítványa.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/20/a-fidesz-valasztasi-kampanyahoz-hasznalhatjak-fel-a-civil-alap-tamogatasait/
|
2021-09-20 12:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – erősítette meg a Telex értesülését a Békés Megyei Főügyészség. Lapunk azután fordult az ügyészséghez, hogy több, egymástól független helyi forrásból úgy értesültünk, hogy már évekkel ezelőtt eljárás indult az intézménnyel kapcsolatos gazdasági bűncselekmény gyanújával, és hogy állítólag több dolgozót vagy korábbi dolgozót már meghallgatták tanúként az eljárás során, bár gyanúsított még nincs.
Kérdéseinkre a Békés megyei nyomozó hatóság csak annyit árult el, hogy „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya folytat nyomozást a Göndöcs Benedek középiskolát érintően költségvetési csalás gyanúja miatt egy 2019 májusában kelt feljelentés alapján. A nyomozás jelenleg felderítési szakban van ismeretlen tettes ellen, azaz gyanúsított felelősségre vonására nem került sor.” Az eljárás egyéb részleteiről a nyomozás érdekeire való tekintettel nem adtak tájékoztatást.
Nem csak a hatóság volt szűkszavú az ügyben. Sem az iskola jelenlegi, sem a korábbi vezetője nem akart nyilatkozni az ügyről, és nem válaszolt kérdéseinkre az intézmény fenntartója sem.
KDNP-s jelölt vezette
A gyulai Göndöcsnek nagyjából három évtizedes múltja van, a rendszerváltás időszakában Gyulai Népfőiskola néven jött létre – egy 1992-es Új Ember-cikk is így emlegeti –, hamarosan szakmunkásképző és szakiskolává változott a neve – egy 1994-es, szintén az Új Ember katolikus hetilapban megjelent apróhirdetésben már így emlegetik –, jelenleg Göndöcs Benedek Katolikus Technikumnak hívják. Az iskolát alapításától évtizedeken át az a Czirok Sándor vezette, aki 1990-ben alapító tagja volt a Fidesztől akkor még elkülönülő KDNP gyulai szervezetének, és aki 1998-ban a párt parlamenti képviselőjelöltje volt a városban (1,9 százalékos eredményt ért el).
Czirok Sándor, akit 2017-ben Kiváló Polgár címmel is kitüntettek, nagyjából harminc év után, 2019 nyarán távozott a Göndöcs éléről. A városi lap akkori cikke szerint közös megegyezéssel, és úgy, hogy az oktatási intézményekben szokatlan időpontban, augusztus 31-én szűnt meg nemcsak a vezetői, hanem a munkaviszonya is az intézményben. Vele együtt, szintén az iskolakezdés előtt nagyjából egy héttel távozott az iskolától Gedeon Éva, aki addig az általános igazgatóhelyettesi feladatokat látta el, és aki nem mellékesen Czirok Sándor felesége.
Az esetről semmilyen részlet nem derült ki; hogy a közös megegyezéses távozásuk váratlan lehetett, arra annyi utal, hogy az iskola irányítását akkor, a tanév kezdetén megbízott vezetőként egy másik addigi igazgatóhelyettes vette át. Az esetről sem Czirok, sem az intézmény fenntartója nem adott tájékoztatást akkor. Ahogyan a fenntartó eddig azt sem verte nagy dobra, hogy nagyjából két éve NAV-eljárás folyik az iskolát érintő bűncselekmény gyanúja miatt.
Az iskola fenntartója gyakorlatilag a Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye, amely több más szálon is kötődik a békési városhoz. Katolikus kézben van a gyulai Grosics futballakadémia, 2013 és 2019 között Gyulán játszotta a meccseit a szintén katolikus hátterű Szeged 2011 felnőtt futballcsapat, amíg el nem készült több mint tízmilliárdos állami beruházásban az egyháznak átadott szegedi stadion, a Szent Gellért Fórum (Kiss-Rigó maga is focizott, az FTC kapusa volt, ami megmagyarázza azt is, hogy a futballakadémiát Grosicsról nevezték el, és a szegedi stadionban a város focijához egyáltalán nem kötődő színűek, zöldek a székek). További kötődést jelent, hogy az egyházmegye a társmédiumai között szerepelteti a Gyula Televíziót, az pedig nem is meglepő, hogy Gyulán is van katolikus gimnázium (az egyházmegye több mint harminc óvodát, általános és középiskolát tart fenn a Dél-Alföldön).
Jogilag ettől a tanévtől már nem közvetlenül az egyházmegye, hanem a Gál Ferenc Egyetem az iskola fenntartója, de mivel a GFE az egyházmegye felsőoktatási intézménye, a lényeg nem változott. Ezért az iskolát érintő hatósági eljárásról nemcsak az intézmény vezetését, hanem a szegedi egyházmegyét is megkérdeztük.
Köszönték a megkeresést
A Göndöcs igazgatójától arról érdeklődtünk, hogy az intézmény vezetése kapott-e tájékoztatást a folyamatban lévő nyomozásról, hogy amikor Fekete Szabolcs jelenlegi igazgató átvette az iskola vezetését, kapott-e információkat a nyomozás mibenlétéről, hogy kereste-e már a NAV illetékes osztálya őt mint igazgatót a nyomozás során, illetve tud-e arról, hogy az iskola jelenlegi vagy volt munkatársai, vezetői közül bárkit tanúként már meghallgattak volna. Írásos kérdéseinkre még aznap reagált, eszerint „az intézményt érintő kérdésekben csak a Fenntartó nyilatkozhat”.
Az egyházmegyének még szintén aznap elküldtük kérdéseinket, amelyben arra is rákérdeztünk, hogy pontosan milyen ügyben és mekkora összegű csalás gyanújával indult a vizsgálat, illetve hogy az egyházmegye tette-e a feljelentést, illetve hogy mikor és hogyan szereztek tudomást az eljárás indításáról. Telefonos érdeklődésünkre megerősítették, hogy az email megérkezett, a következő hétre ígértek választ. Ezt azóta sem kaptuk meg.
|
Katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás miatt nyomoznak Békésben
|
A gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál – erősítette meg a Telex értesülését a Békés Megyei Főügyészség. Lapunk azután fordult az ügyészséghez, hogy több, egymástól független helyi forrásból úgy értesültünk, hogy már évekkel ezelőtt eljárás indult az intézménnyel kapcsolatos gazdasági bűncselekmény gyanújával, és hogy állítólag több dolgozót vagy korábbi dolgozót már meghallgatták tanúként az eljárás során, bár gyanúsított még nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/09/28/katolikus-kozepiskolat-erinto-koltsegvetes-csalas-miatt-nyomoznak-bekesben
|
2021-09-28 12:17:00
| true | null | null |
Telex
|
Az ország legnagyobb vasúti beruházásáról szinte alig tudni valamit. A kabinet megközelítőleg 750 milliárd forintos költségvetéssel számol, a fejlesztést pedig 85 százalékban kínai hitelből fedezné az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kétséges a projekt hosszú távú megtérülése is. A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést titkosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben.
A 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el még 2014-ben. A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki. Ennek tagja a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc Opus nevű cégének a leányvállalataként működő RM International Zrt., amelynek a keretszerződés 50 százaléka jut. A Budapest–Belgrád szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon. A tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Mivel azonban a megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő ezért tavaly szeptemberben pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra az iratokat.
A képviselő most a Facebookon számolt be a fejleményekről. Ebből kiderült, hogy az elsőfokon arra jutottak, „még az is titkos, miért titkolják előlünk a kínai hitel részleteit”. A másodfokon most meghozott bírósági döntés értelmében azonban a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak bizonyítania kell, milyen külgazdasági és külpolitikai érdekek sérülnének a szerződés kiadásával.
Vagyis a kormány „nem titkosíthatja bemondásra” a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződését – írja a képviselő.
„A bíróság másodfokon arra kötelezte a kormányt, hogy nevezze meg konkrétan azokat a külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a szerződés nyilvánosság általi megismerése. Ha a kormány a semmitmondó indokláson kívül nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést. (…) A per október 7-én folytatódik” – tette hozzá Szél Bernadett.
Címlapkép: Szijjártó Péter külügyminiszer Kötcsén 2021. szeptember 4-én (forrás: Szijjártó Péter közéleti Facebook-oldala)
|
Nem titkosíthatja a kormány „bemondásra” a Budapest-Belgrád vasútvonal iratait
|
Szél Bernadett országgyűlési képviselő egy éve indított pert a Külügyminisztérium ellen, hogy hozzák nyilvánosságra a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházással kapcsolatos iratokat. Szél elsőfokon nem nyert, de másodfokon már arról döntött a bíróság, hogy a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Ha a kormány nem tudja érvekkel alátámasztani a titkosítást, ki kell adnia a szerződést.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/10/nem-titkosithatja-a-kormany-bemondasra-a-budapest-belgrad-vasutvonal-iratait/
|
2021-09-10 12:35:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Nem emlékszik” arra, hogy egy offshore cég nevében aláírta volna azt az idén februárban kötött adásvételi szerződést, amely az Alba Autómosó Kft. nevű cég megvásárlásáról szól – válaszolta az Átlátszó kérdésére Ráczné Földi Judit, a Demokratikus Koalíció székesfehérvári politikusa. „Az egész csak egy lejárató kampány, és fogalmam sincs, hogy kinek áll érdekében” – közölte.
A politikus a Fejér megyei 1-es választókörzet, azaz a székesfehérvári jelöltségért indul a most zajló ellenzéki előválasztáson a Demokratikus Koalíció színeiben, a DK-n túl a Jobbik és a Liberálisok támogatásával.
A Válaszonline tegnapi cikkéből derült ki, hogy tavaly 2,4 milliárdos forgalmú cukrászdát és benzinkutat üzemeltető Alba Autómosóban korábban tulajdonos, Delaware-ben bejegyzett Minos King Global Business LLC nevében szignált egyes iratokon Ráczné aláírása található. Az offshore cég idén februárban mindössze hárommillió forintért vásárolta meg az elmúlt három évben összesen 240 millió forint tiszta profitot produkáló Alba Autómosót.
További érdekesség, hogy az Alba Autómosó korábban ugyanazon a címen működött, mint a 2014-ben százmillió forintot meghaladó adótartozással felszámolt Greco Petrol Kft.
Az ellenzéki előválasztáson induló Ráczné korábban aláírta az ehhez szükséges feddhetetlenségi nyilatkozatot, amelyben is szerepel, hogy nincs offshore cége. „Nem is volt, nincs is és nem is lesz offshore tulajdonom” – mondta Ráczné az Átlátszónak.
Az Átlátszó az Alba Autómosó cégbírósági iratai között több olyan iratot is talált, amelyeket Ráczné a Minos King tulajdonosaként vagy képviselőjeként írt alá. Az iratokon látható szignó a megszólalásig hasonlít Ráczné aláírására. A DK-s politikus nem tudta megmondani, hogy miképpen került az aláírása az iratokra. Hozzátette: „az, hogy valamilyen iratot aláírok, az nem azt jelenti, hogy valami a tulajdonom”.
Cégadatok szerint Ráczné mintegy tíz évig volt ügyvezetője a vállalkozásnak. Idén februárban a Minos King megvásárolta a céget a korábbi tulajdonostól. Az adásvételi szerződést a delaware-i vállalkozás képviseletében Ráczné szignálta. A cégbíróságra ekkor benyújtották azt a meghatalmazást is, amelyben az olvasható, hogy a delaware-i cég tagjaként Rácz felhatalmazza önmagát a Minos King képviseletére.
Ráczné idén júniusban távozott az Alba Autómosó ügyvezetői posztjáról, tehát idén február és június között a cégtulajdonos Minos Kingnek dolgozott. De kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy ebben az időszakban tulajdonosként pontosan ki is volt a főnöke.
A Minos King idén júliusban végül megvált az Alba Autómosóban meglévő érdekeltségétől – pontosan azon a napon, amikor Ráczné aláírta a feddhetetlenségi nyilatkozatot. Ráczné kérdésünkre azt mondta: nem emlékszik arra, hogy pontosan milyen iratokat szignált idén nyáron.
|
Júniusban a cégbíróságon igazolta a DK székesfehérvári jelöltje, hogy egy delaware-i offshore cég tulajdonosa
|
Benzinkutat üzemeltet az a többmilliárdos forgalmú a cég, amelyet a cégbíróságra benyújtott iratok szerint egy offshore vállalkozáson keresztül Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári politikusa érdekeltségébe tartozott idén több hónapon keresztül.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/24/juniusban-a-cegbirosagon-igazolta-a-dk-szekesfehervari-jeloltje-hogy-egy-delaware-i-offshore-ceg-tulajdonosa/
|
2021-09-24 12:39:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Leárazott” önkormányzati telket vett volna Tiborcz István volt üzlettársának, Erdei Bálintnak a cége Zuglóban. Az ingatlan több mint 100 millió forinttal lett olcsóbb a 2018-as értékbecslés óta, pedig a helyi építési szabályok változása miatt jelentősen megnőtt az oda építhető lakások száma. Az MSZP-s vezetésű Zugló önkormányzata az ügy kapcsán mutyigyanús részleteket említő Hadházy Ákost rágalmazásért feljelentette. A történet kulcsát jelentő új értékbecslés indoklását még a gazdasági bizottság külső tagja is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után láthatta. Elkísértük őt az iratbetekintésre, de csak messziről nézhettük a papírköteget. A hírek szerint a telek eladása az előválasztás után ismét napirendre kerülhet.
Zuglóban az Egressy út 102–104., 106., valamint az Angol utca 28. címen található az az összesen 6300 négyzetméteres telek, amit értékesíteni tervezett a kerületi önkormányzat. A telek eladása kapcsán azonban egy kerületi önkormányzati képviselő (Várnai László, Civilzugló) különös részleteket talált, amelyek kapcsán Hadházy Ákos országgyűlési képviselő tárt további adatokat a nyilvánosság elé, azzal a címmel, hogy Tiborcz üzlettársával bizniszel a zuglói önkormányzat.
A szocialista vezetésű Zugló ugyanis a telket a korábbi, 2018-as értékbecslés során megállapított árnál több mint 100 millió forinttal kevesebbért készült eladni az egyedüli jelentkezőnek. Ez pedig nem más, mint Tiborcz István volt Elios-os üzlettársának, Erdei Bálintnak az érdekeltsége (Angolkert Lakópark Kft.), amit néhány nappal a telekeladási pályázat kiírása előtt alapítottak.
A telek eladásának ügye az augusztusi gazdasági bizottsági ülésen (itt végül lekerült a napirendről), majd a rendkívüli testületi ülésen (kevés volt a megjelent képviselő) tárgyalták volna. Ugyan a szeptember eleji testületi ülés napirendjén nem szerepelt az eladás ügye, a legfrissebb hírek szerint erre továbbra is készül a kerületi vezetés: forrásaink szerint az előválasztás után dönthetnek majd ismét a telek eladásáról.
Az ügyet a nyilvánosság elé táró Hadházy a telekeladás alábbi részleteit kifogásolta:
1. a helyi lakosság eleve nem szeretné, ha eladnák, inkább parkot szeretnének ott;
2. a telkek vételára több mint százmillió forinttal kevesebb, mint a három éve becsült érték (825 millió forint volt a 2018-as értékbecslés eredménye, most pedig 709 millióért hirdették meg a telket, s a Tiborcz-üzlettárs cége a minimum árnál pár százezer forinttal ajánlott többet);
3. a pályázaton egy jelentkező volt (Hadházy szerint ez utalhat arra, hogy bennfentes módon értesült a cég a pályázati kiírásról, de az önkormányzat ezt azzal cáfolja hogy az előírások szerint több helyen is meghirdették a telket);
4. a vevő cég tulajdonosa Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével együtt alapította az ELIOS Zrt-t;
5.„stikában” értékesítették volna a telkeket (a nyári időszakra érvényes szabályok szerint nem a teljes önkormányzati testület, hanem csak a gazdasági bizottság elé került, így a testületi ülésnél kisebb nyilvánosságot kapott, mivel nem szólhatott az ügyhöz hozzá minden képviselő, és így az előterjesztő alpolgármesternek sem kellett választ adnia nyilvánosan a felmerülő kérdésekre).
Hadházy szerint különös a pályázati kiírásnak az a kitétele is, hogy e-mailben is el kellett küldenie a jelentkezőnek a pályázatát, mert a képviselő szerint ilyen megoldásnál esetleg lehetőség van a postán beküldött pályázatok hivatalos bontása előtt értesíteni a pályázókat más érdeklődők megjelenéséről. A képviselő szerint a telek kapcsán történt események időpontja is árulkodó:
2021. 02. 25.: önkormányzati határozat a telek eladásáról;
2021. 03. 23.: új értékbecslés, a korábbihoz képest több mint 100 millióval olcsóbb árat adva;
2021. 03. 26.: építési szabályzat módosításának elfogadása;
2021. 04. 24.: a módosítás hatályba lépése (ez sokkal több lakás építését teszi lehetővé, így nagyobb hasznot garantál a lakóparkot építő vevőnek);
2021.06.02.-06.30.: az értékesítési pályázat kifüggesztése (a pályázati kiírásban a régi övezeti besorolás szerepel, nem említi a külön egyedi szabályt):
2021. 07. 06.: pályázat beadásának határideje.
A telek ügyére Hadházy figyelmét egy zuglói önkormányzati képviselő (Várnai László, Civilzugló Egyesület) hívta fel. Várnai a blogján részletezi a kifogásait:
„A telek ráadásul fura értéknövekedésen ment át az elmúlt években. A »zöldpárti« Karácsony alatt 2018-ban megemelték a beépíthetőséget, az addig 170 lakásra engedélyt adó Zuglói Építési Szabályzat módosításával immár 246 lakás volt építhető reá. De ez még nem volt elég, a pályázatot már kiírták amikor 2021. március 26-án az Építési Szabályzatot erre a telekre külön módosították, tovább emelve a beépíthetőséget, építési magasságot, stb. ezért immár 288 lakás építhető a telekre.”
Az önkormányzat vezetése szerint a telek ügyében minden szabályosan zajlott: azért kellett idén új értékbecslést készíteni és alacsonyabbra vinni az árat, mert „évekig még érdeklődő sem volt a korábbi áron”, arról pedig nem ők tehetnek, hogy csak egyetlen ajánlat érkezett a pályázati kiírásra. A telek eladását azzal is indokolta a kerület vezetése, hogy a kormányzat miatt csökkent bevételű önkormányzatnak pótolnia kell a működéshez szükséges forrásokat. Az önkormányzat vezetése jó hírnév megsértéséért, rágalmazásért feljelentette Hadházyt.
Ugyanakkor Hadházy (aki a Momentum zuglói képviselőjelöltje a jövő évi választásra) és az önkormányzat ellenzéki tagjai szerint túl sok a véletlen egybeesés a telek értékesítése kapcsán. Így látta ezt Ruskál-Klemm Csilla is, a zuglói önkormányzat gazdasági bizottságának a Momentum által delegált külsős tagja, aki nem hagyta annyiban, s úgy döntött megnézi, mi van az értékbecslés indoklásában, hogy megértse, miért hirdették meg az értékes telket a három évvel ezelőtti árnál több mint 100 millió forinttal kevesebbért.
A dokumentum megtekintésére a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. adott lehetőséget Ruskál-Klemmnek, akit az Átlátszó stábja is elkísért az iratbetekintésre.
Titok, hogy miért lett olcsóbb a Tiborcz István üzlettársának majdnem eladott zuglói önkormányzati telek from atlatszo.hu on Vimeo.
Ruskál-Klemm Csilla a dokumentum megismerését követően a kerület jegyzőjéhez fordult az értékbecslés alapján felmerült kérdéseivel. Bár maga az értékbecslés egyelőre nem nyilvános (szerzői jogokra hivatkozva titkolja az önkormányzat, bár nem tudni, volt-e ilyen kitétel az értékbecslőkkel kötött szerződésben) – a levélből következtetni lehet az ügy problémás pontjaira. A gazdasági bizottság külsős tagja többek között az alábbiakra kérdezett rá (a teljes levél itt megtekinthető) a jegyzőnél:
„Az elérhető ingatlan értékbecslési szakvélemények március 23-án (Cityform 2000 Kft.) illetve 2021. március 26-án (Anzsó Kft.) készültek. Az új Helyi Építési Szabályzatot a képviselőtestület 2021. március 25-én fogadta el, 2021. április 24-én lépett hatályba. Melyik Helyi Építési Szabályzat alapján kapta a két értékbecslő cég az eseti megrendelést a fent nevezett ingatlan értékbecslésére?
Adott-e és ha adott, milyen információkat, a Főépítészi Iroda a két értékbecslő cégnek (Anzsó Kft és Cityform 2000 Kft.) a fent megnevezett ingatlan értékbecslését megelőzően a telkek beépítési lehetőségeiről?”
A helyi építési szabályzat idei, a telekre vonatkozó változtatása kapcsán a fent idézett önkormányzati képviselő, Várnai László a blogján emlékeztet arra, hogy „a pályázatot már kiírták, amikor 2021. március 26-án az Építési Szabályzatot erre a telekre külön módosították, tovább emelve a beépíthetőséget, építési magasságot, stb. ezért immár 288 lakás építhető a telekre”.
Miután az önkormányzat feljelentette Hadházyt, az előválasztáson őt támogató szervezetek (Rózsa András alpolgármester, Momentum Mozgalom, Várnai László önkormányzati képviselő, Civilzugló Egyesület és Victora Zsolt önkormányzati képviselő, Magyar Kétfarkú Kutyapárt) közleményt adtak ki, amiben többek között így fogalmaztak:
„A Momentum, a Civilzugló Egyesület és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt zuglói képviselői megdöbbenve olvasták a polgármester Hadházy Ákos képviselőt feljelentéssel fenyegető közleményét, melyet az önkormányzat nevében szignált. Úgy gondoljuk, hogy a harcias hang leginkább a keddi, határozatképtelenség – a szocialista képviselők távolmaradása – miatt elmaradt képviselő-testületi ülésről próbálja elterelni a figyelmet.
Nem tartjuk korrektnek, hogy Horváth Csaba az önkormányzat nevében beszél, hiszen az Egressy út és Angol utca sarkán található telek eladását – jelenlegi formájában – ellenzik a Momentum, a Civilzugló Egyesület, a Kétfarkú Kutyapárt, illetve a Demokratikus Koalíció képviselői is. Tehát a testület jelentős része ellene van, ezért arra kérjük a polgármester, hogy az önkormányzat nevében ne vádaskodjon!
Felhívnánk a figyelmet, hogy – bár a polgármesteri közlemény hallgat róla – a környékbeli lakosok ellenzik a telek beépítését, több mint 1000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek, mert a területre közparkot szeretnének, nem társasházat. Zugló egyébként is a túlzott beépítés következményeitől szenved minden nap, elég csak az Egressy úti dugókra gondolni.”
Az árcsökkenést megállapító értékbecslés megismeréséért a zuglói vagyonkezelő cég munkatársai azt ajánlották, hogy közérdekű adatigénylést adjunk be. Ezt megtettük, és amint választ kapunk, nyilvánosságra hozzuk a dokumentumot.
A zuglói telek kapcsán helyiek egy csoportja aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy ne lakópark, hanem park legyen a területen. A Kétfarkú Kutyapárt pedig épp ma reggel tette közzé, hogy az önkormányzat eltávolította azt az óriásplakátot, amin helyi lakók és civilek köszönetet mondtak az önkormányzatnak, amiért nem adta el a telket.
Videó: Dohi Gabriella
Címlapkép: Várnai László
|
Titok, hogy miért lett olcsóbb a Tiborcz István üzlettársának majdnem eladott zuglói önkormányzati telek
|
„Leárazott” önkormányzati telket vett volna Tiborcz István volt üzlettársának, Erdei Bálintnak a cége Zuglóban. Az ingatlan több mint 100 millió forinttal lett olcsóbb a 2018-as értékbecslés óta, pedig a helyi építési szabályok változása miatt jelentősen megnőtt az oda építhető lakások száma. Az MSZP-s vezetésű Zugló önkormányzata az ügy kapcsán mutyigyanús részleteket említő Hadházy Ákost rágalmazásért feljelentette. A történet kulcsát jelentő új értékbecslés indoklását még a gazdasági bizottság külső tagja is csak titoktartási nyilatkozat aláírása után láthatta. Elkísértük őt az iratbetekintésre, de csak messziről nézhettük a papírköteget. A hírek szerint a telek eladása az előválasztás után ismét napirendre kerülhet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/09/03/titok-hogy-miert-lett-olcsobb-a-tiborcz-istvan-uzlettarsanak-majdnem-eladott-zugloi-onkormanyzati-telek/
|
2021-09-06 12:41:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ismét a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. lett a befutó a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs megatenderén. Az Opten szerint nyolc főt foglalkoztató vállalkozás láthatja el a Matolcsy György jegybankelnök által vezetett MNB kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat idén és jövőre. A megbízás keretösszege nettó 3 milliárd forint, a szerződés ennek kimerüléséig vagy 2022. december 31-ig hatályos. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint az MNB a teljes keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívási kötelezettséget úgy, hogy ebből várhatóan 15 százalékot kreatív tervezésre és gyártásra, 75 százalékot médiavásárlásra, tíz százalékot pedig PR- és rendezvényszervezési feladatokra fordítanak.
A jegybank kommunikációs feladatait eddig is Szárazék végezték: tavaly novemberben a Frank Digital nyerte el az MNB kommunikációs keretmegbízását a 2020-2021-es időszakra, kétmilliárd forint plusz áfáért. Előzőleg a 2019. október 7. és 2020. december 31. közötti időszakra kaptak nettó 1 milliárd 950 milliós keretmegbízást, amelyet tavaly hárommilliárd forintig bővítettek. De már a 2017-es tenderen is részesei voltak az akkor elnyert, ugyancsak nagy értékű keretszerződésnek. Szárazék a friss megbízás részeként bonyolítják le egyebek mellett a „Növekedési Hitelprogram Hajrá!” és az „Azonnali Fizetés” kampányának szeptemberi etapját, és az ő feladatuk lesz az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát termékek brandjének aktív kommunikációja is.
A céget 2014-ben alapították, az első, teljes üzleti évet már félmilliárdos forgalom mellett 111 millió forintos adózott eredménnyel zárták. A tavalyi év abszolút rekord a Frank Digital történetében: csaknem 2,9 milliárd forintos nettó értékesítés mellett 341,5 millió forintos adózott eredményt hoztak össze, Száraz István pedig 261,9 millió forint osztalék kifizetéséről döntött.
Száraz nem csak baráti kapcsolatban áll Matolcsy Ádámmal, Matolcsy György jegybankelnök fiával: utóbbi tőle vette meg a kormányközeli Origo nevű portált kiadó New Wave Media Csoportot. Az adásvétel után Száraz azt állította, hogy Frank Digital nevű cégén is túlad, később azonban meggondolhatta magát. Ugyan a cég minősített többségét 2017 júliusában eladta Osváth Eszternek, aki ma is a cég ügyvezetője, 2018 novembere óta azonban ismét Száraz, illetve az ő tulajdonában lévő DryCom Informatikai Tanácsadó Kft., majd jelenleg a Dry Delta Kft. nevű cége a Frank Digital egészének tulajdonosa.
Nem ő az egyetlen Matolcsy Ádám baráti köréből, aki üzleti kapcsolatba került a jegybankkal. A baráti kör egy másik tagja, Pintér Máté szerezte meg a jegybanki alapítványok pénzéből megvásárolt, majd felújított Várkert Kaszinóban lévő Felix Kitchen & Bart üzemeltető céget, a Vízház Gasztronómia Zrt.-t.
|
Matolcsy Ádám barátjának cége hárommilliárdos munkát kapott a jegybanktól
|
Ismét a Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. lett a befutó a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs megatenderén. Az Opten szerint nyolc főt foglalkoztató vállalkozás láthatja el a Matolcsy György jegybankelnök által vezetett MNB kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat idén és jövőre.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/09/29/matolcsy-adam-szaraz-istvan-mnb/
|
2021-09-29 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Augusztus 10-én a K-Monitor vette észre, hogy az állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bank 25,4 millió forint támogatást adott a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA), ami a kormánykedvenc Civil Összefogás Fórum (CÖF) mögöttes szervezete.
Még aznap közadatigénylésben kértük ki az MFB-től a támogatással kapcsolatos iratokat:
a CÖKA támogatási kérelmét;
a támogatás odaítéléséről szóló döntéseket, jegyzőkönyveket;
a szponzorálási szerződést;
a CÖKA teljesítési igazolásait, illetve beszámolóit a pénz felhasználásról.
Az állami bank nem használta ki a koronavírus-járványra való hivatkozás lehetőségét, és sok adatgazdával ellentétben nem hosszabbította meg emiatt a válaszadási határidőt 45 napra – ez sajnos nagyon ritka manapság, ezúton is köszönjük.
Az Infotörvényben megszabott normál, 15 napos határidőn belül, pontosan augusztus 25-én válaszolt adatigénylésünkre az MFB, és egy kivételével megküldte az általunk kért dokumentumokat. Csak a CÖF beszámolóit nem kaptuk meg, de azokat is csak azért nem, mert még nincsenek, ugyanis a Békemenetekről elhíresült szervezet még nem használta fel a támogatást.
Április 27-én írt Csizmadia László, a CÖF-CÖKA elnöke az MFB-nek támogatási kérelmet, amelyben nettó 20 millió (bruttó 25,4 millió) forintot kért. Másfél oldalas kérelmében Csizmadia felsorolta, hogy mit is csinál a CÖKA („Tevékenységünk fő irányvonala társadalompolitikai és gazdaságpolitikai kérdésekben történő megnyilvánulások”), majd közölte, hogy rendezvényeiken és publikációikban feltüntetnék az MFB logóját a támogatásért cserében.
„Meggyőződésünk, hogy tevékenységünk hozzájárulhat az MFB egyébként is széleskörű ismertségének lehetséges módon még pozitívabbá tételéhez, ugyanakkor az Önök támogatása révén közhasznú alapítványunkban megfogalmazott célokat a közjó érdekében még hatékonyabban tudnánk elvégezni” – írta Csizmadia.
Szívhez szóló szavai elérték a kívánt hatást: az MFB bizottsága az április 28-i ülésén a jegyzőkönyv szerint egyhangúlag támogatta, hogy a CÖF megkapja a kért összeget.
Kicsit később, június 10-én írták alá a felek a szponzorálási szerződést, amelynek értelmében a CÖKA köteles 2021 második félévében a rendezvényein, meghívóin és „könyvkiadásuk terén” feltüntetni az MFB logóját. A bruttó 25,4 millió forint támogatást Csizmadia Lászlóék kötelesek 6 hónapon belül felhasználni, de ha nem sikerül, egy alkalommal kérhetnek hosszabbítást. A felhasználást követő 1 hónapon belül kell leadniuk a tételes elszámolást, a logófeltüntetést igazoló fotókat pedig az MFB térítésmentesen használhatja reklámcélokra.
Van egy nagyon érdekes pont is a megállapodásban:
„A Szponzorált tudomásul veszi, hogy a Szponzoráció összegének felhasználását igazoló számla keltezése nem lehet korábbi, mint a Szerződés mindkét fél – azaz az MFB Zrt. és a Szponzorált – által történő aláírásának napját megelőző 30. nap.”
Ha jól értjük ezt a jogász- és rendőrnyelv keverékén íródott mondatot, akkor a június 10-én aláírt szerződéssel kapott 25,4 milliót forint felhasználását a CÖKA igazolhatja a szponzorálásnál maximum 30 nappal korábbi, például május 20-i számlával is.
Amint letelik a hat hónapos felhasználási határidő, kikérjük az MFB-től a CÖKA által leadott beszámoló(ka)t, hogy lássuk, mire költötték a pénzt.
Ez a CÖF harmadik állami támogatása
2017-ben szintén adatigényléssel derítettük ki, hogy az állami tulajdonú energiavállalat, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) az előző évben 508 millió forinttal támogatta meg a CÖF-öt.
Azt nem volt hajlandó elárulni az MVM, hogy milyen támogatási kérelmet nyújtott be a CÖF, mi alapján döntöttek a támogatásról, és mi áll a támogatási szerződésben, ezért pert indítottunk a dokumentumokért. A pert megnyertük: a bíróság 2017 októberében első-, majd 2018 áprilisában másodfokon is kimondta, hogy az MVM-nek ki kell adnia az általunk kért dokumentumokat, amikből kiderült, hogy a CÖF „a közgondolkodás javítására” kapta a bő félmilliárdos összeget.
Később a CÖF beszámolójáért is bepereltük az MVM-et, ami végül megmutatta a papírokat, amikből megtudtuk, hogy az 508 millióból 433 milliót négy rövid imázsvideóra költött el a CÖF, de az MVM-támogatásból finanszírozták a Brüsszel elleni komikus brüsszeli tüntetést, és egyes fellépőik gázsiját is.
Megkaptuk az MVM-től a CÖF-támogatás iratait, a „közgondolkodás javítására” utaltak 508 milliót | atlatszo.hu
Megkaptuk az MVM-től a CÖF-támogatás iratait, a „közgondolkodás javítására” utaltak 508 milliót
Jelenleg az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycégével pereskedünk a CÖF miatt. A nemzeti lottócég támogatásokat intéző leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. ugyanis két részletben 170 millió forintot adott a CÖKÁ-nak, de azt nem hajlandó megmondani, hogy mire és miért adtak pénzt a kormányközeli szervezetnek.
Címlapkép: Csizmadia László CÖF-CÖKA elnök egy 2021. június 16-i sajtótájékoztatón, ahol bejelentette a Civil Igazságtételi és Jóvátételi Bizottság megalakulását (forrás: CÖF/Facebook)
|
A CÖF-nek 6 hónap alatt kell felhasználnia az MFB-től kapott 25 millió forintot
|
Közadatigénylésben kértük ki a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a CÖF alapítványának adott 25 millió forint támogatással kapcsolatos papírokat. A dokumentumok szerint Csizmadia László CÖF-elnök április 27-én kért pénzt az állami banktól, hogy tevékenységüket „a közjó érdekében” még hatékonyabban végezhessék. Az MFB vezetése egyöntetűen támogatta a kérelmet, és a szponzorálási szerződést június 10-én írták alá a kormány kedvenc szervezetével, aminek a pénzért cserében a bank logóját fel kell tüntetnie rendezvényein és kiadványain.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/26/a-cof-nek-6-honap-alatt-kell-felhasznalnia-az-mfb-tol-kapott-25-millio-forintot/
|
2021-08-26 12:44:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szeptember 13-án írtuk meg, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester jelentős földterületeket vásárolt a Bakonyban, miközben a vagyonnyilatkozata alapján nem lekövethető, honnan teremtette elő ennek fedezetét. Másnap a Momentum bejelentette, hogy a rendőrséghez fordul. A nyomozó hatóságnál szeptember 16-án megállapították, hogy az „újságcikkben foglaltak nem a rendőrség hatáskörébe tartozó vagyon elleni bűncselekmény, hanem költségvetési csalás egyszerű gyanúját vetik fel, amennyiben Szentgyörgyvölgyi Péter be nem vallott – s vagyonnyilatkozatában sem feltüntetett – jövedelme után a személyi jövedelem adót nem fizette meg.” A rendőrség szerint a „tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, vagy a valós tény elhallgatásával elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt” indított vizsgálatra a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) van hatásköre. „A költségvetési csalás és az azzal összefüggésben elkövetett hamis magánokirat felhasználás bűncselekmény kapcsán a nyomozást (…) kizárólagosan a NAV végzi.”
Az ügy kipattanásától számítva bő két hét telt el, és szeptember 29-ére a NAV már meg is állapította, hogy nincs mit vizsgálniuk. – A rendőrségtől hivatalból áttett feljelentést a NAV elutasította – válaszolta az adóhatóság sajtóosztálya a 24.hu-nak.
A NAV azt egyelőre nem közölte, hogy milyen indok alapján utasították el a feljelentést, ha megteszik, frissítjük cikkünket.
|
Viharos sebességgel utasították el a belvárosi polgármester földvásárlásai miatt tett feljelentést
|
Szeptember 13-án írtuk meg, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter belvárosi polgármester jelentős földterületeket vásárolt a Bakonyban, miközben a vagyonnyilatkozata alapján nem lekövethető, honnan teremtette elő ennek fedezetét. Másnap a Momentum bejelentette, hogy a rendőrséghez fordul.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/09/29/nav-brfk-bakony-feljelentes-belvaros-polgarmester/
|
2021-09-29 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szerettük volna megtudni, hogy Czukor mely cégekkel egyeztetett berni kinevezése óta, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a hatályos törvények szerint diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeni alakítására vonatkozó adat öt évig titkolható.
A külügyi tárcához közérdekű adatigénylésben elküldött kérdéseinkre kapott válaszból annyi derült csak ki, hogy a hírszerzői hátterű Czukor nem találkozott a Pegasus-kémprogramhoz hasonló megfigyelésekre használt, és a Torontói Egyetemen működő CitizenLab kutatása szerint magyarországi megfigyelésekre is használt másik programot (Candiru) gyártó cég (Saito Tech Ltd., korábban Candiru Ltd, DF Asociates Ltd., majd Grindavik Solutions Ltd.) képviselőjével. Ez a kémprogram a Pegasushoz a gyártó cég alapítóján keresztül kapcsolható.
Azt nem árulta el a külügy, hogy mely más cégekkel tárgyalt a nagykövet, mert „ha a diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok jövőbeli kialakítására, módosítására vagy megszüntetésére irányuló, az erre vonatkozó döntés előtt keletkezett, a diplomáciai érintkezés formalizált és nem formalizált dokumentumaiban foglalt adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni”.
1982-ben lett belügyes
Czukor még a rendszerváltás előtt, a Kádár-rendszer idején, 1982-ben került a Belügyminisztérium állományába és kapott hírszerzői kiképzést. Később kétszer is az Információs Hivatal főigazgatója volt (2002–2004 és 2018–2020 között), jelenleg a svájci nagyköveti pozíciója mellett a Liechtensteini Fejedelemségben is képviseli Magyarországot.
A Direkt36 cikke szerint az Orbán Viktor külpolitikai tanácsadójaként is működött, jogot végzett Czukor 2018 februári izraeli látogatása után kezdtek tömegesen célba venni magyarországi telefonszámokat a Pegasus-programmal. A 444.hu kérdésére a külügy korábban azt írta, hogy a svájci nagykövet 2018 elején a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe, de ott nem tárgyalt a szolgálatok működésével kapcsolatban.
A sajtóban többek között „Orbán kedvenc hírszerzője”-ként is hivatkozott Czukor korábban volt többek között a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért és külpolitikai tervezésért felelős szakállamtitkára, valamint ljubljanai, bonni, berlini nagykövet, az Információs Hivatal főigazgatója, továbbá főosztályvezető a Miniszterelnöki Hivatalban és a Külügyminisztérium német referense is.
Világszerte bevetették a Pegasus kémprogramot, újságírókat és jogvédőket is lehallgattak
Magyarországon Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója sötét fegyverüzleteket leplezett le; Indiában Paranjoy Guha Thakurta az üzleti és politikai összefonódásokat vizsgálta;…
Címlapkép: Czukor József volt berlini nagykövet, miniszterelnöki főtanácsadó (b) és Bogdan Aurescu román diplomata, volt külügyminiszter a dél-lengyelországi Krynica-Zdrójban megrendezett nemzetközi gazdasági fórumon 2017. szeptember 6-án. (MTI/EPA/Grzegorz Momot)
|
Öt évig titok, hogy svájci nagykövetként kikkel tárgyalt Orbán kedvenc hírszerzője
|
Nem tudhatjuk meg, mely cégekkel tárgyalt Magyarország jelenlegi svájci nagykövete, Czukor József, akiről a Direkt36 írta meg, hogy a magyarországi Pegasus-megfigyelések kezdete előtt, 2018 februárjában Izraelben járt. Akkor Orbán Viktor külpolitikai tanácsadójaként találkozott Netanjahu miniszterelnökkel, és az izraeli nemzetbiztonsági tanács vezetője is fogadta őt. Mint nemrégiben kiderült, nem sokkal ezután lett „Pegasus-fertőzött” több magyarországi megfigyelt újságíró és ellenzéki mobiltelefonja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/17/ot-evig-titok-hogy-svajci-nagykovetkent-kikkel-targyalt-orban-kedvenc-hirszerzoje/
|
2021-08-17 12:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Iparművészeti Múzeum (IMM) épületét a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Zrt. és az osztrák tulajdonú Swietelsky-csoport egyik tagja, a Swietelsky Magyarország Kft. újíthatja fel nettó 40,2 forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából. A tenderen egy másik cég is indult, azonban az EB Hungary Invest Kft. érvénytelen ajánlatot tett.
A leírás szerint a mostani közbeszerzés a rekonstrukció I. ütemét fedi le, ami bontási és restaurálási feladatokat foglal magába. Az IMM épülete Budapest IX. kerületében, az Üllői út 33–37. szám alatt található, és az alapterülete 18 507 m². A bontás a főépületen kívüli, toldalék épületeket, a belső udvart (5 889 lm³), egy 21 méter magas kéményt, a gépészeti és elektromos rendszereket, és a belső, nem teherhordó válaszfalakat (707 m²) érinti.
Ezen kívül a kivitelezőknek meg kell erősíteniük a meglévő épület alapozását úgynevezett Jet grouting technológiával (a talaj szerkezetét megváltoztatva egy új teherviselő „talajbeton” oszlopot hoznak létre) 7 050 fm-en, valamint el kell végezniük a meglévő alaplemez szilárdságnövelését injektálással a főbejárat és előcsarnok alatt.
A restaurátori munka során pedig gondoskodniuk kell adott esetben az elemek elszállításáról és megfelelő tárolásáról is. „A visszahelyezés teljesítésének kezdete jelen időpontban még nem ismert, figyelemmel arra, hogy a visszahelyezés függ a nagyrekonstrukciós munkálatok elvégzésétől. Ajánlatkérő rögzíti, hogy a visszahelyezés időigénye 800 munkanap” – olvasható a hirdetményben.
5-7 év múlva fejeződhetnek be a munkálatok
A benyújtott ajánlatok elbírálásakor az árat és a minőségi kritériumokat vették figyelembe. A munkaterület átadásától számított 16 hónap áll a nyertes rendelkezésére a bontás, a jetgrouting, a meglévő alaplemez megerősítésének elvégzésére és a restaurációs elemek bontására.
A munkaterület átadásától számított 60 hónap (5 év) áll a rendelkezésére a nyertesnek a restaurálási feladatok elvégzésére (beleértve a gyártást és a visszahelyezést is). Amennyiben a visszahelyezés a 60 hónapos teljesítési határidőben azért nem teljesíthető, mert a visszahelyezés nem lehetséges a nagyrekonstrukciós kivitelezés előrehaladása miatt – úgy további, legfeljebb 24 hónappal (2 évvel) a szerződés meghosszabbítható.
Az Építészfórumnak 2020-ban nyilatkozott a múzeum főigazgatója, Cselovszki Zoltán, aki akkor azt mondta, hogy
„a beruházás megkezdésétől számítva továbbra is legalább három évre becsüljük a rekonstrukciós munkálatok időtartamát, további egy évet kell tervezni a belső restaurálásra és a visszaköltözés, valamint az első kiállítások installálása szintén egy évet vehet igénybe”.
A lap betekinthetett a múzeumszakmai koncepció vezetői összefoglalójába, amelyből az derül ki: Közép-Európa legizgalmasabb múzeumát szeretnék létrehozni az 1872-ben alapított, jelenlegi, Lechner Ödön tervezte épületébe 1896-ban beköltöző Iparművészetiben. A múzeumban a zárás előtt 2 100 négyzetméterre rúgó kiállítótér 7 800 négyzetméterre nő majd, az eddig látható, kiállított tárgyak száma pedig megtízszereződik, tízezerre nő.
Emlékezetes, hogy 2018-ban kiderült: Orbán Viktor miniszterelnök új irodájába, a Karmelita-kolostorba az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből kölcsönöztek ki szőnyegeket (festményeket és szobrokat pedig a Szépművészeti Múzeumból és a Nemzeti Múzeumból). Hiába kértük ki azonban közadatigénylésben a kölcsönzött múzeumi darabok listáját, az IMM először trükközött, majd közölte, hogy titkosíttatni akarja az adatokat. Az eljárás még folyamatban van.
Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, a felújítás azonban sokáig nem kezdődött el, ugyanis a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták. Egy 2016-os kormányhatározat szerint az intézmény 2016-ban kétmilliárd, 2017-ben és 2018-ban 10-10 milliárd, 2019-ben pedig további hárommilliárd forintot kapott volna a fejlesztésre. A tervezett munkákat a határozat szerint 2019. március 31-ig kellett volna megvalósítani. Az elmúlt években a költözés zajlott, idén februárban írtunk arról, hogy két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése.
Két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése
A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300…
Hízik a Mészáros-gyerekek cége
A Homlok-Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által tulajdonolt FEJÉR-B.Á.L. Zrt. roppant sikeres az építőiparban. A cég nettó árbevétele 2019-ben 17 milliárd forint volt, amiből 1,5 milliárd forint lett az adózott eredményük. 2020-ban a rekordmagas, 44,5 milliárd forintos nettó árbevétel 4,3 milliárd forint adózott eredménnyel társult.
2019-ben írtuk meg, hogy nettó 6 milliárd forintért épít iskolát Biatorbágyon a Mészáros-gyerekek cége. Idén számoltunk be arról is, hogy a zrt. építheti nettó 17,5 milliárd forintért az Országos Széchényi Könyvtár raktárát Piliscsabán, illetve ők húzhatják fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért.
Napi egymillió forintnál is több nyereséget termel Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége | atlatszo.hu
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az Iparművészeti Múzeum látványterve. (Fotó: Vikár és Lukács Építészstúdió / Építészfórum)
|
25 milliárd helyett 40 milliárdért újíthatja fel az Iparművészeti Múzeumot a Mészáros-gyerekek cége és a Swietelsky
|
Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, akkoriban még csak 25 milliárd forintot szánt a kormány a felújításra. Végre elkezdődhetnek a várva várt munkálatok, ugyanis sikeresen zárult a közbeszerzés: a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Zrt. és a budapesti székhelyű Swietelsky Magyarország Kft. 40 milliárd forintos ajánlata nyert. A konzorciumnak 5 év áll rendelkezésére befejezni a munkálatokat, azonban a szerződés további két évvel meghosszabbítható.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/08/13/25-milliard-helyett-40-milliardert-ujithatja-fel-az-iparmuveszeti-muzeumot-a-meszaros-gyerekek-cege-es-a-swietelsky/
|
2021-08-25 12:48:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2017-ben kezdte el felgöngyölíteni a 444 a főváros IX. kerületének érdekes ügyeit, melyek közül az egyik legbotrányosabb a parkolási sztori volt: az automaták sorszám nélküli jegyeket adtak, az önkormányzat parkolási bevétele pedig apadt, vagyis valahol eltűnt a pénz egy része.
Fidesz-MSZP együttműködés Ferencvárosban
A IX. kerület parkolását egy magáncég, a FER-PARK 2010 Kft. végezte, aminek ügyvezetője Borsi Imre volt. Borsi pedig vádlottként szerepelt Magyarország legnagyobb parkolási visszaélésében, aminek lényege, hogy a több kerületben parkolást működtető Centrum Kft. több milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott.
Ennek ellenére a sokáig Borsi irányítása alatta álló (és más cégeken keresztül korábban érdekeltségébe is tartozó) FER-PARK 2010 Kft. üzemeltethette a ferencvárosi parkolást is, és a 444 kutatásai szerint ezt az tette lehetővé, hogy a szocialista képviselők együttműködtek a kerületet irányító fideszesekkel.
A Bácskai János (Fidesz) polgármester vezette IX. kerület 2010-ben bízta meg a FER-PARK 2010 Kft.-t a parkolás üzemeltetésével, és bár azután többször felmerült, hogy szerződést bontsanak a céggel, ez soha nem valósult meg. Pál Tibor, Hidasi Gábor és Hidasi Gyula szocialista képviselők ugyanis tartózkodtak vagy nem vettek részt a szavazásokon, de volt olyan is, hogy a fideszesekkel együtt szavazták le a szerződés felmondását.
Gegesy Ferenc, aki Bácskai előtt 20 évig vezette a kerületet így nyilatkozott Pál Tiborról: „Az MSZP helyi vezetőjének legalább tíz év óta kimutatható, gyümölcsöző együttműködése van a Fidesszel.” Ennek egyik nagy visszhangot kiváltó példája látszott 2017 májusában: Pál Tibor javasolta, hogy a Budapest Parkot alakítsák át P+R parkolóvá, és az ötletet Bácskai János fideszes polgármester is támogatta – aztán letagadta, amikor az előadók és a szórakozni vágyók mellett már a Fidelitas és a Fidesz csepeli erős embere, Németh Szilárd is tiltakozott a szórakozóhely lebetonázása ellen.
2019 őszén azonban a ferencvárosi önkormányzat (ahogy sok másik is) jelentősen átalakult, és ezzel Pál élete is alaposan megváltozott.
Tanácsadás Kispesten
A szocialista politikus, aki 1985-től 1990-ig tagja volt a IX. kerületi tanácsnak, 1990 óta pedig folyamatosan önkormányzati képviselő volt a kerületben, a 2019. októberi választáson 30 év után nem került be a képviselőtestületbe. Nem sokkal később, 2019 novemberében az új ferencvárosi polgármester, Baranyi Krisztina (független) tette közzé, hogy Pál Tibort beválasztották a Fővárosi Közgyűlés Költségvetési Bizottságába. Ez azóta beolvadt a Közbeszerzési Bizottságba, és abban Pál nincs benne.
Most viszont Paróczai Anikó, a Momentum XIX. kerületi képviselője nyilvánosságra hozta, hogy
a kispesti önkormányzat havi bruttó 140 ezer forintért tanácsadóként foglalkoztatja Pál Tibort, aki „a kerületben kialakult parkolási gondok megoldása érdekében” már írt is egy tanulmányt, amiben javaslatot tett a kispesti parkolási rendszer megvalósításának finanszírozására és működtetésére.
Paróczai a Momentum önkormányzati képviselője Kispesten (XIX. kerület) és a párt parlamenti képviselőjelöltje a fővárosi 9. számú, Kispest-Kőbánya választókerületben. Korábban átláthatósági tanácsnok is volt Kispesten, de erről a tisztségről 2021. január 18-án lemondott, mert a DK-MSZP többségű kerületvezetés nem volt partner a munkájában. Ő volt az, akit rabosítottak, miután leleplezte a kerületi vagyonkezelő igazgatójának spanyolországi villáját.
Paróczai Anikó közadatigénylésben kikérte a XIX. kerületi jegyzőtől Pál Tibor szerződését és az ahhoz kapcsolódó teljesítési igazolásokat, az Átlátszó pedig elkérte a képviselőnőtől a dokumentumokat.
A papírokból az látszik, hogy Kispest MSZP-s polgármestere, Gajda Péter 2020 decemberében kötött szerződést az önkormányzat nevében Pál Tiborral, akit az alábbi három feladattal bízott meg:
Galvani híddal kapcsolatos koordináció és tanácsadás;
közösségi közlekedéssel és forgalomszabályozással kapcsolatos tanácsadás;
Kispest és Ferencváros közötti kapcsolat erősítése.
Mindezekért Pál havi bruttó 140 ezer forintot kap 2021. január 1. és december 31. között. Az évből eddig eltelt 6 teljes hónap alatt Pál Tibor összesen 5 teljesítési igazolást adott le – legalábbis Paróczainak ennyit küldött meg a jegyző június végén.
A januári teljesítésire Pál azt írta az elvégzett feladatokhoz, hogy „a településtervezéssel összefüggő törvények módosításának hatásai a helyi, kerületi önkormányzatra”. A februárin „a hulladéktörvény módosításának véleményezése”, a márciusin a Hungária úti bentlakásos iskola átalakítási tervének véleményezése szerepel. Áprilisi teljesítési igazolás nincs a jegyző által kiadott pakkban.
Májusban Pál Tibor azt írta a teljesítési igazolására, hogy egyeztetések Ferencvárossal a Galvani hídhoz kapcsolódó, a IX. és a XIX. kerületet is érintő úthálózatról. Aztán jött a parkolás.
Pál júniusi teljesítési igazolásán az áll, hogy „a kerületben kialakult parkolási gondok megoldása érdekében előzetes tanulmány és megvalósítási lehetőségek felmérése, értékelése. Javaslat a parkolási rendszer megvalósításának finanszírozására és működtetésére”.
Paróczai Anikó ez alapján kikérte az említett tanulmányt is a jegyzőtől, amit kérésünkre szintén eljuttatott az Átlátszónak. A fejléc és szerző nélküli 41 oldalas dokumentum a Közterületi Fizető Parkolásról Szóló Koncepció címet viseli és többes szám első személyben íródott.
„Megbízásunk értelmében feladatunk egy nagyvárosban vagy kerületben megvalósított és működtetett közterületi parkolási rendszer áttekintése az esetleges problémák, hiányosságok áttekintése, nyilvános információk alapján” – szól az első mondat, és ugyanilyen szellemben folytatódik. Végig többes szám első személyben beszél, mindenhol „város(rész)t” és „önkormányzatot” említ általánosságban, Kispestet és a helyi sajátosságokat egy mondatban sem hozza szóba, csak bemutatja a fizetős parkolás működését.
Pál Tibor teljesítésire írt mondatából nem egyértelmű, hogy ő írta-e a tanulmányt (ez nem tűnik valószínűnek), vagy csak értékelte azt, Paróczai Anikó szerint azonban „két ismert parkolásüzemeltetési cég (egy óra forgalmazó és egy szoftver forgalmazó) promóciós anyaga köszön vissza belőle”. Cégneveket nem mondott a képviselőnő, és a dokumentum részleteire keresve nincs internetes találat, tehát ha esetleg másolat is, nem nyilvános, vagy nem kereshető az eredetije.
A polgármester szerint nem is foglalkoznak a parkolással
„Arról nem is beszélve, hogy két éve (2019 áprilisában) az önkormányzat egyszer már készíttetett egy Kispestre szabott tanulmányt a Mobil City Mérnöki Tanácsadó Bt.-vel, ami nyilvánosan elérhető a Kispesti Önkormányzat weboldalán” – folytatódik Paróczai bejegyzése, és valóban, itt a 2019-es tanulmány, ami nem általánosságban szól a parkolásról, hanem a XIX. kerületi sajátosságokat figyelembe véve.
Pál Tibor parkolási tanácsadói megbízását az is érdekessé teszi, hogy az őt leszerződtető Gajda Péter polgármester szerint nincs napirenden a kispesti parkolási rendszer felülvizsgálata vagy átalakítása.
„Mivel a helyzet a fenti körülmények alapján minimum zavarosnak tűnik, a múlt heti testületi ülésen rákérdeztem Gajda Péter polgármesternél arra, napirenden van-e a kispesti parkolási rendszer felülvizsgálata, átalakítása. Ő azt válaszolta, hogy bár polgármesteri programjában szerepelt a felülvizsgálat terve, jelenleg senki nem foglalkozik ezzel az önkormányzatban. Ezt követően privát úton is érdeklődtem nála, hogy miképp végezhet mégis tanácsadói munkát Pál Tibor parkolási ügyekben, ha nincs napirenden a kérdés, de eddig nem válaszolt” – írja Paróczai Anikó.
A momentumos képviselőnő szerint „ez a történet is megmutatja: a 2022-es választás tétje sokkal nagyobb annál, sikerül-e leváltanunk a Fidesz mérgező rendszerét. Itt teljesen új arcokra, egy merőben új Magyarországra van szükség. Olyan rendszerre, amelyben bukott politikusok nem mehetnek át simán egy másik kerületbe tanácsadónak egy olyan kérdés kapcsán, amelyet a saját önkormányzatukban százmilliós veszteséggel sikerült megoldaniuk.”
Címlapkép: Pál Tibor a 2014-es választási kampányban (fotó: a politikus Facebook-oldala)
|
Parkolási tanácsokat ad Kispestnek a ferencvárosi parkolóbotrány egyik kulcsfigurája
|
Az MSZP-s Pál Tibor és képviselőtársai hosszú éveken keresztül támogatták a Fideszt a IX. kerület sok sebből vérző parkolási ügyeiben. 2019 őszén a választók nem szavaztak neki bizalmat, így akkor véget ért 30 éve tartó önkormányzati képviselői karrierje. A XIX. kerület azonban lát benne potenciált: a momentumos Paróczai Anikó derítette ki, hogy Gajda Péter polgármester tanácsadóként foglalkoztatja Pált, aki már javasolta is a parkolási rendszer bevezetését Kispesten.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/07/26/parkolasi-tanacsokat-ad-kispestnek-a-ferencvarosi-parkolobotrany-egyik-kulcsfiguraja/
|
2021-07-26 12:50:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kormányzati és társadalmi cél is, hogy az intézményben élő értelmi fogyatékos, továbbá pszichiátriai ellátást igénylő, valamint szenvedélybeteg emberek nagyobb intézmények helyett kisebb közösségekben élhessenek. Az erre elkülönített összes (uniós és hazai) forrás összesen 25 milliárd forint, az ehhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) hatáskörébe tartozik az Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás elnevezésű EFOP-2.2.2. projekt keretében.
A közbeszerzési adatbázisban fellelhető adatok szerint ennek a nem jelentéktelen összegnek egy jó része, eddig több mint 2 milliárd forint egy hajdúböszörményi vállalkozásnál, a TÖMB 2002 Kft.-nél kötött ki. A kft. tulajdonosa két magánszemély, Török Imre és felesége, Mező Erika. A hölgy pedig történetesen a húga Mező Barnának, az SZGYF fejlesztési igazgatójának. Mező Barna emellett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója, továbbá a Hajdúböszörményi Városgazdálkodási Nonprofit Kft. és Hajdúböszörményi Ipari Park Üzemeltető és Városfejlesztő Kft. ügyvezetője is. (Mivel az Alfahír kicsit komolyabb hírportál, mint egyes magukat sajtónak nevező weboldalak, akik például összekeverik egy ellenzéki párt elnökének sofőrjét egy másik ellenzéki párt helyi képviselőjével, és ezt ellenőrizetlenül világgá kürtölik, ezért mi sajtószakmai kötelességünknek eleget téve természetesen ellenőriztük, hogy nem csupán névazonosságról van-e szó.)
A TÖMB 2002 sorozatos tendergyőzelmei és Mező SZGYF-nél betöltött pozíciója pedig súlyos összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. Az SZGYF hatályos Szervezeti és Működési Szabályzata szerint ugyanis így Mező irányítása alá tartozik többek közt az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházások kezelése is.
Az alábbi táblázatban bemutatjuk azokat a közbeszerzéseket, melyeket Mező családjának cége nyert az SZGYF tenderein Hajdú-Bihar és Békés megyében.
Tender kiírása
Település(ek)
Elnyert összeg (Ft)
2014. augusztus1
Komádi
186.836.518
2016. március2
Debrecen
99.672.601
Pusztaottlaka
131.989.098
2018. március3
Aszód
183.200.000
Szerep (2 rész)
110.248.287 + 124.204.563
Szerep (1 rész)
220.379.813
Püspökladány + Derecske (utóbbi eredménytelen)
110.985.073
Báránd
237.777.226
Derecske
214.343.220
Derecske (2 rész, a 2. eredménytelen)
139.204.636
Báránd (2 rész, a 2. eredménytelen)
195.900.296
2018. április4
Dél-Békés (2 rész, a 2. eredménytelen)
542.796.403
1Korábbi, TIOP-os pályázat
2Nyílászáró-csere, nem tartozik a cikkben tárgyalt projekthez
3Energetikai korszerűsítés, KEHOP-os pályázat
4A közbeszerzési adatbázisban még nem található, de az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent
Helyi kiskirály
Mező Barna és a TÖMB 2002 Kft. azonban nem most szerepel elsőként a hírekben. A férfi és húgának, valamint sógorának cége gyanús ügyleteik révén már korábban is szerepeltek a sajtóban. Egyes meg nem erősített értesülések szerint maga a cégnév is beszédes: a TÖ Törökékre utalhat, míg az MB Mező Béla monogramját jelentheti.
Mezőről és TÖMB 2002-ről először a Magyar Narancs cikkezett. Ők 2012-ben Mező Barnát nemes egyszerűséggel a Hajdúság Simicskájaként emlegették – három évvel a G-nap előtt ebben semmi meglepő nincs. Mező kormányzati kapcsolatait is ez a cikk tárja fel: Halász János akkori államtitkár, később a Fidesz-frakciószóvivő volt az elnöke az első Orbán-kormány alatt, 2001-ben annak az albizottságnak, melynek hatásköre volt a civil szervezetek pályázatai alapján elosztani köztük állami ingatlanokat.
A Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület (MDKE) számára 22 ingatlant juttatott az albizottság. Az egyesület élén a pályázat beadásakor még Balázs Ákos debreceni fideszes önkormányzati képviselő, Halász János akkori kollégája állt, a döntés idején azonban már Mező Barna vezette az egyesületet. A Derecske és Térsége Fejlődéséért Alapítvány, amelynek szintén Mező volt a képviselője, pedig elvitte az összes helyben kiosztott ingatlanrészt, egészen pontosan kilencet.
Mező húga és sógora rá egy évre alapította meg a TÖMB 2002 Bt.-t (később a cég kft.-vé alakult), melynek sikerei Mező kapcsolatainak kiteljesedésével egy időben íveltek felfelé, erről a Magyar Narancs cikksorozatának második része írt. Mező ugyanis a 2006-os önkormányzati választásokat követően a hajdúböszörményi önkormányzat városfejlesztési osztályvezetője lett, majd az első kétharmados Fidesz-győzelem után került a korábbi országgyűlési képviselő, Rácz Róbert vezette megyei kormányhivatal munkaügyi igazgatói posztjára. Rácz Róbert korábban a megyei közgyűlés elnöke is volt, és hogy, hogy nem, a TÖMB 2002 egymás után nyerte a megbízásokat a megyétől.
A TÖMB 2002 első nagyobb botránya 2014 nyarán robbant ki. Ekkor a Népszabadság írt egy olyan közbeszerzésről, mely során a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (Klik) a TÖMB 2002 mellett két olyan pályázót hívott meg, akik vagy családi kapcsolataik, vagy konzorciumi társként, de kapcsolódnak a TÖMB 2002-höz. A botrány után a Klik belső vizsgálatot indított, majd új tendert írt ki, melyen a TÖMB 2002 már nem indult.
2016 márciusában újabb TÖMB 2002-botrány robbant ki, ekkor az Átlátszó derítette ki, a cég régészeti bontómunkára nyert el közbeszerzést konzorciumi tagként 1,5 milliárd forint értékben. A dolog szépséghibája, hogy a TÖMB 2002 addig sosem végzett régészeti munkát.
Hogy Mező pontosan mióta megbízott fejlesztési igazgatója az SZGYF-nek, ahonnan most a TÖMB 2002 csak az utóbbi hónapokban kétmilliárd forint értékű megbízást kapott, azt pontosan nem tudjuk. Az biztos, hogy egy 2016. október végi vezetői listán még nem szerepel Mező Barna neve, de a nyilvános és most hatályos vezetői lista alapján ő az, aki menedzselheti húga és sógora cégének közpénzből finanszírozott megbízásait.
Megkérdeztük az SZGYF-et, hogy Mező mióta tölti be a fejlesztési igazgatói pozíciót, illetve nem tartják-e összeférhetetlennek, hogy ilyen minőségében azokat a közeli hozzátartozói cége által elnyert közbeszerzéseket is felügyeli, melyeket uniós és egyéb forrásból valósulnak meg. Kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
|
Így gyarapodik a család a NER-ben
|
Nemrég került a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fejlesztési igazgatói posztjára a hajdúböszörményi Mező Barna. A jó fideszes és kormányzati kapcsolatokkal rendelkező férfi ilyen minőségében az uniós és egyéb forrásból megvalósuló beruházásokat is menedzseli. Az ezekre kiírt közbeszerzéseken pedig gyanúsan jól szerepel húga és sógora családi vállalkozása.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2018/09/12/tomb_2002_kft_mezo_barna_hajduboszormeny_szocialis_es_gyermekvedelmi_foigazgatosag
|
2021-09-12 12:53:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Mint azt a Telex.hu is megírta, távozik posztjáról Kóbor György, az MVM-csoport elnök-vezérigazgatója. A posztját elhagyó vezető legszűkebb környezetében is azt hallottuk, hogy mindenkinek meglepetés volt Kóbor távozása. A közlemény „közös megegyezésről” szól, de természetesen ez az a típusú közös megegyezés volt, amely során a szerdai bejelentés előtti napon, vagyis szeptember 28-án, kedden reggel Kóbor még aligha tudhatott ezen „közös szándékáról”, csak aznap délután találkozott az azonnali bizalomvesztéssel.
Akárkivel beszéltünk, mindenki azt mesélte, hogy Kóbornak komoly tervei voltak a közeljövőre, nehéz volt hozzá időpontot kapni, hónapokra előre tele volt a naptárja találkozókkal.
Derült égből
Az általunk elért hazai energetikai és állami vezetők közül ezúttal senki nem mondta azt, sőt nem is játszotta el, hogy számított erre a lépésre, hogy ő már tudta. Éppen ellenkezőleg, mindenki a meglepetéséről számolt be, bár az energetikában olyanok már voltak, akik azt rebesgették, hogy „lefolyt a kávé”, de ők is mindig csak azt mondták, hogy talán a választások után ismét változás lesz a nagy energetikai cég élén. Ha fordul a politikai irány, akkor azért, de még ha nem is fordul, akkor is új ember kellhet.
Azt hallottuk, hogy Kóbor György összességében népszerű ember volt a cégben és a versenytársak körében, lehet, hogy volt, aki felrótta neki a vezetési stílusát, nyilván sok kritika érte, amikor az MVM hajlandó volt megvenni a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincéktől, de azt nem mondta senki, hogy Kóbor ne értene ahhoz, amit csinál.
Emellett nagyon fontos pozitív tulajdonsága volt a lazasága és a dinamizmusa. Ha ő adott elő, akkor az életszagú, spontán és érthető volt, egyáltalán nem a magyar állami energetikai vezetőkre gyakran jellemző „csak legyek rajta túl probléma nélkül” jellegű szürke nyilvános szereplés jellemezte, ahol az előre megírt, kimódolt fordulatokat ismertette valaki a közönségével.
Az energetikában olykor felmerül, hogy valami nagy, régóta húzódó lobbiharc indult be újra, egy időben például a Mol és az MVM világa ütközött, vagy volt, amikor a Lázár János- és a Seszták Miklós-féle erővonalak, biztosan volt pár év, amikor ez valódi súrlódás volt, de most – az óhatatlan érdekkülönbségek ellenére – ezek a felek nagyon jól megtalálták a hangot.
Mi lehetett az ok?
A következőkben felsorolunk pár eseményt, amely mostanában történt, és amelyet szóba hoztak a beszélgetőpartnereink, de ezek inkább csak az iparági környezetet mutatják be, mert Kóbor közeli munkatársai sem tudnak arról, hogy ezek lettek volna a konkrét konfliktusforrások.
Kóbor György is annak a csapatnak a részese volt, amely aláírta a 10+5 éves magyar–orosz gázszerződést, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, vagyis a „főtárgyaló” nagy sikerként élt meg, Szijjártó amúgy is nagyon lelkes „energetikai” miniszter újabban, az október elsején induló déli betáplálást előtt is személyesen szeretné megtekinteni a helyszínt (Kiskundorozsmán).
Bár a nagy szerződés (állítólag a holland tőzsdei árhoz kötött) belső elszámolási árát ugyan nem mindenki látta annyira kedvezőnek, mint a politika, de a tárgyalások miatt politikai felelősséget nem kellett elvinnie a magyar gázimport kereskedelmi-szakmai felelősének, vagyis Kóbornak. A hosszú szerződés legfeljebb úgy jött elő a beszélgetésekben, hogy a kormány megvárta, hogy ez megtörténjen, és utána egy korábbi konfliktus miatt leszámolt az MVM első emberével.
Nem szakmai, bizalmi ügy
Azt hallottuk, hogy a távozás oka eleve nem szakmai kérdés volt, hanem bizalmi. A romantikus magyarázatokban szerepeltek olyan verziók is, hogy Kóbor valamit nem volt hajlandó végrehajtani. Erről nem tudunk semmit, de azért amikor a NER-rel kellett üzletelnie az elnök-vezérigazgatónak, nem tűnt nagy ellenállónak, az MVM például megvette a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincéktől, és eladta a csoport értékes informatikai cégét, az MVM Netet.
Igaz, itt annyiban védhető volt Kóbor helyzete, hogy ő egy állami cég vezetőjeként még csak egy másik állami cégnek, az Antenna Hungáriának adta el a több stratégiai jelentőségű kormányzati távközlési infrastruktúrát működtető társaságot, majd az Antenna egy újabb lépéssel összebútorozott a 4iG-vel, és egy közös magán-állami távközlési konglomerátum kialakítását határozta el.
Más azt említette, hogy Pakssal is vannak most zavarok, de azért ez nem annyira az MVM sztorija.
Kommunikáció
Az is érdekes időzítés volt, hogy Kóbor lendületes, a jövőt tervező interjút adott az Indexnek, és a Portfolio.hu szeptember 30-i (vagyis Kóbor utolsó munkanapjára eső) energetikai konferenciáján is felszólalt volna. Ez utóbbi végül alighanem elmarad már.
Az ugyan feltűnő volt, hogy az indexes cikk egyes tartalmi elemei gyorsan megváltoztak az első push üzenet után, módosult a cikk címének üzenete, a Kóbor által vezetett társaság megnevezése is megjavult, illetve mintha lassan letisztult volna a lapnál, hogy mi a különbség egy blokk és egy teljes erőmű között, de mindezek a zavarok azért nem tűntek casus bellinek, és aligha Kóbor hibái voltak, valószínűleg nem ő fogalmazott pontatlanul.
Czepek Gábor érkezése
Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere mindenesetre 2021. október 1-el a régi jolly jokerét, vagyis bizalmi emberét, Czepek Gábort húzta ki ismét a kalapból, őt nevezte ki az MVM élére. A jogász volt már korábban Mager Andrea államtitkára, most a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztjáról érkezett, és ő egyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának is az elnöke.
Czepek abszolút bizalmi embere Mager Andreának, eddig persze úgy tűnt, hogy Kóbor is az volt, a jogász mindenesetre nem energetikai szakember, de azért a felsorolt politikai tisztségeinél már találkozott az energetikai cégekkel
– mondta róla egy ismerője.
A feladata nem lesz könnyű, az MVM hatalmas expanzióban volt, hazai és külföldi cégeket vett, de közben meg kellett küzdenie az emelkedő világpiaci gáz- és áramárakkal, amely a rezsiharc miatt méretes veszteséget jelent a csoportnak. Egy másik nagy pofonként a veszteséges lakossági értékesítésre még „extraadót”, vagyis az EKR nevű új energiahatékonysági terhet is megkapta a cég, még mint veszteséges egyetemes szolgáltató is.
Mire érkezett?
A piac most azt találgatja, hogy Czepek mire kapott felhatalmazást. Csendben húzza ki a választásokig, azaz valahogy gazdálkodja ki továbbra is a rezsiharcot, vagy próbáljon valami nagyobb átalakítást? Az MVM tőzsdeképessége is halad (igaz, nem túl gyorsan).
A szakmabeliek azért elég keserűek, mint mondják, az állami energetikai cégnél mindig elég gyorsan változnak a vezetők, de így vélhetően egyre nehezebb lesz megfelelő (és valóban az energetikához is értő) szakembert megnyerni a feladatra.
„Azért az milyen, hogy egyik nap aláírsz egy 15 éves szerződést, másnap repülsz, miért kell egy felkészült szakembert magyarázat nélkül kirúgni? Ilyen Ukrajnában szokott történni, ahol már nagyon nem mernek a jó szakemberek elmenni az állami gázcégekhez, mert azonnal politikai össztűz alá kerül minden vezető”
– mesélte egy volt kolléga.
Talán egyszer megtudjuk, hogy Kóborral mi volt a baj, kinek a lábára taposott rá, de közben az államnak valahogyan azt is kezelnie kellene, hogy novemberben már 190,9 euró a forward villamosenergia ára, ez olyan, mintha a benzin egyik nap 400 forintba, aztán nem sokkal később 1000 forintba kerülne. A lakosságot közvetlenül el lehet zárni ettől az ártól, de az ipari felhasználók már nagyon zúgolódnak.
|
MVM: éppen az energiapiac kritikus napjaiban váltja politikai kinevezett a szakmai vezetőt
|
Távozik posztjáról Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója, az egyik legismertebb hazai energetikai szakember. Utódja Czepek Gábor jogász a szakmán kívülről érkezik. Mindez rosszkor jött, mert az áram és a gáz ára az egekben, az MVM egyre nehezebben kezeli a rezsicsökkentett hatósági árat, most nagyon kéne a céghez a szakmaiság.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/09/30/mvm-eppen-az-energiapiac-kritikus-napjaiban-valtja-politikai-kinevezett-a-szakmai-vezetot
|
2021-09-30 13:15:00
| true | null | null |
Telex
|
Pécs;busz;
2021-09-30 06:20:00
Fideszes idézések a pécsi buszügyben
A Kaposvári Törvényszék több kormánypárti politikust is beidéz a botrányos pécsi buszvásárlás nyomán indult perre. Csizi Péter volt alpolgármestert és a korábbi városvezetőt, Páva Zsoltot már biztos behívják, Bánki Erikről később döntenek.
Több baranyai fideszes politikus is járt akkoriban Amszterdamban, amikor a pécsi önkormányzat cége 115 buszt vásárolt egy holland társaságtól. Nem tudni, miért volt szükség ezekre a vizitekre, hisz a vételről a város közbeszerzéssel döntött. Arról eddig is voltak információink, hogy fideszes vezetők a 2015-ös pécsi buszvásárlással kapcsolatban kiutaztak Hollandiában, ám ez az értesülés most vált cáfolhatatlan ténnyé. Tegnap ugyanis folytatódott a – vádirat szerint 700 millió forintos kárt okozó – pécsi buszbeszerzés büntetőügye a Kaposvári Törvényszéken, és a bíró felolvasta, hogy a ferihegyi repülőtértől kapott adatok alapján kik utaztak a járművásárlás idején a holland fővárosba. A megkapott utaslisták szerint kint járt Hollandiában Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője, a párt regionális igazgatója, valamint Csizi Péter, Pécs volt alpolgármestere és parlamenti képviselője. Ugyancsak kiutazott Bánki unokatestvére, aki a pécsi önkormányzat pénzügyi szakértőjeként volt résztvevője a buszvásárlásnak. Tegyük hozzá, hogy az említettek egyike se szereplője a pernek, hisz őket még csak meg se hallgatták eddig a büntető eljárásban.
A pécsi közgyűlés 2014 végén döntött arról, hogy 3,5 milliárd forint hitelfedezetet biztosít arra, hogy az önkormányzat tömegközlekedési cége, a Tüke Kft. vásároljon egy használt buszflottát. Erre közbeszerzést írt ki a várost, és a tenderre jelentkező egyetlen cég a holland Bus and Coach épp az említett összegért kínált 115, használt Volvo-buszt a Tükének. A fideszes többségű testület igent mondott az ajánlatra, és a kft. megvette a flottát. Utóbb kiderült, hogy ezeket a buszokat korábban 2,8 milliárdért ajánlotta a Volvo hollandiai cége eladásra, ráadásul akkor a flotta 123 járműből állt. Az ár a Bus and Coach közvetítői szerepe miatt pár hét alatt egyharmadával drágult.
Az ügyben Hollandiában vizsgálat indult, és ennek hatására a magyar nyomozóhatóságok is munkához láttak. A Tüke volt vezetője, P. István lett az elsőrendű vádlott, mivel a vádhatóság szerint ő volt a felelőse a buszok túlárazásának. Rajta kívül Hollandia korábbi magyarországi tiszteletbeli konzulja, Cs. András holland-magyar állampolgár lett vádlott, aki a Bus and Coach ügynökeként 1,7 millió euróhoz jutott. Az ügy harmadrendű vádlottja a Németországban élő, magyar-amerikai állampolgár, P. Endre is közvetítőként lépett a vételbe, neki 500 ezer euró jutalék volt a díja, amit ő rögtön el is utalt egy thaiföldi offshore cég számlájára.
A harmadrendű vádlott már a per elején elismerte bűnösségét, és mivel visszafizette a kapott pénzt, megúszta felfüggesztett szabadságvesztéssel. Az 51 éves férfi viszont nem tett soha vallomást, így nem derült ki, mi volt a feladata a hírhedt buszvételben. A két másik vádlott az első pillanattól tagadja bűnösségét, a gazdasági csalás bűntettének vádjával bíróság elé állított P. István azt állítja, hogy ő csak a buszok műszaki alkalmasságáról mondott szakvéleményt, a közbeszerzési eljárásban nem volt szava, arról a fideszes városvezetés döntött. Cs. András pedig azt állítja, hogy neki járt a kívülállók számára magasnak tűnő jutalék.
A szerdai pernapon a bíró és az ügyész főképp arról faggatta Cs. Andrást, hogy mit is tett a csaknem 500 millió forintos jutalékért. A volt tiszteletbeli konzul azt hangsúlyozta, hogy ő hozta össze az üzletet. Az ügyész felolvasta, hogy a Bus and Coach azért ígért Cs. Andrásnak jutalékot, hogy felkutassa a vevőt a buszokra, lobbizzon Pécsen az üzletért, segítse a közbeszerzést, illetve a vásárlás finanszírozásának biztosítását, csakhogy a vizsgálat alapján egyértelmű: ilyen tevékenységekre nem volt szükség, hisz a vevő megvolt, a közbeszerzéshez és a hitelintézéshez pedig semmi köze sem volt a vádlottnak. Az ügyész firtatta azt is, hogy ha a Bus and Coach beérte 200 ezer eurós haszonnal, akkor a cég miért fizetett ki Cs. Andrásnak 1,7 millió euró jutalékot. A volt konzul erre azt felelte, hogy az „üzlet, az üzlet” és nem ritka, hogy egy közvetítő – amiképp ő is - 22 százalékos haszonnal dolgozzon.
A közélet iránt érdeklődő pécsiek eddig is úgy vélték, hogy Cs. Andrásnak nem volt valós szerepe a buszvásárlás intézésében, ő inkább tolmács volt, ezért a magas jutalék egy része azokat illette, akik befolyásolni tudták a járművásárlás dolgában az akkor még fideszes többségű pécsi közgyűlés döntését. Ám hogy ez valóban így történt-e, azt ez a per aligha tisztázhatja, ahhoz újabb eljárás kellene. Mindamellett a bíró – az elsőrendű vádlott ügyvédjének indítványára – beidézi a törvényszékre Csizi Péter volt alpolgármestert és a város korábbi, fideszes polgármesterét, Páva Zsoltot. A védő Bánki Eriket is szeretné meghallgatni, ám az ő idézéséről a bíró később határoz. Bánki szerepe azért sem megkerülhető, mert a bűnösségét bevalló, extra jutalékot zsebre vágó P. Endrét Pécsen senki se ismeri, a vállalkozó viszont egykor Bánki Erik üzlettársa volt egy német cégben, így okkal gyanítható, hogy a régió legbefolyásosabb politikusa hozta őt be a buszbizniszbe, ahogyan unokatestvérét is. Minderről korábban kérdeztük már Bánki Eriket, ám ő nem kívánt válaszolni.
|
Fideszes idézések a pécsi buszügyben
|
A Kaposvári Törvényszék több kormánypárti politikust is beidéz a botrányos pécsi buszvásárlás nyomán indult perre. Csizi Péter volt alpolgármestert és a korábbi városvezetőt, Páva Zsoltot már biztos behívják, Bánki Erikről később döntenek. Tegnap folytatódott a – vádirat szerint 700 millió forintos kárt okozó – pécsi buszbeszerzés büntetőügye a Kaposvári Törvényszéken.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3133674_fideszes-idezesek-a-pecsi-buszugyben
|
2021-09-30 15:39:00
| true | null | null |
Népszava
|
Miről is van szó? Egy olyan 35 éves feladatról, amelyben a hazai, többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózattal (1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) kapcsolatban kell a pályázónak tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatokat ellátnia.
Nos, immár azt is tudjuk, hogy ki az a három jelentkező, amely majd részt vehet a tárgyalásokban,
a Themis Magántőkealap,
az osztrák Strabag
és a lábatlani Dömper Kft. (ennek tulajdonosa a nyergesújfalui Abronits Róbert, az optenben Abronicsként szerepel, de minden más helyen Abronits).
Minden madár társat választ, virágom, virágom
A Dömper egymaga indulna, de a Strabag egy olyan osztrák–francia konzorcium lenne, amelyben több Strabag- és Colas-vállalkozás is részt venne.
Végül a Themis Magántőkealap több más, hazai magántőkealappal (Konzum PE, Opus Bridge, Opus New Way, Cronus; Vesta, Via), illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt.-vel indulna. A nevek egyértelműen utalnak arra, hogy a Mészáros-csoport itt erős szereplő lenne, de természetesen a titokzatos magántőkealapoknál azt nem lehet biztosan tudni, hogy ki mekkora súllyal lenne benne a buliban.
A dokumentum már megjelent az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer honlapján.
Korábban itt írtunk a 35 éves koncesszióról. A hazai útfejlesztésnek vannak komoly tervei, mindenféle gyűrű az országon belül, illetve az, hogy minden település fél órán belül elérhessen egy autópályát.
Ez még csak az első kör
Eddig egy elminősítési szakasz volt, ebben még nem kellett pénzügyi rátermettséget bizonyítani, ez a hármas most ott tart, hogy velük majd leül az ajánlattevő tárgyalni. A lényeg, a részletek azokban a dokumentumokban lesznek, amelyeket majd csak az indulók látnak.
A lábatlani Dömper Kft. árbevétele évről évre nő, olykor a cég felbukkan nagy pályázatok indulói között (legutóbb a 338 milliárdos vasútfejlesztési tenderen maradt le Mészáros Lőrincék mögött). Azt elsőre nehéz megítélni, hogy mennyire lenne képes 35 évig a hazai útépítéseket összefogni. A Strabag régi motoros, ahogyan társa, a Colas is jelen van Magyarországon.
A magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak, így egy ilyen csapat indulása önmagában is problematikusnak, a hazai közbeszerzési szabályokkal ellentétesnek tűnik. Közbeszerzésen nem indulhat az, aki nem tudja megnevezni a tényleges tulajdonosát (offshore-ellenes szabály). Természetesen ahol ennyi pénzről van szó, az indulók majd biztosan körbejárják, hogy miképpen tudnak szabályosan részt venni a pályázaton.
Korábban arról írtunk, hogy bár Magyarországon rendkívül rossz emlékeket ébreszt az autópálya-koncesszió, de most mégis nem kevesebb mint 35 évre ilyen koncessziót szeretne kiírni.
Velünk marad a nyertes
Amelyik magáncég vagy konzorcium elvállalja a munkát, egészen biztosan ismét csak jelentős túlbiztosítással teszi majd ezt, hiszen amúgy nem könnyű 35 évre előre finanszírozási költségekkel, építőipari árakkal kalkulálni.
Mint korábban vélekedtünk, ha Magyarország megköti a szerződést, akkor ebben az ágazatban 35 évre egy partnerhez csapja magát, és lemond a további versenyeztetésről.
Mindenesetre a koncesszió egyre izgalmasabb, képzeljük el azt a ma még sci-fi-nek tűnő helyzetet, hogy nyer egy a mostani rendszerben csókos cég vagy céges konzorcium, majd a 35 évből 30 évben olyan kormányzat lesz Magyarországon, amelyik rühelli ezt az egész szerződést, és a két fél mindent meg fog tenni, hogy jogilag minél rosszabb helyzetbe hozza a másikat.
Komoly tőke kell az induláshoz
Jelentkezni amúgy nem könnyű:
A jelentkezőktől kérnek 150 millió euró saját tőkét az elmúlt lezárt üzleti évből, vagyis nem lehet most gyűjteni, kozmetikázni, ezt a feltételt már a múltban kellett teljesíteni.
Az ajánlattevő igazolni köteles a beruházási terv finanszírozhatóságának alátámasztására egymilliárd euró pénzügyi eszköz meglétét.
Az ajánlati biztosíték pedig 800 millió forint, ezt persze majd visszaadják, de azért ezt sem tudja bárki letenni az asztalra.
A nyertesnek a koncessziós szerződés aláírásától számított 90 napon belül saját belföldi székhelyű részvénytársaságot (koncessziós társaságot) kell alapítania. A koncesszióra július 5-ig lehet ajánlatot tenni.
Kérdéseink valának
A következő kérdések pedig továbbra is izgalmasak maradnak:
|
Ki épít nekünk 35 éven át autópályát: a Strabag, Mészáros Lőrincék vagy Abronits Róbert?
|
Eddig is különös volt a Nemzeti Koncessziós Iroda 35 éves autópálya-koncessziója, most is az, pedig immár publikus, hogy kik adhatnak be árajánlatot: az osztrák Strabag, egy titokzatos magántőkealap és a lábatlani Dömper Kft. vannak a short listen. Miről is van szó? Egy olyan 35 éves feladatról, amelyben a hazai, többségében meglevő és egyes létrejövő gyorsforgalmi úthálózattal (1662 km alaphálózat + 381 km kiegészítő hálózat) kapcsolatban kell a pályázónak tervezési, felújítási, építési, ennek ellenőrzési, továbbá üzemeltetési, karbantartási és e tevékenységek finanszírozására vonatkozó feladatokat ellátnia.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/09/28/ki-epit-nekunk-35-even-at-autopalyat-a-strabag-meszaros-lorincek-vagy-abronits-robert
|
2021-09-28 21:29:00
| true | null | null |
Telex
|
A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
De előbb még összefoglaljuk a legfontosabb előzményeket.
A Tüke Busznak, Pécs önkormányzati közlekedési cégének szüksége volt rövid időn belül 100-120 autóbuszra a helyi közösségi közlekedés biztosításáért.
Sem a pécsi önkormányzatnak, sem a Tüke Busznak nem volt forrása a beszerzésre, ezért a buszok árának 100 százalékára hitelt kívántak felvenni. Az időfaktor és a pénzügyi helyzet miatt használt buszokban gondolkodtak.
2014 őszén a pécsiek figyelmét felhívják egy eladósorba került hollandiai használt Volvo-buszflottára.
A Tüke Busz, részben a Volvo magyarországi képviseletétől kap információkat a buszok irányáráról, és a háttérben arról is, a disztributor mennyiért szállítaná Pécsre a flottát.
Egy ilyen vásárláshoz Pécsnek és a Tüke Busznak is közbeszerzést kell kiírnia. Arra már 2015 januárjában sor kerül, rövid határidővel, láthatóan a hollandiai flottára szabva a beszerzési pályázatot.
Az átlagosan 7 éves, 300-500 ezer kilométert futott 75 szóló és 38 darab csuklós Volvóért 3,5 milliárd forintot fizet ki a Tüke Busz. A hitelfinanszírozásra kiírt közbeszerzést a K&H nyeri.
A buszok beszerzését célzó kiírás győztese a Bus?&?Coach Trade BV nevű hollandiai buszkölcsönző és utazásszervező lesz. A cég egyfajta közvetítői szerepet tölt be. Ők korábban már álltak üzleti kapcsolatban a Tüke Busszal.
Tudjuk, hogy az eredetileg 125 darabos flotta buszait – beszállítás és forgalomba helyezés nélkül – kb. 750 millió forinttal adták olcsóbban még irányáron is, mint amekkora hitelt vett fel a pécsi buszos cég a város közgyűlésének a felhatalmazásával. Végül 115 buszt vesznek, a 3,5 milliárdos ár maradt.
Nem sokkal később azonban a hollandiai Breda városának ügyészsége nyomozást indít a beszerzéssel összefüggésben, 2016 őszén pedig a magyar hatóságokat is megkeresik.
A Polt Péter vezette ügyészség is elrendeli ezek után a nyomozást, amit a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság folytat, a Baranya Megyei Főügyészség felügyeletével. Gyanúsított még nincs az ügyben, de az biztos, hogy a nyomozásban nagyjából 930-950 millió forintot, 3 millió eurót keresnek, ekkora lehet a korrupcióval érintett összeg.
A Szabad Pécs újságírói az elmúlt bő két hónapban számos megbeszélést, háttérbeszélgetést folytattak olyan szereplőkkel, akik ismerték a buszbeszerzés hátterét, esetleg rendelkeztek is olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják az elmesélteket. Nem hétköznapi történet.
Ettől függetlenül a pécsi Volvo-gate lényege egy bő mondattal is leírható!
Egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör eléri, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz (azaz a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel), és megszervezik azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez hogyan juthatnak hozzá problémamentesen.
Hivatalos értesülésünk, ügyészségi tájékoztatás, hogy 3 millió euró, azaz kb. 930-950 millió forint a gyanú szerint az elkövetési érték a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozásban. Vagyis logikusan arra a következtetésre juthatunk, hogy kb. ilyen nagyságrendű közpénzt tüntettek el, vagy kívántak eltüntetni a rosszfiúk, az ügy főszereplői. Akik között információink szerint két közszereplőt is találunk. Ugyanakkor nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ez az összeg szinte pontosan megegyezik azzal a nagyságrenddel, amit több, egymástól független forrásunk említett nekünk az elmúlt hetekben, hónapokban, még mielőtt a Baranya Megyei Főügyészség leírta a kérdéseinkre a hivatalos összeget.
Magyarországon olyanok lettek a közállapotok, ott tartunk, hogy azon már szinte fel sem kapja a fejét senki, ha állami/önkormányzati korrupcióról hall. Számos olyan ember mászkál vidáman az országban, leginkább politikusok, akiket a nép Mr. 10/20/30 százaléknak hív.
Ugyanakkor a pécsi buszbeszerzés korrupciós arányára már igen sokan felkaphatják a fejüket. Ekkora nagyságrendű összegnél majdnem minden harmadik forintot zsebre tenni (3500 millió/930 millió) /vagy erre kísérletet tenni/ ugyanis a pofátlanság netovábbja.
A Szabad Pécs értesülése az, hogy valóban eleve kb. ennyi plusszal (lenyúlható tétellel) számoltak a korrupciós ügylet kigondolói, azaz tényleg ezt, a majdnem egymilliárd forintos többletet szerették volna rápakolni a tényleges költségekre.
Viszont eredetileg nem maguknak akarták mindet! Úgy tudjuk, hogy a pénz egy jelentős részéből egy ?harmadik felet? szerettek volna kifizetni. Olyan valakit, akiről úgy gondolták, ha nem állítják le/nem egyeznek ki vele, akkor ő végül sokkal több borsot tud majd az orruk alá dörgölni. Olyan történt azonban, amire a sokat próbált és sokat látott kör tagjai nem számítottak: a megkörnyékezett embert nem tudták megzsarolni, visszautasította az ajánlatot.
Persze, ekkor még mindig dönthettek volna úgy, hogy az így felszabaduló összeget hasonló közjavakra költik, mint amit fizettek is, akár például vesznek még több buszt, vagy jobban felújíttatják őket, avagy, mondjuk, ennyivel azonnal csökkentik a pécsi önkormányzati cég hitelösszegét. Őket azonban nem ilyen fából faragták, s arra a részre is rá kívánták tenni a kezüket, ha már így alakult.
Az ügynek az irányítási oldalról négy kulcsfigurája van. A két közszereplő, egyikük rokona, illetve a rokon egyik szomszédja.
Négyük közül az egyik férfi sok mindent személyesen el tudott intézni, mert voltak/vannak holland kapcsolatai, ő maga is beszél hollandul. Ráadásul már egy másik, korábbi hollandiai ügylet kapcsán is segítette állítólag a Tüke Buszt. Ő volt a kapocs a pécsi buszos cég és a közbeszerzésen is befutó holland buszos utaztató és szolgáltató cég között.
Az ?összekötő? most is kapott az alkalmon, amikor újból őt kerestük meg, hogy lenne számára egy megfelelő munka. Elsősorban ő tárgyal tehát a Bus?&?Coach Trade BV nevű holland céggel is, még a közbeszerzés kiírása előtt. Információink szerint a férfi a Tüke Busz megbízásából jelentkezik be a partnereknél, és tárgyal, majd később is ő intézkedik, amikor szükség van a holland kapcsolatokra. Az viszont kétséges, hogy ténylegesen van-e neki megbízása, vagy sem. Azaz például, ha tényleg megállapítható lesz, hogy valakik bűncselekményt követtek el, és az is, hogy nem volt neki megbízása, akkor vajon a felelősség e tekitetben mennyire fogja terhelni őt.
A nyomozásnak pedig, gondoljuk, arra is választ kell adnia, hogy a hollandiai közvetítő cég tudhatott-e arról, hogy mihez is asszisztál. Avagy, még ezen is túlmenően: esetleg nagyon is tudta, hogy miben vesz részt, és ezt be lehet-e kétséget kizáróan bizonyítani.
Mint megírtuk cikkünk első részében, a Bus?&?Coach Trade feltehetően már a közbeszerzés kiírása előtt megszervezhette azt, hogy ők diszponálhassanak a buszok felett, például egy opciós foglalással, határidős szerződéssel, ezért indulhattak ők egyedüliként a pécsi közbeszerzésen, és szerzhettek róla közvetlenül, időben tudomást, ahelyett, hogy maga az eladó a holland Volvo, vagy a magyarországi képviselő is pályázott volna, sokkal jobb áron. Ez egyébként a legjobb feltételezés arról, hogy miért nem adott be az említett két szereplő pályázatot. Minden más hipotézis rosszabb rájuk nézve, még akkor is, ha valóban befolyásos szereplők mozgatták valójában a szálakat ebben az ügyben.
Egy dolog nagyon biztosnak tűnik: a Tüke Busz által felvett 3,5 milliárd forintos hitel teljes egészében megérkezik a Bus?&?Coach-hoz. Onnan azonban már nem csak ?befelé?, azaz a buszbeszerzéshez kapolódó szerződéses partnerek irányába (a buszok vételárának kifizetésére, a hazaszállítás díjának kifizetésére stb.), magyar és holland szereplők felé indítanak utalásokat, hanem kifelé történők is futnak, két további, azaz harmadik és negyedik ország, Szerbia és Thaiföld felé.
Ne legyen kétsége senkinek afelől, hogy egy ilyen szintű korrupciós ügylet megszervezése már olyan szinten történik, vagy olyan szinten lévő embereknek a jóváhagyásával, akik kellően bátrak/magabiztosak abban, hogy ezt végig is tudják vinni, és jó eséllyel el is fogják tudni kerülni a felelősségre vonást. És az az igazság, hogy nem is sokon múlt, hogy Hollandiában végül elindult a nyomozás.
Három kiemelten gyanús utalásról tudunk ugyanis, amit a Bus?&?Coach kezdeményezett, és alapos gyanú van arra, hogy az ügy pécsi irányítói utasítására, esetleg még egyúttal a velük kötött szerződést is teljesítve.
A Bus?&?Coach mindenesetre a tudomásunk szerint a nagyjából 3 millió eurós ?korrupciós? összeget két thaiföldi számlára, illetve egy szerbiai számlára utalja el.
A thaiföldi számlák mögött offshore cégek vannak, a szerbiai bankban pedig annak a magyar, de holland állampolgársággal is rendelkező férfinak vezetik a szerbiai céges számláját, akit az ügyintézéssel bízott meg, elviekben és szóban, a Tüke Busz, valójában a korrupciós tervet kiötlő és végrehajtó baráti-üzleti kör.
A Thaiföldre utalt pénzt tudomásunk szerinr nem bántják, pihentetik a feltételezett, valódi tulajdonosaik – úgy tudjuk, az ügy két fontos, kiemelt szereplőjéről beszélünk valójában. Ők tehát okosan kivárnak.
A szerbiai bank más ügy. Oda, az utalást követően nem sokkal már ellátogat személyesen is a buszos ?ügyintéző?, férfi, és kiveszi gyakorlatilag az egész összeget, hiszen osztozkodás következik. A férfi szerbiai vállalkozása – amelyhez kapcsolódik a számla – tudomásunk szerint egy kereskedelmi/online kereskedelmi profilú cég.
Az osztozkodás után az ?ügyintézőnél? megmarad egy jelentősnek mondható összeg, 900 000 euró, azaz mintegy 280 millió forint.
Meglehetősen szokatlan lépés ? főleg az MSZP-s Simon Gábor esete alapján/után ?, de a főszereplő a pénzt összecsomagolja, és a táska pénzzel megjelenik a saját hollandiai magánszámláját kezelő bank egyik fiókjában, azzal, hogy akkor ő most jött, hogy betegyen némi készpénzt.
A banki ügyintéző kedevesen mosolyog, beveszi a pénzt, rögzíti a számlán, amin azonnal meg is jelenik a betét, amint viszont a Tüke Busz beszerzéséért dolgozó ?ügyintéző? sarkon fordul, már megy is a főnökeihez, és azonnal jelentik az ügyet és a szokatlan forgalmat a holland ügyészségnek.
A banki logika és szabályok alapján ugyanis a nem bevett nagyságrendű összeg megjelenése eleve gyanús, s itt még a körülmények is azok voltak. Ekkora szokatlan pénzmozgásra még Hollandiában is felkapják a fejüket, és elindítják azt a vizsgálatot, amellyel kiderítik, hogy esetleg nem pénzmosási kísérletről, hovatovább terrorizmus finanszírozásáról lehet szó. És innentől nem is kell nagyon magyarázni, ami egyébként biztos értesülésünk is, hogy viszonylag gyorsan el is indul a nyomozás, és annak részeként engedélyt kaphatnak megfigyelésre és lehallgatásra is.
Erről azonban, tehát arról, hogy a betét gyanút keltett, sem a számlatulajdonos, sem a pécsi csapat bármely más tagja nem tud.
Sőt, a háttérben ismét megindul a tervezés, hogyan és mikor mozgassák tovább innen a korrupciós pénzt. A vélhetően már a történések kezdetén megbeszéltek szerint várnak néhány hónapot, mielőtt utalnak. Így is történik, eletlik 2015 nyara, majd számlatulajdonos-ügyintéző elutalja az összeget. Ugyanarra a két thaiföldi off-shore számlára, amelyre már a holland közvetítő cég is küldött részesedést a tudomásunk szerint.
Az utalás láthatóan rendben is zajlik, a pénz a számláról lekerül, az utalásról visszaigazolás is jön, a thaiföldi számlaszámokat sem ütötte félre senki, a pénz azonban nem érkezik meg a távol-keleti országba.
Az ?ügyintéző? érdeklődik a bankjánál, mire közlik vele, hogy ők sem értik, náluk is minden rendben van, az utalás teljesült, a pénznek meg kellett volna érkeznie, de utána néznek mindennek, ám mindezt csak személyesen tudják megbeszélni, fáradjon hátbe a bankba.
A férfi be is megy, akkor azonban már nem kedvesen mosolygó banki ügyintéző kisasszony, hanem holland rendőrök fogadják, és elő is állítják. Úgy tudjuk, három napot tölt benn a fogdában, és a kihallgatáson már közlik vele, hogy terrorizmus finanszírozásával vádolják.
A férfi a szerbiai bankszámla utalással és kivéttel igyekszik bizonyítani, hogy ártatlan ebben az ügyben, ugyanakkor a holland hatóságok ezzel már hiavatalosan is össze tudják kötni a szokatlan pénzforgalmat a pécsi buszok beszerzésére felvett 3,5 milliárd forintos közpénzhalommal.
További pechjük a korrupcióban érintett szereplőknek, hogy az EU-tól és Magyarországtól eltérően Hollandiának szorosabb kapcsolata van Thaifölddel, így az információáramlás és az adatok kiadása gyorsabban és zökkenőmentesebben megy mint más esetben történt volna. Ráadásul olyan ügyekben, amelyekben hivatalosan egy nyomozásban felmerül a terrorizmus finanszírozásának a gyanúja is, megint csak másképpen tudják a hatóságok megszerezni egy idegen ország off-shore számláinak az adatait. És lapunk úgy tudja, hogy ez meg is történt, és nem is volt más lehetőségük az érintetteknek, mind az, hogy beszéljenek.
Mindenre a választ a nyomozás lezárása, majd – amennyiben erre sor kerül – a bírósági tárgyalások fogják megadni. A Szabad Pécs értesülése azonban az, hogy az ügy már olyan szinten van, hogy hiába vannak benne kiemelt személyek is, azok neve a hollandiai ügyészségi iratokban konkrétan említve van. Így tehát a Polt Péter-vezette ügyészségnek, ha akarná sem tudná megmenteni az ügy főszereplőit az eljárástól. Lapunk azonban úgy tudja, ha volt is valamikor ilyen szándék, a mai állás szerint ez már nincs így.
?A cikk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.?
|
Egymilliárdos pécsi Volvo-gate, II. rész
|
A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2018/02/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-ii-resz/
|
2018-02-03 21:49:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya kétségkívül a 2015-ös Volvo-gate néven elhíresült ügy. A 3,5 milliárdos buszbeszerzés előzményeiről és hátteréről a Szabad Pécs 2018 elején kétrészes cikksorozatban számolt be. Másfél év múltán a történetet újabb két résszel folytatjuk. Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái. Tervünk szerint a Szabad Pécs a Volvo-gate hátterét feltáró cikksorozat utolsó, negyedik epizódját is közli ezen a héten. Abban a buszbeszerzési korrupciós botrány politikai szálát mutatjuk be.
Az országosan, sőt a nyomozásnak “köszönhetően” nemzetközileg elhíresült 3,5 milliárdos pécsi használtbusz-beszerzés előzményeiről és hátteréről másfél éve, kétrészes cikksorozatban számolt be a Szabad Pécs.
Akkor részletesen írtunk arról is, hogy mi is történhetett, hogyan mozgathatták a több száz millió forintra rúgó korrupciós összeget a történet kulcsszereplői, és hogy min is bukhattak meg az elkövetők.
Már akkor azt írtuk: nem biztos az, hogy az igazi főkolomposokat, a közpénzlopást kitervelő és végrehajtó szereplőket/főszereplők mindegyikét fogják majd végül perbe. Sőt, azt is megírtuk, hogy közszereplők is érintettek lehettek a buszbeszerzési botrányban. Ám akkor, 2018. év elején még egyetlen személyt sem gyanúsítottak meg a bűnesettel összefüggésben Magyarországon. Már idehaza is nyomoztak az ügyet kirobbantó holland hatóságok kérésére, de a nyomozás csigatempóban haladt. Látszólag legalábbis mindenképpen, tekintve, hogy a nyomozást 2016 őszén indították el.
Három év múltán lezárják a nyomozást
A Szabad Pécs friss, nem hivatalos, de biztos értesülése, hogy a magyar hatóságok három év múltán, hamarosan lezárhatják a korrupciós ügy miatt indított nyomozást.
A 3,5 milliárdos hitelfelvételt célzó közbeszerzés kiírása 2015 januárjában volt, azaz csaknem öt éve, de a konkrét beszerzés előkészítése már annak előtte megkezdődött. A buszbotrányról szóló előző cikkeinkben hivatkoztunk is egy 2014 decemberében tartott rendkívüli pécsi közgyűlési ülésre, ahol már szóba került a leendő közbeszerzési eljárás – és már akkor 3,5 milliárdos hitelösszegről szóló közbeszerzésről beszéltek. Noha, éppen ekkoriban szereznek tudomást a Tükénél a holland buszokról és azok lehetséges vételáráról.
Három gyanúsított (+1)
Amint a bevezetőben írtuk is, 2018. év elején még nem volt az ügynek egyetlen gyanúsítottja sem. Azóta ismert lett, hogy három személyt gyanúsított meg a rendőrség és hogy aztán lefoglalásokra is sor került, több száz millió forint összértékben.
Lapunk most azt is megtudta, hogy a korábban már közölt három gyanúsítotton kívül mást nem gyanúsítottak meg a nyomozás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök. Illetve mégiscsak lesz új gyanúsított, egy külföldi állampolgárságú férfi. Ő azonban már csak egy új, kapcsolódó eljárásban lehet gyanúsított. Róla cikksorozatunk befejező, terveink szerint holnap megjelenő részében részletesebben is szólunk majd. Mint írtuk, abban az ügy lehetséges politikai kapcsolatait mutatjuk be.
A 3 éve indult hazai nyomozás tehát hivatalosan még tart, de forrásaink szerint a nyomozás lezárás előtt áll, az eljárás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök már “referáltak” a Baranya Megyei Főügyészségen, de még biztosan van hátra a vádemelési javaslat ügyészségnek való megküldése előtt néhány fontos adminisztrációs lépés, például a gyanúsítottak és ügyvédeik számára szóló iratismertetés.
Az elszabadult euró ár a forintosított korrupciós összeget is emeli
A Szabad Pécs információi szerint az ügyészség által korábban hivatalosan közölt egymilliárd forintot megközelítő, feltételezett elkövetési érték nem változott, az maradt 3 millió euró, ami a mai árfolyam már ténylegesen is egymilliárd forintot tesz ki.
Hűtlen kezelés helyett gazdasági csalás
Fontos új értesülésünk, hogy mostanra változtattak a feltételezett bűncselekmény minősítésén is. Korábban különösen jelentős vagyoni hátrányt (500 millió forint feletti feltételezett elkövetési érték) okozó hűtlen kezelés miatt indult el a rendőrségi eljárás. Ezt most a tudomásunk szerint megváltoztatták, a nyomozást úgy zárhatják le, hogy már gazdasági csalás gyanúja miatt tesznek vádemelési javaslatot. Aminek büntetési tétele a hűtlen kezeléssel megegyező, és szintén az összeghatárhoz kötött.
Breda, város és ügyészsége Hollandiában
Mint már ismert, a magyar hatóságokat, jogsegély keretében egy holland város, Breda ügyészsége kereste meg. A hollandiai ügyészség a magyar-holland ügylet kapcsán már 2016 ősze előtt nyomozni kezdett. Magyarországon a hollandok megkeresésére a Legfőbb Ügyész az ügyet a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz rendelte, de a felügyeletet a Baranya Megyei Főügyészség látja el.
2015, 3 500 000 000, 115 (77+38)
Az ügyről is érdemes röviden szólni emlékeztetőül: a pécsi önkormányzat egyik többségi tulajdonú, a helyi buszközlekedés megszervezésével foglalkozó cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben 3,5 milliárd forintért 115 használt Volvo-buszt vásárolt Hollandiából, többségében szólót (77 db), mintegy harmadában csuklóst (38 db).
A közgyűlés nélkül nem ment volna
A buszok megvásárlását a pécsi közgyűlés fideszes többsége megszavazta, jóváhagyta. Az ő döntéseik nélkül, az összeg nagyságrendje miatt a Tüke Busz nem is vásárolhatott volna néhány busznál többet saját hatáskörben, ilyen jogot nem rendeltek a társaság vezetéséhez, így a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló pécsi képviselő-testület beleegyezése nélkül ez nem lehetséges.
Tehát a Tüke Busz vezetése akkor sem dönthetett volna sem a nagyságrend miatt sem a hitelfelvételről, sem a buszvásárlásról, még akkor sem, ha a társaságnak amúgy lett volna e célra saját forrása.
0,00 forint, nem több
Csakhogy nem volt, még néhány buszra sem volt elegendő pénzük, így még minimális önerőre sem futotta.
Sőt, a használt buszflotta megszerzésére a pécsi önkormányzatnak, sem volt pénze, egyetlen forint sem állt e célra rendelkezésre.
Mindezért a teljes összegre, a vételár 100%-ára közbeszerzést írtak ki pénzügyi szolgáltatók részére 2015 januárjának végén. A közbeszerzést három héten belül lezárták, és azt végül a K&H Bank, mai nevén a K&H Csoport nyerte.
Mindezekről korábbi cikkeinkben is írtunk már. Ahogyan arról is, hogy a pénz egy részét valójában nem a buszok vásárlására költötték el (a feltételezett egymilliárdos elkövetési érték nagy részét ez jelentheti).
A banktól megkapott teljes hitelösszeget, azaz a 3,5 milliárd forintot Pécsről, a Tüke Busztól elutalták ugyan, de az összeg nem a tényleges eladóhoz, hanem egy közvetítő céghez került.
A célországba, azaz Hollandiába érkezett meg a 3,5 milliárd forintak megfelelő euró, de nem a buszokat tulajdonló hollandiai Volvóhoz, és nem is a gyártói aranykártyás járműparkot a 2015-öt megelőző 7-8 évben használó, Breda város központjával szerveződő kistérségi közösségi közlekedési társasághoz, hanem a Bus & Coach Trade BV nevű, alapvetően buszkölcsönzéssel, utazásszervezéssel és (használt) járművek értékesítésével foglalkozó magán társasághoz.
A pénz egy részének nem is kellett megérkeznie sosem
Onnan azonban a teljes összeg már nem érkezett meg a buszokat eredetileg áruba bocsátó hollandiai Volvóhoz. Merthogy a buszflotta nem 3,5 milliárd forintba került, hanem jelentősen olcsóbb volt. Azt cikksorozatunkban leírtuk már, hogy a Tüke Busz a pécsi közgyűlés felhatalmazásával adás-vételi szerződést a Bus & Coach Trade BV-vel kötött, mert ők voltak a 2015 tavaszán kiírt járműpark megvásárlását célzó nyilvános közbeszerzési eljárás egyetlen érvényes pályázói, és így nyertesei is.
A szemfüles, szerencsés hollandus
Akkor ugyanis már csak a Bus & Coach tudott pályázni. Azt feltételeztük másfél éve is, és most is csak feltételezésként tudjuk megírni, hogy a Bus & Coach ekkorra már egy opciós vételi ajánlattal megszerezte a 115-125 darabos buszpark feletti tulajdonosi jogokat. Azaz ők a közbeszerzésre – és ezt majdnem száz százalékos bizonysággal állítjuk – jogszerűen jelentkeztek. Sőt, ezzel a buszparrkal nem is tudott volna a mi logikai következtetésünk szerint más cég pályázni. Márpedig a pécsi önkormányzatot vezető közgyűlési többség jóváhagyásával, a Tüke Busz által kiírt közbeszerzési eljárást gyakorlatilag erre a buszflottára írták ki. Magyarán a szóban forgó használt holllandiai Volvo-flottával lehetett erre a kiírásra sikerrel kecsegtetően jelentkezni, egyéb más indulóknak esélye nem volt (legfeljebb matematikai).
Mindezt azért is kellett feleleveníteni, mert az ilyen és ehhez hasonló, önmagukban is érdekes részletek lehetséges okait és következményeit egybeolvasva már könnyen megfogalmazódhat a laikusokban is az a gyanú, hogy egy előre eltervezett, sem összegét sem kivitelezését tekintve nem kispályás korrupciós ügy zajlott a szemünk előtt. Amelynek során amellett, hogy megoldották a pécsi önkormányzat közlekedési cégének kétségtelenül sürgős megoldást igénylő problémáját (magyarul hoztak egy majdnem teljes flottányi használt buszt), a közbeszerzés során mesterségesen “teremtettek” egy, a buszok megvásárlása szempontjából felesleges, de igen jelentős pénzforrást.
Valójában érték feletti összeget kértek kölcsön
Magyarul jóval magasabb összeg hitelfelvételére írtak ki közbeszerzést, mint amelyre valójában szükség volt a buszok megvételéhez. Már, ha jóindulatúan azt feltételezzük, hogy akár a pécsi önkormányzat vezetésének, akár a buszos társaságnak, és az ő ügyleteiket rendszeresen segítőknek, ellenőrzőknek azzal a céllal kellett ennek a beszerzésnek nekiindulniuk, hogy a lehető leggyorsabban, a lehető legjobb ár-érték arányú, megfelelő számú és műszaki állapotban lévő, lehetőleg egységes járműparkot vásárolják meg, a lehető legolcsóbban. Azaz jó gazda módjára járnak el.
Mennyi? Nem annyi
Csakhogy a pécsi buszos cégnél és a pécsi városvezetésnél is ott volt az az információ már 2014 őszén-telén, amely tudatta, hogy van egy eladósorba került nagy, 125 darabos buszflotta Európában, Hollandiában, amit mintegy 2,8 milliárd forintnak megfelelő eurós kikiáltási áron eladnának. Ebből lett az, hogy végül nem 125, hanem 115 buszt vásároltak meg (a tíz eredetileg is légkondícionált járműveket egy másik magyar buszos közlekedési társaság szerezte meg), és a valami okból 3,5 milliárd forintos hitelre kiírt közbeszerzés maximális összegéért, 3500 millió forintért vették meg a 115 használt Volvót, de már az időközben felbukkanó “ügyes” hollandiai közvetítő cégtől. Amely valami okból tudomást szerzett az eladó buszokról, és annak ellenére, hogy nekik erre nem volt pénzük, opciós jogot kötöttek ki a buszflottára, mielőtt még a pécsiek léphettek volna.
FRISSÍTÉS – november 4. 17.55 – Itt az ígért negyedik rész
Kábé 1 milliárd (kb. ezer millió)
Az, hogy az egymilliárdos összeg, amely után nyomoznak, hogyan jött ki, pontosan nem tudjuk, de feltételezhető, hogy a Bus & Coach és a tényleges eladó végül nem is 2,8 milliárdért, hanem olcsóbban, akár nagyjából 2,5 milliárd forint körüli összegért kötött üzletet. A nem kis különbözet nagy része pedig végül magánzsebekbe vándorolt, mint megírtuk. Csak a holland banki szféra vészjelzőrendszere, a kulcsfigurák, vagy minimum az egyik szereplő óvatlansága (=ostobasága), és a holland hatóságok ravaszsága akadályozta azt meg, hogy a korrupciós összeg teljes egészében ténylegesen is bekerüljön az említett kulcsfigurák zsebébe. A tudomásunk szerint ugyanis a lefoglalt pénz, több száz millió forintnak megfelelő euró jelenleg is zár alatt van Hollandiába. Arról, hogy hogyan is zajlott/zajlódhatott a gyakorlatban a pénz mozgatása, másfél éve, ebben a cikkünkben írtunk.
És még röpke 440 millió
Csakhogy nem csupán a Pécsről elutalt 3,5 milliárd és a ténylegesen a buszokért kifizetett összeg közti pénz jelenti a kárt, amit a pécsiek elszenvedtek. A nyomozás az alábbiakban tárgyalandó részletre nem terjedt ki, hiszen nem része a feltételezett bűncselekménynek, de több, mint 400 millió forintról van szó, ami a banki hitelhez köthető.
Mint írtuk ugyanis, a K&H Bank nyerte meg a hitelfedezet biztosítására szóló közbeszerzést. Úgy tudjuk, hogy a közbeszerzési kiírásra jelentkezők közül a K&H egyetlen igazi vetélytársa az OTP Nyrt. volt. Ők azonban valójában egy olyan körülmény miatt maradtak alul, és nem lettek nyertesei a kölcsönbeszállítói közbeszerzésnek, amely pedig éppenhogy a szabályok követéséről és megköveteléséről szóltak.
Nem győztes ajánlat
Az OTP ajánlata ugyanis a Szabad Pécs értesülése szerint jóval kedvezőbb volt, mint a K&H Banké. A visszafizetendő összeget tekintve az OTP által ajánlott konstrukció az általuk kért olcsóbb kamat miatt a futamidő végéig több száz millió forint, mintegy 440 millió forint megtakarítást jelentett volna az adós gazdálkodó szervezetnek, azaz a Tüke Busznak, és persze így Pécs városának és a pécsieknek. A tíz éves futamidejű hitelnél évente nagyjából 44 millióval kellett volna kevesebb kamatot fizetni tehát, ha az OTP adhatja a kölcsönt.
Macerás ügyek
Csakhogy az OTP a Szabad Pécs információi szerint ragaszkodott a jogszabályokhoz és megkövetelte azt, amit a versenytársának is ki kellett volna kötnie az általunk megkérdezett, közigazgatásban dolgozók, banki szakemberek és ügyvédek szerint: az önkormányzati hitelfelvételhez szükséges előzetes kormányzati jóváhagyást. Mint ismert ugyanis, az önkormányzati hitelfelvétel 2018 januárjától szigorodott, de már előtte is, a 2011-ben meghirdetett nagy állami-önkormányzati hitelátvállalási program elindulása után hitelstopot vezettek be. És 2015-ben már egészen biztos, hogy az önkormányzatoknak az egy éven túli hitelek felvételéhez, pláne több milliárdos hitelfelvételhez előzetes kormányengedély volt szükséges. Ezeket a kéréseket kéthetente tartandó kormányülésekre kellett előterjeszteni, és ott döntötték el azt, hogy hozzájárulnak-e az új/újabb hitel felvételéhez vagy sem. Ezt nyilvánvalóan a bankok is tudták, így ki is kötötték, vagy ki kellett volna kötniük, kis túlzással rutinból.
Kész. Fizető. Kezeslábas.
A K&H Bank azonban nem kért ilyen engedélyt, számukra elegendő volt a pécsi önkormányzat nyilatkozata a szerződés záradékában, amelyben a visszafizetésre garanciát vállalnak többségi tulajdonosként. Lényegében tehát készfizető kezességről volt szó. Fontos megjegyezni, hogy a többségi tulajdonú önkormányzati társaságokról is szó van ebben a körben, nem csak a közvetlenül az önkormányzatokról. Pláne, ha egy település önkormányzata belép egy hitelfelvételbe kezesként.
Pécsnek tehát annyira kellettek a buszok, hogy az akkori városvezetést és közgyűlési többséget nem hatotta meg az, hogy a hitelfelvételt célzó közbeszerzésből végül egy jóval drágább ajánlatot tevő bank került ki győztesen. A közbeszerzés során lepontozták a “kekeckedő” OTP-t.
Politikai lobbi numeró unió
Ami a politikai részét és a jó gazda szerepét jelenti, nem döntött senki úgy, hogy akár érvényteleníti a beszerzést és új eljárást ír ki, akár bevállalja az olcsóbb hitelt, és beszerzi a kormány előzetes engedélyét. Ami ebben a helyzetben azért is érthetetlen, mert azt azért kevesen vitatják, hogy buszokra előbb-utóbb szükség lett volna – de inkább előbb. Csakhogy ne feledjük, mert akár ennek is lehetett szerepe abban, hogy nem lett meg a kormányengedély: a buszokat jóval olcsóbban vették mint amennyi hitelt felvettek. Egy esetleges külsős ellenőrzés talán erre a részletre is fényt deríthetett volna. Nem mondjuk, hogy emiatt döntöttek a K&H mellett, és nem például az elhúzódó eljárás megakadályozása miatt.
Belekevertük Orbánt, pedig a Páva, Bánki, Csizi, Hoppál sorról beszéltünk
Mindenesetre az biztos, hogy politikai lobbira mindenképpen szükség lett volna, valószínűleg a gyakorlatban magánál Orbán Viktornál kellett volna azt kérni, hogy engedélyezzék a hitelfelvételt. Ez végső soron a pécsi-baranyai országgyűlési képviselők és/vagy a polgármester politikai feladata lett volna nyilvánvalóan.
Az előzetes kormányengedélyt tehát akkor nem szerezték meg, és inkább megszavazták és aláírták a K&H szerződését, aztán felvették a 3,5 milliárd forintot. Vagyis a “bukó” összeg, innen nézve nagyjából 1,4 milliárd forint összeségében.
100%
Csakhogy nem csak a felvevő oldalán volt roppant fura ez az ügylet, hanem a banki oldalon is. És nem csak azért, mert nem kérték a kormányengedélyt. Mert, ha a “merev” szabályoktól eltekintenénk, mondhatnánk azt is, hogy a város kezességet vállalt, és ezt ők is kikötötték, valóban.
Igen ám, de mint mondtuk, a K&H a teljes vételárat finanszírozta. Magyarán 100%-os forrást nyújtott 2015-ben, azaz bőven a hitelválság után egy gépjárműpark, ráadásul használt gépjárművek megvásárlására.
Nem egy-két, hanem 115 busz teljes vételárára, azaz 3,5 milliárd forintra, nulla forint önrővel, tíz évre. Mint annak idején a rossz példaként emlegetett újautóvásárlásokkor. Egészen rendkívülinek tűnik a lehetőség a pécsi önkormányzat részére, hogy nulla forint saját forrással lehet használt járműveket hitelből venni. És még furcsább lesz ez az ügylet, ha még tovább gondoljuk a történteket.
Merthogy pályázni és egy nagyon rövid határidejű közbeszerzést megnyerni is más, és aztán a pénzt valóban elutalni a körülmények feltételezett ismeretében. Amelyek akár korábban is, de a tényleges ügylet, buszos adás-vétel előtt kiderülhettek egy alapos banki előkészítő munkával.
Merthogy elviekben látnia kellett, vagy legalábbis láthatta (megvizsgálhatta volna, sőt) a finanszírozó bank is azt, hogy az a cég, amelynek elutalják a felvett hitelt, valójában nem rendelkezik buszokkal, legfeljebb opciós joga lehet, a társaságnak a hivatalos papírokban a vagyonában nem szerepelnek a hitelfelvétel előtt a buszok.
Piacin túli
Egyértelmű közvetítői szerepről van szó, ami még egy normális átlagos piaci jutalék esetén talán bele is fért volna a “buliba”. De mint kiderült, és mint mondtuk, erre volt előzetes információja a pécsi önkormányzatnak és a pécsi buszos cégnek is: a BUS & COACH TRADE BV nevű holland társaságnak kifizetett 3,5 milliárd forinttal egy legjobb esetben is 2,8 milliárd forint értékű, de inkább csak 2,5 milliárdos használt, 7-8 éves járművekből álló buszparkot vásárolnak meg. Lefordítva még érthetőbbre: a K&H önerő kikötése nélkül, az előzetes kormányzati engedélyt mellőzve 3,5 milliárd forint hitelt ad a pécsi Tüke Busznak arra, hogy 2,5-2,8 milliárd forint értékű buszokat vásároljon meg. Nem is száz százalékos hitelt nyújtottak használt buszok megvételére, hanem valójában, végső soron 125-140%-osat.
Ha azt mondjuk erre, hogy különös, sőt szokatlan, sőt, rendkívüli, és nem a bevett gyakorlatnak megfelelő, akkor biztosan nem túlzunk.
Igaz, a másik oldalon meg is kérték az árát, kamatosan.
Kereskedelmi/Hitel
Lapunk megkeresete a K&H-t is ezekkel a kérdésekkel. Emlékeztettük őket arra a kérdéssorunkban, hogy a buszok valójában 2,5-2,7 milliárd forintba kerültek, s hogy nyomozás indult a hitelük által biztosított beszerzéssel összefüggésben, egymilliárdos feltételezett elkövetési hűtlen kezelés/gazdasági csalási gyanúja miatt.
Azt kérdeztük, hogyan volt lehetséges, hogy állami engedély hiányában is adtak hitelt egy önkormányzati társaságnak, és elfogadták a helyett az önkormányzat készfizető kezességvállalását? Hogyan volt lehetséges, hogy elviekben 100%-os forrást adtak használt gépjárművek beszerzésére? Hogyan volt lehetséges, hogy valójában több, mint 100%-os forrást adtak hitelként használt gépjárművek vásárlására? Volt-e azóta ilyen esetük? Arra is rákérdeztünk, hogy mennyi jutalékot fizettek ki a hivatkozott hitel folyósítása után a „hitelt” intéző pécsi közvetítőiknek. (Lapunknak ugyanis vannak ilyen irányú nem hivatalos információi, és mint látható lesz mindjárt, ugyan nem válaszoltak erre a kérdésre, de nem is cáfolták.)
A válasz a következő volt: „a K&H Bank több évtizede foglalkozik a közszféra finanszírozásával. Az általunk kihelyezett hitelek kapcsán eleget teszünk a hatályos jogszabályi előírásoknak, a nyilvános pénzügyi tenderekre vonatkozó kötelezettségeknek, az önkormányzati alrendszer és kapcsolódó gazdasági társaságai hitelezésére vonatkozó, a stabilitási törvényben meghatározott eljárási szabályoknak, valamint a körültekintő banki kötelezettségvállalásra vonatkozó hatósági elvárásoknak”.
A bank tehát lényegében azt mondta, hogy szerintük teljesen jogszerűen jártak el.
?.?….?…?
Ettől teljesen függetlenül is adja magát a kérdés azonban, hogy miért nem az olcsóbb hitelt választotta Pécs és a Tüke Busz vezetése. Ki volt döntési és valódi, gyakorlati döntési helyzetben. Hagyagságból elkövetett “bűn”-e ez, vagy a korrupciót tudatosan, jó előre kigondolták. Kérdés persze az is, hogy később, a buszok beszerzésére kiírt közbeszerzést miért nem érvénytelenítették arra hivatkozva, hogy nem lehet 3,5 milliárdot fizetni egy hónapokkal korábban 2,8 milliárdos irányáron kínált 125 darabos flotta 115 (és 3-4 hónappal minimum idősebb) buszáért. Persze a fő kérdés az az, hogy miért írtak ki eleve 2,8 helyett 3,5 milliárdos összeggel közbeszerzési eljárást a hitelfelvételre.
Cikkünk befejező, negyedik részét a terveink szerint holnap este közöljük, a Volvo-gate politikai szálát mutatjuk be.
Cikkünk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
|
Egymilliárdos pécsi Volvo-gate, III. rész – A banki hitel
|
Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2019/10/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iii-resz-a-banki-hitel/
|
2019-10-30 23:08:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
Bánki Erik és Csizi Péter (akkori) fideszes országgyűlési képviselők neve rendre felmerült az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya, a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, elhíresült neve szerint a Volvo-gate kapcsán. Ha nem is mindig a hivatalos nyilvánosságban és konkrétan, de felmerült a nevük az ügy kapcsán. Úgy mindenképpen, hogy a döntési helyzetben lévők (vagy döntéshozóknak gondolt emberek) közül őket kötötték össze a buszbeszerzési botránnyal. A lehetséges szerepük azonban legfeljebb feltételezve vagy utalgatások szintjén hangzott el. A politikusok nevét “saját jogon” a Szabad Pécs sem írta le mindezidáig. Az európai parlamenti választások előtti kampányban aMomentum nem csak őket, de egy harmadik szereplőt is megemlített név szerint a Volvo-üggyel összefüggésben. Utóbbi személy nem közszereplő, korábban sem volt az, így a Szabad Pécs őt nem említi név szerint most sem. Feltételezett szerepükről azonban most szót ejtünk, miután álláspontunk szerint közügyről, és közpénzt érintő milliárdos korrupciós ügyről van szó. A pécsi buszbeszerzési botrányról írt cikksorozatunk mostani, negyedik, befejező részének témája ugyanis a korrupciós ügyben fellelhető politikai kapcsolat, a Volvo-gate politikai szála.
A Szekszárdon született, de Mohácsról indult, a jövő tavasszal az ötvenet betöltő négygyermekes Bánki Erik sokra vitte a Fideszben. Ambiciózus fiatalemberként már 1989-ben belépett a Fideszbe, az akkor még fiatalos, liberális párt mohácsi csoportjának egyik alapítója lett.
Nem kapufa
A korábban kapus poszton futballozó Bánki mára papíron is az egyik leggazdagabb képviselőnek, sikeres vállalkozónak számít. Habár egyes jól teljesítő cégeinél joggal említik meg kritikusai, hogy pusztán a szervezet általános társasági adatai és mutatói alapján nem lehetett automatikusan a végül évről évre bekövetkező pénzügyi sikerre gondolni. Erről például a 24.hu-n, vagy éppen a 444.hu-n is olvashattunk.
Bánkinak van felsőfokú pénzügyi végzettsége, de nem lehet róla jegyzett gazdasági szakemberként, sőt még valódi gazdasági diplomával rendelkező személyként sem beszélni. De mint mondtuk, sokra vitte az elmúlt 30 évben: már az előző ciklusban is ő volt évekig, és most is ő tölti be a parlament gazdasági bizottsága elnöki tisztségét. Rogán Antal után ő foglalkozhatott a letelepedési kötvényekkel, de hozzá köthető a jegybankkal kapcsolatos szállóige szerű kijelentés is: “elvesztette közpénz-jellegét”. Bánki nyújtotta be ugyanis az MNB-törvény 2016-os módosítását, amiről később kimondták, hogy alkotmányellenes volt.
Illetve ő nyújtotta be a lakástakarékpénztárakról szóló törvénymódosítást is, megdöbbentő hirtelenséggel és gyors lefolyással. Konkrét, régi típusú diktatúrákon kívül efféle ügymenet nem sok helyen képzelhető el a világban ilyen súlyú ügyben.
Bánki európai parlamenti képviselő is volt, ami a legtöbb uniós országban egyértelmű sikernek mondható pártoktól függetlenül, a Fidesszel kapcsolatban azonban tartja magát a vélekedés, hogy többeket is “száműzetésbe” küldtek “Brüsszelbe”, Áder János és Navracsics Tibor a két legismertebb példa erre, de Bánkiról is beszélték ugyanezt. Sőt, Bánki Brüsszelt és az EU-t nagyon is megszerette.
A Fidesz erős embere
Ugyanakkor a Fidesz dél-dunántúli regionális igazgatójáról régóta tartják azt is, hogy talán régi párttagsága, talán futballista karrierje, talán megbízhatósága és lojalitása, talán bizonyos kényes ügyekben vállalt szerepe, avagy ezek összessége miatt Orbán Viktor belső köréhez tartozik, ha nem is a legszűkebb körhöz, de azért azokhoz, akik a miniszterelnök bizalmi köréhez tartoznak. Bánki a HVG vazallus-sorozatába is bekerült.
Bánki régóta már csak listáról jut be, de rendre ott van a T. Házban, egyéni jelölést nem vállal Baranyában. Egy magát szűkebb körben, de makacsul tartó pletyka szerint azért, mert annak idején a KDNP-vel való összeboruláskor a KDNP néhány egyéni országgyűlési választókerületet választhatott, és az egyik éppen a mohácsi volt, ahol szinte lehetetlen elveszíteni a választást a jobboldalnak. Hargitai János győzelme nem is volt soha veszélyben. Hogy így van-e, és ha igen, tart-e még, de állítólag emiatt Bánki és Hargitai nincsenek, vagy nem voltak túl jó viszonyban.
Bánki Erikkel kapcsolatban azonban a legmakacsabb pletyka az, hogy a Fidesz dél-dunántúli regionális igazgatójaként nagyon sok mindent valójában ő irányít és ő határoz meg a Dél-Dunántúlon, azon belül is Baranyában, és azon belül is – 2009 tavasza óta – Pécsett. A Szabad Pécs ezt korábban meg is kérdezte tőle, de amint az várható volt, ezt cáfolta és visszautasította, azt viszont tudta, hogy ez a pletyka róla létezik.
Oszd meg és uralkodj
Az is ilyen pletyka, hogy Bánki a “saját embereinek” pozícióba juttatásával és pozícióba ültetésével biztosítja azt, hogy a megfelelő intézményeknél, hivataloknál, gazdálkodó szervezeteknél és önkormányzatoknál legyen szava, befolyása, ráhatása a döntésekre, tudjon az ott folyó munkáról, a számára legfontosabb kérdésekről legyen naprakész információja. Lehetséges, persze, hogy mindez megint csak a sikeres mohácsi politikus rosszakarói által terjesztett pletyka, de jó néhány konkrét kapcsolatot fel tudnánk sorolni, illetve jelen cikkünkben is látnak majd még példát erre.
Hogy mást ne mondjunk, egyértelműen Bánki emberének tartották Csizi Péter volt pécsi alpolgármestert és országgyűlési képviselőt is, aki személyi politikai asszisztense is volt korábban Bánkinak. A politikába szintén fiatalon, még Bánkinál is fiatalabb korban bekerülő Csizi azonban elveszítette tavaly az országgyűlési választást Baranya 1-es számú választókerületében. Nem volt ellenzéki összefogás, de Mellár Tamásnak sikerült megnyernie a körzetét, ezzel ő lett az új parlament egyedüli közvetlenül megszavazott független országgyűlési képviselője. Csizi Péter politikai karrierjének azonban ez egyszersmind a végét jelentette. Habár elképzelhető, hogy a politikai karrierje valójában nem itt ért véget, vagyis nem csak emiatt, de az biztos, hogy ez volt az utolsó pont Csizi váltása előtt.
A polgármesteri cím valamikori várományosa
A pécsi politikai pletykák szerint Csizi Péter volt a várományosa a Fidesz pécsi polgármesterjelölti posztjának, de a bukás után egyértelmű volt, hogy a következő évben vele már nem fognak számolni. Talán éppen Bánki barátsága és kapcsolatai segítették hozzá, vagy számíthattak legalábbis abban, hogy Csizi egészen jól jött ki a helyzetből, már ha pusztán az anyagi oldalát nézzük. Csizi ugyanis, mint azt annak idején a Szabad Pécs megírta, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása területén működő, három nagy állami cég összevont vezetője lett, még a parlamenti képviselői tiszteletdíjnak is a többszöröséért.
Jelen cikkünk szempontjából azonban két dolog miatt érdekes kiemelten mind Csizi, mind Bánki személye.
Csizi ugyan már nem volt Pécs alpolgármestere 2015-ben, de országgyűlési képviselőként dolgozott a városért, és az általa már korábban elindított, és jelentős százalékban politikai önmarketinget is tartalmazó pécsi buszcsereprogram kitalálója, vezetője, sőt arca is volt. A 2015-ben vásárolt új buszok kapcsán is leginkább Csizi Péter szerepelt a hírekben, esetleg Páva Zsolt ÉS Csizi Péter, nem is egyszer természetesen. Már addig persze, ameddig ennek a beszerzésnek a megítélése nem vett egyértelműen negatív fordulatot, és nem derült ki, hogy igen súlyos korrupciós ügy is társulhatott az addig dicsőségesnek beállított projekthez. (Sőt, történetünk szempontjából ugyan mellékszál, de érdekességként megemlítjük, hogy nem csak addig állították be dicsőségesnek a projektet, még később is volt erre kísérlet.)
Lehetett volna a politika nélkül?
Nem beszélve arról, hogy – a kulcsfigura által persze tagadott – (a) pletyka szerint a döntések jó része, pláne a nagyobb döntések Bánki (tudta és beleegyezése/jóváhagyása) nélkül nem történhettek meg Pécsett. Egy 3,5 milliárdos hitel felvétele, 115-125 busz megvásárlása egyértelműen komoly ügy, és nem csak elviekben, hanem a szabályok szerint gyakorlatilag is igényel politikai döntést, hiszen a pécsi közgyűlés többségének igen-szavazata nélkül erre nem kerülhet sor.
Hiába volt ugyanis ténylegesen a pécsi önkormányzat buszos cégének, a Tüke Busznak a beszerzéséről és az ő tulajdonukba kerülő járműpark megvásárlásáról szó, a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló pécsi közgyűlés szava kellett, mind a hitel felvételét, mind a buszok beszerzését célzó közbeszerzés kiírásához, de az adás-vételi szerződés aláírásához sem lehetett mellőzni az előzetes jóváhagyó politikai döntést.
Merthogy a Volvo-gate nagyon röviden arról szól, hogy két 2015-ös pécsi közbeszerzés lehetőséget teremt 115 használt busz megvásárlására. Az egyikkel a vételárat biztosító hitelt intézik el, a másikat pedig gyakorlatilag rászabják egy már addigra a piacon áruba bocsájtott buszparkra. Az Hollandiában található, s kizárólag használt, akkor 7-8 éves, néhány százezer kilométert futott Volvo-buszokból áll. A buszflotta meglétéről Pécsett már a közbeszerzés kiírása előtt tudnak, a lehetséges vételárról is, mégis az irányárnál (2,8 milliárd forint) 700 millióval magasabb összegre írnak ki hitelbeszerzést (3,5 milliárd forint). A vevőnek egyetlen petákja sincs a buszokra, 100%-ban a hitelből akar vásárolni. Közben egy holland közvetítő cég megneszeli ezt a lehetőséget, ráteszi a kezét a flottára (nem a pénzét, hanem a kezét, vélhetően opciós szerződéssel, azaz sok kockázatot nem vállal), és végül nem az eredeti eladók, hanem a közvetítő holland cég adja el Pécsnek a buszokat. Merthogy a holland cég is tudomást szerez a pécsi buszvásárlást célzó közbeszerzésről, és egyedüli indulóként pályázik is, nyer és le is szállíthatja a buszokat. A 2,8 milliárdos irányár és a buszflottáról való korábbi tudomás kivételével a fentiekről a buszbotrány kirobbanása előtt is lehetett tudni. Azt azonban csak sokkal később raktuk össze, hogy a holland közvetítő cég a vételár egy jelentős részét nem az eladónak utalja el (merthogy nem is kellett ennyit fizetnie), hanem három külföldi (két thaiföldi és egy szerbiai) számlára. A pécsi önkormányzati cég által felvett 3,5 milliárdos hitelből egy komolyabb összeg tehát magánszámlákra kerül. És mint megírtuk, mindez úgy derül ki, hogy a buszügy egyik szereplője – nagyon nagy valószínűséggel – a korrupciós összeg egy részével besétál egy hollandiai bankba, hogy a táskányi készpénzt ott elhelyezze. A bank erre felfigyel, felgyullad egy piros lámpa, értesítik a hatóságokat, a férfit onnantól kezdve megfigyelik, az első nagyon gyanús pénzmozgatási kísérlet után pedig behívják, hogy aztán őrizetbe vegyék és magyarázatot kérjenek a történtekre.
Magyarul, amint a Szabad Pécs már a korábbiakban is utalt erre, s ahogyan lapunk e héten megjelent, a Volvo-gate-ről írt cikksorozatának harmadik részében is megírta: ha valóban volt korrupció, sőt milliárdos kárt okozó korrupció a használt hollandiai buszok beszerzésével összefüggésben, akkor a legminimálisabb az, hogy felvetjük ennek a többmilliárdos önkormányzati céges beszerzésnek a lehetséges politikai hátterét és a valódi döntéshozói felelősségét.
Folyton emlegették őket
Bánki és Csizi neve tehát volt már említve a Volvo-gate kapcsán, és az is tény, hogy ez a pécsi helyi közbeszéd része volt. Nem is lehetett másképpen, hiszen mint láthatták, Bánkiról úgy tartja a közvélemény, hogy ő a baranyai és azon belül is kiemelten a pécsi ügyek mozgatója, irányítója (illetve csupán volt/lehetett: 2009 tavasza és 2019 ősze közt), Csizi Péter pedig alpolgármesterként és országgyűlési képviselőként is a pécsi buszos ügyek fő felelőse volt.
A Szabad Pécs az elhíresült 3,5 milliárdos buszbeszerzés előzményeiről és hátteréről másfél éve, kétrészes cikksorozatban számolt be. A héten pedig egy újabb résszel egészítettük ki az eddig elmondottakat.
A Volvo-gate harmadik részében arról írtunk, hogy miképpen történt a 3,5 milliárdos beszerzést lehetővé tévő hitel felvétele, és hogy mennyire rosszul is járhatott azzal Pécs, hogy a korábbi vezetői nem intézték el az amúgy nagyon is szükséges kormányzati engedélyt a hitelfelvételhez, és inkább a “drágább” lehetőséget választották.
Az előzményeket és a hátteret, valamint azt bemutató korábbi írásainkban (I. RÉSZ, illetve II. RÉSZ), hogy mi is történhetett a feltételezett bűnesetben, hogyan mozgathatták a pénzt, min bukhattak meg stb., utaltunk arra, hogy végül nem is biztos, hogy a főkolomposokat fogják majd perbe. És, hogy akár még közszereplők is érintettek lehettek az ügyben, ami éppen amiatt valóban nem elképzelhetetlen, hogy kellett valaki vagy kellettek valakik, akik a döntésekre rá tudnak hatni. Nehéz arra gondolni, hogy enélkül egy ilyen bűncselekményt meg merjen szervezni valaki.
Egy lényeges mondat
Mint írtuk:
„Ettől függetlenül a pécsi Volvo-gate lényege egy bő mondattal is leírható!
Egy kis, üzleti és baráti kapcsolatban álló befolyásos kör eléri, hogy a tisztán közpénzből és hitelből tervezett pécsi buszbeszerzésre a szükségesnél jóval több pénzt fizessen ki a Tüke Busz (azaz a kellőnél jóval több hitelt vegyen fel), és megszervezik azt is, hogy a valós, tényleges költségeken felüli részhez hogyan juthatnak hozzá problémamentesen.”
Vége lehet a nyomozásnak most már valóban
A héten megírtuk: a Szabad Pécs értesülése szerint az előkészítéssel együtt öt éve kezdődött ügyben a magyar hatóságok három év múltán, hamarosan lezárhatják a nyomozást. Azt is leírtuk, hogy a korábban már közölt három gyanúsítotton kívül mást nem gyanúsítottak meg a nyomozás lefolytatásával megbízott Fejér megyei rendőrök. Illetve lesz (sőt, tulajdonképpen már van is) egy új, negyedik gyanúsított, de róla úgy tudjuk, az eredeti nyomozásba már nem vonják be, egy kiegészítő/új nyomozás indulhat. Ő pedig a Szabad Pécs információi szerint nem más, mint a Volvo-gate lehetséges kulcsfigurái közül az egyetlen nem magyar szereplő, egy holland állampolgár, a buszeladási ügyletben közreműködő közvetítő cég holland tulajdonosa.
Megerősíttettük egy újabb értesüléssel: az egymilliárdosra becsült korrupciós ügyletben az elkövetési értéket 3 millió euróban állapították meg, ami nem változott azóta, hogy ez az összeg nyert megállapítást. Változott azonban az ügy minősítése: különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés helyett gazdasági csalás lehet az, aminek gyanújával vádemelési javaslatot tesz majd a nyomozás végén a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság a Baranya Megyei Főügyészség felé. A három gyanúsított tehát négy főre emelkedhet, de közszereplőt továbbra sem találunk köztük. Igaz, erre azért már lehetett következtetni, amikor nemrég kiderült, hogy mit írt Polt Péter legfőbb ügyész válaszában Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének. Azt, hogy a holland ügyészség sem nevezett meg a buszos nyomozás kapcsán magyar közszereplőt. (Polt Pétert a Momentum sajtótájékoztatója után egy jegyzetben is megemlítettük, Bánki Eriket szóba hozva.)
Van-e köztük kapcsolat?
A Szabad Pécs nem írhatja le ugyan a neveket, de kiderítettük, hogy ki az a három ember, akit meggyanúsítottak a Volvo-gate néven elhíresült ügyben. Éppen ezért megpróbáltuk feltárni azt, hogy ők kik is valójában és milyen szerepük lehetett az ügyben. Illetve arra tettünk kísérletet, hogy konkrét üzleti kapcsolatot találjunk a buszbeszerzési botrány kapcsán folyton emlegetett Bánki Erik és Csizi Péter, valamint a Momentum által is említett harmadik személy, egy ismert pécsi gazdasági szakember, és a három magyar gyanúsított közt.
Csizi Péterről ki kell jelentenünk, hogy vele kapcsolatban nem találtunk olyan céges kapcsolatot, amely bármi módon őt a gyanúsítottakhoz kötné. Az ő felelőssége, vagy esetleges felelőssége nyilván felvethető abból a szempontból, hogy ő volt az arca a buszcsereprogramnak, és szerepe lehetett a döntések kikövetelésében, vagy az irány megszabásában, de konkrétan nem volt még csak részlegesen sem döntési helyzetben. Már nem volt tagja a képviselő-testületnek. Azaz névlegesen az előző, most leköszönt testületben igennel szavazó kormánypárti (ex)politikusok felelőssége – ha ez a sors fintora és igazságtalansága is – inkább felvethető. Az viszont, hogy lehetett-e Csizinek egyéb, akár kifejezetten aktív szerepe is abban vagy akkor is, amikor a buszbeszerzési ügy rosszra, bűncselekménybe fordult, a jelen eszközeinkkel nem tudjuk sem eldönteni, sem megállapítani. Így koncentrálunk a továbbiakban Bánkira és a gyanúsítottakra.
Nincs minden gyanúsítottnak kapcsolata az ügy céges szereplőihez
Már csak azért is, mert a három gyanúsított közül csak egyvalakinek van (vagy volt) a tudomásunk szerint igazából bizonyíthatóan hivatalos kapcsolata a buszbeszerzési ügy két nagy céges/hivatali szereplőjével a pécsi önkormányzattal vagy a Tüke Busz Zrt.-vel. A másik két személy közül az egyikről úgy tudjuk, soha semmilyen módon nem állt kapcsolatban sem az önkormányzattal, sem a buszos céggel.
A szakember
Az egyik gyanúsított korábban dolgozott a városi cégnek, vezető beosztásban, és a buszos ügyletnél is ő járt el a cég részéről szakértőként, illetve később egy, hozzá köthető cég szállította haza a buszokat. “Lábon” hozták Pécsre a buszokat hollandiából, pécsi buszsofőrök, és a már említett közlekedési szakember segítségével. Erre a szolgáltatásra is, amennyire tudjuk, pályázaton választották ki a beszállítót, és nem volt feltűnő értékaránytalanság, sőt, értesülésünk szerint a legolcsóbb ajánlat nyert. A buszokat pedig hiánytalanul és sértetlenül le is szállították.
A magyar-holland közvetítő
A másik két gyanúsított közül arról, aki végül valamiféle kapcsolatba került a Tüke Busszal, azt írtuk korábban, hogy sok mindent személyesen el tudott intézni. Merthogy voltak/vannak holland kapcsolatai, ő maga is beszél hollandul, és egy másik, korábbi hollandiai ügylet kapcsán is segítette állítólag hivatalosan is Tüke Buszt. A holland-magyar kettős állampolgárságú, de valójában mindkét oldalról magyar felmenőkkel rendelkező férfiről azt is megírtuk már, hogy ő volt a kapocs a pécsi buszos cég és a közbeszerzésen is befutó holland buszos utaztató és szolgáltató (közvetítő) cég között. Ő volt az az értesülésünk szerint, aki tárgyalt vagy tárgyalhatott a végül a buszokat leszállító holland céggel, még a közbeszerzési pályázat kiírása előtt. Állítólag bejelentkezett és tárgyalt, majd később intézkedett is a Tüke hollandiai kapcsolatainál. Hogy ténylegesen volt-e neki megbízása, vagy sem, nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy nem volt. Márpedig, ha nem volt, az még a bűncselekmény miatt indítandó per során, és a felelősség megállapításakor még igen érdekes lehet.
Azt lapunk, nem hivatalosan, de több oldalról is megerősíttette, hogy a magyar-holland állampolgárságú magyar férfi jelentette a személyes kapcsolatot a hollandiai buszos közvetítő cég felé. És azt is, hogy ő volt az, aki végül megbukott a hollandiai bankba táskában bevitt hatalmas mennyiségű készpénz miatt. És, aki ezáltal elindította azt a lavinát, ami még most sem állt meg. Ennek a kettős állampolgárságú, Pécsett üzleti körökben, több korábbi pozíciója és tisztsége okán ma is ismert férfinak a nevén volt az a szerb bankszámla tehát, ahová a (feltételezhetően) korrupciós összeg egy része megérkezik Hollandiából, a Pécsre buszokat kiközvetítő cégtől.
Kapcsolat a politikus unokatestvéréhez
És akiről lapunk, megint csak több oldalról erősíttette meg azt, hogy kifejezetten jó kapcsolatot ápolt Bánki Erik országgyűlési képviselő (egyik) unokatestvérével, egy jól ismert pécsi gazdasági szakemberrel. Akiről a Momentum is beszélt a Volvo-gate kapcsán. A két férfi és családjaik jó viszonyban voltak, összejártak, sőt tulajdonképpen telekszomszédok voltak (illetve elviekben még ma is azok). Azt nem tudjuk, hogy a telekszomszédság volt-e időben előbb, avagy a barátság, de gyanítjuk, hogy inkább az előbbi.
Nem csak szomszédok
A telekszomszédi viszony is okot adhat egy ilyen ügyben legalább egy gyenge gyanúra („micsoda véletlen”). Lapunk azonban kiderítette, hogy a Hollandiában nevelkedett kettős állampolgárságú pécsi férfi egy időben vezető tisztségviselő volt a Bánki-unokatestvér egyik fő cégében, 2009 óta ott volt a neve a cégpapírokban, de öt éven át igazgatósági tagja is volt a Bánki-unokatestvér vezető gazdasági társaságának, 2013-ról 2018-ig. a Volvo-gate éveiben tehát mindenképpen volt köztük egy átlagos telekszomszédságnál erősebb bizalmi viszony.
Bánki Erik unokatestvérének említett cége kapcsolatban állt korábban a pécsi önkormányzattal és önkormányzati cégekkel is (de dolgozott más önkormányzatoknak is). A cég Pécsett megbízásos projektmunkákat végzett az önkormányzatnak/önkormányzati cégeknek, de időnként gazdasági tanácsadásért is fordultak hozzájuk.
Persze, ez még csak egy céges kapcsolat. Ráadásul “csupán” a nem közszereplő politikus-unokatestvérhez jelent közvetlen kapcsolatot, magához a politikushoz, azaz az országgyűlési képviselő Bánki Erikhez nem. És nem is feltétlenül kell, ugye, két unokatestvérnek jóban lennie. De Pécsett az üzleti-politikai életet jól ismerők közül mindenki tudja róluk, hogy nagyon is jó a viszony köztük. Sokan úgy vélik, az unokatestvér és a cége nem csak azért nyert el megbízásokat, mert jó szakmai munkát végeznek. Ez utóbbit amúgy nincs okunk kétségbe vonni, és nem is kaptunk ezzel ellentétes információkat. A két unokatestvér közt azonban van konkrét üzleti kapcsolat is, találtunk olyan céget, amelynek mind a ketten tulajdonosai. És többen is úgy vélik, hogy Bánki ügyleteinek, üzleti érdekeltségeinek segítője éppen a gazdasági szakemberként elismert unokatestvér.
A Bánki-unokatestvér említett cégében a holland-magyar kettős állampolgárságú magyar férfi igazgatósági tag volt tehát, és természetesen a Bánki-unokatestvér is vezető tisztségviselő volt a saját társaságában, ahogyan a felesége is. Rajtuk kívül azonban egy olyan pécsi férfi is, aki több pécsi önkormányzati cég élén tűnt fel vezető beosztású munkatársaként 2009 tavaszát követően. Legalább három olyan pécsi önkormányzati társaságról tudunk, ahol ő igen magas, vezető pozícióban dolgozott. De ez utóbbi férfi dolgozott olyan nagy állami cég régiós értékesítési vezetőjeként is, amelynél dolgozott politikai karrierje előtt egy másik, imáron csak volt pécsi alpolgármester, Decsi István is. Akit pedig a pécsi politikai pletykák szintén Bánki Erikhez kötnek, “az ő emberének” tartják.
A legizgalmasabb szál, a legtitokzatosabb gyanúsított
A Volvo-gate szempontjából azonban még izgalmasabb a harmadik gyanúsítottnak, és bizonyos szempontból a legtitokzatosabb gyanúsítottnak a szerepe, vagy lehetséges szerepe és céges kapcsolata. A tudomásunk szerint magyar, Budaörsön is ingatlannal rendelkező, de korábban Németországban és Ukrajnában is élt, ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban is bejegyzett címmel rendelkező/rendelkezett üzletembernek ugyanis tulajdonrésze van egy olyan németországi gazdasági társaságban, amelyben a másik jelenlegi tulajdonos Bánki Eriknek a testvére. Ennek a német cégnek korábban csak az ügyvezetője volt a Volvo-gate egyik gyanúsítottja.
A cégtárs Bánki-testvér az a férfi, akit ugyan már nem Bánkinak hívnak, mert vezetéknevét megváltoztatta, visszanémetesítette hosszú évekkel ezelőtt, és akiről egy másik céges kapcsolat miatt a választások előtt cikket írt lapunk. Az a cikk egy olyan cégről szólt, amelyben még Vári Attila, volt pécsi polgármesterjelölt, önkormányzati cégvezető, és legújabban, csütörtök óta pécsi fideszes városházi képviselő is tag, azaz tulajdonos, sőt az ügyvezetői feladatokat is ellátja.
Visszatérve a Bánki-testvérrel a német cégben együtt üzletelő gyanúsítottra, róla régóta él az a pletyka, hogy Bánki Erik egyik fontos üzleti kapcsolata lehet. Találtunk róla (is) szóló olyan korábbi írást, amelyben a volvós gyanúsítottat megemlítik, mint aki két szép, mintegy 70 milliót érő közbeszerzést nyert el egy nagy önkormányzat cégének a tulajdonában álló gyógyfürdő vállalkozástól. Mint ismert, ha Bánkit korábban, még a közpénzek elvesztése, a letelepedési kötvények és a Fundamenta-törvény előtt (de már a futballkapus karriert követően) valamiről ismerték mint “szakpolitikust”, akkor az a fürdők-gyógyfürdők, esetleg a közétkeztetés volt.
Epilógus
Azt azonban még érdemes a végén felhozni, hogy ma ugyan az említett német cég Bánki Erik testvéréé, és a buszos ügyben meggyanúsított férfié – akinek a névlegesen is a nevén lévő vagyonból a tudomásunk szerint jelentős összegre rúgó vagyonelemeket zároltak –, de az említett németországi cég (ugyan időközben más székhelyre lett bejegyezve, a Bodeni tó német partjai közeléből Passautól nem nagy távolságra került bejegyzésre) korábban Bánki Erik résztulajdonában állt, legalábbis ő maga utalt erre a cégre egy évekkel korábbi vagyonnyilatkozatában. Amikor a harmadik gyanúsított még csupán cégvezető volt a német cégben.
Persze, maradt még egy(pár) cikkünk szempontjából nagyon is fontos, nyitott kérdés a titokzatos “cégvezetőről” és/vagy ”üzletemberről”: hogy vajon hogyan is került ez a sok országot és céget megjáró férfi a pécsi buszbeszerzés közelébe? Hogyan lett éppen belőle gyanúsított, amikor neki aztán tényleg semmi köze, sem a Tüke Buszhoz, sem a pécsi önkormányzathoz? A Szabad Pécsnek nem hivatalos (de a szerb szál és másik meggyanúsítás miatt nagyon is valószínűsíthető) információja van arról, hogy a magyar rendőrség miért is gyanúsította meg ezt a titokzatos férfit.
Azért, mert az ő nevén volt az a két thaiföldi bankszámla, amelyre egyszer csak megérkezett egyenként is igen szép összegű, de minden jel szerint a pécsi városi buszos cég által felvett “hiteles” (=korrupciós) pénzből származó utalás, valahonnan a távoli Hollandiából.
Cikkünk a Transparency International Magyarország Alapítvány oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.
|
Egymilliárdos pécsi Volvo-gate, IV. rész – A politikai kapcsolat
|
Bánki Erik és Csizi Péter (akkori) fideszes országgyűlési képviselők neve rendre felmerült az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb baranyai korrupciós botránya, a 2015-ös pécsi buszbeszerzés, elhíresült neve szerint a Volvo-gate kapcsán. Az európai parlamenti választások előtti kampányban a Momentum nem csak őket, de egy harmadik szereplőt is megemlített név szerint a Volvo-üggyel összefüggésben. Feltételezett szerepükről azonban most szót ejtünk, miután álláspontunk szerint közügyről, és közpénzt érintő milliárdos korrupciós ügyről van szó.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2019/11/egymilliardos-pecsi-volvo-gate-iv-resz-a-politikai-kapcsolat/
|
2019-11-04 23:23:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) irányítása alatt működő HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Kft. felmondta a csigafeldolgozással és tésztagyártással foglalkozó, két éve Kisvárdán üzemet építő Bourgogne Gastronomie (BG) Kft. támogatási szerződését, majd az állami Eximbank Zrt. és az MKB Bank Nyrt. a hiteleit is – írta meg lapunk a múlt héten. A nehéz pénzügyi helyzetbe került cég csődvédelmet kért, a bíróság augusztus 31-től rendelte el a csődeljárását, amellyel 180 napos fizetési haladékot kapott a vele szembeni követelések teljesítésében.
Cikkünk megjelenése után a HIPA kommunikációs osztálya válaszolt a BG Kft. állami támogatásával kapcsolatos kérdéseinkre. A válaszból kiderül, hogy a vállalkozás 6,5 milliárd forintból felépített és 2019 szeptemberében átadott üzemének beruházásához a KKM - a 2017. augusztus 25-én létrejött támogatási szerződés alapján - 2,52 milliárd forintot folyósított.
A KKM azért állt el a támogatási szerződéstől, mert annak több rendelkezését megsértette a cég. A BG Kft. "a 2020-as üzleti évben a vállalt 300 fős átlagos állományi létszám helyett 184 fős átlagos dolgozói létszámmal rendelkezett, amelyből továbbá a vállalt 15 fős felsőfokú végzettséggel rendelkező átlagos állományi létszám helyett átlagosan 8 főt foglalkoztatott. A cég továbbá megszegte a támogatási szerződésben rögzített beszámolási és tájékoztatási kötelezettségeit is. Mindez a támogató elállását eredményezte a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014-es kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel" - közölte a HIPA.
Kamatostul visszakövetelik a támogatást
A KKM visszaköveteli a cégtől a folyósított támogatási összeget (2,52 milliárd forint) és annak kamatait.
Arról is érdeklődtünk a HIPA-tól, illetve a KKM-től, hogy az állami támogatás és hitel miatt várható-e a BG Kft. csődeljárása és esetlegesen azt követő felszámolási eljárása során az állami felszámolócég (a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.) kijelölése, amely vagyonfelügyelőként vagy felszámolóként felügyelné a cég reorganizációját, illetve a megszüntetését. A beruházási ügynökség tájékoztatása szerint még nem született kormánydöntés arról, hogy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítik a BG Kft.-t, amely alapján a bíróság kijelölheti az állami felszámolót. "Amennyiben erre bármely esetben sor kerül, az a döntés normatív jellegénél fogva nyilvános lesz" - közölte a HIPA; azaz a kormány rendelte megjelenik majd a Magyar Közlönyben.
Mertek nagyot álmodni
A kisvárdai, több mint 12 ezer négyzetméteres üzem 2019 szeptemberi átadásáig a BG Kft. tulajdonosa - a francia hátterű, 1994 óta működő - Imofi S.R.W.S. Kft. (illetve jogelődje) Zalaszentgróton foglalkozott éticsiga feldolgozással és csigás-kagylós ételek készítésével, az éves forgalma ekkor még meghaladta a négymilliárd forintot. A zalaszentgróti üzemben évi ezer tonna, nem csak Magyarországon gyűjtött éticsigát dolgoztak fel. Az új gyár elindulásával évi 400-500 tonna csigát szerettek volna itt felvásárolni. - Ez azonban nem valósult meg, információink szerint a veszteségesen működő BG Kft. a közelmúltban főként pékáruk, leveles tészták gyártásával és exportálásával foglalkozott. Hazai éticsigát 2020-ban sem dolgoztak fel, mivel Magyarországon már alig akad ember, aki hajlandó csigát gyűjteni. (erről itt olvashat.) A cég nem reagált lapunk megkeresésére.
|
Kiderült: a külügy kamatostul visszakéri a 2,5 milliárdos támogatást
|
A Külgazdasági és Külügyminisztérium kamatostul visszaköveteli a 2,5 milliárd forintos beruházási támogatást a két évvel ezelőtt Kisvárdán csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet építő Bourgogne Gastronomie Kft.-től, amelynek augusztus végén elindult a csődeljárása. A cég a támogatási szerződés több rendelkezését is megsértette - közölte lapunkkal a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/bourgogne-gastronomie-csigafeldolgolzo-hipa-kkm-allami-tamogatas-csodeljaras-kisvarda.736987.html
|
2021-09-30 23:33:52
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
„A drogfogyasztók a heroinhasználatot magasabb presztízsűnek tartják a kokainhasználatnál” – olvasható a Drogkutató Intézet tavaszi elemzésében. Hogy tessék? – kérdezne vissza nemcsak a terület bármely szakértője, hanem mindenki, aki látta mondjuk a Trainspotting című film lecsúszott heroinistáit, vagy olvasta a már száz éve is arisztokraták élvezeti szereként ismert kokain itthoni jelenlétét körbejáró Magyar Kóla sikerkönyvet.
A minden szakmaiságot mellőző kijelentést közzétevő intézet alig másfél éve létezik, a szélesebb nyilvánosság számára nem különösebben látványosan. De kábítószerüggyel, ártalomcsökkentéssel foglalkozó körökben nincs túl jó híre ennek a Drogkutató Intézetnek, amelynek a létrehozása közvetve adóforintokból, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a kabinetirodát vezető Rogán Antal álcivil házipénztárának becézett Batthyány Lajos Alapítvány asszisztálásával történt.
Többen úgy gondolják: az intézet célja, hogy a kormány szakmaiatlan drogügyi lépéseit a nyilvánosság előtt kimagyarázza. Hasonló lépésre eddig egyetlen példát ismerünk.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
Politikai vitába szállt be a Drogkutató Intézet
A Drogkutató Intézet mindeddig először és utoljára idén februárban bocsátott ki nyilvános szakmai állásfoglalást, méghozzá amiatt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. Ennek az volt az előzménye, hogy a magyar delegáció az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kábítószerügyi bizottságának tavaly decemberi ülésén az előre elfogadott uniós állásponttal szemben szavazott.
Az uniós álláspont egyébként azt célozta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatával megegyezően a kannabisz a legeslegveszélyesebb kábítószerek jegyzékéről egy olyan, másik listára kerüljön, amely ugyan szintén tiltott kábítószereket tartalmaz, viszont ezeknek orvosi, tudományos felhasználása is elképzelhető.
„A magyar kormány ellene szavazott a civilizált világnak. Olyan országokkal szavaztunk együtt, mint Kína, Oroszország vagy Afganisztán” – mondta az Átlátszónak a kormány lépésével szemben kritikus közleményt is kibocsátó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) elnöke, Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus.
A bizottság online ülésén Dancs Ferenc migrációügyi kormánybiztos képviselte a kormányt, aki azzal indokolta a szavazatát, hogy a kannabisz átsorolása „drasztikus lépés a drogliberalizáció irányába (…) Magyarországon bármely kábítószer használata törvénytelen és büntetendő. Ezt nem szeretnénk megváltoztatni a jövőben, és határozottan tiltakozunk a nemzeti drogpolitikánkba való bármilyen beavatkozással szemben, ideértve a kannabisz másik listára helyezését.”
Drogliberalizációról egyébként szó sem volt a témában, ahogy ezt többek között egyébként a Magyarországhoz hasonlóan szavazó Oroszország, Kína és másik 27 ország által közzétett nyilatkozat is elismerte.
De a lényeg az: a 2020 márciusában bejegyzett Drogkutató Intézet valamiért szintén ebben az ügyben érezte fontosnak, hogy fennállása során először és mindeddig utoljára szakmai állásfoglalást adjon ki. Érdekes módon ráadásul nem a szavazás idején, hanem hónapokkal később, amikor az Európai Bizottság bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megkezdését – tehát nem a szakmai, hanem a politikai esemény idején.
Szereti a kormányoldali sajtó
Az aláírás nélküli, rövidke állásfoglalás úgy zárul: „A [WHO-]javaslat elutasításának tehát tudományos alapja van”. A Drogkutató írását rögvest szemlézte a kormányoldali sajtó zászlóshajója, a Mandiner. A Mandiner verziójában már direkte politikai verdiktént olvasható: „A Drogkutató Intézet álláspontja szerint a magyar kormány döntésének van tudományos alapja.”
Ez egy rendkívül tudománytalan cikk – mondta az Átlátszónak Szemelyácz János, aki szerint a Drogkutató Intézet állásfoglalásának az volt a funkciója, hogy a kormány döntéséhez ideológiai muníciót szolgáltasson a magyar nyilvánosságban.
A Szemelyácz által elnökölt KCKT saját közleményében jelezte: „a kannabisz átsorolása nem tekinthető »drogliberalizációnak«, hiszen továbbra is a nemzetközi egyezmények által szigorúan ellenőrzött kábítószerek között maradt”.
A Mandinernél amúgy láthatóan jól fekszik a Drogkutató: az elmúlt egy évben Haller József igazgatóval és Deák Csilla vezető kutatóval is készült interjú a lapba. Miközben a magyar kábítószerhelyzet számos tekintetben, például a dizájnerdrogok térnyerését tekintve is elszomorító, ezekben az interjúkban mintha csak egyetlen téma lenne: az egyik azt a címet viseli, hogy „a marihuána-legalizáció nem oldja meg a drogkérdést”, a másik meg azt, hogy „a marihuána nem gyógyszer, hanem kapudrog”.
Az intézet honlapja szerint tizenhárman dolgoznak náluk. De vajon miből futja erre? A Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. bejegyzésénél az alapító, a ma 26 éves Pongrácz Bálint László alig hárommillió forintot tett le. Azonban ennek az összegnek a tízszeresével járult hozzá a szervezet létrejöttéhez a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA).
Korábban megszereztük és nyilvánosságra hoztuk a BLA támogatásainak listáját, amelyben az is olvasható, hogy 2020-ban harmincmillió forintot adtak Pongrácz cégének a Drogkutató intézet létrehozására.
Korábbi cikkünkben írtuk: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdos támogatásait továbbosztó BLA eldugott perselyként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
„Rengeteg fiatal PhD tanonccal indultak […] de egyértelmű volt, hogy vannak jó színvonalú szakemberek, akiket nem látnának szívesen” – mesélte a Drogkutatóról Szemelyácz, akinek a szervezetét szintén megkereste valamilyen együttműködés reményében az új intézet.
A KCKT elnöke szerint az intézet megalapítása mögött elsősorban politikai érdekeket érdemes keresni: „Ha szakmaiatlanok a kormány kábítószerügyekkel kapcsolatos döntései, akkor azoknak a szakmai mázzal leöntött megtámogatására hozták létre” – mondta.
Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója korábban úgy jellemezte a Drogkutató Intézetet: közpénzt kiszivattyúzó alapítványi támogatásból létrehozott fantomintézet, ami mégis több munkatárssal rendelkezik, mint az egész nemzeti drogkoordináció.
Szemelyácz szerint „ha a kormánynak ez a terület valóban fontos lenne, akkor egy új nemzeti drogmegelőzési intézetet kellett volna létrehoznia”. Nem ez történt.
Pszichológiai összefüggések
A Drogkutató Intézet székhelye Lipótvárosban található, amelyet a cégbíróságra beadott iratok szerint szívességből használ. Ugyanezen a címen működik a Mindset Pszichológia Kft. is, amely Arany Bence és Partos Bence érdekeltsége. A lakás a cégbíróságon fellelhető iratok szerint Arany Bence édesanyjának tulajdona.
A pszichológiai ismeretterjesztő lapot kiadó, de tanácsadást, pszichoterápiát is kínáló Mindsetet a Drogkutató partnereként tünteti fel a honlapján, valamint a terápiás központhoz referálja a „segítségre szoruló” érdeklődőket. A Drogkutató egyes szövegei a Mindset kiadványaiban is megjelennek.
Érdekes egybeesés: a volt MCC-s hallgató Arany nemcsak a Mindset résztulajdonosa, hanem a Drogkutató létrehozását harmincmillió forinttal támogató BLA tulajdonába tartozó, a Hungarian Review folyóiratot kiadó BL Nonprofit Kft. ügyvezetője is.
Korábban a Magyar Narancs szedte elő, hogy Arany a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) anno létrehozó Tombor András érdekeltségében lévő és cseh repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója. Az MCC-világon keresztül a Habony Árpád hitelezőjeként is ismert Tombor tűnik az alternatív fideszes civilszféra egyik főalakjának.
Az MCC-n tavaly egyébként a Mindset együttműködésében pszichológiai képzés indult – a szakirány létrejöttét 7,9 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség.
Partos Bence, a Mindset másik résztulajdonosa a Mathias Corvinus Collegium (MCC) volt hallgatója, emellett a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyettese. Érdekesség: a Partossal azonos lakcímen bejelentett Mindset-pszichológus/coach Farkas Vera tulajdonában álló Volumen Communications Kft. regisztrálta a Drogkutató Intézet domainjét, és a 2019-ben bejegyzett kommunikációs vállalkozás tavaly már 67 millió forint forgalmat bonyolított.
Arany és Partos közösen gründolták a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt, továbbá a Transzparens Újságírásért Alapítványt is. Előbbi entitás 5 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől migrációkutatásra, kurátora Pongrácz Bálint, a Drogkutató Intézet alapítója. A második alapítvány ügyesen szerkesztett újságíró-portrékkal igyekszik alátámasztani az orbánista médiaelhárítás alaptézisét, miszerint nem létezik független újságírás. A szervezet egyik ilyen portréíró munkatársa Pongrácz Bálint.
Pongrácz Bálintot több kérdéssel kerestük. Személyes interjút ígért, amelyet lemondott, telefonos interjúlehetőséggel nem kívánt élni, e-mailben elküldött kérdéseinkre pedig a megadott időpontig semmilyen választ nem adott.
A kormányzat az elmúlt tíz évben megszüntette az összes olyan háttérintézményt, ami a kábítószerüggyel foglalkozó szervezetek számára irányadó tudott lenni, mindössze kettőnek sikerült megmaradnia, ahol pontosan öt fő dolgozik – mondta el Szemelyácz János. „Ha mégis van pénz erre a területre, akkor miért nem egy országos szakmai intézményt csinálnak?” – teszi fel a kérdést a szakértő.
|
Kormánypárti drogkutatókra is jutott Rogánék álcivil házipénztárából
|
A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán Antal álcivil házipénztára, azaz a Batthyány Lajos Alapítvány harmincmillió forintos, végeredményben közpénzből származó támogatásával hozták létre. Az intézet a háttérben ex-MCC-s hallgatók magánbizniszével bútorozott össze.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/10/01/kormanyparti-drogkutatokra-is-jutott-roganek-alcivil-hazipenztarabol/
|
2021-10-01 12:42:27
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Állásfoglalást adott ki a Magyar Színházi Társaság, miután Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy az SZFE-t a kormány által áterőltetett modellváltás óta működtető, Vidnyánszky Attila által vezetett alapítványához kerülne az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) több mint 150 éves, klasszicista épülete, a Bajor Gizi Színészmúzeum és egy, az ingatlannal szomszédos telek, és ezek a színészmúzeum kivételével el is adhatóak.
A szervezet elnöksége közölte, a sajtóból értesültek a törvénytervezetről.
Eddig is fenntartással figyeltük az állami tulajdon alapítványi vagyonként történő kiszervezését, de történelmi jelentőségű bűnnek érezzük olyan épületek esetében, melyek képletesen és morálisan nem csupán az állam, de a teljes színházi szakma tulajdonában állnak. Jelentőségük túlmutat az épületeken.
Mint írják, bár a Bajor-villát nem lehet eladni, „megkockáztatjuk, hogy a villa és a hozzá tartozó kert, kerti tó, stb. egy dupla telekre épült, és bár a múzeum a 16-os szám alatt található, a villaépület környezeti egysége sérülne, ha a beépítetlennek minősített területet leválasztanák róla”.
Szerintük „az OSZMI épülete legalább ilyen fontos helyszín, és itt már muzeológiai értékekről beszélünk”. Hozzáteszik: „további aggodalomra ad okot, hogy nem egyértelmű, pusztán az ingatlanvagyon, vagy a teljes fenntartói jogkör kerül-e az Alapítványhoz. Amennyiben fenntartóváltásról is szó van, a jövőre hetvenéves intézmény múzeumszakmai felügyelete, illetve az OSZMI által kezelt műkincsvagyon tulajdonosi jogainak gyakorlása sem tisztázott, és nem megnyugtató.”
„A mostani tervezet, amely az ingatlanokat alapítványi kézbe helyezné, megítélésünk szerint elővetíti annak a veszélyét, hogy előbb vagy utóbb eladnák a két nem csak tényleges értéke, hanem szimbolikus jelentősége miatt is fontos épületet, ami a magánkezdeményezés révén létrejött Bajor Gizi Színészmúzeum esetében helyrehozhatatlan erkölcsi kárt jelentene. Kérjük a törvényhozókat, az intézmények történeti jelentőségére és a magyar színházi életben betöltött szerepére való tekintettel ne szavazzák meg a benyújtott törvényjavaslatot” – zárul a közlemény
|
Történelmi jelentőségű bűnnek tartják, hogy Vidnyánszkyék megkapnák a Színészmúzeumot
|
Az SZFE új vezetőinek adnának három értékes budai ingatlant, köztük a Színházi Intézetet is. A Magyar Színházi Társaság azt kéri, ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20210924_Tortenelmi_jelentosegu_bunnek_tartjak_hogy_Vidnyanszkyek_megkapjak_a_Szineszmuzeumot
|
2021-09-24 12:08:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.09.25. 09:00
A vadgazdálkodás működhetne tudományos alapokon, ám üzleti alapon működik. Gépesített mészárlás. A vadászati világkiállítás pedig nem számít hivatalos rendezvénynek, mert nem teljesíti annak feltételeit, leginkább csak egy kisebb kör urizálása, pénzszórása. Vélemény.
Ennél rosszabb kampánynyitást nehezen képzelhetett volna magának Karácsony Gergely
vélemény
2024.01.26. 14:286 perc
Pár hónappal az önkormányzati választás előtt egymást érik az olyan fővárosi közlekedési ügyek és botrányok, amelyekben éppen Karácsony Gergely főpolgármester lehetséges kihívója, Vitézy Dávid tud avatott szakértőként fellépni. A tömegközlekedési járatritkítás témájában pedig senki által ki nem kényszerített bénázást láthatunk a fővárostól és a BKK-tól, amit betetőzött egy pulykahasonlat.
|
Jordán Ferenc: Mészárosok ünnepe, ez ma a vadászat és a világkiállítás
|
A vadgazdálkodás működhetne tudományos alapokon, ám üzleti alapon működik. Gépesített mészárlás. A vadászati világkiállítás pedig nem számít hivatalos rendezvénynek, mert nem teljesíti annak feltételeit, leginkább csak egy kisebb kör urizálása, pénzszórása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202138_meszarosok_unnepe
|
2021-09-25 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi.
Orbán kényes területre téved, amikor azt mondja, hogy a nemzetnek nincsenek határai, ugyanakkor több szomszédos országgal is baráti a viszonya, írja a svájci lap.
|
Kínos történeteiket is szeretnék feledtetni a kormányhoz közel álló hobbivadászok
|
Ám ehhez csak egyet nem tettek meg: hogy másoknak engedjék át a nyerő lőállásokat. A prominens Stüszik már a vadászati világkiállítás előtt is számos bakot lőttek, miközben a vadászszakma jelentős része a munkáját végzi.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202138__vadaszati_kiallitas__uradalmak_es_cseledek__hobbi_es_termeszetvedelem__hajtas_parttars
|
2021-09-24 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A társaság tulajdonjoga eddig az államnál volt.
A Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga az államtól átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítványhoz, a szombaton megnyíló felsőoktatási intézmény alapítását a cég vezetői történelmi jelentőségű kezdeményezésnek tartják.
Az alapítvány elnöke csütörtöki budapesti sajtóbeszélgetésén azt mondta: a kormány régi adósságot törlesztett az intézmény létrehozásával, hiszen a helyi felsőoktatás múltja a 17. századba nyúlnak vissza. Stumpf István közölte, hogy az új tudásközpont egyik része a hagyományoknak megfelelően a pedagógus- és tanítóképzés lesz, emellett a szőlészet-borászat, a turizmus-vendéglátás, a gazdaságmenedzsment is helyet kap a képzési kínálatban. Egyedülálló kezdeményezésként jön majd létre a Tokaj Wine Business Institute, amely posztgraduális képzést fog nyújtani borászok számára.
Most betonozta be a kormány a szellemi és kulturális hátországát A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
Az alapítvány egyrészt kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente. Az összegekből az oktatás megkezdésén túl infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg. Sárospatakon szállodaépítés fejeződik be, föl kell újítani a tanítóképzőt, továbbá új kollégium és egyetemi kampusz is épül a szőlész-borász képzés számára – ismertette az alapítvány elnöke.
A Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója hozzátette, hogy új korszak kezdetének tekintik a tulajdonosváltást. Goreczky Gergely hangsúlyozta, hogy a vállalat megújulása már 2013-ban elkezdődött, szigorú gazdálkodással javították az eredményességet, a velük szerződött termelőkkel hosszú távú kapcsolatra törekednek. A Grand Tokaj Zrtr.-nél ma már évente csaknem 5 millió palack készül, 38 országban értékesít, és bízik a további terjeszkedésben – tette hozzá.
A Grand Tokaj Zrt. Ügydöntő Felügyelőbizottságának elnöke, Szabó László az állam kivonulását úgy értékelte, hogy a kormány a helyiekre bízta a Grand Tokajt, amely a gyakorlati oktatást, és piaci szempontú kutatási hátteret biztosít az egyetem számára. A térség ezzel új lehetőséget kapott, de szükség lesz nagyobb szerkezeti átalakításokra, többek között a fajtaszerkezet, a termelési-betakarítási módok átértékelésére, az éghajlati változások felmérésére – mondta.
Az egyetem és a vállalat összekapcsolódását a Grand Tokaj Zrt. főborásza is üdvözölve. Áts Károly szerint a kapcsolatoknak a helyi gazdák is hasznát látják, a minőség sokat javult az utóbbi években.
A mostanáig állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. a borvidék legnagyobb pincészeteként borkészítéssel és borértékesítéssel foglalkozik. Az egykori Tokaji Kereskedőház 2013-ban újult meg. Az átalakulás része a vállalati és termékarculat frissítése, a korszerű borászati központ létrehozása is. Az 1993-ban létrejött tolcsvai központú társaság forgalma a nyilvános jelentés szerint 2019-ben meghaladta, 2020-ban megközelítette a 2,7 milliárd forintot, és tavaly már a külföldi értékesítés aránya volt nagyobb a nettó árbevételen belül.
|
Egy egyetemi alapítványhoz került a Grand Tokaj Zrt.
|
A társaság tulajdonjoga eddig az államnál volt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210923_egyetemi_alapitvanyok_grand_tokaj_zrt
|
2021-09-23 21:56:00
| true | null | null |
HVG
|
Tegnapi cikkünkben jeleztük: a Fejér megye 1. (székesfehérvári) választókerületében induló DK-s jelöltnél a Tóth Csaba-ügyhöz mérhető problémát találtunk. Ráczné Földi Judit ugyanis 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában – miközben ugyanezen a napon egy Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozás képviselőjeként járt el. Mindezt egy hazai cégbíróságon iktatott dokumentummal is igazoltuk.
A DK-s jelölt később azt nyilatkozta a Telexnek, semmi köze a megnevezett céghez, és a lapnak nyilatkozva abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről a vállalkozásról. Majd ő és pártja is közölte: feljelentést tesznek a Válasz Online ellen. Lapunk áll a per elé, sőt a Facebookon kiadott közleményünkben kifejezetten kértük Ráczné Földi Judittól és/vagy a pártjától, tartsák be ígéretüket, és haladéktalanul jelentsék fel a Válasz Online-t. Újságírói praxisunk alatt ugyanis még nem találkoztunk olyannal, aki csípőből tagad egy jól dokumentált (és még bővebben dokumentálható) tényt. Nem ehhez, hanem a mismásoláshoz meg a hallgatáshoz vagyunk szokva a mindenoldali „bátrak” részéről. Kérjük tehát a DK-t és jelöltjét, tényleg pereljék be lapunkat, hogy élőben végigtudósíthassuk a bíróságról, amint a politikust szembesítik a valósággal. Ennek jegyében most közzétesszük a dokumentum teljes változatát, amin szerepel Ráczné Földi Judit aláírása:
Továbbá bemutatunk egy másik céges dokumentumot is, ami bizonyítja, hogy Ráczné Földi Judit nemcsak képviseli, de tulajdonolja is (de a keltezés alapján a minimum, hogy nyáron tulajdonolta) a Delaware állambeli offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozást.
Ebből világos, hogy amit a DK-s jelölt (aki elnökségi tag is a pártban) a Telexnek nyilatkozott, jelesül, hogy semmi köze a megnevezett céghez, sőt nem is biztos, hogy hallott róla, egyszerű hazugság. Az ügy politikai tétje megítélésünk szerint azért magas, mert Ráczné Földi Judit nyilvánvalóan megsértette az általa is aláírt előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatban foglaltakat, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában – és az előválasztási folyamat komolyan vehetősége múlik azon, hogy lesz-e ennek bármiféle következménye.
Nyitókép: Ráczné Földi Judit képviselőjelölt Dobrev Klárával, a DK miniszterelnökjelöltjével (fotó: Ráczné Földi Judit hivatalos Facebook-oldala)
A Válasz Online nem létezhetne olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#előválasztás#feljelentés#offshore
|
Teljes lebukás: hazudott a DK elnökségi tagja
|
Ráczné Földi Judit, a párt székesfehérvári jelöltje 2021. július 26-án aláírt egy előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatot, amely szerint nincs offshore vállalkozás az ő vagy a családja tulajdonában. A Válasz Online most dokumentumokkal igazolja, hogy a politikus nem mondott igazat.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/09/24/raczne-foldi-judit-valasz-online-offshore-feljelentes/
|
2021-09-24 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Ezek tehát a cégbírósági nyilvántartásban szereplő tények, ennek ellenére Ráczné azt találta mondani néhány napja a Telexnek, semmi köze a megnevezett vállalkozáshoz, semmilyen pozíciót nem visel, és a lapnak nyilatkozva abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről az amerikai társaságról. Ízlelgessük ez utóbbi mondatrészt: „abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről az amerikai társaságról”. Ez az alábbiak fényében különösen szórakoztató állítás, de erről később…
Tehát: cikkünk nyomán – az MSZP–Párbeszéd kezdeményezésre – tegnap etikai eljárást folytatott az Országos Előválasztási Bizottság Ráczné Földi Judit ellen. Aki a bizottságnak írt levelében elismerte, hogy 2010. március 11. napjától bő 11 éven át ő volt a Minos King Global Business LLC. igazgatója, az viszont szerinte csak technikai hiba, nyilvánvaló elírás lehet, hogy a cégnek ő lett volna a tulajdonosa is. És mellékelt egy szeptember 27-én kelt letéti igazolást, amelyben dr. Vágner Elza ügyvéd igazolja, hogy irodájában „a mai napon letétbe helyezésre került” azon okirat, melyben dr. Szabó László közjegyző általa „hitelesített aláírással ellátott nyilatkozatba foglalta a Minos King Global Business LLC. tényleges tulajdonosának személyét”.
Mindebből első olvasatra az látszik, hogy nem közjegyzői tanúsítványról van szó, hiszen a közjegyző nem az okirat tartalmi valóságát, hanem mindössze az aláíró személyét és dátumát igazolta. Egy biztos: Ráczné lényegében strómanként írja körül magát, és azt állítja, van egy nála is ténylegesebb tulajdonosa az offshore vállalkozásnak – de nem árulja el, kicsoda.
A történet legmegindítóbb része, hogy a DK-s jelölt, aki tehát néhány napja még „abban sem volt biztos, hogy hallott-e már valaha erről az amerikai társaságról”, most levelekkel, közjegyzői okiratokkal és ügyvédi letéti igazolásokkal ismeri el, hogy 2010-től ő igazgatta az offshore céget, amelyről nyáron saját maga nyilatkozta a hazai cégbíróságnak, hogy az övé.
Nos, ilyen körülmények között szavazott tegnap az Országos Előválasztási Bizottságban nemmel az MSZP–Párbeszéd etikai indítványára a DK és a Jobbik delegáltja, illetve tartózkodott a momentumos és az LMP-s küldött – vagyis ezek a pártok tartották versenyben „kétharmaddal” Ráczné Földi Juditot. Hangsúlyozzuk: nem a valóság, az igazság meg a megdönthetetlen bizonyítékok szóltak a Gyurcsány-féle párt jelöltje mellett, hanem a szavazó pártok képviselői. Korábban ugyanez a grémium egyébként Tóth Csabát is „tisztázta” a főbb vádak alól, aztán tegnap mégis kapitulálni kényszerült a zuglói jelölt.
Bónusz: a Válasz Online információi szerint az ország leghíresebb feljelentője, Tényi István időközben a Székesfehérvári Járási Ügyészséghez fordult költségvetési csalás gyanúja miatt Ráczné és társai offshore-ozása miatt – és kérte az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását.
Nyitókép: Ráczné Földi Judit Székesfehérváron kampányol (forrás: a jelölt hivatalos Facebook oldala)
A Válasz Online nem létezhetne olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>>
#Demokratikus Koalíció#előválasztás#Ráczné Földi Judit
|
A DK és a Jobbik koalíciója megmentette Rácznét, de nyomozás indulhat az offshore-ügyben
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/09/28/dk-jobbik-koalicio-raczne-foldi-judit-elovalasztas-offshore-etikai-bizottsag-nyomozasshore-ugyben/
|
2021-09-28 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
„A beruházás környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból megfelelő ellenőrzés és kontroll alatt van, (…) de a fejlesztés környezetvédelmi és természetvédelmi kérdéseit kizárólag szakmai szinten kívánjuk kezelni, azt az illetékes hatóságokkal, valamint az általuk kijelölt szakértőkkel egyeztetjük. A fenti okok miatt a munkaterületre történő belépéséhez nem járulok hozzá” – ezt a választ kapta a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatójától Simon Zoltán soproni önkormányzati képviselő (DK). Korábban a Párbeszéd Magyarországért két politikusa, Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő és Jakál Adrien önkormányzati képviselő is hiába szerette volna a helyszínen megnézni, hol tart most az állami tulajdonú területen, állami pénzből finanszírozott, 20 milliárd forintot is meghaladó költségvetésű építkezés.
A Fertő tavi szálloda- és sportkomplexum-építésről többek között az is kiderült, hogy 13 hektár természetes, füves terület lebetonozásával jár majd, továbbá hogy védett állatok és növények élőhelyét tették tönkre a munkálatok során. Ráadásul a kormány holdudvara is jól jár a beruházással: Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége például 9 milliárd forintból építheti ott az új vitorláskikötőt.
Úgy tűnik, a területre csak az ellenzéki politikusokat nem engedik be, a beruházást népszerűsítő Facebook-oldalon ugyanis büszkén hirdetik, hogy például borászokat és több sportszövetség (horgászok, vitorlások) képviselőjét is körbevezették már az építkezésen.
Szívszorító felvételek: az utolsó cölöpházat bontják a Fertő tavon
A turisztikai fejlesztésnek mondott kormányzati gigaprojekt ellen a helyiek, a környezetvédők és az osztrákok mellett az UNESCO és az EU…
Az itthon és külföldön is nagy felháborodást kiváltó beruházást a napokban akarta megtekinteni Simon Zoltán (DK) soproni önkormányzati képviselő, aki Facebook-posztban írt kérelme elutasításáról: „felháborító: állami területre, állami pénzből finanszírozott beruházás megtekintésére nincs lehetősége az állampolgárok által megbízottaknak: önkormányzati, parlamenti képviselőknek, de még az országgyűlés alelnökének sem, de nem kapnak lehetőséget a hazai és nemzetközi újságírók, független szakmai szervezetek sem”.
A politikus közzétette azt a levelet is, amit Kárpáti Bélától, a beruházó állami cég, az SFTFN igazgatójától (aki a KDNP területi vezetője is) kapott.
Ebben szerepel, hogy „a fejlesztés környezetvédelmi és természetvédelmi kérdéseit kizárólag szakmai szinten” kívánják kezelni, az illetékes hatóságokkal, valamint az általuk kijelölt szakértőkkel egyeztetnek, így a munkaterületre történő belépéshez nem járul hozzá.
A horgászokat bezzeg beengedték
Augusztusban Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő is szerette volna megtekinteni a beruházást, de tőle is megtagadták ezt a lehetőséget, és a Párbeszéd Magyarországért önkormányzati képviselőjét, Jakál Adrient sem engedték be a területre.
Kocsis-Cake ezt követően a kiemelt beruházásokat felügyelő Miniszterelnökséghez fordult, hogy bejuthasson a területre, mert szerinte ehhez országgyűlési képviselőként igenis joga lenne.
„Bár a beruházás a legnagyobb titkok mellett zajlik, bejutni oda szinte lehetetlen, az elmúlt hetekben mégis azt lehet látni a Zrt.-hez tartozó Fertő Part nevű Facebook-oldalon, hogy vannak, akik audienciát kapnak – ennek keretében vízügyi szakemberek, borászok, vitorlázók, de még táborozó gyerekek is bepillantást nyerhettek a munkálatokba.”
Érdekes módon egyébként Kárpáti Béla SFTFN-igazgató szóról-szóra ugyanazt írta Kocsis-Cake Oliviónak, mint Simon Zoltánnak, mintha valami sablonlevél lenne az ellenzékiek lerázására.
A beruházás Facebook-oldalán ma is látható a horgászok látogatásáról szóló videó.
Az indoklás szerint „a Fertő tavi horgászok évtizedek óta a legnagyobb létszámú csoport a területen. Ezért is kértük ki a véleményüket, tapasztalataikat már a beruházás tervezési szakaszában. A napokban örömmel fogadtuk a horgászok képviselőit a Fertő Part beruházás helyszínén. 10 térségi horgászegyesületből, horgászboltból érkeztek érdeklődők, hogy saját szemükkel nézzék meg a készülő új horgászcsónak kikötőt, de a fejlesztés többi részébe is betekintést kaphattak.”
Bár az adófizetői forintok elköltését ellenőrizni kívánó poltikusokat nem látják szívesen a Fertő tónál, de a horgászok mellett például a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség is bebocsátást nyert az építési területre, hogy a készülő új vízisport központot megnézzék. A látogatás lehetőségét meg is hálálták, és jól megdicsérték a sokak által természetpusztítónak, fölöslegesnek és extrém drágának talált beruházást.
A reklámvideóban nyilatkozó Schneider István vitorlásszövetségi társelnök szerint „pontosan azt látják most visszatükröződni, mint amit évekkel korábban megálmodtak. Az új központban nemcsak a kikötő újul meg, hanem egy korszerű létesítmény is megépül, ahol lehetővé válik majd számukra az egész éves felkészülés. Ez ugyanis a hiányos infrastruktúra miatt korábban nem adatott meg a gyerek és ifjúsági sportolók számára.”
Az újságírókat sem szeretik
Ráadásul nem csak a helyi és önkormányzati képviselőket nem engedik a területen tájékozódni: az Átlátszó információi szerint több esetben előfordult olyan is, hogy a beruházó állami cég egyszerűen nem reagált külföldi újságírók megkeresésére.
A hatalmas beruházásról és az ezzel kapcsolatban felmerült kifogásokról több korábbi cikkünkben is részletesen beszámoltunk. Többek között megírtuk, hogyan bontották le az utolsó cölöpházat a tó partján, és hogyan kérte az UNESCO a világörökségi védettséget élvező területen folyó beruházás azonnali leállítását. Arról is írtunk korábban, hogy a projekt miatt európai uniós eljárás indult Magyarország ellen, és hogy a beruházás miatt közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni a tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum megépítéséhez. Kérdéseinkkel már 2019-ben kerestük a beruházó SFTFN-t, de választ akkor se és azóta se kaptunk.
A projekt Facebook-oldalán 2021. szeptember 16-án közzétett videón látható, hogy milyen munkálatok történtek eddig a világörökségi területen, és hogy néz ki most a környezetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségű fertőrákosi part.
A Momentum soproni szervezete nemrégiben online konzultációt indított a beruházásról: a kérdőív kitöltése nagyjából 5 percet vesz igénybe, a válaszokat október 7-ig várják.
Címlapkép: Az idén lebontott cölöpházak 2019 augusztusában (fotó: Pápai Gergely/Átlátszó)
|
Ellenzéki politikusokat nem engednek be a Fertő tavi beruházás területére
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/23/ellenzeki-politikusokat-nem-engednek-be-a-ferto-tavi-beruhazas-teruletere/
|
2021-09-23 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
„A Pest megyei Kormányhivatalnak megküldött levelében foglaltakra válaszul tájékoztatom, hogy építésügyi hatáskörben a Göd 056. hrsz.-ú ingatlanon álló akkumulátorgyártó üzem főépületében hatósági engedély nélkül használatba vett B és C zóna használata és a G és K zóna használata megtiltásra került. A telephelyen a B és C zóna használata ügyében eddig két ízben került sor az építésfelügyeleti hatóság által bírság kiszabására a jogszabály által előírt legmagasabb összegben. A továbbiakban, amennyiben a felsorolt üzemrészek jogtalanul működnek, a kötelezésben foglaltak végrehajtását lehet elrendelni.”
A fenti tájékoztatás arra a beadványra érkezett válaszul, amelyet a Göd-ÉRT Egyesület a használatbavételi engedélyek nélkül működő, folyamatos zajszennyezést produkáló Samsung-gyár ügyében küldött dr. Tarnai Richárd kormánybiztosnak. A civil egyesület nemcsak a Kormányhivatalhoz fordult, de petíciót is indított annak érdekében, hogy a gyárat zárják be addig, amíg a multicég működése nem felel meg a hazai jogszabályoknak, és amíg az üzem biztonságos működése nem garantálható.
Újabb 1 millió forint bírság
Korábban megírtuk, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya 2021 februárjában megtiltotta a Samsung-gyár B és C zónájának használatát. Majd miután ennek a multicég nem tett eleget, az engedély nélküli működés miatt májusban egymillió forintos bírságot szabott ki rá.
Egymilliós büntetés és eltiltás a Samsungnak: engedély nélkül folyt a gyártás két üzemrészben | atlatszo.hu
Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt.
A Kormányhivatal augusztus 31-én kelt tájékoztatása szerint viszont a hatósági felszólítást a Samsung SDI továbbra sem hajtotta végre: folytatta a gyártást a működéstől eltiltott üzemegységeiben. Emiatt újra a „legmagasabb összegű” bírsággal – a vonatkozó törvény szerint ez egymillió forint – sújtották a céget. Emellett a hatóság további két üzemegység használatát is megtiltotta a Samsung számára, jogtalan működés esetén kilátásba helyezve „a kötelezésben foglaltak végrehajtását”. Hogy ez a gyár bezáratását jelenti-e, az nem derül ki a levélből.
Hiányoztak a tűzvédelmi berendezések?
A működést megtiltó végzésekben nem szerepel, hogy miért nem adtak ki eddig használatbavételi engedélyt a gyár több egységére. Viszont a katasztrófavédelmi hatóság épp ezeknek a gyáregységeknek a tűzvédelmi berendezéseit engedélyezte szeptember 2-án és szeptember 6-án , majd szeptember 20-án két további, majd szeptember 22-én egy újabb engedélyt adott ki. Eddig viszont csak a gyár B zónája kapott szeptember 15-én működési engedélyt.
Feltételezhető, hogy a működéstől való eltiltásra – aminek a Samsung január óta nem tett eleget – a biztonságos működéshez szükséges tűzvédelmi berendezések hiánya miatt került sor.
Az üggyel kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatósághoz fordultunk, az alábbiakat kérdezve tőlük:
A Katasztrófavédelmi Igazgatóság azonban csupán azt válaszolta, hogy „a megkeresésében megjelölt épületek, zónák, illetve üzemegységek a hatósági eljáráshoz benyújtott dokumentációkkal összevetve nem azonosíthatóak egyértelműen”, s hogy az engedélyezett tűzvédelmi berendezések „megfeleltek a vonatkozó gyártói és jogszabályi követelményeknek”.
A cégtől is próbáltunk konkrétumokat megtudni, azonban cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre.
Tűz, elektrolit-szivárgás
A nyilvánosság tájékoztatására annál is inkább szükség lenne, mert számos olyan esemény történt az utóbbi időben a gödi gyárban, ami aggodalommal töltötte el a helyieket. Májusban újabb tűz ütött ki az üzemben – korábban már többször történt tűzeset a gyárban –, amiről a gödi polgármester adott tájékoztatást. A tűz okáról azonban semmilyen hivatalos közleményt nem jelentetett meg a katasztrófavédelmi hatóság, holott tűzvizsgálatot is elrendelt az ügyben.
Próbáltuk a vizsgálat eredményét összegző jelentést közadatként kikérni a hatóságtól. Szerettük volna tudni, hogy mi volt a tűz oka, mikor ért ki a váci tűzoltóság, mekkora erőkkel és mikor oltották el a tüzet. A katasztrófavédelmi hatóság azonban visszautasította a jelentés nyilvánosságra hozatalát arra hivatkozva, hogy azt csak az ügyfelek ismerhetik meg.
A gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta azonban sem a gödi önkormányzat, sem a lakosok nem számítanak ügyfélnek a Samsunggal kapcsolatos eljárásokban és hatósági vizsgálatokban.
Ugyanígy nem adtak ki részletes tájékoztatást arról az elektrolit-szivárgásról sem, amiről szintén a gödi polgármester tett közzé rövid hírt. Balogh Csaba polgármester hallomásból értesült az esetről és megkereste a Samsung illetékeseit. Tőlük azt a tájékoztatást kapta, hogy egy új tartályt próbáltak beüzemelni, ami nem zárt rendesen, s ez okozta a Samsung szerint „környezetszennyezést nem okozó” elektrolit-szivárgást.
A gödi önkormányzat szeptember 13-án tartott éves közmeghallgatásán azonban többen is felháborodásuknak adtak hangot, hogy semmiféle vizsgálat nem zajlott le az ügyben, s hogy a lakosok nem kapnak részletes tájékoztatást balesetek esetén. Az aggodalmakat az is tetézi, hogy a gyár 200 tonnás elektrolittárolóját a göd-újtelepi lakóházaktól csupán 50-100 méterre telepítették, és az új gyár 760 tonnás elektrolittárolója is csupán 800 méteres távolságban lesz a házaktól.
Még egy gigagyár és újabb ipari park
A Samsung kedvéért létrehozott ipari övezet fejlesztésébe mindezek ellenére ömlenek a közpénz-milliárdok.
A különleges gazdasági övezet létrehozásakor még „csak” 42 milliárd forintot irányzott elő a kormányzat a Samsung-beruházás infrastruktúra-fejlesztéseire. Az erről szóló rendeletet azóta többször módosították, s az összeget közel 30 milliárddal megtoldották.
A most épülő, a meglévőnél kétszer nagyobb Samsung-gyár vízigényének kielégítését és a megnövekvő szennyvízmennyiség elvezetését az eredeti 11,2 milliárd helyett 32,2 milliárdból fogja megvalósítani a Mészáros és Mészáros Kft. – írtuk meg már márciusban.
Újabb tízmilliárdok Mészáros Lőrinc cégeinek a gödi és a komáromi iparterületek közműfejlesztéseire
Egy minap közzétett rendeletmódosítás szerint az eredeti tervek nél jóval többe fog kerülni a gödi és a komáromi iparterületek víziközmű-építése. Az…
Azóta az iparterület villamosenergia-fejlesztésére szánt 22 milliárd is „felment” több mint 30 milliárd forintra; a földgázvezetékek kiépítése egyelőre nem változott, 415 millió forintba fog kerülni. Az útépítésre szánt 7,1 milliárdból az M2-es úton egy új félcsomópont és egy lehajtó épül a Samsung-gyár déli kapujához, valamint a Samsung 120 hektáros iparterülete körül is megépül egy 3 és fél kilométeres, többsávos útszakasz.
Az infrastruktúra-fejlesztéseket nemcsak a Samsung második gyárának megépítésével indokolta legutóbb Szijjártó Péter, hanem a Göd városába betelepülni kívánó további ipari vállalkozások igényével is. A kormány már ki is jelölt egy újabb 40 hektáros iparterületet a gödi különleges gazdasági övezetben, ami az M2-es autópálya túloldalán, a várostól távolabb fog létesülni.
Arra azonban egyetlen kormányzati szerv sem tudott, vagy nem kívánt válaszolni, hogy milyen további ipari beruházásokat telepítenek Gödre. Közadatigénylésünkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Miniszterelnökség is azt a választ küldte, hogy ők nem adatkezelők az új gödi ipari park ügyében. A Belügyminisztériumtól kapott támogatói okiratból is csak az derül ki, hogy a megyei önkormányzat 1,7 milliárdból fogja a „beruházási célterületet” ipari park céljára alkalmassá tenni.
Vagyis ahogy a Samsung-beruházásról nem kérdezték meg a gödieket, úgy a város további iparosításának terveibe sem vonják be az ott élőket. Ebbe a városvezetésnek sincs beleszólása, miközben az iparosítás miatt környezeti károk kompenzálását és a védelmi rendszer működtetését a gödi önkormányzattól várja a helyi lakosság.
Bodnár Zsuzsa (A szerző a Göd-ÉRT Egyesület elnöke.)
Címlapkép: Épül az újabb gigagyár (forrás: Átlátszó/a szerző felvétele)
|
Samsung-gyár: a tiltás és büntetés ellenére, engedélyek nélkül folyt a gyártás
|
Másodszor is büntetést szabott ki a hatóság a gödi Samsung-gyárra, mert egyes üzemrészei a tiltás ellenére továbbra is használatbavételi engedély nélkül működtek. Az eltiltás oka azoknak a tűzvédelmi berendezéseknek a hiánya is lehetett, amelyekre csak szeptemberben adott ki engedélyt a katasztrófavédelem. A kormány eközben közel 30 milliárddal emelte meg a gödi különleges gazdasági övezet infrastruktúra-fejlesztéseinek az összegét. Az indok a Samsung második gyárának építése, és egy újabb ipari park létrehozása Gödön.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/09/24/samsung-gyar-a-tiltas-es-buntetes-ellenere-engedelyek-nelkul-folyt-a-gyartas/
|
2021-09-24 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.