text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
– vélekedett, hozzátéve: maga a rendszer is úgy indult, hogy azt két ország, Magyarország és Lengyelország ellenezték. Az Európai Bizottságnak a szerződések értelmében nem volt felhatalmazása a jelentések elkészítésére. Az igazságügyi miniszter ismét kifogásolta, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét vagy az antiszemitizmus elleni küzdelmet nem foglalják a vizsgálandó témák közé. Kiemelte azt is, hogy a médiapluralizmus kérdése, a médiapiac vizsgálata pedig sokkal inkább piacgazdasági kérdés, amire nem feltétlenül a jogászok válasza az adott. – Az Európai Bizottság által megkérdezett NGO-k véleményének figyelembevételekor szintén hiányzik a tudományos alap – sorolta a miniszter a magyar kifogásokat.
Továbbra is önkényes a jogállamisági jelentéscsomag témaválasztása, vélekedett a miniszter Forrás: IM
|
Varga Judit: Hazánkban a titkosszolgálati tevékenység elválik a politikától
|
Magyarországon, mint minden rendezett alkotmányos jogállamban a titkosszolgálati tevékenység el van választva a politikától. A titkosszolgálati döntések szakmai alapon történnek, nem politikai döntések alapján – mondta az igazságügyi miniszter hétfőn Brüsszelben az izraeli kémszoftver ügyéről szólva.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/varga-judit-hazankban-a-titkosszolgalati-tevekenyseg-elvalik-a-politikatol-10098674/
|
2021-07-19 17:06:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A nemzetközi, tizenhét újság részvételével zajló oknyomozó projekt állítása szerint Magyarországon 2018-ban kezdték el használni az NSO nevű izraeli cég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.
Ezt a kiberfegyvert az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak. Ennek elvi akadálya aligha lehetett. A nemzetközi projekt magyar résztvevője, a Direkt 36 is utal arra, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. 2017. júliusban a rendszerváltás óta először látogatott Magyarországra izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu.
Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.
Egy találkozó, ami után beindult a Pegasus
2018. február 13-án Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Netanjahu.
Hivatalosan a V4-ek miniszterelnökeinek tervezett izraeli látogatása volt a téma, ami aligha igényelte volna, hogy az izraeli kormányfő személyesen tárgyaljon a főtanácsadóval. (A V4-es izraeli csúcs egyébként többszöri halasztás után sem jött össze egy lengyel-izraeli vita miatt, de Orbán többször járt Jeruzsálemben.)
Czukor külön megbeszélést folytatott Meir Ben-Sabbattal, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadójával is. Hivatalosan a terrorellenes együttműködés, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése és egyéb kétoldalú témák voltak napirenden.
A nemzetközi tényfeltáró cikk nem állítja, hogy Czukor tárgyalta volna le a kémszoftver megszerzését, de azt igen, hogy az újságírócsapat birtokában lévő adatok szerint 2018 elején, Czukor februári izraeli látogatása után kezdtek tömegesen célba venni magyarországi telefonszámokat a Pegasusszal.
A Direkt 36-nak egy volt magyar titkosszolgálati tiszt is azt mondta, hogy tudomása szerint 2018 elejétől kezdték el használni a magyar szervek a Pegasust. Szerinte a kormányt régóta zavarta, hogy a hagyományos lehallgatási módszerekkel nem férnek hozzá olyan kommunikációhoz, ami titkosított applikációkon (mint amilyen például a Signal vagy a WhatsApp) keresztül zajlik, ezért kaptak a lehetőségen, hogy használhassák az NSO termékét.
2018. júniusban aztán Orbán viszonozta a kiemelt figyelmet, és fogadta Netanhaju főtanácsadóját. Meir Ben-Sabat a visegrádi országok és Izrael biztonságpolitikával foglalkozó főtanácsadóinak értekezletére érkezett Magyarországra. A megbeszélésen ott volt Czukor is, aki pár hónap múlva a polgári titkosszolgálatok vezetője lett.
A megbeszélésén hivatalosan Európa és a Közel-Kelet biztonsági kihívásairól volt szó, és egyeztettek Orbán Viktor júliusban esedékes hivatalos izraeli útjáról is.
De kicsoda Czukor József?
1958-ban született, apja határőrezredes volt. A jogvégzett Czukor a kommunista rendszerben kezdett bele a hírszerzésbe, a Privátbankár 2015-ben megjelent jegyzete szerint 1982-ben, még a hidegháború csúcsán került belügyi állományba. 1986-ban a bécsi magyar nagykövetségen lett kém. 1988-ban került át Németországba. A még a régi Indexen megjelent portréja szerint elképesztő mennyiségben ontotta magából a jelentéseket, bárhova utazott Németországon belül, onnan jelentett, nagyon aktív, szorgalmas volt. Hogy mennyire hasznos, arról már megoszlanak a vélemények.
1993-ban a hírszerzéshez tért vissza Magyarországra, de 4 évvel később ismét Németországban dolgozott: Balázs Péter későbbi külügyminiszter első beosztottja volt. Itt kezdett jó kapcsolatokat kiépíteni fideszes vezetőkkel, elsősorban Kövér Lászlóval. Annyira jó volt a viszonyuk, hogy az Index cikke szerint amikor a Medgyessy-kormány 2002-ben az Információs Hivatal élére javasolta Czukort, a parlament nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása után Kövér mint a bizottság ellenzéki elnöke odalépett hozzá, és közölte vele:
„Jóska, ugye tudod, hogy ha mi kerültünk volna kormányra, akkor is te irányítanád mostantól a hírszerzést?”
Két év után távoznia kellett az IH-tól. Állítólag a politikai vezetők és a társszervek irányítói nem igazán viselték el okoskodó stílusát. Az MSZP-nél pedig úgy érezték, hogy túlságosan lojális a Fideszhez.
Szlovéniában lett nagykövet, ahol apró gesztusokkal építette a kapcsolatait mindkét politikai oldal felé. 2009-ben aztán visszatért a külügybe, szakállamtitkárként az európai uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért felelt.
Nem került süllyesztőbe a fideszes első kétharmaddal sem, sőt. Elég nagy meglepetésre berlini nagykövet lett, ahol aztán keményen beleállt, védte az Orbán-kormány vitatott intézkedéseit. Annyira elégedettek voltak vele, hogy 2015-ben Orbán biztonsági és külpolitikai főtanácsadónak nevezte ki. Ebben a pozíciójában tárgyalt 2018 februárjában Benjamin Netanjahuval Izraelben.
Orbán elégedett lehetett a főtanácsadója tevékenységével. Legalábbis Czukornak aztán sikerült az a bravúr, hogy a Fidesz is kinevezte kémfőnöknek 2018 őszén. Czukor a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjainak támogató szavazatával került újra az időközben Szijjártó Péter irányítása alá kerülő Információs Hivatal élére. A jobbikos Mirkóczki Ádám és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodott, Szél Bernadett nemmel szavazott a kinevezésére.
Czukor két év után, tavaly ősszel távozott a hivatal éléről. Ő maga állítólag azzal indokolta a távozását, hogy a hivatal rendbetételére kapott megbízást, és ezt a feladatot befejezte
Az egykori kémfőnök Svájcban lett nagykövet. Ide küldtünk neki kérdéseket, amikben arról érdeklődtünk, hogy a 2018. februári tárgyalásain szóba került-e, hogy Magyarország szeretné használni a Pegasus kémprogramot, ha igen, mi lett a tárgyalás eredménye, és miért fogadták őt ilyen magas szintén annak idején.
A Külügyminisztérium válaszolt. Azt írják, hogy Czukor 2018. február 13-án a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe, tehát sem feladata, sem pedig mandátuma nem lehetett arra, hogy bármilyen, a szolgálatok működésével kapcsolatos kérdésben tárgyalásokat folytasson.
A Czukor-féle egyeztetés célja a külügy szerint Orbán Viktor hivatalos izraeli látogatásának előkészítése volt, amelyre a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából került sor 2018. július 18-án.
Külügyi források azzal magyarázták még, hogy ilyen magas szinten fogadták Czukort, hogy Netanjahu ebben az időben a külügyminiszteri feladatokat is ellátta.
Szijjártó Péter a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása „a vélelmezett adatgyűjtési ügyről”. Megkérdezte az általa felügyelt Információs Hivatal vezetőjét – aki ugye már nem Czukor tavaly óta, hanem Bunford Zsolt – , és azt a választ kapta, hogy nem használják a szóban forgó eszközt. A kormánynak pedig nincs tudomása ilyen szintű adatgyűjtésről.
Varga Judit ugyanakkor Brüsszelben a Népszava kérdésére nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon. Azt mondta, „egyértelmű, hogy az alkotmányosság megdöntésére irányuló cselekedetek, illetve a külföldi hírszerzés gyanús eseteinek a feltárása esetén szükség van a fellépésre”. Illetve: “egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.
Az ellenzék megpróbálta összehívni a Pegasus-ügy miatt a nemzetbiztonsági bizottságot, de a Fidesz megakadályozta ebben. Az ellenzéki képviselők előzetesen azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”. Jelezték azt is, hogy
|
Véletlen egybeesés, vagy Orbán kedvenc kémje tárgyalt az izraeli kémszoftver megszerzéséről?
|
Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/20/veletlen-egybeeses-vagy-orban-kedvenc-kemje-targyalt-az-izraeli-kemszoftver-megszerzeserol
|
2021-07-20 06:00:00
| true | null | null |
444
|
Hadházy Ákos hosszú ideje kitartóan szeretné megismerni annak a 17 milliárd forintba kerülő szűrőprogramnak a részleteit, amelyet a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ futtat. Ez az a projekt, aminek kapcsán a tisztifőorvos egyszer egy válaszlevélben óvatlanul a címzettek között hagyta a független országgyűlési képviselőt. Ekkor tudhatta meg a nagyközönség, hogy hogyan zajlik az ötletelés a válaszadásokról a tisztiorvos hivatalában. Müller akkor így fogalmazott a kollégáinak:
„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”
A határidők kitolását szorgalmasan gyakorolják azóta is az NNK munkatársai, de egy-két részletet már megismert Hadházy. Ilyenek például a szűrőprogramhoz kapcsolódó rendezvényszervezés és catering szerződései. Ezekre összesen 20 millió forintot fordítottak, és többek között kiderül belőlük, hogy
egy sajtó háttérbeszélgetésen Müllerék 72 ezer forintot számolnak el fejenként egy kávéért, egy teáért, 5 dkg aprósüteményért, 4 deci vízért és 2 dl gyümölcsléért.A képviselő is kiemeli, hogy az összeg úgy jön ki, hogy a tíz fős háttérbeszélgetésre 400 ezer forintot számoltak el a rendezvényszervezés munkadíjaként és 170 ezer forintot a terembérletre. Így a kávé+víz+ropi már csak 1800 ft/fő, de Hadházy szerint így is hűtlen kezelésről van szó.
|
Több mint hetvenezer forintot számolt el néhány pogácsára és egy-két pohár italra Müller Cecília hivatala
|
A határidők kitolását szorgalmasan gyakorolják azóta is az NNK munkatársai, de egy-két részletet már megismert Hadházy. Ilyenek például a szűrőprogramhoz kapcsolódó rendezvényszervezés és catering szerződések. Erre összesen 20 millió forintot fordítottak és többek között kiderül belőlük, hogy egy sajtó háttérbeszélgetésen Müllerék 72 ezer forintot számolnak el fejenként egy kávéért, egy teáért, 5 dkg aprósüteményért, 4 deci vízért és 2 dl gyümölcsléért.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/20/tobb-mint-hetvenezer-forintot-szamolt-el-nehany-pogacsara-es-egy-ket-pohar-italra-muller-cecilia-hivatala
|
2021-07-20 11:04:00
| true | null | null |
444
|
2021 július 20., 14:21
"Feljelentését a főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldte meg elbírálásra," közölte a Fővárosi Főügyészség az ország legnagyobb feljelentőjével. Tényi István a lehallgatási botrány miatt hétfőn tett bejelentést információs rendszer vagy adat megsértésének bűntette miatt.
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda előtt a megfigyelési ügy
|
"Feljelentését a főügyészség a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának küldte meg elbírálásra," közölte a Fővárosi Főügyészség az ország legnagyobb feljelentőjével.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/07/20/a-nemzeti-nyomozo-iroda-elott-a-megfigyelesi-ugy
|
2021-07-20 16:21:00
| true | null | null |
444
|
Kovács Zoltán államtitkár az abouthungary.hu-n közölt írást arról, hogy szerinte a Pegasus-ügyként ismertté váló lehallgatási botrány állításai nincsenek alátámasztva, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”, és három szempontot javasolt, amit érdemes figyelembe venni az üggyel kapcsolatban.
Elsőként Pintér Sándor belügyminiszter Szél Bernadettnek adott válaszát hozza fel, gyakorlatilag szó szerint, ami szerint a 2010-es kormányváltás óta nem voltak illegális megfigyelések Magyarországon, amit lefolytatott ellenőrzések eredményei is alátámasztanak. Illetve hogy Magyarország demokratikus jogállam, és „minden személy esetében minden időben a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt és jár el”.
Második szempontnak Varga Judit igazságügyi miniszter hétfői, a Népszava brüsszeli tudósítójának adott nyilatkozatát említi, vagyis, hogy „az államoknak rendelkezniük kell a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy a napjainkban őket fenyegető számos veszély ellen fel tudjanak lépni”. Azt írja, az országokat meg kell védeni „a külföldi titkosszolgálatok és ügynökeik megkérdőjelezhető törekvéseivel vagy az alkotmányos rend aláásására irányuló akciókkal szemben”.
Aki ezt nem látja, az az államtitkár szerint szimplán naiv.
Utolsó pontként pedig ismét felhozza, hogy az állítások megalapozatlanok, illetve hogy a sajtónak keményebb kérdéseket kellene feltennie az üggyel kapcsolatban. Szerinte ezt azért nem teszik meg az újságok, mert
„a vádak Magyarországot és Orbán Viktor kormányát érik, így a csordaszellemű média csak úgy, kérdés nélkül bekajálja őket”.
A Guardian újságírója, Shaun Walker a Twitteren reagált Kovács írására, és több ponton kétségbe vonja azt. Többek közt felhozza, hogy nehezen lehet csak Orbán-ellenes összeesküvésről beszélni, miután több országból számos személy érintett az ügyben.
Leszögezi, hogy a Guardian, bár nagyon keményen dolgozott a nyomozáson, nem vezette azt, illetve hogy nem „baloldali hírportálok egy csoportjáról” van szó, hanem a legnevesebb újságok együttműködéséről és oknyomozó újságíróiról.
A bizonyítékok hiányára azt reagálja:
„Ön azt mondja, hogy nincs bizonyíték, de mi az Amnesty International által készített és a Citizen Lab által felülvizsgált szakértői elemzést nyújtunk be. Gondolom, az olvasók eldönthetik, hogy ezt vagy a homályos hivatalos tagadásokat tartják-e megbízhatóbbnak.”
Felhozza, hogy továbbra sem tagadja senki, hogy a megfigyelések megtörténtek, és „a megfigyelés jogi alapjai nagyon lazák Magyarországon (ahogy azt korábban nemzetközi szervek is kritizálták)”.
Azt írja, ha Kovács arra céloz, hogy a megfigyelt személyek, köztük a Direkt36 újságírója, Panyi Szabolcs valóban nemzetbiztonsági fenyegetést jelentenek,
„akkor alapvető fontosságúnak tűnik, hogy nyilvánosságra hozzák a bizonyítékokat az elismert újságírókkal kapcsolatban”.
Zárógondolatként hozzáteszi, ha ezek a bizonyítékok túl érzékenyek lehetnek a nyilvánosság számára, akkor a parlament nemzetbiztonsági bizottsági ülésén kellene megvitatni azokat,
|
Pegasus-botrány: három pontban reagált Kovács Zoltán, de semmit nem cáfolt
|
Kovács Zoltán államtitkár az abouthungary.hu-n közölt írást arról, hogy szerinte a Pegasus-ügyként ismertté váló lehallgatási botrány állításai nincsenek alátámasztva, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”, és három szempontot javasolt, amit érdemes figyelembe venni az üggyel kapcsolatban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/20/kovacs-zoltan-nincsenek-alatamasztva-a-pegasus-botrany-allitasai
|
2021-07-20 09:08:00
| true | null | null |
Telex
|
„A megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják”
– válaszolta a Legfőbb Ügyészség a Telex megkeresésére. Arról érdeklődtünk, érkezett-e az ügyészséghez feljelentés a hétvégén kirobbant nemzetközi megfigyelési botrány, a Pegasus-ügy magyar szála miatt, valamint indítottak-e hivatalból nyomozást az ügyben, és ha igen, akkor milyen jogsértések gyanúja alapján.
A francia sajtó kedden arról írt, a párizsi ügyészség már vizsgálatot indított francia újságírók megfigyelésének ügyében, amit a marokkói vezetés megbízására hajthattak végre az izraeli Pegasus-szoftverre. A francia ügyészség tíz feltételezett jogsértés alapján indított nyomozást, mint a magánélethez való jog megsértése, jogtalan behatolás informatikai rendszerbe, üzenetváltás megszerzése.
A lehallgatási ügy miatt már több beadvány is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, de az adatvédelmi biztos épp szabadságon van, így egy esetleges vizsgálatról csak augusztusban lesz döntés.
|
A magyar ügyészség egyelőre vizsgálja a Pegasus-botrány feljelentését
|
„A megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják”
– válaszolta a Legfőbb Ügyészség a Telex megkeresésére. Arról érdeklődtünk, érkezett-e az ügyészséghez feljelentés a hétvégén kirobbant nemzetközi megfigyelési botrány, a Pegasus-ügy magyar szála miatt, valamint indítottak-e hivatalból nyomozást az ügyben, és ha igen, akkor milyen jogsértések gyanúja alapján.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/20/a-legfobb-ugyeszseg-egyelore-vizsgalja-a-pegasus-botrany-feljelenteset
|
2021-07-20 09:12:00
| true | null | null |
Telex
|
Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban. A szervezet közleménye szerint:
„A pontos tényállás ismerete elengedhetetlen az ügyvédi megszólaláshoz. A tegnapelőtt kirobbant titkos megfigyelési ügy háttere és történései messze vannak a kétséget kizáróan bizonyított tényektől. Elhamarkodott véleményt ezért nem szabad alkotni. Ami miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarának mégis meg kell szólalnia: három – néven nevezett – budapesti ügyvédet az erről szóló cikkek szerint állítólag megfigyeltek. Közülük az egyik dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki erre tekintettel e minőségében nem tud elfogulatlanul megnyilvánulni. A pontos és bizonyított részletek ismerete nélkül így a Kamara elvi éllel kizárólag azt hangsúlyozza, hogy elítél minden olyan bizonyított magatartást, amikor bárkit, de különösen ügyvédeket a hivatásuk gyakorlásával összefüggésben törvénytelenül alkalmazott eszközökkel és/vagy eljárásrendben megfigyelnek.”
|
A Budapesti Ügyvédi Kamara is elítéli a törvénytelen megfigyeléseket
|
Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban. A szervezet közleménye szerint:
„A pontos tényállás ismerete elengedhetetlen az ügyvédi megszólaláshoz. A tegnapelőtt kirobbant titkos megfigyelési ügy háttere és történései messze vannak a kétséget kizáróan bizonyított tényektől. Elhamarkodott véleményt ezért nem szabad alkotni. Ami miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarának mégis meg kell szólalnia: három – néven nevezett – budapesti ügyvédet az erről szóló cikkek szerint állítólag megfigyeltek.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/20/pegasus-budapesti-ugyvedi-kamara-allasfoglalas
|
2021-07-20 09:15:00
| true | null | null |
Telex
|
Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. „Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”.
A Bizottság jelentése négy területet emelt ki: Magyarország esetében aggasztónak tartja, hogy a magyar kormány „közvetett politikai befolyást” gyakorolhat a médiára az állami reklámokkal; szerintük a közigazgatás legmagasabb szintjeit „klientelizmus, kivételezés és nepotizmus” kockázata jellemzi, veszélyben van a testület szerint a bírói függetlenség; és a civil szervezeteket is politikai nyomás alá helyezi a kormány az új civiltörvénnyel.
Négy területre koncentráltak
Igazságszolgáltatás: A jelentés szerint bár a magyar jogrendszer jól teljesít az eljárások lefolytatásában, magas szinten digitalizált, és folyamatosan emelkedik a bírák és ügyészek fizetése, egyre aggasztóbb a bírói függetlenség helyzete. Erre példa a Kúria elnökének helyzete is: Varga Zs. Andrást ugyanis az Országos Bírói Tanács (OBT) negatív véleménye ellenére választották meg. Ráadásul hiába kérte a Bizottság, hogy erősítsék meg a független OBT hatásköreit az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben, ez ügyben sem lépett előre a kormány.
Korrupció: Nem halad úgy a korrupcióellenes stratégia, ahogyan azt a Bizottság várná. Kockázatosnak tartják a pártfinanszírozási rendszert, valamint a közigazgatás legmagasabb szintjein megjelenő „klientúra kiépítését, kivételezéseket és nepotizmust”, ezek tekintetében sem történtek lépések. Hiába nagy szerintük a gazdasági és a politikai élet összefonódásának kockázata, ennek felderítésére nem elegendők a független ellenőrzési mechanizmusok.
„Bár a korrupciós ügyekben magas a vádemelési arány, és 2020 óta néhány új, magas szinten elkövetett korrupciós ügyben is eljárás indult, a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő ügyek kivizsgálása továbbra is korlátozott”
– írja a jogállamisági jelentés.
Média: A Bizottság veszélyben érzi a magyarországi médiapluralizmust, aminek a helyzete tovább romlott, és kételkedik abban, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) függetlenül és hatékonyan járna el szabályozó szervként. Erre példaként említik a Klubrádió analóg frekvenciájának lekapcsolását, és azt, hogy miközben a koronavírus-járvány okozta reklámbevétel-kiesések ellensúlyozására nem hoztak létre médiatámogatási programokat,
„a jelentős mennyiségű állami reklám továbbra is lehetővé tette a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára”.
A járványügyi intézkedések miatt korlátozott az információhoz való szabad hozzáférés, és a „független médiumokat és újságírókat továbbra is akadályoztatják és megfélemlítik”.
Jogállamiság: „Ami a fékek és ellensúlyok rendszerét illeti, továbbra is aggasztó a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége” – írja a bizottsági jelentés. Szerintük megkérdőjelezhető az alapvető jogok biztosának függetlensége. A 2023 júliusában életbelépő alkotmánymódosítás (ami újradefiniálta a különleges jogrend fogalmát) pedig a jelentés szerint korlátozza a kormány hatáskörét. Bár a Bizottság kötelezettségszegési eljárása nyomán az Országgyűlés visszavonta a régi civiltörvényt, az új szabályozás – ami több szervezet szerint is egy újabb lehetséges eszköz lehet „a civilek lejáratására és megbélyegzésére” – továbbra is politikai nyomás alatt tartja a kormánykritikus szervezeteket. Emellett a Bizottság aggasztónak tartja a jelentős állami finanszírozásban részesülő magánalapítványok létrejöttét, amelyeket a legtöbb esetben az Orbán-kormány tagjai vagy bizalmasai irányítanak.
A Bizottság már a tavalyi jelentésben is bírálta a sajtószabadság magyarországi helyzetét. Akkor arra jutottak, hogy a kormány által a kormánypárti kiadványoknak adott nagy mennyiségű állami hirdetés lehetőséget ad arra, hogy politikai befolyást gyakoroljanak a médiára, és kritizálták a KESMA létrehozását is. Ezenkívül úgy találták, hogy Magyarországon komoly aggodalomra ad okot az igazságszolgáltatási reform hiánya, valamint, hogy következetesen nincs határozott fellépés a magas beosztású tisztviselők, illetve közvetlen környezetük korrupciós ügyeiben.
A Bizottság a kedden kiadott jelentésről szóló közleményében azt is írta, hogy az évente elkészített dokumentum a nemzeti hatóságokkal és az érdekeltekkel folytatott szoros párbeszéd eredménye, mindegyik tagállamot tárgyilagosan, ugyanazokat a kérdéseket feltéve vizsgálja. A tagállamok írásbeli észrevételekkel járultak hozzá a jelentés elkészítéséhez, és virtuális országlátogatások keretében fogadták a Bizottságot. Ennek keretében az az igazságügyi és a bűnüldöző hatóságokkal, valamint újságíró-szövetségekkel és civil szervezetekkel is beszéltek. A Bizottság felkéri az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy a jelentés alapján folytassanak általános és országspecifikus vitákat, a tagállamokat pedig arra, hogy ténylegesen foglalkozzanak a jelentésben feltárt kérdésekkel.
Varga Judit és a Fidesz zsarolásról
A magyar kormány részéről elsőként Varga Judit igazságügyi miniszter reagált a jogállamisági jelentésre egy Facebook-bejegyzésben.
„Újabban a gyermekvédelem miatt zsarolja Magyarországot a Bizottság! Nem lepődtünk meg: az Európai Bizottság legújabb jelentésének célkeresztjében a magyar gyermekvédelmi törvény áll. Magyarország most éppen amiatt nem jogállam szerintük, mert a legmagasabb szinten védjük a gyermekek és a szülők jogait. Az a bajuk, hogy nem engedünk LMBTQ-aktivistákat és semmilyen szexuális propagandát a magyar iskolákba és az óvodákba”
– írta a miniszter.
Csakhogy a jogállamisági jelentésben egyáltalán nem említik a júniusban elfogadott pedofiltörvényt.
Varga ezenkívül kijelentette, hogy a magyar kormány igenis biztosítja és védi a legalapvetőbb jogokat nemcsak az Alaptörvény, hanem az EU Alapjogi Chartája szerint is. „A ma kiadott jogállamisági dokumentum is ugyan annak hadjáratnak a része, amelyben a jogállamiság nem elv, hanem egy zsarolóeszköz.”
A Fidesz is kiadott egy közleményt a témában, eszerint „Brüsszel ránk akarja erőltetni saját politikai, ideológiai elvárásait, ezért támadja hazánkat”. A párt azt írja, „az Európai Bizottság jelentése nem más, mint egy jogi köntösbe bújtatott nyílt politikai zsarolás Magyarországgal szemben (…) A dokumentum, a tavalyihoz hasonlóan, tele van abszurd és valótlan állításokkal, amiket a Soros-szervezetek diktáltak le Brüsszelnek, mert Magyarország nem enged az európai liberális véleményhegemóniának” – fogalmaztak.
A jelentés a jogállamisági vita alapját jelentheti majd
Noha nincs közvetlen összefüggés a keddi jelentés és az uniós költségvetésben szereplő új jogállamisági feltételrendszer között, de a Politico szerint a mostani részletes dokumentum is alapját képezheti majd a lépéseknek, ha az Európai Bizottság esetleg úgy dönt, hogy megindítja országokkal szemben ezt a mechanizmust.
Bár többen azzal érveltek, hogy a jelentés nem fogja tudni megállítani a magyar és a lengyel demokrácia egyre aggasztóbb leépülését, Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos szerint a dokumentum nagyon is fontos.
Reynders az idei jelentés megjelenése előtt a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy a vizsgálat például felhívja a figyelmet, és európai szintű vitát nyit arról, hogy mi történik az egyes országokban, ezzel pedig az Európai Tanács számára is fontos lehet. Kitért arra is, hogy számos EU-s ország reformokkal is élt a Bizottság tavalyi kritikáit követően.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szintén arról beszélt, hogy a tavalyi jelentés hatására először folytattak innovatív vitákat az egyes tagállamok igazságügyi reformjairól a Tanácsban. Az alelnök külön kitért a média helyzetére is. Szerinte fontos, hogy „az újságírók félelem nélkül végezhessék munkájukat, és kérdéseket tehessenek fel... Az újságíró elleni támadás a sajtószabadság és a demokrácia elleni támadás” – fogalmazott Jourová.
A Bizottság alelnöke kijelentette, hogy mostantól uniós szinten is fel fognak lépni a sajtószabadságért. „Az idei jogállamisági jelentés megállapításai is megerősítik munkánkat, mivel az újságírók biztonságára koncentráló, valamennyi tagállamnak szóló ajánlást készítünk elő” – jelentette ki. Az ajánlás az újságírók és jogvédők elleni visszaélésszerű peres eljárások elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket fog tartalmazni.
Jourová utalt a Pegasus-botrányra is, azt mondta, hogy a hírek szerint újságírókat figyelhettek meg az EU területén. „Ez elfogadhatatlan” – mondta.
Megy a huzavona a jogállamisági feltételrendszer miatt az EP és a Bizottság között
Az uniós költségvetésben szereplő, tavaly decemberben elfogadott jogállamisági feltételrendszer nemcsak a magyar kormány és az EU között váltott ki vitákat, hanem az unión belül is. Az Európai Parlament többször is bírálta az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottságot.
Magyarország és Lengyelország még márciusban támadta meg az Európai Bíróság előtt a jogállamisági rendeletet, szerintük ugyanis az uniós jogszabály „súlyosan sérti a jogbiztonságot”. Emiatt a Bizottság egyelőre nem büntet a jogállamisági elvek megsértése miatt – bár állításuk szerint már január 1. óta figyelik a jogállami elvek betartását.
Az EP kérésére az uniós bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja, hogy összeegyeztethető-e az EU-joggal a közösségi források jogállamisági feltételekhez kötése. Október 11-12-én tárgyalást tartanak, ahol a keresetet benyújtó kormányoknak, illetve az ellenkeresetet beadó Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak lesz lehetősége az álláspontja kifejtésére. Az Európai Bíróság akár már ősszel ítéletet hirdethet az ügyben.
A Bizottság viszont a késlekedéssel jogszabályt sért az Európai Parlament szerint, így decemberben és márciusban is elfogadtak egy politikai nyilatkozatot arról, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében azonnal el kell indítani az eljárásokat, majd június 10-én nagy többséggel egy olyan állásfoglalást is elfogadtak, amivel az eljárások megindítására utasították a Bizottságot. Az állásfoglalásban az EP-képviselők arról írtak, hogy a Bizottság már megtehetné a szükséges lépéseket, és elindíthatná a vizsgálatokat például Magyarország és Lengyelország ellen, mert a kritériumok egyértelműek. Az EP következő lépésként június 23-án szólította fel levélben a Bizottságot, hogy azonnal és teljes körűen alkalmazza a jogállamisági feltételrendszert.
Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos kedden úgy nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet (melyet az EU finanszíroz), amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.
|
Korrupt elit, aggasztó jogalkotás és médiahelyzet: súlyos kifogások a jogállamisági jelentésben
|
Kedden kiadta az Európai Bizottság a 2020-as évről szóló jogállamisági jelentését a 27 tagországról, ez összességében a második, az elsőt tavaly szeptember végén ismertették. „Nem a fióknak írjuk ezeket a jelentéseket, hanem azért, hogy legyen valódi eredményük is” – mondta egy magas rangú bizottsági tisztviselő a jelentésről szóló keddi sajtóeseményen. Bár a testület szerint a legtöbb tagállamban javult a helyzet a 2019-ről szóló jelentéshez képest, azt a tisztviselő hozzátette, hogy Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”.
| null | 1 |
https://telex.hu/kulfold/2021/07/20/europai-bizottsag-jogallamisagi-jelentes-korrupcio-igazsagszolgaltatas-magyar-kormany
|
2021-07-20 09:18:00
| true | null | null |
Telex
|
„A fideszes propagandagyárban összedugták a fejüket, és egy lejáratónak nehezen nevezhető írás született. Milliárdokat összeszedő politikusról és állítólagos korrupcióról beszélnek, ami hazugság” – kezdte keddi Facebook-bejegyzését Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azután, hogy kedden több hírportálon is megjelent a feltételezés, ő lehet az a politikus, aki cége és ún. „haveri cégek” révén több milliárd forint európai uniós támogatást és több százmillió forintnyi közbeszerzést is elnyerhetett.
A fenti következtetésre a bennfentes.hu jutott, miután két Anonymus-álarcos videó is eljutott hozzájuk. A kormányhoz közeli média vasárnap óta kampányszerűen tele van azzal, hogy az álarcos figura egy „kétszínű ellenzéki politikust” leplez le, azonban azt csak kedden nevezték meg, hogy Cseh Katalin lehet ez a politikus.
Az álarcos csak annyit mondott, hogy 4,5 milliárd forint európai uniós támogatást és 300 millió forintnyi állami közbeszerzést nyert egy politikus cége és ún. haveri cégek. A bennfentes.hu aztán arra jutott, hogy ez Cseh Katalin lehet, mivel Cseh 2013 és 2018 között a képviselője volt a Pannónia Nyomda Kft.-nek, amit Cseh apja alapított még 2010-ben.
Azt írják, a cég valamikor egy EU-s pályázaton több mint 68 millió forint támogatást nyert egy hologramos technológia kifejlesztésére, majd később ugyanez a cég kb. 217 millió forintot nyert egy holografikus térinformatikai leíró nyelv és digitális holografikus nyomtató kifejlesztésére. Később több céget is említenek még: amik egyebek mellett úgy kerülnek ide, hogy ugyanarra a váci címre vannak bejegyezve, mint ahol a Pannónia Nyomda Kft. megnyerte a csaknem 70 millió forintos EU-s támogatást.
„Egeret szültek a hegyek, ugyanis a propagandamédiában összeadták az ugyanabba az ipari parkba bejegyzett összes cég és vállalkozás által elnyert uniós támogatást, ahol az a nyomda is működik, amit egykor édesapám vezetett. Az pedig egyértelműen kiderül a cégiratokból, hogy én évekkel ezelőtt, jóval az előtt, hogy politikai pályára léptem, lemondtam a cégvezetésről. A Fideszt és propagandáját zavarja a korrupcióellenes tevékenységem, de nem fognak tudni megfélemlíteni. A szükséges jogi lépéseket megteszem az ügyben”
– írta még Cseh Katalin, aki a Telex kérdésére megerősítette, hogy sajtópereket indítanak a valótlan állítások miatt.
|
Cseh Katalint korrupcióval vádolják, ő tagadja a vádakat, és pert indít
|
„A fideszes propagandagyárban összedugták a fejüket, és egy lejáratónak nehezen nevezhető írás született. Milliárdokat összeszedő politikusról és állítólagos korrupcióról beszélnek, ami hazugság” – kezdte keddi Facebook-bejegyzését Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője azután, hogy kedden több hírportálon is megjelent a feltételezés, ő lehet az a politikus, aki cége és ún. „haveri cégek” révén több milliárd forint európai uniós támogatást és több százmillió forintnyi közbeszerzést is elnyerhetett.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/20/cseh-katalin-ep-sajtoper-anonymus
|
2021-07-20 09:34:00
| true | null | null |
Telex
|
Több mint másfélszer annyi pénzt vettek ki osztalékként legnagyobb építőipari cégeikből a kormányközeli vállalkozók a 2020-as év után, mint amennyit összesen az alkalmazottjaikra költöttek tavaly. Ebben ráadásul nemcsak a bérek vannak benne, hanem az államnak fizetett járulékok és egyéb juttatások is. A nem egyértelműen NER-es magyar tulajdonú vállalatoknál és a nemzetközi csoportok itteni érdekeltségeinél fordított a helyzet: az ilyen cégeknél több jut az alkalmazottaknak, mint a tulajdonosoknak. A különbség persze nem meglepő, hiszen a kormányközeli vállalkozások – legalábbis nyereségük alapján – felülmúlhatatlan hatékonysággal működnek.
Sok a szellemi foglalkoztatott
Tavaly a kormányközeli építőipari cégeknél egy alkalmazott átlagosan 234 millió forintnyi bevételt termelt, ami hat-hétszerese az iparági átlagnak, de még a nem NER-es vezető vállalatokra jellemzőnél is sokkal több. A nyereség pedig még látványosabban a kormányközeli cégeknél összpontosul. Náluk egy munkavállaló majdnem 31 milliós profitot termelt, míg például a külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatoknál csak 6,9-et.
Mindezt abban a hétfőn megjelent cikkünkben mutattuk be, amelyben az építőipar vezető vállalatainak 2020-as teljesítményét vizsgáltuk meg. Az elemzés határát 15 milliárd forintos árbevételnél húztuk meg. Tavaly összesen 45 olyan vállalat volt, amelynek forgalma meghaladta ezt a szintet. A 45 cégből épp egy tucatnyi van külföldi tulajdonban, 17 egyértelműen kormányközeli, 16 pedig magyar tulajdonú, de nem vagy csak kevésbé erős szállal van bekötve a kabinethez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
A főbb bevételi és nyereségmutatók eltérése egyben azt is jelenti, hogy a különböző hátterű cégeknél nagyon eltérően oszlik meg az érintettek között a vállalat által teremtett érték. Mivel a kormányközeli cégek arányaiban sokkal kevesebb alkalmazottal csinálnak nagyobb nyereséget, ez azt jelenti, hogy kevesebb pénzt költenek bérekre, és több marad a tulajdonosoknak.
Ez még úgy is igaz, hogy a NER-es cégek egyébként nem fizetik rosszul az alkalmazottaikat. Náluk az egy főre jutó személyi ráfordítás kissé még magasabb is, mint a nemzetközi hátterű vagy az egyéb magyar tulajdonú cégeknél, igaz, a szellemi foglalkoztatottak aránya is sokkal magasabb, hiszen rengeteg munkát egyszerűen tovább passzolnak.
Tucatnyi oligarcha vs 3700 alkalmazott
Mindenesetre a 45 vizsgált vállalat tavaly 100 milliárd forintnál egy picivel többet költött munkatársaira, és szinte pontosan ennyi osztalékot fizetett ki tulajdonosainak is. Miközben azonban a nem kormányközeli magyar és a külföldi cégekből az alkalmazottaknak jutott több jövedelem, addig a NER-es vállalatoknál a tulajdonosoknak. A nekik kifizetett osztalék 1,6 szorosa volt az összes személyi jellegű ráfordításnak.
Utóbbi ráadásul ugye nem is az, amit az alkalmazottak megkapnak, hanem minden személyi kifizetés benne van, a bérek mellett az államnak fizetett járulékok és az egyéb juttatások is. Ha csak a bérköltségeket nézzük, az hajszálpontosan a felére rúgott az osztaléknak. Magyarul
a kormányközeli építőipari cégek nagyjából tucatnyi tulajdonosa kétszer annyi jövedelemhez jutott ezekből a vállalatokból, mint a náluk dolgozó közel 3700 ember.
Ez a különbség pedig egyáltalán nem 2020 sajátossága, már a korábbi években is jellemző volt. Annak ellenére, hogy a közelmúltban a multik is szépen elkezdték kisöpörni itteni cégeiket, az osztalék és a személyi ráfordítások aránya mindig a kormányközeli vállalkozásoknál volt a legmagasabb, és az elmúlt hat év átlaga is nagyjából a tavalyi számokat tükrözi.
Nem hatékonyság, hanem járadékvadászat
Ez még akkor is szembetűnő lenne, ha a NER-es cégek kiugró bevétel- és profittermelő képességét valóban az magyarázná, hogy sokkal hatékonyabbak a versenytársaiknál, ám erről szó sincs. Bár ezek között a cégek között is van különbség, de a legjobb nyereségmutatókkal rendelkező vállalatok jellemzően állami megrendelésekből élnek, úgy, hogy a munka dandárját nem is ők végzik el, hanem – ahogy ez beszámolóikból is kiderül – kiszervezik alvállalkozóknak. Az elmúlt években nem volt ritka, hogy ilyen vállalatok két-három tucat munkással csináltak több tízmilliárdos forgalmat (miközben szellemi alkalmazottból jóval többet foglalkoztattak). Erről írtuk azt korábban, hogy
ezeknek a cégeknek az az utánozhatatlan versenyelőnyük, hogy hihetetlen hatékonysággal osztják tovább az állami munkát.
Persze ez is egy működési modell, teljesen normális, hogy egy-egy projektet fővállalkozóként felügyel valaki. Csakhogy az ilyen cégeknél jellemzően nem marad ennyi profit. A 45 legnagyobb hazai társaság között is volt olyan, amely piaci alapon működött fővállalkozóként, és bár ezeknek is hatalmas forgalmuk volt, a bevételből csak kevés maradt meg náluk nyereségnek.
Az állami pénzből élő vállalatoknál viszont a legtöbb jövedelem pont annál képződik, aki be tudja húzni az adott – sokszor kiugróan nagy értékű – állami tendert. Ez pedig az építőiparban elég régóta egy jól behatárolható körre igaz, akiknek sok esetben versenytársa sincs az átlagnál így sokkal nagyobb korrupciós kockázatú közbeszerzéseken. Mindezek alapján elég egyértelmű, hogy az elért extraprofit nem a hatékonyabb működésből ered, hanem egyszerű járadékvadászat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második részVajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közbeszerzések mekkora hányadát viszik el a haveri cégek?Kíméletlenül kemény munka van Mészáros és a többiek sikere mögött, vagy valami más? Az adatok elég egyértelmű választ adnak.
|
NER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalék
|
A kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210721/ner-epitok-merlege-30-milliard-ber-60-milliard-osztalek/
|
2021-07-21 16:31:00
| true | null | null |
G7
|
Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza.
Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.
Aszódit a hivatalos kormányzati telefonszámán vették célba, amelyen a munkával kapcsolatos ügyeit intézte. A készüléket le kellett adnia, amikor nem sokkal a célponttá válása után, 2019 januárjában menesztették a kormányból.
Az NSO-ügyfelek által kiválasztott számokat tartalmazó adatbázishoz – világszerte 50 ezer telefonszámról van szó – a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd az FS vezetésével közösen elemezte ezeket az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat. Magyarországról az egyedüli résztvevő a Direkt36 volt.
A kiszivárgott adatok még nem feltétlenül jelentik azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust, és a készülékekbe ténylegesen be is hatoltak, de számos esetben – köztük több magyar célpontnál – a telefonok utólagos vizsgálata bizonyította, hogy valóban behatoltak az NSO programjával a készülékekbe. Ez azt jelenti, hogy a kémszoftverrel a telefon minden tartalma, még a titkosított üzenetek is hozzáférhetővé váltak, de a készülék mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták.
Aszódi a megkeresésünkre azt mondta, hogy nem akar nyilatkozni az ügyben. Mivel a telefon már nincs a birtokában, így nem tudtuk elkérni tőle, hogy megvizsgáltassuk biztonsági szakemberekkel.
Aszódi nem az első magyar kormányzati tisztviselő, akiről kiderül, hogy a Pegasus célpontjának választották ki. Mint korábban megírtuk, feltűnt a kiszivárgott listában Weingartner Balázs is, aki 2018-as célponttá válása idején az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára volt, és az ő esete feltehetően összefüggött Gémesi György gödöllői polgármester célba vételével.
Rajtuk kívül főként újságírókról, kormánykritikus üzletemberekről és ügyvédekről derült ki, hogy célba vették őket a Pegasusszal.
A Pegasus-ügy kirobbanása óta a magyar kormány képviselői közül senki sem tagadta egyértelműen sem azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele, ahogy azt sem, hogy valóban célba vették azokat az embereket, akikről eddig beszámoltunk. Korábban a Direkt36-nak egy egykori magyar titkosszolgálati tiszt azt mondta, hogy információi szerint a nemzetbiztonsági szervek 2018-tól kezdték el használni a Pegasust. Az NSO egy volt alkalmazottja pedig a tényfeltáró projekt egyik partnerének szintén megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a Pegasus szolgáltatást.
A Direkt36 megkereste Aszódi Attila ügyében a kormányszóvivői irodát, és küldtünk kérdéseket Süli János hivatalának is, de egyik helyről sem érkezett válasz.
Egyetemről a kormányba
Aszódi Attila az egyik legtekintélyesebb atomenergiai szakember Magyarországon. A Budapesti Műszaki Egyetem professzoraként és az egyetem Nukleáris Technikai Intézetének korábbi igazgatójaként már a 2010 előtti kormányok is igényt tartottak a szaktudására. Az Orbán-kormány alatt meghatározó szereplője lett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb beruházásának, a paksi atomerőmű bővítésének.
A Paks II. megépítéséről szóló 2014-es orosz–magyar megállapodás után a Miniszterelnökséget akkor vezető Lázár János kérésére vállalt kormányzati pozíciót, 2014 júliusától a bővítésért felelős kormánybiztos lett. Ezt követően indult a beruházás uniós engedélyeztetése, és Aszódi ebben az időszakban meglehetősen sokat szerepelt a nyilvánosság előtt, civil szervezetekkel vitázott, rendszeresen szóba állt az újságírókkal, a bővítéssel összefüggő aktuális vitás kérdésekben blogolt, különböző fórumokon védte a kormányzati álláspontot.
A projekt felügyelete 2017-ben átalakult, ekkor lett Süli János paksi polgármesterből, a Paks I. atomerőmű korábbi vezérigazgatójából a bővítésért felelős tárca nélküli miniszter. Süli megtartotta Aszódit, aki – ezután már államtitkári pozícióban – továbbra is a bővítés szakmai részéért, ahogy a miniszter fogalmazott, „kerítésen belüli” munkakért felelt.
Konfliktusok a miniszterrel
Ekkorra már az orosz beruházóval való egyeztetésekre helyeződött a hangsúly, és ezzel együtt korábbi sajtóhírek szerint – amelyeket most a Direkt36-nak a projektet közelről követő források megerősítettek – 2018-ra Süli és Aszódi viszonya is konfliktusossá vált. Ez összefüggött azzal, hogy a projekt ebben az időben már jelentős csúszásban volt. Az uniós jóváhagyásra való várakozás mellett ennek a másik oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a magyar szabályoknak megfelelő atomerőmű megtervezésével. A magyar kormány várakozásai ellenére 2018 végére nem adták le azokat a terveket, amelyek alapján a magyar hatóságok kiadhatták volna az építkezés megindításához szükséges létesítési engedélyt.
Hiába nem voltak akkor még készen a végleges tervek, az orosz fél sürgette a munkák megkezdését, és több olyan ötletet is felvetettek, amelyekkel szerintük be lehetne hozni a csúszást. Ahogy arról a Direkt36 korábban beszámolt, ilyen elképzelés volt például az, hogy bizonyos földmunkákat, például az alapozáshoz szükséges gödör kiásását már a létesítési engedély kiadása előtt is el lehetne kezdeni. Ennek a kockázata az, hogy ha a teljes beruházás terveinek engedélyezése előtt kezdik el az alapozást, akkor nem biztos, hogy az minden szempontból passzol majd a későbbi atomerőműhöz.
Miközben Süli nyitott volt az ilyen jellegű orosz felvetésekre, a projektet közelről követő források és akkori sajtóhírek szerint Aszódi elzárkózott ezek elől, és próbált ragaszkodni az eredeti menetrendben is szereplő szakmai sztenderdekhez.
|
Az Orbán-kormány államtitkárát is megcélozták a Pegasusszal, miközben belharcokat vívott Paks II. miatt
|
Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/07/23/az-orban-kormany-allamtitkarat-is-megceloztak-a-pegasusszal-mikozben-belharcokat-vivott-paks-ii-miatt
|
2021-07-23 11:17:00
| true | null | null |
Telex
|
Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt. Erről Gulyás Gergely tett bejelentést a csütörtöki kormányinfón.
„A norvégokkal nem tudtunk megegyezésre jutni”
– mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ez azt jelenti, hogy a norvég kormánnyal kötött decemberi előzetes megállapodás is hatályát veszti, és ugyanúgy nem jönnek a norvég pénzek Magyarországra, mint 2014 után, amikor a magyar kormány szintén az általuk sorosistának bélyegzett, politikai kifizetésekkel vádolt civil szervezetek miatt ment neki a Norvég Alapnak.
A Norvég, valamint az EGT-Alapban Norvégia, illetve az Európai Gazdasági Térség további országai, Izland és Liechtenstein nyújt támogatást az EU új tagállamainak és szegényebb országainak, azoknak, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 90 százalékát. Cserébe Norvégia és a többi donorország is részesülhet az uniós közös piac előnyeiből annak ellenére, hogy ők maguk nem tagjai az EU-nak.
A támogatások nagyobb része a kedvezményezett országok minisztériumain keresztül érkezik. Egy kisebb, néhány százalékos hányada, a civil alap azonban nagyobb helyi civil szervezeteken keresztül jut el a többi támogatotthoz. A magyar kormány ezt a kisebb részt támadta meg 2014-ben. Lázár János vezetésével azzal vádolták az akkori civil lebonyolítókat, az Ökotárs és az Autonómia Alapítvány által fémjelzett konzorciumot, hogy pártközeli szervezeteket támogattak. A „sorosista civilek” elleni kampány mellett hatósági intézkedésekkel mentek a szervezeteknek, házkutatásokat tartottak, és a Kormányzati és Ellenőrzési Hivatal, valamint a NAV is vizsgálódott náluk. A vizsgálatok végül mindent rendben találtak, Magyarország azonban a 15 kedvezményezett ország közül egyedüliként a 2014-21-es ciklusban nem hívta le a konfliktus miatt a támogatásokat.
2020 végére azonban úgy nézett ki, hogy Magyarország kiegyezik a norvégokkal, és az új ciklusban ismét jöhetnek a támogatások. A hosszasan előkészített decemberi megállapodásban Magyarország és Norvégia megegyezett a folyamatról, és arról is, hogy mire költenék a támogatásokat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium például 50 millió eurót fordíthatott volna klíma- és energiapolitikára, 45-öt innovációra és a KKV-k támogatására, 31-et helyi fejlesztésekre. A BM 31,5 millió eurót költhetett volna romaintegrációra, az Emmi 17 milliót kulturális támogatásokra, de 4,5 millió ment volna oktatásra és ösztöndíjakra is. Sajtóinformációk szerint a minisztériumokban már hosszú ideje dolgoztak ezeknek a programoknak az előkészítésén. A támogatások folyósításának azonban lett volna egy feltétele: az, hogy a felek hét hónapon belül (ez telt le most szerdán) megállapodjanak az összesen 10,8 millió eurónyi civil források elosztásáról, a Civil Alap magyar lebonyolítóinak kiválasztásáról is.
Első körben a norvég állam és a magyar kormány képviselőinek konszenzusra kellett volna jutnia arról, hogy kik legyenek a következő ciklusban a kiválasztott civilek, akik itthon szétosztják ezeket a forrásokat. Arról, hogy kik pályáztak erre a szerepre, csak sajtóinformációk vannak. A Magyar Vöröskereszt a 24.-hu-nak megerősítette, hogy ők is indultak, a Magyar Hang pedig a Kövér László elnökölte Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat érdeklődéséről számolt be. De újra indulni kívánt a 2014-ben kipécézett Ökotárs és az Autonómia Alapítvány is. A pályázati elbírálásról a kiíró nem közölt részleteket, az első körben mindenesetre a magyar kormány és a norvégok láthatólag nem tudtak megegyezni, hiszen eredményhirdetés helyett tavasszal újrakezdték az egyeztetéseket.
A magyar kormánynak elvileg ekkor már nem volt a megállapodás szerint vétójoga azzal kapcsolatban, hogy a norvégok melyik civil konzorciumot választják ki. A háttérben azonban feltehetően komoly politikai tárgyalások zajlottak. A norvégok számára fontos lehetett, hogy szakmai döntés szülessen, és hogy a kormánytól valóban független civilek kerüljenek helyzetbe, míg a magyar kormány számára kellemetlen lehetett volna, ha esetleg ismét a korábban betámadott civil szervezetek lesznek a magyarországi lebonyolítók.
Gulyás Gergely csütörtöki bejelentése szerint a Norvég Alapról a lefektetett határidőig nem sikerült megegyezni. Ez praktikusan az egyetlen nyitott kérdést takarhatja, azt, hogy itthon kik osszák tovább a Civil Alap 4 milliárd forintját. Minden jel szerint a magyar kormány most sem akarta elfogadni a norvégok által kiválasztott szervezeteket, ezért 2014 után inkább ismét teljesen lemond a Norvég Alap támogatásairól, beleértve azt a kb. 73 milliárd forintot, amit maguk a minisztériumok kontrolláltak volna.
|
A magyar kormány inkább lemondott a Norvég Alap 77 milliárdjáról, mert nem akarták elfogadni a kiválasztott civileket
|
A magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával, ezért inkább lemondott 77 milliárd forintnyi támogatásról, mert olyan civil szervezetek lettek volna a kisebb, civil támogatások magyar lebonyolítói, akiket nem akartak elfogadni. Ez azt jelenti, hogy hiába tartottak hosszú hónapok óta az előkészületek, a kormány ugyanúgy nem kéri a támogatásokat, mint 2014 után.
Szerda volt a végső határideje annak, hogy a magyar kormány képviselői megállapodjanak Norvégiával a Magyarországnak járó támogatásokról, konkrétan arról, hogy a civil célokra jutó 4 milliárd forintnak melyik szervezetek legyenek a lebonyolítói. A megállapodás szerint ez lett volna a feltétele annak, hogy a teljes, 77 milliárdos összeget megkaphassuk, azt ugyanis a norvégok kikötötték, hogy a civileknek járó pénzekről nem dönthet közvetlenül a magyar kormány.
Ez a megállapodás azonban nem jött létre, és most már nem is fog, így Magyarország várhatóan végleg elesik ezektől a tízmilliárdoktól a civil 4 milliárd miatt
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/22/honapokig-tarto-elokeszuletek-utan-a-magyar-kormany-inkabb-lemondott-a-norveg-alap-77-milliardjarol-mert-nem-akartak-elfogadni-a-kivalasztott-civileket
|
2021-07-22 11:23:00
| true | null | null |
Telex
|
Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek
vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemlék épületben lévő lakást
– mondta ki az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában.
Arról júniusban számoltunk be, hogy megszavazta a kormánypárti többség az új bérlakástörvényt, amelynek segítségével bagóért adhatják bérlakásaikat az önkormányzatok világörökségi területeken. Aztán június 25-én írtuk meg, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult a lakástörvény ügyében Áder.
A testület honlapján olvasható közlemény is felidézi, hogy az eljárás Áder János köztársasági elnök indítványára kezdődött. Az indítvánnyal érintett törvényi rendelkezések célja, hogy a rendszerváltást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében az állami és önkormányzati lakásokra korábban biztosított vételi jogból kizárt, műemlék épületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye a lakás tulajdonjogának megszerzését.
Az államfő álláspontja szerint a jogalkotói cél és a megvalósítását szolgáló – a támadott módosító törvénytervezetben alapított – vételi jog összeegyeztethetetlen a kulturális örökség részét képező épített környezet, ezen belül különösen a műemléki védelem alatt álló építmények védelmének és megóvásának alaptörvényi követelményével.
Míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján a műemlék épületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet elidegeníteni, addig az új rendelkezések a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg.
A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.
Az AB a tulajdonhoz való jog korlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a vételi jog a tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, és megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért megfelelő ellenszolgáltatást kell kapnia, az értékarányosság biztosításának módját pedig a törvényhozó alakítja ki.
A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg:
azokat, akiknek a bérleti jogviszonyuk 5 és 15 év közötti;
akiké 15 és 25 év közötti;
és akiké a 25 évet meghaladja.
Az indokolás szerint a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintettekkel hasonló helyzetben lévők korábban, az 1990-es években kialakított szabályok szerint élhettek a vételi joggal.
Az AB álláspontja szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.
A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó. Az AB ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.
Az AB kifejtette továbbá, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban, az egészséges környezethez való jogra vonatozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen.
Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítésekor az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék a védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltás után is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetében, amelyek zöme első alkalommal kerül ki állami vagy önkormányzati tulajdonból.
Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához – mondta ki a testület.
Az AB alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemlék épületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez, döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.
A határozat meghozatalában 13 alkotmánybíró vett részt, közülük különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró. Az AB határozata a testület honlapján olvasható.
|
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény egyes rendelkezései
|
Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemlék épületben lévő lakást – mondta ki az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett határozatában.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/22/az-alkotmanybirosag-szerint-alaptorveny-ellenesek-a-berlakastorveny-egyes-rendelkezesei
|
2021-07-22 11:29:00
| true | null | null |
Telex
|
„A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az un. Pegasus ügyben. A nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény” – írta rövid közleményében az ügyészség.
Az elmúlt napokban Pegasus-ügyben a következő kormányzati megszólalások voltak: Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Völner Pál államtitkár hatásköre, hogy kiket hallgathatnak le, de alapvetően mindenért Pintér a felelős.
A belügyminiszter nem jelent ki semmit, de egyrészt Stummer Jánost kellene szerinte megkérdezni, másrészt zárt ülésen szívesen válaszol, bár a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli összehívását nem támogatja a fideszes többség. Miközben Pintér egy írásbeli kérdésre adott válaszában azt írta: „a BM a jelenleg rendelkezésére álló adatok alapján egy – eddig ismeretlen szervezet által – nemzetközileg gerjesztett botrányt feltételez, amelynek középpontjában nem Magyarország titkosszolgálatai állnak”.
Eközben mindössze egyetlen kérdésre szeretett volna választ kapni a BBC riportere Szijjártó Pétertől a Pegasus-botránnyal összefüggésben, de több mint három perc alatt nem sikerült egy igent vagy nemet kihúznia a külügyminiszterből. A külügyminiszter hétfőn a Telex kérdésére azt mondta, erről a vélelmezett vagy állítólagos adatgyűjtésről semmilyen információval nem rendelkezik. Az általa felügyelt Információs Hivatal vezetője állítása szerint arról tájékoztatta, hogy ebben az ügyben nem folytattak együttműködést sem az izraeli, sem más szolgálatokkal, a szóban forgó szoftvert nem használják, rá vonatkozó megállapodást nem kötöttek.
Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a kormányülésen nem beszéltek a Pegasus-botrányról, mert nem tartják fajsúlyos ügynek. „Egy hisztériáról van szó” – fogalmazott.
|
Nyomozást rendelt el az ügyészség a Pegasus-ügyben
|
„A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az un. Pegasus ügyben. A nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény” – írta rövid közleményében az ügyészség.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/22/nyomozast-rendelt-el-az-ugyeszseg-a-pegasus-ugyben
|
2021-07-22 11:37:00
| true | null | null |
Telex
|
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
Az alapoknak röviden az a háttere, hogy Norvégia és a másik két állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, „cserében” az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez. Az alapokat 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása.
Az EGT és Norvég Alapok támogatási összege a 2014-2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A jelen időszakra Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró (359 forintos euró mellett ez 77 milliárd forint).
A megállapodás hiányában a jelenlegi időszakban Magyarországon nem lesznek az alapokból finanszírozott programok, és Magyarország elveszti a hozzáférést a 77 milliárd forinthoz.
„Megerősíthetem, hogy egy hosszú és átfogó folyamatot követően nem jutottunk egyetértésre. Véleményünk szerint az EGT és Norvég Alapok nagyon hasznosak lehettek volna különösen a magyarországi civil társadalom támogatásában, továbbá a gazdasági, energia és klímavédelmi innovációk fellendítésében, valamint a kisebbségi jogok előmozdításában.”
– mondta Ine Eriksen Søreide.
2016 óta folytak tárgyalások a Magyarországnak előirányzott mintegy 214,6 millió euró felhasználásáról.
2020. december 21-én született az az együttműködési megállapodást, amely deklarálta, hogy egyetlen program sem hagyható jóvá egy független civil alapkezelő kinevezése előtt.
Július 21-re volt kitűzve a határidő az alapkezelő kiválasztására, de ebben nem sikerült a feleknek, így a tervezett programok nem valósulnak meg.
A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni.
– mondta a külügyminiszter.
A donor országok mindvégig közös állásponton voltak a kiválasztási folyamatot illetően, és mivel az EGT és Norvég Alapok finanszírozási programjában a civil társadalom támogatását szolgáló alap valamennyi kedvezményezett országban kötelező program, így végül az egész összeg ment a levesbe.
Mint a Norvég Külügyminisztérium most elmondta, a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelőjét valamennyi kedvezményezett országban nyílt pályázat útján választják ki. A pályázók értékelése és rangsorolása az alábbi kritériumok szerint történik:
|
A norvég külügyminiszter is elmondta, hogyan mondott le Magyarország 77 milliárd forintról
|
A teljes összeg huszada civil szervezeteknek ment volna, a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele, de a felek nem tudtak már az alapkezelő személyében sem megegyezni.
A Telex.hu július 22-én számolt be arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele. Cikkünk itt olvasható.
A Telexhez eljuttatott közleményében Norvégia, nevezetesen Ine Eriksen Søreide külügyminiszter is megerősítette, hogy nincs megállapodás Magyarországgal az EGT és Norvég Alapokról, mert a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) és Magyarország nem tudtak megállapodni az EGT és Norvég Alapok civil társadalomnak szánt támogatásainak a kezeléséről.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/23/a-norveg-kulugyminiszter-is-elmondta-hogyan-mondott-le-magyarorszag-77-milliard-forintrol
|
2021-07-23 11:56:00
| true | null | null |
Telex
|
A közép-magyarországi kavicskitermelés egyik fajsúlyos vállalkozása visszafoghatta kitermelési kapacitásait, hogy ezzel felhajtsa az árakat, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást.
A GVH a szerdai közleménye szerint piaci bejelentésre, bírói engedéllyel, előzetes bejelentés nélkül tartott július 20-án helyszíni kutatást a cég bányájában.
Mivel a kavics alapvető fontosságú a hazai építőipar és a lakossági építkezések számára, a GVH szerint a feltételezett jogsértés széles fogyasztói kört érinthet.
|
Direkt visszafogott kavicskitermeléssel hajthatta fel az árakat a kavicspiac egyik vezető regionális szereplője
|
A közép-magyarországi kavicskitermelés egyik fajsúlyos vállalkozása visszafoghatta kitermelési kapacitásait, hogy ezzel felhajtsa az árakat, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt indított versenyfelügyeleti eljárást.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/07/21/direkt-visszafogott-kavicskitermelessel-hajthatta-fel-az-arakat-a-kavicspiac-egyik-vezeto-regionalis-szereploje
|
2021-07-21 12:05:00
| true | null | null |
Telex
|
A Media1 információja szerint Shabi Michaeli üzletember (akit a sajtó korábban Shabtai Michaeliként emlegetett) 50 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a Brit Mediában, illetve az egészen pontosan a cégcsoport mögött lévő holdingcégben, a Schwartz & Brit Média Holding Zrt.-ben. A Brit Mediához (Schwartz & Brit Média Holding Zrt.) olyan médiatermékek tartoznak mint a 168 Óra hetilap és a 168.hu, a Neokohn, valamint idén év eleje óta az ELLE című divatlap is hozzájuk tartozik.
Shabi Michaeli neve hivatalosan még nem látható a céginformációs szolgáltatásban, de mint megtudtuk, a papírokat már aláírták, és a bejegyzése már folyamatban van. Milkovics Pál, a Brit Media / Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatója és eddigi fő tulajdonosa, valamint maga Shabi Michaeli is megerősítette a befektetés tényét a Media1-nek.
Sőt Michaeli most először adott magyar sajtóterméknek interjút. Az interjú jövő hét elején a Media1.hu hírportálon jelenik meg. (Frissítés 2021.07.27: az interjú mostanra elérhető, itt)
Michaeli ismert mint a Princess Pékség tulajdonosa, továbbá mint ingatlanbefektető és 2017-ben MikroCredit Zrt. nevű vállalkozásán keresztül gyorskölcsönökkel is foglalkozni kezdett – utóbbi cége nemrég azonban megszűnt. Ezenkívül övé az SGS fogászati implant nevű gyártócég is.
Az interjúban az üzletember elmondta, hogyan ismerte meg Milkovics Pált, a Brit Media tulajdonosát (ő tavaly lett tulajdonos, miután Köves Slomó jelezte, hogy kiszáll), aki 50 százalékban marad a médiacég tulajdonosa. Shabi Michaeli elmondta, milyen tervei vannak a médiavállalattal, de beszélt a további vállalkozásairól is. Megkérdeztük azt is, miért vonzotta a média világa, amitől eddig távol tartotta magát. Michaeli elmondta azt is, miért pont most vásárolta be magát a cégbe, és kérdeztük arról is, számítanak-e állami hirdetésekre a mostani fejleménynek köszönhetően.
|
Bréking: Rogán Antal izraeli-grúz üzletember barátja beszáll a Brit Mediába
|
A Media1 megtudta, hogy társtulajdonos lett a 168 Óra és az ELLE magazin kiadójában Shabi Michaeli izraeli-grúz kettős állampolgár, akinek neve évekkel ezelőtt a kormányzati reklámokért felelős politikus barátjaként került elő a sajtóban. A Media1 exkluzív interjút is készített Shabi Michaelivel, akit Rogán Antalhoz fűződő kapcsolatáról, a gyorskölcsönös cégéről és a befektetése céljairól is kérdeztünk.
| null | 1 |
https://media1.hu/2021/07/23/shabi-michaeli-rogan-antal-baratja-168-ora-brit-media-tarstulajdonos/
|
2021-07-23 18:54:00
| true | null | null |
Media1
|
Az adásvételi szerződés szerint a pécsi Aranyhajó Hotel nyomott áron kelt el négy évvel ezelőtt. A vételár azonban a mai napig nem került a város számlájára.
Még 2019 októberében a pécsi önkormányzati választásokat az ellenzéki összefogás nyerte. Az új vezetés az elrendelt átvilágítás lezárása után tett feljelentéseket a város gazdálkodását hátrányosan érintő ügyekben.
A feljelentések nyomán nem kevesebb, mint 17 ügyben indult nyomozás – mondta az átvilágításra felkért ügyvéd, Bodnár Imre a Napi.hu-nak. „Ezek közül az Aranyhajó hotel ügye a leginkább figyelemre méltó, ebben már a nyomozás is előrehaladott állapotba jutott. Információim szerint eddig három gyanúsítottat hallgatott ki a nyomozóhatóság, ez kézzelfogható eredmény. Ez az ügy feltehetően rövidesen eljut abba a szakaszba, hogy vádat emelnek benne.”
Az Aranyhajó az ország egyik legrégebbi szállodája, több mint 200 éves, Pécs ikonikus épületének számít. Amikor 2017-ben meghirdették eladását, lerobbant, már-már rogyadozó ház volt, de kiváló helyen, a sétálóutcában, a pécsi főtértől csak néhány lépésre. A Czéh-Tóth Márk érdekeltségi körébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért tett szert az egykor szebb napokat látott 12 szobás fogadóra és az ugyanebben az épülettömbben található volt Dóm étteremre. Az üzletember saját bevallása szerint kényelmesen jutott az értékes ingatlanhoz. Élhettek elővételi jogukkal, mivel előtte nyolc éven át üzemeltették a házat. Még csak részt sem kellett venniük a liciten, tartották a legjobb ajánlatot.
A város végül 100 ezer forintos négyzetméteráron értékesítette 2017 végén a két belvárosi, felújításra szoruló ingatlant, a szállodát és az éttermet. A terv már eleve az volt, hogy a ház teljes átépítésével egy modern, négycsillagos butikhotelt alakítsanak ki a Király utcában. A felújítás már javában folyik, ami azzal került be májusban az országos sajtóba, hogy a sétálóutcára dőlt az állványzat az óriási viharban.
Úgy tudjuk, több mint 900 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatást igényelt a szálloda felújítására a Czéh-Tóth Márk vezette vállalkozás. Nyolcszor annyi pénzt, mint amennyibe maga az ingatlan került.
Az adásvétel összege szőrén-szálán eltűnt
Ám végül ez a 120 millió forint sem a várost gazdagította. A pénz azzal a 39 millió forinttal együtt eltűnt, amit a volt menza telkének eladásáért kapott volna Pécs. Mindkét összeg (azaz összesen 159 millió forint) először a vevő ügyvédjének letéti számlájára került, annak rendje és módja szerint, de onnan már nem utalták tovább. Az önkormányzati választások után az új vezetés azzal szembesült, hogy a pénz két év után sem folyt be a pécsi vagyonkezelő kasszájába. Hiába szólította fel Péterffy Attila polgármester a vagyonhasznosítót, hogy legalább utólag érvényesítse követelését. A szálloda vételárának nyoma veszett, azt már nem találták az ügyvédi iroda számláján. Azonnal feljelentést tettek.
A nyomozást – feltehetően az összeférhetetlenség gyanúja miatt – nem a baranyai, hanem a tolnai rendőrség folytatja. A Szabad Pécs értesülése szerint már zárolták az ügyvédnő vagyonát.
„A megkeresésben szereplő üggyel kapcsolatban tájékoztatom, hogy a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban.” - írta a Napi.hu érdeklődésére Komlósiné Kiss Anett szóvivő. Arra a kérdésre, hogy valóban zárolták-e az ügyvédnő vagyonát, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem válaszolt.
Kíváncsiak voltunk, lépett-e a Pécsi Ügyvédi Kamara, felfüggesztették-e a K. Mónika tagságát a történtek után, vagy folyik-e ellene etikai eljárás. „Megkeresésére válaszolva tájékoztatom, hogy jogszabályi felhatalmazás hiányában a feltett kérdéseire nem áll módomban válaszolni.” – közölte lapunkkal Leposa Marianna elnök.
Pécsett közismert, hogy K. Mónika nem más, mint Bánki Erik ügyvédje, aki számos ügyben képviselte már a fideszes képviselőt. A pécsi Zrínyi utcában ma is ugyanazon a címen van bejegyezve Bánki Erik képviselői irodája és K. Mónika ügyvédi irodája. Néhány évvel ezelőtt, a még kormánypárt vezette városban kivételes helyzetben volt az ügyvédnő, akinek ügyvédi irodája jó üzleteket köthetett a városi cégekkel. Legalábbis erre utal, hogy mesés napidíjakról, túlárazott szerződésekről cikkezett a helyi sajtó.
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, ha beigazolódik, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
|
Mindössze 120 millió volt a pécsi hotel ára, de az eladónak semmi nem jutott
|
Zárolták a vagyonát egy pécsi ügyvédnek. A korábbi városvezetés által eladott hotel vételárát pedig keresik a nyomozók.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/pecs-hotel-ugyved-rendorseg.733125.html
|
2021-07-22 19:00:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Letartóztatta a pénzért, védőoltás beadása nélkül védettséget igazoló szabolcsi háziorvost és társát a Nyíregyházi Járásbíróság szombaton - közölte a Nyíregyházi Törvényszék.
A megalapozott gyanú szerint A. A. egy Szabolcs megyei településen látott el háziorvosi tevékenységet, így jogosult volt a koronavírus elleni védőoltás beadására és a védettségi igazolvány kiállításához szükséges adatok jogszabály szerinti rögzítésére.
Ezt kihasználva megállapodott vele K.D. másodrendű gyanúsított, a társa abban, hogy közvetítőként olyan embereket fog szállítani hozzá, akik szeretnének védettségi igazolványhoz jutni, de nem kívánják beadatni maguknak az ehhez szükséges védőoltást.
A gyanúsítottak megállapodtak abban is, hogy a hozzájuk fordulóktól fejenként 50 ezer forintot fognak kérni azért, hogy a háziorvos az adataikat mint beoltottak adatait a központi rendszerbe rögzítse, és így védőoltás nélkül jogosultakká váljanak védettségi igazolványra. A kifizetett pénzen megosztoztak.
Májusban ketten jutottak ily módon védettségi igazolványhoz jogosulatlanul. A másodrendű gyanúsítottat felbujtóként hallgatták ki a nyomozók. Mivel a két férfit kiemelt tárgyi súlyú bűncselekménnyel - vesztegetés elfogadása és védettségi igazolással való visszaélés - gyanúsítják, a bíróság szerint feltehető, hogy szabadlábra helyezésük esetén elszöknének, elrejtőznének vagy újabb bűncselekményeket követnének el, ezért elrendelték letartóztatásukat.
|
Letartóztatták a pénzért védettségi igazolványokat áruló szabolcsi háziorvost
|
Fejenként 50 ezer forintot kértek a védettségi igazolványokért a háziorvos és a társa, aki "beszervezte" az igazolványt oltás nélkül igénylőket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210717_Letartoztattak_a_penzert_vedettsegi_igazolvanyokat_arulo_szabolcsi_haziorvost
|
2021-07-17 15:35:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány „egyetért a Magyar Állam nevében a Termőföld Magántőkealap létrehozásával, amelynek célja a kelet-közép-európai régióban termőföld vásárlása, megteremtve ezáltal a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait” – áll egy péntek este megjelent határozatban.
A külgazdasági és külügyminiszternek „az Eximbank Zrt. szakmai támogatása mellett” kell kiválasztania az alapkezelőt, és azon keresztül „hozza létre a Tőkealapot 400 000 000 euró keretösszeggel, azzal, hogy annak 70%-át – 280 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget [azaz kb. 100 milliárd forintot] – a Magyar Állam biztosítja a központi költségvetés terhére”.
A kormányhatározatból nem derül ki, hogy miért nevezhető magántőkealapnak a többségében állami pénzből létrejövő intézmény, illetve hogy mi lesz a maradék 30% forrása.
Ugyanakkor a kormány az Export-Import Bankról (Eximbank) szóló szabályokat úgy változtatta meg, hogy a pénzintézet a kormány „egyedi döntése alapján egyéb pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet és befektetési szolgáltatási tevékenységet” is végezhet, „egyéb célokra egyedi hiteleket” nyújthat. Itt a kormány ismét élt azzal a veszélyhelyzeti felhatalmazással, hogy átmenetileg rendelettel, tehát alacsonyabb szintű jogszabállyal módosíthat törvényt.
|
Állami pénzből létrejövő magántőkealap fog külföldön termőföldet vásárolni
|
Százmilliárd forintot költhetnek erre a célra a költségvetésből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210717_Allami_penzbol_letrejovo_magantokealap_fog_kulfoldon_termofoldet_vasarolni
|
2021-07-17 09:05:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.07.23. 14:30
2021.07.23. 20:09
Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.
|
A kormány kézből eteti az egyházakat, de Orbán Viktor 30 éve keresztbe akart tenni ennek
|
Volt idő – épp 30 éve –, amikor a Orbán Viktor nemhogy az „áment” nem mondta ki az egyházak kárpótlására, de egyenesen tiltakozott az Antall-kormány erről szóló törvénye ellen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210723_Keresztbe_tettek
|
2021-07-23 16:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Hogyan lett fitneszvilágbajnok, majd csinált edzőtermeket egy ország nappalijaiból? Milyen az optikája a 2000-es évek fogyasztóműsorainak mai szemmel? Mi kellett ahhoz, hogy a fitneszsportolókra ne bikinis kislányokként tekintsen a média? Ezekről beszélgettünk a hvg360 új műsorának bemutatkozó részében.
|
Újabb cégalapítás a NER szuperbankja, a Magyar Bankholding környékén
|
Nehéz átlátni, mi történik a tulajdonosaikat elrejtő magántőkealapokkal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202128_bremdal_alfa_titkos_banktulajdonosok
|
2021-07-19 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Tán nem véletlen az időzítés: a Magyar Bankholding éppen akkor jelentette be, hogy nemzetközi szaktekintélyt igazolt a 2023-ra összeolvadó Takarékbank-Budapest Bank-MKB-trió közös informatikai rendszerének fejlesztésére, amikor a jegybank bírságot mért a Takarék-csoportra. A 32,5 millió forintos büntetés aprópénz ugyan számára, a mellé fűzött kommentár azonban annál érdekesebb. E szerint ugyanis a csoport korábbi ernyőbankja, az MTB és a Takarékbank olykor hibásan és hiányosan mérte fel a hitelek kockázatosságát. Az informatika és a személyes belső kontroll gyengeségei miatt például nem tartották mindig kellően nyilván az egyes adósokhoz tartozó limiteket. A követeléskezelő céget pedig sok más mellett azért marasztalták el, mert
nem vizsgálta meg alaposan, mennyire térülhetnek meg az általa átvett rossz hitelek.
Történt mindez 2019 novembere után, amikorra megszűntek a takarékszövetkezetek, és felállt a Takarékbank. Ekkorra elvben befejeződött az egységes informatikai rendszerük részben közpénzből fedezett, több tízmilliárd forintos fejlesztése. Ezt a 2016-ban megbukott bankvezető-üzletember, Spéder Zoltán álmodta meg, de a helyébe lépő egykori takarékszövetkezeti elnök, Vida József végezte be. Menet közben az informatikában is fantáziát - s persze pénzt - látó, mindenessé lett Mészáros Lőrinc is beszállt a projektbe.
Mészáros Lőrinc bankára beszáll az FHB irányításába
Két héten belül az FHB Jelzálogbank valamennyi vezető testületéből kisöpörhetik az Orbán-kormánynál kegyvesztett Spéder Zoltán, valamint a titokzatos osztrák üzletember, Heinrich Pecina embereit. Helyettük olyanok jöhetnek, akik jól fekszenek a kormánynál, köztük a Mészáros Lőrincéknek milliárdos hitelt nyújtó bankár.
Jóllehet az MNB hangsúlyozta, hogy a feltárt hibák nem veszélyeztetik a bankcsoport biztonságos működését, sőt azok egy részét menet közben orvosolták is, mindez egyáltalán nem megnyugtató a betétesek számára. A Takarékbank ugyanis a kormánybarát oligarchák pénzelője sokmilliárdos hitelekkel, ezért egyáltalán nem közömbös, hogy jól számítja-e ki az egy-egy adósnak biztonságosan adható maximális hitelösszeget. S ez még akkor is így van, ha a Vida által 2017-ben csoportszinten 60 milliárd forintban megszabott nagyhitel-korlátot egyetlen NER-es csúcsvállalkozó birodalma sem érte el.
Csakhogy a politika kegyeltjeinek fizetőképességét nemcsak a koronavírus-járványhoz hasonló krízisek, hanem egy esetleges kurzusváltás is megrendítheti, amit persze nem lehet egzakt módon számszerűsíteni. Mindenesetre a Takarékbank adósai között van Tiborcz István 7-8 milliárd forint erejéig, de milliárdokkal tartoznak a Mészáros Lőrinc holdudvarába tartozó Balatontourist által kezelt kempingek is. A Schmidt Mária családi vállalkozásának uralma alatt álló BIF korábban 8 milliárddal adósodott el a Takarékbanknak, a minap pedig 2,5 milliárdot vett fel tőle ingatlanfejlesztésre.
|
Meglopták és megbüntették, pedig tízmilliárdokat költött biztonságra a NER bankja
|
Miközben rengeteg pénzből fejlesztette informatikáját a Takarék-csoport, egy fiókjában százmilliókat sikkasztottak el. A minap részben az it-biztonság hiányosságai miatt bírságolta meg a kormányhoz közel álló pénzintézetet a Magyar Nemzeti Bank.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202128__birsag_atakarekbanknak__digitalis_erosites__sikkasztas__aki_ner_azmer
|
2021-07-25 12:44:26
| true | null | null |
HVG360
|
A Mészáros-csoportban előállított élelmiszerekből kap 17 990 forintos húsvéti ajándékcsomagot a birodalom húszezer dolgozója - tájékoztatta a HVG-t Mészáros Lőrinc sajtóosztálya. A juttatást az egyesülés alatt álló három pénzintézet, a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank alkalmazottai is megkapják. A csomag bontogatása közben azonban némi bizonytalanságot is érezhetnek, miután a hitelintézeteket egyesítő Magyar Bankholding a minap közleményt adott ki - a tervutasításos rendszerre emlékeztető stílusban - ötéves stratégiájáról.
Ebben az áll, hogy jaj az OTP Banknak, hiszen az új, 2023-ra felálló gigaintézmény "piacvezető szerepre" törekszik, "Magyarország legmodernebb pénzügyi szolgáltatójává" válik, amely "nemzetközileg is élenjáró digitális megoldásokat vezet be". Túl szép, hogy igaz legyen, különösen úgy, hogy a 2021-2025-ös stratégiából egyetlen konkrétum sem derül ki. A folyamatot levezényelni hivatott Barna Zsolt - aki tavaly nyárig Csányi Sándor OTP-vezér első számú helyettese, sőt pletykák szerint vezérigazgatói székének várományosa volt - nem éppen közlékeny. Apparátusán keresztül azt üzente a HVG-nek, hogy egyelőre nincs egyéb mondanivalója a nyilvánosságnak.
|
Sokba kerülhet még nekünk a NER nagyravágyó bankja
|
Nagyon bízik saját jövőbeli teljesítményében a kormányfő kedvére épülő bankcsoport vezérkara, az unortodox építkezés árát azonban végső soron az állampolgárok fizethetik meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202113__nerbank__husveti_ajandek__legvar__a_meret_alenyeg
|
2021-04-05 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A HVG információja szerint már a 600 hektárt közelíti az a terület, amelyen a következő évtizedekben egyedül a Bayer Construct (BC) cégcsoport termelheti ki a kavicsot és a homokot Magyarországon. Az átlagos kavicskitermelő bányák 20 hektár közeliek, százhektáros birodalom már óriásinak számít, nem is nagyon van ekkora terület egy kézben. Most azonban a kormány, arra a valós problémára hivatkozva, hogy elszálltak az építőanyagárak, egy huszárvágással a BC egyik leányvállalatának, a Pest megyei Sóskúton már eddig is bányát üzemeltető Kvarchomoknak ajándékozta három kiskunlacházi és egy délegyházi bányatelek kitermelési jogát. Márpedig ez utóbbiak együttes területe mintegy 430 hektár.
A sajtóban már megjelent információkon túl azonban a HVG birtokában van az a dokumentum, amely szerint a cégcsoport egy másik tagja, a Viastein Kft. már a tavasszal engedélyt kapott kavics és homok kitermelésére a Hajdú-Bihar megyei Ártándon is.
|
Kavicskirállyá koronázta a kormány a vállalkozót, aki szívességet tett Mészáros Lőrincnek
|
Az építőanyagok áremelkedésének fedősztorijával éppen most játszották át a magyar ásványvagyon jelentős részét a kormány egyik kedvenc üzletemberének, Balázs Attilának.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202129__a_kavicsbanyak_kiralya__tiborcz_kozeleben__szazmilliardos_vagyon__betonkavaras
|
2021-07-22 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A gánti bánya ámulatba ejtő. A homokdűnék, a kövek, a levegőben szálló világosbarna por sivatagi hangulatot kölcsönöz a tájnak: mintha egy másik világban járna az ember. A terület elsőre elhagyottnak tűnik, ám hamar előkerül a bányavezető, és eligazít. Mármint a távozás irányát illetően. Magánterület - hangzik az érv. Ez tény, ám az is, hogy a bánya kiugró sikereit nem csak magánmegbízásoknak köszönheti. A létesítmény Orbán Győzőé, a miniszterelnök apjáé, az pedig már kérdéseket vet fel, ha az ország vezetőjének legközelebbi rokonát abból a kasszából fizetik, amelynek a kulcsa a fiánál van, a tartalma viszont az adófizetőké.
|
Osztottunk, szoroztunk: épp csak kijött a hatvanpusztai gigaberuházás Orbán Győző pénzéből
|
Az Orbán család cégbirodalmának osztalékaiból a miniszterelnök apjának kicsit több mint a fele jutott, ebbe jó esetben beleférhet az uradalom építése.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202129_a_kincsesbanyasz
|
2021-07-22 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kormány Újraindítjuk a gazdaságot kampánya 5 milliárd 730 millió 758 ezer 371 forintba került – közölte Kassai Dániel XVIII. kerületi önkormányzati képviselő, miután beletekinthetett az adatokba a Miniszterelnöki Kabinetirodában.
Ez az a 7 kérdéses konzultáció, amit online lehetett kitölteni, erre biztatott mindenkit a miniszterelnök még februárban. Kassai az adatok alapján közölte, hogy a megrendelést a Miniszterelnöki Kabinetirodától ismét a New Land Média Kft. kapta meg, amely korábban is sikerrel szerepelt már a kormányzati kommunikációs közbeszerzéseken.
A hirdetések az online médiumokban többek között az azonnali.hu; az origo.hu; a life.hu; a pestisracok.hu; a magyarhirlap.hu; a blikk.hu; a hirtv.hu; a nepszava.hu; a tények.hu; a figyelo.hu; a ripost.hu; a metropol.hu; a 888.hu; a magyarnemzet.hu; az atv.hu, a freemail.hu, a videa.hu felületén futottak.
A nyomtatott sajtóban a Nemzeti Sport; a Bors; a Ripost; a Magyar Nemzet, a Blikk; a Népszava; a Magyar hírlap; a Szabad Föld; a Mandiner; a Figyelő; a Magyar Demokrata; a XVII. kerületi Önkormányzat lapja; a Hetek; a Világgazdaság; a Fittinfó, a Kapos extra, a Kiskegyed lapokban jelentek meg.
A rádiók közül a Karc FM; a Rádió1; a Kossuth; a Petőfi; a Manna FM; a Retró rádió; a Sláger FM vettek rész a kampányban.
A tévék közül a TV2; a Super TV2; az M1; az M4; a Pesti TV, a Duna; a HÍR TV; az RTL Klub, az ATV, a DIKH TV; a TV10, a TV Budakalász, a TV Szentendre, a Veszprém TV, a Heti TV volt az, ahol hirdették, hogy a kormány Újraindítja a gazdaságot.
Kassai a Facebookon azt írta, nem az összes médiumot sorolta fel, ahol futott a kampány. Az óriásplakátok, citylight, hengeroszlop fronton a Publimont Kft. hirdette a kormány jelszavát.
|
Kikérték az adatokat, kiderült, mennyibe került a kormány Újraindítjuk a gazdaságot kampánya
|
A megbízást a New Land Média Kft. kapta, ami Balásy Gyula érdekeltsége.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210723_ujrainditjuk_a_gazdasagot_kampany_adatok
|
2021-07-23 13:59:00
| true | null | null |
HVG
|
A jogerős ítélet szerint az Origo internetes lap a 2020. augusztus 8-án „Niedermüller Péter több száz millió forintot játszik át az önkormányzat kasszájából egy parkolási cégnek” című írásával megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
Az önkormányzat az Origo cikkben azt sérelmezte, hogy „a VII. kerületnek keletkezett hétszázötvenmillió forint behajtatlan követelése, amely parkolási büntetésekből jött össze”. Továbbá, hogy erről a kintlévőségről azt írták, hogy „a baloldali városvezetés úgy döntött, hogy a kintlévőségeket eladja egy külsős cégnek, akik behajtják a tartozásokat”. Majd azt is közölték, hogy „az önkormányzat átadta a hétszázötvenmillió forintnyi tartozást Kupperék cégének”. Az írás végén arról értekezett a szerző, hogy „a behajtás pusztán levelezésből áll: levél az adósnak, a NAV-nak, a banknak. Ennél többet senki nem tehet törvényes keretek között, a kártalanítás pedig az adós értékeinek lefoglalásából történik. Ezt az önkormányzat is megtehetné”.
A bíróság ítéletének indoklása kimondja, az írás nem tájékoztatott hitelesen, ehelyett téves és hiányos adatokból kiindulva következtetéseket fogalmazott meg az állítás szintjén.
Erzsébetváros Önkormányzata arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti média lapjai a hamis információkat egymásra hivatkozva átveszik és terjesztik. Ennek köszönhető, hogy egy másik portálon is olvasható a kifogásolt tartalmú cikk.
A most meghozott ítélet szerint a lap a perköltség mellett 450 000 forint sérelemdíjat köteles fizetni Erzsébetváros Önkormányzatának.
|
Hamis volt a több száz milliós vád, pert nyert a VII. kerületi önkormányzat az Origo ellen
|
A jogerős ítélet szerint az Origo internetes lap a 2020. augusztus 8-án „Niedermüller Péter több száz millió forintot játszik át az önkormányzat kasszájából egy parkolási cégnek” című írásával megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2021/07/20/pert-nyert-a-vii.-keruleti-onkormanyzat-az-origo-ellen/
|
2021-07-20 15:47:00
| true | null | null |
Index
|
Ismét Farkas Flóriánt választotta meg a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség elnökének a szervezet kongresszusa - közölte a cigány érdekvédelmi tömörülés.
A küldöttek ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag választották meg újabb öt évre elnöknek Farkas Flóriánt. A szövetség politikai struktúráját a jövőben szervesen kiegészíti egy elnöki koordinációs testület - tették hozzá.
„A Lungo Drom meg fogja akadályozni a baloldal előretörését, választási sikerét. Minden eszközzel fel kell lépnünk a bevándorláspárti törekvések ellen és a jóléti társadalmunk megőrzése érdekében!”
- írták. Azt is hozzátették: elfogadhatatlannak tartják, „hogy Brüsszel Magyarországra akarja erőltetni a liberális ideológiáját”.
|
Farkas Flóriánt nem ingatják meg a botrányok, újra a Lungo Drom elnökévé választották
|
Újabb öt évre elnöknek választotta a Lungo Drom kongresszusa Farkas Flóriánt. Azt is megígérték, hogy megakadályozzák a baloldal előretörését, és minden erővel fellépnek a bevándorláspárti törekvések ellen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210724_Farkas_Florian_Lungo_Drom_elnok
|
2021-07-24 18:27:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.07.24. 09:10
Azt sem tudni, hogy pontosan hol helyezkedik a csaknem félhektáros ingatlan.
Arcok és harcok Tunéziától Ukrajnáig – öt izgalmas film a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál programjából
kultúra
2024.01.27. 12:004 perc
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk.
Kontroll Lázár módra: a bérleteket kéri, de Karácsonynak csap oda a választás előtt
belpolitika
2024.01.10. 14:006 perc
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen.
|
Titokban tartja Kecskemét vezetése, mit csinál a volt Tó Hotel körüli ingatlannal
|
Azt sem tudni, hogy pontosan hol helyezkedik a csaknem félhektáros ingatlan.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202129_varosi_egeszsegpark_kecskemeti_mutyigyanu
|
2021-07-24 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ha egy férfi megszimatolja a női könnyek illatát, csökken az agresszivitása – állítják izraeli kutatók. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy hasonló a helyzet a rágcsálóknál, a Weizmann Tudományos Intézet szakembereit viszont az érdekelte, miként érinti az emberek agresszióját az ilyesfajta illat.
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak.
|
A lélegeztetőbiznisz egyik haszonélvezője ismét az állammal üzletelt
|
Az orfűi akvaparkkal és egy pesti belvárosi irodaházzal lett gazdagabb Schimicsek Tibor, az a befektető, aki részt vett az állam által tömegesen felvásárolt lélegeztetőgépek raktározásában.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202129_a_lelegeztetobiznisz_haszna_lubickolnak_benne
|
2021-07-22 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Hamarosan egy éve lesz, hogy megírtuk a Kaposvár melletti mesterséges tó partján álló Deseda kemping teljes felújításának, átépítésének korántsem szívderítő történetét. Bár a polgármester, Szita Károly nemrég felettébb optimista kijelentéseket tett a beruházással kapcsolatban, a tények újabb zavarokat sejtetnek:
három éven belül kétszer fizették ki a beruházás teljes tervezési költségét ugyanannak a pécsi mérnöki irodának.
Kaposvár weboldalán, az „Értékesítések és beszerzések” között nemrég jelent meg, hogy a H-BON Mérnöki Irodának „a kemping átfogó rekonstrukciója engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítéséért” 46,1 millió forintot fizet a város, miközben – szó szerint ugyanazért a feladatért – 2018-ban már egyszer, 37,4 milliós díjért ez megtörtént. A H-BON ezen kívül elnyert 18,4 milliót „Deseda kemping fejlesztés kivitelezés műszaki ellenőri feladatokra” is.
A végösszeg – közel 102 millió forint – kísértetiesen közel van ahhoz a 2016. december 15-én kiutalt 100 millióhoz, amely a Modern Városok Program keretében a kormány által kiadott, Kósa Lajos miniszter által aláírt támogatási szerződésben szerepel ezen a címen, s amely az 1.9 pont alapján csak tervezési és engedélyezési költségekre számolható el.
Ügyes húzás, mondhatnánk: miután az eredeti tervezési költség nem érte el az elkülönített összeg felét sem, kiadták újratervezésre, feltehetőleg azon a címen, hogy az eredeti beruházási ütemterv szerint már tavaly év közepén készen kellett volna lennie a kempingnek. Nota bene: a támogatási szerződés is lejárt 2020. június 30-án.
Ma már szinte „természetes”, hogy egy kapavágás sem történt még a területen, s a kivitelezés 2019-ben elindított közbeszerzési eljárása is elhalt 2020-ban, minden különösebb magyarázat nélkül. Emlékezetes, hogy a máig bizonytalan, akadozó megvalósításhoz képest viszont Kaposvár már 2018-ban szerződést kötött a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Balatontourist Camping Kft.-vel az üzemeltetésről.
Jóllehet az önkormányzatot megkérdeztük a késlekedés okairól, illetve hogy mi indokolta a kétszeri tervezést, egyelőre nem kaptunk választ.
Többször is újráztak
Nem ez az első eset, hogy többször fizet a Szita Károly vezette kaposvári önkormányzat – persze állami támogatásból – ugyanannak a beruházásnak az újra- és újratervezéséért. Ez történt például a Csiky Gergely Színház ZÁÉV által végzett kilencmilliárdos felújításánál, valamint a Kaposvári Közlekedési Központ 17 milliárdos építésekor is.
Az újratervezéseknek az említett két korábbi beruházás esetében részben a koncepció, részben a feltételek megváltozása lehetett az oka. Hozzátennénk: az érintett, Kaposvár város önkormányzata soha nem bíbelődött azzal, hogy bárkinek megindokolja a nagyságrendileg hat-hétszáz millió forintos kiadást.
A Deseda kemping esetében pedig vélhetően arról van szó, hogy a megítélt összeg a több éves totojázás során – figyelembe véve az építőipari árak szédítő emelkedését – elolvadt: egyszerűen nem elég a 2016-os elképzelésekre.
Nemrég találkozhattunk – szintén Kaposváron – az időhúzás mesébe illő következményével: a város szélére tervezett biohulladék-fűtőmű 1,22 milliárdról 4,13 milliárdra drágult a semmittevés röpke néhány éve alatt. A beruházó városi cég közérdekű adatigénylésünkre adott válasza szerint a fedezetül szolgáló állami támogatás még nincs meg, kivitelező viszont már van, méghozzá a mostanában kormányzati megbízásokkal igencsak jól ellátott Szabadics Zrt.
Egyelőre nem látszik a fedezete a 4,1 milliárdra drágult kaposvári biomassza-fűtőműnek
Több mint egy évtizede tervezik Kaposváron egy biomassza erőmű létesítését, de a kivitelezés csak nem akart összejönni. Most, amikor a szakma egyre kritikusabb az energiaforrással szemben, úgy tűnik, mégis megvalósulhat a beruházás. A korábbi, 1,2 milliárdos költség azonban mára 4,1 milliárdra nőtt, és a fedezet egyelőre sehol sem látszik.
A kemping esetében – miután Szita Károly említett tájékoztatójában kétmilliárdos összegről beszélt – úgy tűnik, nem lesz „csodálatos kormányzati pénzszaporítás”, és az évek alatt szűkösnek bizonyuló büdzsé miatt van szükség az újratervezésre.
Ám az általunk megkérdezett, gyakorló építészek szerint nehezen képzelhető el, hogy egy tervdokumentáció költségcsökkentő átfazonírozása jóval többe kerüljön, mint az eredeti: legfeljebb 15-20 százalékos drágulásról lehet szó. Kérdés, hogy lehet-e ezek után még négycsillagos az objektum, s persze az is, hogy a több mint kétmilliárdos beruházási összeg állampapírban való pihentetéséért kapott százmilliókat miért folyó kiadásaira, s nem fejlesztésre fordítja az önkormányzat.
Nyitókép: Sorsára hagyott autó a Deseda kemping egyik épületében (fotó: Huszka Imre, Átlátszó)
|
Az időhúzás haszna: kétszer fizet a kaposvári önkormányzat a Deseda kemping terveiért
|
Sehol sem tart a Kaposvár szomszédságában található Deseda-tó kempingjének felújítása, de az önkormányzat három éven belül már kétszer is kifizette a beruházás teljes tervezési költségét ugyanannak a pécsi mérnöki irodának.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/16/az-idohuzas-haszna-ketszer-fizet-a-kaposvari-onkormanyzat-a-deseda-kemping-terveiert/
|
2021-07-16 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A büdöskommunistázás után lealjasozta az Átlátszó munkatársát, pontosabban annak „eljárását” Érd fideszes, egykori alpolgármestere. Bács István korábban azért nevezte büdös kommunistának lapunk munkatársát, mert cége tagi kölcsön-ügyleteiről kérdést tett fel neki.
„Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be…
A 2019. októberében kompenzációs listáról a képviselő-testületbe bejutott Bács az Átlátszónak nem válaszolt, de pár nappal a cikk megjelenése után mégis kísérletet tett arra, hogy az országos sajtót megjárt ügyben felvetődött kérdésekre választ adjon. Ez remek alkalmat adott neki, hogy a Facebookon leírja:
„Való igaz, Kis kihozott a sodromból a sokadszori tisztességtelen, aljas eljárásával. Én kérek elnézést!”
Az erős kijelentéseiről és gyalázkodásairól már korábban országosan hírhedtté vált Bács István érdi fideszes politikus ellentmondásos megítélésű cégügye miatt Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez az Átlátszó cikkének megjelenése után.
Érd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket
Érd fideszes alpolgármestere, Bács István szintet lépett. A csürhézéssel már nem az ellenzéki politikusokat, hanem azok választóit gyalázza.
Vadai szerint nem az a legfontosabb, hogy Bács lebüdöskommunistázta az Átlátszó munkatársát. Ezután hosszan idézte a cikkből azokat a részleteket, amelyek szerint Bács a cégének 2019-ben előbb 38 millió forintot tagi kölcsönt nyújtott, amelynek összege 2020-ra már 71,5 millió forintra emelkedett. A politikus idézte azokat a részleteket is, amelyek szerint Bács a beszámolót egyebek mellett az Aequivalentia Kft. külföldi üzleti kapcsolata miatt is adta le az általánosan elfogadott május végi dátumhoz képes korábban, már márciusban.
Vadai, aki a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke, és ipari mennyiségben ontja a legfőbb ügyésznek írt írásbeli kérdéseit, azt is idézi a cikkből, hogy a tagi kölcsönöket Bács nem tüntette fel a vagyonnyilatkozataiban.
Folyamatban van az ügy
Polt legfőbb ügyész Vadai kérdéseit – mint korábban oly gyakran – feljelentésként értékelte. A képviselő beadványa így csakhamar a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságánál kötött ki. Itt a feljelentés kiegészítését rendelték el, annak határidejét pedig június 11-ben határozták meg. Június 11-e után az adóhatóság arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy folyamatban lévő eljárásról nem adnak tájékoztatást.
Július 10-én újabb levélben ezt írtuk a NAV-nak: „folyamatban van-e még az előző levelükben jelzett eljárás, ha igen – a ténybeli részletektől eltekintve –, az a büntetőeljárási törvény vagy adózási, adóigazgatási jogszabályok alaki rendelkezései alapján folyik?” Erre a válasz ismét ugyanaz volt: „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”.
Ebből pedig az következik, hogy a NAV – közelebbről meg nem határozható – eljárást folytat Bács tagi kölcsönével összefüggésben.
Bács korábban – ahelyett, hogy válaszolt volna az Átlátszó kérdéseire – a cikk megjelenése után zavaros magyarázkodásba kezdett és aljasnak nevezte az újságíró eljárását. Bács néhány, balladai homályba vesző kijelentése kifejezetten félrevezető.
Bács a szokásos fideszes kommunikációs trükköt alkalmazta: a pártfunkcionárius nem válaszol az újságíró kérdésére, aztán pedig gyalázni kezdi az újságírót. Ezt a megoldást Bács korábbi főnöke, T. Mészáros András is alkalmazta: amikor az Átlátszó rákérdezett, hogy miért felejtett ki 3,4 millió forintot a vagyonnyilatkozatából, akkor nem válaszolt, aztán a cikk megjelenése után reagált a cikkre, és lealjasozta az Átlátszó újságíróját.
Bács azt írja, hogy „feketén-fehéren benne van a mostani, belinkelt vagyonnyilakozatomban minden”. Ez azonban nem igaz. A tagi kölcsön egyik vagyonnyilatkozatban sem szerepel. (A vagyonnyilatkozatok itt, itt, itt és itt megtekinthetők.)
Teljesen egyértelmű, hogy a tagi kölcsönt hol kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban. Ez a II/8. b) ponttal jelölt rovat, amely „a mindenkori képviselői alapdíj háromszorosát meghaladó (…) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés” összegére kérdez rá. Bács valamivel több mint 70 millió forintot adott kölcsön a saját cégének, az Aequivalentia tehát ekkora összeggel tartozik a saját tulajdonosának. Egyértelmű, hogy a pénzkövetelésre vonatkozó közérdekből nyilvános adatnak a II/8. b) lenne a helye.
Bánki Erik, Bács párttársa, a parlamenti gazdasági bizottságának elnöke itt, a II/8. b) pontnál tüntette fel évente a tagi kölcsöneit. (A parlamenti képviselők vagyonnyilatkozataira részben más szabályok vonatkoznak, mint az önkormányzati képviselőkre, ám a bevallási íveken ez a rovat – és annak jogértelmezési-alkalmazási háttere – azonos.)
„2019-ben lett a cégnek 38 millió tagi kölcsöne. Ennek forrása a 2020-as vagyonnyilatkozatokból (saját és feleségem) látszik”
– írja továbbá Bács.
A vagyonnyilatkozatokban nem látszik a 38 milliós tagi kölcsön forrása. Hosszadalmas számításokat kell végezni, meg kell találni például az önkormányzat döntését Bács alpolgármesteri jövedelméről (amely nem látszik a vagyonnyilatkozataiban), hogy fogalmat alkothassunk a fideszes pártkatona jövedelmi helyzetéről.
A feleség vagyonnyilatkozatából pedig egyáltalán semmi nem látszik – az ugyanis nem nyilvános.
Az egyik példány az önkormányzat páncélszekrényben hever zárt borítékban. Látszik a másik példány, ha Bács kihúzza a kredencfiókot, és megnézi otthon – ha ugyan otthon tartják. De más, rajtuk kívül egyelőre nem láthatja. De az sem világos, hogy a feleség vagyonnyilatkozatában minek kellene látszania? Pénzt adott az asszony a tagi kölcsönre? Ha igen, milyen jogcímen: ajándék, kölcsön? Megkérdeztük Bácsot, nem válaszolt.
A tagi kölcsön gyakorta alkalmazott eszköz a cégek forráshiányának enyhítésére. Annyi történik röviden, hogy a tulajdonos kölcsönad a cégének. Az előírások pontos betartása ebben az esetben is megnyugtathatja például a feltűnően nagy összegű tagi kölcsön miatt a pénzforrás után kutakodó adóellenőrt.
Bács ezután így folytatja: „2020-ban újabb tagi kölcsön, ami szintén látszik (eladtuk a közös lakásunkat 2020-ban, ami bőven fedezte)”. Nem látszik ebben az esetben sem a tagi kölcsön. Annyi látszik, hogy az új nyilatkozatban már nem szerepel az 54 négyzetméteres százhalombattai lakás egyketted tulajdoni illetősége. Az, hogy már nem szerepel vagyonnyilatkozatban a lakás tulajdonjoga, abból nem következik egyenesen, hogy a lakást eladták. Lehet, hogy elajándékozták. Lehet, hogy a lakás megsemmisült.
Az utolsó fillérig el kell számolni
Egy vagyonnyilatkozat sohasem lehet talányos. A képviselőknek nem a rejtvénykedvelő újságírók kíváncsiságának csillapítására kell vagyonnyilatkozatot tenniük. A bevallások első számú címzettje az állampolgár, aki adó formájában a saját pénzét adja oda a politikusnak. Ezért a politikusnak nyilvánosan, egyértelműen és könnyen áttekinthetően az utolsó fillérig el kell számolnia a vagyoni és jövedelmi helyzetével.
Bács a jelek szerint nem osztja ezt az álláspontot. Aki a vagyonnyilatkozata iránt érdeklődik, az kommunista. Aki pedig rá is kérdez a feltűnően nagy összegű tagi kölcsönökre, az büdös kommunista.
Bácsot három email-címén (köztük cégének hivatalos elérhetőségén) és a Facebookon kerestük. Kérdéseink mellett kértük, hogy hozzák nyilvánosságra a feleség vagyonnyilatkozatát vagy annak a tagi kölcsön forrását bizonyító részét. Választ nem kaptunk.
Fotó: A politikus megrongált plakátja a 2019-es választás kampányában (forrás: Bács István közéleti Facebook-oldala)
|
Gyalázkodva kért elnézést a büdöskommunistázó fideszes politikus, de az ügyben indult eljárás még tart
|
Továbbra is a NAV látókörében maradt Bács István érdi fideszes politikus, aki gyalázkodásaival és ellentmondásos cégügyével verekedte be magát az országos sajtóba. A NAV nyomozói által elrendelt feljelentés-kiegészítés határideje június 11-én lejárt, ennek ellenére továbbra is folyamatban van egy NAV-eljárás – legalábbis erre utaló információt kapott az Átlátszó az adóhatóságtól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/20/gyalazkodva-kert-elnezest-a-budoskommunistazo-fideszes-politikus-de-az-ugyben-indult-eljaras-meg-tart/
|
2021-07-20 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Az új arculattal rendelkező, a Kárpát-medence jellegzetes építményeit bemutató interaktív bemutatóhely arra készül, hogy néhány héten belül fogadhassa látogatóit. Ennek előzményeként a főépület alatti pinceszint is megújult, ahol múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak majd. A foglalkoztató tér és a »mini mozi« kiváló lehetőséget nyújt majd rendhagyó történelem, magyar vagy művészettörténeti órák megtartására. Mindezt kiegészítik a park látnivalói, ahol kellemes környezetben, kültéren használható tabletek segítségével akár önállóan is végig járhatunk majd egy-egy témautat, vagy az egész gyűjteményt”– így számolt be a mórahalmi önkormányzati tévé az Ezer Év Park fejlesztéseiről.
Az Ezer Év Parkja (korábban Mini Hungary Park) egy mórahalmi makettpark. A szabadtéri kiállítóhely kéthektáros területen a történelmi Magyarország építészeti szimbólumait, történeti emlékeit foglalja magába 1:25-ös méretarányú makettek formájában.
A mórahalmi látványosságról tavaly februárban írtuk meg, hogy 2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz került. Alig egy évre rá a város 118 millió forintot nyert el „a Mini Hungary Park látogatóbarát fejlesztésére”. Az uniós támogatást az önkormányzati tulajdonú Móra Sport Kft. kapta. Az összesen 151 millió projekt szerződéseit ugyan kitette honlapjára az önkormányzat, a lényeges részletekért viszont közadatigénylést kellett benyújtanunk.
Becsődölt, az ügyészség elé került, de újra uniós pénzt kapott a Mini Hungary makettpark
2017-ben árverezték el a közel 500 millió forint uniós támogatásból épült mórahalmi makettparkot, ami végül 50 millióért a mórahalmi önkormányzathoz…
A feltöltött szerződésekből az derült ki, hogy az önkormányzati cég a szintén önkormányzati tulajdonú Móraép Nkft.-vel végeztette el a pince utólagos szigetelését 14 millió forintért. Az, hogy ez hány négyzetméternyi munka, a műszaki leírásból sem derül ki, az viszont igen, hogy ezt a pénzt festésre is felhasználták. Szintén a Móraép végezte a szabadtéri munkákat.
A szerződés szerint 50 millió forint ment el a „műszaki tartalomban részletezett” feladatokra – ezt kértük ki közadatigénylésben.
Eszerint 1 000 méter vízhálózat épült, de ebből jutott „tavak teljes alaprajzi és szerkezeti átépítése (49m²), partvonal lépték szerinti kialakítása, átmeneti rézsűkkel (51 m²)”, valamint 375 köbméteres erdei iskola-domboldal kialakítására, és 90 köbméteres Amfiteátrum szabadtéri színház kialakítására. Az 50 millióból jutott még 2 100 méter szegély építésére homokba ágyazva, valamint 300 négyzetméter murva szórására, kézi erővel.
61 millió bérekre
Az önkormányzati cég az Átlátszó megkeresésére azt írta, „a pályázat egyik fő célkitűzése a társadalmi célú vállalkozások segítése, ezen belül is a foglalkoztatási potenciál erősítése, ezért a támogatás jelentős része a cégünkhöz felvett munkavállalók és a szakmai megvalósítók bérköltségét teszi ki több mint 61 millió Ft értékben. A felvett munkavállalók közül 7 fő hátrányos helyzetű személy, akikre cégünk 18 hónap időtartamban kapott 50 %-os pályázati támogatást és esetükben 9 hónap a továbbfoglalkoztatás”.
Gyenge minőség
Az egykori Mini Hungary Park nem csak ezért érdekes. Az önkormányzat – amit a fideszes Nógrádi Zoltán vezet –, miután töredékáron megvette a parkot, már arról beszélt, hogy a makettek rossz minőségűek, azokat fel kell újítani. A Délmagyarország 2017-ben azt írta, „folyamatosan újítják fel a mindössze két éve átadott mórahalmi Mini Hungary Park szabadtéri makettjeit. A milliós nagyságrendű beruházásra azután került sor, hogy májusban gazdát cserélt a park”. Valamint, hogy a korábbi beruházás „elején még látszott, hogy eleget tudtak rájuk költeni, a végére valószínűleg elfogyott a pénz, mert azok nagyon gyenge minőségben készültek, és egyszerűen nem bírták az időjárás viszontagságait”.
A sokmilliós beruházásról az uniós támogatást elnyert Móra Sport Kft.-t kérdeztük, de ők állítják, ebből a pénzből makettekre nem költöttek. Az önkormányzatot is kérdeztük, de nem válaszoltak.
Költségvetési csalás gyanúja
A Dlusztus Imre álmodta Mini Hungary Parkról megírtuk, hogy költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség öt férfi ellen, akik 2011 és 2014 között Mórahalmon, uniós és magyar költségvetési forrásokból megvalósítandó makettpark építésére több mint félmilliárd forint támogatást vettek jogosulatlanul igénybe. Mindezt azután, hogy a park 2015 márciusában meg is nyitott. A Szerencsejáték Zrt. promóciós videót is készített a parkról, amit az uniós beruházásokat felügyelő Miniszterelnökség parlamenti államtitkára is meglátogatott.
L. Simon László azt írta a birtokunkban lévő fejléces levélben: „szívből gratulálok, hiszen tudom, sok energiát fektetett a létesítmény megvalósításába. Úgy gondolom, az eredmény lenyűgöző lett”. Írta ezt annak ellenére, hogy 2015. február másodikán a DARFÜ elállt a támogatási szerződéstől, és a társaságot visszafizetésre kötelezte.
L. Simon lenyűgözőnek nevezte a mórahalmi Mini Hungary-t, mégis visszavonták a támogatást
A napokban vádat emeltek a mórahalmi Mini Hungary Park megálmodója és kivitelezői ellen: az ügyészség szerint költségvetési csalást követtek el….
A büntetőügy már bírósági szakban jár, a magyarnarancs.hu írta legutóbb, hogy az egykori alapító állította, hogy a makettek jó minőségűek voltak. Amíg az ő cége működtette a parkot, télire betekerték több réteg fóliával a maketteket úgy, hogy víz ne érje. Szerinte a későbbi üzemeltető nem vigyázott megfelelően a látványosságokra, így a csapadék bejutott a résekbe, és a fagy tönkretette a maketteket.
Felidézték hogy, Nógrádi Zoltán polgármester szerint „több tízmillió forintot” költöttek arra, hogy rendbehozzák és újból meg lehessen nyitni. A park egyébként jó ötletnek bizonyult, és vannak is látogatói, de a makettek állapota gyorsan romlott.
„Mai fejemmel, ha tudtam volna, hogy ez lesz belőle, hogy az ötletgazda engem zaklat a leveleivel, az ellenzéki sajtó bennünket próbál összefüggésbe hozni a büntetőeljárással, egy bebukott projekttel, inkább hagynám, hogy rohadjon szét ott, ahol van”
– mondta a mórahalmi polgármester a Pesti Srácoknak.
A vád szerint nem megfelelő minőségben készültek el a makettek, így érhetetlen, hogy az önkormányzat miért titkolja, mire és hogyan költött saját állítása szerint meglehetősen sok pénzt. Merthogy az uniós támogatás nem erre ment, az jól látszik.
Nyitókép: Részlet a Szerencsejáték Zrt. promóciós videójából (forrás: Youtube)
|
Bérre ment el a mórahalmi Ezer Év Parkra kapott fejlesztési pénz jelentős része
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/21/berre-ment-el-a-morahalmi-ezer-ev-parkra-kapott-fejlesztesi-penz-jelentos-resze/
|
2021-07-21 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Pegasus-ügy: Amit tudunk, és amit csak sejtünk
Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
Vasárnap este világszerte összesen 17 szerkesztőség – Magyarországon a Telex.hu felületén a Direkt36 – egyszerre publikálta több hónapos nemzetközi nyomozásának eredményét, mely kiderítette: magyar célszemélyek ellen is használták az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A megfigyelt személyek között voltak független lapok újságírói, a kormány kritikusai, vagyonos üzletemberek és az ő szűkebb környezetük is.
A kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. A botrányban – melyet Edward Snowden volt hírszerző az évtized sztorijának nevezett – az újságírók néhány esetben konkrét bizonyítékokat találtak a lehallgatásra, más kérdésekre közvetett bizonyítékok álltak a rendelkezésükre. Ezeket próbáltuk ebben a cikkben összeszedni.
Amit tudunk és amit nem
A projekt által megszerzett listán több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket az NSO-ügyfelek megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint 50 országából. Magyarországról több mint 300 célpontot találtak, köztük a Direkt36 a következő szereplőket azonosította be:
Négy újságírót, köztük a Direkt36 két munkatársát, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, Dercsényi Dávidot (a Hvg.hu korábbi újságíróját), valamint egy névtelenséget kérő negyedik újságírót.
Egy magyar fotóst, aki együtt dolgozott egy olyan amerikai újságíróval, aki a Nemzetközi Befektetési Bank ügyeiről írt.
Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosát.
Chikán Attila közgazdászprofesszort, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét.
Simicska Lajos egykori oligarcha fiát és egyik legközelebbi bizalmasát.
A CEU egyik külföldi diákját, Adrien Beauduint, akit a magyar hatóságok őrizetbe vettek egy 2018-as kormányellenes tüntetésen.
Hétfő délelőttre az is kiderült, hogy a kiszivárgott telefonszámok között ott szerepelt Bánáti János, az ügyvédi kamara elnökének, valamint Gémesi György gödöllői polgármester száma is.
Ahogy arra a cikk is felhívja a figyelmet: az, hogy az adatbázisban feltűnik egy telefonszám, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célszemélyek ellen biztosan be is vetették a Pegasust és a telefonjukat fel is törték.
Több esetben a telefonok utólagos vizsgálata tényleg bizonyította, hogy behatoltak a programjával a készülékbe. Köztük volt Szabó András és Panyi Szabolcs készüléke is.
Néhány vizsgálatnál viszont azért nem volt ilyen eredmény, mert a feltételezett megfigyelés időpontja óta az érintettek már lecserélték a telefonjukat, és emiatt elvesztek adatok. Emellett a vizsgált telefonok között volt 15 Android-készülék is, amelyek az iPhone-okkal ellentétben nem tárolnak olyan információkat, amelyek alapján egyértelműen meg tudják állapítani a készülék feltörését - írták.
Fontos, hogy az adatokból nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a magyar kormány vetette be a programot, de rengeteg különálló körülmény utal erre. Ezek közül az egyik, hogy az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak a Pegasust, a cég pedig határozottan állítja, hogy csak kormányoknak és állami szervezeteknek adják el a szolgáltatásukat. Ezen kívül a célpontok személye is utal arra, hogy a magyar hatóságok választották ki őket, a telefonszámok között ugyanis a Direkt36 elítélt bűnözőket is talált, akik ellen a magyar hatóságok folytattak nyomozásokat, büntetőeljárásokat.
Miért pont ők?
A cikkben megszólaló célpontok közül a legtöbben csak találgatni tudták, hogy miért pont őket hallgatták le a kémszoftverrel. Gyanúra ad okot, hogy Varga Zoltán, a Central Mediacsoport tulajdonosa például 2018. június 5-én, a választások után látott vendégül egy hétfős társaságot, akikkel közéleti témákról beszélgettek. A tényfeltáró újságírókhoz eljutott adatbázis szerint a találkozó mindegyik résztvevőjének telefonszámát kiválasztották célpontnak, a későbbi vizsgálatok pedig egyértelműen bebizonyították, hogy az egyik vendég telefonjába biztosan behatoltak, és hozzáfértek minden rajta lévő adathoz, méghozzá a találkozó előtt és után is.
Nem tiszta az sem, hogy pontosan miért törték fel Panyi Szabolcs és Szabó András telefonját, akiket 2019 tavasza és ősze között figyeltek meg, több alkalommal is betörve a telefonjukba. Panyi szerint a telefonjába először nem sokkal az után hatoltak be, hogy kérdéseket küldött két minisztériumnak egy készülő cikkhez. A megadott időben mindketten jártak az Egyesült Államokban is.
A hvg.hu volt újságírója, Dercsényi Dávid is csak gyanítani tudja, hogy akkor került a hatóságok célkeresztjébe, amikor több cikket is írt a magyar sajtóban Hasszán F.-ként emlegetett, terrorizmussal vádolt és később elítélt szír férfiról. A hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta, nem ijedt meg, mert neki soha nem voltak olyan informátorai, akik lebukhatták volna emiatt. Az viszont megdöbbentette, hogy a családja is bekerült az ügybe, hiszen egy volt felesége által használt mobiltelefon is szerepel a listán.
Mit mond a kormány?
A projektben résztvevő újságírók minden ország érintett hatóságainak részletes kérdéssort küldtek, így a magyar kormánynak is. A Direkt36-nak küldött válaszban ennyit közöltek, hogy „nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről”, és hozzátették, hogy Magyarország „jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el”.
A Forbidden Stories oknyomozó csoport ehhez képest kapott még egy kis csemegét. A nekik küldött kormányzati válaszban ugyanis néhány kérdés is szerepelt: “Megkérdezte ugyanezeket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország kormányaitól? Ha igen, nekik mennyi ideig tartott válaszolni, és mit mondtak? Kapott segítséget a titkoszolgálatoktól, amikor megfogalmazta ezeket a kérdéseket?” – állt a válaszban.
Az üggyel kapcsolatban hétfő délelőtt először Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert kérdezték egy hétfői sajtótájékoztatón, aki csak annyit mondott, hogy semmilyen sajtóhíreszteléssel nem kíván foglalkozni. Délután végül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4-es külügyminiszterek komáromi találkozóján újságírói kérdésre reagálva beszélt hosszabban a botrányról, tagadva, hogy arról bármit is tudna.
Szijjártó elmondta, hogy hétfő reggel megkérdezte a hozzá tartozó Információs Hivatal igazgatóját is, aki arról adott tájékoztatást, hogy az ügyben „semmifajta együttműködést nem folytattak sem izraeli sem más titkosszolgálatokkal, a szoftvert nem használják, arra vonatkozólag semmiféle megállapodást nem kötöttek”.
A tárcavezető megkérte az IH főigazgatóját, tekintse át az ügyet, hogy milyen titkosszolgálati érdekek állhatnak az információk mögött, hogy megtörténtek-e a szóban forgó esetek, és ha igen, kinek az utasítására, érdekében, vagy ha nem, akkor milyen titkosszolgálatok együttműködésében került sor erre az akcióra.
A világsajtót bejáró hír egyébként nagyon sokáig nem ütötte meg a Magyar Távirati Iroda és a kormánysajtó ingerküszöbét, az MTI-be csak a Demokratikus Koalíció közleménye került be a témáról. A feladat végül a Magyar Nemzetnek jutott, akik egy titkosszolgálati szakértőt szólaltattak meg, igaz ő "semmiféle hírt nem lát" a megjelent cikkekben. A lap természetesen azt is leleplezte, hogy az egész ügy mögött Soros György áll. Azóta az is kiderült, hogy amikor a Le Monde újságírója Varga Judittal készült interjújában azt kérdezte az igazságügyi minisztertől, hogy ha valaki azt kérné, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy ellenfelet, elfogadná-e, pár nappal később a kérdést és a választ is töröltette az interjúból.
Megszólalt viszont Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki azt mondta, amennyiben valóban ez történt, teljességgel elfogadhatatlan kémprogramot használni újságírók ellen. Hasonlóképpen reagált a hírre a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is.
Magyarországon a testület ellenzéki tagjai– Stummer János elnök, Molnár Zsolt és Ungár Péter – rendkívüli Nemzetbiztonsági bizottsági ülést kezdeményeztek az ügy miatt.
„Tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni. Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést” – írták.
Ez gyakorlatilag délutánra meg is történt, Halász János, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke a Fidesz-frakció közleményében tudatta, hogy nem indokolt az ülés összehívása, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”.
A cikk megjelenése után közleményt adott ki a szoftver gyártója is, melyben azt állították, hogy az írás tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel. Az NSO határozottan tagadja az ügyben felmerült vádakat, és azt írják, hogy „komoly kétségek” merülnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban, szerintük az információknak nincs ténybeli alapja és messze vannak a valóságtól. A közlemény szerint az NSO rágalmazási pert fontolgat.
|
Pegasus-ügy: Amit tudunk, és amit csak sejtünk
|
Az utóbbi évek egyik legnagyobb megfigyelési botrányát robbantotta ki egy nemzetközi oknyomozó újságírói hálózat: több magyar célszemély, köztük újságírók és az Orbán-kormány kritikusai ellen is bevetettek egy izraeli kémfegyvert. Az érintettek csak találgatni tudnak, a kormány tagad, mi pedig összegyűjtöttünk mindent, amit eddig tudni lehet a Pegasus-megfigyelésről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210719_Pegasus_ugy_osszefoglalo
|
2021-07-19 16:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Nyomozást rendelt el a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt a Pegasus ügyben.
Az ügyészség rövid közleményében azt is hozzátette, hogy a nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.
Két nappal korábban a Legfőbb Ügyészség még arról tájékoztatott, hogy „az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják”.
A francia sajtó arról írt pár napja, hogy a párizsi ügyészség már javában nyomoz a feltételezett jogsértések miatt.
A lehallgatási ügy miatt több beadvány is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), ám az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila szabadságát tölti, így majd csak akkor dönt esetleges vizsgálatról, ha arról visszatért. Erre legkorábban augusztus 3-án van esély.
A Direkt36 vasárnap írta meg, hogy évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, a hvg.hu korábbi újságírója, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Kutatásuk során arra utaló közvetett bizonyítékokat találtak, hogy a titkos megfigyelések mögött a magyar állami szervek állnak.
Az ügy nemzetközi szinten is komoly hullámokat vetett, Magyarországon pedig a kormány a szokásos érvkészletet vette elő: szerintük Soros és a baloldali pártok tehetnek mindenről.
|
Pegasus-ügy: nyomozást rendelt el az ügyészség
|
Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210722_pegasus_ugy_nyomozas_ugyeszseg
|
2021-07-22 15:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Nemet mondott az Alkotmánybíróság a várbéli bérlakások elkótyavetyélésére
A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.
Elkaszálta a világörökségi területen található önkormányzati bérlakások a bérlők általi kedvezményes megvásárlását lehetővé tevő jogszabályt az Alkotmánybíróság, amelynek 9:6 arányban meghozott határozata szerint a júniusban elfogadott, de a köztársasági elnök által ki nem hirdetett törvény 5 ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel.
Emellett alkotmányos követelményt is megszabtak: ha a műemlékvédelmi hatóság hozzájárul állami tulajdonban lévő műemlék eladásához,
műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.
Böröcz László Fidesz-képviselő májusban nyújtott be törvényjavaslatot arról, hogy az önkormányzati bérlakások bérlői az egész országban nagyon kedvezményes áron megvehessék a lakásukat.
Ezt még a fideszes helyi vezetők körében is tiltakozás fogadta, tekintélyes kormánypárti polgármesterek utasították el, hogy az önkormányzatok lakásgazdálkodása lényegében megszűnne, és óriási értékű közvagyon kerülne magánkézbe. Ennek hatására a törvényalkotási bizottság olyan módosítást javasolt, hogy ne országosan, hanem csak a budai Vár és az Andrássy út világörökségi helyszínén és védőövezetében található mintegy 1500 fővárosi ingatlannál engedjék meg a kedvezményes vásárlást.
Tényleg átalakítják a bérlakás-törvényjavaslatot
Csak a világörökségi területeken lesz kötelező eladni a bérlakásokat a bérlőknek a törvényalkotási bizottság (TAB) javaslata szerint.
Az országgyűlés a többszörösen átírt törvényjavaslatot június 15-én elfogadta, Áder János köztársasági elnök azonban nem írta alá, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte, mert álláspontja szerint
a kulturális örökség részét képező állami és önkormányzati tulajdonú műemléki feltétel nélküli magántulajdonba adása alaptörvény-ellenes.
Visszadobta Áder János a lakástörvényt
Végszavazások hajrája a parlament tavaszi ülésszakának utolsó ülésén: elfogadták a homoszexuálisokat a pedifilokkal összemosó törvénycsomagot, amely ellen hétfőn tízezren tüntettek, és a Fudan-beruházásról szóló jogszabályt, ami ellen szintén volt tiltakozó demonstráció. Szavaztak az önkormányzati bérlakásokat kiárusító törvényről is. A Jobbik kivételével az ellenzék bojkottálta a szavazásokat.
Az Ab határozatának indoklása korábbi döntésekből idézi, hogy a törvényben kimondott vételi jog a tulajdonos „rendkívül súlyos megterhelése”, hiszen ha az erre jogosult él a vételi joggal, a tulajdonos köteles a tulajdonát neki eladni. A műemléki védettségi szintben történő visszalépés alaptörvényi tilalma miatt pedig garanciákat kell teremteni arra, hogy a magántulajdonos az államnál nem kevésbé védi majd az értékeket. A júniusban elfogadott törvény az alkotmánybírók többsége szerint nem felel meg a követelményeknek, és nem támasztja alá, hogy a lakások eladása indokolt.
Pontosabban: a legalább 25 éve bérlők esetében rendben van az érvelés, ott a történeti előzmények miatt előállt indokolatlan különbségtételt szüntetnek meg. Az ennél rövidebb ideje bérlőknél ez nem áll fenn. Sőt, éppen az okozna a bérlakásban élő magyar állampolgárok között indokolatlan különbséget, ha a jogalkotó önmagában azért engedné kedvezményes vételi jog alapján tulajdonhoz jutni a bérlők egy részét, mert a törvényben megnevezett helyeken található lakásokban laknak. Az az általános érv, amely szerint például a lakáspiacon bekövetkezett rendkívüli áremelkedés miatt a bérlőknek egyébként nem lenne lehetőségük saját tulajdonú lakáshoz jutni, valamennyi, akár az államtól, akár más magánszemélytől lakást bérlő magyar állampolgár helyzetére igaz lehet.
Ezért alaptörvény-ellenes az elfogadott szabály, de az Ab szerint van megoldás. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában azzal arányban álló az érték maradjon meg, amelyet a tulajdonában álló lakások képviseltek. Lehetséges a hatályos rendelkezések olyan kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön. Önmagában az, hogy a jogalkotó bizonyos határok között rendelkezik az ingatlan vételáráról csere esetén, nem eleve alaptörvény-ellenes, ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében – szociális szempontként – figyelembe veheti a bérlő által elcserélt lakás forgalmi értékét is. A lényeg az, hogy az akár huszonöt évi, kamatmentes részletfizetési lehetőség nem megfelelő megoldás, „mert a hosszú fizetési időszak során az eladóhoz befolyó vételár-részletek összegének jelenértéke nem elhanyagolható mértékben elmarad a lakóingatlannak a vételi jog gyakorlásakor számított vételárától”. A megoldást az országgyűlésnek kell megtalálnia, de az Ab javaslata szerint ez lehet egy piaci alapú – akár az állam által is támogatott – lakáshitel, hiszen ekkor az eladó önkormányzat rögtön hozzájut a teljes vételárhoz. Lehetséges a részletfizetés is, de kamattal.
A ki nem hirdetett törvény ezután visszakerül az országgyűléshez, amelynek újra kell fogalmaznia az Alaptörvény-ellenesnek minősített pontokat.
Az Ab döntéséhez hatan nyújtottak be különvéleményt, köztük az új alkotmánybíró, Márki Zoltán is. Ezek némelyike igen éles hangon utasítja el a többség döntését, egyebek közt arra hivatkozva, hogy az önkormányzati tulajdon köztulajdon, tehát nem illetheti meg az állammal szemben alapjogi védelem.
Azt is többen kifogásolták, hogy a határozat indoklása az előző alkotmány idején hozott régi döntésekre hivatkozik – pedig az Alaptörvény elfogadása után az akkori Ab egyhangúlag mondta ki, hogy ahol a 2011-ig érvényben volt alkotmány és az új alaptörvény valamiről ugyanazt mondja, ott a régi érveket fel lehet használni.
2021. június. 06. 11:10 HVG hvg360
Létrejött a szociális lakásalap, amelyet majdnem tönkrevágtak a bérlakástörvénnyel
Az ingatlanokat kezelő nonprofit társaság a Magyar Máltai és a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány tulajdonába került.
2021. június. 10. 07:59 hvg.hu Ingatlan
Hiába állított mást Böröcz, mégis megveheti az önkormányzati bérlakását Bayer és Rákay
Megszerezte az önkormányzati bérlakásokat privatizáló törvénymódosítás friss változatát a Népszava, és a lap által közölt részletek rácáfolnak a fideszes Böröcz László állítására.
|
Nemet mondott az Alkotmánybíróság a várbéli bérlakások elkótyavetyélésére
|
A főváros legértékesebb részein található bérlakások áron aluli értékesítését lehetővé tevő fideszes törvényt korábban Áder János köztársasági elnök sem írta alá. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály öt ponton is ellentétes az Alaptörvénnyel, át kell írni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210722_berlakastorveny_alkotmanybirosagi_hatarozat
|
2021-07-22 17:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Amíg például Angliában mindenki jogosult heti két ingyenes koronavírus-tesztre, addig Magyarországon virágzik a Covid-biznisz (és virágozni is fog, hiszen küszöbön a negyedik hullám), minden sarkon kinőtt egy szűrőállomás, ahol 10-30 ezer forintokért lehet különböző teszteket csináltatni. Korábbi cikkünk már felhívta a figyelmet a Smart Hospital Kft.-re, amely Smart Covid Center néven tevékenykedik. Ezt a céget csak tavaly nyáron jegyezték be: három tulajdonosa Horváth Ákos, Tamási András, valamint Gelencsér János.
Jelenleg csupán hatféle koronavírus-tesztet lehet náluk csinálni:
Rapid Covid-19 PCR
Ellenanyagszint-mérés védetsségi igazolványhoz
Oltást követő védettség kialakulásának vizsgálata
Covid-19 antigén teszt
Covid-19 PCR teszt
iChroma antigén teszt
Nagyon bejött a 2020-as év a Smart Hospital Kft.-nek, hiszen csak tavaly júliusban kezdtek el működni, de ennek ellenére 2,7 milliárd forint árbevételük jött össze az év végéig, ebből pedig 786 millió forint profit is keletkezett, amiből a tulajdonosok 700 milliót osztalékként ki is vettek maguknak. A legismertebb tulajdonos pedig Gelencsér János, aki oszlopos tagja a hévízi Fidesznek, konkrétan 2019-ben már a negyedik ciklusát kezdhette meg a helyi képviselő-testületben. (A fideszes képviselőt korábban sikerült elérnünk telefonon, de nem kívánt nyilatkozni).
Laborvizsgálatokhoz mintavételre a Smart Hospital által üzemeltetett / bérelt helységekben kerül sor, azonban az általunk levett minták vizsgálatát a Smart Hospital szerződött partnere az AVIDIN Kft., TritonLife LABS és a MEDICOVER végzi
- olvasható a Smart Hospital általános szerződési feltételeiben.
Szerződött partner tehát például a TritonLife Labs is. Nos, a koronavírus-járvány hívta életre a TritonLife Labs Kft.-t is tavaly októberben, a cégben pedig szintén Gelencsér János lett az egyik ügyvezető. A cég többségi tulajdonosa a MedAlliance Holding Zrt., amely a Róbert Magánkórházat is birtokolja, valamint TritonLife márkanév alatt működteti a járó- és fekvőbeteg-ellátást nyújtó cégcsoportját. A MedAlliance tulajdonosai között a napi.hu cikke szerint idén februárban megjelent tulajdonosként az Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. (44,6 százalék) továbbá már tavaly decemberben részvényese lett a Finatech II. Kockázati Tőkealap, a Vespucci Capital II. Kockázati Tőkealap, a Vespucci Capital III. Kockázati Tőkealap és a Lexan Holding Zrt. is.
Az Apelso Trust vagyonkezelési társaság alapítója pedig Antall György, aki Antall József néhai kormányfő elsőszülött fia. A befektetők között megjelenő Lexan Holding Zrt. régi üzleti partnere a Tiborcz István-féle BDPST-nek, valamint a Lexan székhelye ugyanúgy a Hercegprímás utca 12., mint a Nones Holding Vagyonkezelő Kft-nek, amelynek a cégjegyzék által rögzítetten is Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatója a tulajdonosa.
A Smart Hospital Kft. és a Fájdalom Ambulancia konzorciumban létrehozta a koronavírus-tesztelés szolgáltatását.
- olvasható szintén a Smart Covid Center oldalán. A Fájdalom-ambulancia Kft.-ről pedig korábban lapunk megírta, hogy a cégben Mészáros Lőrinc 24,7 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Előző évi árbevételüket több mint az ötszörösére növelték: 363 millió után 1,8 milliárdot könyveltek el. A 2019-es 4,3 millió forint után 55-ször nagyobb profitot realizáltak tavaly, 238 millió forintot. Ebből 124,02 millió forint osztalék kifizetését határozták el a tulajdonosok, amiből Mészáros Lőrinc a tulajdonrésze alapján 30,6 milliót kaphatott.
|
Pozitív a fideszes Covid-teszt: fél év alatt 800 milliós profit
|
Jókor volt jó helyen egy hévízi fideszes önkormányzati képviselő, aki Mészáros Lőrinccel összefogva látta meg az üzletet a koronavírus elleni harcban.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/bejott-a-fideszes-covid-biznisz.html
|
2021-07-20 00:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Újra influenszerképzésbe kezd a Fidesz-közeli Megafon Központ – jelentette be másfél hete a központ először saját közösségi, majd a Pesti Srácok kormányközeli lap oldalán. A Megafon Központ 2020 nyarán indult, a szervezet kifejezetten arra állt rá, hogy pár napos képzésén a kormány véleményét visszhangozó megmondóembereket képezzen, így ellensúlyozva a szerintük „balliberális túlsúlyú” közösségi média hangjait.
A Megafon indulásakor életre hívójuk, Kovács István, az Alapjogokért Központ kormányzati agytröszt stratégiai kutatója azzal turnézta végig a sajtó egy részét, hogy a központot azért hozzák létre, „hogy senki ne érezze úgy, hogy egyedül harcol a világ ellen”. „A cél az, hogy bebizonyítsuk mindenkinek: ez a lázadás egy győztes harc lehet, harcolni jó, és ha néha veszítünk is, jobb harcban elesni, mint meg sem próbálni” – mondta Kovács tavaly „Csatlakozz a harchoz!” című toborzóvideójában.
A Megafon Központ honlapján közzétett névsorból azonban kiderült: új arcokat ehhez a harchoz csak elvétve tudtak megnyerni. Jelenlegi hét támogatottjuk közül csak egy, Filep Dávid olyan figura, aki soha, sehol korábban nem bukkant fel a kormányzati gőzhenger részeként (persze Megafonos jelenléte óta ő is rendszeresen megfordul a PestiTV-ben). Ha azonban a listát böngésszük, csupa olyan ember neve jön velünk szembe, akiket a jobboldali nyilvánosság régen ismer és követ.
Filep „A kopasz oszt” nevű oldalával ért el 13 ezer követőt, ő azonban a szerényebb táború Megafonosok között van, a sor végén található Kötter Tamás íróval (12 ezer követő) és Déri Stefi (7,4 ezer követő) volt Echo, jelenleg Hír TV-s hírszerkesztővel. Magasabb követőszámmal bír a PestiSrácok és a PestiTV riportere, Bohár Dániel (30 ezer követő), de a top háromba egyértelműen csak azok a nehézfiúk verekedhették be magukat, akik már bőven a Megafon előtt is aktívan ontották a jobboldali tartalmat a Facebookra. Így nem kérdés, hogy Rákay Philip 76 ezer követője viszi a pálmát, őt Deák Dániel, a XXI. Század Intézet irodavezetője próbálja behozni 42 ezer követővel, míg a dobogó legalsó fokán az ötös számú Fidesz-párttagkönyvvel bíró Bayer Zsolt jön 40 ezer követővel.
A tízezertől a 20 millió forintig
Szereplésük a Megafon listáján persze nem jelenti azt, hogy a Facebook-hirdetésüket is finanszírozzák. Ezt azonban könnyű kideríteni, mert minden Facebook-oldalhoz tartozik egy olyan felület, melyen bárki meg tudja nézni, hogy az oldal adminisztrátorai reklámozták-e pénzért a posztjaikat, ha igen, akkor pontosan melyik posztot emelték ki, valamint ki finanszírozta a hirdetéseiket. Ez alapján sem Bayer, sem Déri nem hirdeti a posztjait, azonban okuk erre valószínűleg eltérő: Bayer több mint harminc éve dolgozik publicistaként, kialakult, lelkes olvasótáborral bír, felesleges promotálnia magát, így is olvassák. Déri viszont a Megafon legújabb szerzeménye, csak július elsején csatlakozott a csapathoz, így feltehetően időbe telik, amíg felépítik a közösségi térben szerepkörét.
Viszont ha a többiek hirdetéseit nézzük (a Facebook az adatokat 2019 áprilisától 2021 júliusáig adja meg, akkor is, ha később jött létre az oldal), érdekes dolgokra bukkanhatunk, kezdve azon, hogy milyen összegeket költöttek posztjaik kiemelésére az influenszerek.
A Megafon Központ saját Facebook-oldala 990 252,
Rákay Philip 19 964 145,
Bohár Dániel pedig 11 177 061,
Deák Dániel 6 952 209,
Filep Dávid 4 559 553,
Kötter Tamás pedig 450 000 forintot költött el hirdetésekre.
Azt azonban még a Facebook jelentései alapján sem lehet pontosan megmondani, hogy mennyi pénzt rakott ebbe bele a Megafon Központ, hiszen egészen 2021 tavaszáig minden influenszerük közösségi térben elköltött forintjai a saját kiadásaikként jelentek meg. Tavasszal viszont már felbukkant a Megafon, mint a hirdetések finanszírozója. Kötternél például minden forintot a Megafon finanszírozott, Filep Dávid az adatok szerint 57 785 forintot finanszírozott maga, 4,5 millió forintot a Megafon, Deák Dánielnél 34 ezer forintjával szemben 6,9 milliót kapott a központtól, Bohárnál és Rákay Philipnél pedig a teljes összeget a Megafon fizette.
És itt jön a következő érdekes pont: a Megafon Központ többször is azt állította, hogy adományokból tartják fenn magukat, hozzájárulóik pénzéből finanszírozzák megmondóembereik gázsiját is. Az azonban korántsem tisztázott, hogy pontosan hogyan is néz ki egy megafonos influenszer finanszírozása. Bár cikkünk megjelenése előtt rákérdeztünk, nem kaptunk választ arra, hogy a Megafon fix havi bérezést ad patronáltjainak, vagy csak a hirdetéseiket finanszírozza.
Ha a központ hét támogatott influenszerének követési számait összeadjuk (és hozzávesszük a Megafon saját közösségi oldalának adatait is), cikkünk írásának pillanatában csak 234 968 követő jön ki, ami azért nem egy egetrengető szám. Persze Magyarországon a politikai influenszerkedésnek nincs divatja. Ennek több oka is van: az influenszer-mibenlét egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy lehet megosztó az adott közösségi szereplő, de azt tegye olyan témában, ami érdekli az erre elsősorban fogékony, a közösségi médiát otthonosan használó korosztályt, vagyis a fiatalokat. A 18 és 35 közöttiek apolitikussága pedig Magyarországon is komoly problémát okoz minden pártnak. Míg a Momentum és a Demokratikus Koalíció kisebb-nagyobb sikerrel veszi fel velük a kapcsolatot (lásd a DK elnökének, Gyurcsány Ferencnek chatbotját), addig a Fidesz botladozik ezen a téren és nem véletlen a szándék, hogy betörjön ide.
Ez a betörési kísérlet pedig jól tapinthatóan érhető tetten a Megafon Központ influenszerei által becélzott réteget szemlélve. Az öt hirdető megmondóember targetjeiből elég világos kép rajzolódik ki:
elsősorban a 25 és 44 év közötti facebookozókat célozzák be.
A választás érthető: az apolitikusság ebben a korosztályban nem érhető olyan mértékben tetten, mint a 18 és 24 évesek között, ahol már nem is a Facebookra tekintenek elsődleges közéleti platformként. Mondjuk elég furcsa is lenne, ha Bayer Zsolt a TikTokon szerepelne a kamera előtt.
Mindegyik hirdetőnél látványos, hogy elsősorban a férfiak fogyasztják a tartalmaikat. A Megafon Központ saját hirdetései az említett 25–34 és a 35–44 közötti korosztályra vannak targetálva, e két korcsoport pedig – az összes elért emberhez képes – 27–27 százalékos arányban harap a meghirdetett tartalmakra. Bohár Dániel posztjainál azonban van még egy különlegesség is: akad olyan tartalma, amit az influenszer a 65 évnél idősebb nőkre célzott – legalábbis ez látszik a posztról készült jelentésben, ahol ez a korosztály toronymagasan, húsz százalékkal vezeti az elérési listát.
Bohárnak egyetlen olyan posztja volt, ami igazán komoly elérést ért el: Jakab Péter tízmilliós autóját „leleplező” videójára közel egymillióan voltak kíváncsiak, ám a szám csalóka, Bohár pénzzel tolta meg a videót a jelentés szerint. De ha nem készült volna jelentés, a fizetés ténye akkor is megállapítható lenne, hiszen igen kevés olyan 28 ezer követővel rendelkező, politikai tartalmat gyártó oldal van, aminek egy népszerű anyagára egymillióan kattintanak.
Viszont az alapvetően hagyománytisztelő, elméletileg keresztény alapokon nyugvó kormányzati narratívát egy, az egész világra nyitott közegben nem könnyű tálalni – látványos, hogy a Megafon Központ képzésén végzettek csak érintőlegesen próbálják meg ezt. Közösségi felületeik nagy részén ugyan foglalkoznak a kormány tevékenységével is, de a legfőbb hangsúly az ellenzék szapulásán van – a kormánymédiában fellelhető vezérfonalak alapján. Példákkal érzékeltetve: ha a Magyar Nemzet, vagy az Origo a fővárosi közlekedés fogyatékosságairól kezd vezető anyagaiban értekezni, akkor teljesen biztos, hogy az influenszereik is beleállnak a témába.
|
Tízmilliókból építi fel és támogatja a kormánypárti megmondóembereket a Megafon Központ
|
A kormánypárti megmondóembereket képző Megafon Központ ugyan 2020 nyarán már indított egy képzést, hogy hangosabbra csavarja a kormányzati propagandát a közösségi médiában, most pedig újra tréningre hívják a jobboldali influenszereket. Finanszírozásukkal kapcsolatban bőszen mutogatnak adományozóikra, ám hogy a súlyos tízmilliók kitől jönnek be és a központ hogyan gazdálkodik vele, azt sűrű homály fedi.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/gazdasag/20210726_megafon_kozpont_ujra_akcioban
|
2021-07-26 15:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. július 1-jei számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
Szegeden 2002 óta minden polgármester-választást Botka László nyert. Győzött 2010 októberében is, de a közgyűlésben kisebbségbe kerültek az őt támogató képviselők. Az MSZP és az Összefogás Szegedért színeiben 12 képviselő jutott be, 14 képviselő a Fidesz, egy a Jobbik, egy az LMP jelöltjeként futott be. A Fidesz, amely számíthatott a jobbikos és gyakran az LMP-s képviselőre is, leváltotta az önkormányzati cégek vezetőit, létrehozta a gazdasági és pénzügyi átvételi ideiglenes bizottságot. Szabálytalansági vizsgálat kezdődött például a Szegedi Közlekedési Kft.-nél a trolibeszerzések miatt, de nem találtak bűncselekményt. Hűtlen kezelés, a számvitel rendjének megsértése, adócsalás miatt feljelentést tett a bizottság a Szegedi Környezetgazdálkodási Kft.-nél. A Nemzeti Nyomozóiroda nem bukkant bűncselekmény nyomára.
Az elszámoltatásról szóló hírekben szerepelt a szegedi önkormányzati cégek zászlóshajója, az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó (IKV) Zrt. is. Itt dolgozott beruházási irodavezetőként Balla Béla. A MÁV-nál különböző építész beosztásokban eltöltött 28 év után, 2000-ben került a fideszes vezetésű szegedi önkormányzat cégéhez műszaki ellenőrnek. A szocialista Botka 2002-es győzelme után is számítottak a munkájára; Ballát a politika csak választóként érdekelte. Műszaki, beruházási téren Németh István vezérigazgató jobbkeze volt, amikor 2010-ben a közgyűlés fideszes többsége hozzálátott az „elszámoltatáshoz”.
Majd csak talál valamit
„A cégeknél nemcsak az igazgatókat váltották le, csoportos leépítések zajlottak – emlékszik arra az időszakra Balla Béla –, a leváltott vezetők háttérbe vonultak, nemigen szólaltak meg, miközben az újak keresték, mibe lehet belekötni az autó- és ingatlaneladástól a felújításig, karbantartásig.
Olyan bizonyítékokat kerestek, amelyek alapján hűtlen kezelés gyanújával eljárást lehet indítani a leváltott vezérigazgató vagy a polgármester ellen. Ezt a szándékot nem is titkolták.
Nálunk a vezérigazgató után a gazdasági igazgatót, a humánpolitikai vezetőt és másokat is leváltottak. Néhány hónap után, 2011 elején nekem is azt mondta az új vezérigazgató (Tápai Péter – B. A.), hogy meg akar válni tőlem. Fellépése, ahogyan a velem szemben felmerült kifogásokat sorolta, bántó és megfélemlítő volt. Megállapodtunk a feltételekről: közös megegyezéssel elmegyek, 60 évesen, védett korban. Később behívott, hogy beszéljünk. Azt gondoltam, arról, hogyan fogom megkapni azt, ami a szerződésünkben állt. Kiderült, hogy csak kávézni, beszélgetni akart velem. Áprilisban feljelentést tettek, októberben még egyet, ingatlanokkal kapcsolatos munkák miatt, azzal a gyanúval, hogy túlszámlázás történt. Én irodavezetőként ezeknek a munkáknak a műszaki ellenőre voltam.”
Ahogyan a többi céges vizsgálatot, ennek a megindítását is nyilvánosan jelentették be. Balla Béla kisebbik fia sírva fakadt, amikor a rádióban hallgatták, hogy B. Béla, az IKV dolgozója a gyanú szerint mit tett. Az irodavezető felesége hitt abban, hogy a férje nem tenne ilyet, de arra gondolt, a „körülmények” alakulhattak úgy, hogy esetleg jóhiszeműen keveredett bajba.
Balla Bélát egyebek közt azzal is gyanúsították, hogy amikor az IKV Zrt. a szegedi, Kárász utca 16. alatti lakóépület kapujának és homlokzati portáljának mázolását, karbantartását rendelte meg bruttó 3 millió forint értékben, nem a valóságnak megfelelő adatokkal készítette el a munka megrendelését, és ezáltal az IKV Zrt.-t 1 millió 116 ezer 73 forint kár érte.
A szegedi Kohlhaas Mihály
„Több ilyen ügy volt – idézi fel Balla Béla –, végül már összesen több mint 20 millió forintos kárt említettek a helyi médiában, hogy ilyen értékben történt túlszámlázás. Gyanúsítottak lettek az érintett vállalkozók is. A békéscsabai rendőrök vizsgálták az ügyeket. Látszott az iratismertetéskor, hogy a feljelentő bizonyos dokumentumokat, amelyek a mi igazunkat bizonyították volna, szándékosan nem csatolt. Szerencsére azok a vállalkozóknál megvoltak. Nem engedtek oda a helyszínre, amikor a rendőr és az igazságügyi szakértő ott vizsgálódott. A kihallgatáson a nyomozó konkrét adatokra vonatkozó kérdéseket tett föl, és fölháborodott azon, hogy azt mondtam, nekem előbb utána kell néznem a saját irataim között, mielőtt válaszolok. Azt mondta, akadályozom a rendőrség munkáját. Négy évig nyomoztak, öt évig jártunk a bíróságra. Tíz-egynéhány ház ügyéből öt maradt a vádiratban. Negyven tárgyalást tartottak, vagy negyven tanút hallgattak meg, tizenhét oldalas vallomást olvastam fel a bíróságon – a felénél a bíró szólt, hogy ez így sok lesz –, szakértőt fogadtam én is.
Az ügyész az utolsó pillanatig azt kérte, szabjanak ki rám letöltendő börtönbüntetést.
Az engem is elküldő vezérigazgató, aki akkor már nem volt a cégnél, a bírósági tárgyaláson, a folyosón azzal nyugtatott, hogy nem én voltam itt a célpont, hanem Botka és Németh. Erről a bírót tájékoztattam, jegyzőkönyvbe is vette. Akadt olyan vádlott, tanú, aki az eljárás ideje alatt meghalt, nem érte meg azt, amit én. Őértük is védtem a magam és a szakma becsületét. Az jólesett, hogy egykori főnököm és kollégáim a tanúvallomásukban kiálltak mellettem.”
A Szegedi Járásbíróság 2019 júniusában hirdetett ítéletet. Eszerint Balla Béla „I. r. vádlottat az ellene emelt, társtettességben, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, társtettességben, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, 4 rb. társtettességben elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége vádja alól felmenti”. Az ügy másik két vádlottját is felmentették, mindhármukat bűncselekmény hiányában. A bíróság a Kárász utca 16. alatti épület kapujának és portáljának felújítási munkájáról is kimondta, hogy Balla mindenben a valóságnak megfelelően nyilatkozott, az önkormányzatot egyetlen fillérrel sem károsította meg. És ugyanez volt a helyzet az összes többi munkával. „A bíróság összességükben is vizsgálta a vádlottak magatartását a vádirati tényállásban szereplő ingatlanok vonatkozásában, így Balla Béla esetében megállapította azt is, hogy a Feketesas utca 19–21. számú ingatlannál a vállalkozási szerződésben kiírt összegnél magasabb összegű munkaeredmény elérésére került sor a módosításokat követően. A fenti bizonyítékok alapján a bíróság álláspontja szerint sem Balla Béla I. r. vádlottnak”, sem a másodrendű, sem a harmadrendű vádlottnak „nem volt szándéka az IKV Zrt. sértettet tévedésbe ejteniük, megtéveszteniük”.
Közben az egykori irodavezető munkaügyi pert is nyert az IKV Zrt.-vel szemben, mert a cég nem tartotta be, amit a közös megegyezésben vállalt. Miután a büntetőeljárás első fokon meghozott ítélete jogerőre emelkedett – mindennél árulkodóbb, hogy az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést –, Balla eldöntötte: most, 69 évesen ő fogja megszólítani azokat, akik börtönbe akarták juttatni.
2014-ben a szegedi közgyűlésben ismét a Botka Lászlót támogató képviselők kerültek többségbe, ahogyan 2019-ben is. Az önkormányzati cégek életét azóta nem a Fidesz szándéka határozza meg. Ám a 2010-ben kinevezett, majd rövid időn belül leköszönt IKV-vezérigazgató, Tápai Péter most fideszes önkormányzati képviselő, a kormánypárt szegedi alelnöke – és tagja az IKV Zrt. felügyelőbizottságának.
Kellemetlen ember?
Tavaly Balla ügyvédje, Ollé György levélben megkereste az IKV-t. Kérte, ismerje el a cég, hogy az egykori irodavezetőnek sérültek a jogai az eljárás miatt, és fizessen kártérítést Balla Bélának. A zrt. így válaszolt: „Társaságunk továbbra is fenntartja azon álláspontját, mely szerint az a tény, hogy ügyfelét a büntetőeljárás során felmentették, nem jelenti szükségképpen azt, hogy a büntetőeljárás megindításához szükséges alapos gyanú nem állt volna fenn…”, mert hogy a bíróság által tárgyalt ügyekben „el nem végzett, vagy nem megfelelően elvégzett munkák is megállapíthatóak voltak, azonban a szerződések jellege az elmaradt munkák tekintetében felelősségre vonást nem eredményezhetett”. Az ügyvéd válaszlevele emlékeztette a céget arra, hogy amikor a büntetőeljárás indult, a feljelentő tényleg azzal küldte ki a munkatársát a házakhoz, írja össze, milyen munkák maradtak el, de azt ne, hogy milyen okból, és azt se, hogy a vállalkozók ténylegesen milyen helyettesítő tételeket, pót- és többletmunkákat végeztek el. Mindez egyébként a bíróságon tisztázódott.
A felek később személyesen is találkoztak, Balla szeretett volna peren kívül megegyezni a kártérítésről, de nem sikerült. Az IKV úgy határozott, hogy a tulajdonos önkormányzatot kéri meg, döntsön az ügyben: azaz Botka László mondja ki, jár-e kártérítés, vagy legalább bocsánatkérés annak, aki az őt levadászni akaró fideszes „elszámoltatás” kárvallottja lett.
„Botkának is többször írtam, nem kaptam választ
– mondja Balla, és húzza elő a leveleket a nagy papírborítékból a Klauzál téri cukrászda teraszán –, a kabinetfőnökével sikerült tárgyalni, azt mondta, majd értesít. Nem keresett. Levelet írtam azoknak a helyi médiumoknak, amelyek annak idején rendre beszámoltak az ügyemről. Minden hírt eltettem a kilenc év alatt, ami rólunk szólt. Azon nem csodálkoztam, hogy azok a portálok, amelyeknél a Fidesz tolta a büntetőeljárásunkat, nem méltattak válaszra, de az rosszulesett, hogy egyik önkormányzati tulajdonú médiumot sem érdekelte a történetem.” Balla emellett összeállított egy több mint ötven kérdésből álló szöveget, amelyet szintén a nyilvánosságnak szánt. Azt firtatja benne, miért nem állt ki mellette Botka László polgármester, amikor támadták, és miért nincs egy szava sem, amikor a vád alól bűncselekmény hiányában felmentették, miközben a parkolóügyben megvádolt főjegyző, egykori alpolgármester és kabinetfőnök mellett ott állt a városvezető végig. Eljuttatott egy másik levelet az összes egykori és jelenlegi IKV-dolgozónak, önkormányzati képviselőknek, középvezetőknek, a figyelmükbe ajánlja a történetét. „Veritas nunquam perit – Az igazság sohasem vész el”, ez a Seneca-idézet olvasható a szöveg elején.
Balla Béla kártérítési pert indít az IKV Zrt.-vel szemben, „a feljelentéssel összefüggő jogellenes magatartás megállapítása, becsületének és a jó hírnevének megsértése miatt”.
Azt mondja, az a megalázó eljárás, amelynek minden eleméről kiderült a bíróságon, miféle bizonyítékok alapján indult, aktív életének egy részét tönkretette. Miután ez szemlátomást senkit sem hat meg, hadd ne legyen már tekintettel arra, hogy ez az IKV már nem az az IKV, ahonnan elküldték, és hogy az érdekek azóta hogyan változtak. Bárhogyan is, azok, akik őt ebbe a helyzetbe hozták, az akkori döntésükért felelősek ma is: vállalják hát érte a felelősséget.
Megkérdeztük a szegedi önkormányzatot, mi a hivatalos álláspontja Balla Béla kártérítési igénye ügyében, illetve arról, hogy az egykori irodavezető szerint annak idején koncepciós eljárás indult ellene, és a polgármester most azért nem tárgyal vele, mert van egy alku közte és Tápai Péter között. A szegedi önkormányzat ezt válaszolta: „Köszönjük érdeklődését, de Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata nem foglalkozik a kérdésében említett személy feltételezéseivel.”
Tápai Péter nem emlékszik már arra, hogy mondott-e olyat a bíróság folyosóján Ballának, hogy nem ő, hanem Németh és Botka az igazi célpontja a büntetőeljárásnak. Egyszer tényleg tanúskodott, de arról sem volt információja mostanáig, hogyan zárult le ez az eljárás.
Olyan véleményt is hallottunk, hogy Balla Béla viselkedése „nem logikus”. Nem értik, miért kér kártérítést, hiszen annak idején már nyert egy munkaügyi pert az IKV ellen. Ollé György ügyvéd viszont, aki a nyomozás, majd a bírósági eljárás során is mindvégig védte Ballát, azt furcsállja, hogy ebben az ügyben jelképes bocsánatkérésre sem futotta a városnak.
|
"Nem én voltam a célpont, hanem a Botka meg a Németh"
|
A 2010-es fideszes hatalomátvétel után az önkormányzati tulajdonú szegedi IKV Zrt. új vezetése feljelentette Balla Bélát. Kilenc évig járt a rendőrségre, bíróságra, nemrég bűncselekmény hiányában felmentették. Most kártérítési pert indít meghurcoltatása miatt egykori cége ellen, és nem érdekli, hogy már nem a Fidesz irányít.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-en-voltam-a-celpont-hanem-a-botka-meg-a-nemeth-240423?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR2jXVXuOWMExY7NA9JlbADR2GjkYVKam1UaDavH1ooZN
|
2021-07-27 16:48:13
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Végéhez ért az a cikksorozatunk, aminek középpontjában a XII. kerületi beruházások nagy nyertese, az Archibona Kft. áll.
Pár hete írtuk meg, hogy a kerületben több mint 30 hegyvidéki mélyépítési munkát lebonyolító társaság több mint 400 millió forint állami támogatást kapott egy nemesgulácsi ásványvíz-palackozó gépsor üzembe helyezésére.
Arról nem volt információnk, hogy a palackozó tényleg elkészült-e, viszont első cikkünk megjelenése után az Archibona Kft. ügyvezetője válaszolt kérdéseinkre. Jakab Péter (nem a jobbikus politikus – B. M.) tájékoztatása szerint „a projekt befejezésének eredeti határideje 2020. februárja volt, azonban a kialakult koronavírus helyzet miatt határidő módosítást kérvényeztünk, melyet meg is kaptunk, így a projekt megvalósítása pedig 2020. 04. 20-án meg is történt”.
Tehát a palackozó kis csúszással, de elkészült. Ugyanakkor első cikkünk írása során kiszúrtuk azt is, hogy az Archibona Kft. szerepel a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisában, mint ásványvíz-palackozási, valamint borászati tevékenységet végző társaság – utóbbit nem Nemesgulácson, hanem Badacsonytördemicen végzi a cég. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen termékei kerültek eddig kereskedelmi forgalomba az Archibona Kft.-nek, azonban Jakab Péter újfent arról tájékoztatott, hogy
|
Hiába a 400 milliós állami támogatás, nem indult be a hegyvidéki mélyépítő cég ásványvíz biznisze
|
Eddig még nem kerültek forgalomba az Archibona Kft. borászati, valamint ásványvíz és üdítőital termékei.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/hiaba-a-400-millios-allami-tamogatas-nem-indult-be-a-hegyvideki-melyepito-ceg-asvanyviz-biznisze-240262
|
2021-07-23 16:50:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A tatabányai közgyűlés nem veszi vagyonkezelésbe az épülő 6000 fős sportcsarnokot, mert nem tudja kigazdálkodni a létesítmény évi egy milliárd forintos fenntartási költségét - erről döntött csütörtök esti ülésén a képviselő-testület.
A közgyűlés 17 igen és egy tartózkodás mellett úgy határozott, hogy két lezárt pénzügyi év tapasztalatainak ismeretében tárgyaljanak újra a kérdésről, mivel a rendezvények szervezésében lévő bizonytalanságok miatt nem akarják vállalni a csarnok üzemeltetését.
Szücsné Posztovics Ilona (Összefogás Tatabányáért) polgármester előterjesztése szerint a beruházó BMSK Zrt. szakértőinek tanulmánya mintegy 250 millió forintra becsülte a dologi kiadásokat, a bérek költsége pedig eléri a 100 millió forintot. Az önkormányzatnak ezen felül visszapótlási kötelezettségként a létesítmény értékének két százalékát évente félre kellene tennie a későbbi felújításokra, ez 300 és 500 millió forint közötti összeget jelentene.
|
Tatabánya önkormányzata nem vállalja az oda épített sportcsarnok működtetését
|
A tatabányai közgyűlés nem veszi vagyonkezelésbe az épülő 6000 fős sportcsarnokot, mert nem tudja kigazdálkodni a létesítmény évi egy milliárd forintos fenntartási költségét - erről döntött csütörtök esti ülésén a képviselő-testület.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tatabanya-onkormanyzata-nem-vallalja-az-oda-epitett-sportcsarnok-mukodteteset-240361
|
2021-07-23 16:52:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Új tulajdonosi körhöz került a Sinvest Hofa Kft., mellyel sok évre szóló bérleti szerződést kötött Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Először a Népszava számolt be arról kispesti, Hoffher Albert utcai bűnjel- és autóraktárról, melyet a rendőrség egy Garancsi István közvetett tulajdonában álló cégtől vesz bérbe, méghozzá milliárdokért.
A BRFK 2012 és 2017 között összesen bruttó 450 millió forintért használhatta az épületet, utána viszont olyan, tíz évre szóló szerződést kötöttek, ami után már évente fizettek ennyit a Sinvest Hofának. A 2028 januárjában kifutó megállapodás ablakon kidobott pénznek tűnik – a rendőrség a több milliárdos áron saját raktárbázist is vehetett volna magának – ám a BRFK a Népszava többszöri kérdésére sem magyarázta meg, hogy miért költenek ennyit a kispesti bérleményre.
Érdekes adatokat találunk a Sinvestről az Opten céges adatbázisában is: a 2008-ban alapított cégnek legalább 2016 óta egyetlen alkalmazottja sincs – így igazán szép teljesítmény tőlük az éves szinten 360-370 millióra rúgó árbevétel. A vállalkozás nettó bevételeit amúgy nagyjából le is fedi a BRFK által rendszeresen fizetett bérleti díj.
A rendőrség 2021 májusában még Garancsi Istvánt gazdagította a Hoffher Albert utcai bérlettel, ám a helyzet a közelmúltban megváltozott. A Narancs.hu az Opten cégadatbázisában vette észre, hogy a kft.-t addig ügyvezetőként irányító és közvetetten birtokló Garancsi levonult a színről. A Sinvest Hofának új tulajdonosai lettek: a Lido Ingatlan Zrt. és a VGT Invest Zrt. Előbbi a Sányi Sándor OTP-vezér fontos emberének számító Ecsedi Ferenc vállalkozása – Ecsediről az is tudható, hogy a rendőrségnek és a hadseregnek is beszállító Milipol Zrt fő. részvényese volt, amíg (mint az Index írja) az állam felvásárolta volna a haditechnikában megkerülhetetlennek számító Milipolt.
A VGT Invest ügyvezetője és (cégén, a BLK Corporation-ön keresztül) közvetett birtokosa
Tasnádi László, egykori rendőrtiszt és volt III/II-es hírszerző.
Tasnádi Pintér Sándor belügyminiszter bizalmi köréhez tartozik: 2014-ben rendészeti államtitkárnak is kinevezték, ám a döntés III/II-es múltja miatt az Orbán-kormányon belül is komoly kritikákat váltott ki.
Tasnádi 2016 decemberében távozott kormányzati posztjáról, majd belevetette magát a biztonsági piacba: azóta személy- és vagyonvédelmi vállalkozásai, köztük a BLK Corporation, tarolnak az állami megbízásokon. De az egykori államtitkár vezetői posztot tölt be a korábban Pintér Sándor érdekeltségének számító Civil Biztonsági Zrt-ben is.
A rendőrség és a NER virágzó kapcsolatáról, további érdekes hatósági szerződésekről bővebben a Magyar Narancs legfrissebb számában is olvashatnak.
|
Pintér és Csányi bizalmi embereitől bérel raktárépületet a rendőrség
|
A kispesti raktár előbb Garancsi István érdekeltsége volt, ám az Orbán Viktort is reptető nagyvállalkozó túladott rajta. Új tulajdonosi körhöz került a Sinvest Hofa Kft., mellyel sok évre szóló bérleti szerződést kötött Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK). Először a Népszava számolt be arról kispesti, Hoffher Albert utcai bűnjel- és autóraktárról, melyet a rendőrség egy Garancsi István közvetett tulajdonában álló cégtől vesz bérbe, méghozzá milliárdokért.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/pinter-es-csanyi-bizalmi-embereitol-berel-raktarepuletet-a-rendorseg-240320
|
2021-07-22 16:54:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Megvalósult az Archibona Kft. nemesgulácsi ásványvíz palackozó projektje – tájékoztatta a Narancs.hu-t a társaság ügyvezető igazgatója.
Vasárnap jelent meg cikkünk az Archibona Kft.-ről, mely céget a Hegyvidéki Önkormányzat egy keretszerződés alapján a kerület mélyépítési munkáival bízott meg az elmúlt években. Cikkünk írása során lettünk figyemesek arra, hogy a társaság több mint 400 millió forint állami támogatást kapott egy nemesgulácsi ásványvíz palackozó gépsor üzembe helyezésére – viszont arról nem találtunk információt, hogy a projekt megvalósult volna.
Ezért levélben megkerestük a társaságot, ami cikkünk megjelenése után küldte el a válaszait. Jakab Péter (nem a jobbikos politikus – B.M.) tájékoztatása szerint „a projekt befejezésének eredeti határideje 2020. februárja volt, azonban a kialakult koronavírus helyzet miatt határidő módosítást kérvényeztünk, melyet meg is kaptunk, így a projekt megvalósítása pedig 2020. 04. 20-án meg is történt”.
Nem csak XII. kerületben dolgoznak
Eredetileg arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a magyarázat a társaság sikerére a hegyvidéki pályázatokon. Ugyanis az Átlátszó 2020 januári cikke szerint az Archibona Kft. 29 közbeszerzést nyert az elmúlt években 17 milliárd forintért, és a nyílt eljárások esetében csak a cég tett ajánlatot, tehát nem volt ellenfele – a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisa szerint azóta további munkákkal bízta meg az önkormányzat a társaságot. A minap Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, helyi önkormányzati képviselő a napokban a Hegyvidék TV-ben beszélt az Archibona Kft.-ről, ahol azt mondta, a cég bevételének a 75 százaléka a XII. kerületi közbeszerzésekből származik.
„Társaságunk a Hegyvidéki Önkormányzattal keretszerződésben áll, melyet egy nyílt, közbeszerzési eljárás során nyertünk meg. Ennek értelmében ezeket a kivitelezéseket a »Keretmegállapodás-magasépítési kivitelezési munkák« tárgyú szerződés részeként valósítja meg. A pályázatokon külön konzultációs eljárásonként kerülnek lehívásra a keretszerződésen belül, azonban ilyenkor már nincs külön, nyílt eljárás” – írta Jakab. Röviden ez annyit jelent, hogy az önkormányzat egyszer pályáztatta az Archibona Kft.-t, azóta pedig a magasépítési munkákra a céget bízza meg, amiről előző cikkünkben Arató Zsolt az önkormányzat sajtófőnöke is tájékoztatást adott.
Az ügyvezető igazgató hozzátette, nem csak hegyvidéki beruházásokban vesz részt az Archibona Kft., egyebek mellett dolgoztak már Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának, Budaörs Város Önkormányzatának, Szentendre Város Önkormányzatának, az Új Színház Nonprofit Kft.-nek, a Terrorelhárítási Központnak, illetve a Készenléti Rendőrségnek is. (Ettől függetlenül a KH adatbázisa szerint a legtöbb állami/önkormányzati munkát a XII. Kerületnek végezte el a társaság.)
Mi a helyzet a borral és az ásványvízzel?
Legutóbb arról is beszámoltunk, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) adatbázisa alapján az Archibona úgy is szerepel, mint „ásványvíz palackozás tevékenységet” végző vállalkozás, sőt borászati tevékenységet is végeznek, méghozzá Badacsonytördemicen. A céginformációs adatbázis adatai szerint 2017 óta szerepel a vállalat tevékenységi körei között az üdítőital és ásványvíz gyártása, 2019 óta pedig a szőlőbor termesztése. Kíváncsiak voltunk, hogy az ásványvíz és borászati termékei kereskedelmi forgalomba kerültek-e már, és ha igen, akkor konkrétan melyik árucikkekről van szó, ezért újabb kérdéseket küldtünk a társaságnak. A válaszokról beszámolunk.
(Borítóképünkön: A felújítás alatt álló egykori lóvasút-végállomás a Zugligeti úton 2017. január 4-én. Az 1885-ben épült állomást a hegyvidéki önkormányzat megrendelésére újítják fel. A 2017-ben elkészülő beruházás kivitelezője az Archibona Kft. A munkák elkészülte után az épületben helytörténeti gyűjteményt mutatnak be. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)
|
Válaszolt lapunknak a XII. kerületi mélyépítési munkákat végző cég az ásványvíz-palackozós beruházásáról
|
Vasárnap jelent meg cikkünk az Archibona Kft.-ről, mely céget a Hegyvidéki Önkormányzat egy keretszerződés alapján a kerület mélyépítési munkáival bízott meg az elmúlt években. Cikkünk írása során lettünk figyemesek arra, hogy a társaság több mint 400 millió forint állami támogatást kapott egy nemesgulácsi ásványvíz palackozó gépsor üzembe helyezésére – viszont arról nem találtunk információt, hogy a projekt megvalósult volna.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/valaszolt-lapunknak-a-xii-keruleti-melyepitesi-munkakat-vegzo-ceg-az-asvanyviz-palackozos-beruhazasarol-240051
|
2021-07-15 19:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Ez a város komolyan veszi a sportot. Komolyan veszi és ez az idő az, a mostani idő az, amikor megtanulhattuk azt, hogy a sporton keresztül, az egészségnek milyen nagy jelentősége van. Hiszen abban mindannyian egyet kell értenünk, hogy a legfontosabbak a gyerekek” – mondta tavaly októberben Tuzson Bence országgyűlési képviselő a Fót Városi Sportcsarnok alapkőletételén.
A beruházásra a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) 600 millió forint TAO-támogatást hagyott jóvá, amelyhez Fót Város Önkormányzata további 850 millió forint önrésszel társult be. A beruházás az újpesti Megyeri Tigrisek Kosárlabda Klubhoz, valamint az egyesület többségi tulajdonában lévő ÚMT Sport Management Kft.-hez köthető, ami „a Fót Városi Sportcsarnok infrastrukturális fejlesztések megszervezéséért, kivitelezésének lebonyolításáért, fejlesztéséért felelős” a társaság által közzétett dokumentumok alapján. A Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisa szerint a cég írta ki az építkezésre vonatkozó pályázatot.
Jövő tavaszra készülhet el
A kosárlabda szövetség részéről Molnár Tamás finanszírozási vezető arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy az ÚMT Kft. szövetség által elfogadott 2017/18-as évi támogatási időszakra vonatkozó sportfejlesztési programjában tárgyi eszköz beruházás, felújítás (magyarán a sportcsarnok) jogcímen 599 689 070 forint látványcsapatsport támogatás (vagyis ez a közel 600 milliós TAO-támogatást jelenti) és 257 009 603 forint saját, azaz önkormányzati forrás szerepelt. Tehát közel 600 millió forinttal drágult a beruházás, ugyanis az önkormányzat végül 850 millió forint önrészt különített el. (Az eredeti, 257 milliós önrészt emelték meg 850 millióra, a két összeg közel 600 milliós nagyságrendje jelenti a drágulást.) Az ÚMT Kft. által közzétett nyilvános dokumentumok szerint a projektet 2017 júliusában szerették volna elkezdeni, használatba vételét 2018 áprilisára, a teljes befejezését pedig júniusára tervezték, tehát mostanra három éves csúszásban van a sportcsarnok.
„A 2017-es tervezésekor valóban szerettük volna a 2018-as átadást, azonban a beruházásra vonatkozó sportfejlesztési programunkat csak 2018. 07. 25-én hagyta jóvá a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége. A szükséges TAO-forrás összegyűjtése, a közbeszerzési eljárás és a pandémia okozta jogszabályi változtatások következményeképpen a beruházás megkezdése 2020-ra tolódott.
A jelenlegi jogszabályok szerint legkésőbb 2023. június 30-ig kell, hogy használatbavételi engedélyünk legyen, azonban reményeink szerint már 2022 tavaszán birtokba vehetik a sportolók a sportcsarnokot”
– tájékoztatott Dudás József, a Megyeri Tigrisek szakosztályvezetője. Hozzátette, a 2017-es tervezéstől számított időszak alatt jogszabályi változások energetikai és építészeti szempontból is befolyásolták a beruházást, ami többletkiadást eredményezett. Továbbá az infláció és a koronavírus-járvány áremelkedést okozott, de a jelenlegi szakaszban „úgy látjuk és reméljük, további emelkedés már nem fog bekövetkezni”.
Molnár Tamás azt is közölte lapunkkal, hogy az egyesületek sportfejlesztési programjainak jóváhagyása nem egyenlő azzal, hogy a szövetség forrást biztosít, ugyanis a TAO-rendszerben a sportszervezeteket támogató cégek felajánlásai alapján gyűjthetnek be pénzt a klubok – magyarán a cégek adójából épül a csarnok, de erre a szövetségnek rá kellett bólintania. Vass György polgármester az alapkőletételkor arról beszélt, hogy a támogatók között van az Aldi, az Auchan, a MOM Park, valamint a Phoenix Pharma is.
Fót Városi Sportcsarnok alapkőletétele. Balról a második Tuzson Bence országgyűlési képviselő, jobboldalt pedig Vass György polgármester.
Forrás: Tuzson Bence Facebook
Majdnem lefújták a projektet
A fóti önkormányzat weboldalán 2016-ig visszamenőleg vannak elérhető dokumentumok a sportcsarnok-beruházásról. A képviselő-testület 2018 áprilisában arról döntött, hogy az ÚMT Sport Kft.-vel együttműködési megállapodást köt, majd a szerződések kidolgozására 2018. október 31-ét tűzték ki, ám addig nem sok minden történt. „A kft. a szükséges szerződések kidolgozásában együttműködési készséget csak csekély mértékben mutatott”, olvasható az egyik dokumentumban. 2019 szeptemberében megbeszélést folytattak a felek a feladatokról, amelyeket „a felelősök nem végeztek el”, továbbá „az egyeztetésen a kft. nem jelezte a projekt megszüntetésének lehetőségét, és annak gyökeres tartalmi átalakítását sem”, ahogyan azt sem, hogy a korábban vállalt feltételeket „nem tudja vagy nem kívánja teljesíteni, hanem a projekt folytatásának érdekében az építési engedély jogosultjaként való meghosszabbítását kérte”, olvasható szintén az önkormányzati dokumentumok között.
Magyarán az önkormányzat és a kft. közti súrlódások kihatással voltak az egyeztetésekre, ami vélhetően a beruházás menetét is befolyásolta. Ez azért is érdekes, mert egy előterjesztés szerint Dudás József szakosztályvezető 2019 novemberében levelet küldött Vass György polgármesternek, amelyben feltételeket szabott az önkormányzatnak azzal a kikötéssel, hogy amennyiben ezeket változtatás nélkül nem fogadja el, úgy a projekttől elállnak, és visszamondják a kosárlabda szövetségnél.
A levélben egyebek mellett azt írta Dudás, hogy a „projekt költségének a nemzeti értékhatár alatt kell maradni, hogy ne kelljen közbeszerzést alkalmazni, csak nyílt eljárást, ahol a meghívottak közül választható ki a generál kivitelező”, és a „Megyeri Tigrisek választja ki a meghívandó pályázó cégeket”. E mellett további források biztosítását kérte az önkormányzattól, például a likviditási problémák megoldására, valamint a műszaki módosítások elkészítésére. Hozzátette, amennyiben nem születik megállapodás, úgy hajlandó a klub eladni az ÚMT Sport Kft.-t az önkormányzatnak, ha egy bizonyos Fót Sportegyesület részére biztosítanak „törvényben előírt óraszámot kosárlabda sportágban”, aminek egy részét az említett sportszervezet „harmadik fél felé átadhat”.
A feltételek elfogadására mindösszesen hat napos határidőt adott az egyesület az önkormányzatnak.
Részlet az önkormányzati előterjesztésből. A teljes dokumentumot erre a linkre, majd a Et.330. Sz. Sportcsarnok Megyeri Tigrisek kérelem.doc fájlra kattintva lehet megtekinteni.
Forrás: Fót Város Önkormányzata
Beszállt a cégbe a város
„Mivel a projekt TAO-pályázat keretén belül valósult meg, törvényi szabályozás vonatkozik arra, hogy meddig lehet a projektet hosszabbítani, módosítani, és meddig kell meglennie a használatbavételi engedélynek ahhoz, hogy a projekt sikeresen lezárható legyen. Ez az, amit egyesületünk jelzett az önkormányzat felé.
Nyilván abban az esetben, ha nem láttuk volna biztosítottnak a projekt határidőre való megvalósulását, akkor nem kezdtünk volna bele az építkezésbe”
– válaszolta Dudás, amikor a Megyeri Tigrisek feltételeiről kérdeztük.
A feleknek végül sikerült megállapodniuk, amire maga az elindult beruházás a bizonyíték. A KH adatbázisa szerint nyílt eljárásban dőlt el, hogy mely kivitelező végzi el a munkát, és összesen ketten indultak: az Ív Generál Építő és Kereskedelmi Kft. mellett egy bizonyos E-Builder Építőipar és Mérnöki Tanácsadó Kft. is nevezett – végül az előbbi cég nyerte el a beruházást, aminek áfa nélküli összértéke 1,1 milliárd forint volt.
Mindazonáltal az önkormányzati dokumentumokban további érdekességre is bukkantunk. Ugyanis 2020-ban arról döntöttek, hogy megvásárolják a klubtól az ÚMT Kft. tulajdonrészének 49 százalékát, illetve az egyesület a fennmaradó 51 százalékos üzletrészére vételi jogot alapított a város vezetése számára, magyarán a beruházás szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszó cégen belül befolyást szerzett.
„Önkormányzati önrésszel történő beruházásoknál nem meglepő dolog, hogy a projektcégbe a jogszabályoknak megfelelő tulajdoni hányaddal az önkormányzat is szerepet vállal, hogy az általuk biztosított források felhasználását kontrollálni tudják.
Ez a sportszervezetek számára is biztonságot jelent” – írta erre vonatkozó kérdésünkre Dudás.
Megkerestük az önkormányzatot is, de nem kaptunk választ, így nem tudjuk, mi állt a döntés hátterében, viszont egy 2020-as előterjesztés árulkodik erről: eszerint „az önkormányzati érdekek védelme és különösen a közvagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükség van arra, hogy az Önkormányzat érdemben tudja befolyásolni az ÚMT Kft. döntéseit, és hogy a Kft. az önkormányzat jóváhagyása nélkül ne dönthessen a projekt lényeges elemeiről, különösen az önkormányzati források felhasználásáról”. A felek egyetértettek abban, hogy az önkormányzatnak tulajdonrészt kell szereznie az ÚMT Kft.-ben, valamint szabályozni kell a tulajdonostársak (tehát a klub és a város) „együttdöntési feltételeit”. Továbbá azt is kikötötték, hogy az ügyvezető személyét az önkormányzat jelölheti meg.
Ez már az EMMI hatásköre
„Az önkormányzat és a sportszervezet közti egyeztetések, jogügyletek minősítése nem tartozik a MKOSZ hatáskörébe”
– tájékoztatott a kosárlabda szövetség nevében Molnár Tamás. A finanszírozási vezető szerint a szövetség a sportfejlesztési program jóváhagyásakor, illetve annak esetleges módosításakor vizsgálja a jogszabályi feltételek és a projekt megvalósítás feltételeinek fennállását, ugyanakkor „a tényleges felhasználás ellenőrzése folyamatos, azonban ezen konkrét ügy – tekintettel arra, hogy a sportfejlesztési program értéke meghaladja a 300 millió forintot – az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) hatáskörébe tartozik”.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a TAO támogatások felhasználásával megvalósuló beruházások ellenőrzése keretében vizsgálja a jóváhagyott sportfejlesztési programban megjelölt beruházási cél, illetve a ténylegesen megvalósított beruházás egyezőségét” - közölte lapunk érdeklődésére az EMMI. Mint írták, a sportfejlesztési programokhoz kapcsolódóan pénzügyi ellenőrzést folytatnak az egyes programok elszámolásainak szabályszerűségét illetően. A fóti sportcsarnokkal kapcsolatosan azt írták, a sportszervezet 2020. december 30-án módosítási kérelmet nyújtott be a jóváhagyó szervhez (MKOSZ), amelynek elbírálása jelenleg folyamatban van. „Tekintettel arra, hogy módosítási eljárás alatt lévő elszámolás ellenőrzését – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges információk teljeskörűségének hiányában – jelenleg nem lehet lefolytatni, arra később fog sor kerülni” – válaszolta a minisztérium.
(Címlapképünkön: Fót Városi Spartcsarnok látványterve .Forrás: Tuzson Bence Facebook)
|
Több évet csúszik és közel 600 millióval drágult a fóti sportcsarnok építése
|
A részben TAO-pénzből megvalósuló sportberuházás során némi feszültség is volt a projektben résztvevő Megyei Tigrisek kosárcsapat és a fóti önkormányzat között. A klub feltételeket szabott a városnak azzal a kikötéssel, hogy amennyiben változtatást nélkül nem fogadja el őket, akkor visszamondja a projektet.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tobb-evet-csuszik-es-kozel-600-millioval-dragult-a-foti-sportcsarnok-epitese-240087
|
2021-07-20 19:07:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nem ért véget a földeladási sorozat Dédestapolcsányban, ahol a Serényi-grófok kastélyához tartozó történeti birtoktest restaurációján fáradoznak budapesti belvárosi üzletemberek: az állam is megválik ottani földjeitől. Egy debreceni magánszemély, Kellermann Péter Pál három földterületet vásárolt Rogán Antalné falujában. Május végén 0,2328 hektárnyi legelőt, 0,1784 hektárnyi legelőt és 0,1782 hektár szántót vett a Nemzeti Földügyi Központtól. A három állami földterületért 41 ezer forintért, 32 ezer forintért, illetve 61 ezer forintért jutott hozzá. Nyilvános pályáztatás és árverés nélkül szerezhette meg a földeket, miután beadta ajánlatát. A versenyeztetés mellőzésére a földtörvény jogosítja fel az államot, 10 hektár alatt ugyanis nem kötelezhető más jelöltnek is biztosítani az adásvétel, a licit lehetőségét.
A debreceni Kellermann család nem nélkülözi a kormánypárti kötődést. Kellermann Péter Pálné ugyanis 1994-1998 között az MDF-KDNP, 1998-2002 között, Kósa Lajos első polgármesteri ciklusában a Fidesz jelöltjeként lett önkormányzati képviselő Debrecenben. Kellermanné 2006-ban alapította családi vállalkozásukat, az Architerra Szaktanácsadó Bt.-t, amelynek jelenleg is beltagja, Kellermann Péter Pál pedig ügyvezetője. Kellermanné legutóbb két éve 36 millió forintért vásárolt a debreceni önkormányzati vagyonából ingatlant.
Mint megírtuk, Dédestapolcsányban az utóbbi hónapokban fokozódó érdeklődést mutatnak a helyi ingatlanok iránt a főváros V. kerületében működő menő vállalkozók. Májusban a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát vette meg a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt.
A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, akinek az érdekeltségei félmilliárd forintért jutottak belvárosi önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, ám ahhoz, hogy megvegye, hálával tartozik a Le Roy. Co. Kft., ami szintén az V. kerületben tevékenykedik, a Bazilika környékén működtet éttermet, és szimbiózisban a Dunai Fedélzettel segítette a kastély megvételét. A Le Roy Kft. 2019 augusztusától 2020. decemberig tartotta a kezét a kastélyon azzal, hogy arra vételi jogot szerzett, ennek köszönhetően más nem tudott hozzáférni. A fordulat idén májusban következett: ekkorra a vendéglátós cég lemondott szándékáról, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádám cégének. A Le Roy- társtulajdonos Sztanó Tamás azonban nem lépett le a színről a kastély eladása után, mivel nem is volt szándéka. Egy héttel az előtt, hogy a földhivatalba beérkezett Fintha-Nagy cégének a kastély tulajdonjogi változás bejegyzési kérelme, 12 földterületet vásárolt Dédestapolcsányban az épület körül, 17 millió forintból 5,8 hektárnyit.
Sztanó Dédestapolcsányban vásárolt földjeinek van egy lényeges összekötő eleme: mind a Serényi-kastélyhoz kapcsolódnak. Az adásvételi szerződésekben külön pontban hívták fel a figyelmet e rendkívüli körülményére, hogy Sztanó azért vásárol földeket, mert elővásárlási jogot szerzett a kastélyra. Eszerint „az ingatlannal egy integrált, fenntartható, és a helyi viszonyokat figyelembe vevő, és azok közé szervesen illeszkedő, életképes, a kastélyhoz tartozó korábbi történeti birtoktest legalább részbeni visszaállításával létrejövő komplex mezőgazdasági egység” létrehozása a célja. Ennek érdekében Sztanó – olvasható az egyik adásvételi szerződésben – „a kastély közelében egyéb termőföldek vonatkozásában is szerződéseket kötött”.
A kastély és a hozzá tartozó uradalom visszaállítására vonatkozó szándék és folyamat felépítettségét jelzi, hogy Sztanó földművesi státuszát 2019. augusztus 7-én vette nyilvántartásba a szentendrei járási földhivatal. Ez volt az első lépés, amire mindenképpen szükség volt, hogy földtulajdonos lehessen. Második lépésben, bő három hét elteltével a Le Roy megszerezte a kastélyra vonatkozó vételi jogot. Harmadik lépésben Sztanó Le Roy Kft.-je elállt vételi szándékától, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádámnak, majd a következő lépésben hozzálátott körbevásárolni a földeket.
Ezzel a restaurációs szándék beteljesedhet, Dédestapolcsányban, Rogán Antal feleségének falujában sikerülhet újrateremteni a földesurak világát.
Kérdés, Kellermannék is részt vesznek-e restaurációs folyamatban, mint újdonsült földesurak Dédestapolcsányban, hiszen a vendéglátó-üzletember Sztanó eddig nem jeleskedett agrárfejlesztésekben. Kellermannénak, aki a Kisgazdapárt jelöltjeként elbukta 2002-ben az önkormányzati képviselő-választást Debrecenben, viszont van mezőgazdasági szaktudása. Szaktanácsadóként szerepel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a földek adásvételét jóváhagyó köztestület hivatalos jegyzékében. E szervezet feladatai között szerepel, hogy a földek adásvételénél érvényesüljenek a helyi gazdálkodók érdekei, kiszűrjék a spekulatív földszerzőket, a birtokviszonyokat átláthatóvá tegyék. A kamara tanácsadójának családtagja egyébként nem csak Dédestapolcsányban, hanem a szomszédos Tardonán is vehetett állami földet.
Kiváló pályázatával Kellermann Péter Pál szintén versenyeztetés nélkül 0,97 hektár állami legelő birtokosa lett 92 ezer forintért májusban.
Kérdéseinket elküldtük Kellermannék családi cégének, amely a kamara tanácsadói névjegyzékben is olvasható, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Mindeközben a Serényi-kastély felújítása is jól halad: kezdetét vette a gépészeti eszközök, vízvezetékek és a fűtés cseréje, amin számos munkás dolgozik serényen.
(Címlapképünkön: a Serényi-kastély Dédestapolcsányban. Fotó: a szerző felvétele)
|
Verseny nélkül vehetett állami földeket Rogánné falujában egy volt fideszes hozzátartozója
|
A magántulajdonosokkal együtt az állam is eladja földjeit Rogán Antalné falujában, ahol néhány hete vásárolták meg a kastélyt és hozzá földterületeket V. kerületi vállalkozók. Nyílt pályázatra, versenyre nem volt szükség, anélkül kerülhettek egy volt fideszes képviselő családjához a földek Dédestapolcsányban és a szomszédos Tardonán. A kastély felújítása sem késlekedik, munkások kezdtek serénykedni az épületben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/verseny-nelkul-vehetett-allami-foldeket-roganne-falujaban-egy-volt-fideszes-hozzatartozoja-240265
|
2021-07-21 19:15:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Minden különösebb hírverés nélkül adták át még 2015 végén a Szendehely nevű nógrádi községben készült kerékpárutat, amihez az állam 199, 39 millió forint európai uniós támogatást biztosított. Ugyanakkor lapunk egy helyi forrása a minap panaszkodott az immáron hatéves út egyik szakaszára (erre majd később kitérünk).
Megnéztük a Közbeszerzési Hatóság (KH) adatbázisában a még 2015-ben kiírt pályázatot, amiből az derül ki, hogy összesen három különálló kerékpárút-szakaszt építettek meg a beruházás keretein belül a településen méghozzá 655,43, 338,04, valamint 146,02 folyóméter hosszúságban.
Ez viszont azt jelenti, hogy összesen 1,1 kilométer utat építettek közel 200 millió forint értékben.
(A kerékpárutakat ún. folyóméterben szokták megadni, ami az út folyamatosságát jelöli).
Késtek az elszámolással
Az építőiparban nem meglepő, hogy egy út megépítése irracionálisan drágának tűnik: az M6-os autópályát kilométerenként 4,5 milliárd forintért valósítják meg a kivitelezők. Természetesen a kerékpárutak nem kóstálnak ennyibe, hiszen a műszaki tartalmuk jelentősen szerényebb, de adott esetben sok százmillió forintba kerülhet a megépítésük: Ságvár és Som között például 5,6 kilométer kerékpárutat építettek 627 millió forintért, ami azt jelenti, hogy egy kilométer hozzávetőlegesen 111 millió forintba került.
Ettől függetlenül kicsit a több mint egy kilométerért közel 200 millió forintos költség soknak tűnik. A beruházást egy bizonyos Közmű-Alagút Magas és Mélyépítő Zrt. bonyolította le, ami egyebek mellett csapadékvíz-elvezetést, támfal- és kerékpároshíd építését, valamint bontási munkákat is végzett. Az elérhető adatok szerint nem ment minden simán, ugyanis időközben szerződést kellett módosítani, mert „az elhúzódó támogatói döntés és a támogatási szerződés aláírását követően késve kezdődtek a kerékpárút kivitelezési munkálatai, melyből adódóan az elszámolást sem tudtuk egyértelműen lezárni, valamint nem tudtuk összeszedni a szállítói finanszírozású számlák benyújtáshoz szükséges dokumentumokat azok benyújtásának végső határidejéig”.
Az átadást követően a község közleményt adott ki, amiben az áll, hogy az önkormányzat megteremtette „a két településrész Szendehely és Szendehely-Katalinpuszta között a kerékpározás feltételeit”. (A két település, Szendehely és Katalinpuszta közigazgatásilag össze van vonva). A kerékpárút Szendehely-Katalinpuszta déli oldai lakott területének kezdetétől az északi oldalig, majd a gyadai tanösvényhez vezető úton a Dankó Pista – Szabadság utca – Petőfi Sándor utca nyomvonalon húzódik.
Forrásunk a 146 folyóméter hosszúságú szakasz miatt panaszkodott, ami egy kereszteződésen áthaladva húzódik úgy, hogy se előtte, se utána nem kapcsolódik további kiépített kerékpáros infrastruktúrához. Hogy mennyire volt indokolt ezt a szakaszt ennyire kiépíteni a falusias környezetben, és a magas költség mivel magyarázható, csak az önkormányzat tudhatja. Elküldtük nekik kérdéseinket, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A biztonságos kerékpáros közlekedésről pár hónapja írt részletesen a Magyar Narancs.
|
A nógrádi csoda: 200 millió forint egyetlen kilométer kerékpárútért
|
Szendehelyen még 2015-ben adtak át három kerékpáros útszakaszt, amihez az állam uniós forrást biztosított.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-nogradi-csoda-200-millio-forint-egyetlen-kilometer-kerekparutert-240243
|
2021-07-21 19:35:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szürke, kopottas az Ajkai Rendőrkapitányság épülete: a szocializmus korának modernizmusát magán viselő tömb láthatóan felújításra szorul, évek óta várnak korszerűsítésére a város rendőrei is. A Veszprémi Rendőr-főkapitányság uniós forrásból finanszírozott pályázatot írt ki az ablakok és a födémszigetelés cseréjére. A nyílt tendert idén június végén a VeszprémBer Kft. nyerte el mintegy nettó 150 milliós ajánlatával, vállalva, hogy 240 napon belül végeznek a munkálatokkal.
A tender mögött egy kormánykedvenc vállalkozó sejlik fel. A VeszprémBer tavaly februárig, azaz a rendőségi megbízás idejében is a Garancsi család érdekkörébe tartozott: a korábban zrt. formában működő céget Garancsi Mária, a miniszterelnököt „kötélbarátjának” nevező Garancsi István nővére irányította. A zrt. afféle udvari beszállítóként működött Veszprémben – mint 2020. februári cikkünkben írtunk róla, tíz év alatt 43 önkormányzati megbízást kapott a várostól, és az sem jelentett gondot, ha éppen egy fás-lombos területet kellett letarolni az épülő óvoda kedvéért (lásd: Fától az erdőt, magyarnarancs.hu, 2020. február 4.). Nem csak helyben aktívak: szívesen dolgoznak a rendőrség megbízásából a megyétől távol eső területeken is. 2017-ben ők építették az Érdi Rendőrkapitányság épületét 832 millió forintért. Ennél zsírosabb falat volt a Készenléti Rendőrség nagykanizsai objektuma, amelynek a megvalósítását ugyanabban az évben nettó 2,74 milliárd forintért vállalták. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csak egy mondatban utalt a veszprémi cég nagykanizsai megbízására – egy olyan, 2018-ban publikált, bevásárlócetli hosszúságú listán, amelyen összesen 102 milliárd forint elköltéséről számoltak be szűkszavúan.
A VeszprémBer azonban csak egy azon kormányközelinek számító cégek közül, amelyek megkerülhetetlenné váltak a hatósági beruházásoknál. A Közbeszerzési Értesítőt és a police.hu kifizetési listáit lapozgatva mintha a nyúl ürege nyílna meg előttünk: a sokszorosan elágazó alagútrendszer mélyén ott fénylik Csodaország, ahol több tízmilliárd forint kerül a NER kedvenc vállalkozóihoz. Alább ezt a tekervényes utat igyekszünk bejárni, miközben a teljesség igénye nélkül megmutatjuk a rendőrségi közbeszerzések legnagyobb nyerteseit – és legérdekesebb ügyeit is.
|
NER-lovagok cégei a rendőrségi építési közbeszerzéseken
|
Ismert orbánista vállalkozók – Garancsi István, Mészáros Lőrinc, Paár Attila, ifj. Szeivolt István – érdekeltségei tarolnak a rendőrségi közbeszerzéseken. Csak a jéghegy csúcsát látjuk, de összességében így is több tízmilliárd forint közpénzről van szó.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/legjobban-a-stroman-falaz-240277
|
2021-07-21 19:38:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanak.
Kósa Lajos először független, majd a ciklus felétől Fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei. Az Átlátszónak adott interjúban azt mondta, hogy látta „az irányított pénzosztást” – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját.
„A tét az volt, hogy ki fog jobban beleállni a pénzszivattyú működtetésébe”– foglalta össze a tapasztalatait.
Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálal Kósa Lajos volt fideszes polgármester from atlatszo.hu on Vimeo.
A tudomására jutott visszaélésekről Kósa Lajos 2020 tavaszán bejelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen. Idén januárban mégis őt hallgatta ki gyanúsítottként a NAV Észak-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága, pályázati pénzek átcsoportosítása, azoknak nem az eredeti célokra való felhasználása miatt. Ugyanakkor a kihallgatási jegyzőkönyv is rögzíti, hogy Kósa nem a saját zsebébe irányította ezeket a pénzeket (összesen 160 197 505 forintot), hanem a forráshiányos önkormányzat működésére, kötelező feladatok ellátására használták fel azokat. Ezt a tényállást Kósa is elfogadta a kihallgatás során, ugyanakkor azt nem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el. Az ügyben jelenleg is folyik a nyomozás.
Kosa Bejelentes by atlatszo on Scribd
Az ügyészség sajtóosztályától megtudtuk, hogy
„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Kiemelt Ügyek Vizsgálati Osztálya folytatja azt a nyomozást, amely érinti a volt polgármester bejelentésében előadottakat. Az eljárás tárgya költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja. Vádemelésre ezidáig nem került sor, a nyomozás vizsgálati szakban van. A nyomozás várhatóan ez év végéig befejeződik. A nyomozó hatóság az ügyben adatszerzést végzett, összegyűjtötte a releváns okirati bizonyítékokat, kibocsátotta a szükséges megkereséseket, bevárta és értékelte a válaszokat, tanúkihallgatásokat (7 fő) foganatosított és elvégezte 1 fő gyanúsítotti kihallgatását.”
Kosa Gyanusitott by atlatszo on Scribd
A NAV Sajtóosztályáról az ügy további részletei iránt érdeklődő kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket.
Háttéralkuk a martfűi fürdőben
Kósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban feltárta, hogyan próbálták rábeszélni szerinte kifogásolható (szükségtelen vagy túlárazott) projektekre, szerződésekre és hogyan próbált szembe menni – sikertelenül – a korrupt rendszerrel, és hogyan lehetetlenítette el emiatt a polgármesteri munkáját a fideszes területi vezetés. A volt polgármestertől azt várták volna, hogy segítse e rendszer olajozott működését, de mint mondta, végül ő lett a homokszem a gépezetben, nem volt hajlandó belemenni megkérdőjelezhető ügyletekbe.
Ráadásul úgy döntött, nem áll félre csöndben, hanem feltárja a tapasztalt visszaéléseket mások tanulságára, és azért, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza magát.
Kósa az Átlátszónak több olyan helyi projektet ismertetett, amelyekről azt mondta: az előkészítés, megvalósítás során a területi fideszes vezetés befolyásolni próbálta őt, hogy az általuk ajánlott vállalkozó kapjon megbízást, a preferált ingatlant vegye meg az önkormányzat, vagy hogy rábólintson egy általa szükségtelennek tartott pályázatra. Ezek között volt többek között egy szerinte – a piaci árak és a munkaerőhiány miatt – eleve nem működőképes közfoglalkoztatási pályázat, amihez kénytelen volt az önkormányzat egy megadott (és rossz állapotú) ingatlant megvenni úgy, hogy a felújításhoz már nem kaptak elegendő pénzt.
Elmesélte, hogyan igyekezett az önkormányzat egy ehhez kapcsolódó kezdeményezést egy önkormányzati tulajdonban lévő, erre megfelelő helyszínen megvalósítani. Az ügyben „felülről” azt üzenték Kósának, hogy hagyják békén az ottani bérlőt, aki pedig évek óta nem fizetett bérleti díjat az önkormányzatnak, s helyette egy másik ingatlant, egy szolnoki önkormányzati képviselő teremgarázsát és telkét kell megvásárolniuk a pályázat megvalósításához. Ráadásul az ingatlanok értéke az önkormányzat által megbízott értékbecslők szerint jóval kisebb volt, mint amennyit az önkormányzat felülről jövő tanácsra elköltött a megvásárlására.
A videóinterjúban a volt polgármester ismertette a helyi bölcsőde bővítésének ügyét is, aminek során ugyan (meghívásos) pályázatot írtak ki, de arra a területi fideszes vezetéstől kaptak javaslatot, hogy kiket kellene megbízniuk ahhoz, hogy az önkormányzat sikeresen szerepeljen a pályázaton. Sőt, Kósa állítása szerint ebben a projektben konkrét cégnevet és telefonszámot adott meg neki a helyi fideszes országgyűlési képviselő.
Ezeket az ügyeket Kósa Lajos abban a bejelentésében is részletezi, amit 2020. március 18-án tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen arról, hogy – először független, majd fideszes – önkormányzati képviselőként és polgármesterként milyen visszaéléseket tapasztalt Rákóczifalván. Kósa szerint amikor a forráshiány miatt az önkormányzat szinte működésképtelen lett, hitelt szerettek volna felvenni, de ezt a helyi fideszes vezetés nem támogatta.
Megoldásként a pályázati pénzek átcsoportosítását, tologatását javasolták a polgármesternek.
Kósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban és az ügyészségi bejelentésében azt is kifogásolja, hogy az irányított közbeszerzések során rendszeresen a „felülről” meghatározott partnerektől beszerzett eszközök sokszor nemcsak drágák, hanem rossz állapotúak is voltak. Beszél arról, hogyan próbálta őt rávenni a Belügyminisztérium – azóta elhunyt – helyettes államtitkára egy helyi múzeum fejlesztését szolgáló projektre, amihez egy román település önkormányzatán keresztül kellett volna utaztatni a pénzt ahhoz, hogy a támogatást itthon lehessen arra fordítani, amire egyébként nem lehetett volna.
Kitér többek között arra is, hogy polgármesteri kinevezése után hogyan javasolták mellé „mentornak” Dr. Túróczi Imrét helyi fideszes vezetők. Túróczit a polgármesteri kabinet vezetőjének bízta meg, s ő lett a fő tanácsadója, például az ő javaslatára kerültek ki a bizottságok élére kinevezett személyek. Kósa szerint polgármesteri kinevezése első heteiben Túróczi folyamatosan küldte Kósához a vállalkozókat, tanácsadó jelölteket, de ő ezeket elutasította.
A volt rákóczifalvai polgármester szerint attól kezdve, hogy nemet mondott az általa mutyi-gyanúsnak, szabályellenesnek ítélt szerződésekre, büntetésként folyamatosan megnehezítették az ő munkáját és az általa vezetett település működését. A bejelentésében ismertetett ügyek egyikéről, a településen felső nyomásra megrendelt drága Rákóczi-szoborról már korábban is beszélt a nyilvánosság előtt egy videóinterjúban Juhász Péternek.
Az érintettek máshogy emlékeznek
Kósa szerint az ő polgármesteri munkáját leginkább befolyásolni próbáló fideszes gépezet részei Túróczi Imre, Rákóczifalva jelenlegi polgármestere (korábban a szolnoki főiskola rektora és a szolnoki önkormányzat gazdasági vezetője, majd a Kósa mellé helyezett „kabinetfőnök-mentor”), Szalay Ferenc szolnoki polgármester és a Fidesz választókerületi elnöke, Kállai Mária, 2018-tól fideszes országgyűlési képviselő (előtte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja), Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium azóta elhunyt helyettes államtitkára, valamint Bene Ildikó korábbi fideszes országgyűlési képviselő voltak.
Az érintetteket megkerestük, hogy a történetet megismerjük az ő szempontjukból is. A településen járva Túróczi Imrétől személyesen is kértünk interjút, de ő, bár először belement volna, a bennünket érdeklő téma hallatán azt mondta, nem ér rá aznap, inkább e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Ezt megtettük több héttel ezelőtt, de az elküldött kérdéseinkre nem küldött választ a rákóczifalvai polgármester. Július végén jelezte, hogy „kérdéseit ismét küldje el közérdekű adatigénylés formájában. Abban az esetben, ha a kérdések közérdekű információkra irányulnak, a törvényben rögzített módon válaszolni fogok rá.”
Szalay Ferenc szolnoki polgármester, a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es választókerületi elnöke megkeresésünkre tagadta, hogy bármilyen ügyben, legyen az pályázat vagy ingatlan-vásárlás, esetleg megbízandó cégek kapcsán tanácsot adott volna a rákóczifalvai önkormányzat vezetésének. A szolnoki polgármester azt is tagadta, hogy ne engedte volna lemondani Kósa Lajost a polgármesteri pozícióról. Szalay szerint ő csak „pártszervezési kérdésekről” beszélt Kósával, arról, hogy „kit támogatnak és kit nem”.
Szalay Ferenc az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy nem vett részt a martfűi fürdőben történt állítólagos találkozókon, és nem tudja kik jelentek meg ott.
Kósa Lajos elmondása szerint ugyanis rendszeresen egyeztettek a választókerületi fideszes vezetés egyes tagjai helyi polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel és egyes vállalkozókkal a fürdőben, sok minden „ott dőlt el”.
Kállai Mária e-mailben elküldött kérdéseinkre azt válaszolta, hogy ő nem mondott olyat Rákóczifalva korábbi polgámesterének a település által elnyert fejlesztési támogatások kapcsán dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkárra utalva, hogy
„amit a Patrióta mond, azt végre kell hajtani”.
Kállai az Átlátszónak azt írta, hogy nem tudott arról, hogy a Rákóczifalvára érkezett fejlesztési támogatások egy részét az önkormányzat költségvetésének kiegészítésére csoportosította át a testület. Tagadta, hogy ő konkrét céget ajánlott volna a volt rákóczifalvai polgármesternek, névvel és telefonszámmal, hogy azzal a céggel kell szerződniük egy bizonyos páyázaton belül.
Arra a kérdésünkre, hogy utasította-e arra Kósa Lajost és a jegyzőjét, hogy akadályozzák meg egy ott létesíteni tervezett étterem megnyitását, illetve hogy az ő javaslatára az étterem nyitására csak egy szomszédos ingatlan megvásárlása esetén lett volna módja a vállalkozónak, Kállai Mária azt válaszolta, hogy „nincs tudomásom ilyen ügyről, nem utasítottam semmire Kósa Lajost”. A fideszes országgyűlési képviselő azt is hozzátette, hogy rágalmazásért feljelentette Kósát.
A Rákóczifalvának a Belügyminisztériumon keresztül juttatott pályázatokra, támogatásokra, valamint azok ellenőrzésére vonatkozó kérdéseinket a Belügyminisztérium sajtóosztályára küldtük el. A kapott válaszból kiderül, hogy 2014 és 2021 között közfoglalkoztatási támogatásként összesen 458 878 301 Ft-ot kapott Rákóczifalva. A válaszból az is kiderült, hogy
„Rákóczifalva hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatásban (illetve járási startmunka támogatásban) részesült, melynek odaítélésről a járási hivatalok saját hatáskörben döntenek, így dr Hoffmann Imre helyettes államtitkár úr a pályázatok elbírálásában nem vett részt, ahogy a projektekben sem, nem végzett tevékenysége értelemszerűen nem vizsgálható, nem ellenőrizhető. A hatósági szerződéseket ebben a támogatási formában az illetékes járási hivatal köti a közfoglalkoztatóval, a projekteket a kedvezményezettek bonyolítják. A hatósági szerződések nem tartalmaznak arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a támogatottaknak milyen céggel, cégekkel kell szerződést kötniük.”
A BM Kommunikációs Főosztálya szerint önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések pályázaton is kapott támogatásokat Rákóczifalva: 2019-ben 19 917 624 forintot sportcsarnok felújítására, és 2021-ben 19 999 424 forintot belterületi utak felújítására.
Ezen felül Rákóczifalvának egyedi kormánydöntéssel is jutott támogatás:
2019-ben 100 000.000 forintot a települési önkormányzatok 2019. évi feladatainak támogatásáról szóló 1004/2019. (I. 18.) Korm. határozat alapján óvoda, bölcsőde fejlesztésének kiegészítő támogatására;
2019-ben 100 000 000 forintot a települési önkormányzatok támogatásáról és egyes települési önkormányzatokat érintő kormányhatározatok módosításáról szóló 1423/2019. (VII. 18.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;
2020-ban 30 000 000 forintot az egyes települési önkormányzatok támogatásáról, valamint egy települési önkormányzat támogatását érintő kormányhatározat módosításáról szóló 1575/2020. (IX.9.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;
és 2020-ban 300 000 000 forintot a gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről, továbbá a 2021. évi központi költségvetés végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről és egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozat alapján úthálózat felújítására.
A rákóczifalvai közfoglalkoztatási pályázatok közül a Belügyminisztérium kettőt ellenőrzött: a 2017. évben indult komplex, egyedi közfoglalkoztatási mintaprogramot, valamint a 2020. évi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programot. Az ellenőrzések szabálytalanságokat nem tártak fel. A többi közfoglalkoztatási projekt ellenőrzésével kapcsolatos információért a BM a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz irányított bennünket. Onnan az a válasz érkezett az e-mailünkre, hogy a hivatal
„a kérdéses időszakban a hagyományos, hosszabb közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot havi rendszerességgel vizsgálta. Az ellenőrzések adminisztrációs hiányosságokat tártak fel, azokat a kormányhivatal figyelmeztetésére minden esetben pótolta az önkormányzat.”
Bene Ildikó korábbi (2018-ig) fideszes országgyűlési képviselőt is megkerestük Kósa Lajos rá vonatkozó állításai kapcsán. A volt képviselőt a jelenlegi munkahelyén, az Országos Kórházi Főigazgatóságon értük el, ahol Bene jelenleg humánpolitikai és jogi főigazgató helyettes. Bene elismerte, hogy annak idején többek között ő is ajánlotta a korábbi rákóczifalvai polgármesternek, hogy Túróczi Imrét vegye maga mellé a polgármesteri kabinetbe tanácsadónak, kabinetfőnöknek.
„Dr. Túróczi Imre jelentős tapasztalattal rendelkező közgazdász, ezért – ahogy kérdésében megfogalmazta – többek között én is ajánlottam a »pályakezdő« polgármesternek abban a reményben, hogy a közigazgatási munkájában a segítségére lehet.”
Arra a kérdésünkre, hogy a martfűi fürdőben tartott állítólagos egyeztetéseken a megyei, területi fideszes vezetés mely tagjai vettek részt és milyen ügyekben, mely települések polgármestereivel, önkormányzati képviselőivel egyeztettek, a volt képviselő azt válaszolta, hogy „sohasem jártam a martfűi fürdőben”.
Azt is megkérdeztük Bene Ildikótól, hogy javasolta-e Mészáros Lőrinc féltestvérének alkalmazását a rákóczifalvai önkormányzatnak. A képviselő erre úgy fogalmazott, hogy ilyen javaslatot nem fogalmazott meg.
Kósa Lajos ugyanis az Átlátszónak beszélt arról is, hogy miután ő megkérdőjelezte Túróczi Imre tanácsait, a területi fideszes vezetés a kabinetfőnök helyett Mészáros Lőrinc állítólagos féltestvérét, Deák Miklós Csabánét (született Mészáros Ibolyát) helyezte mellé. Őt telefonon értük el, de Deákné tagadta, hogy bármilyen pozíciót betöltött volna Rákóczifalván, vagy hogy az önkormányzat alkalmazásában állt volna, s azt mondta, ő nem foglalkozik politikai ügyekkel. Válaszának ellentmond, hogy független jelöltként indult a 2019. októberi önkormányzati választáson, és egy a birtokunkban lévő dokumentum (bérkarton) szerint Deákné 2018. februártól november végéig igenis dolgozott a rákóczifalvi önkormányzatnál, igazgatási munkatársi pozícióban.
A videóinterjúban Kósa két – korábbi – önkormányzati képviselőről, Csomán Istvánról (független és jelenleg Rákóczifalva alpolgármestere) és Novák Gyuláról ((KDNP) azt állítja, hogy tőlük tudott a martfűi fürdőben történt állítólagos egyeztetésekről, ahol egyes pályázatok ajánlott nyerteseiről is szó volt. Megkeresésünkre Novák Gyula azt mondta, hogy ő rendszeresen jár ebbe a fürdőbe, és ott nem volt előre egyeztetett találkozó, s hogy ő ott „konkrétan Fideszes politikussal nem találkozott, csak szimpatizánssal”. Csomán Istvánt is telefonon értük el, de ő azt mondta, nem válaszol a kérdéseinkre.
Az Átlátszónak adott interjúban Kósa Lajos arról is beszélt, hogyan kereste meg őt és több más környékbeli polgármestert közvetítőkön keresztül Orbán Viktor egyik testvére, Orbán Áron, „hogy felajánlja a segítségét a sikeres pályázáshoz”.
Orbán Áront nem sikerült reagáltatnunk erre az állításra, pedig két olyan cégen keresztül próbáltuk elérni, ahol korábban ő is tulajdonos és vezető volt. Az egyik, a 2021. áprilisig az édesapjuk, Orbán győző tulajdonában állt FuvarozNAK Kft. volt, korábban Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft., a másik az ezt a céget tulajdonló NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt., de egyik helyről sem jött válasz az e-mailünkre.
Beszéltünk ugyanakkor két másik helyi polgármesterrel, akik a megkeresésünkre azt mondták, hogy 2016 körül egy martfűi szállodában ők is találkoztak Orbán Áronnal.
Orbán Viktor miniszterelnököt is megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül arról, hogy mit tud arról, hogy a testvére állítólag vidéki polgármestereknek ígért segítséget különböző pályázatokhoz.
Egyelőre nem kaptunk választ a miniszterelnöktől. A Miniszterelnökség sajtóosztálya nem válaszolt arra a megkeresésünkre sem, melyben arról érdeklődtünk, hogy 2014. január 1-e óta hány esetben találtak szabálytalanságokat, visszaéléseket településfejlesztési és egyéb, a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó olyan pályázatoknál, amelyek kedvezményezettje Rákóczifalva város önkormányzata volt.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a nekünk küldött válaszuk szerint havi rendszerességgel vizsgálta a kérdéses időszakban megvalósult közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot, és csak „adminisztrációs hiányosságokat” talált, amiket a kormányhivatal szerint minden esetben pótolt az önkormányzat.
Mivel Kósa ügyészségi bejelentése szerint az Államkincstár is tudott a pályázati pénzek átcsoportosításáról (önkormányzati működésre történő fordításáról), és ott nem ellenezték ezt, megkerestük a szervezet sajtóosztályát, de mostanáig nem jött válasz a kérdésünkre.
A pályázati pénzek áramlása közben nem állt le: a 2019. októbere óta Túróczi Imre által vezetett rákóczifalvai önkormányzat azóta további – pályázati pénzekből megvalósuló – megbízásokra szerződött, többek között piac felújításra, tanösvény építésre és a rév felújítására, valamint a Macimúzeum bővítésére.
A Kósa Lajos által korábban, Juhász Péternek adott interjúban tett kijelentései miatt a volt rákóczifalvai polgármester ellen személyiségi jogok megsértése miatt pert indított Szalay Ferenc, dr. Kállai Mária és dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások minisztériumának közigazgatási államtitkára. Szalay Ferenc rágalmazás miatt feljelentést is tett, ez ügyben büntetőeljárás indult.
Videó: Németh Dániel. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
|
Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester
|
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/27/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester/
|
2021-07-27 13:56:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly augusztusban több turisztikai weboldalon is megjelent a hír, hogy a sümegi Tarisznyavár mellett elkészült egy új látványosság, az úgynevezett középkori piactér, ahol kézműves termékeknek szánt elárusító helyeket állítottak fel, és egy sétányt is kialakítottak, hogy összekapcsolják a piacot a várhoz vezető szerpentinnel.
Az önkormányzat egy rekonstrukciós munkával együtt 69,9 millió forintos támogatást kapott a piac megépítésére.
A nehezen megközelíthető, hegyoldalra tervezett piacot az elmúlt egy évben lényegében nem is használták, most mégis súlyos gondokat okozhat a Veszprém megyei városnak. A Pénzügyminisztérium (PM) július közepén úgy határozott, hogy a beruházás megvalósításánál elkövetett szabálytalanságok miatt visszafizetteti a várossal a támogatás teljes összegét. A tárca arra hivatkozott, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a 2020-ban lefolytatott vizsgálatában megállapította: a közbeszerzés során az önkormányzat nem biztosította a tiszta, befolyástól mentes verseny feltételeit, az ilyen súlyú jogsértések pedig az előírások szerint 100 százalékos forrásmegvonást vonnak maguk után.
A sümegiek, beleértve a képviselőtestület tagjait is, csak a hétvégén értesültek a város költségvetését komoly kihívások elé állító döntésről. Végh László, a település Fidesz-KDNP-s polgármestere eddig semmilyen információt sem adott az eljárásról, a határozatot egy helyi ellenzéki aktivista szerezte meg, és tette közzé Facebook-oldalán.
A bejegyzéshez fűzött kommentekben előkerült egy másik, még tavaly született minisztériumi határozat is, amely egy 52,3 millió forintos projekt miatt is elmarasztalta Sümeget. A PM pályázati pénzeket felügyelő főosztálya ebben egy látogatóközpont létrehozására adott támogatást kért vissza lényegében ugyanazzal az indoklással, mint a piac esetében.
A határozatot közreadó Németh Szabolcs a 24.hu megkeresésére azt mondta, megdöbbent, amikor megkapta a dokumentumokat. Forrásai szerint azonban nemcsak a piac 69,9 és Ramassetter Látogatóközpont 52,3 millió forintos pályázata miatt büntették forrásmegvonással a várost, hanem a bölcsőde építésére megítélt 77 millióból is vissza kell fizetni 20 millió forintot.
A polgármester mutyizásai miatt kiszabott büntetéseknek katasztrofális hatása lehet Sümegre, hiszen a városnak már arra sem volt szabad kerete, hogy egy letelepedni kívánó orvost néhány millió forinttal támogasson
– mondta Németh Szabolcs.
A KDB 2020 májusában 2, illetve 3 millió forintra bírságolta az önkormányzatot, és kilátásba helyezte, hogy a látogatóközpont teljes támogatási összegét, a bölcsődére elnyert összeg esetében pedig 25 százalékot vissza kell fizetni. A KDB kicsit később, 2020 augusztusában harmadikként világította át a középkori piac beruházást.
Végh László lapunk kérdésére azt írta, hogy a Pénzügyminisztérium levelét a piaccal kapcsolatos szabálytalansági eljárás lezárásáról csak július 22-én, csütörtökön kapta meg.
A határozat értelmében még nem zárult le a jogi út, ezt természetesen ki is fogjuk használni, határidőben
– közölte a polgármester, hozzátéve, hogy a KDB határozataival összefüggő büntetéseket viszont már tavaly befizette a város.
A Magyar Narancs januárban írta meg, hogy hogy miután a KDB megbírságolta az önkormányzatot, Végh – testületi felhatalmazás nélkül – a Fővárosi Törvényszéken megtámadta az elmarasztaló határozatokat. A perben a városvezetést az egykori fideszes országgyűlési képviselő és elszámoltatási biztos, Papcsák Ferenc ügyvédi irodája képviselte, sikertelenül: mindkét pert elvesztették. A piac ügyében született harmadik elmarasztaló határozat pereskedés nélkül emelkedett jogerőre.
A 24.hu információja szerint a képviselőtestület három tagja a napokban rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte. Az Élhetőbb Városért Egyesület képviselői azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat megtárgyalhassa a pályázati támogatások visszafizetésére kötelező pénzügyminisztériumi dokumentumokat.
Az egyesület képviselői semmilyen információt nem kaptak a polgármestertől a nagyösszegű elvonásokról. Ez nem is meglepő, de hogy a fideszesek sem tudtak róla, az már nagyon árulkodó a sümegi helyzetről
|
Kormánypárti várost büntetett 100 százalékos visszafizetési kötelezettséggel a Pénzügyminisztérium
|
Olyan súlyos jogsértéseket állapítottak meg két, uniós támogatásból finanszírozott sümegi beruházásnál, hogy a Pénzügyminisztérium úgy döntött, mindkét esetben visszafizetteti a teljes támogatási összeget a fideszes vezetésű önkormányzattal.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/07/27/sumeg-vegh-laszlo-birsag-penzugyminiszterium/
|
2021-07-27 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
2019 októbere óta mintegy 67,5 millió forint megbízási díjat és jutalmat vett fel a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesi feladataiért Czine Ágnes alkotmánybíró, aki az Alkotmánybíróság tagjaként legfeljebb tudományos oktató tevékenységet folytathatna kereső foglalkozásként – derül ki a Károli Gáspár Református Egyetemhez elküldött közérdekű adatigénylésből.
Czine Ágnest 2014 szeptemberében választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés. A tisztség betöltéséről azonban egyértelműen kimondja az alkotmánybíróságról szóló törvény, hogy az alkotmánybírónak tudományos oktató tevékenységen kívül nem lehet más kereső foglalkozása.
Ráadásul a nemzeti felsőoktatási törvény elkülöníti a rektori és rektorhelyettesi tevékenységet az oktatói munkától, mivel azok vezetői tevékenységnek minősülnek. Ezt megerősíti az alkotmánybíróságról szóló törvényhez fűzött külön miniszteri rendelet is, amely alapján Czine Ágnes alkotmánybírói tevékenysége és a Károli Gáspár Református Egyetemen betöltött rektorhelyettesi feladatkörei összeférhetetlenek.
Az egyetemtől kikért kifizetési dokumentumokból kiderült, hogy Czine Ágnes 2019. október 1-je óta a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettese, amely feladatért 2021. január 1-jéig megbízási díjakkal és jutalmakkal együtt összesen bruttó 67 522 133 forint díjazásban részesült.
Az Alkotmánybíróság honlapján megtalálható vagyonnyilatkozatában Czine Ágnes feltüntette a rektorhelyettesi tevékenységet egyéb jövedelemként, amelyért a vagyonbevallás szerint havi bruttó 1 467 900 forint díjazásban részesül.
Lapunk azzal a kérdéssel fordult a református egyetem rektorhelyetteséhez, hogy összeegyeztethetőnek tartja-e az alkotmánybírói és rektorhelyettesi tisztségeit, valamint szándékában áll-e lemondani valamelyik posztjáról, azonban lapzártáig nem kaptunk választ.
„A Károli Gáspár Református Egyetem rektora 2019. október 1. napjával megbízott a Károli Gáspár Református Egyetem oktatási és képzési rektorhelyettesi feladatainak ellátásával, amelyet a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően elfogadtam, és azt az Alkotmánybíróságnak bejelentettem. Ezen feladatok ellátására törvényi lehetőséget adnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. tv. 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltak, amely törvényhely szerint alkotmánybíró tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket is elláthat, ha az az alkotmánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Ezt követően 2020. június 9. napján azt is bejelentettem az Alkotmánybíróság teljes ülésének, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem szenátusa ideiglenesen megbízott az egyetem rektori feladatainak ellátásával. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a bejelentést tudomásul vette. Az oktatási és képzési rektorhelyettesi (rektori) feladatok ellátása az alkotmánybírói feladataim ellátását nem akadályozza, ez a fentiekben hivatkozott jogszabályhely alapján tehát nem összeegyeztethetetlen az alkotmánybírói feladataim ellátásával.”
|
Összeférhetetlenség merült fel Czine Ágnesnél
|
Nem összeegyeztethető, hogy valaki egyszerre legyen az Alkotmánybíróság tagja, és egy egyetem rektorhelyettese. Márpedig Czine Ágnes, a Károli Gáspár Református Egyetem élén álló szakember esetében ez merült fel.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/07/reagalt-czine-agnes-az-osszeferhetetlenseg-kapcsan-szerinte-jogszeruen-jart-el
|
2021-07-30 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Bár a kormány és különösen Orbán Viktor egyértelműen a családvédelemre építette fel az építőipari alapanyagok áremelkedése ellen indított szabadságharcát, a meghozott intézkedések a családoknak segítenek a legkevésbé. Persze ez nem meglepő, hiszen a sikerhez a kínai és amerikai keresletet kellene letörnie, vagy legalább nyugat-európai gyárakat újraindítania a magyar kabinetnek.
Mindez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kormány törekvései teljesen eredménytelen lennének. Az intézkedéseknek lehetnek kedvező hatásai a teljesen megborult szektorra, csak éppen ezek fő haszonélvezője a hangzatos kommunikációval szemben nem a lakosság, hanem az üzleti szféra lesz. Beleértve természetesen az állami megrendelésekkel kitömött Fidesz-közeli vállalatokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem látott profitot hozott a járvány ideje a kormányközeli építőcégeknekMiközben az építőipar egészében látványosan visszaestek a megrendelések és csökkent a termelés is, a nagyobb vállalatoknál nem volt nyoma komoly krízisnek.
Dolgoznak a hivatalok
Az elmúlt hetekben a miniszterelnök hívó szavára a teljes államapparátus felpörgött annak érdekében, hogy segítsen megfékezni az építőipari árak valóban elég durva áremelkedését. A versenyhivatal teljesen ráállt a témára: a drágulás okainak felderítésére külön vizsgálói csoportot hoztak létre, bővítették az eszköztárukat, konkrét felvásárlást kezdtek vizsgálni, sőt eljárást is indítottak már egy kavicskitermelő vállalat ellen. Az előző egy hónapban hat közleményt adtak ki a témában, miközben tavaly ugyanebben az időszakban minden mondanivalójukat nyolc ilyenben foglalták össze, és ebbe a szervezeti megújulás, illetve a gazdasági operatív törzs megalakulása is belefért.
De a GVH mellett a fogyasztóvédelem is mozgásba lendült, és tényleg nem csak a hangzatos bejelentések szintjén.
A napokban beszéltünk olyan kereskedővel, akinél volt már egy mindenre kiterjedő ellenőrzés,
és tudomás szerint nem ő volt az egyetlen.
Mindenki a rendeletre várt
A munkájukat végző hatóságok aktivitásán túl azonban elsősorban mindenki azt várta, a kormány mit fog lépni az ügyben. A kabinet kommunikációjából előzetesen egyértelműen egy a családi lakásfelújításokhoz szükséges termékek áremelkedését letörő csomag képe rajzolódott ki. Orbán Viktor első kiakadását is az okozta, hogy a drágulás elviszi a lakosságnak nyújtott 3 milliós támogatást, és később is ezzel érvelt az intézkedések mellett. Közvetlenül a konkrét szabályozás megjelenése előtt a Kossuth Rádióban azt mondta:
A gazdaságba be kell avatkoznunk itt, egyébként az állami támogatások, amelyeket a lakásokhoz adunk, azok valójában nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz fognak eljutni, hanem azokhoz, akik, az építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezünkben. A célunk meg nem ez volt, nem őket akarjuk extra profithoz juttatni, hanem a kisebb pénzű embereket szeretnénk lakásfelújítási lehetőséghez juttatni.
Az ágazatban azonban elképzelni sem nagyon tudták, hogy mindezt hogyan akarja megvalósítani a kormány. A tényleg kiugróan dráguló termékeknél ugyanis az áremelkedést olyan nemzetközi folyamatok okozták, amelyekre egy kis közép-európai országból képtelenség érdemi hatást gyakorolni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzigetelés nem, burkolás igen, az elszálló árak miatt újra kell tervezni a házfelújítástAki felújít, olyan munkákat válasszon, ahol nem viszi el az állami támogatást a sokkal drágább alapanyag, és mindezt minél előbb döntse el, ha még az idén belevágna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPont akkor lett hiánycikk a fa, amikor a fél ország felújítanaAmerikából indult, de már itthon is fahiány van, az ezzel együtt járó drágulás pedig elviszi az állami támogatás egy részét.
A kormány végül tulajdonképpen egyfajta exportkorlátozást vezetett be. Bár hivatalosan ezt nem így hívják, hanem bejelentési kötelezettségnek – hiszen az EU-ban nem lehet csak úgy a szabad kereskedelmet gátolni -, de ettől függetlenül valójában korlátozásról van szó.
Leegyszerűsítve a szabályozás lényege az, hogy egy meghatározott termékkörben nem lehet csak úgy szabadon exportálni a különböző árukat, mint eddig, hanem előtte ezt jelezni kell az állam felé. A termelőcégnek egy csomó információt meg kell adnia arról, hogy mikor mit vinne ki az országból, ezeket a kijelölt miniszterek megvizsgálják, és ha úgy döntenek, akkor nem engedik exportálni a szállítmányt, hanem az állam veszi meg azt*A kormányrendeletben meghatározott elővásárlási vagy vételi jog alapján.. Az így megvett termékeket aztán az állam árverésen értékesíti magánszemélyeknek vagy vállalatoknak*Ez egyébként elég komoly adminisztrációs terhet ró az érintett cégekre, amiről egy következő cikkben írunk majd részletesebben..
Az egész szabályozás kulcsát azok az anyagok adják, amelyeket az új intézkedések érintenek. A lakosság számára ugyanis egy elég jól behatárolható termékkör drágulása okoz problémát. Az Újház Centrum egy közelmúltbeli felmérése szerint a felújításra készülő háztartásoknál a leggyakrabban tervezett munkálatok a festés, a tapétázás, a burkolás, a nyílászárok cseréje, a szigetelés, a kertépítés vagy éppen a tető felújítása.
Ezek alapján a családok számára elsősorban a fa és műanyag alapú építőipari termékek, a festékek, a burkoló és szigetelőanyagok árának alakulása fontos.
Márpedig ha az új szabályozást alaposabban megvizsgáljuk, elég hamar kiderül, hogy nem kifejezetten ezekre a termékekre lőtt a kormány. Így pedig az exportkorlátozás fő haszonélvezője sem a lakosság lesz.
Fa: drágulás 100 százalék, szabályozás nincs
A legnagyobb felfordulást a szektorban valószínűleg az építési fa árának elszállása okozta. Korábban mi is írtunk róla, hogy a folyamatok még tavaly alapvetően az Egyesült Államokból indultak, de idén tavaszra egyértelműen Európát is elérte a tényleg nagyon durva drágulás.
A tengerentúlon ugyanis a lakosság nagyon nem úgy reagált a járványra, ahogy arra a szektorban számítottak: ahelyett hogy visszafogták volna a vásárlásaikat, sokan épp a lakásuk vagy házuk szépítgetésére használták ki az otthon töltött időt, és sokan még költözésbe, építkezésbe is belevágtak. Ez nagyon megdobta a faanyag iránti igényt egy erősen kapacitáskorlátos piacon, ami durva túlkereslethez vezetett. Amerikában a csúcson az egy évvel korábbinak az ötszöröse volt a fa ára, így elkezdték Európából is importálni, miközben itt is hasonló folyamatok zajlottak le.
A magyarországi kereskedők már tavasszal arra panaszkodtak, hogy nem az a kérdés, mennyiért kapnak fát, hanem, hogy kapnak-e egyáltalán. A gerendákra, szarufára, tetőlécekre heteket kellett várni a tetőfelújításba kezdő családoknak, és az anyagért az egy évvel korábbi nagyjából dupláját kellett kifizetni.
Nem csoda, hogy a legtöbben talán itt várták a segítséget, ami azonban – nem meglepő módon – nem érkezett meg. Ahogy a fentiekből is kiderült, a fa az egyik olyan termék, ahol az áremelkedést globális folyamatok okozták. Erre pedig nem lehet exportkorlátozással hatni. Főleg, hogy
Magyarország lényegében a teljes építésifa-igényét ukrán, szlovák és román importból fedezi, azaz nem kiviszik a fát az országból, hanem behozzák.
Ennek megfelelően a fatermékek nem is kerültek be a kormány által szabályozott körbe. Itt az hozhat fordulatot a felújító háztartások számára, ha az USA-ban az árak már a fenti grafikonon is látható normalizálódása Európát is eléri, amire azért már látszik némi esély.
Szigetelőanyagok: drágulás 50-80 százalék, szabályozás korlátozott
A hőszigetelőanyagokat érdemes kettéválasztani a műanyag alapúakra és a szálas anyagokra. A lakosság jellemzően az előbbit használja, mivel a hungarocell normál piaci körülmények között sokkal olcsóbb, mint mondjuk a kőzet vagy az üveggyapot. Igen ám, de pont ez változott meg az elmúlt hónapokban, miután a műanyag alapú hőszigetelők alapanyaga, a polisztirol (EPS) ára*A kiinduló nyersanyagként szolgáló sztirol monomerek árrobbanása, valamint a szállítmányozás kapacitásproblémái következtében. elszállt. Ezeknél a szigetelőanyagoknál az alapanyag a végső ár nagyjából 70 százalékát adja, így a gyártási alapanyagként szolgáló EPS gyöngy 85 százalékos drágulása a végtermékben is automatikusan 50-55 százalékos áremelkedéshez vezetett, ami még alatta is van a gyártási bemeneti oldalon elszenvedett alapanyag-áremelés mértékének – mondta lapunknak Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termékszövetség elnöke.
Ezek a folyamatok pedig tényleg rendkívüli módon megdrágították a háztartások számára a szigetelési munkákat, a magyar kormány azonban ebben a szegmensben sem tudott éremben beavatkozni. Az áremelkedést ugyanis a teljes európai piacot ellátó néhány külföldi gyár kapacitásgondjai okozták, amire Magyarországról nem lehet hatni. Ennek megfelelően ezek a termékek sem kerültek be a szabályozásba.
A szálas szigetelőanyagok közül a kőzetgyapot – amit itthon is gyártanak – viszont bekerült. Ennek a lakossági otthonfelújítások szempontjából annyi jelentősége lehet, hogy a polisztirol áremelkedésével eltűnt a két termék közötti árkülönbség nagy része, így most már kőzetgyapotot is többen vettek volna. De csak vettek volna, a piacon ugyanis egyszerűen nincs termék. Már májusban volt olyan kereskedő, aki lapunknak azt mondta, a
szálas szigetelőanyagokra már csak 2022-re fogadnak megrendelést, akkora hiány van a piacon.
Ezt a hiányt pedig nem elsősorban a lakossági kereslet megugrása okozta, sokkal inkább az építőipar más szegmensei, amelyek szintén felpörögtek a nagy leállás alatt, vagy után. A csarnokokhoz, ipari épületekhez és egyéb nagyobb projektekhez nagy mennyiségben használnak ilyen szigetelőanyagot, és alapvetően ezek a fejlesztések szívták el a piacról eddig is a termékeket, a lakosságnak valószínűleg csak kisebb mennyiség jutott. A lapunknak nyilatkozó ágazati szereplők szerint ugyanis a kereskedők egy ilyen helyzetben jellemzően azoknak a partnereknek értékesítenek, amelyekkel hosszabb távon dolgoznak együtt, hiszen velük fontosabb a jó üzleti kapcsolat.
Egy ilyen hiányhelyzeten elvileg segíthetne egyébként az exportkorlátozás. Bányai Kornél, az egyetlen magyarországi kőzetgyapot-üzemet működtető Rockwool Hungary Kft. vezetője szerint azonban az iparág sajátosságai miatt nem fog. A cégvezető a G7-nek azt mondta: az ágazat hálózatosan épül fel, a környező országokban is vannak gyárak, és nem minden egységben gyártanak mindenféle terméket. Így ők eddig is elsősorban olyan termékeket exportáltak, amelyekre Magyarországon egyáltalán nem volt igény.
Különösen, hogy a kőzetgyapot nem az a termék, amely elbírja a hosszútávú szállítás költségét is, ezért ha megoldható, akkor a gyártó inkább helyben próbálja meg értékesíteni. A Rockwoolnál is ez volt a jellemző: amikor megugrott a hazai igény, eddig is igyekeztek minél inkább a belföldi keresletet kiszolgálni. Korábban a teljes termelés nagyjából 20 százaléka ment külföldre, az idén eddig azonban kevesebb.
Ez egyébként az exportszámokon is látszik: abban a termékkategóriában, amit a kormány bevont az szabályozásba, 2020 első négy hónapban a KSH adatai szerint
nemhogy nőtt volna, hanem harmadával csökkent a kivitel a korábbi években megszokotthoz képest.
Emellett az árak sem szálltak el. Bányai Kornél állítása szerint ők például két éve nem emeltek a listaáraikon. Összességében tehát érdemi hatása a szigetelőanyagoknál sem lesz a szabályozásnak, különösen nem a lakossági szegmensben.
Acél: drágulás 100 százalék, szabályozás széleskörű, de…
A kormány összesen 20 különböző vámtarifaszám alapján határozta meg azoknak a termékeknek a körét, amelyek kivitelét ellenőrzése alá vonná, és ezek közül 14 valamilyen vas- vagy acélipari terméket takar. Furcsa módon az érintett áruk egy részét azonban alapvetően nem is építőipar használja, ez pedig más ágazatokban okozhat még problémát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába szeretné a kormány, nem leszünk a vas és acél országaA nagy építőipari beruházások azonban felszívhatják annak az acélműnek a termelését, amit az állam kinézett magának.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell az acél az állami nagyberuházásokba, ezért vehette meg a kormány az ózdi acélgyáratAz állam ideális gazdasági környezetben vásárolt be első ránézésre elég drágán egy válságérzékeny ágazatban. Ez nem túl jó kombináció.
A termékek nagy része ugyanakkor építőipari, és ezek közül sokat tényleg nagyobb mennyiségben visznek ki az országból. Az építőipari acélt egyébként itthon szinte kizárólag abban az ózdi acélműben állítják elő, amely az elmúlt években termelésének nagyjából a felét adta el külföldön. Ennek a cégnek ugyanakkor 20 százalékban a magyar állam a tulajdonosa, így itt akár más eszközei is lehettek volna a kormánynak arra, hogy a termékeket az országban tartsa.
Ettől függetlenül valószínűleg ennél a termékkörnél lehet leginkább hatása az intézkedéseknek, igaz, itt sem feltétlenül az árakra, hanem inkább a mennyiségi problémákra. Wiesinger Raimund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke a G7-nek azt mondta:
mivel az acél ára is nemzetközi folyamatok – főleg a tartósan magas kínai kereslet – miatt emelkedett drasztikusan, és itt a csökkenés egyelőre nem indult meg, így az intézkedés tartós megoldást erre nem jelent. A kialakult hiány kezelésére azonban jó lehet.
Ez pedig sok ágazati szereplőnek már komoly segítség, hiszen – ahogy erre Szarka László felhívta a figyelmet – ha sikerül nagyobb mennyiségben benntartani az országban az acéltermékeket, akkor jelentősen csökkenhet a projektek elmúlt időszakra jellemző akadozása, amit egyes, főleg importból származó építőanyagok hiánya okozott. Az acélnál ez különösen fontos, mert egyes kormányzati kimutatások szerint az acél 30 százalékot tesz ki az összes építőipari anyagfelhasználásból, és a technológiai sorrend miatt, ha ennél akad el egy beruházás, akkor nagyon nehéz továbblépni.
A hiányt tehát részben megoldhatja az exportkorlátozás, az árakat azonban csak úgy csökkentheti a kormány, ha a megvásárolt, eredetileg kivitelre szánt terméket a vételárnál olcsóbban adja el az árveréseken, azaz magára vállalja a költségek egy részét. Bár ez egyébként reális forgatókönyv, a lakosságon azonban valószínűleg érdemben ez sem segít. Betonacélt ugyanis főleg a nagyobb projekteknél, társasházak, irodák vagy más épületek építésénél használnak, a tipikus lakossági felújítási munkálatokhoz lényegében egyáltalán nem kell. Ha valaki bővíti a házát, akkor szüksége lehet rá, de ez ugye nem volt a leggyakoribb felújítási munkák között.
Egyéb termékek: drágulás kisebb mértékű, szabályozás korlátozott
Az összes többi építőanyaggal a lakosság szempontjából azért nem érdemes mélyebben foglalkozni, mert
nem emelkedett radikálisan az áruk, és/vagy
a kormányzati szabályozás nem tért ki rájuk.
Előbbi kategória a cement, a beton, a habarcs vagy éppen a gipsz. Ezek kivitelét ugyan korlátozta az új szabályozás, de egyrészt az érintett termékek egy része elég korlátozottan szállítható gazdaságosan, másrészt többségüknél eddig sem volt kiugró az export növekedése, harmadrészt pedig az áruk sem emelkedett radikálisan. Ahogy egy forrásunk fogalmazott,
a „poranyagoknál” nagyjából 8-10 százalékos lehetett a drágulás, ami az elmúlt években is megszokott szint.
Hasonló a helyzet a festékekkel, a téglával, a burkolóanyagokkal vagy éppen a tetőcseréppel, amelyeknek szintén nem emelkedett radikálisan az ára, és ezekre nem is tért ki a szabályozás.
Nagyot drágult azonban több műanyagipari termék is, amelyekre az olyan viszonylag gyakori felújításoknál is szükség van, mint a nyílászárók cseréje (műanyag ablakok) vagy éppen a fürdőszoba rendbehozatala (műanyag csövek). Ezeknél viszont nem lépett a kormány, méghozzá minden bizonnyal pont azért, amiért a fa vagy a polisztirol esetében sem:
az áremelkedést olyan nemzetközi folyamatok okozzák, amelyekkel semmit nem tudnának kezdeni.
Mindez azt jelenti, hogy a korábban említett leggyakoribb lakossági felújítási munkák közül lényegében egyiket sem tudja olcsóbbá tenni a kommunikáció szerint a családokat védő kormány.
Van, aki jól jár
A fentiek alapján az intézkedések haszonélvezői így nem a háztartások, hanem a nagyobb beruházók lehetnek. Ezzel persze nincs semmi gond, hiszen a felborult gazdasági folyamatok miatt irreális szintre emelkedő árak tényleg sok céget sodorhattak nehéz helyzetbe, egy kormány pedig dönthet úgy, hogy segít az ilyen vállalatoknak, amíg elül a vihar. Csak ugye a kommunikáció szólt teljesen másról.
Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg az állami megrendeléseken dolgozó vállalatok is hasznot húzhatnak az új szabályokból. Már tavasszal volt olyan ágazati szereplő, aki azt mesélte, hogy a kivitelezők sorra mondják vissza a piaci megrendeléseiket, mert egyszerűen nem tudják megvalósítani azokat a korábban vállalt áron. Ez az állami beruházásoknál nehezebben kivitelezhető, hiszen a közbeszerzésekre egyedi szabályok vonatkoznak. Így – még ha erre szoktak is megoldást találni az érintettek – elvileg előfordulhat, hogy ha valaki még tavaly szerződött le egy nagyobb fejlesztésre, az árak emelkedése simán elviszi a remélt profitját.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNER-építők mérlege: 30 milliárd bér, 60 milliárd osztalékA kormányközeli építőipari cégek kívülről akár nagyon hatékonynak is tűnhetnek, de ez a hatékonyság valójában járadékvadászat, a járadék pedig a NER-nél csapódik le.
Ha azonban a kormány lehetővé teszi, hogy a nagyobb állami projekteken dolgozó vállalatok az árverések révén olcsóbban jussanak hozzá az építőanyagokhoz, azzal javíthat ezeknek a cégeknek a helyzetén. Márpedig erre elég egyértelműen mutatkozik szándék, hiszen a jogszabályban úgy fogalmaztak, hogy az árverésen olyan
Bár a kormány azt nem írta le részletesen, mit értenek „kritikus infrastruktúrák” alatt, de elég egyértelmű, hogy a fontosabb állami építőipari beruházásokat próbálták ezzel bevonni a szabályozásba. Az ilyen fejlesztésre kiírt tenderek nagy részét pedig az elmúlt években egy elég jól körülhatárolt, kormányközeli kör nyerte el, így most is ők járhatnak jól, ha a magasabb árak miatti többletköltségeiket részben átvállalja az állam.
|
A családok nem igazán, de a baráti cégek jól járhatnak a kormány intézkedéseivel
|
Orbán Viktor egyértelműen a családvédelemre építette fel az építőanyagok áremelkedése ellen indított szabadságharcát, de a meghozott intézkedések a családoknak segítenek a legkevésbé.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210723/a-csaladok-nem-igazan-de-a-barati-cegek-jol-jarhatnak-a-kormany-intezkedeseivel/
|
2021-07-23 13:33:00
| true | null | null |
G7
|
2020-ban készült Livornóban, a Benetti olaszországi gyárában a Seagull MRD nevet viselő, 50 méter hosszú luxusjacht. A szó egyáltalán nem túlzás, a Seagull MRD ugyanis a cég Custom nevű családjába tartozik, ami legtöbbet fizető vevők számára, egyedi megrendelésre készülő jachtokat jelenti. A Customban két alkategória van: a 45 és 80 méter hosszúság közötti mega-, valamint a 80 méternél nagyobb gigajachtok.
A cég honlapján olyan szlogenekkel reklámozzák a Custom típusú jachtokat, amik minden bizonnyal erősen megpengetik a szupergazdagok egóját.
„Azoknak, akik mernek álmodni. Azoknak, akik szabad utat adnak az elképzeléseiknek. Azoknak, akik valóban értékelik a minőséget és a különleges részleteket, amikből személyre szabott termék lesz. Azoknak, akik mindenből a legjobbat akarják, és nem félnek lehetetlent kérni.”
49,9 méteres hosszúságával a Seagull MRD a Custom családon belül a megajachtok közé tartozik. Az alábbi visszafogott reklámvideó alatt azt írja erről a kategóriáról a Benetti, hogy a tulajdonossal együtt tervezik meg, „egy üres vászonról indulva”.
30 millió euró körül lehet ilyesmit venni
A Seagull MRD-ről viszonylag kevés információ lelhető fel az interneten, csupán annyit tudni róla, hogy a közel 50 méteres jacht súlya 499 tonna, a hajótest acélból és alumíniumból készült és 3 szintje van. Az ismeretlen, hogy hány kabinja van, azokban hány vendég fér el, és mekkora személyzet szolgálja az utasok kényelmét. Az ára sem érhető el nyilvánosan.
Viszont egy hasonló, szintén a Benetti Custom-családjába tartozó, és méretben is majdnem pontosan egyező (49,8 méteres) jachtról különböző oldalakon elég sok adat megtalálható, amik segíthetnek belőni a Seagull MRD értékét és nagyságát is.
A 2018-ban gyártott AJ összesen 12 vendéget tud elszállásolni 5 kabinban, és a 8 fős személyzetnek 6 kabin áll rendelkezésére. Ebben a galériában és az alábbi videóban megcsodálható a külseje és a belseje egyaránt. Az AJ tavaly talált új gazdára, akitől 30,2 millió eurót (kb. 10,5 milliárd forintot) kértek érte. Valószínűleg ennél drágább lehetett a vadonatúj, 2020-as évjáratú Seagull MRD.
Motorcsónak 87 millió forintért
Egy horvátországi hajókereskedés, a Navis Marine tavaly szeptember elején fényképeken mutatta be, ahogy egy Pirelli-motorcsónakot szállítanak a Seagull MRD-hez.
A Pirelli 1100 Sport típusú csónak már önmagában is tekintélyes a 11 méteres hosszúságával és 3,5 méteres szélességével. Összesen 14 személy fér el rajta, zuhanyzóval és vécével is felszerelt, az alábbi videón pedig látható, milyen gyorsan lehet vele menekülni a kíváncsiskodó újságírók elől.
Egy ilyen csónak persze nem olcsó, itt például 247 820 euró (kb 86,7 millió forint) az ára.
Ez a jacht is Szíjj Lászlóé
A Navis Marine tavaly szeptember végén közzétett egy újabb fotót a Seagull MRD-ről, ami akkor a franciaországi Saint-Tropez kikötőjében horgonyzott. Ezen és az előző képeken is jól látható, hogy a jachton máltai zászló leng, és a hajózási oldalakon is máltai bejegyzésűként szerepel.
A máltai hajózási nyilvántartás szerint a Seagull MRD szuperjachtot ugyanaz a cég, az L&L Charter tulajdonolja, mint elhíresült elődjét, a Lady MRD szuperjachtot, amelyik csak 42 méter hosszú, de szintén az olasz Benetti gyárban készült.
Az L&L Charter nevű máltai offshore cégről tavaly derítettük ki, hogy végső tulajdonosa nem más, mint Szíjj László kormányközeli üzletember.
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa | atlatszo.hu
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
A Lady MRD már bérelhető is
Tavaly márciusban vettük észre, hogy a NER előző luxusjachtját, a Benetti Crystal 140 típusú, 42 méter hosszúságú, 2015-ben gyártott Lady MRD-t 16,9 millió euróért, azaz nagyjából hatmilliárd forintért árulják. Úgy tűnik, hogy azóta sem tudtak megszabadulni tőle, az ára ugyanis most már „csak” 14,9 millió euró, vagyis körülbelül 5,2 milliárd forint.
Itt, itt, és itt is ennyiért hirdetik az ikonikus jachtot, amin pihent már Mészáros Lőrinc az előző feleségével, Beatrix asszonnyal, Homolya Róbert MÁV-elnök Szíjj Lászlóval és Szijjártó Péter külügyminiszter is a családjával.
Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László adriai luxusjachtján bekkeli ki a fehérorosz válságot | atlatszo.hu
A Navis Marine Facebook-oldalán több bejegyzésben is reklámozzák a Lady MRD-t (a legutóbbi július 26-i), ám a jelek szerint a vevő jelentkezéséig is hasznosítják. A korábbi évekkel szemben most ugyanis már több oldalon is szerepel a jacht bérelhetőként: a kölcsönzési díja nagyjából 176 ezer euró/hét, vagyis heti 61,6 millió forint (+ a költségek).
Szíjj László, a kormányközeli szuperjachtokat tulajdonló máltai offshore cég végső tulajdonosa az elmúlt tíz év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett, miután építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően.
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere | atlatszo.hu
Címlapkép: a Seagull MRD a franciaországi Saint-Tropez kikötőjében 2020. szeptember 25-én (fotó: Navis Marine/Facebook). A máltai adatok megszerzésében köszönjük a Daphne Caruana Galizia Foundation segítségét.
|
Az előzőnél is nagyobb és drágább luxusjachttal hasít a NER az Adrián – a Seagull MRD tulajdonosa is Szíjj László
|
Újabb máltai bejegyzésű jachttal gazdagodott a kormányközeli elit Magyarországon. Az 50 méter hosszú Seagull MRD tavaly készült Livornóban, máltai zászló alatt járja az Adriát, és a máltai nyilvántartás szerint ugyanaz a cég, az L&L Charter tulajdonolja, mint elhíresült elődjét, a Lady MRD szuperjachtot, amelyik csak 42 méter hosszú, de szintén az olasz Benetti gyárban készült. Az L&L Charter nevű máltai offshore cégről tavaly derítettük ki, hogy végső tulajdonosa nem más, mint Szíjj László kormányközeli üzletember.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/29/az-elozonel-is-nagyobb-es-dragabb-luxusjachttal-hasit-a-ner-az-adrian-a-seagull-mrd-tulajdonosa-is-szijj-laszlo/
|
2021-07-29 14:49:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő MÁV Szolgáltató Központ Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyári védőitalokra - természetes ásványvízre - kiírt közbeszerzést még 2018 augusztusban nyerte meg 48 hónapra a Vivienvíz Kft. Az ellenérték 1 milliárd 217 millió forint volt. Ez emelkedett meg most 68 millió forinttal. A közlemény kifejti, hogy a szerződés módosításának nincs jogszabályi akadálya, mivel
- nem éri el a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó uniós értékhatárt, azaz a 68 171 840 forintot, továbbá
- a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
A Ceginfo.hu adatai szerint a Vivienvíz Kft. tulajdonosa 2018 áprilisa óta a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Agro Zrt. A korábbi tulajdonos a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. volt.
|
Több ásványvizet vásárol Mészáros Lőrinc cégétől a MÁV
|
A felcsúti Vivienvíz Kft.-től további 68 millió forintért vásárol ásványvizet a MÁV, így a teljes összeg 1 milliárd 285 millió forintot tesz ki.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/tobb-asvanyvizet-vasarol-meszarostol-a-mav.733962.html
|
2021-08-02 09:05:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
„Hétfő délelőtt Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úrnál jártam, aki 2021. július 31-i hatállyal kinevezett a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Majd Fekete Péter kulturális államtitkárral közösen tiszteletünket tettük Varga Benedek korábbi főigazgató úrnál, megköszönve az eddigi munkáját. A következő öt évben a magyar állam legrégebbi kulturális intézményét, legfontosabb és legnagyobb múzeumát vezethetem” – számolt be L. Simon László a Facebookon.
Az országgyűlési képviselő bejegyzése szerint Orbán Viktor miniszterelnök is végigolvasta a pályázatát, „megismerve és támogatva a terveimet”.
L. Simon kinevezésével egyértelműen politikai kinevezett kerül a Magyar Nemzeti Múzeum élére, amelyet az elmúlt 5 évben Varga Benedek történész, levéltáros vezetett.
Értesüléseink szerint a múzeumi szakma döbbenten áll a döntés előtt, ez ugyanis még úgy is egyfajta "szintlépésnek" tekinthető, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumot 2018 óta a bevallottan Orbán-hívő publicista-író, Demeter Szilárd vezeti.
L. Simon ugyan az elmúlt 11 évben többször is igyekezett magát egyfajta "különutas" politikusnak feltüntetni, valamint az is igaz, hogy történész végzettsége is van, illetve komoly tapasztalata kultúraszervezésben, mégis gyakorlatilag a kormányból érkezik a múzeum élére, és fennen hangoztatott tervei is arról szólnak, hogy a múzeumot az általa még korábban kritizált kultúrharc egyfajta újabb bástyájává tegye.
Költő, szerkesztő, üzletember
L. Simon László kacskaringós pályaképével a Magyar Narancs még 2012-ben foglalkozott részletesen, amikor kulturális államtitkárrá nevezték ki.
Az 1972-ben született L. Simon ugyanabban a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban végzett, ugyanabban az intézményben, ahol Orbán Viktor előtte 9 évvel. Először az ELTE Tanárképző Főiskolai Szakán tanult irodalmat és történelmet, majd magyar szakos főiskolai diplomáját egyetemi végzettséggé bővítette. 1996-ban bekerült Kenyeres Zoltán irodalomtörténész Nyugat-kutatócsoportjába, 1998-tól PhD-hallgató, de doktori fokozatot nem szerzett. További diplomákig viszont igen: 2008-ban a Károly Róbert Főiskola szőlész-borász mérnöki karán végzett, és ugyanekkor az Eötvös József Főiskolán kulturális menedzseri képesítést kapott.
A 90-es évek második felében a legkülönbözőbb irodalmi szervezetekben és az üzleti életben is feltűnt. Egyrészt akkoriban indult költői pályája is az avantgárd és a neoavantgárd ihletésében, 1996-ban a párizsi magyar emigráció nagy avantgárd folyóirata, a Magyar Műhely szerkesztője lett, 1998-ban pedig írószövetséget is alapított társaival, Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) néven, melynek ő volt az első elnöke is 2004-ig.
Másrészt apjával közösen főleg a mezőgazdasági és kiadói munkával foglalkozó családi cégekben vállalt szerepet, egy időben még egy offshore-gyanús cég is felbukkant a céghálóban, amelynek kézbesítési címzettje L. Simon volt. Édesapja korai, 2009-es halála után átvette a Simon és Simon Kft. irányítását: gyümölcsöt termeszt, panziót és borászatot működtet 80 hektárra kiterjedő családi gazdaságában.
Az ezredforduló után bővítette szerteágazó irodalomszervezői tevékenységét, 2002-től a saját tulajdonú Ráció Kiadó gondozásában irodalomtörténeti és tudományos munkák jelentek meg, elszórtan némi szépirodalom is, illetve L. Simon könyvei közül is több, de megalapította az irodalmi és folyóirattermést „szemléző” Szépirodalmi Figyelőt is. L. Simon 2003-tól az Írószövetség másik lapja, a Kortárs szerkesztője lett, 2004-ben pedig a FISZ elnöki posztjáról távozva az Írószövetség titkára – de facto első embere.
Elismert szervezőkészségével megkísérelte dinamizálni, megfiatalítani az Írószövetséget, hangosan lobbizott a kulturális kormányzatnál is a "népi" írókért, és egyre jobban beleásta magát a kultúraigazgatás és -finanszírozás kérdéseibe, egyre többször nyilvánult meg a kultúrpolitika elvi és praktikus kérdéseiben is.
L. Simon László
Belső harcok
L. Simon a kétezres évek közepétől vállalt egyre komolyabb szerepet a jobboldalon: szerkesztője lett a 2006-ban indult konzervatív Kommentár folyóiratnak, és a 2007-ben létrejött, Navracsics Tiborhoz kapcsolódó, magát „mérsékelt konzervatív” szellemi körnek tartó Jobbklikk portálnak is állandó szerzője lett.
2009 májusától 2010-ig a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának volt elnökségi tagja, majd a 2010-es fideszes taroláskor az első fordulóban egyéni mandátumot szerzett, és a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke lett, és mint ilyen, többször is foglalkozott múzeumüggyel.
Bár első körben elérte, hogy a központosított ásatási jogok visszakerüljenek a megyei múzeumokhoz, a kulturális örökségvédelmi törvénynek a beruházásokat megelőző ásatási-feltárási munkálatokra vonatkozó részét 2011 októberben a befektetők számára kedvezően, az érintett múzeumok számára kedvezőtlenül módosították.
L. Simon abban a kettős helyzetben találta magát, amelyben bizottsági elnöki pályafutása alatt igen gyakran: bírálja a módosítást, amit ő maga jegyez.
Több esetben ugyanakkor elérte, hogy egy-egy drasztikusabb jogszabályon végül finomítson a kormányzat. Ez történt a médiatörvény esetén, amikor ő jegyezte azt az elfogadott módosítót, amely lehetővé teszi, hogy a Médiatanács által kiszabott bírságokat ne kelljen a jogerős bírósági ítélet megszületéséig kifizetniük azoknak az orgánumoknak, amelyek megtámadják a döntést (L. Simon óvatosan kritizálta is a Médiatanács egyszínűségét); valamint akkor, amikor az előadó-művészeti törvény módosításakor megpróbálta – végül sikertelenül – megmenteni a filmes önkormányzatiság szerveként működő Mozgókép Közalapítványt.
A megyei múzeumi rendszer szétverését viszont nem tudta megakadályozni.
A kormánytöbbség adósságuk „konszolidálására” hivatkozva elvette a megyei önkormányzatoktól a múzeumok kezelését, és először a megyei kormányhivatalokban működő intézményfenntartó központokra bízta volna őket, végül a területileg illetékes települési önkormányzatok vehették át. L. Simon akkor a rendszer egyben tartását és központi, minisztériumi kezelését szorgalmazta.
2011 októberében kinevezték a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökévé, ahol rögtön lázas átszervezésekbe kezdett, írószövetségi tagokkal töltve fel, majd amikor 2012 júniusában Szőcs Géza lemondása után kulturális államtitkárnak nevezték ki, gyakorlatilag vétójogot is adott magának az NKA döntéseire.
Bár egyfajta "különutasságára" mindig büszke volt, és többször is azt hangoztatta, hogy szerinte 2002-ben a Fidesz az agresszív kultúrpolitikája miatt vesztette el a választást, 2013-ban leváltották az államtitkári posztról, Balog Zoltán akkori miniszter kimondottan a kettejük közti nézetkülönbségekkel indokolta a menesztését.
Hiába kellett ugyanakkor mennie az Emmiből, a Miniszterelnökségen egy időre megtalálta a helyét: kormánybiztosi rangot kapott, a Várkert Bazár, a Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély tartozott hozzá, majd itt lett a kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár.
Bukás és visszatérés
L. Simon László ugyanakkor itt sem bírta sokáig, körülötte akkor változott meg jelentősen a politikai légtér, amikor 2015-16 környékén összetűzésbe került akkori felettesével, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, Lázár Jánossal, mert
L. Simon letagadta, hogy tulajdonosa lenne a rákellenes, látásjavító barackmagot gyártó cégnek, miközben a cégnyilvántartás és a vagyonbevallása szerint az övé volt a társaság.
Lázár János ezt követően felmentette az államtitkárság alól, amiről ráadásul a képviselő a sajtóból értesült. A rákellenes barackmagot gyártó cég miatt egyébként Orbán is kérdőre vonta L. Simont, aki bár elvileg visszavonult a Fejér megyei választókerületének ügyeivel foglalkozni – ahol egyébként komoly befolyása van –, azért kivette a részét a 2018-ban berobbant kultúrharcból is, igaz, azt akkori formájában inkább kártékonynak tartotta, és arról beszélt, hogy a „nemzeti oldal” káderhiánnyal küzd, a Magyar Idők elhíresült, a pikszisből azóta kieső Szakács Árpád által jegyzett „Kinek a kulturális diktatúrája?” című cikksorozatát pedig alacsony színvonalúnak nevezte.
Ugyanakkor L. Simon szintén a kultúrharc jegyében azt is mondta,
„ha egyszer minket megszavaztak, a kultúrpolitikánkat is megszavazták”,
a kritikusoknak pedig azt üzente, hogy „a politikusokat, bennünket választottak meg, nem az írókat”.
Több zűrös per és cégügy mellett az elmúlt években L. Simon írt egy Trianon-balettelőadást is, de a visszakapaszkodására 2021-ig kellett várni, amikor is ismét a múzeumügy és a múzeumok átszervezése felé kezdett orientálódni.
Kásler Miklós emberminiszter végül áprilisban a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáért és a múzeumi integrációért felelős miniszteri biztosnak nevezte ki, feladatairól azt írták, hogy „a múzeumi intézmények strukturális átalakításának és az új konstrukció kialakításának lehetőségeit” fogja megvizsgálni – olvasható a kormány közleményében.
Július elején az is kiderült, hogy L. Simon magának a Magyar Nemzeti Múzeumnak a főigazgatói posztjára is pályázik. Pályázatáról és terveiről akkor úgy nyilatkozott, hogy sokkal jobban be kell szállni a nagy, látványos kiállítások rendezésének versenyébe, vállalni kell a komoly hazai és nemzetközi vitákat olyan kényes témák, történeti kérdések felmutatásával, amilyenekkel az elmúlt évtizedekben a múzeum vezetése nem mert komolyabban foglalkozni: ilyen például a Horthy-korszak, a Bethlen-kormány tevékenysége, a kuláküldözés vagy a kommunista rendszer egyházellenessége.
Azt írta,
„a múzeum nem nélkülözheti az egyértelmű állásfoglalásokat, a tudományosan megalapozott, de a széles közönség számára értelmezhető orientáló, identitásformáló szándékot”.
Összehasonlításképp: a múzeumot eddig vezető Varga Benedek pályázatának legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a magyar történeti és régészeti muzeológia hazai vezető intézményévé, valamint – a nemzetközi szerepvállalás erősítésével – a nemzeti múzeumi világ egyik európai centrumává váljon.
|
Államtitkárként megbukott, majd felkúszott a Nemzeti Múzeum élére
|
L. Simon László személyében politikai kinevezett kerül a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói székébe, miután az egykori államtitkár egy súlyos bukás után 2021-re a múzeumügybe kapaszkodva tért vissza a politikába.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/allamtitkarkent-megbukott-majd-felkuszott-a-nemzeti-muzeum-elere-240608
|
2021-08-02 09:13:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Közvetlenül az után, hogy Gulyás Gergely bejelentette, hogy a magyar kormány nem tudott megegyezni a Norvég Alappal arról, hogy mely hazai szervezetek kezeljék a civileknek járó 4 milliárd forintot, és ezért inkább lemond arról a 77 milliárdról, ami Magyarországra jött volna, az állami Bethlen Gábor Alap közzétette egy másik civil pályázat eredményeit. Ez a „Városi Civil Alap” nevű, most először kiírt pályázat szintén 4 milliárdos keretösszegű, amelyért különösebb megkötések nélkül bármilyen civil szervezet pályázhatott.
A pályázat nem konkrét projektek támogatásáról szólt, hanem „civil közösségi tevékenységekről” általában, vagyis ebből a keretből gyakorlatilag az alapműködés is finanszírozható. A győztesek közzétett listája azért is érdekes, mert ez az új forrás egy választási év előtt érkezik a szervezetekhez, de a kiírás elvileg arra is alkalmas, hogy az állam megmutassa, számára is fontosak a civilek. Hogy hányan adtak be pályázatot, nem tudjuk, de összességében 700-nál is több szervezet nyert, egyenként legfeljebb 15 millió forintot. Az már első blikkre is egyértelmű, hogy a listáról hiányoznak a kritikai, közéleti és jogvédő tevékenységet folytató civilek, azok, akiket előszeretettel szoktak „politizálással” vádolni. A politikától való távolság elvárása ugyanakkor nem annyira tűnik következetesnek, a győztesek között ugyanis jó pár, a Fideszhez ideológiailag és személyileg is közel álló szervezet található.
A debreceni „Adjátok vissza a hegyeimet!” Alapítvány például azok között van, akik a lehetséges maximumot nyerték el. A szervezet hivatalos célja egy 2008-ban felállított Wass Albert-szobor gondozása, elnöke Becsky Tibor volt fideszes közgyűlési képviselő. Egy másik debreceni szervezet, az EU-Roma Országos Egyesület (elnöke Aba-Horváth István, a debreceni cigány önkormányzat vezetője) székhelyén a falon fideszes politikusok portréi vannak kifüggesztve, ők most 8 millió forintot kaptak.
Ugyancsak a maximális összeget kapta a Kovács K. Zoltán Alapítvány. Ők üzemeltetik a keresztény jobboldali vasárnap.hu portált, illetve kereszténykönnyűzene-oktatással foglalkoznak. Kurátoruk az a Kovács-Pifka Péter, aki a kormányzati Hungary Helps ügynökséget vezeti. Az üldözött keresztények megsegítésére létrehozott program a Miniszterelnökség alatt működik, és az alapítvány, melyben az állami program vezetője érdekelt, rendszeresen jelentős állami támogatásokban részesül, 2019–20-ban összesen több mint 250 millió forintot kaptak az Emmitől, a Bethlen Gábor Alaptól és magától a Miniszterelnökségtől.
A terjedelmes listán egyszerűbb tájékozódni, ha csak a maximális támogatást elnyerő szervezeteket vizsgáljuk meg egy megyében. Borsod-Abaúj-Zemplénben például azt láthatjuk, hogy ilyen volt az Élhető Diósgyőrért Egyesület, melyet a korábbi fideszes önkormányzati képviselő Seresné Horváth Zsuzsanna vezet. Szerencsen a fideszes alpolgármester Egeli Zsolt az elnöke a szintén sikeresen pályázó Kis Attila Alapítványnak. Putnokon is a kormánypárti alpolgármester szervezete, a Fidesszel a helyi választáson közösen induló Putnok Városért Egyesületnek adtak oda 15 milliót. A megyében maradva: megkapta a maga 15 millióját a Zemplén a Csángókért Alapítvány is, ami ahhoz képest igen komoly összeg, hogy tavaly az összes bevételük 20 ezer forint volt, egyetlen állami döntéssel tehát 75 000 százalékos növekedést sikerült elérniük. Az alapítvány kuratóriumának tagja Konczné Kondás Tünde, a tavaly júliusban meghalt Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő özvegye és Koncz Zsófia jelenlegi fideszes képviselő édesanyja, aki saját jogon a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Group vezérigazgatója.
A megye déli részén, Tállai András hátországában, 15 milliót kapott a Dél-Borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány. Ez annak a Hagyacki Józsefnek a szervezete, aki 15 éve dolgozik együtt Tállaival: jelenleg ő a Mezőkövesd NB I.-es focicsapatának az ügyvezetője, miközben a volt NAV-elnök miniszterhelyettes az elnök. De Tállainak egy másik közeli kapcsolata is örülhet a család sikerének. Szintén a maximális összeget nyerte el a 2019-ben alapított, idáig mindösszesen 300 ezer forint bevételű Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítvány. Ennek Sedlák-Bihall Orsolya a vezetője, a megye egyik legbefolyásosabb üzletemberének, a Tállaival sok fronton együttműködő Bihall Tamásnak a lánya. Hivatalosan ő az ügyvezetője a családi tulajdonban lévő Nord Tender Kft.-nek is, annak a Tállai bázisán szívesen látott tanácsadó és pályázatíró cégnek, mely rendszeresen sikerrel indul borsodi kiírásokon, olyankor is, amikor ugyanazt a sablonszöveget adják le több különböző település önálló pályázataként.
A borsodi megyeszékhelyen 15 milliót kap a Média Pakk Alapítvány, noha a szervezet csak 2021-ben jött létre. A miskolci törvényszék az alapítványt március 22-én vette nyilvántartásba, két nappal az előtt, hogy a Bethlen Gábor Alap kiírta a Városi Civil Alap támogatást, amiből végül a lehető legtöbbet kapta meg a négy hónapos szervezet. Úgy tűnhet, hogy a kormány a civilbarátságát is jelzi azzal, hogy elég felmutatni a szándékot, létrehozni egy szervezetet, és már jön is az állami támogatás.
Szentendrén a Fulco Deák Egyesület vezetését három volt fideszes városvezető alkotja: Petricskó Zoltán egykori alpolgármester, Török Balázs volt alpolgármester és Pintér Ádám volt önkormányzati képviselő. Az ex-alpolgármesterek által irányított civil szervezet a lista alapján általában is hungarikumnak tűnik. A Fiatalok Újfehértóért Ifjúsági Egyesület vezetője a város fideszes alpolgármestere, Papp Gábor László, ők is a maximális összeget kapták. A Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete ugyancsak a helyi polgármester (Kőszegi Zoltán) és a fideszes városvezetők formációja egyesületi formában. A 13,5 milliót kapó Szociális Védegylet vezetői a kőbányai Fidesz önkormányzati képviselői.
Szerencséje volt a Városi Civil Alap pályázatán az Alsórákosi Civil Egyesületnek is, amely a Facebook-oldala alapján a helyi fideszes országgyűlési képviselő Szatmáry Kristófhoz áll közel. A Németh Szilárd-féle birkózóakadémia érdekeltségébe került Csepel SC Alapítvány szintén a lehető legtöbbet kapta. Jászapátiban, Pócs János szűkebb pátriájában nyert a fideszes képviselőhöz közel álló, korábban trafikkoncessziót is elnyert Kalmár Rozália által vezetett Jászapáti a Mi Városunk Alapítvány 15 millió forintot. A jászapáti civilek erejét mutatja, hogy szintén a legnagyobb összeget nyerte el az idén januárban bejegyzett Jász Nemzet Egyesület. Az egyesületet az a Mészárosné Vas Márta irányítja, aki a tankerület vezetőjeként korábban Pócs János mellett kampányolt.
De a maximális összeget nyerte el a Városi Civil Alap pályázatán az Alapítvány a Polgári Ferencvárosért is, Farkas Örs és Csata Kincső szervezete. Farkas a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője, korábban Kocsis Máté kabinetfőnöke volt, Csata pedig a Fidesz kerületi irodájának vezette. Alapítványuk ugyanakkor nem nyújtott be 2020-as beszámolót, pedig az átlátható működés garanciáját jelentő beszámoló határidős törvényi kötelezettség, elmaradása törvényességi eljárást von maga után. A Hagyomány–13 Egyesület (ők is a maximális összeget vihetik) sem nyújtotta be sem a 2019-es, sem a 2020-as beszámolóját. A szervezet vezetője Tempfli József, ő a 13. kerületi Fidesz képviselőjelöltjeként indult a legutóbbi önkormányzati választáson.
A Városi Civil Alapban kiosztott kormányzati támogatások mögött kirajzolódik a kormány tágabb civil politikája. Erről egy idén, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kötetében (pdf) megjelent tanulmány a finanszírozási, szervezeti adatok alapján azt valószínűsíti, hogy míg a „konfliktusorientált tevékenységi területeken” működő szervezeteket gyengítik, a depolitizált, de formájukban civil szervezetek súlyát növelik. Ennek legnagyobb vesztesei a közéleti, például a jogvédő szervezetek, legfőbb nyertesei pedig a sportszervezetek, ahol a bevételek drasztikusan növekedtek.
A folyamat valószínűleg keveseket meglepő része, hogy az elmúlt tíz évben a civil részvétel is egyre inkább pártossá, „pártpolitikai szempontból polarizáltabbá” vált. Mint a tanulmány szerzői, Kerényi Szabina és Gerő Márton fogalmaznak: „Egyes szervezetcsoportok jelentős állami dotálása, míg más csoportok hiteltelenítése és elvágása az állami bevételektől különböző módokon a szervezetek és az állampolgárok közötti kapcsolatok meggyengüléséhez vezethet.” Ez nem csak a civil szférának lehet probléma, hanem a társadalom egészének is: „A szervezetek számának és társadalmi beágyazottságának csökkenésével egyre kevesebb esély van arra, hogy ezek a szervezetek beteljesítsék azt az emancipatórikus küldetésüket, hogy a demokrácia iskolájává váljanak.”
|
Fideszes vezetésű civil szervezetek sorát támogatja a magyar állam egy új pályázati alapból
|
Miután a kormány bejelentette, hogy nem kéri a Norvég Alapból Magyarországnak járó 77 milliárd forintot, mert nem tetszettek neki a civil rész felügyeletére kiválasztott szervezetek, itthon kihirdették a legújabb állami civil pályázat győzteseit. Átböngésztük a támogatottak listáját: a kedvezményezettek között számos Fidesz-közeli szervezet található, a tipikus főcivil Magyarországon a kormánypárti alpolgármester.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/07/28/fideszes-vezetesu-civil-szervezeteket-tamogat-a-magyar-allam-egy-uj-palyazati-alapbol
|
2021-07-28 09:29:00
| true | null | null |
Telex
|
Az ingatlan friss tulajdoni lapjának tanúsága szerint az adásvételről szóló dokumentumokat július 9-én érkeztették a Földhivatalhoz.
A Villa Vitae ezt megelőzően annak az Eppel Jánosnak a tulajdonában állt, aki a közelmúltig, 2020 végéig a kormányzati autóbeszállítások koronázatlan királyának, a Porsche Hungáriának tulajdonosa volt.
{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}
Ahogy azt lapunk korábban megírta, az Eppel család cége, az E55 Kft.
2015-ben 468 millió forint uniós, majd 2019-ben a Kisfaludy-program keretében 79 millió forint hazai költségvetési támogatást kapott
turisztikai beruházások megvalósítására. Az uniós szabályok szerint a támogatás feltétele, hogy legalább öt évig ilyen minőségben kell üzemeltetni az ingatlant. Az öt év letelt, és ahogy azt korábban megírtuk, a Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének bankjától, az NHB banktól felvett (majd annak csődközelbe kerülése után átruházott) hitelek miatt az ingatlanon levő elidegenítési és terhelési tilalmat június végén vették le, azaz a Villa Vitae „szabad prédává vált”.
Tényfeltáró anyagunkban azt is kiderítettük, hogy
bár eddig a Villa Vitae nyitva volt a nagyközönség előtt, de június végén már nem lehetett szállást foglalni sem a szálló honlapján, sem a szállásfoglaló oldalakon.
Ottjártunkkor személyesen meg is erősítették azt az értesülésünket, hogy a Villa Vitae
megszűnt mint szálloda.
További érdeklődésünkre akkor azt a tájékoztatást adták, hogy
más tulajdonos lett, és más koncepcióval szeretné üzemeltetni.
Ennek a „más tulajdonosnak” a kilétéről eddig csak értesüléseink voltak, de hiába kerestük az érintett Villa Vitaet, valamint az E55 Kft.-t, megkeresésünkre nem reagáltak. Most azonban közhiteles dokumentum erősíti meg az akkori információt.
NER-trükk: öt év után bezár a nagyközönség előtt az uniós pénzből is épült balatoni szálláshely
Öt év után többé nem üzemel a nagyközönség számára elérhető szállóként az uniós pénzekből (is) felépült balatonfüredi Villa Vitae, egyben új tulajdonosa is lesz - derítette ki lapunk. A turisztikai komplexum eddig az állami autóbeszállítási tenderek rendszeres nyertese, a Porsche Hungária korábbi (2020 végéig) vezetőjének, Eppel Jánosnak a tulajdonában volt.
A friss tulajdoni lapon az látszik, hogy Szíjj László nem volt „szívbajos”, az ingatlant nem cégbirodalma valamelyik kft.-jében rejtette el, hanem magánszemélyként vásárolta meg. Szíjjnak a közelmúltból ez már a második luxusvásárlása, a múlt hét közepén derült ki, hogy a közbeszerzéseken is nagyot kaszáló milliárdos oligarcha a hírhedt Lady MRD nevű „lélekvesztőt” egy nagyobb, Seagull MRD névre keresztelt luxusjachtra cserélte le, bár a hajókat egyik cége, a máltai bejegyzésű L&L Charter tulajdonolja.
NER-közelből tehát NER-közelbe került a korábban a széles nagyközönség számára is nyitva álló Villa Vitae komplexum, melynek honlapján – mint azt az N1 TV kiderítette – még annak a HA-LFY lajstromszámú helikopternek a képe is felbukkan, mely Rogán Antal propagandaminisztert is reptette. (Az azóta elvált, majd újraházasodott miniszter egyébként 2017-ben épp a Villa Vitaeben ünnepelte második feleségével tizedik házassági évfordulóját.)
FELDERÍTŐ - A Rogán-helikopter is ott parkol a Fidesz legújabb pártüdülőjében
Címlap FELDERÍTŐ - A Rogán-helikopter is ott parkol a Fidesz legújabb pártüdülőjében Újabb, uniós közpénzből felépített fideszes nyaraló került magánkézbe, ezúttal Balatonfüreden. A helyszínt magánút védi, és bár a szállásfoglaló oldalakon elérhető a hely, szobát már nem lehet foglalni. Mindeközben a villában zajlik az élet.
A Villa Vitaere kifizetett
összesen félmilliárd forint támogatás így egy újabb NER-közeli vállalkozó magánvagyonává vált,
és mivel a kúria már nem áll nyitva a széles nagyközönség előtt, gyanítható, az üdülőkomplexum a Fidesz „nagykutyáinak” kikapcsolódását fogja szolgálni.
|
Szíjj László szerezte meg az uniós és magyar költségvetési pénzzel is megtámogatott balatonfüredi üdülő
|
Immár okirati bizonyítékunk van arra, amit egy hónapja még csak sajtóinformációként írtunk meg: a tiszakécskei milliárdos, a közbeszerzéseket sorra nyerő Duna Aszfalt tulajdonosa, a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert luxusjachtján nyaraltató Szíjj László szerezte meg a balatonfüredi Villa Vitae tulajdonjogát.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2021/08/02/villa_vitae_szijj_laszlo_unios_penzek_kisfaludyprogram
|
2021-08-02 09:59:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
A készülék vizsgálatát a Direkt36 az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével azért végezte el, mert Csikász telefonszáma is felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza.
A listán való szereplés önmagában nem feltétlenül jelenti, hogy sikeresen fel is törték a Pegasusszal az adott számhoz tartozó mobiltelefont, ám az AI technikai elemzése Csikász esetében már sokadszorra igazolta be ezt a gyanút.
„Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik” – mondta a Direkt36-nak Csikász, hozzátéve, hogy már évekkel ezelőtt kapott olyan figyelmeztetéseket, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A Pegasusszal történő megfigyelése idején az Átlátszónál dolgozott, jelenleg pedig a Blikknél ír politikusok és hatóságok visszaéléseiről vagy korrupciógyanús ügyeiről.
Megfigyelése idején például olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, ahol az EU csalás elleni hivatala, az OLAF hiába jelezte sorozatosan a problémákat a magyar hatóságoknak, azok mégsem jártak az ügyek végére.
A Direkt36 korábbi cikkében, melyben magyar újságírók, médiatulajdonosok, illetve környezetük megfigyelését tártuk fel, már röviden bemutattuk Csikász esetét is. Az újságíró akkor azonban még azt kérte, hogy inkább ne nevezzük őt meg, illetve a telefonját sem vizsgálhattuk át. Viszont a cikksorozat által keltett hullámok és az ügyészség által a Pegasus-ügyben indított eljárás miatt azóta meggondolta magát. „Azért vállalom mégis a nevemet, mert elindult a nyomozás. Jobbnak tartom, ha én vállalom fel, mintha a tudtom nélkül kikerülne” – magyarázta a Direkt36-nak Csikász.
Az NSO-ügyfelek által megfigyelésre kiválasztott telefonszámokat tartalmazó, több mint 50 ezres adatbázisban világszerte közel kétszáz újságíró telefonszáma is felbukkan. A telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség elemezte. A nyomozásban Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.
Az izraeli NSO azt állítja, hogy a Pegasust kizárólag terrorizmus és szervezett bűnözés felderítésére adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. Azonban a kiszivárgott telefonszámok beazonosítása során kiderült, hogy a kémszoftverrel Mexikótól Azerbajdzsánon át Indiáig újságírókat, jogvédőket, politikusokat és üzletembereket is megfigyelés célpontjául választottak ki.
Az adatbázisban több mint háromszáz magyar telefonszám is szerepel, ezen számok tulajdonosai közt akad négy magyar újságíró (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Panyi Szabolcs, Szabó András), egy magyar fotós, Varga Zoltán médiatulajdonos és hat ismerőse (köztük Chikán Attila közgazdászprofesszor), valamint Simicska Lajos fia és ügyvédje. De felbukkan még Gémesi György ellenzéki politikus, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara vezetője és kilenc másik ügyvéd, valamint Aszódi Attila és Weingartner Balázs egykori államtitkárok telefonszáma is.
A magyar kormány nem válaszolt érdemben az újságírók és politikai célpontok megfigyeléséről küldött kérdésekre. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb viszont úgy nyilatkozott, hogy szakmájától függetlenül még egy újságírót is lehallgathatnak, ha az „a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet”. A Direkt36 korábbi cikkeiben ugyanakkor azt is bemutatta, hogy a titkos információgyűjtés magyarországi szabályozása olyannyira laza, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva gyakorlatilag bárkit meg lehet figyelni.
A kormánynak több kérdést is elküldtünk pénteken Csikász Brigitta megfigyeléséről, de nem érkezett válasz.
Eközben múlt héten Shalev Hulio, az NSO alapítója egy izraeli rádióműsorban a Direkt36 kérdésére reagálva elmondta, hogy amennyiben valóban újságírók megfigyelésére használták a Pegasust Magyarországon, az elfogadhatatlan, és az esetet kivizsgálják. Ha pedig beigazolódik a visszaélés, akkor Hulio állítása szerint a magyar újságírókat megfigyelő kliensük többé nem férhet majd hozzá a kémprogramhoz. Az NSO ugyanakkor soha nem nyilatkozik arról, hogy kik az ügyfelei, és Hulio sem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy a magyar állam használja-e a Pegasust.
Gyanús EU-s pénzek Rogán ismerőseitől Orbán fogorvosáig
Csikász telefonjának technikai vizsgálata kimutatta, hogy hosszú hónapokon keresztül, 2019 április elejétől november közepéig többször is feltörték a telefonját a Pegasusszal. A kémprogrammal hozzáférhettek a készüléken tárolt üzenetekhez, fotókhoz és videókhoz, de akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.
A technikai elemzésben szereplő adatokból kiderül, hogy vannak összefüggések Csikász és több más magyar újságíró megfigyelése között. A Pegasus gyakran az iPhone üzenetküldő applikációján, az iMessage-en keresztül fertőzi meg a telefonokat, méghozzá úgy, hogy a telefon használója számára észrevehetetlen módon üzeneteket küld a készülékre. Csikász esetében előfordult, hogy egy alkalommal ugyanarról, a Pegasushoz kötődő iMessage-fiókról indítottak támadást a készüléke ellen, amelyről Szabó András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársainak telefonját is feltörték.
Az elemzésekből kiderül, hogy Csikász és Panyi telefonjainak megfigyelése egy nap különbséggel kezdődött 2019 áprilisának elején. Megkérdeztük a kormányt, hogy van-e bármi összefüggés a két újságíró megfigyelése között, de erre sem érkezett válasz.
Mialatt az izraeli kémszoftverrel többször is sikeresen feltörték a telefonját 2019 során, Csikásznak egyetlen olyan nagyobb projektje volt az Átlátszónál, amely komoly átfedésben volt megfigyelése időszakával. Ekkoriban egy olyan 12-13 részes cikksorozaton dolgozott, melyben egymás után mutatott be európai uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélésgyanús ügyeket.
„Szépen sorban jöttek ki a cikkek, el tudom képzelni, hogy felkeltette a figyelmet az, hogy megjelent az első, második, a következő. Lehet, hogy érdekelte őket, hogy mire megy ki az egész” – mondta Csikász Brigitta, aki egyesével utánament, hogy melyik ügyben hogyan áll a nyomozás, esetleg történt-e már vádemelés.
Ezek olyan ügyek voltak, ahol az OLAF is vizsgálódott, és melyekben többek között Rogán Antallal kapcsolatban álló személyek, valamint Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának érintettsége is előkerült.
Csikász nyomozásai során arra jutott, hogy az OLAF jelzései ellenére a magyar hatóságok számos esetben valamiért nem voltak hajlandóak vagy képesek kinyomozni az uniós pénzek gyanús elköltését.
Csikász összevetette a telefonjának technikai elemzésében szereplő dátumokat a naptárával, és 2019 nyaráról más egybeesést is talált. Három alkalommal is olyan napon törték fel a telefonját, amikor egy, a magánnyomozók tevékenységéről szóló cikk elkészítéséhez voltak találkozói. A 2019 őszén megjelent cikk végül részben arról szólt, hogy a magánnyomozók hogyan gyűjthetnek vagy nem gyűjthetnek titokban információkat.
Csikász szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy nem is konkrétan valamelyik cikke érdekelte a megfigyelőit. „Hanem ugyanúgy, mint korábban, az információs és kapcsolati hálómra voltak kíváncsiak” – mondta az újságíró, aki már 2010 óta azzal a tudattal dolgozik, hogy időről időre lehallgatják, megfigyelik. Már ekkor megkapta ugyanis az egyik első baráti figyelmeztetést. „Szóltak nekem, hogy lehallgatják a telefonomat. Onnantól kezdve tisztában voltam vele, hogy a munkám része az, hogy figyelik, hogy mit csinálok” – mondta.
Az évek során a hasonló gyanúk és figyelmeztetések csak szaporodtak. Csikász már a Direkt36 korábbi cikkében beszélt arról, hogy tudomása szerint még a WhatsApp és Viber-üzeneteit is olvassák. „Mindig is tudtam, hogy a témáim, cikkeim nem minden esetben aratnak mindenkinél tetszést, lelkesedést” – mondta Csikász Brigitta.
A Direkt36 kérdésére válaszolva azt állította, olyasmit még nem érzékelt, hogy a megfigyelése közvetlen hatással lett volna a munkájára. „A forrásaim leginkább tisztában voltak azzal, hogy a munkám részben azzal jár, hogy megfigyelhetnek, lehallgathatnak embereket. És esetleg őket is” – tette hozzá Csikász Brigitta, aki szerint forrásai mindezek ellenére is kitartottak mellette. „Megtapasztaltam azt a pályafutásom során, hogy sok ember tiszteli a munkámat” – mondta az újságíró.
|
Hónapokon át megfigyeltek Pegasusszal egy korrupciós ügyeken is dolgozó magyar bűnügyi újságírót
|
Több mint hét hónapon keresztül, 2019 áprilisától az év novemberéig figyelték meg a Pegasus kémszoftverrel Magyarország egyik legtapasztaltabb bűnügyi újságíróját, a korrupciós ügyeket is feltáró Csikász Brigittát – derül ki az újságíró telefonjának technikai elemzéséből, ami egyértelműen kimutatta a kémszoftver nyomait.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/08/02/honapokon-at-megfigyeltek-pegasusszal-egy-korrupcios-ugyeken-is-dolgozo-bunugyi-ujsagirot
|
2021-08-02 10:09:00
| true | null | null |
Telex
|
„Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.”
Ezt mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a nemzetbiztonság magyarországi működéséről a Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján. A nyilatkozatnak ez a része nem keltett igazán nagy feltűnést, pedig sokkal több derül ki belőle, mint a kormányzati káoszkommunikációból.
Mint minden jogállamban?
A magyar kormány tagjai az uniós vitákban közönségszórakoztató elméleti bonyodalmakba keveredtek akörül, hogy mit jelent valójában a jogállam. Egy lehallgatási-megfigyelési ügy kellett ahhoz, hogy Varga Judit alkosson egy részleges definíciót, de a pillanat hevében sikerült úgy meghatározni a fogalmat,
ami alapján világos, hogy Magyarország pont nem jogállam.
Elméletben az igazságügyi miniszternek teljesen igaza van a nemzetbiztonsági szolgálatok jogállami működéséről. Valóban igaz, hogy minden országnak van titkosszolgálata, és ezek a szolgálatok mindenhol titkos eszközöket használnak. Egy demokratikus jogállamban pedig az ilyen eszközök használatának valóban vannak korlátai, a szolgálatok felett pedig van demokratikus ellenőrzés. Ha kitör például egy lehallgatási ügy, akkor az emberek számíthatnak arra, hogy el lesznek számoltatva azok, akik belemásztak az életükbe. Innen tudhatják, hogy polgárai, nem pedig alattvalói az államnak.
A Varga-tételből viszont kellemetlen következtetéseket lehet levonni az olyan országokkal kapcsolatban, ahol érdemben nincs ilyen típusú ellenőrzés, mert a kormánypárti többség évek óta következetesen lehetetleníti el a nemzetbiztonsági bizottság működését a nekik nem tetsző ügyekben. Ahol így már nem is jelent igazán nagy meglepetést, hogy a Pegasus-ügyben sem sikerül meghallgatni a belügyminisztert a bizottság előtt.
A végén jött a csattanó
A napi hírekben a bizottsági munka szabotálása általában bosszantó pofátlanságként jelent meg, és a legtöbbekben az maradt meg, hogy Németh Szilárd vicces fejet vágott az egyik alkalommal.
De ezek nem egyszerű bosszantó pofátlanságok voltak, hanem a demokratikus ellenőrzés felszámolása a titkosszolgálatok felett.
Annak az intézménynek a lebontása, ami még Varga Judit szerint is világosan elválasztja a jogállamot a nem jogállamtól.
A miniszteréhez hasonló következtetésre jutott hétvégi cikkében Széky János, az Élet és irodalom rovatvezetője. „Ahol a titkosszolgálatoknak nincs valódi parlamenti ellenőrzése, és ahol a végrehajtó hatalom alá tartozó titkosszolgálatok automatikusan megkapják a felhatalmazást a titkos adatgyűjtésre, s ahol még azt sem lehet tudni, hogy a titkos adatgyűjtést milyen hatóság és kinek a megbízásából végzi, ott a hatalom osztatlan, ott nincsenek fékek és ellensúlyok. Azaz nincs demokrácia” - írta. Arról pedig, hogy kiépült a tökéletesen jogszerű totális megfigyelőállam, Szily László írt a 444-en.
Két út a bizottsági ellenzékiek előtt
A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai (a jobbikos Stummer János, az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Ungár Péter) előtt két lehetőség áll.
Az egyik, hogy azt mondják, ebből a szétroncsolt, széttrolkodott, leépített és kiüresített intézménynek a lehetőségeiből is kell hozni a maximumot. A bizottsági tagsággal járó külön jogosítványaikkal élve hozzájutni a lehető legtöbb információhoz, az őszi rendes bizottsági ülésen pedig, amikor a szolgálatok vezetőinek mindenképp meg kell jelenniük, megpróbálni érdemi válaszokat szerezni. Újabb vizsgálatokat kezdeményezni, és az államtitkok megsértése nélkül érzékeltetni a közvéleménnyel, hogy mit tudtak meg. E megoldás mellett az lehet az érv, hogy amíg bármilyen szinten léteznek ezek az intézmények, addig használni kell őket, mert lehet, hogy a demokratikus lecsúszás következő állomásán már ekkora tér sem lesz.
A másik út, ha egy kellően erős gesztussal jelzik, hogy ennek a színjátéknak a továbbiakban nincs értelme, és ha egyszer Magyarországon nincs érdemi demokratikus ellenőrzés a titkosszolgálatok felett, akkor ne is játsszuk el, hogy van. Hasonló volt a logika az indexes újságírók tavalyi felmondása és az SZFE-s egyetemfoglalás mögött: ha egyszer a hatalom kényszerhelyzetbe hoz, akkor inkább érdemes látványosan megmutatni a valóságot, mint engedelmesen tűrni az alárendelt szerepet.
Hasonló dilemmái persze nemcsak ennek a három politikusnak, hanem általában az ellenzéki erőknek is lehetnek. Tágabb értelemben pedig mindenkinek, aki nem alattvalóként tervez élni.
|
Varga Judit már az elején elszólta magát a Pegasus-ügyben
|
„Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.” Ezt mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a nemzetbiztonság magyarországi működéséről a Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján. A nyilatkozatnak ez a része nem keltett igazán nagy feltűnést, pedig sokkal több derül ki belőle, mint a kormányzati káoszkommunikációból.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/03/varga-judit-mar-az-elejen-elszolta-magat-a-pegasus-ugyben
|
2021-08-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya.
A rendelkezésre álló adatok szerint egy fővárosi kórház főápolója hozzátartozóktól pénzt vett át egy idős asszony egyhavi (a társadalombiztosítás keretében a betegnek egyébként ingyenes) kezeléséért.
|
A rendőrök vesztegetés gyanújával hallgatták ki egy budapesti kórház főápolóját
|
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/03/a-rendorok-vesztegetes-gyanujaval-hallgattak-ki-egy-budapesti-korhaz-foapolojat
|
2021-08-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„A magyar fél javaslatot tett új határidő kitűzésével az egyeztetések folytatására” - írta a Népszavának még múlt pénteken a Miniszterelnökség a norvég civil alap körüli kavarásról. Aznap jelent meg a Portfolio interjúja is Ágostházy Szabolccsal, az uniós fejlesztésekért felelős államtitkárral, melyben ez a párbeszéd szerepel:
Portfolio: Ez a vita régóta tart. Meddig húzódhat még?
Ágostházy Szabolcs: Egyedül a norvégokon múlik. Egy újabb pályázati kör kiírása, pályázatok benyújtása és a technikai átfutás újabb hónapokba telik. Meglátjuk. Az idő fogy, mert ezt a 77 milliárd forintot 2024 végéig fel kellene használni.
Mindebből úgy tűnik, a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető - írja a Népszava. A lap megkérdezte hát a norvég külügyminisztériumot.
„Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” - válaszolták.
2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Ezeket a pályamunkákat a brüsszeli iroda értékeli, és a többi ország mind el is fogadta ezt az értékelést, csak mi nem.
„[H]a a kormány nem tudja elfogadni azokat az alapelveket, amelyekben a tizennégy másik kedvezményezett országgal egyetértünk, akkor meg kell húznunk a határt” - mondta akkor Ine Eriksen Søreide a Politiconak.
|
Norvég külügy: Magyarország számára többé nem elérhető a Norvég Alap
|
Mindebből úgy tűnik, a kormány továbbra is azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy a pénz még menthető - írja a Népszava. A lap megkérdezte hát a norvég külügyminisztériumot. „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014-2021-es forrásai” - válaszolták.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/04/norveg-kulugy-magyarorszag-szamara-tobbe-nem-elerheto-a-norveg-alap
|
2021-08-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi.
Szél Bernadett országgyűlési képviselő fordult közérdekű adatigényléssel a minisztériumhoz június 16-án.
„Kérem, szíveskedjék megküldeni részemre a Magyarország Kormánya Facebook-oldalán április 25-én, „A második oltás utáni fertőzések és halálozások adatai 2020. december 26. és 2021. április 20. között” címmel közzétett táblázat alapjául szolgáló kutatás háttéranyagát, háttérszámításait és részletes dokumentációját.”
Azért is lenne jó, ha a kormány a részletes adatokat is nyilvánosságra hozná, mert az áprilisi táblázat ebben a formában semmilyen követeztetés levonására nem alkalmas, tudománytalan és kizárólag kommunikációs célokat szolgált.
Különösen úgy, hogy a kormányzat által működtetett koronavirus.gov.hu annak idején már így fordította le az adatokat:
„A Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”.
A kormány által megosztott adatokból elég merész levonni ezt a következtetést, számos dolog hiányzott a táblázat elemzéséhez. Nem tüntették fel, hogy melyik vakcinával hány embert oltottak és kiket, milyen betegséggel, milyen korúakat. Pfizerrel december óta oltottak, a legnagyobb fertőzésveszélynek kitett egészségügyi dolgozók is ezt kapták, időseket, krónikus betegeket is oltottak vele. A Modernával is idős otthonokban oltottak eleinte. A Szputnyikkal csak február közepén, a Sinopharmmal február végén kezdtek el oltani.
Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó biokémikus a Telexnek például így nyilatkozott a táblázatról:
„Úgy történt, hogy Atlantában át kellett szállnom, és amíg vártam a csatlakozást, ránéztem erre a táblázatra, és mondom, mi ez? Ha valaki öngyilkos akar lenni, ez alapján kér egy Pfizer-vakcinát, és azt hiheti, meghal tőle”.
A táblázatot Karikó mellett más szakértők, köztük Kemenesi Gábor virológus és az Orvosi Kamara is bírálták. A legkeményebben talán Dobson Szabolcs gyógyszerész, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó elnevezésű Facebook-csoport működtetője, aki ezt írta annak idején:
„A kormány által megjelentetett adatokból szakmai következtetések nem vonhatók le. Nem látjuk, hogy figyelembe vették volna az oltási kampányok időpontját (lásd a járvány hullámzása), az oltottak demográfiai, földrajzi és egészségi jellemzőit, a betegség súlyosságát, diagnosztikáját és egyebeket. Nem is tudjuk, vannak-e ilyen elemzéseket lehetővé tévő adatok. Hinni szeretnék abban, hogy a magyar járványügy tudományos színvonala jóval magasabb (hagyományosan az volt), mint amit itt látunk. Ha azonban az állami járványügyi döntéshozatal politikai marketinggel egybekötött hályogkovács színvonalú adatgyűjtéseken és feldolgozáson alapul, az tragikus. Szegény Magyarország”.
A kormány mégsem vonta vissza és nem is egészítette ki a hiányzó adatokkal. És most sem tette meg.
Szél Bernadett kérésére ugyanis az Emmi a múlt héten mindössze annyit válaszolt, hogy a feltüntetett adatok az alábbi számítási módszer alapján kerültek meghatározásra:
Megbetegedettek százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (megbetegedettek száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000
Elhunytak százezer oltottra vetített száma, egész számra kerekítve = (elhunytak száma a második oltás után összesen) / (beadott második oltások száma = teljesen oltottak) * 100 000
Ami eddig is kiderült a táblázatból. És küldtek egy új táblázatot, amiben annyi újdonság van csupán, hogy hány embert oltottak be a különböző vakcinákkal. Ez az adat, amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központjának adataiból amúgy is kiolvasható lett volna. Más egyebet nem hoztak nyilvánosságra.
Ez a régi táblázat:
Ez pedig a mostani, egyetlen, a legkevésbé érdekes számsorral kibővítve.
Nemcsak ebben nem ad tájékoztatást az Emmi. Elvileg május végére ígért Kásler Miklós adatokat arról, hogy a beoltottaknál milyen védettséget mértek egy központi vizsgálat során. De ennek a vizsgálatnak az eredményéről semmit sem tudni, pedig Gulyás Gergely és Orbán Viktor is sürgette azokat.
|
Szél Bernadett kíváncsi lett volna a részletes adatokra a kormány vakcinahatékonysági táblázatáról, de nem kapta meg
|
Ahhoz képest, hogy már több mint három hónapja jelent meg a kormánynak az itthon használt vakcinák hatékonyságról elkészített, gyorsan elhíresült és szakmailag ízekre szedett táblázata, továbbra sem hajlandó a témában részletes adatokat elárulni az Emmi.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/04/szel-bernadett-kivancsi-lett-volna-a-reszletes-adatokra-a-kormany-elhiresult-vakcinahatekonysagi-tablazatarol-de-nem-kapta-meg-azokat
|
2021-08-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Miniszterelnökség az alábbi közleményt adta ki:
„Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.
Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.”
2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Ezeket a pályamunkákat a brüsszeli iroda értékeli, és a többi ország mind el is fogadta ezt az értékelést, csak mi nem.
A Népszava mai cikke szerint a norvég külügy válasza alapján az összesen 77 milliárd forintos támogatás végérvényesen elveszett. De a norvég kormány a múlt héten jelezte, hogy keresik a megoldást arra, hogy valamilyen formában mégis támogassák a magyar civil szervezeteket, mert szerintük nagy szükségük van a magyaroknak erre a pénzre.
Karácsony Gergely azt ígérte, főpolgármesterként mindent megtesz azért, hogy „az elveszett összeg legalább egy részét megmentsük Magyarország számára”. „Kollégáim intenzív tárgyalást folytatnak a norvég partnerekkel arról, hogy a támogatást közvetlenül az önkormányzatok és a civil szervezetek kaphassák” – írta.
|
A magyar kormány nem fogadja el Norvégia „diktátumát”, jogi lépéseket tesz
|
A Miniszterelnökség az alábbi közleményt adta ki: „Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/04/a-magyar-kormany-nem-fogadja-el-norvegia-diktatumat-jogi-lepeseket-tesz
|
2021-08-04 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Szűkszavú közlemény jelent meg csütörtök este az adatvédelmi hatóság honlapján arról, hogy hivatalból vizsgálatot indítanak a kémszoftver ügyében:
„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a sajtóban megjelent hírekkel összefüggésben, amelyek szerint »egy nemzetközi oknyomozás révén kiderült, hogy számos országban telepítették meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO által kifejlesztett kémprogramot, a Pegasust« az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 51/A. § (1) bekezdése alapján hivatalból vizsgálatot indított. Az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a Hatóság egyéb információt nem közöl.”
A közleményt Péterfalvi Attila elnök írta alá, aki a jelek szerint visszatért a nyaralásból, így már ilyen ügyekkel is tud foglalkozni. Július végén azt mondta, ha indul vizsgálat, azt biztosan meg tudják majd állapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Bár egy ugye csak annyit jelent, hogy a bíróság vagy az igazságügyi miniszter megadta az engedélyt.
|
Péterfalvi Attila hazaért a nyaralásból, vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság a Pegasus-ügyben
|
Szűkszavú közlemény jelent meg csütörtök este az adatvédelmi hatóság honlapján arról, hogy hivatalból vizsgálatot indítanak a kémszoftver ügyében.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/05/peterfalvi-attila-hazaert-a-nyaralasbol-vizsgalatot-indit-az-adatvedelmi-hatosag-a-pegasus-ugyben
|
2021-08-05 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Műfüves focipálya is van Szijjártó Péter nyaralójának udvarán
|
Műfüves focipálya is van Szijjártó Péter balatoni nyaralójának udvarán – erről Hadházy Ákos független képviselő készített felvételeket. A külügyminiszter több mint tíz éve vette a panorámás nyaralót, amit azóta fel is újítottak. A focipálya a műholdképek szerint tavaly nyárra lett kész. Szijjártó Péter nem árulta el, hogy mennyibe került, és a külügyminisztérium is csak annyit írt: nem illetékesek abban, hogy a miniszter mire költi adózott jövedelmét.
| null | 1 |
https://rtl.hu/rtlklub/hirek/mufuves-focipalya-is-van-szijjarto-peter-nyaralojanak-udvaran
|
2021-08-05 09:45:00
| true | null | null |
RTL Klub
|
|
Hadházy Ákos szerint, aki annak idején a feljelentést tette, ebben a választókerületben szinte egy az egyben a most már vesztegetéssel vádolt fideszes képviselő, Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületében tapasztalt módszereket alkalmazhatták a szereplők.
– Itt is a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokkal (TOP) kapcsolatos pályázatokkal éltek vissza, mégpedig oly módon, hogy valamennyi településnél ugyanaz az egy-két cég csinálhatta a beruházásokat, jelentősen felülárazva – mondta a Blikknek Hadházy Ákos, aki szerint – Boldog választókerületéhez hasonlóan – itt is megmondhatták a településvezetőknek, hogy melyik céggel kell szerződni, ha nyerni akarnak a pályázaton.
Ebben a választókerületben a helyi piacok kialakítására mentek rá: gombamódon szaporodtak a kistelepüléseken a piacok, ami legjobb esetben is azt jelentette, hogy lebetonoztak egy placcot, odatettek pár asztalt, majd körbekerítették több tízmillió forintért, függetlenül attól, volt-e rá valós igény. Több mint 300 millió forint ment el a piacterek létrehozására kilenc településen.
Kerestük az ügyészséget, hogy pontosan kiket gyanúsítottak meg, de a nyomozás érdekeire való tekintettel ezt nem kívánták elárulni, csak annyit mondtak, hogy több ügyben is zajlik eljárás.
A visszaélések Brüsszelben is szemet szúrtak, az EU-csalás elleni hivatala, az OLAF júliusban hat Heves megyei település TOP-os pályázataival kapcsolatosan vizsgálatot indítottak, így Kiskörén, Boldogon, Ludason, Tarnamérán, Tarnaörsön és Boconádon megvalósult projekteket világítják át.
Hadházy szerint a visszaélések mögött a térség parlamenti képviselője, Szabó Zsolt állhat, aki Boldog Istvánnál is több településen és még kevésbé leplezetten működtette a pályázati pénzek lenyúlására kitalált módszerét. Kerestük Szabó Zsoltot, de eddig nem sikerült elérnünk.
6 év börtön Boldognak?
Hat év börtönt ajánlott az ügyészség Boldog Istvánnak, ha beismerik, hogy bűnszervezetet működtettek és kenőpénzt fogadtak el, hogy az általa ajánlott vállalkozó végezhesse a TOP-os beruházásokat. Ő ezt nem fogadta el, ártatlannak vallotta magát júniusban elkezdődött perének első tárgyalási napján.
|
Polt Péter megerősítette: nyomoz az ügyészség, százmilliókat keresnek a polgármestereken
|
Hatvan – Itt az újabb Boldog-ügy? Három polgármestert gyanúsítottként, hatot pedig tanúként hallgattak ki Heves megye 3. választókerületében – árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos független képviselő kérdésére.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/eu-s-penzek-boldog-ugy-polt-peter/f69rz61
|
2021-08-06 09:49:00
| true | null | null |
Blikk
|
Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar.
A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren.
A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.
Az összesen több mint 300 milliárd forintot is meghaladó magyar lélegeztetőgép-beszerzés számos különleges tétele közül a legfeltűnőbb éppen az volt, amelyik a legnagyobb mennyiségről szólt.
Annak ellenére, hogy a magyar kormány végig azzal kérkedett, hogy milyen jó kapcsolatokat ápol Kínával, és ennek köszönhetően tudott vásárolni a koronavírus elleni küzdelemhez szükséges eszközöket a legnehezebb időkben, 6 258 darab kínai lélegeztetőt nem közvetlenül Kínából vett, hanem egy maláj közvetítőn keresztül.
Ez volt az egyik legelső szerződés lélegeztetőgépekre. Ebben az időben drámai hírek jöttek észak-olaszországi kórházakból, ahol kifogytak a lélegeztetőkből. Itthon az egészségügyben kétezer darab lélegeztetőgép volt, nem lehetett tudni, hogy elég lesz-e. Ezért vásárolni kezdett a kormány. Orbán Viktor a közrádióban tavaly áprilisban azt mondta, hogy a legrosszabb esetben 7500-8000 intenzív kórházi ágy és lélegeztető készülék kellhet. Vagyis szükség volt még 5 500-6 000 darabra.
Ehhez képest vettünk összesen 16 863 darabot. És ebből 6 258-at a maláj cégtől. De úgy, hogy hiába ez volt a legnagyobb tétel, a maláj szerződés volt anyagilag a legrosszabb. A piaci logikát a feje tetejére állítva a legnagyobb tételért fizettük a legmagasabb átlagárat.
Mindez akkor derült ki, amikor tavaly közérdekű adatigényléssel kikértük a lélegeztetőgépekre kötött szerződéseket a Külügyminisztériumtól.
Mennyiségre azonnal kiugrott ezek közül a maláj GR Technolgies-zal kötött megállapodás. Az árat viszont többször is módosították.
Máricus 25-én, az első között kötött a külügy szerződést a maláj GR Technolgies-zal. Először csak egy keretszerződést 5000 lélegeztető leszállításáról. Másnap már megállapodtak konkrétan az első 800 darabról, 73 500 dolláros áron, de kiderült, hogy a vége nem ötezer, hanem 6400 darab lesz. Többszöri módosítást után végül május 21-én 6258 darab lélegeztetőről írtak alá szerződést, de sokkal magasabb, 89 500 dolláros átlagáron.
A maláj céggel kötött teljes üzlet 559,6 millió dollár, vagyis 178 milliárd forint volt.
A momentumos Tompos Márton járt utána annak – vélhetően nem függetlenül, hogy indul az előválasztáson, de a történet szempontjából ez most mindegy –, hogy hol landolt ez a pénz. Ő erős szavakkal szélhámosnak nevezte a GR Technolgies mögött álló Vinod Sekhart. A malájziai üzletembernek kétségtelenül voltak feltűnő ügyei, perelte őt már Bruce Willis egymillió dolláros üzleti vita miatt, a skóciai St. Andrews Egyetem is hiába várta az üzletember által felajánlott 8 millió dollárt. De olyan aprópénzből is komoly ügy lett, amit egy ír üzletember kért rajta számon, itt még elfogatóparancsot is kiadtak, és végrehajtó is megjelent a házánál 2019 szeptemberben, de kiderült, hogy nem az ő nevén van az ingatlan, Sekhar pedig külföldön volt.
Tompos arra hívta fel a figyelmet, hogy az első szerződésen még Sekhar személyes, szingapúri bankszámlája szerepelt, amire a 7,5 milliós előleget kellett küldeni. Ezt aztán a többi szerződésben már módosították. Két cég volt feltüntetve. Az egyik a Havelock International. Ennek a tulajdonosa a Brit-Virgin Szigetekre bejegyzett Sekhar Assets.
A másik a hongkongi Silk Road Management Holding Group.
Vinod Sekharnak a magyar kormánnyal lélegeztetőgépekre kötött szerződése egyébként nemrégi Malajziában is téma volt, részletesen megírták a magyar lélegeztetőbeszerzést, és a maláj üzletember részét is ebben, megszólaltatták Ligeti Miklóst is a Transparency International Magyarországtól.
Vinod Sekhar is reagált, elmondta, hogy korábban egyáltalán nem foglalkozott egészségügyi eszközökkel, de mivel vannak érdekeltségei Magyarországon (van olyan Facebook-bejegyzése, ahol 2019 nyarán két külügyessel, az azóta rendkívüli és meghatalmazott Ponevacs-Pana Petrával, illetve a külügy helyettes államtitkárával, Berzétei Ákossal tárgyal Budapesten), ezért ismert kormányzati tisztviselőket is, azok megkeresték őt, hogy tudna-e segíteni lélegeztetők beszerzésében. Körbekérdezett, de nagyon magas árat mondtak neki. Ezután megkeresete a szingapúri cégét, hogy be tudnak-e szerezni lélegeztetőket, amit ekkor mindenki nagy tételben Kínában vásárolt készpénzért. Egy barátja révén végül sikerült „néhány” lélegeztetőgép befoglalni, de nagyon drágán. Jelezte is a magyar kormánynak, hogy túl magas az ár, de rábólíntottak, mert nagyon kellettek a gépek. Inkább legyen több. Sekhar ehhez hozzáfűzte, hogy csodálja, hogy az emberéletet ennyire előtérbe helyezte a magyar kormány.
Vinod Sekhar szerint minden nyíltan ment, ő leszállította a kínai lélegeztetőket a logisztikai nehézségek ellenére. Valóban keresett rajta pénzt, de ez normális, hiszen emberek idejüket és energiájukat szánták az üzletre, amit meg kell fizetni.
Szerinte többen azt mondják, hogy kétmilliárd maláj ringgit haszna volt, de ezt hülyeségnek nevezte. Miután egy ringgit 70 forint körül van, ez inkább a szerződés teljes összege lehetett. A haszna azért így is tetemes lehetett, mert tavaly májusban vett egy korábban 19,3 millió dollárt gazdát cserélt luxusjachtot és egy Bombardier BD-700-1A10 magánrepülőt, aminek a pontos értékét nehéz megbecsülni. Persze lehet, hogy a járvány idején máshonnan is dőlt a pénz a cégeihez, de biztosan nem egészségügyi eszközök beszerzéséből, mert ezt az üzletágat – mint mondta – nem tudta megszeretni, csak a magyar kormánnyal üzletelt.
Mindenestre a 16 ezer megvásárolt lélegeztetőgép nagy részét most raktárakban őrzik, jelntős költséggel, illetve a magyar külügy elkezdte elajándékozni a fölösleges készleteket.
|
6 258 lélegeztetőgépet szállított a magyar kormánynak, majd vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot
|
Kiugróan magas áron adott el tavaly tavasszal a magyar kormánynak lélegeztetőgépeket egy maláj üzletember, Vinod Sekhar. A gépeket Kínából szerezte be, és ő volt a magyar kormány legnagyobb üzleti partnere ezen a téren. A momentumos Tompos Márton videójából kiderül, hogy a maláj üzletember a magyar kormánnyal megkötött üzelt után, a járványválság kellős közepén vett egy magánrepülőt és egy luxusjachtot.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/08/6-258-lelegeztetogepet-szallitott-a-magyar-kormanynak-majd-vett-egy-maganrepulot-es-egy-luxusjachtot
|
2021-08-06 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021 augusztus 10., 04:44
Csak a Polt Péter vezetette Legfőbb Ügyészség válaszolt egyértelműen a DK országgyűlési képviselőjének kérdéseire a Pegasus kémprogrammal kapcsolatban. Vadai Ágnes két kérdéssel fordult a minisztériumokhoz:
"Az Ön törvényességi felügyelete alá tartozó szervnél megvásárolták-e a Pegasus kémprogramot?"
Illetve, hogy "alkalmazták-e, használták-e a Pegasus kémprogramot az Ön felügyelete alá tartozó szervnél?"
Az írásbeli kérdésekre a
a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség azt válaszolta, hogy a magyar kormányszervek a hatályos törvények szerint járnak el. Csak az ügyészség jelentette ki, hogy nem vásárolt Pegasust, és azt az ügyészség szervezetei egységei nem használták.
|
Csak az ügyészség válaszolt egyértelműen, hogy használta-e a Pegasus kémprogramot
|
Csak a Polt Péter vezetette Legfőbb Ügyészség válaszolt egyértelműen a DK országgyűlési képviselőjének kérdéseire a Pegasus kémprogrammal kapcsolatban.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/10/csak-az-ugyeszseg-valaszolt-egyertelmuen-hogy-hasznalta-e-a-pegasus-kemprogramot
|
2021-08-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Egy érdi „óvodaépítési és -felújítási közbeszerzési eljárással kapcsolatban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2021. május 26-án versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el egyelőre ismeretlen tettes ellen” – írta a Pest megyei rendőrség kommunikációs részlege az Átlátszónak.
Az eddig napvilágot látott hatósági és bírósági adatok szerint
az unió által 100 százalékosan támogatott Fácán utcai óvoda újjáépítésére kiírt közbeszerzési pályázat során a meghívott gazdasági szereplők közül két ajánlattevő cég összejátszott,
így lett a pályázat nyertese a General-Invest Bau Kft.
A rendőrségi közlésből kiderül, hogy a május végén megindított bűnügy összefüggésben állt egy másik, kiterjedtebb nyomozással, amelyben a rendőrség előbb megszüntette eljárást, majd az ügyészség a nyomozás újraindítására utasította a rendőrnyomozókat. A feljelentést utóbbi ügyben egyebek mellett a fideszes korábbi legfelsőbb városvezetést érintő feltételezett zsarolási és pénzmosási cselekmények miatt még az érdi ellenzék tette az Érdi Sport Kft. 2018. nyarán eltávolított ügyvezetőjének Facebook-posztja alapján az önkormányzati választás hajrájában, 2019. őszén.
Pénzmosás és zsarolás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást az érdi kampánybotrány ügyében
Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó…
A nyomozást megszüntető határozatot megpanaszolták, és a Fácán utcai óvodaépítéssel kapcsolatos beadvány így kötött ki végül a Pest megyei rendőrség gazdaságvédelmi nyomozóinál – tudta meg az Átlátszó egy, az ellenzéki városvezetéshez közelálló forrástól.
Első ránézésre a nyomozók dolgát nem nehezíti meg a közbeszerzési eljárás visszás tényeinek felderítése. A legalapvetőbb információkat az uniós ellenőrök, a közbeszerzési hatóság és a bíróság feltárta.
Rövidesen gyanúsítottja vagy gyanúsítottjai lehetnek az ügynek, legalábbis erre utal a rendőrség közleményében a hangsúlyos és baljós kitétel: „egyelőre” ismeretlen tettes ellen folyik az eljárás. Ehhez persze előbb el kell dönteni, hogy szükségesnek találják-e, hogy egy ilyen kartellszerű összefonódás ellen a büntetőjog eszközével lépjenek fel.
A rendőrök számára a legnagyobb nehézséget az jelentheti, hogy bizonyítani tudják-e az érintett cégek között létrejött feltételezett kartellező megállapodást.
Az ilyen versenykorlátozó megállapodást ugyanis nem szokták nyilvánosra állított bejegyzésekben posztolni a Facebookon.
Alapesetben ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A már az alapesetért kilátásába helyezett kemény büntetőjogi fenyegetés nyilván arra is jó, hogy a potenciális elkövetőket gondolkodóba ejtse. Maga a Btk. 420. paragrafus, de a Büntető Törvénykönyv általános rendelkezései megfelelően honorálják a bűnbánó, az eset körülményeit feltáró elkövetőket (például egyezség és vádalku révén).
A konkrét ügytől elvonatkoztatva szükséges arra emlékeztetni, hogy ezt a kartellbűncselekményt alapvetően a közbeszerzési eljárásba meghívott gazdasági szereplők követhetik el, pusztán ez alapján az ajánlatkérő önkormányzat akkori döntéshozói vagy tisztviselői nem vonhatóak felelősségre. Vagyis a vállalkozóknak kell elvinniük a balhét.
Ám ha beszélni kezdenek a nyomozóknak, és részletes vallomást tesznek, akkor más, esetleges súlyosabb korrupciós bűncselekmények is képbe kerülhetnek, miközben az ő büntetésük minimálisra csökkenthető, vagy akár még a büntetés kiszabását is megúszhatják.
Az adófizetők állják
A 70 milliós ügy alaposan felkavarta a több mint 70 ezer lakosú Pest megyei város közhangulatát. Névleg a kétmilliós bírság mellett az ellenzéki városvezetésnek kellett állnia a számlát: nemrég megkezdték az előző, fideszes vezetők által közelről végigasszisztált közbeszerzési összefonódás következményeként előírt 70 millió forintos uniós támogatás visszafizetését – természetesen az állampolgárok adójából.
A Fácán utcai ovi újjáépítésére 2017. január elején indított közbeszerzési eljárást az érdi önkormányzat. A General-Invest Bau Kft-vel február 15-én kötöttek szerződést. 2018 májusában fizette ki a helyhatóság építési beruházás végszámláját.
Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság 2019. januárjában kezdte meg a közbeszerzés ellenőrzését, majd a főigazgatóság 2019. áprilisában kérte a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy hivatalból indítson eljárást a feltárt visszásságok miatt.
Az önkormányzat később azt az álláspontot képviselte, hogy az eljárási határidőkre vonatkozó szabályokat durván megsértve végül a Közbeszerzési Hatóság elnöke 2019. augusztus 30-án indította meg az eljárást, amelyben aztán november 20-án hozták meg az érdemi döntést: az önkormányzatot kétmillió, a két céget egy-egymillió forintra bírságolták.
Kétmilliós közbeszerzési bírságot és egy baljós uniós jelentést kapott Érd
A kétmilliós közbeszerzési bírság kiszabása után uniós ellenőrök nagyjából ötvenmillió forintos büntetést helyeztek kilátásba az egyik érdi óvoda-beruházás gyanús lebonyolítása…
A döntőbizottsági határozat előrevetítette, hogy az ügyben ennél sokkal súlyosabb szankciót fog alkalmazni a Pénzügyminisztérium. A tárca 2020. június közepén az uniós támogatás 25%-ának, azaz 70 millió forint visszafizetésére kötelezte az önkormányzatot. Az összeg nagysága sokkolta Érd közvéleményét.
Az önkormányzatnak nem volt gyanús
A korábbi, döntőbizottsági eljárás végére pontot tevő, 2020 márciusi törvényszéki határozat szerint az érdi önkormányzatnak érzékelnie kellett volna például az e-mail és a székhely hasonlósága, névazonossága alapján, hogy összefonódás van a későbbi nyertes General-Invest Bau Kft. és ajánlattevő RO&MI Vill Kft. között.
Ráadásul az ajánlattevő RO&MI Vill a nyertes General-Invest Bau Kft. alvállalkozója lett: ezt pedig a törvényt kifejezetten tiltja.
A konkrét ügytől elvonatkoztatva ilyenkor tipikusan azt történik a háttérben, hogy az egyik ajánlattevő szándékosan olyan „lebutított” pályázattal áll elő, ami nem nyerhet. Ezután az előre kiszemelt nyertes alvállalkozóként mégis bevonja, és bevételhez juttatja az előre eltervezetten vesztes céget.
Az egész, speciális eljárás meghatározó jogi keretét a 300 millió forintos beruházási értékhatár adja meg. Ehhez képest a RO&MI Vill Kft. hatmillió forinttal magasabb ajánlatot tett ennél. A leginkább prosperáló időszakaiban két főt is alkalmazó villanyszerelő-cégnek így nem volt esélye, hogy nyerjen.
Voltak továbbá egyéb furcsaságok:
az Átlátszó birtokába került pénzügyminisztériumi dokumentum szerint ugyanis a RO&MI Vill és a General-Invest Bau pontosan ugyanazokat az alvállalkozókat jelölte meg az ajánlati dokumentációban.
A törvény így rendelkezik: „az ajánlatkérő [önkormányzat] köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását”. A hatóságok úgy ítélték meg, hogy az érdi önkormányzat semmit sem tett az ilyen helyzetek kialakulása ellen.
Sorra nyerték az érdi tendereket
Egy potenciális összeférhetetlenségi helyzetről 2019 ősze óta cikkezik az Átlátszó. A Fácán utcai közbeszerzést elnyerő General-Invest Bau Kft. 2011 óta sorozatban nyerte meg a főleg óvodákkal összefüggő építési-felújítási közbeszerzéseket 1,5 milliárd forintos szerződéses értékben – kizárólag Érden.
A cég tulajdonosa Érd fideszes korábbi – egyebek mellett az óvodaberuházásokat felügyelő – alpolgármesterének, Bács Istvánnak a rokona. Bács alpolgármestersége előtt pár évvel ettől a cégtől, a General-Invest Bautól vette meg az egyik lakását. Ebben a társasházban testvérének cége több lakást is megszerzett az érdi fidesz éra alatt később ragyogó közbeszerzési sikereket elérő cégétől. Ezt a körülményt értesüléseink szerint – legalábbis nyílt eljárásban – eddig semmilyen hatóság nem vizsgálta.
Kérdeztük a nyomozás elrendelésének híréről a két érintett cég ügyvezetőjét és a fő döntéseket ellenjegyző közbeszerzési szakértő véleményét, levelünkre azonban nem kaptunk választ.
Nyitókép: A Fácán utcai óvoda (forrás: kincsesovoda.hu)
|
Kartellezés gyanúja miatt nyomoznak egy 280 millió forintos érdi óvoda-közbeszerzés ügyében
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/28/kartellezes-gyanuja-miatt-nyomoznak-egy-280-millio-forintos-erdi-ovoda-kozbeszerzes-ugyeben/
|
2021-07-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A túlzás nélkül kudarcsorozatnak tekinthető előzmények ismeretében sokakat meglepett az az optimista kijelentés, amelyre Szita Károly polgármester ragadtatta magát Facebook-oldalán, a beruházás közeli sikerét jövendölve – 2,2 milliárdból. A TED európai uniós közbeszerzési értesítőben is ennyi, nettó 1 773 690 502 forint szerepel forrásként, ám az eljárás jegyzőkönyve szerint a legkedvezőbb ajánlat a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. által adott nettó 2 976 628 861 forint lett volna. A tender emiatt eredménytelen lett.
Eszerint a két héttel ezelőtt megjelent írásunkban bemutatott, forrásszűke miatti újratervezés csúnyán célt tévesztett: még csak megközelíteni sem sikerült a rendelkezésre álló összeget. Ahogyan az korábbi cikkünkben is szerepel, a H-BON Mérnöki Irodának adott három megbízás, az első tervezés, az el sem kezdődött kivitelezés műszaki ellenőri feladatai és a második tervezés végösszege kísérteties egyezést mutat azzal a százmillió forinttal, ami a kormánnyal kötött, 2020 júniusában lejárt támogatási szerződésben ilyen címen szerepel.
Az időhúzás haszna: kétszer fizet a kaposvári önkormányzat a Deseda kemping terveiért
Sehol sem tart a Kaposvár szomszédságában található Deseda-tó kempingjének felújítása, de az önkormányzat három éven belül már kétszer is kifizette…
Ezt a pénzt nyilván akkor sem kell visszafizetni, ha végül a beruházás véglegesen meghiúsul. Nehéz elképzelni, hogy egy jó nevű tervező cég az egy hónapja, költségcsökkentő áttervezésre megkapott megbízást a rendelkezésre álló összeg ismeretében ilyen amatőr módon teljesítse. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy időközben kiderült: a kedvezményezett H-BON Mérnöki Iroda ötven százalékos tulajdonosát, Boa Árpádot nemrég kinevezték Kaposvár főépítészének, nem kell hozzá túl nagy rosszindulat, hogy úgy tűnjék, mintha csupán a 100 millió gyors eltapsolása lett volna a cél.
Gondok a vízminőséggel
Elképzelhető, hogy Kaposvár városa szép lassan megpróbál kihátrálni a kempingberuházásból, miközben menti a menthetőt, ugyanis az 1974-ben létesített, Magyarország leghosszabb mesterséges tavaként számon tartott víztározó vízminőségével folyamatosak a problémák: két éve ijesztő halpusztulással, most pedig komoly kékalga-burjánzással kellett szembenézniük a tó szerelmeseinek. Utóbbi miatt a hét végén rendezett Extreme Man triatlonverseny úszószámát törölni is kellett: duatlon lett belőle. A tényt, hogy erre a vízminőség egészségre ártalmas volta miatt került sor, a helyi sajtó kormánypárti része gondosan elhallgatta.
A vízminőséget károsan befolyásolja a tó nyugati partjának közvetlen közelében folytatott nagyüzemi mezőgazdasági termelés, és az, hogy évtizedek óta nem sikerült eldönteni: a horgászat, vízisportok vagy a fürdés legyen-e az idegenforgalmi cél.
Ezek ugyanis nagyrészt kizárják egymást. A tavat üzemeltető helyi horgászegyesület egyes vélemények szerint – az említett mezőgazdasági művelésből származó műtrágya- és növényvédőszer-szennyezés mellett – jelentős mennyiségű szervesanyagot juttat haleledelként a vízbe, így segítve elő az algásodást.
Úgy tűnik, hiába adott Kaposvár városa Mészáros Lőrincnek kedvező kondíciójú koncessziót, az évtizedes álom, hogy a hely jelentős idegenforgalmat vonzó „turisztikai desztinációvá” nője ki magát, egyelőre nem hatotta meg a NER döntéshozói magaslatain tanyázókat.
Nyitókép: A Deseda tó látképe (fotó: Huszka Imre)
|
Kétszer is megtervezték, mégsem elég a pénz a Deseda kemping felújítására
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/29/ketszer-is-megterveztek-megsem-eleg-a-penz-a-deseda-kemping-felujitasara/
|
2021-07-29 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
„Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Kósa Lajos (nem AZ a Kósa Lajos, csak névazonosság a fideszes országgyűlési képviselővel, Debrecen korábbi polgármesterével) Rákóczifalva város polgármestere volt 2019 októberéig. A következő év tavaszán bejelentést tett az ügyészségen, amiben részletezte, hogyan próbálták egyes helyi fideszes vezetők rávenni, hogy bizonyos pályázati pénzek, közpénzes megbízások a „megfelelő” emberekhez jussanakKósa Lajos először független, majd a ciklus felétől Fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei. Az Átlátszónak adott interjúban azt mondta, hogy látta „az irányított pénzosztást” – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját„A tét az volt, hogy ki fog jobban beleállni a pénzszivattyú működtetésébe”– foglalta össze a tapasztalataitNem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálal Kósa Lajos volt fideszes polgármester from atlatszo.hu on VimeoA tudomására jutott visszaélésekről Kósa Lajos 2020 tavaszán bejelentést tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen. Idén januárban mégis őt hallgatta ki gyanúsítottként a NAV Észak-Alföldi Bűnügyi Igazgatósága, pályázati pénzek átcsoportosítása, azoknak nem az eredeti célokra való felhasználása miatt. Ugyanakkor a kihallgatási jegyzőkönyv is rögzíti, hogy Kósa nem a saját zsebébe irányította ezeket a pénzeket (összesen 160 197 505 forintot), hanem a forráshiányos önkormányzat működésére, kötelező feladatok ellátására használták fel azokat. Ezt a tényállást Kósa is elfogadta a kihallgatás során, ugyanakkor azt nem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el. Az ügyben jelenleg is folyik a nyomozásKosa Bejelentes by atlatszo on ScribdAz ügyészség sajtóosztályától megtudtuk, hogy„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Kiemelt Ügyek Vizsgálati Osztálya folytatja azt a nyomozást, amely érinti a volt polgármester bejelentésében előadottakat. Az eljárás tárgya költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja. Vádemelésre ezidáig nem került sor, a nyomozás vizsgálati szakban van. A nyomozás várhatóan ez év végéig befejeződik. A nyomozó hatóság az ügyben adatszerzést végzett, összegyűjtötte a releváns okirati bizonyítékokat, kibocsátotta a szükséges megkereséseket, bevárta és értékelte a válaszokat, tanúkihallgatásokat (7 fő) foganatosított és elvégezte 1 fő gyanúsítotti kihallgatását.”Kosa Gyanusitott by atlatszo on ScribdA NAV Sajtóosztályáról az ügy további részletei iránt érdeklődő kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteketHáttéralkuk a martfűi fürdőbenKósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban feltárta, hogyan próbálták rábeszélni szerinte kifogásolható (szükségtelen vagy túlárazott) projektekre, szerződésekre és hogyan próbált szembe menni – sikertelenül – a korrupt rendszerrel, és hogyan lehetetlenítette el emiatt a polgármesteri munkáját a fideszes területi vezetés. A volt polgármestertől azt várták volna, hogy segítse e rendszer olajozott működését, de mint mondta, végül ő lett a homokszem a gépezetben, nem volt hajlandó belemenni megkérdőjelezhető ügyletekbeRáadásul úgy döntött, nem áll félre csöndben, hanem feltárja a tapasztalt visszaéléseket mások tanulságára, és azért, hogy a nyilvánosság előtt tisztázza magátKósa az Átlátszónak több olyan helyi projektet ismertetett, amelyekről azt mondta: az előkészítés, megvalósítás során a területi fideszes vezetés befolyásolni próbálta őt, hogy az általuk ajánlott vállalkozó kapjon megbízást, a preferált ingatlant vegye meg az önkormányzat, vagy hogy rábólintson egy általa szükségtelennek tartott pályázatra. Ezek között volt többek között egy szerinte – a piaci árak és a munkaerőhiány miatt – eleve nem működőképes közfoglalkoztatási pályázat, amihez kénytelen volt az önkormányzat egy megadott (és rossz állapotú) ingatlant megvenni úgy, hogy a felújításhoz már nem kaptak elegendő pénztElmesélte, hogyan igyekezett az önkormányzat egy ehhez kapcsolódó kezdeményezést egy önkormányzati tulajdonban lévő, erre megfelelő helyszínen megvalósítani. Az ügyben „felülről” azt üzenték Kósának, hogy hagyják békén az ottani bérlőt, aki pedig évek óta nem fizetett bérleti díjat az önkormányzatnak, s helyette egy másik ingatlant, egy szolnoki önkormányzati képviselő teremgarázsát és telkét kell megvásárolniuk a pályázat megvalósításához. Ráadásul az ingatlanok értéke az önkormányzat által megbízott értékbecslők szerint jóval kisebb volt, mint amennyit az önkormányzat felülről jövő tanácsra elköltött a megvásárlásáraA videóinterjúban a volt polgármester ismertette a helyi bölcsőde bővítésének ügyét is, aminek során ugyan (meghívásos) pályázatot írtak ki, de arra a területi fideszes vezetéstől kaptak javaslatot, hogy kiket kellene megbízniuk ahhoz, hogy az önkormányzat sikeresen szerepeljen a pályázaton. Sőt, Kósa állítása szerint ebben a projektben konkrét cégnevet és telefonszámot adott meg neki a helyi fideszes országgyűlési képviselőEzeket az ügyeket Kósa Lajos abban a bejelentésében is részletezi, amit 2020. március 18-án tett a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen arról, hogy – először független, majd fideszes – önkormányzati képviselőként és polgármesterként milyen visszaéléseket tapasztalt Rákóczifalván. Kósa szerint amikor a forráshiány miatt az önkormányzat szinte működésképtelen lett, hitelt szerettek volna felvenni, de ezt a helyi fideszes vezetés nem támogattaMegoldásként a pályázati pénzek átcsoportosítását, tologatását javasolták a polgármesternekKósa Lajos az Átlátszónak adott interjúban és az ügyészségi bejelentésében azt is kifogásolja, hogy az irányított közbeszerzések során rendszeresen a „felülről” meghatározott partnerektől beszerzett eszközök sokszor nemcsak drágák, hanem rossz állapotúak is voltak. Beszél arról, hogyan próbálta őt rávenni a Belügyminisztérium – azóta elhunyt – helyettes államtitkára egy helyi múzeum fejlesztését szolgáló projektre, amihez egy román település önkormányzatán keresztül kellett volna utaztatni a pénzt ahhoz, hogy a támogatást itthon lehessen arra fordítani, amire egyébként nem lehetett volnaKitér többek között arra is, hogy polgármesteri kinevezése után hogyan javasolták mellé „mentornak” Dr. Túróczi Imrét helyi fideszes vezetők. Túróczit a polgármesteri kabinet vezetőjének bízta meg, s ő lett a fő tanácsadója, például az ő javaslatára kerültek ki a bizottságok élére kinevezett személyek. Kósa szerint polgármesteri kinevezése első heteiben Túróczi folyamatosan küldte Kósához a vállalkozókat, tanácsadó jelölteket, de ő ezeket elutasítottaA volt rákóczifalvai polgármester szerint attól kezdve, hogy nemet mondott az általa mutyi-gyanúsnak, szabályellenesnek ítélt szerződésekre, büntetésként folyamatosan megnehezítették az ő munkáját és az általa vezetett település működését. A bejelentésében ismertetett ügyek egyikéről, a településen felső nyomásra megrendelt drága Rákóczi-szoborról már korábban is beszélt a nyilvánosság előtt egy videóinterjúban Juhász PéternekAz érintettek máshogy emlékeznekKósa szerint az ő polgármesteri munkáját leginkább befolyásolni próbáló fideszes gépezet részei Túróczi Imre, Rákóczifalva jelenlegi polgármestere (korábban a szolnoki főiskola rektora és a szolnoki önkormányzat gazdasági vezetője, majd a Kósa mellé helyezett „kabinetfőnök-mentor”), Szalay Ferenc szolnoki polgármester és a Fidesz választókerületi elnöke, Kállai Mária, 2018-tól fideszes országgyűlési képviselő (előtte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja), Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium azóta elhunyt helyettes államtitkára, valamint Bene Ildikó korábbi fideszes országgyűlési képviselő voltakAz érintetteket megkerestük, hogy a történetet megismerjük az ő szempontjukból is. A településen járva Túróczi Imrétől személyesen is kértünk interjút, de ő, bár először belement volna, a bennünket érdeklő téma hallatán azt mondta, nem ér rá aznap, inkább e-mailben küldjük el a kérdéseinket. Ezt megtettük több héttel ezelőtt, de az elküldött kérdéseinkre nem küldött választ a rákóczifalvai polgármester. Július végén jelezte, hogy „kérdéseit ismét küldje el közérdekű adatigénylés formájában. Abban az esetben, ha a kérdések közérdekű információkra irányulnak, a törvényben rögzített módon válaszolni fogok rá.”Szalay Ferenc szolnoki polgármester, a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok megyei 1-es választókerületi elnöke megkeresésünkre tagadta, hogy bármilyen ügyben, legyen az pályázat vagy ingatlan-vásárlás, esetleg megbízandó cégek kapcsán tanácsot adott volna a rákóczifalvai önkormányzat vezetésének. A szolnoki polgármester azt is tagadta, hogy ne engedte volna lemondani Kósa Lajost a polgármesteri pozícióról. Szalay szerint ő csak „pártszervezési kérdésekről” beszélt Kósával, arról, hogy „kit támogatnak és kit nem”Szalay Ferenc az Átlátszó kérdésére azt írta, hogy nem vett részt a martfűi fürdőben történt állítólagos találkozókon, és nem tudja kik jelentek meg ottKósa Lajos elmondása szerint ugyanis rendszeresen egyeztettek a választókerületi fideszes vezetés egyes tagjai helyi polgármesterekkel, önkormányzati képviselőkkel és egyes vállalkozókkal a fürdőben, sok minden „ott dőlt el”Kállai Mária e-mailben elküldött kérdéseinkre azt válaszolta, hogy ő nem mondott olyat Rákóczifalva korábbi polgámesterének a település által elnyert fejlesztési támogatások kapcsán dr. Hoffmann Imre helyettes államtitkárra utalva, hogy„amit a Patrióta mond, azt végre kell hajtani”Kállai az Átlátszónak azt írta, hogy nem tudott arról, hogy a Rákóczifalvára érkezett fejlesztési támogatások egy részét az önkormányzat költségvetésének kiegészítésére csoportosította át a testület. Tagadta, hogy ő konkrét céget ajánlott volna a volt rákóczifalvai polgármesternek, névvel és telefonszámmal, hogy azzal a céggel kell szerződniük egy bizonyos páyázaton belülArra a kérdésünkre, hogy utasította-e arra Kósa Lajost és a jegyzőjét, hogy akadályozzák meg egy ott létesíteni tervezett étterem megnyitását, illetve hogy az ő javaslatára az étterem nyitására csak egy szomszédos ingatlan megvásárlása esetén lett volna módja a vállalkozónak, Kállai Mária azt válaszolta, hogy „nincs tudomásom ilyen ügyről, nem utasítottam semmire Kósa Lajost”. A fideszes országgyűlési képviselő azt is hozzátette, hogy rágalmazásért feljelentette KósátA Rákóczifalvának a Belügyminisztériumon keresztül juttatott pályázatokra, támogatásokra, valamint azok ellenőrzésére vonatkozó kérdéseinket a Belügyminisztérium sajtóosztályára küldtük el. A kapott válaszból kiderül, hogy 2014 és 2021 között közfoglalkoztatási támogatásként összesen 458 878 301 Ft-ot kapott Rákóczifalva. A válaszból az is kiderült, hogy„Rákóczifalva hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási támogatásban (illetve járási startmunka támogatásban) részesült, melynek odaítélésről a járási hivatalok saját hatáskörben döntenek, így dr Hoffmann Imre helyettes államtitkár úr a pályázatok elbírálásában nem vett részt, ahogy a projektekben sem, nem végzett tevékenysége értelemszerűen nem vizsgálható, nem ellenőrizhető. A hatósági szerződéseket ebben a támogatási formában az illetékes járási hivatal köti a közfoglalkoztatóval, a projekteket a kedvezményezettek bonyolítják. A hatósági szerződések nem tartalmaznak arra vonatkozóan rendelkezést, hogy a támogatottaknak milyen céggel, cégekkel kell szerződést kötniük.”A BM Kommunikációs Főosztálya szerint önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések pályázaton is kapott támogatásokat Rákóczifalva: 2019-ben 19 917 624 forintot sportcsarnok felújítására, és 2021-ben 19 999 424 forintot belterületi utak felújításáraEzen felül Rákóczifalvának egyedi kormánydöntéssel is jutott támogatás:2019-ben 100 000.000 forintot a települési önkormányzatok 2019. évi feladatainak támogatásáról szóló 1004/2019. (I. 18.) Korm. határozat alapján óvoda, bölcsőde fejlesztésének kiegészítő támogatására;2019-ben 100 000 000 forintot a települési önkormányzatok támogatásáról és egyes települési önkormányzatokat érintő kormányhatározatok módosításáról szóló 1423/2019. (VII. 18.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;2020-ban 30 000 000 forintot az egyes települési önkormányzatok támogatásáról, valamint egy települési önkormányzat támogatását érintő kormányhatározat módosításáról szóló 1575/2020. (IX.9.) Korm. határozat alapján önkormányzati ingatlan építésére ingatlanvásárlással;és 2020-ban 300 000 000 forintot a gazdaságvédelmi programok előirányzatból, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő, valamint fejezetek közötti és fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításokról, kötelezettségvállalás engedélyezéséről, továbbá a 2021. évi központi költségvetés végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről és egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 2005/2020. (XII. 24.) Korm. határozat alapján úthálózat felújításáraA rákóczifalvai közfoglalkoztatási pályázatok közül a Belügyminisztérium kettőt ellenőrzött: a 2017. évben indult komplex, egyedi közfoglalkoztatási mintaprogramot, valamint a 2020. évi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programot. Az ellenőrzések szabálytalanságokat nem tártak fel. A többi közfoglalkoztatási projekt ellenőrzésével kapcsolatos információért a BM a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalhoz irányított bennünket. Onnan az a válasz érkezett az e-mailünkre, hogy a hivatal„a kérdéses időszakban a hagyományos, hosszabb közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot havi rendszerességgel vizsgálta. Az ellenőrzések adminisztrációs hiányosságokat tártak fel, azokat a kormányhivatal figyelmeztetésére minden esetben pótolta az önkormányzat.”Bene Ildikó korábbi (2018-ig) fideszes országgyűlési képviselőt is megkerestük Kósa Lajos rá vonatkozó állításai kapcsán. A volt képviselőt a jelenlegi munkahelyén, az Országos Kórházi Főigazgatóságon értük el, ahol Bene jelenleg humánpolitikai és jogi főigazgató helyettes. Bene elismerte, hogy annak idején többek között ő is ajánlotta a korábbi rákóczifalvai polgármesternek, hogy Túróczi Imrét vegye maga mellé a polgármesteri kabinetbe tanácsadónak, kabinetfőnöknek„Dr. Túróczi Imre jelentős tapasztalattal rendelkező közgazdász, ezért – ahogy kérdésében megfogalmazta – többek között én is ajánlottam a »pályakezdő« polgármesternek abban a reményben, hogy a közigazgatási munkájában a segítségére lehet.”Arra a kérdésünkre, hogy a martfűi fürdőben tartott állítólagos egyeztetéseken a megyei, területi fideszes vezetés mely tagjai vettek részt és milyen ügyekben, mely települések polgármestereivel, önkormányzati képviselőivel egyeztettek, a volt képviselő azt válaszolta, hogy „sohasem jártam a martfűi fürdőben”Azt is megkérdeztük Bene Ildikótól, hogy javasolta-e Mészáros Lőrinc féltestvérének alkalmazását a rákóczifalvai önkormányzatnak. A képviselő erre úgy fogalmazott, hogy ilyen javaslatot nem fogalmazott megKósa Lajos ugyanis az Átlátszónak beszélt arról is, hogy miután ő megkérdőjelezte Túróczi Imre tanácsait, a területi fideszes vezetés a kabinetfőnök helyett Mészáros Lőrinc állítólagos féltestvérét, Deák Miklós Csabánét (született Mészáros Ibolyát) helyezte mellé. Őt telefonon értük el, de Deákné tagadta, hogy bármilyen pozíciót betöltött volna Rákóczifalván, vagy hogy az önkormányzat alkalmazásában állt volna, s azt mondta, ő nem foglalkozik politikai ügyekkel. Válaszának ellentmond, hogy független jelöltként indult a 2019. októberi önkormányzati választáson, és egy a birtokunkban lévő dokumentum (bérkarton) szerint Deákné 2018. februártól november végéig igenis dolgozott a rákóczifalvi önkormányzatnál, igazgatási munkatársi pozícióbanA videóinterjúban Kósa két – korábbi – önkormányzati képviselőről, Csomán Istvánról (független és jelenleg Rákóczifalva alpolgármestere) és Novák Gyuláról ((KDNP) azt állítja, hogy tőlük tudott a martfűi fürdőben történt állítólagos egyeztetésekről, ahol egyes pályázatok ajánlott nyerteseiről is szó volt. Megkeresésünkre Novák Gyula azt mondta, hogy ő rendszeresen jár ebbe a fürdőbe, és ott nem volt előre egyeztetett találkozó, s hogy ő ott „konkrétan Fideszes politikussal nem találkozott, csak szimpatizánssal”. Csomán Istvánt is telefonon értük el, de ő azt mondta, nem válaszol a kérdéseinkreAz Átlátszónak adott interjúban Kósa Lajos arról is beszélt, hogyan kereste meg őt és több más környékbeli polgármestert közvetítőkön keresztül Orbán Viktor egyik testvére, Orbán Áron, „hogy felajánlja a segítségét a sikeres pályázáshoz”Orbán Áront nem sikerült reagáltatnunk erre az állításra, pedig két olyan cégen keresztül próbáltuk elérni, ahol korábban ő is tulajdonos és vezető volt. Az egyik, a 2021. áprilisig az édesapjuk, Orbán győző tulajdonában állt FuvarozNAK Kft. volt, korábban Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft., a másik az ezt a céget tulajdonló NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt., de egyik helyről sem jött válasz az e-mailünkreBeszéltünk ugyanakkor két másik helyi polgármesterrel, akik a megkeresésünkre azt mondták, hogy 2016 körül egy martfűi szállodában ők is találkoztak Orbán ÁronnalOrbán Viktor miniszterelnököt is megkérdeztük a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül arról, hogy mit tud arról, hogy a testvére állítólag vidéki polgármestereknek ígért segítséget különböző pályázatokhozEgyelőre nem kaptunk választ a miniszterelnöktől. A Miniszterelnökség sajtóosztálya nem válaszolt arra a megkeresésünkre sem, melyben arról érdeklődtünk, hogy 2014. január 1-e óta hány esetben találtak szabálytalanságokat, visszaéléseket településfejlesztési és egyéb, a Miniszterelnökség felügyelete alá tartozó olyan pályázatoknál, amelyek kedvezményezettje Rákóczifalva város önkormányzata voltA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal a nekünk küldött válaszuk szerint havi rendszerességgel vizsgálta a kérdéses időszakban megvalósult közfoglalkoztatási programokat és a mintaprogramot, és csak „adminisztrációs hiányosságokat” talált, amiket a kormányhivatal szerint minden esetben pótolt az önkormányzatMivel Kósa ügyészségi bejelentése szerint az Államkincstár is tudott a pályázati pénzek átcsoportosításáról (önkormányzati működésre történő fordításáról), és ott nem ellenezték ezt, megkerestük a szervezet sajtóosztályát, de mostanáig nem jött válasz a kérdésünkreA pályázati pénzek áramlása közben nem állt le: a 2019. októbere óta Túróczi Imre által vezetett rákóczifalvai önkormányzat azóta további – pályázati pénzekből megvalósuló – megbízásokra szerződött, többek között piac felújításra, tanösvény építésre és a rév felújítására, valamint a Macimúzeum bővítéséreA Kósa Lajos által korábban, Juhász Péternek adott interjúban tett kijelentései miatt a volt rákóczifalvai polgármester ellen személyiségi jogok megsértése miatt pert indított Szalay Ferenc, dr. Kállai Mária és dr. Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások minisztériumának közigazgatási államtitkára. Szalay Ferenc rágalmazás miatt feljelentést is tett, ez ügyben büntetőeljárás indultVideó: Németh Dániel. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/07/27/nem-voltam-hajlando-ezekre-a-mutyikra-kitalalt-kosa-lajos-volt-fideszes-polgarmester/
|
2021-07-27 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.08.05. 10:00
Az új név levédése azt jelzi, hogy a végső tulajdonosok nem mondtak le a terület beépítéséről, amely ellen a helyiek tiltakoznak.
Nemzetközi lapszemle: A brit szavazók megbüntették a kormányt, és ugyanez jöhet Franciaországban is
lapszemle
2024.07.07. 08:0010 perc
A brit választások eredményét elemzi többek közt a Guardian, a Financial Times és a Washington Post, az amerikai lap a franciaországi választás második fordulója elé is tekint, és ugyanezt teszi a Le Monde és a Die Presse is. A Financial Times egy másik cikke Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjáról ír, és fölveti, mostantól mindig ott lebeg a magyar uniós elnökség felett, hogy Orbán Viktor a maga nevében vagy az EU képviseletében beszél-e. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Jelzésértékű, hogy átkeresztelték a Club Aligát
|
Az új név levédése azt jelzi, hogy a végső tulajdonosok nem mondtak le a terület beépítéséről, amely ellen a helyiek tiltakoznak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202131_promot_hungaria_megvanaclub_aliga_uj_neve
|
2021-08-05 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A kormányhatározat „az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről” tavaly hozott törvényre hivatkozva mondja ki, hogy az „állami vagyonba tartozó, a fenntartóváltozással érintett engedélyes feladatellátáshoz kifejezetten és nevesítetten kapcsolódó ingatlanokat, valamint ingó vagyont és vagyoni értékű jogokat ingyenesen” adják át.
A katolikus Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet, amely pár hónapja egy luxusüdültetéssel kapcsolatban került be a hírekbe, három tordasi (Gesztenyés Egyesített Szociális Intézmény) és két Budapest, XVIII. kerületi ingatlant (pszichiátriai betegeket ellátó ápoló-gondozó otthon és rehabilitációs célú lakóotthon) kap meg, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület pedig egyet-egyet Csongrádon (Aranysziget Otthon – időseket ápoló-gondozó szociális intézmény), Egerben és Acsádon (mindkettőnek a neve Gondviselés Háza – Időskorúak Otthona).
|
Újabb nyolc szociális intézményt adnak ingyenesen egyházi tulajdonba
|
Egy tavaly hozott törvény alapján kerülnek át.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210727_szocialis_intezmenyek_egyhazak
|
2021-07-27 09:12:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.07.28. 10:10
2021.07.28. 12:12
Megalapította első itteni cégét a hazájában korrupciós bűncselekményért elítélt, Magyarországra szökött és itt menekültstátust nyert Nikola Gruevszki. Elsősorban üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozásának székhelye Pécelen van, abban a házban, ahol például egy macis bögréket árusító kft. működik.
|
Szijjártó Péter után másnak is tanácsokat adhat az idemenekített volt észak-macedón kormányfő
|
Megalapította első itteni cégét a hazájában korrupciós bűncselekményért elítélt, Magyarországra szökött és itt menekültstátust nyert Nikola Gruevszki. Elsősorban üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozásának székhelye Pécelen van, abban a házban, ahol például egy macis bögréket árusító kft. működik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210728_Kegybeli_vallalkozo
|
2021-07-28 12:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken
a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.
Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.
Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Telex kérdésére aztán azt is megerősítette, hogy a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) nem tudtak megállapodni a magyar kormánnyal a civil társadalomnak szánt támogatások kezeléséről, és „Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai”.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a magyar kormány megállapította, hogy a Norvég Királyság – bár élvezi az Európai Unió közös piacának előnyeit – megszegi az Európai Gazdasági Térségről megállapodásban vállalt kötelezettségeit, és még mindig nem fizette ki a 2014–2021-es támogatási időszakban a Magyarországnak járó 214,6 millió euró támogatást.
Orbán Viktor miniszterelnök ezért felkérte az igazságügyi minisztert, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, a külgazdasági és külügyminisztert, az innovációs és technológiáért felelős minisztert, valamint a pénzügyminisztert, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket.
|
A kormány a Magyar Közlönyben is rögzítette, hogy Norvégia tartozik a magyaroknak
|
Miután a Miniszterelnökség augusztus 4-én közleményben jelezte, hogy jogi lépéseket tervez a 77 milliárdos Norvég Alap elbukása miatt, pénteken a Magyar Közlönyben is rögzítették, hogy a Norvég Királyság tartozik Magyarországnak.Még július 22-én írtunk arról, hogy Magyarország inkább nem kérte a Norvég Alapból általa felhasználható 77 milliárd forintot, mert abban volt egy mintegy 4 milliárdos tétel, a Civil Alap, amelynek felhasználásába nem szólhatott volna bele.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/08/06/a-kormany-a-magyar-kozlonyben-is-rogzitette-hogy-norvegia-tartozik-a-magyaroknak
|
2021-08-06 12:22:00
| true | null | null |
Telex
|
Korrupció miatt letartóztattak egy ügyvédet és két társát, mert Polt Péter legfőbb ügyészre hivatkozva 200 millió forintért ígértek enyhébb büntetést egy házaspárnak - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden. A gyanú szerint
2021 júniusában egy vállalkozó és alkalmazottja személyes találkozót kezdeményezett egy személlyel, aki ellen nyomozás folyt, és magukat - valótlanul - hivatalos személynek kiadva felajánlották segítségüket.
A közlemény szerint a vállalkozó azt ígérte, hogy ha fizetnek neki 200 millió forintot, letöltendő szabadságvesztés nélkül zárul a férfi és felesége elleni büntetőügy. A vállalkozó arra hivatkozott, hogy a legfőbb ügyész elintézi az ügyet, majd a férfi jelenlétében kihangosított telefonon beszélt egy, a legfőbb ügyész "jobbkezeként" megjelölt személlyel, aki garantálta, hogy az eljárás alatt állóknak nem kell börtönbe vonulnia. Ezt követően a gyanúsított többször találkozott egy ügyvéddel, aki szintén megerősítette, hogy a vállalkozó képes kedvezően befolyásolni a bíróság döntését, de ehhez védőként őt kell meghatalmazni a folyamatban lévő eljárásban. A tájékoztatás szerint a Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt nyomoz az ügyben, gyanúsítottként hallgatta ki a befolyásolásra alaptalanul hivatkozó embereket, és indítványozta letartóztatásukat. A vállalkozó már beismerte a bűncselekmény elkövetését, a Fővárosi Törvényszék pedig elrendelte három gyanúsított letartóztatását.
|
200 millióért ígért büntetlenséget egy ügyvéd
|
Korrupció miatt letartóztattak egy ügyvédet és két társát, mert Polt Péter legfőbb ügyészre hivatkozva 200 millió forintért ígértek enyhébb büntetést egy házaspárnak - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI-vel kedden.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/10/200-millioert-igert-buntetlenseget-egy-ugyved
|
2021-08-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021.07.29. 09:00
2021.07.29. 09:34
Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését.
|
Dupla ár a magyaroknak: adómilliárdjainkból épülnek a megfizethetetlen fürdők
|
Állami tízmilliárdok folynak ki strandokra és fürdőkre, amelyek a települések utolsó szabad bevételét adhatják, míg divatos helyeken a kormányhoz közel álló befektetők profitját hizlalják. Az adóján keresztül a belépőjegyet duplán megfizető polgár pedig csak lesi az árak emelkedését.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210729_strand_wellness_150_milliard_tamogatas_keret_dragulas
|
2021-07-29 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Bűncselekmény hiánya miatt nem indít nyomozást a rendőrség a városligeti Biodóm ügyében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatón Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. A főváros tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Biodóm elszállt költségei miatt.
Nem nyomoznak a hármas metró kocsijainkat felújításával kapcsolatban sem. Gy. Németh Erzsébet ebben az ügyben idén márciusban azután tett feljelentést, miután megkapta a felújítás vizsgálatáról készült jelentést. Ahogy akkor, a mostani sajtótájékoztatón is arról beszélt, hogy rossz döntés volt új szerelvények vásárlása helyett a „régi kriptaszökevényeket” felújítani, de szerinte az akkori városvezetés meghajolt Orbán Viktor akarata előtt.
Tarlós István volt főpolgármester márciusban úgy reagált a feljelentésre, hogy ők is az új kocsik vásárlását ajánlották a kormánynak, de mivel az drágább lett volna, végül a felújításra esett a választás. A fővárosi közgyűlés ezután határozatot hozott a felújításról, mert „ellenkező esetben le kellett volna állítani a 3-as metrót”.
„A DK szerint mindent elárul az, ahogy a hatóságok – legyen szó rendőrségről, ügyészségről, a NAV-ról vagy az Állami Számvevőszékről – ma Magyarországon működnek. Az egész nagy ragacsos, korrupciós pókháló a megfelelő pozícióba helyezett megfelelő emberek egy óriási védőháló, ami Orbánt és társait hivatott védeni” – összegezte a véleményét a főpolgármester-helyettes a nyomozás megszüntetéséről.
Arra Gy. Németh Erzsébet nem tért ki, hogy élnek-e panasszal a nyomozás megszüntetése ellen.
|
A túlárazott Biodóm és a felújított hármas metrószerelvények miatt sem nyomoz a rendőrség
|
Bűncselekmény hiánya miatt nem indít nyomozást a rendőrség a városligeti Biodóm ügyében – jelentette be pénteki sajtótájékoztatón Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes. A főváros tavaly októberben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Biodóm elszállt költségei miatt. Nem nyomoznak a hármas metró kocsijainkat felújításával kapcsolatban sem.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/08/06/biodom-feljelentes-nyomozas-megszuntetes
|
2021-08-06 12:31:00
| true | null | null |
Telex
|
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Krusovszky Dénesnek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: szókirály, szembesítés, bűnpártolás, hajtűkanyar, börtönbotrány.
|
Mészáros Lőrinc veje is beszáll a vasútépítésbe
|
Homlok Zsolt új cége esélyes lehet arra, hogy megbízást kapjon a kínai hitelből készülő Budapest–Belgrád vasútvonal építésén.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20210729_Homlok_Epitoipari_Meszarosek_vasutaznak
|
2021-07-30 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Pegasus-ügy kapcsán az egyik jellemző reakció, hogy: nem tudjuk ugyan pontosan, mi történt, de minden ország ezt csinálja, nincs itt semmi látnivaló.
Hamis leegyszerűsítés, hogy minden ország ezt csinálja, mert természetesen nem csinálja ezt minden ország, illetve nem ilyen formában. De az elemzést erősen korlátozza, hogy nem tudjuk, mi történt pontosan. Még azt sem, hogy a kiszivárgott számok a megfigyeltek teljes halmazát jelentik-e a kiszivárgott országokban.
Mi a leegyszerűsítés, hogy mindenhol vannak lehallgatások, vagy a kémszoftverek használata?
Az ellenfél vagy potenciális ellenfél kommunikációjának elfogása és megfejtése egyidős a háborúval és a civilizációval, és ez időnként tényleg csatákat eldöntő tényező volt. Az első világháború keleti frontján az első nagy ütközetet Tannenbergnél azért tudták a németek megnyerni, mert lehallgatták az oroszok rádióbeszélgetéseit. Szintén a nagy háború történetének meghatározó kommunikációs sikere a Zimmermann-távirat elfogása 1917-ben, amiben Németország a hadba lépésért cserébe az USA területének egy részét ígérte Mexikónak. Ez kulcsfontosságú volt abban, hogy az USA belépett a háborúba, és azért is tudott nagyot szólni, mert a német külügy pár nap után elismerte, hogy a távirat valódi. Ez a mából nézve súlyos hiba.
Rácz András történész – politológus, biztonságpolitikai elemző, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, az Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Fő kutatási területe a posztszovjet térség államainak kül-, biztonság- és védelempolitikája, valamint a magyar kül- és biztonságpolitika.
Alapszabály, hogy soha nem szabad elismerni egy megfejtett vagy kiszivárgott találatot?
Ma alapszabály, hogy nem ismerünk el, nem kommentálunk, ahogy azt most is látjuk. Nem cáfolják, de nem is erősítik meg, mert minden egyéb csak muníciót ad. Ha annak idején a Zimmerman-táviratnál a németek azt mondják, hogy „fake news”, mint az ma alap lenne, talán más lett volna a történet, ezt nem tudhatjuk. A modern korban időről időre vannak szivárogtatások. A két legnagyobban, a Wikileaks és a Snowden-ügyben is alapvető volt a tagadás, illetve az, hogy a hivatalos szervek nem kommentálták, hogy a kiszivárgott anyagok valódiak-e.
A háborús és a békebeli információszerzés, a katonai és polgári alkalmazás teljesen folytonos egymással?
Nem az alkalmazás maga a folytonos, hanem annak a szükségessége, hogy bele lehessen látni az aktuális vagy potenciális ellenfél kommunikációjába. A britek mindkét világháborúban képesek voltak megfejteni a német tengeralattjárók kommunikációját, ez kulcsfontosságú volt abban, hogy a német blokád sem tudta teljesen elvágni Nagy-Britanniát. A második világháborúban a kommunikációs hírszerzésnek még nagyobb szerepe volt, a háború menetét alapvetően befolyásoló kódmegfejtések és meg nem fejtések voltak. A felek mindig igyekeznek védeni a kommunikációjukat, akár azzal, hogy kevesek által beszélt nyelveket használnak, mint az amerikaiak a navahó, komancs és más, indián rádiósokkal a japánok elleni harcokban, ezeket a nyelveket ugyanis Japánban senki sem ismerte. Időben közelebbi példa, hogy a britek a boszniai háború idején a walesi nyelvet használták nem létfontosságú üzenetek gyors továbbítására, ezt ugyanis a helyi erők éppúgy nem tudták megfejteni, mint anno a japánok a navahó nyelvet. Az eddigi adatok szerint a szovjetek ezt a trükköt valamiért nem használták a hidegháborúban sem.
Ami egyébként a csúcspontja volt a lehallgatásoknak.
A hidegháborús szembenállás extrém ötletes megoldásokat szült: a Lev Tyermen néven született, de Leon Tyereminként ismertté vált szovjet fizikus-feltaláló egy darab fából készített passzív, külső rádióhullámmal bevilágított lehallgatóberendezést, amit egy faragott amerikai címerbe rejtve szovjet úttörők ajándékoztak a moszkvai amerikai nagykövetnek. Évekig állt a követség tárgyalójában, mire rájöttek, hogy nem egy ártatlan ajándékról van szó.
De a másik oldalnak is voltak meredek ötletei: a hidegháború végén például az FBI alagutat ásott a Washintonban épülő új szovjet nagykövetség alá. Ironikus módon ez a projekt egyébként sosem hozott eredményt, mert Robert Hanssen, az FBI egyik vezetőjeként dolgozó szovjet kettős ügynök sok más egyéb művelet mellett ezt is elárulta Moszkvának. De az egyébként mindig kérdés, hogy az információs hírszerzés sikerei mennyire befolyásolják a végső eseményt, van-e geopolitikai jelentőségük. Az említett, első és második világháborús lehallgatási sikerek esetében ez egyértelmű, a hidegháborús történetek kapcsán kevésbé.
A korábbi botrányok alapján milyen következményekre lehet számítani a Pegasus-ügyben?
Amiben a Wikileakshez és a Snowden-ügyhöz is hasonlít a Pegasus, hogy ettől sem fognak az alapvető szövetségi rendszerek, geopolitikai érdekek megváltozni. Ezt érdemes szem előtt tartani: ez egy kellemetlen botrány, de a világ túl fog rajta lépni. Nem ilyeneken múlik a geopolitika, akkor sem, ha most látjuk a kárörvendő orosz és kínai reakciókat, hogy lám-lám, a nyugatiak egymást figyelik, és közben még le is buknak.
Képes lehet a botrány gyengíteni a Nyugatot?
Szerintem nincs egy egységes Nyugat. Vannak a Pegasus-ügyben érintett országok, és vannak olyanok, amelyeket – legalábbis egyelőre – nem érint a botrány. Nota bene: az Egyesült Államok például az utóbbi csoportba tartozik, legalábbis a mostani állapot szerint így tűnik. Másrészt az, hogy az orosz állami média vidáman élcelődik a történeten, de facto nagyon keveset befolyásol. Ez eleve leginkább az orosz belföldi közönségnek szól, másrészt pedig az EU- és NATO-tagállamok mostanra elég pontosan tudják, hogy az orosz állami média hogyan működik, és nemigen törekszenek arra, hogy meg akarjanak felelni neki. Szóval összességében nem becsülném túl ezt a hatást.
Azért valóban az Egyesült Államok stratégiai szövetségesének kémszoftveréről van szó, amit saját állampolgárok kétes megfigyelésére is használhattak.
Azért ez nem feltétlenül annyira új, a szeptember 11. után elfogadott Patriotic Act Amerikában is nagyon széleskörű megfigyelést tett lehetővé, és Oroszországban, a 2000-es évek terrortámadásaira adott reakcióként szintén bővültek az addig is nagyon tág megfigyelési lehetőségek. A fő kérdés, hogy mennyire érvényesülnek a jogállami garanciák az adott törvényi kontextusban. Ezt az orosz esetben senki nem várta el, mert Oroszország nyugati értelemben nem jogállam.
Miben más a Pegasus-ügy a korábbi szivárogtatásokhoz képest?
A Wikileaks az amerikai külügy táviratforgalmának egy részét hozta nyilvánosságra. De az amerikai „intelligence community” a tucatnyi hírszerző szolgálattal ennél sokkal nagyobb – a Wikileaks által levett külügy csak egy pici rész volt, bár látványos. Ott még hagyományos diplomáciai jelentések voltak, tehát olyan jellegű beszámolók, hogy a diplomata találkozott egy partnerével, aztán leírta, és hazaküldte, amit megtudott. A Snowden-ügy ennél azért volt durvább, mert nagyobb volt a merítés, és egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok a saját szövetségeseit is képes lehallgatni, sőt, meg is teszi. A Pegasus ilyen értelemben inkább a Snowden-ügyhöz hasonlít, egyrészt azért, mert nem diplomáciai iratok szivárogtak ki, hanem lehallgatásokra derült fény, másrészt pedig azért, mert a lehallgatások tartalmát, akárcsak a Snowden-ügynél, egyelőre nem ismerjük. Szerintem nem is fogjuk megismerni.
Mi nem, de a Pegasus használói minden tartalmunkhoz hozzáférhetnek.
A világ vezetői közül sokan már eddig is ezért nem használtak okostelefont, vagy csak nagyon speciálisakat.
Merkelt azért csak lehallgatták az amerikaiak.
Igen, bár azt nem tudjuk, hogy azon a készüléken a bevásárlólistáját beszélte meg, vagy államügyeket. Most Macront hallgathatták le a Pegasusszal, róla lehet tudni, hogy még mielőtt elnök lett, nagyon sokaknak megadta a telefonszámát, és valószínűleg ezt teljesen nem nullázta ki később sem. Az ügy pozitívuma lehet, hogy legalább a döntéshozók tudatosabban fogják használni a technikai eszközöket. Minimális magyar kitekintéssel mondhatnánk, hogy megint Simicska volt a legokosabb, aki egyáltalán nem használ okostelefont, ezért a Pegasusszal is maximum a fiát tudták lehallgatni.
Lehet az a tanulság, hogy egy bizonyos szint fölött teljesen le kell mondani a digitális eszközökről?
2014-ben a Krím megszállásának tervezését az oroszok például írógépeken és analóg telefonvonalakon, illetve futárpostával végezték, így tudták elrejteni az előkészületeket a NATO elől. De nem volna könnyű manőver teljesen visszaállni analóg eszközökre. Az okostelefon előnyei szerintem messze meghaladják a potenciális hátrányokat, csak nem kell mindenre okostelefont használni. Teljes biztonság nincs, csak akkor, ha az ember nem kommunikál, de kérdés, mit áldozunk fel a biztonság oltárán.
Mennyire hozhat ebben változást a Pegasus-botrány?
A Pegasus nem egy gamechanger, de katalizátora egy olyan folyamatnak, amelyben nagyobb súllyal esik latba a biztonság. Látni kell, hogy eddig sem volt különösebben bölcs dolog személyes infókat, intim fényképeket, bankszámla-adatokat tárolni telefonon, azt ugyanis el lehet lopni, az ember elveszítheti, stb. Ebben most remélhetőleg nagyobb tudatosság lesz. De mellékszálként az is kiderült, hogy például a Signal szoftver alapvetően biztonságos, hiszen a Pegasust kellett használni ahhoz, hogy el lehessen fogni a Signalon zajló beszélgetéseket, Pegasusa meg nincs mindenkinek.
Felhasználóként nekem mindegy lenne, hogy mivel olvassák el a titkosított csatornán folytatott beszélgetéseimet.
A Pegasus az eddigi ismeretek szerint magát a telefont fertőzi meg, tehát a kommunikáció egyik végpontját. Az pedig eddig is, a Pegasus előtt is úgy volt, hogy ha magához a végponthoz tudtak hozzáférni – legyen az vezetékes telefon vagy mobil –, akkor a végponton zajló kommunikációt már el lehetett fogni. A Pegasus többek között abban új, hogy távoli hozzáférést tesz lehetővé, vagyis már nem kell fizikailag hozzáférni a készülékhez, mint hajdan a titkosszolgálatoknak a célszemély kulcscsomójához. De messze nem a Pegasus az egyetlen ilyen szoftver a piacon, szóval nem valami egyedi csodafegyverről van szó. Nem is helyes egyébként fegyvernek vagy kiberfegyvernek tekinteni: ez egy nagyon fejlett lehallgatóeszköz, de nem kiberfegyver.
Úgy tűnik, azért sokan keresik: az NSO közlése szerint 45 országnak adták el a szoftvert. Mit látni az országok listájából?
A 45 országból egyelőre csak tízet ismerünk, ez alapján úgy tűnik, hogy ha bejelentkezett érte valaki, és nem volt egyértelmű politikai blokk az eladás ellen, akkor az üzlet létrejött. Bár előjött, hogy Magyarországon kívül leginkább autoriter politikai rendszerek a felhasználók, ez még az ismert országokra sem teljesen igaz. Ott van a vevők között a még mindig a világ legnagyobb demokráciájaként emlegetett India, vagy a permanens drogháborúban álló, de egyébként alapvetően demokratikus Mexikó is. Tény, hogy Szaúd-Arábia is, akikkel Izrael néhány éve, más geopolitikai helyzetben biztos nem kötött volna ilyen üzletet. Az, hogy Azerbajdzsánnak is eladták, nem meglepő, hiszen az azeriek már a 2020 őszi, örmények elleni háborút is részben izraeli drónokkal vívták.
Sokak szerint a szivárogtatás maga is titkosszolgálati akció volt, leginkább a CIA-t emlegetik szívesen.
Általános narratíva, hogy ha valami kellemetlen történik, az a CIA hibája. Az autoriter rendszerek sajátossága, hogy mindig kapásból az amerikai titkosszolgálatokra mutogatnak, de nem látszik, hogy a CIA-nek miért is lett volna érdeke a saját izraeli szövetségest ilyen kellemetlen helyzetbe hozni. Itt Közép-Európában mi persze szeretjük azt gondolni, hogy minden konkrétan miattunk vagy ellenünk történik, de ebben az ügyben a kiszivárgott 50 ezer számból körülbelül 300 a magyar, úgyhogy ennek a sztorinak Magyarország csak egy mellékszála. Mellesleg ha ez egy külföldi titkosszolgálat egy konkrét célország ellen irányuló művelete lett volna, akkor nem látom, mi szükség lett volna mind az 50 ezer szám kiszivárogtatására; bőven elég lett volna csak az adott országból származó telefonszámokat kiadni, hogy ott helyben botrányt lehessen kavarni. Egyébként a Wikileaks és a Snowden-ügy is belülről jött, belső meggyőződésből szivárogtattak, nem tudunk mögötte külföldi titkosszolgálatról, az oroszok is csak a botrány kirobbanása után szálltak rá a sztorira. Ezek is azt mutatják, hogy nem minden szivárogtatás mögött van külső szereplő.
A szokásos kérdés ilyenkor a kinek állt érdekében.
Arra nem hiszem, hogy jelenleg egyértelmű választ lehet adni, hogy pontosan kinek állhatott érdekében a botrány kirobbantása: nagyon sokféle hatás érvényesül itt párhuzamosan, ráadásul még nem is vagyunk a történet végén, sok részlet ismeretlen még. A következmények egy része pedig nem is szándékolt, hanem csak afféle járulékos veszteség – de ha elég sok ilyen oldalága van egy történetnek, az könnyen el tudja rejteni a tényleges, fő motivációt.
Az NSO ragaszkodik hozzá, hogy a lista nem tőlük került ki.
Még egyszer, az alapszabály: soha nem elismerni. A meglévő információk alapján ez elég egyértelmű, hogy nem lehet igaz, hiszen egyszerre egy csomó ország potenciális megfigyeltjei vannak ott a listán. Ez vagy úgy lehetséges, hogy tucatnyi ország tényfeltáró újságírói egy időben jutnak hozzá és rakják össze az adatokat a saját országuk titkosszolgálataival szemben, vagy pedig mégiscsak létezik egy központi adatbázis az NSO környékén, ami most kiszivárgott. Mindenki eldöntheti, melyik a valószínűbb.
A találgatásokon túl, kiderülhet ez valaha?
Ha lenne egy ideális ország, ami érintett a botrányban, akkor ott a helyi parlament nemzetbiztonsági bizottsága csinálna egy belső vizsgálatot, hogy tényleg megvették-e a szoftvert, hány számot figyeltek meg, miért, és milyen eredménnyel. Ez kontextusba helyezné az NSO kommunikációját is. Most Franciaország nagyon hevesen reagál a Pegasus-ügyre, amit részben megmagyaráz, hogy az elnököt is megfigyelték, részben pedig az, hogy ott is választások lesznek, és kampány van. De az, hogy Franciaország vizsgálatot kért Izraeltől, már egyfajta állami állásfoglalás, ami egyben azt is mutatja, hogy az ügy valóban komoly.
Milyen rejtett kockázat lehet még a Pegasus-botrányban?
Csak találgathatunk. Múlt hétig a hírek és a reakciók alapján biztosak lehettünk benne, hogy csak állami szereplők használják a Pegasust. Az NSO bulgáriai leányvállalata azonban a hírek szerint szintén forgalmazott a mobilhálózatok sérülékenységét kihasználó szoftvereket, ha nem is magát a Pegasust. Ők magánvállalatoknak is forgalmaztak, és ez már nagyobb baj, mert ha az államokról időnként kiderülnek is kellemetlen dolgok, ők jó esetben bizonyos szabályokat feltételezhetően még mindig inkább betartanak. Ha egy magánvállalat, esetleg szervezett bűnözői vagy terrorcsoport egy üzleti vitában, magánvitában is be tudná vetni a legfejlettebb megfigyelési technikát, annak elég súlyos következményei lennének.
------------------------------------------------------------------------------------------------------
|
Ha külföldi titkosszolgálat szivárogtatja ki a Pegasus-listát, az nem így nézne ki
|
A Pegasus-ügy kiszivárogtatása nem igazán lehetett a CIA érdeke, és valószínűleg nem is külföldi titkosszolgálat áll mögötte – mondja interjúnkban Rácz András történész szakértő. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője szerint a botrány nem fog komoly geopolitikai következményekkel járni, de még lehetnek benne rejtett kockázatok.
| null | 1 |
https://telex.hu/kulfold/2021/07/30/pegasus-botrany-racz-andras-interju-megfigyeles-geopolitika
|
2021-07-30 12:38:00
| true | null | null |
Telex
|
Közel három héttel az első cikk megjelenése után hivatalból vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Pegasus nevű kémprogram körül kialakult botrány miatt. A hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a csütörtökön megjelent közleményben azt írja: az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a hatóság egyéb információt nem közöl.
Azért csak most kezdi vizsgálni hivatalból az ügyet a hatóság, mert Péterfalvi Attila eddig szabadságon volt. „A mostani hírek titkos információgyűjtésre utalnak, ezt a szakszolgálat végezheti igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély alapján” – mondta az adatvédelmi biztos pár hete a Magyar Hangnak. A vizsgálat során azt tudják megállapítani, hogy kaptak-e a szakszolgálatok felhatalmazást. Hatvan napjuk van ezt lefolytatni.
Mi az a Pegasus-botrány?
Július 18-án robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálja.
Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele.
Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket. Az elmúlt hetekben több ismert név is nyilvánosságra került. A célszemélyek között szerepelt például Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár, Gémesi György gödöllői polgármester, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és Simicska Lajos fia is.
|
Visszajött szabadságáról Péterfalvi, és megindította az adatvédelmi vizsgálatot a Pegasus-ügyben
|
Közel három héttel az első cikk megjelenése után hivatalból vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Pegasus nevű kémprogram körül kialakult botrány miatt. A hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a csütörtökön megjelent közleményben azt írja: az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a hatóság egyéb információt nem közöl. Azért csak most kezdi vizsgálni hivatalból az ügyet a hatóság, mert Péterfalvi Attila eddig szabadságon volt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/08/05/pegasus-kemszoftver-nemzeti-adatvedelmi-es-informacioszabadsag-hatosag-peterfalvi-attila-vizsgalat
|
2021-08-05 12:56:00
| true | null | null |
Telex
|
"Elnézést kérek, péntek estétől egész éjszaka sört csapoltam a vendégeimnek" - így szabadkozott Mórahalom polgármestere, amikor interjút adott a vasarnap.hu szerkesztőségének. Nógrádi Zoltán hozzáfűzte, hogy bár a közélet eltérítette a vendéglátástól, ami gyermekkori álma volt, most már ezt is kipipálhatja, hiszen politikusi fizetésének megtakarított részéből egy rendezvénytanyát építettek. A Babos tanyán való foglalatoskodás azóta a polgármester "akkumulátortöltője".
A komplexum nem a város magjában működő Szent Erzsébet fürdő szomszédságában van, hanem a település másik felén. Ám nem lepődnénk meg, ha Mórahalom tervezett második fürdője a Babos tanya mellett épülne meg.
|
Ömlik Mórahalomra az EU-s pénz, és leginkább a tűzközelben lévőket gazdagítja
|
Mivel a város szemmel láthatóan gyarapodik, a választópolgárok elnézik, hogy a település vezetői a saját érdekeiket is érvényesítik. Nógrádi Zoltán polgármesternek már kihívója sincs.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202130_nekik_termal_minden_furdo
|
2021-07-30 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra.
Rendőrökön, sőt kalauzokon is egyre megszokottabb látvány a testkamera, amely gyártója, a holland Slimdesign reményei szerint hamarosan a civilek hétköznapi kütyütárházának is része lehet. Náluk is ugyanazt a célt szolgálja majd: hogy viselője nagyobb biztonságban legyen, ha pedig mégis baj történik vele, akkor ne kelljen a környékbéli térfigyelők és biztonsági kamerák felvételeit keresgélni, hanem azonnal rendelkezésre álljon a videós bizonyíték.
|
4900-szorosára nőtt a lélegeztetőgépeket feleslegesen beüzemelő cég profitja
|
Nemcsak a lélegeztetőgépek felhalmozására költött feleslegesen az állam, hanem a beüzemelésükre is. Mindez gigászi pénzekbe került, 6000 gépről pedig nem tudni, milyen szerződés alapján készítették fel az esetleges használatra.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202130__lelegeztetogepek_beuzemelese__tulvasarlas__nerbiznisz__felpumpaltak#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_07_30&utm_content=hvg360
|
2021-07-30 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az orvosok kétharmadának helyzete javult az egészségügyben elfogadott béremeléstől, a megkérdezettek 9 százalékának viszont romlott az anyagi helyzete a hálapénz hiánya és a másodállások tiltása miatt, ez derült ki a Magyar Orvosi Kamara kutatásából, amiben 279 szakorvost kérdeztek meg.
Eszerint például
az alapbéremeléssel a megkérdezett orvosok 79 százaléka elégedett, 16 százalék nem, 5 százalék pedig egyáltalán nem elégedett. Akik nem elégedettek, azt mondták, nettó másfél millió forintos bért tartanának megfelelőnek. A kamara szerint ugyanakkor a béremelés árát jelentős mértékben az ügyeleti ellátáson spórolja meg a költségvetés.
A megkérdezettek 47 százalékának nem változott az ügyeleti díja, 31 százalékának nőtt, 22 százaléknak – vagyis minden ötödik orvosnak – csökkent. A kamara szerint az orvosok a hétköznapi ügyeletért nettó 9, a hétvégi ügyeletért nettó 12 ezer forintos óradíjat tartanának elfogadhatónak.
Az orvosok 74 százaléka helyesli, hogy betiltották a hálapénzeket, 18 százalék nem ért ezzel egyet, 8 százalék pedig nem tudja, vagy nem válaszolt erre a kérdésre. A többség viszont nem támogatja azokat a módszereket, ahogy ellenőrzik a hálapénzeket.
Március óta engedélyköteles az, hogy egy az állami egészségügyben tevékenykedő orvos magánellátásban vagy más másodállásban is dolgozhasson. A felmérés arra kérdezett rá, hogy korlátozza-e érdemben az orvosok magánrendelését vagy másodállását a törvény. A válaszok szerint 75 százaléknak egyáltalán nem, 13 százaléknak igen, 12 százalékának részben, írja a lap.
A kamara azt is bejelentette, hogy plakátkampányt indítanak a hálapénzmentes egészségügyért, mert hiába büntethető a törvény szerint a hálapénz, egy több évtizedes gyakorlatot szerintük nem lehet csak úgy kitörölni a lakosság tudatából. Összesen négyezer plakátot tesznek ki 167 kórházban, kettő már ki is került az Uzsoki kórház elé. Ezek így néznek ki:
Pár napja például vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt indult nyomozás egy budapesti főnővér ellen, mert a gyanú szerint hozzátartozóktól pénzt vett át egy idős nő egyhavi kezeléséért, ami egyébként a társadalombiztosítás miatt ingyenes volt.
|
Az orvosok többsége elégedett az alapbéremeléssel és a hálapénz betiltásával
|
Az orvosok kétharmadának helyzete javult az egészségügyben elfogadott béremeléstől, a megkérdezettek 9 százalékának viszont romlott az anyagi helyzete a hálapénz hiánya és a másodállások tiltása miatt, ez derült ki a Magyar Orvosi Kamara kutatásából, amiben 279 szakorvost kérdeztek meg.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/08/10/egeszsegugyi-szolgalati-jogviszony-halapenz-felmeres-orvos-apolo
|
2021-08-10 14:59:00
| true | null | null |
Telex
|
„Pontosan mennyibe került eddig a Magyar Államnak a Türk Tanács budapesti Képviseleti Irodájának fenntartása tavaly szeptemberi ünnepélyes megnyitása óta?” – ezt kérdezte külgazdasági és külügyminisztertől még júniusban Mesterházy Attila.
A szocialista politikus öt pontban érdeklődött a költségekről; levelére Szijjártó Péter helyett Menczer Tamás külügyi államtitkár felelt, művészi szintre emelve a mellébeszélést. A válaszlevél csak egyetlen, önmagában semmitmondó adatot tartalmazott, mely szerint „… a világkereskedelmi visszaesés ellenére Magyarország három százalékkal növelte kereskedelmi forgalmát a Tanács országaival.”
A Narancs.hu szerette volna megismerni az elhallgatott adatokat, hiszen közpénzről van szó: a Türk Tanács nem csak ingyen használhatja a magyar állam által 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát és egy budai, Medve utcai irodát, de a hazai képviselet minden fenntartási költségét, dolgozóinak bérét is az államkasszából fizetik. Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Szijjártó tárcájához, a minisztérium pedig augusztus 5-én el is küldte válaszait.
Levelükből kiderült, hogy
2019 szeptembere óta 891 millió forintba került a Tanács két budai képviseletének fenntartása, beleszámítva a hazai és nemzetközi munkatársak bér- és járulékköltségeit, az üzemeltetési díjat és a protokollköltségeket.
A külügy kérésünkre részletezte a kiadásokat:
A működési és dologi kiadások eddig 742,4 millió forintba kerültek – ebbe a sorba tartozik, sőt a kiadások nagyobb részét teszi ki a Türk Tanács tagdíja, amit Magyar Állam megfigyelőként is fizet a török nyelvű országokat tömörítő szervezetnek. A külügy 2020-ban 299 millió, idén 237 millió forintot szánt a tagdíjra, igaz, ebből finanszírozzák a nemzetközi munkatársak bérét, kihelyezési költségeit és „egyéb ráfordításait” – ahogy a külügyminisztérium fogalmazott.
A belföldi személyzet bér- és járulékköltsége ezidáig 73 millió forint volt. Utóbbinak része Hóvári János irodavezető bére is, aki 2019-ben még 650 ezer, tavaly már 950 ezer forintot keresett havonta.
A Medve utcai irodában 2020 februárja óta zajlik munka, ez a helyszín éves szinten 24,5 milliós büdzsével üzemel.
A protokollköltségekre 28,3 millió forintot fizetett Türk Tanács budapesti képviselete.
Utóbbi kiugróan magas összegnek tűnik, tekintve, hogy Szél Bernadett korábbi adatigénylésére a külügyminisztérium tavaly október végén összesen 942 ezer forint protokollkiadásról számolt be; ennyiből rendezni lehetett a kirgiz elnök és külügyminiszter, valamint a kazah külügyminiszter ünnepélyes fogadását is az Ybl-villában.
A külügy akkori elszámolása szerint egy év alatt mintegy 450 millióba került a Türk Tanács hazai képviselete.
Szél és Hadházy Ákos tavaly novemberben egyébként személyesen is körül szeretett volna nézni az Ybl-villában, de nem jártak sikerrel: országgyűlési képviselőként sem engedték be őket az épületbe. Az irodát vezető Hóvári János később telefonon közölte Szél Bernadettel, hogy nem tudnak találkozni, mivel a képviselő ki van tiltva a külügyminisztérium épületeiből. „… az értékes ingatlanokkal kitömött és közpénzekből működő Türk Tanács Képviseleti Iroda úgy viselkedik, mintha egy magáncég lenne. Mintha azokban az országokban működne, amelyeket képvisel. Mintha semmilyen beszámolással nem tartozna a magyar adófizetők felé arról, hogy mégis miféle közérdekű tevékenységet folytat a pénzükből ” - írta Facebook-oldalán a sikertelen látogatás után Szél Bernadett.
Érinthetetlenek
A budapesti türk iroda valóban állam az államban: teljes adómentességet élvez, dolgozóinak diplomáciai védelem jár, a külföldi munkatársak családtagjai is vállalhatnak munkát a képviseletnél. Mint a Népszava felhívta rá a figyelmet, az iroda ügyvezetője szinte korlátlan felhatalmazást élvez: Hóvári vagy helyettesének engedélye nélkül a magyar hatóságok be sem tehetik a lábukat az iroda helyiségeibe – legfeljebb akkor, ha az épület lángokban áll. De minek is próbálkoznának, hiszen az iroda vagyonát, eszközeit és archívumait amúgy sem lehet lefoglalni, átkutatni és elkobozni; azok akkor is mentesülnek minden hatósági eljárás alól, ha nem éppen nem a Türk Tanács képviseletén vannak, az iroda jogi védelme ezt is garantálja.
Végül, a külügyminisztérium leveléből megtudhattuk azt is, hogy Menczer mit értett 3 százalékos növekedés alatt: Magyarország 2018 szeptembere óta tölt be megfigyelői státuszt a rajtunk kívül öt országot összefogó tanácsban. Azóta – vagyis mintegy három év alatt – 37,45 milliárd forinttal nőtt a tanácstagokkal folytatott kereskedelmi forgalmunk.
A kipcsakokkal próbáltunk bevágódni
A Türk Tanács (törökül: Türk Keneşi) nevű szervezetet 2009. október 3-án alapították, és török nyelvű, alapvetően iszlám vallású-kultúrájú közel-keleti és közép-ázsiai országok kormányközi szövetségét jelenti. A szervezet hivatalos tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán. A nem török nyelvű, európai és keresztény Magyarország 2018 szeptemberében csatlakozott megfigyelőként, egy évvel később pedig létrehozták a Türk Tanács budapesti képviseleteit.
A csatlakozás része az Orbán-éra sokszor hirdetett Keleti Nyitás-politikájának, ám Orbán Viktor az állítólagos magyar-türk nyelvrokonság emlegetésével és kipcsak magyarokkal is próbálja hitelesíteni a kapcsolatot. A magyar tagság eddig olyan előnyökkel járhatott, mint a már említett 106 millió eurós forgalomnövekedés – ami öt országra és közel három évre elosztva már szerényebb eredmény – és a járvány kitörése után, Kirgizisztántól kapott 650 ezer darab egészségügyi maszk. Vagy az idei fejlemény, hogy március végén felállt a régen várt Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ.
A Türk Tanács országai ismertek arról is, hogy nem szívesen látják területükön a keresztényeket: az Open Doors amerikai keresztény szervezet 2019-es összegzése szerint Azerbajdzsánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban és esetenként Törökországban is zaklatják, vallásgyakorlásukban akadályozzák a helyi keresztény közösségeket, Kirgizisztánban az is megtörtént, hogy egy baptista gyülekezetre istentisztelet közben gyújtották rá a templomot (amit később újjáépítettek). Bár az Orbán-kormány külön államtitkárságot tart fent az üldözött keresztények megsegítésére, ezek a támadások nem kerülnek szóba a Türk Tanács eseményein – a sajtónyilvános programokban legalábbis biztosan nem.
|
Közel 900 millió forintba került idáig a Türk Tanács budapesti képviselete
|
A Narancs.hu szerette volna megismerni az elhallgatott adatokat, hiszen közpénzről van szó: a Türk Tanács nem csak ingyen használhatja a magyar állam által 1,4 milliárd forintból megvásárolt Ybl-villát és egy budai, Medve utcai irodát, de a hazai képviselet minden fenntartási költségét, dolgozóinak bérét is az államkasszából fizetik. Közérdekű adatigénylést nyújtottunk be Szijjártó tárcájához, a minisztérium pedig augusztus 5-én el is küldte válaszait.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kozel-900-millio-forintba-kerult-idaig-a-turk-tanacs-budapesti-kepviselete-240822
|
2021-08-11 15:42:25
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Miközben a kormány arról faggatja a lakosságot, vajon „dühíti-e őket Brüsszel”, úgy tűnik, a saját berkeikben is vannak, akik ha nem is kedvelik az EU-t, profitálnak az onnan érkező forrásokból. Például az agrártámogatásokon keresztül, amelyek közül egyet, az „állattartó telepek fejlesztésére” kiírt pályázatot végig is néztünk, hogy megtudjuk, kiknek hozott hasznot. Az 549 nyertesből azokat ellenőriztük, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak – ez több mint félszáz céget jelentett. Így derült ki, hogyan jutottak uniós és hazai milliárdok többek között Horváth István fideszes parlamenti képviselő cégének, a Kósa Lajoshoz és Bánki Erikhez köthető vállalkozóknak, az alapítványba kiszervezett Ménesbirtoknak, Csányi Sándor több cégének, az Ángyán-jelentésekből ismert, földárveréseken taroló családoknak vagy éppen Varga Zoltán üzlettársának.
„Az állattartó telepek korszerűsítésére több mint 206 milliárd forint volt az eddig megítélt támogatás, amivel országszerte összesen 460 baromfi-, sertés-, szarvasmarha-, valamint juh- és kecsketartó telep fejlesztését támogattunk” – mondta dr. Nagy István agrárminiszter májusban Napkoron, a Kerekerdő Turisztikai Központban.
Kíváncsiak voltunk, kik szerepeltek sikerrel ezen a pályázaton, és pontosan hova került az a 206 milliárd forint, ezért közadatigénylést nyújtottunk be az Agrárminisztériumhoz. A minisztérium a 15 napos határidőn belül válaszolt és megküldte a nyertesek listájához vezető linket.
Ez alapján az agrárminiszter által emlegetett pályázat a VP-4.1.1-20 – Állattartó telepek fejlesztésének támogatása elnevezésű program, amelyben baromfitartók, sertéstartók, szarvasmarhatartók, juhtartók, kecsketartók, lótartók, nyúltartók, méhészek és még több más gazdasági haszonállattal foglalkozó állattenyésztő volt érintett. A cégek új állattartó telepek létrehozására, meglévőek korszerűsítésére, valamint az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére kérhettek támogatást.
A rendelkezésre álló forrást az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította.
Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás minimális összege 5 és 100 millió forint között változott, maximum összege pedig 2 milliárd forint volt. A támogatás maximális mértéke közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 40%-a, a nem közép-magyarországi régióban az összes elszámolható költség 50%-a volt.
2021. 07. 20-ig 549 nyertest tartottak nyilván. Ebből néztük végig egyesével azokat, akik 1 milliárd forint feletti támogatást kaptak: ez több mint félszáz céget jelentett. A nyertesek között találtunk kormányközeli vállalkozásokat, szupergazdagokat és egy meglepetést is.
A sertésprogramot felügyelő fideszes képviselő cége is behúzta
A Tolna megyei Bafami Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. a BAFAMI Kft. Sertéstelepeinek fejlesztésére nyert 1,9 milliárd forintot. (A projekt összköltsége 3,9 milliárd forint.) A cég tulajdonosa a SÁRRÉT Sertéstenyésztő Zrt., amely az azonos lakcímen élő szekszárdi Horváth István és a szintén szekszárdi Horváth Orsolya érdekeltsége.
Horváth Istvánt nem kell bemutatni a szekszárdiaknak. Ahogy a 24.hu írta nemrég: „ő az a kormánypárti országgyűlési képviselő, aki még szekszárdi polgármesterként főszereplője volt a dohánybolt-koncessziókat kiosztó trafikmutyinak, és kivette a részét az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető Elios-botrányból is. Ám mindez nemhogy nem törte meg politikusi karrierjét, az előző kormányzati ciklusban még államtitkári posztot is kapott Kósa Lajos minisztersége alatt…” Horváthnak 2013-ban adták azt a feladatot, hogy miniszteri megbíztottként felügyelje a sertésprogram végrehajtását is.
A fideszes politikus 2019-ben megszerezte az országosan ismert szőnyeg-, lamináltpadló- és függönyértékesítéssel foglalkozó Diego áruház szekszárdi franchise-üzletét, emellett az érdekeltségébe került az egymilliárd forint saját tőkével rendelkező Bafami Sertéstenyésztő és -Hizlaló Kft. is. Utóbbi nyert most 1,9 milliárd forintot.
Ezzel a cég összesen 2 645 345 687 forint uniós/állami támogatáshoz jutott az elmúlt 3 évben – vagyis pont azóta, hogy Horváth Istvánék másik cége, a Sárrét Zrt. megvásárolta azt.
A Bafaminak határozottan jót tett a tulajdonosváltás. Bár a most elnyert forrás kétszer annyi, mint a Bafami éves árbevétele volt tavaly, a cég jól prosperál: a 2018-ban még veszteséges kft. 2020-ban már 122 milliós eredményt ért el, a forgalma pedig 184 millióról 1 milliárdra nőtt.
Kósa Lajos és a nem-strómanok
1,7 milliárd forint támogatást nyert el a Bászna Sertés Zrt. sertéstelep létrehozására Hodászon (a projekt összköltsége 4 milliárd forint). A tulajdonosa Szilágyi Gábor, aki a rossz nyelvek szerint „Kósa Lajos strómanja”.
Ennek pedig az az alapja, hogy Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva a Bászna Gabonában rendelkezik tulajdonrésszel, amelyben Szilágyi Gábor és a Méker Befektetési és Tanácsadó Kft. a társtulajdonos. A Méker azonban jogutódlással tavaly megszűnt – és talán nem meglepő módon – ma már Bászna Sertés Zrt. néven műkődik.
A Mékerben korábban (2015 és 2019 között) Kósa Lajosné, Kósa Lajos édesanyja is tulajdonos volt. Ez idő alatt (2017-ben) a kft. 123 millió forintot nyert el egy, a sertéstartó telepek korszerűsítését támogató pályázaton. A finanszírozást akkor is az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a magyar állam biztosította. A Méker Kft.-nek megítélt összeg volt az ötvenedik legnagyobb, amit ezen a címen fizettek volna ki.
A hír akkor megjárta a hazai sajtót, de végül a HVG két évvel később arról számolt be, hogy a cég vezetői úgy döntöttek, lemondanak a támogatásról. Az erről szóló levelet Szilágyi Gábor, a vállalat ügyvezetője küldte el a lapnak.
Most vélhetően nem lesz ilyen szemérmes a Méker jogutódjaként működő Bászna Sertés, és nem utasítja el az 1,7 milliárdos agrártámogatást. Ez egyébként a cég éves forgalmának a bő háromszorosa.
Érdekesség, hogy még egy név felbukkant a támogatott cégek tulajdonosai között, akit Kósa Lajossal hoztak összefüggésbe. Ez pedig Kakulya Zoltán, aki a Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft. többségi tulajdonosaként 5 db új baromfi istálló épület és technológia kiépítésére nyert 1,2 milliárd forintot Izsákon. (A projekt összköltsége 2,5 milliárd forint.)
Kakulya először egy 2017-es 168 óra-cikkben szerepelt, amelyben Mondok József izsáki polgármester viselt dolgairól számoltak be. Ebben többek között szó esett egy Innoterv nevű cégről, amely a település csatornaberuházásáért volt felelős, és amellyel az önkormányzat jogi, elszámolási vitába keveredett. Ebbe a – felszámolás alatt álló – cégbe vásárolta be magát a polgármester „helybéli jó barátja, a kisizsáki iskolát felújító betonüzem-tulajdonos, Kakulya Zoltán nagyvállalkozó”. (Az Innotervet azóta megvette a támogatásban részesülő Berzencei Erdőgazdálkodási és Szolgáltató Kft.)
Idén pedig a csengeri örökösnő kapcsán került elő Kakulya neve. A 24.hu a HVG nyomán megírta, hogy „a csengeri nő egy kézzel írt vallomásában már korábban összefüggésbe hozta Kósát az egyik olyan ügylettel, ami a vádiratban is szerepelt, és amit az előkészítő ülésen is megismételt. Ebben a vallomásában azt állította, hogy az egyik olyan cég, amelyik neki utalt, a pénzt valójában nem is neki szánta, hanem egy harmadik személynek. Erről a harmadik személyről azt állította, hogy az illető a család egy »miniszteri pozícióban lévő barátja«.”
A HVG szerint az ominózus cég – amit P. Mária egyértelműen Kósa Lajossal hozott összefüggésbe – a ceglédi székhelyű, de izsáki fiókteleppel rendelkező Kiskun Tender Kft.
„Ez a társaság több mint hatvanmillió forintot fizetett ki P. Máriának, aki azt állította, hogy a kft. részéről Kakulya Zoltán meg is kereste őt, mondván, Kósával akar beszélni”.
A Kiskun Tenderről Kósa Lajos is beszélt vallomásában – írja a 24.hu. „Mária azt akarta, hogy találkozzak a Kiskun Tender Kft. tulajdonosával vagy igazgatójával, Kakulya Zoltánnal, hogy segítsek neki valamilyen munkaügyben. Erre nem voltam hajlandó. Később ellenőriztem mint polgármester, hogy Debrecen városának sem bármelyik intézményének, sem bármelyik vállalatának soha semmilyen szerződéses kapcsolata nem volt a Kiskun Tender Kft.-vel, amíg én polgármester voltam” – idézi a lap Kósa Lajos szavait.
Az Opten adatai szerint Kakulyának nincs és nem is volt köze a Kiskun Tender Kft.-hez, de – ahogy azt a HVG megírta – mégis van köztük kapcsolat: a Kiskun Tender izsáki fióktelepe ugyanis megegyezik Kakulya lakcímével.
A mádi borászok is koccinthatnak
A Magyar Róna Mezőgazdasági Szövetkezet Tehenészeti telep korszerűsítésére nyert 1,9 milliárd forintot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszaladányban (a beruházás teljes költsége 3,9 milliárd forint). A Magyar Róna szövetkezet igazgatóságának elnöke a mádi Kovács Zoltán, további tagok Tatárka András és Tatárka József, Mád polgármestere, a felügyelő bizottságba pedig tavaly ült be Szepsy Gabriella.
Már 2016-ban megírtuk, hogy ömlenek az uniós támogatások Mádra, és hogyan profitálnak belőle gyakran a Fideszhez közeli mádi borászlobbi oszlopos tagjai. Aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy helyben vásárolt be szőlőkből Lázár János kancelláriaminiszter családja.
Uniós pénzcunami Lázár János kedvenc tokaji borászfalujába | atlatszo.hu
Jobban teljesítnek a fidesztől sem távoli mádi borászlobbi oszlopos tagja, Kovács Károly cégei az uniós pályázatokon: 2012-ben és 2013-ban például csaknem annyit nyertek, mint az egész település átlagos éves EU-s pénze. Jól fut a polgármester, Tatárka József vállalkozása is, s egyebekben is dől a pénzeső.
Akkor bemutattuk, hogy Mád nem csak szerencsés, de fontos település is, hiszen itt borászkodik Demeter Ervin volt titokminiszter is. 2016-os cikkünk összesítése szerint az átlagos éves uniós támogatás Mádon 269 millió forint volt 2007–2015-ben. Ugyanez a szám a szomszédos Rátkán mindössze 49 millió, Erdőbényén 23 millió, Mezőzomboron 56 millió forint.
Toplistásan kaszáltak az uniós pályázatokon Tatárka József polgármester és családja cégei, illetve az egymással is együttműködő két helyi borász-család, Szepsyék és Kovács Károly érdekeltségei.
Tatárka József cége, a Tatárka Kft. most is jól prosperál: a cég éves bevétele 2,1 milliárd forint volt tavaly. A MAD Wine Kft.-ben azonban már nincs érdekeltsége, ahogy Tatárka Andrásnak sem. Ő a Korki Plusz Kft.-ből is kiszállt, csak a Magyar Róna Szövetkezetben tölt be tisztséget. A Tatárka Kft. közel félmilliárd (463 899 400) forint támogatást (illetve közbeszerzést) nyert el az elmúlt tíz évben.
A Magyar Róna Mezőgazdasági Szövetkezet 2017 és 2021 között összesen 1 939 503 000 forint uniós/állami támogatáshoz jutott. A szövetkezet éves bevétele 348 millió forint volt tavaly.
A „tűzijátékos” Horváth László cége ismét jókor jó helyen
Ha a mádi borászokról azt írtuk, koccinthatnak, akkor Horváth László minden bizonnyal újabb tűzijátékot lőhet fel örömében. A vállalkozóról 2014-ben írtuk meg, hogyan vált az első pesti oligarchabuli főhősévé. Horváth akkor lett ötvenéves, és a születésnapja alkalmából csapott fergetes bulit a Nemzeti Galériában. Sőt, tűzijátékot is fellőttek a tiszteletére a Dunáról. Akkor azt írtuk, Horváth a kevésbé ismert magyar nagytőkések közé tartozik, pedig ő is azon szerencsés kevesek egyike, akik az első Orbán-kormány kapuzárási pánikjának lettek haszonélvezői.
Ma éjjel nem alszunk – az első pesti oligarchabuli főhőse
Vihar télen? Szombat este 10 óra körül a fél város az eget fürkészte, keresve a mennydörgésszerű hangok forrását. Pedig nem az Apokalipszis lovasai tartottak a város felé, csak egy Horváth László nevű ember lett ötven éves. A hírek szerint őt ünnepelték egy…
Egy évvel később a HVG hosszabb riportban mutatta be Horváthot, a felvezetőben hangsúlyozva, a „fideszes oligarchaként számon tartott milliárdos szerteágazó cégbirodalmat épített, jó barátságot ápol Varga Mihállyal és Fazekas Sándorral, de feltalálta magát a szocialisták idején is”. 2019-ben pedig szintén a HVG írta meg, hogy az éves árbevételénél nagyobb kormányzati támogatást kapott Horváth László Fidesz-közeli vállalkozó cége.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. akkor „feldolgozóipari komplexum” megvalósítására 2,4 milliárd forintos támogatást kapott a központi költségvetésből. A lap emlékeztetett: a zrt. „2016-ban tett szert országos ismertségre, amikor kiderült, hogy jelentős részben plagizálták azt a kazah juhtenyésztéssel foglalkozó tanulmányt, amit a Földművelésügyi Minisztérium rendelt tőlük”.
A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. most 1,7 milliárd forint uniós/állami támogatást nyert fejlesztésre; a projekt összköltsége 3,4 milliárd forint.
A zrt. végső tulajdonosa – több másik cégen keresztül – még mindig Horváth László. A cég stabilan működik, éves forgalma az elmúlt öt évben 1,6 és 2,2 milliárd forint között mozgott, az adózott eredménye pedig tavaly már elérte a félmilliárd forintot.
Bánki Erik holdudvarára is sütött a nap
A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. állattartó tevékenységének bővítésére, új baromfitartó telepre pályázott és nyert Villányban. Az 1,9 milliárdos támogatás közel fele a 4 milliárdos összköltségű beruházásnak.
A cégben minősített többséggel rendelkező György Tamás Norbertnek „az érdekeltségébe tartozó Aquaplus Kft. alapította azt az Aqua Holding nevű céget, amelyben 2010 nyaráig Bánki Erik fideszes politikus, a parlament gazdasági bizottságának mostani elnöke is tulajdonos volt” – írja a HVG, amelynek Bánki 2010-ben azt nyilatkozta, György Zoltán (az Aquaplus Kft. többségi tulajdonosa) „jó barátja”. György Tamás ráadásul a sajtóhírek szerint György Zoltán unokatestvére.
Dél-dunántúli fürdőbirodalom I. – Bánki Erik pályaképe | atlatszo.hu
Hogyan bukik bele önkormányzatok sora abba, amit az évtized legjobb beruházásának ígértek? Az Aquaplus-cégcsoport fürdőberuházásait vizsgáló cikksorozatunk első részében a főszereplőket, illetve a köztük húzódó családi-üzleti, politikai kapcsolatokat ismertetjük. Eredménytelenségét fokozza funkcióhalmozása is – így jellemezte korábban Bánki Erik, a Fidesz turizmusguruja még az ellenzéki években a területért felelős Gyenesei István minisztert.
A Villányi Szársomlyó Mezőgazdasági Kft. éves nettó árbevétele 2,9 milliárd forint volt tavaly, az adózott eredmény pedig az elmúlt öt évben 31 millióról 309 millióra nőtt.
Azonban nemcsak György Tamás (cége), de a céghálójának zászlóshajójához, a Hungast cégcsoporthoz köthető személyek (pontosabban azok cégei) is sikerrel pályáztak a támogatásra.
A Hungast a közétkeztetés egyik üstököse, amely sorra nyerte a közétkeztetési közbeszerzéseket, akár egyedüliként is, mint például a fideszes vezetésű Pest megyében, sőt, úgy is, hogy az előre tervezett éves keretnél 76 millióval drágább ajánlatot adott be. Utóbbi Pécsett történt, még a fideszes városvezetés alatt. A Hungast ma 19 megyében, 1 100 tálalási ponton, napi 200 000 adag ételt juttat el a fogyasztóihoz és 3 500 munkavállalóval bír.
Az egyik a Farming Kft., amely „a villányi mezőgazdaság diverzifikálása, a Farming Kft. új sertéstartó telepének kialakítására” nyert 1,9 milliárd forintot, a másik pedig a szintén villányi VILLFARM Mezőgazdasági és Szolgáltató Kft. amely 1,9 milliárd forinthoz jutott új sertéstelep építésére, és „a vállalkozás tevékenységeinek diverzifikálására”.
Előbbi tulajdonosa Csúri Csaba István, aki éppen most májusban vette meg a céget, míg utóbbié Szél Ferenc Csaba, aki egyúttal a Villányi Szársomlyó Kft.-ben és a Farming Kft.-ben is érdekelt. Csúri többek között a Hungast Flotta Kft. és a Hungast Holding Zrt. vezető tisztségviselője, Szél pedig a Hungast Flotta Kft. ügyvezetője.
Érdekesség, hogy egy, a Csúri Csaba tulajdonában álló cég, az S-Gast Kft. beszállhat a Pécsi MFC-be is mint többségi tulajdonos –a1 legalábbis egy önkormányzati előterjesztés szerint. Az adásvételt a sporttörvény módosítása teszi lehetővé, amely engedélyezi az indulási jog átruházását. A módosítást pedig nem más, mint Bánki Erik indítványozta. A „lex PMFC”-t tavaly nyáron fogadták el.
Az alapítványi kézbe adott Ménesbirtok azonnal nyert
Épp a napokban látogatta meg titokban Orbán Viktor miniszterelnök és felesége a mezőhegyesi ménesbirtokot. Nem kizárt, hogy azt is megnézték, pontosan mire költi majd a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány azt az 1,2 milliárd forintot, amit üszőtelep fejlesztésre nyert el a hozzájuk került Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
A Magyar Narancs szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma, amely kiváló minőségű földeken termel. Lázár János úgy véli, a birtok Magyarország egyik legnagyobb vetőmag-termesztője, képesek lennének az egész országot ellátni kukorica vetőmaggal. A hazai egyetemek többségével párhuzamosan a parlamenti többség április 27-i döntésével egy közérdekű vagyonkezelő alapítványnak, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t. Az állami tulajdonú területek mellé az alapítvány indulótőkeként megkapta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is. Az alapítvány a mai napig nincs bejegyezve, legalábbis a bíróság.hu nem ad ki találatot erre a civil szervezetre.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság alapítványba adásáról szóló törvényt Áder János köztársasági elnök április 30-án írta alá, és május 1-jén hatályba is lépett.
Pár nappal később, 2021. május 5-én született meg a döntés, hogy a zrt. 1,2 milliárd forint támogatásban részesül.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tavaly 7,6 milliárdos forgalmat bonyolított, adózott eredménye a félmilliárd forintot is meghaladta. A zrt. saját tőkéje 38 milliárd forintra, az eszközök összesen 52 milliárdra nőttek.
Az Mfor.hu rámutatott: az elmúlt években valósággal dőlt a közpénz a Mezőhegyesi Ménesbirtokra (az állam négy év alatt 44 milliárd forint tőkét biztosított a Társaság számára), amiben nagy szerepe lehetett annak, hogy Lázár János (volt Miniszterelnökséget vezető miniszter) 2018 óta kormánybiztosként tevékenykedik a társaságnál.
Nemrég az is kiderült, hogy a Ménesbirtokra sportcsarnokot is terveznek. A Napi.hu írta meg, hogy kiírták a közbeszerzést a létesítmény kivitelezésére, amely négyszintes lesz, a beépített alapterület 1 350 négyzetméter, míg a hasznos alapterület 2 989 négyzetmétert tesz ki. A megvalósításra azonban úgy tűnik, még várni kell. A tender ugyanis eredménytelenül zárult, miután a két jelentkező, a BÓLEM Építőipari Kft. és a BUILD IT Mérnökiroda Kft. érvénytelen ajánlatot nyújtott be.
A birtokon napelemes kiserőmű is épül. A felkért cégek közül három tett ajánlatot a kivitelezésre: a PS Sol – PC Ker Kft., a Kapos Villamosipari Kivitelező Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a Security Alarm Service Kft. A rendelkezésre álló keret 252 millió forint.
Folyik a pénz a magántőkealapokba
„Noha a Fidesz 2010 előtt mindennek elhordta az offshore-ozó vállalkozókat, és megígérte, hogy száműzi a gazdasági életből a tulajdonosrejtegető cégformákat, a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) mégis létrehozta a maga titkos »pénzeszsákjait«, amelyekre aztán óriásvállalatokat épített. A Covid-időszakban különösen elszaporodtak az úgynevezett magántőkealapok; számuk mára a hatvanat is meghaladja. 43-at egyértelműen a kormányközeli felsőelit kezel, de a többi sem esett messze a hatalomtól. Azt tehát tudjuk, »hol a lé«. Csak azt nem, honnan van és pontosan kié” – írta májusban a VálaszOnline.hu.
A magántőkealapok lényege, hogy a nagybefektetők profi alapkezelőkre bízzák a vagyonukat, akiknek a stratégiájával egyetértenek. Nem szólnak bele a napi döntésekbe, nem befolyásolják az alapkezelő szakmai munkáját. A befektetők személye ismeretlen. „A baj az, ha a logika megfordul, és az üzleti döntéseket nem a magántőkealap kezelője, hanem a befektetői hozzák meg, márpedig Magyarországon erre utaló jelek vannak. Ilyenkor a nem önálló alapkezelőt strómanként tolják előre” – magyarázta a HVG-nek Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter.
Az egyik ilyen, a Válasz Online által a Mészáros-holdudvarhoz sorolt alapkezelő, a 2019 áprilisában startolt Béta Magántőkealap tulajdonolta Ebesi Pulykahízlaló Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is nyert 1,7 milliárd forint támogatást zöldmezős pulykatartó telep létesítésére Tarcalon.
Hogy ez esetben pontosan kit gazdagít az uniós/állami támogatás, nem tudni.
A PortfoLion Zöld Magántőke Alap tulajdonában álló két cég, a Nagisz Mg.-i Termelő és Szolgáltató Zrt. és a Nagisz-Tej Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is nyert 1,9-1,9 milliárd forintot baromfi- és sertéstelepeinek fejlesztésére, illetve tejtermelő tehenészeti telep kialakítására. Az OTP Csoporthoz tartozó Portfolion Zöld Alap és a Nagisz Csoport fő tulajdonosai tavaly nyáron írtak alá megállapodást a Nagisz Csoport többségi irányításának megszerzéséről.
Csányi Sándor több céggel is kaszált
Csányi Sándornak, az ország második leggazdagabb emberének szintén nem lehet oka panaszra. Öt különböző cégével összesen 8 992 372 445 forint (egymillárd feletti) támogatást kapott:
az Agroprodukt Mezőgazdasági Termelő és Értékesítő Zrt. szarvasmarhatelep fejlesztésre 1,2 milliárd;
a BARCOMP Baromfinevelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Tiszakécskei kacsanevelő telep kialakítására 1,9 milliárd;
a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. állattartó telep korszerűsítésre 1,9 milliárd;
a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. sertéshizlaló telep létesítésésre 1,7 milliárd;
míg a FIORÁCS Mezőgazdasági Termékelőállító és Forgalmazó Export-Import Kft. sertéstelep építésére 1,9 milliárd forintot nyert el.
Az egy kivétellel a Bonafarm csoporthoz tartozó cégek gyakran több más vállalkozáson keresztül részei Csányi Sándor birodalmának. Az Agroprodukt tulajdonosa például az AGRO 22 Mezőgazdasági Befektetési Zrt., ami az AGRO-INVEST Mezőgazdasági Termelő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-é, amelynek tulajdonosa a Bonafarm Zrt., ami a BONITÁS 2002 Befektető és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaságé, amelynek tulajdonosa Csányi Sándor.
Így jöhetnek össze olyan látszólag furcsa számok a cégadatbázisban, hogy míg a BONITÁS 2002 éves forgalma mindössze 35 millió volt tavaly, az adózott eredménye 63 milliárd.
Az Ángyán-jelentésekből ismert családok is felbukkantak
A K 64 Farm Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató Kereskedelmi Kft. korszerű sertéstartó telep kialakítására nyert 2 milliárdos támogatást Füzesabonyban. A cég résztulajdonosa Karkus János, akinek neve Ángyán József agrárprofesszor, a második Orbán-kormány egykori államtitkárának Heves megyei földárverésekről szóló tanulmányából is ismerős lehet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei alelnöke, a Dél-Hevesi Gazdák Mezőgazdasági Szövetkezetének alapító igazgatósági elnöke családjával 251 hektár földhöz jutott 352 millió forint értékben.
Karkusék ezzel a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhattak fel Utassy László, a Merkantil Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója (az ügyész feleségével és kereskedő lányával közösen 659 hektárt szerzett) és a Benedek család (ők 397 hektárt szereztek meg) mögé.
Karkus János emellett külön is pályázott sertés és szarvasmarhatelep korszerűsítésére, és nyert is 1,1 milliárd forintot.
Szintén jól járt Raskó György, az ország egyik legnagyobb földbirtokosa, volt MDF-es politikus, egykori agrárállamtitkár. A Lajoskomáromi Sertéstenyésztő Kft., amelynek Raskó a résztulajdonosa, 1,4 milliárd forint támogatást nyert termelési kapacitásbővítés megvalósítására a lajoskomáromi sertéstelepen.
Az Agrár Mezőgazdasági Termelő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. kisbaráti sertéstelepének fejlesztésére kért és kapott 1,9 milliárdot. A cég a Belgiumból áttelepült Claessens család tagjainak tulajdonában van. Ők szerezték meg Somogy megyében a legnagyobb – 900 hektárt meghaladó – területet a 2015–2016-ban lebonyolított állami földárveréseken.
Ángyán József tanulmánya szerint a megyében összesen 11 külföldi vagy kettős állampolgár jutott állami földekhez. Az általuk megvett, 918 hektárnyi termőföld a megyében elárverezett összterület 7,6 százalékát tette ki.
A Claessens család egy másik cége is kapott támogatást: a Claessens Általános Mezőgazdasági Kft. szarvasmarhatartó telepének fejlesztésére nyert 1 milliárd forintot.
1,8 milliárdot kapott baromfikeltető üzem bővítésére Petneházán a Baromfi- Coop Termelő és Kereskedelmi Kft., amelynek tulajdonosai között Bárány Péter és Bárány László, valamint a Master Good Kft. is megtalálható.
A Bárány családról a leggazdagabb magyarok között beszélt a dehir.hu, amikor megírta, hogy két debreceni család is van a Top25-ben a Forbes listáján. Az egyik Bárány László és családja: a 16. helyet szerezte meg 88,3 milliárdos vagyonával, miután a család vagyona minimálisan nőtt az elmúlt két évben, annak ellenére, hogy a Master Good (amelynek ügyvezetője Bárány László) tavaly felvásárolta a Ságát.
A Master Good-ot korábban is támogatta a kormány: 2018-ban például 3,4 milliárd forintot biztosított a cég kisvárdai baromfifeldolgozó üzemének 15 milliárd forintos beruházásához. Bárány László akkor a HVG-nek nyilatkozva azt mondta, nem tagadja, hogy jó a kapcsolata Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselővel, aki szerint „jó miniszter volt, sok pénzt szerzett a térségnek”. Hozzátette ugyanakkor, szerinte „sokan úgy tekintenek a pályázati pénzre, hogy ajándék, pedig nem az. (…) gazdaságilag hitelesnek kell lenni, és be kell tudni mutatni, hogyan térül meg társadalmilag a támogatás” – fogalmazott a vállalkozó.
A Janssen Joseph Henri által tulajdonolt Bovinia Kft. szarvasmarhatelep bővítésére és korszerűsítésére kapott 1,3 milliárd forintot Takácsiban. A „holland földesúr” a Pest megyei földárverések egyik nagy nyertese volt.
Az üzletember 1992 óta foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel és kereskedelemmel Magyarországon. Már az uniós csatlakozás előtt jelezte a sajtóban, hogy amint lehetősége lesz rá, földet fog vásárolni. Amikor az új földtörvény hatályba lépett, a szintén holland feleségével el is kezdték felvásárolni a bejelentett lakhelye, Bugyi környékén lévő földeket. 2016-ban a földárveréseken ő és környezete 269 hektárt szerzett meg, több mint 624 millió forintért.
Ahogy azt korábban megírtuk, Janssenék beágyazottságát segítheti, hogy érdekeltségük Szijjártó Péter külügyminiszter futballcsapatának egyik legnagylelkűbb támogatója volt, ezen felül TAO-ztak is.
Janssen Joseph Henri egy másik cégével, a Hunland Veal Farm Mezőgazdasági Kft.-vel is behúzott egy 2 milliárdos támogatást a felsőbabádi sertéstelep beruházáshoz.
Fekete ló: Varga Zoltán üzlettársának is jutott
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. 1,6 milliárd forintot kapott állattartó telep fejlesztésre Nagyszentjánosban. A cég egyik tulajdonosa az ANTABAND Vagyonkezelő Zrt., a másik a Business Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., továbbá Dr. Reszegi László és Szajkó Lóránt.
Reszegi László neve ismerős lehet azoknak, akik olvassák a G7 gazdasági portált. Nem véletlenül. Azon túl, hogy Reszegi a lap állandó szerzője, a G7.hu Nonprofit Zrt. résztulajdonosa is, fele-fele arányban Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport Zrt. tulajdonosával, Magyarország 50 leggazdagabb emberének egyikével.
A Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. éves bevétele 3 és 4,8 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben, azonban ez idő alatt az Opten adatai szerint egyszer sem kaptak állami vagy uniós támogatást.
Infografika: Szabó Krisztián
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Nagy István a Demokrata címlapján (forrás: Nagy István közéleti Facebook-oldala)
|
Fideszes érdekkörök és szupergazdagok is profitálnak az uniós agrártámogatásokból
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/08/02/fideszes-erdekkorok-es-a-szupergazdagok-is-profitalnak-az-unios-agrartamogatasokbol/
|
2021-08-02 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A Városi Civil Alapot a magyar kormány nem sokkal azelőtt hozta létre, hogy lejárt volna a Norvég Alap támogatási ciklusa, amivel Magyarország végleg elesett a nemzetközi felajánlástól. A Norvég Alappal 2014-ben az akkor Lázár János vezette miniszterelnökség azáltal robbantotta ki a vitát, hogy az állami tulajdonú Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez helyezte volna át a civil szervezeteknek járó 4 milliárd forint szétosztásának jogát. A Norvég Alap ezzel szemben ragaszkodott saját jelöltjükhöz, az Ökotárs Alapítványhoz. A két fél éveken át nem tudott megegyezni a civil alap kezeléséről.
A támogatási időszak végül 2021-ben lejárt, és idén nyáron a magyar kormány elismerte, hogy gyakorlatilag lemond a Norvég Alap támogatásáról. Nemcsak a 4 milliárdos civil alapról, hanem további 73 milliárd forintról, amit a kormány oszthatott volna szét.
Elfogultságra hivatkoztak
Az elvesztett (bár a magyar kormány szerint Norvégia tartozásaként definiált) 4 milliárdos összeg helyére azonban idén májusban egy új programot hirdetett meg a magyar fél. A szintén 4 milliárdos Városi Civil Alapot a Bethlen Gábor Alap osztja szét helyi civil szervezetek között.
Az eredmények áttekintése előtt érdemes felidézni, hogy az Ökotárs Alapítványt korábban épp azért bírálták a kormány politikusai, mert szerintük politikai-ideológiai alapon, túlságosan elfogultan ítélték oda a támogatásokat. Elmondásuk szerint a „Soros György által támogatott Ökotárs Alapítvány” nagyrészt liberális és kormánykritikus szervezeteket priorizált, és konzervatív egyesületeknek esélye sem volt a pályázatokon.
Nézzük tehát, hogy ezzel szemben az Orbán-kormány által kinevezett szervezet milyen támogatási politikát folytatott.
A Bethlen Alapítvány holnapjára július végén felkerült a támogatott civil szervezetek teljes listája, amin mintegy 700 csoport szerepel. Az alábbiakban a maximálisan elnyerhető, 15 millió forint támogatást élvező szervezetek listáját tekintjük át. Ezt az összeget 81 szervezet nyerte el a Városi Civil Alap legelső pályázatán.
Az alábbi táblázatban sárgával jelöltük azokat az egyesületeket és alapítványokat, amelyek közvetlenül köthetők a kormánypártokhoz. Ide tartoznak olyan szervezetek, amelyeknek a vezetői között a civil szervezeteket nyilvántartó birosag.hu adatai alapján Fidesz-KDNP-s politikusokat (mostani vagy korábbi polgármestereket, közgyűlési és országgyűlési képviselőket, alapszervezeti vezetőket) találunk, vagy a közelmúltban alapították őket fideszes politikusok. A zölddel jelölt szervezetek olyanok, amelyek nem közvetlenül köthetők kormánypárti politikusokhoz: ezek vezetői például olyan vállalkozók, akik jelentős közpénz-összegeket nyertek el fideszes ökormányzatoktól. Azokat a szervezeteket is zölddel jelöltük, amelyeket politikusok munkatársai vezetnek, vagy maga a szervezet kampányolt a Fidesz mellett.
Varosi Civil Alap by atlatszo on Scribd
Civil egyesület vagy Fidesz-alapszervezet?
A lehetséges legnagyobb támogatást kapott 81 szervezet között csak 26 olyat találtunk, akinél nem mutatható ki egyértelműen kormánypárti politikai kötődés. Ez alig több a vizsgált szervezetek harmadánál. 12 szervezet került a „közvetett” kategóriába, 42-nél pedig közvetlen a kapcsolat.
Vagyis a Városi Civil Alapból a legnagyobb támogatást elnyert civil szervezetek több, mint fele valójában Fidesz-KDNP-s politikusok, vagy kormánypárti színekben indult jelöltek szervezete.
Ezek között található például a Dabas Fejlődéséért Integrálódók Egyesülete (DAFI) nevű szervezet, amelynek elnökeként a birosag.hu a város fideszes polgármesterét, Kőszegi Zoltánt tünteti fel. A szervezet régóta aktív a helyi politikában, Kőszegi már 1998-ban, első polgármesterré választásakor is a DAFI színeiben indult. Mára a szervezet erősen „integrálódott” a Fideszbe: a legutóbbi választásokon a kormánypárti képviselők nagy része DAFI-Fidesz közös jelöltként indult, sőt, mostanra a Facebookon a dabasi Fidesz-alapszervezet is Fidesz Dabas-DAFI néven található meg.
A támogatott szervezetek között felbukkan két, Németh Szilárdhoz köthető alapítvány is: ezek egyike a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány, amelynek 2017-ben az államtitkár volt az egyik alapítója. A Birkózó Akadémia jelenlegi kurátora Süle László Csaba, aki egyben a Csepel Sport Club Alapítványnak is a képviselője. A Csepel Sport Klub, amelyben kuratóriumi tag Ughy Attila, a XVIII. kerület korábbi polgármestere is, szintén 15 milliót nyert a Civil Alaptól.
Mészáros, Tállai, Seszták üzletfelei is nyertek
A Fideszhez közeli céges világ szereplői közül szintén többen nyertek civil támogatást. Közülük kiemelhető például Konczné Kondás Tünde, a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalom egyik fontos figurája. Kondás Tünde, aki a 2020-ban elhunyt Koncz Ferenc parlamenti képviselő özvegye, jelenleg is az Opus Global Nyrt. felügyelőbizottságának elnöke. Szintén igazgatósági taggá választották a MET-csoportba tartozó Tigáz Földgázelosztó Zrt.-nél, valamint a 2Rule-márkát futtató Magyar Sportmárka Zrt.-nél.
Érdemes még megemlíteni a Della Lavanda Kreatív Fiatalokért Alapítványt, amelynek kurátora Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender Kft. pályázatíró cég ügyvezetője. Ez a cég azzal vált ismerté, hogy 2018-ban, Tállai András választókerületében írt önkormányzatok számára csaknem szóról szóra megegyező pályázati anyagokat, amelyeket ennek ellenére mind pozitívan bíráltak el, így 20-40 millió forint EU-s pénzt kaptak. Tállai máshol is előkerül a mostani civil pályázatokban: a 15 millió forintot elnyert Dél-borsod Ifjúságáért Sport, Kulturális és Szabadidő Alapítvány elnöke Hagyacki József annak a Mezőkövesdi Zsóry FC-nek az ügyvezetője, ahol Tállai András az elnök.
Említésre méltó még a kisvárdai Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület: ennek jelenlegi képviselője az a Juhász Péter Gergő, aki tulajdonosa a nagy felháborodást kiváltott, kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központot megvalósító cégnek is. A vállalkozót a sajtóban Seszták Miklós üzleti köréhez kötötték Balogh Sándor cégkapcsolatain keresztül.
Párhónapos szervezet KESMA-s célleírással
A Városi Civil Alap holnapjára kikerült dokumentumból nem derül ki, pontosan milyen célra nyertek el közpénzt az egyes szervezetek.
A támogatottak között szerepelnek olyanok, amelyek a közelmúltban nyíltan a Fidesz mellett kampányoltak.
Az említett DAFI mellett például ilyen a Siófok Polgáraiért Egyesület, amely Facebook-oldalán jórészt a Fidesz és kormánypárti politikusok posztjait osztja tovább, valamint a Sonline beszámolója szerint a 2019-es választási kampány idején únynevezett polgári pikniket szerveztek, ahol meghívott vendégként Kubatov Gábor és Gruber Attila, a kormánypárt polgármester jelöltje tartottak kampánybeszédet.
Azoknál a támogatott szervezeteknél, amelyeknél nem mutatható ki politikai kötődés, szintén találni furcsaságokat.
15 milliót nyert például a Balatonfüredi Utánpótlás Sport Club, amelynek az Elnökhelyettese Glázer Róbert, az a volt focista, akit Borkai-üggyel kapcsolatban hoztak hírbe. Gálzer Róbert Póczik József csapattársa volt, aki állítólag elvitte Borkai Zsoltnak a róla készült kompromittáló képeket. Mivel Glázer Róbert húga, Glázer Tímea DK-s politikus, az ellenzéki összefogás győri polgármesterjelöltje, a kormánypárti sajtóban olyan spekulációk jelentek meg, hogy ők és a helyi DK állhat a Borkai-ügy mögött. Glázer Róbert elmondása szerint az egészhez semmi köze, és a felvételekkel nem találkozott azok nyilvánosságra kerülése előtt.
A Civil Alap támogatottjai több olyan csoport is található, amit csak az elmúlt egy évben vettek nyilvántartásba, így a pályázatok benyújtásakor még alig végezhetett bármilyen közhasznú tevékenységet.
Ilyen például a Tápiószentmártoni Aranyszarvas Nyugdíjas Egyesület, a Marcali Szépasszonyok és a Fiúk Hagyományőrző Egyesület, valamint az Életmód váltásért (sic!) a Dél-alföldön Egyesület – ezeket mind 2020-ban regisztrálták. Még náluk is fiatalabb a Budaörsi Székely Kör Egyesület és a Csömöri Asztalitenisz Klub Egyesület, őket csak 2021-ben vették nyilvántartásba, vagyis a pályázatuk benyújtásakor csak pár hónapja léteztek hivatalosan, ennek ellenére az elnyerhető legnagyobb összeget kapták.
Szintén 2021-ben vették nyilvántartásba a Média Pakk Alapítványt. A szervezet birosag.hu-s adatlapján szemet szúr a szervezet céljának leírása is: az itt szereplő szöveget ugyanis úgy tűnik, szinte változtatás nélkül a kormánypárti médiát összefogó KESMA célleírásából emelték át.
Nyitókép: A Békemenet Magyarországért címmel meghirdetett kormánypárti demonstráció résztvevői haladnak egy „Nem leszünk gyarmat – We will not be a colony!” feliratú transzparenssel a fővárosi Hősök teréről az Országházhoz az Andrássy úton 2012. január 21-én. MTI Fotó: Beliczay László
|
Fideszes politikusok által irányított szervezetek nyertek a Norvég Alap helyén felállított civil programon
|
Közvetlenül fideszes politikusok irányítása alatt áll azoknak a szervezeteknek több mint a fele, akik a legnagyobb összegű támogatást nyerték el a Norvég Alap helyére állított magyar állami alapból. A Városi Civil Alap legnagyobb, egyenként 15 milliós támogatásainak további nyertesei között elvétve találni olyat, amelyik ne kötődne közvetve vagy közvetlenül kormánypárti politikusokhoz vagy Fidesz-közeli üzleti körökhöz.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/08/11/fideszes-politikusok-altal-iranyitott-szervezetek-nyertek-a-norveg-alap-helyen-felallitott-civil-programon/
|
2021-08-11 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A berettyohir.hu Berettyóújfalu helyi médiájaként szerepel az önkormányzat honlapján a Bihari Hírlap, a Berettyó TV és a Berettyó Rádió mellett. A Bihari Hírlap az önkormányzat havonta megjelenő közéleti magazinja, a Berettyó TV (amely Berettyóújfalu Város Önkormányzata képviselő-testületének döntése alapján alakult meg és) a helyi kábelszolgáltatók alapcsomagjában érhető el, a Berettyó Rádió pedig egy magánvállalkozás, amely nincs szerződéses kapcsolatban az önkormányzattal.
A kétszereplős médiaportfólió (a Berettyó TV és a Bihari Hírlap) a Berettyóújfalu Város Önkormányzata által fenntartott Berettyó Kulturális Központ berkein belül működik. Az Átlátszó KiMitTud-felületén közérdekű adatigénylés segítségével megtudtuk, hogy a két sajtótermékre 19 852 000 forint önkormányzati kiegészítést szavazott meg a képviselő-testület 2020-ban. A két szerkesztőségben összesen hat nem vezető beosztású munkatárs dolgozik, az idei összesített bruttó bérük 1 532 000 forint.
A Berettyó TV hetente átlagosan 5-6 hosszabb-rövidebb (3 percestől a 40 percesig) tudósítást készít, stúdióprodukciója nincs. A Bihari Hírlap havonta kerül a város lakóinak postaládájába 16 színes oldalon, bár idén februárban, májusban és júliusban nem jelent meg az újság.
A két orgánum előszeretettel számol be a fideszes városvezetés dolgairól.
A Bihari Hírlap júniusi számában például (16 oldalon) nem kevesebb, mint 9 fotón és 7 cikkben szerepel Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere.
Ezek a cikkek aztán videós formában a Berettyó TV-n is „megjelennek”. Kritikus hang vagy ellenzéki városvezető a tapasztalatok szerint nem tűnik fel a hasábokon és a képernyőn.
Ezt erősítette meg Szántai László is, aki második ciklusát tölti ellenzéki önkormányzati képviselőként a város képviselő-testületében. Véleménye szerint Berettyóújfaluban – csakúgy, mint országosan – a helyi kormánypárti vezetés uralja a lokális médiát.
„A közpénzből finanszírozott, elvileg közszolgálati hírszolgáltatók (ld.: Bihari Hírlap, Berettyó Televízió) erősen korlátozzák, mondhatni ellehetetlenítik az ellenzéki gondolatok megjelenését mind a nyomtatott, mind az elektronikus felületeiken. Jómagam lassan hétéves független önkormányzati képviselői munkám során többször kezdeményeztem a helyi közszolgálati Bihari Hírlap szerkesztőségénél azt, hogy képviselői mivoltommal kapcsolatosan, az abban a körben végzett munkámról, tapasztalataimról, véleményemről írást jelentethessek meg. Sajnos mindannyiszor hosszasan körülírt, de elutasító választ kaptam.
Így maradt az a lehetőség – amelyért egyébként külön levelezni kellett – hogy egy évben egyszer, az év elején, 3000 karakter terjedelemben megtehetem ezt, kizárólag együtt a többi képviselővel”
– magyarázta az Átlátszónak a képviselő.
Hozzátette, ő úgy látja, hogy az önkormányzati ülésekről szóló tudósításokban is a helyi fideszes vezetés igényei vannak kiszolgálva mind a Bihari Hírlap, mind a Berettyó TV által.
„A hozzászólásaim, javaslataim – ha már mindenképp elkerülhetetlen, hogy megemlítsék – jellemzően név nélkül, »képviselői felvetésként« vannak megjelölve. Általános kép a helyi közszolgálati újságírásról, hogy a városvezetés igényei szerint működik, kizárva a megjelenés lehetőségéből az ellenoldali, vagy akár csak annak vélt közéleti szereplőket. Az országgyűlési képviselő és a városi vezetők túlreprezentáltak az említett médiumokban, tele van a fényképükkel szinte minden lapszám, televíziós hírműsor. Megjegyzendőnek tartom egyébként, hogy ezekben a híradásokban jellemzően szinte ugyanaz a 15-20 ember jelenik meg, olyan érzetet keltve, mintha róluk szólna a város élete” – érvelt Szántai László.
„Ritka kincs az ilyen barátság”
„A Berettyóhír 2011 decemberében indult Berettyóújfalu független hírportáljaként, amely friss, színes és hiteles információval igyekszik ellátni napról napra bővülő követőtáborát” – írja magáról a berettyóújfalui hírportál Facebook-impresszumában. Az oldal több mint 14 ezer követővel napjainkra a bihari régió legmeghatározóbb híroldalává lépett elő.
Közérdekű adatigényléssel hozzájutottunk a 2013. december 20-án keltezett és az akkori alpolgármester Bónácz János (Fidesz-KDNP) által szignózott szerződéshez, amely szerint a város költségvetése negyedévenként nettó 90 000 forinttal honorálja azt, hogy Gulyás Lenke vállalkozó sajtónyilvánosságot biztosít a Berettyóújfalu Város Önkormányzata által küldött digitalizált híranyagnak a weboldalon és az ahhoz kötődő Facebook-oldalon. A negyedévenkénti megbízási díj 2018. január elsejétől nettó 120 000 forintra, 2020. március elsejétől nettó 150 000 forintra növekedett. 2014. január elsejétől tehát 2021. július 31-ig 3 330 000 forintot fizetett ki a város lakossága Gulyás Lenke magánvállalkozásának.
A Berettyóhír Facebook-oldala a városvezető minden programjáról tudósít, megosztja a kormánypárti képviselők hivatalos oldalainak híranyagait, illetve közölt már ellenzéki politikusokat bíráló posztokat, emellett minden pártrendezvényről tudósít, ami a kormánypárt aktuális politikai narratíváját erősíti.
A Berettyóhíren reklám bannerek is láthatóak, tehát hirdetési tevékenységet is folytat, többek között a polgármester feleségének vállalkozását is népszerűsíti évek óta fizetett hirdetésben a hírportál.
Többen úgy vélik, az oldal erősen egyoldalúan mutatja be a város eseményeit, jelentősen túlreprezentálva a kormánypárti eseményeket, véleményeket.
Néhányan az oldalon is panaszkodnak arra, hogy hozzászólásaikat törli az oldal kezelője, más esetben kizárnak az oldalról olyanokat, akik véleménye nem tetszik a moderátornak.
Erről és több más esetről is kérdeztük írásban Gulyás Lenke vállalkozót, az oldal tulajdonosát, működtetőjét, aki saját bevallása szerint is több évtizedes barátságban van Muraközi István polgármesterrel, akivel – ahogy egy hozzászólásban ő fogalmaz – „együtt neveltük fel a gyermekeinket, ritka kincs az ilyen barátság”. (A barátságról közös fotók is tanúskodnak.)
Kérdeztük az oldal tulajdonosát arról, hogy ez a barátság szerepet játszhatott-e a szerződés megkötésében, hogy mire költötte a cég az önkormányzattól kapott több mint 3 millió forintot. Arról is érdeklődtünk, hogy a város költségvetése részesül-e a hirdetési bevételekből, valamint rákérdeztünk arra is, hogy miért törlik a kritikus véleményeket, és miért nem jelennek meg ellenzéki képviselők az oldalon.
A Berettyóhír tulajdonosa cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.
Megválaszolatlan kérdések
Természetesen Berettyóújfalu polgármesterének, Muraközi Istvánnak is feltettük kérdéseinket. Többek között arról érdeklődtünk,
megelőzte-e képviselő-testületi szavazás a Berettyóhírrel történt szerződéskötést (Szántai László nem tud ilyen szavazásról),
kötött-e hasonló szerződést más magánvállalkozással is a város,
miért éppen a Berettyóhírrel kötöttek együttműködési megállapodást,
részesül-e a város a Berettyóhír hirdetési bevételeiből.
Emellett a véleményére is kíváncsiak lettünk volna azzal kapcsolatban, hogy ha már közpénz is szerepet játszik a berettyohir.hu finanszírozásában, miért nem kaphatnak helyet ellenzéki politikusok, vélemények nem csak a berettyohir.hu-n, hanem a havilap és a kábeltelevízió esetében is.
Egészen különleges e-mailt kaptunk a városvezetőtől. A polgármester a kérdésekre nem válaszolt, ehelyett többek között e cikk írójának munkaszerződését szerette volna megkapni. Végül arra hivatkozva utasította el a válaszadást, hogy lapunk – a vele történő egyeztetés mellett – fenntartotta a jogát a válaszok szerkesztéséhez.
Szabó Antal
Nyitókép: Bejegyzés a Berettyóhír Facebook oldalán 2019-ben, a választások előtt. Forrás: Facebook
|
A város pénzéből is támogatják a polgármester jó barátjának híroldalát
|
Hallgatásra ítélt ellenzéki képviselők, elnémított kritikus hangok – sokak szerint ez jellemzi Berettyóújfalu helyi médiáját. Az egyik, település kasszájából is finanszírozott híroldal működtetője ráadásul Berettyóújfalu polgármesterének, Muraközi Istvánnak (Fidesz-KDNP) jó barátja. Hogy szerintük ez mennyire befolyásolhatja a tartalmakat, arra az érintettek nem válaszoltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/08/11/a-varos-penzebol-is-tamogatjak-a-polgarmester-jo-baratjanak-hiroldalat/
|
2021-08-11 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az ajánlatkérő a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), a nyertes feladata pedig az M4 gyorsforgalmi út Üllő és Cegléd közötti szakaszhoz tartozó Monori Kombinált Autópálya Mérnökség és Rendőrség kivitelezése. A beruházás során egy közlekedési csomópontot is építenek, a meglévő két földút helyett pedig aszfaltutak létesülnek. A három hektáros telepen szociális-műhely épület, raktár, sótároló, üzemanyagtöltő állomás, garázs és parkolók kapnak helyet. Az üzemanyagtöltő-állomás kivitelezése során kettő duplafalú, földalatti acéltartályt helyeznek el – olvasható az uniós értesítőben.
A nyílt eljárásra három ajánlat érkezett be, a nyertes kecskeméti Horváth Építőmester Zrt. 6 749 400 000 forintos ajánlattal került az élre. A szerződés eredetileg becsült összértéke: 5 642 637 941 forint volt.
A drágulás 1,1 milliárd forint, tehát közel 20 százalék.
A közbeszerzésen indult még az egri EURO CAMPUS és a szekszárdi PSN Építőipari Kft. is.
Az értékelési folyamatban figyelembe vették az árat, illetve a projekt- és munkavezetők szakmai tapasztalatait is.
Monor hivatalos honlapja arról számolt be korábban, hogy
a várost elkerülő, nemrég átadott M4-es gyorsforgalmi út építésekor az üzemmérnökség építése nem fért bele a projektbe.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a leendő új mérnökségről mintegy 60 kilométer gyorsforgalmi szakasz és a megyei közúti feladatok ellátását kívánja megvalósítani a jövőben. A mérnökség feladata lesz például, hogy az útellenőrei napi többször bejárják a rájuk bízott szakaszt, és hogy egy baleset esetén kiépítsék az autósok biztonságát szolgáló terelőutakat.
A 2010-ben alapított Horváth Építőmester Zrt. Horváth Aliz és Dr. Kovács András tulajdonában van. A cég nettó árbevétele 2020-ban 9,5 milliárd forint volt, 2019-ben pedig közel 7 milliárd forint. A kft. adózott eredménye mindkét évben kicsivel több mint 1 milliárd forint volt.
A kivitelezőnek még egy focicsapata is van
A cég a bicskei székhelyű Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft.-vel közösen épített fel egy sportcsarnokot a Gellért-hegy oldalában, aminek 23 fa esett áldozatul. A kft. nem szégyenlősködik, ha be kell árazni egy projektet: a nyertes páros az eredetileg becsült összegnél 1,5 milliárd forinttal drágábban, nettó 4,5 milliárdért vállalta el a kivitelezést.
23 fát vágtak ki, és csak kettőt kell pótolni a Gellért-hegy lábánál épülő sportcsarnok miatt
Februárban számoltunk be arról, hogy letarolták a fákat a Gellért-hegy tövében az egyik egyházi gimnázium udvarán, hogy helyet szabadítsanak fel…
A Horváth Építőmester Zrt. tulajdonában van a kecskeméti futballcsapat, és egy másik cégükön keresztül liciten szerezték meg egymilliárd forintért a boglári kempinget. A cég újította fel a NER alföldi Disneylandjén (azaz a Lakitelek Népfőiskolán) lévő Kölcsey házat nettó 317 millió forintból.
A cégadatokat az Opten Kft.szolgáltatta. Címlapkép: Az M4 autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti új szakasza Nagykereki határában az átadás napján, 2020. szeptember 4-én. MTI/Czeglédi Zsolt
|
A kecskeméti focicsapat tulajdonosa a tervezettnél 1,1 milliárd forinttal drágábban épít autópálya mérnökséget
|
Az autópálya mérnökséget, és -rendőrséget 5,6 milliárd forint helyett nettó 6,7 milliárd forintért építi fel a Horváth Építőmester Zrt. Monor külterületén – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A harmadosztályban szereplő kecskeméti focicsapatot tulajdonló cég az eredetileg becsült összegnél 1,1 milliárd forinttal drágább ajánlattal nyert.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/08/11/a-kecskemeti-focicsapat-tulajdonosa-a-tervezettnel-11-milliard-forinttal-dragabban-epit-autopalya-mernokseget/
|
2021-08-11 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Néhány idézet a műsorból:
Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság fideszes többsége megakadályozta, hogy meghallgassák Pintér Sándor belügyminisztert a kémbotrányról. De ez az egész nem csak magyar ügy: állami-politikai oldalról más országban is hasonló „intenzitással” zajlik a feldolgozása?
Panyi Szabolcs: Benny Gantz izraeli védelmi miniszter Franciaországba utazott, hogy magyarázkodjon, Emmanuel Macron francia elnök felhívta az új izraeli miniszterelnököt, hogy tájékozódjon, hogy miért is tűnt fel ezen a listán az ő telefonszáma. Franciaországban az ügyészség is vizsgálódik. A mexikói elnök nyilvánosságra hozatott több szerződést.
Hetek óta megy a vita egy 50 ezres – magyar szempontból 300-as – telefonszám-listáról, ami a kémszoftver potenciális célpontjait tartalmazza. Sokan még ennek a létezését is kétségbe vonják. Honnan van ez a lista?
Pethő András: Ha ez az egész célzott művelet, egyfajta összeesküvés lett volna, akkor nem lenne földrajzilag ennyire szerteágazó. Látjuk, hogy Indiától Mexikón át a közel-keleti országokig terjednek az érintett államok. […] Az, hogy a lista honnan van, mi sem tudjuk. Ezt forrásvédelmi okokból nekünk sem mondták meg. A projektet vezető, francia központú Forbidden Stories nevű szervezet nem mondta el nekünk sem, a többi partnernek sem. Viszont nekünk maga a telefonszámlista csak kiindulópont volt, annak alapján a közvetett bizonyítékokra koncentráltunk. Ezekből pedig nagyon sok van. Nekem a legmeggyőzőbb az volt, amikor elkezdtük beazonosítani az embereket a számok mögött, és beszélni velük, ezekből a beszélgetésekből pedig nagyon konkrét történetek kerekedtek ki. Arról például fogalmunk sem volt, hogy Varga Zoltánnál, a 24.hu-t birtokló Central Médiacsoport tulajdonosánál volt egy közéleti vacsora 2018 júniusában. Csak azt láttuk, hogy ő ebben az időszakban lett célpont, ahogy több más üzletember és például Chikán Attila professzor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is. Kikristályosodott, hogy ők az adott időszakban találkoztak ezen a bizonyos vacsorán, ahol egy korrupciót kutató intézet felállításáról is beszélgettek. Ebből amúgy nem lett semmi. De mindegyiküket megcélozták a telefonlehallgató szoftverrel. […] Ha ez valamiféle kamu lista lenne, akkor nem kerekednének ki ilyen történetek.
Nem sok hűhó ez a semmiért? Lehet, hogy belehallgattak telefonokba csúnya izraeli kémszoftverrel, de nem történt semmi, nem vitt el senkit a fekete autó, nem kerültek ki kompromittáló fotók sehova, nem zsaroltak meg senkit.
Pethő András: A kémszoftver kicsit absztrakt dolognak tűnik, de ez tényleg a fegyver kategória. Nem véletlen, hogy az izraeli védelmi minisztérium engedélye kell ahhoz, hogy exportálják. Persze nem olyan fegyver, ami után halottak maradnak, legalábbis nem Magyarországon. Viszont manapság az okostelefonokon ott van az életünk: családi fotók, magánéleti krízisek nyomai stb. […] Ha a lakásodba betörnek és felforgatják, azt legalább észreveszed. Ha ezzel a programmal feltörik a telefonod, azt nem. Ahogy Szabolcs se vette észre akkoriban. Attól még, hogy nem lett semmi baja, ez az egész gyakorlat – hogy nagyon finoman fogalmazzak – mégiscsak kérdéseket vet fel.
Hogyan lehet bebizonyítani, hogy a magyar szervek vásároltak a kémszoftver-cégtől, és hogy pont azokat a célpontokat hallgatták le, akik a listán szerepelnek?
Pethő András: Minden közvetett bizonyíték a magyar államra utal. És a magyar állam nem is tagadja, hogy beszerezték a Pegasust, másrészt látszik, hogy nagyon nem szeretnének erről beszélni. Semmilyen kérdésünkre nem válaszolnak.
Panyi Szabolcs: Bátor dolog lenne tagadni, hiszen nemzetközi vizsgálat zajlik az ügyben, ahol még az is megtörténhet, hogy a végén én kapok egy levelet az NSO-tól, Izraelből, hogy tisztelt Panyi Szabolcs, elnézést kérünk öntől, valóban jogtalanul használták ön ellen a Pegasust, de leválasztottuk az érintett felhasználót – és abból kiderülhet, hogy pontosan ki is volt az.
Miért meglepő, hogy egy titkosszolgálat Panyi Szabolcs telefonját figyeli? Csupa olyan témával foglalkozol, amely külügyi forrásokat használ, amelynek a mélyén titkosszolgálati munka lehet.
Panyi Szabolcs: Azt gondolom, hogy igen, én adott esetben lehettem legitim célpont. De könyörgöm, akkor hol van a bizonyíték, hogy kockázatos vagyok? Mert azt látom a telefonomon, hogy a behatolás hét hónapon keresztül tartott. A magyar törvények szerint három hónapig lehetne megfigyelni, aztán még három hónapig ezt meg lehet hosszabbítani. Még mindig van egy fennmaradó hónap. Indokolt és törvényes volt engem hét hónapon keresztül megfigyelni? Ha én bármi törvénysértést követtem volna el, akkor arról nyílt eljárást kellett volna kezdeményezni.
Kinek az érdeke, hogy ez az egész ügy kijött, és éppen most jött ki?
Pethő András: Sokan emlegetik, hogy azért most jött ki, mert Izraelben kormányváltás van. Én azért gondolom, hogy ennek a váltáshoz semmi köze, mert a projekt sokkal hamarabb, már a politikai fordulat előtt elkezdődött. Az újságírói alapállás az, hogy ha kapsz egy közérdekűnek tűnő információt, és azt le is tudod ellenőrizni, akkor a szivárogtató szándéka másodlagos. Nem mondom, hogy nem fontos, de ami nekünk számít, az az, hogy az információ helytálló-e, a köznek, a lakosságnak joga van-e tudni. Ez most nem olyan, mint amikor 2016-ban a Wikileaks kitolta a Hillary Clinton-emaileket. Annak egyértelmű volt a célpontja.
Kell-e, hogy legyen Magyarországon politikai következmény?
Panyi Szabolcs: Ha egy ilyen sztori mondjuk Németországban jön elő, ott ebbe miniszterek buknának bele. Ott ez masszívan illegális lenne. Magyarországon láthatóan más a jogi és a politikai környezet.
Fotóillusztráció: Domaniczky Tivadar
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink támogatása nélkül. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Izrael#nemzetbiztonság#Pegasus
|
Kormánypárti megfigyeltek a Pegasus-listán? A kémügy teljes háttere
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/07/29/petho-andras-panyi-szabolcs-pegasus-ugy-nso-telefon-lehallgatas-podcast/
|
2021-07-29 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
Miközben Karácsony Gergely főpolgármester biciklizésre, gyaloglásra vagy tömegközlekedésre buzdítja a lakosokat autózás helyett, alaposan befagyott a főváros által megrendelendő, közszolgáltatásban végzett BKV-s hajóközlekedés a Duna budapesti szakaszán. Ráadásul súlyos szabálytalanságok is körvonalazódnak a több mint egy éve húzódó pályázat kapcsán. Ismert: a BKV Zrt.-t Tüttő Kata MSZP-s városüzemeltetési főpolgármester-helyettes felügyeli, aki nemrég hírhedt, fürdőruhás tengeri lovaglásával, illetve az erről készült, utóbb törölt közösségi médiás posztjával szerzett magának a korábbinál is nagyobb ismertséget. Előzőleg pedig volt élettársa, Leisztinger Tamás oligarcha cégét nem tartotta távol egy buszos tendertől.
Ismeretes: a budapesti menetrendszerinti hajózás 2012-ben, Tarlós István városvezetése alatt indult, és 2019-ig folyamatos is volt. 2020-ban a koronavírus járvány miatt nem újították meg a lejáró szerződéseket, melyek által a BKV Zrt. hét hajója tovább róhatná a habokat a Kopaszi-gát és a Római-part között.
Nincs pénz – vagy mégis van?
De mi következett idén nyáron, miután legyőztük a harmadik hullámot? Egyrészt még május 27-én Bolla Tibor BKV-vezérigazgató a Telex hasábjain bejelentette: „Idén nem lesz a Duna fővárosi szakaszán közszolgáltatásban végzett, menetrendi hajóközlekedés.” Azzal indokolta ezt, hogy a koronavírus-járvány következtében forráshiányos mind a BKV, mind a BKK, mind pedig maga a főváros, és ezért inkább az alapszolgáltatásokra igyekeznek összpontosítani.
A „forráshiányos” BKV tavaly júniusi nagy hajóüzemeltetési tenderét a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. nyerte, ám a Világgazdaság idei cikke szerint a pályázat első számú vesztese, tehát közvetlenül a nyertes mögé sorolt Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, a „BKV Hivatásforgalmú menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése hajókkal, üzemeltetési szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Így a folyamat amúgy is elakadt.
Ugyanakkor a BKV vagy nem mond igazat, amikor forráshiányra panaszkodik, hiszen 2020-ban a hároméves szolgáltatási megrendelést kínáló tender általunk kikért szerződéstervezetéből kivehető: a hajózási pályázat szerint mintegy 1,8 milliárd forint kellő fedezete van a projektre. Vagy pedig csak papíron volt meg ez a pénz. Mindenesetre a visszalépés is pénzbe kerül, de erre még visszatérünk!
Igen gyanús referenciák
Csakhogy már ezt megelőzően, a procedúra egy korábbi szakaszában is
jókora anomáliák keletkeztek a pályázati eljárás során.
A Mandiner összesen öt idevágó előzetes vitarendezési kérelmet talált az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben, a győztes alul maradt vetélytársai mind vitarendezési kérelmet nyújtottak be. Ebbe beleértendő az a két, eredetileg a legkedvezőbb árajánlatot tevő cég, amelyet menetközben kizárt a BKV; sőt, a Versenyhivatalnál fel is jelentette ezeket úgymond versenytorzító magatartás miatt. A kizártak vitatják ennek jogosságát.
A tenderbontás két, versenyben maradt vesztese pedig leginkább azt kifogásolja, hogy szerintük a nyertes Magyar Kikötő Zrt. referenciája nem valós, például hamisan állította, hogy kellő üzemórányi hivatásforgalmú hajójárat-szolgáltatást nyújtott. Az érvelés része az is, hogy a győztesnek kihozott Magyar Kikötő Zrt-nek referenciát adó cég, a Silverline főtevékenysége reklámügynöki tevékenység, és a cégkivonat alapján az látszik, hogy gyakorlatilag nincs köze a hivatásforgalmú hajójáratokhoz. Az ebben a tekintetben releváns „belvízi személyszállítás” nem is szerepel a tevékenységi körei között.
A második legjobb érvényes ajánlatot adó pályázó, a már említett „fő vesztes” Rubin Group Kft. – Személyhajózási Kft. még egy további előzetes vitarendezési kérelmet is beadott. Mint utóbb kiderült: hiába. Ebben azt kifogásolják, hogy a BKV az első kérelmük nyomán nem kizárta a szerintük hamis adatot szolgáltató későbbi győztest, hanem lényegében csak hiánypótlásra, újabb referencia becsatolására szólította fel. A Hír Tv minapi beszámolója szerint a fentiek miatt e hét elején valaki bejelentést is tett a rendőrségen. Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője ezt még nem erősítette meg lapunknak, de választ ígért, beleértve annak tisztázását, hogy ha igen, akkor indul-e nyomozás és milyen címen.
Bánatpénzről nem feledkeztek el
A Mandiner a szerződéstervezetet tanulmányozva kiszúrta még, hogy ha a nyertessel megkötik a szerződést, és azt esetleg azonnal felmondja a BKV valamiért – például mert az ő részéről mégis fedezethiány áll fenn, illetve következik be –, akkor
egy évnyi kötelezően lehívott minimum üzemóra árának a negyedét ki kell fizetnie a nyertesnek bánatpénzként.
Számításunk szerint pusztán ez százmillió forintnál is nagyobb összeg.
Kérdés, hogy lesz-e valaha is szerződés ilyen fejlemények után. Mindenesetre jó volna legalább annyit tudni, miért volt sürgős a BKV-nak, hogy a vitarendezés pontjainak érdemi megvizsgálása nélkül ilyen gyorsan lezárja az eljárást. Kérdéseinket föltettük a BKV sajtóosztályán, ahol választ ígértek a későbbiekben. Amint ez megérkezik, cikkünket frissítjük.
Mindenesetre a Rubin Group jogorvoslati kérelme miatt a szerződéskötés mindenképp csúszik. A vállalkozás ügyvezetője csak annyit jegyzett meg a Mandinernek, ők nem szeretnének az ügy átpolitizálásába keveredni, ezért nyilatkozatba sem bocsátkoznak. Egyszerűen a győztes referenciáját vitatják; a jogorvoslat annál is inkább fontos a számukra, mivel a járvány múltával a hajózási szereplőknek életbevágó, hogy megfelelő üzleti lehetőségekhez jussanak. (Egyébként a Rubin Group a 2019-ig folyamatos BKV-s menetrendi hajózás egyik főszereplője volt, megosztva vett részt az akkori üzemeltetésben.)
Itt sincs semmi látnivaló?
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP), a BKK igazgatósági tagja megkeresésünkre közölte:
A BKV hajózásitender-botránya a jelenlegi információk alapján kísértetiesen hasonlít a fél évvel ezelőtt kirobbant, ugyancsak BKV-s buszbérleti mutyira.
Akkor is az volt, hogy a szabálytalanságra utaló információk kiderülésekor a BKV és a főváros előbb hárított, ám rendőrségre került az ügy. Most is hamis referenciák gyanúja merült föl, ám a fővárosi cég szerint nincs itt semmi látnivaló. Mi azt mondjuk: ha szabálytalanság történt – és ez egyre megszokottabb baloldali vezetés idején –, annak legyen következménye. Ennek érdekében is felszólítom Karácsony Gergely főpolgármestert, személyesen vizsgálja ki a hajótender mutyigyanús ügyét.”
Mindezek nyomán jelen állás szerint lehetetlen megjósolni, hogy a héttagú BKV-flotta – név szerint: Hófehérke, Budavár, Várhegy, Lágymányos, Lánchíd, Pestbuda, Hungária – mikor tölthetik be ismét hivatásukat, azaz telhetnek meg utasokkal, akik a Dunán keresztül, „dugómentesen” szeretnének közelebb jutni budapesti úti céljukhoz.
A BKV az ügy rendőrségre kerülését így kommentálta augusztus 11-én kelt válaszlevelében a Mandinernek: "Sajnos nem először kerül Társaságunk olyan helyzetbe, hogy az ajánlattevők egymás közötti vitája, piacszerzési viaskodása egy általunk lefolytatott közbeszerzési eljárásban csúcsosodik ki. A jogszabályok a BKV számára szerény lehetőséget biztosítanak arra, hogy két ellentétes állítás közül kinyomozza, hogy mi az igazság. A BKV kénytelen a rendelkezésre álló információk alapján dönteni, ezért természetesen támogatni fogunk minden hatósági vizsgálatot, amely széleskörű eszközeivel feltárja az esetleg szabálytalanságokat, valamint valótlan állításokat."
S hogy látja a BKV a hajózási közszolgáltatás újraindításának kérdését jelenleg? Nos, szerinte jelenleg "nem állnak fent olyan, a közbeszerzési törvény szerint meghatározott indokok, amely alapján a BKV mentesülhetne a szerződéskötés alól. Ezért a BKV a jogszabályok által kötelezett a szerződés megkötésére. A szolgáltatás újraindításával kapcsolatban jelenleg is folynak az egyeztetések."
Nyitókép: A BKK-BKV menetrend szerint közlekedő utasszállító kishajója úszik át a Szabadság híd alatt, déli irányba tartva a Dunán (MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
|
Itt az újabb fővárosi botrány, a BKV hajózási tendere
|
A „forráshiányos” BKV tavaly júniusi nagy hajóüzemeltetési tenderét a Magyar Kikötő Fejlesztő és Hajózási Üzemeltető Zrt. nyerte, ám a Világgazdaság idei cikke szerint a pályázat első számú vesztese, tehát közvetlenül a nyertes mögé sorolt Rubin Group Kft. jogorvoslati kérelmet nyújtott be, a „BKV Hivatásforgalmú menetrendszerinti közszolgáltatás üzemeltetése hajókkal, üzemeltetési szerződés keretében” tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Így a folyamat amúgy is elakadt.
| null | 1 |
https://mandiner.hu/cikk/20210811_uj_fovarosi_botrany_a_bkv_hajozasi_tendere
|
2021-08-11 17:54:30
| true | null | null |
Mandiner
|
„A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”
Ezt válaszolta a norvég külügyminisztérium sajtóosztálya kérdésünkre, hogy mit gondolnak arról, a magyar kormány pert fontolgat az EGT és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt. A kormány a hétvégén határozatba foglalva szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, és vizsgálja felül a gazdasági kapcsolatokat.
Mivel Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Politicónak azt mondta, hónapról hónapra aggasztóbbnak látja a magyarországi helyzetet, megkérdeztük, pontosan mit tart aggasztónak.
„Számos fórumon jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltunk az olyan törvényekkel szemben, amik a civil szervezeteket és az LMBTI-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Az aggályainkat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja” - közölték. Ugyanakkor azt mondták, a norvég alap támogatásai körüli 2014-es politikai feszültség és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori rendőrség fellépés nem befolyásolta a mostani döntést.
A külügyminiszter korábban arra is utalt, lehetséges, hogy más módon támogatják majd a magyar civil szervezeteket. Kérdésünkre, hogy ez hogyan történhet, azt mondták:
„Megnézzük a lehetőségeket, hogyan támogathatjuk a magyar szervezeteket, de ebben a pillanatban még nincsenek konkrét terveink.”
|
Norvég külügy: Nincs jogi alapja annak, hogy a magyar kormány pert indítson az elbukott támogatások miatt
|
„A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/12/norveg-kulugy-nincs-jogi-alapja-annak-hogy-a-magyar-kormany-pert-inditson-az-elbukott-tamogatasok-miatt
|
2021-08-12 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2014-ben a norvégok még megdöbbentek. Egyáltalán nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy egy uniós országban politikai balhé lehet a norvég alap támogatásaiból - korábban nem is történt hasonló.
2021-ben már egészen más a helyzet. Miután a magyar kormány nem volt hajlandó elfogadni, hogy a pályázaton győztes konzorcium ossza el a civileknek jutó 4 milliárd forintot, a norvég kormány közölte: akkor ugrott az egész 77 milliárdos összeg. A norvég nyilatkozatokból már nem az érződik, hogy meglepődnek az Orbán-kormány viselkedésén. Sokkal inkább az, hogy megismerték az elmúlt 7 évben.
|
Norvégia tanult az illiberális leckéből
|
2014-ben a norvégok még megdöbbentek. Egyáltalán nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy egy uniós országban politikai balhé lehet a norvég alap támogatásaiból - korábban nem is történt hasonló.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/12/norvegia-tanult-az-illiberalis-leckebol
|
2021-08-12 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az állam az orvosképzésért alapítványra ruházta át a Richter-részvényeit – írja az MTI.
A magyar állam tulajdonában 9 777 658 darab Richter-törzsrészvény volt, ezt kapta meg a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány 2021. augusztus 9-én, hétfőn. A tranzakcióról a Richter Gedeon Nyrt. szerdán számolt be a tőzsde honlapján.
Ez azt is jelenti, hogy a Richter Gedeon Nyrt.-ben az MNV Zrt. által képviselt magyar állam befolyása (szavazati joga, illetve tulajdoni hányada) 5,25 százalékról nulla százalékra csökkent. Mostantól a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványnak van 5,25 százalékos befolyása a cégben.
Az MNV Zrt. korábban, 2020-ban 10-10 százaléknyi Richter-részvényt ruházott át a Tihanyi Alapítványra és a Maecenas Universitas Corvini Alapítványra.
Richter Gedeon Nyrt. legutóbbi gyorsjelentése szerint a részvények 34,06 százaléka belföldi tulajdonosoké, 65,53 százaléka van külföldi tulajdonban.
|
Az állam az összes maradék Richter-részvényét átruházta egy alapítványra
|
Az állam az orvosképzésért alapítványra ruházta át a Richter-részvényeit – írja az MTI. A magyar állam tulajdonában 9 777 658 darab Richter-törzsrészvény volt, ezt kapta meg a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány 2021. augusztus 9-én, hétfőn. A tranzakcióról a Richter Gedeon Nyrt. szerdán számolt be a tőzsde honlapján.
Ez azt is jelenti, hogy a Richter Gedeon Nyrt.-ben az MNV Zrt. által képviselt magyar állam befolyása (szavazati joga, illetve tulajdoni hányada) 5,25 százalékról nulla százalékra csökkent.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/08/12/az-allam-az-orvoskepzesert-alapitvanyra-ruhazta-at-a-richter-reszvenyeit
|
2021-08-12 10:02:00
| true | null | null |
Telex
|
Az ország legpazarabb panorámájával rendelkező focipályája épült meg Szijjártó Péter balatonedericsi telkén. Múlt héten írta ezt Hadházy Ákos a Facebookon, és pár képet is megosztott a külügyminiszter nyaralójáról, amely jócskán megváltozott azóta, hogy Szijjártó 2009 nyarán megvásárolta.
A miniszter két év alatt alatt összesen több mint tízezer négyzetméternyi területet vett az edericsi Öreghegyen.
Később összevonta az egymás mellett fekvő telkeket, és kerítést húzott fel a birtok köré. A telkek egy részének ő az egyedüli tulajdonosa, van, amelyiken pedig osztozkodik (a vagyonnyilatkozatában csak a résztulajdonlás látszik, a másik tulajdonos vagy tulajdonosok személye nem).
Távol a kaputól és az érdeklődő szemektől egy 91 négyzetméteres ház áll, ahova hosszú, térkővel burkolt autófeljáró vezet díszkivilágítással. Közelebb a kapuhoz egy kisebb – papíron – gazdasági épület, azt nem tudni, használják-e egyáltalán. Mögötte fekszik az elmúlt napokban híressé vált műfüves focipálya, arrébb fedett uszoda.
Megváltozott a környék, Ákos is itt vett házat
Talán még Brüsszelt és Gyurcsányt is elfelejti Szijjártó Péter, amikor kiül a házhoz utólag hozzáépített óriási teraszra, olyannyira lélegzetelállító látvány tárul elé.
A külügyminiszter birtokáról rálátni a Balaton kék vizére, a Badacsonyra és a szigligeti várra is.
„Semmi pénzért nem költöznék el innen” – fogalmazott egy fiatal férfi az egyik közeli utcában. Nem messze van a külügyminiszter házától Kovács Ákos zenész és Soma „Mamagésa” nyaralója, de beszámolók szerint festők, írók is laknak a faluban.
Azt mesélik, az elmúlt pár évben kapták fel Balatonedericsnek ezt a különleges részét, sorra adták-vették a házakat, ma már több apartmanház és Airbnb is működik itt. „Kicsit azért zavar, hogy így fellendült, 14 éve még más volt a hangulata” – mondta Hanna az egyik közeli ház teraszán ülve. A faluban és a strandon is nagyobb a tömeg, népszerű lett a Balaton fővárostól távolabb eső csúcsa. A kereslettel együtt pedig felmentek az ingatlanárak is, 123 millió forintért hirdetnek egy nagyobb házat a környéken.
Egy szűk, vadregényes zsákutca vezet fel Szijjártó kapujáig. A kerítésen se egy névtábla, se egy házszám. Hogy itt nem akárki lakik, az mégis gyanús lehet a kerítés miatt, mert a legtöbb telket a hegyoldalon maximum a bokrok választják el a köves utcától. A felszerelt kamerák garmadája pedig már egyenesen árulkodó jel.
Kívülről öt kamerát tudtunk összeszámolni, de se onnan, se a telket fentről övező utcából nem lehet a teljes birtokot belátni.
Szijjártó felesége a Blikknek július végén azt mondta, hogy épp ezekben a napokban, augusztus elején lesz szabadságon a külügyminiszter. Úgy tűnik azonban, idén nem Balatonedericsen tölti a család a nyarat, hétfőn legalábbis nem láttuk őket, amikor megnéztük Szijjártó birtokát.
2014-ben az Indexen írtunk először a frissen kinevezett külügyminiszter luxuspanorámás nyaralójáról.
Szijjártó nem árulta el akkor, hogy mennyibe került a balatonedericsi birtok, mindössze annyit mondott, hogy vagyonnyilatkozataiban eleget tett törvényi kötelezettségeinek.
A vagyonnyilatkozatban valóban nem kell feltüntetniük a képviselőknek az adásvétel részleteit, így pontosan azóta se derült ki az összeg, és helyben is csak pletykák vannak róla. Ami viszont biztosan megállapítható, hogy a fideszes képviselő megtakarításai nagyjából 20 millió forinttal csökkentek 2009-ben az Index 2014-es összesítése szerint.
Míg 2009 elején 49,86 millió forintja volt Szijjártónak, 2010 elején – az edericsi vásárlás után – csak 29,58 millió forintot írt ebbe a rubrikába.
Jól láthatóan azonban nem viselte meg olyan nagyon a költekezés, mert egy évvel később már 35,99 millió megtakarítást tudott feljegyezni. Pedig abban az évben bővítette az edericsi házát pár telekkel.
Mára megszokták, hogy testőrökkel jár a kisboltba
Korábban jóval gyakrabban nyaralt családjával Szijjártó Balatonedericsen, idén még csak egyszer látták a faluban, valamikor húsvét környékén.
„Arról lehet tudni, hogy itt van, hogy az autója előtt és után is jönnek a TEK sötétített üvegű furgonjai”
– mondta egy idősebb férfi, aki évtizedek óta kijár a szőlősbe, és Szijjártóval is összefutott már az utcában.
Testőrök kísérik a külügyminisztert, még a helyi kisboltba sem mehet egyedül. Ott azt mesélték, megvan a forgatókönyve Szijjártó vásárlásának. Előbb bemegy egy testőr körülnézni, ketten pedig kintről, az út két oldaláról figyelik az eseményeket. Eleinte furcsa volt a helyieknek a testőrök jelenléte, de azt mondják, mára hozzászoktak.
Szijjártót közvetlen embernek jellemezték, aki szívesen leáll beszélgetni a bolt előtt, egyik évben kisfiaival még a március 15-i zászlókat is segített kirakni.
„Nekem az a furcsa, amikor a tévében öltönyben látom”
– mondták róla a boltban. Balatonedericsen – mint bárki más – főként rövidnadrágban, pólóban, esetleg melegítőben jár a külügyminiszter, de a beszámolók szerint ilyenkor a testőrei is lazábbra vehetik az öltözéküket.
Pár éve a Blikknek azt mesélte a nyaralásáról Szijjártó, hogy ilyenkor két kisfiával gyakran kirándulnak a Balaton-felvidéken, strandolni pedig Gyenesdiásra járnak. Ma már nem kell lebiciklizniük a partra a hosszú, köves úton.
Nemrég ugyanis kibővítették a medencét, amiről hét éve még azt állította Szijjártó az Indexnek, hogy valójában csak „egy néhány négyzetméteres műanyag pancsoló a gyerekeknek”.
Kívülről ugyan nehezen lehet rálátni, de annyi mindenképp megállapítható, hogy a pancsolónál komolyabb medence van a ház mellett. A szomszédok azt mondták, az elmúlt években építettek hozzá, egy-két éve be is fedték, hogy védjék a vizet az elkoszolódástól, és akár rossz időben is lehessen fürdeni a mesés panorámát szemlélve.
„Akinek van pénze, az tud építkezni”
Valamikor tavaly készült el a műfüves focipálya, amit alkalomadtán lábtengózásra is használnak. Az egyik kapu mögé magas kerítést húztak fel, nehogy átszálljon a szomszédba a labda egy elhibázott lövés után.
A műholdképek alapján 2019-ben még biztosan nem volt ott a sportpálya, a tavaly nyári felvételen azonban már jól kivehető. Így bárki könnyen megtalálja a birtokot, pláne azután, hogy Hadházy bejegyzését követően
egy leleményes internetező külön is megjelölte Google Mapsen a sportpályát „Szijjártó Petike focipályája” címmel.
A környéken élőket azonban érezhetően sokkal kevésbé foglalkoztatja a műfüves pálya, mint az internetezőket. Azt mindenki tudja, hogy hol van a külügyminiszter telke, de azt nem igazán figyelik, hogy milyen látogatók érkeznek hozzá.
Szijjártót még nem látták a pályán focizni, pedig Facebook-oldalán előszeretettel oszt meg magáról fotókat sportolás közben. A kormány oldalán elérhető szakmai önéletrajzában is fontosnak tartotta megemlíteni, hogy 2011 és 2016 között igazolt futsaljátékos volt, két NB I-es és 85 NB II-es mérkőzésen lépett pályára.
„Akinek van pénze, az tud építkezni. Kisnyugdíjból nem lehet”
– így értékelte az építkezést egy idős házaspár, akik a nyolcvanas évek eleje óta jól ismerik a környéket. Mint mesélték, évek óta nem sétáltak fel Szijjártó birtokához, az építkezésekből is javarészt csak a port tapasztalták, ahogy a teherautók vitték fel az alapanyagokat a murvás úton.
Nem árulta el a külügy, ki fizette a focipályát
A 2014-ben megjelent első fényképeken még nem volt rajta a hatalmas terasz, és a térkövezett autófeljárót is azóta alakították ki. A kert is láthatóan sokat változott azóta, valamint a kaput és a kerítést is nemrég húzhatták fel, de beszámolók szerint a házat is felújították, és a garázst is nagy valószínűséggel utólag alakították ki.
Hétfőn írásban fordultunk Szijjártó Péterhez, hogy megtudjuk, mennyibe került a ház felújítása, a műfüves focipálya és a medence kiépítése, és arra is rákérdeztünk, hogy ki fizette a munkákat.
„A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem illetékes abban, hogy a külügyminiszter és családja mire fordítják adózott jövedelmüket.”
Mindössze ennyit válaszolt a minisztérium sajtóosztálya. Kérdéseinket elküldtük Szijjártó Péter parlamenti és minisztériumi emailcímére is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Könnyen lehet persze, hogy a focipályát a külügyminiszter felesége a belsőépítészeti cégének osztalékából fizette ki. Szijjártó-Nagy Szilvia 2019 közepén alapította meg az Interior Design Kft.-t, amely története azóta mesésen alakul. Az első fél évben 229 millió forintos árbevételt ért el, és tulajdonosa az év végén 68 millió forint osztalékot tudott kivenni a cégből.
Bár a honlapja azóta se készült el, tavaly a járvány alatt még több megrendelés érkezhetett be a vállalathoz:
Ez elég lehet egy adriai jachtozásra, és még a focipályára is marad pénz, ahol akár a család jó barátjával, Dzsudzsák Balázzsal is játszhat a külügyminiszter.
Épp azt az utat újították fel, amely Szijjártó nyaralójához vezet
Szijjártó balatonedericsi telke legutóbb 2017-ben került a hírekbe, amikor a Hvg.hu arról írt, hogy épp a külügyminiszter nyaralójához vezető utat újították fel, ráadásul nem is akárhogy. A hétszáz méteres szakasz első ötszáz méterére csak mészkövet döngöltek le, az utolsó, házhoz közelebbi kétszáz méteres rész pedig jobb minőségű, pormentes burkolatot kapott.
Egy nagy esőzés több utat is elmosott, és lakossági bejelentések után kértünk állami segítséget – mondta a falu akkori polgármestere, Töreky Lászlóné a Hvg.hu-nak. A teljes projekt költsége 13 millió forint volt, azt pedig a műszaki szakemberek határozták meg, hogy melyik út milyen burkolatot kaphat. A tíz szakaszból csak kettőnél írták elő a jobb minőségű felületvédelmet, az egyik épp a külügyminiszter házához vezető rész.
Szijjártó akkor úgy nyilatkozott, hogy nem tudott az útfelújításról, de ha megkérdezték volna, határozottan ellenezte volna, szerinte ugyanis műszakilag sem látszott indokoltnak.
„Amikor megcsinálták, nem így nézett ki. Nagyon jó volt”
– mondta a már idézett idősebb férfi. Mára megkopott valamelyest a burkolat. Úgy látszik, nem bírja jól az esőzést, de azért még gond nélkül fel lehet menni autóval, és valóban jóval kevésbé porzik az út az utolsó szakaszon, mint a többi környező utcában.
Szülői segítséggel vett villát Dunakeszin, a kölcsönt azóta sem fizette vissza
Az év nagy részét a Dunakesziben vásárolt villában tölti a Szijjártó család, ahol szintén van egy fedett medence, valamint jakuzzi és finn szauna is tartozik a házhoz. Az egykori ingatlanhirdetés szerint kétszáz négyzetméteres teremgarázst alakítottak ki a villa aljában, ahova öt autó tud beállni, és még saját autómosó is van az épületben.
A házat 2014-ben 167 millió forintért vette a házaspár.
Az RTL Klubnak először azt mondta Szijjártó, a vételár felét, 80 milliót fizette ki saját zsebből, a fennmaradó összeget pedig szülei, illetve felesége és felesége szülei adták össze. Pár nappal később aztán módosította a magyarázatot. Az új verzió szerint saját megtakarításaiból csak 68 millió forint származott, szülei pedig 79 millió forinttal járultak hozzá a vételárhoz. Ebből 45 milliót kölcsönbe adtak, 34 milliót pedig ajándékba.
A kölcsönt azóta se fizette vissza a külügyminiszter, idei vagyonnyilatkozata alapján 30 millió forinttal még mindig tartozik a szüleinek. Dunakeszi és Balatonederics mellett Győrben is van még egy ingatlan a tulajdonában, a kertes ház 3/5-öd része 16 éves korában került a nevére.
|
Szijjártó megépítette a műfüves focipályát a balatoni nyaralóhoz, de alig látják mostanság a faluban
|
Épp azt az utat újították fel, amely Szijjártó nyaralójához vezet: A teljes projekt költsége 13 millió forint volt, azt pedig a műszaki szakemberek határozták meg, hogy melyik út milyen burkolatot kaphat. A tíz szakaszból csak kettőnél írták elő a jobb minőségű felületvédelmet, az egyik épp a külügyminiszter házához vezető rész. (...)
Hétfőn írásban fordultunk Szijjártó Péterhez, hogy megtudjuk, mennyibe került a ház felújítása, a műfüves focipálya és a medence kiépítése, és arra is rákérdeztünk, hogy ki fizette a munkákat. „A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem illetékes abban, hogy a külügyminiszter és családja mire fordítják adózott jövedelmüket.” Mindössze ennyit válaszolt a minisztérium sajtóosztálya. Kérdéseinket elküldtük Szijjártó Péter parlamenti és minisztériumi emailcímére is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/08/12/szijjarto-peter-balatonederics-nyaralo-mufuves-focipalya-medence-panorama
|
2021-08-12 10:16:00
| true | null | null |
Telex
|
2021 augusztus 13., 07:38
comments 3
Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte az „Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciójához kapcsolódó bontási és restaurálási” feladatok első ütemét a közbeszerzési értesítő pénteki hirdetménye szerint.
A munkát 40 208 107 591 forintért vállalta a cég.
|
Péntek tizenhárom: 40 milliárdos tendert nyert Mészárosék családi cége
|
Mészáros Lőrinc és gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte az „Iparművészeti Múzeum teljes rekonstrukciójához kapcsolódó bontási és restaurálási” feladatok első ütemét a közbeszerzési értesítő pénteki hirdetménye szerint.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/13/pentek-tizenharom-40-milliardos-tendert-nyert-meszarosek-csaladi-cege
|
2021-08-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021 augusztus 13., 07:46
comments 2
Újabb ügyben emeltek vádat a fideszes Simonka György ellen, jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség. Az országgyűlési képviselő ellen már zajlik egy büntetőügy: Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás. A most benyújtott vádirat szerint
„miután Simonka György – az alapügyben történt gyanúsítotti kihallgatása előtt – tudomást szerzett a szervezetten elkövetett bűncselekmények kapcsán indított őt is érintő büntetőeljárásról, ötmillió forint átadásával befolyásolta egy tanú vallomását és egy őrizetben lévő gyanúsítottat is rá akart beszélni – készpénz ígéretével – a neki kedvező vallomástételre.”
Az ügyészség most Simonkát két rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettével, míg a vallomástételben befolyásolt társát vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettével vádolja, mindkét vádlottat mint bűnszervezetben elkövetőt, írják.
|
Újabb ügyben emelt vádat az ügyészség Simonka György ellen
|
Újabb ügyben emeltek vádat a fideszes Simonka György ellen, jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség. Az országgyűlési képviselő ellen már zajlik egy büntetőügy: Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/08/13/ujabb-ugyben-emelt-vadat-az-ugyeszseg-simonka-gyorgy-ellen
|
2021-08-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) péntek délelőtti sajtóközleménye alapján megírtuk, hogy a vádhatóság a Simonka György és társai ellen különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás miatti ügyhöz kapcsolódóan két rendbeli vesztegetés hatósági eljárásban bűntettével és vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettével vádolja Simonkát és társát. Ugyanis a kormánypárti parlamenti képviselő – az alapügyben történt gyanúsítotti kihallgatása előtt – tudomást szerzett a szervezetten elkövetett bűncselekmények kapcsán indított őt is érintő büntetőeljárásról, és ötmillió forint átadásával befolyásolta egy tanú vallomását és egy őrizetben lévő gyanúsítottat is rá akart beszélni – készpénz ígéretével – a neki kedvező vallomástételre.
A bíróság előtt most is folyó alapügyben a termelési és értékesítési szövetkezeteknek (tész) szánt támogatások elcsalásával vádolja az ügyészség Simonkát és több tucat tárcát, köztük a feleségét is.
A mostani, vesztegetés miatti vádemelés aligha meglepetés, ugyanis néhány hónappal ezelőtt ebben az ügyben már másodszor is kérte a KNYFÜ Simonka mentelmi jogának felfüggesztését a törvényhozástól.
Ami azonban legalább ilyen érdekes, hogy a termelési és értékesítési szövetkezeteknek (tész) szánt pénzek elcsalásával/lenyúlásával kapcsolatos vádirat legvégén, a 138. oldalon az alábbi szövegrész szerepel. „A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ) 2019. augusztus 14-én kelt határozatával a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és más operatív programok keretében a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány, illetőleg a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás, mint pályázó, vagy főpályázó, és más cégek részvételével lebonyolított egy projektek kapcsán felmerült bűncselekmények tekintetében folytatott nyomozást az alapügytől elkülönítette.”
Ez nem kevesebbet jelent, minthogy a vádhatóság a tészek büntetőügyétől elkülönítette a Simonkához is köthető szervezetek európai uniós támogatásaival összefüggő aggályait, és az ezek nyomán megindított nyomozást és büntetőeljárást. Aligha kell nagy fantázia ahhoz, hogy kimondhassuk,
ezekben az ügyekben a legkevésbé sem zárható ki: belátható időn belül vádemelés születik.
Az ügyre rálátó szakemberek és ügyvédek szerint az itt és így okozott kárérték akár a többszörösével is meghaladhatja a tészek esetében a vádiratban szereplő 1,4 milliárdos összeget.
Ez az jelenti, hogy Simonkának még hosszú kel ülnien a vádlottak padján. Ugyanis a költségvetési csalás miatt folyó büntetőperben közel 10 éves fegyházat és 750 milliós vagyonelkobzást kérnek rá. Ez a per a várható fellebbezések miatt nem zárul le első fokon. Ezt követi a most született vádirat nyomán a vesztegetés miatti büntetőper, s ez után jöhet feltételezhetően az EU-s pénzek miatt bírósági eljárás.
Szakmailag eddig sem volt érthető, hogy mindezek ellenére miért nem került még mindig előzetes letartóztatásba a fideszes képviselő. Ennek egyik alapfeltétele ugyanis a tanúk befolyásolása. A friss vádemelés a legfőbb bizonyság arra, hogy mindez minden valószínűség szerint megtörtént, de még sem tartóztatják le Simonkát, és más, baloldali politikusokkal ellentétben a NER rendszerében fotósok és televíziós stábok kereszttüzében vezetőszáron sem mutat(hat)ják őt. Mindennek a magyarázata nem büntetőeljárási ok, hanem minden valószínűség szerint politikai. A Fidesz-KDNP kétharmadának fenntartásához szükség van a vádlottak padján ülő Simonka (és nem mellesleg Boldog István) voksaira is Orbán Viktornak és pártjának. Ezt bizonyítja, amit erről a Narancs.hu elsőként írt. A tavaszi ülésszak utolsó ülésnapjára, június 15-ére, amikor fontos szavazások zajlottak a parlamentben, egyenesen Kövér László házelnök kérte ki Simonkát a bírósági tárgyalásról, mert „fontos munkahelyi elfoglaltsága lesz”.
Korábban ilyenre nem volt példa. A Népszava ez irányú összegző kérdését azzal hárította el a Fővárosi Törvényszék, hogy ez nem közadat.
Közben a Narancs.hu úgy értesült, hogy nem csak a Központi Nyomozó Főügyészség, hanem az Európai Uniós Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódik a Simonkához köthető uniós pénze felhasználásáról, ezért munkatáraik július közepén, Pusztaottlakán jártak.
|
A legújabb vádemelés után várható még újabb vádemelés Simonka ellen – de mikor veszik őrizetbe?
|
Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódik a Simonkához köthető uniós pénzek felhasználásáról - értesült lapunk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-legujabb-vademeles-utan-varhato-meg-ujabb-vademeles-simonka-ellen-de-mikor-veszik-orizetbe-240919
|
2021-08-13 12:33:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A K-Monitor számolt be arról, hogy közfeladatok ellátására több mint 1 milliárd forintot adtak a nem sokkal azelőtt alapított, ismeretlen Makronóm NKft.-nek. A portál kiderítette, hogy a tárca a gazdaságstratégiai, szakpolitikai közfeladatait "szervezte ki" a frissen létrehozott nonprofit magáncégnek.
Mint írják, jelenleg még nem világos, hogy egy Századvéghez hasonló, a kormánykommunikáció kiszolgálása mellett valódi szakmai munkát is végezni képes, erre kapacitásokkal rendelkező agytröszt formálódik-e, vagy egy Antall József Tudásközpont-szerű, az esetleges szakmai munka mellett kifizetőhelyként működő szervezetbe folyik közpénz.
Az 1 milliárd 80 millió forintos támogatás 2020 decemberében érkezett meg a Makronóm Nkft.-hez, nem sokkal az után, hogy a szervezet megalakult 2020 őszén. A cég Kerekes György teljes tulajdonában áll.
A cikk mint megjegyzi: Kerekes György 2012-2013-ban a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője volt, majd 2015-ig a vitatott működésű, később beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan a Quaestor-üggyel egyidőben távozott.
Végrehajtás is volt a cég ellen
A hivatalos céginformációs oldalon egyelőre nem érhetőek el a Makronóm cégiratai, közte a 2020-as beszámoló, a Bisnode oldalán az látható, hogy a céget 3 millió forint jegyzett tőkével hozták létre, jelenleg 14 munkatársa van, júniusban pedig egy NAV-végrehajtás is folyamatban volt ellene, amit azóta megszüntettek.
A portál több kérdéssel is megkereste Kerekes Györgyöt. Egyebek mellett arról érdeklődtek, mi az oka, hogy a cég már néhány héttel a megalapítása után közszolgáltatási szerződést kötött az ITM-mel, majd alig több, mint egy hónap múlva nagy összegű támogatást kapott?
„A Makronóm Nonprofit Kft. megalapítására 2020. október 6-án került sor, azzal a céllal, hogy egy nemzetgazdasági és gazdaságstratégiai szempontokat is figyelembe vevő közgazdasági szemlélet kialakítására (nevezzük patrióta gazdaságpolitikának) tegyünk lépéseket, elsősorban tudományos és kutatómunka révén, valamint az oktatás területén. A célokat az Alapító Okirat preambuluma rögzíti is. Ezen célok megvalósítása érdekében előzetes tárgyalások folytak piaci szereplőkkel és az Innováció és Technológiai Minisztériummal, melyek alapján a Minisztérium közszolgáltatási szerződéses feladatokat ajánlott fel a fenti célok érdekében létrehozásra kerülő szervezet (Makronóm Nkft.) számára, és ezt követően a cég támogatási kérelme is pozitív elbírálásban részesült a vonatkozó jogszabályi és közigazgatási szabályoknak megfelelő eljárás keretében” – válaszolta Kerekes György.
A K-Monitor megkereste az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is. A Makronómmal kötött szerződésből kiderült, Dr. György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár jegyzi a szerződést, ő hozta a támogatási döntést.
A "közszolgátatási szerződés" 2022 végéig kötelezi el a minisztériumot, hogy a Makronóm "közfeladatait", vagyis "az ITM nemzetgazdasági szakpolitikát támogató feladatainak ellátását" finanszírozza. Az átadott feladatok között a kutatás, koncepcióalkotás, kommunikáció, tanulmányírás mellett olyan feladatokat is nevesítettek, mint a "javaslattétel gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok feltételeire, tartalmára".
A felsorolt feladatok is inkább "tervezett megjelenésekről" szólnak, ami arra mutat, hogy a Makronóm munkája inkább a nyilvánosság számára szól majd – jegyzi meg a portál.
|
Frissen alapított cégnek szervez ki közfeladatokat az ITM
|
1 milliárd 80 millió forintos minisztériumi támogatást kapott a Makronóm Nonprofit Kft, amely közszolgáltatási szerződés keretében végez feladatokat az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM).
Közfeladatok ellátására több mint 1 milliárd forintot adtak a nem sokkal azelőtt alapított, ismeretlen Makronóm NKft.-nek. A cég Kerekes György teljes tulajdonában áll. Kerekes György 2012-2013-ban a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője volt, majd 2015-ig a vitatott működésű, később beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan a Quaestor-üggyel egyidőben távozott. A "közszolgátatási szerződés" 2022 végéig kötelezi el a minisztériumot, hogy a Makronóm "közfeladatait", vagyis "az ITM nemzetgazdasági szakpolitikát támogató feladatainak ellátását" finanszírozza
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/frissen-alapitott-cegnek-szervez-ki-kozfeladatokat-az-itm.html
|
2021-08-03 11:57:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) négy és fél év után ismét frissítette „a nem alapfeladatai ellátására fordított”, ötmillió forintnál nagyobb kifizetések listáját a honlapján. Erre azt követően került sor, hogy a K-Monitor korrupcióellenes civil szervezet adatigénylésben felhívta az állami vállalat figyelmét arra, hogy a közérdekű adatokat 2016 vége óta nem tette közzé – derül ki a K-Monitor Facebook-bejegyzéséből.
Az MFB "egyéb kifizetései" - a honlapja szerint - főként egyesületek támogatására, alapítványok feladatellátására, valamint a bank foglalkoztatottjainak oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezetek támogatására fordított összegek lehetnek.
Az MFB ahol tud, segít
Az állami pénzintézet - amelynek alapfeladata, hogy vállalkozásoknak és magánszemélyeknek kedvező (a kereskedelmi bankoknál kedvezőbb) konstrukciójú hiteleket nyújtson, valamint uniós gazdaságfejlesztési forrásokat közvetít - 2016 óta évente 50 és 250 millió forint között teljesített ilyen kifizetéseket. A támogatások címzettjei között van több, fideszes politikusokhoz köthető alapítvány és sportszervezet, amelyeket más állami vállalatok is visszatérően támogatnak. Listára került mások mellett a Bálványosi szabadegyetemet is szervező alapítvány, a békemenetes CÖF, a Nézőpont Intézet, a KESMA-médiabirodalom kiadója, a 683 millió forint költségvetési támogatásból új kulturális-közéleti lapot elindító alapítvány, de Havasi Balázs, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás zenészek cégeinek, Fa Nándor hajóépítő vállalkozásának, balatoni hajóversenynek, a Szépművészeti Múzeum programfinanszírozó cégének, valamint a fiatalok vállalkozóvá válását ösztönző, az állam új trieszti kikötőjének logisztikai megújítására ötletek váró társaságnak is jutott támogatás. A Portfolio.hu-t kiadó cég is komoly összeggel szerepel a kifizetési listákon.
Iskola a határon belül és túl
Öt év alatt 45 millió forint támogatást kapott a „határon túli magyarok segítésére” létrehozott Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány, amely egyik fő szervezője a nyári szabadegyetemeknek Kárpátalján, Erdélyben (Tusványoson) és Felvidéken, társszervezője a Csángó bálnak. Az alapítói között van Kövér László és Németh Zsolt fideszes politikusok. A bírósági nyilvántartás szerint 2000 júliusában vették nyilvántartásba az alapítványt, a kuratóriumának elnöke Tárnok Mária, tagja Ughy Attila volt fideszes országgyűlési képviselő és XVIII. kerületi polgármester, valamint Klein András, a külügyminisztérium munkatársa, aki az Átlátszó korábbi cikke szerint 1998-tól a Fidesz kisebbségi szakértője volt.
A célja szerint a Kárpát-medencei magyar fiatalokat támogató, azoknak programokat szervező – a magyar kormány által az elmúlt években több milliárd forinttal, illetve ingatlanvagyonnal megtámogatott – Rákóczi Szövetség is kapott ötmillió forintot az MFB-től 2016-ban.
A bank kifizetési listáján van a fideszes polgári körös szerveződésből létrejött Szövetség a Nemzetért Alapítvány (SZNA) is, 2019-ben 10 millió forinttal. Az alapítvány főként az állami vállatok (Szerencsejáték Zrt., Hungarocontrol Zrt.) és a központi költségvetés támogatásait élvezi. (Az évi 40-90 milliós bevételű alapítványnak 2017-ben kiugró éve volt: a korrigált beszámolója szerint 424 millió forint folyt be, amiből 92 millió a központi költségvetésből és 7 millió magánszemélyektől érkezett. A bevételt 2017-ben el is költötték, sőt többet: 428 milliós kiadásuk volt, amiből 375 milliót anyagjellegű, 46 milliót személyi jellegű ráfordításként, 6 milliót pedig értékcsökkenési leírásként könyveltek el. Az, hogy az állami légiforgalom-irányító Hungarocontrol volt a bőkezű támogatójuk, nem az SZNA, hanem a légi cég beszámolójából derült ki, amiről elsőként az Index adott hírt.) Az SZNA működteti 2004 óta a józsefvárosi Polgárok házát, és szervezi programjait, a Polgárok Háza NKft. ügyvezetője Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató. Az alapítvány kuratóriumának elnöke a 2018-ig fideszes országgyűlési képviselő László Tamás, a tiszteletbeli elnöke Hende Csaba Fidesz-képviselő.
A Kubatov Gábor elnökölte Ferencvárosi Torna Club (FTC) három sportszervezetének (felnőtt jégkorong és kézilabda, utánpótlás vízilabda) is jutott 49 millió forint az MFB-től 2018-ban.
Célirányos menet
Az Orbán-kormány melletti demonstrációkat, a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványnak (CÖKA) idén 25,4 millió forintot fizetett ki az MFB. A szerveződés 2021. októberben új Békemenetre készül. (A CÖF-nek 2017 vége óta a Szerencsejáték Zrt. és leányvállalata összesen 170 milliós támogatást, illetve szponzorációt nyújtottak, míg az állami energiavállalat, az MVM Zrt. 2016 őszén 508 milliós támogatásról döntött - összesítette a CÖF-ös támogatásokat a K-Monitor.)
A minisztériumoknak és állami szervezeteknek sajtószemlét, valamint kutatásokat, elemzéseket végző Nézőpont Csoport Zrt. alapítványának, a Nézőpont Intézet Alapítványnak 36 millió forintot fizetett ki az MFB 2020-ban. A szervezet közhasznúsági jelentése szerint tavaly összesen 88,5 milliós, belföldi vállalatoktól kapott bevétele volt. A Nézőpont alapítványának célja, hogy „hozzájáruljon a közgondolkodás fejlesztéséhez” és kutatói ösztöndíjakat adjon fiataloknak. (A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, aki a 2000-es években Fidesz-elnöki tanácsadó is volt, 2010 után miniszterelnöki tanácsadó, 2012-2014-ben miniszterelnökségi jogi ügyekért felelős államtitkár volt; 2015-ben Habony Árpáddal alapított közös médiavállalkozást.)
A Magyar Szemle Alapítványnak 2017-ben 6 milliót fizetett az MFB. Az évben a szervezetnek 47 millió, 2018-ban 50 millió, 2019-ben 75 millió, 2020-ban már 335 millió forint bevétele volt, amely néhány milliót leszámítva mind központi költségvetési támogatás. A Magyar Szemle Alapítvány alaptevékenysége - a közhasznúsági jelentése szerint - az „ismeretterjesztés, hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, határon túli magyarok kulturális örökség megóvása”. A szervezet adja ki kéthavonta a Magyar Szemle folyóiratot (amit térítésmentesen biztosít „közéleti szereplőknek, alapítványoknak, határon túli könyvtáraknak”), és a 2019-ben elindított, kétheti megjelenésű Országút kulturális-közéleti lapot.
Munkaügyek
A Schmidt Mária Terror Háza-főigazgató családi cége által tulajdonolt K4A Lapkiadó Kft. is kapott 15-15 millió forintot 2017-ben és 2018-ban az MFB-től. A K4A adta ki a Figyelő című hetilapot 2018 november végéig, amikor is a lap a Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került több száz sajtótermékkel együtt. A K4A 2019-ben beolvadt a KESMA-hoz tartozó Mediaworks Hungary Zrt.-be. Az MFB 2019-ben és 2020-ban már a Mediaworksnek utalt összesen 21 millió forintot.
A ma már nem létező Határok nélkül a magyar nyelvű sajtóért Alapítvány 2016-ban 50 milliós támogatást kapott az MFB-től. Az évben összesen 200 milliós bevételük volt, 150 milliót a Miniszterelnöki Kabinetiroda utalt. A közhasznúsági jelentés szerint a szervezet a határon túli magyar nyelvű sajtótermékeket kívánta támogatni; a pénz nagyobb része romániai szervezetekhez került, kisebb része Szlovákiába. Az alapítvány kuratóriumában helyet kapott mások mellett Gajdics Ottó és Demeter Szilárd. Az alapítványhoz 2015-ben 460 millió forint érkezett, mind állami vállalatoktól (az évben az MFB 150 milliót, az MFB Invest Zrt. 50 milliót biztosított, továbbá 50-50 milliót adott a Paksi Atomerőmű Zrt., a Diákhitel Zrt., a NÚSZ Zrt., az MKK Zrt. és az RFH Zrt.)
És a hajó megy
Az MFB Fa Nándor hajóépítő cégét, a HT Hajó Innovációs Zrt.-t 2016-ban 35,5 millióval támogatta. (Fa a saját építésű hajójával 2016-2017-ben részt vett a Vendée Globe földkerülő vitorlásversenyen, majd utána bejelentette a visszavonulását. A zrt.-nek 2016-ban még 119 milliós árbevétele volt, 2017-2018-ban csak pár milliós, azóta nulla forint.)
Egy balatoni, elektromos hajóknak szervezett verseny, a Zöldszalag regatta megrendezésére is jutott 6,3 millió forint MFB-támogatás 2020-ban. (A kenesei Balatonfői Yacht Club eseményét bőkezűen támogatták idén is állami vállalatok, az MVM Zrt., a Szerencsejáték Zrt. és az Antenna Hungária Zrt.)
A zene az kell
Más művészekhez képest kiemelkedő figyelmet kap az állami vállalatok részéről Havasi Balázs zongoraművész: Symphonic Concert Management Kft. nevű cégét az MFB is támogatja évek óra, 2016-ban 25 millió forinttal, 2013-2015-ben pedig évente több mint 5 millió forinttal (ezekre az évekre nem adott meg pontos összeget az MFB, csak a támogatott cég nevét hozta nyilvánosságra). A Symphonic Concert tavaly decemberben a MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-től is segítséget kapott a járvány átvészeléséhez, 250 milliós tőkebefektetés érkezett, a futamidő 7 év. Havasi cége az elmúlt években összesen több mint 700 milliós támogatást kapott a külügyminisztériumtól, a külügy exportfejlesztési ügynökségétől, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Magyar Turisztikai Ügynökségtől és az MNB Pallas alapítványától.
Az MFB 2016-ban hatmillió forinttal támogatta Kokas Katalin és Kelemen Barnabás komolyzenészek Fesztiválakadémia Nonprofit Kft.-jét. (A művészházaspár cégének 350 milliós támogatásáról döntött 2019-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma, "mesterszalonjuk" kialakítására: egy tetőtéri lakás átalakítására és programjuk kidolgozására, 2020-ban pedig 80 milliót ítélt meg egy Hubay hegedűverseny és mesterkurzus megrendezésére. A kft. beszámolója szerint 2020. december végén 417 millió forintjuk volt készpénzben, illetve bankbetétben. A társaság tevékenység szerinti árbevétele a 2019-es 11 millióról tavaly 3 millióra csökkent. A kft. főtevékenysége 2021-ben megváltozott: "konferencia, kereskedelmi bemutató szervezésről", azaz rendezvényszervezésről áttértek az ingatlan bérbeadásra és -üzemeltetésre - derül ki a Céginfo.hu adataiból.)
Zeusz fejéből
Az MFB évek óta (2016 előtt is) támogatója a Szépművészeti Múzeum és intézményei programjainak finanszírozására létrehozott és a MúzeumCafé magazint is kiadó Kultúra 2008 Nonprofit Kft.-nek (feladata a múzeumi termek bérbe adása, a múzeumi boltok üzemeltetése, szponzorok felkutatása). Ennek - és még két másik, hasonló célú cégnek - a Szépművészeti Múzeum Pártoló Alapítvány a tulajdonosa, az alapítvány öttagú kuratóriumának tagja Baán László, a Szépművészeti és Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti főigazgatói is.
Az MFB támogatója - 2016-ban 23 millió, 2017-ben 69 millió, 2021-ben 46 millió forinttal - az egykor Demján Sándor által életre hívott Prima Primissima díjátadó alapítványának, a fiatal tudósok teljesítményét elismerő junior príma díjnak.
A főként rendezvényeket szervező Enterprise Hungary Nonprofit Kft. 15 milliót kapott 2017-ben az MFB-től. A cég kiemelt célja – a honlapja szerint - a startup utánpótlás katalizálása, a fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése. A kft. tulajdonosa a debreceni székhelyű Startup Campus Inkubator Zrt., amelynek egyik, az MFB-csoporthoz tartozó Hiventures Zrt.-vel közös inkubációs programja a Startup Campus University - ez az egyetemisták „innovatív vállalkozói ötleteinek felszínre kerülését” kívánja elősegíteni, tízhetes online inkubációval és egyéni tanácsadással. A program végén a legjobb csapatok 20 millió forintos kezdőbefektetést kaphatnak. Érdekesség, hogy a „2021-es program kihívása”, amelyre megoldásokat, ötleteket várnak a fiataloktól, az a magyar állam által tavaly megvásárolt trieszti kikötő, az Adria Port. „Olyan ötleteket várunk, amelyek például a big data, a blokklánc, a robotika, a mesterséges intelligencia, a felhő alapú és API megoldások, 5G-vel kapcsolatos újítások, az önvezető járművek és drónok, esetleg IoT vagy más okosmegoldások révén segítik a kikötői logisztika és intermodális szállítási szektor megújulását képzéssel” - áll a program rövid ismertetőjében.
Meseautó
|
A magyar állam bankja közzétette a kifizetési listáit
|
Közel öt év után ismét közzétette az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank, hogy a banki tevékenységéhez nem kapcsolódóan mely alapítványoknak és cégeknek nyújtott támogatást. Az évi 50-250 millió forintos kifizetések kedvezményezettjei között vannak például kormánypárti politikusokhoz köthető alapítványok és sportszervezetek, a békementes CÖF, zenészek cégei, hajós vállalkozás és hajóverseny, a Szépművészeti programjait finanszírozó cég és a Portfolio kiadója.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/allam-mfb-tamogatas-bank-kifizetes-alapitvany-cof-media-hatarontul.734665.html
|
2021-08-16 16:31:15
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.