Split (1)

train · 116k rows

text string	title string	description string	keywords list	label int64	url string	date string	is_hand_annoted bool	score float64	title_score float64	newspaper string
Feljelentést tett a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő, lapunkat kiadó Pécsi Kommunikációs Központ (PKK) több korábbi médiaszerződés miatt. Az ügyben elindította a rendőrség a nyomozást, hűtlen kezelés a gyanú. Rádiós híranyagokra vonatkozó médiaszerződést kötött a PKK a fideszes városvezetés idején a Pécs Aktuál nevű Fidesz-közeli lapot kiadó cég tulajdonosának korábbi érdekeltségével. A pécsi önkormányzati átvilágítást vezető dr. Bodnár Imre kérdésünkre felvázolta az átvilágítás által kidobott ügy hátterét. – Az önkormányzati cég a szerződés megkötésekor szakszerűtlenül járt el, hiszen nem voltak díjak rendelve a szolgáltatásokhoz. Ezért nem volt konkrét elszámolás, dokumentumokkal nem volt alátámasztva a kifizetések megalapozottsága – vázolta az alaphelyzetet a szakember. Ráadásul később, egyik évről a másikra, duplájára emelték a szolgáltatás összegét, úgy, hogy annak tartalma csökkent, ami álláspontunk szerint klasszikus túlszámlázás. A teljesítés igazolásai hiányosak, nem ellenőrizhető, hogy a teljesítés megtörtént-e – tette hozzá dr. Bodnár Imre. Az ügyvéd elmondta azt is, az átvilágítás során kiderült, hogy a számlák és teljesítésigazolások eltérnek egymástól, a havi díjak összege teljesítésigazolással nincs alátámasztva, ennek ellenére kifizették őket. Dr. Bodnár szerint az átvilágítás fényt derített arra is, hogy a rádióban le nem adott hanganyag után is fizetett a PKK, annak ellenére, hogy a szerződés ilyet nem tartalmazott.	Pécsi átvilágítás: hűtlen kezelés gyanújával indult újabb nyomozás	Feljelentést tett a pécsi önkormányzat tulajdonában lévő, lapunkat kiadó Pécsi Kommunikációs Központ (PKK) több korábbi médiaszerződés miatt. Az ügyben elindította a rendőrség a nyomozást, hűtlen kezelés a gyanú.	null	1	https://www.pecsma.hu/top/pecsi-atvilagitas-hutlen-kezeles-gyanujaval-indult-ujabb-nyomozas/	2021-10-05 13:07:46	true	null	null	PécsMa.hu
Már az első tárgyalási napon ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék, ennek értelmében nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számításokat végeztek, mielőtt a hazai gyorsforgalmi utak 35 éves fejlesztésére és üzemeltetésére kiírták a koncessziós eljárást. Lényegében arról van szó, hogy milyen számításokkal támasztották alá, hogy 35 évre koncesszióba kell adni a gyorsforgalmi úthálózatot, hogy az megérje a nyertesnek. A Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítélete szerint tizenöt napon belül ki kell adni a kért adatokat, mert kiemelt közérdek fűződik azok megismeréséhez. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a Transparency International Magyarország (TI), de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék „átérezte az ügy fontosságát”, emiatt igyekezett gyors döntést hozni. A TI kérelmére írásban ellenkérelmet adott be a tárgyalást megelőzően az NKI jogi képviselője, majd erre szintén reagált a TI és az NKI is. Az október 5-i tárgyalási napra így nem igazán maradt olyan kérdés, amely további tisztázást igényelt volna, illetve ami felmerült, azt a tárgyalás során a felek előadták. A Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani az állam ezzel kapcsolatos számításait. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát; csak alapos indokkal lehet eltekinteni ettől. A tárgyaláson az NKI azt képviselte, hogy hiába jelentkezett három cég is a közbeszerzési eljárásra, nem zárult le, még csak most kezdődnek a tárgyalások, a vállalatok most fognak ajánlatot tenni, emiatt az állami szervezet által készített számítások fontos szerepet fognak játszani a tárgyalások során. Ezért döntést előkészítő dokumentumnak minősül, amely a törvény szerint nem nyilvános adat. Az NKI szerint nem tenne jót a versenynek, ha a cégek megtudnák, az állam hogyan kalkulál a megtérülést illetően, mert az befolyásolhatja a vállalkozások ajánlatát. A kiírás szerint a nyertes cégnek a koncesszió első tíz évében több száz kilométernyi utat kell építenie és bővítenie, vagyis be kell fektetnie, amiért az állam fizet. A TI jogi érvelése szerint az állami szervezet által készített kalkuláció csak annak a döntésnek a meghozatalához volt szükséges, hogy 35 évre írják ki a koncessziót. Ez a döntés már megszületett, így a kalkuláció nem lehet döntés-előkészítő anyag. Ettől független, hogy maga a koncessziós eljárás még folyamatban van. A tárgyalás szünetében elhangzottak alapján biztosra vehető, hogy az NKI fellebbez, így idén már nem várható jogerős bírósági ítélet az ügyben. A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig meg akarja kötni a nyertes céggel. Ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. lett a három befutó a közbeszerzési eljáráson. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére. A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott. A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna. A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért. Azért az óvatos fogalmazás, mert bár a nevek egyértelműen Mészáros részvételét jelzik, nem tudni, mekkora részesedéssel van jelen a Themis Magántőkealapban, mert a magyar jogszabályok szerint a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak. A 35 éves koncesszió sajátossága, hogy a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére. Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben „ellenséges környezetben” kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező. A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak. A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.	Az államnak ki kell adnia az autópálya-koncesszióval kapcsolatos számításait	Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.	null	1	https://www.szabadeuropa.hu/a/az-allamnak-ki-kell-adnia-az-autopalya-koncesszioval-kapcsolatos-szamitasait/31493875.html	2021-10-05 18:41:14	true	null	null	Szabad Európa
A hotel és az épülő társasház közé ékelődik be a viharjelző úgy, hogy a Balaton vizének megközelítését lehetővé tevő keskeny parti sáv (strand) az új tulajdonoshoz került szállodáé. A hirbalaton.hu tudósítása szerint Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere hívta fel rá polgármester-társai figyelmét a szervezet legutóbbi ülésén: a siófoki obszervatórium körül magánkézbe kerültek, bezárultak a területek, megszűnt a meteorológusok vízhez való lejutási lehetősége állami területen. „Jártam nemrég a siófoki obszervatóriumban, és amit ott láttam, abból azt gondolom, megalapozott volt a félelem” –mondta Lombár. Aki ha már ott járt, fotókat is készített a jelenlegi állapotokról. A Balatoni Szövetség elnöke szerint „mivel a Bahart Zrt. a parttal együtt adta el a szállodát, a másik oldalon pedig minden szakmai tiltakozás ellenére épül az apartman ház, innentől kezdve, ha a meteorológusok ki akarnak menni a vízhez vízhőfok-, vagy jégvastagság-méréshez, azt csak akkor tehetik meg, ha esetleg erre a magántulajdonosok engedélyt adnak nekik.” A szövetség ülésén az is elhangzott: az ügyben a balatoni polgármesterek közösen fogalmaznak meg felhívást. Két ingatlan, egy cég Az csak nemrég derült ki, hogy az önkormányzatiból állami többségi tulajdonba került Bahart Zrt. ingatlanárverésén a siófoki székhelyű Azúr Szórakoztatóközpont Szabadidő Szolgáltató Kft. szerezte meg a kiváló fekvésű vízparti Móló Hotel tulajdonjogát 1,5 milliárd forintos áron. A múlt év végén ugyanez a kft. kezdte meg az ötszintes társasház felépítését a viharjelző állomás másik oldalán. Az mfor.hu cikke szerint a kft. tulajdonosa Kolarics Gergely, tavaly 1,3 milliárd forintos forgalom mellett 164 millió forintos nyereséggel zártak. Kolarics Gergely több másik cégben is tulajdonos, például a MoMDeluxe Kft.-ben, amelynek Molnár György a társtulajdonosa. Molnár az építőiparban is érdekelt, hiszen a Molnárbeton Betongyártó Kft. tulajdonosa. A cég évek óta szárnyal: a 2019-es 9,6 milliárd forintos forgalmat 2020-ban sikerült 11 milliárd forintra hizlalni, míg a profit mindkét évben 1,3 milliárd forint volt. A Molnárbeton pedig 2016-ban közös céget alapított MCM Beton néven a Garancsi István milliárdos nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Market-csoport egyik tagjával, a Moratus Szerkezetépítő Kft.-vel. A viharjelző melletti telekre – miként azt tavaly a Narancs.hu megírta – a földhivatal elutasította a Molnárbeton Kft. tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét, ám később bejegyezte tulajdonosként Molnár Györgyöt és Kolarics Gergelyt. Épül az ötszintes apartmanház a viharjelző melletti telken Kiegyeztek a háttérben A meteorológus szakemberek már évekkel ezelőtt „megnyomták a vészcsengőt”. Akkor, amikor először felmerült: építkezés kezdődne az obszervatórium tőszomszédságában (érdekesség: közel húsz éve az állomás melletti üres telek is a balatoni hajózási társaságtól került magánkézbe). Horváth Ákos állomásvezető szerint „„a viharjelzést, ekképpen pedig az életvédelmet veszélyeztetheti, ha egy hatalmas, többlakásos ingatlan épül a balatoni viharjelző állomás szomszédságában. Ez esetben ötven éves adatsort dobhatunk a kukába”. Négy éve, 2017-ben még Lovász László MTA-elnök is levelet írt a balatoni viharjelzés védelmében, de akkortájt még az Országos Meteorológiai Szolgálat is a balatoni szakemberek mellé állt, mondván, „a balatoniak meghatározó adatok a paksi atomerőmű számára készített előrejelzések, terjedési modellek és riasztások készítésekor. Így az ügy már nem környezetvédelmi, hanem jelentős nemzetvédelmi probléma.” Akkor azonban már, amikor 2020 tavaszán az Azúr Kft. megkapta a végleges építési engedélyt a kormányhivataltól, hallgatott a meteorológiai szolgálat és az azt felügyelő agrártárca is. Beszédes, hogy a kiadott építési engedélyt sem fellebbezték meg. Az apartmanház építésének megkezdése előtt már jobbára „csak” balatoni civil szervezetek tiltakoztak a balatoni meteorológusokon kívül. Potocskáné Kőrösi Anita helyi jobbikos országgyűlési képviselő tavaly nyáron kétnapos helyszíni éhségsztrájkkal hívta fel a figyelmet a történtekre. Egyebek között arra: a kormányzat még közbeléphetne, nemzetgazdasági érdekre történő hivatkozással kisajátíthatná a viharjelző melletti ingatlant. Ez azonban nem történt meg, a jelek szerint a magánbefektetői érdekek ezt felülírták, sőt, az állami hivatalok mondhatni „kiegyeztek” a befektetőkkel, a balatoni meteorológus szakemberek feje fölött. A Narancs.hu már tavaly megírta, hogy az Azúr Kft. területrészt ajánlott fel a telkéből ingyenesen az Országos Meteorológiai Szolgálatnak, továbbá egyéb, többek között anyagi jellegű felajánlásokat is tett. A hirbalaton.hu most azt írta: az apartmanházra csak úgy kaphattak építési engedélyt, hogy a tulajdonosok az államnak ajándékozták a zsebkendőnyi terület hatodát. A helyi védettséget élvező obszervatóriumnak ugyanis része egy úgynevezett vitorlafal; karbantartását, illetve jogi helyzetét úgy lehetett a leggyorsabban rendezni, hogy 77 négyzetméternyit ajándékba adtak az államnak, amelynek képviselői elfogadták azt. Kellett tehát az építkezés megkezdéséhez az agrártárca által felügyelt Országos Meteorológiai Szolgálat vezetésének és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a közreműködése is. Kilátás helyett ezt a házfalat nézhetik az obszervatórium munkatársai. A kép jobb oldalán lévő zöld kapu a viharjelző bejárata Exkluzív kikötősarok A siófoki Balaton-part talán legexkluzívabb pontját, a kikötősarkot a napokban mi is megnéztük. A Móló Hotel keleti szomszédja a vitorláskikötő – vitorlástulajdonosok mutatták meg a már emlegetett molnárbetonos Molnár György jachtját, mely a legnagyobbak közé tartozik a siófoki kikötőben –, arrébb a hajókikötő és a hajózási sziget, ami szintén páratlan adottságú ingatlan, ha tulajdonosa, az immár állami Bahart Zrt. valóban elköltözteti onnan a műszaki telepét. Nyugat felől meg az épülő apartmanház. A viharjelző obszervatórium a maga jellegzetes, védett épülettornyával valóban csak „belezavar” az idilli képbe. Lapunk megkérdezte: az állomást két oldalról körülölelő ingatlanokat tulajdonló társaságnak vannak-e olyan tervei, hogy a kettőt a későbbiekben valamilyen módon összekötnék, egységesítenék. Kolarics Gergely az Azúr Kft. részéről ezt válaszolta: „A két ingatlant nem kívánjuk összekapcsolni semmilyen formában, sem most, sem később.” Nem vette át a díjat az obszervatórium vezetője A Narancs.hu-nak nyilatkozva Potocskáné Kőrösi Anita országgyűlési képviselő ellenben azt mondta: „Minden fejlemény arra utal, hogy a balatoni szervezetek és polgármesterek félelmei nem voltak alaptalanok, ahogy arra a Balatonnál számos példát látunk, a magánbefektetői érdekek itt is a köz érdeke fölé kerekedtek, ez esetben még az emberélet veszélyeztetése sem számít. Ha pedig a magánérdekek diktálnak, akkor ettől kezdve már bármi elképzelhető a siófoki viharjelző obszervatórium jövőjét, sorsát illetően is.” A tóparti önkormányzatokat tömörítő, több mint százéves múltra visszatekintő Balatoni Szövetség a minap Balaton-díjat kívánt adni a siófoki viharjelző állomást vezető Horváth Ákos meteorológusnak. A szakember azonban ezt köszönettel visszautasította, arra hivatkozva, hogy nem tudta megmenteni az obszervatóriumot az építkezéstől.	Körbezárják a balatoni viharjelzőt Siófokon - vízhőfokmérés: csak ha a szomszédok engedik	Ötszintes apartmanház épül a siófoki viharjelző obszervatórium nyugati oldalán, míg a másik oldalán elkelt a Balatoni Hajózási Zrt. által dobra vert Móló Hotel. Mindkét ingatlan tulajdonosa ugyanaz a társaság.	null	1	https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korbezarjak-a-balatoni-viharjelzot-siofokon-vizhofokmeres-csak-ha-a-szomszedok-engedik-242263	2021-10-05 19:56:34	true	null	null	Magyar Narancs
Négy évig egyetlen cég, a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó ingatlanokban – tehát az állami szektorban – a takarítási, fertőtlenítési és kártevőirtási, kertészeti és parkfenntartási munkákat. A megbízás értéke 54 milliárd forint plusz áfa, azaz 68 milliárd 580 millió forint. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint bár a megbízás 48 hónapra, illetve az összeg kimerüléséig szól, ha négy év alatt nem hívnák le a teljes összeget, a megbízás egy évvel meghosszabbítható. Az eljárásban „a szolgáltatási egységárak minél alacsonyabb mértéke érdekében” nem volt lehetőség részajánlattételre – például arra, hogy egy-egy cég vagy társulás egy megyében vagy helyszínen végezze el az adott munkákat –, így egy kis- vagy középvállalkozás labdába sem tudott rúgni. De még a nagyobbak sem igazán. Az eljárásban ugyanis kikötötték, hogy csak olyan ajánlattevőket várnak, akiknek a közbeszerzés tárgya szerinti (takarítási és/vagy kártevőirtási és/vagy kertészeti szolgáltatások), az előző három lezárt üzleti évből származó, áfa nélkül számított árbevétele eléri a nettó 10 milliárd forintot. Ez a feltétel jelentősen leszűkítette a lehetséges indulók körét, a hatalmas megbízásra ennek megfelelően mindössze két ajánlat érkezett: a B+N Referencia mellett a Jánosik és Társai Kft. szállt versenybe. Végül olyan szoros lett a befutó, hogy a nyertes ajánlatára ezer pontot kapott az értékelés során, a második helyezett pedig 998,6-ot. A KEF üzemeltetési, illetve ellátási körébe országosan 1501 létesítmény tartozik, nettó alapterületük 2 284 551 négyzetméter. Ebből a napi takarítással érintett nettó alapterület 1 622 922, a kártevőirtással érintett nettó alapterület 785 438, a kertészeti és parkfenntartási szolgáltatással érintett nettó alapterület pedig 247 702 négyzetméter. A feladat sokrétű a napi, illetve nagytakarítástól a fertőtlenítésen és kártevőirtáson, állati tetemek elszállításán át egészen a Solymász Szolgálat alkalmazásáig (biológiai védekezés: a sólyom elriasztja a célterület környékén megtelepedő seregély-, varjú- és galambcsapatokat). Biztos nem akartak kockáztatni A B+N Referencia Zrt. az állami megrendelések egyik nagy nyertese, az utóbbi években a legnagyobb építőipari cégekhez mérhető megrendeléseket kap, talán ezért is emlegetik a sajtóban „a takarítás Mészárosaként”. Márciusban például egyetlen érvényes ajánlattevőként vitte el az ugyancsak a KEF által kiírt, az ország kórházainak (kivéve a honvédséget és az egyetemi klinikákat) takarítására kiírt négy évre szóló, 300 milliárd forintos keretmegbízást. Kis-Szölgyémi Ferenc, a B+N Referencia Zrt. tulajdonosa a Telex a megbízás ésszerűségét firtató kérdésére úgy reagált: a kormányzat valószínűsíthetően azért bízza egy tapasztalatokkal, kellő szakértelemmel és méretnagysággal rendelkező cégre ezt a szolgáltatást, mert szűk egy évvel a választás előtt nem akar kockázatot vállalni, és nem várt eseményekkel szembenézni az egészségügyben. Most a járvány miatt, később várhatóan a hatalmas tömegek miatt. Így a kórházi higiénia elsőrendű fontosságú.	Dübörög a központosítás: 68,5 milliárdért egyetlen cégre bízták az állami szektor takarítási munkáit	Négy évig egyetlen cég, a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság ellátási körébe tartozó ingatlanokban – tehát az állami szektorban – a takarítási, fertőtlenítési és kártevőirtási, kertészeti és parkfenntartási munkákat. A megbízás értéke 54 milliárd forint plusz áfa, azaz 68 milliárd 580 millió forint.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/06/bn-kerteszet-takaritas-kef/	2021-10-06 00:00:00	true	null	null	24.hu
A törvényi határidő után, de közzétették Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília közös cégének mérlegét: a Nakama & Partners Kft. tavaly 375,2 millió forintos nettó értékesítés mellett a korábbiakhoz képest szerény, 9,1 millió forintos adózott eredményt ért el. A 2015 decemberében alapított, az Opten szerint kilenc főt foglalkoztató reklámügynökség fennállása óta összesen 2634 millió forintos bevételt hozott és 700,5 millió forint nyereséget termelt, a jövedelmezőségre összességében tehát nem lehet panasz. A tavalyi év után az üzletasszonyok nem szavaztak meg maguknak osztalékot, nem úgy, mint a 2019-es év után, amikor is a cég mindössze 24,3 forint nyereséget mutatott ki, mégis 160 millió forintot vettek ki a cégből. A Nakama & Partners története nem csak Rogán Antal korábbi feleségének jelenléte miatt izgalmas. A vállalkozást Sarka Kata még Hajdú Péter feleségeként alapította a jelenlegi férjével, az ekkor már a NER legfelsőbb köreiben emlegetett Bessenyei Istvánnal. 2016-ban Bessenyei Rogán-Gaál Cecíliának adta el üzletrészét, a tulajdonosi felállás azóta mindössze annyiban változott, hogy Rogán-Gaál Cecília többségi tulajdonos lett az egykori szépségkirálynő mellett. A Nakama volt a főszereplője az úgynevezett helikopteres botránynak: Rogán Antal és családja luxuskörülmények között, helikopterrel utazott egy lakodalomba a Nyírségbe, és a miniszter azt állította, hogy nem ő, hanem felesége cége, a Nakama & Partners barterezte le az utat. Később az is kiderült, hogy a helikopterezést Bessenyei István intézhette el a párnak. Bonyolítja a kapcsolatokat, hogy Bessenyei és Rogán-Gaál Cecília üzleti kapcsolata nem ért véget a Nakamával, együtt vágtak bele a városmajori teniszbizniszbe: az üzletember üzemeltetőként, Rogán-Gaál Cecília pedig felügyelőbizottsági tagként. A Nakama & Partners mellett az üzletasszonyoknak van egy jobban jövedelmező vállalkozásuk: a twn.hu nevű online bulvároldalt kiadó, 2018-ban alapított Top News Hungary Kft. Ez a cég tavaly 679,8 millió forintos forgalom mellett 571,4 millió forint nyereséget termelt, azaz a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált. A tavalyi évre vonatkozó mérlegük szerint a tulajdonosok 560,1 millió forint osztalékot szavaztak meg maguknak. Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata külön-külön is üzletelnek, igaz, előbbi érdekeltségei mára az említett két cégre korlátozódtak. Rogán Antal korábbi felesége ugyan idén januárban alapított egy logisztikai céget, amelyben előbb kisebbségi tulajdonos lett, majd teljesen ki is szállt a DCL Logisztika Kft.-ből. Tulajdonrészét júliusban dr. Boross Ildikó vásárolta meg. Sarka Kata ennél jóval aktívabbnak tűnik az üzleti életben. Ügyvezetőként van jelent a luxemburgi hátterű Smart Development Kft.-ben, amelynek valódi tulajdonosáról semmit sem tudunk. A cég neve felbukkant egy offshore hátterű cégekben érintett ügyvéd környékén. Hozzá, dr. Kiss Viktorhoz futottak a szálak, amikor azt mutattuk be, hogy a NER egyik legtitokzatosabb milliárdosa hogyan kapott állami támogatást és nyomott áron telket egészségipari beruházásához. A titokzatos milliárdos, Horváth László cége szervezte a védjegyjogokon keresztül Rogán-Gaál Cecíliához köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevű sporteseményeket, amelyekre százmilliókat dobtak össze állami cégek. Rogán-Gaál Cecília férje akkoriban még Rogán Antal volt. A szövevényes kapcsolatokról bővebben korábbi cikkünkben olvashat. A legújabb meghódítandó terület pedig az ingatlanpiac, ehhez nem is akárhonnan szerzett szövetségeseket Sarka Kata:	Jól megy Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília közös cége	A Nakama már több mint 2600 milliós forgalmat hozott össze, és ez még csak nem is az üzletasszonyok legjövedelmezőbb közös vállalkozása.	null	1	https://24.hu/fn/gazdasag/2021/10/05/nakama-and-partners-sarka-kata-rogan-gaal-cecilia/	2021-10-05 00:00:00	true	null	null	24.hu
A Déli Körvasút a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) együttműködésében megvalósuló gigaberuházás. A projekt során felújítják és bővítik a kelenföldi és a ferencvárosi pályaudvar közötti vágányokat. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, aminek köszönhetően jelentős közúti forgalomtól és légszennyezéstől mentesülhet Budapest. A fejlesztés célja, hogy az elővárosi vonatok kedvezőbb alternatívát jelentsenek, mint az autóval való közlekedés. Ehhez pedig nem csak az új járatok és új megállók, hanem az is szükséges, hogy megfelelő, 10-15 perces gyakorisággal közlekedjenek a személyvonatok. A tiltakozó lakosok érdekeit védő POPÉK (Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület) szerint valójában nem az elővárosi személyforgalom fejlesztése miatt épül a 3. és 4. vágány, hanem a növekvő teherforgalom miatt, aminek a 21. században semmi keresnivalója egy sűrűn lakott fővárosi lakóövezetben. Bár a beruházók és a lakosok többször találkoztak, nem sikerült közös nevezőre jutniuk. A vasútfejlesztés időközben kiemelten közérdekű beruházássá vált, és az is hamar kiderült, hogy a lakosoknak semelyik szakaszon nincs érdemi beleszólásuk a vasútfejlesztésbe. A lakók két éve vették észre a bepöttyözött fákat A Hamzsabégi út egy csendes sétány Újbudán. A 30 méter széles, fás park igen értékes zöldterület, és körülbelül 1,5 kilométer hosszan húzódik a vasúti vágányokkal párhuzamosan. 2019 nyarán lettek figyelmesek a környéken lakók a bepöttyözött fákra a területen. Az egyesület arról tájékoztatott minket, hogy az elején nem kaptak tájékoztatást arról, mi fog épülni az ablakuk alatt, ezért 2019-ben saját maguk kezdtek utánajárni annak, hogy miért vannak megjelölve a fák. 2020 októberében elindították a petíciójukat Ne vágják ki a fákat a Hamzsabégi sétányon! Ne növeljék a teherforgalmat a XI.ker. lakóövezetében! címen, amit ezidáig 6 ezer ember írt alá. A teljes nyugat-kelet irányú teherforgalomnak nem Újbuda közepén kellene átmennie Az egyesület tagjai azt állítják, hogy nem az elővárosi vasúthálózat fejlesztését szeretnék megakadályozni, hanem azt ellenzik, hogy ezzel párhuzamosan Újbuda közepén transzeurópai teherfolyosó létesüljön. A vágánybővítés Hamzsabégi sétány menti szakaszába szeretnének „beleszólni”. „Egyesületünk nem az elővárosi személyvonatok tervezett nyomvonalán szeretne módosítani. Nem ellenezzük a BFK Déli Körvasút nevű beruházását, amennyiben az valóban az elővárosi vasúthálózat fejlesztéséről szól.” Az egyesület szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, miközben lenne más alternatíva. A 2011 óta tervezett, V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezethetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból. A lakók attól tartanak, hogy a mostani gigafejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára, és így továbbra is Újbuda szívében marad bebetonozva a teherkorridor. Úgy gondolják, hogy hamarosan növekedni fog a teherforgalom is, ugyanis a Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó a készülő Budapest—Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. Szintén a tehervonatok zaja indokolja a gigantikus méretű zajvédő falat, illetve a tengelyterhelés 210 kN-ról 225 kN-ra bővítését, amely nem személy-, hanem teherforgalom esetére előírt EU-s elvárás. A zajárnyékoló fal magassága a síntől mérve hozzávetőlegesen 9 méter lesz, így az alatta elhelyezett betontámfallal együtt néhol 16 méter magas lesz az építmény. Az egyesület álláspontja szerint a közel 1 milliárd eurós árat ez a több emelet magas „csőkígyó” indokolja. A környezeti hatástanulmányban szerepel, hogy többféle zajvédőt is megvizsgáltak, és például egy 2 méteres kisfal a teherforgalomból eredő zaj csökkentésére hatástalan. A lakók a személyvonatok zaja miatt egy korszerű, a tervezettnél kisebb zajvédőfalat szeretnének. Szerintük egyébként egyes lakott szakaszokon jelenleg egyáltalán nincs zajvédő fal, és ezt a beruházók is megerősítették. Miközben a 2019-es környezeti hatástanulmány szerint vannak olyan lakóépületek, ahol jelenleg a zaj túllépi a határértéket, ami azonnali intézkedést igényelt volna. A tervek felülvizsgálatát kérik a lakosok Nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva a civilek azt állítják, hogy a BFK és a NIF által előirányzott vonatmennyiség akkor is leközlekedtethető két vágányon központi forgalomirányítás esetén, ha eltérő megállásrendű vonatnemek használnak közös pályát. Ennek akadálya a teherforgalom, amit el kell terelni Budapest belvárosias területeiről. A lakók azt kérik, hogy a beruházó mutassa fel az általuk szorgalmazott alternatív megoldás vizsgálatát: a Budafoki és Bartók Béla utak közötti rövid, 1,5 km-es sűrűn lakott szakaszon, ahol a házak helyenként 20-30 méterre helyezkednek el a sínektől, maradjon a két vágány, és oldják meg az előztetést az új megállók többvágányúsításával, illetve korszerű, digitális forgalomirányítás kiépítésével. Az egyesület további kérése, hogy független szakértők vizsgálják meg a terveket. 2020-ban egy helyi lakó és a Védegylet Egyesület közigazgatási perben megtámadta a környezetvédelmi engedélyt, az ügyben azóta sem hirdettek ítéletet. 980 kivágásra ítélt fát számolt össze az egyesület A Hamzsabégi parkban jelenleg 922 darab fa található, amiből a vágánybővítés miatt 198 darabot kivágnak. A parkot 6,5 méter széles sávban veszik igénybe az építkezés során, és a parkban lévő fák 21 százaléka esik a fejlesztés áldozatául: a lakóházakhoz közeli fák maradnak, a sétány és a töltés közöttiek nem. A POPÉK felmérte a töltésen lévő fákat a Szerémi sor és a Bartók Béla út között (ebben a Karolina út utáni szakasz és az egész déli oldal még nincs benne), hiszen azok is útban lesznek az építkezésnek. A leltár szerint a töltés ezen szakaszán összesen 782 db 10 évnél idősebb fa található. A parkban kivágásra ítélt 198 darabbal együtt tehát összesen legalább 980 fát kell kivágni. Az egyesület azonban nem mérte fel az összes fát a MÁV területén, ezért lehet, hogy ennél is többről van szó. Lobbizni kellett, hogy a MÁV területén lévő fákat is pótolják Sokáig úgy volt, hogy a MÁV területén kivágandó fákat nem kell majd pótolniuk a beruházóknak. Azonban Kreitler-Sas Máté, az LMP XI. kerületi önkormányzati képviselője elmondta az Átlátszónak, hogy végül „sikerült elérni a NIF-nél, hogy pótolják a töltésen kivágandó fákat is. Ígéretük szerint 2.000 db előnevelt, nagyobb törzsátmérőjű fát fognak ültetni.” Szintén változás, hogy időközben sikerült töröltetni az országos területrendezési törvényből a sétány nyomvonalára még évtizedekkel ezelőtt kijelölt 2×2 sávos főútvonal tervét. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a települési területrendezési eszközökben zöldövezetté minősítsék a Hamzsabégi sétányt. „Sajnos ez nem fogja megakadályozni a fakivágásokat, de mindenképp szigorúbb szabályok vonatkoznak egy zöldterületre, mint egy közlekedési területre” – mondta lapunknak Kreitler-Sas. VEKE: ez a létező legdrágább módja a vasút vezetésének Megkerestük Dorner Lajost, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökét, hogy megkérdezzük a véleményét a projektről. Dorner elmondta, hogy a teherforgalom közel 100 százalékban itt megy át, mivel a Dunán nincs más átjutási lehetőség. „A kínai konténerek, a Mercedes és a BMW gyárak szállítmányai is, valamint a teljes román, bolgár, szerb irányú tranzit. Meg a NATO-vonatok, meg az atomvonat, minden. Budapest kellős közepén, egy sűrűn lakott területen, gyakorlatilag végig hidakon, töltésen át. Ez a létező legdrágább módja a vasút vezetésének. A Déli körvasút nevű projekt így valójában nem csinál mást, mint konzerválja ezeket a beteg állapotokat, és olyan infrastruktúrát épít eszméletlen mennyiségű pénzért, amelyre nem lenne szükség, ha lenne másik híd a Dunán” – nyilatkozta Dorner Lajos az Átlátszónak. Véleménye megegyezik a lakókéval: szerinte is valójában a teherforgalom miatt kellenek a többletvágányok és a zajvédelem, tehát nagyjából a beruházás kétharmada a tranzit teherforgalom miatt szükséges. (Ha utánaszámolunk, ez több mint 200 milliárd forint.) Logisztikai szövetség: növekedni fog a forgalom A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) tavaly decemberben kiadott egy sajtóközleményt, amiben ők is a V0 megépítését szorgalmazzák. „A vasúti áruszállítás legnagyobb problémája, hogy Budapestet nem tudják elkerülni tehervonatok, ezt pedig a Déli Körvasút-projekt sem oldja meg. A Szövetség főtitkára hangsúlyozza, hogy szükség van a Déli Körvasút-projektre és a Déli Összekötő Vasúti Híd harmadik vágányának megépítésére is, de nem a teher-, hanem a személyszállítás 30 évig elmaradt fejlesztése érdekében. Míg a korábbi forgalmi prognózisok napi 70-80 darab tehervonattal számoltak irányonként, ez már rövidtávon is legalább 30 százalékkal növekedni fog a kecskeméti Mercedes-gyár II. ütemének, a debreceni BMW-gyárnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének vagy a most épülő fényeslitkei EWG Kombiterminál forgalomvonzó hatásának köszönhetően” – írták. A vasúti stratégiában 90–120 milliárd forinttal számoltak Idén szeptember elején derült ki, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. nyerte el a gigaberuházás kivitelezését nettó 337 milliárd 904 millió forintos ajánlattal. Ez annak fényében rengeteg pénz, hogy a Portfolio.hu számításai szerint 2019-ben a teljes vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam. A vasútvonal keresztezi a Dunát, ám az összekötő híd építése nem ennek a projektnek a része. Azt a Duna Aszfalt Zrt. végzi 35,9 milliárd forintért. A G7 számításai szerint a hídfelújítással együtt a Kelenföld és Ferencváros közti 6 kilométer vasútvonal bővítése közel 374 milliárd forintba, kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül. A lapnak névtelenül nyilatkozó szakértők is úgy gondolják, hogy egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke: kb. hatszoros túlárazást sejtenek. A Duna Aszfalt 1,5 milliárddal drágábban korszerűsíti a déli összekötő vasúti Duna-hidat A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36… A 2020-as Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiában (BAVS) a Ferencváros-Kelenföld kapacitásbővítésre 90–120 milliárd forintot szántak. Mi más indokolja ezt a magas árat? A lakott területen nem egyszerű vasutat építeni, a projekt során 6 új – közút feletti – vasúti hidat, két új megállót, és egy monumentális zajvédő falat is létesítenek. A sínek alá modern rezgéscsillapítást is beépítenek. A síneket sem vezethetik túl közel a házakhoz, betontámfalat is kell építeniük. A hidak és a megállók látványterveinél is az „amennyi a csövön kifér”-elv érvényesült. Kíváncsiak lettünk volna, hogy a nettó 337 milliárd 904 millió forintos kivitelezési költségnek körülbelül hány százalékát teszi ki a professzionális zajvédő fal. De pont az érdekes Hamzsabégi sétányra vonatkozó adatokat nem tudtuk meg a beruházó BFK és NIF párosától. „A zajvédő falak költsége (gyártással, szállítással, beépítéssel együtt) nettó 8,3 Mrd Ft, amely tartalmazza az átlátszó és nem átlátszó zajvédő falak árát. Ahol a zajvédő fal a felsővezetéket tartó íves tartószerkezettel egybeépülve, annak részeként valósul meg, a Duna és a Bartók Béla út között, ott ezek a tartószerkezetek egyszerre alkotják a felsővezetéki rendszer és a zajvédő falak, továbbá Nádorkert megállóhelyen a perontetők szerkezetét is. Ezen tartószerkezeti költségek zajvédő falra eső költségrésze nem bontható szét” – válaszolták érdeklődésünkre. A Déli Körvasút harmadik új megállója Népliget lesz, de az nincs benne ebben a projektben: a BAVS-ban külön 20-30 milliárd forintos költséggel számoltak rá. Beruházók: a fejlesztésre egyáltalán nem a teherszállítás miatt van szükség Lapunk megkereste a BFK-t, ami a NIF-fel egyeztetve küldte meg a válaszokat. A beruházás kivitelezése várhatóan 2023 elején kezdődik el, a befejezés várható ideje 2027 utolsó negyedéve. Az építkezés tehát ezek szerint négy évig tartana. „Nem tudjuk, hogy alakul majd a teherforgalom, az uniós klímacélok és az országosan érvényes kormányzati ösztönző intézkedések alapján egyértelmű növekedése várható, de mennyiségi változása gyakorlatilag egyáltalán nem függ a Déli Körvasút fejlesztésétől, a vasúti teherszállítás teljesen szabadpiaci” – írta a BFK. A teherforgalom volumene tehát lényegében a Déli Körvasút fejlesztésétől függetlenül alakul a válasz szerint. A Déli Körvasúton áthaladó tehervonatok jelentős része, körülbelül 40 százaléka akkor sem menne a V0 felé, ha az már létezne. Sok tehervonat célja ugyanis Budapesten vagy éppen a V0-lal majd lefedendő irányokon kívül helyezkedik el. A beruházók szerint nyílt hozzáférésű pályáról van szó, se magyar, se külföldi szerelvényeket nem lehet kitiltani innen. Ha a jelenlegi napközbeni tehervonati mennyiségnél 4 vonat/óra/2 irány helyett csak 2 lenne, az a beruházó közlése szerint édeskevés lenne az elővárosi és a távolsági vonatok forgalmának szükséges bővítésére. Továbbá az eltérő menetdinamikájú vonatok nem tudnak olyan sűrűn közlekedni, mint mondjuk a metrónál látjuk a teljesen egyforma szerelvények esetén, így a vasúti irányítás további digitalizációja (mely már ma is a legkorszerűbb ETCS L2, és ez így is marad) sem helyettesítené a kapacitásbővítő fejlesztést. A VO-ról az a BFK és a NIF véleménye, hogy egy hosszú, nagyon drága elkerülő szakasz, aminek a megépülése évtizedes távlatban van. Jelenleg a tehervonatok sokszor több órát várakoznak, és csak éjjel, a lakosság zavarásával tudnak átkelni. A Déli Körvasút fejlesztése annyiban érinti a teherszállítást, hogy kevesebbszer kell majd megvárniuk a személyszállító vonatokkal nem lefoglalt késő estét. A beruházó válaszait teljes terjedelmében ide töltöttük fel. A V0-ra 2013-ban 360 milliárd forint kínai hitelt szántak. Szijjártó Péter már 2013-ban belengette, hogy kínai hitelből megépülhet az elkerülő. Ha a kínai keretet használták volna fel, akkor 360 milliárdért valósult volna meg a fejlesztés, és 2017-re lett volna kész. A VO-ra már kiírták az előkészítő tendert, de azt 2021 májusában visszavonták, várhatóan újra kiírják. Uniós pénzt akar rá a kormány A projekt miatt a POPÉK beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, amelynek részletes tájékoztatást adnak a beruházás ellentmondásosságáról. Közben a napi.hu megírta a Magyar Közlönyre hivatkozva szeptember végén, hogy a kormány egy határozattal jóváhagyta a Budapest-Kelenföld és Ferencváros vasútvonalszakasz kapacitásbővítése építési munkáinak Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) történő finanszírozását többletkötelezettség vállalásával, ami 364,3 milliárd forintot tesz ki. A pénz előteremtésében ügyeskednie kellett a kormánynak, ugyanis az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2021 májusi anyaga szerint ezt a projektet a CEF2-be (The Connecting Europe Facility) szánják, de annak a pályázati lehetősége csak most nyílt meg, a beadási határidő jövő év elején van, ezért még nem lehet hivatkozási alap egy mostani kötelezettségvállaláshoz. Ezért – írja a POPÉK – azt találták ki, hogy az előző, 2014-20-as Operatív Program, az IKOP terhére tesznek kötelezettségvállalást, mert bár abban már pénz nincs, de még nincs lezárva, hiszen az elszámolási határidő vége az N+2 szabály miatt 2022. december 31. „Ezért ún. túlvállalással utólag betették a régi OP-be ezt a projektet, így megnyílt a jogalapja annak, hogy a költségvetés kötelezettséget vállaljon, és hazai forrásból elkezdhessék a kivitelezést, mert a beruházó NIF-BFK felé is csak úgy lehet a Támogatási Szerződést (TSZ) megkötni, ha van rá forrás, illetve a beruházó a nyertessel is csak úgy tud szerződni, ha van TSZ, és ahhoz van forrás is” – írja az egyesület, ami szerint: „Ez így nem más, mint virtuális pénzteremtés, hiszen a nagy pénzeket később kell majd kifizetni, akár sikerül elfogadtatni a pályázatot az Európai Bizottsággal, akár nem, de egy jelentős összeget már ki tudnak fizetni a nyertesnek előlegként (akár 30%-ot!) – ami már mindenképp el lesz költve, az EB negatív válasza esetén is.” Címlapkép: A Hamzsabégi sétány madártávlatból (forrás: Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület)	1000 fát vágnak ki a 338 milliárd forintos Déli Körvasút építése miatt Újbudán	A fák a Déli Körvasút vágánybővítési munkálatai miatt kerültek veszélybe a Hamzsabégi sétánynál: a vasúti töltésen legalább 782 fát, a parkban 198 fát vágnak ki. A beruházók az új vágányok szükségességét az elővárosi vasúthálózat fejlesztésével indokolják, a tiltakozó lakosok szerint azonban a növekvő teherforgalom indokolja a gigaberuházást. A civilek szerint az ország teljes nyugat-kelet irányú vasúti teherforgalmának nincs helye Újbuda közepén, hiszen lenne más alternatíva. A tiltakozó lakók attól tartanak, hogy a mostani fejlesztés miatt egyáltalán nem fog megépülni a vasúti elkerülő a tehervonatok számára. A túlárazás-gyanús munkát egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég végzi el 338 milliárd forintért, miközben a 2020-as vasúti stratégiában még csak 90-120 milliárd forinttal számoltak. A kormány ügyeskedett a pénz előteremtésekor: az előző uniós operatív program terhére tettek kötelezettségvállalást.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/05/1000-fat-vagnak-ki-a-338-milliard-forintos-deli-korvasut-epitese-miatt-ujbudan/	2021-10-05 10:36:00	true	null	null	atlatszo.hu
költségvetés;zárszámadás;lélegeztetőgép;Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021-10-06 06:20:00 517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlárazott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó. A kormány most benyújtotta a 2020-es költségvetés elszámolását a parlamentnek, ebben a külügy költéseit 113 oldalon részletezik, ám pont a lélegeztetőgép-ügy maradt ki az elszámolásból. Ez a szó ebben ebben az összefüggésben nem is szerepel a beszámolóban, pedig tavaly nyáron a külügyben Szijjártó Péter miniszter még jutalmakat is osztogatott az akcióban rész vevő diplomatáknak. Ehhez képest most nagyon hallgat a tárca, az anyagban annyit írnak, hogy az operatív törzs „feladatszabása alapján” a külképviseletek 559,2 milliárd forint pluszforrást kaptak orvosi eszközök beszerzésre. Ebből 517,55 milliárdot ki is fizettek, ám, hogy kinek, milyen számlák alapján és mire, az már nem derül ki a beszámolóból, holott pár oldallal odább más témában pár millió forintos tételekről is elszámolnak, ahogy az államháztartási törvény szerint szükséges. Ám az 517 milliárd forint részletezéséről (amely nagyságrendileg az idei nemzeti jövedelem – GDP - egy százaléka) nem tud meg semmit a parlament, hacsak a képviselők nem kezdenek el kérdezősködni. A múlt évi költségvetés végrehajtásáról jelentést készít az Állami Számvevőszék is, ám október ötödikéig nem hozták nyilvánosságra a jelentésüket. Nemcsak a zárszámadási törvényben titkolódzik a külügy, de elzárkózik a szerződések nyilvánosságra hozatalától is. A Transparency International Magyarország (TI) a héten jelentette be, hogy bírósághoz fordul a lélegeztetőgép szerződések ügyében, ugyanis a KKM a civil szervezetnek adatigénylésére sem adta ki a beszerzésekkel kapcsolatos iratokat. A TI közleménye szerint a kormány az adófizetők pénzéből 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépek beszerzésére, ráadásul a rendkívül drágán megvásárolt berendezések zöme felesleges. Az idén nyáron napvilágot látott hírekből tudható, hogy egy maláj beszállító 178 milliárddal részesedett a 300 milliárdos bizniszből. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Népszavának elmondta, hogy a birtokukba került iratok alapján felettébb gyanúsak az ügyletek, a kifizetések egy része ugyanis nem a lélegeztetőgépek szállítására szerződött cégnek ment, hanem feltehetően a Silk Road Development Fund Management Holding Ltd. hongkongi, valamint a Havelock International LTD szingapúri bankszámlájára került. A részletek tisztázása érdekében még júliusban közérdekű adatigénylést küldtek KKM-nek, amely azóta sem válaszolt. Egyebek mellett arra lenne a TI kíváncsi, hogy ki és miféle eljárásban választotta ki a GR Technologies nevű céget lélegeztetőgépek beszállítására, hogyan ellenőrizték, hogy ez a cég teljesíti-e a beszállítókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, illetve miért fordulhatott elő az, hogy a magyar kormány nem is ennek a cégnek, hanem másoknak fizette ki a lélegeztetőgépek árát - mondta Ligeti Miklós.	517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék	Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.	null	1	https://nepszava.hu/3134239_517-milliard-forinttal-nem-akarnak-elszamolni-orbanek	2021-10-06 00:00:00	true	null	null	Népszava
per;sztráda;koncesszió;adatigénylés;Transparency International Magyarország;Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2021-10-05 14:38:08 Döntött a bíróság: ki kell adni a 35 éves sztrádatender háttéranyagait A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket. Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy. A TI még a tender kiírásakor adatigényléssel fordult NKI-hoz, amelyben arra kérte a hivatalt, hogy mutassák be azokat a számításokat, amelyek alapján indokolható, hogy ilyen hosszú időre, azaz 35 évre írnák ki a koncessziós szerződést, illetve azt is, hogy ez az időtáv megfelel-e az uniós irányelveknek. A hivatal azzal utasította el a háttérszámítások kiadását, hogy az döntés-előkészítő anyag, így az a keletkezéstől számítva 10 évre titkos. (A kormány gyakorlatilag minden anyagát erre hivatkozva titkosítja.) A TI azonban bírósághoz fordult, és az első – keddi – tárgyalási napon döntést is hozott a Fővárosi Törvényszék, eszerint az NKI-nek nyilvánosságra kell hozni a háttéranyagokat - nyilatkozta a Népszavának Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a 35 éves sztrádakoncesszió kiemelt közérdeklődésre tart számot, ezért jogos közérdek, hogy a döntés hátterét is megismerhesse a közvélemény. A bíróság elfogadta a TI azon érvelését is, hogy mivel a kormánydöntés már megszületett a 35 éves tenderről, így nem nem hivatkozhat arra az NKI, hogy a döntés-előkészítő anyagot 10 évre titkosították, hiszen az már nem számít döntés-előkészítő anyagnak. Most még csak az elsőfokú döntés született meg, a bíróság ezt követően szövegezi meg az ítéletet, ennek ismeretében fellebbezhet a döntés ellen a kormány, ám ha nem teszi meg, akkor várhatóan egy hónapon belül megismerhetők lesznek a sztrádakoncessziót megalapozó anyagok.	Döntött a bíróság: ki kell adni a 35 éves sztrádatender háttéranyagait	A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket. Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy.	null	1	https://nepszava.hu/3134193_dontott-a-birosag-ki-kell-adni-a-35-eves-sztradatender-hatteranyagait	2021-10-05 14:44:00	true	null	null	Népszava
A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt. Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök. Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle.	Már a Duna Aszfaltnál is a NER második generációja elé terítik a vörös szőnyeget	Sorra kerül be a Duna Aszfalt-cégcsoport vállalatainak vezetőségébe a tulajdonos, Szíjj László lánya, Polyák-Szíjj Zsuzsanna. Az egy hónapja, újonnan gründolt Duna Aszfalt Vállalkozási, a Duna Aszfalt Projekt és a Duna Aszfalt Építő Zrt. igazgatóságában is tag lett a 38 éves üzletasszony, aki a csoport központi cégében már egy évvel ezelőtt megjelent.	null	1	https://hvg.hu/360/202140_duna_aszfalt_a_ner_masodik_generacioja	2021-10-08 14:05:49	true	null	null	HVG360
„Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat. Egyre több jel utal arra, hogy nem volt kellően átgondolt annak a koncessziós eljárásnak a kiírása, amelyen a teljes hazai gyorsforgalmi úthálózatot adná harmincöt évre koncessziós szerződésben magáncégeknek a kormány. Egy kormányzati szerv, a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ezzel kapcsolatos felhívása június 14-én jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Ennek értelmében a mintegy kétezer kilométer hosszúságú hazai autópályák és autóutak üzemeltetésével és fejlesztésével egy céget vagy vállalatcsoportot bízna meg a kormány harmincöt évre. Az állam cserébe rendelkezésre állási díjat fizetne, amelynek fedeznie kellene az üzemeltetés és fenntartás költségeit. A G7 becslése szerint mai áron a szerződés értéke megközelítheti a háromezer milliárd forintot. Hol vannak a számítások? Az uniós szabályok értelmében ha a koncesszió időtartama hosszabb, mint öt év, számításokkal kell tudni alátámasztani, hogy ez a hosszabb időtartam szükséges-e ahhoz, hogy a koncesszió jogosultjának megtérüljön a befektetése. Ez azért lényeges, mert a szóban forgó koncesszióval a kormány egy jelentős piacot készül harmincöt évre lezárni a versengő cégek elől. Az, hogy nem volt átgondolt a koncesszió kiírása, bírósági tárgyaláson derült ki, miután a Transparency International Magyarország beperelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó koncessziós irodát, mert az megtagadta az eljárás alapját jelentő számítások kiadását. Pedig ebből a dokumentumból lehetne megtudni, miért döntött úgy a kormány, hogy harmincöt évre megválik az autópályák üzemeltetésének és fejlesztésének feladatától. A megalapozó számításokból derülne ki az is, megéri-e az államnak koncesszióba adni a gyorsforgalmi utakat, és az is, mennyit kereshet ezen a kiválasztott vállalat vagy cégcsoport. A Fővárosi Törvényszék tárgyalásán derült ki, hogy az NKI nem is biztos benne, hogy harmincöt éves koncessziós szerződést köt a hazai gyorsforgalmi utak esetében. A kormányzati szerv szerint az, hogy a koncessziós szerződést a nyertes ajánlattevővel milyen időtartamra fogja, csak az eljárás befejeztével fog eldőlni. A pályázatot kiíró szerv ugyanis fenntartja magának a jogot arra, hogy a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon attól függően változtasson, milyen ajánlatok érkeznek be. Nincs kész a kalkuláció Az NKI jogi képviselője azt is elmondta a tárgyaláson, hogy az eredeti számítás sem végleges, lényegében nincs kész, mert csak akkor lesz véglegesíthető, ha meghozták a döntést és megkötötték a szerződést. Az NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők. Azért becslés, mert a koncesszió időtartama még nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama – konkrét ajánlat hiányában – még nem ismert. Az NKI azért mondta el, hogy nincs teljesen elkészült számítás a koncesszióról, hogy döntés-előkészítő dokumentumnak minősüljön a kalkuláció. Azt ugyanis nem minden esetben kell nyilvánosságra hozni, hiszen annak megismerése orientálhatja az ajánlattevőket, ami torzítja a versenyt és csökkenti a közpénzfelhasználás hatékonyságát. A Transparency International jogi érvelése szerint azonban a koncessziós felhívás kiírásának a pillanatában egy már lezárt számításnak kellett volna lennie. Ez a kalkuláció alapozza ugyanis meg azt a kormányzati döntést, hogy miért kell éppen harmincöt évre megkötni a koncessziós szerződést a nyertes céggel vagy vállalatcsoporttal. A számításból kijöhetett volna az is, hogy nem éri meg kiadni magáncégeknek az üzemeltetést, vagy az, hogy harmincöt évre nagyon nehéz tervezni, jobb, ha az államnál marad az üzemeltetés. Mégsem ez történt, a „teljesen el nem készült”, egyébként is csak „becslésnek tekinthető kormányzati kalkuláció” szerint a koncesszióba adás volt a közérdek szempontjából leghatékonyabb megoldás. A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint az NKI nem titkolhatja tovább az adatokat, ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat a civil szervezetnek. Sietve kiírt pályázat Eleve furcsán indult a pályázat. Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, gyorsan, szinte kapkodva írta ki a Nemzeti Koncessziós Iroda a hazai gyorsforgalmi utak koncessziós pályázatát. A kapkodás két helyen is tetten érhető volt. Egyrészt a tavaly szeptemberben alapított NKI-nak még honlapja sem volt. Ezért a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezetett. Egy gombnyomással persze át lehetett navigálni az NKI adatait tartalmazó aloldalra, de ott sem stimmeltek az adatok. A kabinetiroda aloldalán ugyanis Csonka Ernő volt vezetőként feltüntetve, miközben a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartása szerint az NKI vezetője Csekő Zsolt. A koncesszió iránt érdeklődő cégek már itt nehézségbe ütköztek; apróság ugyan, de nem tudni, ki vezeti a valóságban a szervezetet, amellyel harmincöt éves együttműködésre készülnek. Jelentkezni sem volt sok idő, hiszen a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét állt rendelkezésre. Nagyon nehéz ilyen rövid idő alatt minden információt megszerezni és lemodellezni egy harmincöt éves szerződés kockázatait. Magáncég dönthet az útépítésekről A harmincöt éves koncesszió sajátossága, hogy a 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére. Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben ellenséges környezetben kellene versenyezniük az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező. A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak. A nyertesnek autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 kilométer gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 kilométer gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania. Mészárosék tűzközelben A felhívásra végül három cég jelentkezett: a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák harmincöt évre szóló üzemeltetésére. A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott. A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna. A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy Mészáros érdekeltségei mekkora részesedéssel vannak jelen a Themis Magántőkealapban, mert a magyar jogszabályok szerint a magántőkealapok tulajdonosai nem nyilvánosak.	Nem tudja a kormány, hogy megéri-e harmincöt évre koncesszióba adni az autópályákat	„Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat.	null	1	https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-tudja-a-kormany-hogy-megeri-e-35-evre-koncesszioba-adni-az-autopalyakat/31499089.html	2021-10-08 16:17:51	true	null	null	Szabad Európa
Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el. Az Európai Bizottság brüsszeli központjában minden hétköznap pontban délben sajtótájékoztatót tartanak, ahol az akkreditált újságírók szabadon kérdezhetnek. Ezekben a hetekben az egyik leggyakoribb kérdés az, hogy hol tartanak a magyar és a lengyel helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások, mikor hagyja ezeket jóvá a testület, és ha nem hagyja jóvá, annak mi az oka. Egyáltalán nem a magyar újságírók hobbija ennek a kérdésnek a feltevése, a világ minden tájáról érkezett tudósítók szeretnének információhoz jutni. Ez mutatja, hogy van érdeklődés Magyarország iránt, amire persze nem kell feltétlenül büszkének lennünk. A kitartó próbálkozás ellenére a válasz ugyanaz: „a tárgyalások zajlanak, részleteket nem mondhatunk”. Hasonló próbálkozások történnek akkor is, amikor valamelyik illetékes biztos tart valahol sajtótájékoztatót; a válasz itt sem különbözik. Olyan is van, hogy egy európai parlamenti képviselő levelet ír az Európai Bizottságnak – erre elvileg kötelező válaszolni. Ujhelyi István szocialista politikus három hete megpróbálta – nincs felelet. Az Európai Parlament pártjainak többsége gondolt egy nagyot, és napirendre tűzte a magyar és a lengyel helyreállítási terv helyzetének bemutatását, értékelését, de ez sem hatotta meg a brüsszeli tárgyalókat. Nézzük a részleteket! Brüsszel titkolózik A huszonhét tagállam közül eddig huszonöt nyújtotta be az uniós újjáépítési alaphoz saját nemzeti tervét, amelyben el kell magyarázni, hogyan akarják felhasználni az igényelt vissza nem térítendő támogatást, illetve a megnyitott hitelkeretet. Fontos, hogy figyelemmel kell lenni a gazdaság zöldítésére és a digitalizációra. A bolgárok és a hollandok még nem adtak be tervet, mert az idei választások után az új kormány vagy fel sem állt, vagy még nem készítette el a javaslatát. A huszonöt leadott nemzeti terv közül huszonkettőt jóváhagyott az Európai Bizottság, ezek túlnyomó többségére már a tagállamok pénzügyminiszterei is formálisan áldásukat adták, és sok helyen már költik is a pénz első, 13 százalékos részét. A magyar, a lengyel és a svéd terv jóváhagyása még várat magára. Ezek közül a magyar és a lengyel esetében övezik politikai viták az eljárást. Abból ugyanis nem csinál titkot a bizottság, hogy jogállamisággal összefüggésben lévő kifogásaik is vannak; ezen a téren Brüsszelnek Budapesttel és Varsóval állandósult konfliktusa van. Paolo Gentiloni parlamenti meghallgatásán nem árult el semmi konkrétumot a tárgyalások hátteréről, lehetséges kimeneteléről, mert „nem lehet megjósolni azokat”. Annyit elmondott, hogy az Európai Bizottság a szerződések őreként különös figyelmet fordít az EU pénzügyi érdekeinek védelmére, és ez fokozottan igaz, ha ezek az érdekek valamilyen jogállamisági probléma miatt sérülnének. Itt érdemes megjegyezni – és ez majd később is előkerül –, hogy a magyar kormány szerint az egész késlekedés a gyermekvédelmi törvény miatt van, azt akarják visszavonatni. Ezt az Európai Bizottság többször cáfolta, mondván, hogy ezt külön kötelezettségszegési eljárás keretein belül vizsgálják. Nos, ezzel nyilván tisztában van a magyar kormány is; érdeklődésünkre a bizottság sajtószolgálata elmondta ugyanis, hogy a magyar kormány válaszolt a jogsértési eljárást megindító levélre, tehát tudniuk kell, hogy a két eljárás nem ugyanaz. Türelmetlen EP-képviselők Visszatérve az EP-vitára: már a legelső hozzászóló, a román Siegfried Mureșan nagyon felháborodott a tájékoztatás hiánya miatt. A képviselő azt mondta, hogy el kell számolnia a választók felé azzal, hogy mi történik a pénzükkel, és amit eddig megtudott, az kevés. A vita során a legtöbb képviselő az értékelési folyamat átláthatóságát hiányolta, anélkül ugyanis nem követhető, hogy a magyar és a lengyel kormány milyen lépéseket tett a jogállamisággal és az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal, az uniós jog elsőbbségével, a közbeszerzéssel, a korrupcióval és a kisebbségek nem egyenlő kezelésével kapcsolatos aggodalmak feloldására. Az Európa Megújul frakció szónoka, Luis Garicano azt mondta, hogy ha jogszabályváltozásra van szükség Magyarországon annak érdekében, hogy ne Orbán úrnál landoljanak az uniós pénzek, azt könnyen el lehet érni, hiszen Orbán úrnak megvan hozzá a szükséges parlamenti többsége, vagyis arra nem hivatkozhat a magyar kormány, hogy nem tud eleget tenni egy ilyen irányú felszólításnak. Többen is megerősítették, hogy a pénz valóban jár a lengyeleknek és a magyaroknak, de meg kell akadályozni, hogy ellopják. Számos képviselő kiemelte, hogy a bizottságnak csak akkor kellene jóváhagynia a terveket, ha az érintett tagállamok minden egyes problémát orvosoltak az unió pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét védő költségvetési feltételrendszerrel összhangban. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem a magyar és a lengyel emberek ellen lépnek fel, épp ellenkezőleg: azt akarják elérni, hogy az uniós pénzek az arra igényt tartó emberekhez és vállalatokhoz, és ne a korrupt politikusokhoz jussanak el. A kritikusok közé tartozott a momentumos Cseh Katalin. Szerinte Lengyelországban és Magyarországon nem veszik komolyan az Európai Bizottságot, folyamatosan építik a kleptokráciát, abban bízva, hogy a szokásos háttéralkuknak köszönhetően úgyis megindul a pénz előbb-utóbb. A már említett Ujhelyi István szerint a pénz jár, de nem jut el a felhasználókhoz, mert a Fidesz „állampárti rendszere” felszívja, ellopja és saját céljaira fordítja. A politikus – aki számon kérte a bizottságon, hogy nem válaszolnak a levelére – azt is mondta, hogy „miközben a magyar kormány azt hazudja otthon, hogy azért fagyasztották be az uniós források kiutalását, mert LMBTQ-propagandisták nemváltoztató műtéteket akarnak reklámozni a magyar óvodákban, a valóság az, hogy az állami szintű korrupció és a jogállamiság leépítése miatt késik a magyar terv brüsszeli elfogadása”. A kormány védelmében Voltak olyanok is, akik megvédték a magyar és a lengyel kormányt. A populista Identitás és Demokrácia frakcióból a német Gunnar Beck egy minden bizonnyal ismerős érvrendszerrel állt elő: azért késleltetik e két ország helyreállítási alapjának jóváhagyását, mert sem a lengyelek, sem a magyarok nem akarnak több százezer illegális bevándorlót, és azt sem akarják, hogy a gyerekek az ábécé megtanulása előtt szexuális oktatásban részesüljenek az iskolában. Egy párttársa, Hélène Laporte pedig azzal érvelt, hogy ha nem adják oda a pénzt ennek a két kormánynak, kénytelenek lesznek piaci körülmények között hitelt felvenni. A volt lengyel miniszterelnök, Beata Szydło felháborodott a kritikákon, hangsúlyozta, nem fogadja el, hogy egyesek azt mondják, Lengyelországban lábbal tiporják az európai értékeket. „Akik ezt mondják, örömmel élnének Lengyelországban” – jelentette ki. A Fidesz részéről Győri Enikő szólalt fel. Rámutatott: a zsarolás a baloldali többség bevett munkamódszere. Figyelmeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a parlament részéről rá nehezedő nyomásgyakorlás hatására sem feledkezhet meg a mandátumáról: csak az uniós jog alapján járhat el. Nem támaszthat extra feltételeket egyes tagállamok esetében ahhoz, hogy folyósítsa a helyreállítási pénzeket. Magyarország ebben az esetben sem fogadja el a kettős mércét – mondta Győri Enikő. A fideszes politikus rámutatott: „Minket nem lehet megvásárolni, a gyermekvédelmi törvényből nem fogunk engedni. Nálunk senkit nem érhet diszkrimináció, de a szülők kezében marad a gyermekek szexuális nevelése.” A lé a tét A lehetséges forgatókönyvekről több elképzelés is van, ezekben közös, hogy Magyarország és Lengyelország meg fogja kapni a helyreállítási forrásokat, de nem lehet tudni, mikor. Az biztosnak látszik, hogy – Magyarország esetében – a bizottság kér valamit, amit a magyar kormány vonakodik teljesíteni. De a kormány a megegyezésben érdekelt, tehát hiába vett fel hitelt a helyreállítás megkezdéséhez, azt vissza kell fizetni, míg a 2511 milliárd forintos uniós forrás vissza nem térítendő támogatás. A menetrend tehát az lehet, hogy a felvett hitelt majd ez az összeg kompenzálja, ennek hiányban az államadósság és a költségvetési hiány rendkívül megnőne, ami viszont nem tenne jót a javuló hitelminősítési mutatóknak. Nemcsak pusztán a megegyezésben, hanem a gyors megegyezésben is érdekelt Magyarország. Ha a pénzügyminiszterek nem hagyják jóvá idén a magyar tervet – és erre minden nappal nő az esély –, akkor elvész a 13 százalékos előleg, és ezt az összeget majd csak utólag, számlákkal igazolva lehet megkapni, ami azt jelenti, hogy az államnak sokkal nagyobb részt kell – hitelből – előfinanszíroznia.	Az EU pénzügyi érdekei nem engedik, hogy Magyarország hozzájusson 2511 milliárd forinthoz	Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.	null	1	https://www.szabadeuropa.hu/a/az-eu-penzugyi-erdekei-nem-engedik-hogy-magyarorszag-hozzajusson-2511-milliard-forinthoz/31497530.html	2021-10-06 16:29:00	true	null	null	Szabad Európa
A Budapest Airport Zrt. tulajdonosai hivatalos tárgyalásba kezdhetnek a légikikötő eladásáról, miután új ajánlatot kaptak egy kormányközeli konzorciumtól - állítja az ügyet jól ismerő forrás a BloombergnekA hírügynökség szerint a szeptember végén érkezett ajánlat magasabb az eddigieknél, de még mindig a piaci érték alatt mozog, éppen ezért már júliusban is elutasítottak egy hasonló ajánlatot. Az ügyben várhatóan a jövő héten lesz előrelépés, addig eldőlhet, hogy kik ülnek tárgyalóasztalhozAz ajánlatot benyújtó konzorciumban Jellinek Dániel, az Indotek Zrt. vezérigazgatója és a Mol Nyrt. állhat , akik korábban már jelentkeztek a légikikötő megvásárlásáraA Budapest Airportot üzemeltető német székhelyű AviAlliance nem kívánt nyilatkozni a lapnak, ahogy a kormány nevében tárgyalásokat vezető Innovációs és Technológiai Minisztérium sem. Azt azonban kiemelték, a kormány vélhetően év végéig szeretné lezárni a tranzakciót - írta a Blooomberg.	Év végéig mégis eladhatják a Budapest Airportot	Egy kormányközeli konzorciumtól kapott ajánlatot a Budapest Airport, ezért a tulajdonosok hamarosan hivatalos tárgyalásba kezdhetnek a légikikötő eladásáról.	null	1	https://www.napi.hu/nemzetkozi-vallalatok/kormanykozeli-konzorciumhoz-kerulhet-a-budapesti-legikikoto.737966.html	2021-10-08 16:48:10	true	null	null	economx.hu (napi.hu)
Ismét azzal a Volkswagen Transporter kisbusszal étkezett Márki-Zay Péter kampánycsapata egy fővárosi utcai fórumra, amellyel hetek óta járja az országot. Hódmezővásárhely polgármestere a baloldali Gyurcsány-show epizodistájaként haknizik az országban, és többször lebukott, mert a miniszterelnök-jelölti előválasztási kampánykörútján rendszeresen az önkormányzattól kapott szolgálati gépjárműveket használja, többnyire a már említett Volkswagen Transportert. Igaz, ezúttal már óvatosabb volt, a fórum végeztével villamoson távozott a helyszínről. A kisbusz az eredetiség vizsgálata szerint a Jovány Busz Kft. tulajdona, amely a vásárhelyi önkormányzattal csaknem százmillió forintos szerződésben áll – ennyibe kerül évente a városnak a márciusban indult új buszközlekedés. A vásárhelyi buszprojekt bejelentése óta Márki-Zay Péter rendre arról beszélt, a Jovány-féle rendszerrel évi húszmilliót spórol a város, ennyivel olcsóbb ugyanis a meglehetősen furcsa körülmények között megszületett új koncepció, mint a Voláné volt. Utóbbi évente 110 millió forintba került, az önkormányzat legalábbis mindig ezt az összeget emlegette – közölte még márciusban a Promenad24.hu. Emlékeztettek, hogy a Hódpress január 16-i cikkében a polgármestert idézve, azt írta: „A város márciustól húszmillió forinttal olcsóbban, évi kilencvenmillió forintból fogja a helyi személyszállítást megoldani a Jovány Busz Kft. által…” Aztán február 28-án érdekes módon emelkedett néhány millióval az összeg, a polgármester már 96 milliós árról beszélt. De itt még nincs vége a közgazdász végzettségű Márki-Zay Péter sajátos számmisztikájának. Március elsején az új buszrendszer első napján Szabó János tanácsadó, a Márki-Zay által régen kinézett leendő alpolgármester is megszólalt. Facebook-oldalán ezt írta: „Vásárhely úgy gazdagodott egy széles közönség által rendszeresen és ingyenes igénybe vehető szolgáltatással, hogy 11 millióval kevesebbe kerül…” Tehát amennyiben a Volán évente 110 millió forintért működtette a buszrendszert és a mostani annál 11 millióval olcsóbb, az pontosan 99 millió forintos végösszeget jelent, vagyis nem 90 és nem is 96 millió, ahogy azt korábbi nyilatkozataiban ígérte Márki-Zay. A csaknem százmilliós megbízás mellett nem is meglepő, hogy a polgármester és munkatársai Jovány Gyula cégének kisbuszával járják az országot az előválasztási kampányban. A csepeli turnén arra sem volt tekintettel a sofőr, hogy egy orvosi rendelő mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyét foglalta el. A szabályokat a főnöke is nagyvonalúan kezeli, Márki-Zay – miközben naphosszat értekezik a kormányzati lopásról és a Fidesz elszámoltatásáról – természetesnek tartja, hogy az önkormányzati autókat saját politikai céljaira használja. Amikor rajta kapta a sajtó, hogy miniszterelnökjelölt-jelölti kampányára Bács-Kiskun megyébe, Kalocsára és Kecskemétre a szolgálati kisbusszal érkezett, úgy igyekezett mentegetőzni, hogy szerinte azért nincs ezzel probléma, mert utána az ATV-be ment „szerepelni”, azaz kampányolni – amit „hivatali célként” határozott meg. Ezt a sajátos logikát nem osztja a Fidesz helyi képviselője. Cseri Tamás szerint az, hogy Márki-Zay Péter önérdekből, kampánycélra használja a hivatali autót, hivatali infrastruktúrát, egyértelműen lopás. Sőt, Cseri azt is lopásnak – a polgármesteri munkáért kapott közpénz jogosulatlan felhasználásának – ítéli, hogy Márki-Zay a polgármesteri feladatai helyett a nap huszonnégy órájában a miniszterelnök-jelölti kampányát végzi és irányítja – olvasható a képviselő közösségi oldalán. A Tihanyban megrendezett Tranzit fesztiválra a hétvégén szintén egy Škoda Superb autóval érkezett a polgármester, ami szintén önkormányzati szolgálati jármű.	Kampánykörút Jovány-busszal	A hódmezővásárhelyi buszközlekedés működtetésére csaknem százmilliós forintért szerződött Jovány Busz Kft. Volkswagen Transporterével járja az országot a baloldali előválasztási kampányban a polgármester Márki-Zay Péter. A magát Orbán Viktor méltó ellenfelének nevező, közgazdász végzettségű városvezető nemcsak a polgármesteri jogkörökkel, de a számokkal is hadilábon áll, hiszen a vásárhelyi buszprojekt költségéről ahányszor nyilatkozott, annyiszor említett más összeget, persze mindig egyre magasabbat.	null	1	https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/09/kampanykorut-jovany-busszal	2021-09-01 10:20:00	true	null	null	Magyar Nemzet (MNO)
A Pest megyei Gödön még a 90-es években próbált golfparadicsomot létrehozni az ország akkor egyik leggazdagabb vállalkozója, Pólus Péter. A hatalmas golfpálya és a hozzá tartozó hotel fejlesztésébe az évek során milliárdokkal szállt be többek között a CIB Bank és a Magyar Fejlesztési Bank, azonban már a 2000-es évek második felére kiderült, hogy a központ nem hozza a várt látogatószámokat és bevételt. A hotelt működtető cég 2010-re százmilliós tartozást halmozott fel, és hiába keresett új befektetőket. Végül a Hotel Pólust be kellett zárni, és az épület egy adósságrendezési eljárás keretében a CIB Bank visszavett ingatlanok értékesítésével foglalkozó leányvállalatához, a Recovery Zrt.-hez került. Luxushotelből luxus idősotthon A hotel sokáig kihasználatlanul állt, miközben a korábbi golfpálya – jókora befüvesített, kis tavakkal tarkított, erdők és lápok által övezett terület – az önkormányzathoz került, és népszerű kiránduló- és pihenőhely lett. Persze, a város és a CIB ingatlankezelője is szerette volna, ha hasznosítják a szálloda épületét, és tavaly úgy tűnt, ez sikerül is: a szállodát megvásárolta a Cordys Palace Kft., a Cordys ingatlanos cégcsoport új tagja, és számos fórumon nyilvánosságra hozta: a korábbi hotelt luxus nyugdíjasotthonná alakítanák át. Az Átlátszó információi szerint a fejlesztő már el is kezdte apartmanok berendezését az épületben, és nem hivatalos úton már a beköltözés lehetőségét is hirdetni kezdte. Ez abból a szempontból azonban elhamarkodott dolog volt, hogy a cég nyugdíjasotthon elindítására gyakorlatilag még nem kapott engedélyt az önkormányzattól, és mostanra olyan patthelyzet alakult ki, amelyben bizonytalanná vált, mikor kaphatják meg a hozzájárulást. Terjeszkedés zöld területekre Idén júliusban újabb fejlemény történt a volt golfhotel körül: a korábban megvásárolt két telek (maga a hotel és a mögötte levő terület) mellett két másik, jelenleg önkormányzati tulajdonú ingatlanra is vételi jogot szerzett a tulajdonos. Mivel nagyrészt zöldterületekről van szó, ez Gödön sokakat aggodalommal tölt el, mert attól félnek, hogy a vállalat természetrombolással járó beruházásokat hajthat végre a területeken. Mint kiderült, az új telekvásárlások a Cordys és az önkormányzat közti sikertelen tárgyalásokhoz kapcsolódnak, az önkormányzat szerint a vállalkozó nyomásgyakorlásként lebegteti a zöldterületek „elcsatolását” – amire azért lehet elvileg lehetősége, mert a korábbi városvezetés még 2013-ban engedélyezte, hogy vételi jogot jegyezzenek be az önkormányzati zöld ingatlanokra. A helyzetet tisztábban láthatjuk a terület térképe segítségével, ami a volt Pólus Hotelt és környékét ábrázolja: a két zölddel jelölt ingatlan jelenleg is a Cordys Palace Kft. tulajdona. A 6322/2 helyrajzi számú ingatlanon található maga a szállodaépület, míg a 6322/7-es terület nagy része országos természetvédelmi terület, védett láp. A két narancssárgával jelölt ingatlan (/6 és /1) jelenleg önkormányzati tulajdonú, de a beruházó opciós jogot szerzett rájuk. Ezek zöld, részben védett területek: a 6322/6 számú telek egy 2,5 hektáros terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll, egy része pedig védett láp. A másik, 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp. Több milliárd forintos állami támogatást kapott a fejlesztő más projektekre A Cordys Palace Kft.-t 2019-ben jegyezték be Miskolcon, a székhely címe megegyezik a Cordys Holding Vagyonkezelő Zrt.-ével, amely a Palace társaságának is tagja. A Cordys Holding vezérigazgatója Tirpák István, aki az évente egymilliárd forint bevételt termelő építőipari cég, a Tiszaújváros Transz Kft. tulajdonos-ügyvezetőjeként is ismert. A vállalatokkal az Átlátszó 2019-ben már foglalkozott, a Tiszaújváros Transz és egy másik Tirpák István-érdekeltség, a Cordys Capital Kft. Logisztikai Központ építési projektjét vizsgálva. A beruházáshoz a vállalkozó „ingatlanfejlesztési műszaki projektmenedzsmentben való közreműködéssel” bízta meg a HG-Regio nevű céget, annak ellenére, hogy a családi vállalkozás egy évvel korábbi beszámolójában azt írta: „a vállalkozás munkavállalót nem foglalkoztatott, a kifizetett bér összege 0 eFt”. A HG-Regio Consulting a szirmabesenyői polgármester, Huszt Gábor családjának érdekeltsége, 2018 májusáig maga a településvezető is kültagja volt. A cég a beruházás idején az egy generációval idősebb Huszti Lászlóé és Huszti Lászlónéé, akiknek a lakcíme megegyezik a polgármester korábbi szirmabesenyői címével. A Cordys Palace ügyvezetőjeként az Opten Plachy Lászlót, a Green Plan Energy Környezetvédelmi Kft. ügyvezetőjét tünteti fel, és a Green Plan egyben a Palace társaságának is tagja. Plachy ezen cége az elmúlt években több százmillió forint értékben nyert el állami támogatásokat: 2020 szeptemberében például 282 millió forintot kapott a kazincbarcikai napelemgyárához, ezt a tényt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen jelentette be. Az Mfor.hu a 444-et idézve írt arról is, hogy a vállalkozó Borsodban, erős állami hátterét kihasználva 1000 hektárnyi területet készült megvenni napelempark létesítéséhez. Plachy emellett résztulajdonosa a Green Palace Center Oktatási Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek is, amely négymilliárd forintnyi támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztéséhez. Az egyelőre nem látható, hogy a Cordys Palace is kapott volna hasonló támogatást, az Opten adatai szerint a kft. saját tőkéje az alapítás óta nem változott, az árbevétele pedig 0 forint volt 2019-ben és 2020-ban is. Az Átlátszó e-mailben küldött kérdéseket a fejlesztőnek a gödi beruházással kapcsolatban. Azt szerettük volna tudni, terveznek-e építkezéseket a zöldterületeken, illetve hogy biztosan luxus idősotthonként szeretnék-e berendezni a szállodaépületet. A cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. Jelenleg elvileg csak hotel épülhetne Balogh Csaba, Göd ellenzéki polgármestere az Átlátszónak azt mondta: a városnak az az érdeke, hogy minél hamarabb elindulhasson a Cordys Palace-féle idősotthon, és az is, hogy „ehhez csak a feltétlenül szükséges területeket vásárolják meg és hasznosítsák, vagyis csak a most kihasználatlan parkolót építsék be, és önkormányzat tulajdonában megmaradhasson a mellette lévő lovarda és szervízház”. Balogh elmondta, hogy a Cordys eredeti ajánlata ezt biztosította volna, ha ezt elfogadják, „a lehető legtöbb zöldterületet tudnánk megtartani”. A polgármester elmondása szerint a vállalkozó tavaly kérte, hogy az önkormányzat indítson településrendezési eljárást, amely során a saját céljaiknak megfelelően módosíthassák az építési szabályzatokat azon a két telken, ami jelenleg az ő tulajdonukban áll. Ez két telek az 6322/7 és a 6322/2 helyrajzi számú földterület, utóbbi a Hotel Pólus, amit idősek otthonává szeretnének alakítani. Az Átlátszónak nyilatkozó gödi politikusok azt mondták, hogy az egyeztetéseken a Cordys Palace Kft.-nek három fő kérése volt. Egyrészt szerette volna, hogy a Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ) módosítsák a telkek beépíthetőségét 20-ról 25 százalékra, ami lehetővé tenné, hogy egy új épületszárnyat húzzanak fel, csatlakoztatva azt a korábbi hotel épületéhez. Kérték emellett, hogy a maximálisan engedélyezett épületmagasságot bővítsék 7,5-ről 15 méterre (a hotel is ilyen magas), és hogy módosítsák a 2-es telek besorolását. Ugyanis a szállodaépület telke jelenleg Üdülő Övezet 1 (Üö1) besorolású, vagyis az országos településrendezési és építési követelményekről szóló törvény szerint csak „üdülési célú tartózkodásra alkalmas”. Így a telken elvileg csak turisztikai és hasonló célú épületeket működtethetnének, bentlakásos otthont nem. Akár lakópark is építhető a fás területre A képviselőtestület többsége azonban, mondta Balogh Csaba, ezt nem fogadta el. „Hogy miért, arra van elméletem, de nem tudom bizonyítani, és így egyesek rágalmazásnak foghatnák fel” – tette hozzá. Miután a döntés már hosszú ideje húzódott, a Cordys nyáron vételi jogot jegyeztetett be két szomszédos, önkormányzati tulajdonú telekre. Az egyik a hotel melletti, 6322/6 hrsz.-ú 2,5 hektáros redős terület, ahol jelenleg kápolna, istálló és az önkormányzat által raktárnak használt épület áll. A másik a 6322/1 számú terület a hotel mögötti, országosan védett láp. Balogh Csaba úgy fogalmazott: az opciós jog bejegyzése lényegében egy fenyegetés volt: ha a város nem módosítja a HÉSZ-t, megveszik a két újabb telket. „A kettő közül a 6-os telek kritikus, mivel ez egy nagy, alig beépített terület, amelyet a tulajdonos a jelenlegi HÉSZ-szerint legfeljebb 25 százalékban beépíthet, vagyis akár még egy nagyobb szálloda vagy lakópark is elférne itt” – mondta a polgármester, aki szerint a városban mindenki el akarja kerülni, hogy ezt a területet beépítsék, mivel ez számos fa kivágásával járna, és tönkretenne egy jelenleg népszerű pihenő- és kirándulóhelyet. Emellett az önkormányzatnak is volt terve az egyik ottani épületet bérbeadására, így ettől a bevételtől is elesne a város. A két önkormányzati ingatlanra egyébként azért tudott opciós jogot szerezni a Cordys, mert ahogy a tulajdoni lapokból kiderül, 2013-ban még egy másik vállalat, a Recovery Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. vásárlási jogot szerzett rájuk, az akkori városvezetés bejegyzésével. A Cordys tőlük szerezte meg az opciós jogot, valószínűleg vásárlás útján. Bár a vételi jog elvileg szeptember 30-án lejárt, a cég még ezelőtt hivatalosan jelezte, hogy érvényesíti a jogát, ezzel elindítva az adásvétel folyamatát. (Ez nem jelenti automatikusan az eladást – a folyamat közben bármikor meg lehet egyezni.) Nem hagyták jóvá a látványtervet A polgármester elmondása szerint az most már elkerülhetetlen, hogy értékbecslők bevonásával elkezdődjön a két telek eladási folyamata. Balogh Csaba ezzel együtt még reméli, hogy végül az eredeti terv alapján sikerül megállapodni a Cordys Palace Kft-vel. Hozzátette: azt semmiképp nem támogatná, hogy a HÉSZ-t is módosítsák, és emellé még további telkeket adjanak el a fejlesztőnek. „A fejlesztőnek az az érdeke, hogy módosítsuk a HÉSZ-t, mert másképp nem építhetnék meg az idősotthont. A Hotel Pólus egyszer már becsődölt, szállodát az épületben továbbra sem lehetne gazdaságosan üzemeltetni. Én azt szeretném elérni, hogy a képviselőtestület elfogadja a településrendezési tervet, a Cordys pedig elálljon a további telekvásárlástól, de ehhez mindenkinek bele kell egyezni ebbe a megoldásba” – mondta. Hlavács Judit gödi önkormányzati képviselő az Átlátszónak azt mondta: neki és több más képviselőnek a fő célja az, hogy a lehető legtöbb zöldterületet őrizzék meg, és hogy a fejlesztővel a városra nézve legelőnyösebb megállapodást kösse az önkormányzat. „Az otthon új épületszárnyát a most kihasználatlan parkolóra építenék, ezzel alapvetően nincs is gond, hiszen az most is csak egy üres betonfelület. Az 1-es, és különösen a 6-os telek eladása viszont nem szolgálja a város érdekét, mert ha esetleg oda építkezne a fejlesztő, több hektárnyi fát vághatnának ki” – mondta Hlavács, aki megerősítette azt is, hogy a Cordys Palace Kft. azután jegyzett be vételi jogot a korábbi hotel melletti területekre, miután a polgármester nem döntött egyszemélyben a Cordys átsorolási kéréséről még a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve. Hlavács Judit szintén úgy véli, hasznára válna a városnak, ha megvalósulna a beruházás, és megnyitnák az idősotthont. „Ennek érdekében elfogadható lenne a telek beépíthetőségének és az építési magasságnak a megemelése, de csak feltételekkel. Fontos például, hogy az újonnan felépítendő szárny ne üssön el a városképtől. A fejlesztő által bemutatott vázlatrajz például nem ilyen, azt én sem tudnám támogatni, de már több alkalommal volt arra példa, hogy a főépítész együttműködésével sikerült egy eredeti, nem túl mutatós rajzból színvonalas, a környezetbe illő épülettervet készíttetni. Mivel a telepítési tanulmánytervet a képviselő-testületnek jóvá kell hagynia, az átsorolás után is maradna eszközünk arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk az építkezést.” Országosan védett láp A képviselő hozzátette: azt sem akarja senki, hogy a 7-es telekre, azaz a hotel mögötti lápos-tavas részre bármit építsenek. „A telek most teljesen üres, természetvédelmi terület, és most is a Cordys tulajdona. Az általuk javasolt településrendezés alapján itt is engedélyeznünk kellene például magas épületek felhúzását. Egy ilyen tervet, mivel országos jelentőségű természetvédelmi területről van szó, a természetvédelmi hatóságoknak is el kellene fogadnia, és ott egészen biztos, hogy blokkolnának minden építési tervet.” Hlavács Judit azt feltételezi, hogy a 7-es telek beépíthetővé tételét a Cordys eleve blöffként, alkualapként dobta be, szerinte valójában nekik sem áll szándékukban oda építkezni, pláne 15,5 m építménymagassággal. Mint mondta: nem ítéli el azokat a képviselőket, akik blokkolták a településrendezést, mivel szerinte a városvezetés valóban megpróbálhatna az eredetinél jobb ajánlatot kialkudni a Cordystól, ugyanakkor ehhez első lépésként a képviselő-testületnek kellene felhatalmaznia a polgármestert arra, hogy előkészítse a településrendezési szerződést, természetesen meghatározva azokat a pontokat, amelyekből semmiképpen nem engedne. Szerinte a jelenlegi helyzetben új tárgyalásokat kellene kezdeni a fejlesztővel, és a telekrendezésért cserébe kérni kellene például azt, hogy a cég saját pénzéből építse ki a közműveket a szomszédos önkormányzati (a vételi opcióval érintett) telekre, vagy biztosítson erre forrásokat a városnak. A településrendezési szerződésről, az átsorolási eljárás megkezdéséről és befejezéséről, aztán pedig a konkrét épülettervről, a telepítési tanulmányterv elfogadásáról is képviselő-testületi döntést kell majd hozni, tehát az önkormányzatnak még számos ponton lehetősége nyílik a beavatkozásra. Az átsorolási folyamatban pedig a lakosság és a partnerként bejelentkezett szervezetek véleményének kikérése is jogszabályi kötelessége a városnak.	Zöldterületeket fenyeget egy beruházó és a gödi önkormányzat vitája	Gödön sokan attól tartanak, hogy több hektáron fákat vághat ki és természetvédelmi területeket szerezhet meg az a cég, amelyik korábban megvette a régóta kihasználatlan Hotel Pólust. A fejlesztő eredetileg csak a hotelt szerette volna átalakítani luxus idősotthonná, ám ehhez módosítani kellett volna a helyi építési szabályzatot. Ez a képviselőtestület megosztottsága miatt nem valósult meg, válaszul a fejlesztő opciós jogot szerzett a két szomszédos zöld telekre, amiket a gödiek inkább érintetlenül hagynának.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/06/zoldteruleteket-fenyeget-egy-beruhazo-es-a-godi-onkormanyzat-vitaja/	2021-10-06 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
Mi az a „kormány által támogatott támadási riasztás”? „Van rá esély, hogy ez egy téves riasztás, de úgy gondoljuk, hogy kormány által támogatott támadókat észleltünk, akik megpróbálták ellopni a jelszavát. Ez a Gmail-felhasználók kevesebb mint 0,1%-ával fordul elő. Nem fedhetjük fel, hogy mi adta a tippet, mert a támadók tudomásul veszik és megváltoztatják a taktikájukat, de ha valamikor sikerrel járnak, hozzáférhetnek az adataihoz vagy más lépéseket tehetnek a fiókját használva” – áll a figyelmeztetésben. Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője csütörtök reggel kapott ilyen figyelmeztetést a Google-től: A Google biztonsági blogja szerint 2012 óta küldenek ki ilyen figyelmeztetéseket azoknak, akikről azt gondolják, hogy célponttá váltak. Hogy miért „kormány vagy állam által támogatott” a hackertámadás, arról csak annyit írnak, hogy „nem mehetünk bele a részletekbe anélkül, hogy ne adnánk ki olyan információkat, amelyek hasznosak lennének ezeknek a rosszindulatú szereplőknek, de részletes elemzésünk – valamint az áldozatok jelentései – határozottan arra utalnak, hogy államok vagy államilag támogatott csoportok érintettek”. A Jigsaw elemzése szerint ezt a figyelmeztetést a Google-felhasználók kevesebb mint 0,1%-a kapja meg, elsősorban újságírók, aktivisták, politikusok, „akik világszerte bátran kiállnak valamiért”. Lőke András, az ittlakunk.hu felelős szerkesztője, a tényfeltáró újságíró Transparency-Soma-díj zsűrijének elnöke szintén csütörtök reggel számolt be a figyelmeztetésről a Facebook-oldalán: A Google fenyegetéselemző csoportja (Threat Analysis Group, TAG) tavaly májusi közleménye szerint minden nap több mint 270 célzott vagy kormányok által támogatott támadócsoportot követnek nyomon több mint 50 országból. „A kormány által támogatott vagy államilag támogatott csoportok különböző célokkal hajtják végre támadásaikat, információt vagy szellemi tulajdont lopnak, másként gondolkodókat vagy aktivistákat vesznek célba, vagy összehangolt befolyásolási műveletekben és dezinformációs kampányokban vesznek részt”. Védekezésként erős jelszót, kétfaktoros autentikációt és hardverkulcsot javasol a techcég a célponttá vált felhasználóknak.	Államilag támogatott hackertámadásokra figyelmeztet a Google Magyarországon	A weboldalainkat érő túlterheléses támadások rendszeressé és szinte megszokottá váltak az elmúlt időkben. A Pegazus-ügyben is érintettek voltunk, csütörtökön azonban szintet lépett a kiberbiztonsági para az Átlátszónál – államilag támogatott hackertámadásra figyelmeztette a Google a főszerkesztőt a Gmail accountján. Az eset nem egyedi, Lőke András, az ittlakunk.hu felelős szerkesztője, a tényfeltáró újságíró Transparency-Soma-díj zsűrijének elnöke ugyanerről számolt be a Facebook-oldalán.	null	1	https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/07/allamilag-tamogatott-hackertamadasokra-figyelmeztet-a-google-magyarorszagon/	2021-10-07 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
Közzétette 2018-as pénzügyi beszámolóját a Central Médiacsoport és a Central Digitális Média Kft. E szerint a 24.hu-t, továbbá a nemrég NLC-re átkeresztelt Nők Lapja Cafét, a vezess.hu-t, a Startlapot, a Házipatikát és más digitális termékeket portfóliójában tudó Central Digitális Média Kft. nettó árbevétele a 2017-es éves 3,88 milliárd forintról 4,07 milliárd forintra emelkedett 2018-ra. A szerény mértékben növekvő árbevétel mellett jelentősen csökkent azonban a cég adózott eredménye. A cég 2017-ben még 623 millió forint adózott eredménye 2018-ban körülbelül közel a hatodára, 106 millió forintra esett vissza 2018-ban. A Central Médiacsoport – ide tartozik például a Nők Lapja, a Story magazin, a Best, az Elle – a pénzügyi beszámoló szerint 11,1 milliárd forintról 12,28 milliárdra tudta növelni árbevételét. Ugyanakkor a Central Médiacsoport profitja terén jelentős visszaesés mutatkozik. Míg a Central Médiacsoport 2017-ben 1,75 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el adózás után, 2018-ban körülbelül a harmadára, 535,1 millió forintra esett vissza a médiavállalat adózott eredménye. (Frissítés: Egy olvasónk jelezte, hogy feltehetőleg azért is eshetett vissza a 2018-as nyereség 2017-hez képest, mert 2017-ben reklámadó-visszatérítés egyszeri tételként megdobta a vállalati profitot.) Varga Zoltánt kikezdte a hétvégén a propagandamédia, de nem is csak ő tulajdonos További érdekesség, hogy az Opten céginformációs rendszer kimutatása szerint a Central Digitális Média Kft.-nek és a Central Médiacsoportnak a végső tulajdonosa nem csupán a sajtóban egyedül emlegetett – és a hétvégén először az Origo nevű kormánysajtóban, majd órákon belül a TV2 Tényekben és a 888.hu-n is támadott – Varga Zoltán, bár az üzletember továbbra is kétharmad feletti, 68,4 százaléknyi részesedéssel rendelkezik a cégben azután is, hogy 2018 májusában valamelyest háttérbe vonult és átadta a vállalatcsoport irányítását Mészáros Kingának, aki a cég vezérigazgatója lett, Varga Zoltán pedig csak elnöke a cégnek. (Varga a vezérigazgatói posztról való lemondását azzal indokolta tavaly, hogy a cégcsoport külföldi terjeszkedésére fókuszál.) Az Opten szerint Varga Zoltánon kívül a Centralban a máltai bejegyzésű Hopkins Capital Ltd-nek 9,12 százaléknyi befolyása van, Mikóvári Gergelynek 7,6 százaléknyi része. Szügyi Gergely 6,12 százaléknyi részesedéssel bír, míg Ménesi Dóra Ilona 5,88 százalékban tulajdonos. Ézsöl Gábornak 2,19, Halász Csillának 0,69 százalék, Ézsöl Tibornak 0,09 százaléknyi részesedése van az Opten szerint. A pénzügyi beszámolókat május végéig kellett közzétennie az erre kötelezett vállalatoknak. A Media1-en a múlt héten már beszámoltunk az M-RTL Zrt. és az RTL Magyarország pénzügyi eredményeiről és a kormányközeli, Mészáros Lőrinc részérdekeltségében álló, épp vezetőváltáson áteső Atmedia televíziós reklámértékesítő ház eredményeiről is. Borítókép: A Central Médiacsoport és a Central Digitális Média Kft. bejárata. Fotó: Ladányi András / Media1	Vegyesen teljesített a 24.hu és a Nők Lapja kiadója, a Central Digitális Média és a Central Médiacsoport	Az Opten szerint Varga Zoltánon kívül a Centralban a máltai bejegyzésű Hopkins Capital Ltd-nek 9,12 százaléknyi befolyása van, Mikóvári Gergelynek 7,6 százaléknyi része. Szügyi Gergely 6,12 százaléknyi részesedéssel bír, míg Ménesi Dóra Ilona 5,88 százalékban tulajdonos. Ézsöl Gábornak 2,19, Halász Csillának 0,69 százalék, Ézsöl Tibornak 0,09 százaléknyi részesedése van az Opten szerint.	null	1	https://media1.hu/2019/06/03/vegyesen-teljesitett-24-hu-nok-lapja-kiadoja-central-mediacsoport-varga-zoltan/	2020-06-03 15:43:00	true	null	null	Media1
Köszönöm az érdeklődést, egyáltalán nem kívánok semmit sem nyilatkozni – így reagált Farkas Boglárka az Echo Tv korábbi vezérigazgatója arra a kérdésünkre, hogy milyen fejlesztésre nyert el a Magyar Turisztika Ügynökségtől (MTÜ) 2021-ben 70 millió forint egyedi szálláshely-támogatást. Farkas még azt sem volt hajlandó elárulni, hogy melyik településen építkezik, amikor pedig emlékeztettük arra, hogy nem a saját vagyonáról, hanem közpénz elköltéséről érdeklődünk, bontotta a vonalat. A Guller Zoltán vezette állami turisztikai ügynökség sem részletezte, hogy konkrétan milyen szálláshely-fejlesztési projektre ítélt meg támogatást a DSIDA2018 Kft.-nek, amelynek az elmúlt három év során egyetlen forint forgalma sem volt. Az MTÜ csak annyit közölt lapunkkal, hogy a kft. szálláshely létesítésére nyert el 70 millió forint támogatást a Kisfaludy Program keretében, de az összegből egyelőre még egy forintot sem fizettek ki. Információnk szerint az Echo TV után a pályáját a Mészáros Holding kommunikációs vezetőjeként folytató Farkas Boglárka Vászolyon álmodott meg egy Dsida Jenő-emlékházat és egy hozzá kapcsolódó vendégházat. A telket és a rajta található lerobbant épületet a tulajdoni lap szerint még 2017-ben vásárolta meg az egykori hírolvasó, aki nagy rajongója a fiatalon elhunyt erdélyi költőnek. A 240 lakosú falu polgármesterét telefonon értük utol. „Boglárka amit kért rendezési terv módosítást, azt vissza is vonta, úgyhogy ezzel kapcsolatban semmit nem tudok” – mondta Rózsahegyi Tibor arra, hogy úgy tudjuk, emlékház és szálláshely is épül Vászolyon. Az építkezés mindenesetre információnk szerint már zajlik. Augusztusban a vászolyi önkormányzat döntött a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról. Néhány helyi viszont a helyi építési szabályzattal kapcsolatban panaszt tett a Veszprém Megyei Kormányhivatalnál, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknál, a balatonfüredi főjegyzőnél és az állami főépítésznél is. Azt sérelmezik, hogy nem volt elég idejük a változtatások megismerésére és véleményezésére, ráadásul az önkormányzat nem hívott össze közmeghallgatást sem, lakossági egyeztetés nem volt. Szeptember elején ugyan tartottak egy több mint százfős lakossági fórumot, de az nem úgy sült el, ahogy a szervezők elképzelték. Forrásunk szerint amikor a polgármester, a képviselő-testületi tagok és a főépítész megtudta, hogy felvétel készül a beszélgetésről, egyaránt úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt benne. A hátsó sorban hallgatták végig a lakosokat, de nem szóltak hozzá. Ahogy Farkas Boglárka sem, akitől így azt sem tudhatták meg az egybegyűltek, hogy hány szobás vendégház épül, és mekkora forgalomra számít. Farkas Boglárka információnk szerint az idén kezdte el átépíteni a lerobbant épületet, annak átsorolása azonban a polgármester elmondása szerint nem történt meg. Rózsahegyi Tibor az építési szabályzat módosításával kapcsolatos kritikákra azt mondta, még nincsenek elkésve semmivel, az említett lakossági egyeztetés pedig szerinte több kárt okozott, mint hasznot. „Teljesen alátámasztatlanul feltételeztek olyan dolgokat, amik nem úgy vannak. Sokan nem tudják, hogy vannak országos rendeletek, amiknél szigorúbb lehet egy önkormányzat, de eltérni tőlük nem lehet” – mondta.	Titkolták, de megtaláltuk: Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást az Echo TV volt vezetője	Farkas Boglárka cége hetvenmillió forintot nyert el a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szálláshely-fejlesztésre. Úgy tudjuk, az Echo TV volt vezérigazgatója egy vendégházat álmodott Vászolyba, ahol 2017-ben vett magának egy ingatlant. A helyiek egy részének viszont nem tetszik, hogy azt sem tudják, hány szobás vendégház épül, és milyen forgalmat várnak a Dsida Jenő-emlékháztól.	null	1	https://24.hu/belfold/2021/10/08/farkas-boglarka-magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas-vaszoly/	2021-10-08 00:00:00	true	null	null	24.hu
Véglegesen új tulajdonosa van a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochodynak, a legnagyobb cseh repülőgépgyártó cégnek – írta az E15 cseh gazdasági napilap. A júliusban aláírt szerződés alapján szeptember 30-tól az új tulajdonos a HSC Aerojet, amelyben 80 százalékos részesedése van Szalay-Bobrovniczky Kristófnak, míg 20 százalék a cseh Omnipol társaság kezében van. Szalay-Bobrovniczky Kristóf – aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a kaszinós cég, amelyben kisebbségi tulajdonos, 35 évre szóló koncessziós jogot kapott – Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. A HSC Aerojet a nyáron kapott 150 millió euró, akkori árfolyamon 53 milliárd forint hitelt az MFB Magyar Fejlesztési Banktól, ehhez a kormány állami készfizető kezességet vállalt. Már ekkor sejteni lehetett, hogy a hitelre a cseh repülőgépgyár megvásárlásához lehet szükség.	A magyar kormányszóvivő férjéé lett a legnagyobb cseh repülőgépgyártó	A korábban aláírt szerződés szerint most lett hivatalosan is Szalay-Bobrovniczky Kristóf cége, a HSC Aerojet a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody tulajdonosa.	null	1	https://hvg.hu/kkv/20210930_cseh_repulo_aerovodochody_vasarlas	2021-09-30 16:15:00	true	null	null	HVG
A kormány néhány nappal a Nemzeti Bank épületéről hozott rendelet után ismét egyedi szabályokat határozott meg egy kiemelt beruházásra, ahol az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályt (OTÉK) nem kell figyelembe venni. Az majd a látogatók gondja lesz, hogy hová álljanak a kocsijukkal, és hol végezzék a dolgukat. A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia eredetileg az óbudai hajógyári szigeten épült volna, de aztán áthelyezték a Velencei tóhoz, Sukoró és Velence területéhez tartozó telkekre. A beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, és idén nyáron az is kiderült, hogy a West Hungária Bau nyerte el a megbízást, amely Paár Attilának, Tiborcz István, a miniszterelnök veje egykori üzlettársának érdekeltsége. A kedd este közzétett rendelet kimondja, hogy a kijelölt telkeken „művelődési, kereskedelmi, szolgáltató-, oktatási, egészségügyi, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztatóépület, irodaépület, szállásjellegű épület, sportépítmény, raktár, valamint parkolóház rendeltetésű épületek és építmények, továbbá azok kiszolgáló építményei helyezhetők el”. Továbbá a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 40%, a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 30%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 16 méter. A jelek szerint azonban szűknek bizonyul a hely. Ugyanis a rendelet szerint az OTÉK-ban előírt számú autóbusz- és személyautó-parkolóhelynek elég a 30%-át megépíteni, a kerékpártárolót pedig a jogszabálytól eltérően mellőzhetik. A buszoknál például ez azt jelenti, hogy ha egy épületbe 1200 látogatót várnak, ott az OTÉK szerinti hat helyett két parkolóhely is elég, de az is csak akkor, ha az 1,8-et (hatnak a 30%-át) felfelé kerekítik. A kormány figyelme kiterjed a mellékhelyiségekre is. A sportakadémiához tartozó létesítményekben „200 főig 15 fő részére legalább egy közös, 10 fő létszám felett nemek szerint külön illemhelyet kell létesíteni, oly módon, hogy minden megkezdett 25 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke” építendő. Ez jóval kevesebb, mint az OTÉK-ban előírt, 15 fő női létszám részére legalább 1 WC-fülke, illetőleg 40 fő férfi létszám részére legalább 1 WC-fülke és 1 vizelde vagy 2 WC-fülke. Az új rendeletet, mint ilyen esetekben mindig, a már folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.	Az előírtnál kevesebb parkolóhellyel épülhet fel a kajak-kenu akadémia	A Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémiát korábban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. A beruházást Tiborcz István üzlettársának érdekeltsége nyerte el.	null	1	https://hvg.hu/itthon/20210929_Az_eloirtnal_kevesebb_parkolohellyel_epulhet_fel_a_kajakkenu_akademia	2021-09-29 07:19:00	true	null	null	HVG
Zavaró, hogy Orbán Viktor Moszkvával és Pekinggel flörtöl, ám biztonságpolitikai megfontolásokból mégis az a legjobb opció, ha Magyarország a NATO tagja, a hírügynökség cikkének szerzője. A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi.	Nem maradt közpénztámogatás nélkül Kálomista Gáborék új filmterve sem	Az új tévéfilm elkészítésére projektcéget hoztak létre a gyurcsányozós kurzusfilmet is jegyző alkotók.	null	1	https://hvg.hu/360/202138_az_enekesno_projektceg_atevefilmre	2021-09-27 13:30:00	true	null	null	HVG360
Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel. Meghirdették a balatonszemesi Hattyú kempinget és a tihanyi rév melletti több ezer négyzetméteres területet. A kikiáltási alacsonyabb, mint a legolcsóbb parti telkek árai. Egészben nézve a budapesti agglomeráció az országon belüli migráció legkedveltebb célpontja, de néhány balatoni és Velencei-tavi járás magasabb bevándorlással büszkélkedhet. Az ország északkeleti és délnyugati járásai továbbra is elvándorlással küzdenek. Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében.	Lázadnak a balatoni falvak, de bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek	Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.	null	1	https://hvg.hu/360/202038__lazado_falvak__civilek_es_befektetok__orban_csodaszere__kilatastalan_panorama	2020-09-17 07:00:00	true	null	null	HVG360
Csak így most megfordulni nem lehet a szűk utcában. A terület az alapítvány tulajdona. Uniós támogatásnak indult a kiírás, de megelőlegezi a kormány a pénzt, amíg az Európai Bizottsággal folyik a tárgyalás a költségvetésről. A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére. A lap hosszan sorolja az ellenérveket, miután ez a választás más lesz, mint a többi.	Tovább terjeszkedik a hazai zöldenergia-piacon a százmilliárdos Rahimkulov-család	Az eladó az Orbán-család török jóbarátja, akinek még így is jócskán maradnak naperőműves projektcégei.	null	1	https://hvg.hu/360/202138_pandora_solarpark_polattolrahimkulovig	2021-09-25 13:40:00	true	null	null	HVG360
Vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt hallgatott ki egy szolnoki ügyvédet a Központi Nyomozó Ügyészség. A nyomozók szerint az ügyvéd kétmillió forintot és birkapörköltet kért azért, hogy lefizessen egy bírót. Az ügy régről húzódik: egy Jász-Nagykun-Szolnoki nő ellen közúti baleset okozása és segítségnyújtás elmulasztása miatt indult büntetőeljárás, a nő apja pedig még 2011 májusában kereste meg azzal az ügyvédet a vádirat benyújtása után, hogy lássa el lánya védelmét a per során. Az ügyvéd felajánlotta a férfinak, hogy kétmillió forintért cserébe megvesztegeti a bírót, hogy ne vegyék el a nő jogosítványát, és csak pénzbüntetést kapjon. Az apa az összeget kifizette, de az ügyvéd még kért egy fazék birkapörköltet is, amit a férfi még az ítélethirdetés előtt odaadott az ügyvédnek. Három évvel később, 2014-ben a férfi testvérét a bíróság ittas járművezetés miatt pénzbüntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. A férfi ekkor ismét felvette a kapcsolatot az ügyvéddel, hogy a másodfokú eljárásban védőként járjon el. Az ügyvéd ezúttal is felajánlotta segítségét, és azt ígérte, a bíró megvesztegetésével elintézi, hogy ne vegyék el a férfi testvérének jogosítványát. A férfi az ügyvéd által kért kétmillió forintot kifizette. A más ügyben letartóztatásban lévő gyanúsított nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését, és panasszal élt a gyanúsítás ellen. Kovács Katalin, a KNYÜ szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: a két közlekedési bűncselekmény ügyében a vádlottakat jogerősen nem tiltották el a járművezetéstől, arra azonban nincs adat, hogy a pénzt az ügyvéd továbbadta volna a bíróknak vagy egyáltalán felvette volna a kapcsolatot velük. (Kiemelt képünk illusztráció)	Kétmillió forint és birkapörkölt – egy szolnoki ügyvéd ennyit kért a bíró lefizetéséért	Az nem derült ki, hogy tényleg lefizette-e a bírót.	null	1	https://hvg.hu/kkv/20210924_porkolt_ugyved_vesztegetes_	2021-09-24 11:31:00	true	null	null	HVG
A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is.	Felfelé alkalmazkodó, lefelé keménykezű, átállt Mészároshoz, ma már milliárdos	Jól felépített stratégia mentén egy Ganz-gyár tulajdonosa lett az OTP Banktól Mészáros Lőrinchez pártolt bankár, Barna Zsolt. A nemzeti iparfejlesztés ürügyén sorra születnek az állami hátszéllel, állami megbízásokon hízó kormányközeli vállalatok.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202139__orban_iparosit__ujabb_milliardos_vadaszik__ha_averseny_ahatrany__erti_aviziot	2021-10-06 07:00:00	true	null	null	HVG360
Hiába álmodott Kovács Gábor és Zelnik István magánmúzeumot az Andrássy útra, kudarcot vallottak. Zelnikről kiderült, hogy szélhámos, Kovács gyűjteménye szétesőfélben, a Kogart Galériának otthont adó ottani villájába a minap Mészáros Lőrinc egyik cége fészkelte be magát. A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen. Több tízezer tisztán elektromos autó közlekedik már a magyarországi utakon, s az első pár száz kilométeren valószínűleg mindegyiknek a vezetőjét nyomasztja a hatótávfrász: az a bizonytalanság, hogy kitart-e az áram a következő töltőpontig. Hogy miként váltja fel a félelmet a magabiztosság, arról mesél szerzőnk, aki a közelmúltban ült át villanyautóba.	Számíthat az államra Mészáros Lőrinc, ha becsődölt cégekből csinálna aranyat	Tudni kell, hol érdemes mazsolázni az elhullott cégek között. És a felcsúti milliárdos tudja is.	null	1	https://m.hvg.hu/360/20211005_Mazsolazok	2021-10-06 07:15:00	true	null	null	HVG360
Berkes Lajos papirológus: Ez az irat teljesen más Jézust ábrázol, mint amilyennel általában találkozunk instant tudomány 2024.07.13. 16:007 perc Hétköznapi fecninek látszott, de kiderült, hogy a gyermek Jézus történetének eddig ismert legkorábbi leiratából egy töredék. Az egyik megfejtőt, Berkes Lajos papirológust, a berlini Humboldt Egyetem munkatársát kérdeztük a kicsi Krisztus különös eseteiről és a papiruszolvasás buktatóiról. Az ember kiváltságos helyzetét kérdőjelezi meg a kortárs képzőművészet szupersztárja, Pierre Huyghe velencei kiállítása A mű 2024.06.26. 14:0011 perc Ha nem zajlana éppen a 60. Képzőművészeti Biennálé Velencében, csupán csak ezért az anyagért is érdemes volna felkerekedni a lagúnák közé: a Liminal fajsúlyos összeállítás korunk egyik legjelentősebb képzőművészének munkáiból. Pierre Huyghe retrospektív kiállítása különleges élménnyel kínál meg egy olyan mélyen megragadó miliőben, ahol az emberi lények számára otthonos tér és idő értelmezhetetlen. Nagy Mercédesz írása. "24 EU-s állam megbízottja némán ül, a magyar, szlovák és holland miniszter pedig társalog?" lapszemle 2024.07.20. 08:358 perc Orbán Viktor "békemissziójának" eredménye az EU-ban. Meloni olasz miniszterelnök viszonya az EU-val kezd rosszra fordulni. Putyin aljas játéka, hogy 16 év büntetőtáborra ítélték az amerikai újságírót, Evan Gershkovich Moszkvában. Trumpnak a merénylet után esélye volt kiállni a nemzeti egység mellett, de aztán emlékeztette az országot, hogy ő továbbra is Donald Trump. Nemzetközi lapszemle. Indokolt-e elvenni a zöld rendszámot a hibridektől, ha azok kapudrog lehetnek az e-autók vásárlásához? gazdaság 2024.06.24. 13:006 perc A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható. Rácz Erzsébet: Kegyelem a kegyetleneknek vélemény 2024.06.22. 08:306 perc Balog Zoltán szerint csak akkor bűn a bűn, ha a tettes lebukik. Mi ez, ha nem bűnpártolás és a bűnösök bátorítása - kérdezi rendező, dramaturg szerzőnk, miután meghallgatta a legújabb interjút a református püspökkel.	Mészáros Lőrinc közelében már kisüzemi sörfőzésben is utaznak	Egy olyan vállalkozásról van szó, amelynek alapítója jól ismeri a Mészáros családot.	null	1	https://hvg.hu/360/202139_61_kisuzemi_sorfozde_tuzkozeliital	2021-10-02 08:30:00	true	null	null	HVG360
A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t – ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság.	A kormány hitelből fedezi a választási osztogatást, bár Orbán Viktor ezt tagadja	A nyugdíjasok még a választások előtt a teljes 13. havi juttatásra számíthatnak, a családosok pedig visszakapják a befizetett szja-t – ígéri a miniszterelnök. Minderre csak utólag lehet pénz, és ha bármilyen okból leállnak az uniós pénzek, nagyot ugorhat az államadósság.	null	1	https://hvg.hu/360/202139__valasztasi_extra__potlando_eupenzek__nyugdijdilemmak__hitelbol_hozomra	2021-10-04 11:00:00	true	null	null	HVG360
Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége újra leszerződött a Szerencsejáték Zrt.-vel: a Fehér Sólyom Bt. megint 40 millió forintos reklámszerződést írt alá március közepén - derül ki a lottótársaság honlapján közzétett márciusi szerződésekből. Hasonló összegű szerződést kapott Ákos 2019-ben és 2020-ban is az állami cégtől. Azt a napi.hu írta meg, hogy az előadóművész vállalkozása rendre szép számokat közöl az éves beszámolóiban, tavaly is nyereségesen működött, de a járvány következtében az árbevétele és az eredménye is az előző évi mintegy harmadára esett. A bt. tavaly év végén 469 millió forintot tartott értékpapírokban. A társaság nettó árbevétele 167 millió forintra esett, és az adózott eredménye is nagyjából harmada lett a 2019-esnek, 57,4 millió forint. A nyereséget, ahogy a korábbi években is, nem vették ki a cégből, az eredménytartalékba helyezték. A Szerencsejáték Zrt.-nek október 1-e óta új vezérigazgatója van: Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Bozóky Alexet nevezte ki a cég élére, aki az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja, illetve a társaság egyes kiemelt stratégiai feladatainak végrehajtását koordinálta. Szintén szerződést kapott az állami társaságtól még februárban az IMG Solutions Zrt.: konkrétan 67 millió forintért notebook-ot kell beszerezniük. A cég tulajdonosa Szentgyörgyi Gábor, tavaly 10,4 milliárd forintos forgalom mellett 1,3 milliárd forintos profittal zártak. Szentgyörgyi Gábor neve legutóbb néhány napja bukkant fel, amikor a Direkt36 megírta: Székesfehérvár közelében indítana be műanyaggyártó és feldolgozó vállalkozást néhány, az Orbán-családhoz köthető vállalkozó. Az összesen 1,3 hektáros területen az Energép Kft. nevű energetikai és építőipari cég működik, a terület 2015 óta az Orbán családé: jelenleg a miniszterelnök anyjának és ifj. Orbán Győzőnek a közös cége, a Hahót Tőzeg Kft. a tulajdonos. Az Energép három magánszemély tulajdonában van, egyikük Szentgyörgyi Gábor, akinek informatikai cégcsoportja sorra nyeri az állami megbízásokat.	Ákos megint 40 millió forintot kapott a Szerencsejáték Zrt.-től	Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége újra leszerződött a Szerencsejáték Zrt.-vel: a Fehér Sólyom Bt. megint 40 millió forintos reklámszerződést írt alá március közepén - derül ki a lottótársaság honlapján közzétett márciusi szerződésekből. Hasonló összegű szerződést kapott Ákos 2019-ben és 2020-ban is az állami cégtől.	null	1	https://mfor.hu/cikkek/makro/akos-megint-40-millio-forintot-kapott-a-szerencsejatek-zrt-tol.html	2021-10-10 19:22:38	true	null	null	mfor.hu
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. szeptember 9-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük. A korábban Mészáros Lőrinc, most Jászai Gellért befolyása alatt álló 4iG Nyrt. augusztus 25-én a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) tudatta, hogy előzetes megállapodást kötött a kormánnyal az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. (AH) többségi tulajdonrészének megszerzéséről. Az előszerződést az Orbán-kabinet részéről Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter írta alá, ám ő nyilván nem hozhatott volna ilyen horderejű döntést Orbán Viktor kifejezett hozzájárulása nélkül. A kormányközelinek tartott 4iG vaskos állami megbízásainak is köszönhetően majdhogynem korlátlan növekedési képességgel rendelkezik. Tavasszal írtuk meg, hogy a cég bejelentette a magyar Digi-csoport felvásárlásáról szóló, legalább 100 milliárdos nagyságrendű előmegállapodást (lásd: Add ide a Digit!, Magyar Narancs, 2021. május 6.). Azóta egy sor tervezett vagy már meg is valósult cégakvizícióról tájékoztattak a BÉT oldalán, ezek közül kiemelkedik a montenegrói Telenor-leány felvásárlásának terve, az üzlet létrejöttével a 4iG valódi nemzetközi telekommunikációs szolgáltatóvá fejlődhet. A vállalat nettó árbevétele 2021. január és június között 59 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, túllépve a 32 milliárd forintot. A szédületes ütemű gyarapodás az év második felében is folytatódhat, hiszen a 4iG különböző konzorciumok tagjaként az idén 784 milliárd (!) forintos keretösszegben nyert megbízásokat Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) tenderein. Ez akkor is óriási tétel, ha nem csak egy befutóról van szó, és a kormány nem meríti ki a keret egészét. Átlépik a vörös vonalat Nem mondható váratlannak, hogy Jászaiék az AH-ra is szemet vetettek, a két félnek már korábban is voltak közös üzletei. A 4iG még 2020 nyarán jelentette be, hogy a nemzeti távközlési céggel, a New Space Industries Zrt.-vel együttműködve megalapítják a CarpathiaSatot, és 2024-ben magyar tulajdonú kereskedelmi műholdat állítanának Föld körüli pályára. Idén februárban Jászaiék a műholdas műsorterjesztéssel foglalkozó Hungaro Digitel többségi tulajdonjogát vették meg az AH-tól és a portugál társtulajdonostól – aztán került az étlapra maga az AH is. Az Antenna-előszerződés nagyban eltér a 4iG minden eddigi cégszerzésétől – nem csak azért, mert az informatikai vállalat kivásárlás helyett ezúttal saját távközlési cégportfóliójának apportálásával szerezne többségi tulajdont (ennek később még lesz jelentősége). Jászai Gellérték most vörös vonalat lépnek át: először kebeleznének be egy állami tulajdonú, nemzetstratégiai jelentőségű céget. Az 1990-ben alapított AH kizárólagos joggal és lefedettséggel rendelkezik a földfelszíni digitális televíziós sugárzás terén, országszerte ők biztosítják az analóg rádiós műsorszórást, de jelen vannak az üzleti kommunikációs szolgáltatások piacán is. A vállalat fontosságát bizonyítja, hogy az Orbán-kormány 2014-ben az adófizetők pénzét nem sajnálva 56 milliárd forintért vásárolta vissza akkori francia tulajdonosától, a TDF-csoporttól a 2000-es években privatizált AH-t. A vállalat azóta nagyot fejlődött, 2015 óta műsorgyártással és sportesemények közvetítésével is foglalkozik. Ennek, na meg műsorszórási monopolhelyzetének köszönhetően mára megduplázta méreteit és bevételeit: éves szinten 38–41 milliárdos nettó árbevételt ér el az Opten céginformációs szolgáltatónál elérhető adatok szerint, a 2020-as évet pedig már 1,87 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta. Az is az AH potenciálját mutatja, hogy a társaság 2019-ben óriási forrás bevonásával (a G7 üzleti portál szerint 101 milliárd forintért) vásárolta meg a Magyar Telenor 25 százalékos tulajdonrészét. A kormány ezt az évek alatt felhalmozott óriási tőkét és a stabil bevételt viszi vásárra, amikor Jászai Gellértéknek engedi át a cég többségi tulajdonát, s azzal együtt az irányítási jogokat. Jászai Gellért Fotó: 4iG Már most megéri A HVG-nek interjút adó Jászai Gellért szerint aggodalomra semmi ok: bár az állam tényleg lemond irányítási jogairól, a 4iG olyan tekintélyes távközlési és infrastruktúra-fejlesztő cégeket apportál a „szuperholdinggá” váló AH-ba, hogy attól a közös tulajdonú vállalat „jövedelemtermelő képessége javulhat, s az állam összességében nagyobb bevételre tehet szert”. Jó azonban észben tartani, hogy 4iG tulajdonosa is csak feltételes módban említette a várható állami bevételnövekedést. Garanciákat erre Török Lajos, az Equilor vezető elemzője sem lát, miközben a 4iG-nek már most látható eredményeket hozott a tervezett Antenna-akvizíció: a részvényei szárnyaltak a bejelentés után, s azok árfolyamát csak továbbemelte a több százmilliárdos kormányzati megbízások híre. „Nem kizárt persze, hogy a kormány olyan, általunk nem ismert szerződési feltételek mellett ad túl többségi tulajdonrészén, hogy az mindenképpen bevételt biztosít” – mondta a Magyar Narancsnak az elemző. Szerinte a 4iG főleg a technológiai fejlesztések terén tudna lökést adni az AH-nak, hiszen privát cégként gyorsabban hozhat be új technikákat, alkalmazásokat. A végső, áhított cél ugyanakkor az integrált szolgáltatói státusz lenne Jászai Gellért vállalata számára – mutatott rá az Equilor szakértője. Ha sikeresen zárul le a Digi-felvásárlás, és a Telenor Magyarországban vásárlás vagy megállapodás útján nagyobb tulajdoni hányadot is tudnak szerezni az AH 25 százalékánál, akkor a 4iG valóban a Vodafone és Telekom méltó versenytársa lehet – akár az állami, akár a piaci megrendelések szempontjából. Az Antenna-üzlettel ráadásul Jászaiék szép szeletet hasíthatnak az „udvari rendezvényszervezés” tortájából is. A távközlési cég 2019-ben robbant be erre a területre, amikor elnyerte a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárd forintos keretösszegű tenderét, és 1100 költségvetési szerv különféle programjainak koordinálására kapott megbízást. Az AH-ra azóta csak úgy záporoznak a hasonló, többmilliárdos nagyságrendű munkák – mint a 24.hu megírta, ők szervezik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus és a vadászati világkiállítás rendezvényeit is. Az alvállalkozói feladatokat ilyenkor hagyományos módon Balázsy Gyula marketingcégei kapják meg, és ezt a munkamegosztást várhatóan az sem befolyásolja majd, ha az állam helyett a 4iG lesz a főnök az AH-ban. Merjünk gyengék lenni! Nagy kérdés, hogy a szuperholding felállása után a kormány tiszteletben tartja-e a piaci játékszabályokat, vagy az új, baráti céget próbálja helyzetbe hozni az állami szervek tenderein. Jászai Gellért a HVG-nek erről azt mondta: szó sincs arról, hogy megkerülnék a piaci versenyt, csupán ők is ringbe akarnak szállni a multinacionális szereplők mellett. Állítását némileg árnyalja, hogy a 4iG tavalyi bevételeinek 73 százaléka állami megrendelésekből jött össze – bár, tegyük hozzá, állami csecseken lóg az utolérni kívánt két nagy multi versenytárs is. „A közvagyon haveri kimentése folytatódik az Antenna Hungária Zrt. esetében, és ezzel nem meglepő módon a 4iG Nyrt. jár jól” – mondta a Magyar Narancsnak Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója. Ligeti hangsúlyozta, az ügyletről ő is csak annyit tud, mint mindenki más – vagyis hogy Jászai apporttal szerezne többségi tulajdont és meghatározó befolyást az állami távközlési vállalatban. Ám ez alapján nem látszik, hogy az államnak miért is érdeke gyengébb félként kibicelni egy olyan cégben, amelyet hét éve óriási erőbefektetéssel szerzett vissza magának. A tulajdonjogok átengedésével pedig mintha közvetve azt ismernék be, hogy rossz döntést hoztak a visszaállamosítással. A TI jogi vezetője „általános mondásnak érzi”, hogy az Antennába beemelt új vagyonelemektől javulhat a vállalat jövedelemtermelő képessége. „Az Antenna Hungária már most jól jövedelmez. Nem tudjuk, mennyit hozott volna többségi tulajdonának piaci értékesítése, ahogy egyelőre nem láthatjuk a fúzió utáni éves osztalékokat sem; ezek csak jól hangzó lózungok.” Arról viszont van sejtése Ligeti Miklósnak, hogy Jászaiék miért ebben a formában, azaz cégapportálással szereznek irányító szerepet. A nemzeti vagyonelemeket ugyanis törvény védi, tulajdonjogukat bruttó 25 millió forint felett csak versenyeztetés útján, a legelőnyösebb ajánlattevőnek lehet átruházni. A cégapportálással végrehajtott tulajdonszerzésre azonban ez a védelem nem vonatkozik, hiszen nincs közvetlen értékesítés, ráadásul a beszálló társtulajdonos a saját vagyonelemeit viszi a közös vállalkozásba. Pedig a piaci értékesítéssel komoly összeg juthatna az államkasszába. Erről beszélt lapunk rendszeres szerzője, László Géza, aki 1998 és 2008 között különböző posztokon irányította az AH-t, és tanúja volt a vállalat privatizációjának. „Az állam akkor jó dealt hozott össze az értékesítéssel, hiszen egy erős licitben, 2005-ben végül 46 milliárd forintért adott túl a cégen és vele a menedzsmenten, ami bőven meghaladta az akkori üzleti tevékenységi kör, cash flow és osztalékpotenciál alapján becsülhető cégértéket. Pedig az AH akkor még nem volt az a monstrum, mint jelenleg” – idézte fel László Géza. Szerinte egy olyan tőzsdei privatizáció lehetőségéről most sem kellene lemondani, amelyben az állam tulajdonosi részesedése fokozatosan csökken. Addig jó, amíg ők vannak hatalmon Az AH birtokbavétele egy évek óta tartó folyamat utolsó, megtervezett lépésének tűnik, és most jött el a pillanat, hogy egy kellően potens, állami tendereken megizmosodott baráti cég megszerezheti a többségi tulajdont – így értékelte a kialakult helyzetet lapunknak Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Médiaműhely vezetője. Ahogy ő látja, az Orbán-kormány a nemzeti érdeket emlegetve vásárolta vissza, majd tőkésítette fel az AH-t, de pontosan tudták, hogy az államosítás csak addig jó, amíg ők vannak hatalmon. „A kormányváltás kockázata miatt egyebek mellett a távközlési mamut irányítását is kiszervezték, így bukásuk esetén is jó helyre kerül majd az éves osztalék nagyobb része” – fogalmazott Polyák, aki arra is rámutatott, hogy az állam kiszolgáltatottá válik: kisebbségi tulajdonosként is kezességet vállal a cégért, hiszen a nemzetstratégiai jelentőségű AH semmilyen körülmények között nem dőlhet be. A társaság ráadásul eddig sem átlátható működéséről volt híres, magántulajdonban pedig még kevésbé tudhatjuk majd, milyen szempontok alapján döntenek az ingyenesen fogható földfelszíni csatornák csomag-összeállításáról, vagy hogy ki és mennyiért kap lehetőséget adásának továbbítására. A tulajdonos pedig teljes joggal hivatkozhat üzleti titokra az adatok visszatartásakor. „Megeshet például, hogy a Tv2-nek kedvezőbb szerződést kínálnak, mint az RTL Klubnak. Erről már nem az állam fog dönteni az akvizíció lezárása után, hanem a Fidesz barátain múlik” – hoz egy példát Polyák Gábor. A pénzügyi oldalon ugyanakkor némi transzparenciát hozhat, hogy a 4iG tőzsdei cég, így részvényeseit és a nyilvánosságot is tájékoztatnia kell a tervezett üzletekről, a megnyert pályázatokról, a vállalat pénzügyi helyzetéről is. Bár a földfelszíni sugárzás már kisebb súlyú, mint volt a kilencvenes években vagy a kétezres évek elején, a médiajogász arra is emlékeztetett, hogy az ingyenes MinDIG TV-pakkban fogható hírcsatornák befolyásoló képessége ma is jelentős – közülük pedig csak az RTL Klub számít kormánytól független adónak. Az akvizíciós tervnek van egy az anyagiakon túlmutató kockázata is. Az Antenna Hungária Zrt. augusztus 12-én jelentette be, hogy az állami MVM-csoporttól felvásárolja a távközlési rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével foglalkozó MVM NET Zrt. 100 százalékos tulajdonrészét. A távközlési szakma beavatottjain túl sejthetően nem sokan hallottak e vállalatról, pedig kis túlzással az ország működése múlik rajta. Az MVM NET biztosítja a magyar villamosenergia-hálózatot fenntartó Mavir Zrt. kommunikációs rendszerét; ők kezelik a kormány és a közigazgatás által közösen használt Nemzeti Távközlési Gerinchálózat több ezer kilométeres hosszúságú eszközeit, sőt az országgyűlési és önkormányzati választások informatikai rendszerét is. Jászai Gellérték az AH többségi tulajdonhányadán keresztül közvetetten az MVM NET Zrt.-ben is irányítási jogokat szereznek, azaz állami-kormányzati kritikus infrastruktúrák üzemeltetése kerülhet egy NER-közeli magáncég felügyelete alá. Az MVM NET eladását is kormányzati döntés tette lehetővé, az AH és a 4iG piaci bejelentései között pedig csak két hét telt el. Nehéz elképzelni, hogy az MVM NET Zrt. állami felvásárlása ne egy tudatos portfólióbővítési folyamat része lett volna, amelynek a végállomása egy kormánynak kedves vállalkozás. Jászai szerint nem kell attól tartani, hogy új tulajdonosként a 4iG érzékeny információkat gyűjtene, netán személyi profilalkotásra használná a keze alatt átfutó adatfolyamot – az MVM NET ugyanis csak az infrastruktúrát biztosítja, míg az adatkezelés továbbra is a belügyi tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató (NIT) Zrt. feladata marad. Szavait azonban nem mindenki érzi garanciának – köztük Polyák Gábor sem. „A lehető legrosszabb ötlet a kritikus kormányzati infrastruktúrákat és választási informatikai rendszert egy politikai érdekcsoporthoz köthető vállalkozásra bízni mindössze fél évvel az országgyűlési választások előtt. A döntés valódi nemzetbiztonsági kockázatot vet fel” – véli a médiajogász, aki abban sem hisz, hogy az üzemeltető ne tudna adatot gyűjteni az optikai hálózatokról, hiszen „az informatikában nincs lehetetlen”. A Transparency jogi igazgatója nem lát feltétlenül veszélyt Jászaiék megjelenésében – mint felidézte, 2012, vagyis az MVM NET létrehozása előtt is piaci vállalatok kezelték a kritikus kormányzati infrastruktúrákat, probléma nélkül. Névtelenséget kérő szakági forrásunk szerint az államnak egy esetleges kormányváltás után is erős ütőkártyák maradnak a kezében a többségi tulajdonossal szemben, attól tehát nem kell tartani, hogy valamelyik kritikus fontosságú szolgáltatás leállna. Hogy kinek lesz végül igaza, egyelőre nem tudható, de az tény, hogy a tranzakció az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát sem hagyja hidegen: „A (…) bizottság következő rendes ülésén reményeim szerint megkapjuk az ügyben azt a tájékoztatást az illetékesektől, ami alapján egyértelműen megállapítható lesz számunkra, hogy tekinthetünk-e nemzetbiztonsági kockázatként erre a felvásárlásra. Bízom benne, hogy a Fidesz–KDNP képviselői nem folytatják a Pegasus-ügyben indított szabotázsakciójukat, és részt vesznek majd az ülésen, így pedig a bizottság ellenzéki tagjainak lehetőségük lesz kérdéseket feltenni a szolgálatoknak” – írta kérdésünkre Stummer János, a testület jobbikos elnöke. Kell még csiszolni A Digi és az AH bekebelezésével Jászai Gellérték tényleg országos jelentőségű, megkerülhetetlen mamutvállalatot hozhatnak létre. A tervezett hazai üzletek horderejét a megcélzott cégek méretei mutatják igazán. A Digi-csoport az Invitel 2018-as felvásárlása óta 1,1 millió fogyasztót ér el 2,5 millió előfizetés keretében, továbbá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság januári adatai szerint az előfizetéses csatornák és a széles sávú net szempontjából is a második legnagyobb szolgáltatónak számítanak itthon (a Magyar Telekom után). Az AH pedig több mint 700 ezer háztartásnak biztosít ingyenes tévéadást, míg rádiós sugárzása országosan fogható. Ám kérdés, hogy minden a beharangozott tervek szerint alakul-e. A Digi-akvizíció még nem zárult le, arra a Gazdasági Versenyhivatalnak is (GVH) rá kell bólintania. Az AH többségi részének megszerzése sem történik meg október közepe előtt: az előzetes megállapodást véglegesíteni kell, és hátra van az AH átvilágítása, a távközlési cég és a bele apportálni kívánt cégek felértékelése is. Információink szerint egyelőre nem került a GVH elé sem a Digi-, sem az Antenna-akvizíció, ami azt jelenti, hogy a 4iG Nyrt. még egyik ügyben sem zárta le az eljárásokat. A GVH elvileg akadályt is gördíthet majd a tulajdonszerzés elé, amennyiben úgy látja, hogy a Jászai-féle cég növekedése piackorlátozó hatással járhat. Ennek azonban kicsi a valószínűsége, hiszen a telekommunikációs szektort itthon amúgy is gigászok uralják, ezeket a 4iG méreteiben legfeljebb megközelíteni tudja. Ha pedig a GVH akadékoskodna, az Orbán-kabinet bármikor nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilváníthatja az üzletet, amivel egyből kivonja a versenyhivatali eljárás keretei közül. A Magyar Narancs természetesen az érintetteket is próbálta megszólaltatni az ügyben. Szerettük volna megtudni, hogy a 4iG Nyrt. pontosan hány százalékos tulajdonrészt szerezne az AH-ban, s ehhez mely vagyonelemeit apportálná be a társaságba. Megkerestük az AH-t és Mager Andrea tárca nélküli miniszter sajtóosztályát is, hogy megértsük: az állam milyen hasznot, osztalékot remél az üzlettől, és hogy nem látnak-e nemzetbiztonsági kockázatot az MVM NET átadásában. Leveleinkre egyik érintett sem válaszolt. A készülő Antenna-akvizícióról ugyanakkor érdekes részleteket tudhattunk meg egy, a Jászai-cég ügyeit jól ismerő, névtelenséget kérő forrástól. Mint lapunknak elmondta, egyelőre a 4iG-ben sem döntötték el végleg, mely távközlési cégeket apportálnák az AH-ba – de úgy számolnak, hogy szeptember közepére ez is kiderül, és megállapodásra juthatnak az Orbán-kabinettel az ügylet részleteiről. Forrásunk nem osztotta azokat az aggodalmakat, hogy az állam értékes nemzeti tulajdont kótyavetyélne el az AH többségi tulajdonának átadásával. „A nemzeti távközlési cég messziről csillogó gyémántnak látszik, és tényleg széles kínálata van a MindigTV-től az IoT-szolgáltatásig (IoT – Internet of Things, a dolgok vagy az egymással kapcsolatban álló okoseszközök internete – a szerk.). Ha azonban közelebb megyünk, látható, hogy nagyon komoly, 100 milliárdos fejlesztéseket kell invesztálni ahhoz, hogy legalább itthon lépést tarthasson a Deutsche Telekommal. Ráadásul az AH tavaly 8,3 milliárdos üzemi veszteséget hozott össze, emiatt konszolidálásra is szorul” – mondta forrásunk. Szerinte az állam még nyer is azzal, hogy a 4iG „combos” cégeket és hozzájuk tartozó technológiát apportálna az AH-ba, hiszen úgy tudná bővíteni a távközlési vállalat szolgáltatási portfólióját, hogy az egy forintjába nem kerülne az adófizetőknek. Ami pedig a nemzetbiztonsági kockázatot illeti, a megszólaló rámutatott: a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat optikai kábelrengetegének jó részét most is magáncégektől bérli a kormány, mégsem retteg senki visszaélésektől. Ráadásul – ismételte meg Jászai érvelését forrásunk – az MVM NET a tulajdonostól függetlenül nem piszkálhat bele az általa üzemelt hálózatok adatfolyamába – arra csak a belügy felügyelete alatt működő NIT lenne képes.	Nemzetbiztonsági kockázata is lehet, ha Jászai Gellérték bekebelezik az Antenna Hungáriát	Az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt.-hez kerülhet a rendkívül jövedelmező, korábban tízmilliárdokért államosított és megerősített Antenna Hungária többségi részvénycsomagja. A tervezett akvizíció többek szerint nemzetbiztonsági kockázatot is rejthet magában.	null	1	https://magyarnarancs.hu/belpol/nemzetbiztonsagi-kockazata-is-lehet-ha-jaszai-gellertek-bekebelezik-az-antenna-hungariat-242457?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR0dAaN	2021-10-10 10:27:00	true	null	null	Magyar Narancs
Közpénzből épült, öltözőből rendezvényközpont lett az egykori nagykőrösi fociklub otthona 400 millió forint közpénzt öntöttek bele az épületbe úgy, hogy a klub már a korábbi támogatásokkal sem tudott elszámolni. 200 millió forint tao-támogatással épült öltözőnek és klubháznak, most mégis rendezvényházként, kávézóként üzemel az egykori nagykőrösi fociklub otthona – jelentette az RTL Klub Híradója. A fociklub már korábban sem tudott elszámolni tízmilliós tao-támogatásokkal, mégis kapott 400 millió forint közpénzt az új klubházra. A focicsapat azóta megszűnt, a klub egy kókai cégtemetőbe került. A helyi ellenzék feljelentést tett a közpénzek eltűnése miatt. Az MLSZ-t és a fideszes városvezetés hallgat. A fociklub székházának kivitelezője januárban még rendőrt is hívott az önkormányzat embereire, akik megpróbáltak bejutni az épületbe: Rendőrt hívtak a nagykőrösi fociklub székházához, miután az önkormányzat megpróbált betörni az épületbe Nem fizették ki a vállalkozót, aki emiatt lezárta a több százmillióért felépített nagykőrösi klubházat. Az önkormányzat képviselői megpróbáltak behatolni az épületbe, de a vállalkozó kihívta rájuk a rendőröket. Az ügyben érintett Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület egy éve furcsa körülmények között kapott 400 milliós támogatást a klubháza felépítésére.	Közpénzből épült, öltözőből rendezvényközpont lett az egykori nagykőrösi fociklub otthona	400 millió forint közpénzt öntöttek bele az épületbe úgy, hogy a klub már a korábbi támogatásokkal sem tudott elszámolni.	null	1	https://hvg.hu/itthon/20211006_nagykorosi_fociklub_szekhaz_rendezvenykozpont_taopenz	2021-10-06 19:29:00	true	null	null	HVG
Állami Számvevőszék;Domokos László;zárszámadás; 2021-10-08 08:00:00 ÁSZ: minden a legnagyobb rendben Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött. Megbízható a 2020. évi zárszámadás, a költségvetési intézményrendszer tavaly is biztosította, a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét – közölte az Állami Számvevőszék, miután Domokos László az ÁSZ elnöke benyújtotta az erről szóló jelentést az Országgyűlésnek. A 2020-as költségvetés elszámolását szeptember végén adta be a kormány, több mint ezer oldalon. Az ÁSZ most benyújtott jelentése pedig alig 20 oldalnyi írott szöveg, amely szerint a 2020-as költségvetés végrehajtása teljesen szabályszerű volt, annak ellenére, hogy a különleges jogrend idején a kormány több ezer milliárd forintot csoportosított át. Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött, például az, hogy lélegeztetőgépekért az egyik maláj szállítónak kifizetett több mint 170 milliárd forint egy része nem a szállító cég számláin landolt. (A "lélegeztetőgép" szó ugyanúgy nem szerepel az ÁSZ-jelentésben, mint ahogyan a Külgazdasági és Külügyminisztérium beszámolójában sem, annak ellenére, hogy legalább 300 milliárdot költöttek el erre a célra, és a beszerzett 20 ezer - sokszor többszörösen túlárazott - gépből pár százat vettek használatba.) Az ÁSZ-jelentés nem foglalkozik 4000 milliárd forintos gazdaságvédelmi alap költéseivel, holott annak felhasználása is felvet célszerűségi és törvényességi kérdéseket. Szintén nem tárgyalja az ÁSZ-jelentés a járvány elleni védekezés költségeit, illetve azok felhasználását, holott csak ebből az alapból 945 milliárd forintot költött a kormány. És el kell hinnünk, hogy egy fillér se ment rossz helyre - legalább is az ÁSZ-jelentése szerint.	ÁSZ: minden a legnagyobb rendben	Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött.	null	1	https://nepszava.hu/3134478_asz-minden-a-legnagyobb-rendben	2021-10-08 00:00:00	true	null	null	Népszava
A kivitelező szerint jogtalanul próbáltak bejutni a nagykőrösi önkormányzat munkatársai csütörtökön abba a klubházba, amit a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület megbízásából építettek fel. Az épület már elkészült, de a vállalkozó lezárta, mert nem kapta meg utolsó számlájának ellenértékét. Simon János, a kivitelezést végző EU-Építő Kft.vezetője a hvg.hu-nak elmondta, hogy a velük szerződő egyesület bruttó 34 millió forinttal tartozik, de azt nem tudja, kitől fogják megkapni a pénzt, mivel az egyesület a közelmúltban gyakorlatilag csődöt jelentett, és őket senki nem tájékoztatta arról, hogy jogilag ki viszi tovább az ügyeit. Jelezte ugyanakkor, hogy a végszámlájuk egy részét az önkormányzat rendezte, de amikor az elmaradásról szerettek volna egyezkedni Czira Szabolcs (Fidesz–KDNP) polgármesterrel, elutasítással szembesültek. “Az alkalmazottaink, nagykőrösi családok várnak a pénzükre, és nekünk is pluszköltségeink vannak, már őriztetni is kell az épületet” – mondta a hvg.hu-nak a vállalkozó, aki jelezte, jogi útra terelik az ügyet. A Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület az az egyesület, ami annak ellenére kapott összesen 400 millió forintot (200 milliót taóból, 200 milliót az önkormányzattól) a klubház építésére, hogy korábban több tízmilliós tao-támogatásnak veszett nyoma, aminek visszafizetésére kötelezte a NAV. A csütörtöki fejleményről a Jobb Nagykőrösért Egyesület önkormányzati képviselője, Zágráb Nándor számolt be egy rövid facebookos videón. “Mind a város költségvetéséhez (ami 2020-ban négymilliárd forint volt), mind a focicsapat sportteljesítményéhez képest aránytalanul nagymértékű beruházásról van szó” – mondta a hvg.hu-nak a képviselő. Zágráb Nándor szerint csütörtökön az önkormányzat arra hivatkozva próbált bejutni, hogy a terület önkormányzati tulajdonban van, de ő furcsának találra, hogy a jelen lévő jegyző a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva nem akart számára érdemi tájékoztatást adni a helyzetről. Az erőszakos behatolási kísérletet (levágták a kapuról a lakatot) információnk szerint Czira Szabolcs polgármester és Szilágyi Csaba a műszaki osztály vezetője megbízásából történt, az önkormányzati vagyonkezelő cég igazgatója, Ragó Ildikó irányítása alatt. (A cikk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a behatolási kísérlet Nagy Lajos jegyző jelenlétében történt, de a jegyző csak a rendőrségi helyszínelés törvényességét ellenőrizni érkezett a helyszínre). Megkerestük az ügyben a nagykőrösi polgármesteri hivatalt, de a telefonban jelentkező alkalmazott csütörtök délután négy órakor közölte, hogy fél négykor már mindenki hazament, és senkit nem tud adni.	Rendőrt hívtak a nagykőrösi fociklub székházához, miután az önkormányzat megpróbált betörni az épületbe	Nem fizették ki a vállalkozót, aki emiatt lezárta a több százmillióért felépített nagykőrösi klubházat. Az önkormányzat képviselői megpróbáltak behatolni az épületbe, de a vállalkozó kihívta rájuk a rendőröket. Az ügyben érintett Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület egy éve furcsa körülmények között kapott 400 milliós támogatást a klubháza felépítésére.	null	1	https://hvg.hu/kkv/20210128_nagykorosi_kinizsi_sportegyesulet_klubhaz_tao_elszamolasi_vita	2021-01-28 19:21:00	true	null	null	HVG
árvízvédelem;közbeszerzés;Mészáros Lőrinc; 2021-10-08 11:15:15 Mészáros Lőrincnek most épp Szabolcsban esett le pár milliárd árvízvédelemre Nincs mit tenni, ha egyszer a felcsúti milliárdos adja be a legjobb ajánlatot. - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Eszerint az oligarcha cége 2,84 milliárd forintból végezhet árvízvédelmi munkákat Vásárosnaményban és környékén. Egyebek mellett feladata lesz a Kraszna bal- és jobb parti töltéskoronaburkolatának megépítése, a magosligeti zsilip átépítése, vagy éppen a Tisza bal parti töltésének koronaburkolati rekonstrukciója. A kiírás azt is valószínűsíti, hogy szükség lesz alvállalkozók bevonására.	Mészáros Lőrincnek most épp Szabolcsban esett le pár milliárd árvízvédelemre	2,8 milliárd forintos közpénzes munkát nyert el a Mészáros és Mészáros Kft.- derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Eszerint az oligarcha cége 2,84 milliárd forintból végezhet árvízvédelmi munkákat Vásárosnaményban és környékén.	null	1	https://nepszava.hu/3134531_meszaros-lorincnek-most-epp-szabolcsban-esett-le-par-milliard-arvizvedelemre	2021-10-08 00:00:00	true	null	null	Népszava
Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group.hirdetésApja helyett apja lehetne Orbán Ráhelnek az a spanyol polgármester, akinek a városkájában a kormányfő lányáék megvásároltak egy 84 szobás szállodát. A politikus ugyanis a befektetés hírére beígérte, hogy részben közpénzből felújíttatja a hotel környékét.A polgármester azonban maga is fiatal, éppen egyidős Orbán Ráhellel, ráadásul a kormányzó szocialisták politikusa, így valószínűleg más megfontolás vezérelte, amikor januárban úgy fogalmazott: „ez nemcsak az elmúlt évek legnagyobb magánbefektetése Los Alcázaresben (egy strandja a fenti képen), hanem a helyi gazdaságot is fellendíti, hiszen végre lökést ad a minőségi turizmusnak”.A helyi sajtó és a spanyol szakportálok már az év első napjaiban hírül adták, hogy magyar befektetők nagy felvásárlásba fogtak a spanyol ingatlanpiacon. Ennek első elemei voltak a négycsillagos szálloda, egy mélygarázs koncessziós joga, valamint az azoktól nem messze fekvő, Mazarrón Park nevű bevásárlóközpont.Spanyolország Barcelonától Gibraltárig gyakorlatilag egyetlen hatalmas szálloda – jellemezte a HVG kérdésére egy ingatlanpiaci szakember a konkurencia mértékét az Ibériai-félsziget tengerpartján. Ebben a Hotel Atrio del Mar, amely a helyi strandtól 300 méterre áll, egyetlen kicsi pont, ráadásul 84 szobájával éppen alulról súrolja azt a határt, amelytől már versenyképesnek számít egy tengerparti szálláshely. A spanyol média mégis kiemelt figyelmet szentelt ennek az épületnek.A Hotel Atrio del Mar Los Alcázaresben /// Saját lábán állbooking.comhirdetésAz ingatlan ugyanis egészen a kétezres évtized közepéig a spanyol Riviéra, a Costa del Sol egyik legnagyobb korrupciós botrányában fő szerepet játszó Juan Antonio Rocának a birtokában volt. A politikus Marbella főpolgármesterei mellett a városi tanács várostervezési menedzsere volt, és ebben a pozíciójában mindenható ura bármely építkezésnek, amelyek engedélyezéséhez rendszerint kenőpénzen keresztül vezetett az út. A spanyol bűnüldözők azonban a kiterjedt Malaya-művelet keretében – sok más társa mellett – Rocára is rábizonyították a sikkasztást, a pénzmosást és a vesztegetést. Így a dúsgazdag politikust nemcsak 50 évi börtönre, hanem 233 millió eurós (80 milliárd forintnál is több) vagyon elkobzására ítélték.Emiatt került az igazságszolgáltatáshoz a szálloda, amelyet évek óta árultak, időnként kiadták üzemeltetésre, míg – bár korábban 12 millió euróért is kínálták – végül egy magyar befektetési alapnak adták el 9,3 millió euróért. A befektető, mint utóbb kiderült, a BDPST Group, kivásárolta a közeli Plaza del Consistorio alatti mélygarázs üzemeltetésének koncessziós jogát is, amelyet 2002-ben ugyancsak Roca nyert el 75 évre. Ennek az ára most 800 ezer euró volt. A szituáció ismerős lehetett Tiborcznak, hiszen Magyarországon is vett már olyan ingatlant – például a bodajki kastélyt –, amely történetének egy pontján felszámolási eljárásban értékelődött le.A BDPST tehát Tiborcz becsült vagyonának nem egészen a tizedét, összesen mintegy 3,6 milliárd forintot költött el Los Alcázaresben. A városka több sorscsapást is megélt az elmúlt években. Először egy áradás öntötte el a központját, benne a szóban forgó szálloda alsó szintjét is, amit még az előző üzemeltető tett rendbe. Majd a tengerparti lagúnát, a Mar Menort sújtotta a klímaváltozás és annak következtében a halpusztulás, amit a koronavírus-járvány hosszan elnyúló határzára fejelt meg.Az ingatlanárak Spanyolország-szerte jókorát zuhantak az elmúlt másfél évben, a turizmushoz kötődő vendéglátóhelyeknél 40-50 százalékos áresés is előfordult. Így a BDPST befektetése akár jó üzletnek is bizonyulhat, különösen, hogy Tiborczék további felvásárlási célpontokat is kiszemeltek. A bevásárlás mindenesetre pozitív életszemléletet tükröz – mondja egy ingatlanszakértő, hinni kell, hogy a Covid után újból beköszönt az aranykor. Ha így lesz, akkor valóban lehet fantázia a négy évszakos spanyol tengerpartban.Az amúgy sok milliárd forintos hitel terhét cipelő BDPST Magyarországon már jószerével csak önmagának tud konkurenciát támasztani, hiszen a budapesti ötcsillagos szállodától a mesebeli vidéki kastélyig szinte mindene van. Los Alcázaresben ráadásul éppen most indul egy városrehabilitációs program: 1,2 millió euróból, amelynek a felét a városi alap állja, a városházától a tengerpartig felújítják a sétálóutcát, Tiborczék ingatlanainak környezetét is érintve.A Los Alcázarestől mintegy 500 kilométerre fekvő Marbellában, ahová újabban a tartózkodási helyét teszi Orbán Ráhel, már előőrsük is volt Tiborczéknak közeli ismerősük, Zsidai Roy személyében. A Kempinski helyi egységének éttermei közül hármat is Zsidai üzemeltet, nevük Budapestről is ismerős, például a Spiler Beach Club vagy a Baltazár Bar & Grill.A Baltazár étterem Marbellán /// Megjött az étvágyKempinskiZsidai a Kempinskivel közös Paseo del Mar-projektet a Costa del Sol gasztronómiai játszótereként jellemzi. A járvány előtti időkből ő is pontosan tudja, hogy Andalúziában a részben sztárokra és multimilliomosokra épülő vendéglátás nagyon magas megtérülési mutatókkal csalogatja a befektetőket, egyebek mellett a télen is kellemes klímának, valamint a helyben beszerezhető, olcsó alapanyagoknak köszönhetően.Úgy tűnik, a Kempinski meghatározó intézmény Orbán Ráhel pályafutásában: ő is a szállodalánc budapesti tagjánál kezdett dolgozni, méghozzá annak a Somlyai Zoltánnak az irányítása alatt, aki utóbb a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója lett. Bár Tiborczék a Los Alcázares-i szállodában spanyol szakembereket is alkalmaznak, a cégvezetésben az ismert magyar gárda szerepel. A Hotel Atrio del Mar S.L. vezetőségében természetesen helyet kapott Somlyai, valamint Vida István, aki 2019 óta a BDPST Group gazdasági igazgatója.A cégcsoportban egyébként rendre feltűnik Malik Zoltán, aki önmagát pénzügyi műveletek specialistájaként határozza meg. Tény, hogy tucatnyi Tiborcz-projektben vett már részt, és az igazgatása alá kerülő vállalatok rövid időn belül milliárdos hitelekhez jutottak, valamint milliárdos vagyonok gyűltek fel bennük. Malik egyébként éppúgy a volt nemzeti fővagyonkezelő, Szivek Norbert céghálójából került ki, mint Komonczy Zsolt, aki a Szivekhez köthető Cretum-csoport menedzsereként és a szállodaipar ismerőjeként maga is fel szokott tűnni Marbellában. A BDPST Hotel Dorotheája a Cretum és a Garancsi István-féle Market Építő Zrt. beruházásában épül a pesti belvárosban.A Tiborcz–Orbán-páros egyébként minden pozícióba igyekszik neves szakembereket leigazolni. A BDPST Hotel Managementben nemcsak Somlyai vezetett több országban is egy-egy Kempinski-házat. Külföldön szerzett magának nevet a turai Botaniq szállodaigazgatója, Csizmadia Örs és a neves séf, Litauszki Zsolt is.Litauszki a Zsidai-éttermek után Ausztriában dolgozott, ahol a Michelin-kalauz is felfedezte, most pedig a BDPST hotelprojektjeinek gasztronómiai koncepcióját alakítja ki. A Hotel Atrio del Marban azonban még így is vannak nyitott pozíciók, kereskedelmi igazgatót keresnek évi bruttó 27–30 ezer euróért, ami nem tűnik túlságosan bőkezű ajánlatnak, hiszen adózás előtt még havi egymillió forintot sem ér.Spanyolországi befektetéseinek kiválasztásához a BDPST közvetítőt vett igénybe. A Danubio Homes ingatlanbefektetési tanácsadó cég spanyol tulajdonban van, központja a Los Alcázarestől nem messze fekvő Alicantéban található, de Budapesten is működtet irodát.Amikor Tiborczék az év elején nyélbe ütötték az üzletet, a spanyol sajtón végigszaladt, hogy ugyanakkor egy másik magyar tranzakció is történt: egy bevásárlóközpont került magyar tulajdonba. A Mazarrón Park éppúgy a kétszázezres Cartagena városától néhány kilométerre található, ahogy Los Alcázares is, csak előbbi dél, utóbbi észak felé. A mall vevője a budapesti Gestor-csoport volt, amelynek egy ideje már működik leányvállalata Alicantéban. A Danubio Homes ügyvezetője, Juan Luis Baydal januárban úgy nyilatkozott, hogy a magyar befektetőknek még az idén hasonló ingatlanügyleteik várhatók Spanyolországban.	Magyar tempó a Costa del Solon: Orbán Ráhelék a spanyol adófizetőkből is hasznot húznak	Spanyolország egyik legnagyobb korrupciós ügyében ítélték el korábban 50 évre azt az üzletembert, akinek egykori, a tengertől 300 méterre lévő szállodaépületét megvette a Tiborcz István érdekeltségében álló, Orbán Ráhelt kreatív vezetőként alkalmazó BDPST Group.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202140__orban_rahelek_befektetesei__spanyol_ingatlanpiac__korrupt_nyugat__dulcinea_kobor_lovagja	2021-10-07 06:30:00	true	null	null	HVG360
Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna. Többcsatornás finanszírozást képzel el az állam a modellváltáson átesett egyetemeknek. Mérlegelik az állam maradék Mol- és Richter-részvénypakettjének és más állami vagyonnak az átadását is. Kétharmados törvényben fogják szabályozni az egyetemi alapítványok tevékenységét - derült ki egy szakmai fórumon. A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek. Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat. Mire jut ma az Európai Unió és a magyar kormány Ukrajna ügyében, ezt elemzi, tárgyalja, járja körül többek közt a Washington Post, a Le Figaro, a Süddeutsche Zeitung és a Politico. Az EUobserverben nyilatkozó Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alap munkatársa szerint a 7-es paragrafus segítségével térdre lehet kényszeríteni Orbán Viktort. Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök a Konzervatívok és Reformerek-frakcióba invitálja a Fideszt. A Donald Trump esetleges győzelme utáni helyzetet elemzi a Guardian és a Washington Post.	A több pénz ára az autonómia felszámolása – így zajlik az egyetemi modellváltás	Sorban írják alá az egyetemeket fenntartó alapítványok vezetői a kormánnyal kötött, a következő parlamenti cikluson is túlnyúló finanszírozási megállapodásokat, és nem épp úgy, ahogy szerették volna.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202140__egyetemek__finanszirozas__megszuno_karok__diakcsemege	2021-10-11 07:00:00	true	null	null	HVG360
Gödön szeptember 16-án egy lakossági fórumra került sor, ahol egy 500 méteres útszakasz felújításával kapcsolatban hallgatták meg a helyi lakosok véleményét. Az eseményt nem a helyi városvezetés, hanem Pest megye önkormányzata szervezte: a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóbevétellel ugyanis a megye gazdálkodik, s ennek az útszakasznak a 800 millió forintból tervezett felújítását is ebből a pénzből finanszírozza. A lakossági fórum apropóját az adta, hogy a helyi lakosság a felújítandó út forgalomcsillapítását szerette volna elérni a megyei döntéshozóknál. Az eseményre sok helyi lakos volt kíváncsi, és megjelentek a Samsung képviselői is. Szabó István (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és a fórumot vezető Szép Tibor megyei jegyző ugyanis előzetesen ígéretet tett arra, hogy az útfelújítással kapcsolatos problémák mellett „másról is lehet majd kérdezni”. A gödiek valóban szerettek volna kérdéseket feltenni, többek közt a Samsung további terjeszkedésével és a gyár folyamatos zajszennyezésével kapcsolatban is. A közel ötórás rendezvényen azonban ezekre a kérdésekre már nem jutott idő. Az eseményen részt vett munkatársunk, Bodnár Zsuzsa, aki a helyi Göd-ÉRT Egyesületnek is a vezetője. Ő és rajta kívül még néhány lakos este kilenc óra tájt az útfelújítás ügye mellett más témákat is felvetett, és egy újabb időpontot kért a további kérdések megvitatására. A megyei jegyző viszont rövid szünetet rendelt el, a további kérdezés lehetőségét a szünet utánra ígérve. Azt hitték, hogy nem hallják őket A fórum szünetében aztán Szabó István és a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatója, Magyari László kitárgyalták a résztvevők viselkedését. Nyilván azt hitték, hogy senki nem hallja őket; egy bekapcsolva hagyott mikrofon miatt viszont az online közvetítés követői is hallhatták a szavaikat. (A közmeghallgatásról készült videón 4:18-től hallható a beszélgetés.) A beszélgetők meglehetősen lekicsinylően nyilatkoztak a fórum résztvevőiről, akik szerintük „egymásnak ellentmondó kéréseket” fogalmaztak meg. Majd Szabó a fórumon többször megszólaló szerzőnket „undorító, tenyérbemászó”, „az Átlátszóba és az Indexbe írogató” újságíróként jellemezte, aki a kérdéseivel „folyamatosan támadott”; mire a Magyar Közút igazgatója így reagált: „csoda, hogy még nem verték meg”. A megyei elnök ellenszenvét vélhetően Bodnár Zsuzsának a gödi Samsung-beruházásról megjelent cikkei alapozták meg. Szerzőnk írta meg, hogy Göd előző fideszes városvezetése maga kérte a kormánytól egy gödi iparterületet létrehozását. A cél a Samsung-gigaberuházás városba telepítése volt, ám az EU-s támogatás megszerzése és a lakosság megtévesztése érdekében a Samsung nevét titkolni kellett a kérelemben – derült ki a Bodnár által megszerzett testületi ülés hangfelvételéből. A témáról szóló legutóbbi cikkében pedig arról írt, hogy a Samsung SDI a magyar hatóságok tiltása és büntetései ellenére, használatbavételi engedélyek hiányában, tűzvédelmi berendezések nélkül is működtette több gyáregységét. A tényfeltáró cikkek többféle érdekét sérthetnek, ezért indíthatott tavaly a Fidesz helyi szervezete lejárató kampányt is újságírónk ellen. Egy helyi közéleti lapban Csabai Márk, a Fidesz helyi választókerületének szóvivője sajtóközleményt jelentetett meg, amelyben felszólította Bodnárt, hogy fejezze be a „gödiek ellen folytatott uszító hadjáratát”. A sajtóközlemény megjelenésével egy időben Bodnárt „leleplező” szórólapok is megjelentek a városban. Ezek miatt szerzőnk ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen. A Dunakeszi Rendőrkapitányság azonban a megindított eljárást néhány hónap múlva bűncselekmény hiányában megszüntette. Indoklásuk szerint szerzőnk, aki egy helyi civil egyesületnek is vezetője, a gödi közéletben „önkéntesen szerepet vállaló közszereplő”, akinek el kell viselnie a tevékenységét negatív módon értékelő kritikát. A szórólapon olvasható állítások – Hazudik! Megtéveszti a gyanútlan embereket! Álcivil provokátor! – a rendőrség szerint csupán „túlzó negatív kritikát” fogalmaznak meg, és mindössze arra alkalmasak, hogy „kétségeket ébresszenek az újságírói tevékenység hitelességével összefüggésben”. „Büdös kommunista” Nem az első eset, hogy cikkei miatt különböző jelzőkkel illeti az Átlátszó újságíróját egy-egy politikus. Legutóbb Bács István érdi fideszes képviselő, volt alpolgármester fakadt ki, amikor kollégánk arról kérdezte, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában. Bács érdemi válasz helyett a következőket írta: „remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná, csak, hogy kitűnjön propagandista társai közül gazdái, és a többi hasonszőrű elvtelen senki előtt”. „Büdös kommunista” – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be… A politikus később „elnézést kért”: „való igaz, Kis kihozott a sodromból a sokadszori tisztességtelen, aljas eljárásával. Én kérek elnézést!” – írta a Facebookon. Címlapkép: Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és Magyari László, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatója a fórum szünetében tárgyalta ki a résztvevőket és lapunk munkatársát (forrás: Göd Facebook-oldala)	„Undorító, tenyérbemászó” – az Átlátszó újságíróját gyalázták a lakossági fórumon	Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest megyei igazgatóját, amint lapunk újságírójára tettek becsmérlő megjegyzéseket. Ugyan a beszélgetést nem a nagy nyilvánosságnak szánták, a gödi lakossági fórum online hallgatói mindent hallhattak, mivel a mikrofonokat elfelejtették kikapcsolni. Nem ez az első eset, hogy az Átlátszó munkatársait gyalázzák.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/09/29/undorito-tenyerbemaszo-az-atlatszo-ujsagirojat-gyalaztak-a-lakossagi-forumon/	2021-09-29 00:00:00	true	null	null	orszagszerte.atlatszo.hu
„Ez egy »normál« NER-es templom felújítás Boldog István körzetében. Hol a pénz? Hol a vállalkozó? A műemlék templom körerkélyét lebarmolták, a nejlont viszi a szél, áznak a gerendák, már a padok is! Ki tette ezt a gyönyörű tiszaföldvári templommal, amely több mint 200 évig állt? Kik ezek a vandálok, akik így költik a pénzt, végzik el az elvállalt munkát? Hol az irányító hatóság, hol vannak a rendőrségi feljelentések? Hol vannak a felelősök?” – sorolta a kérdéseket dr. Kármán Irén, a Momentum Jász-Nagykun-Szolnok 1. sz. választókerületének jelöltje Facebook-oldalán szeptember elején. A fotókkal illusztrált kiírást sokan megosztották, és felkavarta az állóvizet a településen is. Utánajártunk, pontosan mi áll az ügy hátterében. 2016 januárjában adta hírré az MTI, hogy „megújul a tiszaföldvári belterületi református templom”. A beszámoló szerint a templom mennyezetének eredeti kék színét állítják vissza, miután a korábban károsodott tetőszerkezet 10 méteres részét újjáépítették. Ezt anno 23 millió forintból fedezték, nagyobb részben az EMMI, kisebb részben az Egyházkerület támogatásával. A lelkész akkori nyilatkozata szerint szeretnék rendbe hozni a felújítás által nem érintett maradék 20 méteres szakaszt is. Erre nem sokkal később sikerült is pénzt szerezni: a Tiszántúli templomépítési programra 5 700 880 000 Ft-ot (EGYH-KCP-17-P-0169) szánt az állam, ebből a „Tiszántúli Református Egyházkerület egyházközségeiben lévő templomok részleges vagy teljes felújítása, új templomok, közösségi házak építése” valósult meg. A felsorolásból kiderül, hogy többek közt kertépítésre és ingatlanvásárlásra is fordított ebből a pénzből az egyház a 102 egyházközségben. Kapitulált a kivitelező Az elnyert pénzt a földvári templom részleges felújítására fordították. A két kivitelezési ütemben megvalósuló beruházás során a torony felújítására bruttó 13 millió forintot költöttek, illetve a templomhajó feletti tető rekonstrukciójára bruttó 150 millió forintot. Az egyházközség a tiszakécskei Creator Building Szociális Szövetkezettel kötött szerződést 2020 májusában. Az egyház szerint a hatályos közbeszerzési törvény alapján nem volt szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása, ezért három céget kértek fel ajánlattételre. Az eljárás nyertese a legkedvezőbb ajánlatot adó Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezet lett. A torony felújítása még ugyanannak az évnek a szeptemberén befejeződött, ám a tetőfelújítás decemberben megtorpant, egész egyszerűen azért, mert a kivitelező nem készült el, a megadott határidőket nem tartotta be. Ennek következtében különböző károk is keletkeztek a templomban. A szerződést végül 2021 júliusában felbontották. „A szerződésben foglalt szavatossági és kártérítési felelősségi kérdések vizsgálata jelenleg is folyamatban van” – tájékoztatta az Átlátszót a Tiszántúli Református Egyházkerület Építész Irodája. A megbízott Creator Buildingnek tavaly 80 millió forintos forgalma volt, mégis 40 milliós mínusszal zárta a 2020-as évet. Pedig a reformátusokon kívül elnyerték a Tiszaföldvári önkormányzattól a „Tiszazugi otthonok” bemutatóhely kialakítása a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban című munkát bruttó 35 379 646,- Ft értékben – igaz, az a munka is jelentős csúszással készült el. A mélyrepülésnek az sem tett jót, hogy 2020 decemberében munkaügyi bírságot kaptak, 2021 januárjában pedig a NAV indított végrehajtást, amit februárban egy bírósági végrehajtás követett. Idén júniusban pedig elindult a szociáis szövetkezet felszámolása. Ázik a tető, a munka áll A műemlék védettségű, 1788-ban felszentelt templom felújítását július 31-én kellett volna befejezni, de az építkezés azóta is áll. Muzsik Tamás helyi lelkész elmondta, „a renoválásra új közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk, az előző vállalkozóval történt szerződésbontást követően. Az új eljárás szeptember 22-én eredményes kiválasztással ért véget. Jelenleg december 31-ig van érvényes engedélyünk a befejezésre a Minisztériumtól, de az időjárás és a kivitelezést egyéb módon befolyásoló tényezők függvényében kérni fogjuk a hosszabbítást”. Az is kiderült, hogy magánadományokat és egyházközségi saját erőt sem vontak be a munkába, és mint írták, „ha nem válik elengedhetetlenül szükségessé, ezt nem is tervezzük”. Ehhez képest a lelkipásztor arról ír Facebookon egy kommentben, hogy nagyon örülne, ha a templom állapotát reklamáló és a Momentum színeiben induló jelölt támogatná anyagilag az építkezést, valamint megköszöni az érkezett felajánlásokat. Erre is rákérdeztünk a lelkipásztornál, aki megmagyarázta, miért is kell önerő. „Az építési projekt befejezéséhez nincs szükség önerőre. Amihez önerő szükséges jelen állás szerint, az a kivitelező által okozott kár elhárítása, ez viszont egyáltalán nem tartozik a pályázatban foglaltakhoz, a pályázatból nem lehet arra költeni” – írta Muzsik. A lelkész nemcsak minket tájékoztatott, de a Facebookon is bejegyzést tett közzé, amelyben a következőket írta: „Az elmúlt két hetet mozgalmassá tette egy bejegyzés – amelynek gyökere a vélt politikai haszonszerzés volt kezdetben, aztán áttért a privát oldalon a börtönnel való fenyegetésemre, kicsit megkavarva a város közéleti állóvizét. Néhány mondatban tájékoztatnám azokat, akik kinőttek már a mesék világából, és érdeklik őket a tények.” Majd pontokba szedve leírta, hogyan gyűlt meg a bajuk a kivitelezéssel. Hangsúlyozta, a tető egyszeri nejlon borításának költsége (ami nem is tartós) meghaladja a 600 ezer forintot, amire nincs pénzük. Sorait azzal zárta, hogy „a jövőben az ismeretlenről való fantáziadús találgatás helyett a kommunikációt és a kérdezést merem javasolni!” Az biztos, hogy tető továbbra sincs letakarva, és az állapota sem túl jó. Legalábbis a Facebookon nyilvánosságra hozott videó erről tanúskodik. Megkerestük Tiszaföldvár polgármesterét, Hegedűs Istvánt (független), hogy felmerült-e esetleg a település részéről a segítségnyújtás valamilyen formája. Ő arról tájékoztatta az Átlátszót, hogy bár szó volt róla, hogy az önkormányzati tűzoltóság dolgozói lefedik a tetőt ideiglenesen, ezt pont a magas költségek miatt elvetette az egyház. Információja szerint a reformátusok tárgyalnak a biztosítóval a keletkezett károk megtérítésének ügyében. A református egyház a HVG becslése szerint az előző választások óta mintegy 29 milliárd forint egyedi támogatásban részesült a költségvetési támogatásokon felül. Igaz, árnyalja a képet, hogy Erdélybe még többet szántak: az elmúlt években 43,5 milliárdot fizettek ki a helyi református egyháznak felújításokra. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Nincs pénz letakarni a tetőt (forrás: Kármán Irén/Facebook)	Állami támogatás van, tető nincs – ázik a tiszaföldvári templom	A legolcsóbb ajánlatot benyújtó vállalkozó nyerte a több mint 100 millió forintos felújítási munkát, de nemcsak a határidőkkel gyűlt meg a baja, hanem a saját működésével is. A céget felszámolják, a beruházó egyházközség újabb köröket fut, a munka áll, a református templomot pedig – tető és fólia hiányában – veri az eső.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/09/30/allami-tamogatas-van-teto-nincs-azik-a-tiszafoldvari-templom/	2021-09-30 00:00:00	true	null	null	orszagszerte.atlatszo.hu
A közbeszerzési értesítő szeptember 10-i számában megjelent tájékoztató szerint a Market Építő Zrt. nyerte az esztergomi Aquasziget Élményfürdő felújítására, korszerűsítésére vonatkozó tendert. Az ajánlatkérő Esztergom Város Önkormányzata által közzétett hirdetmény szerint a feladat építési munkálatok elvégzése a többszintes, bruttó 11 582 m² alapterületű élményfürdőn, továbbá egyes kiegészítő tervezési faladatok ellátása. A tenderdokumentációból kiderül, hogy az építési munkák többek között a kültéri felfagyott burkolatok újraburkolását, a nyílászárók cseréjét, javítását, az épületfelügyeleti rendszer újraépítését, a hőközpont, a hő- és füstelvezető rendszer, illetve a vízgépészeti rendszer felújítását foglalják magukban. A felújítás célja a hirdetmény szerint a gazdaságos üzemeltethetőség, az elhasználódott szerkezetek korszerűsítése és a keletkezett károk elhárítása. A tervezési feladatok közé a kiviteli tervezés körébe nem tartozó részlet- és gyártmánytervek, a megvalósulási tervdokumentáció elkészítése tartozik. Bár nyílt eljárás volt, csupán a Market Építő Zrt. jelentkezett rá, így nem meglepő módon (nettó 680 millió forintos ajánlatával) ez a cég nyerte el a megbízást. Az esztergomi önkormányzat szeptember 6-án kötötte meg vele a szerződést. A beruházás alvállalkozók bevonásával valósul meg, akik az építményvillamossági felelős műszaki vezetésben, az elektromos, gépészeti és építőmesteri munkákban vesznek részt, valamint az automatikáért és a medencetechnikáért felelnek. Nem ez volt egyébként az első alkalom, hogy kiírták a tendert: 2021. április 9-én jelent meg a közbeszerzési értesítőben, hogy az egy hónappal korábban, március elején kiírt eljárás eredménytelen lett. Az indoklás szerint a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege akkor nem volt elegendő a szerződés megkötéséhez. Az élményfürdő felújítását Hernádi Ádám, Esztergom fideszes polgármestere jelentette be 2020. december 31-én. A fürdő végül egy hónapja, szeptember 5-én este zárta be kapuit határozatlan időre a munkálatok miatt. A felújítás a Kisfaludy Program keretein belül valósul meg. A támogató okirat alapján Esztergom 5 milliárdos összeget használhat fel, amelyből az élményfürdő felújítására 1 milliárdot kapott a város a kormánytól. Az eszközbeszerzést is a Marketre bízták Október elsején kiderült, hogy nemcsak az építési munkálatokat bízta az Esztergomi Önkormányzat a Market Építő Zrt-re. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a fürdő korszerűsítéséhez szükséges eszközök beszerzése, szállítása, valamint beüzemelése is a főtevékenységként egyébként lakó- és nem lakóépület építésével foglalkozó vállalat feladata lesz nettó 279,5 millió forint értékben, mivel erre a tenderre is csak a Market nyújtott be ajánlatot. A hirdetmény szerint az önkormányzat a céget bízza meg 1065 darab bútor, üzemeltetési eszközök, a gyerekmegőrző játékai és kiegészítői, beléptető és IP kamera rendszer, 800 db öltöző szekrényzár, szignalizációs elemek, medencefedés rendszer, 191 db konyhai berendezés, 4 db TV, LED-fal, 7 db fitnesselem és mobil álpadló, valamint tükörszállításával, beépítésével, illetve beüzemelésével. A hirdetményből kiderül az is, hogy a cég a szerződés teljesítéséhez alvállalkozók bevonását tervezi szinte az összes felsorolt feladatkörben. A szállítási, beüzemelési feladatok mellett a régi berendezési elemek leszerelése, illetve a keletkezett sitt, szállítási segédanyagok elszállítása is alvállalkozók bevonásával valósulhat meg. Legutóbb szállodaépítést nyertek a városban Az élményfürdő felújítását és eszközbeszerzését elnyerő Market Zrt. tulajdonosa 2014 óta a Garancsi Istvánhoz köthető GARHARTT Invest Zrt., valamint az LMCS Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft., aminek tulajdonosa Scheer Sándor. Az elmúlt években a Market Építő Zrt. sorra húzta be a nagy értékű közbeszerzéseket egyedül vagy konzorciumban: legutóbb a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel és a Duna Aszfalt Zrt.-vel közösen nettó 30 milliárdért nyerték el a Nemzeti Filmintézet fóti telephelyének fejlesztését. Az időközben az eredeti ár tízszeresére drágult, 2022-es kézilabda EB-re tervezett multifunkcionális sportcsarnok kivitelezését is a Market nyerte el közel 80 milliárd forintért. De Orbán közeli barátjának vállalkozásához köthető a közelmúltból a Kopaszi-gát melletti Mol-székház építése is. Legutóbb pedig Esztergomban egy négycsillagos szálloda, a Mária Valéria Hotel építésére kiírt pályázaton lett befutó a Market, de ők építették a Mol-vezér Hernádi Zsolt esztergomi luxusszállodáját, a nemrég átadott Grand Hotel Esztergomot is, amihez több milliárd forinttal járult hozzá a magyar állam. Hernádi Zsoltnak összesen három szállodája van a városban, amelynek polgármestere egyébként a fideszes Hernádi Ádám, a MOL-vezér unokaöccse. Az esztergomi helyzetről bővebben a Szabad Európa írt szeptember közepén, a belvárosba tervezett, közel 60 millióért megépülő McDonald’s kapcsán, aminek üzemeltetését két éve, 2019-ben vette át a Market Zrt. társtulajdonosa, Scheer Sándor egyik cége. A MOL székház után egy négycsillagos esztergomi szálloda építését is behúzta Garancsi cége Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos… A rengeteg megrendelés jelentősen felpörgette a Market kasszáját: az Opten adatai szerint a fővárosi székhelyű építési vállalkozás 2016-ban „még csak” nettó 87 milliárd, 2017-ben 107 milliárd, 2018-ban már nettó 138, majd 2019-ben 188,7 milliárd, 2020-ban pedig 183,4 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2016-ban 2 milliárd, 2017-ben 6 milliárd, 2018-ban és 2019-ben nagyjából 7-7 milliárd volt, tavaly azonban ennél majdnem 2,5-szer magasabb profittal, 17,4 milliárd forinttal zárta az évet. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az élményfürdő a felújítás előtt (forrás: Facebook/Aquasziget Esztergom)	Garancsi István cége újíthatja fel az esztergomi élményfürdőt	Újabb tendert nyert a Market Építő Zrt.: ezúttal az Aquasziget Esztergom élményfürdő felújításáért felelhet, közel 700 millió forintért. A felújítás mellett az építőipari céget bízták meg az eszközbeszerzéssel is, ami további 280 millióba kerül. Orbán Viktor barátjának vállalkozása évek óta nyeri a közpénzes munkákat.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/05/garancsi-istvan-cege-ujithatja-fel-az-esztergomi-aquasziget-elmenyfurdot-kozel-700-millioert/	2021-10-05 00:00:00	true	null	null	orszagszerte.atlatszo.hu
Továbbra sem tudjuk, hogy mekkora fizetést és kitől kapott Gál J. Zoltán amiért Karácsony Gergely bukott kormányfő-jelölti kampányát szervezte. Gál J. pénteken mondott le a kampányfőnöki tevékenységéről, amikor kiderült, hogy Karácsony teljesen megbukott. Mára a budapesti Városháza talán legbefolyásosabb embere Gál J. Zoltán lett, aki Gyurcsány államtitkára volt a kétezres években. Gál J. meglepő módon múlt pénteken lemondott Karácsony miniszterelnök-jelölti kampányának a vezetéséről - egy órával azelőtt, hogy Karácsony maga is lemondott. Gál J. azonban a Városházán - közpénzből - Karácsony tanácsadója, így felmerül a gyanú, hogy kampányfőnöki minőségében is közpénzből fizették (ez egyébként nem egyedi eset, Kálmán Olga is a Városházán ül tanácsadóként - miközben a baloldal folyamatosan arra panaszkodik, hogy nincs pénz). Mindezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseket küldtük a Városházának: Gál J. Zoltán kampányfőnökként mennyi pénzt keresett Karácsony Gergely mellett? Lemondott-e Gál J. Zoltán a tanácsadói posztjáról a sikertelen kampány után? Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük. Az Apró-Gál-vonal Gál J. édesapja, az idősebb Gál Zoltán, korábbi házelnök, kifejezetten jó kapcsolatot ápolt többek között Apró Piroskával (Gyurcsány anyósával) is, aki a '90-es években informálisan sok szálat mozgatott a baloldalon. Így Gál beajánlotta fiát Apró Piroskához, és lányához, Gyurcsány Ferenc feleségéhez. Így alapozta meg politikai karrierjét Gál J. Zoltán. Gyurcsány küldte Medgyessy mellé Gál J. Zoltán újságíróból előbb Medgyessy sajtófőnöke és kabinetfőnök-helyettese, majd 2002-től politikus lett. Sőt, az újdonsült képviselő kormányzati szerepet is vállalt, és ő lett a Medgyessy-kormány kormányszóvivője, egyben a kormánykommunikáció vezetője is. Ezt többek között azzal érdemelte ki, hogy a 2002-es kampányban ő magyarázta Medgyessy zavaros tanácsadói és lobbiügyeit. Mindezek mellett kiemelt szerepe volt abban, hogy a nehezen kommunikáló Medgyessyt segítse a választási kampányban. 2002 nyarán aztán – Medgyessy visszaemlékezése szerint – Gál J. üzenetközvetítő lett a politikai szerepre vágyó Gyurcsány és az új kormányfő között. Medgyessy és leendő utóda ekkor, 2002 júliusában Balatonőszödön sétálgatva egyeztek meg arról, hogy Medgyessy reménybeli kétciklusos kormányzása után Gyurcsány jöhetne a helyére, akinek persze addig még az MSZP-ben is bázist kell építenie. Miután Gyurcsány Ferenc, megállapodásukat megszegve eltávolította Medgyessyt a kormányfői székből, Gál J. az új miniszterelnök háttérembere lett. Ekkorra már amúgy nem kormányszóvivő, miután egy alkalommal lebukott azon, hogy információkat szivárogtatott Gyurcsány Ferencnek, Medgyessy kirúgta. Gyurcsány érdekkörében maradt Gál J. 2006 nyarától kabinetfőnök Gyurcsány mellett, egyben a kommunikációs részleget is vezeti. Egyik legnagyobb baklövése az volt, amikor 2007 márciusában Demcsák Zsuzsát jelölte kormányszóvivőnek.Ő volt a kabinetfőnök a 2006. augusztus 20-i vihart követő tragédia idején is, amikor a tűzijáték felelőtlen szervezése miatt többen meghaltak. Végül 2008 januárjában távozott kabinetfőnöki posztjáról. Ennek ellenére befolyását megőrizte a baloldalon, 2010-2017 között a Vasárnapi Hírek című hetilap főszerkesztője volt, a lapot Gyurcsány szolgálatába állítva. Már a 2019-es önkormányzati kampányban olvasni lehetett arról, hogy a baloldal főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely mellett dolgozik. Karácsony úgy nyilatkozott, hogy soha nem volt még olyan ember, aki számára elmondható beszédet írt volna, „Gál J. ebben unikális" – mondta a főpolgármester. Ő írta a hosszabb beszédeit, és készítette fel a médiaszereplésekre a kampányában. A miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédét is nyilvánvalóan Gál J. Zoltán írta, abban egyre-másra köszöntek vissza Gyurcsány 15 évvel korábbi beszédfordulatai. Mindez világosan mutatja, hogy Gál J.-t is Gyurcsány küldte Karácsony mellé. Egyrészt, hogy segítse a főpolgármester kampányát, másrészt hogy így ellenőrizze és tartsa az irányítása alatt.	Kinek a pénzéből vezette Gyurcsány embere Karácsony kampányát?	Továbbra sem tudjuk, hogy mekkora fizetést és kitől kapott Gál J. Zoltán amiért Karácsony Gergely bukott kormányfő-jelölti kampányát szervezte.	null	1	https://www.origo.hu/itthon/2021/10/gal-j-zoltan-karacsony-gergely	2021-10-11 19:52:13	true	null	null	Origo
A világ egyik leghíresebb borvidékén, a franciaországi Bordeaux-ban vásárolt neves történelmi szőlőbirtokot egy olyan társaság, amelyet Mészáros Lőrinc borásza és egyben üzlettársa alapított – derítette ki a 24.hu. A Les Salles-de-Castillon településen 1782-ben létrehozott Chateau de Clotte borbirtok a francia földhivatali adatok szerint szeptemberben került hivatalosan Kalocsai László bordeaux-i cége, a Winemajor SAS tulajdonába. A borvidéket ismertető francia weboldal szerint az összesen 65 hektáros szőlőbirtok harmadán, 21 hektáron termelnek szőlőt, elsősorban merlot, valamint cabernet franc fajtákat. A csaknem 50 parcellát magába foglaló területhez pince és műemlék jellegű épületek is tartoznak, ahol az elmúlt években többszörösen díjazott borok készültek. Legutóbb 2018-ban nyert aranyérmet a birtok egyik száraz vörösbora a Concours International de Lyon versenyen, ahol évente több ezer bor kóstolása után választják ki a legkiválóbbakat. A Chateau de Clotte birtokot megvásárló francia részvénytársaság kizárólagos tulajdonosa Kalocsai László. A borász a bordeaux-i vállalkozás mellett nemrég megalapította a társaság magyarországi „testvérvállalatát” is, a főtevékenységben vagyonkezeléssel foglalkozó Winemajor Hungary Zrt.-t. Utóbbiban a tulajdonostársa Bai Edit tokaji borász. E két vállalkozást leszámítva az Opten cégadatbázis adatai alapján Kalocsai csakis olyan magyar cégekben érdekelt – kisebbségi tulajdonosként vagy ügyvezetőként –, amelyek Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak. Például ő a birtokigazgatója a nagy múltú, tokaji Dereszla pincészetnek. Sokáig e tisztségével párhuzamosan a Dereszla pincészet konkurenciájának számító, a közelmúltig állami Grand Tokaj borászatnak a vezetésében is részt vett (a borászat azóta már a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítvány tulajdona). A mindössze ezer euróval alapított Winemajor SAS-t már tavaly év elején bejegyezték a Chateau de Clotte címére, ám a földhivatali adatok alapján a hivatalos tulajdonosváltásra csak a közelmúltban került sor. A cég terveiről, illetve az esetleges vásárlásról érdeklődve már hónapokkal ezelőtt megkerestük Kalocsait, aki akkor azt mondta, hogy Franciaországgal kiváló kereskedelmi kapcsolatai vannak, és ez adta a motivációt a társaság létrehozására. Ugyanakkor a terület megvásárlásról úgy nyilatkozott: egyelőre nem gondolja, hogy ez nyilvános lenne, további információkat pedig nem kívánt megosztani. Kerestük őt azután is, hogy a Winemajor SAS-t tulajdonosnak jegyezték be a területre, ám ekkor még szűkszavúbb volt, nem akart nyilatkozni az üzleti ügyeiről, így a vételárról és a finanszírozás formájáról sem. Szintén nem árult el részleteket az ügyletről Bruno Laporte, aki 2002 óta volt a szőlőbirtok tulajdonosa. A szomszédos szőlőbirtok, a Chateau Reynaud Dunesme Earl tulajdonosa lapunknak azt mondta, hallott az üzletről, ám nem tudta megmondani, mennyiért kelt el a szőlőbirtok. Viszont elárulta, hogy Laporte hosszú ideig árulta a Chateau de Clotte-ot, méghozzá hatmillió eurós (több mint kétmilliárd forintos) vételáron. Azt nem tudni, hogy végül mennyiért kelt el az ingatlan, de a vételár nagyságrendjére lehet következtetni abból, hogy a kevesebb mint feleakkora Chateau Reynaud Dunesme Earl birtokot a tulajdonosa 2,5 millió euróért (körülbelül 900 millió forintért) adná el. Nem könnyű megbecsülni egy bordeaux-i szőlőbirtok értékét, az ugyanis számos tényezőtől függ, így nemcsak a méretétől, hanem az ott termelt szőlőfajtáktól, az esetlegesen bejáratott bormárkától, illetve a területen lévő infrastruktúrától is. Hasonló adottságú birtokokat a francia ingatlankereskedelemmel foglalkozó oldalakon 3 és 10 millió euró (1 és 3,5 milliárd forint) közti vételáron találtunk. A birtok megvásárlása körül sok a kérdőjel, elsősorban a finanszírozás tekintetében. Csupán Kalocsai László céges érdekeltségeinek bevétele és profitja alapján nem látható, hogy egy ekkora volumenű beruházásra honnan volt tőkéje, ám – mivel magánügyletről van szó – ezt nem is köteles elárulni. Az öt Mészáros Lőrinc-érdekeltség közül, amelyekben Kalocsai kisebbségi tulajdonos, három veszteséges, egynek nincs számottevő forgalma, egy pedig körülbelül félmilliárdos forgalom mellett 40-50 millió forintos profitot termel, ami nem elegendő a francia üzlethez. A Chateau de Clotte megszerzése ráadásul költségesebb lehet a vételáránál, ugyanis egy francia tervezőiroda weboldalán rábukkantunk a birtok lehetséges felújítási tervére is. Ha hinni lehet a megrendelőként a Winemajor SAS-t feltüntető oldalnak, akkor a tervezéssel a referenciái alapján elsősorban franciaországi luxusépületekkel foglalkozó TouTon Arhitectes tervezőirodát bízhatták meg.	Mészáros Lőrinc borásza megszerzett egy történelmi szőlőbirtokot Bordeaux-ban	Kalocsai László – aki Magyarország leggazdagabb emberének borászati érdekeltségeit is vezeti – nemrég Franciaországban alapított céget, amely megvásárolt egy neves, díjnyertes borokat készítő bordeaux-i szőlőbirtokot. A XVIII. században létrehozott Chateau de Clotte vételára és finanszírozása nem ismert, arról sem a vevő, sem az eladó nem közölt részleteket, ám a szomszédos chateau tulajdonosa szerint korábban hatmillió euróért (több mint kétmilliárd forintért) árulták a szőlőbirtokot.	null	1	https://24.hu/belfold/2021/10/11/kalocsai-laszlo-borasz-meszaros-lorinc-szolobirtok-franciaorszag-bordeaux-chateau-de-clotte/	2021-10-11 00:00:00	true	null	null	24.hu
Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokatCikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyettCikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak továbbCikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működöttCikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sorCikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.	Helyreigazítás a Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek című írás kapcsán	Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább. Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor. Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.	null	1	https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/helyreigazitas-kormanyzati-informatikai-rendszer.736785.html	2021-10-12 14:15:44	true	null	null	economx.hu (napi.hu)
Szeptember végén írtunk a korábban az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél dolgozó nyugdíjas férfi történetéről, akit minden valószínűség szerint Facebook-posztjai és kommentjei miatt bocsáthatott el az önkormányzati tulajdonú cég: Az előválasztásról szóló Facebook-posztja miatt veszíthette el állását az üllői önkormányzati cég munkavállalója Több mint 6 évig dolgozott az üllői önkormányzatnál (később az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft.-nél) karbantartói munkakörben Ulveczki Mihály, amikor idén augusztusban mindenféle hivatalos indoklás nélkül kirúgták. A férfit egyszer már korábban is behívta magához az önkormányzati tulajdonú cég ügyvezetője, minden valószínűség szerint azért, mert a városvezetésnek nem tetsző kommenteket írt Facebookon. A cégvezető gazdálkodási okokra hivatkozik Ekkor még nem derült ki, hogy Szabó Zsolt, a cég ügyvezető igazgatója mivel magyarázza az egyébként indoklás nélküli, azonnali hatályú döntést (az indoklás nélküli elbocsátásra azért volt lehetőség, mert Mihály nyugdíjasként dolgozott a cégnél) ugyanis személyes adatokra hivatkozva az Átlátszó érdeklődésére azt írta: csak abban az esetben tud választ adni kérdéseinkre, ha „az érintett személy közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban erre felhatalmazást ad”. Végül egy, a korábbi munkavállaló által írt meghatalmazást követően elküldte válaszait kérdéseinkre. A levélben Mihály elbocsátását az Üllői Városüzemeltető és Fejlesztő Kft. a következővel indokolta: „A munkáltató gazdálkodással kapcsolatos, működési körében felmerült körülményekre tekintettel nevezett munkavállaló által betöltött munkakör további fenntartását nem tartotta szükségesnek.” A cég ügyvezető igazgatója azt is kiemelte válaszában, hogy az érintett munkakörben más munkavállaló nem került felvételre, ilyet a munkáltató nem tervez, továbbá „elhatárolódik minden, kívülről a munkaviszony megszüntetéséhez társított jelentéstartalomtól”. Hozzátette, hogy Ulveczki Mihályt a munkavállalói jogviszony megszüntetéséről szóló okiratban tájékoztatták a jogorvoslati lehetőségről, így a fenti jogorvoslat keretében munkáltatóként a Törvényszéken kívánja döntése megalapozottságát és törvényességét indokolni. Arra a kérdésünkre azonban egyáltalán nem kaptunk választ, hogy volt-e valaha panasz korábbi munkavállalójuk munkavégzésére. Ezt azzal indokolta, hogy a meghatalmazás csak az elbocsátás körülményeivel kapcsolatos információk megismerésére ad felhatalmazást, így ezen túl nem tud további tájékoztatást nyújtani. Mihály szerint nem történt tömeges elbocsátás Mivel Szabó Zsolt szavai alapján úgy tűnik, a cég gazdálkodási okokkal magyarázza az elbocsátást, arról is érdeklődtünk, hogy az elmúlt hónapokban került-e sor más munkakör megszüntetésére, illetve ezzel összefüggésben további munkavállalók elbocsátására. Szerettük volna azt is megtudni, hogy hány fő, illetve hány munkakör volt érintett hasonló döntésben. Választ azonban egyelőre nem kaptunk kérdéseinkre. Ulveczki Mihálytól úgy értesültünk, tudomása szerint nem történt nagyobb számú elbocsátás az utóbbi időben a cégnél. „Nem bocsátottak el senkit sem előttem, sem utánam” – mondta el a nyugdíjas férfi, aki hirtelen jött kirúgása előtt hat évig karbantartóként tevékenykedett az önkormányzati tulajdonú cégnél. Azt is elmondta, hogy többen voltak hasonló munkakörben, mint ő, „ki-ki a maga területén dolgozott”. Az Opten cégadatbázisa szerint egyébként az önkormányzati tulajdonú cég 2020-ban 33,9 millió forintos nettó árbevételt ért el, a korábbi évben, 2019-ben ennél valamivel kevesebbet, 29,8 milliót. Adózott eredménye azonban jelentősen változott az elmúlt években: 2018-ban -2 millió, 2019 -535 ezer forint volt, azaz veszteséget termelt a cég, tavaly azonban 1,2 millió profitot hozott össze. Tíz perces testületi ülés, érdemi válaszok nélkül Szabó Zsolt válaszai mellett további fejlemény, hogy szeptember 30-ára végül összehívta a polgármester az Üllő Te Vagy egyesület 3 képviselőjének kezdeményezésére a rendkívüli képviselő testületi ülést, aminek egyetlen napirendi pontja az elbocsátott munkavállalóról szólt. Az egyébként nyilvános ülés délután fél ötkor kezdődött, ám alig tizenöt percig tartott. Az ülés elején a Fidesz által támogatott polgármester elmondta: a kft. munkavállalói felett a munkáltatói jogot az ügyvezető gyakorolja, ezért amennyiben a munkavállaló sérelmesnek érez egy intézkedést, lehetősége van jogorvoslattal élni, bírósághoz fordulni. Kissné Szabó Katalin szavaiból kiderült azt is, hogy személyesen beszélt az igazgató úrral, aki „arról tájékoztatta, hogy jogszabályoknak megfelelően szüntette meg a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát”. További részleteket azonban nem árult el. Földváriné Dr. Kürthy Krisztina jegyző pedig megjegyezte: munkáltatói kérdésekben a testületnek nincs hatásköre, csak arra van lehetősége, hogy az ügyvezetőtől felvilágosítást kérjen a céget érintő kérdésekben. A polgármester ezt követően indítványozta, hogy szavazzanak arról, hogy egyáltalán felvegyék-e a napirendet. Ekkor a testületi ülés összehívását kezdeményező Üllő Te Vagy egyesület egyik képviselője, Fricsovszky-Tóth Péter szólalt fel, aki azt mondta: mielőtt bármiről döntenének, őt érdekelné, hogy ha meghallgatta a polgármester „a hírhedt Szabó urat, akinek ugye van egy előélete már, mi volt valójában az indok?” Szabó Zsolt korábbi ügyéről az Átlátszó írt először, két évvel ezelőtt, amikor Fricsovszky-Tóth Pétert megzsarolták és megfenyegették, mert a városi víziközmű-társulat működésbeli hibáit kívánta a társulat vezetőjének (Szabó Zsoltnak) feltárni. Azóta pedig újabb fejlemény, hogy ismét bíróság elé került a zsarolási ügy. Így fenyegetőzött egy víziközmű-társulat vezetője, amikor számon kérték rajta a törvényes működést Jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat nem az arra kötelezettektől akarta behajtani az 1,3 millió forintos társulati… A polgármester erre felszólította a képviselőt, hogy ne vigyen politikát a kérdésbe. „Biztos, hogy megvolt a miértje, belső munkaátszervezés… Nem szeretnék többet mondani, mert nem hiszem, hogy egy nyugdíjas munkavállaló munkájáról most nekünk kell itt tárgyalni” – tette hozzá Kissné Szabó Katalin. Az okokra ennél bővebben nem is derült fény, ahogy arról sem tudhattunk meg további részleteket, hogy pontosan mi történt a Szabó Zsolttal való egyeztetésen. Medvedovszky Béla (Fidesz által támogatott önkormányzati képviselő) felszólalásában ezután inkább arról kezdett el beszélni, hogy nem érti, miért kell indokolatlan esetben rendkívüli testületi ülést összehívni, hiszen így az csak egy „politikai vita fórumává” silányul. Addig ugyanis, amíg nem születik döntés arról, hogy nem szabályosan járt el, visszaélt a hatalmával az önkormányzati cég, szerinte nincs miről beszélni. „Egyikünk sem ismeri, hogy milyen volt az úr munkája, jó volt, nem volt jó, hogy vettek-e fel helyette mást, fiatalabbat esetleg.” De ha erről lenne információjuk, szerinte akkor sem lennének döntési jogkörben. „Az egészet egy bohóckodásnak tartom ilyen szempontból, semmiféle jogkörünk nincs, hogy döntést hozzunk. Értelmetlennek tartom az egész ülést.” Erre Fricsovszky-Tóth Péter reagált volna, azonban a polgármester rövidesen elvette tőle a szót. Ezt követően a maradék két percben a polgármester és a képviselő közötti szóváltás volt hallható. A szavazás eredménye 5 nem, 3 igen és 1 tartózkodás lett, így végül fel sem került a napirendre Ulveczki Mihály ügye. Az ülésről videó is készült a Williams TV jóvoltából. A rendkívüli testületi ülésen elhangzottak a videó elejétől 11:25-ig hallhatók. A napokban Fricsovszky-Tóth Péter az üllői lakosok számára létrehozott Üllő nevű Facebook-csoportban is megosztotta a videót, és kommentálta is az ülésen elhangzottakat. Szerinte „egy vélhetően előre leegyeztetett színjáték keretében” az önkormányzat „még napirendre sem merte tűzni”, hogy tájékoztatást adjon az esetről. Emellett arra is felhívta az önkormányzatnál és az önkormányzati tulajdonú cégeknél dolgozók figyelmét, hogy amennyiben visszaélést tapasztalnak, feltétlenül jelezzék felé.	Az üllői önkormányzati cég gazdálkodási okokkal magyarázza az előválasztásról...		null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/07/az-ulloi-onkormanyzati-ceg-gazdalkodasi-okokkal-magyarazza-az-elovalasztasrol-posztolo-munkavallalo-elbocsatasat/	2021-10-07 00:00:00	true	null	null	orszagszerte.atlatszo.hu
Tavaly áprilisban az ellenzéki vezetésű Göd iparterületét különleges gazdasági övezetté nyilvánította a kormány, aminek értelmében az épülő Samsung-gyárnak helyet adó település nem kapta meg a társaságtól származó iparűzési adóját, hanem azt a Pest Megyei Önkormányzathoz csatornázták. Azt már év elején tudni lehetett, hogy ezzel komoly bevételektől fosztották meg a várost; a Népszava birtokába jutott előterjesztés szerint csupán 718 millió forintot terveztek Gödre fordítani a mintegy 1,7 milliárd forintnyi iparűzési adóból, a többi forrást pedig a környező településeknek szánták. Támogatás „civileknek” Az önkormányzat időközben a Samsungtól befolyt helyi adóbevételek felhasználására alapokat hozott létre, köztük olyanokat is, amelyek elvileg Göd fejlesztését szolgálják (útfenntartási és -fejlesztési-, zöld-fenntarthatósági). Létrehoztak egy olyan, 419 millió forintból gazdálkodó alapot is, aminek forrásait több környező település, így Göd mellett például Dunakeszi, Fót, Mogyoród, Sződ, Sződliget és Veresegyház civil és egyházi szervezetei között osztják szét. Érdekesség, hogy a listára nem került fel Vác, ami mintegy 10 kilométerre fekszik Gödtől és a Samsung-gyártól, viszont a Budapest közvetlen szomszédságában, ráadásul nem is az észak-, hanem a kelet-pesti agglomerációban lévő Csömörről lehetett pályázni. A civil pályázati felhívás június 24-én jelent meg, a pályázatokat július 22-ig lehetett benyújtani. Egy birtokunkba jutott előterjesztés szerint 101 szervezett próbálkozott több mint egymilliárd forint igényelt támogatási összeggel, de a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Szabó István csak 46 pályázatot javasolt támogatásra. A Megyei Értéktár Bizottság szeptember 30-án tárgyalta és szavazott a pályázatokról. Az ülés Narancs.hu által megszerezett jegyzőkönyve szerint Fehér Zsolt váci jobbikos önkormányzati képviselő azt mondta, találtak olyan szervezeteket, amelyek a politikához köthetők. „A civil szervezeteket sok esetben idézőjelbe kell tenni” - fogalmazott a képviselő, hozzátéve, a helyzet elég aggályos és visszás. Azt tanácsolta, hogy 10 szervezetről (összesen 11 pályázatról, mert az egyik általa kétesnek vélt egyesület kettőt nyújtott be) külön szavazzanak. A bizottság elfogadta a kérését, viszont 7 igen, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a szervezetek támogatását, majd egy következő szavazással az összes többi pályázatot is jóváhagyta. Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Dzsun Jong Hjun, a Samsung SDI vezérigazgatója (j) fát ültet a Samsung SDI gödi elektromos jármű akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén 2017. május 29-én. Balra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b4) Amire a pénzt költik A pályázatok ügyét egy másik Pest megyei jobbikus politikus, dunakeszi önkormányzati képviselő, Varga Zoltán Péter is nyomon követte. Két nappal a szavazás előtt azt írta a Facebookon, a támogatott szervezetek között van a „soha semmilyen látható tevékenységet nem végző, azonban a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje által vezetett Közép-magyarországi Régióért Alapítvány”, mely majdnem 16 millió forintot kap Csömörön egy közéleti magazin kivitelezéséhez. A szervezetet még 2005-ben jegyezték be, ekkor a kuratóriumában volt Dióssi Csaba, Dunakeszi jelenlegi fideszes polgármestere, valamint Homolya József korábbai önkormányzati képviselő is. A Biczi és Turi Ügyvédi Irodát korábban Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívták; Tuzson Bence államtitkár 2014-ben szállt ki belőle. Az egyik jelenlegi tulajdonosa az a Biczi Tamás, aki Kötter Tamás néven a kormányközeli influenszerképző, a Megafon Központ tagja. Portréját ebben a cikkünkben vázoltuk fel: Ugyancsak a támogatottak között van a Dunakanyar Média Alapítvány: 19 millió forintot kap „Őrbottyán, Csörög, Vácrátót, Sződ, Sződliget települések online tájékoztatása, weboldal fejlesztése” címszó alatt. A szervezetet június 25-én, magyarán a pályázati felhívást követő napon jegyezték be, a kurátora pedig egy nagymarosi lakos, aki 2006-ban a Fidesz jelöltjeként indult a helyi önkormányzati választáson. Fehér Zsolt a Facebook-oldalán erről azt írta (és Inotay Gergely, az ellenzéki előválasztás helyi győztese, Rétvári Bence leendő kihívója is erről posztolt a Facebookon), hogy a kurátor egy ingatlanban él a VácOnline nevű kormánypárti lap főszerkesztőjével. E portállal mi is foglalkoztunk a közelmúltban, ugyanis a váci önkormányzatot szapuló szórólapokat terjesztett, illetve a városvezetés folyamatosan helyreigazítási eljárásokat kezdeményez vele szemben. Azonban nem csak a Dunakanyar Média Alapítványt hozták létre időben gyanúsan közel a pályázat kiírásának időpontjához. A Dunakeszi Kistérségért Egyesületet június 29-én, az Aktív Dunakanyar Alapítványt pedig május 6-án alapították. Előbbi kétszer kap több mint hétmillió forint támogatást családi- és közösségfejlesztési programok, továbbképzések szervezésére, valamint online újság indítására, utóbbi pedig húszmillió forintért rendezhet helyi kulturális eseményeket. De az említetteken túl is van jó pár érdekes „tétel”. Ilyen például a Fóti Hagyományokért Alapítvány; több mint 19 millió forintot kap egy „Fóti értékek napja” elnevezésű rendezvény megtartására, amelyen a tervek szerint az Ismerős Arcok adna koncertet. A Csörögi Ifjúsági Alapítvány több mint négy millió forintot kapott közösségi nap szervezésére, ahol a Ganxsta Zolee és a Kartel, a Queen Tribute Band, valamint DJ Spigiboy (aki egyébként nem más, mint Spiegelhalter László, a közeli Vácrátót fideszes polgármestere) lépne fel, továbbá a pályázati összegből ingyen biztosítanak vidámparkot a helyieknek. A Pápai Missziós Művek mosógépet, kávéfőzőt és grillezőt vásárolhat, a Mogyoród Football Klub pedig kétszer 12 férőhelyes kispadot szerezhet be, miután nekik is jutott a gödi Samsung-pénzből. A GÖD-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület is pályázott. Autóbuszmegállóban fedett utasvárók létesítése, rendszeres, akkrediteált zajvizsgálat megrendelése, szakértők bevonásával zajhatásterületek pontos meghatározása, zajmérő készülékek és színes nyomtatók vásárlása címen kértek 11 millió forintot. A Pesti Megyei Önkormányzat elnöke ezt a pályázatot nem javasolta támogatásra, pedig a Samsung-gyár környezeti hatásait nézve indokolt tevékenységeket tüntetett fel a szervezet. Az egyesület elnöke az Átlátszó újságírója, Bodnár Zsuzsa, akit a közelmúltban Szabó István egy gödi fórumon „undorítónak, tenyérbemászónak” nevezett. Ahogy arról több sajtóorgánum is beszámolt, a megyei közgyűlési elnök a Magyar Közút Zrt. mellette ülő Pest megyei igazgatójának magyarázta mindezt, de közben nem vette észre, hogy bekapcsolva maradt a mikrofonja. Az esetről felvétel is készült. A pályázatokban foglalt tevékenységeket legkésőbb 2022. március 31-ig, magyarán a 2022-es országgyűlési választást megelőzően kell megvalósítani, kivéve az építkezési tevékenységeket, mert akkor a végső időpont 2023. március 31-e. Médiumot ér támogatni „A pályázatok elbírálása kizárólag szakmai szempontok szerint történt” – válaszolta megkeresésünkre a Pest Megyei Önkormányzat. Tájékoztatásuk szerint a pályázati felhívásban meghatározott települések elsősorban övezeti települések vagy az övezeti település közigazgatási határával közvetlenül határos település lehettek. Ebből továbbra sem derül ki, hogy miért kerülhetett a támogatottak közé Csömör, és miért nem Vác. (A Gödi Különleges Gazdasági Övezet térképe itt tekintehtő meg). A Pest Megyei Önkormányzat szerint „az elszámolható költségek között azok szerepelhetnek, amelyek támogatható tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódnak és nélkülezhetetlenek annak megvalósításához”. Ilyen lehetett egy-egy eszköz- vagy tárgybeszerzés, például közösségi ház bővítése vagy sportesemény megrendezése esetén. „A térségi médium elindítása beletartozott a támogatható tevékenységek körébe” – írta a Pest Megyei Önkormányzat. Kellett árajánlatot kérni „Természetesen” – ezt arra reagálta az önkormányzat, hogy a források megfelelő hasznosulását ellenőrizni fogja-e valamilyen módon. A tájékoztatás szerint a projekt fizikai megvalósítását követő 60 napon belül a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység megvalósításáról beszámolót kell benyújtaniuk. Ennek tartalmaznia kell a költségeket igazoló számviteli bizonylatokról készített összesítőt (sorszám, típus, kiállítás kelte, a teljesítés dátuma a gazdasági esemény rövid leírása, nettó, bruttó, a támogatás terhére elszámolt összeg). „Emellett készíteni kell egy írásos szakmai beszámolót, a teljesítést alátámasztó fotódokumentációt; és a 200 000 forintot meghaladó eszközbeszerzés vagy szolgáltatás-megrendelés esetén írásos megrendelő/szerződés hiteles másolatát.” A részletes dokumentációk bekérése még önmagában nem jelent garanciát arra, hogy nem történnek visszaélések, ugyanakkor reálisan ennél többet nem tehet az önkormányzat. A pályázatok megvalósítása rövid kifutási idővel történik (ilyen például egy rendezvény vagy egy kisbusz beszerzése), ezért fél év alatt lebonyolítható – legalábbis ezzel magyarázta az önkormányzat, hogy az építéssel járó projekteken kívül miért pont jövő év márciusa a határidő. E mellett a civil szervezeteknek 200 ezer forintos támogatási összeg kérvényezése esetén, attól függően, hogy mire pályáztak, legalább egy három hónapnál nem régebbi árajánlatot vagy tervezői költségbecslést kellett bekérniük (ennek részletei a felhívás 6. oldalán olvashatók). Nagy kérdés, hogy az önkormányzat által odaítélt milliók végül mely vállalkozóknál fognak „lecsapódni”.	Furcsa alapítványokhoz is csordogálnak a gödiektől elsinkófált Samsung-adómilliók	Több mint 400 millió forintot oszt szét a Pest Megyei Önkormányzat a Samsungtól befolyt helyi adóbevételekből civil szervezeteknek. Jut olyanoknak, amelyeket a pályázati kiírás megjelenése után hoztak létre, de megyei jobbikos képviselők szerint egyes Fideszhez köthető személyekkel összefüggésbe hozható alapítványoknak is. Az önkormányzat szerint minderre van magyarázat, és ellenőrizni fogják, hogy a források megfelelően hasznosultak-e.	null	1	https://magyarnarancs.hu/belpol/furcsa-alapitvanyokhoz-is-csordogalnak-a-godiektol-elsinkofalt-samsung-adomilliok-242448	2021-10-13 10:26:00	true	null	null	Magyar Narancs
Az ország központi költségvetése átláthatatlan, köszönhetően egyebek mellett annak, hogy a kormány folyamatosan, már az életbe lépése előtt módosítgatja. Immár a költségvetés teljesüléséről szóló zárszámadásban is egyre több a kérdőjel, a járvány elleni védekezés ezermilliárdos keretéből a kormány például nem nyilvános, egyedi döntések alapján csoportosított ki pénzeket – és a zárszámadásból sem derül ki, pontosan milyen célokra. Meglátszik a járványválság hatása A költségvetésben minden előirányzatot fel kell címkézni, hogy milyen állami funkcióba sorolódik – például egy stadionépítés sporttal és szabadidővel kapcsolatos kiadás, egy kórháznak adott forrás egészségüggyel kapcsolatos kiadás stb. Így a zárszámadásban látszik, hogy a megelőző évben mennyi pénz ment el az egyes állami funkciókra, az összeg mekkora szeletét jelenti az összes állami kiadásnak, illetve hogyan viszonyul a GDP-hez. A járvány nem meglepő módon alaposan feje tetejére állította az államháztartást (ebben benne van a kormány és az alá tartozó intézmények, az önálló pénzügyi alapok, a TB-alapok és az önkormányzatok is). Az állam szinte minden funkcióra többet költött a tervezettnél – a GDP zsugorodásával együtt így nőtt a GDP 80 százalékára az államadósság. Százalékosan az egyéb gazdasági tevékenységek nevű funkcionális főcsoport kiadásai nőttek, 80 százalékkal, 1,1 ezer milliárd forint helyett 2 ezer milliárd forint volt a kiadás. A magyar állam nemzetközi összehasonlításban ugyan szűkmarkú volt, ami a válságkezelést illeti (azt leginkább a hitelezés felpörgetésével oldotta meg), ezzel együtt természetesen a gazdasági kiadások is nőttek. Főcsoport szinten a második legnagyobb növekedés az egészségüggyel kapcsolatos kiadásoknál volt, a kiadások a terv másfélszeresére teljesültek. A növekedés összegszerűen is itt volt a legnagyobb, a területre ezer milliárddal több ment. Ezen belül a közegészségügyi tevékenységek és szolgáltatások körébe sorolt kiadások nőttek a legnagyobbat. Sőt az alkategóriákon belül messze a legnagyobbat, a tervezett 48 milliárd helyett 586 milliárd forint kiadás jött össze, ez tizenkétszeres növekedés. Prioritások a NER-ben: sport és vallás Harmadik helyre a szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások nevű funkcionális főcsoport került. Ennek kiadási összege szintén másfélszeresére nőtt, összegszerűen a tervezett 1,1 ezer milliárd helyett 1,7 ezer milliárdot költött az állam. Itt csoportosulnak a sporttal és szabadidős tevékenységekkel, a vallással (hitélettel) és a kultúrával kapcsolatos kiadások. Továbbá a párttevékenységek – kevés funkció van, amire 2020-ban kevesebb jutott a tervezettnél, ez az egyik. Ez sem meglepő, a kormány megfelezte a pártok támogatását a járványra hivatkozva. Az államháztartás szempontjából aprópénzről van szó, a felezéssel sikerült megspórolni 1,3 milliárd forintot. Az egyházakon nem spórolt az állam, a tervezett 73 milliárd helyett 229 milliárd jutott hitéleti tevékenységekre, vagyis a tervezett összeg háromszorosa. Sportra 292 milliárd helyett 528 milliárd ment, vagyis a tervezett összeg közel duplája. A sport és a vallás bőkezű állami dotálása aligha váratlan fejlemény – bár egy pandémia közepén talán kissé visszás, még ha a sportba a lakossági szabadidős tevékenységek is beleszámítanak –, a magyar állam évek óta kiemelkedően sokat költ ezekre a funkciókra. Nem csak a többi funkcióhoz képest, hanem uniós összehasonlításban is. Ennyi év után már csak az a meglepő, hogy a költségvetéseket még mindig relatíve alacsony sport- és vallási célú kiadásokkal tervezik – amiket minden évben sikerül alaposan túlteljesíteni. A torta átrendeződött Ami az állami kiadások megoszlását illeti – vagyis azt, hogy az egyes funkciók szelete mennyire vastag a teljes tortán belül és egymáshoz képest – szintén jelentős átrendeződés történt a tervezetthez képest. Az egész torta nagyobb lett: az állam több, mint 5 ezer milliárd forinttal többet költött a vártnál. A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások szelete (ide tartoznak egyebek mellett a nyugdíjak, a munkanélküli segély, a táppénz, mindenféle szociális juttatások) vékonyabb lett a többihez képest – azzal együtt, hogy kilóra – tehát forintban – ez is nagyobb lett. Látványosan nagyot nőtt az válsággal kapcsolatos kiadások miatt az egyéb gazdasági tevékenységek nevű szelet, illetve az egészségügyé.	Magyarország 760 milliárd forintot költött sportra és vallásra 2020-ban	Minden 100 forint kiadásból 2 sportra, 1 pedig vallásra ment. Leginkább a közegészségügyi kiadások nőttek, az eredetileg tervezett összeg 12-szerese ment el. A vallással kapcsolatos kiadások megháromszorozódtak menet közben, de a sportkiadások is közel duplájukra híztak.	null	1	https://hvg.hu/gazdasag/20211013_Magyarorszag_koltsegvetes_zarszamadas_sport_hitelet	2021-10-13 06:03:00	true	null	null	HVG
Kétmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és vesztegetés miatt emelt vádat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige László és öt munkatársa ellen – írja az ügyészség.hu. A közleményében nem írták le Bige nevét, de a körülményekből kiderült, hogy a műtrágyában utazó milliárdosról van szó. A vádirat szerint Bige két cége szerepel az ügyben: az egyik műtrágyát gyárt, egy másik pedig ezek értékesítésével foglalkozik. Az ügyészség szerint a vállalkozó négy társa a beosztottja volt a gyártóüzemben, míg az ötödik vezette a kereskedéssel foglalkozó gazdasági társaságot. A közlemény szerint a termelés során keletkezett alacsonyabb minőségű termékeket a cégvezető utasítására a többi vádlott bevonásával leértékelték a gyárban, azonban az értékcsökkent műtrágya értékét a ténylegesnél jóval alacsonyabb összegben határozták meg, az önköltségi ár alatt. Az irreálisan leértékelt terméket a vállalkozó által kijelölt cégek vehették meg, majd ezt követően azt többségében úgy értékesítették a végfelhasználóknak, mintha nem minőséghibás termékről lenne szó, tehát jóval magasabb áron a beszerzési árhoz képest A vádirat szerint Bige László megállapodott a kereskedő cég vezetőjével, hogy az visszaoszt neki a cégéhez került, majd magasabb áron továbbértékesített termék árából tonnánként legalább 15 ezer forintot készpénzben. Ezt az összeget az ügyészség szerint úgy tudta előteremteni, hogy a végfelhasználóktól a kiszámlázott összegen felül is pénzt vett át. Összesen 764 millió forintot adott át a kereskedő így Bigének, aki a vádirat szerint egy alkalommal azt kérte, hogy vásároljon számára a saját nevében egy 25 millió forint értékű karórát, amit a nyomozás során le is foglalt a rendőrség – olvasható a közleményben. A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és önálló intézkedésre jogosult személy által elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével, továbbá hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja a vállalkozót, a társait pedig hűtlen kezeléssel, illetve hamis magánokirat felhasználásával. Bige Lászlóra börtönbüntetést, közügyektől eltiltást és pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség, valamint vagyonelkobzást a vesztegetési pénzre és a karórára. Szintén vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség a milliárdos vállalkozó cégcsoportjához tartozó két céggel szemben is, amelyek a vád szerint a leértékelt termék magas áron való eladásával gazdagodtak. A vagyonelkobzás biztosítására az eljárás során zár alá vettek több nagy értékű ingatlant. Az ügyészségi közlemény szerint az eljárás a Nyíregyházi Törvényszéken folytatódik, ahol hasonló bűncselekmény miatt Bige ellen már folyik eljárás, ezért az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság egyesítse az ügyeket és egy eljárásban bírálja el. A 24.hu úgy értesült, hogy Bige tagadja a bűnösségét.	Vádat emeltek Bige László ellen	Az ügyészség börtönbüntetést, vagyonelkobzást és közügyektől eltiltást kért a milliárdosra.	null	1	https://hvg.hu/kkv/20211011_vademeles_bige_laszlo_bortonbuntetes_ugyeszseg	2021-10-11 15:41:00	true	null	null	HVG
Megvásárolt egy - a Szabadság tér sarkán található - 50 szobás szállodát októberben a BDPST Group. A társaság célja, hogy megújult belsővel és teljesen újragondolt koncepcióval nyissa újra 2022-ben az épületet. Megújult belsővel és újragondolt koncepcióval nyitja majd meg kapuit 2022-ben az Október 6. utca és a Szabadság tér sarkán található hotel. A neoklasszicista épületben található, korábban az Iberostar által üzemeltetett szállodát októberben vásárolta meg a BDPST Group. A butikhotelt a társaság szállodaüzemeltetési és szállodafejlesztési tanácsadó cége, a BDPST Hotel...	Belvárosi hotelt vásárolt a BDPST Group	Megvásárolt egy - a Szabadság tér sarkán található - 50 szobás szállodát októberben a BDPST Group. A társaság célja, hogy megújult belsővel és teljesen újragondolt koncepcióval nyissa újra 2022-ben az épületet.	null	1	https://www.portfolio.hu/ingatlan/20211013/belvarosi-hotelt-vasarolt-a-bdpst-group-505138	2021-10-13 20:44:14	true	null	null	Portfolio
Dénes József azután kereste meg az Átlátszó szerkesztőségét, hogy olvasta azt a júliusi cikkünket, amelyben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva volt polgármestere ismertette a helyi, fideszes irányítású „pénzszivattyú” működését. Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester \| atlatszo.hu „Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. Csepreg volt alpolgármestere úgy gondolja, az ő településén is segíthet, ha beszél a nyilvánosság előtt a szerinte kifogásolható helyi ügyekről. A szerkesztőségünknek írt levelében így fogalmazott: „Kitartóan próbálom azóta is tisztázni a városban felhasznált több mint 3 milliárd forint pályázati pénz útját. Nyilvánvalóan túlárazott, haveroknak juttatott munkák.” Ottjártunkkor a volt alpolgármester elmondta, azért került összeütközésbe a város vezetésével, mert kifogásolta, hogy nem tesznek eleget a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek. Dénes József azt állítja, van olyan információ, amit még 2019 októberében kért, de azóta sem kapott meg az önkormányzattól. Pedig, mint mondta, ő a választás előtt azt ígérte a város polgárainak, hogy áttekinthető és közérthető tájékoztatást adnak mindarról, amire Csepregen pénzt költöttek és költenek. A volt alpolgármester közel 30 pályázat iratait szerette volna megismerni, de ezek közül csak kettőről kapott érdemi információt, és amikor elszámolásokat kért a város jegyzőjétől, az „többször is kijelentette, hogy nem hajlandó az alpolgármester kérdéseire válaszolni”. Senki nem érti, mire költöttek ennyi pénzt Dénes József azért kért információt a pályázati pénzekről, mert úgy érezte, hogy a látható eredmények alapján sok projektnél nem volt egyértelmű, hogy mire mentek el a milliók. Volt olyan 45 millió forintos beruházás, amit egy, a volt alpolgármester által felkért szakember szerint 9 millió forintból is meg lehetett volna valósítani. Egy másik beruházás, a Csepreg Zöld Szíve néven ismert, 100 millió forintból megvalósult Malomkert-felújítás kapcsán például kifogásolta a volt polgármester, hogy nem az valósult meg, ami az eredeti tervekben szerepelt. Mint mondta, „senki nem érti, hogyan költhettek el ennyi pénzt egy kis parkosításra, egy korábban aszfaltos sportpálya térkövezésére, néhány kandeláber felújítására és egy kerti pergolánál nem sokkal nagyobb zenepavilonra”. Államkincstári ellenőrzést is kapott a település, de Dénes József szerint az erről készült jelentést is egy hónapos késéssel tette elérhetővé a jegyző az önkormányzati hivatal belső tárhelyén. Végül hivatalosan azzal az indokkal hívta vissza Dénes Józsefet az alpolgármesteri pozícióból a polgármester és a héttagú testületből három képviselő, hogy szerintük túllépte a hatáskörét. Szerettük volna megismerni Dénes József állításairól a város polgármestere, Horváth Zoltán és jegyzője, Balogh László véleményét. Az interjú-kérésünket elutasították: „Megkeresésére válaszolva jelzem, hogy nem kívánunk interjút adni az Önök részére.” Írásbeli kérdéseinkre sem kaptunk választ, így a csepregi ügyeket csak a volt alpolgármester beszámolója és az online elérhető dokumentumok alapján tudtuk megismerni. Leváltották és feljelentették a csepregi alpolgármestert, mert kíváncsi volt, hogyan költi a város az uniós százmilliókat from atlatszo.hu on Vimeo. Az alpolgármesteri pozícióból 2020 nyarán visszahívott Dénes József jelenleg önkormányzati képviselőként a testületi üléseken igyekszik továbbra is számon kérni a város vezetésén az általa korábban is kifogásolt ügyeket. Nem tud belenyugodni abba, hogy az önkormányzat évek óta nem teszi közzé azokat az adatokat, szerződéseket, amelyeket a törvény szerint közzé kellene tenni, és amire az államkincstári vizsgálat is kötelezte a település vezetőit 2021. augusztus 31-i határidővel. A képviselőtestületi ülésekről nincs online közvetítés, és egy részüket amúgy is zárt ülésként tartják meg. Dénes József emiatt a saját blogján tájékoztatja a helyieket a szerinte kifogásolható ügyekről, döntésekről. Többek között például arról, hogy szerinte a településnek „állandó nyertes” cégei vannak, akik az önkormányzat megbízásait rendszeresen elnyerik, míg a többi, csak formálisan pályázó cég pedig asszisztál ehhez. Egy szeptember eleji blogbejegyzése is épp ilyen ügyekről számol be. „Hogy milyen kérdéseket tettem fel, azt nem hozhatom nyilvánosságra. Csak általánosságban fogalmazhatok meg példát (esetleges hasonlóság a véletlen műve!). Van két pályázónk mondjuk, nevezzük őket A.-nak és B.-nek. A kedvezőbb ajánlatot A. adja s amúgy szebb és okosabb is. B. szintén ügyes, de drágább árat ajánl. Ugye logikus lenne, ha A. nyerne, de mi minden áron B.-t akarjuk nyertesnek kihozni. (Hangsúlyozom, ez csak egy példa és semmi köze Csepreghez!) Hogyan lehet ezt megoldani? Úgy, hogy A. ajánlatát – mondvacsinált okokra hivatkozva – érvénytelenné nyilvánítjuk s így már tiszta a pálya B. előtt. Várhatóan az állandó nyertes adja majd a legkedvezőbb ajánlatot, a másik három bennfentes csak azért van, hogy ők meg drágább ajánlattal jelentkezzenek.” „Felhívom a figyelmet arra a tényre, hogy az információszabadságról és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény értelmében kötelezően közzéteendő szerződéseket 2017 óta nem ismerheti meg a város lakossága. Noha azok közzétételéről a jegyző úrnak, a Magyar Államkincstár önkormányzatunknál lefolytatott vizsgálatának megállapításai következtében saját maga által összeállított intézkedési terve szerint augusztus 31-ig gondoskodnia kellett volna. Nem értem, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatóságát érintő több éves törvénysértő mulasztás orvoslására a mai napig miért nem került sor?” A volt alpolgármester egyik írásában azt kifogásolja, hogy nem adhat tájékoztatást a blogon a város több százmilliós nagypályázatainak keretében meghirdetett közbeszerzések állásáról, mert ezekről zárt ülés keretében tájékoztatta a testületet a város vezetése. „A közbeszerzések tartalmát elvileg a képviselő-testületnek kellett volna jóváhagynia, de azokat eddig nem is láttuk. Mégis elindultak az eljárások, noha a 2 millió feletti beszerzések a választott képviselő-testület felelősségi körébe tartoznának! Következmény? A július 22-i ülést követően még azt mondta a jegyző, hogy augusztusban várhatóan szinte hetente találkoznunk kell majd a szükséges döntések meghozatala érdekében. Azonban előttem ismeretlen okból erre egyáltalán nem került sor.” Feljelentették becsületsértésért Az alpolgármester állítását a csepregi pályázatok részleteinek nehéz megismerhetőségéről alátámasztja, hogy például a Csepreg Zöld Szíve (Malomkert) 100 millió forintos pályázatról csak „üres”, összegek nélküli szerződéstervezet szerepel a város weboldalán. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisában található egy közel 70 milliós tétel e projekt kapcsán, amit a pápai székhelyű Small Consulting Kft. nyert el. A Malomkert felújítására költött pénz azonban a Dénes József által nagy nehezen megszerzett adatok szerint ennél jóval több, 88 millió forint volt, s hogy a különbség miből adódik, sehol nem derül ki. Csepreg polgármestere és jegyzője tavaly rágalmazásért feljelentették Dénes József volt alpolgármestert. A Kőszegi Járási Bíróság első fokon megalapozatlannak találta a vádat. Az elsőfokú ítélet ellen a jegyző fellebbezett, ám október 12-én az alpolgámestert a Szombathelyi Törvényszék másodfokú ítélete is felmentette a vádak alól.	Leváltották és feljelentették a csepregi alpolgármestert, mert kíváncsi volt, hogyan költi a város az uniós pénzt	Több mint kétmilliárd forintnyi uniós fejlesztéssel kapcsolatos iratokat próbált megismerni a saját önkormányzatánál egy Vas megyei település alpolgármestere. Dénes József Csepregen most már csak önkormányzati képviselő, és szerinte éppen azért hívták vissza a pozíciójából, mert kíváncsi volt, hogy mire és hogyan költötte a város az uniós százmilliókat. A volt alpolgármester szerint közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált. Ráadásul rágalmazásért is feljelentették, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/13/levaltottak-es-feljelentettek-a-csepregi-alpolgarmestert-mert-kivancsi-volt-hogyan-kolti-a-varos-az-unios-szazmilliokat/	2021-10-13 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
Az állami lottóvállat Szerencsejáték Zrt. támogatásokat osztó leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) a Fidesz-közeli körök egyik fontos bevételi forrása. Csak az elmúlt két évben adtak pénzt például Rogán-Gaál Cecília (Rogán Antal miniszter exfelesége) fitneszrendezvényének, a nemzeti imareggeli szervezőjének, Mészáros Lőrinc kultúrcégének és a Békemeneteket összehívó CÖF alapítványának is. Idén sem volt ez másként: 2021-ben is jelentős összegekkel támogatott meg különböző kormánykedvenc szervezeteket az állami cég. Januárban összesen 70 millió forintot osztottak szét, és ennek közel fele, 30 millió a Magyar Kerékpáros Szövetségnek (MKSZ) jutott. Az MKSZ elnöke Princzinger Péter jogász, aki 2016 tavaszától 2017 őszéig a Magyar Turisztikai Ügynökség fejlesztési-, majd általános vezérigazgató-helyettese volt, és 2017 őszétől a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZ) elnöke is. Az MTSZ kormányzati hátszeléről az mfor.hu írt részletesen májusban. Februárban összesen 77,75 millió forint támogatást szórt szét az SZNP, és az összeg 64 százalékát, 50 millió forintot a Darts Event Kft. kapta. A 2019. november végén alapított cégnek 2020-ban az éves árbevétele mindössze nettó 471 ezer forint volt, aminek a 106-szorosa az SZNP-től kapott pénz. A Darts Event tulajdonosai a Sport TV szakkomentátorai, Vereczkey Lajos és Ziegenhám Medárd, valamint a Konbud Holding Zrt.-n keresztül dr. Budai János Gergő, illetve az ügyvezetői posztot is betöltő Takács Péter. Szeptember elején a Darts Event Kft. szervezte a 2021-es European Tour-versenysorozat Budapesten tartott 1. fordulóját, amit a cég honlapja szerint az MVM is támogatott. Márciusban az SZNP csupán 20 millió forint támogatást osztott szét: 5 milliót kapott a határontúli diákutazásokat szervező Rákóczi Szövetség közérdekű célra, szintén 5 milliót szponzorálási szerződés keretében a kormánynak zöld tanácsokat nyújtó Magyar Innováció és Hatékonyság Kft., és 10 milliós szponzorációban részesült a kiskőrösi Agrár Expót szervező Hazai Termék Kft. ami 2021 januárjában is kapott 15 milliót. 25 millió az Ismerős Arcoknak Áprilisban összesen 78 milliót osztott szét az SZNP. A legtöbb pénz, 25 millió forint a Hangos Szó Kft.-nek ment, amely az Ismerős Arcok zenekarhoz tartozik, és már korábban is kapott pénzt az SZNP-től. A hazafias rockot játszó Ismerős Arcok nagyon kedvelt a fideszes politikusok körében, a Nélküled című számuk szólt 2019-ben a Puskás stadion avatóján is, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett. Még szintén áprilisban 20 millió jutott a Magyar Kajak-Kenu Szövetségnek, 10 millió a hungarikumokkal utazgató Salalala Kreatív Kft.-nek és szintén 10 millió Mészáros Lőrinc kultúrcégének, a Kultúra a Magyarságért Kft.-nek. További 8 milliónak a manipulatív telefonhívásairól elhíresült Társadalomkutató Kft. és 5 milliónak a Fidesz családpolitikáját támogató Férfiak Klubja Kft. örülhetett. Májusban tágabbra nyílt a közpénzkassza szája, és 135 millió forintot osztott szét az SZNP a szerencsések között. A Magyar Úszó Szövetség 50 milliót kapott szponzorációként, az egykori EMMI-miniszter Balog Zoltán által is kedvelt koncertszervező Rózsa Records Kft. (melynek tulajdonosa Rózsa István, az ATV igazgatósági tagja) pedig 30 milliót. Közérdekű célra 40 milliót kapott a közéleti folyóiratot kiadó és a Tranzit „gondolatexpót” szervező Kommentár Alapítvány (ami a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül is részesült közpénzes támogatásban) és 15 millió forintot a fogyatékkal élő álláskeresőket segítő Salva Vita Alapítvány. Júniusban 119 milliót szórt ki az SZNP különböző cégeknek és szervezeteknek. Az összeg több mint fele, 60 millió forint az Orbán Viktor miniszterelnök polgári köreit szervező Szövetség a Nemzetért Alapítványhoz került, ami már sokszor kapott állami apanázst. Emellett a júniusi keretből 25 millió a Sport&Event Kft.-hez került, amiben idén májusban (az Ad-Wiser Kft.-n keresztül) résztulajdonos lett Deutsch Péter, az állami tulajdonú Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokság Szervező Zrt. vezérigazgatója. A férfi továbbá az MTK elnökségi tagja is, és nem mellesleg Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvére. 15 millió forintot kapott júniusban az SZNP-től a Középső Kávézó Kft., amelynek tulajdonosa Bicskey Levente, akinek több szolgáltatócége van, és a neve Rogán Antal polgármestersége idején került elő a főváros V. kerületében. Emellett 5-5 milliós támogatásban részesült az SZNP-től a budai várban folyó építkezéseket koordináló, állami tulajdonú Várkapitányság Zrt. és a Truck Race Promotion Kft., amelyhez rengeteg közpénzes támogatás és Szijjártó Péter külügyminiszter testvére, Szijjártó Sarolta kötődik. Végül, de nem utolsósorban 9 millió forintot kapott júniusban a szerencsejátékos cégtől a békéscsabai székhelyű Élvehal Horgász, Sport és Túra és Rendezvényszervező Egyesület közérdekű célra. A Békemenetet szervező CÖF alapítványának 170 milliót adtak A Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezete a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). A CÖKA korábban két részletben összesen 170 millió forintot kapott a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, ám hiába kértük ki az állami cégtől a támogatások iratait: a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a CÖF, a szervezet beszámolóit pedig egyáltalán nem adták ki. Emiatt a bírósághoz fordultunk, az eljárás még folyamatban van. Bepereljük a Szerencsejáték Zrt.-t a CÖF-nek adott 170 milliós támogatás papírjaiért Az állami tulajdonú vállalat leánycége két részletben összesen 170 millió forintot adott a kormánybarát CÖF mögött álló alapítványnak. Közadatigénylésben kértük… Az adatigénylésre még várni kell A CÖF-ös papírokra várakozás közben ránéztem időnként a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapjára, hátha észreveszek valami újabb kormányközeli szervezetnek juttatott adományt. Viszont a cég weboldalán hosszú ideig csak 2021 januárjával bezárólag volt elérhető a támogatások nyilvántartása. Egy darabig vártam, hogy feltöltsék a friss adatokat, majd szeptember 22-én közadatigénylésben kértem ki az addig megkötött idei szerződések listáját az SZNP-től. Az Infotörvény értelmében 15 nap a normál válaszadási határidő, ami ebben az esetben október 7-e volt. Aznap arról tájékoztattak, hogy mivel jelentős mennyiségű adatot kértem, meghosszabbítják a válaszadási határidőt 15 nappal. (Még szerencse, hogy nem 45 nappal a koronavírus-járványra hivatkozva, ahogy sok állami cég és intézmény teszi a kormány által biztosított lehetőséggel élve.) Viszont 2 nappal az adatigénylés válaszadási határideje előtt, október 5-én feltöltötték az SZNP honlapjára a februári, a márciusi, a májusi és júniusi szerződéslistákat. Talán az igénylés miatt jutott eszükbe, talán csak véletlen időbeli egybeesés, de mindenképp örvendetes előrelépés a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága érdekében. A 15 napos hosszabbítás után, október vége felé pedig remélhetőleg kiadja az SZNP a júliusi, augusztusi és szeptemberi szerződéslistákat is, így hamarosan kiderül, kiket támogattak az elmúlt hónapokban. Címlapkép: Pixabay.com	Ismerős Arcok, Férfiak Klubja, Mészáros Lőrinc kultúrcége – a Szerencsejáték Zrt. idei támogatottjai	Kikértük az állami lottóvállalat támogatásokat osztó leánycégétől az idei patronáltjaik listáját, amit utoljára 2021 januárjában frissítettek a honlapukon. A sok adatra hivatkozva 15 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt, közben viszont a weboldalukra feltöltötték a június végéig kiosztott támogatások adatait. A táblázatokból kiderül, hogy Mészáros Lőrinc kultúrcége, az Ismerős Arcok zenekar vállalkozása, valamint több Fidesz-közeli szervezet és vállalkozás kapott idén (is) jelentős közpénzösszegeket a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-n keresztül.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/12/ismeros-arcok-ferfiak-klubja-meszaros-lorinc-kulturcege-a-szerencsejatek-zrt-leanyvallalatanak-idei-tamogatottjai/	2021-10-12 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
A KÉR működéséért felelős Belügyminisztérium számos pontban kifogásolta cikkünket. A tárca szerint nem herdálták el a pénzt, mert a papíralapú ügyintézés a „töredékére csökkent”. Helyreigazítást kérő levelükben a „töredék” szó néhány bekezdéssel alább már jelentősre módosult. De ha így van, s ilyen jól működött a KÉR, akkor miért kellett azt kormányhatározattal megszüntetni? Továbbá: a papíralapú adatforgalom a KÉR-nek köszönhetően „jelentősen vagy a „töredékre” esett vissza? A BM levele nem tartalmaz ezzel kapcsolatos, konkrét adatokat. A BM szerint a KÉR-nek nem volt célja a hivatalok közötti aktamozgásokat digitalizálni, csak a postai úton érkező küldemény elektronizálása volt a cél. „Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papíralapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem futárszolgálat továbbította azokat” – írja a BM. Csakhogy: információink szerint épp azért választották ezek a szervezetek inkább a futárt, mert a KÉR túl lassú volt. A BM annyiban pontosította cikkünket, hogy az érkeztető központ nem az agglomerációban működött, hanem a VIII. kerületben, amit készséggel elismerünk. Csakhogy cikkünk állításának lényege szempontjából ennek semmi jelentősége sincs, hiszen a rendszer nehezen használhatósága az utaztatás tényéből következett, amit a BM sem vitat: a KÉR miatt a kormányzati negyedből a küldemények a Magyar Posta agglomerációban lévő elosztóközpontjába mentek – itt kerülnek a küldeményre a szoftverek számára felismerhető vonalkódok, bélyegzők –, majd onnan a józsefvárosi KÉR-központba. És a kormányzati negyedtől Józsefváros is távol esik. Vagyis a küldemény, ahelyett, hogy az egyes állami szervektől egyből a KÉR-be ment volna, elutazott Budaörsig, majd onnan a KÉR józsefvárosi központjába. A BM szerint ezzel szemben a valóság az, hogy „a küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett”. Csakhogy: mi van azokkal a címzettekkel, akiknek nem volt postafiókjuk a KÉR-ben? Hiszen épp a BM állítja helyreigazítást kérő levelében, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe bevont szervek egymás között futárszolgálatot fizetve küldték (és küldik) egymásnak a küldeményeiket. A BM azt állítja: nem 2016-ban indult el a KÉR, hanem 2015 májusában. A kormányzati tervek szerint valójában már 2015 január elsején el kellett volna indulnia, csakhogy két úgynevezett Ügyfélkapcsolati Fórum – az egyiket 2017. július 20-án a Kormányhivatalok részvételével tartották, a másikat 2017. november 20-án a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a rendészeti szervek részvételével – előadásai alapján készült egy prezentáció, amelyben épp a KÉR folyamatában résztvevő szereplők számolnak be arról, hogy 2015-ben még igencsak döcögve indult a rendszer. „A KÉR folyamatfejlesztési tevékenysége során arra törekszik, hogy egyre növelje a beérkező küldemények digitalizálásának összes beérkező küldeményhez viszonyított arányát, amelyet sikerült a 2015. május elején – a KÉR „éles” indulásakor – irányadó 15 százalékos szintről 60 százalék fölé növelni. További digitalizálási arány növelés már csak a Kormányrendeletben és az iratkezelési szabályzatokban meghatározott kivételi kategóriák jelentős mértékű szűkítésével képzelhető el” – írja a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egyik munkatársa 2017-ben – tehát még ekkor is csak 60 százalék alatti volt a digitalizálások aránya. Amikor a BM számon kéri rajtunk a hiteles tájékoztatást, mivel szerintük a KÉR-rel a kormányzat eredményesen csökkentette a papíralapú ügyintézést, meg kell állnunk még egy percre. 2012-ben a Magyar Posta Zrt. – „az egyes informatikai tárgyú európai uniós kiemelt projektekben meghatározott feladatok végrehajtásának felelőseiről szóló 1146/2012. (V.10.) kormányhatározat alapján, s az Új Széchenyi Terv keretén belül elindított Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) 2011-2013. évi akciótervében nevesített informatikai projektek között” – 3,2 milliárd forint uniós fejlesztési pénzt nyert arra, hogy felállítsa a „hibrid kézbesítési és konverziós rendszert”. Ennek a projektnek a kiemelt célja az volt, hogy részben elektronikus megoldásokkal szélesítse a hatóság és az ügyfél közötti kapcsolattartás formáit, 2014 novemberétől. A pénzpazarlás már akkor feltűnt a sajtónak: a 444.hu-n 2015 nyarán megjelent egy cikk, amely a párhuzamos fejlesztésekről szólt. Az „1 milliárdot adott a kormány az állami szkennelőközpontra, aztán kiderült, hogy a posta is épp épít egyet” című anyagból kiderül, hogy a KÉR felállításánál a kormány „elfelejtette”, hogy a Magyar Posta hónapok óta dolgozik egy tökéletesen hasonló rendszeren, amivel a KÉR-re bízott feladatok megoldhatók lettek volna. Magyarul: amikor a kormány lefejlesztette és felállította a KÉR-t, addigra az uniós adófizetők pénzén a Posta már lefejlesztett és felállított egy hasonló rendszert, amit – forrásaink szerint – épp a KÉR időközbeni elindítása miatt nemigen használtak. Vagyis, amikor a KÉR hatékonyságát vizsgáljuk, ezt a 3,2 milliárd forintot is hozzá kell számolni a 14 milliárd forintot már tartalmazó költségoldalhoz. Mi ez, ha nem az adóforintok meggondolatlan költése? 2014 nyarától az informatikai terület kormányzati irányítása a Belügyminisztériumhoz került. Forrásaink szerint a BM-nek tudnia kellett a Postán, párhuzamosan futó hasonló projektről. Ha tudott róla, és ennek ellenére belevágtak a KÉR fejlesztésébe, akkor azért, ha nem tudott róla, akkor meg azért merülnek fel fel a tárca irányítói kompetenciáival kapcsolatban kérdések. Forrásaink továbbra is határozottan állítják, hogy bár valamekkora ügyiratforgalmat valóban digitalizált a KÉR, de csak a töredékét annak, ami napi szinten keletkezik a költségvetési szervek, a minisztériumok között. A nagy intézményeknek – ilyen például az adóhatóság, az államkincstár, a kormányhivatalok – saját futárszolgálatuk van, így a küldeményforgalmuk egy részét nem is a KÉR-en keresztül bonyolították. Mivel a hatékonyság pontos felméréséhez a BM helyreigazítási kérelme sem nyújtott pontos információkat, ezúton lekérjük a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től (NISZ), hogy mekkora Magyarországon a napi ügyiratforgalom. A BM szerint 2015. május eleje és 2020 augusztus vége között ugyanis 16,6 millió küldeményt dolgoztak fel a KÉR rendszerén keresztül, ami naponta átlagosan 14 ezer küldemény feldolgozását jelenti. Csakhogy szakértőnk becslése szerint legalább napi százezerrel számolhatunk a napi ügyiratforgalmat tekintve. Az a feltételezésünk, hogy a KÉR a teljes ügyiratforgalomnak csak a csekély részére terjedt ki. Mivel a Postán fejlesztett „Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer projekt” uniós finanszírozású, ezért, mint minden EU-s programra, erre is kötelező a fenntartási időtartam vonatkozik. A Posta honlapján elolvasható kiírás szerint ez a kötelező fenntartási időszak 2015.02.28.- 2020.12.31. A Magyar Postához is megkereséssel fordultunk, hogy vajon eleget tettek-e a fenntartási kötelezettségüknek. Emellett megjegyezzük: sokkal olcsóbban kihozható lett volna, ha nem egy óriási gépekkel felszerelt szkennelő központot hoz a kormány létre, hanem az intézmények saját maguk szkennelik a dokumentumaikat – ahogyan ez egyébként sok helyen most is történik. Ilyen megfontolások alapján a Belügyminisztérium helyreigazítási kérelmének, sajnálatunkra, nem áll módunkban eleget tenni.	ELEGÜK LETT A KÉR-BŐL – KÉRDÉSEK, HELYREIGAZÍTÁS HELYETT	A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta.	null	1	https://jelen.media/kozelet/eleguk-lett-a-ker-bol-kerdesek-helyreigazitas-helyett-2394	2021-10-12 09:38:00	true	null	null	Jelen
Az emberek hiteles tájékozódását egyre több álhír nehezíti szerte a világon. Fejlett országokban is komoly gondot jelent, hogy minden korábbinál olcsóbban és gyorsabban tudnak terjedni kitalált vagy súlyosan torzított információk. Ez döntően a közösségi média bűne, az emberek lényegesen szívesebben osztanak meg szenzációs álhíreket, mint azok földhözragadt cáfolatát vagy az eggyel hétköznapibb valós információkat az adott témában. Aktuális példa lehet erre a mostani járvány; az oltásellenes csoportok különösen aktívak voltak a Facebookon, a kamuhíreik és értelmetlen adataik által okozott kár pedig emberéletekben is mérhető ilyen helyzetben. Külön probléma, hogy egyes államok szándékosan és központilag törekszenek a rendszerszerű félretájékoztatásra. Az óriási állami álhírgyárakkal szemben pedig még kevésbé tud védekezni az egyéni fogyasztó, mint a magányos felhasználók vagy a kisebb, kevesebb erőforrásból működő forprofit csoportok hamis tartalmaival szemben. Muszáj tanulni róla A jelenséggel szemben egyrészt valószínűleg szigorúbb szabályozásra lesz szükség. Másrészt viszont az olvasóknak is muszáj a jelenleginél sokkal ügyesebben felismerniük a megtévesztő tartalmakat, mert várhatóan egyre több ilyenbe fognak botlani. Annál fontosabb ez, mert a magyar felnőttek szövegértése jelenleg az OECD-átlag alattinak tűnik, a gyerekek között pedig 2009 óta erősen nő a digitálisan leszakadók aránya, akik ha akarnak se fognak tudni utánanézni egy információ valódiságának. A megtévesztő tartalmak egészen változatos formákat ölthetnek az egyre profibbá váló deepfake-videóktól mondjuk a hamis összefüggést sugalló, egyébként igaz állításokig (például „ahol több az orvos, ott több a haláleset”). Ebben a cikkben ezek egy speciális szegmensével, a megtévesztő ábrákkal foglalkozunk, miután egyre gyakoribbak a magyar nyelvű hírekben is. Néhány hasznos ökölszabály A grafikonoknál, ábráknál adatokat próbálnak úgy bemutatni a fogyasztónak, hogy könnyebben megértse a valóságot az adott kérdésben. Épp ezért a politikusoktól a marketingesekig számos szereplő által kedvelt eszköz a valóság eltorzítására, hiszen objektívnek tűnik, tényalapúnak, logikusnak és tudományosnak. A jóindulatú hibák, rosszul kiválasztott ábrázolások is súlyosan félrevihetik a felületes néző gondolkodását. Torzított ábrázolás Talán a leggyakoribb probléma, amikor az adatok nem a valóságnak megfelelő viszonyban vannak ábrázolva. Ha hozzászoktunk, hogy egy skálán az 1 után a 2 és a 3 jön, akkor lehet, hogy fel se tűnik, ha valaki 2801-től kezdi, hogy jelentősnek tűnjön a különbség mondjuk 2809-hez képest. Lukoczki Károly kicsi előnye szinte behozhatatlannak tűnik az ábra alapján, miközben az sem egyértelmű, hogy mit mutatnak a százalékok. Ha ez a DK szavazóinak igen-nem típusú bizalmát mutatja, akkor a többségük nem bízott Lukoczki Károlyban. Ennél az ábránál megmutatjuk a valós méretarányt a jobb oldalon, de a későbbi, látványosan torzító ábráknál esetenként csak jelezzük majd. Egy oszlopdiagramnak szinte mindig nulláról kell indulnia, különben bármilyen kis különbséget óriásinak lehet beállítani vizuálisan. A Pénzügyminisztérium ábrája azt mutatja, mintha kétszeresére nőnének a forintban számolt beruházások egy év alatt. Miközben a valóságban nagyjából tizedével nőhetnek a saját becsléseik alapján. Egy kép többet mond ezer szónál, de ha teljesen mást mond, mint amit mellé írnak, az megtévesztő lehet. Tóth Endre előnye a valósnál lényegesen nagyobbnak tűnik, és nem derül ki, hogy Németh Zsolt miért szerepel két értékkel. Ha két külön párosítást akartak bemutatni, arra kevésbé lett volna megtévesztő két külön ábra egymás mellett, és nem vetődhetne fel, hogy Tóth Endre alig vezet Molnár Gyula előtt, de a két fideszes Németh Zsolt, ha összeadná a szavazatait, akkor se nyernének. Gyakori az is, hogy egy-egy értéknél nemcsak a különbségeket, de az arányokat is eltorzítják a szerzők. Így csak az veszi észre a problémát, aki elolvassa hozzá az összes számot. Több értéknél is kézzel kellett eltorzítani az arányokat a köztévében ahhoz, hogy a bemutatott oszlopdiagram jöhessen ki. Ad hoc időpontok adatai helyett pedig például időszaki átlagokat lett volna hasznos bemutatni. Jobbra a valós méretarányok. Ha valaki hibázik, előremutatóbb először felhívni a figyelmet a hibára, mint azonnal rosszindulatot feltételezni. A híroldalaknál állandóan sietni kell, a szegényebb pártoknál sokszor önkéntesek gyártják az ábrákat, a reklámügynökségeknél kevesen értenek a statisztikához. Ettől persze még a hiba megtévesztő lehet. A fenti ábra azt sugallja, mintha az értékeknek lenne közük a zászlócskáik méretéhez, de nincs. Jobbra a valós arányok. Ha ez egy művészi alkotás, akkor kevésbé lett volna félrevezető, ha leveszik a számokat, és jelzik az ábrán, hogy ennek az adatokhoz nincs köze, ez a médiakiadvány elképzelt illusztrációja. A manipulatív szándék akkor valószínű, ha az ábra készítőjének jelezték, de a vitathatatlan tévedés ellenére sem korrigálja a hibát. Dobrev Klára rovátkáit nagyobbra vették és jobban kihúzták, az előnye nagyobbnak tűnik a jelzett adatoknál. A harmadik jelölttől kisebbre torzították a méretet. Emellett megtévesztő megoldás a többi jelölt nevét egyre vékonyabbra és halványabbra venni, mert sokkal nehezebb lesz elolvasni, különösen a gyengébben látóknak. Jobbra a valós méretarány. A teljesen légből kapott állításokat felhasználó és egyébként is értelmetlen ábrákból terjed jó eséllyel a legtöbb, mivel ezeket a legkönnyebb létrehozni, garantáltan újdonságot mutatnak és nehéz őket megcáfolni. Nem sok minden lehet ennél megtévesztőbb ezen az ábrán: nincs forrás, se dimenziók, sehol nem stimmelnek az arányok, amennyiben csak a jobb oldalon bemutatott pártok a demokrata ellenzéki szövetség, azok az ábra szerint nem 33 százalékpontot adnak ki, nem világos, miért lettek eltérő méretű felirattal szedve a pártnevek, vagy hogy a címet mi indokolja, a Fidesz-rezsim fogalma pedig nehezen mérhető össze pártokkal vagy pártszövetségekkel. Külön említést érdemelnek például a választási térképek. Ha ugyanis csak a győztest tüntetik fel egy térképen, úgy fog tűnni, mintha az ország a földrajzilag nagyobb kiterjedésű választókerületek, megyék, államok győztesére szavazott volna nagyobb arányban. Az alábbi példában az amerikai elnökválasztás eredményét torzító térképet mutatunk, a különbséget a földrajzi terület és a népsűrűség közötti eltérés magyarázza. Egy hasonló térképen könnyebb megtalálni, hogy melyik körzetet ki nyerte, mint ha a körzet pontos nevét kéne hozzá tudni. De biztosan félrevezető a választások eredményének arányaira következtetni a színek alapján. Az NVI térképén egyszerű megtalálni egy 2018-as országgyűlési választási körzetet, de az egyéni választókerületi eredmények alapján színezett térkép miatt úgy tűnhet, mintha a Fidesz–KDNP-t akarta volna szinte az egész ország. A listás szavazatokat tekintve és szinte minden egyéni körzetben is többen szavaztak más indulókra, csak ez itt nem látszik. A választókerületekben pedig nagyjából ugyanannyi ember él, a nagyobb kiterjedés csak ritkábban lakott vidéket mutat. Az 5,7 millió szavazó magyar közül 2,8 millió választotta listán a kormánypártokat 2018-ban. Ez nem a térkép hibája, hanem a magyar választási rendszer sajátossága. Következő cikkünkben a megtévesztően kimazsolázott adatokat használó ábrákról lesz majd szó bővebben.	Ábrákkal is lehet hazudni, ne hagyja magát átverni! 1. rész	Az ábrák tényszerűnek, objektívnek és logikusnak tűnnek, éppen ezért lehetnek különösen megtévesztők, ha rosszul használják őket. Magyarországon is egyre gyakoribbak a félrevezető ábrák, sorozatunkban ezért sorra vesszük ezek típusait.	null	1	https://www.szabadeuropa.hu/a/abrakkal-is-lehet-hazudni-ne-hagyja-magat-atverni-1-resz/31505502.html	2021-10-14 10:13:02	true	null	null	Szabad Európa
A Next Generation EU elnevezésű helyreállítási, gazdaságélénkítő csomag a koronavírus-járvány okozta válságot igyekszik enyhíteni. Ennek legnagyobb részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) teszi ki, aminek 672,5 milliárd eurós keretéből 312,5 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatásként, 360 milliárd eurót pedig kedvezményes hitel formájában vehetnek fel a tagállamok. A források elnyeréséhez minden tagállamnak Helyreállítási Tervet (HET) kell kidolgoznia, amelyet az Európai Bizottság bírál el. A magyar kormány 2021 áprilisában módosította a HET első verzióját, és úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként igénybe vehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri. Szakértők szerint azért, hogy minél kevesebbet kelljen vitáznia az EU-val a pénzek felhasználásáról, az Unió ugyanis komoly korrupcióellenes intézkedéseket vár a magyar kormánytól. A 444 már a HET átdolgozásakor arról írt, hogy a változtatás legnagyobb vesztesei az egyetemek lehetnek, ugyanis a kormány a legtöbbet a felsőoktatási intézmények fejlesztésére eredetileg szánt bő 1000 milliárdos keretből vett el a szűkített tervben. Az Óbudai Egyetemen 5 fejlesztés is meghiúsult Beigazolódni látszik, hogy az egyetemek hatalmasat buknak a magyar kormány EU-ellenes harcán az RRF-pénzek kapcsán. A közelmúltban ugyanis az uniós közbeszerzési értesítőben sorozatban jelent meg több arról szóló tájékoztató, hogy az Óbudai Egyetem különböző fejlesztéseire kiírt közbeszerzések meghiúsultak. Az eredménytelen eljárás oka minden esetben az volt, hogy a kormány az átdolgozott HET-ben a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére jelentősen alacsonyabb összeget jelölt meg az eredeti tervhez képest. Az augusztus 11-én közzétett új terv szerint továbbá a kormány a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztését nem kizárólag RRF forrásból, hanem azt kiegészítő, központi költségvetési forrásból kívánja biztosítani. A tendertájékoztatókból kiderül, hogy az eljárás eredményességének feltétele az lett volna, hogy a fedezet teljes körűen az RRF-ből álljon rendelkezésre, ez azonban az átdolgozott terv alapján nem teljesül. Az első érvénytelen közbeszerzés az Óbudai Egyetem CAMPUS21 program névre keresztelt kampuszfejlesztési tervét érintette. Az egyetem kiemelt stratégiai célként jelölte meg, hogy az eddigi (egy óbudai és három pesti) telephelyeit összevonja, hogy egy komplex oktatási-kutatási infrastruktúrát tudjon létrehozni a meglévő épületek rekonstrukciójával, valamint új ingatlanok építésével és/vagy vásárlásával. Emellett fontos célkitűzés volt az is, hogy egységes laborkapacitásokat alakítsanak ki, és emeljék a hallgatói szolgáltatások színvonalát (pl. új kollégiumi férőhelyeket hozzanak létre, fejlesszék a sport és rekreációs létesítményeket). A második meghiúsult közbeszerzés az Óbudai Egyetem Jövőipari Technológiai Park Zsámbék koncepciótervét érintette negatívan. Ennek célja az volt, hogy a Zsámbék külterületén található, mintegy 83 602 m² nagyságú önkormányzati területet hasznosítsák. A felsőoktatási intézmény a zsámbéki önkormányzattal együttműködésben szeretett volna létrehozni egy kreatív ipari, környezettudatos mintaprojektet. A fejlesztés részeként egy kutatóközpont, szolgáltató központ, technológia-transzferközpont, termelési központ, oktatóközpont, élményközpont és inkubációsközpont szerepét betöltő létesítmény jött volna létre. A harmadik eredménytelen közbeszerzés az Óbudai Egyetem Okosipari Science Park Kaposvár tervének elkészítése volt. Ahogy a név is mutatja, az Óbudai Egyetem a kaposvári önkormányzattal együttműködve egy Okosipari Science Park létrehozását tervezte. Az eljárás tárgya a budapesti platform megvalósíthatósági tanulmányának, koncepciótervének kidolgozása volt, melynek keretében kialakításra kerültek volna többek között laborok, bemutatóterek és egy látogatóközpont is. A negyedik eredménytelennek minősített közbeszerzés az egyetem Smart Centrumának, egy technológiai, edukációs és innovációs központnak a kialakítását érintette. A közbeszerzés az Óbudai Egyetem a főváros VIII. kerületében található, Tavaszmező utcai telephelyének komplex fejlesztési javaslatára vonatkozott. A közzétett hirdetmény szerint a feladat a programot megalapozó építészeti koncepció és megvalósíthatósági terv elkészítése lett volna annak érdekében, hogy egy többfunkciós, környezettudatos, smart (okos) centrum jöjjön létre, valamint hogy ezen belül innovatív, egységes laborkapacitások kialakítására kerüljön sor. Az ötödik közbeszerzés tárgya az Óbudai Egyetem Alba Regia Mechatronikai Tudományos Park Fejlesztése volt. Az egyetem Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésben tervezte ennek létrehozását. A Budai úti F és K épületek, a Pirosalma úti Geoinformatikai Intézet létesítményeinek belső átalakítása, valamint a megvásárolni kívánt ingatlanokon felépítendő, felújítandó létesítmények megvalósítása volt a cél. Ezeken a helyeken mechatronikai laboratórium, ipari folyamatok mintalaboratóriuma, robottechnikai laboratórium, elektronikai laboratórium, informatikai laboratórium, ipari geodézia laboratórium és drónfejlesztési központ jönne létre, amennyiben a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állna. Harc az RRF-pénzekért Az ötlet 2018-ban született meg, majd 2019-ben a Budapesti Corvinus Egyetem vagyonkezelő alapítványba szervezésével kezdte a kormány a sort, amelynek eredményeképpen az idei tanévre 38-ból csupán 5 állami fenntartású egyetem maradt Magyarországon. Az intézményeknek gyakorlatilag nem volt választásuk: a jövőbeni működésük és fejlesztéseik finanszírozásának ígéretéért vállalták a modellváltást – ami a legtöbb esetben azt jelenti, hogy fideszes potentátok ülnek az alapítványokban, amelyek átvették az egyetemeket. „Vagy felszállunk erre a vonatra, vagy felhajtanak rá” – tovább dübörög az egyetemek modellváltása 2021. január elején jelent meg a hír , hogy újabb egyetemeken van előkészületben modellváltás. Az érintett egyetemek között volt a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem is. A modellváltást korábban a kormány egy lehetőségként kommunikálta, ám ez a HVG-hez eljuttatott prezentációban már kész tényként szerepelt. Szakértők szerint ez is az oka annak, hogy a magyar kormány úgy dolgozta át a HET-et, hogy a felsőoktatási fejlesztésekre szánt összeget drasztikusan csökkentette. Attól tarthattak ugyanis, hogy az EU majd beleköt az egyetemek alapítványosításába (gyakorlatilag privatizálták az ingatlan- és egyéb vagyonelemeket), és a Fidesz nem vitázni akar, hanem pénzt, minél gyorsabban. Viszont az EU még így sem elégedett, egyelőre az átdolgozott magyar HET-et sem fogadta el: „Eddig 25 nemzeti tervet adtak le, ebből a Bizottság 22-t, a Tanács 18-at hagyott jóvá. A jóváhagyottak közül 16 terv már megkapta a kért előfinanszírozást” – írja az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájának október 7-i közleménye, amiből az is kiderül, hogy a szerdai vitán több képviselő is kiemelte, hogy a Bizottságnak akkor kellene jóváhagynia a terveket (köztük a magyart), ha a tagállamok minden problémát az Unió költségvetési feltételrendszerével összhangban oldanak meg. A képviselők célja az, hogy az uniós pénzek az arra igényt tartó emberekhez és vállalatokhoz jussanak el, ne pedig a korrupt politikusokat gazdagítsák tovább. Az elkövetkezendő hetekben a téma kapcsán a következőknek járunk utána: Van-e még olyan hazai egyetem, amelynek beruházásait RRF-forrásból kívánták finanszírozni? Hogyan vélekednek az adott intézmények a meghiúsult közbeszerzésekről és az átdolgozott tervről? Mit mond a Miniszterelnökség és Dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztésére fordítható összegek mértékéről és a finanszírozás kérdéséről? Az Óbudai Egyetem most elbukott 5 fejlesztése egyébként talán hamarosan megvalósul, az intézmény ugyanis 2021. augusztus 1-től a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány kezelésébe került, amelynek elnöke Varga Mihály (Fidesz) pénzügyminiszter. Szeptember végén pedig Varga bejelentette, hogy a következő 23 évre, 2044-ig szóló keretmegállapodást írt alá, melynek köszönhetően az Óbudai Egyetem éves költségvetése 6 milliárd forintról 16 milliárdra emelkedik. Gödri Rita	Az Óbudai Egyetem 5 tervezett fejlesztést bukott a kormány EU-ellenes harca miatt	A közbeszerzési értesítőben egymás után jelentek meg az arról szóló hirdetmények, hogy az egyetem több intézményfejlesztési tendere is eredménytelen lett pénzhiány miatt. A beruházásokat ugyanis az Európai Unió helyreállítási alapjából (Recovery and Resilience Facility, röviden RRF) fedezték volna, ám a kormány áprilisban úgy döntött, hogy a Magyarországra jutó RRF-pénzeknek (kb. 5800 milliárd forint) csupán a vissza nem térítendő támogatásként felvehető 43%-át (2500 milliárd forintot) kéri, és emiatt jelentősen csökkentette a felsőoktatási fejlesztésekre eredetileg megjelölt összeget.	null	1	https://oktatas.atlatszo.hu/2021/10/14/az-obudai-egyetem-5-tervezett-fejlesztest-bukott-a-kormany-eu-ellenes-harca-miatt/	2021-10-14 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
„Még meg sem érkezett a részszámla alapján a pénz a bankszámlánkra, már telefonált nekem Simonka, hogy mikor viszem a pénzt. Minden ilyen esetben elmentem a pénzintézetbe, felvettem a kérdéses összeg 45 százalékát, azt elvittem Hódmezővásárhelyről Medgyesbodzásra, ahol Simonkánál jelentkeztem, elmondtam neki, megjöttem a pénzzel. Ő annyit mondott, vigyem hátra a lányoknak. A belső pénztárba vittem, ahol vagy a feleségének vagy az unokahúgának, Tóth Renátának adtam oda, akik az összeget minden alkalommal egy külön füzetbe írták fel. Simonka láthatóan nagyon vigyázott arra, hogy soha ne ő vegye át a pénzt, és még véletlenül se írjon alá semmit” – mondta szerdán a Fővárosi Törvényszék előtt tanúvallomásában Gál András, az egykori hódmezővásárhelyi székhelyű ENORA Kft. képviselője. Ha igaz a koronatanú állítása, akkor 2010 és 2012 között, összességében több százmillió forintot osztott vissza Simonka utasítása alapján az építési vállalkozó az elnyert pályázati pénzekből az akkor frissen a parlamentbe került kormánypárti politikusnak. Sőt mint kiderült, megállapodásuk révén úgy újították fel, nagyobbították meg és modernizálták Simonka újkígyósi házát, hogy az bár valójában több mint 10 millió forintba került, de ezért a képviselőnek nem kellett semmit fizetnie. Azt csak levonták a 45 százalékos visszaosztás összegéből. A Fővárosi Törvényszéken - ahogy arról a Narancs.hu beszámolt - kedden a Simonka elleni büntetőperben egy felszámolót hallgatott meg tanúként a bíróság. Az illető arról számolt be, hogyan próbált vele összejátszani a fideszes politikus és miként törekedett a felszámolás alatt lévő cégeinek számára értékes vagyonelemeihez minél olcsóbban hozzájutni. A bíróság szerdán a bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalásban érintett Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. beruházásait kivitelező cég, az ENORA Kft. egykori vezetőjét, Gál Andrást hallgatta meg. Az ügy kiterjedtségét és bonyolultságát jól mutatja, hogy a közel hat órán keresztül tartó tárgyaláson a tanúval csak felerészben „végeztek”. Ugyanis vallomása után több felvonásban és nagyon aprólékosan kikérdezte Metzing Márton, a büntetőtanács elnöke, majd ugyancsak több részletben felolvasta a nyomozati szakban tett vallomásait és ezek ellentmondásaira is rákérdezett. Arra viszont nem jutott idő, hogy a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség és a vádlottak védői kérdéseket tehessenek fel a tanúhoz. Ahogy arra sem, hogy az elhangzott vallomással kapcsolatban észrevételt és kérdéseket tegyen fel a büntetőper kulcsszereplője, Simonka György. Négyszemközt megbeszélték Gál András vallomásában elmondta, hogy elsőként 2009-ben találkozott Simonka Györggyel, aki akkor még nem volt országgyűlési képviselő, csak Pusztaottlaka polgármestere. Ekkor a 2008-ban beütött gazdasági világválság kellős közepén voltunk, és Gál építőipari megbízásokat szeretett volna kapni. Simonka azzal biztatta, hogy erre lesz lehetőség. Ezzel egy időben Gál – a pusztaottlakai polgármester embereinek közbenjárásával – megvásárolta a ENORA Kft.-t. Azt mondta, azért volt szükség működő cégre, mert a pályázatoknál előnyt jelent, ha az több éve működik és vannak referenciái. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, ha ő vette meg a céget, akkor miért nem szerepelt a tulajdonosai között, miért nem ismert minden tulajdonost. Erre úgy válaszolt, hogy a cégvásárlás részleteit Simonka embere, Kovács Zoltán intézte. (Kovács szintén kulcsszereplője a büntetőeljárásnak. Ő is egyezséget kötött az ügyészséggel, feltáró vallomása pedig nem kis részben a vádirat alapját képezi. Kovács sem vádlottja az ügynek, tanúként fogják majd kihallgatni.) Árulkodó viszont, hogy az akkori cégiratokban a tulajdonosok között szerepelt Tóth Renáta, Simonka unokahúga, aki sok cég és sok ügylet szereplője. Ha kellett, céget, ha kellett, földet vásárolt, vagy mezőhegyesi lakóhelyet tüntetett fel magának. Eleinte csak kisebb felújítási munkákat kapott a Gál András által képviselt hódmezővásárhelyi székhelyű építőipari cég Simonkától, de aztán jöttek a nagyobb falatok. Azzal összefüggésben, hogy a termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) számára pályázati lehetőségek nyíltak, hogy benyújtott fejlesztési pályázataikat megvalósítsák. Ezek sok esetben külön-külön is több százmilliós nagyságrendűek voltak már tíz évvel ezelőtt is. Ide tartozott a szatymazi és a balkányi hűtőház, valamint a medgyesbodzási dinnyeválogató. Ám mindezt megelőzte egy Simonka György és Gál András közötti négyszemközti beszélgetés. Gál szerint ennek lényege az volt, hogy Simonka értésére adta, az elnyert pályázati összeg 55 százalékából kell megvalósítani a beruházást, míg a fennmaradó 45 százalékot visszakéri. Mint kiderült, ez egy esetet kivéve minden alkalommal így történt. Egy kivitelezésnél fordult elő, hogy költségek miatt nem tudott 45 százalékot visszaadni Simonkának, hanem kevesebbet. Ezt akkor tudomásul vette a politikus. Mások helyett megírt pályázatok Gál András vallomásából az is kiderült, hogy nem csak a pályázati pénzek „felhasználása”, hanem maguk a pályázatok is „érdekesek” voltak. „Nekem soha sem kellett nézni a pályázati értesítőt, így is sokszor nyertem. Azt ugyanis Simonkáék tették elém, majd az elnyert forrás függvényében elmondták, mennyiért kell azt megcsinálnom és mennyit kell visszaadnom” – mondta Gál. Idővel arra is vigyáztak, hogy úgy tűnjék, mintha valódi közbeszerzésben és valódi versenyben dőlne el, ki nyeri el a kivitelezési munkákat. Az ENORA Kft. képviselője elmondta, megírta saját pályázatát, benne a Simonkával előre legyeztetett árajánlattal. De mellé tett még kettőt is, amelyek ennél magasabb árat tartalmaztak, s jelezte ismerős cégeknek, hogy a nevükben is beadott pályázatot, akik pontosan tudták: kamuanyagról van szó. „Akkor ez így ment, ez volt a gyakorlat” – világította meg a hazai közbeszerzés világát Gál András. Gál a bíró kérdésére elmondta, a kapcsolatot elsőrendűen Simonka Györggyel tartotta, vele egyeztetett, tőle kapott utasításokat. Mindez azért érdekes, mert a hazai és európai uniós pályázati és fejlesztési pénzekből megvalósult beruházásokban érintett két cég, a Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. ügyvezetője nem ő, hanem Tóth Szilveszter és Kékesy Mihály volt. Ők egyébként a büntetőper első- és másodrendű vádlottai, voltak is előzetes letartóztatásban, de valójában az érdemi vezető Simonka György volt. Gál András Metzinger Márton tanácsvezető bíró kérdésére elmondta, neki és az általa képviselt cégnek igazából nem érte meg a 45 százalékos visszaosztással járó „együttműködés” Simonkával. Azért csinálták, mert így állandóan volt munkájuk, és kínkeservesen jöttek ki úgy, hogy a kivitelezői munkákra elnyert pénzeknek csak az 55 százalékát használhatták fel. Hogy a kényszerűen a valós költségek alatti ráfordítás milyen műszaki kompromisszumokat eredményezett, nem derült ki. Ahogy az sem, hogy a kivitelezés műszaki ellenőre ezekre a munkákra hogyan bólintott rá. Gál András elmondta, ezzel a szakemberrel ő nem is találkozott. Gál végül 2012-ben szakította meg a kapcsolatot Simonka Györggyel, amikor a kormánypárti országgyűlési képviselő rá akarta venni, hogy az ENORA Kft. vegyen át egyik cégétől egy 47 millió forintos kötelezettségátvállalási elismervényt. „Ezen nagyon felháborodtam, s tudtam, hogy innentől kezdve semmi jóra nem számíthatunk. Azóta nem is találkoztam Simonka Györggyel” – mondta Gál. A hosszúra nyúlt szerdai tárgyalás végén több ügyvéd azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy igazán érdekes a következő tárgyalás lesz, amikor ők kérdezhetik majd vádhatósággal egyezséget kötött Gál Andrást. Simonka: kiderülnek a hazugságok Simonka György a tárgyalás után a Narancs.hu-nak jelezte, nagyon sajnálja, hogy az idő előrehaladtával nem tudta megtenni észrevételeit az elhangzott tanúvallomásra. Majd egy, a tárgyalás közben írt rövid nyilatkozatot olvasott fel munkatársunknak. Ez így szól: „Az egyezséget kötötteknek egyetlen esélyük van a szabadlábon maradásra, hogy fedezik a vádalkuval megkötött hamis vallomásokat és Lázár János szomszédját, Kovács Zoltánt, aki a barátja és az üzlettársa. Kovács Zoltán szerint Gál András, ha kell, úgy hazudik, mint a sebesült katona (sic!). Addig beszélhetnek mellé, ameddig a szakértői véleményeket be nem mutatjuk. Utána egyértelműen kiderül, hogy a ránk terhelő vallomások hazugságok. Sajnos az idő hiánya miatt ma ezeket a szakértői véleményeket nem tudtuk bemutatni, de ami késik, nem múlik.”	Simonka-per: megbundázott pályázatok, visszaosztott pénzek – a politikus szerint mindez hazugság	„Még meg sem érkezett a részszámla alapján a pénz a bankszámlánkra, már telefonált nekem Simonka, hogy mikor viszem a pénzt. Minden ilyen esetben elmentem a pénzintézetbe, felvettem a kérdéses összeg 45 százalékát, azt elvittem Hódmezővásárhelyről Medgyesbodzásra, ahol Simonkánál jelentkeztem, elmondtam neki, megjöttem a pénzzel. Ő annyit mondott, vigyem hátra a lányoknak. A belső pénztárba vittem, ahol vagy a feleségének vagy az unokahúgának, Tóth Renátának adtam oda, akik az összeget minden alkalommal egy külön füzetbe írták fel. Simonka láthatóan nagyon vigyázott arra, hogy soha ne ő vegye át a pénzt, és még véletlenül se írjon alá semmit” – mondta szerdán a Fővárosi Törvényszék előtt tanúvallomásában Gál András, az egykori hódmezővásárhelyi székhelyű ENORA Kft. képviselője.	null	1	https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-per-megbundazott-palyazatok-visszaosztott-penzek-a-politikus-szerint-mindez-hazugsag-242639?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbc	2021-10-15 12:17:11	true	null	null	Magyar Narancs
Agrárium 2024 konferencia \| március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában. Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is! Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk! Ahogy azt az Agrárszektor is megírta, hűtlen kezeléssel vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige Lászlót, a Nitrogénművek tulajdonosát. A vádirtaban egy vállalkozót és öt munkatársát említik, akik a vád szerint 2 milliárd forinttal károsították meg a vállalkozó saját cégét, miközben több mint 700 millió forint vesztegetési pénzt is kapott a vezető. A vádirat szerint Bige László 2009. őszén megbeszélte egy értékesítő cég vezetőjével, hogy nagy mennyiségű, rossz minőségű műtrágyát ad át neki, amelyet ő számla nélkül, a piaci ár alatt eladhat. Utána a 134,5 milliós vételárat átadja Bige Lászlónak, aki cserébe kedvezményes áron számlázza ki neki az árut. EZ IS ÉRDEKELHET Jön az agrárium csúcseseménye, az Agrárszektor Konferencia! December 9-10-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely ma a hazai agrárium csúcseseményének számít. A kétnapos rendezvény napirendre tűzi azokat a legaktuálisabb és legforróbb témákat, amelyek döntően befolyásolják az agrárgazdasági szereplők üzleti-gazdálkodási tevékenységének eredményességét. A konferencia egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük nyílik networkingre és kapcsolatépítésre is, és az esemény színvonalát rangos szakmai díjátadó is emeli. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, jöjjön el a Portfolio Agrárszektor Konferenciára december 9-10-én. A Blikk információi szerint ebben az ügyben éppen ez a vállalkozó jelentette fel Bige Lászlót, aki egyébként felszámolást indított ellene - írja az Index. Ugyanakkor a bíróságon tanúskodó raktáros elképedve hallgatta a vádat, miszerint 8 ezer tonna rossz minőségű műtrágya tűnt el nyomtalanul az általa vezetett bajai raktártelepről. Állítása szerint ilyen nem volt. Elismerte, hogy néhány zsák megsérült a tárolás során, amitől a raklap enyhén megdőlt, és azt sem látta, mi van a raklapok belső oldalán, vagy a zsákok alatt. Mindazonáltal a raktáros 12 év távlatából is kizártnak tartja, hogy 8 ezer tonna műtrágya tönkrement. Kifejtette: egy kamionra legfeljebb 25 tonna áru fér fel, ekkora mennyiséget nem lehet észrevétlenül, számla nélkül eltüntetni. Forrás: MTI Fotó: Balázs Attila Bige László a Blikknek csak annyit mondott, hogy neki a tárgyalóteremben se kéne lennie, mert semmi köze az egészhez. A vállalkozóval szemben egyébként börtönbüntetés, közügyektől eltiltás, pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség, valamint vagyonelkobzást a vesztegetési pénzre és a karórára. A Nitrogénművek Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint a cég álláspontja az, hogy a Bige László és a munkatársai ellen megfogalmazott ügyészségi megállapítások teljes mértékben alaptalanok és minden jogi alapot nélkülöznek. A vállalatcsoport és valamennyi dolgozójának érdekében a Nitrogénművek Zrt. minden jogi eszközt felhasznál annak érdekében, hogy a társaságot, a munkatársakat és Bige Lászlót megvédje az őket érintő igazságtalan intézkedésekkel szemben, mely intézkedések nyilvánvaló mozgatórugója társaságunk elnökének és többségi tulajdonosának, Bige Lászlónak a megfélemlítése és jó hírnevének csorbítása. Az eljárásnak a Nitrogénművek Zrt. működésére hátrányosan befolyásoló hatása nincs. A társaság Igazgatósága és a menedzsment biztosítja a folyamatos termelést és értékesítést a jelenlegi európai energiakrízis közepette is. Egy olyan időszakban, amikor számos műtrágya termelő kapacitást leállítottak - olvasható a cég közleményében.	Vallott a raktáros Bige László tárgyalásán: meglepő részletek láttak napvilágot	A napokban érkezett a hír, miszerint kétmilliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Bige Lászlót, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosát. A vádirat szerint Bige nagy mennyiségű, rossz minőségű műtrágyát adott át egy értékesítési cég vezetőjének, amelyet ő számla nélkül, a piaci ár alatt eladhatott, majd a vételáért cserébe Bige kedvezményes áron számlázta ki neki az árut. A bíróságon tanúskodó raktáros teljesen meglepődött a milliárdos ellen felhozott vádakon, állítása szerint nem történt ilyen.	null	1	https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/20211013/vallott-a-raktaros-bige-laszlo-targyalasan-meglepo-reszletek-lattak-napvilagot-33178	2021-10-13 18:40:00	true	null	null	agrárszektor.hu
Siófok;fürdő; 2021-10-14 08:00:00 Tovább nyeli a pénzt a bezárt fürdő Siófokon Elkészült a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény. Több, mint egymilliárd forintot kellene költenie Siófoknak a 15 éve átadott, ám mostanra életveszélyessé vált, s az idén júniusban bezárt Galerius fürdőre, írta szerdai Facebook-posztjában Lengyel Róbert, a balatoni város ellenzéki polgármestere. Elkészült ugyanis a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény, mely megállapította: még a korábbi, amúgy is borúlátó számításoknál – néhány hónapja még 200 milliós költséget emlegettek – is sokkal többet kell költenie Siófoknak a létesítményre. - Ide jutott a 15 éve megépített épület – mondta a Népszavának Lengyel Róbert, aki szerint azon már nem érdemes lamentálni, hogy szükség volt-e anno a fürdőre, ilyen formában kellett-e, s oda, ahová építették. Egy Siófok méretű település számára ez elképesztően nagy összeg. Ha ezt saját erőből valósítanánk meg, az adott évre alig maradna egyéb fejlesztésekre, például járdákra, utakra. Pályázati lehetőség viszont jelenleg ilyen célra nincs, vagyis lesz min gondolkodnunk. Annyi bizonyos, hogy a következő képviselő-testületi ülésen tárgyalni fogjuk a felújítás lehetőségeit és pénzügyi feltételeit. Mint arról a lapunk korábban elsőként beszámolt, az 1,2 milliárd forintért épített fürdő másfél évtized alatt teljesen tönkrement. Siófok akkori fideszes vezetése turistacsalogató látványosságként avatta fel 2006-ban a Galeriust, ám a folyamatosan romló állapotok miatt a jelenlegi, ellenzéki városvezetés szakértőt kért fel a hibák feltárására. A jelentés egyes részleteiről a Népszava a nyáron írt: az épület szellőzési rendszerének terve és kivitelezése sem felelt meg az előírásoknak, megfelelő szellőzés híján a gépészeti berendezéseket tönkretette a klóros-párás levegő, az amúgy is rossz minőségű tető és álmennyezet közötti szigetelés szétrohadt. Lapunk akkor megkereste Siófok 2014 előtt két évtizeden át regnáló, fideszes polgármesterét, Balázs Árpádot, aki nem válaszolt kérdéseinkre. A kivitelező Strabag érdeklődésünkre közölte, a 2006-ban átadott projektet a szerződésben foglaltak szerint teljesítették, ahogyan a felmerült garanciális igényeket is a garancia időszaka alatt, az átadás óta eltelt 15 év üzemeltetési gyakorlatát és annak körülményeit pedig nem ismerik. A fürdő a koronavírus-járványt követően május közepétől ugyan a hétvégékre kinyitott, ám június végén a műszaki problémák és a balesetveszély miatt bezárt. Várkonyi Csaba, az üzemeltető Balaton Parti Kft. ügyvezetője szerint elkerülhetetlenné vált a fürdő teljes felújítása, akkor a tetőszerkezet javításának költségét, valamint a további karbantartási munkákat nagyjából 200 millió forintra becsülte. A fürdő üzemeltetésével kapcsolatos belső vizsgálat eredményét júliusban Lengyel Róbert hivatalból a rendőrségnek is elküldte, ugyanis a jelentés alapján több bűncselekmény gyanúja is felmerült.	Tovább nyeli a pénzt a bezárt fürdő Siófokon	Több, mint egymilliárd forintot kellene költenie Siófoknak a 15 éve átadott, ám mostanra életveszélyessé vált, s az idén júniusban bezárt Galerius fürdőre, írta szerdai Facebook-posztjában Lengyel Róbert, a balatoni város ellenzéki polgármestere. Elkészült ugyanis a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény, mely megállapította: még a korábbi, amúgy is borúlátó számításoknál – néhány hónapja még 200 milliós költséget emlegettek – is sokkal többet kell költenie Siófoknak a létesítményre.	null	1	https://nepszava.hu/3135003_tovabb-nyeli-a-penzt-a-bezart-furdo-siofokon	2021-10-14 07:48:00	true	null	null	Népszava
Karácsony Gergely;főváros; 2021-10-13 15:16:58 Karácsony Gergely: rengeteg politikai pozíciót számoltunk fel a cégeknél A főpolgármester a fővárosi ellenzéki önkormányzatának első két évi teljesítményét értékelte. Budapest ellenzéki önkormányzatának első két évét értékelve kiemelte a világjárvány és a kormány megszorító intézkedéseinek súlyos hatását. Az előbbivel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a Fidesz eleinte teljesen tanácstalanul a főváros nyomában loholt és észrevehetően kialakult egyfajta versengés a két vezetés között. Ez volt egyébként a fordulópont a kormány és a főváros kezdeti elfogadó, megengedő együttműködésében. Ezt követően a kormány legfőbb céljává az önálló, jól működő önkormányzatiság felszámolása vált, mivel ennek megmaradását nagyobb kockázatnak tartják, mint a megszorítások miatti politikai veszteséget. A városvezetés Karácsony szerint jól teljesített a védekezésben, még a kormánymédia által botránykővé tett Pesti úti intézményben is kevesebben haltak meg a szociális intézmények országos átlagánál. Sikernek könyvelte el a Szabolcs utcai hajléktalankórház megvédését, valamint a Lánchíd, a rakpart és a Blaha Lujza tér felújításának megkezdését, az M3-as metró felújításának folytatását, hiszen a kormány a végletekig kivéreztette a fővárost. Budapest pénzügyi helyzetéről röviden annyit közölt, hogy reményei szerint az év végére sikerül null szaldósra kihozni az egyenleget. Az M3-as metrókocsik szállítója, a Metrowagomahs perrel kapcsolatban a Népszava kérdésére válaszolva elmondta, hogy a korábbi elképzelés, miszerint az állam átvállalta volna a cég 8 milliárdos kötbértartozását az oroszoktól Orbán Viktoron bukott el, hiszen a szaktárcák mindegyike támogatta a javaslatot. Az Igazságügy Minisztérium perben tanúsított tétlenségét elfogadhatatlannak tartja, nem zár ki ez ügyben „határozott lépéseket” sem. Mindezek után nem tud megfeledkezni arról a tényről, hogy a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandra férjének, Szalay-Bobroniczky Kristófnak közös vállalkozásai vannak az orosz céggel. Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár kormány nevében tett 60 milliárdos projekt-átvállalási ígéretéből semmi nem valósult meg. Ez különösen a Biodóm esetében fájó, hiszen ez eleve állami beruházásként indult. A főváros egyet tehet, telekkönyvileg is leválasztja a Pannon Parkot az állatkertről és átadja a kormánynak. A projekt befejezése – akárcsak más fővárosi ügyek megoldása - jelentősen felgyorsulhat egy ellenzéki kormány hatalomra kerülése után. A Galvani-híd szerinte most nincs politikai fókuszban, a főváros mindenesetre kiadta a tervezéshez szükséges hatósági engedélyeket, de egyelőre az érintett kerületek között sincs egyetértés a hídról levezető utak nyomvonalában. Az atlétikai vb vétója továbbra is függőben van, mivel még nem járt le a Fővárosi Közgyűlés által megszabott határidő az Egészséges Budapest program keretében várt állami támogatásokra vonatkozó szerződések aláírására. Fontos lépésnek nevezte a főváros 6 közszolgáltató cégének egy társaságba szervezését a bécsi stadtwerke minta alapján. Mint mondta ez jelentős stratégiai győzelem, hiszen ezzel rengeteg politikai pozíció (igazgatósági és felügyelőbizottsági helyek) felszámolásával jár.	Karácsony Gergely: Rengeteg politikai pozíciót számoltunk fel a cégeknél	A főpolgármester a fővárosi ellenzéki önkormányzatának első két évi teljesítményét értékelte.	null	1	https://nepszava.hu/3134986_karacsony-gergely-rengeteg-politikai-poziciot-szamoltunk-fel-a-cegeknel	2021-10-13 00:00:00	true	null	null	Népszava
NER;Balatonberény; 2021-10-12 07:00:00 Orbánék lehajoltak a berényi üdülőért is A balatonberényi üdülő sorsánál semmi sem mutatja meg jobban, hogyan működik a NER rendszere. Egy debreceni, NER-közeli ingatlanfejlesztő alaphoz került a Vas megyei önkormányzat egykori balatonberényi gyermeküdülője. Az alap mögött álló cégnek nem ez az első befektetése a Balaton-parton, korábban Siófokon akart kikötőt építeni, a helyiek tiltakozása miatt azonban az a projektje egyelőre nem valósult meg. A balatonberényi gyermeküdülő sorsáról korábban lapunk is beszámolt: a kormány 2012-ben, a megyék vagyonának államosításakor vette el a Vas megyei Önkormányzattól az ingatlant, hogy Erzsébet-táborként működtesse, ám 2015 után már senki sem nyaralhatott az intézményben. Az állam ugyanis értékesíteni akarta az 1,6 hektáros, 2400 négyzetméteres saját strandterülettel – mely Natura 2000-es területen fekszik – rendelkező, vízparti nyaralóhelyet, amelyen részben akadálymentesített, a hálótermek mellett vizesblokkokkal, étteremmel, konyhával rendelkező B-kategóriás épület áll. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő éveken át mégsem írta ki a pályázatot a területre, melyet aztán az idén végül mégis árverésre bocsátott. A licit viszont elmaradt, május végén kikiáltási áron, bruttó 527 millió forintért kelt el a hajdani üdülő. Az MNV akkor nem hozta nyilvánosságra a nyertes pályázó nevét, ám a Privátbankár kérdésére kiderült: az Aranypart Ingatlanfejlesztési Alap lett a befutó, mellyel az MNV augusztus elején írta alá a szerződést, s az új tulajdonos szeptember 2-án vehette birtokba szerzeményét. A lap írta meg, hogy az ingatlanfejlesztő alap a debreceni Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik, utóbbi tulajdonosa a liechtensteini Bethesda Establishment, de 2015-ig Disznós Zoltán milliárdos debreceni üzletember érdekeltsége volt, aki most is tagja a cég felügyelő bizottságának. Disznós cégei – melyeket információink szerint évekkel ezelőtt gyermekeire íratott – jellemzően saját tulajdonú ingatlanok fejlesztésével, hasznosításával, üzemeltetésével foglalkoznak több településen. Debrecenben egyik gyermeke a tulajdonosa a Divinus Hotel Kft.-nek, mely 360 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatából. A Divinus egyik cége állt a siófoki Aranypartra tervezett magánkikötő-beruházás mögött is. A hajdani szabadifürdői kemping előtti vízfelületen a Balatonba szigetszerűen benyúló, a parttal egy közel százméteres, három méter széles híddal összekapcsolódó, százhajós jachtkikötő épült volna, ám az ötlet akkora felháborodást váltott ki a helyiekben, hogy ugyan a cég már több engedéllyel is rendelkezett, egyelőre mégsem valósította meg a projektet. Ezek után természetesen kíváncsiak voltunk, mik a terveik a balatonberényi üdülővel, hogyan és mekkora összegből tervezik fejleszteni, ám lapzártánkig nem válaszoltak kérdéseinkre.	Orbánék lehajoltak a berényi üdülőért is	Egy debreceni, NER-közeli ingatlanfejlesztő alaphoz került a Vas megyei önkormányzat egykori balatonberényi gyermeküdülője. Az alap mögött álló cégnek nem ez az első befektetése a Balaton-parton, korábban Siófokon akart kikötőt építeni, a helyiek tiltakozása miatt azonban az a projektje egyelőre nem valósult meg.	null	1	https://nepszava.hu/3134795_orbanek-lehajoltak-a-berenyi-uduloert-is	2021-10-12 00:00:00	true	null	null	Népszava
Kína;hitel;közpénzek;Budapest-Belgrád vasút; 2021-10-15 13:27:11 Letették a következő évek legfontosabb közlekedési fejlesztésének alapkövét Palkovics László szerint összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, amiből 750 milliárdot csak a Budapest-Belgrád vasútvonal emészt fel. Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét pénteken Kiskunhalason. A rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kijelentette: A beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam, hangsúlyozta Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Csakhogy a részletek nyilvánossága ügyében jelenleg is per van folyamatban, amit azok titkosítása miatt Szél Bernadett független parlamenti képviselő pert indított az állam ellen. A Népszava is beszámolt szeptember első felében arról a bírósági döntésről, amely szerint a kormánynak be kell mutatnia azokat a konkrét külgazdasági és külpolitikai érdekeket, amelyek érvényesítését veszélyeztetné a hitelszerződés nyilvánosságra hozatala. Mint lapunk felidézte: A pénteki alapkőletételen Tomislav Momirovic szerb építésügyi, közlekedési és infrastruktúráért felelős miniszter arról beszélt, hogy szerinte a térség legmodernebb vasútjának megépítésével „még jobb kapcsolatokat teremtenek a két nemzet között”.	Letették a következő évek legfontosabb közlekedési fejlesztésének alapkövét	Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét pénteken Kiskunhalason. Palkovics László szerint összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, amiből 750 milliárdot csak a Budapest-Belgrád vasútvonal emészt fel	null	1	https://nepszava.hu/3135225_letettek-a-kovetkezo-evek-legfontosabb-kozlekedesi-fejlesztesenek-alapkovet	2021-10-15 00:00:00	true	null	null	Népszava
A kormányközeli Magyar Nemzet április végi cikke arról tájékoztatta olvasóit, hogy Jól halad a Hős utcai nyomortelep felszámolása. Mindezt a kerület fideszes alpolgármestere, Weeber Tibor erősítette meg a lapnak, aki arról is beszélt: eredetileg nagyjából 150 tulajdonos lakott a Hős utcában, azonban legtöbbjükkel sikerült megállapodásra jutni. A magántulajdonosoktól az önkormányzat vagy megvásárolta a lakásukat, vagy pedig önkormányzati bérlakást kínált cserébe, az önkormányzati lakások bérlőit pedig máshová helyezték el. Augusztus közepén írtuk meg, hogy idén június 29-én járt le a több mint két éve húzódó, a Hős utca 15/A-B lakótömbök felszámolására nyújtott 2,1 milliárdos támogatás felhasználásának határideje, ezért utánajártunk, mennyit sikerült felhasználni a pénzből. Az önkormányzat válaszából kiderült, hogy a legtöbbet, egészen pontosan a teljes támogatási összeg 63%-át felújításra, ingatlanvásárlásra költöttek, amire a Hős utcai lakosok elhelyezése miatt volt szükség. Júniusban járt le a Hős utcai 2,1 milliárdos támogatás felhasználása, közel 200 millió maradt a pénzből A Hős utca 15/A-B társasház helyzetének rendezése évek óta húzódó probléma a X. kerületben. A kőbányai önkormányzat három éve 2,1… A Kontúr Egyesület azonban máshogy látja a helyzetet, mint a Magyar Nemzetnek nyilatkozó alpolgármester. Molnár Zsuzsanna, az Egyesület elnöke az Átlátszónak úgy fogalmazott: nem érti, hogyan tudott az önkormányzat elszámolni a támogatással, amelynek eredeti célja az lett volna, hogy le legyen bontva a Hős utcai hírhedt lakótömb. Tudomásuk szerint ugyanis még mindig nagyjából 50 olyan magántulajdonos van, akivel nem sikerült az önkormányzatnak megegyeznie. Ezt egyébként egy augusztusi képviselő-testületi előterjesztés is megerősíti, amelyből kiderül: a támogatási periódus lezárásakor, 2021. június 29-én a társasház 317 lakásából önkormányzati tulajdonban 255, állami tulajdonban 5, magántulajdonban pedig 57 ingatlan maradt. A dokumentum szerint az ingatlanok nagyjából felében, 20-25 lakásban élnek életvitelszerűen jelenleg is, albérlőként vagy tulajdonosként. A többi ingatlant jellemzően önkényes lakásfoglalók használják. Az előterjesztésből az is kiderül, hogy az eredetileg tervezett kisajátításokkal mindössze két ingatlant sikerült az önkormányzatnak megszereznie. Mint írják: „A kisajátítási hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala a kisajátítási eljárás során bejelentett cserelakásigény miatt az eljárások nagy többségében, 38 esetben szüntette meg az eljárást. A Kormányhivatal által végleges döntéssel lezárt kisajátítási eljárásokat követően indult valamennyi bírósági eljárásban, 11 esetben a bíróság a felperes kérelmének adott helyt.” Még mindig áll a hírhedt lakótömb Szeptember végén elmentünk, hogy megnézzük, mi a helyzet most a 15/A-B lakótömbben, hogyan halad a valóságban a telep felszámolása. A helyszínen járva a leginkább szembetűnő a csend: a lakótömb most igencsak kihalt állapotban van (főleg, ha összehasonlítjuk az egy évvel ezelőtti helyszíni riportunk tapasztalataival), mindössze pár gyerek és felnőtt lézengett a folyosókon. A B tömbben egy tulajdonossal beszélve kiderült, hogy körülbelül 15-16 lakásban laknak még, de a tulajdonosok nagy része „elhúzott már innen”. A legtöbb lakáson valóban látszik, hogy nem él bennük senki: erről árulkodnak a lefalazott ablakok és ajtók, de sok helyen betört üveget, üresen árválkodó ablaknyílásokat találni – ami egyébként kifejezetten veszélyes, hiszen több gyerek is él a házban, akik előszeretettel kalandoznak az elhagyatott, üres lakásokban. Néhány lakrész pedig még őrzi a korábban beköltöző, többnyire önkényes lakásfoglalók nyomait is. Az üres lakásokkal éles ellentétben állnak a még lakott ingatlanok: vannak, akik rengeteg virággal, növénnyel dobták fel a gangot, máshol pedig külön lakrésze van egy macskának. Mert macskából van rengeteg. A lakók további sorsa bizonytalan: egyelőre nem tudni, meddig húzódhat a szegregátum felszámolása, mikorra várható a már amúgy is rossz állapotban lévő lakótömb teljes kiürítése. A Kőbányai Önkormányzat 2021. augusztus 26-i ülésén a képviselőtestület a Hős utca helyzetét, illetve további sorsát is tárgyalta. „A társasházban – ahol nekünk kialakult ez az óriási tulajdonosi többségünk, magántulajdonban ötven egynéhány lakás éli a társasházi életét a maga sanyarú, szomorú sorsában” – mondta a polgármester. Az ülésen elhangzik többek között az is, hogy nem lehet tudni, mikorra fejeződik be az épületek kiürítése. Papp Zoltán ellenzéki önkormányzati képviselő tette fel azt a kérdést, hogy elképzelhető-e, hogy még idén rendeződik a Hős utca sorsa. A kerület fideszes polgármestere, D. Kovács Róbert szerint ez a képviselői szándékon múlik: ha az önkormányzat meglévő pénzügyi kereteiből rászánja a kellő összeget, akkor gyorsan haladhat a folyamat. „Nekünk továbbra sem lehet más a célunk, mint a két lakóépület szanálása, az ehhez vezető megfelelő út megtalálása” – tette még hozzá. Dr. Szabó Krisztián, kerületi jegyző szavaiból az is kiderült: jelenleg nem várható, hogy újabb lakásokat szerezzen az önkormányzat végrehajtási eljárásokkal, mivel az állami támogatást kimerítették, saját forrást pedig nem különítettek el erre jelenleg a költségvetésben. A végrehajtási eljárások nagyjából a még lakott lakások felét érinthetik. A Kontúr Egyesület becslései szerint egyébként egy év múlva talán már befejeződhet a telep felszámolása. „Sokkal jobban megérné nekik, ha rászánnának egy kicsit több pénzt, de hamarabb tudnák rendezni a helyzetet” – fejtette ki Molnár Zsuzsa. Az Egyesület álláspontja szerint fontos, hogy akkora összeggel kártalanítsák a magántulajdonosokat, amiből egy fenntartható, jó állapotban lévő lakást tudnak vásárolni (hiszen a felújításra szoruló ingatlanokra gyakran további, tetemes összegeket kellene szánniuk, ami nem áll a lakók rendelkezésére). További jelentős tényező a fővárosi elhelyezkedés, hiszen a Hős utcaiakat ide köti minden: a család, a munkájuk, a szociális hálójuk. Mindezeket figyelembe véve ők egy 14–16 milliós összeget tartanának elfogadhatónak egy-egy Hős utcai ingatlanért cserébe. A két ház közötti udvar most teljesen tiszta Összehasonlításképp: az önkormányzat Átlátszónak küldött, augusztusi tájékoztatása szerint átlagosan ennél jóval kevesebb pénzért, mindössze 6,33 millióért kártalanították eddig a lakókat. Valami nem stimmel az adatokkal Az Átlátszó birtokába került, már említett augusztusi képviselő-testületi előterjesztés melléklete részletes adatokat tartalmaz az egyes lakásokra fordított kártalanítás összegére vonatkozóan. A Hős utcai lakások legtöbbje 25 m2 -es ingatlan, az eddig kártalanított tulajdonosoknak azonban számításaink szerint (az Önkormányzat által küldött adatokkal ellentétben) csupán átlagosan 4,72 milliót fizettek. Árulkodó, hogy a 84 ingatlanból mindössze 28 olyan volt, ahol ötmillió feletti összeget kapott eddig a tulajdonos, ami a lakások mindössze 33%-a. De az önkormányzat által küldött 6,3 milliós átlagár akkor sem jön ki, ha a teljes, kártalanításra fordított összeget elosztjuk az elmúlt években az önkormányzat tulajdonába került magántulajdonú lakások számával, így ugyanis még kevesebbet, 4,71 milliós átlagárat kapunk. A kőbányai önkormányzat tájékoztatása szerint a Hős utcaiak elhelyezése érdekében több mint 1 milliárd értékben vásároltak lakásokat, kártalanításra pedig közel 400 milliót fordítottak. Az önkormányzati lakásban élők a dokumentum szerint legnagyobb számban a 10. kerület más részeire, a belvárostól jóval távolabb található ipartelep melletti Tárna utcába vagy a Pongrácz-úti lakótelepre költöztek. Az is jól látszik, hogy több olyan magántulajdonos is volt, aki végül elfogadta az önkormányzati cserelakást. Közel 30, nemrég vásárolt lakás üresen áll Kíváncsiak voltunk arra, hogy pontosan hány darab ingatlant vásárolt a X. kerület a belügyminisztériumi támogatásból (amire legutóbbi adatigénylésünk alapján a támogatás 52,77 százalékát, egészen pontosan 1 milliárd forintot költött Kőbánya). Azt is szerettük volna megtudni, hogy mennyit sikerült ebből már a Hős utcaiak rendelkezésére bocsátaniuk – önkormányzati bérlakás vagy csereingatlan formájában –, illetve mely kerületekben találhatóak a vásárolt ingatlanok, ezért közérdekű adatigényléssel fordultunk az önkormányzathoz. Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. Az önkormányzat válaszából kiderül, hogy összesen 49 lakást vásároltak a pénzből, amelyek közül 28 ingatlant nem sikerült még odaadni a Hős utcaiaknak. Ahogy a kőbányai városvezetés fogalmaz: bár minden lakás kiajánlásra került, 28 ingatlan esetében még folyamatban van az egyeztetés a hasznosításról. Mindez azt jelenti, hogy a BM támogatásból vett ingatlanok 57,1 %-a egyelőre kihasználatlanul várja, hogy eladják, illetve kiadják a Hős utcaiaknak. A legtöbb ingatlan a X. kerületben található, de nagy számban vettek lakásokat a VIII., illetve a XX. kerületben is. A Hős utcaiak elhelyezése érdekében vásárolt lakások száma Budapest egyes kerületeiben A lakások átlagos területe az önkormányzat tájékoztatása szerint 35 m2 , azaz jóval nagyobb, mint a jelenlegi lakások többsége. A lakások átlagára 20,5 millió forint volt. Ezzel az összeggel számolva a lakásvásárlásra fordítandó 1 milliárdos támogatásból egyelőre 550 milliós ingatlanvagyon maradt az önkormányzat birtokában a Hős utcaiakkal való megállapodás hiánya miatt. Az Átlátszó úgy értesült: több tulajdonos tartozás, vagy egyéb okok miatt végül belement abba, hogy magántulajdonát feladva önkormányzati tulajdonú bérlakásba költözzön, amelyek elszámolása szintén fel van tüntetve az előterjesztés mellékletében. Olyanról is hallottunk, aki idén végül egy 10. kerületi ingatlanba költözött, amit a jelek szerint több mint 24 millióért számolt el az önkormányzat a támogatásból felújítás, ingatlanvásárlás címen, azonban a lakásba beköltözésekor az összes közmű (gáz, villany, víz) ki volt kapcsolva. Kibontott ablakok, folyamatos penész Sikerült beszélnünk két olyan lakóval is, akik egyelőre maradtak a lakótömbben. Egyikük 23 éve él a Hős utcában: egy jóval nagyobb, szintén 10. kerületi lakótelepi öröklakásból költözött ide, mert annyira magas volt a rezsi, hogy nehezen tudott kijönni a fizetéséből. „Először hallani se akartam a Hős utcáról, de aztán csak itt volt nyugodalmam” – indokolta a Hős utcába költözését. Amikor arról kérdeztük, milyen mostanában az élet a lakótömbben, mesélt arról, hogy a kibontott lakások miatt folyamatos problémát jelent a penész „még az edények is penészednek, nem győzök festéket venni”, ha pedig esik az eső, a csatornából úgy folyik a víz, mint a vízesés. A legnagyobb baj, hogy a hasonló problémák mindennaposak, a háznak ugyanis nincs biztosítása (elsősorban azért, mert sokan nem fizetnek), neki pedig nincs pénze arra, hogy külön kössön egyet. Szerinte nem véletlen, hogy nem születik megoldás: az önkormányzat célja véleménye szerint az lehet, hogy az elviselhetetlen körülmények miatt minél hamarabb belemenjenek a rossz alkuba. „Többen sajnos bele is mentek” – tette hozzá. Ezt egyébként a Kontúr Egyesület is megerősítette: értesüléseik szerint mióta a B tömb hátsó udvarát az önkormányzat odaadta a TEK-nek építkezéshez szükséges eszközök tárolására, volt olyan tulajdonos, aki csak azért fogadta el végül a neki felkínált ajánlatot, mert több műszakban dolgozott, a munkálatokkal járó zaj pedig lehetetlenné tette számára a pihenést. A lakó egyébként elmesélte azt a tavaly nyári esetet is, amikor a vagyonkezelő munkatársainak távozása után (akik egyébként épp az üres lakások ajtajait, ablakait távolították el azért, hogy megakadályozzák az „illegális tevékenységet” bennük) ömleni kezdett a gáz. „Rögtön hívtam a 112-őt, és kiabáltam mindenkinek”. Először a rendőr jött ki, csak azután a mentő és a gázosok, ami azonban nem lepi meg a nyugdíjas nőt. „Ide rendőr nélkül még a vízórások sem jönnek ki” – magyarázta. Miután sikerült megoldali a gázszivárgás problémáját, azt mondták neki, ne is számítson arra, hogy vissza fogják kapcsolni a gázt. Végül egy ellenzéki képviselő közbenjárásával sikerült megoldani a helyzetet, így újra van gáz a lakásban. Az ő Hős utcai ingatlanjáért kicsivel több, mint 5 milliót kínáltak, de ebbe nem ment bele, hiszen elmondása szerint ennyiért biztosan nem tudna lakást venni. Az önkormányzat egy, Kőbánya jobb részén található lakást is felajánlott neki, 10 év kamatmentes kölcsönnel, 26 millióért, de a nyugdíjából a havi törlesztőrészletre sem telne. Később önkormányzati bérlakásként kínálták neki ugyanezt az ingatlant, de ebbe sem ment bele, így egyelőre marad a Hős utcai lakásban. „Nem kell nekem hatalmas lakás” Beszéltünk egy másik lakóval is, aki szintén régóta, nagyjából 2 évtizede él a lakótömbben. „Akkor még nem így nézett ki a környék” – magyarázza azt firtató érdeklődésünkre, hogy régen is voltak-e hasonló problémák. Eleinte albérlőként lakott itt, önkormányzati ingatlanban, de később jött egy lehetőség, és megvásárolhatta azt. Ő szintén holtpontra jutott az önkormányzattal való egyezkedésben, mert először egy, a mostani 25 m2-es lakásánál kisebb ingatlant kínáltak neki, a másodikat már szívesebben elfogadta volna. Ez 26 m2 volt, amiért ő a saját lakása beszámításával 2 millió ráfizetést ajánlott, az önkormányzat azonban azt mondta: legalább 10 milliós összegben kell gondolkodnia. Ezt már nem tudta volna kifizetni, és nem is tartotta reális árnak. Ezt követően egy másik kerületben található ingatlant mutattak neki, de mint mondja, talán még rosszabb helyen van, mint a Hős utca, ráadásul a lakás szerkezete sem volt megfelelő. Ő egyébként leginkább saját tulajdonú lakást szeretne, a különbözet fizetésével. „Nem kell nekem hatalmas lakás, 50 m², elég 25–30” – mondja. De azt is járható útnak találja, hogy egy felújítandó ingatlant kapjon, aminek a renoválását ő maga vállalná. Címlapkép, fotók: Szopkó Zita/Átlátszó	A Hős utcaiak elhelyezésére vásárolt lakások több mint fele üresen áll	Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére, ugyanis még mindig jó pár olyan lakó van, akivel nem állapodott meg a X. kerület. Ráadásul azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/15/a-hos-utcaiak-elhelyezesere-vasarolt-lakasok-tobb-mint-fele-uresen-all/	2021-10-15 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
Nagykőrös városát jelenleg a MozGo-Nagykőrös nevű csapat képviseli professzionális szinten a megyei labdarúgó bajnokságban. A csapat azonban csak utóbbi két évadban játszott a bajnokságban, előtte a nagykőrösiek a Kinizsi SE-nek szurkolhattak, egészen addig, amíg a nagy múltú csapat milliós adótartozások miatt gyakorlatilag megszűnt létezni. Cégtemető és cserecsapat A Kinizsi Sport Egyesület sorsával az Átlátszó korábban részletesen foglalkozott: Kinizsi néven nagykőrösi csapat 1951 óta kisebb megszakításokkal szinte folyamatosan szerepelt a megyei bajnokságokon (a brand olyan intézmény volt a városban, mint például Kispesten a Honvéd), azonban a klub legutóbbi inkarnációja, a Nagykőrösi Kinizsi Sport Egyesület a 2018-19-es évadon már nem tudott elindulni súlyos pénzhiány miatt. Pedig a klub az ezt megelőző években még százmilliós nagyságrendben vett fel közpénz-támogatásokat TAO-formájában, csakhogy utóbb ezek elköltésével nem tudott elszámolni. Eltűnt TAO-pénzek, fantomizálódott sportegyesület: a Nagykőrösi Kinizsi sorsa \| atlatszo.hu Több mint százmillió forintos TAO- és önkormányzati támogatás lehívása után cégtemetőben végezte a nagy múltú Nagykőrösi Sportegyesület. A TAO-pénzekből magas díjazást kapott az egyesület képviselője, aki egyben fideszes közgyűlési képviselő is. A TAO-pénzeket később visszakövetelte az MLSZ és a Röplabda szövetség, de a tartozásokat aligha lehet behajtani, miután a csapat jogutódja egy másik településre, egy faluszéli tanyaépületbe tette át a székhelyét, új vezetője pedig köddé vált. Bár a Kinizsi papíron az önkormányzattól független civil egyesületként működött 2011 óta, az önkormányzat fideszes tagjai vezető pozíciókat töltöttek be a szervezetben: 2021-ig az egyesület képviselője Körtvélyesi Attila, a város alpolgármestere és Sohajda Márk, a közgyűlés Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottságának elnöke volt. Szeptemberben az Átlátszó közérdekű adatigényléssel megszerezte azokat a pénzügyi beszámolókat, amelyeket a csapat a Magyar Labdarúgó Szövetség felé nyújtott be. Ezekből kiderült, hogy a csapat 2014 és 2018 között számos kiadásáról egyáltalán nem mutatott be számlát. Amikor pedig volt számla, akkor az esetek jelentős részében olyan cég számlázott, amely ellen azóta kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult. Volt köztük olyan kft. is, amelyet nem sokkal a Kinizsivel történő üzletelés után új címre jelentettek át, ahova még számos más, csődbe ment céget temettek el. Végül nemcsak a Kinizsi ügyfelei, hanem maga a sportegyesület is cégtemetőben kötött ki: a Kinizsi utolsó, 2021-es taggyűlésén megváltoztatták a csapat nevét és székhelyét, majd egy teljesen új vezetésnek adták át. Kinizsi-ügy: nemcsak a focicsapat került cégtemetőbe \| atlatszo.hu Az Átlátszó megszerezte az MLSZ-től a TAO-tartozások miatt cégtemetőbe küldött nagykőrösi focicsapat, a Kinizsi SE – illetve új nevén Roma-Gól SE – elszámolásait. Az iratok alapján a csapat a 2014 és 2018 között kapott TAO-pénzekkel nem tudott elszámolni, és a nekik számlázó cégek nagy része ellen hamarosan kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult. A Kinizsitől ekkor már legalább 30 millió forintot követelt a NAV az MLSZ megbízásából, de valós tartozásuk ennél is nagyobb, hiszen a labdarúgó szövetség még vizsgálja a legutolsó évad kiadásait, és mert a Röplabda Szövetség TAO-támogatásaival sem tudtak elszámolni, így ezeket szintén visszakövetelik. Az egyesület – új nevén Roma-Gól Sportegyesület – székhelye jelenleg egy közeli községen, Kókán található, a megadott ingatlan azonban valójában egy romos tanyaépület. Az elnöknek kinevezett vállalkozó nevén az Opten cégadatbázisa szerint több kényszertörölt vagy felszámolás alatt álló cég található, elérni semmilyen módon nem lehet. A kókai emberek elmondása szerint a Roma-Gól, semmilyen érdemi tevékenységet nem végez. 620 négyzetméter, 90 ezres bérleti díj A manővernek fontos része volt az is, hogy a nagykőrösi önkormányzatnak átadták a Kinizsi korábbi klubházát. Ezt a klubházat ugyanabban az időszakban kezdték el építeni, amikor a Kinizsi elszámolás nélkül költötte el a TAO-pénzeket. A székházra összesen 380 millió forintot adott az MLSZ és a nagykőrösi önkormányzat. A Kinizsi azonban ezt már nem tudta kihasználni, mert mire felépült, a csapatnak vége volt. Az önkormányzat, miután megörökölte a büfével, konferenciateremmel, nézőtérként is funkcionáló tetőterasszal, masszázshelyiséggel és orvosi szobával is felszerelt klubházat, azonnal bérbe is adta az időközben megalapított új városi sportegyesületnek, a MozGo-Nagykőrösnek. A 400 milliós ingatlant így már a MozGO-Nagykőrös elnöke, Csípő Kristóf nyitotta meg idén májusban. A MozGo egyesületét 2019-ben jegyezték be, ám az alapító okiratában még nem is esett szó a futballról. A birosag.hu-n található okirat az alábbiakat jelöli meg célként: „a téli időszakban több sportolási lehetőség biztosítása, verseny és tömegsport részére. Téli sportolás lehetőségek folyamatos biztosítása városunkban. A versenysport és utánpótlás nevelés mellett, a szabadidős mozgás lehetőségek és az iskolai testnevelés lehetőségeinek bővítése. A jégkorong sport, mint Magyarországon is kiemelt látvány-csapatsport meghonosítása és oktatása Nagykőrösön.” Csípő Kristóf ugyan régebben a Kinizsiben focizott, az elmúlt években vállalkozóként volt ismert. A MozGo-t 2019-ben még eredetileg egy akkor megnyitott tenisz és fitness klubhoz kapcsolódóan hozták létre. Később azonban Csípő Kristóf teljes erővel beszállt a nagykőrösi futballba: nemcsak az új klubházat bérelte ki a MozGo számára, hanem a szintén általa vezetett Via-Kopp International Kft. – a volt beton kézilabdapálya helyén létesített – műfüves futballpályára is bérleti szerződést kötött. Igaz, ez egészen minimális befektetés: a KecsUP.hu tudósítása szerint havonta 10 ezer forintot kért csak az önkormányzat a területért. A cikk szerint a futballpálya hasznosítási pályázatáról Czira Szabolcs, a város fideszes polgármestere egyszemélyben döntött. A volt Kinizsi-klubházat szintén rendkívül nagyvonalú áron bérelhette ki az egyesület: a 620 négyzetméteres komplexumot havi nettó 90 ezerért használhatják a 15+5 évre szóló szerződés alapján. Czira Szabolcs erről szintén egyénileg, a járványhelyzet miatti felhatalmazás alapján, rendkívüli határozattal hozott döntést. Azonban a bérleti díjat bőven kipótolja az önkormányzattól kapott sporttámogatás: a közgyűlés idén februári határozata alapján a MozGo utánpótlás-nevelés jogcímen évente másfél millió forintban részesül a sporttámogatási keretből. Elment az edző, vitte a teljes csapatot Ennek ellenére több jel is arra mutat, hogy a hatalmas központ fenntartása több nyűgöt jelent, mint előnyt. Ennek köze lehet a (helyiek szerint magas) fenntartási költségekhez, és ahhoz, hogy az önkormányzattal kötött szerződésben a MozGónak vállalnia kellett meglévő sport-infrastruktúra (pályák, klubház stb.), valamint azok környezete (parkok, sövényes részek) „folyamatos ápolását”, karbantartását is. Az Átlátszó információi szerint mostanra a MozGo anyagi helyzete miatt az is bizonytalan, hogy fenntartható lesz-e a professzionális felnőtt focicsapat működtetése. Ezt jól mutatja, hogy az október 2-i, Újszilvás elleni mérkőzésre a MozGo nem tudott kiállni: az MLSZ honlapján 3-0-s eredmény szerepel, de a gollövők és a pályára lépő játékosok nevei nélkül, ami azt jelenti, hogy a csapat visszalépett a mérkőzéstől. Úgy tudjuk, ennek oka az volt, hogy a pénzhiány miatt a MozGo már jó ideje rendkívül kicsi játékoskeretet tud csak fenntartani, és a legutóbbi meccsen a kezdő 11 kitöltésére sem volt elegendő beállítható játékos. Bár a MozGo (amely jelenleg utolsó a megyei bajnokságban, az évad 5 meccséből 5-öt vesztett) kerete elvileg 27 játékosból áll, a jelenlegi idény meccseit szinte üres kispaddal játszotta végig, legfeljebb két cserejátékossal álltak ki. Októberben a Sportszeletnek, a közép-magyarországi régió sportlapjának nyilatkozott a MozGo korábbi edzője, Kőműves Csaba, aki azt mondta, idén nyáron „nem éppen önszántából kellett távoznia neki és játékostársainak”. Mint mondta, amikor a Nagykőrösi Kinizsi megszűnt, és új klub vette át a labdarúgást. Az egyesület elnöke felkérte, hogy szervezzen felnőtt gárdát a korábbi kinizsis utánpótlás-csapat volt játékosaiból. Ez sikerült is, és a 2020/21-es idényben a kimagasló 3. helyet érték el a megyei ligában. Ezután azonban az egyesület vezetése azt mondta neki, találtak egy menedzsert, aki más településről hoz majd egy teljes csapatot és szakmai stábot. Ezért a korábbi edző és a bronzérmes csapat teljes, 27 fős kerete egyszerre távozott, később mind Nyársapátra mentek át, ahol új klubot alapítottak. Kőműves egyébként azt mondta, már Nagykőrösön is csak „önköltséges formában volt lehetőségük futballozni”, azaz a játékosok az előző évadban sem kaptak fizetést. Ami a Nagykőrösre hívott menedzsert és a tervét illeti: ebből a jelek szerint nem sok valósult meg. Az MLSZ adatbankja szerint a csapat játékoskerete ma nagyrészt a megszűnt Kinizsi korábbi játékosaiból áll. Az Átlátszó egyik helyi forrása úgy fogalmazott, hogy a csapat vezetését „átverték,” és amikor az új idény kezdete előtt nem gyűlt össze az ígért csapat, siettében összeverbúválták a keretet a volt kinizsisekből. Fociszékházból esküvőhelyszín? Hogy valóban a pénzhiány, szervezeti problémák vagy más áll a MozGo rossz szereplése mögött, nem deríthető ki teljes biztonsággal: az egyesületnek a birosag.hu adatbázisában nem elérhető a pénzügyi beszámolója (amelynek a beadására a jogszabályok alapján szeptemberig lett volna lehetősége). Az Országos Bírói Hivatal irodájában szintén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az egyesület még nem adott le beszámolót. Több helyi forrásunk úgy véli, Nagykőrösön veszélybe került a felnőtt futball jövője, ami hosszú távon az utánpótlást is elsorvaszthatja. Hiszen az ificsapatok vonzereje is csökkenne, ha nem lenne felnőtt csapat a városban, ahova azok az utánpótlást kinevelhetik. Különösen, mivel a fiataloknak maguknak kell fizetniük azért, hogy focizhassanak. Kérdéses az is, hogy három ificsapat (U19, U15, U13) működtetése igényli-e egyáltalán a 400 millióból épült hatalmas klubházat és a hozzá tartozó több sportpályát. Sportcélokra az egyesület aligha tudja kihasználni az ingatlant, hiszen a telep sportpályái csak labdarúgó mérkőzésekre alkalmasak, nem tartozik hozzá például uszoda, kosárlabdaterem vagy más sportlétesítmény. A benne lévő konferenciaterem, tetőterasz, sportorvosi szolgáltatások egy népszerű, sokak által követett, az élsportban aktív sportklubot tudna kiszolgálni, nem egy helyi utánpótlás-felkészítő klubot. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy októberben kávézót és rendezvényhelyszínt kezdtek el hirdetni a nagykőrösi futball-klubház címén. A Tó Club Cafe & Rendezvény című Facebook-oldalon azt írják, október végén egy nyílt napot is szerveznek majd a Nagykőrös központjától kívül eső telepen, és itt olyan szolgáltatások mutatkozhatnak majd be, mint esküvőszervezés, vőfélyek, konferenciaszervezés, gasztronómia, catering és hasonlók. A város elvileg csak sporttevékenységre adta ki A rendezvényközpont reklámja egyelőre egy üzleti tevékenység hirdetésének tűnik, azonban a MozGo jogilag egy nem profitcélú egyesület, ez szerepel a szervezet bírósági nyilvántartásáról szóló végzésben, ahol egyedüli tevékenységként sporttevékenységet, szervezeti formaként pedig sportegyesületet jelölnek meg A jogszabályok nem tiltják, de csak bizonyos keretek között engedélyezik, hogy ilyen szervezet kereskedelmi tevékenységet folytasson. A 2004. évi I., sportról szóló törvény szerint sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A 2011-es civil törvény azt írja: csak addig minősülhet civil szervezetnek egy társaság, amíg nem éri el a 60 százalékot a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétele, ilyen esetben „elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységű szervezet”. Emellett az üzleti tevékenységgel megszerzett profitot teljes egészében társadalmi célra kell fordítani, és az üzleti tevékenységek nem akadályozhatja a társadalmi célhoz kapcsolódó tevékenységet. Azonban a Tó Club Cafe hivatkozott Facebook-oldalán egyáltalán nem jelenik meg a társadalmi cél, csak a vendéglátási tevékenység. Nem biztos, hogy az ingatlan ilyen módon történő hasznosítása megfelel annak a szerződésnek, amit korábban az önkormányzzattal kötött az egyesület. A hasznosítási szerződés ugyanis egyértelművé teszi, hogy a megállapodás célja „sport, ifjúsági ügyek, a labdarúgósport lehetőségének bővítése”. Az ingatlan használatára vonatkozó (III.) fejezetben szerepel, hogy a létesítményt a bérlő „kizárólag sportcélú (és sport céllal összefüggő) tevékenység céljából használhatja és hasznosíthatja”. Igaz, itt a sporthoz „kapcsolódó, kiegészítő tevékenységként” olyan tevékenységeket is lehetővé tesz a szerződés, mint „rendezvényszervezés, vendéglátás, szabadidős tevékenységek”. A MozGo később saját Facebook-oldalán azt írta: a klubházat „annak eredetileg is tervezett multifunkciós adottságainak” megfelelően „rendszeresen használják kisebb-nagyobb rendezvények lebonyolítására, hiszen ez a célja, ezért épült meg ilyen formában”. Ilyen rendszeres rendezvény elmondásuk szerint az edzői értekezletek, csapatértekezletek, éremosztó bankettek, szülői értekezlet, idény-nyitó/-záró vacsora, születésnapok megszervezése. Ezek még teljesen meg is felelnek a sportegyesület vállalásainak (a civil szervezet célja szerinti besorolása és a besorolás kódja: 1.3. sporttevékenység) és a hasznosítási szerződésben leírtaknak. Más kérdés, hogy például a központ kiadása egy lagzi megtartására belefér-e a „sportot kiegészítő tevékenység” kategóriába. A Facebook-posztban azt a MozGo megerősítette, hogy „a klubházat a sportesemények szünetelése alatti időszakokban, alkalmi jelleggel, akár külső rendezvények (pl. kiállítások, családi vagy céges rendezvények, esküvők stb.) helyszínéül” hasznosítanák, ezért 30-án szerveznek is egy „Esküvő kiállítás és nyílt napot” környékbeli rendezvényszervezőkkel. Azt is írják, hogy a „Tó Club Cafe” igazából csak fantázianév, nem állandó kávézót nyitnak, csak ezen a néven hirdetik az alkalmi rendezvényhelyszínt. Újra eljárást indíthat az MLSZ Az egyesület állítása egyébként, hogy a klubházat eredetileg is multifunkcionális helyszínnek tervezték, ellentmond a klubházat eredetileg építtetők céljainak. Az RTL Klub híradójában fél évvel ezelőtt Sohajda Márk, az egykori Kinizsi képviselője és fideszes önkormányzati képviselő azt mondta, „öltözőépületet, kiemelném, tehát nem székház, hanem öltözőépületet” építettek, „amelyben 4 öltöző, vizesblokkok találhatóak”. Az RTL Klub híradója, amely a múlt héten foglalkozott az üggyel, megkereste az MLSZ-t és a város fideszes vezetését, hogy az új hasznosítási forma mennyiben felel meg annak a célnak, amire a közpénzt kapták, de egyelőre nem kaptak választ. Az MLSZ mindezidáig lapunk levelére sem reagált. Így nem zárható ki, hogy az MLSZ visszaköveteli az építésre nyújtott 200 milliós TAO-támogatást. Kérdéses persze, hogy ezt kinek kellene visszafizetnie: a pénzt még eredetileg a Kinizsi kapta, ám a fantomizálódott egyesületen valószínűleg lehetetlen lenne behajtani a tartozást. De felmerülhet az önkormányzat is adósként, hiszen a Kinizsi költözésekor rájuk szállt át a klubház. Hétfőn a nagykőrösi Heti Hírek az MLSZ-re hivatkozva azt írta, a nagykőrösi önkormányzat mint a székház tulajdonosa köteles 15 éven keresztül gondoskodni az épület sportcélú hasznosításáról, ezért a futballszövetség döntést hoz arról, hogy tegyenek-e lépéseket a székház ügyében. A Kinizsi bedőlését egyébként szintén az indította be, hogy az MLSZ felülvizsgálta a csapat kiadásait, és visszakövetelte a TAO-pénzeket. Az egyik ellenzéki önkormányzati képviselő (és a 2022-es közös palamenti jelölt), Zágráb Nándor a Ceglédi Rendőrkapitányságon is feljelentést tett az ügyben. Zágráb Nándor az Átlátszónak azt mondta: a klubház építése jelenlegi formájában „eleve nem a nagykőrösi sportéletet szolgálta”. Ehelyett visszaélést sejt a beruházás mögött, mivel a megbízást a Czira Szabolcs vezette nagykőrösi önkormányzat kedvenc cége kapta meg, amely az elmúlt években sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat a városban. Zágráb Nándor szerint Nagykőrösön jóval nagyobb szükség lenne egy általános célú sportcsarnokra, ahol sokféle sportversenyt meg lehetne rendezni. Hozzátette: fel lehetne mérni, milyen más sporttevékenységre lehetne a klubház rendezvénytermét használni, kisebb átalakításokkal, amennyiben az MLSZ ehhez hozzájárul (például: cselgáncs, birkózás, asztalitenisz). Így az legalább megfelne a jogszabályban és a szerződésben előírt céloknak. A „nagykőrösi Mészáros Lőrinc” és az eredeti Mészáros üzlettársa A klubházat megvalósító EU-Építő Kft.-t „Nagykőrös Mészáros Lőrincének” is nevezik, mivel a korábban viszonylag kicsinek számító vállalat néhány éve hihetetlen szerencsesorozatba kezdett a helyi közbeszerzési eljárásokon. A vállalat 2014-ig 40-60 millió forint közötti árbevételekről adott számot az e-beszamolo.hu-n található dokumentumok szerint, 2014-ben viszont hirtelen több mint háromszorosára nőttek a bevételei. Ezt az évet több mint 150 milliós nettó árbevétellel zárta. A következő években meredeken emelkedett a vállalat forgalma: 2018-ra a félmilliárdot is elérte, 2019-ben pedig az egymilliárdot is megközelítette a nettó árbevétele. 2017-ben az EU-Építő nyerte el – egyedüli indulóként – a piaccsarnok kialakítására kiírt 690 milliós tendert. 2018-ban két vállalkozó egyikeként újíthatott fel utakat egy 119,7 milliós, a Pénzügyminisztérium által finanszírozott pályázatban. 2019-ben szintén a cég építhette a Kecskeméti úti, a körforgalomtól a piacig tartó szakasz járdáit 69,467 millió forintért, valamint a piachoz tartozó épületet 106,295 millió forintért. A főnyeremény persze a mintegy 400 milliós Kinizsi-klubház építése volt. Az EU-Építő egyébként rendszeresen hirdet az önkormányzat hivatalos lapjában, az Önkormányzati Hírekben, amelynek impresszuma a közelmúltig Czira Szabolcs polgármestert jelölte meg felelős szerkesztőként és a kiadásért felelős személyként (jelenleg ezen a helyen a polgármester önkormányzati főtanácsadója szerepel). A „nagykőrösi Mészáros Lőrinc” mellett egyébként a felcsúti Mészáros egyik üzlettársa is előkerül a történetben: a klubház építésére ugyanis eredetileg a TAO-támogatást Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa ajánlotta fel. 2010 szeptembere és 2019 között a Duna Aszfalt Mészáros cégeivel közösen több mint 2000 milliárd forint értékben nyert meg közbeszerzéseket. Nagykőröshöz, pontosabban Czira Szabolcs polgármesterhez Szíjj Lászlót családi kapcsolatok is fűzik, hiszen Szíjj egyik lánya Czira Szabolcs fiának felesége.	Százmilliókat öntöttek bele közpénzből, mégis haldoklik a nagykőrösi foci	Hiába a közel 400 millió forint közpénzből épült klubház, továbbra is anyagi gondokkal küszködik Nagykőrös új focicsapata – alig egy évvel azután, hogy az előző csapat, a Kinizsi SE köztartozásokkal egy cégtemetőbe került. Az új csapat nemrég játékoshiány miatt nem tudott kiállni Újszilvás ellen, és ezzel csaknem egy időben az önkormányzattól kapott klubházat kávézóként és rendezvényközpontként kezdték el hirdetni az interneten.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/14/szazmilliokat-ontottek-bele-kozpenzbol-megis-haldoklik-a-nagykorosi-foci/	2021-10-14 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
A 24.hu tavasszal írta meg, milyen jó döntésnek bizonyult, hogy Mészáros Lőrincék bővítették portfóliójukat. A lap rámutatott: a Mészáros Csoport 2020 tavaszán „szippantotta be” az ipari hulladék-kezelő bizniszben meghatározó Envirotis Holding Zrt.-t, majd szinte azonnal két nagy állami megrendelést kaptak a zrt. egyik leányvállalatával, a Terra-Log Mélyépítő Kft.-vel. A társaság azóta újabb és újabb megrendeléseket húzott be. Egy táblázatban gyűjtöttük össze, pontosan mennyit és milyen értékben. Az adatok egy diagramon ábrázolva így néznek ki: Jól látszik, hogy bár a cég korábban is nyert közbeszerzéseket, és az éves forgalmuk is meghaladta a 2-3 milliárdot, 2019-ben gyengélkedni kezdett a vállalkozás. Az Opten adatai szerint az értékesítés nettó bevétele 2,6 milliárdról 882 millió forintra esett vissza, a 124 millió forintos nyereség pedig 290 millió forintos veszteségbe fordult át. 2020-ban viszont – a tulajdonoscsere után – ismét erőre kapott a kft.: a forgalom 1,7 milliárdra, az adózott eredmény pedig 432 millióra nőtt. 2021-ben pedig egyenesen kilőtt a vállalkozás: idén 10 hónap alatt annyi közbeszerzést nyertek, mint korábban hét év alatt. Október 15-ig összesen 8 megbízást kaptak nettó 50,1 milliárd forint értékben. Éppen ezért érdekes, hogy menet közben Mészárosék megváltak az aranytojást tojó tyúktól. Megvették, eladták A Terra-Log Mélyépítő Kft.-t 2008-ban jegyezték be. A budapesti cég létszáma jelenleg 29 fő, főtevékenysége a szennyeződésmentesítés és egyéb hulladékkezelés. A vállalkozás többször is tulajdonost váltott, legutóbb 2013-ban, amikor az ország egyik jelentős hulladékgazdálkodó cégcsoportja, az Envirotis Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett az egyedüli birtokosa. Új cégvezetőt pedig akkor kapott a Terra-Log, amikor az Envirotis Holding Zrt. tulajdonosi szerkezetében történt változás. Ahogy a cikkben korábban említettük, 2020 tavaszán a Mészáros csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi magántőkealap egyedüli irányítást szerzett az Envirotis Holding Zrt. felett. Megmondtuk előre: újabb pénzgyárat szerzett magának Mészáros cégcsoportja Tavaly több, mint 2 milliárd forintos árbevétele volt annak a cégnek (Tatai Környezetvédelmi Zrt.,TKV), amely az egykori almásfüzitői vörösiszap-tározókon hulladék-feldolgozót működtet, s melyről februárban megírtuk: megújították a környezethasználati engedélyét, miután Mészáros Lőrinc cégcsoportja kinézte magának. Az üzlet azonban nem bizonyult tartósnak: a Status Next mindössze egy év után túladott az Envirotis Holdingon, amely a Global Spectrum Invest Zrt.-hez került 2021 áprilisában. Az idén februárban alapított Global Spectrum tulajdonosa Halmi Tamás, akit rossz nyelvek Mészáros Lőrinc strómanjanként emlegetnek. Szerteágazó kapcsolatok Halmi Tamás 1992-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán szerzett geofizikus mérnöki diplomát. Pályamódosítást követően a geodézia területén indított vállalkozást. 2000-től tíz éven át a bicskei Földhivatalban volt osztályvezető, majd hivatalvezető. 2010-től a Mészáros és Mészáros Kft. ügyvezetője, valamint – a szintén Mészáros érdekeltségű – R-Kord Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója volt. Később az Opus Global Nyrt. ipari divíziójának vezetőjeként dolgozott, és a Mátrai Erőműből is igazgatósági elnökként távozott. De a neve felbukkant a Best Radio Kft.-ben és az Aqua Lorenzo Kft.-ben is – szintén Mészáros Lőrincékkel összefüggésben. Halmi ma már látszólag egyetlen Mészáros-cégben sem tölt be tisztséget. Az Opten adatbázisa szerint mindössze a Global Spectrum Invest tulajdonosa, amely alá a GÁZ PIAC Tanácsadó, Tervező és Szolgáltató Kft. és az Envirotis Holding Zrt. is tartozik. Mindhárom cégben ő az ügyvezető igazgató is.	Tízmilliárdokért nyer állami megbízásokat Mészáros Lőrinc „strómanjának” cége	Október közepéig 50 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket a Terra-Log Mélyépítő Kft., ami tavaly került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe, de egy év után túl is adott rajta. A cég akkor kilőtt a piacon, és idén már 2020-as forgalmának közel harmincszorosát nyerte el állami tendereken. A kft. végső tulajdonosa Mészáros bizalmasa, Halmi Tamás, akinek karrierje a bicskei földhivatalban indult, majd a felcsúti milliárdos számos cégében volt vezető tisztségviselő, mára azonban látszólag minden üzleti kapcsolatot megszakított a miniszterelnök barátjával.	null	1	https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/18/tizmilliardokert-nyer-allami-megbizasokat-meszaros-lorinc-stromanjanak-cege/	2021-10-18 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
Elsunnyogott építkezés miatt háborognak Kőbányán –írtuk augusztus végén, miután a kerületi vezetés zöld területre kezdett kétsávos utat építeni az Ihász köz mellett, anélkül, hogy a lakókat személyesen megkérdezték volna a beruházásról. Az Ihász köziek kitartó, ám jobbára eredménytelen küzdelmet folytattak az általuk csak Kamu útnak nevezett Albert Camus utca bépítése ellen. Tiltakozó akcióik közben olykor munkagépek útját is elállták, amit az építési vállalkozó és brigádja meglehetős türelemmel viselt. A Kamu utcában dolgozó kivitelező, Bácskai Elemér neve már ismerős lehet hírekből: mint a Népszabadság 2016-ban beszámolt róla, ő birtokolta korábban a turai Schossberger kastély magtárépületét, amit aztán Tiborcz István üzleti körének adott el – ahogy maga a kastély is idővel a Tiborcz-féle BDPST Zrt. tuladjonába került. Életkép a munkagépek alatt formálódó Albert Camus utcában Bácskai Elemére brigádjával 2012 óta visszatérően nyeri el a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt által kiírt útépítési tendereket. A Közbeszerzési Értesítőben összesen 15, nevéhez kapcsolható pályázatot találtunk, ebből nyolc esetben a kőbányai vagyonkezelő adott munkát Bácskaiéknak, akik több mint nettó 900 millió forintos értékben dolgoztak a X. kerületben. Turától Panamáig vezet a pénz útja Náluk is több munkát kapott a kerülettől egy másik turai vállalkozás. A Farkas Mihály vezette Galga Bau Kft. 2011 óta több mint harminc közbeszerzést nyert el, és három kivétellel –mikor Tura és Galgahévíz környékén dolgozott – minden tenderben a kőbányai önkormányzat vagy annak vagyonkezelője bízta meg munkákkal. A Galga Bau így az elmúlt tíz évben legalább nettó 1,2 milliárd forintnyi értékben bontott, szigetelt és újított fel kőbányai épületeket, ami óriási teljesítmény a hivatalosan 5-9 munkavállalót foglalkoztató cégtől. A turai vállalkozás további érdekessége, hogy tulajdonosként jelenik meg benne egy panamai offshore cég, a Royal Fusion Corporation, melynek képviselői a Panama-papírok adatbázisában is szerepelnek. Forrás: Opten A Pest megyei Tura és a vele organikusan egybe növő Galgahévíz ugyan csak harminc kilométerre található Pesttől, ám kőbányai sikersorozatuk így is szembetűnő: Bácskai és Farkas az esetek ráadásul többségében meghívásos pályázatokon szokott nyerni, vagyis az önkormányzat folyamatosan számol velük, keresi őket. Egymás ellen csak ritkán indulnak, ám ha mégis, az látványosan emeli ki a Galga menti cégek kőbányai dominanciáját: a Liget téri Szolgáltatóház környezetrendezésére 2018-ban kiírt pályázatra például öt céget hívtak meg, közülük három turai volt – Bácskaiék és a Galga Bau. A kőbányai környezetrendezési pályázat, melyen az öt meghívott közül három turai volt Forrás: kozbeszerzés.hu A harmadik turai meghívott, a Park and Coffe Kft. a kérdéses időpontban legfeljebb két alkalmazottat foglalkoztatott az Opten cégadatbázisa szerint, székhelye pedig azonos Farkas Mihály Optenben elérhető turai címével. Bácskai és Farkas sem mondható éppen kőkemény riválisnak, hiszen van közös vállalkozásuk is, a Turán barkácsboltot üzemeltető Galga Park Kft. Kapcsolat itt is, ott is A turai túlsúlyról megkérdeztük a vagyonkezelő céget, de nem reagáltak írásban elküldött kérdéseinkre. Az mindenesetre több mint érdekes egybeesés, hogy az elérhető nyilvántartások szerint Szabó László – a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. és a parkgondozási feladatokat ellátó Kőkert Nonprofit Kft .vezérigazgatója – galgahévízi lakos. A kőbányai tendereken persze nem csak turai cégeket hívnak meg, akad néhány visszatérő budapesti szereplő is. Ilyen az Immo Szerviz Kft., ami bár országszerte indul közbeszerzéseken, a legtöbb esetben Kőbányán nyer - a Közbeszerzési Értesítőben talált dokumentumok alapján 2011 és 2020 között 1,5 milliárd forint értékben bízták meg őket tetőszigeteléssel, épületek korszerűsítésével vagy bontásával a kerületben. Ha közvetve, de itt is találtunk kapcsolatot Szabó Lászlóval. Az Immo Szerviz ügyvezetője és tulajdonosa (a Főtaxi-vezérként is ismert) Garamszegi Miklós a kétezres évek elején Szabóhoz hasonlóan társtulajdonos és ügyvezető volt a Maút Kft.-ben. További céges kötelék, hogy a Maút egy másik társtulajdonosának anyja, Locskai Ágnes évekkel később a Kőkert főkönyvelője lett – vagyis jelenleg Szabó László felügyelete alatt dolgozik. Nem a baráti kapcsolaton múlt a győzelem - mondják a győztesek Az Immo Szervizt vezető Garamszegi Miklós szerint ők sosem dolgoztak egy cégben Szabóval; a Maútra vonatkozó kérdésre nem reagált. Azt nem tagadta, hogy ismeri a Kőbányai Vagyonkezelő vezérigazgatóját, ám szerinte nem igaz, hogy csak meghívásos pályázatokon nyernének a X. kerületben, hiszen előfordult, hogy nyílt tenderen is győztek. Végül arra hivatkozva, hogy a beszélgetés kezd furcsa irányba haladni, elköszönt tőlünk. „Lehet, hogy ismerjük egymást Szabóval, de ennek nincs jelentősége” – ezt mondta érdeklődésünkre Bácskai Elemér, aki gyakori megbízásait a megbízható munkavégzéssel magyarázza. „Nézze, én nem szeretek olyan munkát kiadni a kezemből, amit később garanciálisan kell javítanom. Gondolom, meg vannak velem elégedve, ha nem lennének, nem kapnék meghívásokat sem. Ha meghívnak egy pályázatra, jelentkezem, ha nyerek is, akkor igyekszem minőségi munkát végezni” – mondta a turai üzletember. Hangsúlyozta, őt nem érdekli a politika, csak az elvégzendő feladat, és az, hogy eltartsa magát és 15-20 dolgozóját. Farkas Mihály jelezte, a Galga Bau "hozzávetőlegesen valóban másfél milliárd forint értékben végzett kőbányai munkákat az elmúlt tíz évben, ám ez nem a nexusokon múlik, hiszen Szabó Lászlóval személyesen nem is tart kapcsolatot". És hogy cége miért visszatérő vendég Kőbányán? Ez a jól végzett munkának köszönhető Farkas szerint. "Édesapám 1956-tól dolgozott és élt Kőbányán, ezért nekem szinte második otthonom. Mivel több mint 40 éve dolgozom a szakmában, és a vállalkozásom is több mint 25 éves, ez idő alatt végzett jó minőségű, lelkiismeretes munkámnak köszönhetően Kőbányán is jó hírnévre tettünk szert" - írta kérdésünkre a cégvezető. Szabályos, mégis gyanús lehet A felsorolt vállalkozók és cégek papírforma szerint teljesen szabályos közbeszerzéseken vettek részt és nyertek el megbízásukat. A jól felismerhető közbeszerzési táncrend- az állandó meghívottak, a hol egymás ellen induló, hol konzorciumban együtt befutó cégek jelenléte – azonban korrupciós kockázatot rejthet magában, és felveti a kartell gyanúját. Erről beszélt kérdésünkre Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közbeszerzésügyi szakértője is, hangsúlyozva, hogy nem a kőbányai tendereket minősíti, inkább általánosságban beszél a visszaélések lehetőségéről. „Tipikus megoldás a körbenyerés, amikor mindig ugyanaz a néhány cég nyer vagy veszít a pályázatokon” - mondta Nagy. Van némi "játéktér" az értékhatár alatti tenderek esetében is: a nemzeti eljárásrend és a közbeszerzési törvény 115. paragrafusa építési beruházásoknál megengedi, hogy 300 millió forintos értékhatárig az ajánlatkérő legalább öt céget kérjen fel pályázásra anélkül, hogy a pályázati felhívást publikussá tenné. Mint arról a rendőrségi beszerzésekről szóló cikkünkben írtuk, ez a könnyítés nagy segítséget jelent a „kibélelt” pályázatoknak – ilyenkor sokszor jó előre eldől, hogy ki lesz a győztes, a többiek csak színlelt ajánlatot tesznek, vagy éppen az elbírálás előtt visszavonják pályázatukat. A kőbányai helyzet persze nem egyedülálló: a XII. kerületben az Archibona Kft., ami „mindent visz”. Az Opten nyilvántartása szerint 21 alkalmazottat fizető cég egy grandiózus keretmegállapodás részeként több milliárd forintért vállal munkákat a Hegyvidéken. Szolnokon a helyi Fidesz kedvenc vállalkozása, a Böjtös Bau a nagy befutó, ők vállalták a Szigligeti Színház és a tiszaligeti strand felújítását is – a jelek szerint azonban mindkét beruházás jelentős késésben van a tervezett átadási időpontokhoz képest. Lapunk korábban több cikben megírta azt is: Gyulán a Futizo Kft. nyerte az önkormányzat által kiírt pályázatokat, de a környező települések közbeszerzésein is tarolnak. Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.	Milliárdos kőbányai beszerzéseken tarolnak turai vállalkozók	A Kamu utcában dolgozó kivitelező, Bácskai Elemér neve már ismerős lehet hírekből: mint a Népszabadság 2016-ban beszámolt róla, ő birtokolta korábban a turai Schossberger kastély magtárépületét, amit aztán Tiborcz István üzleti körének adott el – ahogy maga a kastély is idővel a Tiborcz-féle BDPST Zrt. tuladjonába került.	null	1	https://magyarnarancs.hu/belpol/milliardos-kobanyai-beszerzeseken-tarolnak-turai-vallalkozok-242547?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR0R2SVUklKb2yRuP54LnZ_mgSmL3JsGN-6	2021-10-18 11:39:00	true	null	null	Magyar Narancs
	Elbocsátották azt a kormánytisztviselőt, aki egy állami cég telefonszámán keresztül toborzott a Békemenetre	Elbocsátották azt a kormánytisztviselőt, aki a Fidesz Tolna megyei szervezetének nevében egy állami cég telefonszámán keresztül toborzott résztvevőket a Békemenetre. Ezt a Belügyminisztérium közölte az RTL Híradó megkeresésére. Az ügyre Hadházy Ákos független képviselő hívta fel a figyelmet múlt héten. Most azt mondja, ezzel elismerték, hogy állami tisztviselők végeznek pártkampányt.	null	1	https://rtl.hu/rtlklub/hirek/elbocsatottak-azt-a-kormanytisztviselot-aki-egy-allami-ceg-telefonszaman-keresztul-toborzott-resztvevoket-a-bekemenetre	2021-10-18 20:39:41	true	null	null	RTL Klub
Az MSZP a Nemzeti Sportcsarnokban április 15-én tartott kampánynyitó nagygyűlése előtt Horn Gyula pártelnök és Szekeres Imre alelnök találkozót szervezett a párt egyéni képviselőjelöltjeinek. A megbeszélésen a kampánymunkáról esett szó - ez biztos. Minden egyébre másként-másként emlékeznek a találkozó résztvevői. Így többek között arra is, hogy a kormányfő bírálta-e az MSZP kampányát vagy sem. Szekeres Imre kampányfőnök természetesen azt állítja, szó erről el nem hangzott. Másoknak viszont úgy rémlik, Horn Gyula nehezményezte, hogy a szocialisták nem küzdenek fogat csikorgatva. Nincsenek plakátok, hirdetések, nem korteskednek a jelöltek, nyoma sem látszik a néhány hét múlva esedékes szavazásnak - fakadt ki a pártelnök. A jótékony amnéziától szabadulók még arról is beszámoltak, hogy Szekeres válaszolt Hornnak: vázolta kampánystratégiája lényegét, mely szerint a második fordulóra tartogatja pártja erejét és pénzét. Tisztességtelen ajánlat A fent említett megbeszélésen - az emlékezők szerint -hangzott el a pártelnöki-miniszterelnöki ajánlat is, melynek lényege, hogy a tanácstalan szocialista képviselőjelölteket instrukciókkal látná el a MeH. Anyagokat készítene az ellenzéki politikusok nyilatkozataiból, összegyűjtené az ellenzéki pártok dokumentumait és megnevezné azok gyenge pontjait. Még arról is szó volt, hogy egy-egy témakörben fejtágítókat tart majd a kormányhivatal, így a szocialista jelölteknek felajánlották a közbiztonságról, a különleges gazdasági övezetekről és a nyugdíjasok lakásának életjáradékká alakításáról szóló előadásokat. A MeH nem kampányolhat, vagy ha igen, akkor segítenie kell valamennyi pártnak - kommentálta a hírt Halmai Gábor alkotmányjogász. (Második tagmondata később még fontos lesz!) Vagyis ha a MeH az állam pénzén készült dokumentumokat ajánl fel a szocialistáknak, akkor ezt a lehetőséget más pártok jelöltjeinek is biztosítania kell, mondta még. A nagy csapat A MeH-ben ötfős stáb alakult a kampányfigyelésre. A fenti ajánlat úgy hangzott el, hogy a kormányfő kampánycsapata nyújtana segítséget az MSZP kádereinek. A Jolly Jokerként emlegetett Tóth András államtitkár, az energetikai kormánybiztos Karl Imre és a külpolitikai főtanácsadó Horváth Tamás többek között a team tagja. A kampánycsapat felállításának szükségességét - egy nappal az MSZP-s jelöltekkel való találkozó után - a kormányülésen elhangzottak is megerősítették, legalábbis a miniszterelnökben. Pontosan akkor, amikor a folyosói hangok, a panaszos magánbeszélgetések beszivárogtak a miniszterek tanácsába, amely így - mintegy napirenden kívül - kifejezte a médiával való elégedetlenségét. Kiss Elemér mindezt úgy fordította le, hogy a médiatörvény betartására hívta fel a kormányszóvivői tájékoztatón a sajtó figyelmét. Horn Gyula-interpretátor pedig úgy, hogy rémhírekről beszélt a Közgáz pártelnöki fórumán. ("Rémhírek keringenek az országban", mondta jelentőségteljes arckifejezéssel.) És megemlített három olyan dolgot, melyek csak készülőfélben lévő rendeletek lehetnek; szólt a receptdíjról, a diákutazási kedvezmények megvonásáról, illetve a rokkantsági nyugdíjak rendszerének felülvizsgálatáról. Miután a MeH szocialista segítségvállalásáról szóló rémes hír megjelent, Kiss Elemér hadba lépett. Az elmúlt hét két egymást követő napján adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek arról, mi is folyik valójában a hivatalban. Magyarázatai szerint csupán sajtófigyelésről van szó, az ötfős stáb semmi egyebet nem tesz, mint újságot olvas, és nyilatkozat-adásra bírja a kormánytagokat, ha reagálásra érdemes hírt talál. Vagyis Tóth András, Horváth Tamás és Karl Imre államtitkár, a kabinet, a külpolitika és az energiaügyek mellett még médiafigyelést végeznek, újságot olvasnak. Hogy a MeH sajtóirodája mit csinál mind e közben, azt ezután csak találgatni lehet. Egyébként - mondta az egyik beszélgetésen Kiss Elemér - valamennyi jelölt, legyen ellenzéki vagy szocialista, kaphat információkat a MeH-től. Nyilván. Köztisztviselő a kampányban A Fidesz egyébként kipróbálta. Persze nem a MeH-től kért adatokat, hanem a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) a párt gazdaságpolitikai programjáról készült anyaghoz próbált hozzájutni. Az MNB-dokumentum azt jósolta: ha a Fidesz kerülne kormányra, az maga lenne a krach. Ez még rendben is lenne, de az MNB nem adta át a kért irományt a Fidesznek. Említhetnénk más példákat is, amelyek túllépnek a Képviselői Irodaházból levelező, s emiatt nemrégiben pellengérre állított képviselők vétségein. Nem volt egyértelmű például az, miként vehetett részt a Pénzügyminisztérium államtitkára, Akar László - titkos dokumentumokat felhasználva - az MSZP gazdaságpolitikai programjának írásában. Vagy hogyan lehetséges, hogy a művelődési tárca köztisztviselő sajtófőnöke, Baranyi Imre SZDSZ-es PR-füzetek szerkesztője. És miért vesznek részt rendőr vezetők az MDNP-politikusok búcsúkampányában. Ifj. Pásztor Ottó	Köztisztviselők a kampányban: MeH-mesterek	Horn Gyula az MSZP kampánynyitó nagygyűlése előtt felajánlotta a párt képviselőjelöltjeinek a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) segítségét. Olyan anyagokat, információkat ígért a sok-sok szocialista jelöltnek, melyek hasznosíthatók a választási küzdelemben. A kormányfő létrehozott egy stábot a MeH-ben, amely az ellenzéki politikusok nyilatkozatait, az ellenzéki pártok dokumentumait gyűjti és értékeli a kampány háralévő heteiben. Az erről szóló hír megjelenése után Kiss Elemér államtitkár sajtófigyelésnek minősítette a MeH-ben folyó kampánymunkát.	null	1	https://magyarnarancs.hu/belpol/koztisztviselok_a_kampanyban_meh-mesterek-60415	1998-04-30 09:35:00	true	null	null	Magyar Narancs
Galló Ferenc vádlott és Simonka György sértett korábbi jó kapcsolata 2018 végén megromlott. Ennek oka az volt, hogy az ezt megelőző időszakban Galló többször felkereste a sértettet, akitől országgyűlési képviselői tisztségére hivatkozva pénzt kért, valamint politikusi befolyását saját maga és cégei ügyeinek elintézése érdekében, összegezhető Simonka pótmagánvádja. A Fidesz politikusa azonban nem akart és nem is tudott neki segíteni. A kormánypárti képviselő hozzáfűzte, egykori munkatársa ezt követően lejárató kampányt indított ellene a legnagyobb közösségi portálon, ahol szerinte őt és családját sértegette, fenyegette, egyben nagyon durva kritikát fogalmazott meg vele szemben. Egy 2019. novemberi Facebook-bejegyzésben például Galló „hiénának” nevezte Simonkát. Azt is írta, hogy kormánypárti politikus „telefonálgat, sírdogál, keresi a szoknyát, ami alá elbújhat, mert ez a csúnya Galló Feri megint írt róla valamit”. Ugyanebben a posztban Galló Ferenc úgy fogalmazott: „Na, akkor most a mi csapatunk is üzen! Tudod, van a csapatunkban az a két srác, akinek, ha meghallod a nevét, akkor könnybe lábad a szemed, feláll a szőr a hátadon, és egy picit becsurrantasz a gatyeszba.” Az ügyhöz tartozik, hogy Galló Ferenc 2019 nyarán cége nevében, néhány ember kíséretében, megjelent Pusztaottlakán és egy hivatalos papírral igazolta, hogy elvisz onnan egy nagyméretű sátrat, amely saját vállalkozása birtokában van. Bár Simonka itt nem volt jelen, csak a lánytestvére, de a parlamenti képviselő szerint Galló és csapata megfélemlítően lépett fel. Ennek ellentmond, hogy a helyszínre érkező rendőrök intézkedése nyomán a szükséges papírokat mindenfajta befolyás nélkül, szabad akaratából írta alá Simonka Zsófia. A fideszes politikus zaklatási vádjának volt még egy eleme. Eszerint 2018 végén, 2019 elején, de pontosan meg nem határozott időben Medgyesegyházán, a nyílt utcán odament hozzá egy kigyúrt, izmos és tetovált férfi. Telefonján a képviselő családja fényképét mutatta, és ugyanazokat a mondatokat mondta állítólag, amelyeket korábban Galló. Ennek lényege, hogy „jó lenne, ha Simonka is aggódna a családjáért, nem csak Galló Ferenc”. Perbeszédében Simonka ügyvédje, Erdei Zoltán elmondta, mindezek erős félelemérzetet keltettek Simonkában, saját maga és családja testi épségét féltette. A per szeptemberi tárgyalásán a vádlottak padján ülő Galló Ferenc elmondta, nem kért pénzt Simonkától, nem fenyegette meg, viszont tény, hogy kemény politikai aggályokat fogalmazott meg vele szemben. A Narancs.hu írta meg annak idején, hogy Galló szerint Simonkának meggyanúsítása, majd megvádolása után le kellett volna mondania az országgyűlési képviselőségről, és távoznia kellett volna a politikai színtérről. Simonka egykori munkatársa szerint ennyi történt, de a zaklatás tényállása fel sem merült. Galló Ferenc ellen állítólagos zaklatás miatt a rendőrségen tett feljelentést Simonka, ám a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság bűncselekmény hiányában elutasította azt. Ez ellen panasszal élt a vádhatóságnál a képviselő, ám a Battonyai Járási Ügyészség ezt elutasította. Így lépett fel pótmagánvádlóként a Battonyai Járásbíróságon. Bár Galló védője szerint a pótmagánvád nem felelt meg a törvényi követelményeknek, ekként nem volt perképes, mégis büntetőper lett belőle. Itt azonban, ugyanúgy, ahogy a rendőrségen és az ügyészségen, elvérzett. A Battonyai Járásbíróság nem látta igazoltnak, hogy Galló zaklatta volna Simonkát, ezért a vád alól felmentette az egykori munkatársat. Az ítélet indoklásában a bíróság azt is kifejtette, hogy a vád tanúi valójában semmit sem bizonyítottak, ugyanis csak Simonkától hallottak valamit, de közvetlenül semmit sem láttak vagy hallottak az állítólagos zaklatásokról és fenyegetésekről. „Más életét, testi épségét vagy egészségét nem fenyegette senki, sőt a fenyegetettség látszatát sem keltette” – mondta ki a bíróság. Galló védője perbeszédében arra is hivatkozott, hogy megítélése szerint a magyar nyelv értelmezési nehézségei is felmerülnek a vád képviselőivel szemben, ha a Facebook-bejegyzések tartalmát zaklatásként és fenyegetésként értelmezték. Ezzel szemben Simonka jogi képviselője, Erdei Zoltán szerint aggálytalanul megállapítható volt a cselekménysorban a fenyegetés és a zaklatás tényállása, ezért próbaidőre felfüggesztett büntetést kért Galló Ferencre. A felmentő ítélet erre volt válasz. A vád három napos gondolkodási időt kér, míg a védelem elfogadta a Battonyai Járásbíróság elsőfokú ítéletét. A tárgyalás után Simonka egy több mint 20 millió forintos terepjáróval hajtott el a bíróság parkolójából. A fideszes országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozataiban ez a gépjármű nem szerepel. Ahogy - szerény földalapú támogatáson kívül - egyetlen fillér jövedelem sem.	Lesöpörte a bíróság Simonka zaklatási vádját	Galló Ferenc vádlott és Simonka György sértett korábbi jó kapcsolata 2018 végén megromlott. Ennek oka az volt, hogy az ezt megelőző időszakban Galló többször felkereste a sértettet, akitől országgyűlési képviselői tisztségére hivatkozva pénzt kért, valamint politikusi befolyását saját maga és cégei ügyeinek elintézése érdekében, összegezhető Simonka pótmagánvádja. A Fidesz politikusa azonban nem akart és nem is tudott neki segíteni. A kormánypárti képviselő hozzáfűzte, egykori munkatársa ezt követően lejárató kampányt indított ellene a legnagyobb közösségi portálon, ahol szerinte őt és családját sértegette, fenyegette, egyben nagyon durva kritikát fogalmazott meg vele szemben.	null	1	https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lesoporte-a-birosag-simonka-zaklatasi-vadjat-242745	2021-10-19 13:18:40	true	null	null	Magyar Narancs
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.	Offshore helyett Huffshore: akár itthon is maradhatnak a magyar adóelkerülők	A hazai magántőkealapok biztosítanak mindent, ami miatt egy offshore-paradicsom csábító: a csekély adómértéket és az anonimitást. Közben az Orbán-kormány beadta a derekát a globális minimumadónak - persze csak garanciák fejében.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202141_offshorehungarikum	2021-10-15 11:00:00	true	null	null	HVG360
A zöld rendszám és a kapcsolódó kedvezmények megvonása a konnektoros hibridektől nemcsak Magyarországon van napirenden, és a cikkünkben megszólaló szakértő szerint szakmailag is támogatható. A brit választások eredményét elemzi többek közt a Guardian, a Financial Times és a Washington Post, az amerikai lap a franciaországi választás második fordulója elé is tekint, és ugyanezt teszi a Le Monde és a Die Presse is. A Financial Times egy másik cikke Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjáról ír, és fölveti, mostantól mindig ott lebeg a magyar uniós elnökség felett, hogy Orbán Viktor a maga nevében vagy az EU képviseletében beszél-e. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.	Közpénzt is kapott a kormányközeli körök vagyonkezelőjének luxuspanziója	Exkluzív családi és baráti víkendekre kínálja a Kisfaludy-program támogatásával megépült új balatoni szálláshelyét Száraz István.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202141_dry_beta_villa_kozpenzbol	2021-10-16 11:10:00	true	null	null	HVG360
Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.hirdetésHuszonnyolcezer-háromszázharminckét milliárd forint. Ennyit költött tavaly a költségvetés. Ezt a köznapi értelemben felfoghatatlan mennyiségű pénzt úgy lehet érzékeltetni, hogy nagyjából a hatvanszorosa lehet Mészáros Lőrinc vagyonának. Bár ez az arány inkább a közállapotokra jellemző, ráadásul közgazdasági értelemben nem is ildomos folyó kiadást vagyonnal összevetni. Más összehasonlításban ennyi pénzből 2833-szor lehetne megünnepelni augusztus 20-át, hiszen tavaly tízmilliárd forintot költött rá a kormány. Hogy mire, az nem világos, mert bár a 2020. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény tervezete szerint ennyi támogatás jutott a Szent István-napi ünnepségre, a tűzijátékot is beleértve, a háromnapos eseménysorozat a járvány miatt elmaradt. Megint más összevetésben 674 bélyeggyűjteményt vehetne meg belőle a magyar állam. Ez sem vicc, hiszen a zárszámadási törvény profán módon „bélyeggyűjtemény megvásárlása” címen jelöl meg egy 42 milliárd forintos, gazdaságvédelminek nevezett kiadást. Némi kutakodással kideríthető, hogy a Magyar Posta adta el ennyiért a bélyegmúzeumát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek; az ügyletből sejthető, hogy alig leplezett állami támogatásról van szó. Az állami vállalatok amúgy sem szerepeltek valami fényesen tavaly, például a kukaholding – hivatalosan Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordinációs és Vagyonkezelő Zrt. – 46,5 milliárd forintos, a regionális vízművek 43,6 milliárdos tőkeemelésre szorultak.A kiadások mindössze kilenc százezred részét – pontosabban 0,0088 százalékot – szánta 2020-ban a költségvetés a pártok támogatására, ám a járvány elleni védekezés jegyében még ezt is megfelezte a kabinet. Pedig az így elvont 1,24 milliárd forint a központi büdzsé felől nézve nem is látszik. Ennek a duplájából kedveskedtek Orbánék például a fideszes vezetésű pesti V. kerületnek egy „zsebpark” kialakításával, természetesen szintén gazdaságvédelem címszó alatt. Különben az önkormányzatoktól inkább elvettek: a gépjárműadónak a járvány elleni védekezési alapba terelésével 34 milliárd forinttól fosztották meg őket, komoly fejtörést okozva a polgármestereknek. Miközben ennek csaknem a négyszeresét fektette a kormány a saját káderkeltetőjébe, a Mathias Corvinus Collegiumba. Azt pedig, hogy miképp szelektál az egyes adóbevételek között, melyikre vet szemet s melyikre keresztet, jól jellemzi, hogy miközben a hipermarketek és a pénzügyi szervezetek jövedelmét régi-új adókkal alaposan megcsapolta, rekordmennyiségű – 176 milliárd forintnyi – adót engedett át a látványsportoknak.hirdetésMindez persze eltörpül amellett, hogy a költségvetés összességében 5311 milliárd forinttal költött többet a bevételeinél. Ennél is nagyobb mértékben, hétezermilliárddal adósította el az országot. Ezt azért tehette meg, mert az Európai Unió a válságkezelés jegyében felfüggesztette deficit- és adósságcsökkentési szabályait. Sőt kifejezetten arra ösztönözte a kormányokat, hogy támasszanak keresletet ott, ahol az a járvány miatt elapadt, és támogassák azokat, akik elveszítik a megélhetésüket. Kétségtelen, hogy a magyar költségvetésben vannak ilyen extra kiadások is, de kisebbségben. Reformértékű döntés pedig csupán egyetlen, a felsőoktatási „modellváltás”, azaz – tavaly még csak – hét egyetem alapítványi kiszervezése. Darabra és összegszerűen is megrendítően sok viszont az olyan egyszeri kifizetés és beruházás, amelyek gazdasági értelemben nem vagy csak nagyon lassan, áttételesen térülnek meg. Egy részük a jövőben semmiféle jövedelmet nem termel.Az extra deficit nagy részét a kormányfőhöz legközelebb álló politikusok hozták össze. Szijjártó Péter külügyér csaknem négyszer, Palkovics László innovációs miniszter két és félszer, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter majdnem kétszer, a belügyi tárcát vezető Pintér Sándor bő másfélszer annyit költhetett, mint amennyi az eredeti törvényi előirányzat volt. Szijjártó 467 milliárdból vásárolt – nagy túlárazásokkal – védőeszközöket, 260 milliárdot fordított állítólag versenyképesség-növelésre – ennek egy részét határokon túli fejlesztésekre –, és csaknem 22 milliárdért vett repülőgépet. Palkovics az infrastrukturális – közúti, vasúti – fejlesztések bajnoka volt, ami meglehetősen régimódi eszköze a gazdaságvédelemnek, bár e téren csakugyan bőven akad tennivaló. A közösségi közlekedés költségtérítésére cirka 230 milliárddal fordított többet a tervezettnél, a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítására pedig 63,5 milliárd helyett 81 milliárdot fizetett ki a nevében innovációs tárca.A rendkívüli kormányzati intézkedések keretében Gulyás 26 milliárdot költött, ennek nagy része közel három tucat egyházi célú beruházásra, fejlesztésre, felújításra ment el. Ezenkívül a Miniszterelnökség gazdaságvédelmi programjai jegyében további 624 milliárdot osztott szét, egyebek mellett csaknem 74 milliárdot a budai Várnegyed megújítására, de bőven jutott ebből a keretből is egyházi és sportcélokra. Hitéleti tevékenységre egyébiránt tavaly 228,4 milliárd forint ment el, 157,7 milliárddal több, mint 2019-ben. Pintér az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetőjeként is megtartotta eredeti arculatát: a tömeges bevándorlás „kezelésére” az eredeti terv hatvanszorosát, 42,3 milliárdot, terrorellenes intézkedésekre pedig az ötvenszeresét, 43 milliárdot fizetett ki. A költségvetési összképet némiképp szépíti, hogy egészségügyre és oktatásra is jóval több pénz ment el a tervezettnél, még akkor is, ha az előbbi többletkiadásait a járvánnyal kapcsolatos beszerzések, az utóbbiét pedig a felsőoktatási „modellváltás” is megdobja.Bár mindez jól jellemzi a kormányzati hóbortokat, közgazdasági értelemben nem jogos a Nemzeti Ménesbirtok öntözési mintaprogramjára juttatott 8,5 milliárdot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ingatlanjaira költött több mint 3 milliárddal vagy éppen a Magyar falu program keretében kifizetett közel 90 milliárddal egy kalap alá venni. Csakhogy ezt maga a kormány tette meg azzal, hogy a gazdaságvédelmi programok összességében négyezermilliárdos előirányzatába gyűjtötte össze őket, így óhajtva bemutatni, mennyit költött a válság tompítására. Majdnem össze is jött az a 27 százalékos beruházási ráta, amelyet tervezett, és ami a későbbi növekedés dinamizmusát megalapozhatja. Ehhez tavaly valóban szükség volt arra, hogy a kieső üzleti beruházásokat az állam pótolja.„Több mint háromezermilliárd forint összértékű kormányzati fejlesztés valósult meg a gazdaságban, így tavaly az állami beruházások GDP-hez mért aránya 6,4 százalékra nőtt, amellyel hazánk első helyezést ért el európai uniós összevetésben” – büszkélkedik a zárszámadási törvényjavaslat indoklása. De azt, hogy az ezermilliárdok mekkora hányada tekinthető a felvett hitelek fedezetét előteremteni képes költésnek, és mekkora a híveknek adott ajándéknak, még mikroszkóppal sem lehet kiolvasni belőle.	Rengeteg pénz ment válságkezelés címén olyasmire, aminek semmi köze a válsághoz	Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202141__osztogatasok__fosztogatasok__kormanyzati_hobortok__maszk_mogott	2021-10-16 08:15:00	true	null	null	HVG360
Közjegyzői okiratba foglalt hivatalos dokumentumokkal tudom igazolni, hogy minden vád ellenem hamis, azokból egy szó sem igaz. Soha nem volt offshore-tulajdonom, az ezt igazoló közjegyzői dokumentumokat ma délután elküldtem a közös ellenzéki Országos Előválasztási Bizottságnak. Ezt írta hétfő esti Facebook-bejegyzésében Ráczné Földi Judit, aki Fejér megye 1. (székesfehérvári) választókerületében a DK jelöltjeként indul az előválasztáson. A bejegyzésre azért volt szükség, mert múlt héten a Válasz Online kiderítette, hogy a közel tíz évig a politikus által vezetett Alba Autómosó Kft.-ből nem sokkal az előválasztás előtt szállt ki egy olyan tipikus offshore cég, amelynek szintén Ráczné Földi Judit volt a képviselője, majd mint később kiderült, tulajdonosa isA dokumentumokban szó szerint a member megnevezés szerepel, ami a helyi cégjogi terminológiában tulajdonost jelent.. Az ügy még az előválasztási miniszterelnök-jelölti vitában is előkerült, ahol az azóta visszalépését már bejelentő Tóth Csabáéhoz hasonló esetként hivatkozott rá Karácsony Gergely. Alapvetően az offshore tulajdon nem törvényszerűen bűn, még ha elég sok rossz képzettársítás is kapcsolódik hozzá a potenciális és gyakran valós visszaélések miatt. Ebben az esetben azért problémás a dolog, mert Ráczné Földi Judit – ahogy minden előválasztáson induló jelölt – aláírta a feddhetetlenségi nyilatkozatot (pdf). A dokumentumban pedig arról is nyilatkozik, hogy sem neki, sem vele egy háztartásban élő hozzátartozójának nincsen a tulajdonában offshore cég. A cégiratok szerint viszont a DK jelöltjének volt. Ezt a Válasz Online dokumentummal is alátámasztotta, amelyről viszont Ráczné Földi Judit azt állította, hogy hibás, az Országos Előválasztási Bizottság előtt azzal pedig védekezett, hogy elírás történt. Egyrészt azonban nem volt egyértelmű, hogy ugyanarról az iratról nyilatkozik a politikus, amelyet a Válasz Online is bemutatott, másrészt, ha hiba történt, akkor sorozatos. Nemcsak a lap által idézett júniusi iratban szerepel ugyanis tulajdonosi megjelöléssel Ráczné Földi Judit, hanem egy négy hónappal korábbiban is. A Minos King Global Business LLC egyébként pont ebben a néhány hónapban birtokolta az Alba Autómosó Kft-t. A céget ráadásul egy másik delaware-i (tehát offshore) vállalattól vette az adásvételi szerződés szerint hárommillió forintért. Már a vételár is furcsa kicsit, hiszen az Alba Autómosó Kft. az elmúlt években rendre 2 és 4 milliárd forint közötti árbevételt és nem egyszer 100 millió forint feletti profitot ért el. Ez alapjánA 2020-as beszámoló szerint az év végén. félmilliárd forintot simán érhet, de inkább 700-800 millió forint lehet a reális értéke. Legalább ennyire érdekes azonban, hogy az eladó offshore vállalkozás, a Szerresz LLC egy olyan magánszemély tulajdonában volt, akinek a cégregiszter szerint megegyezik a címe Ráczné Földes Juditéval. Nem egyértelmű, hogy ez kimeríti-e a feddhetetlenségi nyilatkozatban szereplő offshore-tilalommal érintett „egy háztartásban élő hozzátartozó” fogalmát, de semmiképpen sem mutat jól. Mindezek fényében kissé meglepő, hogy az OEVB lesöpörte az ügyet, és kétharmados többséggel elutasította az offshore-vádakat tartalmazó beadványt. Az iratok alapján ugyanis teljesen egyértelmű, hogy egy százmilliókat érő magyar céget adtak-vettek olyan offshore vállalatok, amelyek egyértelműen köthetőek Ráczné Földi Judithoz, illetve valakihez, aki vele egy lakásban él. Ez még akkor is visszás, de legalábbis alapos kivizsgálásra ad okot, ha mostanra – ahogy a politikus állítja – meg is szűnt a kapcsolata a Minos King Global Business LLC-vel. Egyrészt ugyanis az offshore tilalom nyilván nem az előválasztás heteire vonatkozik, másrészt kicsit sok az véletlen elírás a történetben. Kérdéseinket szerettük volna feltenni Ráczné Földi Juditnak is, a politikust azonban telefonon nem sikerült elérnünk, írásbeli kérdéseinkre pedig egyelőre nem kaptunk választ.	Előválasztási offshore-ügy: hárommillióért cserélt gazdát egy félmilliárdot érő cég	Az előválasztás hitelességét is alá áshatja, hogy az OEVB a jelek szerint nem vizsgálta ki elég alaposan a múlt hétvégén kirobbant offshore-ügyet.	null	1	https://g7.hu/kozelet/20210928/elovalasztasi-offshore-ugy-harommillioert-cserelt-gazdat-egy-felmilliardot-ero-ceg/	2021-09-28 19:57:00	true	null	null	G7
Nagyrészt üzemanyag-értékesítésből származhatott az előválasztási offshore-botrány központi cégének a bevétele az elmúlt években. Bár a vállalat az Alba Autómosó Kft. nevet viseli, a piacot ismerő szakértő szerint csak autómosással nem lehet évi 3 milliárdos árbevételt összehozni. Egy ilyen szolgáltató forgalma – függetlenül attól, hogy gépi, kézi vagy önkiszolgáló – legfeljebb évi néhány 100 millió forint lehet. Ez pedig az időközben előkerült – szintén a céghez tartozó – szórakozóhely bevételével sem adja ki a 3 milliárd forintot. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElőválasztási offshore-ügy: hárommillióért cserélt gazdát egy félmilliárdot érő cégAz előválasztás hitelességét is alá áshatja, hogy az OEVB a jelek szerint nem vizsgálta ki elég alaposan a múlt hétvégén kirobbant offshore-ügyet. A magyarázat az, hogy a néhány hónapja még a helyi DK-s jelölthöz, Ráczné Földi Judithoz köthető offshore cég tulajdonában lévő Alba Autómosó nemcsak egy mosót, hanem benzinkutat is üzemeltetett. A társaság 2020-as beszámolójában szó szerint az szerepel, hogy a a kft. főtevékenysége gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem. Méghozzá minden bizonnyal a fehérvári Greco Petrol kutakon végzett üzemanyag-kiskereskedelem. A vállalat már több mint hét éve is üzemeltette a jelenleg elvileg két töltőállomásból álló hálózatot, és a legutóbbi beszámolójában is kapcsolt vállalatként tüntette fel azt a céget, amely birtokolja az M7-es közelében található egyik benzinkutat. Utóbbi vállalat az Olajkút Fehérvár Kft. nevet viseli, és történetesen teljes egészében Ráczné Földi Judit tulajdonában áll. A politikus ráadásul pont ugyanattól az offshore cégtől vásárolta meg ezt a vállalatot is, amelytől az Alba Automosó Kft. is a hozzá köthető másik offshore-céghez került. Az Olajkút Fehérvár Kft. két részletben lett Ráczné Földi Judité, először még 2019 nyarán a 80 százalékát vette meg, majd 2020 elején a maradék 20-at is. A teljes vételár 3 millió forint volt, miközben utóbbi tranzakció idején az említett benzinkút már biztosan a vállalat tulajdonában állt. Ha röviden össze akarjuk foglalni az eddigi története, akkor egy, az iratok szerint Földi Judit tulajdonában álló offshore cég megvásárolt egy olyan milliárdos forgalmú magyar vállalatot (az Alba Autómosót), amely minden jel szerint egy Földi Judit tulajdonában álló másik cég (az Olajkút Fehérvár Kft.) benzinkútját üzemeltette. Ráadásul a kutat tulajdonló és üzemeltető vállalat eladója mindkét esetben egy másik offshore-cég volt, amelynek akkori tulajdonosa jelenleg is egy lakásba van bejelentve Ráczné Földi Judittal. Egyébként az érintett fehérvári benzinkút és azt üzemeltető cégek több mint egy évtizede ugyanannak a görög nevű családnak az érdekeltségei (vélhetően innen ered a Greco Petrol név is). Akad a hálózatban bedőlt vállalkozás is, amely ellen másfél tucat végrehajtást indítottak különböző pénzt követelő szervezetek, köztük az adóhatóság, és amely végül felszámolással szűnt meg. Ráczné Földi Judit a céghálóban cégvezetőként már 2012 óta jelen van, tulajdonosi szerepkörbe azonban csak nagyjából két éve került, amikor megszerezte az Olajkút Fehérvár Kft-t. Frissítés: Ráczné Földi Judit nem tudta megnyerni az előválasztást Fejér megye 1. választókerületében, Székesfehérváron. Az MSZP színeiben induló Márton Roland 3057 szavazatával szemben a DK-s jelölt 2440-et kapott. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA panellakó magyar milliárdos, aki bagóért megvált szinte a teljes vagyonátólFurcsa ügyletek zajlottak a Kerekes Kft-nél, a kereskedőcég tulajdonrészeit néhány millió forintért adták-vették, miközben értéke több milliárd forint lehetett. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkK. Ferenc milliárdos átlátszó módon nem fizetett adót, mégsem volt könnyű észrevenniGyönyörűen ledokumentálta, hogyan próbálta kikerülni az adófizetést. Egyelőre csak félmilliárd forintot keres rajta a NAV, de a végösszeg a háromszorosa is lehet.	Előválasztási offshore-ügy: a DK-s politikus benzinkútja hozhatta a milliárdokat	Egy olyan benzinkútból származhatott a botrányba keveredett cég bevételének nagy része, amely Ráczné Földi Judit egy másik vállalatának tulajdonában van.	null	1	https://g7.hu/kozelet/20210929/elovalasztasi-offshore-ugy-a-dk-s-politikus-benzinkutja-hozhatta-a-milliardokat/	2021-09-29 08:47:00	true	null	null	G7
Többször foglalkoztunk már a ZalaZone autóipari próbapályával, de miután válaszokat kaptunk a projektet vezető vállalat vezetőjétől, többet lehet tudni az idén végleges formáját elnyerő beruházás megtérülésével kapcsolatban. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért gondolják a projekt vezetői, hogy jó döntés volt az állam részéről a projektbe belekezdeni, néhány nemzetközi példát is hozunk az autóipari tesztközpontok működéséről, megvizsgáljuk a megtérülés lehetőségét, a költségek összetételét, és hogy lehet-e jelentős autóipari mérnöki munkákat ilyen fejlesztés nélkül elnyerni. Autóipari szintlépés a cél A magyarországi járműipar a hazai GDP közel 5 százalékát adja, 100 ezer követlen és 180 ezer közvetett munkahelyet biztosít. Ennek nagyobb része a termeléshez köthető, egyelőre alacsony a hazai hozzáadott érték. Pontosan ezt a problémát szerették volna a tesztpályával orvosolni: az elgondolás szerint ez majd több fejlesztést vonz hazánkba. A projektet nem az autógyárak kezdeményezték, hanem a nagyobb, első szintű (tier 1) beszállítók. A Bosch, Knorr-Bremse, Continental, ZF, a ThyssenKrupp egyre több fejlesztői feladatot hozott Magyarországra, de ezek alapvetően a szoftverfejlesztésre koncentrálódtak. Hamar Zoltán szerint, aki 2019 júliusa óta az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ) ügyvezetője, a ZalaZone azért egy igazán jó projekt, mert a magyarországi járműipari vállalatok kezdeményezésére, azok igényeinek kiszolgálására jött létre. A szakember 17 évet dolgozott korábban a Knorr-Bremsénél a vállalat budapesti k+f központjában, és ő is szembesült vele, hogy milyen nehezen tudták az itthon kidolgozott újításokat kipróbálni – vagy a repülőtereket lehetett használni, vagy a legalább ezer kilométerre lévő nyugati pályákra kellett utazniuk. A hazai autóipari cégek vezetői szerint ahhoz, hogy hardverfejlesztésben, projektek vezetésben is versenyképes lehessen Magyarország, mindenképpen szükség lenne egy próbapályára. Ráadásul változás zajlik az autóiparban, és az elektromos meghajtású, autonóm, illetve önvezető képességekkel rendelkező járművek fejlesztésébe most jó esély lehet magasabb hozzáadott értékű szinten bekapcsolódni. Az autóipari cégek sokat költenek kutatás-fejlesztésre (k+f) itthon is, a Bosch például már évi 100 milliárdnál is többet. Az autóipari mérnököket jól fizetik, a bruttó 800 ezer – egymillió forintos fizetés átlagosnak tekinthető. A hazai autóipari cégek pedig szívesen bővülnének, és ehhez az új, hardverfejlesztési képesség fontos lenne. Hamar Zoltán elmondta, hogy a próbapálya kapacitását alapvetően a járműiparban első szintű beszállítóként dolgozó, itthon már közel 10 ezer járműipari mérnöknek munkát adó cégek tesztelési igényei is ki fogják terhelni. Ami pedig a megtérülést illet, úgy számoltak, hogy egy mérnök teljes éves költsége 25 millió forint, és ennek 60 százaléka a nemzetgazdasági hatás, így 300 új mérnöki állás biztosítani tudja a 45 milliárdos projekt megtérülését. Ennek kapcsán megnéztük a Robert Bosch Kft. beszámolóját: a cég 2020-ban 3561 szellemi munkavállalót foglalkoztatott, akik közül legalább ezren fejlesztőként dolgoznak. Az átlagos bérköltség 13 millió forint volt, aminek a felét teszik ki az államkasszába befizetett adók és járulékok. Ha ezt a számot vesszük figyelembe, akkor 10 év alatt inkább 690 új mérnöki állásra lenne szükség. A megtérülési modellek azonban számolni szoktak a multiplikátor hatással is, egy-egy új cég, tevékenység megjelenése új munkahelyeket teremhet – például új éttermek nyílnak, portásokra és takarítókra is szükség van -, ez alapján kevesebb új mérnöki munkahely is elég lenne a megtérüléshez. Nehéz azonban meghatározni, hogy mi számít olyan új munkahelynek, amely kifejezetten egy ilyen tesztpálya miatt jött létre, és mi az, amit amúgy is Magyarországra hoztak volna a cégek az alacsonyabb bérek és a jól képzett munkaerő elérhetősége miatt. Ahhoz, hogy a ZalaZone sikeres beruházás legyen, el kellene érni, hogy a pálya fenntartását ki tudja termelni az üzemeltető cég, és több száz olyan új mérnöki állás jöjjön létre, amit egyébként nem Magyarországon terveztek betölteni. Betelepülő fejlesztők Azokat a munkahelyeket lehet könnyen a ZalaZone-hoz kötni, amik a zalaegerszegi pálya köré települnek. Egyelőre egy cég van, amelyik bejelentette, hogy jelentősebb irodát nyit a pálya mellett, az osztrák AVL. A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy már ma is 30 munkatársuk dolgozik Zalaegerszegen, a létszámot 150 fősre tervezik bővíteni az építés alatt álló, 2022-re elkészülő irodájuk átadása után. Hamar Zoltán bízik benne, hogy a ZalaZone esetében is egy olyan központ jöhet létre, mint az Egyesült Királyságában a Mira tesztpálya melletti technológiai parkban vagy a spanyolországi IDIADA pálya esetében. Jelenleg öt autóipari céggel folytat a ZalaZone tárgyalásokat az AVL-éhez hasonló telephely létrehozásáról. A brit példa esetében azt találtuk, hogy a 2010-ben átadott pályánál 2015-re 354 mérnöki munkahely jött létre, miközben kétezret vártak. Az 1946-ban létrehozott pályát 2015-ben a japán Horiba cég vette meg, és üzemelteti azóta. 2021-ben a sajtóban megjelent hír szerint 1200-an dolgoznak itt 11 irodában. Az európai autóipari próbapályák közül a németországi ATP Papenburg számít az egyik legnagyobbnak és legsikeresebbnek. A Daimler kezdett bele az építésbe, de az 1998-ban megnyitott pályát azóta már más cégek is használják. A Mercedes anyavállalata egyébként azért nem tudta a stuttgarti székhelyéhez közel, Boxbergben az eredeti tervek szerint megépíteni a létesítményt, mert a helyiek tiltakoztak a szántóföldjeik felhasználása és a környezetszennyezés ellen. A magyarnál közel 60 százalékkal magasabb árszínvonalú Németországban a papenburgi pályát 150 millió euróból építették, ami mai árfolyamon 52 milliárd forintnak felel meg, szemben a zalai építkezés 39 milliárdos árával. Németországban 1998 és 2020 között a földmunkák ára 52, az ipari és kereskedelmi épületek építése 59 százalékkal emelkedett a Destatis adatai szerint. Így az inflációt figyelembe véve 79-83 milliárd forintnak felelne meg ez az ár. E szerint tehát a magyar pálya árazása megfelelőnek tűnikA ZalaZone 2,3 négyzetkilométeren terül el, német versenytársa 7,8 négyzetkilométeren, tehát négyszer nagyobb területen, viszont a zalai pályán sem sokkal kisebb az aszfaltozott terület. Másrészt a magyar pályában összetettebb elemeket próbáltak beépíteni, és nagyobb szerep jut a digitális technológiáknak.. Az IDIADA és az ATP esete azt mutatja, hogy egy-egy pálya üzemeltetése lehet sikeres is. Bár a 2020-as adatokat még nem lehetett fellelni, de egyáltalán nem az látszik, hogy ezek ráfizetésesek lennének. Az ATP adózott nyeresége például 2019-ben 567 millió forintnak megfelelő euró volt – ez több mint kétszerese a ZalaZone 2020-as árbevételének. Igaz, ekkor még csak 40-50 százalékos lehetett a magyar pálya készültsége. Az IDIADA 20 százalékban a katalán kormány tulajdona, 80 százalékban a 70 országban jelen lévő, 23 ezer főt foglalkoztató Applus+ autóipari vállalaté. A közös cég is nagyra nőtt: ma már 1647 alkalmazottja van. A pálya felépítéséért cserébe kapott egy 60 milliárd forintos árbevételű, közel kétezer fős cégben kisebbségi részesedést az állam. Ehhez azonban az is kellett, hogy legyen helyi tulajdonú autóipari mérnökcég – ami Magyarországon nincsen. A külföldi példák azt mutatják, hogy lehet eredményesen működtetni egy autóipari tesztpályát, de ehhez legalább évi 3-4 milliárd forintos árbevételt kellene elérni. Ez azonban nem szokott gyorsan összejönni, ebben a zárt iparágban néhány évre tehát biztosan szükség lesz, hogy az APZ ne veszteséget termeljen. Költségek és átláthatóság A megtérülést nehezíti, hogy nagy összegű beruházásra volt szükség: összesítésünk szerint 2021. szeptember végéig már 38,8 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a pálya kialakítására – legalábbis a fejlesztő állami vállalat honlapján és a közbeszerzési adatbázisban elérhető információk alapján. Ez kevesebb, mint amit korábban számoltunk, ennek fő oka, hogy a szerződések listáját az APZ honlapjára korábban úgy töltötték fel, hogy keretmegállapodásból történő lehívások duplán is belekerültek, illetve a közbeszerzési adatbázisba a nettó helyett a bruttó összeget töltötték fel. A megállapodások egy része még folyamatban van, így a végösszeg egy kicsit kevesebb is lehet. Eredetileg 2017-ben még 21 milliárd forintot hagyott jóvá a projektre a kormány, amit 2019-ben további 21,5 milliárddal egészítettek ki, a projekt végső költségvetése 45 milliárd forint. Bár egy 10,5 milliárdos támogatást is kap a ZalaZone ipari park egy május 27-i kormányhatározat szerint, ez nem kapcsolódik magához a pályához, az a Rheinmetall páncélosgyárához köthető. A szerződések java részét a NER-hez szorosan kötődő vállalkozások nyerték el: a teljes 38,8 milliárdból 35,1 milliárdot kaptak, tehát az összes költség 90 százalékát. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt a Szabadics Zrt.-vel konzorciumban kapta a legtöbb megbízást 32 milliárd forint értékben. Az egyébként zalaegerszegi ZÁÉV 2,4 milliárdot kapott, de Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt már csak 380 milliós megbízáshoz juthatott. Mivel a projekt még nincs teljesen kész, az üzemeltető APZ egyelőre érthetően veszteséges, a bevételek 2020-ban 217 millió forintot értek csak el. Ahogy a cég gazdálkodását bemutató alábbi grafikonon jól látható, a költségek közül a félmilliárdos értékcsökkenési leírás (például az ingatlanok és a beépített eszközök avulása) a legjelentősebb. A projekttel kapcsolatban több kritika is megfogalmazható: Átláthatóság és kommunikáció: semmilyen megalapozó tanulmányt, érdemi információt nem tettek közzé az adófizetők által finanszírozott projekttel kapcsolatban. A kormány azt várta, hogy enélkül fogadják el az állampolgárok, hogy ez hasznos és jó projekt – bár ez sajnos szinte mindig így történik itthon. A költségek követése is nehézkes, mert csak a megkötött szerződések látszanak, azok lezárásáig semmi esély annak megismerésére, hogy mennyit költöttek el a keretből. A német járműipar kap újabb támogatást: kétségtelenül fontos szerepet tölt be a német járműipar Magyarországon, de már eddig is igen jelentős állami támogatásban és adókedvezményben részesültek ezek a cégek. Ennek a 45 milliárdos projektnek is ők a kedvezményezettjei, pedig egy ilyen nagyságrendű beruházás a hazai vállalkozásokat is segíthetné. A kedvezményezettek nem vállaltak kockázatot: az autóipari cégek információink szerint ugyan informálisan tettek vállalásokat az új munkahelyek számára, de nyilvánosan ezeket nem ismertették. A beruházás finanszírozásában, menedzselésében nem vettek aktívan részt, szimbolikus mértékű részesedést sem vásároltak az APZ-ben. Innováció és k+f: a járműipari cégek várhatóan egy olyan létesítményt kapnak, amely a külföldi cégek sokaságához hasonlóan zárványként ékelődik a hazai gazdaságba, a hazai egyetemi és kutatóintézeti kutatóknak. A kutatás-fejlesztési tevékenységet a Pécsi Tudományegyetem és a BME közös projektje jelentette: uniós forrásból, 1,5 milliárd forintból indult ez el – az nem derül ki, hogy mennyi kutató dolgozik itt. A BME kezdeményezésére létrejött RECAR Autonóm Járművek Kutató Központjáról sok információ nem derül ki a honlapján, de ez is az uniós projekt része. Ezen kívül még a győri Széchenyi István Egyetemnek van a ZalaZone-on kutatási központja, honlapja szerint ennek négy munkatársa van. Az eddigi tevékenységek mellett a jövőben Hamar Zoltán szerint továbbiak is megjelennek. A tesztpálya déli részén 2020-ban elkészült az egyetemi tesztpálya, és már folyamatban van két másik épület kivitelezése is. Az APZ cégvezetője szerint a cél egy lokális egyetemi kutatói bázis felépítése az elkövetkező években a már most is működő, a pálya mellett elhelyezkedő technológiai centrumot kiegészítve. Profikra bízott üzemeltetés Egy magyar állami társaságnak – a közbeszerzési szabályok betartása mellett – nehéz lenne a sok esetben diszkréciót elváró autóipari tesztelések lebonyolítása. De a hazai kapcsolatrendszer és szaktudás sem igazán adott egy ilyen munka elvégzéshez. A lassú tanulási folyamat helyett ezért inkább külföldi partnerekhez fordultak: az ATP Automotive Testing Pappenburg GmbH és a szintén német tulajdonú Akka Hungary Mérnöki és Tanácsadó Kft. a járműipari tesztpálya tanácsadói lettek, ők segítenek az üzemeltetésben. A ZalaZone-t üzemeltető társaság az építésért és a technikai üzemeltetésért felelős, de az értékesítést egy piaci cégre, az AVL-ZalaZone Kft.-re bízták. Ennek 74 százalékban az osztrák AVL List GmbH a tulajdonosa, 24 százalékban a magyar államaz előbbi az AVL Hungary Kft.-n, az utóbbi a Autóipari Próbapálya Zala Kft.-n keresztül.. A cég 1,7 milliárd eurós árbevételével és 11 ezer fős munkavállalói létszámával a világ legnagyobb független autóipari mérnökvállalata. Ez pedig abban segíti a ZalaZone-t, hogy egy már kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező cég hozza Magyarországra a tesztpályát keresőket. Az AVL-nél részletes válaszokat adtak kérdéseinkre, hogy hogyan látják a ZalaZone potenciálját. Ebből kiderül, hogy a cég szerint ugyan Európában számos próbapálya van, ahol a márkák és beszállítóik kipróbálhatják a rendszereiket, de ezek a pályák 20-30 évvel ezelőtt épültek, amikor az önvezetés és az ezt segítő rendszerek*AD (Autonomous Driving) / ADAS (Advanced Driver-Assistance Systems) adaptív sebességtartó automatika, sávtartó asszisztens, tábla-, gyalogos- és kerékpár-felismerés még elképzelés szintjén sem léteztek. Szerintük ezek az új és a teljes önvezetés irányába mutató technológiák olyan gyorsan fejlődtek ki, hogy a tesztelésükhöz és validálásukhoz szükséges komplex létesítmények és környezet elmaradtak, és hiányoznak piacról. (…) Az AVL globálisan kiterjedt ügyfélkapcsolatai biztosítják a tesztpálya széleskörű ismertségét és elismerését, emellett a pálya az AVL tesztelési portfólióját is kiteljesíti. Az AVL és ZalaZone együttműködése lehetővé teszi, hogy a pályahasználaton túl teljes körű mérnöki szolgáltatásokat és megoldásokat kínáljon az ügyfeleknek. Fejlesztés pálya nélkül Az AVL-nek van egy másik magyarországi cége is: az egykori állami AUTÓKUT privatizált utódvállalata, amely valaha nemzetközileg is jelentős kutatóintézet volt a járműiparban. Az érdi központú vállalat 2020-ban 7,3 milliárd forint árbevételt ért el, és jelenleg 407 alkalmazottja van. Az érdi k+f központjuk fejlesztésébe 2017-ben fogtak bele, a 6,2 milliárd forintos projekthez a magyar állam egyedi kormánydöntés keretében 1,5 milliárdos támogatást adott. Ezért cserébe vállalták az árbevétel 10 milliárd forintos bővítését, 2028-ig legalább 100 munkahely létrehozását és 7,8 milliárd forint többletbér kifizetését. Így a támogatás már csak a bérek közterheiből is megtérül – persze nem kizárt, hogy támogatás nélkül is ugyanígy megvalósították volna a fejlesztést. Azért is érdekes az AVL ezen beruházása, mert a 2017-ben 153 fős cég esetében látványos, hogy csupán öt év alatt 250-nél több új munkahely jött létre – közel annyi, mint amennyit a ZalaZone-tól várnak. Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpályaEz lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége.	Milliós fizetésű dolgozóktól várják a magyar állami tesztpálya megtérülését	A német beszállítók hazai fejlesztéseit pörgetnék fel a zalai autós próbapálya-beruházással. Kell még pár év, hogy kiderüljön, sikerül-e több száz új munkahelyet létrehozni.	null	1	https://g7.hu/tech/20210929/millios-fizetesu-dolgozoktol-varjak-a-magyar-allami-tesztpalya-megteruleset/	2021-09-29 09:14:00	true	null	null	G7
Egyes politikusi körökben ma is úgy vélik, a tábornok befolyásos testvérének köszönhette kórházigazgatói kinevezését. Az általa elkövetett bűncselekmény azonban nincs összefüggésben sem a volt miniszterrel, sem a nemzetbiztonsággal; a tényállás szerint szimpla hűtlen kezelés történt. A Magyar Nemzet 2012 júliusában írt arról, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter hűtlen kezelés és egyéb gazdasági vétségek gyanújával büntetőfeljelentést kezdeményezett Szilvásy István ellen. Az akkori hírek szerint a nyugállományú dandártábornok ellen azért tettek feljelentést, mert az általa 2007 és 2010 között vezetett HM Állami Egészségügyi Központnál és intézményeinél, illetve a Honvédkórház honvédelmi tárca által felügyelt jogelődjeinél számos, gazdasági bűncselekmények gyanúját is felvető szabálytalanságot tárt fel a tárca belső ellenőrzési főosztálya. Végül a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség 2013. év őszén emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ (Honvédkórház) volt főigazgatója és két társa ellen folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmény – részben fiktív vállalkozási szerződés, részben pedig színlelt foglalkoztatásra irányuló munkaszerződés megkötése – miatt. A vádirat szerint Szilvásy István a kórház főigazgatójaként 2007 októberében fiktív megbízási szerződést kötött egy tanácsadó céggel, majd 2008 februárjában főorvosként alkalmazott egy férfit, „aki nem végzett munkát, és be sem járt a kórházba”. Szilvásy ügyvédje, Kende Péter úgy nyilatkozott a Híradóban: nem lepődtek meg a vádemelésen, és könnyedén cáfolni tudják majd a vádakat. Az elsőfokú tárgyalás végén úgy tűnt, igaza volt az ügyvédnek. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2019. április 24-én kihirdetett elsőfokú ítéletével a három vádlottat az ellenük emelt törvényes vád alól felmentette. Az ügyész fellebbezését követően másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban 2020. október 9-én Szilvásy Istvánt, valamint az egyik belgyógyászati osztály volt főorvosát, a III. rendű vádlottat, mint bűnsegédet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, amelyért a volt főigazgatót 400 napi tétel, napi tételenként 1000 forint, míg a volt főorvost 200 napi tétel, napi tételenként 1000 forint pénzbüntetésre ítélte. A II. rendű vádlottat ezúttal is felmentették, így számára befejeződött az eljárás. Az ítélet szerint Szilvásy István 2008 februárjában jogellenesen, színlelt foglalkoztatással osztályvezető főorvosi beosztásba nevezte ki közalkalmazottként a III. rendű vádlottat, aki a kinevezésével érintett osztály vezetése helyett valójában a főigazgató-helyettes hatáskörébe tartozó stratégiai és tudományos fejlesztési feladatok ellátását végezte. Ezért 2008 februárja és októbere közötti időben kétmillió forintot meghaladó munkabérben részesült, miközben osztályvezető főorvosi feladatait nem teljesítette. A Fővárosi Ítélőtábla a napokban kihirdetett, jogerős harmadfokú ítéletével Szilvásy Istvánt 300 napi tétel, napi tételenként 1000 forint pénzbüntetésre ítélte, míg a III. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette a vád alól.	Jogerősen elítélték Szilvásy Istvánt	Harmadfokon, jogerős ítélettel lezárult egy tizenhárom éves bűnügy, amelynek érintettje Szilvásy István, Gyurcsány Ferenc volt titokminiszterének testvére. A tényállás szerint a Honvédkórház volt főigazgatója színlelt foglalkoztatással osztályvezető főorvosi beosztásba nevezte ki vádlott-társát, aki kétmillió forinttal lett gazdagabb az el nem végzett munkáért.	null	1	https://magyarnemzet.hu/belfold/2021/10/jogerosen-eliteltek-szilvasy-istvant	2021-10-20 00:00:00	true	null	null	Magyar Nemzet (MNO)
Az Andrássy út 70. alatt álló impozáns épületben, rögtön a bejárat után jobbra, a márványmellvédes lépcsőn felsétálva meseszép terembe juthatnak a belépésre jogosult kevesek. Az egykori Lukács cukrászda iparművészeti védettséget élvező, szecessziós szalonjában üveggyöngyökből fűzött csillárok szikráznak a fehérre fényezett, kazettás famennyezet alatt, a tér hosszanti végét lezáró márványkandalló előtt. Ide nem léphet be akárki. A Hauszmann Alajos tervezte, neoreneszánsz épületben a Miniszterelnökség alkalmazottai dolgoznak. A szalonban működő exkluzív kávézó ajtaja azonban nemcsak a kormánytisztviselők, hanem egy kevéssé ismert jogászklub, az Aurum ötven tagja és az ő vendégeik előtt is megnyílik. A különleges kávéház ugyanis sajátos módon kétféle szerepet is betölt: egyszerre funkcionál a miniszterelnökségi dolgozók kantinjaként és az Aurum klubhelyiségeként. A Miniszterelnökség épületében lévő klubhelyiségbe bejáratos jogászok szervezetét MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök is megtalálható. Az Aurum alapítvány működését ugyanaz a végső soron közpénzből finanszírozott, nemhivatalos támogatási program teszi lehetővé, amelyről korábban már megállapítottuk, hogy célja egy Fidesz-barát, álcivil szervezetháló létrehozása. Az Aurumnak juttatott – és részben a volt Lukács cukrászda szalonjára költött – 35 millió forintos összeg célja hivatalosan „a nemzeti értékeket valló magyar jogászság utánpótlásának biztosítása”. Kérdésünkre az Aurum e-mailben azt közölte, a támogatást főként tehetséggondozásra és a „jogászhagyományok ápolására” fordították. A két éve létező szervezet jogászkörökben is inkább a mentorprogramjának, mintsem a csecse Andrássy úti szalonnak csinált hírverést. Mi legalábbis úgy hallottuk, az Aurumot jogi körökben egy Fidesz-kegyelt ügyvédek által gründolt, tehetséggondozó- és jogászklubként ismerik, amely ugyan érzékelhetően jobboldali elkötezettségű, de direktben nem pártpolitizál, és amelynek a tehetséggondozó programja szakmailag „a fideszes jogászprojektek átlagához képest” legalább színvonalasnak mondható. A szervezet környékén ugyanakkor több olyan ember is felbukkan, akik más, világos politikai irányultságú káderkeltetőkben vállaltak prominens szerepet. Kolléga és káder Az Aurum Jogászklub a Tehetségekért Alapítványt 2019-ben alapította Deli Gergely, aki ma az Alkotmánybíróság (a fideszes többségű Országgyűlés által megválasztott) elnökének, Sulyok Tamásnak a főtanácsadója, egyszersmind a Közszolgálati Egyetem államtudományi karának dékánja. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) korábbi öregdiákjaként Deli 2002 és 2009 között igazgatóhelyettesként dolgozott a már akkor is inkább jobboldali kötődésű MCC-nél. Érdekesség, hogy az MCC-társalapítású Migrációkutató Intézet vezetője, Dezső Tamás a kuratóriumi elnöke annak a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), amely az Aurumot is finanszírozó nemhivatalos kormányzati támogatási programot bonyolította. Miután a kormány százmilliárdokkal tömte ki a kormányközeli elitképző intézményt fenntartó alapítványt, Deli tavaly felügyelőbizottsági tagként tért vissza az MCC-hez. „Nemzetellenes cselekedetnek tartanám, ha [ellenzéki erők] megkérdőjeleznék a tehetséggondozás szükségességét” – mondta Deli egy, az MCC honlapján idén megjelent interjúban. Nem Deli az egyetlen olyan ember az Aurum környékén, aki korábban jobboldalinak tartott tehetséggondozó intézményben vállalt kulcsszerepet. A 27 éves, jogászcsaládból származó Sárhegyi István úgy lett 2019-ben lett az Aurum kurátora, hogy eközben még a JÖSZ jogi szakkollégium mellett működő egyesület igazgatójaként dolgozott. A kurátor édesapja, Sárhegyi Zoltán 2013 óta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) fideszes delegáltja. Ügyvédi irodája az Orbán-kormányok, valamint a holdudvar ügyeiben is rendre aktívan jelen van. Az idősebb Sárhegyi legmagasabb nexusa a másodgenerációra is öröklődött: a miniszterelnöki fiú Orbán Gáspár és az ügyvédsarj Sárhegyi István a jogi egyetemen, majd a közpénzből működtetett JÖSZ szakkollégium történetében is találkoztak. Az ifjak előbb a JÖSZ egyesület alapításánál bábáskodtak, később Orbán a szakkollégium fenntartójának alapítójaként, Sárhegyi pedig az egyesület igazgatójaként tért vissza. Finom egybeesés, hogy a szakkollégisták részére toplokációjú egyetemi ingatlant bérlő, Orbán Gáspár-gründolta JÖSZ alapítványt is a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) támogatta mintegy 60 millió forinttal. Korábban azt hallottuk egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunktól: ez egy „nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (…). Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt.” Az Aurum kuratóriumának elnöke a szegedi Ádám Attila. A Fidesz-közeliként ismert ügyvédet az alapító Deli Gergely a főnökén, Sulyok Tamáson keresztül ismerheti: a szegedi jogász korábban évekig közösen vitte a jelenlegi fő-alkotmánybírával a Sulyok és Ádám ügyvédi irodát. Hivatalosan az iroda szegedi címére jegyezték be az Aurumot is. Ádám korábban több ügyben együtt mozgott a volt szegedi fideszes polgármester Bartha Lászlóval. A jogász ügyvédkedett is a városvezetőnek, valamint alelnöke volt a Bartha-elnökölte Mindent Szegedért Mozgalomnak is. Mindkettejüket emlegették egy olyan ügyben, amelyben politikaközeli alakok spekulálhattak ingatlanokra belsős információk alapján: a 2003-tól épülő holt-marosi híd közelében megvásárolt ingatlanok tulajdoni lapjain a volt polgármester és Ádám feleségének nevével is lehet találkozni. Ádám Attila rossz nyelvek szerint 2005-ben a Fidesz szegedi szervezetének elnöki posztjára is pályázott, azonban ezt az állítást Ádám a szegedma.hu-n cáfolta. Az alapítvány kezdő kuratóriumának tagja volt még Ágostházy Szabolcs Imre, akkori miniszterelnökségi kabinetfőnök (ma az innovációs minisztérium államtitkára). Érdekesség: Ágostházyt azóta Panyi Miklós váltotta, aki jelenleg is a Miniszterelnökség kabinetfőnöke. Panyiról korábban már írtunk: a Fidesz európai parlamenti frakciójának korábbi sajtósa az Aurumot 35 millió forinttal támogató BLA kuratóriumi tagja volt egészen 2019-ig, majd – miniszterelnökségi megbízatását megelőzően – a szintén a BLA-tól származó 1,6 milliárd forinttal kitömött Alapjogokért Központ igazgatóhelyettese volt. Arany, ami fénylik A Batthyány Lajos Alapítvány – ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk – a kormány egyfajta házipénztáraként működik, amely révén a kormánypárt az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot. A BLA költségvetésének oroszlánrésze (közel 7,9 milliárd forint) 2018 és 2020 között, szintén támogatásként, a propagandaminiszternek is csúfolt Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától érkezett. Ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét a BLA egyből tovább is adta másoknak, ismereteink szerint több esetben is Rogánék tudtával. A támogatások címzettjei közül sokan maguk is médiát működtetnek, a kormánybarát médiában szereplő „szakértőik” révén befolyásolják a nyilvánosságot, vagy fiatal értelmiségieket csalogatnak vonzó képzési- és karrierlehetőségekkel. Az Aurum ez utóbbi kategóriába illik, bár szolid 35 milliós támogatási összegével a kisebb versenyzők közé sorolható. Az Aurum nyilvános beszámolóiból kitűnik, hogy az elmúlt két évben a BLA-féle támogatás oroszlánrészének megfelelő cirka 30 millió forintot bevételeztek támogatásként. Ebből a pénzből az alapítvány tájékoztatása szerint mintegy 12,8 millió forintot költöttek a szalonban működő kávézóval szorosan összefüggő kiadásokra. Viszont eközben egészen a tavalyi évig az Aurum egyéb bevételi forrásai elhanyagolható mértékűek maradtak. Miután 2020 decemberében birtokba vették a Miniszterelnökség épületében működő kávézót, már 3,2 millió árbevételről is számot adott a szervezet. Feltehetően ez fedezi a szalon bérleti díját, amellyel kapcsolatban az alapítvány arról tájékoztatott minket: nem a BLA támogatásából fizetik. Az ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy közvetve a szalonban működő kávézóban kapható kézműves süteményeket, kávé-és italkülönlegességeket, szendvicseket és leveseket beburkoló miniszterelnökségi dolgozók állják ezt a cechhet. Kézműves tehetséggondozás 2020 végével bezárólag összesen hét mentorált vett részt az Aurum tehetséggondozó programjában – olvasható ki az alapítvány beszámolójából. Egyikük például Deli alapító főnökével, Sulyok Tamás fő-alkotmánybírával írt közösen tanulmányt. A szervezet egy Női jogászok a magyar jogászságért című, valamint egy online, joggal és a gazdaságtannal foglalkozó kurzust is indított. Az egykori Lukács Cukrászda szecessziós stílusú szalonját az Aurum ugyanis legalábbis különös konstrukcióban a minisztériumok és a Miniszterelnökség működéséhez szükséges munkakörnyezetet biztosításáért felelős Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF) bérli úgy, hogy ott az Aurum klubhelyiségeként is szolgáló szalonban a dolgozók részére büfét üzemeltet. (Kérdés, hogy van-e még olyan kormányzati kantin, ahol a gasztronómiai koncepciót, az „étel- és italsortimentet” Pavluska Tamás pincér-gasztroguru álmodta meg, ahogy az Aurum kávéházának esetében a 2020. évről szóló beszámoló szerint történt.) Az alapítvány KEF-el kötött szerződésében az áll: az Aurum jogászklub csak az alapvető büfészolgáltatást nem veszélyeztető módon szervezhet rendezvényeket a kávézóba. Ez a kitétel (a gyakorlatban legalábbis) nem tűnik túl szigorúnak: az MCC idén szeptemberben megjelent hangulatvideójában Deli a töküres miniszterelnökségi büfében elmélkedik arról, hogy mekkora jóság volt anno a tehetséggondozó szervezet kollégistájaként egy gellérthegyi lakásban élnie. A szalon mögötti különtermet az ötvenfős tagság bármikor igénybe veheti. Politikus, újságíró, rektor Az Andrássy út 70. alatti épületet, amelyben korábban a Lukács Cukrászda működött, 2018 nyarán vette meg a magyar állam, élve a világörökségi épületekre bejegyzett elővásárlási jogával. Az ingatlanvásárlás körül több kérdőjel is felmerült: a világörökségi épület 2017-ben becsült értékének mintegy kétszeresét különítette el az állam az ingatlan megvásárlására, az adásvételi szerződéseket pedig bruttó 3 millió forintért bonyolította le Répássy Róbert korábbi fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája. Kérdés, hogy miért bízott meg egy külsős ügyvédet az állam, miközben a Miniszterelnökségen is dolgoznak jogtanácsosok, akik a fizetésükért cserében végezhették volna el a munkát. Répássy neve az Aurum felügyelőbizottsági tagjai között is felbukkan: az épület adásvételét lebonyolító ügyvéd tagja az alapítvány háromtagú felügyelőbizottságának. Felügyeli az alapítvány működését a NER médiapiaci mókolásához asszisztáló Médiatanács volt tagja, Koltay András, a Közszolgálati Egyetem jelenlegi rektora is. A harmadik fb-tag Kereki Gergő, a Mandiner 28 éves főszerkesztőhelyettese. Úgy hallottuk, Kerekit kimondottan a Fidesz emberének tartják a kormányoldali KESMA-istállóhoz tartozó hetilapnál. Az újság a Fideszhez húzó médiacsoport zászlóshajója; a lapot az MCC-hez és a Fidesz-közeli álcivil világhoz is személyes kapcsolatok sora fűzi. A BLA támogatásairól szóló cikksorozatunkban Szalai Zoltán Mandiner-lapigazgató és MCC-főigazgató a Scruton kávéházat működtető, 900 millió forinttal megtolt Apriori Cultura Nonprofit Kft. volt tulajdonosaként és az összesen 660 millió forint (végeredményben közpénzből származó) forrást benyelő Rubicon Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosaként szerepelt, Partos Bence ex-főszerkesztőhelyettest a 30 millió forint támogatást kapott Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. környékén találtuk meg. Csak a jogászok Az Andrássy út 70. épületében 1912-ben nyitott meg a Lukács cukrászda – helyiségei közt a most a Miniszterelnökség-lerakat büféjeként működő szalonnal –, ami évtizedekig a pesti értelmiség kedvelt találkahelyeként, az államszocializmus éveiben pedig kiemelt, Különlegességi Cukrászdaként működött. A rendszerváltás után önkormányzati tulajdonban lévő épület első adásvételi szerződését (amelyet a terézvárosi önkormányzat és a CIB Hungária Bank Rt. kötött 1996-ban) a műemlékvédelmi hatóság azzal a feltétellel engedélyezte, ha a vevő kötelezettséget vállal a cukrászda üzemeltetésére. Az épületet megvásárló újabb és újabb tulajdonosok ezt úgy értelmezték, hogy amíg nem változtatnak az iparművészetileg védett berendezésen, addig a cukrászda termeinek bármilyen funkciót adhatnak. Vagyis a jelen helyzetben a szélesebb nyilvánosság számára zárt klubhelyiség, illetve büfé szerepét is. „A »kávézó« alapvetően munkahelyi büféként üzemel, és mint ilyet, alapvetően az épületben dolgozók vehetik igénybe. Nem a mi döntésünk volt ez, a vonatkozó üzemeltetési szerződésünk tiltja, hogy kívülről, az »utcáról« vendégeket fogadjunk” – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre az Aurum. A Budapest Folyóirat terézvárosi önkormányzati forrása szerint viszont nem szabadna elsiklani a műemlékvédelem korábbi feltétele fölött: „az önkormányzat jogászainak egyöntetű álláspontja [szerint az épület megvásárlója] kötelezettséget vállal a Lukács Cukrászda üzlethelyiségének üzemeltetésére. Nem pedig arra, hogy az üzlethelyiséget, vagy, ahogy ő fogalmaz, a cukrászdát, cukrászdaként üzemelteti.” A Miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti osztályának online regisztere ma is úgy tartja nyilván a szalon műemléki védettségű belsőépítészeti tárgyegyüttesét, mint ami nyilvánosan látogatható. A kávéház megtekintésére szeptemberben kísérletet tévő munkatársunkat ugyanakkor az épület biztonsági őre azzal tessékelte ki, hogy a szalonba a Miniszterelnökség dolgozóin túl „csak a jogászok” léphetnek be. Rédl Boglárka—Sarkadi Nagy Márton	Bemutatjuk az elit jogászklubot, ami a Miniszterelnökség luxusbüféjében működik	A Miniszterelnökség büféjeként, egyszersmind az Aurum alapítvány jogászcsapatának klubhelyiségeként működik a volt Lukács cukrászda műemlék szalonja. A tehetséggondozással is foglalkozó alapítvány 35 millió forintos, végeredményben közpénzből származó, a „nemzeti érzelmű” jogászok utánpótlásának biztosítására kapott támogatásnak köszönhetően csinosíthatta ki a kávézót, és működtethet tehetséggondozó programot. Az Aurumot MCC-s kötődésű alkotmánybírósági főtanácsadó alapította, kurátorai között Fidesz-közeli ügyvéd és miniszterelnökségi kabinetfőnök üldögél, felügyelőbizottságában volt parlamenti képviselő és a Mandiner hetilap újságírója is helyet kapott.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/19/bemutatjuk-az-elit-jogaszlubot-ami-a-miniszterelnokseg-luxusbufejeben-mukodik/	2021-10-19 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
A többek között guruló turulmadarat, aranyozott Szent István szobrot, tűzijátékot és légiparádét is magában foglaló ünnepség-sorozatról a sajtóban és ellenzéki politikusok kérdései nyomán kiderült néhány részlet, s ezek sokmilliárdos költésről árulkodtak, ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy az adófizetői forintokat hogyan és mire költötték az államalapítási ünnepségsorozat kapcsán. Ez ügyben először a Miniszterelnökséget kerestük meg közadatigényléssel még augusztus 19-én. A kérdéseinkre azonban – szeptember 3-án – az a válasz jött, hogy „a kért adatok tekintetében a Miniszterelnökség nem minősül az Infotv. 3. §-ának 9. pontja szerinti adatkezelőnek”. Szintén augusztus 19-én kerestük meg az ünnepségsorozat egyik produkcióját – a sokak által „gurulmadár”-nak csúfolt, kerekeken gördülő hatalmas turulszobrot is magába foglaló – Andrássy úti felvonulást szervező TulipánTündér Produkciós Nonprofit Kft-t. A cégtől azt kérdeztük, hogy velük melyik állami szervezet szerződött erre a feladatra. A cég vezetője, Illés Gabriella a Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) irányított minket a kérdéseinkkel. Az MTÜ nem ér rá válaszolni Amikor valaki közérdekű adatot kér egy közfeladatot ellátó szervezettől – amilyen például az MTÜ –, akkor annak a törvény szerint kötelező válaszolnia. „A válasznak tartalmaznia kell a kért közérdekű adatot, vagy indokolni kell, hogy a kért adat miért nem adható ki. A kérelemnek a közfeladatot ellátó szervnek a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül eleget kell tennie. Ez a határidő indokolt esetben csak egy alkalommal, 15 nappal hosszabbítható meg az igénylő értesítése mellett.” (Forrás: NAIH) A koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet alatt viszont egy kormányrendelet alapján lehetőség van ennek a válaszadási határidőnek a 45+45 nappal történő meghosszabbítására abban az esetben, ha a normál 15 napos határidőben való válaszadás akadályozná az adatgazdát a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátásában. Az alapvetően érthető rendelkezést sokan gumiszabályként kezelik, és rendszeresen (vissza)élnek vele az adatgazdák. Ezt a hosszabbítási lehetőséget használta ki az MTÜ is, amikor az augusztus 23-i adatigénylésünkre először szeptember 7-én válaszolt: „A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (1) bekezdésétől eltérően a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő, az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv – a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira tekintettel – az igény beérkezését követő 45 napon belül tesz eleget.” Majd október 7-én újabb 45 nappal meghosszabbították a válaszadási határidőt ugyanezzel az indokkal. Az Átlátszó jogászai szerint azonban a közérdekű adatkérésre adott válasz ilyen indokkal történő halogatása jogellenes, és ezt egy alkotmánybírósági határozat is alátámasztja: „Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3)–(5) bekezdéseinek alkalmazása során az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna.” Több milliárdba kerülhetett Az idei augusztus 20-i ünnepek költségeiről eddig kevés, és csak hozzávetőleges információ derült ki. Egy ellenzéki országgyűlési képviselő, a volt jobbikos Bencsik János korábban megtudta, hogy az MTÜ egyik saját cége szerződött az Antenna Hungária Zrt-vel az államalapítási ünnep lebonyolítására. A képviselő kérdésére Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára akkor két olyan szerződést küldött el (az MTÜ és az azóta a 4iG Zrt. többségi tulajdonába került Antenna Hungária Zrt. között) , melyek más feladatokról is szóltak, így az összesen 31,3 milliárdos összegből nem tudni, pontosan mennyi ment az augusztusi ünnepre. A Hvg.hu becslése szerint hozzávetőleg 5,5—7,9 milliárd forint körüli összegbe kerülhetett az idei államalapítási ünnep. Amint választ kapunk az erre vonatkozó kérdéseinkre a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, közzétesszük az adatokat arról, hogy pontosan mennyit költött a kormány a többek szerint „valószínűleg minden idők legdrágább augusztus 20-i ünnepségére”. Címlapkép: Résztvevők az államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepén tartott felvonuláson a budapesti Andrássy úton 2021. augusztus 20-án (forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)	Karácsonyra talán megtudhatjuk, mennyibe került az augusztus 20-i turulszobros buli	A Magyar Turisztikai Ügynökségtől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyit költöttek és kikkel szerződtek az augusztus 20-i államalapítási ünnep szervezése során, de úgy tűnik, új indok került elő az újságírói adatkérések lassítására. Most már nem a járványhelyzetre, hanem “a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva tolták ki – újabb – 45 nappal a válaszadási határidejét az augusztus 23-án beadott közadatigénylésünknek. Az Átlátszó jogászai szerint viszont az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.	null	1	https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/20/karacsonyra-talan-megtudhatjuk-mennyibe-kerult-az-augusztus-20-i-turulszobros-buli/	2021-10-20 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
„Arra kérjük az önkormányzati döntéshozókat, ne vegyenek részt tovább az irányított közbeszerzésekben, ne engedjenek a fideszes választókerületi vezetők zsarolásának, településeik takarékosabb működését inkább vállalják fel közösségük előtt, ne dőljenek be a támogatási rendszer zsaroló módszerének.” A témában korábban írt cikkeinkben nyilatkozó helyi politikusok szerint rajtuk kívül számos településen hasonló gondokkal küzd számos tisztességes, de „mutyis ügyekbe kényszerített” önkormányzati vezető, akik fenyegetések miatt vagy a megtorlásoktól tartva nem mernek a nyilvánosság elé lépni. Most azt remélik, a nyílt levél nekik is bátorságot ad, hogy feltárják a kétes ügyeket. „Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – nyilatkozta az Átlátszónak adott interjúban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva volt polgármestere. Kósa Lajos először független, majd a ciklus felétől fideszes önkormányzati képviselőként (2010–2014), s később polgármesterként (2014–2019) töltött évei alatt belátott a kulisszák mögé, megértette hogyan működnek a NER fogaskerekei. Kósa az Átlátszónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy látta az irányított pénzosztást – többek között a pályázati pénzek, megbízások „csókosokhoz” irányítását, s mivel ebben nem volt hajlandó részt venni, felülről – a helyi Fidesz-vezetők – ellehetetlenítették a munkáját. Nem voltam hajlandó ezekre a mutyikra – kitálalt Kósa Lajos volt fideszes polgármester \| atlatszo.hu „Rendszeresen azt hallgattuk, hogy a fürdőben a nagy emberek azt mondták, hogy neki kell nyernie, mert akkor turisztikai fejlesztésre nagyon sok pénz fog idejönni” – ilyen és ehhez hasonló állításoktól hemzsegő beszámolóban ismertette a NER helyi működését egy volt fideszes polgármester az Átlátszónak adott videó interjúban. A rákóczifalvi ügyekről szóló cikkünk után kereste meg a szerkesztőségünket egy másik település, a Vas megyei Csepreg egyik önkormányzati képviselője, aki 2019. októbertől 2020. júliusig a település alpolgármestere volt a független, de a Fidesszel igen jó kapcsolatot ápoló polgármester mellett. Dénes József azt kifogásolta, hogy közérdekű adatigényléseit a település polgármestere és jegyzője több éve akadályozza, így közel 30 uniós pályázat szerződéseinek és egyéb dokumentumainak csak egy töredékét ismerhette meg, ezek közül többet gyanúsnak talált. Dénes József azért kért információt a pályázati pénzekről, mert úgy érezte, hogy a látható eredmények alapján sok projektnél nem volt egyértelmű, hogy mire mentek el a milliók. Az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy ő a 2019. októberi választások előtt azt ígérte a város polgárainak, hogy áttekinthető és közérthető tájékoztatást ad majd mindarról, amire Csepregen pénzt költöttek és költenek, és szerinte éppen ezért távolították el a pozíciójából. Ráadásul a település jegyzője és polgármestere rágalmazásért is feljelentette, de a vádak alól első és másodfokon is felmentette a bíróság. Leváltották és feljelentették a csepregi alpolgármestert, mert kíváncsi volt, hogyan költi a város az uniós százmilliókat \| atlatszo.hu Ottjártunkkor a volt alpolgármester elmondta, azért került összeütközésbe a város vezetésével, mert kifogásolta, hogy nem tesznek eleget a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek. Dénes József azt állítja, van olyan információ, amit még 2019 októberében kért, de azóta sem kapott meg az önkormányzattól. A szerkesztőségünknek elküldött nyílt levelet egy harmadik volt polgármester is aláírta. Lakatos Béla a Komárom-Esztergom megyei Ács polgármestere volt 2010–2018 között (először fideszes, majd független politikusként). Kérdésünkre ő így indokolta, hogy miért fordult a nyilvánossághoz: „Benne voltam egy rendszerben, ahol, aki nem áll be a sorba, az nem kap pénzt, nem tudja fejleszteni a saját települését.” Lakatos szerint a legnagyobb baj, hogy a települések vezetői nem a tudásuk alkalmasságuk alapján „mennek előre” (kapnak pályázati pénzeket, stb.), hanem attól függően, hogy menyire hűségesek a Fideszhez. „Behívják az embereket a megyei önkormányzathoz, ahol elmondják, milyen pályázatokra gondoltak, s hogy mire pályázzunk. Az én településem is sokat kapott, de az volt a feltétel például, hogy hagyjam abba az akkor tervezett »roma polgármesterek szövetségének« a szervezését. Ilyen típusú zsarolások mindenütt vannak a pakliban” – mondta Lakatos Béla az Átlátszónak. Hadházy a „kiskatonákat” nem vonná felelősségre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a témáról korábban azt írta az Átlátszón, hogy „azok a hatalmas hálózatok, amelyek egészen nyíltan lopják az EU pénzt, nem működhetnének sok ezer, de inkább tízezer olyan »társtettes« nélkül, akik akaratlanul és legtöbbször ingyen segítik ezeket a projekteket. Ezek leggyakrabban a megfélemlített köztisztviselők, akik félrenéznek a messziről bűzlő eljárások során. De ide tartoznak azok a kisemberek is, akik az egyes projektek menedzsmentjében nem túl magas fizetésért gyártják a papírokat, és stresszelnek azon, hogy az alkotmányos költség leadása után is megvalósulhasson legalább valami »csökkentett műszaki tartalom«. Hadházy Ákos: a gépezet kiskatonáinak kiterjedt amnesztiát kell hirdetni Hanzély Ákos öttusázó világbajnokunk kiváló, figyelemfelkeltő és gondolatébresztő cikket írt az Átlátszónak a korrupció elleni fellépés lehetőségeiről. Ha önkormányzati döntéshozóként vagy tisztségviselőként a fent emlegetett visszaélésekhez hasonlót tapasztaltál, kérjük jelentkezz cikkünk szerzőjénél a [email protected] e-mail címen! Címlapkép: Németh Dániel	“Nem megoldás cinkosként asszisztálni a fideszes mutyikhoz” – volt polgármesterek nyílt levele	Nyílt levelet küldött az Átlátszó szerkesztőségének két volt fideszes polgármester és egy független volt alpolgármester, arra biztatva helyi politikustársaikat, hogy ne menjenek bele többé uniós pénzek (és egyéb állami támogatások) felülről jövő sugallatra történő szabálytalan felhasználásába.	null	1	https://atlatszo.hu/kozugy/2021/10/20/nem-megoldas-cinkoskent-asszisztalni-a-fideszes-mutyikhoz-volt-polgarmesterek-nyilt-levele-onkormanyzati-donteshozokhoz/	2021-10-20 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
A veszélyhelyzet óta az állami hivataloknak lehetőségük van 15 helyett 45 nap alatt válaszolni a közérdekű adatigénylésekre, ráadásul meg is hosszabbíthatják a határidőt újabb 45 nappal. A szabály szerint akkor várhatnak ennyit, ha a gyorsabb válaszadás akadályozná őket a veszélyhelyzettel összefüggő feladataik ellátásában. A tapasztalat szerint az intézmények szívesen élnek is ezzel a jogukkal, most a MÁV várakoztatja Hadházy Ákos független képviselőt, aki néhány tavaly felmondott garázsbérleti szerződés felől érdeklődött. A 45 napos válaszadási műfaj emlékezetes darabja volt, amikor Müller Cecília tisztifőorvos megrótta a kollégáit, hogy miért hivatkoznak a közfeladat-ellátás veszélyeire, de a címzettek közt felejtette Hadházyt.	A MÁV is beállt a sorba, csak 45 nap után válaszol egy közérdekű adatkérésre	A veszélyhelyzet óta az állami hivataloknak lehetőségük van 15 helyett 45 nap alatt válaszolni a közérdekű adatigénylésekre, ráadásul meg is hosszabbíthatják a határidőt újabb 45 nappal. A szabály szerint akkor várhatnak ennyit, ha a gyorsabb válaszadás akadályozná őket a veszélyhelyzettel összefüggő feladataik ellátásában.	null	1	https://444.hu/2021/10/22/a-mav-is-beallt-a-sorba-csak-45-nap-utan-valaszol-egy-kozerdeku-adatkeresre	2021-10-22 00:00:00	true	null	null	444
Rekordösszegű, 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt többek közt a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-re és vállakozáscsoportjára a Gazdasági Versenyhivatal, mivel szerintük a cégek "éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására" törekedtek. Csak hogy perspektívába helyezzük a 14,1 milliárdos összeget: a GVH tavaly összesen 8,4 milliárd forint bírságot szabott ki. A GVH 11 cég ellen kezdeményezett vizsgálatot, ezek közül kettő vétlennek bizonyult, kettő pedig együttműködött a hatósággal. Utóbbiak közül az egyik bírságát teljes egészében elengedték, így végül nyolc cégre vetették ki a rekordösszegű bírságot: 11 millárd forintot a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására, 1,1 milliárd forintot a Hőgyészi Agrokémia Kft.-re és 1,945 milliárd forintot a Cargill Magyarország Zrt.-re. Az egyik cég, ami megúszta a büntetést nem más, mint a Csányi Sándor érdekeltségébe tartózó KITE Zrt. A Versenyhivatal szerint a Nitrogénművek és műtrágyagyártó és -forgalmazó vállalkozásai jogsértő módon meghatározták a viszonteladóik számára a termékek végfelhasználói árát, sőt, azt is, hogy kinek értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett olyan jelentős éves minimumvásárlás-mennyiséget írt elő, amivel lényegében az importot is korlátozta. Márpedig Magyarországon csak a Nitrogénművek cégcsoportja gyárt műtrágyát, vagyis a hazai piacon csakis az import jelenthetne számukra versenyt. A GVH szerint a Nitrogénművek így jelentős károkat okozott a hazai gazdáknak, és mert a műtrágya nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban, a termelők költségei pedig a fogyasztói árakban is megmutatkoznak, lényegében minden magyar fogyasztónak is. Bige leszámolásra, politikai támadásokra panaszkodott Bige László a romániai Nagyváradon született, 1984-ben költözött Magyarországra. Már a rendszerváltás előtt használt ruhákkal kereskedett, a 90-es években pedig Romániára és Oroszországra is kiterjesztette üzleteit, hogy autógumitól a húsig számos termékkel üzleteljen. A műtrágyagyártással foglalkozó szolnoki üzemét az 1996-os privatizáció idején vásárolta, míg a műtrágya alapanyagát gyártó péti nitrogénműveket 2002-ben vette meg a Mol-tól, mindkettőt jórészt OTP-hitelből. Magyarország EU-s csatlakozása után indult be igazán az üzlet, amikor az EU-s védővámok az olcsóbb orosz műtrágyát kizárták a régió piacáról. A műtrágyagyártás legdrágább hozzávalója a földgáz: abból nagyon sok kell, és aki olcsón tud szerezni, az hatalmas hasznot tud besöpörni. A Nitrogénműveknek piaci pletykák szerint saját szerződése volt a Gazprommal, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Bige rendszerint a leggazdagabb magyarokat bemutató lista élmezőnyében szerepelt az utóbbi évtizedben. Ugyanakkor az idei gázárakkal saját állítása szerint már nem tud lépést tartani, nemrégiben bejelentette, hogy lehet, hogy le kell állítania a műtrágyagyártást a földgáz megnövekedett ára miatt. Bige saját állítása szerint igyekezett minden politikai oldallal jó viszonyt ápolni, vadászbarátság fűzte Medgyessy Péter volt miniszterelnökhöz, de fideszesekhez, KDNP-sekhez is. Régóta köztudott a magyar üzleti körökben, hogy 2008 körül Bige László és Csányi Sándor OTP-vezér nagyon összevesztek, sokan azt is tudni vélték, hogy a Nitrogénművekre felvett hitelekhez kapcsolódó feltételek teljesítésén. Amikor 2018-ban elindultak a rendőrségi nyomozások és hatósági vizsgálatok Bige és a cégei ellen, akkor ő már utalgatott arra, hogy Csányi Sándor intézte el a kormányzatnál a vegzálását. Csányi Sándor többször is visszautasította a feltételezést. Bige Lászlónak alapvetően két erős versenytársa van a magyar piacon: Csányi Sándor és Andrej Babis leköszönő cseh miniszterelnök érdekeltségei. Előbbi ugyan nem gyárt műtrágyát, de nagy tételben kereskedik vele; utóbbinak pedig gyára és elosztóhálózata is van. Az utóbbi időszakban Bige már arról is beszélt a sajtónak, hogy politikai támadás áldozata, főleg miután 2020-ban rövid időre őrizetbe vették, majd házi őrizetbe került (nem a mostani, hanem más, de szintén az üzleti tevékenységéhez köthető ügyek miatt). Idén év elején egy nagyobb közvélemény-kutatást finanszírozott az ellenzék számára, ezt büszkén vállalta is, közben a kormánypárti sajtó vörösbárózó kampányt indított ellene.	14,1 milliárd forintra bírságolta a Versenyhivatal Bige László műtrágyás cégcsoportját	Rekordösszegű, 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki kartellezés miatt többek közt a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-re és vállakozáscsoportjára a Gazdasági Versenyhivatal, mivel szerintük a cégek "éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására" törekedtek.	null	1	https://444.hu/2021/10/22/141-milliard-forintra-birsagolta-a-versenyhivatal-bige-laszlo-mutragyas-cegcsoportjat	2021-10-22 00:00:00	true	null	null	444
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy a nagyvállalkozó Bige László cége, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, közülük kettő elismerte a jogsértést. A GVG versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre - írja közleményében a Versenyhivatal. A Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak - áll a közleményben. Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek a GVH szerint. A hosszú időn keresztül folytatott és kiterjedt jogsértésekre a Versenytanács összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozása mellett a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re.	14 milliárd forintra bírságolta a GVH Bige László cégcsoportját	A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata megállapította, hogy a nagyvállalkozó Bige László cége, a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, közülük kettő elismerte a jogsértést. A GVG versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre - írja közleményében a Versenyhivatal.	null	1	https://magyarnarancs.hu/belpol/14-milliard-forintra-birsagolta-a-gvh-bige-laszlo-cegcsoportjat-242856	2021-10-22 17:32:12	true	null	null	Magyar Narancs
Kevesek által figyelt, de annál sebesebb sajtópiaci koncentráció ment végbe az elmúlt hónapokban Magyarországon, amelynek politikai jelentőségére először az előválasztás mutatott rá. A Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. ernyője alatt egy tulajdonosi körbe terelődött a régen a baloldal „tábori” újságjaként emlegetett 168 Óra és a 168.hu internetes portál, a nemrég az LMBTQ-szerelem mellett több különböző címlappal kiálló Elle magazin, a lakberendezéssel foglalkozó Elle Decoration, a Neokohn nevű konzervatív-liberális zsidó oldal, valamint az ingyenes terjesztésű Pesti Hírlap – amely, mint alább dokumentáljuk, meghökkentően egyoldalú Dobrev-kampánnyal szállt be az ellenzéki háziversenybe. Ugyanez a csapat – mint a Media1 megírta – még a 2022-es a választások előtt előrukkolhat egy teljes vidéki laphálózattal, továbbá a közéleti televíziózás és a rádiózás irányába is nyitnának. A Pesti Hírlap előválasztási aktivizmusa alighanem arra utal, hogy a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Rogán Antal – illetve a kabinetminiszter baráti köre – immár nemcsak a Fideszt építi, hanem az ellenzéki nyilvánosságot is igyekszik befolyásolni (Orbán Viktor újrázása érdekében). Mindez nem feltétlenül jelenti, hogy a következő hetekben, hónapokban bezárják vagy durván áthangolják a már NER-kézre került, állami reklámokkal megtámasztott kormánykritikus médiumokat. Inkább „csak” azt, hogy például kiemelt feladatukká teszik a harmadik erőként felbukkanó pártok menedzselését, vagy épp az ellenzéki káosz, a Márki-Zay Péter mögött formálódó tömb belső konfliktusainak felnagyítását, gerjesztését. Azaz a baloldali, liberális vagy exfideszes bizonytalanok voksolási hajlandóságának letörését, hogy százalékokban mérhető kárt okozzanak a Márki-Zay-listának. Nézzük tehát közelebbről az előválasztási pilot projektet, vagyis amikor a Rogán-művek a Fidesz összes létező felületén a „Stop Gyurcsány!”-szlogent futtatta, a függetlennek vagy balliberálisnak látszó – de NER-finanszírozású – Pesti Hírlap–168 Óra-csoport viszont „Start Dobrev!”-üzemmódba kapcsolt. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy ne Márki-Zay Péter legyen Orbán Viktor kihívója 2022-ben. Először álljon itt egy „seregszemle”: mi fán terem, kikből áll és kik pénzelik pontosan a fent említett Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingot? A társaság motorja a korábban külföldön médiavállalkozgató, majd a hazai sajtóportfoliója egy részét a Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) köreitől megszerző Milkovics Pál – a lapcsoport neves új befektetője pedig Rogán Antal grúz-izraeli barátja, az épp fogászati implantátumgyártással hasító Shabtai Michaeli. Utóbbi régóta kerülgeti a politika álló- és hullócsillagait. Korábban az SZDSZ-es fővárosi városvezetéssel „hangolódott” össze a metróállomásokon üzemelő Princess pékséglánc és néhány zavaros ingatlanügy haszonhúzójaként, később pedig ugyanőt a Rogán-féle „fideszes” letelepedésikötvény-biznisz egyik szereplőjeként rajzoltuk körbe. Noha a Tbilisziből Tel-Aviv környékére, majd Budapestre származott üzletember hevesen tagadja, hogy érintett lett volna pénzes (orosz) bevándorlók Magyarországra közvetítésében, végül minden ellenünk indított perét jogerősen elbukta. S hogy még mosolyogtatóbbá tegye saját védekezését, az általa fémjelzett új médiaholding igazgatóságában az az Oláh Zoltán is helyet kapott, aki anno a letelepedésikötvény-kereskedést is menedzselte. Milkovics Pál és Shabtai Michaeli egyaránt úgy nyilatkozott, hogy közös ismerősük, Bodnár Dániel, az EMIH vezetőségi tagja révén kerültek sajtótulajdonosi kapcsolatba – „ő mutatott be minket egymásnak a zsinagógában”. Bodnár egyébként most nyáron ugyancsak igazgatósági tag (sőt elnök) lett a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holdingban, tehát szó sincs arról, hogy a lapcsoport nagyon eltávolodott volna Köves Slomóéktól. A jegyzőkönyv kedvéért pedig most felidézzük, Milkovics és Michaeli hogyan állt eredetileg a sajtószabadság és a politikai függetlenség ügyéhez – legalábbis a szavak szintjén. Milkovics Pál, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. vezérigazgatójaa Válasz Online-nak 2020 októberében… • arról, hogy megbízást teljesít-e; konkrétan Habony Árpádét, esetleg a Fideszét: „Mutassanak egyetlen cikket a Pesti Hírlapból vagy 168 Órából, amely nem volt korrekt, netán a kormány szekerét tolta!” • arról, hogy akar-e „cimboráskodni” kormányemberekkel, illetve állami hirdetésekből gazdagodni: „Piaci alapon akarunk működni, erre építettük fel az üzleti modellünket, nem cimboráskodásra. (…) Nem politizálni jöttem, nem politikai pártot, pártokat, ideológiákat kiszolgálni. A klasszikus újságírásban hiszek.” Shabtai Michaeli, a Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. társtulajdonosa a Media1-nek 2021 júliusában… • arról, hogy kapcsolatban áll-e a kormányzati kommunikációért és az állam hirdetési pénzeiért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjével: „Rogán Antal már több mint tíz éve barátom. (…). Ez egy magánemberi kapcsolat, soha semmilyen közös üzleti ügyünk nem volt (…), nem kérek tőle tanácsokat, magam hozom meg a döntéseket. • arról, elmondta-e Rogánnak, hogy beszáll a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportba: „Nem, nem osztottam még meg vele, de ha módomban lesz, el fogom mondani, ahogy azt barátok teszik.” • arról, hogy lesznek-e állami hirdetések a lapokban, miután megjelent a médiacsoport tulajdonosi körében: „Nem azáltal, hogy beszálltam ebbe a vállalatba, hanem azáltal, hogy eljutunk arra a szintre, hogy akarjon nálunk hirdetni az állam. • arról, hogy beleszól-e az újságkészítésbe: „A nyomatékosság kedvéért álljon itt: tartalmi kérdésekbe nem szólok bele. (…) Ahogy azt már többször elmondtuk, objektív, kiegyensúlyozott médiumokat működtetünk.” Milkovics Pál a Telexnek 2021 júliusában… • arról, előnyös-e a médiacsoportnak, hogy Shabtai Michaelinek vannak nagypolitikai kapcsolatai: „Shabi nem politikai összekötőnek jött, hanem mint pénzügyi befektető. (…) Ugyanakkor nincsenek illúzióim, pontosan tudom, hogy ebben az interjúban nem fogom meggyőzni a legtöbb olvasót bármiről is. Ön valószínűleg majd adni fog egy olyan címet, amiben benne lesz, hogy »Rogán« vagy »Habony«, azért, hogy kattintsanak.” • arról, elképzelhetőnek tartja-e, hogy Michaeli, aki eleinte nem szólt bele semmibe, később beforgatja a médiacsoportot a NER világába: „Én Shabit nem tartom NER-közeli befektetőnek.” • arról, hogy üzleti szereplőként mennyire lehet szabadon működni a magyar médiában: „Nekem eddig sikerül. Lehet ma Magyarországon üzletileg sikeres médiavállalatot működtetni anélkül, hogy valamilyen kormánybarát tartalmat kelljen előállítani.” S hogy mi történt ilyen előzmények és fogadkozások után az első politikailag éles helyzetben a Pesti Hírlappal? Az ellenzéki előválasztás második, kormányfőjelölti fordulója idején az addig kiegyensúlyozott és államihirdetés-mentes Pesti Hírlap hadrendbe állt. A 2021. október 6-i lapszámban még kizárólag a médiacsoport saját promóciós anyagai jelentek meg (Elle, 168 Óra), piaci és kormányzati reklámok véletlenül sem. Aztán október 7-én egy oldal terjedelemben már feltűnt Merkely Béla és „Az oltás működik, Magyarország működik” című fizetett kormánytartalom. A 8-i újság borítóján az állami Szerencsejáték Zrt. lottóhirdetése szerepelt, az igazi címlapon pedig a tetterős Dobrev Klára fotója mellett ez a szöveg: „A győztesek soha nem adják fel, akik feladják, sohasem győznek!”. A belíveken aztán találtunk még interjút is a DK miniszterelnök-aspiránsával („Dobrev: Felkészült vagyok” címmel), illetve megint egy fizetett Merkely-fejet. Ahogy az alábbi montázson látszik, az október 11-i szám nyitóoldala egy kiragadott mondattal hergelt Márki-Zay Péter ellen, belül pedig ismét jött a lapnak állami zsetont jelentő Merkely-arc, kiegészítésként pedig egy agrárminisztériumi hirdetés. Október 12-én újra egy tetszetős lottóreklámmal csigázták az olvasókat, majd a második címlapon Dobrev szerepelt a „Szívvel, lélekkel kormányozna” felirat társaságában, az alsó sarokban pedig a „hazaárulózó” Márki-Zay szomorkodott. Belül még: Merkely-fej, továbbá riport a Gyurcsány-párti kormányfőjelölt tatabányai útjáról – „A nők mindent megoldanak” címmel –, ahol, mint kiderült, „a hideg, esős idő ellenére” rengetegen várták a nagyszerű szónokot. Az október 13-i lap újabb Márki-Zay-nyírással indult (lásd lent), majd jött Merkely, aztán megtudtuk – Dobrev Klára debreceni fórumának rezüméjeként –, hogy „A változás elkezdődött”. Megtaláltuk még a lapban az állami Magyar Villamos Művek hirdetését, valamint a kormány zöldpolitikai elkötelezettségét igazolni hivatott kreatív reklámot (egy-egy kolumnán). A további lapszámokat is lenne miért szemlézni, de a legtöményebben e négyben jelent meg a „Start Dobrev!”-kampány. Ráadásként az előválasztás utolsó napján a Pesti Hírlap testvérmédiuma, a 168.hu még közölte azt a villámhírt, hogy Gyurcsány Ferenc szerint valójában Soros György áll Márki-Zay Péter mögött, de ezt a csodát végül leszedte a hírportál. Mindezen fejlemények után a Válasz Online e-mailben kereste meg Milkovics Pált és Shabtai Michaelit. Megkérdeztük tőlük, van-e összefüggés az állami hirdetések megérkezése és az előválasztási kampányban történő aktív Pesti Hírlap-részvétel között? Továbbá: a tulajdonukban álló újságcsalád milyen volumenű és időtartamú reklámszerződést kötött a kormányzattal, illetve helyeslik-e, hogy a sajtójuk ilyen nyilvánvalóan beszállt az ellenzéki belharcba? Napokat hagytunk nekik a válaszadásra, de nem kívántak élni a felkínált lehetőséggel. Mások viszont felmondással feleltek helyettük: Pion István főszerkesztő és társai azért távoznak, mert szakmailag vállalhatatlannak tartják a Pesti Hírlap fenti címoldalait, melyeket „nem mi találtunk ki, nem a főszerkesztő ötlete volt”. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy újság függetlensége akkor szűnik meg egyértelműen, ha nem a szerkesztői gárda műve a tartalom és a forma. A Válasz Online idén januárban jelezte: miután nyíltan kormányközeli tulajdonos vette át az Indexet, immár legalább 50 százalékos a NER-kontroll a közéletet tematizálni képes sajtótermékek piacán – a politikával is foglalkozó televíziók és napilapok esetében pedig kétharmados. (Úgy ráadásul, hogy a megyei újságokat nem másfél tucat, hanem egyetlen termékként számoltuk el, és még nem tudhattuk, hogy a Milkovics–Michaeli páros vidéki laphálózatot is tervez.) Ezek tehát az infrastrukturális adottságok – ettől persze az „istenadta nép” még dönthet úgy, hogy szívesebben olvas és tart el pártfüggetlen orgánumokat. Korábbi összeállításunkban világossá tettük, hogy léteznek bizonytalan státusú médiumok, amelyek (még) sajtószerűen, de (már) Fidesz-kitettségben üzemelnek. Ahogy láttuk, a Pesti Hírlap–168 Óra-csoportot az előválasztás során politikai fegyverként használta – és finanszírozta – a hatalom. Ezek után nagy kérdés, önazonos maradhat-e hosszabb távon az ATV, melynek egyik végső haszonhúzója a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagy mi lesz a most főszerkesztőt váltó, a kétkulacsos Leisztinger Tamás által kiadott Népszava sorsa, illetve hagyják-e a normalitás keretei között működni – a TV2-vel és a Pesti TV-vel egyértelműen a Fidesz-hatalmat propagáló – Vaszily Miklós máig jelentős online portálját, az Indexet? Nyitóillusztráció: MTI és Media1 nyomán (Rogán Antal és Shabtai Michaeli) Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, az új, biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Részletek >>> #média#NER#Pesti Hírlap#Rogán Antal	Start Dobrev! – a Rogán-művek fokozódó jelenléte az ellenzéki nyilvánosságban		null	1	https://www.valaszonline.hu/2021/10/21/shabtai-michaeli-milkovics-pal-pesti-hirlap-kampany/	2021-10-21 00:00:00	true	null	null	valaszonline.hu
Korábbi újságunk, a nyomtatott Heti Válasz internetes felülete, a valasz.hu helyén egy hete hibaüzenet jelenik meg. Amikor ezt érzékeltük, rögtön panaszt tettünk a jelenlegi tulajdonosnál, kérve a helyreállítást, hiszen mindeddig az volt a gyakorlat Magyarországon, hogy a bezárt lapok archívumát a jogtulajdonosok fenntartják. Választ vagy magyarázatot nem kaptunk. Korábban közelről figyeltük néhai „anyalapunk” felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből. Nem jártunk, nem is járhattunk sikerrel: a licit vége előtti utolsó pillanatban Vörös József, Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője olyan összegért vitte a jogokat, amit mi nem tudtunk kifizetni. Mindeddig úgy tűnt, az új tulajdonosnak nincs szándékában eltüntetni az archívumot. Mi több, korábban azt a jelzést kaptuk az irodájától, hogy a „Heti Válasz archívum a valasz.hu oldalon a továbbiakban is elérhető lesz”. Mivel az említett oldalt szerkesztőségünk nem valamiféle honlaphullának, hanem használható, hivatkozható felületnek, ha úgy tetszik, a sajtótörténet egy darabjának tekinti, ezúton tiltakozunk a lekapcsolása ellen. Úgy gondoljuk, a jogtulajdonosnak felelőssége van abban, hogy a Heti Választ, a több mint másfél évtizeden keresztül létező szellemi műhelyt a dicstelen bezáratás után se lehessen végképp eltörölni az internetes térből. A jelenlegi tulajdonosnak láthatóan nehézséget okoz az oldal fenntartása, mi azonban örömmel megbirkóznánk a feladattal. A Válasz Online ezért többször, legutóbb egy hete tett vételi ajánlatot az archívumra. Addig is: kérjük a valasz.hu haladéktalan elérhetővé tételét! a Válasz Online szerkesztősége	Eltüntették egykori lapunk, a Heti Válasz internetes archívumát, szerkesztőségünk tiltakozik	Napok óta elérhetetlen a valasz.hu, ahol egykori újságunk, a Heti Válasz és az internetes kiadás teljes archívuma ingyenesen elérhető volt. Hiába kérdeztünk és tettünk panaszt, egyelőre nem tudjuk, miért történt mindez. A Heti Válasz archívumát és kiadói jogait két évvel ezelőtt szerezte meg a felszámolásból Vörös József, Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője.	null	1	https://www.valaszonline.hu/2021/10/22/heti-valasz-voros-jozsef-tulajdonos-lekapcsolas-kozlemeny/	2021-10-22 00:00:00	true	null	null	valaszonline.hu
A Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP) és a Zagyvakörnyéki Települési Szilárdhulladék-gazdálkodás Fejlesztése Társulás írt ki közbeszerzést hulladékkezelő mű építésére év elején. A pályázat lezárult, a nyertest most hozták nyilvánosságra. Az uniós értesítő szerint 3 induló közül a tendert a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. nyerte. A másik két ajánlattevő a STRABAG Építőipari Zrt. és a Homokhátsági Környezettechnika Kft. volt. A nyertes cég feladata lesz a Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Heves megye egyes térségeiben, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre elnevezésű KEHOP-3.2.1-15-2017-00026 azonosítószámú projekt kivitelezési feladatainak teljes körű ellátása. A leírás szerint a projekt hozzájárul a hulladékgazdálkodás hatékonyságának eléréséhez, a hasznosítási arányok növeléséhez, egyben a hulladék anyagáram lerakástól történő eltérítéséhez. Az érintett fejlesztéseket a Hatvan 054/14 helyrajzi számon, valamint Turán, a 0272/7 helyrajzi számon valósítják meg. Hatvanban többek között bővítik a válogatócsarnokot, fejlesztik a meglévő települési szilárdhulladék-feldolgozó technológiát, Turán pedig új, aszfalt bejáróutat építenek a hulladékudvarhoz, bővítik a hulladékudvart, és támfalat is építenek. A beruházás értéke nettó 1 329 256 482 forint, amit európai uniós alapokból finanszíroznak. Orbán Viktor felcsúti barátjának vállalkozása ezzel újabb milliárdhoz jutott, ebben a hónapban harmadszor. A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. az Árvízi biztonság növelése a FETIVIZIG területén elnevezésű és a Rába és Rábca folyó árvízvédelmi fejlesztése című tendert is elnyerte. Mindkettőt az Országos Vízügyi Főigazgatóság írta ki. Előbbi megbízás a Kraszna bal- és jobb parti töltéskoronaburkolat építését, a Batár bal parti töltés fejlesztését, a Magosligeti zsilip átépítését, a Tisza bal parti töltés koronaburkolat rekonstrukcióját, az Aranyosapáti új gátőrház és védelmi központ építését, illetve az Aranyosapáti új raktárcsarnok építését foglalja magában nettó 2,8 milliárd forintért, míg utóbbi árvízi kockázatcsökkentő intézkedések megvalósítását a Rába folyó Sárvár alatti szakaszán, és a Rábca menti zsilipek átépítését az elsőrendű védvonalban 2,7 milliárd forintért. Ez azt jelenti, hogy csak októberben nettó 6,9 milliárd forintos állami megbízást nyert a cég. A Mészáros és Mészáros Kft. persze a korábbi hónapokra sem panaszkodhat. Nemrég számoltunk be róla, hogy a jánossomorjai csatornát is ők építhetik 3,8 milliárd forintért, illetve Tiborcz István egykori üzlettársának, Paár Attilának a cégével, a WHB-vel közösen egy 3,4 milliárdos beruházás kivitelezését nyerték el Pakson. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. gyorsított, tárgyalásos eljárás keretében döntött a kivitelezőkről. Paks II. – Mészárosék újabb milliárdos tendert húztak be, most portát építenek Tovább profitál a Paks II. projektből a kormány holdudvara: Orbán Viktor gyermekkori barátjának cége most egy nettó 3,4 milliárdos beruházás… Ezzel a tenderrel folytatták a sort, amit a paksi atomerőmű fejlesztéseivel összefüggésben elkezdtek. A Mészáros Lőrinchez köthető cégek korábban egy nettó 2,5 milliárdos megbízást kaptak, 2019 végén pedig három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Azt megelőzően egy 15,7 milliárdos megbízással és pár nappal később egy nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel is gazdagodtak a paksi bővítésből. Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken…. Az állami milliárdok a cég bevételeinek is jót tettek. A kft. éves forgalma az elmúlt öt évben 9,2 milliárd forintról 112,8 milliárdra nőtt, míg az adózott eredmény 1,7 milliárdról 15 milliárdra. Már nem korlátolt felelősségű társaság Bár a Mészáros és Mészáros Kft. honlapján még nem szerepel a változás, a cég valójában ebben a formában már nem létezik. Az Opten adatai szerint ugyanis 2021. 06. 29-én megalapították a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot, amely a jogutódja lett a 2021. 09. 30-án megszűnő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságnak. A tulajdonosi körben nem történt változás: a cég továbbra is a Mészáros Építőipari Holding Zrt., az pedig az OPUS GLOBAL Nyrt. tulajdonában van. Ahogy arról a Napi.hu nemrég beszámolt, a társaság több mint 700 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 258,1 milliárd forint saját tőkével zárta konszolidált szinten az idei első fél évet. A vállalatcsoport adózott eredménye 11,4 milliárd forint lett, míg a teljes átfogó eredménye 11,1 milliárd forint. A lap emlékeztet: „az Opus Global Nyrt.-ben Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb üzletemberének tulajdoni hányada 23,3 százalékos, az érdekeltéségébe tartozó Konzum PE Magántőkealap 25,4 százalékos tulajdonos, a szintén hozzá közeli Konzum Management Kft. (7,1) valamint a családi körbe tartozó Talentis Group Zrt. (6,7 százalék) is részesedéssel bírnak”.	Átalakult a Mészáros és Mészáros Kft., de a győzelmi szérián ez sem változtat	Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságként folytatja menetelését az Orbán Viktor felcsúti barátjának érdekeltségébe tartozó építőcég. Egy külső szemlélő számára ez nagy változást nem jelent –legalábbis, ami a vállalkozás sikerességét illeti. A társaság ugyanis továbbra is sorozatban nyeri az állami megbízásokat, most éppen egy nettó 1,3 milliárd forintos tendert húzott be Heves megyében.	null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/13/atalakult-a-meszaros-es-meszaros-kft-de-a-gyozelmi-szerian-ez-sem-valtoztat/	2021-10-13 00:00:00	true	null	null	atlatszo.hu
„Magyarország Kormányának felhívása az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása hatékonyabb aktív eszközök segítségével” – ezzel vezette be a kormány az Út a munkaerőpiacra uniós projektet (GINOP-5.1.1-15) pár évvel ezelőtt. A kormányzati pályázati portálon ma is elérhető dokumentum szerint „a projekt a munkanélküliek és regisztrált álláskeresők számának csökkenéséhez, a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás bővítéséhez járul hozzá részint személyre szabott, foglalkoztatást támogató eszközök nyújtása (…), másrészt az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása révén”. A programra 246,6 milliárd forintot irányoztak elő. A 2016-ban indult uniós pénzköltést azzal is indokolták, hogy 2015 első negyedévére a munkanélküliek száma 347 ezer főre csökkent, ami 7,8%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A javulás 2016-ban tovább folytatódott, a foglalkoztatási ráta 2016 második negyedévére 66,4%-ra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 5,1%-ra csökkent. De ezt tovább kellett csökkenteni. A KSH 2021 augusztusi adatai szerint a munkanélküliek száma 2021 augusztusában 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,0% volt. Miközben munkaerőhiány is van: a portfolio.hu a napokban arról írt, hogy a járványügyi korlátozások feloldásával több ágazat is újraindult, a vállalatok bátrabban mertek tervezni, így erős munkaerőhiány alakult ki a piacon. A verseny a munkavállalókért a járványhelyzet előtti, 2019-es évnél is erősebb. Hiába azonban a (COVID-időszak után újra) csökkenő munkanélküliség, az Út a munkaerőpiacra a jelek szerint nem ért véget. A közbeszerzési értesítő szerint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal „GINOP-5.1.1 projekt keretében bérleti szerződés” tárgyban írt ki közbeszerzést. A műszaki leírás szerint 2021. 11. 1-étől 14 hónapra bérelnének egy kombit: kivitel: ötszemélyes kombi felépítésű személygépkocsi motor: benzines full hibrid teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW váltó: automata váltó minimum felszereltség: LED-es nappali menetfény és első fényszórók automata légkondicionáló berendezés tolatókamera fűthető első ülések tempomat infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay); és egy SUV-ot az alábbi paraméterekkel: kivitel: ötszemélyes SUV felépítésű személygépkocsi motor: benzines enyhe hibrid teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW váltó: automata váltó minimum felszereltség: LED-es nappali menetfény és első fényszórók automata légkondicionáló berendezés tolatókamera fűthető első ülések tempomat infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay). A kiíró úgy számol, hogy a kocsik havonta 2500 km-t futnak majd. A kombi „az állami normatíva alapján felső-közép (7.) kategóriájú személygépkocsi”, a SUV „egyterű (1.) kategóriájú, emelt terepjáró képességű személygépkocsi”. Nem tudni, mire használták Az, hogy autót bérel a kormányhivatal, nem új. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl – mint minden pályázatnál – költségeket is el lehet számolni. Ilyen lehet az autóhasználat, ami a leírás szerint abban az esetben indokolt, ha az a „gépjárműbérlet a szakmai megvalósítók és a projektmenedzsment részére” történik. A kategória viszont újdonság. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 2018-ban középkategóriás autót bérelt volna szintén az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben, de nem tudott, mert nem volt rá fedezet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2020-ban szintén felső-középkategóriás autót bérelt, kettőt. A szerződés szerint mindezt havi 489 ezer forintért, amiben 4 ezer kilométer szerepelt. Alul- és túlfutás esetén is a kormányhivatal fizet a nyertesnek. A Fejér Megyei Kormányhivatal is ebben az uniós pályázatban bérel autót: a szerződés szerint havi bruttó 210 ezer forintért használnak egy Škoda Karoq Ambition 1.5 TSI-t. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal nem első alkalommal bérel autót a projektben. 2018-ban már béreltek két autót összesen havi 387 ezer forintért. A közbeszerzésből nem derül ki, milyen típusút. Akkor havi 3 ezer kilomtéres futást terveztek, a szerződés összértéke pedig nettó 10 376 800 forint volt. Hogy mégis mire használták a felső-középkategóriás autókat, nem tudni. Hiába küldtünk ugyanis megkeresést mind a négy kormányhivatalnak, nem válaszoltak arra, ki és mennyit használta az autókat, és azoknak milyen haszna volt az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben. Ezért most közadatigénylést nyújtunk be, hátha így kiderül, mire mentek el tízmilliók az uniós támogatásból.	Munkaerőpiaci támogatásból bérelnek tízmilliókért felső-középkategóriás autókat a kormányhivatalok		null	1	https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/15/munkaeropiaci-tamogatasbol-berelnek-tizmilliokert-felso-kozepkategorias-autokat-a-kormanyhivatalok/	2021-10-15 00:00:00	true	null	null	orszagszerte.atlatszo.hu
Négy százhalombattai önkormányzati céget kértünk meg, hogy adják ki: 2020-ban mikor és összesen milyen összeget fizettek ki a főként könyveléssel foglalkozó DIKser Kft.-nek, amely Vezér Mihály polgármester és a feleségének a tulajdonában áll. A csak első ránézésre kacifántosnak tűnő ügy megértése szempontjából célszerű megjegyezni, hogy milyen adatokat nem kértünk. Nem kértük például szabadalmi leírások közlését; vadonatúj könyvelési eljárásokhoz, know how-khoz, üzleti tervekhez vagy stratégiai elképzelésekhez pedig eszünk ágában sem volt hozzáférni. Lényegében arra kérdeztünk rá: Vezér Mihály polgármester és nejének vállalkozása mennyi közpénzt kapott és kap a Vezér Mihály által vezetett önkormányzat cégeitől? Kérelmünket sommásan és teljes terjedelmében elutasították. Elutasító levelükben többek között arra hivatkoznak a cégvezetők, hogy a megkötött szerződések megkötésének időpontja vagy a szerződésekben szereplő ellenszolgáltatás értéke azért nem adható ki, mert azok üzleti titkok, az adatok közlése piaci hátrányt jelentene, és aránytalan sérelmet okozna a köztulajdonban álló cégeknek. Az Átlátszó adatigénylő alkalmazásán, a KiMitTudon itt, itt és itt olvashatóak a kérelmek és az elutasító válaszlevelek. (A Promotion Service Kft.-vel a társaság cégbíróságon bejelentett e-mail-fiókjának meghibásodása miatt külön levelezést folytattunk, válaszuk itt olvasható). A Halom Televízió Nonprofit Kft., a Korshak Ingatlanberuházó, Forgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Promotion Service Kft. és a Sporthalom Kft. tulajdonosa Százhalombatta Város Önkormányzata. A cégek könyvelését a DIKser Kft. végezte az elektronikus beszámoló-portálra feltöltött dokumentumok szerint. Az egyik cég, a Promotion Service Kft. az üzleti titok védelmén túl elutasító érvelését azzal fejelte meg, hogy a kért adatok voltaképpen döntéselőkészítő jellegűek, azok pedig a törvény erejénél fogva 10 évig nem nyilvánosak. A Sporthalom Kft. ügyvezetője azt fejtegette elutasító levelében, hogy a cég által ellátott tevékenységek kifejezetten piaci tevékenységek, a Sporthalom Kft. közfeladatot nem lát el. „Mint ilyen társaság, a piac aktív résztvevője” – írta az ügyvezető. Érdekesség, hogy a Sporthalom Kft. üzemelteti a helyi uszodakomplexumot, és mint a honlapjukon olvasható, „a Sportuszodába 7300 gyermek jár rendszeresen úszásórára a város óvodáiból és iskoláiból”. Téves meglátás üzleti titokra hivatkozni Jóri András ügyvéd és infoszabadság-szakértő, 2008-tól 2011-es jogellenes elmozdításáig a parlament által megválasztott adatvédelmi biztos szerint az adatigénylések megtagadásával előállt jogi helyzet teljesen egyértelmű: „az üzleti titokra hivatkozás téves, az Infotv. 27. § (3) bekezése védett adatról (például know-how, stb.) rendelkezik és a szöveg szerint ez is csak kivételes korlátot jelenthet” – írta az Átlátszó kérdésére. Hozzátette: „[a védett adat ugyanis] abban az esetben korlát, ha aránytalan sérelmet okoz, illetve végső soron nem akadályozza a közérdekből nyilvános adat megismerését (tehát a megismerés alóli kivétel a védett adat, ám alkivétel az, ha a védett adat visszatartása akadályozná a közérdekből nyilvános adat megismerését). Mindezt a NAIH hivatkozott állásfoglalása is részletesen, az esetjogot is összefoglalva levezeti annak 3. pontjában. Álláspontom szerint tehát biztosítani kell az adatok nyilvánosságát, az esetleges, nyilvánosságuk esetén aránytalan üzleti sérelmet okozó védett adatok kitakarásával. Ami a döntéselőkészítő jelleget illeti, az megkötött és teljesített szerződés esetén nehezen értelmezhető” – hangsúlyozta Jóri. „Ráadásul a helyi uszoda működtetése kérdés, hogy mennyire versenypiaci tevékenység, és a tulajdonosok személye a nyilvánosság melletti közérdeket erősíti” – utalt az egész adatigénylési mizéria legkényesebb pontjára, Vezér Mihály polgármesteri és a cégtulajdonosi pozíciójára az adatvédelem és az információs szabadságjogok szakértője. Vizsgálatot rendelt el a hatóság A legfőbb bírói fórum, a Kúria egyik elemző csoportja 2018-ban külön vizsgálta azokat a jogvitákat, amelyekben az adatgazdák üzleti titokra hivatkozva tagadták meg az adatok kiadását. Az összefoglaló véleményben egyebek mellett ez olvasható: „(…) a közpénzekkel összefüggő, annak felhasználására vonatkozó adatokat főszabály szerint nem lehet üzleti titokként kezelni, és a kiadásuk iránti kérelem teljesítését megtagadni. Kivételt csupán azok az adatok képeznek, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, úgy mint a technológiai eljárások, műszaki megoldások, gyártási folyamatok, munkaszervezési és logisztikai módszerek, know-how-ra vonatkozó adatok.” Az elemző csoport arról is ír, ami most a százhalombattai közcégek esetében köszön vissza: „jellemző, hogy az adatkezelők csupán általánosságban hivatkoznak az üzleti titok fennállására, nem tárják fel felhívás ellenére sem a bíróságok előtt, hogy konkrétan milyen üzleti érdekek sérelméről van szól. Márpedig a pusztán általános hivatkozás ebben a körben nem fogadható el és ebben gyakorlatilag következetes a bíróságok álláspontja.” Mindezek miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. Péterfalvi Attila elnök október 7-én azt a hivatalos tájékoztatást adta, hogy a hatóság elrendelte vizsgálatot az adatigénylések elutasítása miatt. Ingatlan, porcelán, jól menő cég Egyes vélekedések szerint a Duna jobb partján, Budapesttől délre 27 kilométerre fekvő és nagyjából 18 ezer lelket számláló Százhalombatta afféle közjogi zárvány és alternatív politikai univerzum a XXI. század Magyarországán. Helyi forrásaink arra hívták fel a figyelmet: az egykori szabaddemokrata, közgazdász szakképzettségű Vezér öt éves megszakítással 1990 óta az erősen iparosodott és gazdag város első embere. Úgy vélik, legyengült ellenzéke, a mindössze nyomelemekben fellelhető független helyi média mellett a hatalomba önmagát bebetonozó Vezér Mihály immár lényegében azt tesz, amit akar. Százhalombattát nem az országosan ismert politikai közösségek és szervezetek képviselői uralják. A politikai pályafutását az SZDSZ-ben kezdő, 1960-ban született Vezér Mihály 2019-ben ismét az Értünk Százhalombattai Közéleti Egyesület (ÉSZKE) színeiben nyerte meg a polgármester-választást. A képviselő-testületbe további 4 ÉSZKE-jelölt jutott be. A Fidesz-KDNP 3, A Mi Városunk Jövőjéért Egyesület (DK, Momentum, Jobbik szövetség és a függetlenek) két-két testületi széket tudhat magáénak. A 2020-as évről leadott vagyonnyilatkozata alapján Vezér Mihály a tehetős emberek osztályába tartozik, aki ingatlanvagyonával és jó fizetésével megalapozta eljövendő éveinek egzisztenciális nyugalmát. Százhalombattán egy 1100 négyzetméteres telken egy 270 négyzetméteres lakóház felerészbeni tulajdonosa. Ugyancsak ½-ed részben tulajdonosa egy családi háznak Balatonalmádiban, a 90 négyzetméteres lakóház egy 600 négyzetméteres telken áll. Zircen egy 100 négyzetméteres lakóháza van, a teljes ingatlannak 400 négyzetméter az alapterülete, Vezér itt kizárólagos tulajdonos. Az ingatlanlista egy százhalombattai 1100 négyzetméteres telken álló 120 négyzetméteres családi házzal zárul (itt is felerészben tulajdonos). A majdnem örökös polgármester 2011-ben egy Opel Corsát vett magának. Készpénz-vagyona 15 millió forint. Bankszámlájának egyenlege valamikor 2021 januárjában forintban 33 millió forintot, valamint 7 millió forintnyi devizát mutatott. A bevallásból arra lehet következtetni, hogy Vezér porcelánt gyűjt. Mindeközben magánszeméllyel szemben 26 millió forint volt a tartozása. Polgármesteri jövedelme 825 900 forint, a nejével közös cégből, a DIKser Kft.-ből 12,2 millió forintos osztalékot vett fel 2020-ban. Felerészben tulajdonosa még a Viver Kft.-nek, amely kétmillió forintos nettó árbevétel mellett 185 ezer forintos adózott eredményt produkált az előző esztendőben. A 2020-ban átlagosan 10 főt foglalkoztató, 1994-ben bejegyzett, főtevékenysége szerint könyveléssel foglalkozó DIKser Kft. 128 millió forintos nettó árbevétel mellett 50 milliós adózott eredményt ért el. Ez a majdnem 40 százalékos profitráta az elmúlt időszak legjobb üzleti éve volt Vezérék kft.-jének, amelyben a feleség az ügyvezető. Húsz éve nem tartotta szerencsésnek Vezér 2001-ben egy akkor nagy port felvert üggyel összefüggésben az Index híradása szerint elismerte, hogy a helyhatóság több önkormányzati képviselő cégével kötött beszállítói és más szerződéseket. Vezér szerint ez „nem szerencsés” állapot. Egy másik cikkben Szily László részletekbe menően idézi Vezért, akinek a „tudomása szerint nincsen semmiféle törvényes kizáró ok, amely megkérdőjelezné az említett üzleti kapcsolatokat, ugyanakkor »nem tartja szerencsésnek« ezeket. A szerződésekről döntő személyeknek kétszeres gondossággal kell megvizsgálniuk a hasonló eseteket, hogy ne adjanak okot a pusmogásra”. Húsz évvel később Vezér már megengedőbbnek mutatkozik az ilyesfajta céges kapcsolatok iránt. Ebben nyilván az is közrejátszik, hogy most az ő egyik cégének szerződéses kapcsolatairól van szó. Megkérdeztük Vezér Mihály polgármestert, hogy miként vélekedik a Vezér Mihály által részben tulajdonolt DIKser Kft. közpénzes szerződéseit vizsgálni kezdő adatvédelmi hatóság lépéséről. A polgármester a következőket írta: „a hatósági munkával kapcsolatban a törvény betűje és szelleme is megfogalmazza, mint alapvető elvárást: a hatóság befolyásolás mentesen kell végezze a munkáját! Ezzel az elvvel megy szemben (sic!), ha egy sajtótermék, vagy egy politikus egy folyamatban lévő hatósági ügyben véleményt nyilvánít. Jogerős döntés kommentálása egészen más dolog.”	Titkolják, mennyi közpénz folyt a polgármester kft.-jéhez az önkormányzati cégeken keresztül		null	1	https://atlatszo.hu/2021/10/18/titkoljak-mennyi-kozpenz-folyt-a-polgarmester-kft-jehez-az-onkormanyzati-cegeken-keresztul/	2021-10-18 00:00:00	true	null	null	orszagszerte.atlatszo.hu
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a gödi különleges gazdasági övezetekből származó adóval Pest megye gazdálkodik. Az erről szóló, többször módosított kormányrendelet szerint Göd városa mellett négy település: Csomád, Dunakeszi, Fót és Sződ részesülhet a befizetett adóból, az összeg pontos felhasználásáról pedig a megyei közgyűlés dönt. A fideszes többségű Pest megyei közgyűlés az adóbevételt négy pénzügyi alapba csoportosította, majd többszöri módosítás után az idei évben befizetett két milliárd forintot így osztotta fel: Településfejlesztési alap: 314 478 555 Ft (az adóbevétel 15%-a), Gödi útfenntartási és -fejlesztési alap: 1 048 261 851 Ft (az adóbevétel 50%-a), Gödi zöld-fenntarthatósági alap: 314 478 555 Ft (az adóbevétel 15%-a), Civil támogatási alap: 419 304 740 Ft (az adóbevétel 20%-a). A kormányrendeletben felsorolt városok a településfejlesztési alapból pályázhatnak támogatásra. Csakhogy Pest megye idén még nem írt ki pályázatot, ezért a települések egyedi támogatási kérelmet nyújtottak be. Közadatigénylésben kikértük ezeket a támogatási kérelmeket, amelyekből kiderült, hogy Veresegyház is bekerült a Samsung-beruházással „közvetlenebbül érintett települések” közé. A kérelmező önkormányzatok közt végül a megye gazdasági és pénzügyi bizottsága összesen 129 millió forintot osztott szét. A támogatások elbírálásáról azonban Pest megye nem tett közzé információt. Arról Vajda Viktória (Momentum) gödi képviselő, a megyei közgyűlés tagja számolt be a közösségi oldalán. Eszerint Csomád 38 millió forintot kapott egy már évekkel ezelőtt megvalósított kerékpárút- és járdaépítési projektre, Fót 49 milliót gyalogátkelőhelyek létrehozására, Veresegyház 10 milliót társasházépítésre, Dunakeszi pedig 32 milliót a Szent Péter és Pál görögkatolikus templom kifestésére és a templom ikonosztázának elkészítésére. Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön \| atlatszo.hu A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben. Napirendre sem vették a gödi kérelmet A gödi önkormányzat a Samsung-adóból annak a zöld-fenntartási pénzügyi alapnak a terhére nyújtott be támogatási kérelmet, amelyet eleve Göd városa számára hoztak létre. A gödi városvezetés a tavaly augusztusi rendkívüli viharkár zöldhulladékának eltávolítására kért volna közel 20 millió forintot; a megyei bizottság viszont napirendre sem vette a kérelmet. A gödi igény elutasítása mellé érdemes odatenni, hogy például milyen indokok alapján kért és kapott Csomád 38 millió forintot egy már átadott beruházásra. A csomádi önkormányzat 2019-ben kerékpárút- és járdaépítésre 116 millió forintos támogatást kapott, amihez 38 millió forintos önrészt vállalt. Ezt az önrészt azonban Csomád nem tudta kifizetni. Mint kérelmükben írják, ha kifizetnék ezt az összeget, az önkormányzatot sújtó gépjárműadó-elvonás miatt nem maradna pénzük működési költségeik fedezésére. A csomádi önkormányzat bevételkiesését tehát támogatandónak tartotta a megye, míg a gödi önkormányzatét nem. Ez azonban talán nem meglepő, hiszen a támogatást elnyert önkormányzatok közel állnak a körzet országgyűlési képviselőjéhez, Tuzson Bencéhez (Fidesz) is. A csomádi kerékpárút- és járdaátadásról például örömteli posztokban számolt be Tuzson Bence a közösségi oldalán. De többször említik őt fő támogatóként abban a kérelemben is, amiben a görögkatolikus egyház kér 32 millió forintot a Dunakeszin lévő új temploma kifestésére. És ott volt az országgyűlési képviselő – Kövér László házelnökkel együtt – annak a gödi Búzaszem Iskolának az idei tanévnyitóján is, amelynek Alapítványa 40 millió forintot kapott tornaterem építésére. Kényszerhelyzet De a gödi utak felújítására elkülönített összeg sem csak a városlakók érdekét szolgálja. Ebből a pénzből épült meg két kiszolgáló út a Samsung-gyár számára; ezeken a helyiek nem közlekednek. Emellett a felsőgödi Duna út 500 méteres szakaszának felújításáról döntött a megye; csakhogy ez utóbbira 804 milliót szánnak, így további gödi utakra nem marad pénz. És vélhetően a várost átszelő Duna út borsos ára sem csak lakossági érdeket szolgál: az M2-es autópálya lezárása esetén ugyanis erre az útra terelik a forgalmat, ezért az útszakaszt a Samsung-gyár kamionjai számára is alkalmassá kell tenni. A Duna út fenntartását egyébként eleve nem a gödi önkormányzat, hanem az állam biztosítja a Magyar Közútkezelőn keresztül. Az itt lakóknak annyit sikerült elérni, hogy egy lakossági fórumon elmondhatták a már most elviselhetetlennek érzett teherforgalom miatt panaszaikat és forgalomcsillapításra vonatkozó kéréseiket. „Undorító, tenyérbemászó” – az Átlátszó újságíróját gyalázták a lakossági fórumon Bekapcsolva hagyott mikrofon buktatta le Szabó Istvánt, a Pest Megyei Közgyűlés elnökét és Magyari Lászlót, a Magyar Közút Zrt. Pest… Göd polgármestere, Balogh Csaba (Momentum) egy blogbejegyzésben számolt be arról, hogy miként állította kényszerhelyzet elé Pest megyei közgyűlésének elnöke, Szabó István az útépítés ügyében: el kellett fogadnia, hogy a Gödöt illető útfenntartási alapból történjen meg a Magyar Közút kezelésében lévő út felújítása. A polgármester szerint a megyei elnök „elmondta, hogy természetesen szembemehetek a projekttel, kérhetem más utak fejlesztését, de abban az esetben a jövőben a támogatására sem számíthatok, és nehéz lesz a lakosságnak megmagyaráznom, hogy a város polgármestereként miért utasítottam el az 1 milliárd forintos támogatást”. Balogh Csaba azt is elmondja, hogy gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta nem sikerült egyértelműsíteni, hol válik el a megyei elnök és a települési polgármester feladat- és hatásköre. A polgármester szerint katasztrofális, hogy a lakosság védelméhez sem kapnak elegendő forrást, holott a Samsung-gyár felső küszöbértékű veszélyes üzeméhez készült külső védelmi terv rengeteg feladatot ró a város polgármesterére. Közpénzből propagandát A Samsung-adó 419 millió forintos Civil támogatási alapjára pályázatot írtak ki, s tovább bővült a pályázatra jelentkezhetők köre. A kiírás szerint 12 település civil szervezetei, alapítványai, de sport- és vallási egyesületei is pályázhattak. Az Átlátszó által megszerezett előterjesztés szerint több mint száz pályázó közül végül a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, Szabó István 46 pályázatot javasolt támogatásra. A Magyar Narancs beszámolója szerint ezek közül több nyertes szervezetet a pályázati kiírás megjelenése után hoztak létre, illetve számos olyan is akad, amely Fideszhez köthető személyekkel hozható összefüggésbe. A cikkben említett politikai kötődésű szervezetek mellett érdemes megemlíteni azt a gödi székhelyű Jelen Vagyok Tehetséggondozó Egyesületet is, amely 16 millió forintot nyert el családi napok megszervezésére, amelyek célja a „családi kapcsolatok ápolása, erősítése, a fiatalok szülővé válásának és a házasságkötési vágyának ösztönzése”. Az egyesület elnöke Csabai Márk, aki a Fidesz választókerületi szóvivőjeként tavaly egy gödi lapban megjelentetett Sajtóközleményben szólította fel jelen sorok íróját, hogy hagyjon fel hazug és bomlasztó cikkeinek írásával. Lejáratókampányt indított a Fidesz helyi szervezete az Átlátszó újságírója ellen Gödön Nyomtatott önkormányzati lapban, majd postaládákba dobott szórólapokon támadták a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület vezetőjét, az Átlátszó külső munkatársát, helyi… Az egyesület székhelye a gödi Ilka csárda, az elnök Csabai Márk ugyanis ott pincér, és krimiket is ír. Az Ilka csárda pedig fideszes találkozók helyszíne: Tuzson Bence legutóbb Varga Judit igazságügyi miniszeterrel tartott itt – nyilvánosan nem meghirdetett – találkozót „közösségük” számára. A sokoldalúnak tűnő tehetséggondozó egyesület egyébként sikerrel pályázott ahhoz a Városi Civil Alaphoz is, amelynek politikai hátszelű támogatottjairól egy korábbi cikkünkben írtunk. Az egyesület egy ingyenes „kulturális és életmód magazin” létrehozására megkapta a maximálisan elnyerhető 15 millió forintot. A kiadvány azonban – amellett, hogy valóban beszámol érdekes gödi eseményekről és szereplőkről – elsősorban az országgyűlési képviselő, Tuzson Bence propagandalapja. Mindezt olyan „ügyesen” teszi, hogy Göd nevének és címerének használatával, a gödieket megtévesztve városi lapnak tűnik, miközben Tuzson Bencét, a gödi Samsung-beruházást reklámozza, a jelenlegi városvezetésről viszont számos valótlanságot ír – állítja egy bejegyzésben Balogh Csaba polgármester. A Fidesz választási kampányához használhatják fel a civil alap támogatásait \| atlatszo.hu A K-Monitor megszerezte azoknak a pályázatoknak a leírásait, amelyeket a 4 milliárd forintos kormányzati program, a Városi Civil Alap keretében pozitívan bíráltak el. A dokumentumból kitűnik, hogy a legnagyobb összegeket az egyesületek és alapítványok – nagyrészt a helyi Fidesz-szervezetekhez kötődő csoportok – olyan feladatokra kapták, mint új hírlapok vagy közösségimédia-kampányok elindítása.	Pénzosztás: Göd önkormányzata egy fillért sem kapott a gödi Samsung-adóból	Míg a gödi különleges gazdasági övezetből származó adóból a kormányhoz közelálló települések önkormányzatai jelentős összegeket kaptak, az ellenzéki vezetésű Göd közel 20 millió forintos zöldfelületi támogatási kérelmét napirendre se vette a megye pénzügyi bizottsága. Jutott támogatás egy már megépült csomádi kerékpárútra, egy korábban becsődölt veresegyházi lakópark folytatására, sőt, Dunakeszi görögkatolikus templomának kifestésére és ikonosztázára is.	null	1	https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/19/penzosztas-god-onkormanyzata-egy-fillert-sem-kapott-a-godi-samsung-adobol/	2021-10-19 00:00:00	true	null	null	orszagszerte.atlatszo.hu
Pár hete számoltunk be arról, hogy a váci képviselő-testület döntésének értelmében, ha a Vác Város Labdarúgó Sportegyesülete (VVLSE) visszafizeti a meg nem valósult akadémiájához kapott 73 millió forint hitelt a városnak, akkor az önkormányzat beszállna a klub egy új TAO-projektjébe. A szóban forgó 73 millió eredetileg a volt deákvári laktanya területére tervezett fociakadémiára ment volna, ahol azonban egy kapavágás sem történt. A város végül azt az ajánlatot tette a klubnak, hogy ha visszafizetik a pénzt, akkor vállalják egy másik TAO-projekt 68,5 millió forintos önrészét, ez az Iskolavárosban lévő műfüves pálya teljes felújítását szolgálná. Azonban az önkormányzat arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy a tartozás visszafizetésére megszabott határidő (október 15.) eredménytelenül telt, a VVLSE nem egyenlítette ki a tartozását, és a városi laktanya területén használatba vett ingatlant (ahol eredetileg tervezték az akadémiát megvalósítani) sem adták vissza rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban. Ez viszont azt jelenti, hogy az Iskolavárosban eltervezett műfüves pálya felújítása sem indulhat el, és továbbra sem sikerült előremozdulni a már évek óta beragadt beruházásból. A képviselő-tesület legutóbb szerdán ült össze, de a klub tartozása ekkor nem került a napirendre. Ugyanakkor a városi fociügy még a 73 millió forintos hitel kiegyenlítésével sem oldódna meg teljesen, ugyanis a VVLSE-nek egy 600 milliós TAO-támogatott stadionfejlesztésre is lehetősége volt, amelyből 180 millió forint önrészt a város biztosított, viszont ez a projekt sem készült el időre. A városvezetés pár hónapja vizsgálatot indítot, és az önkormányzat augusztusi tájékoztatása szerint az erre felállított szakértői csoport javaslata az volt, hogy egy külsős műszaki cég vizsgálja meg, hogy a stadionra tervezett 600 milliós TAO-forrásból milyen értékű munka valósult meg. Az önkormányzat tájékoztatása szerint legközelebb november 17-én lesz képviselő-testületi ülés, és ha addigra elő tudnak készíteni egy ténybelileg, jogilag megalapozott, dokumentumokkal alátámasztott előterjesztést a stadion ügyében, úgy az napirendre kerülhet a megoldási javaslatokkal együtt. Magyarán egy darabig még biztosan várni kell arra, hogy előre tudjanak lépni a felek. Leváltották Pető Tibort A VVLSE elnöke Pető Tibor, aki korábban a város fideszes alpolgármestere volt, és sokaknak onnan lehet ismerős, hogy szerepelt az elhíresült „egyszerűen senkik vagytok, hej, hej” videón, ami a kétharmados Fidesz-sikerrel zárult 2018-es országgyűlési választások után került fel az internetre. De ő volt az, akinek Fördős Attila, a város korábbi Fidesz-KDNP-s polgármestere azt mondta egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint, hogy „Tibi, te nem vagy pénzügyes, hagyjad abba az egészet, mert hülyeséget beszélsz. Nem értesz hozzá Tibi, az a baj”. A városvezetők Vác problémás pénzügyi helyzetéről beszéltek az Alfahír által megszerzett felvételen, ami a 2019-es önkormányzati választások előtt látott napvilágott. Pető a váci Fidesz elnöke volt, azonban a párt helyi szervezete szeptemberben tisztújító közgyűlést tartott, ahol a tagok új elnökséget választottak, és Petőt is lecserélték Szádoczki Imrére. Megkerestük a párt Pest megye 4. számú választókerületi szervezetét, hogy miért cserélték le Pető Tibort, és hogy mi lesz jövőben a szerepe, de kérdésünkre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.	Nem fizette vissza határidőre a 73 milliós hitelt a váci fociklub a városnak	A Vác Városi Labdarúgó Sportegyesület megkapta a lehetőséget, hogy egy évek óta beragadt beruházásból továbblépjenek, de nem élt vele, így a város sem finanszírozza a következő projektjét.	null	1	https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-fizette-vissza-hataridore-a-73-millios-hitelt-a-vaci-fociklub-a-varosnak-242839	2021-10-24 19:57:42	true	null	null	Magyar Narancs
Az elsőfokú ítéletet 2019 decemberében hirdették ki az ügyben, akkor Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserébe segítette a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amelyet érvénytelenített a horvát alkotmánybíróság. Ahogy várható volt, nem sokkal később jött is a fellebbezés, ám sokáig nem volt fejlemény az ügyben. Hernádi Zsolt az Indexnek adott interjúban az alábbiakat mondta februárban: Nem sok. 2019 év végén a Zágráb Megyei Bíróság hozott egy ítéletet, ami sajnálatos módon már nem az első megkérdőjelezhető horvátországi eljárás volt. Emiatt kifejeztük csalódottságunkat, hiszen a korábbi döntések mind a magyar hatóságok, mind a horvátok által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak vezető tisztviselői nem követtek el bűncselekményt. A korrupciós vádak nem állják meg a helyüket. Visszautasítjuk a bűncselekménnyel kapcsolatos vádakat. Júliusban a védelmem egy részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz. Erre még nem érkezett reakció. Egészen máig: a horvát legfelsőbb bíróság sajtóosztálya rövid közleményt küldött az Indexnek, amelyet tartalmi változtatás nélkül idézünk. A legfelsőbb bíróság elutasította az USKOK és a védelem által benyújtott fellebbezést, és helybenhagyta a Zágráb Megyei Bíróság által első fokon hozott ítéletet. Így jogerőre emelkedik az ítélet, amelynek értelmében az elsőrendű vádlottat bűnösnek találta kenőpénz elfogadásában, míg a másodrendű vádlottat bűnösnek találta vesztegetés vádjában. Az elsőrendű vádlottat így hat, míg a másodrendű vádlottat két év szabadságvesztésre ítéli. A legfelsőbb bíróság indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. A pénzt fiktív szerződés alapján Robert Ježić, a per koronatanújának céges számlájára kellett volna átutalni. 2009-ben ötmillió euró megérkezett a számlára, míg a másik ötmillió euró nem került befizetésre. Bár Ježić megígérte a tárgyaláson, hogy átutalja az említett ötmillió eurót a bíróság számlájára, egyelőre nem történt meg. Reagált a Mol az ítéletre Mint lapunknak küldött közleményükben írták, csalódottan értesültek az ítéletről, hiszen a legfelsőbb bíróság – ahogy fogalmaznak – annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy a korábbi határozatok – mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás – azt állapították meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt. A vállalat szerint „több mint tíz éve húzódik Horvátországban az a gazdasági érdekek által motivált tisztességtelen eljárás, amelyben 2015-ben a horvát alkotmánybíróság már kimondta, hogy a volt miniszterelnököt súlyos jogsértések árán ítélték el. Az alkotmánybíróság akkor is több súlyos eljárási hibát jelzett, és a bírósági eljárás újrakezdésére kötelezte a Zágráb megyei bíróságot.” A Mol hangsúlyozza: „Mivel jelen eljárásban a tisztességes eljárás feltételeinek a minimumát sem teljesítve még súlyosabb és nyilvánvalóbb jogsértések történtek, meggyőződésünk, hogy ez az ítélet sem fogja kiállni az alkotmánybírósági kontrollt.” A társaság szerint „beigazolódott a magyar Fővárosi Törvényszék 2018-as döntése, miszerint fennáll a veszélye annak, hogy a horvátországi eljárás során sérülni fog a tisztességes eljáráshoz való jog, és nem biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”. Felhívták a figyelmet arra is, hogy „a Horvátország által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás is azzal az ítélettel zárult, hogy a választottbíróság arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy Horvátország nem tudta bebizonyítani, hogy Hernádi Zsolt megvesztegette Sanadert”. A közlemény tartalmazza, hogy a Mol ragaszkodik korábbi álláspontjához, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. „Az elnök-vezérigazgató továbbra is élvezi a Mol Nyrt. igazgatóságának teljes bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája változatlan, továbbra is elkötelezett az INA legjobb érdekeit képviselő vállalatirányítás mellett” – zárul a közlemény. Hogy volt? Mint ismert, a Mol 2003-ban szerezte meg az INA horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét, majd 2008 végén további 22,15 százalékot vásárolt, és megegyezett a horvát kormánnyal az irányítás átvételéről is. A Mol ezt követően további részvényeket vett a piacon, és jelenleg 49,08 százalékos részesedése van a horvát vállalatban. 2011-ben az USKOK vádat emelt Sanader ellen a Hernádi Zsolt részéről történt megvesztegetés gyanúja miatt, majd 2013-ban a Mol elnök-vezérigazagató ellen is. Erre reagálva a magyar igazságszolgáltatás is nyomozni kezdett. A Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást ennek hiányában megszüntette. Ugyanebben az ügyben Horvátország 2014-ben az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságához (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberében hozott ítéletet. A nemzetközi választottbíróság szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert. A bíróság hangsúlyozta, hogy a koronatanú, Ježić nem hiteles, a horvát bíróságok pedig elfogultan ítélkeztek. 2018 őszén a Sanader és Hernádi Zsolt elleni pert egyesítették a Zágráb megyei bíróságon, ahol 2019 decemberében végül a testület elmarasztaló ítéletet hozott: Sanadert hat, Hernádi Zsoltot pedig két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Az eljárást a helyszínen követő független jogi megfigyelők (Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja) szerint a zágrábi bíróság megsértette az EU tisztességes tárgyalásra vonatkozó normáit; elfogultsággal vádolták a horvát államügyészeket. A védelem 2021 júliusában részletes fellebbezést nyújtott be a horvát legfelsőbb bírósághoz, amelyet a testület most elutasított, és helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. (Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Sóki Tamás / Index)	A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését	A horvát legfelsőbb bíróság elutasította Hernádi Zsolt fellebbezését a rá első fokon kiszabott kétéves szabadságvesztés ellen – tájékoztatta a szervezet sajtóosztálya az Indexet. A Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatóját korrupcióval vádolják. A vállalat jogi lépéseket tesz.	null	1	https://index.hu/gazdasag/2021/10/25/a-horvat-legfelsobb-birosag-helybenhagyta-hernadi-zsolt-keteves-bortonbunteteset/	2021-10-25 18:47:37	true	null	null	Index
Nagyjából egy évvel ezelőtt jelent meg egy cikkünk arról, hogy egy kisváros főorvosa havi 50 ezer forintot szed be a krónikus osztályon fekvő idősektől, cserébe azért, hogy ne tegye ki őket az utcára. Lapunknak nyilatkozó alanyaink arról számoltak be, hogy minden kedden borítékkal a kezükben álltak sorban a hozzátartozók a főorvosnő irodája előtt, aki a nem fizetőket telefonon hívta, rosszabb esetben az ápolásra szoruló időseket a hozzátartozók tudta nélkül hazaküldte. Riportunk készítésekor azt tapasztaltuk, hogy az érintett városban minden második ember, akit megállítottunk az utcán, tudta, hogy ez így zajlik a krónikus osztályon, sőt a főorvosnő nevét és a kért összeget is pontosan meg tudták határozni. Cikkünk alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozást indított, majd feljelentést tettek a rendőrségen, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya pedig jelenleg nyomozást folytat egy Vas megyei orvos ellen vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt. „A megalapozott gyanú szerint az orvos több alkalommal is pénzt kért az egészségügyi intézményben elhelyezett, ápolása alatt álló betegek hozzátartozóitól azért, hogy a páciensek hosszabb távon fekvőbeteg-ellátásban részesüljenek” - írják a police.hu közleményében. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki az orvost, aki szabadlábon védekezik. A nyomozó hatóság több helyszínen végzett eljárási cselekményeket, melyek során a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható bizonyítékokat foglaltak le a rendőrök.	Gyanúsítottként hallgatták ki a főorvosnőt, aki havi 50 ezer forintot kért, hogy ne rakja ki a betegeket	Lapunknak nyilatkozó alanyaink arról számoltak be, hogy minden kedden borítékkal a kezükben álltak sorban a hozzátartozók a főorvosnő irodája előtt, aki a nem fizetőket telefonon hívta, rosszabb esetben az ápolásra szoruló időseket a hozzátartozók tudta nélkül hazaküldte.	null	1	https://444.hu/2021/10/26/gyanusitottkent-hallgattak-ki-a-vas-megyei-foorvosnot-aki-havi-50-ezer-forintot-kert-hogy-ne-rakja-ki-a-kronikus-osztalyrol-a-betegeket	2021-10-26 00:00:00	true	null	null	444
A Hunguest Hotels nyerte el a kaposvári önkormányzat négycsillagos szállodájának üzemeltetési jogát 10 évre – közölte a társaság szerdán. A koncessziót nyílt közbeszerzési eljáráson szerezték meg, áfa nélkül évente 121 millió forintot fizetnek érte. A 120 szobás, legalább 70 munkahelyet teremtő szállodában évente 50 ezer vendégéjszakával számolnak, az önkormányzat adóbevétele több tízmillió forinttal nőhet. A közlemény szerint a Hunguest Hotels vezérigazgatója a térség fejlődésével indokolta a fejlesztést. Détári-Szabó Ádám a közlemény szerint az ipari beruházások miatt számít az üzleti utazások felfutására, de úgy véli, hogy a környék programkínálata és a közeli fürdő vonzani fogja a családokat is.	Mészáros hotellánca üzemeltetheti a kaposvári önkormányzat négycsillagos szállodáját	Tíz évre övék az üzlet.	null	1	https://hvg.hu/ingatlan/20211013_meszaros_lorinc_hunguest_hotels_szalloda_koncesszio	2021-10-13 18:40:00	true	null	null	HVG
A felhőmentes éjszakai égbolt alatt gyorsan kiderül: mindenkiben ott rejlik egy hobbicsillagász. Csak nem mindenki vásárol hozzá megfelelő eszközt. A Celestron újdonsága részben lejjebb viszi, részben megemeli a belépési küszöböt.	Szaporítja cégeit a kavicskirály	Balázs Attila új vállalkozásának passzolta át a kormánytól zárt körű pályázaton elnyert kavicskitermelési jogát.	null	1	https://hvg.hu/360/202141_lachazi_kavicsbanya_atpasszolt_allami_jogosultsag	2021-10-17 13:45:00	true	null	null	HVG360
Bloomberg: 4 milliárd euróért venné meg a kormányközeli konzorcium a Budapest Airportot A lap szerint a tulajdonosok hajlanak az eladásra és az üzletet még a jövő évi választás előtt nyélbe üthetik. Mintegy 4 milliárd eurót (4,6 milliárd dollár) ajánlott a Budapest Airportért egy magyar kormányközeli konzorcium – írja a Bloomberg a tárgyalásokat jól ismerő forrásaira hivatkozva. A cikk szerint a repülőtér tulajdonosai fontolóra vették a legújabb ajánlatot, azok után, hogy egy másikat idén már elutasítottak, mivel túl alacsonynak találták az árat. Mindenesetre ez már előrelépés volt a magyar fél számára, mert előtte a Budapest Airport tulajdonosai elzárkóztak a reptér eladásától. Bár végleges döntés még nem született, a Blooomberg úgy tudja, a tulajdonosok hajlanak arra, hogy ezen az áron eladják a repülőteret és az üzletet még az áprilisban esedékes országgyűlési választások előtt megköthetik. A Liszt Ferenc-repülőteret működtető konzorcium főrészvényese, az AviAlliance nem kívánt nyilatkozni a lapnak, ahogyan a kormány nevében a tárgyalásokat vezető Innovációs és Technológiai Minisztérium sem. Az már korábban kiderült, hogy a reptér többségi tulajdonának megszerzésébe Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is besegít, aki kormánybiztosként látja el a kapcsolódó feladatokat. Az ajánlatot benyújtó konzorciumban a lap szerint a Jellinek Dániel-féle Indotek és a Mol található, a cégek „érdeklődése” már korábban is felmerült.	Bloomberg: 4 milliárd euróért venné meg a kormányközeli konzorcium a Budapest Airportot	A lap szerint a tulajdonosok hajlanak az eladásra és az üzletet még a jövő évi választás előtt nyélbe üthetik.	null	1	https://hvg.hu/kkv/20211015_budapest_airport_eladas	2021-10-15 20:27:00	true	null	null	HVG
Két éve megvan, de még be sem kapcsolták a Szent János Kórház sok százmilliós MR-gépét Lassan Guinness-rekordot dönt a budapesti Szent János Kórház félmilliárd forintos MR-készüléke, mivel a képalkotó diagnosztikában létfontosságú berendezés 2019 óta rendelkezésre áll, de azóta beüzemelés nélkül egy teremben porosodik. Az MR-vizsgálatra váró betegeket pedig addig is máshova szállítják. Hatalmas egészségügyi fejlesztésektől, felújításoktól és eszközbeszerzésektől volt hangos a kormányzati sajtó 2017 októberében. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ekkor jelentette be, hogy 2017–2020 között az Egészséges Budapest program keretében 9,3 milliárd forintot szánnak többek között a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb fejlesztésére is. Ennek részeként – írta a közlemény – a kórházba egy MR- és érfestő (DSA) berendezés is kerül. A bejelentés óta azonban hiába telt el három év: a hvg.hu információi szerint az említett eszközök 2019-ben megérkeztek ugyan az intézménybe, de a mai napig nem üzemelték be őket, és kihasználatlanul állnak. „Fizikailag ott van a gép egy kulcsra zárt teremben, de a Jánosban a fekvőbetegeket a mai napig más intézményekbe kell átszállítani a szükséges MRI-vizsgálatokra. Az is előfordult már, hogy a kerületi szakorvostól kapott beutalóval érkezett a páciens az intézménybe, de csak a helyszínen tudta meg, hogy feleslegesen próbálnak időpontot kérni” – mondta forrásunk. A két berendezés ára együttesen megközelítette az egymilliárd forintot: az Emmi korábbi tájékoztatása szerint egy korszerű MR-készülék ára hozzávetőleg félmilliárd, egy érfestő mintegy 300 millió forintba kerül. A Szent János Kórház helyzete ezzel majdnem egyedülálló Budapesten: miközben a legnagyobb fővárosi kórházakban mindenhol működik MR, az évente átlagosan 50 ezer fekvőbeteget ellátó, 774 ágyas intézményben jelenleg nem tudják helyben elvégezni a diagnosztikai vizsgálatot. Ez nem azt jelenti, hogy a kórház betegei nem jutnak MR-hez: őket azonban oda kell vizsgálatra szállítani, ahol az a központi ágynyilvántartó szerint aznap éppen megoldható. Végtelen történet Az, hogy közel három év alatt miért nem sikerült még mindig beüzemelni a gépet, a betegek és a kórház dolgozói számára a mai napig homályos. Egy azonban biztos: a kormány ezúttal tényleg betartotta ígéretét és a 2017-es bejelentés után másfél évvel, 2019-ben már a kórházban volt a Philips gyártmányú készülék. Ekkor úgy tűnt, hogy már csak a kivitelezési és telepítési munkálatok vannak hátra, de ebbe is nem várt hiba csúszott. Fontos tudni, hogy egy MR-készülék beüzemelése nem csak abból áll, hogy a helyszínre viszik és bekapcsolják. A használathoz a rádiófrekvenciákat teljesen kizáró, leszigetelt vizsgálóra, a hűtéshez pedig klímagépházra is szükség van. A közbeszerzési értesítő szerint a Szent János Kórházban ehhez 450 négyzetméteren kellett építészeti, épületgépészeti és villamos szerelési munkákat végezni: felújították az épületrészt, cserélték és megerősítették a födémeket, új víz-csatorna, szellőzési és hűtési, valamint elektromos hálózatot építettek ki, kellett egy gázzal oltó rendszer, és egy klímagépház is. Az erről szóló szerződést az intézmény 2019 augusztusában kötötte meg a kivitelezővel. Három hónap múlva azonban le is álltak a munkálatok: ekkor a bontásnál olyan elektromos és fűtési vezetékeket találtak, melyeket ki kellett volna váltani, ez azonban egy működő kórház esetében nem volt opció. Ehelyett az MRI berendezéshez szükséges légtechnikának teljesen új nyomvonalat terveztek, időközben azonban ezt is befejezték – legalábbis ez derült ki a Szent János Kórház lapunknak megküldött válaszából. Az intézmény kommunikációs osztálya ebben a csúszást „nagy mértékű és jelentős időszükségletű” műszaki és építészeti fejlesztéssel magyarázta, ez azonban tájékoztatásuk szerint már befejeződött. Mint írták, jelenleg az egyes kiegészítő diagnosztikai eszközök beszerzése zajlik, miközben megkezdték az új eszközöket működtető személyzet kiválasztását. „A Szent János Kórház számára mindig a betegei a legfontosabbak, ezért az új eszközöket akkor fogjuk az ellátásba bekapcsolni, ha ahhoz minden feltétel biztosított” – tették hozzá. Tekeredik tovább A kórház ugyan nem részletezte, hogy mik ezek a kiegészítő diagnosztikai eszközök, de más forrásból úgy tudjuk, hogy az MR-berendezéshez a tekercsek (vagyis a működéshez szükséges rádiófrekvenciás adóvevők) hiányoznak, amelyek egy részét még mindig nem rendelték meg, a gép ezzel továbbra is alkalmatlan a megfelelő vizsgálatok elvégzésére. Egy-egy ilyen tekercs beszerzése egyébként több millió forint, ezekbe viszont csak egyszer kell beruházni. A rekordhosszúságúra nyúlt, kényszerű szünet miatt tavaly egy másik nem várt probléma is fellépett. A gép információink szerint olyan hosszú ideje állt kihasználatlanul, hogy a berendezés lelkének számító szupravezető mágnes hűtésére használt folyékony hélium szintje a folyamatos párolgás miatt kritikus szintre csökkent, és sürgősséggel kellett újratölteni. Ezen kívül a koronavírus okozta leállások sem tettek jót az ügy előrehaladásának. A szakembergárda pedig – operátorok, radiológus szakorvosok – hiába állt rendelkezésre, egy idő után ők is megunták a várakozást, és máshol kerestek munkát. Igaz, a kórház kommunikációs osztálya szerint az ő toborzásukat azóta már (újra) megkezdték. Hogy ez mikorra fejeződhet be, az továbbra is a jövő kérdése. Az MR- és az érfestő berendezések használata elengedhetetlen a képalkotó diagnosztikában, különösen egy olyan intézményben, mint a Szent János Kórház, amely gyermek-, idegsebészeti és traumatológiai centrumként is működik. Hiába van ugyanis CT-készülék, az MR sokkal részletesebb képet tud alkotni az emberi szervezetben történt változásokról, és mivel mágneses rezonancia alapú, sugárterheléssel sem jár, gyerekeknél is biztonsággal alkalmazható. Az MR nagy előnye más eljárásokhoz képest, hogy nagyon jó kontrasztfelbontó képességgel rendelkezik a lágyrészek vizsgálata során, valamint képes a vizsgált szervekről és területekről működés közben is képet rögzíteni. Radiológus szakemberek szerint az MR-t gyakran használják traumás sérüléseknél, hogy megállapítsák, sérült-e a beteg gerincvelője, de elengedhetetlen neurológiai betegségek, például a szklerózis multiplex diagnosztizálásához is. MR-vizsgálatra van szükség az agytumor kategorizálásához, de egyes májbetegségeknél is használják, és a hasnyálmirigyrák gyanúját is ki lehet vele zárni (vagy meg lehet vele erősíteni). „Rengeteget segít belgyógyászati diagnózisok esetében is, nem csak az idegsebészek használják. Sőt, szemészeti betegségek esetén is gyakran alkalmazzák, ha a szemüregben találnak elváltozást. A CT nagy sugárdózisa miatt pedig a gyermekeknél is sokkal biztonságosabb a használata” – mondta a hvg.hu-nak egy szakorvos. Azt több forrásunk is megerősítette, hogy az építészeti problémák ellenére az még a magyar egészségügyben is egyedülálló, hogy egy MR-gépet ennyi idő alatt sem üzemelnek be, a több mint két év már valóságos Guinness-rekordot jelent. Azt viszont, hogy mikor használhatják végre a betegek a Szent János új MR-gépét, a legtöbben még megjósolni sem merték. Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.	Két éve megvan, de még be sem kapcsolták a Szent János Kórház sok százmilliós MR-gépét	Lassan Guinness-rekordot dönt a budapesti Szent János Kórház félmilliárd forintos MR-készüléke, mivel a képalkotó diagnosztikában létfontosságú berendezés 2019 óta rendelkezésre áll, de azóta beüzemelés nélkül egy teremben porosodik. Az MR-vizsgálatra váró betegeket pedig addig is máshova szállítják.	null	1	https://hvg.hu/itthon/20211014_szent_janos_MR	2021-10-14 16:00:00	true	null	null	HVG
Másfél milliárdos közbeszerzést nyert el a Mészáros és Mészáros Zrt. a „Balaton vízminőség-védelmi célú iszapkotrására” – írta meg befektetőinek és a tőkepiaci szereplőknek az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde oldalán. A Mészáros és Mészáros Zrt. közvetetten tartozik az Opus Global Nyrt.-hez. A cég közleménye szerint a pontos összeg 1 447 538 910 forint. (Kiemelt képünk illusztráció!)	A Balatonnál is találtak másfél milliárd forintnyi munkát Mészáros Lőrinc cégének	Újra pénz áll a házhoz Mészároséknál: most a család nevével fémjelzett cég nyert egy milliárdos közbeszerzést.	null	1	https://hvg.hu/gazdasag/20211014_balaton_iszapkotras_Meszaros_es_Meszaros	2021-10-14 15:05:00	true	null	null	HVG
Összességében az Európai Parlament 705 képviselőjének több mint egynegyede (27 százalék) jelentett be összesen 3,9 és 11,5 millió euró közötti külső bevételt – derül ki a Transparency International EU (TI) új elemzéséből. Az összesítés EU Integrity Watch adatbázisára támaszkodik, amely az európai parlamenti képviselők saját pénzügyi érdekeltségi nyilatkozataiból származó adatokat tartalmazza. Megállapították, hogy 23 európai parlamenti képviselő növelte jövedelmét. Becslésük szerint akár 39 európai parlamenti képviselő is évente több mint 100 000 eurót kereshet melléktevékenységéből. A TI felhívja a figyelmet arra, hogy a tényleges adatok még ennél is magasabbak lehetnek, tekintettel arra, hogy csak az EP-képviselők saját bevallására tudtak támaszkodni. Mindez önkéntes, a nyilatkozataikat nem kell intézményi ellenőrzésnek alávetni. Pontos számokat azért is lehetetlen közölni, mert az európai parlamenti képviselőknek az egyéb bevételeiket úgy kell bevallaniuk, hogy megjelölik: melyik tartományba esik a keresetük. Ennek megfelelően lehet havi bruttó 1 és 499, 500 és 1000, 1001 és 5000, 5000 és 10000 euró közötti sávot megjelölni, a pontos szám közlése nélkül. Ez okozza, hogy a becslések alsó és felső értéke között nagy a különbség. Ennek alapján magasan a legnagyobb külső jövedelemmel a lengyel néppárti Radoslav Sikorski rendelkezik, aki 12 megbízásból 588 ezer és 804 ezer euró közötti összeghez jut havonta. Az EP-képviselők éves díjazása 105 ezer euró (mintegy 38 millió forint), a TI pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy potenciálisan 39 olyan képviselő van, akik ennél többet kereshetnek. Ezek között van a két fideszes érintett: Trócsányi László és Schaller-Baross Ernő, akik holtversenyben a 29. helyet foglalják el legalább 24 024, legfeljebb 120 000 eurós extra jövedelemmel, ami mintegy 8,6 és 43 millió forint közötti összeget tesz ki. Schaller-Barossnak a vagyonnyilatkozata alapján két díjazás nélküli megbízatása van (miniszteri biztos a miniszterelnökségen és a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja), és két helyről havonta 1000 és 5000 euró közötti összeget kap. A képviselő a Habsburg Ottó Alapítvány felügyelőbizottsági tagja és a Millenáris Alapítvány kuratóriumi tagja. Trócsányi László díjazás nélkül a Magyar Jogász Egylet elnöke és 1000 és 5000 euró közötti havi juttatás kap egyetemi tanárként, illetve a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriumának tagjaként. Trócsányinak már meggyűlt a baja a külső tevékenységekkel: azért nem ő lett a magyar uniós biztos, mert az EP jogi bizottsága szerint összeférhetetlen volt, amikor igazságügyi miniszterként az az ügyvédi iroda kapott megbízásokat az államtól, ahol ő is tulajdonos volt. A Transparency arra mutatott rá, hogy a jelentősebb külső bevétellel rendelkezők esetében nem zárható ki, hogy megbízatásuk befolyásolhatja szavazataikat, beleértve a parlamenti bizottsági tevékenységüket is. Ebben a hónapban a Parlament jóváhagyott egy javaslatot egy független uniós etikai testület létrehozásáról. A TI szerint a szavazás üdvözlendő első lépés a helyes irányba, de felszólítják a politikai döntéshozókat, hogy biztosítsák a testületnek megfelelő erőforrásokat a tevékenységük ellátására. Egy erős etikai testület valódi változást hozhat az etikátlan magatartás büntetésében és az elrettentésében, valódi elszámoltathatóságot hozva Brüsszelbe – véli a TI. Daniel Freund német zöldpárti képviselő szerint az érintetteknek fel kell tenni a kérdést, hogy mi a fontosabb feladat számukra. „A választott európai parlamenti képviselők jelentős mellékjövedelme mindig magában hordozza az összeférhetetlenség kockázatát. Ahol maga a mellékjövedelem jelentősen meghaladja a parlamenti juttatást, felmerül a kérdés, hogy mi a mellékállás?” – jelentette ki Freund.	Fideszes EP-képviselők is felkerültek a legnagyobb mellékes jövedelemmel rendelkezők listájára	Két fideszes EP-képviselő is található azon a listán, amelyen a Transparency International összegyűjtötte azt az ötven politikust, akiknek a legnagyobb a mellékkeresetük. A helyzet rámutat a képviselői jövedelmekkel kapcsolatos felületes és önkéntes adatszolgáltatás hátrányaira.	null	1	https://hvg.hu/eurologus/20211014_Fideszes_EPkepviselok_a_legnagyobb_mellekes_jovedelemmel_rendelkezok_listajan	2021-10-14 12:33:00	true	null	null	HVG
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.	Az oroszok lelepleztek pár stiklit Pakson, csak a miheztartás végett	Az oroszok több munkatársukat is visszarendelték Magyarországról, miközben a magyar féllel a projekt körüli kisebb mutyikról osztottak meg információkat. Recseg-ropog a projekt.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202142__paks_ii__baljos_jelek__orosz_figyelmezteto_loves__hasadasnak_indult	2021-10-21 06:30:00	true	null	null	HVG360
Paks II. engedélyezése csúszik, és ezzel még jól is járhat az ország Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik. További értékeléseket lát szükségesnek, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), ezért nem adta meg a Paks 2 engedélykérelmét, hanem hiánypótlásokat rendelt el – erről a hivatal közleményben számolt be. Abban azt írták, „a benyújtott dokumentáció több tekintetben rendkívül alapos, ugyanakkor azért, hogy a hatóság meg tudjon győződni valamennyi követelmény maradéktalan teljesüléséről, néhány területen további értékelésre, elemzésre van szükség, figyelembe véve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a létesítési engedélyezési eljárással párhuzamosan lefolytatott missziójából származó ajánlásokat”. Az OAH aligha fogja a végtelenségig húzni A nagy kérdés persze, hogy mi lesz így a létesítési engedélyezési eljárással? Ez ugyanis az építendő új erőmű legfontosabb engedélye - számos kisebb mellett (amelyekből több szintén az OAH-ra tartozik). A hivatalnak alapesetben egy éve lett volna elbírálni a kérelmet – miután a korábbi 18 hónapos határidőt a második Orbán-kormány 2011-ben lecsökkentette. Az egy évet egy alkalommal meg lehet hosszabbítani 3 hónappal. Ezzel a lehetőséggel az OAH élt is, így szeptember 30-ára módosult az eljárás lefolytatására rendelkezésére álló határidő. Elvileg az idő lejárt, ám az OAH eljárásaiban több ízben élhet hiánypótlási felhívással – ez nincs így minden hivatal, és minden eljárás esetében, más eljárásokban csak egyszer lehet hiánypótoltatni. A hivatal a hiánypótlásokat minden bizonnyal nem fogja a végtelenségig húzni, különösen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök épp a létesítési engedélyezési eljárás vége előtt egy nappal nevezett ki új főigazgatót a szervezet élére Kádár Andrea személyében. Kádár alapvetően nem nukleáris szakember, végzettségét tekintve biomérnök és vegyész üzemmérnök, de azért otthonosan mozog az energetika területén, hiszen 2014 óta energiaügyért/energiapolitikáért felelős helyettes államtitkár a kormányban. Tehát egyrészt ért a területhez, másrészt politikai kinevezett. Hova lett a régi főigazgató? Az előző főigazgató, Fichtinger Gyula, április 29-ével indoklás nélkül lemondott posztjáról. Azóta sem tudni, mi áll ennek hátterében. Még főigazgatóként annyit elismert, hogy a szervezetnél bevezetett létszámstop legalábbis erősen megnehezíti a paksi engedélykérelem elbírálását – pedig ez az OAH történetének legnagyobb ilyen feladata. A Direkt36 névtelenül nyilatkozó forrásai szerint Fichtingert politikai nyomás is érte a bővítésért felelős projektcég, a Paks II. Zrt., illetve Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszter részéről. Állítólag végül azért mondott le, mert a kormány az OAH átalakítását tervezi, ami egyrészt a hivatal kormány alóli kivonásával, hatásköreinek bővítésével jár, másrészt azonban a kilenc évre kinevezett főigazgató bebetonozásával. Fichtinger pedig úgy érezte, ez az atombiztos állás már nem rá vár. Ugyan az OAH szakmaiságával szemben egyelőre nem vetődött fel kétely, legalábbis nem fest jól, hogy Aszódi Attila kormánybiztos/államtitkár után Fichtinger Gyula személyében még egy nagy megbecsülésnek örvendő nukleáris szakember tűnt el ismeretlen körülmények közt a paksi projektből, illetve felügyeletéből. A finn Paks II. Zrt. ugyanebben a cipőben jár Abban egyébként nincs semmi meglepő, hogy az OAH hiányosnak ítélte az új erőmű engedélyezési dokumentációját. A kivitelező orosz Roszatom tervei alapból nem egyeznek az uniós előírásokkal, így azokat át kellett dolgozni az EU-szabványokra. A Roszatom Finnországban, a Hanhikivi-félszigeten épít atomerőművet ugyanolyan, VVER-1200 típusú reaktorblokkokkal, mint amiket Paksra szánnak. Mármint építene, de ott is ugyanolyan gondok vannak, mint Magyarországon. A finn projektcég, a Fennovoima (a Paks II. Zrt. ottani megfelelője) nyíltan elismerte, hogy a vártnál több időbe telik az orosz tervek átdolgozása a helyi elvásárok szintjére. A Hanhikivi-erőmű felépítéséről 2010-ben született döntés, jelen állás szerint a Fennovoima azt reméli, 2022-ben megszerezheti az engedélyeket, a kivitelezés 2023-ban elindulhat, az erőmű pedig 2029-ben állhat kereskedelmi termelésbe. A magyar országgyűlés 2009-ben fogadott el előzetes elvi hozzájárulást, és 2014 elején iktatták törvénybe, hogy a kivitelezéssel verseny nélkül a Roszatomot bízzák meg. Az elképzelések szerint a két új blokk közül az elsőnek már 2026-ban üzembe kellett volna állnia. Idővel aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a projekt – ahogy az egyébként az atomerőmű-projekteknél teljesen szokványos – csúszik. A csúszásért a kormány az uniós vizsgálatok elhúzódását tette felelőssé, ami csak részben igaz: a beruházás 2016-ban megkapta a brüsszeli engedélyt, a Paks II. Zrt. azonban csak 2020 közepén tudta beadni az OAH-nak az új erőmű 283 ezer oldalas engedélykérelmi dokumentációját, miután maga is sokat dolgozott azon, hogy az megfeleljen az uniós és magyar szabványoknak. 2030 után állhat termelésbe, de az se baj, ha nem Az, hogy a létesítési engedélyezési eljárás is húzódik, nyilván nem segíti a kivitelezés mihamarabbi elkezdését. Különösen, hogy egyéb engedélyek megszerzése sem halad simán, például a gödörásáshoz szükséges talajszilárdítási és résfalazási engedélyeké. Holott a kormány törvényt is módosított és brüsszeli engedélyt szerzett, hogy a gödörásással kapcsolatos munkákat még a létesítési engedély megszerzése előtt el lehessen kezdeni. Jelen állás szerint az új erőmű a 2030-as évek elejére épülhet fel – ha egyáltalán. Legalábbis az Oroszország által nyújtott, 10 milliárd eurós hitel feltételeit a kormány úgy tárgyalta újra, hogy azt 2026 helyett 2031-től kell törleszteni. Viszont a futamidő is rövidül 5 évvel. A hitel kamata a jelenlegi környezetben magas, azonban van lehetőség az előtörlesztésre, a magyar állam ezzel él is, eddig minden lehívott hitelrészletet azonnal visszafizetett, kedvezőbb kondíciójú forrásra cserélt. Az ország áramellátása szempontjából nem katasztrófa, ha a Paks 2 csak a 2030-as években áll termelésbe, sőt az sem, ha soha. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) modelljei szerint Magyarországnak nincs szüksége Paksra, illetve egyáltalán olyan „alaperőműre”, amely önmagában és állandó jelleggel a termelés felét adja. Az ország hálózati összeköttetései nagyon jók, a szükségletek importból kényelmesen fedezhetők – mondta a HVG-nek Mezősi András, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutató főmunkatársa. Emellett persze biztonságpolitikai és nemzetstratégia döntés, hogy egy ország mekkora importarányt tart elfogadhatónak. A kormány rendszeres érve az „energiaszuverenitásra” hivatkozás, ami annyiban némileg sántít, hogy az atomerőművek fűtőelemeit is be kell valahonnan szerezni, illetve az elhasznált fűtőelemektől meg kell szabadulni. További érv az új atomerőmű felépítése ellen, hogy borzasztó drága, és nem feltétlenül passzol a kormány naperőmű-központú energiastratégiájába. Ahogy arra Felsmann Balázs a 2020 tavaszi termelési adatok, illetve a termelés okozta piaci jellegzetességek alapján felhívta a figyelmet: a nehezen és lassan szabályozható nukleáris erőművek nem alkalmasak az ingadozó naperőművi termelés kiegyenlítésére. Pazarlás lenne Paks 1-et nem addig hajtani, amíg elmegy Feltéve, hogy a Paks 2 megépítése csak csúszik, de nem esik kútba, azért sem gond, ha csak a 2030-as években vagy később készül el, mert ott a működő atomerőmű Pakson. A dolgok mostani állása szerint a négy blokk 2032-től 2037-ig megy nyugdíjba egymás után. Vagyis jelen állás szerint a két Paks 2-es blokk legfeljebb csak minimális átfedésben fog párhuzamosan termelni velük. Ez sok szempontból kimondottan üdvös fejlemény, a párhuzamos üzem ugyanis számos problémát felvet, például: Fejleszteni kellene a hálózatot, hogy elbírja a két erőmű párhuzamos termelését – a négy régi blokk teljesítménye darabonként 500 MW, a két újé darabonként 1200 MW lenne. Arról nem beszélve, lenne-e egyáltalán piaci igény ennyi termelésre, és hogyan hatna ez az erőművek által termelt áram árára. Utóbbi különösen a Paks 2 esetében kulcskérdés, annak ugyanis még ki kell majd termelnie az erőmű árát. Vagy legalábbis jó lenne, ha kitermelné. Mindkét erőmű a Dunát használná hűtésre – márpedig alacsony vízszint és nagy meleg mellett már csak a Paks 1-nél is majdnem túl magasra nőtt a Duna hőmérséklete. Komoly humánerőforrás-problémákat vet fel, hogy Magyarországon jelenleg egy atomerőmű üzemeltetéséhez, ellenőrzéséhez stb. elég szakember van, de egy ideig két atomerőműre elég szakember kellene, aztán megint csak egy erőműnyi. Egyébként a négy Paks 1-es blokknak csak az engedélye jár le a 2030-as években, ez nem jelenti feltétlenül, hogy fizikailag ne lehetne őket biztonságosan tovább üzemeltetni. Úgy tűnik, egyre komolyabb szándék mutatkozik az üzemidejük meghosszabbítására. Legalábbis erről beszélt az Indexnek Kóbor György, az erőmű anyavállalata, az MVM Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója (azóta leváltották közös megegyezéssel távozott posztjáról – nem tudni, miért, de azt hangoztatták, hogy nem ezért). Szintén az üzemidő-hosszabbítás fontosságáról beszélt a Portfolio konferenciáján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Horváth Péter János. Az erőmű pedig már megrendelte az élettartam-hosszabbításhoz szükséges hatástanulmányt. A jelek szerint az élet utólag igazolja Mártha Imrét, az MVM volt vezérigazgatóját, aki már évekkel ezelőtt amellett kardoskodott, hogy gazdaságossági szempontból teljesen irracionális nem addig üzemeltetni a működő blokkokat, amíg csak ez biztonságosan megtehető. A kerítésen túl már épülnek dolgok Ugyan maga az erőmű még a létesítési engedélyt sem kapta meg, ez nem jelenti, hogy a paksi beruházás ne haladna. A bővítés másik állami projektcége a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. Míg a Paks II. Zrt. magáért az erőműépítésért felel, a PIP intézi a „kerítésen kívüli” fejlesztéseket – az erőmű építéséhez és majdani működéséhez ugyanis munkásszállásokra, raktárakra, irodákra stb. van szükség. Méghozzá sokra. A PIP 3,3 milliárd forintos veszteséggel zárta 2020-at. Júniusban pedig letették a Kalocsa-Paks Duna-híd alapkövét. A híd várhatóan 2024 nyarára készül el. A kivitelezést a Fidesz-közeli Duna Aszfalt Zrt. végzi, a híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat kivitelezésének összértéke 92 milliárd forint. Az átkelőre azért is van szükség, mert az építkezésen tömegek fognak dolgozni, a Roszatom szerint a csúcspontján 12-13 ezer ember. 3-4 ezer munkavállalót adhatnak magyar vállalkozások, leginkább a környékről, de így is sok ezer embert kell elszállásolni. A sok plusz ember elszállásolását részben a kalocsai oldalon oldanák meg, a használaton kívüli Foktői úti laktanyában. Az eljövendő központi erőműberuházással kapcsolatban némi aggodalomra adhat okot, hogy nem csak a Duna Aszfaltnak jutott máris egy nagy szelet a tágabb projektből, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek érdekeltsége is ott van már az egyik PIP-es tervezési keretbeszerzésben.	Paks II. engedélyezése csúszik, és ezzel még jól is járhat az ország	Magyarország áramellátását az sem lehetetlenítené el, ha nem épülne új atomerőmű. Mivel a Paks II. csúszik, komoly szándék mutatkozik a Paks I. élettartam-hosszabbítására, ami a leggazdaságosabb megoldás. Nem meglepő, hogy az orosz terveket nehéz engedélyeztetni az EU-ban, Finnországban a Paks II. Zrt. ottani megfelelője ugyanígy kínlódik.	null	1	https://hvg.hu/kkv/20211001_A_Paks_2_engedelyezese_csuszik_es_ezzel_meg_jol_is_jarhat_az_orszag	2021-10-01 17:25:00	true	null	null	HVG
A magyar kormány egy állami alapítvány cégén keresztül vásárolt értékes szlovákiai műemlék épületeket – derítette ki a Ján Kuciak Oknyomozó Központ (ICJK). Az Új Szó cikke szerint Kassa belvárosában, a Szent Erzsébet-dóm mellett lévő műemlék épületet idén január 11-én vásárolta meg egy Manevi nevű cég, amely a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványé. Az ICJK szerint az alapítványt a magyar kormány hozta létre, majd közel 44 millió euró értékben juttatott neki állami tulajdonban lévő cégek, a Manevi és a Comitatus-energia részvényeit. A lap szerint ezek a cégek a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium portfóliójába tartoztak, de a tranzakció után a két céget már nem tartják nyilván a külügyminisztérium által kezelt vállalatok listájában. A két céget kezelő alapítvány kuratóriumában viszont Fidesz-közeli személyek ülnek, az intézményt pedig Magyar Levente helyettes magyar külügyminiszter vezeti. A cikk szerint nem a fenti volt az egyetlen ingatlanvásárlás. A Manevi tulajdonába került a pozsonyi Nyerges utcában és a Védcölöp utcában egy-egy értékes ingatlan, amelyek egykor a magyar nagykövetség és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete épületei voltak. Emellett még a trencséntyeplici Vlára fürdőház is a Manevié lett. Az Új Szó szerint az ipolysági Árpád-kori alapokkal rendelkező egykori premontrei kolostor is a magyar cég szlovákiai leányvállalatához, a Manevi SK-hoz került. A magyar állam közvetlen módon is vett szlovákiai ingatlanokat, két kassai műemlék épületet is megvásárolt nyáron. Az ICJK azt írta, a két ingatlan a magyar külügyminisztériumé, de ezen kívül egy további kassai épületük is van. Ivan Korčok külügyminiszter szembesítette azzal Szijjártó Pétert, hogy a magyar állam a szlovák fél értesítése nélkül vásárolt ingatlanokat és magyarázatot kért tőle. Azt is nehezményezte, hogy minderről csak a sajtóból értesültek, mint ahogy arról is, hogy egy összesen 400 millió eurós befektetési alapból (Termőföld Magántőkealap) vettek volna a határon túli régiókban mezőgazdasági területeket.	Titokban vásárolt a magyar kormány értékes szlovákiai ingatlanokat	Pozsonyban és Kassán vásárolt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány cége értékes műemlék-ingatlanokat.	null	1	https://hvg.hu/ingatlan/20211022_ingatlan_szlovakia_magyar_allam_manevi	2021-10-22 20:07:00	true	null	null	HVG
A kormány sutba vágta a büszkeséget némi Ázsiából küldött apróért Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni. Magyarország 183 millió euró (66 milliárd forint) hitelt vesz fel az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banktól (Asian Infrastructure Investment Bank, AIIB) – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A pénzt többek között 17 kórház felújítására, laboratóriumi fejlesztésekre, vizsgálati kellékekre és egészségügyi védőeszközök beszerzésére fordítják – állította Varga. A miniszter elmondása szerint a hitel a piacinál kedvezőbb kamatozású. Vészhelyzeti segélyhitel Az AIIB alapvetően nem nyújt finanszírozást Ázsián kívüli országokban. Kivétel ez alól Egyiptom, amely részben Ázsiában helyezkedik el. A bank hitelezési stratégiája szerint esetleg kivételt tehet Ázsiával közvetlenül szomszédos területeken, vagy pedig földrajzilag/fizikailag kapcsolódó projektek esetében, mint például a vezetékek, kikötők. A párizsi klímaegyezmény követelményei alá besorolt, megújulóenergia-termelési projektek is finanszírozhatók. De van egy plafon, a régión kívüli tagországokban nyújtott hitelek összege nem haladhatja meg az összes kihelyezés 15 százalékát. A fenti potenciális kivételekkel együtt Magyarország az első Ázsián kívüli ország, amely finanszírozást vesz igénybe, méghozzá a bank Covid–19 Helyreállítási Eszköze alatt. Ez az alap ugyanis elvileg a világ minden területén nyújthat forrást. Magyarország azért kaphat vészhelyzeti támogatást a bank Covid-eszköze alatt, mert – egyszerűen fogalmazva: Az egészségügyi rendszere pocsék, A lakosság elöregedett és beteges, Rosszul teljesít a járvány elleni küzdelemben. Legalábbis ezt állítja az AIIB hitelkonstrukciót bemutató dokumentuma. A dokumentumban foglaltak nyilván nem függetlenek attól, hogyan és milyen módon igényelte a magyar állam és az érintett állami intézmények a kölcsönt. Magyarán miközben a kormány belföldön sikerpropagandát folytat a járványkezelésről, a helyzet súlyosságát domborítja, ha némi segélyhitel kell. A “némi” mértéket pedig szó szerint kell érteni, az AIIB 183,1 millió eurót ad, ez jelenlegi árfolyamon 66 milliárd forint. 66 milliárd Magyarország központi költségvetésében kis túlzással kerekítési hiba, nincs egy nagyobb stadion ára, az összeg tízszerese megy majd 2022-ben a gyermekesek jövedelemadó-visszatérítésére. Magas halálozási ráták A dokumentum hosszasan, oldalakon keresztül sorolja, miért indokolt vészhelyzeti hitelt nyújtani Magyarországnak. A kezdeti sikerek ellenére (itt lényegében az oltási programról van szó) a magas halálozási ráta és a népességszerkezet miatt az ország sebezhetően áll egy újabb járványhullám előtt – írja a dokumentum. Magyarország lakossága elöregedett, magas a krónikus betegségben szenvedők aránya (COPD – krónikus tüdőbetegség, magas vérnyomás, cukorbetegség, rák), ezek hozzájárultak a magas koronahalálozási rátákhoz. A 65 feletti magyarok kétharmadának van legalább egy krónikus betegsége, ami 12 százalékkal magasabb az uniós átlagnál. Az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb a rákban szenvedők halálozási aránya. A dokumentum szerint a magyar egészségügy a járvány szempontjából kielégítő, amennyiben minden polgár számára rendelkezésre állnak a szükséges tesztelési és kezelési kapacitások. Az intenzív osztályi kapacitásokat azonban bővíteni kellene. “Magyarország közegészségügyi intézményeinek jelentős része 50 évnél régebben épült, és fejlesztésekre szorul” – írja a dokumentum, és sorolja a problémákat a hiányzó eszközöktől az optimálisnak nem nevezhető betegutakig. Az AIIB forrására pedig azért van szükség, mert az uniós források elsősorban a Budapesten kívüli területekre áramoltak, így a fővárosi intézmények különösen rászorulnak a modernizálásra. 55 millió euró eszközbeszerzésekre – visszamenőlegesen A kormány nem verte nagy dobra, de az AIIB-projekt voltaképpen három komponensből áll: Betegkezelési eszközök beszerzése 27,6 millió euró értékben. Oxigénterápiás eszközökre, életjelmonitorokra, védőfelszerelésekre és gyógyszerekre lehet költeni a pénzt. Kórházi laboratóriumi kapacitások fejlesztése 27,3 millió euró értékben. Ezt a pénzt laborfelszerelésekre, tesztkészletekre, vegyi anyagokra lehet költeni. Kórházépületek felújítása 171,5 millió euró értékben. A magyar kormány 43,3 millió euró önrészt vállal a kórházfelújítási komponensből, vagyis az AIIB 128,2 milliót ad. Így jön ki az összesen 183,1 millió eurós AIIB-finanszírozás. A első komponens különösen pikáns, adva, hogy a kormány a járvány elején minden elérhető lélegeztetőgépet összevásárolt – túlárazottan, de átláthatatlan konstrukciókon keresztül. A felvásárolt gépek nagy része mind a mai napig raktárban porosodik, amiért még fizetni is kell. Persze nem meglepő, hogy a kormány nem reklámozta az első két hitelkomponenst, a pénzt ugyanis sikerült visszamenőleges finanszírozásra megszerezni. Vagyis ebből az 55 millió euróból (közel 20 milliárd forintból) nem új eszközöket és anyagokat fognak venni, hanem már megvásárolt és kifizetett dolgokra könyvelik el. Illetve könyveli el az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), amely az első két komponens gazdája. Csak 2020. szeptember 1. utáni beszerzéseket lehet utófinanszírozni a pénzből. Működik a kormánykommunikáció A harmadik komponens, vagyis a kórházfelújítások gazdája az állami központi beszerző intézmény, a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság). A felújításokkal kapcsolatban a kormány azt sem hangsúlyozta, hogy olyasmiről van szó, amit 2020 közepén egyszer már bejelentettek. Sőt, a felújításról még kormányhatározat is született. Igaz, abban még az állt, az emberi erőforrások miniszterének meg kell vizsgálnia, be lehet-e vonni 60 milliárd forint uniós forrást. A jelek szerint nem sikerült, a kormány ugyanis épp ennyi hitelt vesz fel az AIIB-től. Ezek szerint a pénzügyminiszternek sem sikerült gondoskodnia arról, hogy ez a 60 milliárd rendelkezésre álljon a 2020-as büdzsében. Pedig a határozat ezt rótta feladatául, ha uniós forrást nem sikerülne szerezni. Továbbá ezek szerint nem sikerül valóra váltani Orbán Viktor miniszterelnök 2020 eleji ígéretét sem. A miniszterelnök az első, januári kormányinfón személyesen jelentette be, hogy a kormány fejlesztési forrásokat csoportosít át, mivel jogosnak tartják a kórházi körülményekre tett észrevételeket. Ezért úgy döntöttek, hogy "minden három évnél régebben fölújított kórházban minden kórtermet, minden várótermet és ahhoz kapcsolódó minden szociális teret fel kell újítani, és amíg ez nem történik meg, addig másfajta fejlesztéseket nem tudunk támogatni, ez a legelső ebben az évben”. De ez még a járvány kitörése előtt volt. A kormány kommunikációjában egyébként láthatóan okoz némi fennakadást, hogy a 17 kórház felújítását ázsiai fejlesztési hitelből finanszírozzák. A kormányzati honlapon megjelent hír címe ennél szenvedőbb szerkezetű aligha lehetne (Az állami kórházak finanszírozásához biztosítva vannak a források), aztán épp csak az AIIB-t sikerült lehagyni a mondat végéről. Ami nem maradt le, az a 14,8 milliárd forintos hazai önrész. Amit a kormány szerint a kormány “biztos” (vélhetően “biztosít”). Az adófizetők pénzéből, de ez is lemaradt. Aligha a bank tukmálta a pénzt Nem egészen világos, hogy egyáltalán mi szükség van erre a hitelkonstrukcióra. Cseppet sem valószínű, hogy a pénzt az AIIB tukmálta volna. A bank portfóliójában természetesen nem mutat rosszul, hogy van európai projektje, ráadásul vészhelyzeti Covid-finanszírozás formájában. Ugyanakkor erre nincs különösebb szüksége, semmi sem utal se arra, hogy hitelkihelyezési nehézségekkel küzdene, se arra, hogy Ázsián kívül kívánna terjeszkedni. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank kínai kezdeményezésre és pekingi központtal jött létre 2015-ben. Ugyan fiatal intézmény, de méretét tekintve nagy, 100 milliárd dolláros induló tőkéje fele volt a Világbankénak. Beruházásait kimondottan Ázsiára fókuszálja, azonban 103 országnak van benne részesedése, beleértve az Európai Unió összes országát. A bank vezetése nemzetközi összetételű, az elnök kínai, egy alelnök brit, egy orosz, egy indiai, egy német, egy indonéz. Kritikusai szerint a bank valójában Kína geopolitikai törekvéseinek újabb eszköze. Támogatói szerint a fejlődő ázsiai országoknak bőséggel szükségük van minden fejlesztési forrásra, a bank pedig inkább a globális összefonódást és gazdasági együttműködést erősíti, adva, hogy mennyi fejlett ország is tagja. A kormány osztogat, de az apróért is lehajol A Magyarországnak nyújtott hitelre visszatérve: a kormány ugyebár már 2020 közepén be akarta vonni ezt a pénzt – akkor még lehetőleg uniós forrásból. Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank, EIB) 2020-ban 162,5 millió euró, 2021-ben pedig 146 millió euró forrást bocsátott rendelkezésre a magyar egészségügy fejlesztésére. A pénz jogosultja az OKFŐ volt, ahogy az AIIB-konstrukció két kisebb komponense esetében, és ugyanúgy eszközbeszerzésekre lehetett fordítani. Ahogy említettük, 60 milliárd forint a magyar költségvetésben kigazdálkodható összeg. Különösen, hogy a járványválság miatt az EU nem kéri számon a tagállamokon az éves hiánycél tartását. Normál esetben az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, de ezt most nem kell betartani. A kormányok költekezhetnek – a magyar kormány ezt meg is teszi. A hivatalos indoklás szerint a pénzszórásra a járvány elleni védekezéshez és a gazdaság újraindításához van szükség. Közben azonban még a jegybank is úgy látja, hogy a gazdaság már újraindult, a laza fiskális politika pedig több kárt tesz, mint használ, egyebek mellett az infláció fűtésével. 2022 tavaszán országgyűlési választás lesz, a kormány intézkedéseinek köszönhetően több társadalmi csoport jut addigra jelentős pluszpénzhez: a 25 év alattiak az szja-elengedés miatt, a gyermekesek az szja-visszatérítés miatt, a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíjnak köszönhetően.	A kormány sutba vágta a büszkeséget némi Ázsiából küldött apróért	Veszélyhelyzeti járványhitelt kap Magyarország 17 kórház felújítására egy fejlődő ázsiai országokra fókuszáló beruházási banktól. A hitel egy része valójában visszamenőleges eszközbeszerzéseket finanszíroz – például lélegeztetőgépekét, amelyek garmadával állnak raktárban. Az ország azért juthat finanszírozáshoz, mert az egészségügy pocsék, a lakosság pedig csapnivaló egészségi állapotban van. A kórházfelújításokat a kormány már 2020 közepén bejelentette, de uniós vagy saját forrásból akarták megcsinálni.	null	1	https://hvg.hu/ingatlan/20211014_A_kormany_sutba_vagta_a_buszkeseget_nemi_aproert_Azsiabol	2021-10-14 11:40:00	true	null	null	HVG
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza.	Nagy szállodabiznisz közelében Pintér Sándor családja	Megalapította szállodafejlesztő projektcégeit az a külföldi befektető, akinek alapkezelőjét a belügyminiszter lányai vették meg, és Pintér Sándor felesége irányítja.	null	1	https://m.hvg.hu/360/202142_hegedu_es_raday_hotel_pinter_miniszter_csaladja_avagyonkezelo	2021-10-22 12:00:00	true	null	null	HVG360
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterhez fordult Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő a Zamárdiba tervezett ingatlanfejlesztéssel kapcsolatban. A miniszter egyetértett a képviselővel abban, hogy a kisvárosba tervezett 19 társasház és szálloda aránytalanul nagy beruházás, nem illeszkedik a település képébe, az építkezéssel elveszne Zamárdi Balaton-parti hangulata, és a tihanyi védett tájkép is sérülne” – olvasható a Miniszterelnökség közleményében. A tervezett beruházásról szóló első hírek hétfőn jelentek meg, azzal a felütéssel, hogy a projekt ötletgazdái nagyvárosi hangulatot vinnének Zamárdiba. Ezt azonban a helyi civilek ellenezték, szerintük a település kisvárosias jellegéhez nem illik ilyesmi. Az építésügyért felelős Miniszterelnökségen, illetve a Kormányhivatalban a beruházással kapcsolatosan semmilyen engedélyezési eljárás nincs folyamatban – írták kedden, hozzátéve, hogy „a sajtóban megjelent látványtervek alapján a Miniszterelnökség nem támogatja a beruházást, kizárt, hogy ezek a tervek építési engedélyt kapjanak”.	A Miniszterelnökség szerint nem kaphat építési engedélyt a Zamárdiba tervezett gigalakópark	A beruházás tervéről értesülve civilek tiltakozásul petíciót indítottak. A Miniszterelnökség keddi közleményében úgy reagált: az építkezést ők sem támogatják.	null	1	https://hvg.hu/ingatlan/20211019_zamardi_ingatlan_epitkezes_miniszterelnokseg	2021-10-19 12:47:00	true	null	null	HVG
olvasási idő 2 perc megjelent 2021.10.21. 14:00	Tiborcz István sorra veszi az alpesi hoteleket	A BDPST-csoport egyet Mészáros Lőrinctől vett, a nyitóképen látható Relaxet, de a másik, az Alpenblick is csak pár száz méterre van a sítereptől.	null	1	https://hvg.hu/360/202142_bdpst_murau_meszaros_es_tiborcz_csereberel	2021-10-21 16:00:00	true	null	null	HVG360
Keszthelyi Erik 2017-ben hívta saját cégébe, a Hungarikum Biztosítási Alkuszba a felcsúti milliárdost. Azóta együtt építik, növelik a csoportot, amely most a CIG Pannónia Biztosító többségét is bekebelezné. Mi a csepeli fideszes belháború oka, hogy mert bajszot akasztani Németh Szilárddal, miért nem fordult a baloldal felé, miután távozni kényszerült a pártból? – ezekről beszélgettünk Borbély Lénárd újrainduló exfideszes csepeli polgármesterrel. A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére.	„Élete legjobb döntését hozta”, amikor Mészárost Lőrincet bevette biztosítási cégébe	Keszthelyi Erik 2017-ben hívta saját cégébe, a Hungarikum Biztosítási Alkuszba a felcsúti milliárdost. Azóta együtt építik, növelik a csoportot, amely most a CIG Pannónia Biztosító többségét is bekebelezné.	null	1	https://hvg.hu/360/202142__meszaros_biztositobirodalma__arfelhajtas__osszeferhetetlenseg__alkuszpozicio	2021-10-26 06:30:00	true	null	null	HVG360

Subsets and Splits

No community queries yet

The top public SQL queries from the community will appear here once available.