text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Sejthető volt, hogy jól teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia Interior Design Kft. nevű cége, mivel a vállalkozás indulása után 9 hónappal már egy Porsche Cayenne-t lízingelt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége 2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe és bár a vállalkozás honlapja még mindig nem üzemel, a megrendelők megtalálják a céget:
2020-at az Interior Design Kft. 1 milliárd 318 millió forintos nettó árbevétellel és 294,2 millió forint adózott eredménnyel zárta. Az üzletasszony a haszon csaknem egészét, 285 millió forintot osztalékként vesz ki cégéből, amely működése első teljes évében átlagosan havi csaknem 110 millió forintos bevételt és havi 24,5 millió forintos nyereséget termelt. Ez annak fényében is impresszív eredmény, hogy az Interior Design Kft. lendületesen indult: a 2019 júniusi megalapítását követő alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amelyből tavaly 68 millió forint osztalékot vett ki Szijjártó-Nagy Szilvia.
|
Szijjártó Péter felesége 285 milliót keresett cége első teljes üzleti évében
|
Sejthető volt, hogy jól teljesít Szijjártó-Nagy Szilvia Interior Design Kft. nevű cége, mivel a vállalkozás indulása után 9 hónappal már egy Porsche Cayenne-t lízingelt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/szijjarto-peter-felesege-szijjarto-nagy-szilvia-ceg-285-millio/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
1 milliárd 136 millió forint osztalékot vesznek ki a Dolomit Kőbányászati Kft.-ből a tavalyi év eredményei után – derül ki a cég frissen leadott mérlegéből. A Dolomit Kft. Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek az érdekeltsége, az üzletember tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot. A Dolomit Kft. a 2020-as évet 3 milliárd 513 millió forintos árbevétellel és 1 milliárd 136 millió forintos adózott eredménnyel zárta. A 2019-es év sem alakult rosszul a Dolomitnak, akkor 4 milliárdos forgalom mellett 1,8 milliárd forint adózott eredményt hoztak össze, amit ki is vettek a cégből osztalékként.
Tavaly szeptemberben írta meg a Direkt36, hogy dokumentumok tanúsága szerint a gánti bányacégtől vásároltak építőanyagot az egyik legdrágább állami útépítéshez, az M4-es munkálataihoz. A Dolomit Kft. gánti bányájából szállítottak zúzott követ az útépítéshez, többek közt ebből a kőből készült az M4-es aszfaltkeveréke, az út padkája és a leállósáv is. A dokumentumok szerint
Orbán Győző gánti bányacégétől, a Dolomit Kőbányászati Kft.-től rendeltek építőanyagokat az Abony-Fegyvernek szakaszhoz, majd miután itt leállították a munkát, az M4-es más szakaszain kezdett dolgozni a cég.
Az Orbán cég építőanyagait szállították az Üllő–Albertirsa, és az Albertirsa–Cegléd közötti szakaszra (az előbbit 52,1 milliárd forintból az Euroaszfalt és a Duna Aszfalt konzorciuma, az utóbbit pedig 20,5 milliárd forintból a Colas csoport építette).
|
1,1 milliárdos osztalékot vettek ki Orbán apjának az állami építkezésekre is szállító cégéből
|
1 milliárd 136 millió forint osztalékot vesznek ki a Dolomit Kőbányászati Kft.-ből a tavalyi év eredményei után – derül ki a cég frissen leadott mérlegéből. A Dolomit Kft. Orbán Viktor miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek az érdekeltsége, az üzletember tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/orban-gyozo-ceg-dolomit-milliard-gant/
|
2021-05-31 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A koronavírus-járvány hazai megjelenését követően nem telt el túl sok idő, amíg felismerte a kormány a külföldi aggasztó példákat látva, hogy fel kell töltenie a magyar készleteket lélegeztetőgépekből. A lépés abból a szempontból logikus és magától értetődő volt, hogy a legrosszabbra is fel kellett készülni, és az is borítékolható volt, hogy a vírus pandémiává fejlődése miatt világszerte nagy kereslet lesz az életmentő készülékekre. A döntés folyományaként aztán ma mintegy 16 000 készülék porosodik a raktárakban, annak csupán töredékére, kevesebb mint 1600-ra volt összesen szükség a járvány legkritikusabb időszakában is. A beszerzett mennyiség vitatott volt, ráadásul a külügy nagyon sokáig titkolta is a részleteket: ugyanúgy az egyes szerződések értékét, mint a megbízott cégek nevét.
Az imént felsorolt 10 cég közül a fele határidőre, május 31-ig leadta az éves beszámolóját, a dokumentumokból pedig kiderül, mennyire pörgette fel a korábbi üzletmenetet a kormányzati megbízás. Annyit előre elárulunk, ritkán látni ilyen bődületes növekedési ütemet. De kezdjük is rögtön a vélhetően legnagyobb nyertesse, a Fourcardinal Kft.-vel.
Értékesítési árbevételként tavaly az előző évinél 216-szor (!!!) többet könyveltek el, 229 millió forint után 49,5 milliárd forint folyt be a cég kasszájába.
Igaz, ezzel párhuzamosan a ráfordítások is jókora növekedést mutattak, hiszen anyagjellegűként 31,9 milliárd forintot számoltak el a korábbi 63,5 millió forint után. Ezen belül a legnagyobb tétel az eladott áruk beszerzési értéke volt, mely 31,1 milliárdot tett ki.
Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a kormányzati megbízás a dolgozói létszám bővítését igényelte, az átlagos statisztikai létszám ugyanis 5 főről 7-re emelkedett, a személyi jellegű ráfordítások ennek révén 28,6 millióról 78,7-re nőttek. A bérköltségből kiindulva szépen emelkedhetett az átlagfizetés tavaly, hiszen a
2019-es 356 ezer forintról 751 ezerre ugrott tavaly.
A bevételek és ráfordítások eredményeként már üzemi szinten is hatalmasat nőtt a Fourcardinal nyeresége, kicsivel több mint 17 milliárdot mutattak ki az előző évi majdnem 47 millió után.
A pénzügyi műveleteken elért eredmény és az adófizetési kötelezettség elszámolása után 15,9 milliárd forint tiszta nyereség marad év végén szemben a 2019-es 31,2 millió forinttal. A növekedés mértékére nehéz ebben az esetben is visszafogott jelzőket találni, hiszen tavaly 513-szor (!!!) nagyobb profitot termelt a cég, mint egy évvel előtte.
Ebből bőven futotta osztalékra is, 15,4 milliárd forint kifizetéséről döntöttek a tulajdonosok, Nagy Beatrix, valamint a Silk Road Fund Zrt. Előbbi a törzstőke 90 százalékát jegyzi, utóbbi a maradék 10-et. Ez alapján a kifizetett osztalék döntő része, 13,8 milliárd forint egyetlen magánszemélyhez került.
Róla egyébként azt írta a VálaszOnline, hogy a 2014-ben alapított Fourcardinal első ügyvezetője Szegi Ildikó volt, az ő lánya Nagy Beatrix. Szegi Ildikót Rahói Zsuzsanna "egyik bejáratott civil kapcsolataként" említi a lap, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon rendre ott ül a kormánydelegációban.
Szegi Ildikónak egyébként van egy fia is, mint arra felhívták a figyelmet, Nagy Hunor Szilárd, akinek nevéhez kötődik a Szegi Medical Center Kft. A céggel szintén leszerződött a külügy lélegeztetőgépek beszerzésére, a kontraktus értéke közel 400 millió forint volt. Ez a cég azonban cikkünk írásakor még nem tette közzé az éves beszámolóját.
A lélegeztetőgépek beszerzésében résztvevő magyar cégek tulajdonosi hátteréről korábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Felmondták a szerződést, de újra megállapodtak
Több mint 25 milliárd forintos megbízást kapott a Külügyminisztériumtól a Pro Concept Kft. A március 25-én kötött szerződést azonban felmondta a tárca, de később, június 7-én újra megállapodás született. Hogy ez mennyiben hatott a cég tavalyi beszámolójára, azt nem lehet biztosan tudni, de látszólag a korábbinál tízszer nagyobb, 35 milliárdos árbevétel nem segített a profit növelésében. Csupán alig 200 millióval több a realizált 2,8 milliárd forint a 2019-esnél. Ebből végül 2,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonos, akiről korábban az Átlátszó számolt be.
2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, történetesen pont akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, amelynek magyarországi kézbesítési megbízottja a Pro Concept többségi tulajdonosa, Hiszem János volt.
GVH-bírságot kapott a cég, mellyel szerződött a külügy
A Fourcardinal mellett van még egy gazdasági tevékenységéről beszámoló cég, mely milliárdos osztalékot fizethetett ki a tulajdonosoknak. Ez a Medirex Zrt., mely 5 magánszemély tulajdonában van. A cég szerényebb, de nem elhanyagolható növekedést mutatott 2020-ban. Árbevétele 5,5 milliárd forintról 34,5 milliárdra ugrott, mely szinte teljes egészében áruértékesítésből származott. Földrajzi megosztást illetően jelentős külföldi értékesítésük is volt, hiszen 21,2 milliárd érkezett csak belföldről, a maradék exportértékesítésnek köszönhető.
Ezzel szemben a kiadások - főként az anyagjellegűek - nőttek nagyot az eladott áruk beszerzési értékének emelkedése miatt. A kiegészítő mellékletből is kiderült, az árueladásból származó 34,2 milliárd forintos bevétellel szemben az eladott áruk beszerzési értéke 26 milliárd forint volt, vagyis az árueladás bruttó fedezete meghaladja a 8 milliárd forintot. Ez a bevétel arányában 23,96 százalékot jelent, míg egy évvel korábban ugyanez az arány 18,9 százalék volt. Az viszont téves gondolat, hogy a fedezettség emelkedése a 2020-as év speciális mivoltának köszönhető, hiszen 2018-ban - járvány és kormányzati külön megbízás nélkül - 24,87 százalékos arányt jelentett.
A Medirex dolgozói létszáma három fővel 29-re emelkedett tavaly, a bérköltség pedig 144,5 millióról 180,2-re. Az átlagbér is nőtt 2020-ban, 415 ezer forint havi bruttóról 577 ezerre.
Mindezek eredményeként üzemi szinten a korábbi 523 milliós nyereség 6,7 milliárdra duzzadt, amiből a pénzügyi eredmény és az adófizetés után 6,1 milliárdos tiszta nyereség maradt.
A cég tulajdonosai azonban a jelek szerint a jövőre is gondolnak, mivel a profit nagy részét bent hagyták a cégben, abból "csupán" 2 milliárd forintot fizettek ki osztalékként. Az öt tulajdonos közül egynek 4 százalékos tulajdonrésze van, a többiek egyaránt 24-24 százalékkal rendelkeznek. Vagyis négy tulajdonos 480 millió forintot, egy pedig 80 millióhoz juthat hozzá.
Az eredménybeszámoló mellett a cég kiegészítő mellékletéből kiderül még egy érdekesség, ami miatt egészen pikánsá válik a kormányzati megbízás ténye. A Külügyminisztérium ezek szerint ugyanis egy olyan társasággal is leszerződött, mely megsértette a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmát néhány évvel korábban. Mint írják,
a Gazdasági Versenyhivatal 2019. december 19-én kelt, 2020. január 06-án kézhez vett határozatában, a társaságot 162,624 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, 2015 évi jogsértés - "gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának megsértése" - miatt. A társaság fellebbezést nyújtott be, döntés mérlegkészítésig nem született."
Van, ahol nem profitáltak közvetlenül a tulajdonosok a bizniszből, vagy legalábbis nem most...
Még két társaság adta le a külügy szerződéses partnerei közül a 2020. évi beszámolóját, az egészen friss alapítású Limitless Medical Kft., illetve az SCA Medical Center Kft. Előbbivel 2,3, az SCA-val pedig 1,9 milliárd forint értékű szerződést kötött a kormány lélegeztető-gépek beszerzésére, ám utóbbinál ennek a nagy megbízásnak nyoma sincs a leadott dokumentumokban.
Mindössze ugyanis 1,1 millió forint árbevételről számoltak be, melyből a végén 47 ezer forint nyereség maradt.
A Limitless Medical első üzleti évét azonban jókora forgalommal zárhatta. 6,7 milliárd forint folyt be a kasszába, ebből 172 millió forint ráadásul exportértékesítésnek köszönhető. Az eladott áruk beszerzési értéke 5,4 milliárd forint volt, vagyis a bruttó fedezettsége az árueladásnak 24,07 százalékos volt. Alkalmazott hiányában egy forint személyi jellegű ráfordítás nem keletkezett, így üzemi szinten 928 millió forint nyereséget mutattak ki. Ezt némileg növelte a pénzügyi műveleteken elért nyereség, adófizetési kötelezettség azonban nem keletkezett, így 970 millió forint tiszta profittal zárta a cég 2020-at. Osztalékfizetés nem történt.
|
15 milliárdos osztalékot hozott a lélegeztetőgép-biznisz a legnagyobb magyar beszerzőnek
|
Egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét az a magyar cég, mellyel a Külügyminisztérium a legnagyobb összegű szerződést kötötte lélegeztetőgépek beszerzésére a koronavírus-járvány első hulláma idején. A Fourcardinal Tanácsadó Kft. a megbízásnak köszönhetően milliárdos osztalékot tudott fizetni a tulajdonosainak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/15-milliardos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-a-legnagyobb-magyar-beszerzonek.html
|
2021-06-01 23:44:54
| true | null | null |
mfor.hu
|
A DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság taggyűlési jegyzőkönyvéből kiderül, hogy 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465 367 471 forint volt.
Választási adatbázist építenek Gyurcsány Ferenc és Bajnai emberei
Mint arról korábban írtunk, a 2022-es választásokra készülve a két exminiszterelnökhöz köthető cégháló óriási választói adatbázis építésén dolgozik, amelynek segítségével nagymértékben befolyásolhatják a szavazók viselkedését.
A csatasorba állított cégek közül a legfontosabb a DatAdat Professional Kft., amelynek ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Emellett felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, egykori MSZP-s kommunikációs stratéga, a megszűnt Bajnai-párt, az Együtt alapítója.
A DatAdat bemutatkozása alapján a 2016-ban alapított cég főtevékenysége az adatalapú marketingtanácsadás, kutatás és adatszolgáltatás.
A cég egyik tulajdonosa maga Bajnai Gordon, de tulajdonrésszel rendelkezik Gyurcsány egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor is,
akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője is. Dessewffy egyéb érdekeltségeiről itt és itt számoltunk be korábban.
Az ügyvezető Ficsor bemutatása szerint a cég „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. Ficsor március végén cikket írt a Campaigns and Elections amerikai szakportálra is, a Facebook jövőbeli változásainak politikai kampányokra gyakorolt hatásairól.
Közel félmilliárdot szedtek ki a DatAdatból Bajnaiék 2020-ban
A DatAdat Professional Kft. taggyűlési jegyzőkönyvéből kiderül, hogy
a 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465 367 471 forint volt.
A dokumentum szerint a cég 2020. pénzügyi év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartaléka összesen 458 766 200 forintra rúgott, erre való tekintettel további osztalék kifizetésére nem került sor.
A dokumentumnak mindez szó szerint így szerepel:
„„A Taggyűlés ezennel megállapítja, hogy (i) a 2020. pénzügyi év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összesen 458 766 200 HUF, (ii) 2020. évben a Társaság által a tagok részére kifizetett osztalékelőleg összesen 465367471 HUF, (iii) a tőketartalék nyújt fedezetet a 6 601 271 HUF összegű különbözetre; melyre tekintettel a taggyűlés egyhangúlag elfogadja, hogy további osztalék kifizetésére nem kerül sor.”
A DatAdat Professional Korlátolt Felelősségű Társaság taggyűlési jegyzőkönyvét az alábbiakban tekintheti meg:
Nyitóképen: Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Fotó: MTI / Illyés Tibor
|
Közel félmilliárdot szedtek ki a DatAdatból Bajnaiék
|
Gigászi osztalékelőleget fizetett ki a Dessewffy Tiborhoz és Ficsor Ádámhoz is köthető cég a taggyűlési jegyzőkönyv alapján. A csatasorba állított cégek közül a legfontosabb a DatAdat Professional Kft., amelynek ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Emellett felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, egykori MSZP-s kommunikációs stratéga, a megszűnt Bajnai-párt, az Együtt alapítója.
| null | 1 |
https://mandiner.hu/cikk/20210602_kozel_felmilliardot_szedtek_ki_a_datadatbol_bajnaiek
|
2021-06-02 14:08:55
| true | null | null |
Mandiner
|
Nagyon jól sikerült a 2020-as év a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, tavaly ugyanis 15,5 milliárd forintos adózott eredményt értek el. Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos egyik legrégibb cége 113 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhet, ami számottevő emelkedés a 2019-es, 87 milliárdos forgalomhoz képest.
A nyereséget az utolsó fillérig kiveszik, és még az eredménytartalékból is megtoldják, így összesen 15,7 milliárd forint osztalékot fizetnek ki a tagoknak.
A Fejér B.Á.L., amelyben Mészáros gyerekei – Beatrix, Ágnes és ifjabb Lőrinc egyaránt 170 szavazattal rendelkeznek, míg édesapjuk 60 szavazattal –, viszonylag szerényebb, 2 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött. A vállalkozás 4,3 milliárd forintos adózott eredményre tett szert tavaly, a nettó árbevétele pedig 44,5 milliárd forint volt, ami közel 27 milliárd forintos növekedés 2019-hez képest.
A Mészáros-féle agrárérdekeltségeket kezdetben összefogó Búzakalász 66 Kft.-nél, de az Aranykorona Zrt.-nél sem lehetett panasz a nettó árbevételre. Előbbi 1,3 milliárd forintról számolt be, igaz, ez 300 millió forinttal kevesebb, mint 2019-ben. Utóbbi 2,2 milliárd forintos árbevételt könyvelt el 10,9 millió forint adózott eredmény mellett. A Búzakalász adózott eredménye 15 millió forint volt, ezt teljes egészében betették az eredménytartalékba és nem fizettek osztalékot. Az Aranykorona viszont fizetett 10 millió forint osztalékot, és nagyjából ugyanekkora összeget betett az eredménytartalékba is.
Mindkét cég – a Mészáros-birodalom többi mezőgazdasági érdekeltségével együtt – a Talentis Agro Zrt. alá tartozik, amelyben 99,42 százalékos tulajdonos Mészáros Lőrinc, és 0,48 százalékos a Talentis Group. A 22 leányvállalattal rendelkező Talentis Agro nem fizetett osztalékot, annak ellenére, hogy 1,2 milliárdos nettó árbevétele 461 millióval volt több a 2019-es adatnál. Így az 542 millió forintos adózott eredményt egy az egyben betették az eredménytartalékba.
A befektetéseket összefogó Talentis Group, amelynek egyetlen részvényese Mészáros, 6,6 milliárd forintos adózott eredményről adott számot, amit szintén az eredménytartalékba helyeztek. Osztalékot nem fizetett.
A Mészáros-birodalom vasútépítő cége, az R-Kord ugyancsak nem panaszkodhat 2020-ra, tekintettel arra, hogy 3,3 milliárd forintos adózott eredménye keletkezett, 35,4 milliárd forint árbevétel mellett, ez a társaság azonban nem fukarkodott:
egy áprilisi döntés értelmében 3 és fél milliárd forintot kifizettek osztalékként.
|
Közel 16 milliárdos osztalékot fizetett az ős Mészáros-cég
|
Nagyon jól sikerült a 2020-as év a Mészáros és Mészáros Kft.-nek, tavaly ugyanis 15,5 milliárd forintos adózott eredményt értek el. Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos egyik legrégibb cége 113 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhet, ami számottevő emelkedés a 2019-es, 87 milliárdos forgalomhoz képest.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/klasszikus-meszaros-cegek-merleg-2021/
|
2021-06-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Csaknem tízmillió forint bevételt és szerény, félmilliós profitot könyvelt el tavaly a VMSEVEN Kft., ami Veres Margit, volt balmazújvárosi polgármester tulajdonában áll. Verest 2018 áprilisában 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla hivatali vesztegetés elfogadása miatt, ám az egykori városvezető három éve nem vonult börtönbe, mert kegyelmi kérvényt nyújtott be a köztársasági elnökhöz, amelynek elbírálását szabadlábon várhatja ki.
A VMSEVEN Kft.-t 2018 októberében alapította a volt polgármester, vagyis néhány hónappal azután, hogy jogerősen szabadságvesztésre ítélte őt a bíróság. A társaságnak mindössze egy alkalmazottja van, ügyvezetője Veres Margit 21 éves lánya. Azt nem tudni, hogy a főtevékenységként üzletviteli és egyéb tanácsadással foglalkozó cégnek honnan vannak megbízásai, de tavaly és tavalyelőtt is nagyjából tízmillió forintos bevétele volt.
Gazdasági tevékenysége mellett Veres Margit nyilvános eseményeken is aktívan részt vesz, amíg várakozik Áder János államfő döntésére. 2019 karácsonya előtt a korábbi polgármester a hajdúnánási városbálon mulatott többek közt Tiba István fideszes országgyűlési képviselő, Jakab István MAGOSZ-elnök és Szolláth Tibor fideszes hajdúnánási polgármester társaságában. Korábban pedig Romániában, Csíkszentdomokoson tűnt fel, ahol a magyar országgyűlés csapata és a székelyföldi önkormányzati képviselők barátságos labdarúgó-mérkőzését tartották. Az állami televízió tudósításában az volt látható, hogy miközben Kövér László házelnök a csatornának nyilatkozik, Veres Margit a háttérben a résztvevőkkel cseveg.
Miután Veres Margit elítélése óta több mint három év eltelt, megkerestük ügyvédjét, Rácsai Lajost, aki elmondta, semmilyen értesítést nem kaptak az ügyfele ügyében sem a Köztársasági Elnöki Hivataltól, sem pedig az Igazságügyi Minisztériumtól. Előbbinek is elküldtük a kérdéseinket arról, hogy három év elteltével miért nem bírálja el az ügyet a köztársasági elnök, illetve mikorra várható a döntése. A hivataltól mindössze annyit válaszoltak:
|
Tízmilliós bevételt könyvelt el a börtönre ítélt, de még mindig szabadlábon lévő egykori polgármester cége
|
Csaknem tízmillió forint bevételt és szerény, félmilliós profitot könyvelt el tavaly a VMSEVEN Kft., ami Veres Margit, volt balmazújvárosi polgármester tulajdonában áll.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/veres-margit-balmazujvaros-vesztegetes-itelet-borton-ader-janos-kegyelem/
|
2021-06-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mint az ismert tény, a magyar kormány nagyon, de tényleg nagyon sok lélegeztetőgépet vett a koronavírus-járvány alatt, jóval többet, mint amennyihez egyáltalán lenne azt üzemeltetni képes szakember a magyar kórházakban. Ahogy a Direkt 36 írta annak idején, a magyar kormány 300 milliárd forintot költött, hogy vegyen 16 ezer lélegeztetőgépet, ráadásul ötször-tízszer olyan drágán, mint amennyiért más országok hozzájutottak a gépekhez. Azóta a gépek egy részét a kormány elajándékozta ide-oda, egy része pedig egy raktárban ül, a tárolásukért nagyjából havi 90 millió forintot kell fizetnie a kormánynak. Összességében tehát talán elmondható, hogy nem volt annyira jó biznisz ez a beszerzés. Legalábbis az adófizetőknek. Az Mfor.hu cikke alapján viszont
a lélegeztetőgépek vásárlásában közvetítő cégek elképesztően jól kerestek az üzleten, a legtöbb gép leszállítására szerződött cég például 216-szorosára növelte az árbevételét egyetlen év alatt.
A portál összeszedte, hogyan teljesítettek a pénzügyi beszámolóik szerint azok a cégek, amelyekkel a lélegeztetőgépek vásárlására szerződést kötött a kormány. A 22 cég közül 10 adta le a május végi határidőre a 2020-as éves jelentését. Köztük a Fourcardinal Tanácsadó Kft., amellyel a legnagyobb összegű szerződést kötötte a kormány, 1000 lélegeztető megvásárlásáért összesen 48,1 millió eurót fizetett a cégnek a külügy. A lélegeztetőgépes szerződésekről itt írtunk részletesebben.
|
15 milliárd forintos osztalékot hozott a lélegeztetőgép-biznisz az egyik beszerző cég tulajdonosainak
|
a lélegeztetőgépek vásárlásában közvetítő cégek elképesztően jól kerestek az üzleten, a legtöbb gép leszállítására szerződött cég például 216-szorosára növelte az árbevételét egyetlen év alatt.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/02/15-milliard-forintos-osztalekot-hozott-a-lelegeztetogep-biznisz-az-egyik-beszerzo-ceg-tulajdonosainak
|
2021-06-02 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Idén tavasszal egyértelmű (majd még egyértelműbb) kapcsolatot találtunk a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég, a Danubia Pharma Kft., valamint a lapunk által már korábban „körberajzolt”, Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójához és Szijjártó Péter volt helyetteséhez közel álló lélegeztetőgép-kereskedő, a Fourcardinal Kft. között. Ez az érdekcsoport az oltások és életmentő eszközök mellett egy gigantikus orvosi pakkot is eladott az államnak – így összesen már 105 milliárd forintos Covid-bevételnél tart. Vagyis vitathatatlanul ez a csapat a NER központi „járványegysége” – a többi fürkész és portyázó ennél jóval szerényebb mértékben vehetett részt beszállítóként a védekezési feladatokban.
A fenti 105 milliárdos bevételből 55 milliárd csak idén realizálódott a Sinopharm-vakcinákat beutaztató Danubia Pharmánál – hogy mindebből mennyit csippentettek le profit gyanánt a társaság tulajdonosai, egyelőre nem tudhatjuk, hiszen a 2021-es teljes évről szóló mérlegeket csak jövőre, a 2022-es választások után ismerheti meg a nagyérdemű. Azt ugyanakkor már látjuk, hogy 2020-ban 49,5 milliárdnyi bevétel landolt a Fourcardinalnál; az összeg tetemes hányada kínai lélegeztetőgépek és más orvosi eszközök (betegmonitorok, infúziós pumpák) eladásából származott – a vevő pedig a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium volt. A tavaly mindössze hét alkalmazottal „zakatoló” kereskedőcég nem szerénykedett: a május 31-én leadott éves pénzügyi beszámoló szerint a magyar államnak közel 50 milliárd forintért eladott kínai portéka valós beszerzési értéke legfeljebb 31 milliárd forintra rúgott, és a Fourcardinal tiszta (adózott) eredményként majd’ 16 milliárdot tudott felmutatni. (Összhasonlításul: a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. tavalyi haszna 15,5 milliárd lett.) Ez tehát a Fourcardinal esetében 32 százalékos profitrátát jelent – amely szinte példa nélküli az egészségiparban. Pláne, hogy a társaság tulajdonosai annyira a „mának élnek”, hogy
közel 15,5 milliárdot osztalékként ki is emeltek a hirtelen naggyá nőtt vállalkozásukból.
A Fourcardinal Kft. eredetileg külföldi kereskedőházakat üzemeltetett az Orbán-kormány megbízásából. A társaság ezer szállal kötődik a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához, Rahói Zsuzsannához – olyannyira, hogy a testvére volt a vállalkozás ügyvezetője. Rahói nevét talán kevesen ismerik, arcával azonban minden hírfogyasztó találkozhatott már. Rendre ott ül a kormánydelegációban Orbán Viktor jelentősebb külföldi útjain, és sajtófotók sokasága bizonyítja, hogy a főtanácsadó nemcsak államilag kapcsolódik az ország első számú családjához; „fusiban” Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti magántárgyalásaihoz is asszisztálgat.
A járvány kezdete után hirtelen átalakult a Fourcardinal Kft. tulajdonosi szerkezete. Rahói baráti köre meghatározó pozícióban maradt a cégben, de beszivárgott mellé két strómangyanús ügyvéd: Veréb Balázs, aki „civilben” egy lassan másfél évtizedre visszanyúló vesztegetési bűnügy vádlottja, valamint Vámosi-Nagy Zsolt. Hogy pontosan kik bújnak meg a két jogász mögött, máig nem tudhatjuk, ám miként a témában született második cikkünkben bemutattuk: valójában egy Szeverényi Márk nevű gyógyszerkereskedő mozgatja a szálakat. Az ő sógora pedig nem más, mint Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, jelenleg a kormánypárti sajtótermékeket kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója – illetve az állam delegáltja a Richter igazgatóságában. Szabó egyébként az ázsiai egészségbizniszről 2010-ben már élő tapasztalatokat szerzett, hiszen ő volt az Eli Lilly and Company nevű amerikai gyógyszeripari cég kínai leányvállalatának elnökhelyettese.
Nyitókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Csi Ta-jü kínai nagykövet társaságában fogadja a Magyarországra eddig érkezett hatszázezer adagnyi Sinopharm-vakcinaszállítmányt a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. április 24-én. (fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás)
#koronavírus#korrupció#NER#Rahói Zsuzsanna#Sinopharm#Szijjártó Péter
|
Őrült profit: 16 milliárdot nyert a Covidon a NER kedvenc „járványcége”
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/06/02/orult-profit-16-milliardot-nyert-a-covidon-a-ner-kedvenc-jarvanycege/
|
2021-06-02 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt a magyar kormány közel 300 milliárd forintért a koronavírus első hullámában. A beszerzés körülményeiről a 444.hu írt hosszan. A tavaly augusztusi cikk a Külügyminisztérium által kiadott adatokra támaszkodva azt írta, „2020. március 25-én a legnagyobb beszállítóval, a maláj GR Technologies-zal kötött első keretszerződés 5000 lélegeztető leszállításáról. Másnap megállapodik a külügy az első 800 darabról 73 500 dolláros áron, de már 6400 darabot emlegetve. Többszöri módosítást után végül május 21-én 6258 darab lélegeztetőről írnak alá szerződést, magasabb, 79 500 dolláros átlagáron. A teljes üzlet 559,6 millió dollár, vagyis 178 milliárd forint.”
Ez volt a legnagyobb tétel. „A második legnagyobb szerződését a szlovák Profound nevű céggel kötötte a külügy. Abból a VG 70-esből, aminek a darabját a belga Medline 35 ezer euróért adta, a szlovákokkal dupla ennyiért, 78 ezer euró/db áron szerződtünk. Ha már drága volt, legalább sokat is rendeltünk, összesen ezer darabot. Ezt a megállapodást végül módosították két hónappal később, június 17-én. Mégsem vettünk ezer darabot a VG 70-esből, csak 300-at, helyette beértük a SH 300-asokkal, de abból 700 helyett 816-ot rendeltünk. Ezeket is kiemelkedő, 67 ezer euró/db áron számolták be a szlovákok. Így maradt a 78 millió eurós végösszeg.”
Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A gépek többsége már az első hullám lecsengése után érkezett meg. Megírtuk, hogy „az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban”. Ezeket a gépeket eredetileg 3 251 553 euró értékben a Semmelweis Egyetem (SE) közbeszerzésben vásárolta.
Csak egy részét használják
A 16 ezer gép sorsa azóta sem tisztázott. Az RTL Híradó januárban számolt be a kecskeméti kórház lélegeztetőgép-vásárlásáról, miután a baon.hu megírta: „két darab magas tudású, intenzív osztályos lélegeztetőgép megvásárlásában támogatta a Duna Aszfalt Zrt. a kecskeméti megyei kórházat, 17,2 millió forint értékben”.
Akkor a kereskedelmi csatorna a többi eszközre is rákérdezett. A külügyminisztérium az RTL Híradónak azt válaszolta,
„a KKM-től a beszerzést és az összeszerelést követően a lélegeztetőgépek – életmentésre tökéletesen alkalmas állapotban – az ÁEEK-hoz kerülnek, a felhasználásukról a szakemberek döntenek”.
Annyit azért lehetett tudni, hogy közel 1 000 gépet már kiosztottak. Az ÁEEK tavaly november végén Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőnek a közadatigénylésére azt válaszolta, hogy – ezt a hvg.hu szemlézte – „mindössze 917-et szállított ki eddig az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) magyarországi kórházakba, további negyvenet pedig idősotthonokba és szociális intézményekbe”. Hadházy Ákos az Átlátszó kérésére most elküldte az ÁEEK-tól kapott tájékoztatást. A tavaly november 26-án kelt levélben a következők olvashatók.
„A TEVA Gyógyszertár Zrt. 2100 Gödöllő, Táncsis Mihály u. 32. szám alatti telephelyén található raktárban is kerülnek tárolásra lélegeztetőgépek. Emellett az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) Egészségügyi Készletgazdálkodási Főigazgatósága által kezelt raktáraiban (általános tartalékkészlet) és a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft 1239 Budapest, BILK Európa u. 6. szám alatti raktáraiban is (2020.10.21. napjától indult a tárgyi eszközök beszállítása erre a telephelyre) kerülnek raktározásra lélegeztetőgépek.
A 2100 Gödöllő, Táncsis Mihály u. 32. szám alatti raktárakat ingyenes haszonkölcsön szerződés keretében bocsátotta rendelkezésre a TEVA Gyógyszertár Zrt. 2020.09.30. napjáig. (A szerződést mellékelten megküldjük.)
5 318 db lélegeztetőgépet tárolunk jelenleg a gödöllői raktárakban. A kiszállítás mennyiségére vonatkozó, összesítő táblázatot mellékelten megküldjük.
Azok a lélegeztetőgépek, melyek eddig nem kerültek kiosztásra a koronavírus elleni védekezéshez, a gödöllői raktárban kerülnek tárolásra a továbbiakban is, a tárolt mennyiség függ a pandémiás helyzettől, azonban becslésekbe nem szeretnénk bocsátkozni.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium az ÁEEK részére adott át eszközöket az általa koordinált beszerzésekből, eddig összesen 7 344 db lélegeztetőgép átvételére került sor.”
A lélegeztetőgép személyzet nélkül semmit sem ér, mondja egy covidos betegeket kezelő orvos
A koronavírus miatt közel ezer ember tartózkodik jelenleg kórházban, akik közül több mint ötvenen vannak lélegeztetőgépen. Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvost kérdeztük meg arról, hogy mi vár a legsúlyosabb állapotú koronavírusos betegekre az intenzív osztályon. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával!
Perelni fogunk az adatokért
Hogy pontosan mi lett a többivel, arról kérdeztük most az Állami Egészségügyi Ellátó Központot. Közadatigénylésben érdeklődtünk, „hogy pontosan mikor és mennyi gépet adott át a minisztérium az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, azok pontos típusával. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz került gépekből mikor, mennyi és milyen típus került, mely hazai intézményekhez? Mennyi gép és hova került exportra? Mennyi gép és hol van tárolva – az milyen szerződések alapján, milyen összegért?”
Utóbbi kérdésre részben választ adott azóta a HVG, amely szerint Gödöllőn, a Teva – azóta kétszer gazdát cserélt ––telephelyén szeptemberig ingyen tárolták a lélegeztetőgépeket, azóta viszont fizetni kell érte. A lap számításai szerint
„havi 90 millió forintba kerül a tízezernyi fölöslegesen felvásárolt lélegeztetőgép tárolása” a gödöllői raktárban.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ a közadatigénylésünkre 15 nap után a már jól ismert választ küldte: a válaszadás határidejét 45 nappal meghosszabbították. Ez is lejárt április 20-án. Azóta sem kaptunk választ. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk, hogy mégis mi lett a 16 ezer géppel, amit állításuk szerint átadtak az ÁEEK-nak, de onnan sem kaptunk választ. Mivel az ÁEEK törvénysértő módon titkolja az adatokat, újabb adatigénylés után közadatpert indítunk.
Nyitókép: Lélegeztetett páciens Nyíregyházán, a Jósa András Oktatókórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 2-án. Fotó: Balázs Attila/MTI
|
Titkolja az állami egészségügyi ellátó, mi lett a külügy által átadott 16 ezer lélegeztetőgéppel
|
Tavaly novemberben még elárulta Hadházy Ákosnak az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, hogy mennyi lélegeztetőgép került kórházakba. Most viszont hiába kértük közadatigénylésben, hogy mi lett a külügyminisztérium által átadott 16 ezer gép sorsa.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/27/titkolja-az-allami-egeszsegugyi-ellato-mi-lett-a-kulugy-altal-atadott-16-ezer-lelegeztetogeppel/
|
2021-05-27 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Elsőként a Szekszárdi Hírek írta meg április végén, hogy a 2020. november és 2021. február között lefolytatott közbeszerzési eljárást a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte, így ez a cég építheti fel a szekszárdi Tudásközpontot a volt laktanya területén.
„Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Modern Városok Program keretében kezdeményezte az új interaktív könyvtár és levéltár kialakítását.
Kormányzati forrásból eddig több mint 4 milliárd forint támogatást biztosítottak a beruházáshoz.
Az Önkormányzat a beruházás előkészítését, tervezését 2017-ben elindította. A beruházás állami tulajdonú ingatlanon valósul meg. A megvalósítást a Beruházási Ügynökség végzi” – írta a portál.
Bár a döntés már februárban megszületett, az ekr.gov.hu-n még nincs fent a kivitelezővel kötött szerződés, ahogy a közbeszerzési értesítőben sem jelent meg az eredmény, és a BMSK márciusban frissült szerződéslistájában sem található.
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint mindenesetre egy olyan teljeskörűen akadálymentesített, többfunkciós „L” alakú építmény létrehozása a cél, amelynek központi aulájából (tudástárszerűen) mind a felnőtt könyvtár, mind a levéltár funkció elérhető lesz. Az aulához kapcsolódna ruhatár, kávéház, szociális blokk, egy legalább 200 fő befogadására alkalmas rendezvényterem, illetve a gyermekkönyvtárat is innen lehetne megközelíteni. Az ingatlanon emellett 62 db felszíni parkoló és 30 db kerékpártároló létesülne.
Mészáros Lőrincék cége a befutó
A létesítmény kivitelezésére kiírt tenderre 3 ajánlat érkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és az EB Hungary Invest Kft. egyformán nettó 5,7 milliárd forintért vállalta volna a munkát, míg a ZÁÉV Zrt. nettó 5,4 milliárdos ajánlatot tett. Utóbbi, vagyis a legalacsonyabb árat adó cég lett a győztes.
A Szekszárdi Hírek szerint a bruttó 7 milliárd 300 millió forintos „beruházás megvalósításához szükséges többlettámogatás a Kormány döntését követően biztosítható”.
A teljesítési idő 600 nap, a munkálatok a tervek szerint 2023-ban fejeződnek be. „A szükséges eszközbeszerzések, próbaüzemek, valamint a költözést követően az új szekszárdi tudásközpont – a jelenlegi ütemezés szerint – 2023 nyarán megnyílhat” – olvasható a portálon.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV már korábban is dolgozott a Tolna megyei városban. Ők végezték többek között Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztését nettó 34,5 millió forintért, a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítését 349 millió forintért, de dolgoztak az Illyés Gyula Főiskola épületén is.
Persze a ZÁÉV nemcsak Szekszárdon, de országszerte népszerű: a cég sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. A zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is, de a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében is szerepet vállalt. Emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el, és a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek a Magyar Építő Zrt.-vel együtt.
A cég értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 72 milliárd, 2019-ben pedig 72,9 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, az azt megelőző évben pedig 5,6 milliárd forint volt.
Nyitókép: A szekszárdi Tudásközpont látványterve. (Forrás: Ács Rezső polgármester Facebook-oldala) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Tudásközpont: 5,4 milliárdos tendert húzott be Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je Szekszárdon
|
Bár az eredményt hivatalosan még nem hirdették ki, a helyi sajtóban már megjelent, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV építheti fel nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat. A beruházáshoz az állam több milliárd forint támogatást biztosít a Modern Városok Program keretében. A ZÁÉV-nek nem ez az első megbízása a Tolna megyei városban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/28/tudaskozpont-54-milliardos-tendert-huzott-be-meszaros-lorincek-zaev-je-szekszardon/
|
2021-05-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Alighogy megjelent cikkünk, miszerint „Titkolja az állami egészségügyi ellátó, mi lett a külügy által átadott 16 ezer lélegeztetőgéppel” (amiben megírtuk, hogy március 6-án kértünk először adatokat arról, mi lett az első hullámban vásárolt mintegy 300 milliárd forintnyi lélegeztetőgép sorsa), az újabb közadatigénylésünkre mindössze 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK).
Az ÁEEK szerint több gépet más országoknak adtunk át:
A hazai egészségügyi intézményekbe 3 288 készülék került, amelyek listája ide kattintva elérhető.
Konkrét kérdéseinkre is válaszoltak:
a gödöllői raktárban 3125 darab, míg a szigetszentmiklósi raktárban 9909 darab készüléket tárolnak.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint „a két helyszínen lévő raktárak bérelt raktárak, a bérleti, üzemeltetési szerződések az Operatív Törzs engedélye alapján kerültek megkötésre. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alap (iktatási sz.: ÁEEK/60852-119/2020, korábbi tulajdonos: VICTORIA Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság) kezelésében lévő gödöllői raktárban, illetve a Waberer’s-Szemerey Kft. (iktatási sz.: ÁEEK/15417-351/2020) kezelésében lévő szigetszentmiklósi raktárban kerülnek tárolásra az orvosi eszközök”.
Számításaik szerint
„a lélegeztetőgépre jutó nettó tárolási költség havonta mindösszesen, a két raktár tekintetében: kb. 15 M forint
(a készletek változása esetén módosul, csak az igénybe vett területért kell fizetni)”.
A hvg.hu korábban havi 90 millió forintra becsülte a raktározás költségeit. A Carolina Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztő Alapról pedig megírta, hogy az a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt. érdekeltsége. A Carion-csoport neve egyebek mellett a 2016-os nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvény idejéből lehet ismerős, a törvényjavaslatot benyújtó Rogán Antal ugyanis egyértelműen rájuk szabta a lakáslottóként elhíresült konstrukció szervezésének feltételeit.
Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Az eredeti árnál cirka félmilliárd forinttal többet kóstált az államnak az a közel 200 darab lélegeztetőgép, amelyeket a CECZ Közép-Európai Kft. szerzett be még korábban. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Nyitókép: Ápoló dolgozik egy koronavírussal fertőzött beteg mellett a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház COVID- részlegén, az intenzív osztályon 2020. április 24-én. MTI/Kovács Tamás
|
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is
|
Perre is mentünk volna, de végül – újabb közadatigénylésünkre – alig 3 nap alatt válaszolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ arra a kérdésre, mi lett az első hullámban vásárolt 16 ezer lélegeztetőgép sorsa. Kiderült, hogy 13 404 lélegeztetőgép két raktárban áll, amelyek bérleti díja havi 15 millió forint. Itthon 3 288 gépet osztottak ki, de jutott belőlük Csehországba és a Vajdaságba is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/01/megtudtuk-mi-lett-a-16-ezer-lelegeztetogep-sorsa-fokent-raktarban-allnak-de-jutott-kulfoldre-is/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Hadházy Ákos írásbeli kérdéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez május 17-én azt tudakolva, hogy „mi történt Komlón”. A független országgyűlési képviselő azt írta, egy komlói helyi hírportál adott hírt arról, hogy őrizetbe vettek egy helyi nagyvállalkozót költségvetési csalás gyanújával.
Az eset jelentőségét az adja, hogy – ahogy azt lapunk megírta – több mint 3 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el Komlón az elmúlt öt évben az a cég, amelynek korábbi tulajdonos-ügyvezetőjét előállították. A „komlói Mészáros Lőrinc”-ként emlegetett vállalkozó szinte minden nagyberuházásban érintett volt cégeivel a városban, ezért felmerült a lehetőség, hogy bajba kerülnek azok a jelenleg is futó projektek, amelyekben az ő (volt) cége(i) a kivitelező(k).
Hadházy éppen ezért arra szeretett volna választ kapni, hogy:
meg tudja-e erősíteni a legfőbb ügyész a fenti információt;
mely nyomozó szerv járt el, illetőleg folytat nyomozást az ügyben;
az őrizetbevétel előtt a NAV bűnügyi szerve vagy bármely más nyomozóhatóság tartott-e
házkutatást a vállalkozónál vagy esetlegesen valamelyik helyi (komlói) önkormányzati szervnél,
intézménynél vagy önkormányzati cégnél;
mi a büntetőeljárás tárgya, illetve minek a gyanúja alapján folyik az eljárás;
a büntetőeljárással érintett cselekmény (az elkövetői magatartás) érint-e olyan beruházást, illetőleg
projektet, amely részben vagy egészben uniós támogatásból valósult meg? Ha igen, hány uniós
projektet érint a nyomozás;
és hogy érintett-e a büntetőügyben választott önkormányzati vagy parlamenti képviselő/ tisztségviselő.
Polt Péter válasza június másodikán megérkezett – számolt be róla a képviselő Facebook-oldalán.
A dokumentum szerint az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága 273/2018 bü. szám alatt folytat nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt.
A nyomozás eredményeként május 11-én összehangolt, 16 helyszínt érintő eljárási cselekmények keretében a nyomozó hatóság kutatást tartott több komlói cég székhelyén. Az ügyben eddig összesen 10 embert hallgattak ki, akik közül négyen letartóztatásban, hatan szabadlábon védekeznek.
Polt szerint azonban „önkormányzati szervnél, intézménynél, illetve önkormányzati cégnél sem vagyont érintő kényszerintézkedés, sem más eljárási cselekmény foganatosítására nem került sor”.
A főügyész emellett úgy tudja, a büntetőeljárás nem érint egyetlen olyan beruházást vagy projektet, amely részben vagy egészben uniós támogatásból valósult volna meg, illetve a rendelkezésre álló adatok alapján az ügyben nem érintett önkormányzati vagy parlamenti képviselő, illetve tisztségviselő sem.
Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, Polics József, Komló polgármestere (Fidesz-KDNP) közleményt adott ki, amelyben a cég jelenlegi ügyvezetőjének tájékoztatója is megjelent. Eszerint a szerződésekhez kapcsolódó ütemtervek és véghatáridők betartása „nem kockázatos, a cég rendelkezésére állnak részben azok az anyagi források, továbbá mind a tárgyi, mind a humán erőforrás, mely szükséges a beruházások szerződés szerinti teljesítéséhez”.
Polics József hangsúlyozta,
a jelenlegi hatósági intézkedések nincsenek hatással a folyamatban lévő beruházásokra,
a fejlesztési források rendelkezésre állnak, és ha szükséges, akkor akár a szerződések módosításával is biztosítani fogják a projektben dolgozók kifizetését és a zavartalan munkavégzést.
Hadházy Ákosnak a volt ügyvezető fiát sikerült elérnie, aki a képviselő szerint megerősítette, valóban zajlik vizsgálat a cég ellen, de bíznak az ügy megnyugtató lezárásában, és a cég továbbra is működik.
Nyitókép: Polt Péter legfőbb ügyész az ügyészség 2018. évi tevékenységéről szóló beszámolóját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. MTI/Illyés Tibor
|
Komlói költségvetési csalás: Polt Péter szerint politikai szereplő és uniós beruházás nem érintett
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/03/komloi-koltsegvetesi-csalas-polt-peter-szerint-politikai-szereplo-es-unios-beruhazas-nem-erintett/
|
2021-06-03 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványozta, hogy rendeljék el annak az öt személynek a letartóztatását, akik 30 gazdasági társaságból álló bűnszervezetet működtettek, és 3 milliárdos kárt okoztak az államnak, olvasható az ügyészség honlapján.
A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2016. évtől kezdődően hoztak létre egy több mint harminc gazdasági társaságból álló, többszintes bűnszervezetet. A szervezet célja őrző-védő szolgáltatások nyújtása a megrendelők felé és ennek keretében a vonatkozó közterhek, így az általános forgalmi adó és az alkalmazottak utáni járulékok meg nem fizetése volt. A számlázási lánc alsó szintjén álló gazdasági társaságok sem az adó, sem a járulékok vonatkozásában bevallásokat nem nyújtottak be, vagy ha igen, akkor befizetésük nem volt az állami költségvetés felé. Mindezeken túlmenően a gazdasági társaságokat folyamatosan hozták létre, szüntették meg vagy fantomizálták egy ügyvéd segítségével.
A nyomozás során kiderült az is, hogy a bűnszervezet vezetőjének irányítása alatt állt valamennyi, az őrző-védő szolgáltatásban érintett gazdasági társaság még akkor is, ha a cégjegyzék szerint a vezetők mások voltak. A strómanokat hátrányos helyzetű személyek közül választották ki, akik anyagi ellenszolgáltatás fejében névlegesen vettek részt a cégalapításban, azt követően azonban mind a cégeket, mind a cégek bankszámlái feletti és egyéb rendelkezési jogokat átadták a bűnszervezet vezetői részére.
A keddi napon a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Vizsgálati Osztálya által szervezett, összehangolt akcióban több helyszínen kutatásokat tartottak, eszközöket foglaltak le, valamint 5 személyt őrizetbe vettek. Az őrizetbe vett gyanúsítottak között volt a bűnszervezet vezetője, továbbá könyvelője, adminisztrációs ügyintézője és a színlelt könyvelés végzője, a strómanok és a vezetésükkel érintett cégek biztosítója, a cégeket alapító ügyvéd, valamint a pénzeket elosztó személy is.
A bűnszervezet általános forgalmi adó adónemben működése alatt az állami költségvetésnek 1,6 milliárd, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok vonatkozásában 1,7 milliárd vagyoni hátrányt okozott.
A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt indult eljárásban a főügyészség öt személy letartóztatásának egy hónapra történő elrendelését indítványozta a nyomozási bíró felé. A főügyészség álláspontja szerint valamennyi terhelt vonatkozásában fennáll a szökés, elrejtőzés, az eljárás meghiúsításának, valamint a bűnismétlésnek a veszélye.
|
Egy 30 cégből álló bűnszervezet 3 milliárd forint adót csalt el
|
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség indítványozta, hogy rendeljék el annak az öt személynek a letartóztatását, akik 30 gazdasági társaságból álló bűnszervezetet működtettek és 3 milliárdos kárt okoztak az államnak, olvasható az ügyészség honlapján.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/03/egy-30-cegbol-allo-bunszervezet-3-milliard-forint-adot-csalt-el
|
2021-06-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Nagyon sok pénzt hozott a konyhára a koronavírus-járvány azoknak a cégeknek, amelyek a magyar kormány megbízásából lélegeztetőgépeket szereztek be az első hullám idején. Ezen cégek egy részének korábban semmi köze nem volt az orvosi berendezésekhez, találunk köztük főtevékenységként tanácsadással vagy optikai eszköz gyártásával foglalkozó vállalkozást is, melyek gyorsan rástartoltak a feladatra, és sokat is kerestek vele.
A lélegeztetőgépek beszerzésében élen járó tíz cég összesen 28,3 milliárd forint tiszta, adózás utáni nyereséget ért el tavaly, derül ki a céges beszámolókból. A tulajdonosok pedig ennek a nagy részét ki is szedik a vállalkozásból: kis híján 20 milliárd forint osztalék kivételéről döntöttek.
Pontosabban nem is a 10 legnagyobb vállalkozás hozott össze ennyi nyereséget, hanem csak hét az első tízből. Háromnak ugyanis nem ismerjük a számait, mert nem adták be a május 31-i törvényi határidőig a beszámolójukat. Erre volt lehetőségük, de kérvényezniük kellett, és egyedileg bírálta el igényüket a hatóság.
Így nem tudhatjuk, hogy a legtöbb, azaz több mint 1200 darab lélegeztetőgép beszerzésével megbízott cég, a TMT Technics Kft. hogyan muzsikált. A cégnek az egyik tulajdonosa Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke. A cég korábban azzal is bekerült a hírekbe, hogy tavaly megvette Kínától azt a maszkgyártó céget, amelyiket a sátoraljaújhelyi börtönben állítottak fel, és a beígért kapacitásának csak a töredékét gyártotta le Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejegyzése szerint. A rendőrség mindenesetre januárban közölte, hogy nem nyomoz a nem két fillérért vásárolt kínai maszkgyártó gépsor ügyében, aztán májusban mégis az derült ki, hogy hűtlen kezelés gyanúja merült fel.
Ugyancsak nem adta le a beszámolóját a 4. és a 6. legnagyobb megrendeléssel rendelkező cég, az Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft., valamint az OTT-One Nyrt. Utóbbinál nagy a zűr, nemrég írtunk is róla, hogy a cég könyvvizsgálója csalás gyanúja miatt felmondott.
Az elérhető mérlegek alapján a legtöbb pénz a Fourcardinal Tanácsadó Kft. tulajdonosainak a markát ütötte. Az mfor.hu szúrta ki, hogy a 15,9 milliárd forintos adózott nyereség zömét, 15,4 milliárd forintot kivesznek a tulajdonosok. A fő tulajdonos Nagy Beatrix, ő a 2014-ben alapított Fourcardinal első ügyvezetőjének, Szegi Ildikónak a lánya. Szegi Ildikót a Válasz Online Rahói Zsuzsanna „egyik bejáratott civil kapcsolataként” említi, Rahói pedig Orbán Viktor főtanácsadója, aki a jelentősebb külföldi tárgyalásokon rendre ott ül a kormánydelegációban, írta a portál.
Milliárdos nagyságrendű osztalékot vesznek ki a tulajdonosok még a Pro Concept Tanácsadó Kft.-ből és a Medirex Zrt.-ből is.
|
Nagyot szakítottak a lélegeztetőgépeket beszerző cégek
|
Nagyon sok pénzt hozott a konyhára a koronavírus-járvány azoknak a cégeknek, amelyek a magyar kormány megbízásából lélegeztetőgépeket szereztek be az első hullám idején. Ezen cégek egy részének korábban semmi köze nem volt az orvosi berendezésekhez, találunk köztük főtevékenységként tanácsadással vagy optikai eszköz gyártásával foglalkozó vállalkozást is, melyek gyorsan rástartoltak a feladatra, és sokat is kerestek vele.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/02/lelegeztetogep-beszerzes-merleg-2021-koronavirus-nyereseg-profit/
|
2021-06-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
„A Miniszterelnökség március 22-én értesült arról, hogy a tárca háttérintézményeként működő Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) működésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanújával indult nyomozás. Az intézet főigazgatója, Radnainé dr. Fogarasi Katalin másnap közös megegyezéssel – minden juttatás nélkül – távozott a NÖRI éléről. A Miniszterelnökség elfogadhatatlannak tartja a közpénzekkel való bármilyen típusú visszaélést, ezért a tárca együttműködik a hatóságokkal” – közölte megkeresésünkre a minisztérium.
A Pécsi Járásbíróság április 19-én rendelte el négy gyanúsított letartóztatását. A bíróság közleménye szerint egy cég 2017-ben és 2019-ben közbeszerzésen elnyerte két budapesti temető fenntartási, karbantartási munkálatait. Az eljárás kiírója egy „központi költségvetési szerv” volt, és a tendert gyakorlatilag csak az elsőrendű gyanúsított kft.-je nyerhette meg. Az elnyert 2,4 milliárd forintból több mint 518 milliót aztán fiktív alvállalkozó cégek „bevonásával” nyúltak le 2019 decembere és 2020 decembere között.
Megbízott és megbízó
Hadházy Ákos április 21-én a Facebookon arról írt, hogy a NÖRI-ből rendőrök vittek el több, vezető beosztású munkatársat bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt. Az országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, aki írásbeli válaszában megerősítette, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága nyomozást folytat az ügyben. Kilenc személyt gyanúsítottként hallgattak ki.
A közbeszerzési értesítőből könnyen visszakövethető, hogy kik a gyanúsítottak. A NÖRI többször is megbízta karbantartási és fenntartási munkákkal a ForLanaFlow Kft.-t, amelynek az ügyvezetője Cs. Anikó.
A céginformációs adatbázis szerint a társaság fő tevékenysége a zöldterület-kezelés, adózott eredménye 2015 és 2019 között majd’ harmincszorosára nőtt (1,5 millióról 45 millióra), nettó árbevétele pedig a 2015-ös 58 millióról a 2018-as csúcsévben csaknem 1,2 milliárdra. Ennek ellenére a cég weboldala „fejlesztés alatt” áll, Facebook-oldalára 2018-ban posztoltak utoljára, naprakész információ tehát nincs róla. A közösségi oldalon található névjegye szerint a cég 2002 óta van jelen a piacon: „15 éves tapasztalattal rendelkezünk kerttervezés-fenntartás, tájépítés, valamint beltéri növénygondozás területén”. A „referenciaképek” némelyike a Fiumei úti sírkertben és a Rákoskeresztúri új köztemetőben készült – mindkét intézmény a NÖRI kezelése alá tartozik. Az oldalon látható még egy magánkertről készült stock fotó, illetve a Nyugati pályaudvar melletti Eiffel teret is megörökítették; a parkot 2017-ben az Eiffel Irodaház projekt keretén belül a Convergence ingatlanfejlesztő újította fel, de arról nem találtunk információt, hogy ehhez a ForLanaFlow-nak köze lett volna.
A Közbeszerzési Hatóság oldalaiból sem sok minden derül ki a cégről. A ForLanaFlow csak olyan pályázaton nyert, amelyet a NÖRI hirdetett meg; az első győztes közbeszerzést 2016-ban húzta be a kft. A cég több NÖRI-tendert egy profi társasággal, a Reneszánsz Kőfaragó Kft.-vel közösen nyert el.
A NÖRI egyebek mellett temető- és sírgondozási, parkfenntartási munkákra és a sorfák kezelésére szerződött a ForLanaFlow-val. Vélhetően ilyen feladatokkal bízott meg a cég fiktív alvállalkozókat, amelyekről viszont nem érhető el nyilvános információ. A 24.hu korábban megkereste a ForLanaFlow-t; Novák Péter, a cégvezető ügyvédje megerősítette, hogy ügyfelével márciusban közölték a gyanúsítást – Cs. Anikó jelenleg bűnügyi felügyelet hatálya alatt áll, szabadlábon védekezik. A NÖRI megkeresésünkre közölte, az intézet műszaki igazgatója, Sz. István és helyettese már nem áll a szerv alkalmazásában, ami indirekt beismerése annak, hogy a NAV őket gyanúsította meg másod-, illetve harmadrendűként.
|
Korrupció a Nemzeti Örökség Intézetében Fű, fa, virág, félmilliárd
|
500 millió forintot szipkázhattak ki a Nemzeti Örökség Intézetéből; a főigazgató távozott, és Boross Péter korábbi miniszterelnök is lemondott a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöki tisztségéről. Az intézet dolgozóit egy kormányrendelet értelmében nem vonják ún. megbízhatósági vizsgálat alá.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/fu-fa-virag-felmilliard-238954
|
2021-06-05 13:14:14
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, mely egy újabb vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról határoz. A Makovecz Campus Alapítvány névre hallgató új alapítványt még az április végi monstre közvagyon-kiszervezős akcióban szavazta meg a parlament, a mostani dokumentum pedig kimondja annak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként való létrehozását. Az alapítói jogok gyakorlását Orbán Viktor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe teszi.
Az új alapítvány megkapja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát, itt a kormány korábbi javaslata szerint "nemzeti tudáspark" lesz, ahol a magyar humán- és élettudományok fejlesztése, a Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása, tehetséggondozási program működtetése, a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés lesz a feladat, illetve az egykori katolikus egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése.
|
A kormány megcsinálta a legújabb vagyonkezelő alapítványt
|
A Makovecz Campus Alapítvány létrehozását még áprilisban szavazták meg, annak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként való létrehozását. Az alapítói jogok gyakorlását Orbán Viktor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe teszi.
Az új alapítvány megkapja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát, itt a kormány korábbi javaslata szerint "nemzeti tudáspark" lesz, ahol a magyar humán- és élettudományok fejlesztése, a Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása, tehetséggondozási program működtetése, a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés lesz a feladat, illetve az egykori katolikus egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormany-megcsinalta-a-legujabb-vagyonkezelo-alapitvanyt.html
|
2021-06-04 20:42:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Már polgármester volt Dióssi Csaba, amikor Dunakeszi önkormányzata jóváhagyta az akkori cége, a Turan Bt. tíz lakásos társasházra vonatkozó építkezését, amely ingatlanba később ő, a gyerekei és az édesapja is beköltöztek – értesült a Narancs.hu.
A közelmúltban írtuk meg, hogy Dióssi a saját családi cégétől vett lakásokat, amelyhez a CSOK-ot is felvette. Ezt úgy valósította meg, hogy először megépíttette a Turan Bt.-vel a társasházat, amelynek vezető tisztségviselői feladatait 2016-ig ellátta, majd kiszállt a cégből, és felvette a családi otthonteremtési kedvezményt az egyik lakásra. A cég ügyvezetője jelenleg a polgármester 24 éves fia, és a társasház 5 lakása Dióssi Csaba, további 5 lakás pedig az édesapja tulajdonában van.
A napokban újabb információk jutottak a Narancs.hu birtokába az építkezéssel kapcsolatban, így például a 10 lakásos társasház építési engedélyezési terve is a birtokunkba került: a dokumentum 2011 szeptemberében készült el, és 2012 januárjában Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala engedélyezte az építkezést.
Csakhogy ekkor Dióssi Csaba a város polgármestere, valamint országgyűlési képviselő is volt, tehát az a hivatal hagyta jóvá az általa vezetett cég építkezését, amely felett egyébként ő diszponált.
Az építésügyi hatósági rendszerben az ún. általános elsőfokú hatósági feladatokat 2020 márciusáig az önkormányzatok jegyzői látták el, azt követően a kormányhivatalokra szállt át ez a hatáskör. Viszont az akkor még hatályban lévő közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szerint hatósági ügy elintézésében nem vehetett részt az a személy, akitől nem várható el annak tárgyilagos megítélése. Továbbá a jegyző mint hatóság nem vehetett részt olyan ügyben, amelyben a polgármester az ellenérdekű ügyfél.
Megkerestük a város jegyzőjét, aki kérdéseinkre azt válaszolta, hogy
„a Turan Bt. által még 2011-ben kezdeményezett építésengedélyezési eljárás – az akkor hatályos közigazgatási eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény 42 § (5) bekezdésében foglaltakra tekintettel – szabályosan került lefolytatásra, összeférhetetlenség nem állt fenn”.
A Molnár György által is citált, eredetileg 2004-ben elfogadott közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény 42. paragrafusa az eljárásokból való kizárásokról rendelkezett, az ötödik bekezdésben pedig az szerepelt egy 2008-ban elfogadott módosítás szerint, hogy „a jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, a foglalkoztató önkormányzat társulása vagy az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal”.
(Ez a bekezdés 2013-tól kezdve némileg módosult, illetve a törvényt az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2016-ban felváltotta, ami ebben a témában egyébként hasonlóan rendelkezik).
Tagi kölcsönök, lakótelepi lakás, egy újabb cég
Legutóbbi cikkünk megírása során nagy kérdés volt, hogy a beruházást mennyiből és miből finanszírozta a Turan Bt., valamint Dióssi Csaba. A polgármester a Dunakeszi Postnak azt mondta, hogy részben az édesapja budai lakásának eladásából fedezték a költségeket, és amúgy is régóta készültek az építkezésre, „lényegében másfél évtized előzte meg a projekt megvalósítását”.
Az online céginformációs adatbázis szerint Dióssi Csaba édesapjának a lakcíme azelőtt, hogy az új társasházba költözött volna, egy újbudai harmadik emeleti lakás volt, amely a Google Maps utcakép-kereső tanúsága szerint egy panelházban található.
Dióssi Csaba édesapjának korábbi lakóhelye
Fotó: Screenshot/ Google Maps
Továbbá a Turan Bt. éves beszámolóihoz leadott kiegészítő mellékletekből az derült ki, hogy a társaság tagi kölcsönből finanszírozta a tíz lakásos társasház építését: a 2012-es, a 2013-as és a 2014-es évre vonatkozóan 47,5, és 55,5, valamint 60,5 millió forintnyi ezzel kapcsolatos tagi kölcsön van feltüntetve, a 2015-ös évre vonatkozó dokumentumban pedig a 10 lakásos társasház építési költségeként 90,3 millió forint szerepel.
Nem mellesleg a társaság 2017 májusában készült, egy évvel korábbra, tehát a 2016-os évre vonatkozó beszámolójának kiegészítésében – amelyben már nem szerepel a tíz lakásos társasház – a polgármester még vezető tisztségviselőnek van feltüntetve, miközben a céginformációs adatbázis adatai szerint 2016 augusztusától Dióssi Csaba fia a társaság ügyvezetője. Tehát amikor a kiegészítés készült, akkor már nem Dióssi vezette a céget hivatalosan, de mégis ő van feltüntetve erre a tisztségre a dokumentumban, a vezetőváltást pedig nem jelölik benne.
Dióssi Csaba 2011 és 2014 között országgyűlési képviselő volt, ekkor egy honatya a ciklus végéig 232 ezer forintot keresett, amikor is megemelték a fizetésüket 750 ezer forintra. A polgármesteri fizetése havi bruttó 545 ezer forint volt, 2014 után viszont már nem volt képviselő. Ugyanakkor a 2011-ben leadott parlamenti vagyonnyilatkozata szerint Dióssi egy bizonyos Ba-Di Bt.-nek volt a munkatársa, amely társaság székhelye megegyezett az édesapja „budai lakásának” címével. Ettől a cégtől eseti alapon 1 millió forint jövedelme származott a tárgyévben, viszont a vállalkozás végelszámolás alatt van, így bővebb információ nem áll róla rendelkezésre.
Háttérben meghúzódó Tuzson-szál
A céginformációs adatbázisban észrevettük azt is, hogy a Turan Bt. elektronikus elérhetőségének egy bizonyos office [at] b-t [dot] hu cím van megadva. Márpedig ez a cím a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda elérhetősége, amelyet „leánykori nevén” Biczi és Tuzson Ügyvédi Irodának hívtak. Ugyanis az iroda 2014-ig Tuzson Bence, a térség jelenlegi országgyűlési képviselőjének nevét viselte, aki 2014-ben lépett ki a cégből összeférhetetlenség miatt, erről egy akkori Index-interjúban is beszélt.
Tuzson akkor azt mondta, hogy „amikor Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere úgy döntött, hogy az új ciklusban már nem indul a körzet országgyűlési képviselői posztjáért, megkerestek. Az iroda sokat dolgozott az önkormányzatnak, majd az önkormányzaton keresztül még sokaknak, így viszonylagos ismertségre tettem szert a környéken. Orbán Viktor miniszterelnök úr pedig támogatásáról biztosította az ötletet, így aztán elvállaltam.” (Tuzson egyébként egészen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodáig jutott el, ugyanis 2020 óta kormányzati államtitkári pozíciót tölt be).
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszél a hálaadó istentiszteleten a csömöri református templomban 2020. október 31-én. A templom felépüléséért tartott istentiszteleten részt vett és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
2016-ban egy magánszemély közérdekű adatigényléssel fordult az önkormányzathoz, amelyből kiderült, hogy 2010 feburárja és 2016 márciusa között a város bruttó 40 millió forintot számolt el az irodának jogi tanácsadás és ügyvédi munkadíj címén. Továbbá Varga Zoltán Péter, a Jobbik helyi önkormányzati képviselője első cikkünk megjelenése után utánanézett a Turan Bt. ügyeinek: a Facebook-posztjában arról írt, hogy a családi céget, amely a társasházat építette, Dióssi Csaba 2016-ban ajándékozta a fiának, az ajándékozási szerződést pedig „Tuzson Bence korábbi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda jegyezte ellen, a cégmódosítást is a várost is képviselő ügyvédi iroda adta be a cégbíróságra”.
A jobbikos politikus egyébként ismeretlen tettes ellen költségvetésnek vélhetően jelentős vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentést.
Megkerestünk több hatóságot is, köztük a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is, de jelenlegi információink szerint eddig nem indult nyomozás. A Biczi és Turi ügyvédi irodának is küldtünk kérdéseket, ugyanis érdekelt minket, hogy milyen kapcsolat van a Turan Bt., valamint Tuzson Bence korábbi irodája között: megkeresésünkre azt válaszolták, hogy az ügyvédi törvény ügyvédi titokra vonatkozó rendelkezései szerint nem adható ki információ arról, hogy kiket és milyen ügyben képviselnek és képviseltek. Dióssi Csabának is küldtünk kérdéseket, ugyanis szeretnénk megtudni egyebek mellett, hogy miért Dunakeszi önkormányzata engedélyezte a polgármester építkezését és mi a tagi kölcsönöknek a forrása, tőle cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
|
Dunakeszi polgármesterének hivatala hagyta jóvá, hogy társasházat építhessen a saját cége
|
A már a Dióssi Csaba vezette önkormányzat engedélyezte a polgármester saját családi cégének a társasháza felépítését, amelytől később a CSOK-kal lakásokat is vett. A cégadatokból Tuzson Bencéhez, a térség országgyűlési képviselőjéhez is eljutottunk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/dunakeszi-polgarmesterenek-hivatala-hagyta-jova-hogy-tarsashazat-epithessen-a-sajat-cege-238997
|
2021-06-06 22:41:12
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tanulságos olvasmány a Batthyány Lajos Alapítvány éves beszámolója, amelyre a K-Monitor hívta fel a figyelmet. A korrucióellenes szervezet azt írta:
„Az élet körforgása: a Rogán-féle Kabinetiroda több, mint 3 milliárdot ad egy Alapítványnak, akik aztán továbbosztanak több, mint 700 milliót az Alapjogokért Központ mögött álló Kft.-nek. Akik aztán elmondják a TV-ben, hogy mennyire jó munkát végez a Kormány. Mindezt az adónkból.”
A 3,5 milliárdos kormányzati juttatás tételei közül az Alapjogokért Központ - és az azt működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. - támogatása nem újdonság, van mellette azonban egy tökéletesen ismeretlen kft is: az Apriori Cultura.
Ennek tulajdonosa-ügyvezetője a cégjegyzék szerint Szalai Zoltán, a többszáz milliárd forintnyi közpénzt magába olvasztó, elképesztő ingatlanbirodalmat építő Mathias Corvinus Collegium főigazgatója. Az MCC-ra zúduló, elapadhatatlannak tűnő pénzesőhöz képest nem nagy tétel, de
egy kávézó támogatására meglehetősen nagyvonalú a Batthyány Alapítvány által kiutalt 600 millió forint.
Persze igen könnyen elképzelhető, hogy máshova is jutott az Apriori Culturának kiutalt támogatásból, de a cég egyetlen látható tevékenysége a Scruton nevű belvárosi kávézó és „közösség”.
Ami arról nevezetes, hogy rendszeresen szolgál díszletként különböző kormánypárti médiumok műsoraihoz, illetve hogy
a magyar kormány arcai gyakorlatilag influenszerként reklámozzák a helyet.
Rácz Zsófia helyettes államtitkár például ezt írta az Instán a fotó mellé még tavaly:
A @scruton_wearetheplace lesz az egyik törzshelyem, ez már biztos.
|
600 milliós támogatást kapott a fideszesek kedvenc kávézóját üzemeltető cég
|
A 3,5 milliárdos kormányzati juttatás tételei közül az Alapjogokért Központ - és az azt működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. - támogatása nem újdonság, van mellette azonban egy tökéletesen ismeretlen kft is: az Apriori Cultura.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/05/600-millios-tamogatast-kapott-a-fideszesek-kedvenc-kavezojat-uzemelteto-ceg
|
2021-06-05 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Cseng a telefon, a szám ismeretlen, a női hang ügynökös hangszínnel és tempóban mondja, hogy ő az MVM biztosítótól van, rögtön fel is teszi „el nem döntendő” kérdését, amire kizárólag igenlő választ vár:
– Ön is elégedetlen az állami egészségüggyel?
Az ügyfél lassan rakja össze, hogy MVM = Magyar Villamos Művek = gáz és/vagy villany, de most nem fűtés- és áramszámláról, hanem biztosításról lesz szó. És egy állami cég megbízottja kérdezi tőle: elégedetlen-e az állami egészségüggyel? Az állami cég árulja a termékét egy állami ágazat hibáira hivatkozva?
Pontosan. Vagyis: majdnem pontosan.
Az ügynök kihasználja, hogy a hívott fél nem csapta le rögtön a telefont, és olyanokat mond, hogy mindössze napi 30-120 forintért juthat gyors egészségügyi szolgáltatáshoz, amelynek díját a gáz- vagy a villanyszámlájával fizetheti be. Az ember egyre zavarodottabb, mert neki úgy rémlik, az állam közel tíz éve arra hivatkozva államosította az addig zömmel önkormányzati kézben levő egészségügyet, hogy ettől kezdve minden jobb lesz. Az állami egészségügyben dolgozó orvosokat pedig éppen mostanság kényszerítette választásra: vagy aláírják a szolgálati jogviszonyt, vagyis vállalják a tisztán állami egészségügyi szolgálatot, vagy mehetnek Isten hírével. Ha maradnak, azzal azt is aláírják, hogy lehallgathatják a telefonjukat, megfigyeltethetik őket. Mindezt arra hivatkozva, hogy az állami egészségügy ennyire fontos, a tisztasága nemzeti érdek, mivel ez a jobb, a legmegfelelőbb forma.
Most pedig egy állami cég magánbiztosítást kínál az állami egészségüggyel kapcsolatos elégedetlenségre alapozva, az állam hálózatát használva? Igen, erről van szó.
Emberünk gyorsan írásos ajánlatot kér az ügynöktől, és rápillant a telefonja kijelzőjén látható telefonszámra, de a hölgy közli, hogy nincs szükség írásos ajánlatra, és ő nem is küld olyat. Hiszen már szerződéses kapcsolatban állnak, ott a villany és/vagy a gáz, ezért azonnal, telefonon megköthető a biztosítás. Csak feleljen a kérdéseire, és havi 1000 vagy 3500 körüli forintért (amelyiket választja) övé lesz minden előny. (Vagy egy kicsit többért még annál is több.)
Nem szerződnek, mert okos ember szereti papíron is látni, amire elkötelezi magát. Viszont a dolog nem hagyja nyugodni, előkeresi a telefonjából a számot, de akárhányszor hívja később, mindig foglaltnak bizonyul.
Az MVM honlapján viszont tényleg ott van az MVM biztosítás több csomagba rendezve. Nagyjából olyan, mint a többi hazai magán-egészségbiztosítás: azt kínálja, amiben a magyar állami egészségügy gyenge, vagyis gyorsaságot és egy telefonon bármikor elérhető dokit, aki felméri a tünetek alapján, mekkora a baj, és elküldi a magánbiztosítottat a megfelelő magánszolgáltatóhoz. (Amit a magasabb díjcsomagok kivételével azután készpénzben kifizethet.) Emellett ott van csalogatóként az egymillió forintos évi CT, MR vagy PET-CT keret, vagyis az azonnal elérhető csúcs képalkotó diagnosztika, amelyre az állami egészségügyben, ugye, várni kell.
Nem az a lényeg persze, hogy az MVM egy call centerrel megerősített magánbiztosítást kínál, mert ilyenből sok van a piacon, hanem az, hogy a biztosítást összeépítik az energiaszámlával. Máshogy fogalmazva: az ügyfél egy villanyszámlával összefűzött Mészáros Lőrincnél vásárol be magának.
Az MVM ugyanis nem egy klasszikus biztosító: ezt a feladatot partnerként a CIG Pannónia látja el számára. A CIG Pannónia legnagyobb tulajdonosa pedig 2020 decembere óta a Mészáros Lőrinchez és Keszthelyi Erikhez köthető Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. A CIG Pannóniát állami megrendelésekkel hizlalják, ám az állam nemcsak közpénzt költ a felcsúti kegyenc cégénél, hanem az MVM mint állami cég saját magánszemély partnereinek is ajánlja a Mészáros-biztosítót.
Ráadásul ez csábító lehet az ügyfélnek is, mert nincs újabb undok csekk, újabb átutalandó, intézendő nyűg az ember hátán. A díjbekérő a következő energiaszámlával együtt érkezik, pontosabban annak részeként. A telefonon szerződő ügyfél észre sem veszi, hogy az ügyletben jelen van még valaki az MVM-en és rajta kívül.
Pedig van, és ezt a cég nagyon is észreveszi. Az MVM kvázi monopolhelyzetű vállalat (sokat kell variálni, hogy valaki más területi szolgáltatóhoz szerződjön), hazánk negyedik legnagyobb vállalatcsoportja, amely 100 százalékban állami tulajdonban van. Több mint hatmillió lakossági és vállalati ügyféle van, partnerségre lépni vele nagyszerű üzleti lehetőség. Ám hiába kérdeztük az MVM-et, hogyan választották ki a CIG Pannóniát. Nyilvános tendert hirdettek? Meghívásos versenytárgyalás volt? Mert azt azért mégsem feltételezhetjük, hogy CIG Pannóniáék hatmillió potenciális állami ügyféllel csak úgy pacsira kerülhetnek kapcsolatba. Arra sem kaptunk választ, hogy az áram- vagy a gázszerződés mely pontja teszi lehetővé, hogy az energiaszolgáltatásra szerződött ügyfél telefonszámát biztosítási ügynökök használhassák. És egyáltalán: ki hívogatja az áram- és gázfogyasztókat? Az MVM, a Mészáros-biztosító vagy valaki más? Amikor korábban a Népszavának sem mondtak érdemlegeset, az ellenzéki Tóth Bertalan kérdésére Fónagy János nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszterhelyettes azt a kreatív választ adta, hogy az állami cég „így segíti az ügyfelek magánszolgáltatások során felmerülő kiadásainak csökkentését”.
Maga a csomag egyébként az orvosközvetítésen alapul, lényegében olyan, mintha az utazásokból ismert Booking.com-ot egyesítenénk egy sürgősségi osztály triázsával (a betegségeket súlyosságuk alapján való osztályozással). Csak itt nem szálláshelyeket, hanem magánorvosokat, -klinikákat kínálnak, és nem az ügyfél válogat, hanem egy erre kiképzett egészségügyi személy köti össze a megfelelő dokival.
Mészárosék csak a biztosítást nyújtják, a szolgáltatást magát egy amerikai központú multinacionális cég magyar leányvállalata, a Teladoc Hungary Kft. adja, nemcsak az MVM–CIG Pannóniáéknak, hanem több másik hazai biztosítótársaságnak is. A nemzetköziség előnye, hogy – megfelelő díjcsomag esetén – másodkonzultációra is lehetőség van. Ennek lényege: ha például a kezelőorvos gyógyíthatatlannak talál egy beteget (lábat, fogat stb.), akkor egy másik szakértő véleményét is ki lehet kérni az ügyben, mert könnyen lehet, hogy mégis van olyan új technológia, műtéti vagy diagnosztikai megoldás, új gyógyszer, amely gyógyíthatóvá teszi a bajt. Elvileg erre hazai szakértővel a magyar egészségügyi törvény is lehetőséget nyújt, de ez a lehetőség több mint húsz éve inkább csak papíron létezik. Az egy főre jutó magyar egészségügyi kiadás a V4-ek között a legalacsonyabb, mindenre nem telik belőle.
A szolgáltatás lényege tehát, hogy az állami egészségüggyel elégedetlen beteget egy állami cég összekösse egy magánbiztosítóval. Vagyis köztulajdonban levő hálózatot (az MVM ügyfélkörét és számlázási rendszerét) használják egy magáncég építésére. Amely, mint láttuk, épp Mészáros Lőrinc érdekeltségi körében van.
A magánegészségügy a betegek elégedetlenségére épül, ez az egyik legfontosabb szerepe a világon mindenütt. Megmutatja, melyek az állami/társadalombiztosítási egészségügy gyenge pontjai. Mert ha valaki nem csúcs-csúcsmilliárdos, és nem plasztikai műtétre vár (amit a kötelező biztosítók nem finanszíroznak), miért fizetne azért külön, amit már a havi járulékával megvásárolt magának, ha az jól működik? Nyilván azért fizet, hogy elkerülje a lassú, rossz minőségű ellátást, az udvariatlan modort vagy olyan modern technológiához jusson, amelyet az állam (még) nem vásárolt meg.
A magyar helyzet azért pikáns, mert egy állami szereplő olyan ágazat termékeit kínálja (a magánegészségügyét), amelyet egyébként az állam ott üt és vág, ahol csak ér.
Megszüntette a béren kívüli juttatásként a munkahelyek által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítás adózási előnyét. Kiszorítják az állammal szerződött és tb-finanszírozott diagnosztikai egységeket az állami kórházakból, nem kötnek velük újabb szerződést, mert uniós támogatásból nélkülük is be tudják szerezni a nagy értékű berendezéseket. (Más kérdés, hogy ezzel csak megerősítették a legnagyobb kiszorított, az Affidea Magyarország Kft. piaci pozícióit, mert hiába lett több állami CT, MR, PET CT, ha nem nőtt jelentősen az állami finanszírozás. Így a kereslet még nőtt is.)Felvásárolják a magán nőgyógyászati terület hightechjének számító meddőségi klinikákat. A nagyokkal ez már korábban megtörtént, piaci áron vették meg a cégeiket. (Azóta sem láttunk adatokat, hogyan alakult a lombikbébi programból született gyermekek száma.) Most egy szakmailag és alkotmányosan is erősen aggályos salátatörvény alapján állami monopóliummá teszik az eddig még privátban végzett fizetős lombikbébi-beavatkozásokat. A kisebb, egészségbiztosítási finanszírozással nem rendelkező magáncentrumokat (vagy ezt a tevékenységüket) államosítják (elkommunizálják) a tervezet szerint minimális ellentételezéssel. (Illetve a háttérben folyó különalkukkal.)Megtiltják az állami egészségügy dolgozóinak, hogy másodállást vállaljanak magánegészségügyi intézményekben. Vagyis választás elé állítják a doktorokat és a nővéreket, hogy csak az állami vagy csak a magánszektorban dolgozzanak, megszűnik a korábbi keveredés (legalábbis macerás munkáltatói engedélyhez kötött). A módszer ugyan menedzsment-szempontból primitív, mert nem tartalmaz jelentős minőségi vagy mennyiségi ösztönzőt az államiban maradóknak, de laikusok számára remekül kommunikálható. És ott van még a Fidesz-többséget megalapozó 2008-as népszavazási kampány szlogenje: „Az egészségügy nem üzlet”, holott jól látszik, hogy az állam nagyon is jó magánüzletet lát benne, ráadásul egy állami cégen keresztül. A közkórházakból kiszorított multiktól szerepazonos, ha gyorsaságot ígérnek a hosszú és lassan apadó állami várólistákkal szemben, ugyanez viszont finoman szólva is visszás az állami megrendelésen zsírosodóktól, az állam hálózatát magáncégeknek kiajánlóktól. Még akkor is, ha nem minden ügynökük kezd olyan felütéssel, mint a cikkünk elején idézett. (Bár egy profi társaságnál az ügynökök spontánnak látszó szavait is gondosan megtervezik.)
Szerettük volna tisztázni az MVM-nél az ügylet részleteit, ám a cégtől egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. Ahogy évtizedek óta nincs válasz arra sem: miért nem lehet az ilyen, MVM–CIG által kínált alapszolgáltatásokat a kötelező biztosításon belül nyújtani? Miért nincs állami betegútszervezés? Miért nem létezik egy telefonszám, amelyet éjjel-nappal hívhatnának tanácsért a biztosítottak és ahol megmondanák, milyen bajjal kit érdemes felkeresniük? Ha ezt egy magáncég napi 24 órában havi ezer forintból meg tudja oldani – sok más mellett –, miért nem képes erre az állam, holott a kötelező egészségbiztosításért minimum havi nyolcezer forintot kell fizetni?
Válaszok tehát nincsenek. Ami tény: az egyik legnagyobb magyar állami vállalat ügyfeleit hívogatják ma a cég nevében, arról győzködve az MVM-mel egyébként csupán a villanyszámla-fizetés miatt kapcsolatban lévő polgárt, hogy mivel rossz az állami egészségügy, kössön privát egészségbiztosítást – nem mellesleg Mészáros Lőrinc érdekeltségénél.
Nyitókép-illusztráció: Válasz Online/Vörös Szabolcs
#biztosító#egészségügy#Mészáros Lőrinc
|
Mégis üzlet az egészség: az állami MVM építi Mészáros Lőrinc magánbiztosítóját
|
Már napi 30 forintért is kínál magánegészségügyi szolgáltatást Mészáros Lőrinc biztosítója. Mi ebben az érdekes? Hogy a 100 százalékban állami tulajdonú MVM hálózatán keresztül teszi ezt. A CIG Pannónia esete a gáz- és villanyszámlánkkal.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/06/08/meszaros-lorinc-mvm-egeszsegugy-biztositas-sztori/
|
2021-06-08 09:58:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Ha valaki azt hitte, hogy így négy év elteltével már nem lesznek érthetetlen fejlemények a 2017-es budapesti vizes világbajnokság körül, sajnos tévedett. Az eseményt szervező Bp2017 Kft. nemrégiben tette közzé a 2020-as évről, vagyis annak végéről szóló beszámolóját, amelyből kiderül, hogy az állami tízmilliárdokkal kitömött cég ellen négy per is folyamatban van, vagy várható különböző tartozások miatt. A négy eljárásból kettőt ráadásul olyan vállalkozások indítottak, amelyek a Bp2017 Kft. egykori gazdasági igazgatójához, Balogh Sándorhoz kötődnek.
Baloghról – aki az akkori fejlesztési miniszternek bizalmasa, a nemzeti vagyonért felelős jelenlegi miniszternek pedig egykor a férje volt – a vb óta kiderült, hogy a gyanú szerint nagyüzemben csalta az adót, és ügyében hivatali vesztegetés elfogadása miatt is nyomozás indult. Mivel emiatt hat elfogatóparancsot is kiadtak vele szemben, külföldre menekült, üzleti köre azonban azóta is aktív Magyarországon.
A botrányok egyik kulcsszereplője
A sportszakmai szempontból sikeres 2017-es hazai vizes világbajnokság minden más tekintetben kifejezetten botrányosra sikerült. A szervezést már a kezdetektől korrupciógyanús ügyek kísérték, az eseményért felelős miniszter azóta megbukott, a történet több fontos szereplője ellen is rendőrségi vagy bírósági eljárás folyik. Legutóbbi cikkünkben a világbajnokság főbb botrányait így foglaltuk össze:
A vb előtt és után hónapokig attól volt hangos a sajtó, hogyan szálltak el az eredeti többszörösére a költségek, és hogyan drágult naponta tíz-százmilliókkal az esemény.
Már akkor látszott, hogy a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozóknál landolt.
Az esemény népszerűsítésére milliárdokat költöttek el a Fidesznél akkor még jól fekvő Kuna Tibor cégbirodalmánál, de ebből semmi nem jutott országimázs-építésre, ami még a cég környékén és felsőbb politikai körökben is konfliktusokhoz vezetett.
Ebből a botrányból is kiemelkedik az az elvileg 3 perces „utókommunikációs” film, amelyet a piacihoz képest durván százszoros áron, 230 millió forintért gyártott le szintén Kuna Tibor cége.
Kuna Tibornak azóta áfacsalás miatt bíróság elé kellett állnia, cégbirodalma pedig összeomlott.
A szervezők az eseménnyel kapcsolatos szállodai foglalásokat is elrontották, emiatt a vb konkrétan visszavetette a budapesti turizmust.
A Bp2017 Kft. fizetni sem akart a hoteleknek, amelyek közül több végül engedett a nyomásnak.
A szállodákkal ezt a vállalat pénzügyi igazgatója, Balogh Sándor tárgyalta le, akiről kiderítettük, hogy részben egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Mager Andrea lakásán működtetett egy az államot százmilliókkal megkárosító céghálót.
Balogh Sándor ellen azóta hat elfogatóparancsot adott ki a rendőrség, több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, de ő külföldre menekült.
Időközben az is kiderült, hogy Balogh Sándor az ismerőseinek és saját érdekeltségeinek is játszott át közpénzt a Bp2017 gazdasági vezetőjeként.
Ahogy az is, hogy a vb-ért felelős miniszter, az azóta a kormányból eltávolított*A ciklus végéig a helyén maradt, de a 2018-as kormányalakításkor már nem kapott miniszteri posztot. Seszták Miklós köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől.
A történet egyik kulcsszereplője tehát egyértelműen Balogh Sándor, aki a vb idején már jó néhány kétes ügyleten túl volt. Három éve cikksorozatban mutattuk be, hogyan jutott magas állami beosztásba annak ellenére, hogy a kilencvenes évek közepe óta bedöntött, és sokszor százmilliós adótartozást hátra hagyó vállalkozások kísérték az ő és testvére „pályafutását” is.
Balogh Sándor lényegében leplezetlenül alakította ki a nehezen átlátható cégbirodalmát, a vállalkozásokat jellemzően nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem azok a saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek. Az üzletember szoros kapcsolatban állt öt nővel, egy testvérpárral és egy testvértrióval. Mindannyian a cégháló több tucat vállalkozásában voltak érdekeltek, közülük hárman is szerepelnek vagy szerepeltek a NAV adóslistáján.
A jelenségről Balogh Sándor is nyíltan beszélt korábban egy interjúban, „Balogh Family”-nek nevezve a cégbirodalmat.
Úgy indul, hogy először a családdal dolgozol, aztán egyre szaporodik a família, nekem pedig foglalkoznom kell önérdekből is folyamatosan a család előrehaladásával
Balogh pedig a Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójaként sem feledkezett meg a családról. Több közeli ismerőse*Az ő megfogalmazásában valószínűleg a Balogh Family tagjai. szerepelt az állami vállalat fizetési listáján, és számos olyan vállalkozás is kapott megbízást a szervezőcégtől, amelyek szintén hozzá, illetve a Balogh Familyhez kötődnek.
Számlatartozás és bérleti díj
Ezek közül az egyik, a GloboFood Kft. is perli most a Bp2017-t egy közel 6 millió forintos számlatartozás miatt*Érdekes módon ez a cég nem szerepelt azon a Bp2017 Kft. által – elveszített perek sora után – kiadott listán, amelyen elvileg a 2017. december 21-ig kötött megbízási szerződéseit sorolta fel a cég, így lehet, hogy a tartozás ezt követően keletkezett.. Előbbi vállalat a vb ideje alatt konkrétan Balogh Sándor és a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Mager Andrea közös gyermekének tulajdonában volt, és ez 2018 májusáig nem is változott. A cégbíróság csak röviddel azt követően jegyezte be az új – szintén Balogh-közeli – tulajdonost, hogy a GloboFood egy furcsa hitelügyletéről hosszabb cikkben is beszámoltunk. A cég azóta többször is tulajdonost váltott, de végig olyan emberek irányítása alatt maradt, akik köthetők Balogh Sándorhoz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A hatmillió forint a cég méretéhez képest kifejezetten jelentős összegnek számít. A GloboFood ugyanis a 2015 és 2017 közötti három évben összesen 12 millió forint forgalmat hozott össze, 2018-ban és 2019-ben pedig hajszál pontosan 24-24 millió forint volt az árbevétele. Mindehhez 2016 vége és 2020 eleje között egyetlen alkalmazottra sem volt szüksége a társaságnak*Jelenleg már hét embert foglalkoztat a cég, amelynél tavaly ősz óta hat ember került állományba..
A GloboFoodnál kicsit magasabb összeget, durván 7 millió forintot vár a Bp2017 Kft.-től a Miskolci Likőrgyár Zrt. is. A vállalat hivatalosan bérleti díj megfizetése miatt perel, de azt nem kívánták elárulni, hogy pontosan mit bérelt tőlük a vizes vb-t szervező cég. Kérdésünkre mindössze annyit írtak, hogy
folyamatban lévő peres eljárásainkról nem kívánjuk tájékoztatni a sajtót, tekintettel arra, hogy magáncég vagyunk, ilyen tájékoztatási kötelezettségünk nincsen.
A Miskolci Likőrgyár hivatalosan soha nem volt Balogh Sándor tulajdona, sőt még csak hozzá köthető emberek sem tűntek fel a részvényesek között vagy a cégvezetésben. Az üzleti kör ismerői mégis már évekkel ezelőtt Balogh érdekeltségeként beszéltek nekünk a vállalatról, és a kapcsolatra valóban sok jel utalt már akkor is*Például a cégbírósági ügyeket egy a Balogh családhoz köthető ügyvéd intézte, a vállalathoz köthető iratokon tanúként feltűnt a Balogh Sándorral nagyon közeli kapcsolatban álló öt nő egyikének neve, Balogh rendszeresen osztott meg a likőrgyárat érintő posztokat..
A likőrgyár aztán idén februárban tulajdonost váltott: több cégen keresztül egy Békés megyei kisvárosban élő, a húszas éveiben járó nő vette meg. Az egyik vállalat, amelyen keresztül a gyárat megszerezte, nem sokkal korábban került hozzá ötmillió forintért, és az adásvételi szerződést két, egyértelműen Balogh Sándorhoz köthető nő írta alá tanúként. Az egyik tanú az az F. Zsuzsanna volt, aki a Balogh-gal szoros kapcsolatban álló nővérek egyike, és aki a Bp2017 Kft.-nek is milliókért dolgozott. „Személyi asszisztensi feladatokra” havi 500 ezer forintot kapott, így szűk másfél év alatt nyolcmillió forinthoz jutott. F. Zsuzsanna egyébként korábban el volt tiltva a cégvezetéstől, miután több mint húsz olyan vállalatnál töltött be pozíciókat, amelyek felszámolás vagy kényszertörlés alá kerültek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtőlSeszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.
A likőrgyárat kérdeztük a tulajdonosváltásról, de mindössze annyit írtak, hogy a társaságukra vonatkozó cégbírósági adatok nyilvánosak, bejegyzett részvénytársaságként mindenben eleget tesznek a cégnyilvánosság követelményeinek.
Balogh írhatta alá
A világbajnokság több mint százmilliárdos költségéhez vagy a Bp2017 Kft.-vel szintén jogvitában álló Antenna Hungária 2,4 milliárdos követeléséhez képest látszólag nem sok az a szűk 13 millió forint, amit a két vállalat behajtana a vizes vb-t szervező cégen. A világbajnokság körüli visszásságokra azonban így is elég jól rámutat, hogy az adócsalással gyanúsított, körözött egykori gazdasági igazgató köre sajtolna még ki milliókat abból a cégből, amelynek már évek óta nem is kellene működnie, de azóta is csak emészti a közpénzt.
Kérdéseinkkel megkerestük az érintett vállalatokat, de a Miskolci Likőrgyár Zrt. a már idézet néhány mondaton kívül mást nem írt, a Bp2017 Kft. és a GloboFood pedig egyáltalán nem reagált megkeresésünkre. Így arra sem kaptunk választ, hogy pontosan milyen teljesítés alapján követelnek még milliókat a szervezőcégtől, milyen szakaszban vannak a jogi eljárások, és azt sem tudtuk meg, hogy a Bp2017 részéről ki írta alá az érintett cégekkel kötött megállapodásokat. Mindenesetre a korábbi szervezeti és működési szabályzat szerint a szerződéseket és a kapcsolódó kifizetéseket a gazdasági igazgatónak, tehát Balogh Sándornak kellett jóváhagynia.
|
Kisajtolna még pár milliót az állami botránycégből a körözött volt gazdasági igazgató köre
|
Négy cég is pereli a 2017-es vizes vb-t szervező céget, ebből kettő köthető a vállalat korábbi gazdasági igazgatójához, aki ellen hat elfogatóparancs van érvényben.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210527/kisajtolna-meg-par-milliot-az-allami-botranycegbol-a-korozott-volt-gazdasagi-igazgato-kore/
|
2021-05-27 10:07:00
| true | null | null |
G7
|
Közzétette 2020-as beszámolóját Csetényi Csaba és Krskó Tibor ügynökségi birodalmának sokáig két legmeghatározóbb tagja, a Network 360 Kft. és Affiliate Network Kft. Ha valakinek sem a cégek, sem tulajdonosok neve nem mond sokat, ne legyen meglepve: egy olyan, néhány évvel ezelőttig kormányközelinek számító birodalomról van szó, amely nagyon rövid idő alatt nőtt hatalmasra, majd néhány év után a "Nemzeti Együttműködés Rendszere" egyszerűen kivetette magából. Ennek következményei pedig épp a ma reggel közzétett beszámolóval lettek teljesen egyértelműek, a csoport története pedig éppen ezért tökéletesen bemutatja a NER üzleti rendszerének működését.
Akinek csak ártott, hogy Rogán szomszédja
Csetényi Csabát sikerei idején a médiában a "Rogán Antal szomszédja" eposzi jelzővel emlegették. Bár egy interjúban azt nyilatkozta: neki kifejezetten rosszat tesz, hogy a miniszter mellett lakik, ennek ellenére cégcsoportja az első pillanattól bekerült abba a szűk körbe, amelyen keresztül az állami intézmények tízmilliárdokat költöttek el kommunikációra. A legtöbb pénz pedig épp Rogán Antal minisztériumától érkezett.
A kormány 2014-ben találta ki, hogy központosítja az állami kommunikációt. A hivatalos indoklás szerint spórolási céllal létrehozták a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt (NKOH), és ettől kezdve (szinte) minden állami kommunikáció ezen keresztül zajlott. Méghozzá úgy, hogy az NKOH kiírt egy hatalmas, már első körben is 25 milliárdos tendert, amelyen kiválasztott három piaci szereplőt, és a jövőben – amíg el nem fogyott a 25 milliárd – a konkrét megbízásokon már csak ez a három szereplő osztozhatott. Az első, 2015-ben kiírt gigatenderen pedig a Network 360 – Affiliate duó lett az egyik befutó*Egészen pontosan a Network 360 akkor még HG 360 Kft. néven futott..
Csetényiékhez ekkor kezdett el ömleni a pénz. Ők csinálták az első plakátkampányt Rogán Antal minisztériumának, és alig több mint egy év alatt az első 25 milliárdos keret több mint fele hozzájuk került. A Network 360 – Affiliate együttes árbevétele a 2010-es 2,3, majd a 2011-es nagyjából 21 millió forintról 2016-ra 13 milliárd közelébe emelkedett.
Ez hat év alatt majdnem hatezerszeres ugrás.
Amikor az első 25 milliárd forint elfogyott, az NKOH újabb gigatendert írt ki. Csetényiék ugyan ebbe is bekerültek még, ám nem sokkal később már arról beszéltek a piacon, hogy a korábban a Rogán-Habony körrel kifejezetten jó viszonyt ápoló vállalkozó kiesett a pikszisből, méghozzá a Magyar Nemzet egy 2017-es cikke szerint elszámolási viták miatt.
Kivetette a NER
A csoport cégei, amelyek korábban taroltak, egyre kevesebb megrendeléshez jutottak, helyüket átvette a vállaltan Fidesz-szimpatizáns Balásy Gyula birodalma. Csetényiék cégei a következő másfél évben állami kommunikációra költött közel 70 milliárd forintból már csak durván 2,7 milliárdot tudtak behúzni. Azaz míg korábban a megrendelések nagyobbik fele náluk landolt, ebben az időszakban már csak összes költés 4 százaléka került a csoport cégeihez.
A végső csapás pedig csak ezután következett. A harmadik gigatenderből ugyanis egyszerűen kizárták Csetényiéket, méghozzá azért, mert Közbeszerzési Hatóság épp a korábbi kommunikációs szerződés megszegése miatt eltiltotta (pdf) őket mindenféle állami tendereken való részvételtől. Bár az eltiltás nem tartott sokáig, arra épp elég volt, hogy Csetényiék kikerüljenek az NKOH-s körből.
A csoport árbevétele pedig ezt követően ugyanolyan gyorsan omlott össze, ahogyan korábban felfutott. A ma reggel közzétett beszámolók szerint 2020-ban már csak 390 millió forintnyi bevételt hoztak össze, ami alig 3 százaléka a négy évvel korábbi csúcsnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az államBár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárd még kellett, hogy mindenki értesüljön a 13. havi nyugdíjrólRogán Antal minisztériuma eddig 93 milliárd forintot költött a kék hátterű és Soros György arcképével díszített plakátokról elhíresült kampányokra.
Közélet Vállalat Balásy Gyula Csetényi Csaba NKOH Rogán Antal Olvasson tovább a kategóriában
|
Egy ábrán a NER üzleti működése
|
Egy csoport, amelynek bevétele az állami megrendeléseknek köszönhetően hat év alatt hatezerszeresére nőtt, majd négy év alatt 3 százalékára csökkent.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210528/egy-abran-a-ner-uzleti-mukodese/
|
2021-05-28 10:14:00
| true | null | null |
G7
|
Háromévnyi tetszhalott állapot után újra életjeleket mutat a Simicska-birodalom egykori zászlóshajója, a Közgép Zrt. A vállalat 2020-ban 12 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, ami ugyan még mindig messze van a 2010-es évek elején mutatott teljesítménytől, de így is több mint tízszerese az elmúlt esztendők forgalmának. A nyereség ugyan továbbra is visszafogott volt – legalábbis a pénzszivattyús évekhez képest -, de időközben annyit változtak az erőviszonyok, hogy már nem is a Közgépnél kell, hogy lecsapódjon a profit.
A 2010-es választásokat követő első ciklusban a Közgép a Fidesz gazdasági háttérországának legfontosabb eleme volt. Bár ezt hivatalosan sokáig nem lehetett tudni, de a cég Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott, és ezekben az években százmilliárdos nagyságrendben nyert el építőipari megbízásokat az államtól. A társaság 2010 és 2015 között majdnem 440 milliárdnyi bevételt és 35 milliárdos adózott eredményt hozott össze. Utóbbiból majdnem 30 milliárdot ki is vett a tulajdonos.
A vállalat diadalmenete azonban az egyik pillanatról a másikra véget ért, amikor 2015-ben Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett.
A Közgép ettől kezdve egyáltalán nem jutott állami megbízásokhoz, és bár a korábban elnyert munkák egy ideig még kitartottak, a cég 2016-2017-re a korábbi mérete töredékére zsugorodott. A korábban 100 milliárd feletti árbevétel az 1 százalékára csökkent, a tízmilliárdos profitból pedig néhány 10 millió maradt.
A helyzet akkor változott ismét, amikor a 2018-as választások környékén az addig a Fidesz ellen küzdő Simicska Lajos kapitulált. A választások után az egykori Fidesz-pénztárnok még kisöpörte a vállalatot, kivett belőle több mint 8 milliárd forintot, majd a többi érdekeltségével együtt a Közgépet is eladta. Ahogy birodalma nagy része, ez is Mészáros Lőrinc üzleti környezetében kötött ki: a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László szerezte meg.
A nagy összeveszés után lényegében munkát sem kapó cég pedig ezzel visszakerült a térképre. Az épp a Közgép bukását követően felemelkedő kormányközeli építőipari óriások először csak arra használták, hogy az állami megbízásokhoz referenciát biztosítson, ám tavaly végül önállóan is behúzott egy hatalmas munkát a Közgép.
A vállalat több mint 43 milliárd forintért építheti a M44 gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszát.
Mivel az építkezés már tavaly megkezdődött, ennek a projektek komoly szerepe lehetett a Közgép árbevételének megugrásában. A következő három évben pedig még biztosan számíthat pénzre a beruházásból a cég, hiszen a teljesítési határidő 48 hónap, azaz a munkák valamikor 2024-ben fejeződhetnek be.
A nyereség azonban egyáltalán nem biztos, hogy a Közgépnél csapódik majd le. A vállalat ugyanis időközben saját funkcionális utóda, a kormány új kedvenc autópálya-építőjének számító Duna Aszfalt leányvállalata lett*A Duna Aszfalt Szíjj László cége.. A két cég pedig gyakran közösen indul közbeszerzéseken, a Duna Aszfalt az M44-es fejlesztésénél is alvállalkozóként tűnt fel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos pénzgyára adja a referenciát MészároséknakA székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik.
|
Simicska Lajos szelleme visszatért, tényleg rehabilitálják a Közgépet
|
Simicska Lajos idején lenullázták a 2010-es évek elejének pénzszivattyúját, most azonban, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok eltűnt a képből, ismét hasít a Közgép.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210528/simicska-lajos-szelleme-visszatert-tenyleg-rehabilitaljak-a-kozgepet/
|
2021-05-28 10:22:00
| true | null | null |
G7
|
A járvány sem vetette vissza a kormány kedvenc autópálya-építő cégének teljesítményét: a Duna Aszfalt 2020-ban is megdöntötte minden korábbi rekordját. A tavaly Szijjártó Péter jachtoztatásával a hírekbe kerülő Szíjj László cége a teljes évben 175 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, amihez ismét ágazati szinten is kiugró nyereséghányad társult. A forgalom 15 százaléka maradt meg profitnak, így az adózott eredmény a 26 milliárd forintot is meghaladta. Ez naponta több mint 70 millió forintot jelent.
Azt eddig is tudni lehetett, hogy a Duna Aszfaltnak jó esélye van az újabb rekordévre, mivel a társaság az első kilenc hónapjáról már december közepén beszámolt. A korábban kft.-ként működő céget ugyanis Szíjj László év közben egyszemélyes zrt.-vé alakította, a váltás miatt pedig leadtak egy beszámolót a 2020-as év első kilenc hónapjáról is.
A január és szeptember közötti időszak pedig már elég jól előrevetítette az újabb rekordévet, elégnek tűnt hozzá, ha a társaság az utolsó negyedévben nagyjából azt hozza, mint az első kilenc hónapban. A Duna Aszfalt pedig szinte ugyanazt hozta: október és december között az árbevétel és az adózott nyereség is majdnem pontosan az egyharmada volt az első három negyedévben mértnek.
Persze az egyenletes teljesítmény annyiban nem meglepő, hogy a cég elég jól el van látva állami munkákkal.
A Duna Aszfalt 2018 eleje óta önállóan is több mint 460 milliárdnyi közbeszerzést nyert el,
azoknak a tendereknek az összértéke pedig, amelyeken más – jellemzően szintén kormányközeli – vállalatokkal közösen futott be, közel 570 milliárd forint. Mindez azt is előre vetíti, hogy a társaságnak a következő években sem kell komoly visszaeséstől tartania.
A Duna Aszfalt egyébként egyértelműen a 2010-es évek és különösen a Simicska-Orbán háború nagy nyertese. A társaság ugyan már a 11 évvel ezelőtti kormányváltás idején sem volt kicsi, akkor is évi 17 milliárd körüli árbevételt ért el, ám robbanásszerűen csak ezt, illetve a G-napot követően kezdett el gyarapodni. Miután 2014-2015-ben a miniszterelnök és a Fidesz gazdasági hátországát irányító Simicska Lajos összeveszett, az állami útépítési tendereken addig taroló Közgép lekerült a térképről, és a sztrádaprojektek új sztárja a Duna Aszfalt lett. Ebben azóta annyi változott, hogy Simicska időközben kapitulált, érdekeltségeitől szinte kivétel nélkül megvált, a Közgép pedig épp Szíjj Lászlóhoz került. Simicska birodalmának építőipari zászlóshajója az új tulajdonosánál pedig tavaly már ismét életjeleket mutatott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos szelleme visszatért, tényleg rehabilitálják a KözgépetSimicska Lajos idején lenullázták a 2010-es évek elejének pénzszivattyúját, most azonban, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok eltűnt a képből, ismét hasít a Közgép.
A Duna Aszfalt felfutása nem is az árbevételen látszik igazán, hiszen a forgalom összességében látványosan nőtt ugyan, de azért hullámzó volt 2014 után is. A nyereség azonban tartósan rendkívül magas szintre állt be. A 2010-es évek fordulóján még csak 400-500 milliós profittal működő cég 2015 óta minden esztendőben 10 milliárd feletti adózott eredmény ért el. Az előző hét év összesített nyeresége pedig majdnem 120 milliárd forint volt.
Ennek egy elég jelentős részét a cégben hagyta Szíjj László, de amit kivett, abból is elég sok jacht kijönne. A Duna Aszfalt ezúttal négy hónapon belül 7 milliárd forintnyi osztalékot fizetett: ötöt karácsony előtt az első kilenc hónap profitjából, kettőt pedig tavasszal az utolsó három hónap után. 2010 óta összesen pedig már majdnem 55 milliárdot vett ki a cégből a tulajdonos.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögöttA magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
|
Miközben Szijjártó a jachtján ült, a cége napi 70 milliót kaszált
|
A járvány sem vetette vissza a kormány kedvenc autópálya-építő cégének teljesítményét: a Duna Aszfalt 2020-ban is megdöntötte a magyar építőipar minden korábbi rekordját.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210529/mikozben-szijjarto-a-jachtjan-ult-a-cege-napi-70-milliot-kaszalt/
|
2021-05-29 10:28:00
| true | null | null |
G7
|
Bár a hazai kaszinók 2020-as üzleti teljesítményén is meglátszott a pandémia hatása, az eddig közzétett beszámolók szerint ezeket a cégeket messze nem érintette olyan súlyosan a járvány, mint a vendéglátás más szegmenseit. Persze ez abból a szempontból nem meglepő, hogy a kormányközeli tulajdonban lévő kaszinók még akkor is nyitva tarthattak, amikor minden más szórakozási lehetőséget megszüntettek a koronavírus-járvány miatt, ráadásul az online szolgáltatásokból származó bevételeiket még növelni is tudták.
Járványban is jól ment
A budapesti kaszinóbiznisz hosszú évekig Andy Vajna magyarországi cégbirodalmának fejőstehene volt. Az egykori filmmogul 2014-ben szerezte meg mind az öt fővárosi kaszinókoncessziót, ami azt jelentette, hogy ettől kezdve csak neki voltak ilyen létesítményei a fővárosban. Így nagyjából évi 4 milliárd forintos koncessziós díjért cserébe az üzlet minden haszna őt gazdagította. Ez pedig már Andy Vajna halála előtt is 20 milliárd fölötti tiszta profitot jelentett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne.
Vajna halálát követően némi átfutási idő után a budapesti kaszinók működtetési jogát a leggyakrabban csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István, és a jelenlegi kormányszóvivő férje, Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerezte meg. Első ránézésre a tulajdonszerzés időzítése nem volt tökéletes, hiszen a koronavírus-járvány épp a vendéglátóipart és a szórakozóhelyeket viselte meg leginkább a kényszerű zárás miatt, de Garancsinak és Szalay-Bobrovniczkynak még ilyen év után is 8,3 milliárd forint osztalékot hozott a biznisz.
Az öt fővárosi kaszinót működtető cég persze megérezte a válságot, de ahogy az LVC Diamond Kft. beszámolójában fogalmaztak:
a társaság működésére … a járvány okozta intézkedések jelentős, de nem kritikus hatással vannak.
Ebben komoly szerepe volt, hogy a kaszinóknak csak tavaly tavasszal, az első hullám idején kellett bezárniuk, nagyjából másfél hónapra. A sokkal súlyosabb második hullám idején – igaz korlátozott nyitva tartással – de végig működhettek akkor is, amikor étterembe, moziba, színházba, fitneszterembe, sőt állatkertbe sem lehetett már járni.
A cég forgalmának nagyjából 20 százalékos visszaesése így, ha nem is jelentéktelen, de nem mérhető a teljes zárral sújtott fővárosi szórakozóhelyekéhez. A beszámoló szerint egyébként főleg az úgynevezett játékasztal bevételek csappantak meg, a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés. Az online bevételek pedig még emelkedtek is, ami részben kompenzálta a hagyományos kaszinóknál tapasztalat visszaesést.
Az igazán nagy siker azonban nem ez, hanem hogy még ilyen körülmények között is sikerült összehozni 7,6 milliárd forint nyereséget. Ráadásul a csoport másik két cége is termelt még profitot, ennek köszönhető, hogy a tulajdonosok végül ennél is többet, 8,3 milliárd forint osztalékot vehettek fel.
Sopronban elmaradtak az osztrákok
Garancsi Istvánnak ráadásul nem csak a fővárosi, hanem a soproni kaszinó is szépen hozott nyereséget. A miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló üzletember több cégen keresztül 2017 óta az ottani egységben is 45 százalékos tulajdonos. Sopronban kicsit kedvezőtlenebb volt a helyzet, mert békeidőben főleg az osztrák vendégekre építenek, márpedig a járványban ők nem nagyon jöhettek. A beszámoló szerint
az Ausztriából érkező látogatók normál esetben az összlátogatói létszám 60 százalékát teszik ki, a vírus veszélyhelyzet alatt ez 15-20 százalékra csökkent.
Ennek eredményeként a látogatók száma alig haladta meg az egy évvel korábbi felét, akik viszont jöttek, azok többet költöttek, így a játékbevétel ennél kisebb mértékben esett vissza. Az így összehozott 3 milliárdos árbevételből 658 millió forint megmaradt profitnak. A kaszinót működtető céget birtokló vállalat azonban ezúttal nem fizetett osztalékot.
|
Milliárdokat hoztak kormányközeli tulajdonosaiknak a járványban is nyitva tartó kaszinók
|
A játékasztal-bevételek nagyot estek, de a nyerőautomatáknál sokkal kisebb volt csökkenés, az online bevételek pedig még emelkedni is tudtak.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210531/milliardokat-hoztak-kormanykozeli-tulajdonosaiknak-a-jarvanyban-is-nyitva-tarto-kaszinok/
|
2021-05-31 10:33:00
| true | null | null |
G7
|
Bár a koronavírus-járvány komolyan megviselte a reklámszektort is, az állami kommunikáció kizárólagos haszonélvezője, Balásy Gyula ezúttal is milliárdokat vett ki közpénzzel kitömött cégeiből. A vállaltan Fidesz-szimpatizáns vállalkozó cégcsoportjának két legfontosabb vállalata, a New Land Media és a Lounge Design a bevételeit még növelni is tudta, eredményességük pedig némileg ugyan csökkent, ám így is jelentős osztalékjövedelmet termeltek a tulajdonosuknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
Ötvenmilliárd Rogán Antalról
Balásy csoportja lassan három éve tulajdonképpen monopóliumként uralja az állami hirdetési piacot. A kormány által megalkotott jelenlegi rendszerben lényegében csak ezen keresztül lehet elkölteni az állami reklámpénzeket.
Korábban is írtunk róla, hogy valószínűleg még a NER-en belül is példa nélküli az, amilyen ütemben a New Land – Lounge Design kettős növekedni tudott az elmúlt években. Ehhez persze az is kellett, hogy a szintén kormányközeli konkurensek különböző okokból eltűnjenek a térképről. Néhány évvel ezelőtt Balásy ügynökségei még a Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba, és a több miniszterrel is jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor cégeivel versenyeztek, mostanra azonban egyedül maradtak. Miután kiesett a pikszisből, Csetényi cégbirodalma kártyavárként omlott össze, Kuna pedig ennél is rosszabbul járt: vállalatai már más tulajdonában vannak, neki pedig áfacsalás miatt bíróság elé kellett állnia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy ábrán a NER üzleti működéseEgy csoport, amelynek bevétele az állami megrendeléseknek köszönhetően hat év alatt hatezerszeresére nőtt, majd négy év alatt 3 százalékára csökkent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét éve csúcson volt, most teljessé vált a NER-csillag bukásaEladta a két éve még állami milliárdokkal kitömött ügynökségeit Kuna Tibor. A vállalkozó két miniszterrel is jóban volt, most nyomoznak ellene.
Az állami hirdetési piacon magára maradt Balásyt így elöntötték a megrendelések. A New Land – Lounge Design duó 2017 óta több tízmilliárdos nagyságrendű megállapodást is kötött az erre hivatott állami szervezettel. A legutóbbi szerződés szerint a különböző állami intézmények 2019 és legkésőbb 2022 között 150 milliárd forintot költhetnek el rajtuk keresztül hirdetésekre.
A legnagyobb megrendelőjük Rogán Antal minisztériuma, amely már több mint két tucat megbízást adott, hogy a kormány fontosabb üzeneteit eljuttassák a választókhoz, többek között a jól ismert kék hátterű plakátokon. Csak 2020-ban a pandémia idején 33 milliárd forint értékben szerződtek Balásy cégeivel ilyen kampányokra, amit az idén eddig további 19 milliárd forint megbízás követett.
A piacon is elindultak
A két cég, amely 2013-ban még alig több mint 200 milliós árbevételt ért el, hat évvel később már közel 80 milliárdos forgalommal büszkélkedhetett, tavaly pedig a járvány ellenére is sikerült még rápakolni jó egymilliárd forintot.
A bevételből elég sok a nyereség soron is rendre megmaradt, és ez még úgy is igaz, hogy ezúttal a New Land 2019-esnél alacsonyabb profitja miatt csökkent a csoport jövedelmezősége. A két cég együttesen azonban még így is több mint 4,5 milliárdnyi adózott eredményt hozott össze, és közel ennyit Balásy ki is vett osztalékként.*A New Landben a nyereség nagyjából harmadát bent hagyta, a Lounge Designt azonban lényegében teljesen kipucolta: ez a vállalat még a korábbi években felhalmozott nyereség nagy részét is kifizette osztalékként.
Az állami tízmilliárdok által megteremtett bázisról kiindulva az elmúlt években már a versenyszférában is elkezdett terjeszkedni Balásy Gyula cégbirodalma. A piacon évek óta beszélnek arról, hogy több kifejezetten nagy hirdetőt is sikerült magához csábítania. A vállalkozó által 2018-ban megszerzett ilyen ügyfelek kiszolgálásra koncentráló
Media Dynamics Kft. például 2020-ban már közel 9,4 milliárdos árbevételt ért el úgy, hogy Balásy érkezése előtt 2017-ben a 90 millió forint sem volt a forgalma.
A cég tavaly 440 millió forint adózott profitot is termelt, ám ezt Balásy nem vette fel osztalékként.
Volt azonban több más cég, ahonnan felvette. A Lounge Communication Kft. – amely csak 50 százalékban van a tulajdonában – közel 115 millió forintot hozott neki. Az igazán nagy sikersztori azonban egész biztosan a Dashboard Solutions Kft-é. A hivatalosan vezetési tanácsadással foglalkozó társaságot, amelynek 75 százalékát tartja a kezében Balásy Gyula, alig egy héttel a tavaly márciusi első lezárások bejelentése után alapították, de 180 millió forintnyi bevételéből így is 112 milliós nyereséget termelt, amit a tulajdonosok meg is kaptak.
|
A járvány alatt is milliárdokat lehetett keresni a kormánypropagandával
|
Rogán Antal minisztériuma a pandémia kezdete óta több mint 50 milliárd forintért üzent a lakosságnak, ennek pedig ezúttal is Balásy Gyula cégei voltak a haszonélvezői.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210601/a-jarvany-alatt-is-milliardokat-lehetett-keresni-a-kormanypropagandaval/
|
2021-06-01 10:39:00
| true | null | null |
G7
|
A 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt a Mátrai Erőmű Zrt. vesztesége – derül ki a cég nemrég közzétett beszámolójából.
A cég masszív vesztesége jelentős mértékben a kiadásainak növekedéséből származott. Árbevétele nem csökkent ugyanis jelentősen, 2020-ban 76,4 milliárd forint volt, ami csak kicsivel több mint egymilliárd forinttal kevesebb a 2019-es szintnél (77,6 milliárd forint), miközben ráadásul az egyéb bevételei több mint 5 milliárd forinttal 10,4 milliárd forintra nőttek.
A cég kiadásai közül az anyagjellegű (működéshez szükséges) és a személyi jellegű ráfordítások (tehát az alkalmazottak béreivel kapcsolatos kiadások – bérköltség, járulék, egyéb kifizetések) egy kicsit még csökkentek is, így nem ezek járultak hozzá a nagy veszteséghez.
A beszámoló alapján feltűnő viszont a cég egyéb kiadásainak megugrása: ebben a kategóriában a kiadások csaknem 39 milliárd forinttal 60,9 milliárd forintra nőttek. Ezen belül is két tétel megugrása járult hozzá a kiadások elszállásához (kisebb részben pedig a CO2-kvóták kevesebb mint 1 milliárd forintos pluszköltsége járult hozzá a veszteséghez).
A cég vagyontárgyainak egy részét újraértékelték, és ebből az derült ki, hogy a cég vagyona 25,6 milliárd forinttal kevesebb, mint tavaly. Egész konkrétan az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 7,5, a műszaki berendezések, gépek, járművek 17,6 milliárd forinttal érnek kevesebbet, mint amilyen értéken tavaly nyilvántartották őket.
A cég felülvizsgálta a bánya bezárásával és környezetvédelmi kötelezettségeivel együtt járó jövőbeli költségeit is, és több tételt is drágábbnak ítélt meg, amire 12 milliárd forintot tett félre*Ekkora céltartalékot képzett..
A bánya bezárására képzett céltartalék emelkedett (6,8 milliárd forinttal), környezetvédelmi kötelezettségekre 2,5 milliárd, CO2-kvótára 800 millió forintot tettek félre, miközben új elemként jelent meg a munkavállalók számára a kollektív szerződésben illetve a Munka Törvénykönyvében előírtakon túli juttatásokra 2,5 milliárd forint félretett pénz.
Sikerült ugyanakkor felszabadítaniuk közel 5 milliárd forintot, amit a korábbi években tettek félre az erőmű lebontására. Utóbbi vélhetően annak köszönhető, hogy a jelenlegi tervek szerint – amelyeket még tavaly Orbán Viktor ismertetett – a Mátrai Erőmű megmarad, csak a jövőben szén helyet gázt használ majd.
Az állami Magyar Villamos Művek (MVM) 2020 elején vásárolta meg az erőmű többségi részesedését Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. Ahogy arról a témával foglalkozó részletesebb cikkünkben írtunk, a korábbi külföldi részvényes, akitől Mészárosék 2018-ban megvásárolták a céget, már régebben elkezdett félretenni a létesítmény rendkívül költséges modernizációjára.
A nagyobb veszteséget okozó tartalékolásra most azért is volt szükség, mert 2018-ban már a Mészárosék tulajdonában álló cég közgyűlése döntött úgy, hogy a veszteséges működés ellenére 11,2 milliárd forint osztalékot fizet a tulajdonosoknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt.
|
Az állam 43 milliárdos veszteséget vállalt át Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőmű megvásárlásával
|
A 2019-es 5,9 milliárd forintos mínusz után 2020-ban 42,7 milliárd forintra duzzadt tavalyra az állami MVM új erőművének vesztesége.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210601/az-allam-43-milliardos-veszteseget-vallalt-at-meszaros-lorinctol-a-matrai-eromu-megvasarlasaval/
|
2021-06-01 10:43:00
| true | null | null |
G7
|
A magyarországi járványkezelés egyik sajátos eszköze volt, hogy a kórházak valós helyzetét igyekeztek elzárni a nyilvánosságtól. Az orvosok, kórházi dolgozók elvétve szólalhattak meg nyilvánosan, a lakosság így nem kaphatott valós képet a kórházban dolgozók erőfeszítéseiről és munkakörülményeiről.
Az egészségügyi dolgozók erőn felüli munkájával szemben nagyobb publicitást kaptak a járványszkeptikus orvos-celebek. A koronavírus-járványt bagatellizáló, összeesküvés-elméleteket propagáló Lenkei Gábort vagy Gődény Györgyöt százezrek követhették a közösségi oldalakon, és a korlátozott oltási hajlandóságban is szerepük lehet.
Nemcsak a láthatóságban van éles különbség a járványszkeptikus véleményvezérek és a kórházi dolgozók között. Amellett, hogy az ápolók a járvány alatt kerültek alacsonyabb jogi státuszba – megfosztották őket például közalkalmazotti jogviszonyuktól -, sokaknak a fizetése is csökkent.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért fogadták el csendben az ápolók, hogy az orvosok helyzete javult, miközben az övék még romlott is?Hosszú távon a magyar betegek érdeke is az, hogy az egészségügyi reformból kihagyott ápolók összefogjanak a helyzetük javításáért - Szabó Imrével és Fabók Bálinttal erről beszélgettünk az e heti G7 Podcastban.
Velük szemben az orvos-celebek tevékenysége milliárdos forgalomnövekedést generált. Közéjük tartozik Lenkei Gábor, aki a járvány tavalyi megjelenésekor többek között azt mondta több mint kétszázezer követőjének a Facebookon, hogy “belefeküdhetek egy kád koronavírusba, akkor sem lesz semmi bajom”. A tízezerszámra megosztott posztjaiban az állt, hogy csak a média hazugsága, hogy a vírusok veszélyesek. Szerinte a nagy dózisban felvett különböző vitaminok simán megvédenek a vírustól.
Dr. Lenkeinek anyagi érdeke is fűződik az ilyen állításokhoz, ugyanis egy vitaminokat forgalmazó cégcsoport tulajdonosa. A cégcsoport forgalma a járvány előtt is jelentős volt, jobbára meghaladta az évi kétmilliárd forintot. Tavaly azonban jelentősen, mintegy 60 százalékkal nőtt a Lenkei-érdekeltségek forgalma, összesen közel 3,5 milliárd forint árbevételt értek el.
A cégcsoport profitja ennél is nagyobb mértékben, több mint 2,5-szeresére nőtt. 2019-ben a 147 millió forintos összesített profit után tavaly 387 millió forint nyereséget értek el Lenkei érdekeltségei, és mintegy 400 millió forint osztalékot vett fel belőlük a tulajdonos.
Lenkei nyilvános megszólalásaiban “koronavírus-átverésként” hivatkozott a világjárványra, a koronavírust “aktuális celebnek” nevezve. Ezzel szemben egyik céges beszámolójában egyenesen a “Covid-19 koronavírus világjárványt” nevezik meg az üzlet felfutása mögött.
Termékeink iránt megnőtt a kereslet, így jelentősen nőtt az árbevételünk, ezzel kapcsolatban az eladott áruk beszerzési értéke is jelentősen emelkedett
– írták a világjárvány hatásáról.
Lenkei Facebook oldalát szeptemberben elérhetetlenné tette a Facebook, de Youtube csatornája továbbra is működik. Ezzel együtt nemcsak Lenkei járványügyi állításai problémásak, hanem bizonyítottan a vitaminjai is azok voltak.
Az ÁNTSZ 2008-ban 18 Lenkei-féle vitaminterméket tiltott be egészségkárosító hatásuk miatt (az egyik bevizsgált készítményében lévő B és E vitamin szintje hétszeresen lépte át az engedélyezettet). Mivel Lenkeiék továbbra is forgalmazták ezeket a szereket, a GVH több alkalommal is megbírságolta, több mint 100 millió forint értékben. Lenkeit kerestem cégén keresztül, de nem reagált.
Egy másik ismert vírusszkeptikus, Gődény György szerepvállalása is milliárdos árbevétel-növekedéshez segített egy étrend-kiegészítőket forgalmazó céget. Gődény a Partizán által feltárt, az államot százmilliókkal megkárosító kamupárt-üzlet egyik főszereplője volt.
A Partizán videója Gődény György és a Nutriversum reklámjairól.
Gődény később a Nutriversum nevű, étrendkiegészítő- és vitaminüzletben utazó cég szakértőjeként és reklámarcaként tűnt fel, több százezres, akár milliós nézettségű YouTube-videókban. A Nutriversum árbevétele a járvány előtti évben, 2019-ben 600 millió forint volt, tavaly azonban közel háromszorosára, 1,77 milliárd forintra nőtt (94 milliós adózott eredmény mellett).
A Nutriversum Gődény szereplésével készült reklámjai miatt ősszel indított vizsgálatot a GVH, mivel azok alkalmasak lehetnek a fogyasztók megtévesztésére (a videók már nem elérhetőek a YouTube-on). A Nutriversum többségi tulajdonosa a leginkább kakaóporairól ismert Bedeco.
|
Százmilliókkal gazdagította a járvány a vírusszkeptikus Dr. Lenkeit, nagyot szakítottak Dr. Gődénnyel is
|
Dr. Lenkei vitaminüzlete annyira felfutott az általa átverésnek tartott járvány során, hogy 400 millió forint osztalékot vehet fel cégeiből.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210602/szazmilliokkal-gazdagitotta-a-jarvany-a-virusszkeptikus-dr-lenkeit-nagyot-szakitott-dr-godeny-is/
|
2021-06-02 10:48:00
| true | null | null |
G7
|
Jó időzítéssel sikerült – vélhetőnek viccesnek szánt – megjegyzést tennie saját jövedelmi helyzetére Orbán Viktornak. A kormányfő múlt pénteken a Kossuth Rádiónak adott szokásos heti interjújában úgy fogalmazott:
Újra kell indítani a gazdaságot. Mert azért megviselt bennünket. Nemcsak a vállalkozásokat, hanem bennünket munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom, szóval bennünket is megviselt ez a járvány.
Bérből és fizetésből valóban nem keresett kiugróan sokat a miniszterelnök, de a családi jövedelemnek vannak más forrásai is, Orbán Viktor mondatai például csak néhány órával azelőtt hangzottak el, hogy kiderült: Tiborcz István, a miniszterelnök veje 1,2 milliárd forintnyi osztalékot vett ki legfontosabb vállalatából. Hétfőn pedig Orbán Viktor édesapjának cégei is beszámoltak 2020-as teljesítményükről: Orbán Győzőnek ebben az évben nagyjából 580 millió forintos céges jövedelem jutott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Egyszer csak megjött az étvágy
Ahogy arról korábban is írtunk már: a kormányfő családja csak az elmúlt években kezdett komolyabb összegeket keresni vállalkozásaival. A 2014-et megelőző években nem is termeltek annyi nyereséget ezek a cégek, mint mostanában, ám ami talán ennél is fontosabb, hogy amit hoztak, annak még a jelentős részét is a vállalatokban hagyták. A család*főleg a kormányfő édesapja, de nem kizárólag, mert a cégeket családon belül adták-vették, így a miniszterelnök édesanyjának és testvéreinek is volt részesedése különböző vállalatokban egy időben. néhány tízmillió forinthoz minden évben hozzájutott így, de a 100 millió körüli osztalék elég ritkán jött csak össze.
Hét évvel ezelőtt azonban valami megváltozott, és a 2014-es választások után elkezdték kivenni a vállalkozásaikból a korábban felhalmozott nyereséget, illetve az időközben megugró aktuális profitot is. Orbán Viktor szüleinek és testvéreinek ugyan nagyjából egy tucat cégben volt érdekeltsége az idők folyamán, ezek közül azonban csak három lett fejőstehén: a Dolomit Kőbányászati, a Gánt Kő és a Nehéz Kő Kft-k.
Ebből a három cégből a korábbi évi néhány 10 millió forint után 2014 óta több mint 7,4 milliárd forintot vettek ki Orbánék.
Ráadásul ezt az összeget az idén tavasszal további 750 millióval fejelték meg, amikor az egyik cégükön túladtak. A Nehéz Kő Kft-t egy Orbánékkal már korábban is üzletelő vállalkozó vette meg, aki – legalábbis a szerződés szerint – március végéig ki is fizette a vételárat.
Jól fizet a kőfejtés
A jelentős osztalékkifizetéseket biztosító nyereség egy része biztosan állami, illetve uniós forrásból finanszírozott megrendelésekből származott (tulajdonképpen csak ez a közpénzekhez köthető közvetett érintettség, és a közbeszerzések körüli általánosnak mondható korrupciós kockázat indokolja, hogy a miniszterelnök családtagjainak jövedelmét egyáltalán vizsgáljuk).
A Direkt36 több írásban tárta fel, hogy közvetve hogyan jutottak állami pénzhez ezek a cégek. Mások mellett a dél-balatoni vasútfelújításon, a vértesi erőmű környezetének helyreállításán és több budapesti illetve Pest megyei csatornaépítésen is feltűntek a társaságok.
Az Orbán-cégek közül a legnagyobb a Dolomit Kft., és ez az állami tendereken taroló építőipari vállalatokhoz hasonlóan ágazati összevetésben is kifejezetten nagy nyereséggel működik. Összesen 13 olyan kőbányászattal foglalkozó társaság van Magyarországon, amelynek forgalma meghaladja az évi egymilliárd forintot, és bár ezek közül egy kivételével az elmúlt években mindegyik masszívan nyereséges volt, Orbán Győző cége még ebből a körből is kiemelkedik.
A Dolomit Kft-nek minden alkalmazottja két-háromszor akkora profitot termel, mint az ágazat legnagyobb cégei,
és a vállalat árbevételarányos nyeresége is jóval az iparági átlag felett van. Az elmúlt időszakban volt olyan év, amikor a teljes forgalom majdnem fele megmaradt nyereségnek.
Berobbant Tiborcz István
Orbán Viktor szülei és testvérei nagyjából akkor hagytak fel cégügyeikben a korábbi viszonylagos óvatoskodással, amikor Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzletei körül elkezdett forrni a levegő. Tiborcz üzleti pályája azt követően kezdett meredeken felfelé ívelni, hogy 2013-ban összeházasodott a kormányfő lányával. Már 2015-ben százmilliós nagyságrendű osztalékot vett ki egy cégéből, és ezzel párhuzamosan jött az Elios sztori is, amelynek a végén 3 milliárd forint körüli összegért adhatta el a botrányos közvilágítási tendereken felhizlalt cégét.
Tiborcz egy ideig még ezután is próbált árnyékban maradni, a mostanra milliárdos vagyont felhalmozó BDPST Zrt-nél például eleinte csak egy banki befizetés utalt arra, hogy köze lehet a céghez. Az elmúlt években azonban már ő is felhagyott az óvatoskodással: a BDPST-nek mostanra ő az egyetlen tulajdonosa, a vállalat pedig az elmúlt két évben 3,5 milliárd forint osztalékot fizetett neki.
Mindent összevetve ez azt jelenti, hogy
Orbán Viktor rokonsága az elérhető adatok alapján csak az elmúlt nagyjából hét évben igazolhatóan bő 15 milliárd forint bevételhez jutott cégeladásokból, vagy a vállalatoktól felvett nyereségből.
Ebből valamivel több mint 8 milliárd gazdagította a miniszterelnök szüleit és testvéreit, durván hétmilliárd pedig a kormányfő vejét.
Ez azonban egészen biztosan nem minden. Orbán Viktor testvére például már 2017-ben eladott egy céget ugyanannak a vállalkozónak, aki most*Közvetve, épp a korábban megvett cégen keresztül a miniszterelnök apjától megvette a Nehéz Kő kft-t. Emellett a család kisebb cégei is rendre nyereségesek, bár az elmúlt évek milliárdos kifizetéseihez képest elhanyagolható profitot termelnek.
|
Hét év alatt 15 milliárd forintot keresett az Orbán-család, nem bérből és fizetésből
|
A 2014-es választások óta a miniszterelnök családja nem óvatoskodik a céges jövedelmekkel. A kormányfő szülei és testvérei nyolc, veje hétmilliárd forinthoz jutott a vállalatokból.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210604/het-ev-alatt-15-milliard-forintot-keresett-az-orban-csalad-nem-berbol-es-fizetesbol/
|
2021-06-04 10:54:00
| true | null | null |
G7
|
Ha nincs az európai uniós pályázatoknál az az előírás, hogy a projekt lezárását a térségi lapban fizetett hirdetésként közzé kell tenni, ha nincs néhány tisztességes ember, aki ki meri mondani, hogy itt a hangzatos sikerpropaganda ellenére valójában nem történt semmi, s ha nincs a Juhász Péter vezette Igazmondó Alapítvány, akkor semmi sem derült volna ki. Pedig az események vége, hogy itt igenis egy elképesztő történettel állunk szemben, amelyben minden azt a látszatot szolgálta, hogy papíron úgy tűnjék, mintha a projekt sikeresen megvalósult volna.
Miközben erről szó sincs. „Bűnmegelőzési program a méhkeréki általános iskolában” címmel nyert 31 milliós EU-projektet a helyi önkormányzat. Hogy a programnak ténylegesen mennyi értelme lett volna akkor, ha megvalósult volna, sokat elmond, hogy ebben a kis Békés megyei, viszonylag jómódú községben gyakorlatilag ismeretlen fogalom a gyerek- és ifjúkori bűnözés. Azaz ha minden rendben lett volna a projekttel, akkor is feleslegesen költötték volna el a svéd, a holland, a német és a francia adófizetők pénzét.
Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, a büntetőper főszereplője
Fotó: Tát Margit/Facebook
A meg nem valósult program és az elnyert EU-támogatás ismeretlen célra történt felhasználása miatt büntetőper kerekedett a méhkeréki történetből. A per során egészen riasztó kép tárult az érdeklődő elé arról, hogyan folyik, folyhat az országban a Brüsszelből érkező fejlesztési és a támogatási pénzek felhasználásának ellenőrzése.
Ne legyen kétségünk: amit ebben az ügyben láttunk, csak a jéghegy csúcsát jelentheti. A hosszúra nyúlt büntetőperben a bíróság tanúként hallgatta meg az Emberi Erőforrás Minisztériuma (Emmi) ellenőrzési főosztályának azon munkatársát, aki a méhkeréki program helyszíni, majd rendkívüli ellenőrzését végezte. Szavaikból kiderült, az ellenőrzés leginkább formális volt. Csak dokumentumokat, papírokat, kimutatásokat, programbeszámolókat láttak, de a tényleges teljesítésről nem volt képük. A bíró kérdésére az Emmi egykori ellenőre elmondta, a papírokból nem tűnhetett fel, hogy 85 gyerek és 3 tanár hogyan táborozhatott egy különben 35 főt befogadó szálláshelyen, mert a táborhelyről nincs semmi információja az ellenőröknek. Különös fénytörést ad mindennek, hogy a pályázat által jelzett időpontban a kérdéses szálláshelyen egyetlen vendég sem volt.
Hiányos az ellenőrzési mechanizmus, mégsem történik semmi
Világossá vált, hogy a helyszíni ellenőrzés bár a helyszínen történik, de a valós helyzet felmérésére sem lehetőség, sem esély nincs és nem is volt. Ahogy az ellenőr a bíróság előtt fogalmazott: „Papíron minden rendben volt.” A visszásságokat jelző bejelentés utáni rendkívüli ellenőrzésben nem volt semmi rendkívüli. Csupán újra végignézték azt a dokumentációt, amelyet már egyszer teljesen rendben lévőnek találtak. Hajlok rá, nem egészen véletlen, hogy az „ellenőrzés” protokollja ilyen nagyvonalú. Közpénzről van szó, ráadásul nem is magyar adófizetők pénzéről, amelynek valós felhasználása, s ekként ellenőrzése – úgy fest – nem tartozik a magyar irányító hatóság és a minisztériumok fő feladatai közé. Jobb nem belegondolni, ha egy kis, 31 millió forintos méhkeréki általános iskolai projekt ellenőrzése ilyen elképesztően hiányos, akkor mi van a többi EU-s pályázattal? Mi a helyzet a több száz milliós vagy több tíz milliárdos beruházásokkal?
Óriási ellentmondás, ha a helyszíni és rendkívüli ellenőrzés mindent rendben talált a méhkeréki bűnmegelőzési program kapcsán, akkor hogyan kerekedett az ügyből büntetőeljárás, hogyan született vádirat, miképpen kerülhettek nyolcan a vádlottak padjára, s hogyan mondhatta első fokú ítéletében mindannyiukat bűnösnek a Gyulai Járásbíróság.
Lesz-e konkrét következménye az ügy kapcsán, hogy az ellenőrzés és a büntetőper egymást tökéletesen kizáró eredményre jutott?
A magyar kormányzat az irányítóhatóságokon keresztül épp ezen ügy nyomán felméri-e, hogy az ellenőrzési mechanizmus elképesztő hiányosságokat mutat? Félek, mindkét kérdésre végül is nemleges válasz születik. Egészen pontosan úgy, hogy nem történik semmi. A válasz ugyanis az lehetett volna, hogy Magyarország is csatlakozik az Európai Ügyészséghez, de úgy fest, e témakörökben nem érdeke a hatalomnak a tisztánlátás.
Másokat is bűnbe vitt
A méhkeréki EU-s projekt és ennek következményeként induló büntetőper más kérdéseket is felvet. „Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – állt a vádiratban. A perben kiderült, hogy ez piciny eltérésekkel így is történt. Mindezt Tát Margit választott, polgármesteri tisztségében, közfeladatot ellátva követte el, miközben élvezte a választók bizalmát. A Gyulai Járásbíróság azt is kimondta, hogy az összes, a vádlottak padján ülő embert ő szervezte be, vagy ha úgy tetszik, ő vitte őket bűnbe.
Hogy ezek után az ítéletben a bűnösség kimondása, a felfüggesztett börtönbüntetés, a tetemes pénzbírság és ennél kisebb értékű vagyonelkobzás mellett miért biztosítja a bíróság az előzetes mentesítés intézményét, azaz, hogy a büntetett előélet hátrányai alól mentesítse a közszereplőt, rejtély. A legvisszafogottabb értékelés szerint is felemás döntés született. A perbeszédek nyomán kialakult polémiában maga az ügyész fogalmazott úgy: éppen, hogy súlyosbító körülmény, hogy a vádlott mindezt polgármesteri megbíztatását felhasználva követte el. Ezzel az érveléssel aligha lehet vitatkozni. Igaz, az ügyészség fellebbezésében éppen ezt az előzetes mentesítést támadta meg, így a másodfokon eljáró Gyulai Törvényszék dönthet majd másként.
Közéleti dagonya
Nem is olyan régen volt egy hasonló eset a Méhkerékkel szomszédos Sarkadon, ahol az akkor alpolgármester, mára polgármester, Mokán István (Fidesz-KDNP) volt a hunyó. Egy névtelen feljelentés alapján a Békés Megyei Főügyészség még 2012-ben nyomozást indított egy olyan ügyben, amelyben Mokán is érintett volt. Élettársa – aki a sarkadi polgármesteri hivatalban dolgozott – 2007. október 1-jétől 2011 márciusáig összesen több mint 200 ezer forint normatív lakásfenntartási támogatásban részesült, 2010. október 1-jétől egy év időtartamra pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot is megállapított az első házasságából született gyerekére az önkormányzat. Az indoklás szerint a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a kérelmező egyedülálló, és a családban a havi egy főre jutó nettó jövedelem nem érte el a 39 ezer 900 forintot.
Pedig Sarkadon sokan tudták: jó ideje közös háztartásban él Mokánnal, és az széles körben ismert volt, hogy az akkor még alpolgármester Mokán havi illetménye közel bruttó félmillió forint volt. A nyomozás kiderítette: a támogatás és a kedvezmény jogtalan kiutalásában az alpolgármester is közreműködött. Ezért első fokon 2, jogerősen pedig 3 millió forint pénzbírsággal sújtották a vétkes városvezetőt. De az ítélet nem foglalkozott azzal: ez a legtisztább esete volt annak, hogy valaki választott tisztségét használta fel a közpénz lenyúlására. Ráadásul a vele egy háztartásban élő párjának.
Ha van, ami a közmegbízatással teljes mértékben ellentétes és összeegyeztethetetlen, akkor ez az.
Ám az akkori ítélet a pénzbírságon kívül egyebet nem rendelt el. Így nem tiltotta el sem a közügyektől, sem a polgármesteri cím gyakorlásától Mokán Istvánt, és büntetett előéletű sem lett. Ezt követően az alpolgármester egykori mentora, a polgármester hátára felmászva városvezető lett. Még lett volna egy lehetőség arra, hogy a lebukott városvezetőt menesszék. A jogerős, bűnösséget kimondó ítélet után a képviselő-testület méltatlansági eljárást kezdeményezhetett volna Mokán ellen. Ám ehhez nem csak a szükséges többség hiányzott, hanem az az egyetlen képviselő is, aki már csak erkölcsi és etikai szempontból felvetette volna ennek az eljárásának az elvi lehetőségét. Sőt, ilyen múlttal nem is olyan régen a Fidesz-KDNP Békés megyei választmánya alelnökévé választották a sarkadi polgármestert.
Azaz a megfelelő ember a megfelelő helyre került. A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáson a 10 ezernél nagyobb létszámú honi települések közül Sarkad volt az egyetlen, ahol a regnáló polgármester, Mokán István úgy indult újra a „választáson”, hogy nem akadt egyetlen kihívója sem. Mit sem számított a közpénz lenyúlása, a bűnösség kimondása és a pénzbírságként kirótt büntetés.
Ha van közéleti posványunk, akkor egyebek között ezért is dagonyázunk benne.
(Címlapképünkön: Tát Margit, Méhkerék polgármestere. Forrás: Tát Margit Facebook)
|
Eltűnik a közpénz, a polgármesterek a helyükön maradnak, az ellenőrzés meg semmit sem ér
|
Egészen elképesztő képet fest az EU-s pályázatok ellenőrzésének hiányáról egy, a méhkeréki polgármester, Tát Margit (Fidesz-KDNP) vádlotti főszereplésével lezajlott per. A bűnösség kimondása és a felfüggesztett börtönbüntetés ellenére a büntetett előélet ítéletben szereplő mellőzése pedig minimum vitára ingerlő.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/eltunik-a-kozpenz-a-polgarmesterek-a-helyukon-maradnak-az-ellenorzes-meg-semmit-sem-er-239079?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=IwAR
|
2021-06-08 11:21:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Pár mondat erejéig tekerjük vissza az időkereket: a kastély legrégebbi épületrésze a 13. századig vezethető vissza, története később összeforrt a Héderváry családéval, ám 1945 után a földreformmal együtt megfosztották a grófi dinasztiát a javaiktól, és itt népi kollégiumot, általános iskolát működtettek.
„Több mint egy évtizeddel ezelőtt gróf Khuen Héderváry kastélya még komoran, barátságtalanul terpeszkedett a községben. Hangos csak akkor volt, ha a földesurak a városi élet után a vidéket választották pihenőhelyül. A cselédember pedig messzire elkerülte a kastélyt. Félt. Félt a kastély fekete árnyékától, mert sohasem tudta, mit hoz a holnap. Ma vidám gyermekek, iskolások és óvodások csilingelő kacagásaitól hangos az épület és környéke. Az új birtokosoké a szó, élvezik a tulajdonjogot” – írta a szocialista „megoldást” dicsőítő stílusban még 1957-ben a megyei napilap. Az idősebb falubeliek ma is emlegetik, ahogy a bordásfalon lógva, lábemelgetés közben látták a mennyezeten lévő freskókat.
Grófi lakosztályok, ötven perzsaszőnyeg
1983-ban új, a kastélyhoz jobban illő funkciót kapott: alkotóházként működhetett a művészek nyugat-magyarországi központjaként. Hat évvel később fel is újították, majd a kilencvenes években a tulajdonos, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány egy budapesti bérlőnek adta, s hotelként üzemelt. 2000 végén azonban összeveszett bérlő és bérbeadó, utóbbi szerint nem tett eleget kötelezettségeinek az üzemeltető, így még végrehajtást is indított ellenük. A műemlék épület üresen maradt, a bejáratra lakat került egészen 2004-ig – pedig már 2002-ben új bérlője lett, a felújítás azonban elhúzódott.
Az új bérlő Bartha Sándor lett, aki Svájcban mérnök-közgazdász diplomát szerzett, és egy svájci cégcsoport magyarországi leányvállalatának vezetője. Büszke volt rá, hogy saját forrásból újították fel a kastélyt (igaz, a kivitelezők egy része akkoriban panaszkodott, hogy nehezen jutott hozzá járandóságához): szerette a népzenét, komolyzenei hangversenyekkel működő kastélyszállót álmodott ide egyedi, grófi lakosztályokkal, ötven perzsaszőnyeggel, háromszáz bronzcsillárral, angolparkkal és várpincével.
Schmitt Pál, sztáresküvők
A 2004. márciusi megnyitón Schmitt Pál (akkor a Fidesz EP-listavezetője) is részt vett, de itt volt Galambos Lajos és Soltész Rezső is, valamint a kanadai magyar konzul. A kezdeti nehézségek után a forgalom is beindult, „ráálltak” az esküvőkre is, itt kelt egybe a műsorvezető Czippán Anett és párja, Rendes Zoltán, majd a magyar válogatott azóta fiatalon elhunyt futballkapusa, Fülöp Márton is. Sőt, ha a közelben koncertezett, a világhírű Simply Red együttes énekese, Mick Hucknall is Héderváron szállt meg.
2011-ben az akkori tulajdonosnál, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnál számvevőszéki vizsgálat indult, amely megállapította egyéb állítólagos hiányosságok mellett, hogy túl alacsony áron adták ki az ingatlant. A Nemzeti Kulturális Alap feljelentést is tett. Erre Bartha azonban azt mondja, hogy a bérleti díj még úgy sem volt kevés, hogy több százmilliót költött a műemlék épületre. Ezután a közalapítvány jogutóddal átalakult, utódja, egyben az ingatlan új tulajdonosa a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft (MANK) lett.
A pörgés 2012 végéig tartott, amikor lejárt a bérleti szerződés, a MANK pedig nem hosszabbította meg azt. A MANK az ezután történteket úgy kommentálta, hogy „az üzletember a bérleti időszak lejártát követően nem adta át a kastélyt jogos tulajdonosának, így az egykori alkotóház csak négy év bírósági pereskedése után, 2016. június 29-én kerülhetett újra a MANK-hoz”, ráadásul „a tulajdonos az átvételt követően sajnálattal vette tudomásul, hogy a neves Héderváry-kastélyt, amely több felújítási szakaszon esett át az elmúlt évtizedekben, most ismét romos állapotban találta. Egyelőre alkalmatlan arra, hogy használni lehessen, a vállalkozó a második emeleten még az ajtókat is leszerelte.
A kastélyhoz tartozó úgynevezett Kasznár-ház évek óta egy romhalmaz, a parkból pedig a több mint egy évtizedes hanyag kezelés következtében bozótos erdő vált. A MANK-nak többéves munkájába fog kerülni, hogy az épületet régi fényébe állítsa vissza, és hogy a kastély ismét a nyugat-magyarországi művészeti élet fontos központjává váljon” – vetítette előre az azóta is csak kezdeti stádiumban tartó folyamatot a honlapjukon Hóvári János akkori főigazgató.
Öt éve átadták a kulcsot, mégsem kezdődött kastélyfelújítás
Bartha Sándor szerint viszont ők olyan beruházásokat is megvalósítottak saját forrásból, melyekre nem is vállaltak kötelezettséget, s rengeteg be nem tervezett kiadásuk volt a kivitelezés során. A patinás épület bezárása senkinek sem volt jó, együttműködésre viszont már nem volt lehetőség – végül átadták a kulcsot 2016-ban.
Bár illett a zárba, a kastélyépület továbbra is zárva tart: miközben helyben arról suttogtak, biztosan valamelyik fontos ember vetett szemet a kastélyra, csak kisebb munkák történtek. A kormány 2017 októberében 66,5 millió forint szavazott meg a kastély és környezete felújítási munkáinak előkészítésére, miközben a kastélyhoz tartozó romos Kasznár-ház felújítása tényleg elkezdődött.
A persorozat azonban tovább folytatódott: a MANK 600 milliót követelt Bartháéktól kártérítés és elmaradt használati díj jogcímen a Győri Törvényszéken, miközben a volt bérlő szerint kártérítés épphogy neki járt volna.
Felújítás? Ugyan! Parkrendezés
2019 szeptemberében a MANK vezető munkatársain kívül megnézte a kastélyt Medvigy Mihály, a Miniszterelnökség beruházási ügynökségének, hivatalos nevén a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vezérigazgatója, majd az MTI tavaly karácsonykor adta hírül: „az örökségvédelem és a nemzeti emlékezetpolitika megerősítésére szánt összegekből megkezdődhet például a hédervári kastély felújítása”. Rákérdeztünk hát a MANK-nál, mekkora összeg áll rendelkezésre, s ezt pontosan mire fordítják.
„A MANK Nonprofit Kft. részére az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosított 15 millió forint céltámogatást a hédervári kastélypark rendezésére. A munkálatok a szakértői állapotfelmérésnek és iránymutatásnak megfelelően a fák sebkezelésével, száraz ágak levágásával, a sövény és a virágágyak karbantartásával, a korhadt, életveszélyes fák kivágásával indultak, a parkok sétálóútjainak rendbetételével, valamint fák és bokrok telepítésével folytatódtak, majd ultrahangos favizsgálatokkal és a kastélykertet, a szigetet, illetve a patak túloldalát összekötő hidak építésével zárultak. A munkálatok négy ütemben valósultak meg 2021. február 15. és április 30. között. A felújítást követően a park ismét látogatható a közönség által.”
Tehát szó sincs kastélyfelújításról, csupán a kastélypark rendezéséről, ultrahangos favizsgálatról. Ami után pár héttel rádőlt a közútra az egyik fa.
Hatszázmilliónak csak töredéke
Azt is megkérdeztük, hogy hol tart az az ügy, miszerint a korábbi bérlőt beperelte a MANK, és mintegy 600 millió forint kártérítést követelt tőle a Győri Törvényszéken. „A Győri Törvényszék másodfokú, jogerős ítélete a MANK Nonprofit Kft. javára döntött a peres ügyben” – reagáltak.
Bartha Sándor, a korábbi bérlő szerint viszont a 600 millió forintnak csupán a töredékét ítélték meg a MANK-nak, ráadásul az ügy végérvényesen nem zárult le, azt a Kúriához vitték, mert „hibákat találtak az ítélet indoklásában”. Bartha Sándor a Telexnek úgy fogalmazott: „kilenc éve dugtak botot a küllők közé”, s egy működő kastélyt kellett bezárni, közel húsz alkalmazott veszítette el a munkáját, miközben addig önerőből ott 150 koncertet szerveztek. Arról nem is beszélve, hogy „az eltelt időszakban körülbelül 200 millió forintot fizettünk volna ki bérleti díjként”.
Néhány hete a MANK-ot – így azzal együtt a hédervári kastélyt is – megkapta a Magyar Kultúráért Alapítvány, mely a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz kötődik.
„Örömmel fogadnánk minden előrelépést a kastély sorsának ügyében, hiszen egy jól, felelős tulajdonossal működő kastély nemcsak a falu, hanem egész Szigetköz érdeke” – mondta a Telexnek Juhász József, Hédervár polgármestere.
|
Hatszázmilliós per, leszerelt ajtók és kerítésre dőlt fa lett a sorsa a tíz éve még virágzó kastélynak
|
Szimbolikus, ahogyan néhány hete megadta magát, és a kerítést áttörve a falun átvezető szigetközi útra dőlt a hédervári kastély egyik fája, óriási szerencsére nem esett senki fejére. A kastély sorsát perek kísérik, most épp egy 600 milliós, miközben évek óta bezárva vár felújításra, látogatókra, alkotókra, rendezvényekre. Tulajdonosát néhány hete a Demeter Szilárdhoz köthető alapítványba tolták.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/08/hedervari-kastely-per
|
2021-06-08 00:31:00
| true | null | null |
Telex
|
Kecskemét mindkét választókerülete az ellenzéknek a nehezen (ha egyáltalán) nyerhető kategóriába tartozik, a Bács-Kiskun 1-es és 2-es körzetben is magabiztosan, 50%-os szavazati arány felett szokott nyerni a Fidesz jelöltje az országgyűlési választásokon.
Kecskeméten ennek megfelelően nem is látszik hatalmas tülekedés az ellenzéki előválasztás indulói között (nem úgy, mint a nyerhetőnek tűnő nagyvárosi, elsősorban budapesti körzetekben): az eddigi bejelentések alapján még csak a Momentumnak van Bács-Kiskun 1-ben és 2-ben is jelöltje, a DK és a Jobbik eddig az 1-ben, míg az MSZP−Párbeszéd csak Bács-Kiskun 2-ben állított jelöltet, és a hírek szerint utóbbi részről ez talán így is marad.
Az MSZP−Párbeszéd egyetlen kecskeméti jelöltje, Király József régi motoros a kecskeméti ellenzéki politikában, jelenleg önkormányzati képviselő a párt színeiben, és az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke – emellett viszont
építési vállalkozó is, akiről némi utánajárással kideríthető, hogy rendszeresen értékes munkákat kap a város fideszes önkormányzatától.
Király korábban indult már polgármesteri és országgyűlési képviselői címért is, minimális sikerrel: a 2010-es önkormányzati megmérettetésen 20-80 arányban kapott ki Zombor Gábortól (Fidesz), majd a 2018-as országgyűlési választáson 16,64 százalékot szerezve harmadik helyen futott be a győztes Zombor és a második helyezett Radics Tivadar (Jobbik) mögött.
Király József politikai pályája mellett vállalkozó is, több cégben van tulajdonosi érdekeltsége, közülük a legnagyobb a Free Line Kft. nevű építőipari vállalkozás, amelyet 1992-ben alapított édesapjával.
Erre a cégre azért figyelhettünk fel, mert az elmúlt években számos megrendelést kapott Kecskemét városától, amelynek önkormányzatát a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia vezeti 2014 óta polgármesterként.
Szemereyné a legutóbb azzal keltett feltűnést, hogy – a szintén fideszes székesfehérvári polgármesterrel, Cser-Palkovics Andrással egyetértve – közölte: a városnak nyugalomra, nem ellenzéki előválasztásra van szüksége.
A Free Line városi közbeszerzéses munkái az elmúlt időszakból az állami nyilvántartás szerint:
2018-ban elnyerte a Kertvárosi Általános Iskolája energetikai korszerűsítésének munkáját 72,9 millió forint plusz áfáért
2019-ben a Rudolf-laktanya veszélytelenítésére és az ottani szemét elhordására kapott megbízást a várostól, a két tételt együtt 10,7 millió forint plusz áfáért vállalta a cég
2020-ban a Margaréta buszforduló kiépítését bízták rá nettó 33,5 millió forintért
szintén tavaly egy sokkal nagyobb munkát is leakasztott a Free Line, a Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola energetikai korszerűsítése című projekten dolgozhatnak 398,8 millió forintért.
Ezeknek a munkáknak az összértéke bruttóban számolva több mint 650 millió forint, ami bár nem kevés pénz, az építőiparban azért bőven találni olyan vállalatokat, amelyek életében nem is eget rengető összeg. A Free Line Kft. azonban nem ilyen, az Opten adatai alapján a cég éves árbevétele néhány százmillió forintot tesz ki az utóbbi években, elég komoly ingadozással: 2019-ben 142 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forint adózás előtti eredményt, 2018-ban pedig 390 millió forintos bevétel mellett 4,3 millió forint eredményt könyveltek.
Tehát a tavalyi évben az önkormányzattól elnyert munkák összértéke meghaladja a megelőző két év árbevételeit.
Frissítés: Király József eközben az önkormányzaton belül a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság elnöke is, vagyis a fejlesztési döntésekben is komolyabb szerepe van, mint egy mezei képviselőnek.
A magasépítési és műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkező Király a önéletrajzában azt írja a szakmájához való viszonyáról és cégéről: elkötelezett híve a hagyományok megőrzésének és a régi épületek, városrészek megtartásának és felújításának, a Free Line által szponzorált sportegyesületen keresztül pedig több száz fiatal sportolási lehetőségét biztosítja.
Király József kampánya online felületeken eddig nem annyira látványos: napi szinten megosztja a Facebookján a központi üzeneteket és az önkormányzati munkájához kapcsolódó infókat, illetve indulásának bejelentésekor készítettek egy közös videót Kunhalmi Ágnessel. Ebben egyebek mellett arról beszél, hogy nem elég egy összeszerelő-üzemet a városba hozni (Mercedes), hanem helyi hagyományokra támaszkodva (kertészeti kultúra) kell a gazdaságot fejleszteni, hiszen rengeteg lehetőség van a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban. A jövő évi választástól pedig azt reméli, hogy „a 30 évvel ezelőtti rendszerváltást újrafogalmazva egy teljesen más életet fogunk tudni újra együtt kezdeni”. A május elején feltöltött videó május végére 50 alatti nézőt szedett össze a YouTube-on.
Királynak azonban alacsony lángon égő kampány és kevéssé emlékezetes politikai teljesítmény mellett is jó esélye van megnyerni az előválasztást Bács-Kiskun 2-ben,
hiszen, ahogy azt már jeleztük, nem állnak sorba az erősebbnél erősebb érdeklődők a pozícióért. A Momentum jelöltje, Bodrozsán Alexandra 2018-ban is indult, és akkor 3 százalékot szerzett, a DK-nak bár elvileg mindenhol lesz jelöltje, ebben az evk-ban egyelőre nem nevezték meg, kicsoda, a Jobbikról pedig egyelőre nem tudjuk, tervez-e jelöltet állítani itt, esetleg csak beállna valaki mögé. A 2018-as adatokból kiindulva egyébként pont a Jobbik jelöltje lehetne helyben a legnépszerűbb nemfideszes erő, aki akár meg is nyerhetne egy előválasztást – kérdeztük a párt sajtóosztályát, mi a stratégiájuk ebben a körzetben az előválasztáson, lesz-e saját jelöltjük, esetleg egy másik pártét támogatják majd. A Jobbik válasza szerint a párt „mindenhol azt keresi, azt nézi, hogy ki lehet a legalkalmasabb kihívója a Fidesznek, és mindig ennek megfelelően támogat valakit az előválasztáson”, Bács-Kiskun megye 2-es körzetéről pedig még nem hozták meg a döntést. Az ellenzéki előválasztással kapcsolatos legfontosabb kérdésekről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Megkerestük természetesen Király Józsefet és a Bács megyei MSZP-szervezetet is, náluk arról érdeklődtünk, hogy vélekednek róla, hogy a Free Line Kft.-nek olyan fontos ügyfele a kecskeméti önkormányzat, hogy a vállalkozás bevételeinek jelentős része származik az utóbbi években közpénzes, városházi megbízásokból. Arra is rákérdeztünk, hogy lehet-e hatással Király ellenzéki munkájára, szerepvállalására, hogy cége gyümölcsöző munkakapcsolatban áll a kormánypárti városvezetéssel. Király mindkét online fellelhető emailcímére írtunk, majd sms-ben is felhívtuk figyelmét a kérdéseinkre, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
|
Több százmilliós megbízást kapott az önkormányzattól az MSZP kecskeméti előválasztási jelöltjének cége
|
Az MSZP−Párbeszéd egyetlen kecskeméti jelöltje, Király József régi motoros a kecskeméti ellenzéki politikában, jelenleg önkormányzati képviselő a párt színeiben, és az MSZP Bács-Kiskun megyei elnöke – emellett viszont építési vállalkozó is, akiről némi utánajárással kideríthető, hogy rendszeresen értékes munkákat kap a város fideszes önkormányzatától.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/07/kiraly-jozsef-bacs-kiskun-2-kecskemeti-epitoipari-megrendelesek
|
2021-06-07 01:13:00
| true | null | null |
Telex
|
A kormány 2019-ben döntött úgy, hogy bezárják a fóti gyermekvárost (Károlyi István Gyermekközpont), a lakóit pedig az ország más intézményeibe költöztetik át. Ebből két év alatt szinte semmi sem valósult meg, „a kiürítés egyelőre ott tart, hogy az ingatlanon működő más, főleg oktatási intézmények távozóban vannak” – írja a Hvg360.
A hatvanhektáros területen több intézmény is működik. A gyermekváros három egysége: az egyikben a menekült gyerekek ellátását végzik, a másikban a speciális ellátást igénylőkét, a harmadikban pedig halmozottan hátrányos helyzetű és különleges ellátásra szoruló gyerekeket gondoznak. Ezenkívül van itt étterem, Waldorf- és református oktatási intézmény, valamint önkormányzati iskola is.
„Miután felröppentek a hírek, hogy a menekült gyerekeket Aszódra, a különleges ellátásra szorulókat Budapestre, a speciális ellátást igénylőket pedig Kalocsára vinnék, egy ideig tagadtak, de mára kiderült, hogy tényleg ez volt a terv. Most azonban úgy áll a dolog, hogy nem visznek sehova senkit” – mondta a lapnak Vargha Nóra, a helyi önkormányzat független képviselője. Hozzátette, arra a részlegre, ahol a speciális ellátást igénylőket gondozzák, már nem érkeznek új gyerek, pedig országszerte sorban állnak az ilyen helyekért.
A távozáshoz a waldorfos és a református intézmények állnak a legközelebb. A Waldorf-óvoda új épülete már megvan, „de be kéne fejezni, és ez egyelőre hátráltatja a folyamatot”. A tervek szerint a református gimnázium idén szeptembertől új épületbe költözött volna, „de még el sem indult az építkezés”. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) lovas terápiás központja viszont marad a gyermekváros területén.
|
Eddig szinte semmi sem valósult meg a fóti gyermekváros elköltöztetéséből
|
A kormány 2019-ben döntött úgy, hogy bezárják a fóti gyermekvárost (Károlyi István Gyermekközpont), a lakóit pedig az ország más intézményeibe költöztetik át. Ebből két év alatt szinte semmi sem valósult meg, „a kiürítés egyelőre ott tart, hogy az ingatlanon működő más, főleg oktatási intézmények távozóban vannak” – írja a Hvg360.
A hatvanhektáros területen több intézmény is működik. A gyermekváros három egysége: az egyikben a menekült gyerekek ellátását végzik, a másikban a speciális ellátást igénylőkét, a harmadikban pedig halmozottan hátrányos helyzetű és különleges ellátásra szoruló gyerekeket gondoznak. Ezenkívül van itt étterem, Waldorf- és református oktatási intézmény, valamint önkormányzati iskola is. „Miután felröppentek a hírek, hogy a menekült gyerekeket Aszódra, a különleges ellátásra szorulókat Budapestre, a speciális ellátást igénylőket pedig Kalocsára vinnék, egy ideig tagadtak, de mára kiderült, hogy tényleg ez volt a terv. Most azonban úgy áll a dolog, hogy nem visznek sehova senkit” – mondta a lapnak Vargha Nóra, a helyi önkormányzat független képviselője.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/07/foti-gyermekvaros-koltoztetes-iskola-gimnazium
|
2021-06-07 01:50:00
| true | null | null |
Telex
|
A Fertő tónál zajló állami turisztikai nagyberuházást már a kezdetek óta sokan sérelmezik (elsősorban helyi civil szervezetek és környezetvédők, a Greenpeace nemrég pert is indított az ügyben), de az érintettek közül senki nem járt olyan rosszul, mint a helyi jellegzetességnek számító cölöpházak tulajdonosai. Ők azok, akiknek váltakozó hivatkozási alappal próbálta a kezdetektől bebizonyítani az építtető állami cég, hogy a házaiknak nincs helye többé a tavon – annak ellenére sem, hogy nem a beruházási területen helyezkednek el, így valójában érdekellentét sincs.
Az 1966 óta a partszakasz arculatához tartozó házak eltávolítása egy dolog; viszonylag gyakori, hogy egy állami nagyberuházásnak útjában áll valakinek a háza, telke, ilyenkor a beruházó általában megegyezik a tulajdonosokkal a kártalanításról, és az ingatlant kisajátítják. A cölöpházaknál azonban ilyesféle megegyezés fel sem merült: hiába vásárolták többen sokmilliós összegekért az épületek bérleti jogát, az állam még azt sem ismerte el, hogy ingatlanokról van szó, holott ingatlanadót kellett fizetni utánuk a korábbi években (az ügynek ezt a részét korábban itt jártuk körül).
Kártérítés helyett az állami azt mondta ki, hogy még a cölöpházak eltávolítása is a tulajok kötelessége a saját költségükön.
Néhányan beleálltak
A magántulajdonosok eleinte egységesen tiltakoztak a bontás ellen, a jogi képviseletüket ellátó ügyvédek szerint azonban fokozatosan ledarálta őket a hosszan húzódó, reménytelennek látszó eljárás. Akik bele akartak állni a jogérvényesítésbe, azok is nehezen találtak maguknak képviselőt; amikor az ügyvédek látták, ki áll a másik oldalon, visszadobták a felkérést, vagy olyan árat mondtak, ami gyakorlatilag egy visszautasítással ér fel, állítják a háztulajok.
Azoknak az ügyvédeknek, akik végül elvállalták az ügyet, már csak két magyar és két osztrák ügyfelük maradt, a többiek megadták magukat, beleegyeztek a bontásba – mondta Pusztai-Csató Adrienn, az SFTFN Zrt.-vel a mai napig hadakozó cölöpházasok ügyében szakértőként közreműködő beruházási jogász.
Ő és Stelli-Kis Sándor, az utolsó magyar cölöpházas család ügyvédje arról számoltak be a Telexnek, hogy az egész ügy folyamán időhúzásnak látszó gyakorlatokkal szembesülnek: miután a területen dolgozó munkások – fényképpel bizonyíthatóan – engedély nélkül behatoltak a házba, birtokvédelmi kérelmet adtak be, de ezt elutasította a soproni jegyző, az ideiglenes intézkedés iránti kérelemhez pedig hiánypótlást kért a bíróság, illetve jelen eljárásban szükségtelen nyilatkozat megtételére szólított fel.
Pedig ebben az ügyben minden nap számított, hiszen csak ezzel a végzéssel lehetett volna megtiltani a bontást arra az időre, amíg jogerős ítélet születik a tervezett perben.
Jött a markoló
A szerdán Brenner Koloman jobbikos országgyűlési képviselő által közzétett helyszíni fotók tanúsága szerint az időhúzásnak meg is lett az eredménye: megtörtént a bontás, mielőtt elbírálták volna a kérelmet.
Brennerék Ausztria felől behajózva tudtak egyáltalán felvételeket készíteni, a magyar oldalról már régen nem megközelíthető a helyszín, így a háztulajdonosok is csak innen értesültek a dózerolásról. „A bontással sajnos a tervezett jogi eljárásokat sem indulhatnak meg: birtokpert így már nem lehet indítani, hiszen a birtok tárgya megszűnt, és ugyanezért az ideiglenes intézkedés iránti kérelem is okafogyottá vált” – mondta Stelli-Kis Sándor, a magyar érintetteket képviselő ügyvéd (aki civilben egyébként a Pálinkás József nevével fémjelzett Új Világ Néppárt alapító tagja).
A megmaradt utolsó magyar tulajdonos Som család egyébként hajlandó lett volna jelentős költségek árán átköltöztetni máshová, a beruházási helyszíntől messzebb a mólót és a házat, ebbe azonban nem egyezett bele az SFTFN. Ekkor már azzal is megbékéltek volna, ha nem használhatják többé az épületet, de nem is bontják el azt, mivel a család érzelmileg kötődik hozzá: azt szerették volna elérni, hogy a ház maradjon meg emléknek és múzeumnak, mint a part egykori jellegzetessége, ha már a beruházásnak amúgy sincs útban.
Néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, pozitív fordulat állhat be az ügyben: az Som családot fogadta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetője, majd továbbirányította őket Kárpáti Bélához, az SFTFN vezetőjéhez. Ezt a megegyezés irányába mutató jelnek vették, de csalódniuk kellett:
Kárpátiék közölték velük és jogi képviselőikkel, hogy ha nem hajlandók bontani, akkor majd ők fognak, a költségeket viszont rájuk terhelik.
Somék ekkor már csak azt próbálták elérni, hogy az állami cég legalább várja meg, hogy dönt a bíróság arról a kérelemről, amit azért nyújtottak be, hogy ne indulhasson el a bontás a perben születő végső ítélet előtt. A bontás után ugyanis már nem segítség az sem, ha ezzel a végzéssel netalán a javukra döntene a bíróság.
Kárpátiék ettől is elzárkóztak, de közben megkérték az ügyvédeket, hogy ne forduljanak a sajtóhoz. Arra a kérdésre, hogy mindehhez miért volt szükség személyes találkozóra, azt válaszolta a cég jogásza, hogy „ez csak a lepattintós része volt az ügynek” – elevenítette fel az eseményt Pusztai-Csató (aki jogi munkája mellett a Változtassunk Végre Valamin politikai think tank kabinetjének egyik alapítója).
Vitatható a bontás elrendelése
A cölöpházasok a két héttel ezelőtti találkozó után feszülten várták, mi lesz: nekiesnek-e az épületeknek, mielőtt még megszülethetne akár csak az azt kimondó végzés is, hogy a peres eljárás végigfutásáig maradjon minden a helyén. Ez a végzés, ha kijönne is a napokban (ahogyan arra a határidő lejárta miatt számítani lehet), az időközben lezajlott bontás miatt már eső után köpönyeg. Pedig a jogászok azt mondják, több fogódzót is találtak az ügyön, ami így álláspontjuk szerint korántsem lett volna reménytelen.
Az SFTFN egy 1999-es mederhasználati szerződéstől számítja a cölöpházasok jogviszonyának kezdetét Somék esetében, ebben pedig valóban az áll, hogy a jogviszony kártalanítás nélkül felmondható.
A családnak viszont megvan az eredeti, 1993-as szerződés, amellyel a mólóra vonatkozóan határozatlan időre szóló, kizárólagos bérleti jogot vásároltak 2 millió forintért.
Ebben a régebbi szerződésben még felépítmény építésére való jogosultságot is rögzítették, az ennek értelmében készült ház még bőven az 1999-es szerződés előtt kapott építési engedélyt. Álláspontjuk szerint tehát a későbbi dokumentumra hivatkozva jogszerűtlen volt a felmondás, és ha kártalanításnak nem is, de kártérítésnek mindenképpen járnia kell a család tulajdonát képező épület elbontása után. Stelli-Kisék álláspontja szerint egyébként már az is sántít, hogy az SFTFN kiindulópontjául szolgáló mederhasználati jogviszony ebben a formában felmondható lett volna. „Az 120/1999-es kormányrendelet a mederhasználat keletkezését egy mederhasználati megállapodáshoz köti, amit csak közigazgatási eljárás keretében, határozattal szüntethetett volna meg a vízügyi hatóság, nem sima felmondással, mint a bérleti jogot. A közigazgatási eljárásban pedig lehetett volna fellebbezni”, magyarázza Stelli-Kis.
A dózerolás után mindez már csak annyiban számíthat, hogy ha végül pert nyernek, Somékat kártalaníthatják, de az eredeti állapot már nem lesz visszaállítható.
A ház egyébként igen értékes vagyontárgynak számított, mielőtt még beindult volna a tónál a beruházás, 2018-ban egy osztrák vevő 120 millió forintos vételi ajánlatot tett rá – mondta a Telexnek Stelli-Kis Sándor.
Az, hogy jogi kikényszerítés nélkül semmilyen módon (akár peren kívül) nem szeretné kárpótolni az állam a cölöpházasokat, egyébként nehezen érthető: egy 32 milliárd forintos projekt esetében ez a néhány százmillió forint tényleg nem tűnik nagy tételnek, ráadásul a jogászok szerint
az állam is nagyot hibázott többekkel szemben akkor, amikor a 2017-es nagy tűzeset után (amelyben több móló leégett) még újra engedélyezte házak visszaépítését.
A terület fejlesztésére létrehozott SFTFN ekkor már be volt jegyezve, így ha kellőképpen előre tervezne az állam (ahogyan ez egy ekkora volumenű projekt esetében elvárható lenne), akkor annak tudatában, hogy végül úgyis bontani kell majd, nem engedték volna, hogy a mólók állandó bérlői hatalmas költségekbe verve magukat helyrehozzák a kárt, vagy mások akár tízmilliókért mólóbérleti jogot vásároljanak. Az előre tervezés hiányának végül minden érintett kárvallottjává vált, annak is bontania kellett, aki csak pár évvel korábban építkezett, aki pedig erre nem volt hajlandó, az jelen állás szerint egy vaskos számlára számíthat az állami cégtől a dózerolás fejében.
Kártérítésben reménykednek
Miután értesültünk a bontásról, kerestük emailben a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Zrt. titkárságát kérdéseinkkel. Arról érdeklődtünk, hogy miért nem várták meg a bontással, hogy a bíróság legalább az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elbírálja, illetve hogy mekkora összeget fognak kiszámlázni a házak osztrák és magyar tulajdonosainak a munka fejében, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Stelli-Kis Sándort is kérdeztük, milyen jogi lépéseket terveznek ezek után. A cölöpház-tulajdonosok ügyvédje azt mondta, most már csak kártérítésért és sérelemdíjért próbálhatnak meg folyamodni, amit meg is fognak tenni: a kártérítési igényt arra alapozzák, hogy a mólón található felépítmény mégiscsak a Som család tulajdona volt, sérelemdíjra pedig azért számítanak, mert az ügyfelüket megfosztották a jogorvoslati joguktól azzal, hogy nem közigazgatási eljárás keretében szüntették meg a jogviszonyukat.
Másrészt ott van az a körülmény is, hogy a bíróság szerintük „indokolatlanul és alaptalanul” elhúzta az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálását, aminek a vége a bontás lett. „Ennek a típusú kérelemnek éppen az lenne a lényege, hogy gyorsan bírálják el, hiszen az aktuális állapot fenntartására irányul a jogi vita lezártáig. Ehhez képest olyan hiánypótlások kérésével húzták az időt, ami egy nemperes eljárásban szokatlan”, mondta Stelli-Kis.
|
Nem várta meg az állami beruházó, mit mond a bíróság, ledózerolta a Fertő tavi cölöpházakat
|
Egyik napról a másikra ledózerolta az állami beruházócég a még álló Fertő tavi mólókat és cölöpházakat, amelyek tulajdonosai az utolsó pillanatig küzdöttek az épületek megmaradásáért. A házak ügyében a tulajok képviselői több indítványt beadtak, mert szerintük az önköltségen, kártalanítás nélkül elrendelt bontásnak nem volt megfelelő jogalapja. A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) ugyanakkor még azt sem várta meg, hogy a bíróság elbírálja azt a kérelmet, amely a házak megmaradását garantálta volna a kilátásba helyezett per végigfutásáig. Sőt, úgy néz ki, még a bontás összegét is rá fogják terhelni a tulajdonosokra.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/03/ferto-to-colophazak-bontas
|
2021-06-03 02:09:00
| true | null | null |
Telex
|
Minden napra jut egy újabb meglepő hír az állam Fertő tavi gigaberuházásával kapcsolatban: pénteken egy levél került nyilvánosságra, amelyben az UNESCO az építkezés azonnali felfüggesztését sürgeti.
A Greenpeace által nyilvánosságra hozott levelet az ENSZ világörökségi szervezetének (UNESCO) igazgatója, Mechtild Rössler írta az UNESCO magyarországi nagykövetének, Túróczy Lászlónak, és áll benne, hogy a projekt a tervezett méretben és formában sértené a „Fertő / Neusiedlersee kulturális táj” autentikusságát és integritását. A levél idézi az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban) nemzetközi testületének állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban.
Eszerint vissza kell állítani a part eredeti állapotát – ha nem függesztik fel a beruházást, és cserélik az egész koncepciót valami sokkal visszafogottabbra, veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása.
„Nagyra értékelnénk, ha a mellékelt ICOMOS szakmai véleményt megosztaná az illetékes hatóságokkal megfontolásra, és folyamatosan tájékoztatná a Világörökségi Központot arról, hogy milyen módon veszik figyelembe ezeket az ajánlásokat” – írta még Rössler.
A levél érdekessége, hogy az ICOMOS-nak van magyarországi leágazása is, amelyet némileg késve bár, de bevontak a Fertő tavi beruházás véleményezésébe. A szervezet hivatalos állásfoglalása a februári ICOMOS-híradóban olvasható, és jóval finomabb véleményt fogalmaz meg, mint ami most jött a nemzetközi irányból (mivel a magyar ICOMOS inkább csak épített örökség szempontjából nézte a beruházást, abból pedig nemigen van a parton).
A magyar ICOMOS-hoz közeli forrásunk szerint a mostani levének és állásfoglalásnak nincs is köze a hazai lábhoz, nem ők lobbiztak az UNESCO-nál határozottabb fellépésért, hanem valaki más – ilyen szereplőből elég sok lehet, ugyanis a beruházás felbőszített több szereplőt a helyi és országos civil szervezetektől (pl. Fertő tó barátai, Nagy Tavak Koalíció) kezdve a környezetvédőkön át a most lebontott cölöpházak tulajdonosaiig. A magyar ICOMOS-osok, akik csak a projekt néhány elemének nagyságrendi csökkentését javasolták, egyébként nem is tudtak róla, hogy készül egy keményebb hangú felszólítás az UNESCO-tól a nemzetközi részleg véleménye alapján.
A 32 milliárdos turisztikai beruházás sokak szerint visszafordíthatatlan károkat okozna az UNESCO kulturális örökséghez tartozó helyszínen, ezért a kezdetektől sokan ellenzik. A korábban elhanyagolt, retro hangulatú, ugyanakkor természetközeli helyszínre egyebek mellett nagy méretű luxushotelt, parti apartmanházakat, ökoparkot, sportpályákat húznának fel. Természetvédelmi szakmai közegben az az uralkodó vélemény, hogy amekkora terhelést egy ilyen komplexum jelentene a tónak és partjának, azt még akkor sem lehet ökoturizmusnak nevezni, ha egyébként minden látogató tudatosan viselkedik. Kétséges az is, hogy mennyire lehet fenntartható (úgy anyagilag mint környezetileg) a szikes tó Balaton-szerű hasznosítása. A Fertő jelenleg sokkal inkább változatos vízi élőhely, mint nagyüzemi strand- és szabadidős létesítmény, nem véletlenül: a nádassal benőtt, iszapos közeg nem éppen ideális strandolásra. Az eredeti állapot felszámolásáért ugyan most meglehetős természetpusztítás árán megpróbál mindent megtenni a beruházó, de hogy a kezdeti áramvonalasítás után is így maradjon a terület, ahhoz állandóan kotorni kéne az iszapot, ami észak (Ausztria) felől vándorol felénk a tóban.
A Fertő tavat és az azt övező tájat, településeit 2001-ben, tehát az első Fidesz-kormány alatt vette fel az UNESCO a világörökségek közé. A Fideszt azóta már látványosan kevésbé érdekli, hogy mi az UNESCO véleménye a kormányzati beruházásokról, vagy hogy ezek mennyire fenyegetik az egyes világörökségi besorolásokat. ICOMOS-közeli forrásunktól hallottuk, hogy bár elvileg ez előírás lenne a tagországoknak, a magyar kormány valahogy mindig „megfeledkezik” arról, hogy a szervezetet tájékoztatni kellene a világörökségi területeken tervezett beruházásokról.
A Fertő tónál is ez történt, bár a mostani levélig nem tűnt úgy, hogy ez bárkit is különösebben érdekelne a másik oldalon. Örökségvédelmi körökben ugyanakkor úgy tartják, hogy a Budapesten zajló, szintén egyeztetés nélküli, és világörökségi szempontrendszert gyakran figyelmen kívül hagyó nagyberuházások (pl. a Budai Vár építkezései) miatt amúgy is érik, hogy kirakják a fővárost az UNESCO-ból – nemrég már be is jelentették, hogy veszélyeztetett helyszínek listájára teszik Budapestet. Magyarország és az UNESCO elmérgesedő viszonyához adhat még egy löketet, ha a Fertő tavi beruházásnál is lesöprik az ajánlásokat. Hogy egy ilyen fenyegetés mennyire hatná meg a magyar kormányt, az kétséges, ugyanis gyakorlati „haszna” nincs az UNESCO-tagságnak, hacsak az nem, hogy az útikönyvekben világörökségként vannak feltüntetve egyes hazai célpontok, ami jelent egyfajta presztízst, és vonzhatja a turistákat.
Megkérdeztük a Magyar Turisztikai Ügynökséget és a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, figyelembe veszik-e akár a magyar ICOMOS enyhébb korrekcióra irányuló, akár az UNESCO és a nemzetközi ICOMOS drasztikusabb ajánlásait.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda válaszolt kérdéseinkre. Ebben azt írták, hogy az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület pontos és részletes tájékoztatást kapott a projektről, és a tervek pontos ismeretében kijelentette, hogy „a fejlesztési területen nem található megőrzendő épített világörökségi érték, a beruházás során világörökségi szempontból meghatározó, védendő építészeti érték nem sérül.” Mindezt az ICOMOS Híradó, a Magyar Nemzeti Bizottság hivatalos közleményei között is leírta a szervezet.
A válaszban arra is kitérnek, hogy a térség épített világörökségi értékei közé védett épületek, tájházak, múzeumok tartoznak, a vízitelepen lévő 70-es – ’90-es években létrejött könnyűszerkezetes nádfedeles építmények viszont nem. A Miniszterelnökség szerint a Fertő Part fejlesztés léptékében összhangban van a tó körül található hasonló funkciójú helyszínekkel. Két dologban tér el ezektől: a természetközeli zöldterület aránya kimagasló (70 százalék), illetve a természetvédelmi oktató-bemutató központ prioritást élvez a beruházás során – utóbbit a Ramsari Bizottság és az ICOMOS is kiemelt az egyeztetések alatt
„A projekt az összes hazai és nemzetközi jogszabály által előírt engedéllyel rendelkezik, így a fejlesztés felfüggesztése nem indokolt.”
A válaszban ugyanakkor a Miniszterelnökség nem reagált érdemben a nemzetközi ICOMOS aggályaira, sem arra, hogy csökkentik-e a beruházás volumenét, amit a jóval óvatosabb álláspontot képviselő magyar ICOMOS is javasolt.
|
Az UNESCO leállíttatná a Fertő tavi gigaberuházást
|
Minden napra jut egy újabb meglepő hír az állam Fertő tavi gigaberuházásával kapcsolatban: pénteken egy levél került nyilvánosságra, amelyben az UNESCO az építkezés azonnali felfüggesztését sürgeti. A Greenpeace által nyilvánosságra hozott levelet az ENSZ világörökségi szervezetének (UNESCO) igazgatója, Mechtild Rössler írta az UNESCO magyarországi nagykövetének, Túróczy Lászlónak, és áll benne, hogy a projekt a tervezett méretben és formában sértené a „Fertő / Neusiedlersee kulturális táj” autentikusságát és integritását. A levél idézi az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa – UNESCO tanácsadója a Világörökség helyszíneivel kapcsolatban) nemzetközi testületének állásfoglalását is a projekttel kapcsolatban.
Eszerint vissza kell állítani a part eredeti állapotát – ha nem függesztik fel a beruházást, és cserélik az egész koncepciót valami sokkal visszafogottabbra, veszélybe kerülhet a terület Kiemelkedő Egyetemes Érték besorolása.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/04/ferto-to-unesco-icomos-vilagorokseg-projekt-leallitasa
|
2021-06-04 02:16:00
| true | null | null |
Telex
|
2021 június 09., 07:07
Kizárólag kormánypárti vezetésű kerületeknek adott útfelújítási támogatást a kormány, derül ki a Magyar Közlöny keddi számából.
A "koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése kapcsán szükséges, fővárossal összefüggő intézkedésekről" című kormányhatározatban több mint 8 milliárd forintot osztottak ki aszfaltozásra.
A támogatási lista így fest:
89 millió forint - X. kerület,
2,3 milliárd forint - XVI. kerület,
2,8 milliárd forint - XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata
579 millió forint - XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata
2,3 milliárd forint - XXI. Kerület Csepel Önkormányzata
500 millió forint - XXII. kerület Budafok-Tétény Önkormányzata.
|
Hat, kizárólag fideszes vezetésű kerületnek adott útépítési támogatást a kormány
|
Kizárólag kormánypárti vezetésű kerületeknek adott útfelújítási támogatást a kormány, derül ki a Magyar Közlöny keddi számából.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/09/hat-kizarolag-fideszes-vezetesu-keruletnek-adott-utepitesi-tamogatast-a-kormany
|
2021-06-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021.06.05. 06:30
A Steriflow Kft.-ről eddig is lehetett tudni, hogy közel áll az állami megrendelőkhöz, de ez az eredmény magáért beszél.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc
|
100%-os haszonkulccsal szállították a Covid-teszteket a kórházaknak
|
A Steriflow Kft.-ről eddig is lehetett tudni, hogy közel áll az állami megrendelőkhöz, de ez az eredmény magáért beszél.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202122_steriflow_covidteszt_duplaaron
|
2021-06-05 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Jelentős, csaknem 900 millió forintos pozitív szaldóval zárta a tavalyi évet a Fidesz pártalapítványa – derült ki a Hivatalos Értesítőben megjelent 2020-as beszámolóból. A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány a 848 milliós adózott eredményét félretette, az összeg a saját tőkéjét növeli. A jelentős megtakarítást a pártalapítvány szintén nagy összegű bevétele tette lehetővé, hiszen 1,468 milliárd állami támogatást kapott, ez pedig az összes bevétele 93 százalékát tette ki.
A beszámoló szerint 2020-ban a bevétele kevesebb mint felét, 723 millió forintot költötte el az alapítvány. Ennek mintegy harmada (34,5 százalék) ment el a működésre és az összeg több mint felét tudták az alapítvány céljai szerinti tevékenységre fordítani. Utóbbi 371 millió forintból jutott hazai és határon túli alapítványok, szervezetek, egyesületek, valamint rendezvények, folyóiratok, könykiadás támogatására is. Tavaly elindult a felnőttképzési intézményként nyilvántartásba vett alapítvány közéleti kommunikációs képzése is, miközben folytatódott a gyakornoki programjuk is.
A 2020-as beszámolóban még nem látszik, mert csak 2021 végéig történik meg a kifizetés, de a HVG derítette ki, hogy jelentős ráfordítással külföldi terjeszkedésbe kezdett Brüsszelben a Fidesz pártalapítványa. Egy patinás, százéves ház egy teljes emeletéhez jutottak hozzá az unió főterének is nevezett Schuman téren. Az Európai Bizottság központi épületére, a Berlaymont-ra néző, összesen 506 négyzetméternyi irodaterületet 2,274 millió euróért, vagyis több mint 800 millió forintért szerezte meg az Alapítvány, de nem szokványos módon: nem az ingatlant vette meg, hanem azt a belga vállalkozást, amely abban tulajdonos volt.
A 2020-as beszámoló is említi az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az alapítvány 2018–2019. évi gazdálkodását érintő ellenőrzését, melyet időközben az ÁSZ le is zárt, és megállapította: a vizsgált időszakban a Polgári Magyarországért Alapítvány törvényesen gazdálkodott. A hvg.hu is írt róla, hogy a Fidesz pártalapítványa nemrég, áprilisban választott új elnököt: Kavecsánszki Ádám, az alapítvány 28 éves eddigi főigazgatója lett a januárban lemondott – május végén püspökké szentelt – Balog Zoltán utóda.
Benyújtotta mérlegét a kisebbik kormánypárt, a KDNP pártalapítványa is. A Barankovics István Alapítvány már csak tizedannyi, 149,7 milliós állami támogatást könyvelhetett el. Ebből működésre 20,6 milliót költöttek, további 47,5 millió jutott az alapítvány céljainak megvalósítására. Utóbbin belül a beszámoló szerint több “kereszténydemokrata szellemiségű” rendezvényt, kiadványt támogattak 5,6 millió forint értékben, továbbá az országos szervezet támogatására fordítottak 16,1 milliót, de jutott például 11 millió honlapfejlesztésre is. Az alapítvány mérlege a 2020-as évben 87 millió forintos pluszt mutatott.
A kormánypártokéhoz hasonlóan – a 2019-es 7 milliós mínusz után – pluszban tudta zárni a tavalyi évet az MSZP pártalapítványa. A Táncsics Mihály Alapítvány 2020-as beszámolójából kiderül, hogy 359,3 milliós költségvetési támogatást kapott, amit egy magánszemélytől kapott csekély, 24 ezer forintos támogatás egészített ki, az év zárása után az eredménye pedig végül minimális, 8 milliós megtakarítás volt. Az összesen 351 milliós kiadási oldalon olyan tételek szerepelnek a mérlegben, mint a 24,5 milliós munkabér-költség, illetve a vezető tisztségviselő (kuratóriumi elnök) részére kifizetett 10,8 milliós tiszteletdíj – utóbbihoz hasonló tételt sem a Fidesz, sem pedig a KDNP pártalapítványa nem tüntetett fel, ott a vezetők nem kaptak tiszteletdíjat.
A Táncsics Mihály Alapítványnak a szervezet céljainak megvalósítása 2020-ban összesen 321 millió forintjába került, ebből közvetlen támogatásokra 64,5 milliót költöttek. Utóbbi tételek között van például a párt Villányi úti konferenciaközpontjának 25 milliós támogatása, továbbá az MSZP-s tulajdonosi körben lévő Szociális Demokráciáért Intézet nevű társadalomkutató központot működtető cég támogatása 36 millióval, de szakszervezeti, érdekképviseleti szervezetek megsegítésére is jutott pénz. A beszámoló szerint az alapítvány az “eszmeiségével összhangban levő programok, képzések, rendezvények megvalósításához, kiadványok megjelentetéséhez” is hozzájárult.
Közzétette 2020-as beszámolóját a Demokratikus Koalíció (DK) pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány is. Eszerint tavaly 194,5 millió forint állami támogatáshoz jutottak, amit egy jelentősebb összegű, 500 ezer forintot meghaladó, magánszemélytől érkezett támogatás is kiegészített: Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter 525,6 ezer forintot fizetett be. A DK pártalapítványa mintegy 58,6 milliós pozitív szaldóval zárta az évet, miközben 139,9 millió forintot költött. Ebből dologi kiadásokra 101,4 millió forint, személyi jellegű kifizetésekre pedig 38,9 millió forint ment el.
|
848 milliós profitot termelt a Fidesz pártalapítványa, 8 milliós pluszban a szocialistáké
|
A legtöbb állami támogatást, mintegy 1,5 milliárdot a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kapta 2020-ban. A Fideszé mellett megnéztük a KDNP, az MSZP és a DK alapítványának tavalyi beszámolóját is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210604_848_millios_pluszban_a_Fidesz_partalapitvanya_8_milliosban_a_szocialistake
|
2021-06-04 13:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.
|
Magántőkealapok mögé bújnak az oligarchák, még Brüsszel elől is elrejtőznének
|
Magyarországon is lesz olyan weboldal, amelyen elvileg bárki megtalálhatja, ki egy cég valódi tulajdonosa. Nagyon úgy fest azonban, hogy a gyakorlatban továbbra is lesznek lehetőségeik a titkolózó milliárdosoknak, hogy köddé váljanak a kíváncsiskodók számára.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202122__tenyleges_tulajdonosok__anyilvanossag_igenye__alibizes__sotet_oldal
|
2021-06-08 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.05.31. 04:30
2021.05.31. 07:16
A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól.
|
Orbán pilótát váltott: Szalay-Bobrovniczky vehet cseh vadászgépgyárat
|
A magyar tőkések az Orbán-kormány jóvoltából eljutottak oda, hogy immár a határon túl is terjeszkednek, és hazahozzák a profitot. Ez Orbán Viktor állítása. A valóság egy cseh fegyverüzletből olvasható ki: a kormány eredetileg kiszemelt „tőkése” nem volt hitelképes, le kellett cserélni. Profit pedig csak akkor lesz, ha a magyar állam repülőt vesz a kiszemelt gyártól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210531_Orban_pilotat_valtott_SzalayBobrovniczky_vehet_cseh_vadaszgepgyarat
|
2021-05-31 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
7,9 milliárd adózott nyereséget ért el 2020-ban a Transmashholding Hungary (TMH) Kft. – derül ki a cég beszámolójából. A vállalat tulajdonosa felerészben az orosz Transzmas-csoport (illetve annak Svájcban bejegyzett tagja, a TMH International AG), felerészben a Magyar Vagon Zrt. Utóbbi egyedüli tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövet, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje. A Transzmas-csoport a magyarországi olvasóknak a 3-as metróról lehet ismerős, ugyanis a csoport egyik tagja, a Metrovagonmas szállította a vonalra az új/felújított kocsikat.
A tulajdonosok önmérsékletet tanúsítottak, a busás profitból egy forintot sem vettek ki, az egészet eredménytartalékba helyezték.
Igaz, a cég a nagy nyereség ellenére nem áll olyan fényesen. Van – vagy legalábbis a mérleg készítésekor, év végén volt – 68,7 milliárd forint kötelezettsége (ebből 47 milliárd vevőtől kapott előleg, 19 milliárd beszállítók felé fennálló kötelezettség), ami ráadásul meghaladta a forgóeszközök 65,4 milliárdos összegét. A forgóeszközök jelentős része egyébként készletekben és követelésekben volt. Magyarán
rossz esetben a cég nem lett volna képes fedezni a kötelezettségeit
– a beszámoló szerint a tulajdonosok tudatában vannak a helyzetnek, és „írásban biztosították a társaságot arról, hogy
a további működés fenntartásához szükséges pénzügyi erőforrásokat biztosítani fogják legalább az elkövetkező 12 hónapban.
A társaság jövőbeni finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásai a tulajdonosoknak rendelkezésre állnak”. Minden bizonnyal, a Transzmas-csoport a világ egyik legnagyobb közlekedési holdingja, pár tízmilliárd forint a könyveiben kerekítési hiba.
De minek van ott Szalay-Bobrovniczky Kristóf?
A források és a kötelezettségek méretéből és arányából is sejthető módon a TMH Kft. egy nagy üzlet kellős közepén van: a Transzmas-csoport tagjaként összesen 1300 vasúti kocsit szállít le Egyiptomnak. Az üzlet a cégnek 58 milliárd forint árbevételt hozott 2020-ban. A biznisz értéke összesen egymilliárd euró, a fedezetet a magyar és az orosz exportfinanszírozási bankok együtt biztosítják az egyiptomi félnek.
Magyarán a magyar és az orosz eximbankok adnak hitelt Egyiptomnak, amiből az vasúti kocsikat vesz egy orosz-magyar vegyesvállalkozástól, amiből annak már az első évben keletkezett 8 milliárd forint nyeresége. Az orosz magyar-vegyesvállalkozás magyar részről a kormányszóvivő férjét jelenti.
Az Egyiptomba szállított vasúti kocsikat részben a Dunakeszi Járműjavítóban szerelik össze. A Járműjavító 90 százalékos tulajdonrészét a magyar állam (a MÁV és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) 2020 tavaszán adta el a TMH Hungary Invest Zrt-nek. Ennek tulajdonosi köre megegyezik a TMH Kft.-ével: fele Szalay-Bobrovniczky Magyar Vagonjáé, fele a Transzmasé.
A korabeli bejelentés szerint a TMH Invest 12,5 milliárd forintot fizetett a Járműjavítóért, 2,7 milliárdot az üzletrészekért, 8,7 milliárdot a kapcsolódó ingatlanokért. A bevásárlást a cég a beszámoló tanúsága szerint hitelből finanszírozta. A mérlegében 6,5 milliárd forint hosszú lejáratú kölcsönt, illetve 8 milliárd forint „kapcsolt vállalkozással szembeni” kötelezettséget tüntet fel.
Mivel testvércégének, a TMH Kft-nek van 8 milliárd forint tartósan adott kölcsöne „egyéb részesedési viszonyban álló” vállalkozásban,
a jelek szerint a Járműjavító megvásárlását részben az egyiptomi bizniszt bonyolító testvércég, vagyis tulajdonképpen maga az egyiptomi biznisz finanszírozta, finanszírozza.
A TMH Invest beszámolójában még az olvasható, hogy „hosszú lejáratra kapott kölcsönei között a MÁV Zrt-től vásárolt ingatlanok második vételárrészlete szerepel, melynek fizetési határideje 2022.02.28.” Ez arra utal, hogy
a MÁV (a magyar állam) nagyrészt részletfizetésre adta oda a Járműjavító-ingatlanokat.
Mindezt összeolvasva az a kép tárul fel, hogy a magyar eximbank az egyiptomi hitellel finanszírozza az egész bizniszt, a magyar állam rendkívül kedvezményes feltételekkel odaadta a Dunakeszi Járműjavítót a Transzmasnak. És Szalay-Bobrovniczky Magyar Vagonjának, amiről nem látszik, mit tesz hozzá ehhez az üzlethez azon kívül, hogy a magyar kormányhoz remekül bekötött Szalay-Bobrovniczky cége.
A vonatok után jöhetnek a repülők, a metró után a HÉV
Apropó, a HVG értesülései szerint Szalay-Bobrovniczky, illetve az általa gründolt Magyar Aerojet Befektetési Vagyonkezelő Zrt. veheti meg a cseh Aero Vodochody repülőgépgyárat. A gyár egy ideje új tulajdonost keres. A tőkeerős Penta csoport megelégelte a veszteségeket, és a repülőgépgyártással és -fejlesztéssel foglalkozó cégre végül talált is vevőt. Az elképzelés az volt, hogy a cseh fegyvergyáros Richard Hava cége, az Omnipol összeáll Tombor Andrással, akit Habony Árpád köréhez szoktak sorolni, és aki az alapítója volt az Orbán-kormány kedvenc elitképzőjének, a Mathias Corvinus Collegiumnak. Csakhogy a magyar üzletember nem tudta szállítani az üzlethez elegendő összeget.
Tombor helyett új partner után kellett nézni. A HVG információi szerint az üzlet így jutott a Habony-kör egy másik szereplőjének, Szalay-Bobrovniczky Kristófnak.
|
A kormányszóvivő férjének bejött az orosz-magyar vonatbiznisz
|
Jelentős magyar állami hátszéllel sikerült beindítani az orosz Transzmasholding és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös egyiptomi vasútikocsi-üzletét. Továbbra sem látszik, a kormányszóvivő férje mit tesz hozzá az üzlethez azon kívül, hogy jóban van a magyar kormánnyal. A biznisz már 2020-ban összehozott 8 milliárd forint nyereséget, szóval biztos képes lesz kitermelni a belé tett kölcsönöket és kedvezményeket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210604_oroszmagyar_vonatbiznisz_transzmasholding_beszamolok
|
2021-06-04 18:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A nyílt tender eredményét az ajánlatkérő Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A nyertesnek a héjszerkezetnél vissza kell bontania a szorítóprofilokat és körtányérokat, majd azok és környezetük megtisztítása után kell visszaépíteni az elemeket. Ezt követően 13 784 méter hosszban speciális kent szigeteléssel kell ellátni a profilokat. Másik feladat az épület díszkivilágításának kiépítése. A Bálna a héjszerkezethez kapcsolódóan 1061 darab RGB LED lámpát kap, míg a régi közraktár épületeknél 184 lámpa és 249 méter LED vonalvilágító adja a diszkivilágítást. A felújítás keretében - egyebek mellett - a III./B jelű épületben lesz új vizesblokk és megújul a kiállító- és a rendezvény terem is.
A nyertessel május 26-án kötött szerződést az MTÜ. Indult még a tenderen az EB Hungary Invest Kft. és az Aktuál Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. is.
|
Felújítja a Bálnát az MTÜ
|
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Zrt. vagyonkezelésében álló Bálna Budapest Kulturális és Kereskedelmi Központ felújítását a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft. végezheti, nettó 2 milliárd 586 millió forintért.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/felujitja-a-balnat-az-mtu.730561.html
|
2021-06-07 15:51:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
"A költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt, dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő által ismeretlen tettes ellen tett feljelentést - mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik - elutasítom" - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal frissen kézbesített határozatában. Vadai lapunk 2021. március 10-én megjelent, "A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények között jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz" című cikke nyomán intézett írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, amit ő feljelentésként értelmezett, és amit most a NAV elutasított.
Cikkünkben azt az esetet írtuk meg, hogy az MLSZ 2020 márciusában utólag hagyta jóvá Orbán Viktor fociakadémiájának, hogy a 2017-19 évben benyújtott tao-programjára további 3,28 milliárd forint tao-támogatást használhasson fel.
A NAV birtokunkba került határozatában külön kiemelte, hogy "a feljelentő" - mármint a Polt Pétert írásban kérdező Vadai Ágnes - a "feljelentéséhez" - írásbeli kérdéséhez - "iratokat, adatokat nem bocsátott a nyomozó hatóság rendelkezésére, csupán a 444.hu weboldalon megjelent cikk alapján kérte az ügy kivizsgálását".
A NAV Bűnügyi Főigazgatóság, Központi Nyomozó Főosztálya azonban nem volt rest, a határozat szerint "nyilvánosan elérhető adatbázisokból" adatokat szerzett be, ezek alapján pedig megállapította, hogy az MLSZ lefolytatta az eljárást, amit cikkünk szerint is lefolytatott. A határozatban még egy oldal terjedelemben ismertetik a cikkünkben is megfogalmazott állításokat, melyek alapján arra jutottak, hogy azok alapján nem történt költségvetési csalás. Vadai kérdése amúgy arra vonatkozott, hogy törvénysértés történt-e, ő nem fogalmazott meg konkrét tényállást, mivel nem is tett feljelentést.
|
Bűncselekmény gyanújának hiányában nem nyomoz a NAV a felcsúti tao-támogatások ügyében
|
"A költségvetési csalás bűntett gyanúja miatt, dr. Vadai Ágnes országgyűlési képviselő által ismeretlen tettes ellen tett feljelentést - mivel a bűncselekmény gyanúja hiányzik - elutasítom" - áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal frissen kézbesített határozatában. Vadai lapunk 2021. március 10-én megjelent, "A felcsúti fociparadicsom nem szabályos körülmények között jutott hozzá egyetlen munkanap alatt hárommilliárd forint tao-támogatáshoz" című cikke nyomán intézett írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek, amit ő feljelentésként értelmezett, és amit most a NAV elutasított.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/09/buncselekmeny-gyanujanak-hianyaban-nem-nyomoz-a-nav-a-felcsuti-tao-tamogatasok-ugyeben
|
2021-06-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Noha a koronavírus okozta válság elsősorban a vendéglátó és idegenforgalmi szektorra mért súlyos csapást tavaly, akadtak olyan vállalkozások, amelyek a korlátozások ellenére még növelni is tudták bevételeiket. Eddigi legjobb üzleti évét produkálta például az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített vadászkastélyt birtokolja. Arról a luxusingatlanról van szó, amit a volt kancelláriaminiszter és családja földjei vesznek körbe.
A főtevékenységként ingatlan-bérbeadással foglalkozó Grosswiese Zrt. frissen megjelent pénzügyi beszámolójából kiderül, hogy a társaság csaknem 80 millió forint bevételt ért el 2020-ban, az összeg felét, vagyis közel 40 millió forintot pedig nyereségként könyvelt el. Ez 20 millió forintos bevételnövekedés az egy évvel korábbihoz képest. A profitot a tulajdonosok – köztük a csaknem 23 százalékos résztulajdonos fideszes képviselő – nem vették ki a cégből, hanem eredménytartalékba helyezték.
Az ügyben megkerestük Lázár Jánost, főként arról érdeklődve, minek köszönhető, hogy a koronavírus miatti korlátozások ellenére ez volt a cég eddigi legjobb éve. A volt miniszter sajtósa erre azt írta:
A járványügyi intézkedések kevésbé érintették az ingatlanok bérbeadását, ezzel együtt szeretném kiemelni, hogy a Grosswiese Zrt. minden járványügyi korlátozásnak, jogszabálynak maradéktalanul eleget tett.
Hozzátette, hogy a Grosswiese Zrt. mint vagyonkezelő cég az ingatlan bérbeadása mellett egyéb gazdasági és pénzügyi tevékenységet is végez, más cégben is rendelkezik érdekeltséggel, amelyekből bevétele származik. Azt ugyanakkor nem tudni, melyik másik vállalkozásban érdekelt a társaság, ez ugyanis sem a cégadatbázisból, sem a Grosswiese Zrt. pénzügyi beszámolójából nem derül ki, és Lázárék sem árulták el.
Az viszont kiderült, hogy a vendégház kibérlése egy napra 500 ezer forintba kerül – nem számítva a fizetendő általános forgalmi adót. De azt továbbra sem bérelheti ki akárki. A politikus tájékoztatása szerint az ingatlan bérbeadása zárt körben zajlik, például vadászati turizmust szervező cégeken és vadásztársaságokon keresztül.
A vadászkastélyt birtokló cég tulajdonosi szerkezete meglehetősen homályos. A legutóbbi vagyonnyilatkozatában Lázár János azt írta, hogy a társaságot 22,92 százalékban birtokolja. Ugyanakkor az Opten céginformációs szolgálat tavaly aktualizált adatai szerint Kulik Jenő ügyvéd főrészvényesként több mint 99 százalékos tulajdonos. A két adat kizárja egymást.
|
Lázár Jánosék kastélyos cégének nem ártott a koronavírus: tavaly könyvelte eddigi legnagyobb bevételét
|
Noha a koronavírus okozta válság elsősorban a vendéglátó és idegenforgalmi szektorra mért súlyos csapást tavaly, akadtak olyan vállalkozások, amelyek a korlátozások ellenére még növelni is tudták bevételeiket. Eddigi legjobb üzleti évét produkálta például az a Lázár János résztulajdonában álló társaság, amely a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített vadászkastélyt birtokolja.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/08/lazar-janos-fidesz-vadaszkastely-batida-grosswiese-zrt-nagyreti-vendeghaz/
|
2021-06-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Matolcsy Tímea, a jegybankelnök Matolcsy György menye decemberben megvásárolta a saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozó, mindössze bő két hónapja létező Somlai-Révész Property Kft.-t. Rögtön át is nevezte MT Beauty Kft.-re, a tevékenységei közé pedig több szépészeti kört is felvett, ami nem csoda: Matolcsy Ádám felesége az interneten fellelhető adatok szerint szempilla mesterstylistként és kozmetikusként aktív.
Az eladó Somlai Bálint Fülöp cége, a Somlai Invest Zrt. volt. Somlai egy másik érdekeltsége nemrég óriási megrendelést nyert el a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Banktól: 54 milliárd forintért újítja fel az MNB Szabadság téri épületét. A megbízást a Raw Development Kft. kapta, a cég annak a Somlai Investnek a közvetlen tulajdona, amelytől Matolcsy Tímea az ingatlanos céget vette. Matolcsy Tímea azonban decemberben nemcsak egy kft.-t, hanem értékes ingatlanvagyont szerzett meg a 31 éves Somlai Bálinttól: a tavaly augusztusban bejegyzett vállalkozásban az üzletember bő egy hónappal az alapítás után a minimális, 3 millió forintos tőkét – két ingatlan és a bennük található ingóságok apportjával – 167 millió forintra emelte, majd két hónap múltán ezekkel együtt adta el a céget Matolcsy Tímeának.
Az említett két ingatlan a XIII. kerületben található Riverloft apartmanház egyik legnagyobb alapterületű, kétszintes, 231 négyzetméteres tetőtéri lakása, illetve a mélygarázsban található dupla parkoló. Mivel az Ingatlan.com-on egy a közelben található 125 négyzetméteres, ugyancsak tetőtéri lakást 250 millió forintért kínálnak parkolóhely nélkül, Somlai Bálintnál arról érdeklődtünk, van-e annak valamilyen különleges oka, hogy a helyi viszonyokhoz képest alacsonynak tűnő áron számították be a cég tőkéjébe az ingatlanokat. Az üzletember válasza szerint az ingatlant a nyilvántartott könyv szerinti értékén apportálták, „ahogy ez szabályos és szokványos”, de e fölötti áron értékesítette a céget, amiben egyébként nincs más tevékenység, csak az ingatlan.
Matolcsy Tímeát szintén megkerestük. A vételárral kapcsolatos kérdésünkre ugyan nem válaszolt, de azt elárulta, hogy a megvásárolt cég,
az MT Beauty Kft. szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni. Az ingatlant bérlővel együtt vásároltam, nem a családommal használjuk. Béreltük ezt a lakást évekkel ezelőtt, de körülbelül 3 éve elköltöztünk onnan.
Arról a lakásról van szó, amelyet a Népszabadság 2016. nyári értesülései szerint Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia, Matolcsy Tímea férje használt egy bőkezű nagybácsi jóvoltából. A nagylelkű rokon a Matolcsy György unokatestvéreként, illetve az állami milliárdokat használó, majd bedőlő Növekedési Hitelbank tulajdonosaként is ismert Szemerey Tamás volt, aki családi érdekeltségén, a Kaláris-Haris Üzletház Kft.-n keresztül vette meg az ingatlant, a földhivatali bejegyzés alapján 2014 októberében.
A Népszabadságnak az ifjabb Matolcsy 2016-ban azt állította, hogy nincs lakása a Riverloftban, ami annak ellenére igaz volt, hogy a lapnak a portaszolgálat megerősítette, a jegybankelnök fia ott él. A lakás ugyanis Szemereyék cégének a tulajdonában állt, most azonban – Somlai Bálint közbeiktatásával – csak megérkezett Matolcsy Ádámékhoz, a feleség cége révén.
Magánügy lehetne, hogy egy jómódú nagybácsi hogyan ajánlja fel az öt éve 200 millióra taksált ingatlanját egyik rokonának, illetve kinek adja el azt, történetünkben azonban minden érintettnek köze van a közpénzhez, főként a nemzeti bankéhoz. Bár mostanában kevesebb szó esik a jegybanki alapítványokról és Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankjáról, az előbbi az egyik legfontosabb aktuális közéleti vitatémául szolgáló közérdekű vagyonkezelő alapítványok előképének tekinthető, az utóbbi bedőlése pedig a közpénzzel való gazdálkodás sötét oldalát mutatta meg.
A történet szereplőit pedig a rokoni, illetve baráti szálakon túl üzleti kapcsolatok is összekötik.
A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank 2014-ben öt alapítványt hozott létre, amelyeknek 200 milliárd forintos vagyont juttattak az MNB devizatartalékának forintra váltásából. Az alapítványok milliárdos tételben vásároltak és újíttattak fel épületeket. 2016 áprilisában aztán az MNB-nek nem volt más választása, mint kiadni az alapítványok költéseit, így tudhatta meg a nyilvánosság, hogy hová folyt a közpénz. Kiderült az is, hogy az alapítványok százmilliós tételben támogatták a vs.hu hírportált, amelynek korábbi főszerkesztője – annak ellenére, hogy a kapcsolatot hivatalosan sohasem ismerték el – tulajdonosként hivatkozott Szemerey Tamásra. A lapot kiadó New Wave Media Kft.-t irányító Száraz István pedig Matolcsy Ádám legszűkebb baráti körébe tartozik. Száraz később megszerezte az ország egyik legnagyobb hírportálját, az Origót is, az ügylethez pedig éppen az MNB által szanált MKB Bank adott kölcsönt. 2017-ben aztán az egész médiaportfoliót megvásárolta a Matolcsy Ádám érdekeltségében lévő Magyar Stratégiai Zrt., a G7 cikke szerint egy Szlovákiába bejegyzett cégtől. Somlai Bálint – aki a Telex az üzletember személyes kapcsolatait is bemutató cikke szerint ugyancsak Matolcsy Ádám barátja – már ekkor képbe került, a New Wave Media Zrt. televíziós üzletág-igazgatójaként. (A teljes portfólió kevéssel később, 2018 őszén a kormánypárti médiaalapítvány része lett.)
A jegybanki pénzek, Szemerey, Matolcsy Ádám és Somlai Bálint kapcsolatában a vs.hu csak az egyik csomópont volt. A főváros legdrágább villájaként emlegetett Lónyay-Hatvany villát az MNB egyik alapítványa vette meg 2014-ben 3,4 milliárd forintért. A villa kivitelezésének projektmenedzsmenti munkáit 2016-ban a most a Szabadság téri MNB-épület 54 milliárdos felújításával megbízott Raw Development Kft. nyerte el. A cégnek akkor még nem Somlai volt a tulajdonosa, a Matolcsy-rokonsághoz kötötték olyan alapon, hogy Szemerey Tamás egy korábbi érdekeltsége alapította. Noha Szemereynek formálisan 2013 augusztusától nem volt köze a Raw Developmentet alapító céghez, az hozzá más cégekben kötődő magánszemélyeké lett, a megbízás nyilvánosságra kerülése előtt pár héttel pedig átvette az addigi ügyvezető érdekeltsége. 2018-ban aztán a Raw Development az akkor mindössze 28 éves Somlai Bálinthoz került. Akit nem csak az egykor Matolcsy Ádám érdekeltségébe tartozó médiaportfolió üzletágvezetőjeként lehet a jegybankelnök családjához kapcsolni.
Az Átlátszó 2017-ben nyomozta ki, hogy több belvárosi ingatlannal kapcsolatban is Matolcsy-közelbe vezetnek a szálak, Száraz István mellett éppen Somlain keresztül: 2016-ban került az üzletember közvetett tulajdonába egy 723 négyzetméter alapterületű, műemlék jellegű Klauzál utcai ingatlan, amelyre 2017 áprilisában már Szemerey Tamás Növekedési Hitelbankja jegyzett be 950 millió forintos jelzálogot. Somlai akkor azt nyilatkozta:
Az, hogy én a New Wave Media Televízió üzletágát vezetem (LifeTv, OzoneTv), semmilyen kapcsolatban nem áll sem a projekttel, sem az NHB Bankkal. Az, hogy rájuk esett a választásom, ami a finanszírozást illeti, kizárólag azért történt, mert ők biztosították számomra a legmegfelelőbb feltételeket.
A Raw Development kivitelezte egyébként Matolcsy Ádám örökpanorámás balatonfüredi mezőgazdasági melléképületét is, amelyet a felületes szemlélő luxusnyaralónak hihetne.
A jegybanki megbízások azóta is töretlenül érkeznek a Raw Developmenthez, hogy a cég Somlai tulajdonába került, ők bútorozzák be a Széll Kálmán téren álló impozáns szecessziós épületet, az egykori Postapalotát, amely a jegybank tulajdona, és amelybe a Népszava értesülései szerint Matolcsy Ádám érdekeltségétől, a Balaton Bútortól rendeltek berendezést.
A mindössze 3 millió forint jegyzett tőkéjű Raw Development Kft. 2019-ben ért el először milliárdos árbevételt, az Opten adatbázisa szerint 1,8 milliárd forintosat, majd 2020-ban már közel 16 milliárd forintnál tartott. A 770 százalékos forgalomnövekedéshez foghatóan nőtt a bankok bizalma a cég iránt: a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint 2020-ban két bank jelzálogjog-bejegyzésének is van nyoma, a Gránit Bank 4,3 milliárd forint, a MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. pedig 21,8 milliárd forint erejéig jegyeztetett be jelzálogjogot. Az előbbi pénzintézet részben, az utóbbi teljes egészében állami tulajdonú.
Érdeklődtünk Somlai Bálinttól, mire szolgál a több mint 25 milliárd forint, van-e köze ennek az MNB székház 54 milliárd forintos felújításához, magyarán az MFB, a kormány bankja finanszírozza-e a renoválást. Kérdésünkre azt közölte: „a hitelnyilvántartásokban zálogként szereplő összegek mögött majdnem minden esetben bankgarancia termék van, ami minden építőipari cég működéséhez szükséges. Legtöbb esetben bankgaranciát kérnek cégünktől a megrendelőink jóteljesítési garanciaként vagy a teljesítések lehívásának garantálására, ezek keretösszegek, és akár több projektre is felhasználhatóak. A bankokat versenyeztetés útján választjuk ki” – a jelek szerint ezúttal két állami pénzintézet nyerte a versenyt.
A Raw Development építési projekteket szervező cég, az ilyen, gyakorlatilag fővállalkozóként működő vállalkozások összefogják a részmunkákat kivitelező bedolgozókat, és a teljes projektre a fővállalkozónak kell előteremtenie a bankgaranciát. A bankgarancia a kivitelező vagy a kivitelezőket összefogó társaság anyagi felelősségvállalását egészíti ki, a cég helyett a bank vállal garanciát, ha esetleg valamilyen pénzügyi követeléssel élne a megbízó. Arra, hogy a Raw Development mekkora saját óvadékösszeg mellé, milyen ügyletekre kapta a bankgaranciát, nincsen nyilvánosan elérhető információ.
|
A jegybankot 54 milliárdért felújító cég tulajdonosától vett Duna-parti luxuslakást Matolcsy menye
|
Matolcsy Ádám után a felesége, Matolcsy Tímea is üzleti babérokra tör: megvásárolt egy ingatlanos céget és vele egy luxuslakást annak a Somlai Bálintnak az érdekeltségétől, akinek másik vállalkozása 54 milliárd forintért újítja fel a Matolcsy György által elnökölt Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épületét. A XIII. kerületi panorámás ingatlanban korábban éppen Matolcsy Ádám és felesége lakott.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/09/matolcsy-adam-matolcsy-timea-somlai-balint-mnb/
|
2021-06-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemcsak Mészáros Lőrinc, gyermekei, volt felesége, menyasszonya és öccse sikeres az üzleti életben, hanem veje, Homlok Zsolt is. Homlok 2017-ben vette feleségül Mészáros Ágnest, ebben az évben meglódult a hozzá köthető, pályakarbantartással és felsővezeték építéssel foglalkozó Vasútvill szekere, amelyből ekkor már 1,8 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
Homlok Zsolt a Vasútvill. Kft. látható tulajdonosai között nincs jelen, viszont 2019 júniusa óta felügyelőbizottsági tag a cégben Homlok-Mészáros Ágnes. A kacifántos fogalmazás oka az, hogy bár a Vasútvill egy ízig-vérig magyar cégnek tűnhet, tulajdonosa valójában egy prágai vállalkozás, amelyről elsőként írtuk meg, hogy részben Homlok Zsolt tulajdona. A prágai cég azóta Svájc egyik kedvező adózásáról és diszkrét cégadat-kezeléséről ismert kantonja, Zug felé mozdult. Ugyan a cseh cég ügyvezetője még mindig Mészáros veje, a tulajdonos már a svájci Rafinanz Promotion AG, amely internetes adatbázisok szerint egy olyan címen működik, ahol csaknem száz másik aktív vállalkozás székhelye van. Gyaníthatóan tehát székhelyszolgáltatóról lehet szó.
A Rafinanz Promotion AG székhelye egy plázában:
A Vasútvillhez a titokzatos tulajdonos ellenére jó ütemben érkeztek az állami megrendelések, bár azt, hogy ez kit gazdagít, a svájci adóparadicsom homálya fedi. A Vasútvill Kft. a tavalyi évre vonatkozó mérlege szerint 12 milliárd 388 millió forintos értékesítés mellett 1 milliárd 568 millió forintos adózott eredményt könyvelhettek el. Osztalékfizetésről nem szól a leadott mérleg, a kiegészítő mellékletben feltüntetettek szerint viszont
tavaly több mint 2 milliárd 211 millió forint osztalékot fizettek a megelőző év nyereségéből. Az adóparadicsom sajátosságai miatt azt nem tudjuk, hogy pontosan kinek.
A világot sújtó koronavírus-járvány és az azt kísérő gazdasági visszaesés ellenére nem muzsikált rosszul Homlokék családi cége, a Homlok Építő Zrt. sem, Míg 2019-et 4,8 milliárd forintos forgalom mellett 482,7 millió forintos adózott eredménnyel zárták, 2020-ban felülmúlták önmagukat, 7 milliárd 531 millió forintos nettó értékesítés mellett 687,8 millió forintos adózott eredményt könyvelhettek el. A profitból 300 millió forint osztalékot hagytak jóvá. Homlokék tavaly 250 millió forintot vettek ki osztalékként, éppen annyit, mint egy évvel korábban.
A Homlok Építő Zrt. tavaly decemberben szállt be a főtevékenysége szerint szaképítéssel foglalkozó Shop Assistant Kft.-be, majd idén februárban az egész céget megszerezték. Ez a cég tavaly 1 milliárd 269 millió forintos forgalom és 284,3 milliós nyereség mellett 100 millió forint osztalékról szóló döntést szignózott Homlok Zsolt.
Homlok Zsoltról legutóbb akkor írtunk, amikor kiderült, hogy egy közbeszerzésért apósával kellett megküzdenie:
|
Mészáros veje körül is potyognak a milliárdok, svájci adóparadicsomba is juthat belőlük
|
Nemcsak Mészáros Lőrinc, gyermekei, volt felesége, menyasszonya és öccse sikeres az üzleti életben, hanem veje, Homlok Zsolt is. Homlok 2017-ben vette feleségül Mészáros Ágnest, ebben az évben meglódult a hozzá köthető, pályakarbantartással és felsővezeték építéssel foglalkozó Vasútvill szekere, amelyből ekkor már 1,8 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/09/meszaros-lorinc-homlok-zsolt-milliard-vasutvill/
|
2021-06-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
1 milliárd 622 millió forintos nettó értékesítés mellett 927 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2020-at a Femcafét kiadó Netrise Hungary Kft. A cég 2017 nyarán lett az utóbbi időben leginkább az egykori Rogán-házaspár – Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília – környékén emlegetett, illetve a miniszter volt feleségével jelenleg is üzlettársi kapcsolatban álló Sarka Kata férjeként is ismert Bessenyei Istváné. Hogy a tulajdonosváltás milyen változásokat eredményezett a cég eredményeiben, az az ábráról leolvasható:
Bessenyei érkezése szinte csodát tett a Femcaféval: a 2017-es 212,7 millió forintos bevétel 2018-ra 1 milliárd 492 millióra ugrott, a nyereség 295-szörösére, 768,4 millió forintra nőtt. Bessenyei a 2018-as év után 724,2 millió forintos osztalékot hagyott jóvá magának, majd egy évvel később a nagy menetelés folytatódott, ekkor az osztalék meghaladta 870 millió forintot. A koronavírus éve 2019-hez képest minimális csökkentést hozott a nettó értékesítésben, de a cég adózott eredménye még meg is ugrott: a Netrise Hungary Kft. forgalmának 57,1 százalékát könyvelhette el adózott eredményként, ez igazi bravúr, pedig magasan volt a léc, hiszen 2019-ben ez az arány 52,4 százalék volt.
Az eredményes év után Bessenyei István 970,6 millió forintos osztalékot hagyott jóvá magának, a Femcafe így megszerzése óta összesen 2522,1 millió forintnyi osztalékot termelt a titokzatos üzletembernek.
Bessenyei a kisebbségi tulajdonosa a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valtonnak, a cégből a tavalyi eredmények után 44 millió forint osztalék ütötte a markát, az Mfor.hu cikke szerint forintra annyi, mint egy évvel korábban.
Bessenyei Istvánról nincsen – legalábbis mi nem találtunk – nyilvánosan elérhető fotó az interneten, a médiában nem mutatkozik, céges dokumentumok szerint feleségével a kedvező adózásáról ismert Luxemburgban élnek. Korábbi cikkekből egy jó kapcsolatokkal rendelkező üzletember képe bontakozik ki.
A milliárdos üzletember 2007 és 2018 között állandó, MSZP-s belépővel járhatott az Országházba, valamint a Képviselői Irodaházba, már az Orbán-kormány idején pedig Mesterházy Attila pártelnökkel együtt az MSZP küldöttjeként vett részt a világ szocialista pártjainak találkozóján, a Szocialista Internacionálén. 2008-ig az akkor még az RTL Magyarország vezérigazgatójaként dolgozó Dirk Gerkens tanácsadója volt, majd egyre-másra jelentek meg olyan hírek, amelyben valamilyen módon érintett volt Rogán Antal és második felesége, Rogán-Gaál Cecília: Bessenyei intézhette az akkor még házaspár helikopteres utazását Szabó Zsófia műsorvezető esküvőjére. Későbbi nejével, Sarka Katával 2015 decemberében alapították meg a Nakama & Partners Kft.-t, amelybe néhány hónap múlva beszállt – még miniszterfeleségként – Rogán-Gaál Cecília, Bessenyei azonban nagyjából ugyanekkor kiszállt. A Nakama & Partners Kft. most is a két üzletasszony tulajdonában van. Rogán-Gaál Cecília Bessenyeitől bérel egy, a XII. kerületi Felhő utcában található luxusvillát, éppen az üzletember szomszédságában. Bessenyei és Rogán volt felesége együtt vágtak bele a városmajori teniszbizniszbe: Bessenyei üzemeltetőként, Rogán-Gaál Cecília pedig felügyelőbizottsági tagként.
|
Milliárdokat keresett Sarka Kata férje a Femcaféval
|
1 milliárd 622 millió forintos nettó értékesítés mellett 927 millió forintos adózott eredménnyel zárta 2020-at a Femcafét kiadó Netrise Hungary Kft. A cég 2017 nyarán lett az utóbbi időben leginkább az egykori Rogán-házaspár – Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília – környékén emlegetett, illetve a miniszter volt feleségével jelenleg is üzlettársi kapcsolatban álló Sarka Kata férjeként is ismert Bessenyei Istváné.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/07/sarka-kata-ferje-bessenyei-femcafe/
|
2021-06-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Minden rekordját megdöntötte a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt, a Közgép bukása után piacvezetővé vált mélyépítő társaság: tavaly összesen 176 milliárd forint bevételt könyvelt el, ami 19 milliárddal több, mint a korábbi, 2019-es csúcs. Adózás után pedig 26 milliárdos nyereséget mutatott ki, ez is több, mint a valaha volt legjobb eredmény, az előző év 24,3 milliárd forintos profitja.
A mérleg alapján a jelentős iparági visszaesést nem érezte meg a Duna Aszfalt, sőt fennállása legjobb évét produkálta. Osztalékot is szépen fialt, a 100 százalékos tulajdonos Szíjj – aki tavaly azzal került be a hírekbe, hogy átengedte luxusjachtját Szijjártó Péter külügyminiszternek –
összesen 7 milliárd forintot vehet ki a nyereségből.
A Duna Aszfaltnak várhatóan a következő években sem lesz különösebb gondja, ugyanis csak a Magyar Közút által kiírt közbeszerzések keretében 2024-ig mintegy 270 milliárd forint értékben végezhet különféle munkákat.
A tiszakécskei cég tavaly év közben társasági formát váltott, szeptember végén kft.-ből zrt.-vé alakult, az indoklás szerint a korszerűbb holdingformát a versenyképesség érdekében választották. Kétségtelen, hogy a cégnek egyre szaporodnak a kül- és belföldi befektetései, legutóbb megjelent a portfóliójában egy mauritiusi cég is, a GED Africa Ltd., amely egy tervezett kongói hídépítéshez kapcsolódik, de akadnak a mélyépítéstől távol eső befektetései is, mint a veszprémi kézilabadacsapat vagy éppen a Tiszakécskei Labdarúgó Club Kft.
Garancsi István, a miniszterelnök kötélbarátjaként is emlegetett üzletember érdekeltsége hasonló bravúrt hajtott végre: érdekeltsége, a Market Építő Zrt. szintén minden idők legnagyobb profitját érte el, 17,4 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki 2020-ra, ami tízmilliárddal több, mint a megelőző évi eredmény. A csúcsprofitot úgy hozták össze, hogy a cég forgalma hajszállal visszaesett, a 2020-ban elért 183,5 milliárd forint bő 5 milliárddal kevesebb, mint az egy évvel korábbi. A magasépítésben verhetetlen, a fővárosban éppen új városrészt építő Market Zrt. tulajdonosai (a kisebbségi tulajdonrész Scheer Sándoré) 5,7 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek.
Korábban már beszámoltunk Mészáros Lőrinc egyik legrégebbi építőipari cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek a meneteléséről: az építőipar 9 százalékos mínuszához képest ez a társaság 29 százalékos növekedést produkált. 113 milliárd forint forgalmat ért el, ami 26 milliárd forinttal több a 2019-es teljesítménynél. A cég 15,5 milliárd forint nyereséget hozott adózás után, amit az utolsó fillérig ki is vesznek osztalékként, és még ki is egészítik 15,7 milliárdra az eredménytartalékból.
Az új szerzemény, a Mészáros család által 2019-ben felvásárolt ZÁÉV Zrt abban az esztendőben még 72 milliárd forintos árbevétellel büszkélkedhetett, ám ez tavaly megcsappant, 53 milliárd forint forgalmat hozott össze a cég. A profiton ugyanakkor nem látszott meg a jelentős a visszaesés, az adózott eredmény 7,1 milliárd forint volt, 300 millióval több mint 2019-ben. A szokottnál szerényebb forgalmú év nem akadályozta meg a cégvezetést abban, hogy a teljes profitot osztalékként kifizessék a budapesti atlétikai stadion építésében is részt vevő ZÁÉV részvényeseinek.
Ez utóbbi beruházásban ott van a Magyar Építő Zrt. is, mely a tavalyi eredmények alapján szerényebb, 1,5 milliárd forintos osztalék kifizetéséről döntött. A WHB-csoport tagja tavaly 27,4 milliárd forintos árbevételre tett szert, 20 milliárddal kevesebbre, mint 2019-ben, az adózott eredménye pedig 1,8 milliárd forint volt.
És ha már Paár Attila győri nagyvállalkozó cégcsoportjánál járunk, érdemes egy pillantást vetni a WHB West Hungária Bau Kft. teljesítményére is, mely a ZÁÉV-et is verte tavaly a nettó árbevétel tekintetében, ez ugyanis a WHB-nál 77,3 milliárd forint volt. A WHB is rekordot döntött, 16 milliárd forintot vert rá egy évvel korábbi forgalmára, a nyereségét pedig majdnem megháromszorozta. A mérlegben 11,4 milliárdos adózott eredmény szerepel, a vállalat tagjai között ebből 5,675 milliárd forint osztalékot dobnak szét.
A hat, az állami megrendelésekből nagyokat harapó építőipari cég eredményeit átböngészve tehát azt találjuk, hogy
nem rendítette meg őket a járvány, együtt csaknem 43 milliárd forint profitot hoznak tulajdonosaiknak.
Kevésbé ismert név a Viastein Kft., pedig az utóbbi években olyan megbízásokat kapott, mint például a Puskás Ferenc Stadion térburkolati elemeinek tervezése és kivitelezése. Biharkeresztesen működtetik az ország legnagyobb térkőgyártó bázisát, amelynek a kapacitása évi 1,2 millió négyzetméter. A cég folyamatosan fejleszt, beruház, tavaly májusban 3,4 milliárd forintos állami támogatást kapott egy új vasbeton előgyártó üzem létrehozásához. 2020-as évet 32 millió forintos veszteséggel zárta, ami 390 millió forintos csökkenés a 2019-es adózott eredményhez képest. A mérlegben 2,8 milliárd forintos árbevételt tüntettek fel, ez 800 millió forinttal kevesebb, mint 2019-ben.
A Viastein Kft. Balázs Attila és Dicső László közös érdekeltsége, előbbi az egyre több és nagyobb állami beruházást elnyerő Bayer Construct Kft. elnök-vezérigazgatója, és Tiborcz Istvánnal is üzletelt. Éppen ezért jó lett volna tudni, hogy Bayer Construct hogyan teljesített tavaly, a cég mérlege azonban cikkünk írásakor még nem nyilvános.
A fenti eredmények kontextusba helyezését segíthet, ha újra elővesszük a KSH által idézett jelentést, amely szerint a tavaly tavasszal kirobbant koronavírus-járvány és a kifutó állami megrendelések miatt az építőipari szektor a korábbiaknál nehezebb évet zárt.
Az építőipar nemzetgazdasági súlya a bruttó hozzáadott érték alapján 2017 óta folyamatosan nőtt, 2019-ben már 5,6 százalék volt, ez azonban tavaly – a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékben – visszaesett 5,5 százalékra. Mindezek ellenére a szektor 2014 óta tartó bővülése nem állt meg: 2020-ban már kicsivel több mint 124 ezer céget tartottak nyilván, 9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál.
Bár sokan kedvet kaptak a cégalapításhoz, hiszen 2020-ban 18 ezer építőipari cég alakult (az összes építőipari vállalkozás 14,4 százaléka), intő jel lehet, hogy tavaly csak a 250 fősnél nagyobb cégek tudták növelni a termelésüket.
Magasabb lett a foglalkoztatottság is: 2020-ban 157,1 ezren dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál, és főként a szellemi foglalkozásúak száma nőtt, 2019-hez képest 3,6 százalékkal. A teljes munkaidős dolgozók havi bruttó átlagkeresete ugyan emelkedett, de még mindig 20 és fél százalékkal kisebb a nemzetgazdasági átlagnál. Akik azonban az út- és vasút, illetve a közműépítésben dolgoznak, a szektorra jellemző kereseteknél legalább 21, de akár 36 százalékkal is nagyobb összegre tehetnek szert.
A járvány hatása nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió egészében is érződött. 2020-ban a 27-ből mindössze hat ország tudta növelni az építőipari termelés volumenét az előző évhez képest, és a visegrádi országokban mindenhol csökkent a termelés. A tagországok közül Németország és Franciaország építőipara tudta hozzátenni a legtöbbet az EU gazdaságához (27 százalék, illetve 16 százalék), a V4-ek részesedése 8,3 százalékos, Magyarországé pedig csak 1 százalékos volt.
|
Az építőipar megtorpant 2020-ban, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mégis örülhetett
|
2020-ban 9,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, ezen belül az épületek építése 5,7 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 13,1 százalékkal volt kisebb az előző évinél – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal iparági jelentéséből. A mérlegek alapján a visszaesés ugyan érződött a nagyobb építőipari cégeknél is, de így is kimondottan sikeresen zárták az évet, a legnagyobb kormányközeli vállalkozások 43 milliárd forint osztalékot tudtak fizetni.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/07/epitoipar-2020-meszaros-lorinc-szijj-laszlo-duna-aszfalt-zaev-whb-merlegek/
|
2021-06-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A másfél évtizeddel ezelőtt történt, több országot is behálózó vesztegetési ügy tárgyalása folyik a Budapesti Törvényszéken - a bizonyítási eljárás tegnap folytatódott. Ennek "főhőse" a budapesti metrószerelvények beszerzésének nyertese a francia Alstom cég, amely egy sor alvállalkozót alkalmazva tudta megszerezni az M2 és M4 metróvonalakon közlekedő szerelvények beszállításának lehetőségét.
Bár egy nagy-britanniai bíróság már felderítette a szövevényes ügy hátterét - és az ebben résztvevő cégek és magánszemélyek szerepét - a vesztegetési ügy itthon tovább folytatódik.
A keddi tárgyaláson a bizonyítás során a Honfran Kft. résztulajdonosát hallgatták ki. A cég, amely 2002-től 2009-ig állt kapcsolatban a francia céggel több magyarországi tenderen nyújtott "segítséget". A részben ma is külföldi tulajdonban levő Honfran a többi bevont vállalkozáshoz hasonlóan 0,5 százalékos sikerdíjért vett részt a metrótender előkészítésében. Amint az a tárgyaláson elhangzott 2006-2008 között összesen 1,2 millió eurós (340 millió forint) sikerdíjat tudtak leszámlázni az Alstomnak. Ez jócskán elmarad attól a 8,4 millió eurós összegtől, amit az Alstom két másik - külföldi - vállalkozásnak fizetett, bizonyíthatóan kenőpénzként.
Amint az már korábban kiderült az osztrák EuroContact Gmhb. 2,5 millió eurót a dán Hansen Aps pedig több mint 5 millió eurót kapott ilyen jogcímen. A tranzakcióba egy ponton bekapcsolódott a magyar AssistConsult Kft. is. A Medgyessy Péter volt miniszterelnök által alapított cég ma is közvetett módon hozzá köthető - az MP Europa Stratégiai Tanácsadó cég ugyanis résztulajdonosa az AssistConsultnak.
A budapesti per - amelynek elsőrendű vádlottja Zalman Shahbaz és a gyanúsítottak között további négy fő szerepel - tárgyalásán az Alstom magyarországi kapcsolatrendszerét igyekszik felderíteni. A Honfran résztulajdonos-ügyvezetőjét arról kérdezték, hogy milyen politikai és gazdasági ráhatást tapasztalt a metrótender kiírása előtt és az értékelés során. Felvetődött például Elekes Márton neve, aki Lugosi Zoltán Honfran igazgató barátjának említett - ő egyébként a tendert elbíráló bizottság tagja is volt.
Lugosi Zoltán szerint
a pályázat során kiderült, hogy a legjobb pénzügyi ajánlatot az orosz Metrovagonmash és a kanadai Bombardier adta. Az Alstrom előnye viszont abban rejlett hogy magyar partnert a Ganz Transelektro céget is bevont - és ettől is reméltek kedvező elbírálást.
Az Alstom egy szingapúri "tapasztalatcserére" is meghívta a főváros és a BKV vezetőit, de azok ezt az utat nem vették igénybe - pontosabban csak az eredményhirdetést követően fogadták el az Alstom invitálását. (A francia cég a pályázat előtt franciaországi gyártóbázisán is vendégül látta a fővárosi szakembereket.)
A keddi tárgyaláson kiderült, hogy a Hofran által lebonyolított háttér megbeszélések egyik kulcskérdése a magyarországi Alstom cégek saját tőkéjének nagysága volt. Mivel ez nem teljesen felelt meg a tenderkiírásban rögzítetteknek, felvetődött, hogy a spanyolországi Alstom legyen a pályázó a metrókocsik szállítására.
Elekes Márton mellett Aczél Zoltán és Terner Géza szerepéről is szeretett volna többet megtudni a bíróság. Nem sok sikerrel, ugyanis róluk az ügyvezető nem árult el sokat. Aczél amúgy már nem szerepel a gyanúsítottak listáján. Terner szerepe viszont érdekes. Tavaly év végén ugyanis a Fővárosi Törvényszék úgy döntött, megszünteti a büntetőeljárást ellene. A vád bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette volt. A 24. hu információi szerinti a vesztegetés passzív elkövetőit nem sikerült kideríteni, de a hatóságok úgy tudják, hozzájuk a pénz eljuttatását ő vállalta. A Hansentől érkező pénz 98,5 százalékát érdekeltségéhez, a Seychelles szigeteken bejegyzett Barrow's Enterprices Ltd.-nek utalták alvállalkozói szerződés alapján. Összesen 17,895 millió eurót utaltak át 2007 és 2010 között a Barrow's Szlovákiában vezetett bankszámláira - ezek más ügyleteket is takartak. Ebből 7,3 millió eurót vettek fel készpénzben, amit vélhetően továbbítottak. A bírósági végzés összegzése korábban ezt tartalmazta.
Az ügyben tapasztalható bizonytalanságot az erősítette, hogy vele kapcsolatban már hoztak bírósági döntést, és ugyanazon ügyben az Unió országaiban műkődő bíróságok már nem "ismételhetnek". A brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (Serious Fraud Office – SFO) még 2011-ben jogsegélykérelemmel fordult az osztrák korrupcióellenes ügyészséghez. Az SFO azt gyanította, hogy ők ketten 2005-től kenőpénzeket juttattak el magyar hivatalos személyekhez, és pártokhoz, hogy ezzel is segítsék az Alstom győzelmét a metrótenderen. Az osztrák hatóságok azonban háromévnyi nyomozás után sem találtak megfelelő bizonyítékot, így 2014-ben jogerősen megszüntették az eljárást. A kétszeres eljárás tilalma tehát megalapozottnak látszik. Hogy a magyar bíróság valóban kiengedi-e a perből vagy sem Ternert, az várhatóan néhány napon belül kiderül. A bécsi bíróság vele kapcsolatban korábban azt is megállapította, hogy a vád szerinti vesztegetés büntette legkésőbb 2015-ben elévült, ezért vesztegetés bűntette miatt ellene már nem folytatható nyomozati eljárás.
|
Lassú metrókocsik a mélyben - hol tart az "évtized korrupciós pere"?
|
Évek óta csordogál a "évtized korrupciós perének" is kikiáltott Alstom-ügy tárgyalása. A budapesti metróbeszerzésekhez kapcsolódó 8,4 millió eurós kenőpénz útját ugyan ma már jól látni, a gyanúsítottakból azonban eddig nem lettek elitéltek - és az ügymenetet látva egy darabig még nem is lesznek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lassu-metrokocsik-a-melyben.html
|
2021-06-10 11:37:35
| true | null | null |
mfor.hu
|
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő évek óta figyelemmel kíséri a hazai EU-s támogatásokat, és most egészen bizarr példákra bukkant a Nógrád megyei Béren.
A 300 lelkes településen 20 millió forintos EU-s támogatásból akadálymentesített öltöző épült a focipályának nevezett rét mellé. Biztonságos úton gurulhatnak a kerekesszékesek az öltözőbe, hogy a mez felvétele után visszagurulhassanak futballozni. Más sportra ugyanis az öltöző melletti pálya nem alkalmas, még elvi szinten szinten sem.
Ilyen lett a felújított öltöző:
Ez pedig a pálya, amin átöltözés után játszani lehet:
Ugyanezen a településen gondoltak azokra a mozgáskorlátozottakra is, akik le akarnak parkolni az új 56-os emlékmű közelében. A parkolótól már csak néhány lépcső vezet a szoborhoz:
|
Elképesztő "fejlesztésre" bukkant Hadházy Ákos egy kis faluban
|
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő évek óta figyelemmel kíséri a hazai EU-s támogatásokat, és most egészen bizarr példákra bukkant a Nógrád megyei Béren.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/10/elkepeszto-fejlesztesre-bukkant-hadhazy-akos-egy-kis-faluban
|
2021-06-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Úgy tudjuk, több mint két hónap hallgatás után, 2020 februárjában írta meg több oldalas vallomását F. Petra a büntetés-végrehajtási intézetben a Központ Nyomozó Főügyészségnek. A nőt Boldog István fideszes országgyűlési képviselő jobbkezének tartották.
Ismert, a kormánypárti politikus „asszisztensével” együtt vádlott, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint befolyásolták az uniós Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok eredményeit. Boldogon és F. Petrán kívül még hét vádlott van a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult ügyben. A politikus januárban egy vidéki televíziónak nyilatkozva a vádemelés után az ártatlanságát hangoztatta, illetve arról is beszélt, hogy ő pusztán egy csúnya politikai kampány áldozata, szerinte az ügyészség több emberrel is vádalkut kötött.
Elhivatottság a politika iránt
F. Petra vallomásával kapcsolatban azt mondták lapunknak, hogy a nő fiatal kora óta politikai pályára készült. Hitt abban, hogy a Fidesz és a Fidelitas jót akar tenni és annak részeseként ő is így cselekedhet. Legalulról indult, 24 évesen szórólapokat osztogatott, plakátot ragasztott, majd az utcai kampánymunkától egyre közelebb került a hatalmi döntést hozó szintekhez. Ezáltal egyre jobban belelátott a politikai közeg valódi működésébe, abba, hogy milyen külső és belső hatalmi játszmák folynak, és különböző, olykor gazdasági érdekek ütköznek.
Ahogy egyre feljebb került, egyre jobban látta, hogy miként működik pártja helyi és országos szinten is, és mindezt álszent dolognak tartotta. Ám F. Petra elfogadta a játékszabályokat, mert tisztában volt azzal, hogy ha nem így járna el, akkor a rendszer kivetné magából. Helyzetéből adódóan tudta, hogy nagyon fontos érdek a hatalomhoz lojális vállalkozói réteg megteremtése országos és helyi szinten is. Szerinte a párton belül 2014-ben és 2015-ben minden erről szólt.
F. Petra természetesnek gondolta és nem tartotta bűncselekménynek, hogy a hatalmi kör vállalkozókat hoz helyzetbe, mivel azok adott esetben a politikai tevékenységhez, sőt az ahhoz szükséges források megteremtéséhez támogatás nyújthatnak. Ezzel együtt megjegyezte azt is, hogy ez nem arról szól, hogy a politikusok zsebét tömjék tele korrupciós pénzzel. Emiatt nem is értette, hogy a büntetőeljárásban mit akar az ügyészség felderíteni.
Boldog helyett rendezte a helyzetet, ha kellett
A nő azt állítja – osztották meg lapunkkal –, hogy nem vetette latba befolyását ezért, hogy Cserkeszőlőn milyen vállalkozók nyerjék meg a pályázatokat. Magát harmadrangú senkinek tartotta, akinek döntési jogosultsága nem volt. Ugyanakkor azt elismerte, közreműködött abban, hogy bizalmi vállalkozók végezzenek el közérdekű munkákat. De ez szerinte nem vesztegetés. A közbeszerzések intézésére megvoltak az emberek és csak akkor folyt bele a dolgokba, ha segíteni kellett a helyzet rendezésében, hiszen Boldogot mégse lehetett minden egyeztetésre odacitálni. Hogy miért is kellett volna a helyi projektekbe az országgyűlési képviselőt sűrűn bevonni, arra F. Petra nem tért ki.
Boldog István asszisztenseként neki egyébként az volt a dolga, hogy intézze a Fidesz és Boldog István politikai kampányát, hogy kommunikálja a párt célját. Emellett vitte a rá bízott Kö Ti Mente Egyesületet és gondoskodott arról, hogy Boldog István kampányának és az általa kiemelten kezelt Betyárétel Főző Fesztiválnak meglegyenek a forrásai.
F. Petra - úgy tudjuk - kitért a Graphisoft Parkban történt találkozóra is, és tagadta, hogy ott pénzátadás történt volna. Állítása szerint csak megbeszélésre gyűltek ott össze. Felvetette az ügyészségnek azt is, hogy ha valóban megfigyelték őket, akkor miért nem csaptak le rájuk a rendőrök kifelé jövet. A nő beszámolt az ügyészségnek arról is, hogy nincs jelentős vagyona, nem él nagy lábon, autót is hitelre vásárolt. A Rolex órája pedig egy értéktelen hamisítvány, amit azért szerzett be, hogy komolyan vegyék, és "ne tartsák kiscsajnak, aki Boldog kiskutyája."
Információink szerint a nő azt is megemlítette, hogy jóval az elfogása előtt tudtak arról, hogy nyomozás folyik több ügy miatt. Azt pedig Boldog Istvántól tudta meg, hogy lehallgatják a telefonjaikat. Az országgyűlési képviselő egyszer Budapestről azzal jött vissza, hogy a telefonba ne hívják őt főnöknek és kilépett a Viber-csoportból is. F. Petra kiemelte, hogy mindezek ellenére nem szökött el, és nem csak ekkor, hanem akkor sem, amikor Hadházy Ákos ellenzéki politikus nyilvánosságra hozta a KNYF által folytatott nyomozást és a sajtó azzal volt tele.
|
Megtudtuk, mi áll Boldog István asszisztensének, F. Petrának a vallomásában
|
A lojális vállalkozók helyzetbe hozása, hogy aztán támogassák a hatalmi kört, nem bűncselekmény Boldog István országgyűlési képviselő munkatársa, F. Petra szerint – értesült a Blikk az ügy további részleteiről.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/boldog-istvan-vesztegetes-aszisztens-f-petra/qkb726d
|
2021-06-11 14:11:27
| true | null | null |
Blikk
|
A 72 millió forintos veszteségtől eltekintve remek évet zárt a kormányközeli elitképzőként emlegetett, a Kárpát-medencei fiatalok tehetséggondozására létrehozott Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány: saját tőkéje 68,6 millió forintról, 424 milliárd 30 millió forintra, tehát a vagyona több mint 2428 százalékkal nőtt. Sőt:
a nekik ajándékozott Richter Gedeon Nyrt. részvénypakettnek csak az osztalékából 1175 millió forint gazdagította a tehetséggondozókat.
A megtollasodás hátterében a kormány nagyvonalúsága áll. Tavaly ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes törvényjavaslatát elfogadva a fideszes kétharmad néhány tollvonással a Mathias Corvinus Collegium (ekkor még Tihanyi) Alapítványnak ajándékozta a MOL Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százalékát, illetve több, állami tulajdonú ingatlan tulajdonjogát is, később pedig az MCC-t 100 milliárd forint költségvetési támogatással is kistafírozták.
Az MCC mögött jelenleg egy olyan közérdekű vagyonkezelő alapítvány áll, amilyenbe a többi között számos felsőoktatási intézményt és Schmidt Mária közalapítványát is kiszervezték.
A költéseikhez viszont – úgy tűnik – az adófizetőknek nincs sok közük: mivel az alapítványoknak juttatott vagyon vagy juttatás már nem számít közpénznek, nem vonatkozik rájuk a versenyt és az átláthatóságot is biztosító közbeszerzési kötelezettség, nagyobb költéseiket pedig – ellentétben például az állami cégekkel – nem kell feltüntetniük honlapjukon. Ezért az MCC pénzügyeiről is csak az alapítványi beszámolóból, illetve sajtóhírekből rajzolódik ki egy homályos kép. Bár a dokumentumból nem lehet kisilabizálni, hogy az alapítvány pontosan kiknek és mennyit fizet, az összegzett adatok szerint a 120 fős statisztikai létszám mellett bérköltségekre 1087 millió forint ment el, a vezető tisztségviselőkhöz pedig 54 millió került.
Az ajándékba kapott részvények értékét viszont jól mutatja ez a táblázat, eszerint a felajánlás időpontjában a két, korábban köztulajdonban lévő pakett összesen 289 milliárd 194 millió forintot ért.
E mellé összesen 130 milliárd 800 millió forintnyi vagyoni juttatás is érkezett. Milliárdos ajándék a felújítandó Somlói úti ingatlan is, amelyet 4040 millió forintos értéken tüntettek fel.
Ugyancsak az alapítványi beszámolóból összesítettük, hogy a százmilliárdos állami ajándék mellé 526,8 millió forint értékben még különböző támogatásokkal is besegített például az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a milliárdos állami támogatásokkal kitömött Batthyány Lajos Alapítvány.
Az MCC mögött álló alapítvány azonban ennél jelentősen gazdagabb: bár több vidéki, nagy presztízsű ingatlant már tavaly neki ajándékoztak, a tulajdonba vétel csak a beszámoló fordulónapja után történt meg, így azok egyelőre nem szerepelnek a könyveiben. Ilyen például
Pécsen egy lakóház, illetve az egykori Pécsi Nemzeti Casino és a Fegyveres Erők Klubjának épülete.
A révfülöpi kikötő és a hozzá tartozó kastély. A 444.hu számolt be róla, hogy a tehetséggondozó alapítvány nem engedélyezte a kikötő használatát a hajótulajdonosoknak.
Szekszárdon egy, 1930-ban sportszékháznak épült, aztán posztmodern stílusban átépített ingatlan, Zalaegerszegen a régi városháza épülete, Szombathelyen pedig az Állami Gyermekápolónő Iskola számára átépített, végül leánykollégiumként működő ingatlan.
A Népszava cikke szerint ezen ingatlanok könyv szerinti értéke 828,8 millió forint volt átadáskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásában. Ennél nagyobb falat lehet ezen ingatlanok felújítása, átalakítása. A lap Tóth Bertalannak, az MSZP társelnökének adatigénylése alapján számolt be arról, hogy tavaly augusztusban az MCC irányító testülete 36,3 milliárd forint állami juttatást fogadott el. A kormány ezt az összeget a járványhelyzet kárainak enyhítésére létrehozott gazdaságvédelmi alapból szakította ki, az MSZP-s politikus által megszerzett, az elköltésre vonatkozó koncepcióból viszont nem derül ki, hogy miként szolgálná közvetlenül az elsődleges célt, a tehetséggondozást. Az összegből a tervek szerint tavaly és idén mintegy 3,8 milliárd forint megy működési költségekre, míg nagyjából 32,6 milliárdból ingatlanfejlesztéseket menedzsel az MCC. Hivatalosan azért, hogy a tulajdonába adott állami épületeket alkalmassá tegye közfeladatai ellátására.
|
Hatalmasat szakított az ajándékba kapott Richter-részvényekkel a NER elitképzője
|
Tavaly már 420 milliárdos vagyont kezelt a Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítvány, hála a kormány nagyvonalúságának. Hogy a pénz kikhez és hová kerül, arról nem kell tételesen számot adniuk.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/11/mcc-alapitvany-reszveny-fidesz-elitkepzo/
|
2021-06-11 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
185 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt Mészáros Lőrinc vagyona, közben az ország főbankára, Csányi Sándor OTP-vezér „csak” 110 milliárddal tudott gyarapodni, így át kellett adnia a leggazdagabbak listáján a vezető helyet a miniszterelnök felcsúti barátjának – ezt hozta ki a 2020-as eredményekből a magyar vállalkozók vagyonosodását húsz éve vizsgáló Szakonyi Péter és csapata a 100 leggazdagabbat listázó kiadványban. Csányi egy évtizeden át vezette a toplistát megszakítás nélkül, Mészáros tempóját azonban nem tudta tartani azzal együtt sem, hogy az OTP-részvények már magukhoz tértek a pandémia okozta megrázkódtatásból.
Mészárosnak csak az Opus Global Nyrt. és a három bankból összeolvasztott Magyar Bankholding (Budapest Bank, MKB, Takarékbank) révén 260 milliárdra tehető a vagyona, építőipari érdekeltségei tavaly rekordokat döntögettek, és az is előnyére válik, hogy alkalmasint megmenekül veszteséges befektetéseitől. Az állami tulajdonú MVM például megszabadította a Mátrai Erőmű Zrt.-től, amely 42 milliárd forint veszteséggel csúfította volna a képet, ha a portfóliójában marad.
A leggazdagabb üzletemberek rangsora és becsült vagyona milliárd forintban, zárójelben a 2020-as vagyon:
Mészáros Lőrinc 455 (270)
Csányi Sándor 420 (310)
Gattyán György 305 (280)
Felcsuti Zsolt 246 (187)
Veres Tibor 230 (160)
Bige László 201 (112)
Széles Gábor 181 (170)
Szíjj László 177 (120)
Jellinek Dániel 170 (115)
Kasza Lajos 121 (113)
A top tíz szereplői az előző évhez képest nem változtak, csak a sorrend borult fel helyenként. Látványosan növekedett a két éllovason kívül Bige László műtrágyakirály vagyona, nemrég még arról cikkeztünk, hogy felére apadtak a javai, most azonban megint 200 milliárd forintnál tart a számláló. A pétisóra a járvány alatt is nagy kereslet mutatkozott, és közben a kriminalisztikai szál is halványult a milliárdos ügyében. A szolnoki üzemlerohanásra okot adó környezetkárosítás gyanújától, úgy tűnik, megszabadultak, ugyanakkor Bige vesztegetési ügyében a nyomozás még folyamatban van.
Összességében a tíz leggazdagabb magyar vállalkozó vagyona 669 milliárd forinttal nőtt egy év alatt.
Ez több, mint amennyi 2002-ben az első száz összesített vagyona volt: az akkori 632,4 milliárdhoz képest most 5586,7 milliárd összvagyont becsült Szakonyi stábja. Az első tíz pedig ennek csaknem felét mondhatja magáénak, Mészárostól Kasza Lajosig a vagyonokat összeadva 2506 milliárd forint jött ki.
Mészáros és a Magyar Bankholding húzta a milliárdosokat
Csak tavaly került fel a gazdaglistára Vida József, a TV2 megszerzésével, és mindjárt a 33. helyre, most a bankholding létrehozása még magasabbra, a 18. helyre röpítette. Vagyonát az egy évvel korábbinak csaknem a duplájára, 64,5 milliárd forintra teszik, miután ő rendelkezik a legnagyobb, 9,6 százalékos részesedéssel a 744 milliárd forint értékűre becsült holdingban. A 48 éves bankár a pénzügyek mellett bicskei birtokán lovakat tenyészt, két ebtenyésztő egyesületnek is az elnöke, és közben Ruzsa Magdival ír receptkönyvet – villantja fel szabadidős tevékenységeit a kiadvány.
Vida üzlettársa, Gál Miklós – aki nemrég még a Mészáros-féle Opus Global vezérigazgatói székében ült – ugyancsak a toplistára került, újoncként mindjárt az előkelő 32. helyre. A bankmonstrumban közvetett tulajdonrészét bő 6 százalékra, teljes vagyonát 41,5 milliárd forintra becsülik. Ezzel megelőzte Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét is, aki ingatlanbefektetései révén egy év alatt 3,2 milliárddal növelte a vagyonát, a 39 milliárd forint ezúttal a 37. helyre volt elég.
A százas listára Gállal együtt hét új milliárdos került fel. Közülük az építőiparban utazik Balázs Attila, aki az 57. helyre katapultált 27 milliárddal. A székelyföldről származó üzletemberhez köthető a Bayer Construct, amely olyan hatalmas állami beruházásokban vett már részt, mint a Puskás Stadion építése, és benne volt a balatonfűzfői lőporgyár kivitelezésében is. A vállalatcsoport az alapanyaggyártástól az üzemeltetésig a teljes vertikumot átfogja, az állami támogatással épült hatalmas térkőgyárukról korábban írtunk. A Viastein termékeit nem csak állami beruházásoknál használják előszeretettel, Mészáros Lőrinc hansági luxus vadászházához is ezeken a térköveken át vezet az út.
Balázstól alig leszakadva, 20,9 milliárd forinttal bekerült a leggazdagabbak közé Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz cégcsoport alapítója is. Ez a magyar biztosításközvetítő piac legnagyobb szereplője, a vállalkozásba 2018-ban szállt be Mészáros Lőrinc 50 százalék erejéig.
Szintén újonc Gödry Zoltán és Gregorics László, a balatonboglári vállalkozók 19,9 milliárddal a 75. helyre kerültek. Élőhalak kereskedelmétől indultak, de később a fagyasztott termékekre nyergeltek át, és most már jelentős élelmiszer-kereskedőnek számítanak.
Az alsóházban a feltörekvők és a kegyvesztettek
Nem tűnt el teljesen az elitklubból a 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajos és üzlettársa Nyerges Zsolt sem. Nyerges említésre érdemes magyarországi vállalkozása a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., ebből azonban nem következne 35 milliárdos vagyon. Szakonyiék azt írják, hogy Nyerges 2018-ban eladta vállalati befektetéseit, tőkéjét főként ingatlanokba fektette itthon és külföldön, Bécsben és Londonban vásárolt be. Az üzlettől visszavonuló Nyergesnél hátrébb végzett egy sor nagy név, például Hernádi Zsolt Mol-vezér, aki 27,5 milliárdnál tart. Ő is nagyot lépett tavaly óta: 9,2 milliárd forinttal gyarapodott.
Nyerges mögött végzett 26 milliárddal Jászai Gellért is, aki a 4iG Nyrt.-vel hasít az informatikai piacon. A cég a befutók között volt a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. által kiírt 15 milliárdos közbeszerzésen, ők építhetik ki a jegybanknak a teljes magyar készpénzforgalom logisztikai hátterét biztosító rendszert, és nyertek például a külügyi tárca kibervédelmi pályázatán. Emellett megállapodtak a Digi megvételéről, egy másik akvizíció révén pedig a műholdas távközlési meghatározó szolgáltatóvá válhat a cég.
|
A járvány alatt a harmadával nőtt a leggazdagabb magyarok vagyona, Mészáros Lőrinc egy év alatt 185 milliárddal
|
Összesen 669 milliárd forinttal növelte a vagyonát Magyarország 10 leggazdagabb vállalkozója, miközben a koronavírus odavágott a világ gazdaságának.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/10/leggazdagabb-magyarok-meszaros-lorinc-csanyi-sandor/
|
2021-06-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy hónapra, július 9-ig elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a négy férfinak a letartóztatását, akiket többek között különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítanak – jelentette be a Fővárosi Törvényszék.
A közleményben ugyan nem szerepel a neve, de az egyik letartóztatott az a többek között futballmérkőzések és a Városligetben zajló építkezések biztosításáról ismert Tóth Csaba, akit hétfő hajnalban vettek őrizetbe.
A törvényszéki közlemény szerint a most letartóztatott gyanúsítottak
2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek abból a célból, hogy vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfafizetési kötelezettségek alól mentesüljenek.
A bűnszervezet tagjai jól elkülönített feladatkörökben – az I. rendű gyanúsított irányítása és utasításai alapján – működtek. Az eredményekről a terhelt rendszeres visszajelzést várt, a feladatok végrehajtásáról, illetve a bevételek, a kiadások és a munkabérek alakulásáról a társait rendszeresen elszámoltatta.
A rendelkezésre álló adatok alapján a terheltek a cselekményeikkel
az állami költségvetésnek több mint 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.
A törvényszék szerint a gyanút az adóbevallások, az adóhatósági alapadatok, a bankszámlaforgalmi adatok, a lefoglalások eredménye, illetve „leplezett eszközök alkalmazásával kinyert információk” támasztják alá.
A bíróság megalapozottnak találta az ügyészség letartóztatásukra vonatkozó indoklását, vagyis hogy ha szabadlábon hagynák őket, akkor megnehezítenék a bizonyítást, bűnt ismételnének, és azt is megállapította, hogy mindegyikük esetében alappal lehet tartani attól, hogy szabadlábon hagyásuk esetén a még ki nem hallgatott személyeket befolyásolnák, a még fel nem lelt tárgyi bizonyítási eszközöket elrejtenék, megsemmisítenék, továbbá két terhelt esetében – a korábbi elítéléseik miatt – tartani lehet attól is, hogy újabb bűncselekményeket követnének el.
Az I. rendű vádlottnál a szoros családi kötődés miatt a szökés, elrejtőzés veszélyét nem találták megalapozottnak, de attól még letartóztatták. A végzés nem végleges.
|
Letartóztatták Tóth Csabát és három társát, sok százmilliós áfacsalás a gyanú
|
Összesen 870 millió forintnyi áfa elcsalásával gyanúsítják őket. A gyanú szerint kimondottan az áfacsalásra optimalizálták céghálózatuk működtetését.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20210609_toth_csaba_biztonsagi_ceg_letartoztatas_afacsalas
|
2021-06-09 18:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
A projektről és hasonlókról már évek óta szó van, a török partner jól ismert Magyarországon.
Állandó témái a nők választási lehetőségei, helyzetei, határátlépési cselekvései. A találóan kanadai Csehovnak, Ontario hercegnőjének is nevezett irodalmi Nobel-díjas Alice Munro teljes pályaművének megjelentetését a Park Könyvkiadó tavaly fejezte be.
|
Külföldön sem hagyja az út szélén kedvenc oligarcháit a Fidesz-kormány
|
Már nemcsak itthon terjeszkednek a kormányközeli magyar üzletemberek, hogy állami megrendelésekből felépített kártyaváraik egy választási vereség esetén ne azonnal omoljanak össze.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20210609_Ifju_hoditok
|
2021-06-11 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.06.10. 05:00
2021.06.10. 06:13
Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.
|
NER-ből és fizetésből élők: Tudjuk, ki mindenkinek hajlik maga felé a keze
|
Az Orbán-bányáktól kezdve a kínaiakkal vasutat építő Mészáros-cégen át a Covidon megtollasodó haszonlesőkig még a járvány évében is mesés bérek és persze osztalékok születtek a kormánybarát cégeknél, ám nem jellemző, hogy egyszerű munkavállalóikat is jól megfizetik.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202123__berek_akormany_kozeleben__fehergallerosok_es_melosok__felesegek_konyhapenze__nerbol_es_fizetesbol_elok
|
2021-06-10 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.06.10. 09:00
2021.06.10. 12:47
A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít.
|
Milliárdos üzletet kötött a rendőrség egyik nagy beszállítójával Pintér Sándor felesége
|
A NER-ben a nőrokonokhoz és az exekhez is dől a pénz. Látható, hogy a belügyminiszter felesége különösen jól tájékozódik a biznisz világában. Mészáros Lőrinc új párjának új cége is hasít.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202123_gyulik_ahozomany
|
2021-06-10 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Barátnőül egy 15 éves gyereklányt választ a világ leghíresebb férfija: így indul Sofia Coppola az 1960-as évek elején játszódó új filmje, a Priscilla, amely Elvis Presley feleségének szemszögéből mutatja be viharos házasságuk történetét.
|
Újabb fegyvert kapott Demeter Szilárd a kultúrharc folytatásához
|
Cégmetamorfózison megy át a Petőfi Kulturális Ügynökség, amelyet több tízmilliárd forint közpénzből építenek tovább.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202122_petofi_kulturalis_ugynokseg_kormanybarat_birodalom
|
2021-06-04 15:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) győri központja lesz a Káptalandombon található Konferencia Hotel, amit 1,455 milliárd forintért vásároltak meg árverésen a Rába Járműipari Holding Nyrt.-től – derült ki az MCC szerdai sajtótájékoztatóján, amiről az MTI tudósított.
A Mathias Corvinus Collegiumot tavaly tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, azóta pedig gyorsan ömlik oda a pénz és az egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos MOL-, illetve Richter-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is. Nemrég arról számoltak be, hogy a patinás Aranybika szálló lesz a debreceni képzési központjuk, de Pécsen péládul az egykori Pécsi Nemzeti Casinót is megszerezték.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, illetve az MCC kuratóriumának az elnöke azt mondta a győri ingatlanról, hogy ott szeptembertől mintegy száz fiatal kapcsolódhat be az ingyenes tehetséggondozó képzésekbe.
Azt is elmondta az államtitkár, hogy minden városban, ahol jelen vannak, olyan épületet és központot keresnek, amely szimbolikus tere az adott városnak, másrészt valamilyen módon megújulásra, megmentésre szorul, így esett a választás a Konferencia Hotelre. Az épületet szeretnék rendbe hozni – mondta.
Szeptembertől Magyarországon 14, a Kárpát-medencében összesen 23 helyszínen lesznek elérhetők az MCC programjai több ezer diák számára az általános iskolától az egyetem végéig, de bizonyos programelemek ezeken túl is. Hosszú távon az a cél, hogy tízezer diák tartozzon egyidejűleg a MCC családjába – fogalmazott Orbán Balázs.
|
Győrben megvásárolt egy szállodát az állami milliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium
|
A Rábától vették meg a Konferencia Hotelt, csaknem másfél milliárd forintért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210602_gyor_szalloda_mathias_corvinus_collegium
|
2021-06-02 16:29:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem kell már sokat várnia annak, aki szeretne ismét fürödni a termálvízre épült lepencei strandon, Visegrád határában. A lassan másfél évtizede bezárt, mára az enyészeté lett fürdő területén ugyanis hamarosan indulhat az újjáépítés, miután a Pest Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül adott zöld utat a munkának. Hiába van szó a legértékesebb európai természeti területek egyikéről, és hiába hívta fel a figyelmet a Duna-Ipoly Nemzeti Park, hogy a Natura 2000 hálózathoz tartozó területen védett forrás is van, a hatóságot ez hidegen hagyta.
Az előzetes vizsgálati dokumentáció több helyen is említi, hogy a termálmedencéből a vizet a Lepence-patakba tervezik vezetni. Márpedig egy 2017-es vizsgálat óta tudható, hogy a Lepence-patakban védett kövi rákok élnek. "A kövi rák a hidegebb vizeket részesíti előnyben, így termálvízzel hőszennyezett élőhely nem felel meg a számára" - tájékoztatja a nemzeti park a kormányhivatalt, majd úgy folytatja, azzal, hogy a strand termálvizét a patakba engedik,
|
A NER nyitja újra a Dunakanyar emblematikus fürdőhelyét
|
Több ütemben, környezetvédelmi hatástanulmány nélkül újulhat meg a szebb napokat látott lepencei strand. Az állami milliárdokkal megtámogatott beruházó szerint nincs is ilyesmire szükség.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202121__lepencei_strand__kornyezetvedelem__dunakanyarfejlesztes__elpancsolt_milliardok
|
2021-05-31 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Megjelent a legújabb magyarországi gazdaglista, ez pedig sok érdekességet tartalmazott. A Szakonyi Péter szerkesztette A 100 Leggazdagabb kiadványból például kiderült, hogy Mészáros Lőrinc tavaly 185 milliárd forinttal gyarapította vagyonát, így már összességében 455 milliárd forintja van.
A felcsúti milliárdosnak még sosem volt ilyen jó éve, eddig a rekordot 2017-ről 2018-ra ugrotta, amikor 140 milliárd forinttal nőtt a vagyona. Itt érdemes megjegyezni, hogy a kiadvány számításai szerint Orbán Viktor felcsúti jóbarátjának 2015-ben, vagyis abban az évben, amikor az előző Fidesz-nagyvállalkozó Simicska Lajossal nyíltan szakítottak, még csak 8,4 milliárdos vagyona volt.
De térjünk vissza a 185 milliárd forintos gyarapodásra.
Mindez azt is jelenti, hogy Mészáros Lőrinc naponta közel 507 millió forinttal gazdagodott, ami óránként 21,1 millió, percenként 351 ezer forintot, másodpercenként pedig 5866 forintot jelent.
Mindez azt is jelenti, hogy mire a cikk címétől ide eljutott a kedves olvasó, a felcsúti milliárdos „tavalyi árfolyamon” mintegy 240 ezer forintot keresett.
Mit is lehetne erre mondani?
|
Mészáros Lőrinc tavaly 351 ezer forinttal gazdagodott percenként és félmilliárddal naponta
|
Kijött az új gazdaglista, mi pedig számolgattunk egy kicsit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210610_Meszaros_Lorinc_tavaly_351_ezer_forinttal_gazdagodott_percenkent_es_felmilliarddal_naponta
|
2021-06-10 08:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Az uniós pénzekkel történő visszaélés tavaly is bőven adott munkát az EU Csalásellenes Hivatalának (OLAF). Az összejátszások, összeférhetetlenségi helyzetek, közbeszerzési manipulációk és pénzmosás mellett a pandémia új csalásformákat is hozott.
A potenciális csalókat a világjárvány nem állította meg. 2020-ban a vírussal együtt új csalási lehetőségek jelentek meg, például a hamisított vagy kifogásolható minőségű termékek – arcmaszkok vagy kézfertőtlenítők – jövedelmező piaca, és mindez új kihívásokat jelentett az OLAF számára
- kommentálta a csütörtökön nyilvánosságra hozott éves jelentés megállapításait Ville Itälä, az OLAF főigazgatója. A szervezet munkáját a következő számok jellemezték tavaly:
az OLAF 230 vizsgálatot zárt le és 375 ajánlást intézett az érintett nemzeti és uniós hatóságokhoz
az OLAF 293,4 millió euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett ajánlást
az OLAF 290 új vizsgálatot indított az OLAF szakértői által végzett 1 098 előzetes elemzés után.
Magyarország továbbra is az OLAF munkájának egyik fő terepe, bár az adatok javuló tendeciát mutatnak. Ezzel együtt Magyarország változatlan toronymagasan őrzi vezető helyét a pénzügyi korrekciós listán, amely az unió strukturális és mezőgazdasági alapjainak kifizetéseire vonatkozik. 2016 és 2020 között a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót, ez 32 lezárt vizsgálatot jelent. (A 32 eset holtversenyben Romániával szintén a legmagasabb érték.) A visszafizetési kötelezettség az összes uniós forrás 1,46 százalékát érinti. Összehasonlításként: a korrekciós esetek száma uniós átlagban 0,29 százalék, a második Bulgária esetében 0,69 százalék. Nyolc olyan ország van, ahol ez 0 százalék. Tavaly egyébként a magyar adat még 4 százalék volt, a mostani csökkenés eredményeként jelentősen kisebb lett az uniós átlag is.
Ami a tavalyi évet illeti: nyolc magyar esetet zártak le, ebből négy ügyében kérték a magyar hatóságok eljárását. A nyolc eset a második, a négy pedig a negyedik legmagasabb érték az EU-ban.
2016 eleje és 2020 vége között az OLAF által javasolt ügyekben a magyar vádemelési ráta 67 százalék volt.
|
Kevesebb magyar korrupciós ügyet talált az OLAF, ezzel nagyot csökkent az uniós átlag is
|
Változatlanul Magyarországnak kell a legnagyobb arányban pénzt visszafizetnie az uniós költségvetésbe a csalások, összejátszások, korrupció miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/eurologus/20210610_Kevesebb_magyar_korrupcios_ugyet_talalt_az_OLAF_ezzel_sokat_csokkent_az_unios_atlag_is
|
2021-06-10 13:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Mészáros Lőrincék mégsem lapátolták ki a híres-hírhedt osztalékot a Mátrai Erőműből, a pénz bennragadt a céghálóban: az állami MVM-hez került. A brutális tavalyi veszteséget leginkább a szenes energiatermelés leállításának előre hozása indokolta.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A magyar kormány családpolitikájának kedvezményrendszere könnyen kényszerhelyzetbe hozhatja a nőket, hogy akkor is vállaljanak gyereket, ha erre még nem állnak készen.
Most egyetlen Covid-gyógyszer látszik alkalmasnak a súlyos esetek megelőzésére, de idehaza nem lehet hozzájutni. Külföldön viszont megesik, hogy felhasználatlanul maradnak a raktárkészletek.
|
Egy kicsit kevesebb került Mészároshoz a közösből, mint korábban gondolhattuk
|
Mészáros Lőrincék mégsem lapátolták ki a híres-hírhedt osztalékot a Mátrai Erőműből, a pénz bennragadt a céghálóban: az állami MVM-hez került. A brutális tavalyi veszteséget leginkább a szenes energiatermelés leállításának előre hozása indokolta.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202123__matrai_eromu__meszaros_lorinc_uzletel__klimasemlegesseg__leszerelesi_felar
|
2021-06-13 12:33:05
| true | null | null |
HVG360
|
Dalai Láma út (sic!), Szabad Hongkong út, Ujgur Mártírok útja (sic!), Hszie Si-kuang püspök út: a tervezett Fudan Egyetem körüli, a kínai kommunista vezetést bosszantó új utcanevekről valószínűleg már az is hallott, aki a Covid utáni nyarat kizárólag teraszon sörözéssel szeretné eltölteni. A múlt heti útavató messze nem csak azért lett hír, mert a négy utcanévtábla közül kettőt sikerült a magyar helyesírás szabályainak figyelembe vétele nélkül kihelyezni. A világsajtó ilyesmire aligha vetődne rá, most viszont még az is felfigyelt Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester punk-troll húzására (beszámolt róla a BBC, a The Guardian, a Politico, a Reuters és az AP), de meghallották a címzettek is: a kínai külügyi szóvivő sértődötten reagált a gesztusra.
A Fudan-ügyben szombaton tartott fővárosi összellenzéki tüntetés is mutatta, hogy a téma mára az egyik legforróbb politikai kérdés lett. Nem is maradt teljesen eredménytelen az ellenzéki akció: vasárnap Gulyás Gergely már arról beszélt, hogy a kormány támogatna egy népszavazást Fudan-ügyben. A kancelláriaminiszter szavait az ellenzék egyértelmű meghátrálásként értelmezte, s ha ez nem is biztos, a hirtelen irányváltás azért valóban jól látszik. S hogy miért nem biztos, hogy valóban totális hátraarcot látunk a kormány részéről? Nos, a belengetett népszavazás úgy másfél év múlva lenne, mire a kormány már mindent előkészített a projektben. A beruházást tehát eszük ágában nincs leállítani, most, még az elején megkérdezni az embereket, akarják-e azt – a választásokig viszont így kommunikációs szempontból mégiscsak jegelhetnék a saját szavazóik jelentékeny része által is elutasított Fudan-tervet.
Hogy mi a baj a kínai egyetem Magyarországra hozásával, arról többször írtunk már a Válasz Online-on, mindjárt az ügy kipattanásakor azt mondtuk, hogy olyan módon költene el a kormány a teljes magyar felsőoktatás egyévi támogatásának megfelelő összeget a Fudan budapesti megtelepedésére, ráadásul kínai hitelből, hogy ebből a pénzből több magyar egyetemet lehetne világszintre fejleszteni. Ha ehhez a forgatókönyvhöz hozzáadjuk a Budapest–Belgrád-vasútra felvett közel 500 milliárdos hitelt, máris ezermilliárd körüli kínai adósságnál tartunk: ez pedig kőkeményen szuverenitási kérdés, mivel évtizedekre kínai adósságcsapdába ejtheti az országot, hasonlóan ahhoz, ahogy egyes afrikai államok vagy Montenegró jártak a kínai hitelből megvalósuló fejlesztéseikkel. Mike Károly közgazdász aztán arról beszélt interjúnkban, hogy a Fudan egyfajta „eljegyzési gyűrű” Kínának, amellyel a kormány megpecsételi a tervezett szoros szövetséget, közben pedig külpolitikailag eltávolodik az Egyesült Államok vezette nyugati klubtól.
Ehhez képest Budapest térképén valószínűleg ma is kevesen tudják elhelyezni, hol van a Fudan/Diákváros-telek, és még kevesebben jártak arrafelé. A kínaiakat bosszantó utcaátnevezések előtt ezeket a közterületeket Hídépítő utcának és Helyi kikötő útnak nevezték, egyik sem cseng túl ismerősen. A Nagyvásártelep elnevezés már felidéz emlékeket, főként az idősebbekben. Pedig a Fudan-ügy, azon túl, hogy politikai, felsőoktatási, szuverenitási és államadóssági kérdés, meghatározza Budapest fejlődésének irányát is: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, amely valóban páratlan adottságokkal rendelkezik, de évtizedek óta rehabilitációra vár. Most arról lesz bővebben szó, hogy mi a Fudan-vita tétje városfejlesztési szempontból.
A Fudan számára a kormány által kijelölt területről jelenleg két törvényjavaslat ad tájékoztatást, amelyeket május 11-én nyújtott be Semjén Zsolt. A Fudan Hungary Alapítványról szóló javaslat szerint a kínai egyetemet ugyanúgy egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány működtetné, mint az elmúlt másfél évben kiszervezett magyar egyetemeket, és ez az alapítvány is jelentős ingatlanvagyont kap az államtól a működéséhez, teljesen ingyen. A négy telket a javaslat tételesen is felsorolja, eddig mindegyik állami tulajdon volt, vagyis a Fudant úgy hoznák létre, hogy önkormányzati tulajdonú területet (ez döntően az utakat jelenti) a projekt egyáltalán ne érintsen – ezzel is csökkentve az ellenzéki vezetésű IX. kerületi önkormányzat lehetőségeit az egyetemalapítás megakadályozására. A másik javaslat a Budapest Diákváros megvalósításáról szól, a projektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektnek minősíti, vagyis kivonja a normális hatósági ügymenet alól, és szintén felsorolja, hogy melyik öt állami ingatlan kerül az építtető ÉMI Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe. Térképen mindez így fest:
Arról a sávról van szó, amely a Ráckevei (Soroksári)-Duna mentén nyúlik el hosszan a folyóág és a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia vonala között. A körülbelül 40 hektáros területet északról a Csepelre vezető Kvassay Jenő út (és a Kvassay híd) határolja, délről pedig egy működő nyomda és más ipari létesítmények. Ha ma kisétálunk ide, jórészt teljesen elhagyatott, bozóttal ritkásan benőtt pusztaságot találunk. A valaha itt álló épületeket nagyrészt lebontották, két igazán látványos kivétellel: az egyik a Nagyvásártelep hatalmas, elhagyatott csarnoka, a másik a hozzá tartozó egykori irodaház üres, graffitivel borított kagylója. Mindkettő műemlék, akárcsak az a két terméskőből épült kapupillér, amelyek egykor a Ferencvárosi kikötő bejáratát jelezték. A két pillér között indul el délre az egykori Hídépítő utca macskaköves szalagja, ami a Duna-ágat követi. A kikötő nyoma a magas betonpart is, a pecások kedvelt helye. A Kvassay híd tövében, egy kisebb félszigeten a Készenléti Rendőrség Kisgéphajó és Rendészettechnikai Alosztályának telephelye található három egyszerű barakképületben, az út túloldalán pedig egy kerttel körülvett romos épületben valamilyen foglalt házas kommuna tanyázik. Más ezen kívül nem nagyon van, csak sitthalmok, üres épülethelyek és elvadult növényzet – vigasztalan, posztapokaliptikus látkép.
Csakhogy ez az első ránézésre nem túl vonzó terület Budapest egyik legértékesebb fejlesztési aranytartaléka és legzseniálisabb rozsdaövezete. Nem mi mondjuk: ezeket a kifejezéseket Fürjes Balázs államtitkár használta abban a cikkében, amelyben azt bizonygatta, hogy a Fudan ideköltöztetése összeegyeztethető a Diákváros tervével, és nem fognak sérülni a Budapesti Fejlesztési Központ által korábban kidolgozott, és mind a ferencvárosi önkormányzat, mind a főváros által támogatott rehabilitációs tervek. A cikk megjelenésének másnapján a kormány kivette Fürjes feladatai közül a Diákvárost, és Palkovics László innovációs minisztert nevezte ki a megvalósításért felelős kormánybiztossá, ami elég egyértelmű üzenet volt, hogy a kormány mégsem lelkesedik annyira az addigi tervekért, és a CEU, valamint az Akadémia ügyében kíméletlen végrehajtóként már bizonyított Palkovicstól várja, hogy tűzön-vízen át véghezvigye, ami a Fudan betelepítéséhez szükséges.
Ettől még Fürjesnek igaza volt, a terület tényleg zseniális,
azt is mondhatnánk, hogy ennél értékesebb ajándékot nehezen lehetett volna Budapesten találni Kína számára.
A főváros központja a rendszerváltás óta folyamatosan terjeszkedik dél felé a Duna mentén. A folyó menti egykori közlekedési és ipari területek átalakulása az 1990-es években a Millenniumi Városközpont első épületeinek felhúzásával kezdődött az egykori Dunapart Teherpályaudvar vágányai helyén, az ezredfordulón a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotájának felépítésével folytatódott, ezt a 2013-ban megnyitott Bálna követte a Közraktárak átalakításával, most pedig – a Millenniumi Városközpont utolsó üres telkeinek beépítése mellett – két óriásberuházással lép tovább: az egyik a jó NER-kapcsolatokkal rendelkező Adnan Polat török üzletember City Pearl városfejlesztése (amelynek érdekében a Vágóhíd történelmi épületegyüttesét is feláldozták), a másik pedig az épülő Atlétikai Stadion a volt VITUKI-telken. Utóbbit a választási kampányban még hevesen ellenezte mind Baranyi Krisztina, mind Karácsony Gergely, de a kormánynak kiegészítő szabadidős és zöldterületi fejlesztésekkel sikerült rávenni őket, hogy adják fel a tiltakozásukat.
Az Atlétikai Stadion a Kvassay út túloldalán emelkedik ki éppen a földből: a folyamat nyilvánvalóan a Nagyvásártelep körüli pusztasággal folytatódik. Ha ránézünk a város térképére, ez a terület városszerkezeti szempontból nagyjából ugyanott van, ahol a Kopaszi-gát Budán, márpedig a mellé is érdemes volt felhúzni egy hatalmas új városrészt (BudaPart) luxuslakásokkal meg Budapest első felhőkarcolóját, a Mol Campust. A Nagyvásártelep környékét pont ugyanazok a tényezők teszik vonzóvá: (1) nagyon közel van a város belsejéhez; (2) gyakorlatilag üres és szabadon fejleszthető; (3) a területe hatalmas és (4) közvetlenül a vízparton található, ami megsokszorozza az értékét. Ráadásul ez a víz a Nagyvásártelep telke esetében nem a kiszámíthatatlan, szélsőségesen ingadozó magasságú, áradásokkal fenyegető nagy Duna, hanem egy csendes, békés állóvíz, hiszen a zsilippel lezárt Soroksári-Duna gyakorlatilag tónak tekinthető. A túlparton ráadásul a csepeli Szigetcsúcs partmenti ligeterdeje nyújtja az érintetlen természeti táj illúzióját a város kellős közepén. Ezt a kivételesen jó fekvést érzékelteti annak a prezentációnak az egyik diája is, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített a Fudan-projektről:
A rajzon látszik, hogy az említetteken túl több jelentős fejlesztési elképzelés kapcsolódik ehhez a Déli Városkapunak elkeresztelt tágabb, összesen 135 hektáros területhez: a Galvani hídnak nevezett új Duna-híd terve, amely Csepelen át összekötné Dél-Budát és Dél-Pestet (és amely körül szintén politikai csata dúlt néhány hónapja a főváros és a kormány között), a Szigetcsúcsra tervezett közpark, amelyhez szintén kapcsolódnának sportlétesítmények (de némi ingatlanfejlesztés is) és a Soroksári-Duna két oldalának feltárása és rehabilitációja le egészen a Gubacsi hídig. Három új gyalogos és kerékpáros híd kapcsolná össze a Diákváros és az Atlétikai Stadion területét a Szigetcsúccsal, amitől ezek a ma még egymástól elvágott területek szervesen összeszövődő városrészekké fejlődnének. A Fudan Egyetem diákjai és oktatói a campusból a hidakon át egyenesen a csepeli parkba mehetnének sétálni, futni, teniszezni vagy tajcsizni. A Fudan nem magában állna tehát, hanem egy zöld, modern és vízközeli új városrész központi eleme lenne.
Mint ahogy a Diákváros is az lett volna, ha a kormány úgy dönt, hogy a magyar kollégisták számára teremti meg ezt a vonzó környezetet. A Déli Városkapu koncepciója ugyanis régóta készen állt, Budapest olimpiai pályázatának a hagyatéka, csak éppen a szívét cserélték ki egy majdnem mindenki számára váratlan húzással, amikor a Fudan Budapestre költözésének tervét bejelentették – bár a kormányzati kommunikáció szerint semmi különös nem történt, ugyanis 2019. december 19-én egy prezentáció már tartalmazta, hogy a Déli Városkapu program egyik eleme egy „zöld, emberközpontú egyetemváros” lesz. Mindössze a kínai jelzőt felejtették el akkor elétenni.
A kormányzati narratíva szerint a korábbi fejlesztési koncepcióhoz képest tehát most csupán annyi történik, hogy a területen belül átrendezik a tervezett funkciókat: míg korábban a magyar egyetemistáknak szánt kollégiumokat főként a Nagyvásártelep műemlék épületétől délre akarták elhelyezni, a Kvassay út menti északi részre pedig hotelt, irodákat, lakásokat, valamint szintén kollégiumokat építettek volna, most a kollégiumok kerülnek északra (8500 férőhellyel), a Fudan délre, középen pedig megmarad a közösségi térként újjáéledő Nagyvásártelep. A műemlék megújítására az előző ügygondnok, a Budapesti Fejlesztési Központ kiírt egy tervpályázatot, amit egy fiatal magyar építészcsapat, a BIVAK studio nyert meg egy szép és érzékeny tervvel – ez elvileg nem landol a kukában, mivel az eredményhirdetésre elment az új kormányzati felelős, Palkovics László, és a megszólalásából arra lehetett következtetni, hogy a korábbi koncepciónak ezt az elemét megtartják. Mérget azért erre sem vennénk, mivel a műemlék csarnok és az irodaház arra a területrészre esik, amit a Fudan Hungary Alapítvány fog megkapni ingyenes vagyonjuttatásként. Márpedig az alapítványt nem köti semmilyen korábbi kormányzati ígéret. Ha ők nem akarnak trendi diákcentrumot a csarnokba, akkor csak a műemléki védelem áll az értékes épület lebontásának útjában. Az pedig nem feltétlenül leküzdhetetlen akadály.
Palkovicsék szerint az átrendezésre, vagyis a kollégiumok felköltöztetésére a déli sávból azért volt szükség, mert az ellenzéki önkormányzatok ellenkezése miatt a Fudannak szüksége van a tisztán állami tulajdonú telkekre, de a kollégiumoknak szánt terület nem hogy nem csökken, de kicsit még nő is (16,2 hektárról 17,6 hektárra, miközben a Fudan 22,2 hektárt kap). Baranyi Krisztina ezt vitatja, az ő számításai szerint mindössze 6 hektár jut a magyar diákoknak, akik – ha az ígért férőhelyszámot komolyan vesszük – tornyokban fognak összezsúfolni, miközben a kínai egyetem kényelmesen, szellősen terpeszkedik majd. A kormányzati tervek egyelőre kidolgozatlanok, hiszen Palkovicsék csak most kezdik el a Fudan-projekt előkészítését, így a számokról folytatott vita is meglehetősen meddő, azt viszont már most lehet látni, hogy milyen preferenciát mutat a terület tervezett felosztása.
Ebből arra következtethetünk, hogy a kormány szerint a terület értékesebb, szebb részét kell a kínaiak számára biztosítani, a kevésbé vonzó részét pedig a magyar kollégistáknak.
Az vitathatatlan, hogy a terület déli része sokkal kellemesebb, mint az északi: az itt álló épületek a vízre és a túlparti parkra néznek majd, míg az északi rész távolabb esik a Dunától, és a zajos, forgalmas Kvassay út közelsége határozza meg. A tulajdonviszonyok sem magyarázzák, hogy miért nem a jobb telkeket kapja a Diákváros, hiszen ma még mindkét telekcsoport állami tulajdonú. Az is, amit a kollégiumoknak és az is, amit a Fudan Hungary Alapítványnak akarnak adni. Nehéz erre más megfejtést találni, mint hogy a kínai elitegyetem nem lett volna lenyűgözve a kopár, külvárosias északi résztől, ami az épülő stadionra, az OBI áruházra meg az autómosóra néz, ezért Palkovics igyekezett a kedvükben járni. Ha visszalapozunk az ominózus Fürjes-cikkhez, ami után egy nappal a kormány elvette az államtitkártól a feladatot, a mellékelt koncepcióterven láthatjuk, hogy ő még az északi sávba tette volna a Fudant, érintetlenül hagyva a tervezett Diákváros korábbi teljes területét. Ahhoz, hogy ez az ellentétére változzon, másik madam kellett.
Nem véletlen, hogy a korábbi koncepció, amely a kollégiumok mellett magántőke bevonásával, lakás- és irodaépítéssel, valamint egy jelentősebb új kulturális célú középülettel is számolt, az új városrész szívét délen képzelte el. Ezt a koncepciót egy 2018-ban, vagyis még a Tarlós-korszakban kiírt tervpályázat eredményeként a világhírű Snøhetta építésziroda innsbrucki stúdiója készítette. Ők a Soroksári-Duna kivételes adottságait kihasználva egy lagúnákkal átszőtt, víz köré épült városrészt képzeltek el. A mostani magas, kikötői jellegű rakodópart helyett a terület déli részét félszigetté alakították volna, és nyilvános, városi jellegű vízparti sétányokat alakítottak volna ki, a Nagyvásártelep előtt tágas folyóparti térrel. A területen 16 ezer ember lakott volna, köztük 12 ezer diák, és további 15 ezren dolgoztak volna itt: ez a terv nem egyszerűen egy kollégiumi negyedről szólt, hanem egy valódi városrész létrehozásáról, ahol sokféle funkció (oktatás, lakás, iroda, kultúra, sport) van jelen egyszerre.
Ebből most már ebben a formában nem lesz semmi, bár a koncepció bizonyos elemeit bizonyára át lehet menteni a Fudan campusába is, ha van erre szándék – a kínai elképzelésekből egyelőre semmi nem nyilvános. Legfeljebb azt a kérdést lehet ismét feltenni, hogy egy ilyen városléptékű beruházásnak, amely magyar közpénzből valósul meg, miért egy kínai egyetem a kedvezményezettje. A magyar egyetemistáknak szánt kollégiumokra épülő korábbi terv esetében ez nyilván nem vetődött fel.
Mint ahogy kérdés az is, mennyire erkölcsös elajándékozni egy alapítványnak egy telket, amit az állam közpénzből, közcélra vásárolt meg. Természetesen ez minden alapítványi vagyonjuttatás esetén jogos kérdés, de mivel ezúttal egy ténylegesen (ha jogilag nem is) külföldi kontroll alatt álló entitás a kedvezményezett, a helyzet mégsem ugyanaz, mint a hazai egyetemek vagyonkezelő alapítványainak juttatott ingatlanok esetében.
A Fudan/Diákváros telek csak a 20. századi urbanizáció eredményeként nyerte el jelenlegi formáját. A Soroksári-Duna és a vasút közti területsáv sokáig teljesen rendezetlen maradt, a Báránylegelőnek nevezett területen a 19. század utolsó harmadában kisebb-nagyobb ipartelepek és raktárak sorakoztak, köztük csontszéngyár, fűrészmalom és jégraktár. A folyópart kiépítetlen volt, a vasút sok helyen közvetlenül a víz mellett futott, mivel a Duna-ág a mainál jóval szélesebb volt. 1910 és 1926 között megépült a Kvassay-zsilip, ami elzárta a főágtól a mellékágat, és ezáltal árvízmentes, biztonságos viszonyokat teremtett. A zsilippel nagyjából egyidőben (1908-tól) kezdte el a főváros egy korszerű új kikötő tervezését is a Soroksári-Duna felső szakaszán, de ezek az elképzelések sokáig papíron maradtak. A munka 1919 márciusában, a kommunista diktatúra alatt kezdődött el, és a Tanácsköztársaság egyik legambíciózusabb (igaz, az előző időszaktól örökölt) közberuházása volt. A bukás után az építkezés is sokáig szünetelt, majd az 1920-as évek elején újraindult, akkoriban az állam a csepeli oldalon, a főváros a ferencvárosi oldalon dolgozott, végül mindkettő 1928-ra készült el. A Ferencvárosi kikötő feladata a főváros áruval (főként élelmiszerrel) való ellátása volt, évi 1-1,5 millió tonna átrakodására tervezték. A kikötő építése érdekében a Duna-ág jelentős részét feltöltötték, egykori szélességének majd’ felét elvesztette.
A kikötőépítés szerves folytatásaként jött létre a Nagyvásártelep, amelynek nagycsarnoka 1932-re készült el a korszak egyik jelentős modernista építésze, Münnich Aladár tervei szerint. A 247 méter hosszú, 42 méter széles, 17 méteres belmagasságú csarnok hajóit Európában elsőként Zeiss-Dywidag rendszerű vasbeton dongaboltozatokkal fedték (ennek a héjak vékonysága volt a különlegessége, a könnyű szerkezet mindössze hat centiméter vastag). Ez volt a korabeli Magyarország legnagyobb fedett tere, ami évtizedeken keresztül Budapest gyomraként szolgált. A szomszédos irodaépületben volt a csarnokfelügyelőség, a vörös téglás homlokzatot Ohmann Béla földművest, halászt, kertészt, illetve kofát ábrázoló, két és fél méter magas szobrai díszítették, és itt működött Magyarország első páternosztere. A telep közlekedését húsz vasúti vágány és egy villamos szárnyvonal szolgálta. Hogy milyen volt ez a létesítmény a fénykorában, amikor nyüzsgött az élet a vasbeton héjak alatt, megnézhetjük a Magyar Filmhíradó 1953-as felvételén.
Habár a csarnokot körülvevő raktárak, kisebb-nagyobb kiszolgáló épületek folyamatosan változtak, a Duna és a csarnok közé például egy hosszú hűtőház épült, de a Nagyvásártelep és a kikötő az 1980-as évekig lényegében változatlan formában működött. A vízi szállítás jelentősége azonban egyre csökkent, ezért a kikötőt 1984-ben bezárták. A Nagyvásártelepet viszont 1979 és 1983 között teljesen felújították, és 1985-ben a kései szocializmus sikervállalata, a Skála-Coop Rt. kapta meg. A rendszerváltás után a Skálával együtt került ki a közvagyonból magánkézbe, 2001-ben pedig kiszervezték egy külön kft-be, amivel már az eladását készítették elő. 2004-ben már üresen állt, amikor kimondták a műemléki védettségét, de még szinte tökéletesen ép volt, elszomorító látni az akkor készült fényképeken, hogy milyen jó állapotban hagyták sorsára.
A területet 2003-ban vásárolta meg a Gropius Zrt. nevű magyar építőipari cég, amely óriási új városrészt álmodott ide Duna City néven. Az egymilliárd eurósra tervezett fejlesztés 205 ezer négyzetméter irodát, 93 ezer négyzetméter kereskedelmi egységet és 2643 lakást tartalmazott volna, a beépítési koncepciót Erick van Egeraat holland sztárépítész tervezte – akármi is lesz a történet vége, szerencse, hogy ebből semmi nem valósult meg. A tulajdonos a Quaestor-csoporttal társult a projekt megvalósítására, de a következő években csak annyi történt, hogy a két védett épületen kívül mindent elbontottak. Ekkor alakult ki a mostani pusztaság. A fejlesztő a két műemlék közül csak a csarnokot szerette volna megőrizni, de az akkor még létező műemléki hatóság ellenállt a nyomásnak. A gazdasági világválság ellenére kisebb infrastruktúra-építési munkálatokkal végül belevágtak a beruházásba, de csőd lett a vége. A Gropius a földbe állt, 2011-ben pedig jelzálogjogot jegyeztek be a területre az MKB Bank számára.
A Duna City projektet a Quaestor próbálta – szavakban – életben tartani, majd eladni az akkoriban Magyarországon felbukkanó, nagy értékű ingatlanokat vásárló Gaith Pharaonnak, de vevő nem akadt, és a cégcsoport 2015-ben bekövetkezett összeomlása után végképp reménytelenné vált a megvalósítása: a Nagyvásártelep másfél évtizedes hányódásának az lett az egyetlen eredménye, hogy a lenyűgöző épület, az ország két háború közötti modernizációjának egyik jelképe teljesen tönkrement.
Közben azonban a terület, ami még mindig a Quaestor tulajdonában volt, bekerült a 2024-es budapesti olimpiai pályázatba, mégpedig a legfontosabb helyszínek egyikeként: itt lett volna az olimpiai falu (a szomszédos atlétikai stadionnal és a csepeli sportterületekkel együtt ez alkotta volna magát az olimpiai parkot a 2016 januárjában a fővárosi közgyűlés által elfogadott helyszínkiválasztási javaslat szerint). A hányódó telek így visszakerült az állam látókörébe, és a végszámolási eljárás alatt a kormány élt is a kínálkozó lehetőséggel: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2017-ben 18,2 milliárd forintért megvette a 32 hektáros területet.
Mire ez megtörtént, a 2024-es olimpia megrendezésétől már visszalépett a kormány, tartva attól, hogy a Momentum Mozgalom népszavazási kezdeményezése az olimpiai pályázat elkaszálására sikeres lesz. Ennek ellenére valószínű, hogy az elmúlt években futó tervezgetéseket még a későbbi olimpiai remények fűtötték, mivel a Diákváros az eredeti elképzelések szerint kompatibilis lett volna az olimpiai faluval (a sportolók szállásait akarták az olimpia után kollégiumként hasznosítani). Az olimpiai infrastruktúra előre megépítésének programjába illett bele az Atlétikai Stadion 2019-ben elindított építése is – csakhogy a 2032-es remények füstbe mentek, amikor idén februárban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság váratlanul bejelentette, hogy Brisbane-t részesíti előnyben, és célzott párbeszédet kezdeményez az ausztrál várossal.
Valószínűleg ezen a ponton dőlt el a Diákváros-projekt sorsa. A Fudan Magyarországra hozásának előtörténetét a Direkt36 derítette ki, a lap által megszerzett ITM-előterjesztés szerint először 2019 júliusában tárgyalt Wang Yi kínai külügyminiszter Palkoviccsal, Matolcsyval és Szijjártóval arról, hogy a Fudan campust hozna létre Budapesten, és az év második felében állapodott meg a kormány a kínai delegációval, hogy ezen a Duna-parti területen épülhet fel az egyetem. Ettől kezdve a kérdés már csak az lehetett, hogy elképzelhető-e a Fudant korlátok közé szorítani, hogy ne borítsa fel teljesen az összes addigi elképzelést. Amikor azonban a 2032-es budapesti olimpia terve is elbukott, a Diákváros menthetetlenné vált. Lehetséges persze, hogy a kormány olimpiai falu nélkül is hajlandó valamennyi kollégiumi férőhelyet felépíteni Budapesten, de ezt már nem a legértékesebb vízparti területen fogja megtenni: a közpénzből három évvel ezelőtt visszavásárolt terület javát a jelek szerint a kínai egyetem alapítványa kapja meg.
Nyitókép: a Diákváros korábbi látványterve dél felől (fotó: Snøhetta / Facebook)
#Fudan Egyetem#rozsdaövezet#urbanisztika
|
Ennél értékesebb telket nehéz lett volna felajánlani Kínának
|
Még ha csak kommunikációs trükk is a kormány vasárnapi irányváltása Fudan-ügyben, az azért látszik: a témával és az arra rászervezett szombati tüntetéssel az ellenzék hosszú idő után tudta átvenni a politikai témameghatározást. A Fudan Egyetem ügye azonban nemcsak felsőoktatási, szuverenitási és eladósodási kérdés, hanem Budapest fejlődésének irányát is meghatározza: a rozsdaövezet legértékesebb vízparti részéről van szó, olyan területről, amely valóban páratlan adottságokkal rendelkezik. Ezt a telket a magyar állam közpénzből vásárolta vissza, hogy most juttatásként átadja a kínai egyetemet menedzselő alapítványnak. Míg a korábbi Diákváros-terv garantálta volna a kiemelkedően értékes Nagyvásártelep megmentését és a terület értékeit kiemelő hasznosítást, a kínaiak által diktált jövőről egyelőre csak sejtéseink lehetnek. Mutatjuk, mi a Fudan-vita tétje városfejlesztési szempontból.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/06/07/fudan-rozsdaovezet-budapest-vizpart-nagyvasartelep-kinai-befolyas-diakvaros/
|
2021-06-13 22:54:41
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
2021. június 1. – 08:25
A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 2020 szeptemberében – Fotó: Rostás Bianka / Telex
3208
A Raw Development Kft. nevű cég újíthatja fel, a hamarosan 100 éves Magyar Nemzeti Bank székházát. Egy 54 milliárd forintos műemléki rekonstrukciós munkát laikusként nehéz értékelni, ami biztos: Somlai Bálint ugyanannak a szűk baráti körnek a tagja, mint Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia), és ahol sokan találják magukat remek MNB-közeli üzletekben. Az üzletembertől is megkérdeztük, hogy a méretes megbízásnak inkább baráti vagy inkább szakmai alapjai vannak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette, hogy felújítja a székházát. A pletykákban már régóta hallható megbízást, és így a vélhetően már hónapok óta érlelt bejelentést itt lehet elolvasni. Kiderül belőle, hogy
„a műemléki épület teljes külső és belső felújításának költsége 54 milliárd forint, amit a jegybank az évek óta nyereséges gazdálkodásából fedez. A munkálatok az önálló magyar jegybank 1924. június 24-i alapításának centenáriumához igazodva, a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződés értelmében 2024-ben fejeződnek be.”
Cikkünkben a Raw Development Kft. és annak százszázalékos tulajdonosa, vagyis Somlai Bálint Fülöp bemutatására teszünk kísérletet.
Raw Development
Kerestük az MNB kommunikációs osztályát, illetve próbáltuk az interneten is ellenőrizni a céget, illetve referenciáit. Előbbi intézmény kommunikációs munkatársa segítséget ígért, de végül érdemben nem válaszolt. A cégnek nem találtuk meg a honlapját, de elértük a társaság tulajdonosát, Somlai Bálint Fülöpöt, aki elmondta, hogy
„cégünk honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, mert az előző honlapunk már nagyon elavult volt, ahogy elkészül, elküldöm a linket”.
Beszéltünk néhány szakmabelivel is, úgy tűnt, hogy az építőipar képviselői csalódottak, mert nem a Raw Development Kft. jutott volna elsőre eszükbe (másodikra sem), amely alkalmas lehet a következő évek legkomplexebb magasépítő-ipari feladatának végrehajtására (természetesen a Paks 2 vagy a Fudan is kiemelkedő feladata lesz a szektornak.)
Felsejlett bennünk, hogy esetleg a piacon kevésbé ismert, igaz, az MNB-nek és alapítványainak már régóta dolgozó cég inkább baráti és nem szakmai alapon jutott megbízásokhoz. Ilyen azért elképzelhető. Emlékezetes eset volt itthon, amikor a hazai külpolitikát ellepték a futsalos szakemberek, de annak azért csak milliós és nem milliárdos tétje volt.
Az MNB szerepe
Az MNB fontos, nagy tekintélyű szervezet, amelynek az árstabilitás megőrzése mellett a pénzügyi rendszer tisztasága feletti őrködés is kiemelten fontos feladata. Sehol sem jó, de itt talán különösen fájó, ha egy fiatal baráti társaság, ezer szálon kötődve az intézményhez és az elnök családjához, folyamatosan növeli üzleti befolyását, súlyát az MNB költéseiben.
„Ez azért elég hardcore, annyiféle verzió lehet egy építőipari szerepnél, konzorcium, több cég bejelentése, alvállalkozás, de ez annyira direkt, hogy meglepett”
– mondta egy építőipari vállalkozó.
Ezért is vettük fel a kapcsolatot Somlai Bálinttal, akit arra kértünk, hogy tegye tisztába a kapcsolatát az építőiparral. Rákérdeztünk a Raw Development történetére, méretére, referenciáira, kvalitásaira. Somlai Bálint írásban válaszolt a kérdéseinkre, elmondta, hogy
„a cégemnek jelenleg körülbelül 60 alkalmazottja van, főleg mérnökök és szakmai bonyolítók, működési modellünk pedig megbízásonként változik, van, ahol csak néhány alvállalkozóval dolgozunk, de van olyan megbízásunk ahol több mint száz alvállalkozói szerződést menedzselünk.”
Mindez azért lehet fontos, mert az építőipari érdeklődésünk nyomán, mi inkább a következő cégeket hallottuk emlegetni úgy, mint amelyek a mai hazai kínálatból képesek a komplex munka elvégzésére:
Market Építő,
Laki,
WHB,
Magyar Építő.
A szakma így inkább azt várja, hogy a generálkivitelező alatt majd ennek a körnek a munkatársai jelenhetnek meg az MNB-nél.
A baráti kör
Hagyjuk most egy pillanatra a szakmai szempontokat (mindjárt visszatérünk azokra) és mutassuk be a fiatal budai baráti társaságot! Egy baráti társaság sohasem zárt közösség, sokféle csápja lehet, de ahogy a barátaik elmesélték, leginkább Matolcsy Ádám, Száraz István, Pintér Máté, Somlai Bálint, illetve Dévényi Dániel tartoznak össze. Dévényi Dánielről, Dévényi Tibor tévés műsorvezető fiáról a későbbiekben már nem lesz szó, ő kisebbrészt, inkább csak vendéglátóipari résztulajdonosként kapcsolódik a csapathoz.
Mi most főleg Somlai Bálintra fókuszáltunk, de valamennyiükre jellemző, hogy
szinte kivétel nélkül rendkívül hirtelen robbantak be az üzleti életbe,
több cégük kapott uniós forrást,
több cégük a később csődbe ment bank, az NHB hitelével indult (ennek Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás volt a tulajdonosa), de szerencsére a vállalkozók idejében elhagyták a fizetésképtelenség felé sodródó minibankot,
és több cég kapcsolódik az MNB-hez és annak alapítványaihoz.
A Telex legutóbb a Culinaris megvétele és átalakítási tervei kapcsán említette őket.
A 4 fiú
Akinek így elsőre, név alapján nem ismerősek, a hazai üzletben itt lehet velük találkozni:
Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia elsősorban az Origo (vagyis a New Wave Media Group) és a Balaton Bútor tulajdonosaként ismert.
Száraz István többféle iparágban is megfordult. Korábban az MNB-alapítványok által intenzíven támogatott Vs.hu, illetve az Origo.hu tulajdonosaként médiapiaci szereplő is volt, utóbbi ugye már Matolcsy Ádámé. Nagyon sok szórakozóhelyben és étteremben is érdekelt, vagy volt érdekelt. Az MNB-vel ma is jó kapcsolatban van, mert a Frank Digital nevű cége jelentős összegért végez kommunikációs és pr-feladatokat a jegybanknak. De van italnagykereskedése és a társaság több tagjával övék a Hübris kézműves sörcég is.
Pintér Máté neve talán kevésbé forgott eddig, ő ingatlanokkal, apartmanokkal, gasztronómiával is foglalkozik, feleségével bárokban, éttermekben tulajdonos. Az Ybl Miklós tér 9.-ben, az egykor Vízházban működő Felix Étterem működtetése is a nevéhez kapcsolódik, az ingatlant az MNB-alapítványi pénzeket kezelő Optima Befektetés Zrt. tulajdonolja és újította fel.
Somlai Bálint Fülöp szintén Matolcsy Ádám barátja, korábban közvetlenül neki is dolgozott, mert Matolcsy Ádám médiacsoportjánál, az Origo-NWM TV üzletág-igazgatójaként nyilatkozott az Origónak. Az Opten találatai alapján más cégekben is volt érdekelt, az MT Beauty céget például ő adta el Matolcsy Tímeának, akinek ugyanaz a címe, mint Matolcsy Ádámnak (Budapest, 1011, Corvin tér 6.). De volt tulajdonos a kényszertörölt ESAG Hungaryban, illetve a Safe Depo nevű társaságban is, egy tihanyi (Kopaszhegyi Ház Projekt) történetről az Átlátszó is írt.
Érdekesség, hogy a Suhanj Alapítvány akcióján 100 ezer forintot futott össze, a környezete szerint valóban jószívű fiú, ekkor tíz százalékot, vagyis 10 ezer forintot éppen Matolcsy Ádám adományozott.
A munka
Mi is ez a hatalmas feladat? Az MNB közleménye arról tudósít, hogy a Magyar Nemzeti Bank megkezdte a Szabadság téri székház teljes rekonstrukcióját. Az 1905-ben átadott épület az azóta eltelt évtizedek során elhasználódott és elavulttá vált.
„A rekonstrukció – amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy – folyamán az MNB zavartalanul ellátja feladatait, a Szabadság téri épület teljes állománya az átmeneti időszakban a Krisztina körút 55. szám alatti irodaházban folytatja munkáját.”
Na de akkor vissza az eredeti kérdésünkhöz: baráti vagy szakmai alapon lehet ilyen megbízást elnyerni?
Egymást inspirálta ez a sok tehetséges fiatal, és olyan remek vállalkozóvá avanzsáltak, hogy az MNB és alapítványai mindenféle feladattal, kommunikációval, étterem-üzemeltetéssel, műemlék-rekonstrukcióval rendre beléjük ütköznek, őket találják meg, vagy a logika fordított: a személyes ismeretség vezeti őket egyre méretesebb megbízásokhoz?
Talán nem túl meglepő módon, maga az érintett inkább az előbbire tippel, a versenytársak, a szűkebb és tágabb környezet inkább az utóbbira.
Somlai Tibor, az inspiráló édesapa
Somlai Bálint (akinek négy nővére van) maga mindenesetre így mesélte el számunkra az építőipari kötődését:
„Egészen fiatal koromban már mindenhol körülvett az építés, fejlesztés és értékteremtés. Édesapámnak köszönhetően nagyon sok műemléki és egyéb felújításba láttam bele, és ezért nem is volt sose kérdés számomra, hogy mivel fogok foglalkozni felnőttkoromban.”
Ide annyi magyarázat tartozik, hogy Somlai Bálint édesapja, Somlai Tibor maga is ismert és neves belsőépítész, szakkönyvek szerzője, akinek vélhetően nagy öröm lehet, hogy fia már fiatalon túlnőtt rajta szakmailag, és az ország egyik legnagyobb műemlék-rekonstrukciós munkáját bízták rá.
Maga a fiatal üzletember erről szerényen így nyilatkozott:
„Nem célom édesapám túlnövése, sőt azt gondolom, hogy megtiszteltetés, hogy családunk hagyományát – az értékteremtést – tovább tudom vinni és ebben a szakmában dolgozhatok.”
Szakmai út
A tulajdonos több barátját, ismerősét is próbáltuk elérni, megkérdeztük, hogy mennyire követték Somlai Bálint korábbi üzleti pályáját.
Volt, aki felidézte, hogy
Bálint jó bulikat szervezett az Átrium moziban,
más valamilyen autós szolgáltatóra emlékezett,
volt, aki emlékezett az Origóhoz kapcsolódó tévére is.
volt, aki a menő tihanyi Plage 18 körként emlegette a fiatalokat, felidézve, hogy Somlai Bálint az esküvői buliját is itt tartotta.
Építőipari szakemberként nem emlegették.
Arra azonban a szakmabeliek sem vállalkoztak, hogy egy ilyen összetett munka műszaki igényeinek ismerete, valós körülményeinek megtekintése nélkül megbecsüljék a feladat piaci értékét.
„Egy műemléki munkánál nem lehet azt mondani, hogy drága vagy olcsó, bármennyit el lehet költeni. A dolog ott kezdődik, hogy a szakma 80 százaléka nem is vállal ilyet, rossz helyen van, Belváros, nehéz körülmények között kell dolgozni, a nap végén ide azért valami nagyon profinak is meg kell érkeznie”
– mondta az egyik versenytárs.
Maga az MNB a közleményében azért írt a kihívásról:
„Napjainkra a közel százéves épületen szemmel láthatóvá váltak az idő vasfoga által mart sebek, az épületgépészeti rendszerek üzembiztonsági szintje pedig az idő előrehaladtával sajnálatos módon egyre csökkent, dacára a folyamatos állapotfenntartó munkálatoknak. Mind az elektromos energiát, mind a vízellátást, hűtés-fűtést és a szennyvízelvezetést biztosító rendszerek elavultak, így az épület műszaki állapota egy átfogó felújítás nélkül az elkövetkező öt éven belül már komoly működési kockázatokat jelentene.”
Somlai és a Raw
Maga az üzletember éppen építőipari emlékeket mesélt el nekünk:
„Pályafutásomat a Wis Holdingnál kezdtem a Széll Kálmán téri felújítás egyik projektmenedzsereként, ekkor döntöttem el, hogy saját vállalkozást szeretnék indítani, de alapítás helyett egy már működő kis vállalatot tudtam megvásárolni kevés megbízással ugyan, de rendkívül értékes és tapasztalt csapattal.”
Az Optent segítségül híva, a következők látszanak erről a a már működő kis vállalkozásról:
A Raw Development céget 2014-ben alapították.
Mint a HVG egykori cikke írta, ez a cég mindig is az MNB alapítványaitól, illetve az MNB-től kapott munkákat.
Az alapító tulajdonos a Lakásépítő T.2-Invest Kft., amely korábban sokáig Szemerey Tamás, vagyis Matolcsy György MNB-elnök unokatestvérének a tulajdonában állt, majd Szemerey közeli munkatársai, tulajdonostársai vitték a céget. A Raw tulajdonosa később a Faberco Bt. lett, amelynek kültagja Schiff György, a Raw Development ügyvezetője, a BLASZ-bajnokságok aktív labdarúgója lett. Tőle vette át a céget Somlai, aki a Somlai Property Kft, majd a Somlai Invest Zrt. révén volt tulajdonos.
A társaság szépen gyarapodott, bár a megbízói kör nem volt igazán széles, ott mindig visszaköszönt az MNB és az említett baráti kör.
A cég forgalma évente duplázódott
2015: 99 millió forint
2016: 275 millió forint
2017: 497 millió forint
2018: 684 millió forint
2019: 1787 millió forint
Ki a cégvezető?
Mivel a társaságnak a képviselője is a tulajdonos, azt feltételeztük, hogy nincsen meghatározó cégvezető a társaságban, úgy tűnik, hogy nem tévedtünk. Somlai Bálint erről így nyilatkozott:
„A Raw Development Kft.-t én vezetem teljes munkaidőben. Mára az iparági tapasztalataink és az eddigi munkáink sikere meghozta a gyümölcsét, és már széles megrendelői körrel rendelkezünk, stabil növekedési pálya mellett. Ezeknek, illetve az egyedülálló műemlék-felújítási tapasztalatunknak is köszönhető, hogy a most elnyert Magyar Nemzeti Bank székházfelújítási megbízása cégünk történetének legnagyobb megbízatása lehet.”
Alpári örökség
A szakember így folytatta:
„Nagyon büszke vagyok rá, hogy a rendkívül értékes és ikonikus épület műemléki felújítását elnyertük, és bár egy nagyon komplex feladatról van szó, ahol sok alvállalkozó munkáját kell majd összefognunk, azt gondolom, hogy a kor kihívásaink megfelelő, Alpár Ignác eredeti terveit is tiszteletben tartó felújítás eredményeképp a jegybank székháza a következő jó pár évtizedben Budapest büszkeségé lesz majd. A székházfelújítási projekt azért is összetett, mert összefügg a Széll Kálmán téren levő Buda Palota munkáival, hiszen egy rendkívül kritikus műemléki felújítást kell összehangolni egy nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségi intézmény által támasztott technikai és biztonsági szempontokkal, ezért azt gondolom, hogy racionális döntés, ha mindkét projekt egy kézben fut össze.”
Annyit azért hozzátennénk, hogy a Buda Palota, akárcsak a Raw Development korábban ismertté vált megbízásai, így például a balatonakarattyai MÁV-üdülő helyére épülő MNB-konferenciaközpont vagy az Ybl–Hatvany villa a budai Várban szintén MNB-s megbízásnak tekinthető. Erről a 444.hu és a Népszabadság is cikkezett.
Partnereinktől
|
Somlai Bálint, a 31 éves vállalkozó, aki 54 milliárdért építheti újjá az MNB székházát
|
A Raw Development Kft. nevű cég újíthatja fel, a hamarosan 100 éves Magyar Nemzeti Bank székházát. Egy 54 milliárd forintos műemléki rekonstrukciós munkát laikusként nehéz értékelni, ami biztos: Somlai Bálint ugyanannak a szűk baráti körnek a tagja, mint Matolcsy Ádám (Matolcsy György jegybankelnök fia), és ahol sokan találják magukat remek MNB-közeli üzletekben. Az üzletembertől is megkérdeztük, hogy a méretes megbízásnak inkább baráti vagy inkább szakmai alapjai vannak. Cikkünkben a Raw Development Kft. és annak százszázalékos tulajdonosa, vagyis Somlai Bálint Fülöp bemutatására teszünk kísérletet.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/06/01/somlai-balint-a-31-eves-vallalkozo-aki-54-milliardert-epitheti-ujja-az-mnb-szekhazat
|
2021-06-01 10:38:00
| true | null | null |
Telex
|
Ez a cikk nem rövid, de megéri elolvasni a következők miatt:
Milyen Lamborghinije van Palkovics Lászlónak?
Ha a miniszter nem ideologizál, és nem szeret uszítani, akkor mi a legdurvább eszköze?
Kinek a virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával a Fudan Egyetem-projekttel?
Hogyan lehet megtanulni három nyelvet felsőfokon?
Hogy találta meg a Fidesz Palkovicsot, és ő hogy találta meg a közös hangot Orbánnal?
Mit szokott válaszolni a miniszter, ha politikailag kínos feladat teljesítésével bízzák meg?
Kinek a köreit nem akarja zavarni a kormányban, és mit tesz, ha a politika lenyomja a kezdeményezéseit?
Ennek a portrénak a megírásához Palkovics László sok kollégájával és pályatársával beszéltünk, körbenéztünk Pölöske környékén is. Próbáltuk elérni és megszólaltatni a minisztert is, de nem kaptunk választ a megkeresésünkre.
Még pár éve is legendás volt a miniszterről a társaságában, hogy azzal kapcsolta ki magát a tudományos, akadémikus vagy éppen politikai ügyek közben, hogy felült a Lamborghini márkájú, ősrégi traktorára, és szántott. Gyönyörű környékről, varázslatos dimbes-dombos zalai környezetből érkezett, ahol májusban csodás színeket fest a sok repcemező. Az Egerszeg–Letenyei-dombságban járunk, a szomszéd falut, Búcsúszentlászlót Bödőcs Tibor tette ismertté, de a környék tele van mesés nevű, dimbes-dombos falvakkal, mint Alsónemesapáti, Alibánfa, Vöckönd vagy Kemendollár (nem, nem az amerikai fizetőeszközről nevezték el a települést, hanem Kemend és Ollár egyesült ilyen mókás néven).
A „Lacinak” ma már erdeje, szántója van errefelé, ő lett a környék legsikeresebb embere. Ipari karrierje révén már a politikai pályája előtt is anyagilag függetlenként élt. Megvolt a családi ház, a lakás, a motor, az autó, ami csak kellett. Egy anekdota szerint amikor először oktatási vonalon bekerült a politikába, számon is kérte a sajtó, hogy miként értheti meg valaki a tanárok anyagi gondjait, ha ő maga Lamborghinivel jár – Palkovicsot különösebben nem zavarta, hogy összemosták a traktorát és a luxusautó-márkát.
2019. május 2-án Orbán Viktor a Karmelitában tárgyalt Heinz Hermann Thielével, a Knorr-Bremse AG felügyelőbizottságának tiszteletbeli elnökével. A két hónapja elhunyt Thiele volt a multiviszonylatban kisebb családi cég vezető tulajdonosa, az egyik legfontosabb német iparbáró, aki halálakor 13 milliárd dolláros vagyonával a leggazdagabb németek egyike volt.
Az eseményről készült hivatalos MTI-fotón az látható, hogy Thiele és Orbán beszélgetnek, Palkovics László, illetve Lepsényi István volt államtitkár pedig áhítattal figyel. Korábban Palkovics és Lepsényi is a hazai Knorr-Bremse vezetői voltak. Előbbi kutatási igazgató, utóbbi 1995 és 2015 között a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. vezérigazgatója volt.
Ennél a képnél talán semmi nem írja le jobban Palkovics Lászlót, az 56 éves innovációs minisztert. A tárgyaláson a felek megbeszéléseket folytattak a magyar járműipar fejlesztéséről, többek között egy járműipari tesztpályáról, ami történetesen Zala megyében, azaz Palkovics szülőhazájában valósult meg. Palkovics igazi sikereit a Knorr-Bremsénél érte el, rengeteget dolgozott tesztpályákon, a cégnél Lepsényi volt a főnöke, de apa-fiúi közelségbe került a cég ikonikus vezetőjével, Thielével is, majd amikor a politikába váltott, Orbán Viktor feltétlen kiszolgálójává vált.
A híresen nagy munkabírású Palkovics a menedzseri világból a pragmatizmust, a hatékonyságot, a gyorsaságot is magával hozta. Minisztériumában szokták idézgetni híres mondását: „egy nap lehet 24 órát dolgozni, vagy akár egy kicsit többet is”. Palkovics rengeteg politikailag nehéz vagy akár kínos ügyet volt kénytelen kőkeményen, buldogmentalitással végigvinni: ilyen volt
a CEU kiűzése,
az MTA kutatóintézeteinek átalakítása,
az egyetemi modellváltás áterőltetése, amelyben a sikeresebb (Corvinus, agrár) és a nagyon kellemetlen (SZFE, Miskolc) történetek keveredtek,
a Fudan Egyetem, illetve az energiaügyek képviselete és a Mátrai Erőmű visszavétele, ami már nem is „kínos”, hanem több annál.
A hazai felsőoktatás vagy a hazai kutatóvilág természetesen nem volt tökéletes – mesélte egyik forrásunk. Ezer sebből vérzett a régi rendszer is, nem voltak nemzetközi kapcsolatok, kevéssé találkozott a magángazdaság és az oktatás igénye. Ismerői szerint Palkovics Lászlót nagyon érdekli az innováció. Őszintén hisz abban, hogy a magyar szürkeállomány nagyon erős, sok mindenben önálló sikerekre lehetünk képesek, de tudja, hogy sok területen Magyarország nem éllovas. Ehhez kellenek a nemzetközi együttműködések, össze kell kapcsolódni a legjobbakkal, mert úgyis ők vezetik majd be a nagy innovációkat, és itt is lehet magyar pozíciót fogni.
Palkovics társaságban, szabad idejében is szívesen beszél arról, hogy hol tart majd öt-tíz év múlva a világ. A nagy elődöket nem nagyon tiszteli. A gyorsan változó világban szerinte a régi intézményeket is „ki lehet hívni”, a temető tele van nélkülözhetetlen emberekkel, a könyvtárak meghaladott kutatásokkal, az idős kutatók, a megkövesedett intézetek, szaktekintélyek nem olyan érdekesek, mint a tehetség, a lendület, a megváltozott digitális tér kooperációs fejlesztései – mesélt egy ismerőse a gondolkodásáról.
Az aztán egy másik kérdés, hogy a Fidesz örökös taktikája, vagyis az erő az egyeztetések helyett mennyire kóser dolog. Egy bennfentes ezt így magyarázta a Telexnek: „a sok okoskodás veszélyes, mert elvesznek a célok, mindenki megindokolja, hogy az ő szelet tortáját miért kell békén hagyni”.
Palkovics állítólag azt tartja, hogy lehet őt támadni, csak azt kéri, hogy ez ne ab ovo politikai alapon történjen – mutassák be, hogy szakmailag miért rossz az, amit csinál. Voltak persze olyan lépések is, ahol világít, hogy nemcsak politikai, de szakmai alapon is indokolt a kritika, például ahogyan a magyar állam visszavásárolta Mészáros Lőrinctől az elavult és szennyező Mátrai Erőművet. „Meg lehet magyarázni, hogy ez Mager Andrea vagy az MVM vezetésének felelőssége, de adófizetői és zöld szempontból ennyire kártékony lépések nem jellemzőek a kormányzatra, és az energiaügy Palkovicshoz tartozott ekkor” – vélte egy kritikusa az üzleti életből.
Palkovics bírja a konfliktusokat, feltehetően ezért is bízzák meg gyakran ilyen feladatokkal. Nemrég újabb feladatot kapott: április 16-án kinevezték a kínai Fudan Egyetem és a Budapest Diákváros megvalósításáért felelős kormánybiztossá, de a sajtóban arról is írtak, hogy a Budapest Airport „visszaszerzése” is az ő feladata. A miniszter a Fudan Diákváros-projektbe importálásával Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár és Vitézy Dávid BFK-igazgató szépen gondozott virágoskertjébe gyalogolt bele sáros csizmával.
A főváros egyik legfontosabb és legnagyszabásúbb területfejlesztési projektje a Soroksári-Duna ferencvárosi és csepeli partjaira tervezett Déli Városkapu – Diákváros – Csepeli közpark egymással összefüggő fejlesztése volt. A Fürjes–Vitézy duó ennek megfelelően nagy feneket kerítve az ügynek, nemzetközi pályázatot írt ki a koncepcióra, amit a nyertes oslói Snøhetta építésziroda magas színvonalon, mindkét politikai oldal szakmai elismerése mellett el is készített.
Palkovics azonban a Magyar Nemzeti Bankkal közösen vitt keleti nyitás program keretében kinézte az értékes helyszínt (vagy legalábbis annak jelentősebb és legszebb részét) a kínai Fudan Egyetem számára. Fürjest – általános meglepetésre – fel is mentették a Diákváros-projekt felügyelésének feladata alól, a beruházást pedig átvette Palkovics. Új felelősként Palkovics pont az ellenkezőjét tette a Fudan elhelyezését tekintve, amit Fürjes bejelentett. Ezért a főváros és az érintett kerület vezetői már nem hisznek neki: népszavazással akadályoznák meg az átrajzolt egyetemi projektet. Érdekes volt látni, hogy miközben a Budapest–Belgrád vasútvonal még nem kavarta annyira fel a közvéleményt, addig a Fudant már méretesebb tiltakozás, utcaátnevezés, demonstráció kísérte.
Emlegették a miniszter nevét egy másik, korábban sztárolt vezérprojektnél is: a HÉV-fejlesztésnél is odavágott a MÁV–BFK-kommunikációban már szépen felépített 200 milliárdos járműcserének. A HÉV járműcseretender lefújása ugyan papíron Gulyás Gergely és Mager Andrea miniszterek neve alatt futott, de mindenki tudta, hogy a hazai vasúti járműgyártás fejlesztéséért felelős Palkovics mozgatta a szálakat – ráadásul úgy, hogy akarva-akaratlan az orosz érdekeknek kedvezett.
Jóval később, amikor a kormány nyelvvizsgához kötötte az egyetemi felvételit, Palkovics azt képviselte:
nem siránkozni, hanem tanulniuk kellene a diákoknak.
A nyelvtudás ugyanis szerinte nem drága nyelvtanfolyamokon szerezhető meg. Itt van például ő, aki úgy tanulta meg a nyelveket, hogy maga elé vette a szótárt és a nyelvtant, és bebiflázta, amit kell.
A mérnöki diploma megszerzése után a Műegyetemen maradt. Már nagyon fiatalon sikeres lett, ő volt a BME legfiatalabb tanszékvezetője, 1994 és 2002 között vezethette a Gépjárművek Tanszéket, elsősorban járműdinamikával, ilyen rendszerekkel, irányításelmélettel foglalkozott.
Meghatározó professzora volt Bokor József akadémikus, aki szerény, de nagyon szigorú, iskolateremtő tanár volt. Palkovics maga is kiváló matematikai képességekkel rendelkezett, hamarosan le is doktorált, ő ugyanakkor már csak életkoránál fogva is inkább egy laza, közvetlen környezetet teremtett maga körül. Egykori munkatársai közül van, aki pályája későbbi állomásain is mellette dolgozott, vagy dolgozik ma is.
Palkovics hamarosan az üzleti világban is kipróbálta magát. Amikor a német családi tulajdonban álló járműdinamikai cég, a Knorr-Bremse Magyarországra jött, 1995-ben egyetemi feladatainak megtartása mellett a céghez igazolt. Ezekben az években nagyon sokat dolgozott, rengeteg tudományos publikációt írt, de neki és csapatának több ipari szabadalma is volt. Egyszerre csinálta az elméleti (egyetemi) és a gyakorlati (ipari) feladatait.
Mozgó, dinamikus rendszerek – ez volt a fő szakterülete, a csapata matematikai egyenletekkel modellezett, felfüggesztések, kamionok borulása, stabilizálása volt a legnagyobb erőssége, vagyis mindenfajta intelligens fékrendszerekre alapuló dinamika. Az elméleti munka után a kamionokkal szimulációkat végeztek, elsősorban a kiskunlacházi reptéren dolgozott ilyenkor a csapat.
Közben az egyetemen a műszaki felsőoktatás problémái is érdekelték. Ekkor még különösen kevés volt a magyar műszaki egyetemeken a nemzetközi kapcsolat, és nehezen kooperált az ipar az egyetemekkel. A tanszékvezető és a német cégnél dolgozó kutatási vezető személye valamelyest ötvözte ezt. Később a Mercedes és a Knorr-Bremse jóvoltából indult egy sokkal célorientáltabb duális képzés a Kecskeméti Főiskolán, ahol Palkovics rektorhelyettes lett. A Knorr-Bremse kutatási vezetőjeként jól ismerte a már említett Thiele urat, a cég vezetőjét, aki állítólag „kiváló fiatalembernek” tartotta.
Ismerősei szerint nem volt erősebb ideológiai kötődése, de ahogy hallottuk, a műszaki világban nem is annyira téma ez, a közvetlen kutatótársak sem feltétlenül tudták, hogy a másik hova húz. Először talán Matolcsy György emlegette a nevét, volt, aki úgy emlékezett, hogy ő mutatta be a csapatnak a fiatal, tehetséges titánt, de hamar személyes viszony alakult ki közte és Orbán Viktor miniszterelnök között, Palkovics jól megértette magát a „Főnökkel”.
Amikor később a legközvetlenebb csapat tagja lett, már teljesen lojális katona volt, de továbbra sem elvakult, fideszes meggyőződésből cselekedett. A politikában is azt alkalmazta, amit az üzleti világban megtanult: az ő feladata nem a menedzsment döntéseinek felülbírálata, a morális kérdések feszegetése, hanem a végrehajtás.
Kevesen hitték volna a 2014-ben felsőoktatási államtitkárnak kinevezett mérnökről, hogy hét évvel később ő lesz az egyik legbefolyásosabb kormánytag. Palkovics szívós munkával, lépésről lépésre araszolt előre. Az egyik fontos ráosztott szerep a „Problémamegoldó” volt: a kormányzatban elakadt nagyprojekteket vette át és vitte végig. Lassan haladt és nem jól alakult a közoktatás államosítása Hoffmann Rózsa, majd Czunyiné Bertalan Judit alatt, Palkovics elintézte.
Felsőoktatási államtitkárból 2016-ban a hazai képzés teljes spektrumát felügyelő oktatási államtitkár lett, 2018-ban pedig saját minisztériumot kapott. De itt se állt meg, minisztériuma ezután még egymás után vett át területeket (szakképzés, egyetemek, K+F) Kásler Miklós meglehetősen lomha Emberi Erőforrások Minisztériumától. Ahogy egy korábban még az Indexre írt cikkünkben forrásunk fogalmazott:
„Palkovics egyre többet szeretne, invazívan terjeszkedik.”
A terjeszkedés ellenére Palkovics mindvégig hűséges beosztottja maradt Orbán Viktornak. Azt mondják róla, erénye, hogy nincsenek a jelenlegi pozícióján túlmutató politikai ambíciói, nem exponálja magát. Ő nem akar miniszterelnök vagy nem akar általános politikai megmondóember lenni. Őt nem nagyon hallani a normalitás vagy a keresztény Európa megvédéséről szónokolni.
Palkovics egyszerre terminátor és egyszerre önmagával teljesen elégedett ember, legalábbis környezete szerint magával örökké békében levő ember. Nincsenek róla sztorik, pletykák, a kormányban csak „Palkovicsnak”, olykor „Palkónak” nevezik. „Normális”, nincs üldözési mániája, hagyja a kollégáit dolgozni, még akkor is, ha az olyan balhéba vezet, mint a Boros Anita által összerakott és alkotmányellenesnek bizonyuló hulladéktörvény.
Nem féltékeny más emberekre, és nem kapaszkodik a székébe, hiszen nem megélhetési politikus. Róla nem terjednek korrupciós utalások – bárcsak minden politikustársáról el lehetne ezt mondani!
Inkább technokrata beállítottságú. Nem a hatalmi logika alapján végzi a feladatát, hanem a hatékonyságot keresi. Az a fajta ember, aki tud és szeret dönteni, de semmilyen problémát nem okoz neki, ha az értelmes szakmai döntést felülírják politikai szempontok. Ő úgy érzi, hogy ha segített a döntést jól előkészíteni, akkor elvégezte feladatát, nem nagyon zavarja, ha aztán nem az ő akarata érvényesül. Legalábbis így írta le az egyik ismerőse a „kissé érzelemmentes” Palkovics működési mechanizmusát. „Neki a politikai elvárás egy teljesen elfogadható adottság, ugyanolyan, mint az, hogy a féktervezésnél csúszhat az aszfalt. Olyan megoldást kell kitalálni, amit ez a keretrendszer megenged.”
Ha ráosztják a feladatot, hogy reformálja meg a felsőoktatást, ebrudalja ki Magyarország egyik legmagasabb szintű, nemzetközileg is jegyzett képzését nyújtó egyetemét, alakítsa át az akadémiai kutatóintézeteket, szétverve ezzel évtizedes, évszázados múlttal rendelkező műhelyeket, vagy hozza ide a kommunista Kínából az amúgy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményeként jegyzett Fudan Egyetemet, akkor ő nekiáll dolgozni. Ha a miniszterelnök ráosztja, hogy ő hagyja jóvá a külföldi cégek felvásárlásait, az ő válasza az, hogy „köszönöm miniszterelnök úr, vállalom”. Nincs visszakérdezés, nincs szakmai aggály. Ő megpróbálja letenni a javaslatokat, de tudja, hogy nem ő dönt, ahogy egy barátja mondta róla „ő csak egy miniszter, de nem politikus.”
A párton belül olyannak ismerik, aki tud és szeret hullámokat vetni, ami jó esetben változást hoz, elindíthat egy értelmes vitát, de lehet veszélyes is, ha túl nagy az a bizonyos hullám. Az ellenzéki vélemények szerint ez buldogmentalitás, a moralitás hiánya, a mindenen átgázoló Fidesz-hadjáratok végrehajtása, amely minden szektort, egyetemet, kutatót is csak úgy tud elképzelni Magyarországon, ha minden és mindenki közvetlenül a Fidesz-kormány jóvoltából működik, ha mindenki onnan eredeztetheti a munkahelyét.
Egy magas rangú fideszes harcostársa is kritizálja Palkovics politikai mozgását. „Palkovics nem rosszindulatú ember, de nem politikus, nem tud mit kezdeni a rábízott portfólióval, mert nem veszi figyelembe, hogy a közigazgatási döntések mindig társadalompolitikai következményekkel járnak. Ő a szakpolitikát érti, de a big picture-ben nem erős. Pedig minden politikának van makrociklusa, egy négyéves ciklusban eleinte jogszabályokat alkotunk, majd politikai termékeket generálunk. Ő ezt a lüktetést kevésbé ismeri, nem csodálom, ha vereségként éli meg az uniós pénzek elvételét, mert az tényleg kritika, vagyis vereség volt.”
Egyik forrásunk a kormányban rajta kívül Süli Jánost, a „paksi” minisztert és Nagy István agrárminisztert tekinti szellemi társnak, őket sem fogjuk hallani sorosozni, migránsozni, brüsszelezni. Arra ott vannak a fiatal harcosok, Varga Judit, Szijjártó Péter, Rogán Antal és Gulyás Gergely majd osztja eleget az ellenzéket és a külföldieket.
Egy másik ismerője így foglalta össze a szerepét: „Mit vársz egy akadémikustól? Azt, hogy viselkedjen úgy, mint egy úriember, akit a racionalitás vezet. Mit vársz egy politikustól? Feltétlen hűséget a politikai családhoz, és ha a hűség azt követeli, tökéletesen irracionális döntéseket és érveket.”
Palkovics László ilyen alapon mégiscsak egy politikus. Egy akadémikus politikus, aki mindkét szerepet jól hozza. E forrásunk szerint Palkovics még azt is elfogadta, hogy a kormányfő egy hadvezér, akinek a kulcseleme a hódítás. Mivel kifelé nem tud hódítani, így a magyar gazdaság, az oktatás, a kutatók meghódításában segít neki.
A keményen végigvitt ügyek mellett a miniszter néha akár gyengének is tűnhet. Van, amikor jól megrángatják, elvesznek tőle területeket, forrásokat, elzavarják az embereit az energiaügyből vagy az informatikából, máskor meg kap ilyeneket. A pragmatikus szemléletére jellemző például, hogy bár személyesen fontosnak tartja a tárcájához tartozó klímaügyeket, a kormányban nem lobbizott nagy erőkkel, hogy több forrást és nagyobb hangsúlyt kapjon a téma. Ezt több minisztériumi vezető is sérelmezte, mondván, remek dolgokat csinálnak, csak erről a kommunikációs kormányzás miatt nem tájékoztathatják a nyilvánosságot.
Ugyanakkor Palkovics zöld elköteleződését mutatta például, amikor 2019 nyarán bejelentette, hogy 2050-ig klímasemlegessé akarunk válni. Négy nappal később azonban Orbán az EU-ban megvétózta a közös 2050-es tervet. Elég ellentmondásos a helyzete, mert miközben érdekli a zöld téma, még azt a kevés zöld apparátust is teljesen szétszedték alóla, aminek köze lehetett a 2020 végi kormányon belüli konfliktusához.
Bár őhozzá tartozik az energiaügy, azért az energetika legizgalmasabb területeit (Paks 2, gázvezetékek, hosszú gázszerződések) nem bízza rá Orbán, arra ott van Süli és Szijjártó. Mivel nem tekinti magát energetikai szakembernek, az energetikai kérdések első körében nem is volt soha aktív, eddig mindig az a Kaderják Péter ment elöl, aki teljesen lojális volt ugyan a Fideszhez mint alapító, de nagyon szakmai szinten gondolkozott. Aki évtizedeken át volt kutató, tanácsadó, az már soha nem tagadja meg magát, ezért Kaderjákot igazán nem tudta se kiköpni, se lenyelni a politika. Palkovics ameddig tudta, védte, de olyan lobbierő állt fel ellene, hogy be kellett áldozni.
Palkovics nagyon tisztelte Kaderjákot, és megbízott benne. Jött helyette Steiner Attila, aki új ember, inkább az uniós forrásokhoz ért, de ebből az egész váltásból meglepő módon senkiben nem lett sértődés. Kaderják tanácsadó maradt, nem romlott meg a viszonya az őt megvédeni képtelen, gyenge miniszterrel, de maga az ITM-re testált új ember, Steiner is jól kijön Kaderjákkal, illetve Palkoviccsal is. Steiner nem is bolygatott meg semmit, ugyanazok a helyettes államtitkárai (közülük Botos Barbara és Kádár Andrea a legfontosabbak).
Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy bár Palkovics jóban van az energetikai iparág nagykutyáival, Hernádi Zsolttal, Homolya Róberttel, Kóbor Györggyel vagy Mager Andreával, ez a jó viszony nem elég arra, hogy mindig ugyanazt is gondolják. Ha pedig Orbán Viktor előtt van egy ilyen vita, Palkovics véleménye csak egy vélemény, nem sokkal erősebb, mint a többieké. Ha például az MVM, Paks, a Mol egyaránt lehurrogja, akkor nem tudja átvinni akaratát. Ha pedig a politika lenyomja, akkor annyit mond, hogy „oké, főnök, ahogy te akarod”.
Az ellenzéki politikai oldal szerint Palkovics olykor gyenge, máskor gumigerincű, nincs meg benne a kellő elkötelezettség a szakma felé. Hívei és barátai szerint Palkovics László egy nagyon sikeres, szuperintelligens ember, aki semmit nem változott személyes kapcsolataiban, és már rengetegszer bizonyított.
Az egyik politikai harcostársa szerint azzal is tisztában van, hogy ő nem topfideszes, rá nem kell úgy vigyázni. Tudja, hogy kikkel nem érdemes harcolni. Rogán Antalnak, Pintér Sándornak, Gulyás Gergelynek a saját hatókörüknél is szélesebb befolyásuk van, neki nincs. Ha Rogán más embereket lát szívesen az informatikában, akkor az ITM nem harcol, meghunyászkodik, nem védi meg például az úgynevezett Fauszt-birodalmat. Idén januárban elterjedt, hogy Palkovics 2020 decemberében benyújtotta felmondását, mert a miniszterelnök elkezdte visszavágni a jogosítványait. Nem tudni, mi igaz ebből. A kormány összezárt, álhírnek minősítette ezt az információt, és maga Palkovics is azt mondta a Telexnek, hogy nem akart lemondani.
Palkovics László megértette a kormányzat dinamikáját, elfogadta, hogy neki nem a főasztalnál van a helye. De vajon mi lehet ennek a pályának a folytatása? Ismerősei szerint ez egy nagyon nehéz kérdés, mert aligha fog visszamenni a céges világba. Nincsenek anyagi célkitűzései, nem akar helikoptert, jachtot venni. De már igazán kutatói, egyetemi ambíciói sincsenek. Ahogyan nem lát maga előtt további politikai karriercélokat sem, nem akar uniós képviselő lenni (korábban Németországban, illetve Kanadában már élt külföldön), nem akar miniszterelnök lenni.
Palkovics hamar elérte az eredményeit, talán hamarabb is, mint hogy kifulladt volna az aktivitása. Nagyon nem zavarja, ha vége lesz ennek az állomásnak, de ameddig dolgozni kell, mindent belead. Ha ráengedik egy újabb nagy átalakításra, az elégedett buldog örömmel veti rá magát a következő feladatra.
|
Egy elégedett terminátor – Palkovics László portréja
|
Egy kis zalai faluból indult Palkovics László innovációs miniszter pályája, aki a politikai szerepvállalása előtt már egyetemi, akadémiai, illetve multis környezetben is bizonyított. A kormány buldogja kemény ellenállás mellett végigverte a CEU kiűzését, az akadémiai kutatóintézetek átalakítását és a felsőoktatási modellváltást, most a kínai Fudan Egyetem magyarországi projektjét, illetve állítólag a reptér visszaszerzését kapta meg. Képességeit, munkabírását nem kérdőjelezik meg ellenfelei sem, ugyanakkor gyakran elhangzik vele kapcsolatban is a kérdés: a feladat-végrehajtásai mikor vetnek fel erkölcsi aggályokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/komplex/2021/06/09/palkovics-laszlo-portre-miniszter-fudan-egyetem-itm-ceu-mta-1
|
2021-06-09 10:49:00
| true | null | null |
Telex
|
Sára Botond fővárosi kormányhivatal-vezető levélben szólította fel „adatpótlásra” a Belvárost, miután az – legalábbis a veszélyhelyzet idején a képviselő-testületi jogokat egymaga gyakorló Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester – önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiségeket adott el, a megfelelő nyilvánosságot nem biztosítva az üzletnek.
Még tavaly novemberben írta meg a Telex, hogy összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat. Már akkor azt kezdeményezte a helyi ellenzéki képviselőcsoport, hogy az ingatlanokat hirdessék meg széles nyilvánosság számára elérhetően, ám a fideszes kerületvezetés ebbe nem ment bele. Kovács Alex kerületi ellenzéki frakcióvezető több levélben kifogásolta az eljárást, ám az MSZP-s politikus gyakorlatilag lepattant Szentgyörgyvölgyiről, valamint az eladások törvényességét felügyelő fővárosi kormányhivatalról is.
Most azonban a Belváros honlapján mégis megjelent az eladásról szóló határozatok „kiegészítése”, továbbá egy levél, amelyben Sára Botond hosszasan magyarázza el a nyílt önkormányzati pályázati eljárások törvényes menetét, egyúttal világossá téve:
nem voltak biztosítottak a szabályos eljárás feltételei a belvárosi eladás során.
Noha Sára Botond levele arra nem tér ki, arról már beszámoltunk, hogy a lebonyolítással megbízott Sándor Sz. Zsolt ügyvéd a szokásos, néhány tízezer forintos ár helyett 300 ezer forintért kínálta az érdeklődőknek a pályázati dokumentációt, a betekintésre pedig mindössze 5 napon át, akkor is 2-2 órás időintervallumot biztosított. Magyarán nagyon úgy tűnt, hogy az eladásra kínált ingatlanokról eleve csak egy bizonyos kör szerezhetett tudomást.
Ráadásul a veszélyhelyzet ideje alatt egyedül döntő Szentgyörgyvölgyi Péter fideszes polgármester végül úgy hirdette ki az ingatlan-pályázati csomag eredményét, hogy abban sem biztosították a törvényben előírt adatnyilvánosságot, ráadásul – mint utóbb Karácsony Gergely főpolgármester februári leveléből kiderült – nem biztosíthatták megfelelően a fővárosi elővásárlási jog gyakorlásához szükséges feltételeket sem. Szentgyörgyvölgyi Péter egyszemélyi döntését követően ráadásul nem tette nyilvánossá azt sem, hogy valójában milyen vételáron és kik jutottak hozzá az értékes belvárosi ingatlanokhoz, ami már Sára Botondnak is sok volt.
A kormányhivatali vezető levele szerint zárt határozatok esetén is biztosítani kell az érdemi adatok nyilvánosságát akkor, ha azok az önkormányzati közvagyont érdemben érintő ügyeletekről szólnak. Így az, hogy a valós vételárról nem, csak a saját maga által felkért vagyonbecslő által megállapított forgalmi értékről adott tájékoztatást a belvárosi polgármester, törvénysértő volt, hiszen ha mindez nem szerepel a határozatban, azzal
„a szerződés tartalmát tulajdonképpen a polgármester és a másik szerződő fél állapítja meg, holott a polgármester mint a képviselő-testület törvényes képviselője e minőségében csak a szerződés aláírására lenne jogosult”
– írta Sára. A fideszes politikus arra figyelmeztette a szintén fideszes belvárosi polgármestert, hogy amennyiben nem pótolják az adatok közzétételét, az nemcsak az eladásról szóló határozatok jogszerűségét kérdőjelezheti meg, de a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) eljárását is magával vonhatja. Mindezek nyomán Sélley Zoltán belvárosi jegyző (aki egyébként, mint az Sára leveléből szintén kiderül, szóban is egyeztetett a a törvénysértés „orvoslásáról” a kormányhivatali vezetővel) új határozatok elfogadására tett határozatot, amelyekből kiderült:
|
Még Sára Botondnak is sok volt a fű alatti belvárosi önkormányzati ingatlaneladás
|
A közérdekű adatnyilvánosságra és a tisztességes eljárás követelményeire figyelmeztette a fideszes vezetésű V. kerületet a fővárosi kormányhivatal szintén fideszes vezetője. Sára Botond fővárosi kormányhivatal-vezető levélben szólította fel „adatpótlásra” a Belvárost, miután az – legalábbis a veszélyhelyzet idején a képviselő-testületi jogokat egymaga gyakorló Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester – önkormányzati tulajdonú iroda- és üzlethelyiségeket adott el, a megfelelő nyilvánosságot nem biztosítva az üzletnek.
Még tavaly novemberben írta meg a Telex, hogy összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat. Már akkor azt kezdeményezte a helyi ellenzéki képviselőcsoport, hogy az ingatlanokat hirdessék meg széles nyilvánosság számára elérhetően, ám a fideszes kerületvezetés ebbe nem ment bele. Kovács Alex kerületi ellenzéki frakcióvezető több levélben kifogásolta az eljárást, ám az MSZP-s politikus gyakorlatilag lepattant Szentgyörgyvölgyiről, valamint az eladások törvényességét felügyelő fővárosi kormányhivatalról is.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/19/meg-sara-botondnak-is-sok-volt-a-fu-alatti-belvarosi-onkormanyzati-ingatlan-eladas
|
2021-05-19 11:15:00
| true | null | null |
Telex
|
A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket).
A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.
Fourcardinal Tanácsadó Kft.
Ennek a cégnek a tavalyi számairól külön cikkben is beszámolt a sajtó, ők voltak ugyanis a Covid-biznisz jéghegyének csúcsa. A fontos NER-emberekhez sok szálon kötődő vállalkozás 17 milliárd forintos szerződést kötött például lélegeztetőgépek behozatalára, és az állami bizniszeknek meg is lett az eredménye: a Fourcardinal egy év alatt 216-szorosára növelte árbevételét, 49,5 milliárd forint folyt be hozzá. A cég összesen 1000 invazív lélegeztetőgépet szerzett be az államnak, tiszta nyereségük 2020-ban 15,9 milliárd forint volt (ez 513-szor nagyobb a 2019-esnél), amiből 15,4 milliárd forintot ki is fizettek osztalékként a tulajdonosok.
OTT-One Nyrt.
Ez az alapvetően online videóstreaminggel foglalkozó tőzsdei társaság már a nagy Covid-biznisz előtt is furcsa számokat produkált a G7 elemzése szerint, jelentős profitot mutatott ki ugyanis az alacsony nyereségrátával jellemezhető piacon. Aztán jött 2020, amikor is a cég több mint 12 milliárd forint értékben szállított az államnak lélegeztetőgépeket. Az OTT-One 2020-as átfogó eredményeit nem látjuk (ezzel összefüggésben a jegybank fel is függesztette a kereskedést a cég részvényeivel, ám azóta sem találnak könyvvizsgálót), de az árbevétel az állami megrendelések révén az előző évhez képest jelentősen nőtt az első három negyedévben (2019-nek ugyanebben az időszakában még csak 2,9 milliárd forint volt). Így alappal feltételezhető, hogy ez a cég sem járt rosszul.
Pro Concept Kft.
Ennek a cégnek, amely 79 millió euró értékben szállított lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket Magyarországra, egy olyan férfi, Hiszem János a tulajdonosa, akit az Átlátszó az „azeri guruló dollárok botrány” magyarországi kulcsfigurájaként azonosított. A cég árbevétele a friss beszámoló szerint 2019-ben 3,8 milliárd forint volt, ez 2020-ra 35,4 milliárdra szökkent. Az eredmény viszont megdöbbentő módon alig-alig nőtt ezzel párhuzamosan, mivel a beszámoló szerint az anyagjellegű és egyéb ráfordítások szinte teljes egészében felzabálták a profitot. Míg 2019-ben 2,9 milliárd, 2020-ban 3,1 milliárd forint volt a Pro Concept adózás előtti eredménye.
Medirex Zrt.
Ezzel a céggel 14,87 milliárd forint értékben szerződött az állam, az összeg fejében mindenféle egészségügyi beszerzést kellett végrehajtani (infúziós pumpák, maszkok stb.). A vállalkozás hátterében nyilvános adatok alapján nem látszik NER-es szál, ettől függetlenül nagy csípés volt nekik az állami szerződés, egy év alatt megtöbbszörözték árbevételüket. A 2019-es 5,46 milliárd után 2020-ban 21,26 milliárd lett ez a belföldi értékesítés bevétele (míg a teljes árbevétel 5,58 milliárd után 34,5 milliárd). Az adózás előtti eredmény pedig ennél nagyobb mértékben nőtt, 505 millió forintról 6,72 milliárd forintra.
TBÉSZ Távközlési és Biztosítóberendezési, Építő és Szolgáltató Zrt.
Lóki Géza – aki sikeresen került a közelébe már többféle politikai formációnak, munkái alapján a most kormányzónak is – cége 3,69 milliárd forint értékben hozhatott be maszkokat. Az állami üzlet meg is dobta szépen a bevételi oldalt, a 2019-es 2,36 milliárdról 5,91 milliárdra ment fel 2020-ra. A beszámoló szerint ugyanakkor a TBÉSZ sem tudott igazán profitálni ebből, a sok befolyó pénzt elvitték a ráfordítások, az adózás előtti eredmény szerény 7 millió forint lett, a tavalyinál is kevesebb.
Limitless Medical Kft.
A tavaly újonnan alapított, Bócsi Noémi tulajdonában álló cég rögtön nagyot kaszálhatott egy 2,19 milliárd forintos állami lélegeztetőgép-beszerzéssel. Bevételét ugyanakkor nem csak ez tornázta fel, hiszen a beszámoló szerint 6,54 milliárd forint lett, amiből 970 millió forint adózás előtti eredmény maradt fenn. A cég tulajdonosa korábban pickup-autóalkatrészekben utazott Pickup 4x4 Kft. nevű cégével, amit például a Balatonfüredi Yacht Klub vitorlásversenyének szponzorai között lehet megtalálni, ami a jachtklubok világából kiindulva alighanem jó kapcsolati hálót jelent.
Celitron Medical Technologies Kft.
Ez a cég kilóg a sorból annyiban, hogy saját gyártású lélegeztetőgépeket szállított az államnak, váci üzemükben ezer darabot készítettek erre a célra 29 millió euró értékben. Tavaly szeptemberre, amikor átvehette a gépeket a KKM, már halmokban álltak a tavaszi pánikszerű beszerzés keretében külföldről behozott lélegeztetőgépek raktárakban. A Celitron mindenesetre szépen feltornázta a bevételét, a 2019-es 1,06 milliárdról 10,46 milliárdra. Az eredmény is jócskán javult, míg egy évvel korábban -199 millió forint volt, 2020-ban már 2,6 milliárd maradt adózás előtt.
Endo-Plus-Service Kft.
A Mészáros Lőrinc-közeli szombathelyi focicsapat támogatójaként is szereplő cég 1,21 milliárd forintos keretösszegű szerződést kötött, orvosi műszerek üzembe helyezését vállalták. A vállalkozás árbevétele 2019-ről 2020-ra több mint a duplájára nőtt, 3,83 milliárd forint volt tavaly. Igaz, másokhoz hasonlóan itt sem látszik, hogy olyan nagyot tudott volna ebből a volumennövekedésből profitálni, az eredmény csak 237 millió forint lett a korábbi 127 millió forint után.
Sokan még be sem számoltak
A fenti szereplőkön kívül van még jó pár kisebb hal, akit most külön nem emeltünk ki, illetve néhány olyan társaság is, amelyek még nem adtak le beszámolót, noha a határidő június 1-jén lejárt. Köztük van többek között az 55 milliárdos Sinopharm-beszerzést intéző Duna Pharma Kft., melynek háttere ugyanaz a kör áll, amit a Fourcardinal mögött azonosítottak. A Válasz Online összegzése szerint egyébként ennél a körnél összesen 105 milliárdnyi állami munka landolt.
|
Náluk csapódtak le az alacsonyan szálló Covid-beszerzési milliárdok
|
A koronavírus-járvány a gazdaság legtöbb szereplőjének csak bajjal járt, de voltak azért olyan cégek, amelyeknek kiemelkedő lehetőségeket hozott. Egy részük organikusan nőtt a piacról (pl. videókonferenciás vagy házhoz szállítással foglalkozó cégek), mások pedig nagy állami beszerzéseket csíptek meg a járvánnyal összefüggésben, utóbbiak tavalyi teljesítményét nézzük meg most Magyarországon.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 folyamán rengetegszer vásárolt be nagy értékben a Covid elleni védekezés jegyében, repkedtek a milliárdok maszkok, lélegeztetőgépek és vakcinák beszerzésére. Ezeket a bizniszeket többnyire közvetítőcégek bevonásával bonyolította az állam, és bizony előfordultak durva túlárazások is (olyannyira, hogy az unióban Magyarország kötötte a legrosszabb üzleteket).
A tavalyi év eredményeit mutató beszámolók nyilvánossá válásával most már azt is meg tudjuk nézni, melyik szereplőnek mennyire dobta meg a forgalmát és a profitját az, hogy bekerült a „fürkészek és portyázók” körébe. Ehhez a cikkhez azoknak a milliárdos beszerzéseket intéző magyar cégeknek a beszámolóit néztük meg, amelyeket a Válasz Online Covid-bizniszt összegző cikke, illetve a 444 lélegeztetőgépek beszerzéséről szóló anyaga említ.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/06/06/covid-beszerzesek-biznisz-beszamolok-maszk-lelegeztetogep-vakcina-cegek
|
2021-06-06 11:24:00
| true | null | null |
Telex
|
Sokan régóta kritizálták, vagy legalábbis nézték hüledezve, hogy a magyar állam miért vásárolta meg az elavult, súlyosan szennyező Mátrai Erőmű széntüzelésű erőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől.
Azt is lehetett tudni, hogy a cég finoman szólva sincsen jó állapotban, de azért az, hogy a most megjelent 2020-as beszámoló szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után 42,7 milliárd forint veszteséget termelt, alighanem mindenkit meglepett.
Ez ráadásul már nem a „németeket”, nem a cseheket, nem Mészáros Lőrincéket, hanem – legnagyobb örömünkre – mindannyiunkat érint. Igaz, vélhetően nem a működéssel fokozódtak a bajok (a magas kvótaár azért még mindig nagy gond), hanem a hosszú évek óta elhalasztott leértékelések valósultak meg hirtelen, mert az MVM számviteli elveivel összehangolták a Mátrai könyveit, ahogy hallottuk, hatalmas veszekedések voltak a különböző rezsimek könyvvizsgálói között.
A Mátrai Erőmű forgalma eközben 77,6 milliárd forintról 76,4 milliárd forintra apadt, a nagy mínusz az egyéb ráfordításoknál és főleg az értékvesztésnél bukkan elő. A beszámoló mindenesetre deklarálta, hogy az MVM 2021. december 31-ig elkötelezett a működés további finanszírozása mellett.
Az egész olyan, mint a viccben, amikor a parasztbácsit befizetik egy sportrepülőzésre. A pilóta cifrázza nagyon, az öreg meg csak dünnyög,
„erre számítottam, erre is számítottam, na erre nem számítottam”.
Amikor pedig utólag megkérdezik, hogy mégis mire számított, és mire nem, csak annyit mond, hogy
„arra számítottam, hogy behúgyozok, arra is, hogy befosok, na de arra, hogy az egész még a nyakamba is ömlik.”
Maga az MVM-csoport azért az „elkészült a Mátrai Erőmű 2020. évi beszámolója” című kommünikéjében a veszteség konkrét mértékének leírása nélkül lelkesen értékelt.
Mint írják:
|
Hatalmas „na, erre nem számítottam” a Mátrai Erőműnél: 42,7 milliárd forint a tavalyi veszteség
|
Az MVM továbbra is elkötelezett a működés fenntartása mellett, legalábbis 2021. december 31-ig – derült ki a beszámolóból. Lehetett tudni, hogy rosszak lesznek a számok, de erre azért talán tényleg senki nem számított. A fő ok az eszközök évek óta elhalasztott leértékelése.
Sokan régóta kritizálták, vagy legalábbis nézték hüledezve, hogy a magyar állam miért vásárolta meg az elavult, súlyosan szennyező Mátrai Erőmű széntüzelésű erőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől.
Azt is lehetett tudni, hogy a cég finoman szólva sincsen jó állapotban, de azért az, hogy a most megjelent 2020-as beszámoló szerint a társaság a 2019. évi 5,9 milliárd forint veszteség után 42,7 milliárd forint veszteséget termelt, alighanem mindenkit meglepett.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/06/01/hatalmas-na-erre-nem-szamitottam-a-matrai-eromunel-42-7-milliard-forint-a-tavalyi-veszteseg
|
2021-06-01 11:35:00
| true | null | null |
Telex
|
Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókatMár ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnakMégis miről beszélünk?A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) többfordulós Krízis Tőkeprogramjának két fordulójáról, összesen 200 milliárd forint sorsáról szól ez a cikkGyakori panasza az a gazdasági újságíróknak, vagy a közös pénzügyeinket firtató politikusoknak, hogy nehéz mindenki számára érzékelhetővé tenni a nagy összegeket. Vagyis, ha például a Puskás Aréna 150 milliárd forintba került, az csak egy szép nagy szám. Talán, ha úgy fogalmazunk, hogy egy négytagú család 60 ezer forintot adott a közösbe erre a célra, akkor már plasztikusabbKis kerekítéssel ugyanis 10 millióan vagyunk, ami tehát 10 milliárd forint közpénzt igényel, arra minden magyar állampolgár (csecsemőtől, aggastyánig) ezer forintot áldozottAmi 150 milliárd forintba, a fenti példa tizenötszörösébe fáj, abba fejenként 15 ezer forintot tettünk. Hogy ez jó, vagy nem jó, az vita tárgya lehet, de a stadion elkészült (a városban mindenhonnan jól látható) és még azt is tudtuk, hogy ki építette, mert azt bejelentettékA következő sztori azonban arról szól, hogy az állam a stadionnál lényegesen nagyobb összeget bízott valakikre, de nem tette közzé, hogy kikre, és bár többfordulós egyeztetésben voltunk a bankkal, végül az lett a hivatalos válasz, hogy egyelőre nem tudják megválaszolni azt a nem túl bonyolult kérdést, hogy ki nyerte a pályázatokat. Olyan pályázatokat, amelyek 50 milliárd forintot bíznak egyedi tőkealapkezelőkreA nyertesekLelőjük a poént, hosszas nyomozással és a forrásokról lemaradt versenytársaktól hallott értesülések alapján azt gondoljuk, hogy a forrásokat vélhetően az az Equilor, az OTP-csoportba tartozó Portfolion,, illetve az egyaránt Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek és/vagy a Diófa alapkezelői kapták. Mi az, ami egy ilyen kutakodást segíthet?A Magyar Nemzeti Banknak vannak mindenféle kevésbé ismert, de teljesen nyilvános közzétételi rendszereiPéldául itt meg lehet nézni azt, hogy kik a közzétételre kötelezettek. Mint ilyeneknek, még a zártkörű, zártvégű magántőkealapoknak is legalább a neve kiderülVégül némi keresgélés után találtunk olyan frissen (márciusban-áprilisban engedélyt kapott) magántőkealapokat, mintUtóbbi alapkezelő, vagyis az Indotek esetén ez a legfrissebb magántőkealap, de viszonylag frissen bejegyzett alap még a Lindewitt nevű is, de azért nem gondoljuk, hogy a nagy állami forrást felhasználó alapnak egy kis német település lenne a névadójaA felsoroltakból az első biztos, a második majdnem biztos, a harmadik csak egy tipp. A Portfolion mindenesetre annyiban kiemelkedett transzparenciában, hogy gyakorlatilag megerősítette számunkra, hogy ebből a forrásból indította el ezt az új alapját, mások arra hivatkozva, hogy nem tudják mit lehet erről nyilvánossá tenni, gyakorlatilag elzárkóztak a beszélgetésektől (ígéreteket kaptunk arra, hogy a későbbiekben ez megvalósul)A magánbefektetői szálA pályázati kiírások alapján, illetve a nekünk súgók beszámolóiból úgy tudjuk, hogy az állami forráshoz legalább 30 százaléknyi magánforrást is be kellett tolni. Ez nem kevés, hiszen 15 milliárd forint befektethető tőke tényleg csak a legvagyonosabb hazai embereknél, vagy intézményeknél állhat rendelkezésreÁm, akinek van ilyen, annak érdemes lehet a 2021-2036-os programba belépni, mert állítólag nem szimmetrikus az ösztönző rendszer, vagyis, ha jól alakulnak a befektetések, akkor azzal a magánforrásokat adók többet nyernek. Volt, aki azt mesélte el nekünk, hogy a magánzsebek végül a minimális 15 milliárd forintnál jobban megnyíltak, állítólag a 71 milliárd forintos alapméret lett a jellemzőJogos cél, kétséges megvalósításA legújabbkori magyar gazdasági ügyek megítélésénél az a nehéz, hogy bármilyen is a megvalósítás, a cél mindig nehezen vitatható,Mindenki örül, ha rekordgyorsasággal szerzünk be maszkot, lélegeztetőgépet, vakcinát, a sietség miért ne indokolna némi felárat?Itt van a válság, most az egész világ segíti a krízisbe került cégeket, mi mért ne tennénk?Ne felejtsük el a járvány alatt sem a magyar tulajdon fontosságát, más talán nem alkalmaz protekcionista lépéseket?Ilyen és hasonló érvekkel magyarázhatók a túlárazott egészségügyi beszerzések, a nem transzparens támogatások, vagy éppen az Aegon-vétóA Krízis-sztoriNa de mi is ez az egész pályázat? Alighogy kirobbant a covid Európában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Hiventures is gyorsan reagált és már tavaly áprilisban bejelentette, hogy sokféle programmal indul a cégek segítségére. Az Indexben ekkor így írtam errőlMár az első bejelentéseknél elhangzott, hogy Krízis Tőkealap néven nyílik egy új eszköz, amit akkor 150 milliárd forintosra taksáltak, és azt mondták az illetékesek, hogy ennek három célja lesz:restrukturálás,tranzakciós cél,gazdaságfejlesztésVagyis forrásban bízhatnak azok a cégek, amelyek a vírus hatására nehéz helyzetbe kerültek. Szintén támogatást remélhetnek azok is, akik a magyar tulajdonban tartást segítik, vagyis olyan belföldi vagy külföldi felvásárlási, illetve összeolvadási (M&A) tranzakciókat finanszíroznak, amelyben a felvásárló magyar és személye garanciát jelent a külföldi felvásárlási hullám ellen. Végül fókuszba kerültek azok is, akik olyan beruházásokhoz adnak tőkeági finanszírozást, amelyek most nem találnak a beruházási céljaikhoz bankhitelt. Ez így összességében jó tág keretet jelentett.A hirdetményekAztán tavaly ősztől meg is jelentek az MFB oldalán bizonyos hirdetmények, például ez, majd már az idén ez, amiből jól láthatóak a pályázat elbírálásának kritériumrendszerei, illetve az is, hogy az MFB előbb a 150 milliárd forintra három, majd az 50 milliárd forintra egy alapkezelőt tervezett kiválasztaniAz is olvasható, hogy a pályázatra nem vonatkoztak a közbeszerzés szabályai, a borítékbontás nem volt nyilvánosTeljes titkolózásJó pár tucat telefont megeresztettünk a témában, de az volt a legfurcsább, hogy a piacon ismert tőkealapkezelők nem indult el az eljáráson (bár biztosan volt „vesztes” alapkezelő, de mi a nyerteseken kívül csak olyanokkal beszéltünk, akik nem indultak, ennek változatos okaival találkoztunk: Ilyeneket hallottunk:Nem is hallottunk rólaMi most éppen nem fundraiser, hanem befektetési szakaszban vagyunkMás céljaink vannakNem gondoltuk volna, hogy nyerhetünkUgyanakkor azok, akik legalább hallottak arról, hogy lezárult a pályázat, rendre ugyanazokat a neveket visszhangozták, Equilor, Jellinek Dániel, PortfolionEz a felsorolás ugye egy személynevet és két cégnevet tartalmaz, de mivel így hallottuk és Jellinek Dániel érdekeltségébe több alapkezelő is tartozik, ezt eleinte nem tudtuk pontosabban megfogalmazni. Vélhetően arról van szó, hogy első körben nyert az Equilor, a Portfolion és Jellinek valamelyik alapkezelője, majd egy újabb körben nyert Jellinek második alapkezelője isJellinek Dániel – Fotó: IndotekA piacon mindenesetre azt hallani, hogy az OTP-s alapból főleg informatikai, a Jellinek-érdekeltségekből főleg ingatlanos, míg az equilorosból egészségügyi és informatikai cégekbe mehet forrásAki a titkos eljárást még leginkább védte előttünk, ő azt mondta, hogy nehéz volt megfelelni a szigorú feltételeknek, így vélhetően kevesen indulhattak el és a magánbefektetőknek is komoly döntést igényelt, hogy részt vesznek-e a projektben, mert ha az alapok buknak, azzal a magánbefektetők is rosszul járnakMit mondanak a győztesek?Természetesen próbáltuk elérni a pletykákban említett győzteseket, akik közül ugyan senki nem tagadta le kategorikusan, hogy nyert, de idézhető nyilatkozataink sincsenek, mert mindenki vagy a türelmünket kérte, vagy azt mondta, hogy nem tud nyilatkozni, esetleg azt, hogy minden megszólalást egyeztetni kell az MFB-vel. Vicces analógia, hogy a magánszférában boldog közleményben jelzik a cégek, ha elnyernek egy százmilliós megbízást, ám ha egy ilyen állami ügy van, akkor agyonhallgatnák az ötvenmilliárdos mandátumotMaga az MFB ugyan rögtön jelezte, hogy megkapta a kérdéseinket, amelyeket írásban, majd több ízben, többeknek telefonon is megerősítettünk, de végül az a válasz jött, hogy nincs válaszVagyis a magyar állami tulajdonban levő MFB nem tette közzé, hogy mely alapkezelőkre bízott 50-50 milliárd forintot, majd a közvetlen kérdésre sem válaszolta azt megKinek segít a forrás?Egyelőre elég vadregényes pletykákat hallottunk arról is, hogy milyen cégek kapják a gigantikus forrásokat. Az olvasók által elmesélt sztorikról, az állítólag már Seychelle-en ünneplő cégtulajdonosokról szóló vicces történetekről majd akkor tudunk beszámolni, ha a cégregiszter is megerősíti az információinkatNagyon reméljük, hogy a jövőben ugyanis transzparensebb lesz minden, és akkor majd már tény alapon számolhatunk be ezekről, mivel annyira friss minden, még túl sok tranzakció nem valósulhatott megA pályázat által elérhető cégek köréből nem sok mindenkit zárt ki amúgy a kiíró, csak azillegális tevékenységeket,a fegyverüzletet,a dohánykereskedelmet,a szerencsejátékot,a pornóipart,a radioaktív anyagok kereskedelmét,az azbeszt előállítókat legalábbis akkor, ha 20 százalékot meghalad a végtermék azbeszttartalma,illetve a kényszermunkát vagy káros gyermekmunkát alkalmazókatMindenki más aspirálhat pénzre, bár az is lehet, hogy az alapkezelők már rég tudják, hogy mire fog menni ez a pénz.
|
200 milliárd forintot bízott valakikre az állami MFB, de titok, hogy ki a négy szerencsés nyertes
|
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/07/titkolja-az-mfb-hogy-kire-biz-negyszer-50-milliard-forintot
|
2021-05-07 11:49:00
| true | null | null |
Telex
|
2021-ben a médiaipar különböző szegmenseinek pénzügyi eredményeit feldolgozó cikkek eljutottak arra a pontra, hogy csak nagy jóindulattal lehet áttekinthetőnek nevezni a grafikonjait. Ezeken idén már csak egy dolog szúrja ki az ember szemét: a kormányközeli médiacég (Mediaworks) vagy jelen esetben médiaügynökség (New Land Media) masszív túlhatalma, és a piac többi részéhez képest teljesen más dimenzióban mozgó pénzügyi lehetőségei. Mert hát nézzék a tavalyi 10 legnagyobb médiaügynökséget:
A szokásos bevétel az elmúlt 10 évben jószerivel sosem haladta meg a 15 milliárd forintot, és a Tóth Orsolya vezetésével futó Simicska-ügynökség, az I.M.G. sem tudott ezen a vörös vonalon átlépni, pedig akkor még egy ekkora összegen is felvonta az ember a szemöldökét. Nem finomkodott már annyit az apparátus, amikor az elmúlt 4 évben felfuttatták az állami médiaköltések legnagyobb részét kezelő New Land Mediát: 2015-ben 100 milliós, '16-ban 1,5 milliárdos, 2017-ben már 25 milliárdos céget faragtak belőle, az elmúlt 3 év szárnyalását pedig grafikonunkon mutatjuk be. A másik 9 ügynökség kínkeservvel tud összehozni annyi bevételt egy évben, amit a New Land egymaga.
De ha már szóba került az imént Tóth Orsolya neve, jegyezzük meg, hogy az ő ügyvezetésével a szintén Balásy Gyula tulajdonába tartozó kistesó-médiaügynökség is már 9,5 milliárd forintos bevételnél jár, miközben 2018-ban 151 millió forint forgalma volt még csak. A felfutás akkor jött el, amikor Balásy Gyula átvette a cég tulajdonát az alapítóktól: Tóth Orsolyától és Hantosi Bálinttól (aki a Mediameter vezetőjeként a rádiós hallgatottságmérésért is felel). Ebben az ügynökségben egyébként piaci ügyfelek vannak, az egyik első nagy fogásuk 2019 elején a Provident volt.
Tehát a 10 legnagyobb médiaügynökség közül kettőnek ugyanaz a tulajdonosa, és ez a két ügynökség együtt több pénzt kezel a piacon, mint a másik nyolc. A közpénzek eloszlását tekintve viszont még kiáltóbb a helyzet, ami nem csoda, hiszen a New Landen kívül erre más nem is jogosult, a piac legnagyobb szereplője így kvázi mindenféle kereskedelmi munkát nélkülözve hízhatott kisgömböccé.
A kereskedelmi ügyfeleknek dolgozó ügynökségek helyzete pedig olyan, amilyen minden cégé, amely a piacról vállal munkát: némileg hullámzó, és főleg a Covid miatt vészfékező hirdetők büdzsécsökkentése látszik a tavalyi éven.
Fontos megjegyezni, hogy az MMS Communications a Publicis Groupe-ot takarja, amely policyja eredményeként nem bontja szét kreatív- és médiaügynökségi tevékenységek szerint a bevételeit, így az esetükben a végeredmény kicsit csalóka, hiszen ebben már a Saatchi és a Leo Burnett teljesítménye is benne van – ugyanakkor feltételezzük, hogy a legtöbb átfolyó pénz a médiafoglalásokból ered.
A WPP-hez tartozó GroupM-ügynökségek közül a Wavemaker és a Mediacom enyhén csökkenő, míg a Mindshare enyhén növekvő bevételi tendenciát mutat. Az Omnicom-csoport két ügynöksége, az OMD és a PHD is valamelyest csökkent 2019-hez képest, míg az Interpublic ügynökségei közül a UM stagnált, az Initiative pedig valamelyest csökkent.
A nyereség jól fest
Viszont ezek a bevételcsökkenések egyáltalán nem minden esetben vezettek a nyereség eltűnéséhez.
A 10 legnagyobb nyereséggel bíró médiaügynökség nem teljesen fedi a legnagyobb árbevételű ügynökségeket, és nem is volt célunk egymást teljesen fedő grafikonokat készíteni: a piac legnagyobb szereplőit szeretnénk bemutatni. A cikk elején említett probléma itt aztán még szembetűnőbb: olyan arányban tudja a bevételt profittá varázsolni a New Land, hogy a többi szereplő nyeresége szó szerint eltörpül, és alig látható (még úgy is, hogy amúgy 2019-2020 között csökkent a profitjuk).
Az ugyanakkor látszik, hogy a piacról élő ügynökségek nyereségét nem vitte a Covid miatti gazdasági visszaesés, sőt, sok esetben még elég nagy mértékben sikerült is növelniük azt.
|
A piacról élő ügynökségek már eltörpülnek a New Land mellett
|
Megnéztük a 10 legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró médiaügynökséget: az állami költést kezelő New Land Media mindkettőn az első helyen végzett, Balásy Gyula cégének egymagában van annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc ügynökségnek összesen (amiből valójában a Media Dynamics szintén Balásyé). 2020-as cégmérlegekben turkáltunk, mutatjuk az eredményét.
| null | 1 |
https://kreativ.hu/cikk/2020-mediaugynoksegek-penzugy
|
2021-06-14 19:40:09
| true | null | null |
Kreatív
|
A 2022-es választások után felálló kormány már aligha fog közbeszerzési eljárást kiírni autópályák és autóutak építésére, ha addig sikerül koncesszióba adni a teljes magyar gyorsforgalmiút-hálózatot.
Így az sem történhet meg, hogy ha a Fidesz veszít a jövőre esedékes országgyűlési választásokon, a hozzá közel álló építőipari cégeknek politikai értelemben „ellenséges környezetben” kellene versenyeznie az útépítési munkákért. A gyorsforgalmi utakat ugyanis a koncesszió nyertesei fogják építeni vagy építtetni, ők fognak dönteni arról, ki legyen a kivitelező.
Hétfőn jelent meg a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárás az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében. A gyorsforgalmi utak összesen 1662 kilométernyi alaphálózatból, és 381 kilométernyi kiegészítő hálózatból állnak.
A kiírás szerint a nyertesnek autópálya-mérnöki, beruházási-banki, építészeti-mérnöki és tervezési szolgáltatásokat kell nyújtania. Továbbá autópályát kell építenie és karbantartania. A közbeszerzési kiírásban 273 km gyorsforgalmi út bővítése, továbbá 272 km gyorsforgalmi út kiépítése szerepel, vagyis feltételezhető, hogy a nyertes cégnek konkrét projekteket, kivitelezési munkálatokat kell megvalósítania.
„Az előzetes műszaki leírást és műszaki információkat a részvételi szakasz közbeszerzési dokumentuma tartalmazza azzal, hogy a teljeskörű műszaki leírás (műszaki + szakmai információk + elvárások/SLA) és a részletes szerződéses feltételek az ajánlattételi szakasz közbeszerzési dokumentumában kerülnek meghatározásra” – olvasható a dokumentumban.
„Ha erre az engedélyt is megkapja, akkor egy esetlegesen felálló új kormánynak már nem lesz beleszólása a gyorsforgalmi utak építésébe” – mondta a Szabad Európának egy, a közbeszerzési eljárást jogi szempontból értelmező forrás.
Más, a Szabad Európa által megkérdezett szakértő szerint nagyon nehéz értelmezni a közbeszerzési kiírást, mivel ilyen még nem volt Magyarországon, vagyis hogy az egész úthálózatot egyetlen koncessziós szerződésben adják oda egy vagy több magáncégnek.
„Arra Európában is van példa, hogy egyes utak vagy útszakaszok esetében magánkézbe adják az üzemeltetést, szakaszonkénti pályázati kiírásban, de az egész úthálózat esetében nem találkoztam még ilyen megoldással” – mondta a neve elhallgatását kérő szakértő.
Hogy mekkora pénzről van szó, azt jól jelzik az állami Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató számai (NÚSZ). A Szabad Európa áprilisban kapta meg közérdekű adatigénylésre az elmúlt tizenkét év adatait. E szerint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti utolsó teljes évben nettó 66,5 milliárd (bruttó 82,5 milliárd) forintot hozott csak az e-matrica a cégnek. Ebben csak a személyszállító járművek vannak benne.
A 3,5 tonna össztömegű teherautók további bruttó 276,3 milliárd forintos bevételt generáltak. Ez utóbbiban azonban a főutakon megtett utak is benne vannak, amelyeket nem tartalmaz a koncessziós kiírás.
Az áthaladó forgalom folyamatosan növekszik, a trendet csak a tavalyi év törte meg. A koronavírus-járvány miatt a külföldi és belföldi személyautók, illetve turistabuszok forgalma csökkent elsősorban.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-nek azzal indokolta a lépést, hogy az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem a koronavírus-járvány miatt létrehozott Helyreállítási Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásai, sem a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus forrásai terhére „Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni”.
Az is írták, hogy a „gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíjbevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat”.
A két állításban ellentmondás van. Érthetetlen, hogy ha az útdíjbevétel fedezi a fejlesztési, fenntartási és üzemeltetési költségeket, miért jelent gondot, hogy az EU nem támogatja a fejlesztéseket.
A 24.hu eközben arról ír, hogy a „nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki, hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő”.
A lapnak nyilatkozó külföldi útépítő cég vezető szakembere szerint „ezt európai cég nem vállalja be”.
Kerestük a kormányszóvivőt és az Európai Bizottság magyarországi képviseletét, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
|
Állami közbeszerzés helyett egy magáncég dönthet arról, ki építhet autópályát
|
A Fidesz-közeli cégeknek kormányváltás esetén ellenzékben is lehetnek útépítési megrendeléseik. Furcsa önellentmondással indokolja a kormány, miért kell a magyarországi teljes gyorsforgalmiút-hálózatot magáncégeknek koncesszióba adni. A kabinet szerint az EU nem ad pénzt autópálya-építésre, de közben azt is írják, hogy az útdíjak bevételei fedezik az üzemeltetési és karbantartási költségeket.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/allami-kozbeszerzes-helyett-egy-maganceg-donthet-arrol-ki-epithet-autopalyat/31309123.html
|
2021-06-16 12:32:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét.
Ezt európai cég nem vállalja be
– mondta az egyik nagy külföldi útépítő cég vezető szakembere, hangsúlyozva, hogy a becslés tisztességes árazásra vonatkozik.
Informátoraink szerint alaposan meglepte a szakmát a nemrég napvilágra került közbeszerzési kiírás, amelyben az ország teljes, csaknem 2000 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatának (1662 kilométernyi alaphálózat, és 381 kilométernyi kiegészítő hálózat) koncesszióba adásáról van szó. Az állam, azaz a Rogán Antal fennhatósága alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda harmincöt évre adná át az utakat az üzemeltetőnek, aki az üzemeltetést, a felújítást és a hálózat bővítését, új szakaszok tervezését-építését vállalja, ideértve a finanszírozást is.
A felhívásban nem részletezik, pontosan mekkora lenne a koncessziós díj, vagyis mekkora bevétellel számol a büdzsé. Miként egyelőre arról sem tudni, hogy a mérleg másik serpenyője hogyan néz ki, azaz az állam milyen formában, milyen ütemezéssel fizet: nem tudni, mennyi rendelkezésre állási és szolgáltatási díjat fizet majd. Egyelőre annyit közöltek a várható szaldóról, hogy „a koncessziós modell finanszírozása az államadósság érdemi növelése nélkül valósul meg. A gyorsforgalmi utak használatával összefüggő jövőbeli állami útdíj bevétel fedezi az új koncessziós modell keretében felmerülő fejlesztési, fenntartási, üzemeltetési díjakat”. Azt sem tudjuk, mekkora útdíjbevétellel kalkulálnak a jövőben, de 2020-ban matricaeladásból 53 milliárd, a teherjárművek útdíjából bő 220 milliárd forintot szedett be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Annyi biztos a kiírás alapján, hogy nem bontható részekre a feladat, és az ár a meghatározó a kiválasztásnál. Egyelőre csak tippelni tudnak a megkérdezett szakértők, hová kerülhet a koncessziós jog:
hazai vezető építőipari cégekből álló konzorciumhoz (köztük a piacvezető mélyépítő Duna Aszfalt Zrt.-vel és a Mészáros-birodalom építőcégeivel számolnak), így a jövőben ezek a vállalkozások építhetnék és kezelhetnék a gyorsforgalmi úthálózatot.
Ugyanakkor a nagyszabású ügylet eddig ismert részletei alapján nem zárják ki, hogy újabb kínai gigaprojektet készítenek elő.
A projekt mérete mindenesetre illik az utóbbi hónapok fejleményeihez, mint amilyen a felsőoktatás átszervezése kapcsán ezermilliárdos vagyonok alapítványokba csatornázása vagy a Fudan egyetem több mint 500 milliárd forintos terve volt.
Útépítő körökben jó fél éve közszájon forgott valamiféle ppp-konstrukció ötlete, azaz úgy tudták, hogy az Orbán-adminisztráció felmelegítené a köz- és a magánszféra együttműködésével történő beruházásokat, útépítéseket. Némi módosítással persze, hogy ne ismétlődjenek meg az előző évtizedek fiaskói. Konkrétumokig azonban nem jutottak, ezért robbant bombaként a koncesszióra kiírt közbeszerzés.
Ami az Antall-kormány idején alkalmazott koncessziót, majd a nagyjából ugyanazt jelentő, az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzása idején bevezetett ppp-konstrukciókat illeti, eddig nem igazán váltak be. A G7 úgy számolt, hogy ha négy szerződést, az M5- és M6-projektet
ppp-modell helyett úgy valósította volna meg a kormány, hogy maga vesz fel hitelt, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg.
A szerző számba vette az állam által a magánbefektetőnek évente kifizetett rendelkezésre állási díjakat és az üzemeltető cégek által évente termelt profitot, így hozta ki a mellbevágó eredményt. Az üzemeltető cégek pénzügyi kimutatásaiban azt találta, hogy a bevételek csaknem felét érte el az üzemi eredmény, összességében pedig azt állapította meg:
a magyar állam összesen 534 milliárd profitot enged át az említett két autópálya ppp-szerződéseivel a beruházó külföldi cégeknek a futamidő végéig.
A koncessziós közbeszerzés részleteiről érdeklődtünk a Rogán-minisztériumnál, de cikkünk leadásáig nem érkezett válasz. Így nem tudtuk meg,
mit terveznek a jelenleg hatályos autópálya-koncessziós szerződésekkel, mire hivatkozva mondják fel a megállapodásokat, ha kivásárolják a külföldi felet, milyen költséggel kalkulálnak;
mit jelent pontosan, hogy két uniós alapból, a helyreállítási, illetve a környezetvédelmi alap „keretéből Magyarország nem tud majd önállóan autópályát építeni”;
mekkora rendelkezésre állási díjjal és mekkora koncessziós bevétellel számolnak, mire alapozzák, hogy a projekt nem növeli majd számottevően az államadósságot.
Ha reagálnak, frissítjük cikket. Mindenesetre hatalmas projekttel debütál a Nemzeti Koncessziós Iroda, amely alá egyre több területet gyűrnek be. Korábban úgy tudtuk, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményének fő feladata a kaszinó-koncessziós szerződések megkötése lesz, de feladatköre egyre bővül. Május végére kiderült, hogy már a hulladékgazdálkodás is az irodához tartozik, és akkor csapták hozzá a csomaghoz az országos közutak és „műtárgyaik” létrehozása és működtetésével kapcsolatos közfeladatokat is.
|
Ontja a nyereséget az autópályák üzemeltetése, Rogánék mégis szabadulnának tőle
|
7-8 milliárd euróra (2500-2800 milliárd forint) becsülik útépítő körökben a kormánydöntéssel piacra dobott gyorsforgalmi úthálózat koncessziós értékét.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/15/autopalya-koncesszio-rogan-antal/
|
2021-06-15 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lapunk újabb részletekről értesült a Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és nyolc társa, köztük a bizalmasának mondott F. Petra elleni nyomozásból. Így megtudtuk, hogy olyan vallomások is vannak boldog ellen, melyek szerint az egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyei település polgármesterénél járva F. Petra és a Boldog táskás emberének tartott K. Péter azt kérte, a tárgyalásra senki ne vigye be a szobába a mobiltelefonját.
A hamarosan induló tárgyalás nem lesz egyszerű, a vallomások szerint ugyanis vannak, akik a büntetőügyben azt állítják: Boldog István asszisztense az ominózusmobil-kikapcsolós esetkor nem sokat kertelt, hanem elmondta, hogy azért mentek oda, hogy az országgyűlési képviselő kampányához az önkormányzat által elnyert Terület- és Település-fejlesztési Operatív program (TOP) projektjeiből a pályázati összeg húsz százalékát visszakérjék a részükre. Miután a településvezető sokallta a húsz százalékot, K. Péter tíz százalékra szállította le a kért összeg mértékét.
Ismert, a kormánypárti politikus „asszisztensével” együtt vádlott, mivel a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerint befolyásolták az uniós Terület- és Település-fejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatok eredményeit. Boldogon és F. Petrán kívül még hét vádlott van a hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt indult ügyben. A politikus januárban egy vidéki televíziónak nyilatkozva a vádemelés után az ártatlanságát hangoztatta, illetve arról is beszélt, hogy ő pusztán egy csúnya politikai kampány áldozata, szerinte az ügyészség több emberrel is vádalkut kötött. F. Petra pedig – mint megírtuk – nem tartotta bűncselekménynek a lojális vállalkozók helyzetbe hozásét, hogy aztán ők támogassák a hatalmi kört.
10 százalék
Egy másik vallomás szerint egy másik találkozón, ahol F. Petra és K. Péter szintén jelen voltak, az egyik község alpolgármestere megkérdezte, hogy mennyit tegyenek hozzá a költségekhez. K. Péter erre egy névjegykártya hátuljára ráírta, hogy tíz százalék, majd megmutatta azt F. Petrának. Miután a nő ezt tudomásul vette, K. Péter a vizitkártyát átadta az alpolgármesternek. Boldog István bizalmasa azért feltette a kérdést, hogy ezt tudják-e teljesíteni, amire azt a megnyugtató választ kapta, hogy ezt már megbeszélték.
További információink szerint az egyik községben a kerékpárút nagyon silány lett, mivel már a polgármestert és Boldog Istvánt is „jóllakatták”, így az út megfelelő minőségű kivitelezésére nem maradt elég pénz, azaz a visszaosztás mértéke már jelentős problémát okozott. A nyomozás során többen elmondták az ügyészségen, hogy a polgármestereknek – mint a vádiratban is szerepel – a Boldog István és emberei által megjelölt cégeket kellett helyzetbe hozni és jelezték nekik, hogy ha nem így tesznek, akkor a pályázatok nem fognak nyerni.
Jó kérdés, mit lehet majd bizonyítani ebből a bíróságon, vagy tényleg Boldognak van igaza, és egy konspiráció áldozata.
Állítólag volt olyan településvezető, aki ellentmondott Boldogéknak, nem akart fizetni, de volt olyan is, aki azt üzente, hogy alázatosan nagyon köszön mindent és együttműködik velük.
A Központi Nyomozó Főügyészség részéről a nyomozás során furcsának találták azt, hogy 2017. április 21-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei közgyűlés zárt ülésén úgy döntöttek 42 milliárd forint összértékű 347 pályázat sorsáról, hogy a döntéshez szükséges előkészítő anyagok tanulmányozására a közgyűlés tagjainak csupán negyven percük volt. Az ügyészség ezzel kapcsolatban azt vitatta, hogy ennyi idő alatt nem biztos, hogy szakmailag megalapozott döntést tudtak hozni.
|
Vallomás: rossz minőségű lett egy kerékpárút, mert az arra szánt pénzből Boldogot is „jól kellett lakatni”
|
Névjegykártyára írva közölte azt Boldog István fideszes politikus asszisztense F. Petra és az országgyűlési képviselő táskás emberének mondott K. Péter, hogy tíz százalékot kell hozzáírni a TOP-os pályázatok költségekhez – legalábbi a Blikk információi szerint ilyen tartalmúvallomás is előkerült a politikus elleni bünetőügyben.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/boldog-istvan-top-os-palyazatok-hivatali-vesztegetes-elfogadasa-vademeles/jms1ppw
|
2021-06-16 18:52:45
| true | null | null |
Blikk
|
A vád szerint az ügy strómanja, aki első, elkülönített büntetőperében beismerő vallomást tett, sőt, feltáró, terhelő vallomást Czeglédyre, most kijelentette: az ügyészség elvárásai szerint valótlan nyilatkozatot tett, mert féltette az életét, és azt éreztették vele, hogy akkor szabadulhat, ha együttműködik a hatósággal.
Állítása szerint az ügyészség azt ajánlotta, amennyiben ebben segít, jól jár és majd egyezséget fognak neki ajánlani. A. Zoltán még azt is hozzátette, hogy korábbi ügyvédje bizonyos értelemben a vádhatóság összekötője volt, aki a hamis vallomásokra biztatta.
A tárgyalás holnap Czeglédy Csaba meghallgatásával folytatódik, ami akár több tárgyalási napot is igénybe vehet. Mivel a kecskeméti bíróságon a korábbi tárgyalási napokon több vádlott is úgy nyilatkozott, hogy csupán Czeglédy Csaba vallomástételét követően kíván beszélni, ezért különösen nagy jelentősége lehet az évek óta húzódó perben az elsőrendű vádlott fellépésének.
|
Czeglédy-ügy: meggondolta magát a bíróságon a koronatanú
|
Folytatódott a Kecskeméti Törvényszéken a Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás vádjával folyamatban lévő büntetőper, ahol minden korábbi vallomását visszavonta A. Zoltán, a Czeglédy-ügy kulcsfigurája a bíróságon tett vádlotti vallomásában, és elképesztő vádakkal illette első védőjét és a nyomozóhatóságokat.
| null | 1 |
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210616-czegledy-ugy-meggondolta-magat-a-birosagon-a-koronatanu
|
2021-06-16 21:16:11
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
Nagy vitát kavart a főváros XI. kerületében, Újbudán, hogy a baloldali vezetés több önkormányzati tulajdonú ingatlan eladását fontolgatta. Az egyik frontvonal a helyi civilekkel az Ulászló utcai saroktelek lett, aminek fordulatos, több cikluson átívelő története most újabb részletekkel bővült. Dióhéjban eddig ez történt:
Már a Molnár Gyula vezette előző előtti szocialista önkormányzat is tervezte az egykori egészségügyi létesítmény eladását,
de végül a fideszes önkormányzat tette meg az első lépéseket Hoffmann Tamás polgármester idején: megegyeztek a terület harmadát birtokló állam képviselőjével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV)-vel, hogy az ingyen átadja ezt a hányadot, ha a kerület a köz számára hasznosítja a telket.
Építészeti tervek készültek, két, egymáshoz L-alakban kapcsolódó, négyemeletes társasház épült volna, a földszinten rendelővel.
Közben a DK-s László Imre lett a polgármester, és a járvány miatti pénzelvonásokra hivatkozva leporolták az ügyet: úgy volt, hogy eladják a telket, dacára annak, hogy az MNV elidegenítési tilalmat szabott ki rá. Ezt úgy próbálta a kerület kibekkelni, hogy felfüggeszteti e tilalmat az eladás és építkezés idejére, majd az átadás után csak a földszinti orvosi rendelőre rárakja.
A környékbeli civileknek a kezdettől nem tetszett az ötlet, főleg mivel az az ősfássá alakult, alig gondozott park szétzúzásával járt volna: petíciót indítottak, kérdésekkel bombázták az önkormányzatot, a médiához fordultak.
Végül a baloldali koalíció pártjai sorban álltak ki a terv mögül, a helyi Fidesz – annak ellenére, hogy anno ők indították el a projektet – szintén ellene volt, így a kerület visszatáncolt az eladástól.
Azóta várta mindenki mi lesz, főleg, hogy az MNV-vel kötött megállapodás előírja, hogy valami közhasznút építeni kell az ingatlanon. Még szerdán posztolt az újbudai önkormányzat a Facebook-oldalára a fejleményekkel kapcsolatban. A lényeg, hogy az év végéig van ideje az önkormányzatnak kitalálni, mi legyen a telekkel, különben fizetnie kell.
Tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel azért, hogy a lakók igényeit figyelembe véve kompromisszumos megoldás születhessen a Ulászló-Kökörcsin-Zsombolyai utcák által közrefogott saroktelek hasznosítását és a kivitelezését illetően. Bár hivatalos válasz még nem érkezett a megkeresésre, a jelenlegi információk szerint a vagyonkezelő 2021. december végéig ad határidőt az önkormányzatnak a hasznosítás elindítására. Ha addig nem teljesíti az általuk megfogalmazott kéréseket, 55 millió forintos kötbér megfizetésére kötelezi a kerületet.
Azt írják – bár ez két hónapja még elképzelhetetlen lett volna –: a kerület kiáll amellett, hogy „csak olyan átalakítás történjen a területen, ami biztosítja a telek növény- és állatvilágának megőrzését”, valamint hogy a civileket is bevonják mindenbe. Emiatt hamarosan újra leülnek a helybéliek képviselőivel tárgyalni.
|
55 milliós kötbér lóg Damoklész kardjaként Újbuda felett
|
Az Ulászló utcai saroktelek ügyében jelezte az önkormányzat, hogy decemberig kell megegyeznie a volt ingatlantulaj MNV Zrt.-vel, különben fizetnie kell. Ha elkezdődik a terület közcélú hasznosítása addig, akkor megússzák ezt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/06/17/55-millios-kotber-log-damoklesz-karjdakent-ujbuda-felett/
|
2021-06-17 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemes indokot választott a Külügyminisztérium a saját vagyonkezelő alapítványának, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak (KÉÖMA) létrehozására: a határon túli magyar épített örökség védelmét.
Árnyalja azonban az összképet, hogy van már hasonló célú szakmai szervezet, ami bizonyított már az évek során.
Ez pedig a Miniszterelnökség által több felújítási, műemlékvédelmi program kivitelezésével is megbízott Teleki László Alapítvány, ami 2016 és 2019 között több mint 160 felújítást végzett el a határon túl.
A KÉÖMA mégis több tízmilliárdos vagyont kapott az indulásra, és már most rendelkeznek három erdélyi, egy szlovéniai és egy horvátországi ingatlannal is.
Erős a gyanú, hogy a szomszédos országok turizmusa felé terjeszkedik NER,
hiszen mindegyik épület szálloda volt vagy lesz, esetleg már most is az.
Szakmaiság kontra párhuzamosságok
Tavaly júniusban, miközben a legtöbben a koronavírus miatti veszélyhelyzet megszüntetésével voltak elfoglalva, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KÉÖMA) megalapításáról, illetve az alapítványnak nyújtandó vagyonról. Ebben szerepeltek a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. törzsrészvényei, illetve – mint azt később megtudtuk a Magyar Közlönyben kihirdetett 2009/2020. számú kormány határozatából – 600 millió forint az alapításhoz, további 6 milliárd pedig „alapítói adományként”. Mivel a Manevi Zrt. saját tőkéje – a nagylelkű állami támogatás révén – tavaly nyáron 10,5 milliárd forint volt, a Comitatus-Energia Zrt-é pedig 2019-ben 3 milliárd körül volt,
a KÉÖMA alsó hangon 20 milliárd forintos kerettel rajtolt el.
A Manevi Zrt. egy 1997-ben alapított vállalat, amelynek saját honlapja szerint „fő célja a nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával kapcsolatos műszaki vizsgálati, elemzési és szakértői feladatok ellátása volt”.Innen jön az elnevezés is: Manevi – Magyar Nemesfémvizsgáló.
2010-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, 2018 végétől pedig a Külügyminisztérium alá tartozott, innen került 2020-ban a külügy alapítványa alá. A Comitatus-Energia Zrt. 2011 óta működik, főtevékenysége az villamosenergia-termelés. Az első évben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat, majd 2012-től a magyar állam tulajdonában állt, végül idén márciusban a KÉÖMA tulajdonába került.
A parlamenti vitában a javaslat előadója Szijjártó Péter volt, aki „fontos nemzeti célra”, a kárpát-medencei épített örökség védelmére hivatkozva kérte a képviselők támogatását. Az ellenzék már akkor felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanilyen célkitűzéssel, sőt, ugyanilyen célra alkották 2015-ben a Miniszterelnökség által elindított Rómer Flóris-tervet, amit a Teleki László Alapítvány hajt végre.
A Teleki László Alapítvány számára 2019-ben a KÉÖMA induló vagyonának csak a töredéke, 2,4 milliárd forintnyi forrás állt rendelkezésre. Kaphatnák ők a forrásokat, nincs szükség párhuzamosságokra – szóltak a szakmai érvek. A Teleki László Alapítvány ráadásul eredményesen is végzi a munkáját: 2016 és 2019 között 160 határon túli helyszínen végeztek el örökségvédelmi munkákat, mindezt összesen 1,2 milliárdért, de az alapítvány ezen kívül is kapott támogatásokat egy-egy nagyobb projektre, mint például a borsi Rákóczi-kastély felújítására.
A két szervezet vezetőségének összehasonlítása talán közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük, mi szükség volt még egy alapítványra: a Teleki László Alapítványt Diószegi László történész-koreográfus vezeti, kuratóriumában pedig Entz Géza művészettörténész, Jeszenszky Géza történész, korábbi külügyminiszter, Káldi Gyula építész és Gerő András történész ülnek. Egyikük sem tekinthető pártkatonának – sőt, Jeszenszky többször fogalmazott meg kritikát az Orbán-kormánnyal szemben.
Ezzel szemben a KÉÖMA kuratóriumának elnöke Magyar Levente, a külügy államtitkára, Szijjártó helyettese,
a tagok pedig Jákli Gergely, az Eximbank vezérigazgatója, Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, a külügy államtitkára, Kiss-Parciu Péter, a külügy határmenti gazdasággejlesztésért felelős helyettes államtitkára, illetve dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos.
Utóbbi kinevezése még akár szakmailag is indokolható lenne, ha sajtóhírek alapján nem tudnánk, hogy a Nemzeti Kastélyprogramban és Nemzeti Várprogramban
2016 és 2020 között 20 kastélyt és 19 várat kellett volna felújítani, azonban ezek rekonstrukciója ebben az időszakban vagy el sem kezdődött, vagy nem fejeződött be,
cserébe több tízmilliárd forint ment már el a megkezdett felújításokra – többnyire uniós forrásokból.
Az alapítvánnyal jött a pénz
A Manevi vásárlásai még jóval az KÉÖMA előtt, 2017 decemberében kezdődtek, amikor megvették a Szatmárnémeti régi főterén álló, romos állapotú egykori Pannónia Szállót – az Átlátszó oknyomozása szerint 1,2 milliárdért. Ez sem segített az épületen: 2020 novemberében még mindig nem érkezett hír arról, hogy mikor kezdődhet meg a felújítás. Tavaly novemberi helyi sajtóértesülések szerint a Manevi még egy 500 százalékos büntető adóemelést is kapott a várostól az elmaradt beruházás miatt.
Idén azonban megindulni látszik a fejlesztés: a szatmárnémeti PresaSM arról ír, hogy a Manevi megkezdte a romeltakarítást és az építési engedély beszerzését.
A cél: újra luxusszállodaként működtetni a Pannóniát.
A MÁRAMAROSSZIGETI KORONA SZÁLLÓ. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Szintén turisztikai célja van a KÉÖMA két másik erdélyi projektjének: a máramarosszigeti Korona Szállóból négycsillagos hotelt terveznek kialakítani, ahogy harmadik erdélyi vásárlásuk, a nagykárolyi egykori polgármesteri hivatal épületéből is szálloda lesz.
A NAGYKÁROLYI ÉPÜLET. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Az erdélyi projektek közül a legfrissebb a zsibói Wesselényi-kastély 800 000 eurós (körülbelül 288 millió forintos) megvásárlása. Az itteni célok még nem ismertek, valószínűleg azért sem, mert a helyi megyei önkormányzat perelni akar, mondván, hogy elővásárlási joguk van, amit nem tartott tiszteletben az az új vevő, aki aztán egyből továbbadta a kastélyt a Manevi Zrt-nek.
A ZSIBÓI WESSELÉNYI-KASTÉLY MÉG 2012 AUGUSZTUSÁBAN. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Ezek valóban magyar történelmi kötődésű épületek, így valahol érthető a vásárlási láz, ellentétben például
a 2019 nyarán körülbelül 3 milliárd forintért megszerzett Terme Lendavával, ami egy 120 szobás hotelből, kempingből, apartmanfaluból és fejlesztési telekből álló komplexum
a szlovéniai Lendván. Az épületnek nincs magyar történelmi vonatkozása, ráadásul a G7 szerint a legnagyobb szlovén hotelvállalkozásnak sem sikerült nyereségesen üzemeltetnie. Kérdéses, hogy a magyar államnak miért sikerülne – már ha egyáltalán ez a cél.
Az eddigi utolsó vásárlás pedig a horvátországi Eszéken történt: ahogy arra a K-Monitor is felhívta a figyelmet, a Lorenza Jagera utca 2 szám alatti épület kerülhetett az alapítványhoz, legalábbis erről árulkodik, hogy
az épület négycsillagos szállodává alakítására tervezői pályázatot írt ki a Manevi.
AZ ESZÉKI ÉPÜLET. FOTÓ: GOOGLE MAPS.
Örökségvédelmi máz
A Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium alá tehát egy olyan célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány tartozik, amire a Miniszterelnökségnek már van partnere. Ezt az új alapítványt feltöltötték megbízható pártkatonákkal, majd
a nemzeti célra hivatkozva elkezdett határon túli épületeket vásárolni, hogy utána kulcsrakészre felújítsa a leendő üzemeltetőknek
– függetlenül attól, hogy azoknak van-e magyar történelmi kötődése vagy nincs.
Az ugyanis, hogy ki fogja üzemeltetni az új szállodákat, a lendvai termálfürdőt leszámítva sehol sem derül ki, sőt, az eszéki épület felújítása kapcsán külön kiemelték, hogy a hotelt az üzemeltető nevezheti majd el. Persze ha megnézzük, hogy milyen ütemben önti a pénzünket a turizmusba az állam, logikusnak tűnik, hogy
az egész örökségvédelmi szöveg csak máz, valójában a NER határon túli terjeszkedését szolgálja az alapítvány.
A szerző a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselőjelöltje Terézvárosban és Erzsébetvárosban, Budapest 5. OEVK-jában, és a párt KorrupcióVadász munkacsoportjának vezetője.
|
HATÁRON TÚLI BEVÁSÁRLÓKÖRÚTON SZIJJÁRTÓÉK ÚJ KÖZALAPÍTVÁNYA
|
A járványhelyzettel foglalkozó ország háta mögött létrehoztak egy vagyonkezelői alapítványt, aminek azt a célt adták, hogy határon túli, Magyarország történelméhez kapcsolódó épületeket vásároljanak és újítsanak fel. Az épületek többnyire szállodákként fognak a későbbiekben működni, így valójában a NER határon túli turisztikai terjeszkedését szolgálja az alapítvány.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20210520_hataron-tuli-bevasarlokoruton-szijjartoek-uj-kozalapitvanya
|
2021-06-17 22:10:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A héten derült ki, hogy a kormány közbeszerzést írt ki és 35 évre koncesszióba adná a magyarországi autópályahálózat üzemeltetését és fejlesztését. Arról, hogy mi lehet a gazdasági racionalitás egy ilyen döntés mögött, dr. Lukács Tibort, a Közbeszerzési Hatóság korábbi főtitkárát, közbeszerzési szakértőt kérdeztük, aki szerint több okból is szükség lesz a következő években az állami finanszírozás kiegészítésére.
Miért történik mindez?
Jellemzően nagy bekerülési vagy fenntartási költségű és nagy létszámú vagy kapacitású felhasználóval érintett koncessziókat hoznak létre közbeszerzés keretében, ilyen például a szennyvízelvezető és kezelő rendszerek létrehozása, fenntartása vagy üzemeltetése, és ebbe a sorba illeszkedik az autópálya is.
Lukács Tibor azt mondja, alapesetben a koncesszió jogosultjához kerülnek át a tervezéssel és a kivitelezéssel, valamint a majdani üzemeltetéssel kapcsolatos feladatok, felelősség és kockázat, amelyeket a hasznosításból eredő bevétel ellentételez.
Jelen esetben ez a bevétel az útdíjakat jelenti, amelyek a fejlesztések és az üzemeltetés vagy fenntartás elsődleges forrásait képezik. Ehhez hozzájönnek a – főként európai uniós – támogatások, legalábbis eddig lehetett ezekkel is számolni. A 2020-al záruló uniós fejlesztési ciklust követően azonban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére vonatkozóan limitált lesz az elérhető támogatások mértéke, a hangsúlyok más területekre tevődnek át, így az állami finanszírozás kiegészítésére egyéb forrásokat kell találni. Továbbá
a járműipar elmúlt időszakban lezajlott ugrásszerű fejlődésével egyidejűleg egyre nagyobb igény mutatkozik a gyorsforgalmi úthálózat lényegesen magasabb színvonalú fejlesztésére és üzemeltetésére is,
amely a legmodernebb technológiák adaptálására, támogatására is alkalmas. Ezenkívül életképes alternatívára lesz majd szükség a kieső uniós források miatt a beruházások előfinanszírozásának megoldására is.
A közbeszerzési dokumentumok alapján is az látszik, hogy a gyorsforgalmi úthálózat a módosuló uniós támogatási prioritások miatt került fókuszba, mondja a szakértő. Mivel
2020 után a közlekedési infrastruktúrát érintő támogatáspolitika láthatóan a kötöttpályás hálózatokat preferálja, a gyorsforgalmi úthálózat hosszútávú, fenntartható fejlesztése a korábbiaktól eltérő finanszírozási modell kialakítását kívánta meg.
Erre lenne az elképzelés szerint egy lehetséges megoldás a koncesszióba adás.
A kínai szál – EU-n kívüli vállalatok is pályázhatnak?
A héten elindultak a találgatások a döntés hátteréről, a Népszava például azt írta, meglepte az építőipari szakmát a 35 éves koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés, és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha a kilencedik leggazdagabb magyar cégére, a Szijj László-féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna, más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek. Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor arról beszélt, „aligha van Magyarországon egy olyan cég, amely ilyen nagyságrendű feladatokat vállalni tudna”, így elindultak a spekulációk arról is, hogy kínai kézbe kerülhet az üzemeltetés.
Megkérdeztük Lukács Tibort, milyen keretekben pályázhatnak EU-n kívüli cégek egy ilyen kiírásra. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) szerint az Európai Unió tagállamaiból származó vállalkozások korlátozások nélkül, a hazai versenyzőkkel egyenlő esélyekkel nyújthatnak be részvételre jelentkezést és ajánlatot, és velük egyenlő bánásmódban kell, hogy részesüljenek. Az unión kívüliek esetében pedig csak akkor érvényes ugyanez, ha van erre vonatkozó, kétoldalú megállapodás az érintett vállalkozás országa és Magyarország vagy az unió között. A verseny szélesítése érdekében az ajánlatkérő is dönthet úgy, hogy nem zárja ki az eljárásból azon országok ajánlattevőit, amelyekkel nincs kétoldalú megállapodás.
Sok vagy kevés a 35 éves időtartam?
Erre nehéz általánosságban válaszolni a szakértő szerint. A közbeszerzési eljárások eredményeképpen általában konkrét építmények valósulnak meg, vagy szolgáltatások kerülnek teljesítésre. Az ellenszolgáltatást a megrendelő kifizeti, a szerződés pedig lezárul.
A klasszikus közbeszerzési tárgyak (árubeszerzés, építés, szolgáltatás) esetében a szabályozás a lehető legrövidebb időtartamú szerződések megkötését preferálja, a minél gyakoribb és minél szélesebb körű verseny biztosítása érdekében, de a koncesszió teljesen más.
Itt ugyanis nagy értékű beruházásokról van szó, amelyek megtérülése nagyon sok tényezőtől függ, és akár évtizedekig is eltarthat. Jelen esetben majd a koncessziós szerződés feltételei lesznek meghatározóak, mind az elvárt eredmények, mind pedig az ellenszolgáltatás tekintetében, vélekedett Lukács Tibor.
Július elejéig lehet jelentkezni, ez nem túl rövid idő a felkészülésre?
Ezzel kapcsolatban Lukács Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben az esetben egy kétszakaszos eljárásról van szó, annak is az első, úgynevezett részvételi szakaszáról.
Ilyenkor „még csak” jelezni kell a későbbi ajánlattételi szándékot, konkrét ajánlat ebben a szakaszban nem kérhető és nem tehető.
Az érdemi ajánlat a következő, ajánlattételi szakaszban nyújtható majd be, akár több fordulóban is, ugyanis tárgyalások tartásának szándékát is jelezte az ajánlatkérő az indító felhívásban. A második szakaszban már csak az első, részvételi szakaszon sikeresen túljutott jelentkezők tehetnek konkrét ajánlatot. Mivel az első szakaszban lényegében egyfajta előminősítés történik, a majdani szerződés teljesítésére való pénzügyi és műszaki alkalmasságot már itt igazolni kell; az ennek keretében benyújtandó iratok esetében természetesen felmerülhet kérdésként, hogy elég-e a rendelkezésre álló idő.
Azt is tudni kell azonban, hogy a Kbt. meghatároz a jelentkezés benyújtására vonatkozóan minimális határidőt, amelynél rövidebb nem írható elő (ez 25 nap), és amelynek a jelen eljárást indító felhívás megfelel.
Minden esetben vizsgálni kell azonban, hogy pontosan milyen tartalmú, és formai követelményeknek megfelelő dokumentumokat kér be az ajánlatkérő, és azok ismeretében lehet abban a kérdésben állást foglalni, hogy elegendő-e az erre rendelkezésre álló határidő, vagy sem.
A jelen felhívásban a közbeszerzési eljárások esetében szokásosnak mondható iratokat (banki igazolások, referenciaigazolások, közjegyző által hitelesített nyilatkozat) kérik, és számos adatot az ajánlatkérő köteles ellenőrizni, közhiteles, ingyenes adatbázisokból. Mindezeket, valamint azt is figyelembe véve, hogy az eljárás – így a jelentkezések benyújtása, és a kommunikáció is – elektronikusan zajlik, az esélyegyenlőség alapelvét is szem előtt tartva
Ezzel együtt az ajánlatkérő meg is hosszabbíthatja a határidőt, ha szükségesnek látja: erre akár a jelentkezőktől érkező jelzések, kérdések nyomán is sor kerülhet. Ezenkívül a jelentkezők is kifogásolhatják a rendelkezésre álló idő rövidségét előzetes vitarendezés vagy jogorvoslati eljárás kezdeményezésével.
Borítókép: Unsplash // G-R Mottez
|
Kína? NER? Államiból magánkézbe – ez állhat az autópályakoncesszió mögött
|
A héten derült ki, hogy a kormány közbeszerzést írt ki és 35 évre koncesszióba adná a magyarországi autópályahálózat üzemeltetését és fejlesztését. Arról, hogy mi lehet a gazdasági racionalitás egy ilyen döntés mögött, dr. Lukács Tibort, a Közbeszerzési Hatóság korábbi főtitkárát, közbeszerzési szakértőt kérdeztük, aki szerint több okból is szükség lesz a következő években az állami finanszírozás kiegészítésére.
| null | 1 |
https://forbes.hu/uzlet/kormany-autopalya-koncesszio/
|
2021-06-18 22:42:00
| true | null | null |
Forbes
|
Hamarosan vidékre költözik a 4,2 milliárd forintos országimázskampány lebonyolításával megbízott, a Fidesz választási kampányát, illetve a kormányváltás óta állami ünnepségeket szervező Happy End Kft.: a reklámcég jövőbeni székhelye a Csévharaszt központjától körülbelül nyolc kilométernyire található volt szovjet katonai bázis lesz. Az objektumot csak földúton lehet megközelíteni, a több évtizedes vaskapun régi tábla hirdeti: az egész terület baleset- és életveszélyes, mint később megtudjuk azért, mert hetente találnak itt újabb és újabb fel nem robbant bombákat. A kapu másik tábláján az áll: belépés csak itt dolgozóknak!
A Dominium '64 Rt. és a 123 hektár
A laktanya a kormányváltás után, 1999-ben került a Wermer család érdekeltségi körébe. A 123 hektáros területen fekvő objektum kétharmada már most is a Margit körúton bejegyzett Dominium 64 Ingatlankezelő, -Forgalmazó és Szolgáltató Rt. tulajdonában van. Ennek fő tulajdonosa 1999 óta, a Washingtonban bejegyzett Go Ahead nevű cég, amely vállalkozás Wermer felesége, Lehmann Kira, illetve anyósa tulajdonában van. A cégben részvényes még Dani Károly budapesti lakos is.
A cég első vezérigazgatója néhány hónapig Wermerné volt. Őt Pekár Lajos követte a vezetői székben, jelenleg pedig Hegedűs Csaba igazgatja a vállalatot. Pekár Lajos exvezérigazgató sem a cég tevékenységéről, sem távozásának okairól nem kívánt nyilatkozni az Indexnek.
Apartman, lovarda, nyomda és egy kis támogatás
A bázis egyharmada egy jelenleg felszámolás alatt álló fatelep tulajdonát képezi, ám januártól már itt is a Dominium 64 Rt. lesz birtokon belül. Az objektumba még nem jelentkezett be a Fidesz kampánycége, így csak a Dominium 64 Rt. fizet iparűzési adót az érintett községeknek. A csévharaszti önkormányzat, mint építési hatóság a Wermer család lovardájára fennmaradási engedélyt adott, illetve jóváhagyta három apartman kialakítását, és egy épület nyomdává alakítását. A lovarda fejlesztésére tavaly a vidékfejlesztési tárca és a Gazdasági Minisztérium közös pályázatán 15 millió forintot szavaztak meg.
Csévharaszt is profitált
A csévharaszti Harangláb presszó törzsközönsége nagy reményeket fűz a Happy End Kft. községbe költözéséhez. A helyiek már így is sokat nyertek a Dominium 64 Rt. letelepedésével, mert a részvénytársaság az önkormányzattól vásárolta meg a laktanyát, a vételárból pedig új községházát, könyvtárat és tornatermet építettek. A helyiek úgy tudják, hogy rövidesen bővül a volt szovjet laktanyában épülő komplexum, állítólag szálloda is lesz a területen.
A titokzatos "spin doctor" A Fidesz belső viszonyait jól ismerők Wermer Andrást a miniszterelnök legfontosabb tanácsadójának tartják. Körösényi András Parlamentáris vagy "elnöki" kormányzás? című tanulmányában (amely egyébként a Fidesz-ellenesnek semmiképp sem nevezhető Századvég kiadónál jelent meg) Wermert a miniszterelnök "spin doctor" ászának nevezi.
A titokzatos háttérember alig-alig jelenik meg a nyilvánosság előtt, szinte sosem nyilatkozik (utoljára a Népszava készített vele interjút 1998-ban ). Annál gyakrabban találkozni a nevével ellenzéki interpellációkban vagy a Fidesz körüli gazdasági tevékenységek után kutakodó cikkekben.
Az eredetileg orvosi diplomával rendelkező reklámszakember 1993 körül tűnt föl a Fidesz környékén, de igazán fontos szerephez az 1994-es választási vereség után jutott, amikor a csalódott párt Wermer cégét, a Happy End Kft.-t bízta meg politikai marketingjének alakításával. A párt arculatát és kommunikációját teljesen megújító Wermer kétségtelenül az 1998-as választási győzelem egyik kulcsfigurája. Párton belüli, illetve a miniszterelnökre gyakorlolt személyes befolyása azóta megkérdőjelezhetetlen.
A Happy End Kft.-t 1991-ben alapította Wermer András és Káel Csaba, valamint egy svájci cég. (Káel később a Magyar Televíziónak bedolgozó, a miniszterelnök útifilmjeit készítő Ezüsthajó Kft. vezetőjeként, majd a kiemelt állami támogatással forgatott Bánk Bán operafilm rendezőjeként lett ismert.) Wermer és Káel 1996 óta nem tulajdonosai a cégnek, de a kapcsolat nem szakadt meg: a Happy End korábban a "Wermer-közeli" ingatlanba - az 1999 óta épülő 123 hektáros csévharaszti birtokra - költözik.
|
Csévharasztra költözik a Happy End Kft.
|
A csévharaszti Harangláb presszó törzsközönsége nagy reményeket fűz ahhoz, hogy hamarosan a település határába költözik a Happy End Kft. A 123 hektáros, Csévharaszt és Inárcs között lévő egykori szovjet laktanyát a Dominium 64 Rt. nevű, a Wermer család érdekeltségi körébe tartozó cég vásárolta meg. Wermer András a miniszterelnök legfontosabb tanácsadója, a Happy End Kft. alapítója. Az óriási területen több mint nyolcvan épület található, van köztük három apartman, egy lovarda és egy nyomda is. A lovarda fejlesztésére 15 millió forint állami pénzt kapott a cég.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/happy1106/
|
2001-11-06 23:50:00
| true | null | null |
Index
|
Többször beszámoltunk már a Dunakeszi és Göd határában szabálytalanul működő hulladéklerakóról. Legutóbbi cikkünk megjelenése után kiderült: a Pest Megyei Kormányhivatal újabb engedélyt adott ki a hulladéktelep tulajdonosa és működtetője, a korábban már megbírságolt SA-HO Kft. számára. A közadatigényléssel kikért határozat szerint – melyet csak két hónapos késéssel, többszöri sürgetés után kaptunk meg – 2024-ig évi 550 ezer tonna inert hulladékot, azaz veszélyes anyagot nem tartalmazó bontási törmeléket szállíthatnak be és dolgozhatnak fel a lerakóban.
Tehetetlen a fideszes városvezetés a Dunakeszi szélén gyűlő sittheggyel szemben
Évek óta nem ad le jelentést a gyűjtött építési törmelékről a Dunakeszi határában lévő lerakó tulajdonosa. A telep szabálytalan működése miatt számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz, az Érdi Járási Hivatal ennek ellenére újra engedélyezte a lerakó működését – tudtuk meg a város jegyzőjétől.
A telepen tehát a korábban engedélyezett mennyiség – évi 209 ezer tonna – közel háromszorosát gyűjtheti az a SA-HO Kft., amelynek működése miatt az elmúlt években több panasz és feljelentés is érkezett a hatóságokhoz.
Évek óta gyűlik a hulladék
Még 2017-ben számolt be a Népszava arról, hogy a Petőfi Csarnok – amelynek azbesztmentesítését nem végezték el szabályosan – bontási hulladékát erre a sitt-telepre hozták. A cikkíró a helyszínen apokaliptikus állapotokat tapasztalt: a telepen ugyanis nem csak az engedélyezett bontási törmeléket találta, de rengeteg fém, azbeszt tartalmú pala, elektromos eszköz, háztartási- és fahulladék is fellelhető volt. Közadatigénylésre megkaptuk a cikk nyomán indult hatósági eljárás dokumentumait, amelyekből kiderült: az ügyben feljelentés is született, ám ezt követően a hatóság egyetlen alkalommal ellenőrizte a telepet és csupán figyelmeztetésben részesítette a lerakó működtetőjét.
A helyzet azóta semmit sem változott: a 2019-ben és 2021-ben készült fotóink mutatják, hogy évek óta háborítatlanul hevernek itt a Petőfi Csarnok maradványai. Mellettük óriási fémtartályok, elektromos eszközök darabjai, valamint rengeteg fa-, műanyag- és egyéb szervetlen hulladék található. A felhagyott homokbányában működő, 80 ezer négyzetméteres, bekerítetlen telep északkeleti részén gyűlik ez a szeméthalom.
A telepnek ez a része egy gödi erdővel határos, bár az erdő gazdája már nem Göd, hanem Pest megye: a 80 hektáros erdőterület ugyanis a gödi különleges gazdasági övezet része lett. S mivel a lerakó melletti, az erdőn át a Samsung gödi gyárába vezető földutat 163 millió forintért murvával erősítették meg – erről egy korábbi cikkünkben írtunk –, az új úton közlekedők is „gyönyörködhetnek” a fák között emelkedő szeméthalmokban.
A lerakó bejárata mellett, az M2-es autóút Dunakeszi-révdűlői lehajtója közelében pedig tájsebként magasodik a feldolgozatlan sitt. Igaz, mivel az elmúlt években a növényzet jelentősen benőtte a hulladékot, csak közelről láthatók igazán jól a földből kiálló fémrudak vagy a különböző elektromos eszközök maradványai. A sitthegy mellett elsuhanó autósok azonban nemigen állnak meg nézelődni.
A bírságok ellenére is töretlen a bizalom
A telepen lévő állapotok miatt tett újabb panaszbejelentésre a környezetvédelmi hatóság 2018 decemberében azt a választ adta, hogy a lerakóban nem folyik engedély nélküli tevékenység és nincs ok hatósági intézkedésre. Csakhogy ez nem felelt meg a valóságnak: a Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint ugyanis 2018. december 10-én 400 ezer forint hulladékgazdálkodási bírsággal sújtották a céget.
Nem először egyébként: már 2011-ben 327 ezer forintos büntetést kapott a SA-HO Kft a „hulladékkezelés jogellenes folytatása” miatt. De 2016-ban is eljárást indított a hatóság, egy ellenőrzés során ugyanis fém-, fa- és műanyag hulladék is fellelhető volt a telepen. Akkor azonban megúszta a cég egy 20 ezer forintos bírsággal.
A telep tulajdonosa tehát a többszöri bírságolás ellenére 2019-ben újra bizalmat és engedélyt kapott a környezetvédelmi hatóságtól.
Ráadásul úgy, hogy akkor már három éve nem adta le a hulladékgazdálkodásról szóló kötelező éves összefoglalóját. A SA-HO Kft a 2016-os, 2017-es, 2018-as évekről szóló jelentését csak a hatóság által kirótt 100 ezer forintos büntetés után nyújtotta be – tudtuk meg egy újabb adatigénylés nyomán. A szóról szóra azonos három jelentés azt állítja, a cégnek sikerült mindhárom évben pontosan ugyanannyi engedélyezett mennyiségű anyagot begyűjtenie; természetesen fém, fa, azbeszttartalmú pala és más, a telepen egyébként fellelhető anyag nincs a felsorolásban. A semmitmondó éves jelentésekből a vízmonitoring-adatok is hiányoznak.
A vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvet szintén pótlólag nyújtotta be a cég; az ebben szereplő adatok szerint a felszín alatti vizek nem szennyeződtek. A jelentésekben ugyanakkor az is olvasható, hogy a cégnek kiadott rekultivációs engedély ellenére „a hulladéklerakó rekultivációja még nem kezdődött el”. A legújabb hatályos engedély szerint ezt a feladatot 2024-ig kell a SA-HO-nak végrehajtania.
Végrehajtás alatt áll
A piliscsabai székhelyű SA-HO Építőanyagipari és Szolgáltató Kft. 2016 óta Szűcs Gábor és Szűcs Gáborné tulajdonában van.
Az Opten cégadatbázis szerint a SA-HO ellen nyolc végrehajtást indított az adóhatóság, az utolsó jelenleg is zajlik.
A Szűcs-családnak több piliscsabai székhelyű fuvarozó cége is van: a Szűcs Fuvar Team Kft. szállította például a dunakeszi telephelyre a városligeti bontásból származó hulladékot. Szűcsékre azonban rájár a rúd: a Szűcs Fuvar Team ellen 23 végrehajtás indult, sőt, a bíróság az adótartozás miatt elrendelte a tagok vagyoni részesedésének lefoglalását.
A dunakeszi lerakó mostani állapota mindenesetre nem sok jóval biztat. Pedig a város önkormányzatának jegyzője, Molnár György egy korábbi levelében azt írta: a régóta problémás hulladéktelep ügyében a térség országgyűlési képviselőjének, Tuzson Bencének (FIDESZ) is a közbenjárását kérte. Tuzson képviselő azonban eddig nem intézkedett. Pedig egy minapi Facebook-bejegyzése szerint személyesen vett részt egy Göd külterületeit megtisztító szemétszedő akcióban. Dunakeszi határáig azonban ezek szerint még nem jutott el.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Petőfi Csarnok bontási hulladékát is erre a sitt-telepre hozták. A szerző felvétele.
|
PeCsa-törmelék: falaznak a hatóságok a sittlerakó szabálytalan működéséhez Dunakeszin
|
Évek óta hever ugyanúgy a Petőfi Csarnok (PeCsa) bontási anyaga, valamint más vegyes és fémhulladék egy dunakeszi lerakóban. Bár a telep tulajdonosát a környezetvédelmi hatóság többször is megbírságolta, a kormányhivatal újabb ötéves engedélyt adott ki számára évi félmillió tonna sitt gyűjtésére és hasznosítására.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/07/pecsa-tormelek-falaznak-a-hatosagok-a-sittlerako-szabalytalan-mukodesehez-dunakeszin/
|
2021-06-07 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Rendkívüli testületi ülésen tárgyalta (1:43:20-tól) 2020 októberében Pócsmegyer önkormányzata, hogy megállapodást kössön-e a természeti adottságait, értékeit, hagyományait, arculatképét és a klímavédelmet figyelembe vevő közfeladat ellátásáról a Földemért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel. A cég állítólag ellenszolgáltatás nélkül végezné a feladatot, kapcsolati tőkéjét is felajánlva a településnek. Kérdés, miért lenne érdeke a 2020. május végén alapított, látszólag Pócsmegyerhez vagy Surányhoz egyáltalán nem kötődő cégnek, hogy önszorgalomból közfeladatot lásson el?
RENDKÍVÜLI Képviselő-testületi ülés – 2020.10.15. Pócsmegyer-Surány
2:35 – Bíró József képviselő eskütétele. 5:05 – Az SZMSZ módosítása: a Pénzügyi Bizottság 3 tagúra csökkent, tagjai dr. Szente Olivér (elnök), Kajos Lászlóné,…
Bár az ajánlat látszólag nem rossz, a Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Bizottság és más képviselők vizsgálata alapján (Mwajas Kriszta, dr. Szilvágyi Gábor, Bíró József) mégsem olyan szép a menyasszony – legalábbis ez derül ki a rendkívüli ülés felvételéből.
A Földemért Kft. azt vállalta, hogy ellátja az alábbi feladatokat: klímavédelem, környezettudatos életmód, szelektív hulladékgyűjtésre nevelés, kulturális tevékenység, képzés, ismertető előadások szervezése, kiadványok terjesztése. A rendezvények tematikája a „Klímaváltozás hatásai a társadalom szintjén hatékony élet és fenntarthatóság a 21. században”.
„Társaságunk vállalja, hogy az együttműködés keretein belül az Önkormányzattal egyeztetett tartalommal, témakörökben és időpontokban ellátja a rendezvények tervezési, szervezési, kivitelezési munkálatait. A rendezvényre előadót illetve lakossági információs anyagot biztosít. A rendezvényt az Önkormányzattal közösen, az Önkormányzat égisze alatt valósítja meg” – írták a megállapodásban. „A Társaság által végzett feladatok anyagi ellentételezéséhez szükséges források biztosítására – a konkrét támogatásra – a felek évenként kötnek egymással szerződést, amelyben a konkrétan elvégzendő feladatok és azok pénzbeli ellenértéke szerepelne.”
Focista cégvezető, kuratóriumi tag zűrös cégügyekkel
Ami biztosnak tűnik, hogy van egy frissen alapított cég, amelynek ügyvezetője a 20 éves Szabó Levente Géza, aki az MLSZ adatbankja szerint a Ferencvárosi TC II-ben játszik.
A cég honlapján olvasható információk szerint a kft. „fiatal ügyvezetője Szabó Levente Géza, kiterjedt kapcsolatrendszerrel és nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkezik, korábban Németországban folytatta tanulmányait, szerzett gyakorlatot és lett elkötelezett híve a környezetvédelemnek és a klímatudatos életmódnak. A Földemért Nonprofit. Kft. egy 3 tagú szakemberekből álló kuratórium szakmai irányítása mellett végzi tevékenységét és igyekszik munkájával hozzájárulni a klímavédelmi folyamatokhoz.”
Honlapjuk alapján a kuratórium tagjai tavaly novemberig a következő személyek voltak:
Enyingi Tibor (bio- mezőgazdasági és gazdálkodási szakértő, feltaláló)
Schwarz Gábor (nemzetközi digitális üzletfejlesztési- és oktatási szakember, Kürt Akadémia, Metropolitan egyetem management szak)
Hauser Barbara – nemzetközi coach, tréner.
Utóbbi neve ma már nem szerepel a weboldalon.
Enyingi Tibor régi motoros a szakmában, több felszámolás alatt lévő cégben volt érintett, egyet kényszertöröltek, emiatt Enyingit 2023-ig eltiltották a cégvezetéstől. Ennél kellemetlenebb azonban, hogy egy biogáz erőmű meg nem épülése kapcsán lehet a nevével találkozni.
A gyanú szerint 497 millió forintos EU-s támogatást kapott a cége erőműre, ám az a mai napig nem üzemel, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vizsgálatot is kezdeményezett az ügyben.
Hauserről és Schwarzról nem sokat lehet tudni. Előbbiről semmilyen beazonosításra alkalmas információ nem elérhető, Schwarzról viszont azt írták a képviselők, hogy „egyik intézmény sem tünteti fel az oktatói, szakértői tagjai között”. Ebben igazuk van, ám azt könnyű kideríteni, hogy Schwarz a Budapesti Gazdasági Egyetemre járt, valamint a Metropolitanre, és azóta is a szakmájában dolgozik mint tanácsadó.
Kevés a konkrétum
A Földemért Nonprofit Kft. tulajdonosa az orszagomert.hu és a hazamert.hu oldalaknak is, az azonban nem derül ki, mi lehet a „Tudással, tehetséggel, lojalitással!”, illetve a „Hazámért feltétel nélkül, hittel szeretettel!!!” felkiáltással megjelentetett felhívás az oldalukon.
A honlapok csak részben vannak feltöltve, de viszonylag sokat megtudhatunk a Lorem Ipsum szövegutánzatról. Pedig az oldalak mentorprogramot és pályázatokat is ígérnek, kérdés, hogy miből és kiknek él majd a lehetőség, különös tekintettel arra, hogy az oldal készítői egyelőre saját anyagokat sem bírtak összerakni arról, amit képviselnek.
Így fordulhatott elő, hogy a hulladéktudatosságról szóló rész Szabó Amanda Imola meteorológus munkája, aki egészen addig nem tudott anyaga felhasználásáról, míg ezt a pócsmegyeriek nem közölték vele. Csakúgy, mint ifj. Chikán Attila, akinek több elemezése is olvasható volt az oldalon. Miután a szerzők reklamáltak, átvett tartalomként tüntették fel a szövegeket.
A földemért.hu szerint mindenesetre a kft. többek között generálkivitelezéssel és a jól hangzó facility managementtel, azaz létesítmény üzemeltetéssel is foglalkozik. A referencialista hosszú, bár némileg általános.
Például feltüntetik a hulladékfeldolgozást, vagy a „Szelektív Hulladékgazdálkodás management” programot – jelentsen ez bármit is. De olyan referenciák is meg vannak adva, amelyekre rákeresve csak a cég oldalát dobja ki a kereső. Ilyen a Terrabrac biotrágya program vagy a Flavon Protein project, amelyről annyi információt lehet találni, hogy a tavaly alakult Flavon-Protein Biogáz és Fehérje Körforgásos Gazdálkodás Alapítvány gründolja, és amely alapítvány kuratóriumi elnöke Enyingi Tibor. Az alapítvány 2020 szeptembere óta NAV végrehajtás alatt áll.
A Földemért Kft. a cégadatbázis szerint tavaly májusban jött létre, de az egyfős cégnél már most negatív információt jelez a rendszer: nem nyújtották be az áfa bevallást.
A képviselő-testület végül elnapolta a döntést az együttműködésről, pont a megfogalmazódó fenntartások miatt, ám a polgármester 2020. december 8-án, saját hatáskörben a veszélyhelyzet adta lehetőséget kihasználva, aláírta a Közhasznúsági szerződést.
Mutyigyanús adásvétel
Ezzel egyidőben jelent meg a színen Kenyeres Péter, aki több szálon is kapcsolódik a történethez. Egyrészt ő jegyzi a közfeladat ellátásáról szóló megállapodást mint a Földemért Kft. meghatalmazott képviselője, másrészt egy ingatlanvásárlás kapcsán is felemerült a neve a közelmúltban.
Az önkormányzat ugyanis egy ideje árult egy Pócsmegyen található ingatlant: az úgynevezett Kollár-házat, 38,3 millió forintra értékelték. A pályázatra ketten jelentkeztek, az egyikük Kenyeres Barbara, akinek pályázatát Kenyeres Péter írta és adta be. A ház végül 41 millió forintért került Kenyeres Barbara nevére, pontosan egy millióval kínált többet, mint a másik jelentkező. Az ügymenetben azonban volt egy kis csavar.
A március 1-jén kelt előterjesztésből, amit a polgármester jegyez, kiderült, hogy határidőre két pályázat érkezett. Nagy Pál minden feltételnek megfelelt, minden adatot és nyilatkozatot leadott, a biztosítékot megfizette.
„Kenyeres Barbara pályázatát Kenyeres Péter Szabolcs írta és adta be, a lezárt borítékban a meghatalmazás a vételi ajánlat tételére nem volt benne, azonban a 2021. február 11-én kelt meghatalmazást utólag, február 25-én benyújtotta.
A pályázat a felhívásban meghatározott feltételeknek megfelel, valamennyi szükséges adatot és nyilatkozatot tartalmaz, a pályázati biztosítékot a pályázó megfizette. Az ajánlott vételi ár 41 000 000 Ft (negyvenegymillió forint)” – szerepel az előterjesztésben.
Ennek értelmében Kenyeres Barbara lett az ingatlan tulajdonosa. Információink szerint Kenyeres Péter élettársa Szabó Levente Géza édesanyja. Kenyeres Péter 2021 decemberéig el van tiltva a cégvezetéstől.
Az ügyben szerettük volna megismerni a Földemért Kft., valamint Pócsmegyer-Surány polgármesterének, Németh Miklósnak az álláspontját is, megkeresésünkre azonban cikkünk megjelenéséig egyikük sem reagált.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Földemért.hu nyitóoldala.
|
Ferencvárosi focista és eltiltott cégvezetők rántanák össze Pócsmegyer klímavédelmi programját
|
Keretmegállapodást kötött egy céggel a pócsmegyeri polgármester, ám a Fradi II-ben játszó ifjú labdarúgó tulajdonolta Földemért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel nincs minden rendben. A cég honlapján szereplő egyik „kuratóriumi tag” és a kft. nevében eljáró férfi is el van tiltva a cégvezetéstől, a kft. nem nyújtotta be az áfa bevallást, és még egy honlapot sem sikerült saját tartalommal megtölteniük.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/08/ferencvarosi-focista-es-eltiltott-cegvezetok-rantanak-ossze-pocsmegyer-klimavedelmi-programjat/
|
2021-06-08 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Számos kudarc, évtizedes, olykor reménytelennek tűnő hercehurca után – Szita Károly polgármester stílszerű szavaival élve – „felszállt a füst”, sikeres lett a közbeszerzési eljárás. Az áremelkedés viszont Guinness-rekord-gyanús: a 2017-es KEHOP-pályázatra kalkulált nettó 1,22 milliárd forintról 4,13 milliárdra kúsztak fel a költségek, miközben a műszaki tartalom ugyanaz maradt.
Könnyen lehet pedig, hogy kár is a gőzért: mire a „kaposváriak évtizedes álma a megvalósulás küszöbére érkezett”, a biomasszával mint megújuló energiaforrással szemben egyre szkeptikusabb a környezettudomány és a hivatalos európai álláspont. Éppen most, júniusban készül el az európai klímastratégia felülvizsgálata, amely már várhatóan figyelembe veszi az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) 2020 őszén kiadott ajánlását, és a WWF, a Természetvédelmi Világalap álláspontját, amely komoly megszorításokkal fogadja csak el megújuló energiának a biomasszát.
„A biomassza-tüzelés jelenleg évente több mint 350 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért felelős az Európai Unióban, vagyis a teljes uniós karbonemisszió több mint tizede e forrásból származik. Miközben azonban a jelentés szerint a klímára és környezetre veszélyes, az EU klímapolitikai céljaival ellentétes tevékenységről van szó, az EU jelenlegi energiapolitikája ösztönzi az ilyen típusú biomassza égetését. Az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerveként működő Európai Bizottság mégsem az uniós szabályozás megváltoztatását javasolja, ehelyett nemzeti szintű korrekciós intézkedéseket tart kívánatosnak. (…) A magyar kormányzati energia- és klímastratégia a biomassza fűtési célú felhasználását közel tízszer annyival növelné 2030-ig, mint az összes többi megújulóét együttvéve” – írja a Portfolio.hu.
A kaposvári ellenzék egy részének is voltak aggályai a beruházással kapcsolatban: a fűtőművet a város északi peremére, a belvárost majdnem középen átszelő, természetes szélcsatornaként működő 67-es út mellé tervezték, az uralkodó észak-északnyugati szélirány így javarészt behordja majd a városba azt a 31 tonna nitrogén-oxidot, két és fél tonna port, amellyel a hivatalos projektadatlap szerint számolni lehet.
Az adatlap szerint évi 160 ezer tonna füstgáz képződik, a különbözet épp a kritikus szén-dioxid-tartalom: szó sincs tehát arról, hogy a fűtőmű-kibocsátás csökkenést jelentene a fosszilis energiahordozókkal szemben – mutattak rá a képviselők.
Évtizedes tervek
Miután Somogy erdőterülete az országban a második legnagyobb, közel kétszázezer hektár, Kaposvár önkormányzata már 2010 környékén is fontolgatta egy faaprítékkal üzemeltetett fűtőmű, illetve erőmű létesítését. 2009-es az első, az önkormányzat honlapján fellelhető dokumentum, egy szerződés, amely szerint a nagykanizsai „KBE Energiatermelő Kft.” megvásárolja az 5374/32 hrsz. ingatlant nettó 308 864 000 forintért, s kötelezi magát, hogy azon két éven belül, tehát 2011 szeptemberéig megvalósít egy villamos energiát termelő, biomasszával táplált erőművet.
Az első elképzelés tehát egy villamos erőmű volt, amelynek a hulladékhőjét használták volna a közeli lakótelepek fűtésére. A KBE Kft. azonban sem 2011-ig, sem később nem ejtett egy kapavágást sem a területen, viszont a Szita Károly vezette önkormányzatot a jelek szerint még fűtötte a remény, mert egy 2014 augusztusában kelt előterjesztés szerint az öt évig érvényes visszavásárlási jogot két évvel meghosszabbították.
Ebből a határidőből is sikerült kicsúszni, mert egy 2019-es előterjesztés arról tanúskodik, hogy csak 2017. év végén sikerült visszavásárolni a területet, s akkor is csupán az időközben tönkrement cég felszámolása során, árverésen. Ezzel közel egyidőben az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő Kapos Holding kebelében működő Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. pályázatot nyújtott be a KEHOP uniós finanszírozású program terhére „Faapríték tüzelésű biomassza fűtőmű telepítése és távhőrendszerbe integrálása Kaposváron” címmel.
A pályázati adatlap szerint a projekt befejezési határideje 2019. szeptember 15. lett volna, miközben csak 2021. május végén, közel két év csúszással zárult le a közbeszerzés, két sikertelen forduló után. Ennek ellenére 2018-ban kifizettek 383 millió forintot, előlegként, miközben Kaposvár önkormányzata csak 2019 elején döntött arról, hogy tartós használatba adja a területet a saját cégének.
A város tehát évekig békésen ül a pénzen, s helyi fideszes politikusok és propagandistáik gyakran büszkélkednek azzal, hogy milyen ügyesen is forgatják ezeket az összegeket a kötvénypiacon…
1 helyett 4 milliárd
A 2017-es projektadatlap szövege és a Vagyonkezelő Zrt. honlapján található műszaki leírás szóról szóra megegyezik, s fő vonalaiban ugyanez olvasható ki a 2021-es, utolsó közbeszerzési információkból is: 15 MW teljesítmény, 20–24 ezer tonna faapríték az éves igény, 1900 méter távhővezetéket kellene kiépíteni a csatlakozáshoz.
Ám a 2017-es tervek szerint a beruházás összköltsége csupán nettó 1,22 milliárd forint lett volna, amelyből 60% azaz, 733 millió az uniós támogatás aránya. Tegyük hozzá: az Átlátszó írt tavaly a kecskeméti fűtőmű ügyéről, amely egy nagyobb teljesítményű objektum lenne, s a cikkben szó van egy Egerbe tervezett 12 MW-os fűtőműről, amely a kaposvárihoz hasonló nagyságrendű és 1,4 milliárdba kerülne. E kettő arányaiban, a nyilván jóval alacsonyabb, 2017-es árakkal együtt is összemérhető, az viszont már meghaladja az egyszerű halandó képzeletét, hogyan lesz ebből Kaposváron nettó négymilliárd-százharmincnyolcmillió forint, azaz 238 százalékos, más megfogalmazásban 3,37-szeres áremelkedés.
Közel másfél milliárdból terveztek Egerbe biomassza fűtőművet, de sosem térülne meg
Komoly vihart kavart helyben a kecskeméti biomassza fűtőműről szóló cikkünk. A beruházásra közel 8 milliárdot szánnak, miközben az Egerbe tervezett csak 1,4 milliárdba került volna, mégsem éri meg megépíteni.
Kérdés például, hogy nincs-e mindez összefüggésben azzal, hogy a nyertes Szabadics Zrt. (amely a becsült nettó 3,5 milliárdos összeghez képest nettó 4,1 milliárdos árajánlatot adott) manapság igencsak kedvelt lett NER-körökben: ők végezték például a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének energetikai felújítását, de övék volt a zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése is. A cég egyik vezetőjét, Szabadics Zoltánt a Válasz Online Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként említi, Áder János pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki.
Nem tudni, miből fizetik
További kérdés, hogy honnan lesz minderre pénz. Az eredeti 1,22 milliárdos beruházási költség negyven százalékát hitelből tervezte fedezni a kaposvári ingatlankezelő cég, s más nem is jöhet szóba, miután a Kapos Holdingba tömörült önkormányzati cégek jellemzően tőkehiányosak.
Most viszont nem ötszáz millióra, hanem hárommilliárdra lenne szükség, s nyilván a tulajdonos kaposvári önkormányzatnak sincs ennyi heverő tőkéje, miután a járványhelyzet, a parkolási díj és a tömegközlekedés támogatásának elvonása a kormánybarát Kaposvárt is megviselte.
Sejthetően kormánytámogatásra számítanak, ám ennek egyelőre semmi nyoma a hivatalos forrásokban, miközben a kivitelezési szerződést már meg is kötötték a Szabadics Zrt.-vel.
Persze elképzelhető, hogy csupán számunkra ilyen ellentmondásos a történet, ezért megkérdeztük a kaposvári önkormányzatot és a beruházó vagyonkezelő céget is arról, mi a magyarázata a világrekord-gyanús áremelkedésnek, és miből kívánják előteremteni a hiányzó hárommilliárdot – választ egyelőre nem kaptunk egyiküktől sem.
Nyitókép: Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Forrás: Szita Károly közéleti Facebook-oldala
|
Egyelőre nem látszik a fedezete a 4,1 milliárdra drágult kaposvári biomassza-fűtőműnek
|
Több mint egy évtizede tervezik Kaposváron egy biomassza erőmű létesítését, de a kivitelezés csak nem akart összejönni. Most, amikor a szakma egyre kritikusabb az energiaforrással szemben, úgy tűnik, mégis megvalósulhat a beruházás. A korábbi, 1,2 milliárdos költség azonban mára 4,1 milliárdra nőtt, és a fedezet egyelőre sehol sem látszik. A kivitelező a Szabadics Zrt., amely jól ismert a közbeszerzések és a NER világában.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/08/egyelore-nem-latszik-a-fedezete-a-41-milliardra-dragult-kaposvari-biomassza-futomunek/
|
2021-06-08 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A tender eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, amiről a Világgazdaság is beszámolt. A Békéscsaba-Lőkösháza szakasz felújítására szóló pályázatot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki. A román határ melletti vasútállomás a vonal utolsó magyarországi állomása és vasúti határátkelőhelye. A leírás szerint a szakasz az úgynevezett TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) törzshálózati vonalának a része, azon belül az utolsó egyvágányú szakasz Magyarországon.
A munkát nettó 126,8 milliárd forintért nyerte el az osztrák gyökerű Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc cége, a V-Híd Építő Zrt.
A konzorcium bő 10 milliárd forinttal drágábban vállalta el a munkát az eredetileg becsült összegnél, ami 116,7 milliárd forint volt.
Egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül
A leírás szerint a munka része közel 30 kilométer hosszon a meglévő vasúti pálya korszerűsítése, második vágány építése (összesen 75 kilométernyi vágányt érint a beruházás, ami megdobja a költségeket), továbbá biztosítóberendezési és távközlési munkák kivitelezése. A fejlesztésnek köszönhetően a sebesség 100 km/óráról (ami jelenleg helyenként még ennél is kevesebb) 160 km/órára nő.
A 29 kilométer hosszú szakaszon egy kilométer felújítása 4,37 milliárd forintba kerül, így az ország történetének legdrágább vasútvonala lesz kilométerenként.
A rekordot e tekintetben mindezidáig szintén egy Mészáros Lőrinc-cég vitte, hiszen a V-Híd Zrt. közel 55 milliárdért épített egykor vasutat a BMW-gyárhoz. A G7 szúrta ki, hogy ott 15 kilométerre jutott 55 milliárd, azaz kilométerenként 3,6 milliárd forint. Ott is voltak drágító tényezők, például a kétnyomúsítás miatt ténylegesen ennél jóval több vágány épült. A Heti Válasz 2018-ban egy részletes cikkben kielemezte, hogyan kúsznak fel a vasútépítési költségek évről évre a közpénzégetés tranzakciói során. A projekteket nehéz összehasonlítani, a Szolnok–Szajol-felújítás például kilométerenként 3,29 milliárdba került, ám ez is különleges eset volt, ott ugyanis új hidat építettek a Tiszán.
Mészáros Lőrinc idén már 3,6 milliárd forintért épít egy kilométer vasutat
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Zrt. végezheti a Debrecen – Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemét közel 55 milliárd forintért. Ez ugyan jóval több annál, amennyit a kormány előzetesen szánt a beruházásra, és ez lesz az ország történetének legdrágább vasútvonala, de megcsinálják. [featuredbox text=
2017-ben a Napi.hu írt arról, hogy akkor
a kormány szerint bruttó (!) százmilliárd forintba kerülne a Békéscsaba-Lökösháza közötti vasút felújítása.
A bruttó 100,5 milliárd forint nettó összege 79,4 milliárd, ehhez kért a kormány 63,3 milliárdot az uniótól. A mostani állás szerint nettó 126,8 milliárdba fog kerülni a beruházás, négy év alatt tehát közel 40 százalékkal nőtt az ára.
Vége a zötykölődésnek
A MÁV menetrendi keresője, az Elvira szerint Békéscsaba és Lőkösháza között 29 kilométer a leküzdendő távolság, amit jelenleg 27–40 perc alatt tesznek meg a vonatok.
A Világgazdaság emlékeztet arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a februári bukaresti látogatásakor beszélt arról, hogy „a román fél is végrehajtja a modernizációt (…) így Budapest és Bukarest között mind a személy-, mind a teherforgalomban a vasúti közlekedési idő jelentős mértékben le fog csökkenni”.
A projektszakaszon három állomást korszerűsítenek: a szabadkígyósi, a kétegyházi és a lőkösházi állomást.
(A békéscsabai állomást már korábban felújították.) A munkához tartozik többek között a teljes villamos felsővezeték-hálózat és energiaellátás korszerűsítése, illetve zajvédő fal építése 5,5 km hosszon. A beruházás része 55 centiméter magasságú állomási peronok létesítése, két darab aluljáró, liftek, perontetők építése, akadálymentesítés, térvilágítás kiépítése és utasforgalmi berendezések korszerűsítése.
Az eredményt már március végén feltöltötték az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe. Az ott elérhető dokumentumokból kiderül, hogy alvállalkozóként jut a munkából például a felcsúti R-Kord Építőipari Kft.-nek is, ami szintén Mészáros Lőrincé.
A nyílt eljárásra a nyertes konzorciumén kívül további két, drágább ajánlat érkezett be. Nettó 132,9 milliárd forinttal pályázott az SDD Konzorcium (amibe a Dömper Kft., Subterra-Raab Kft., Pannon-Dobrastav Kft. tartozott) és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. is jelentkezett a munkára nettó 136,83 milliárd forintért. Legutóbb írtunk arról, hogy az még nem minden esetben jelent valódi versenyhelyzetet, ha a közbeszerzésen több cég is indul, ugyanis aki most veszít, majd legközelebb nyer, és ugyanilyen vastagon foghat a tolla.
A Strabag együtt dübörög Mészáros Lőrinccel
2018-ban a G7 írt arról, hogy az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítéseken. A Strabag részben azért is lehet nélkülözhetetlen szereplője a magyar útépítési piacnak, mert a szektor a rajta átözönlő uniós és állami százmilliárdok dacára eszközhiányos. A cég a felcsúti Puskás Akadémia lelkes támogatója.
Korábban írtunk arról, hogy a V-Híd Zrt. 2018-ban került Mészáros Lőrinc tulajdonába, és azóta szárnyal. 2016-ban a V-Híd éves nettó árbevétele 1,9 milliárd forint volt, 2017-ben már 23,8 milliárd, 2018-ban 46,9 milliárd, 2019-ben pedig 33,7 milliárd forint. Ennek megfelelően az adózott eredménye, vagyis a kitermelt haszon is szépen növekedett: a 2016-os 319 millióról 2017-ben 1,4 milliárdra nőtt, majd 2018-ban 5,3 milliárd, 2019-ben pedig 5,8 milliárd forint lett.
Közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti Mészáros Lőrinc cége a bicskei vasútállomást
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt.
A V-Híd Zrt. rövid idő alatt fontos szereplője lett a magyar vasútépítési piacnak. Nemrég számoltunk be arról, hogy a cég közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti a bicskei vasútállomást. 2020-ban írtunk arról, hogy a kft. építheti 45 milliárdért a szerb határig tartó szegedi vasutat. 2017-ben az R-Korddal közösen 69 milliárd helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, emellett a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik.
Alvállalkozóként pedig érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésében is – ami Magyarország történetének legdrágább vasútvonala lesz összköltség tekintetében: 590 milliárd forintért épül, ráadásul kínai hitelből.
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél
Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak. A CRE egyik tagja egyébként – mint ismert – a családfő vállalkozása, az RM International Zrt.
|
Mészáros Lőrinc cége és egy Strabag-leány 127 milliárdért újít fel 30 kilométernyi vasútvonalat
|
Nettó 127 milliárd forintból újul meg egy közel 30 kilométer hosszú vasúti szakasz Békéscsaba és Lőkösháza között, így fajlagos költség tekintetében ez lesz Magyarország legdrágább vasúti beruházása. A munkát a Strabag Rail Kft. és Mészáros Lőrinc egyik cége, a V-Híd Építő Zrt. nyerte el. A vonalon három állomást korszerűsítenek, második vágány is épül, és a teljes villamos felsővezeték-hálózatot korszerűsítik. 2017-ben a kormány még csak nettó 79,4 milliárdot szánt a beruházásra.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/06/09/meszaros-lorinc-cege-es-egy-strabag-leany-127-milliardert-ujit-fel-30-kilometernyi-vasutvonalat/
|
2021-06-09 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A mai napon kerül kihirdetésre a kormány döntése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának új, koncessziós modelljéről
– még szerdán adott ki egy közleményt ezzel a felütéssel a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A „kihirdetésből” végül az valóban megvalósult, hogy a szerdai Magyar Közlönyben (pdf-ben itt olvashatja) megjelent az egyes koncessziós tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 279/2021. számú kormányrendelet, amelynek 7. paragrafusa két pontban kiegészítette egy tavalyi, szintén a koncesszióköteles tevékenységekkel kapcsolatos rendeletének mellékletét.
Eszerint felkerült a miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt, a kabinetiroda háttérintézményeként működő Nemzeti Koncessziós Iroda bevonásával ellátott, koncesszióköteles tevékenységek listájára a
a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat, valamint
az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése.
A már említett szerdai kormányzati közlemény szerint a rendeletre azért volt szükség, mert „az uniós tárgyalások eredményeképpen várhatóan sem az RRF, sem az MMF keretéből nem tudunk önállóan autópályát építeni”. Emiatt a kormány „más európai országokhoz hasonlóan” úgy határozott a közlemény szerint, hogy „Magyarország is koncessziós eljárás útján valósítja meg az autópálya felújításokat. A döntés hozzájárul a gyors és hatékony eljárásrendhez, amellyel mielőbb megvalósulhatnak az autópálya fejlesztések” (a közleményben, mint látszik, egyszerre beszélnek fejlesztésről és felújításról és üzemeltetésről).
Arról, hogy a gyorsforgalmi úthálózatról szóló fejlesztési modell a gyakorlatban pontosan mit is jelent, se a közlemény, se a már említett rendelet nem árul el többet. A csütörtökön hatályba is lépett jogszabályból az derül ki, hogy a miniszterelnök kabinetfőnökének – aki jelenleg Rogán Antal – a feladata az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében, hogy a kormányrendeletben közzétett kormánydöntés esetén ellássa a koncesszióról szóló törvény szerint „a pályázat kiírására (koncessziós beszerzési eljárás lefolytatására), elbírálására (a koncessziós beszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalára)”, illetve a koncessziós eljárás egyéb folyamataira vonatkozó feladatokat, és ő az, aki „megköti a koncessziós szerződést (koncessziót)”. A szakmai munkát a rendelet szerint a Nemzeti Koncessziós Irodának kell elvégeznie, ami a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, vezetője pedig novemberben Rogán korábbi helyettes államtitkára, Csonka Ernő lett (az iroda korábbi feladata értelmében többek között a trafikok vagy kaszinók koncessziójáról szóló döntési folyamatokban vett részt).
A megjelent rendelet és a kormányzati tájékoztatás számos kérdést vet fel. Ezek mind nyitva maradtak azután is, hogy kérdéseket küldtünk a Nemzeti Koncessziós Irodának, illetve az állami sztrádaberuházó NIF Zrt.-nek, ugyanis hiába kértük, hogy segítsék a gyakorlatban értelmezni a változást, választ egyik helyről sem kaptunk. Kérdés, hogy koncesszióba csak ezután épülő sztrádákat adnak-e, vagy a meglévő üzemeltetésére-felújítására is kiírnak-e majd koncessziót. Kérdés az is, hogy a mostani egységes e-matricás és e-útdíjas rendszerbe hogyan lehet besimítani egy koncessziós útépítést – mindjárt látnak két példát arra, hogy akár matricás, akár külön fizetőkapus rendszerrel is lehet ezt nagyon rosszul, drágán is csinálni.
Kérdés az is igazából, hogy hol van még jelentősebb gyorsforgalmi útfejlesztés, amire koncessziós kiírás kellhet. A hányatott sorsú M8-ast leszámítva az M0-s északi-nyugati bezárása, illetve az M2-es Vác-szlovák határ közötti szakasza lehet ilyen, de ez utóbbiak részei úgynevezett páneurópai korridoroknak (előbbi több kelet-nyugati tranzitutat rövidíthet le, utóbbi a Balti-tenger és az Adria térségének összekötését szolgáló 5-6-os folyosó része), így azokra akár uniós támogatást is lehetne szerezni. És kérdés persze épp ennek kapcsán az is, hogy a közleményben lévő rejtélyes „uniós tárgyalások eredménye” kitétel mire vonatkozik, arra-e, hogy az EU mindinkább kivonul a nem európai korridorok fejlesztéséből, vagy arra, hogy a magyar kormány jelentős uniós pénzekről mondott le ezeken a tárgyalásokon. Választ ezek közül a kérdések közül egyre sem kaptunk.
A koncessziós útépítések, ahogy korábban említettük, korántsem ismeretlenek Magyarországon – ahogy a világ számos országában elterjedtek, hiszen így nem egy összegben terheli a költségvetés egy-egy jelentősebb infrastrukturális beruházás –, bár a hazai tapasztalatok nem voltak túl kedvezőek. Igaz, ennek nem önmagában a konstrukció az oka, sokkal inkább a konkrét megállapodások voltak azok: a magyar állam számára nagyon költséges módon épült és működött két autópálya is.
|
Visszajöhetnek a koncessziós sztrádaépítések Magyarországon, Rogán Antal felel majd értük
|
A mai napon kerül kihirdetésre a kormány döntése a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának új, koncessziós modelljéről
– még szerdán adott ki egy közleményt ezzel a felütéssel a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A „kihirdetésből” végül az valóban megvalósult, hogy a szerdai Magyar Közlönyben (pdf-ben itt olvashatja) megjelent az egyes koncessziós tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 279/2021. számú kormányrendelet, amelynek 7. paragrafusa két pontban kiegészítette egy tavalyi, szintén a koncesszióköteles tevékenységekkel kapcsolatos rendeletének mellékletét.
Eszerint felkerült a miniszterelnöki kabinetfőnök felügyelete alatt, a kabinetiroda háttérintézményeként működő Nemzeti Koncessziós Iroda bevonásával ellátott, koncesszióköteles tevékenységek listájára a
a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat, valamint
az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/27/koncesszios-utepites-gyorsforgalmi-utak-hulladekgazdalkodas-rendelet
|
2021-05-27 13:29:00
| true | null | null |
Telex
|
Korrupció megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a rendőrség egyik gazdasági vezetőjét, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége 2021 áprilisában írt ki közbeszerzési pályázatot egy ingatlan felújítására, közel 300 millió forint értékben.
A gyanú szerint a gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítése alatt megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.
A két gyanúsított a pályázatra olyan további vállalkozásokat is felhívott ajánlattételre, amik ténylegesen nem akarták elvégezni az ingatlan felújítását, ezért aztán – egyeztetve a későbbi nyertes céggel – magasabb összegű ajánlatokat nyújtottak be. Mivel így az a cég adta be a legjobb ajánlatot, amelyikkel előre megegyeztek, a bírálóbizottság ezt a céget javasolta befutónak, a döntésre jogosult gazdasági vezető pedig őt nevezte meg a pályázat nyertesének.
A vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban a nyomozó főügyészség a héten tíz helyszínen, három személyt érintően végzett összehangolt nyomozati cselekményeket, ebben hatvan ügyész és rendőr vett részt, írja közleményében az ügyészség.
Vesztegetés elfogadása és versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt gyanúsítottként hallgatták ki a két rendőrségi vezetőt, míg a vállalkozót vesztegetés bűntette miatt. A vállalkozó és az osztályvezető helyettes beismerő vallomást tett, míg a gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt.
Az ügyészség indítványozta az őrizetben lévő hivatásos állományú gazdasági vezető letartóztatását, erről pénteken dönt a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa.
|
Korrupció miatt vettek őrizetbe egy rendőrségi gazdasági vezetőt
|
Korrupció megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vették a rendőrség egyik gazdasági vezetőjét, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.
A Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ gazdálkodásra jogosult szervezeti egysége 2021 áprilisában írt ki közbeszerzési pályázatot egy ingatlan felújítására, közel 300 millió forint értékben.
A gyanú szerint a gazdasági vezető és egy osztályvezető helyettes – aki a közbeszerzési eljárás bírálóbizottságának a titkára is volt – már az eljárás előkészítése alatt megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy a pályázatot úgy befolyásolják, hogy azt az adott cég nyerje el.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/18/korrupcio-rendor-orizetbe-vetel-nyomozas
|
2021-06-18 13:49:00
| true | null | null |
Telex
|
Nem jutott el gyanúsított kihallgatásáig a nyomozás, amely a főleg a koronavírus-járvány veszélyességének tagadásával ismertté vált Gődény György rövid életű pártja körül folyik költségvetési csalás gyanújával. Gődény Közös Nevező 2018 nevű pártja a 2018-as parlamenti választásokra kapott kampánypénzt a költségvetésből, ám azzal nem számolt el, noha a párt a törvényben előírt minimális eredmény alatt maradt, így vissza kellett volna fizetnie a támogatást.
Hogy a nyomozás eddig érdemben sehová sem jutott, az a Szabó Tímea képviselő kérdésére – „Mennyi támogatás visszaszerzése várható a Gődény-féle párttól?” – adott válaszból derült ki, amelyet a legfőbb ügyész küldött meg a Párbeszéd politikusának. Polt Péter egy három éve életbe lépett szabályra hivatkozva elmondta, hogy a nyomozás felderítési szakaszában az ügyészségnek csupán felügyeleti jogköre van, irányítási jogot csak akkor kap az ügyben, ha az vizsgálati szakaszba kerül, aminek előfeltétele a gyanúsítotti kihallgatás.
A Közös Nevező 2018 ügye nem egyedülálló, eddig összesen 47 büntetőeljárás indult a 2018-as országgyűlési választásokon indult kamupártok miatt. Költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és magánokirat-hamisítás körében nyomoztak, az év elején tíz büntetőeljárás iratait már vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek.
2013-ban vezették be a pártok kampányának állami támogatását, az indulás után akár több százmillió forintos összeghez juthattak. Az egyszerű forgatókönyv általában a következő:
A választás előtt pár hónappal pártot alapítanak, hogy felvegyék a jelöltállítás után automatikusan járó állami támogatást. Ezt megkönnyíti az, hogy a kopogtató cédulák helyett aláírásokat kell gyűjteni, ráadásul egy választópolgár bármennyi pártot támogathat, így a kamupártok gyakran más pártoknak adott aláírásokat és adatokat használtak fel a jelöltállításhoz és a vele járó kampánypénz felvételéhez.
A választás után pedig nem fizetik vissza az Államkincstárnak a pénzt, és gyakorlatilag elérhetetlenné válnak. A pártokat semmilyen előírás nem kötelezi arra, hogy komolyan vehető kampányelszámolást készítsenek, és azt nyilvánosságra hozzák.
A Fidesz által megszavazott törvény révén milliárdos tételben folyt el költségvetési pénz, ám csak a töredékét hajtották be, a kamupártok többségénél a hatóságok inkább lemondtak a pénz visszaszerzéséről, és futni hagyták a költségvetési pénz lecsapolására létrehozott kérészéletű pártok alapítóit.
|
Még nem jutottak el gyanúsítottig a Gődény pártja körüli költségvetési csalás nyomozásában
|
Nem jutott el gyanúsított kihallgatásáig a nyomozás, amely a főleg a koronavírus-járvány veszélyességének tagadásával ismertté vált Gődény György rövid életű pártja körül folyik költségvetési csalás gyanújával. Gődény Közös Nevező 2018 nevű pártja a 2018-as parlamenti választásokra kapott kampánypénzt a költségvetésből, ám azzal nem számolt el, noha a párt a törvényben előírt minimális eredmény alatt maradt, így vissza kellett volna fizetnie a támogatást.
A Közös Nevező 2018 ügye nem egyedülálló, eddig összesen 47 büntetőeljárás indult a 2018-as országgyűlési választásokon indult kamupártok miatt. Költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és magánokirat-hamisítás körében nyomoztak, az év elején tíz büntetőeljárás iratait már vádemelési javaslattal megküldték az ügyészségnek.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/18/meg-nem-jutottak-el-gyanusitottig-a-godeny-partja-koruli-koltsegvetesi-csalas-nyomozasaban
|
2021-06-18 13:54:00
| true | null | null |
Telex
|
Jogtalanul büntette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millió forintra az önkormányzatot egy évvel ezelőtt, mert pályáztatás nélkül bízott meg egy céget átmeneti közétkeztetési feladatok ellátásával – írja az önkormányzat lapunknak küldött közleményében a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján. A döntőbizottság szerint az értelmezés rossz, nem jogtalanul büntettek, és az ítélet másik részére rámutatva közölte: a hat feltárt jogsértés megállt a bíróság előtt is.
Hozzáteszik: az önkormányzat vissza fogja kapni a befizetett 50 millió forintos bírságot. A döntés megsemmisítette a 2020. május 26-án létrejött szerződés semmisségét megállapító döntőbizottsági rendelkezést is.
A bíróság megállapította: „…a szociálisan rászorultak, illetve az életkorukból adódóan veszélyeztetett réteg biztonságos, a járvány terjedését megakadályozó módon történő étkeztetése éppen úgy kiemelkedően fontos közérdek, mint a hivatkozott beszerzés tárgya…”.
A Közbeszerzési Döntőbizottság által 2020. június végén kifogásolt, pályáztatás nélküli megbízás előzménye az volt, hogy a Józsefváros korábbi, fideszes vezetése által megbízott cég szerződését felbontották – az új, Pikó András polgármester vezette önkormányzat szerint ugyanis az drága is volt, és az érvényessége is megkérdőjelezhető volt.
Az önkormányzat mostani közleménye úgy fogalmaz: a korábbi fideszes kerületvezetés túlárazott közétkeztetési szerződése alapján 2015 és 2019 a főváros egyik legdrágább és legrosszabb minőségű szolgáltatása működött a 8. kerületben.
Az új közbeszerzési eljárás lezárásáig is szükség volt azonban egy átmeneti időre a közétkeztetési szolgáltatásra, ezért bízták meg Pikóék pályáztatás nélkül az Eurest Kft.-t.
A józsefvárosi Fidesz a pályáztatás nélküli szerződés ügyében a Közbeszerzési Hatósághoz fordult 2020 májusában. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig júniusban megsemmisítette a kerület döntését, és pénzbüntetést szabott ki. Az önkormányzat a döntést megtámadta a bíróságon, ennek végeredménye lett a mostani jogerős bírósági döntés.
Frissítés: A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint nem volt jogtalan a bírság
Valótlan, hogy jogtalanul bírságolta meg a józsefvárosi önkormányzatot a Közbeszerzési Döntőbizottság, áll a testület lapunkhoz eljuttatott közleményében. A Fővárosi Törvényszék nem vitatta a Döntőbizottság által korábban megállapított, a közbeszerzési törvénybe ütköző hat jogsértés meglétét, új eljárás lefolytatására csak a bírság mértéke és a szerződés semmissége tekintetében kötelezi a Döntőbizottságot az ítélet – ráadásul a bíróság az ügy folytatásaként kiírt nyílt eljárással kapcsolatos keresetet elutasította.
Mindezek alapján a józsefvárosi önkormányzat mindegyik, közétkeztetési tárgyú eljárása a bíróság jogerős ítéletben is kimondottan törvényellenes volt. Az önkormányzat az ítéletek alapján köteles megtéríteni a Közbeszerzési Döntőbizottság perköltségeit is.
A Fővárosi Törvényszék az önkormányzat keresetét érdemben elutasította, és a Döntőbizottság jogsértést megállapító döntését törvényesnek minősítette. A Törvényszék csak és kizárólag az önkormányzat terhére kiszabott bírság és a szerződés semmisségét megállapító rendelkezés tekintetében rendelt el új eljárást az első, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ügyében. Az új eljárást a Döntőbizottság a mai napon megindította, az erre vonatkozó adatokat a honlapon közzétette.
Sajnálatos módon arról nem számolt be az önkormányzat, hogy a nyílt eljárással kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék teljes egészében elutasította, a megállapított jogsértéseket és jogkövetkezményeket is törvényesnek ítélte, tehát az Önkormányzat ez ügyben pervesztes lett, áll a közleményben.
|
Visszakaphatja Józsefváros a pályáztatás nélküli közétkeztetésért kirótt 50 milliós bírság összegét
|
Jogtalanul büntette meg a Közbeszerzési Döntőbizottság 50 millió forintra az önkormányzatot egy évvel ezelőtt, mert pályáztatás nélkül bízott meg egy céget átmeneti közétkeztetési feladatok ellátásával – írja az önkormányzat lapunknak küldött közleményében a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján. A döntőbizottság szerint az értelmezés rossz, nem jogtalanul büntettek, és az ítélet másik részére rámutatva közölte: a hat feltárt jogsértés megállt a bíróság előtt is.
Hozzáteszik: az önkormányzat vissza fogja kapni a befizetett 50 millió forintos bírságot. A döntés megsemmisítette a 2020. május 26-án létrejött szerződés semmisségét megállapító döntőbizottsági rendelkezést is.
Frissítés: A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint nem volt jogtalan a bírság
Valótlan, hogy jogtalanul bírságolta meg a józsefvárosi önkormányzatot a Közbeszerzési Döntőbizottság, áll a testület lapunkhoz eljuttatott közleményében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/17/visszakapja-jozsefvaros-a-palyaztatas-nelkuli-kozetkeztetesert-miatt-kirott-50-millios-birsag-osszeget
|
2021-06-17 14:03:00
| true | null | null |
Telex
|
Korrupt sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), az orvos a gyanú szerint olyan sportolóknak is adott ki versenyengedélyt, akiket meg sem vizsgált – közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az MTI-vel.
Az NVSZ azt írta, hogy egy vidéken rendelő sportorvos rövid idő alatt feltűnően sok vizsgálatot végzett, ezért felmerült a lehetősége, hogy tényleges vizsgálat, vagy a sportolók személyes jelenléte nélkül állíthatott ki versenyengedélyeket.
Az ellenőrzött orvos végezte az ellátási területéhez tartozó verseny- és amatőr sportolók, válogatott kerettagok, olimpikonok alkalmassági, időszakos ellenőrző- és terhelhetőségi állapot vizsgálatát, és döntési joga volt a sportolók alkalmasságának, versenyeztethetőségének elbírálásában.
Az NVSZ megbízhatósági vizsgálata megállapította, hogy az orvos hét olyan ember részére adott ki versenyengedélyt, aki a vizsgálaton meg sem jelent, és tőlük összesen 40 ezer forintot fogadott el. Ezért ellene az NVSZ – vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt – feljelentést tett az illetékes rendőr-főkapitányságon.
Ha a bíróság megállapítja a sportorvos bűnösségét, akár öt év szabadságvesztéssel is büntethető.
A Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül februárban állították fel azt a főosztályt, ami az egészségügyi alkalmazottakat ellenőrizheti, hogy fogadnak-e el hálapénzt a betegeiktől. A szervezet az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatokkal is megpróbálhatja csőbe húzni a korrupt orvosokat. Hogy milyen módszerekkel élhetnek, arról ebben a cikkben írtunk.
|
Feljelentettek egy sportorvost, aki 40 ezer forint kenőpénzért állított ki vizsgálatok nélkül versenyengedélyt
|
Korrupt sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), az orvos a gyanú szerint olyan sportolóknak is adott ki versenyengedélyt, akiket meg sem vizsgált – közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az MTI-vel. Az NVSZ azt írta, hogy egy vidéken rendelő sportorvos rövid idő alatt feltűnően sok vizsgálatot végzett, ezért felmerült a lehetősége, hogy tényleges vizsgálat, vagy a sportolók személyes jelenléte nélkül állíthatott ki versenyengedélyeket.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/06/20/korrupt-sportorvos-nvsz-versenyengedely-vizsgalat-nelkul-olimpikon-vesztegetes
|
2021-06-20 14:09:00
| true | null | null |
Telex
|
Lezárult a Nemzetközi Tesztelő Ügynökség vizsgálata a súlyemelők doppingbotrányát illetően. Az ügynökség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik szervezete.
Arra jutottak, hogy nagyon súlyos visszaélések történtek a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnél (IWF), amelynek elnöke a csalások idején Aján Tamás, magyar sportdiplomata volt. Aján már tavaly tavasszal lemondott a szervezet vezetéséről.
A NOB ügynökségének munkatársai megállapították, hogy 29 esetben simították el doppingoló súlyemelők ügyét a szövetségnél. Hanyagság, de szándékos leplezés is előfordult, áll a jelentésben.
A súlyemelők új vezetése megdöbbentőnek találta a jelentést, és az új elnök árulónak minősítette az elődjét.
A NOB-nál most vizsgálják, hogy indítható-e jogi eljárás Aján Tamás és a volt kollégái ellen, és szankcionálható-e az IWF 82 éves ex-elnöke.
Aján Tamás 2000 és 2020 között irányította az IWF-t. (MTI)
|
Bűnrészességgel, bizonyítékok eltüntetésével vádolják Aján Tamást
|
Lezárult a Nemzetközi Tesztelő Ügynökség vizsgálata a súlyemelők doppingbotrányát illetően. Az ügynökség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik szervezete.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/24/bunreszesseggel-bizonyitekok-eltuntetesevel-vadoljak-ajan-tamast
|
2021-06-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021 június 24., 16:01
A Mészáros-birodalmat összefogó Opus Global közölte az örömhírt, hogy
1,025 milliárd forint külpiaci növekedési támogatást nyert a Hunguest Hotels Zrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Montenegro Doo. a montenegrói Hunguest Hotel Sun Resort szálloda fejlesztésére.
A vissza nem térítendő támogatás a Herceg Noviban található hotel renoválásának felét teszi ki, a fejlesztés során a szálloda teljes körű gépészeti és belsőépítészeti felújításon és energetikai korszerűsítésen esik át.
|
A magyar állam állja Mészáros montenegrói szállodafejlesztésének felét
|
A Mészáros-birodalmat összefogó Opus Global közölte az örömhírt, hogy 1,025 milliárd forint külpiaci növekedési támogatást nyert a Hunguest Hotels Zrt. és leányvállalata, a Hunguest Hotels Montenegro Doo. a montenegrói Hunguest Hotel Sun Resort szálloda fejlesztésére.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/06/24/a-magyar-allam-allja-meszaros-montenegroi-szallodafejlesztesenek-felet
|
2021-06-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Egyelőre nem döntött a Duna Aszfalt arról, hogy részt vesznek-e az európai közbeszerzési értesítőben megjelent állami pályázatom, ami koncesszióba adna egy jelentős mennyiségű hazai autópályát, közölte a cég a magyarepitok.hu megkeresésére.
Dr. Ónodi Barna szóvivő arról beszélt, a Duna cégcsoport jelenleg is egy jelentős méretű koncessziós szerződés végrehajtásán dolgozik Afrika egyik legjelentősebb infrastrukturális fejlesztésében, így az elmúlt időszakban megfelelő ismeretet és kellő szakmai gyakorlatot szerzett azokról a nehézségekről, amelyek egy ilyen bonyolult folyamat során felmerülhetnek.
Szakértőink jelenleg is elemzik a hazai felhívás részleteit, amely vizsgálatot követően tudunk arról dönteni, hogy az előminősítésnek megfelelő kiírásban részt fogunk-e venni. Ha a részvétel mellett döntünk, akkor az előminősítő dokumentáció beadásának a határideje: 2021. július 6.
Azt is hozzátette, a Duna Aszfalt kapcsán a lakosság az elmúlt évtizedekben azt tapasztalhatta, hogy a munkákat határidőre, a kívánt jó minőségben, a szerződés szerinti áron végezték el.
Ezért a szakértőink számára jelenleg az az eldöntendő kérdés, hogy a koncesszióval járó rendkívüli kockázatokra felkészülve, a jövőben is a hazai lakosság biztos útszolgáltatói tudunk-e maradni
|
A Duna Aszfalt elemzi az állami autópálya-koncesszió kiírásának részleteit
|
Egyelőre nem döntött a Duna Aszfalt arról, hogy részt vesznek-e az európai közbeszerzési értesítőben megjelent állami pályázatom, ami koncesszióba adna egy jelentős mennyiségű hazai autópályát, közölte a cég a magyarepitok.hu megkeresésére.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/16/allami-autopalya-koncesszio-duna-aszfalt/
|
2021-06-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Felkerültek a kormány honlapjára a miniszterek és államtitkárok „adóbevallásai”, ezek szerint a legtöbb személyi jövedelemadót (szja) befizető – a legnagyobb jövedelmet összeszedő – miniszter Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője 2020-ra vonatkozó vagyonnyilatkozata szerint 157 millió forintot kapott a Mobilsign Kft.-től találmány-hasznosítási díj címen, erre jött rá miniszteri fizetése, összevont adóalapja így elérte a 194,5 millió forintot, és 29,1 millió forint szja-val járult hozzá az államkasszához.
Az szja-befizetések ezüstérmese Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki 10,9 millió forint jövedelemadót rótt le, adókedvezményt Rogánhoz hasonlóan ő sem használt fel. Mögöttük Nagy István agrárminiszter, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Varga Mihály pénzügyminiszter következik 5,5 millió forintos szja-befizetéseikkel.
Talán egy félnapi jachtozásra lenne elég Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter befizetett személyijövedem-adója: ötmilliós közterhét 480 ezer forint adókedvezménnyel csökkentette.
Orbán Viktor miniszterelnököt saját szavai szerint megviselte a koronavírus éve, noha a fizetése emelkedett. Összevont adóalapja 28,7 millió forint, ezután 4,3 millió forintot fizetett be, kedvezményt nem vett igénybe.
|
Ennyit adózott tavaly Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Rogán Antal
|
Felkerültek a kormány honlapjára a miniszterek és államtitkárok „adóbevallásai”, ezek szerint a legtöbb személyi jövedelemadót (szja) befizető – a legnagyobb jövedelmet összeszedő – miniszter Rogán Antal.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/21/orban-szijjarto-rogan-ado/
|
2021-06-21 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy éve kezdődött el a Nyugati pályaudvar felújítása és aki csak rápillantott az épületre, azonnal értesülhetett róla, hogy ki végzi a munkát: a takarófóliák és molinók hónapokig a Magyar Építő Zrt. nevét hirdették. De nemcsak a győri milliárdos, Paár Attila érdekkörébe tartozó cég dolgozik a Nyugati pályaudvaron, a munkálatokból kiveszik a részüket más NER-társaságok is, így Mészáros Lőrincék cége, valamint a felcsúti főmilliárdos vejének, Homlok Zsoltnak az érdekeltsége.
A pályaudvar tetejének és homlokzati üvegfalainak felújítására kiírt tendert 8,99 milliárd forintért vitte el a Magyar Építő Zrt., méghozzá a Mészáros-család cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. elől. Az Átlátszó szerint a munkát a becsült ár négyszereséért sikerült megcsípnie az ilyen-olyan NER-es cégek mellett gyakran felbukkanó Magyar Építőnek.
Bár Mészárosék családi cége lecsúszott a legnagyobb falatról, nem kellett sokáig búslakodniuk.
A MÁV márciusban nettó 464,6 millió forintért szerződött az R-Kord Kft.-vel a pályaudvar kültéri és beltéri elemeinek felújítására. Ez a cég a Mészáros-féle tőzsdei mamut, az Opus Nyrt. közvetett tulajdonában áll. Az R-Kordon kívül csak a budaörsi Termini Rail Kft. adott be ajánlatot, az a cég, amelyik korábban, egy másik projektben kapacitásnyújtó szervezetként segítette az R-Kordot egy 375 milliós MÁV-os munka elnyeréséhez.
Júniusban pedig a titokzatos tulajdonosi hátterű, Homlok Zsolthoz köthető Vasútvillamosító Kft. vitte el a felsővezetéki munkákra kiírt közbeszerzést nettó 798,7 millió forintért. A Vasútvillen kívül csak a tököli Dunagép Zrt. jelentkezett be a munkára, de ők sem ismeretlen szereplők, lásd keretes írásunkat.
A Vasútvill. Kft. bár első látásra magyar cégnek tűnik, tulajdonosa valójában a cseh Rafinanz Promotion CZ s.r.o., amelynek ügyvezetője (korábban pedig résztulajdonosa) Homlok Zsolt. A tulajdonosi szálak elvarrását nehezíti, hogy a cseh cég a hasonló nevű, a kedvező adózásáról és korlátozott cégnyilvánosságáról ismert svájci Zug kantonba bejegyzett Rafinanz Promotion AG tulajdonába került. A svájci adóparadicsom nem csak kisebb adókat, hanem jótékony homályt is biztosít, így hogy kihez vagy kiknek folynak a Vasútvill közbeszerzéseken is szerzett milliárdjai, nem tudjuk.
|
Svájci adóparadicsomba vezetnek a szálak a Nyugati pályaudvar új megbízásánál
|
Egy éve kezdődött el a Nyugati pályaudvar felújítása és aki csak rápillantott az épületre, azonnal értesülhetett róla, hogy ki végzi a munkát: a takarófóliák és molinók hónapokig a Magyar Építő Zrt. nevét hirdették.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/22/svajci-adoparadicsomba-vezetnek-a-szalak-a-nyugati-palyaudvar-uj-megbizasanal/
|
2021-06-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bruttó 13,4 milliárd forintos ajánlati árral nyerte el a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (Erzsébet Alapítvány) közbeszerzését a saját cége, az Erzsébet Gyermek- és Ifjúsági Táborok Szolgáltató Kft. Az eljárás formálisan nyílt volt, de más nem tett ajánlatot a hatalmas munkára, a 2021–2024-es szezonokban összesen 355 178 fő (plusz 43 648 segítő, munkavállaló) táboroztatására. A szerződésben 30 százalékos opció, azaz lehetséges rendelés is szerepel.
A lebonyolítás (szállás, étkeztetés, programszervezés) tehát 2024-ig annál a cégnél marad, amelynek korábbi vezetőjéről, Hornyák Tiborról a 24.hu derítette ki, hogy napi 110 ezer forintért bérelt úszómedencés házat a Zánkával szomszédos Monoszlón úgy, hogy a táborban saját lakóépületet használhatott volna. Hornyák Tibor nem esett keményre: jelenleg is az Erzsébet Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az Erzsébet Táborok Kft. árajánlata szerint a legnagyobb összeget a szállásért számlázhat, csak a nyári turnusokra több mint bruttó 6,5 milliárd forintot. Az árajánlatban bemutatják a tavaszi és őszi, valamint a családi Erzsébet-táborok, a családi-karácsonyi táborok és az Erzsébet Karácsonyok várható költségeit is. Eszerint a rendezvényekhez kapcsolódó szálláshely-szolgáltatás bruttó 10 milliárd 365 millió forinttal gazdagítja a céget.
Mivel a közbeszerzésben kikötötték, hogy az ajánlattevőknek legfeljebb két, közvetlenül a Balaton-parton elhelyezkedő táborhelyen kell megszervezniük a táborokat úgy, hogy a legalább ifjúsági szállás besorolású helyszínen/helyszíneken 4528 fő egyidejű elhelyezése biztosított legyen, nem volt kérdéses, hogy ki lesz a befutó.
Az állami ifjúsági táboroztatást ugyanis 2016-ban adta egyházi kézbe a kormány: Közép-Európa legnagyobb üdülő- és sportközpontját, a 17 milliárd forint értékű Zánkai Gyermektábort és a kisebb, fonyódligeti tábort az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Közalapítványnak ajándékozták. Utóbbi a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón keresztül a nyíltan fideszes Kiss-Rigó László püspök vezette, állami pénzből felépített stadionnal is rendelkező Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozik. A szolgáltató, illetve az egyházmegye mára egy másik állami kiszervezés kulcsszereplője is, erről keretes írásunkban olvashat.
Az Erzsébet Alapítványt 2012-ben az egykori SZOT-üdülőket kezelő Hunguest Vagyonkezelő Zrt. hozta létre, 2016-ban az alapítói jogok azonban a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóhoz kerültek, a váltás után két hónappal pedig a tízmilliárdos állami ajándék is megérkezett. A Vasárnapi Hírek szerint az ajándékozás olyan rohamtempóban történt, hogy az alapítvány még meg sem kapta a közhasznúsági státuszt, amikor az Országgyűlés már ráruházta a balatoni táborok tulajdonjogát, pedig ez feltétele lett volna az ingyenes és illetékmentes átadásnak. Hogy a tulajdonjog átruházására mi szükség volt, az az elfogadott törvénymódosítás indoklásából sem derült ki, abban mindössze arra tértek ki, hogy a jövőben költségvetési forrásokból az alapítvány látja el az Erzsébet-programon belül a gyermek- és ifjúsági táborok szervezését és az ezekkel kapcsolatos feladatokat. Az alapítvány kuratóriumában ekkor már több kormánypárti vagy a NER holdudvarához köthető személy is felbukkant:
Az alapításkori elnök Vagács István Gábor, a nemzetgazdasági tárca korábbi főosztályvezetője, míg alelnöke, Deutsch-Für Ágnes Sarolta, Deutsch Tamás fideszes politikus korábbi felesége volt.
A kuratóriumba beválasztották Zakar Pétert, a Csongrád Megyei Közgyűlés korábbi alelnökét, Bábiné Szottfried Gabriellát, Sződliget korábbi fideszes polgármesterét, volt országgyűlési képviselőt. Vagács István és Deutsch-Für Ágnes már nem segíti a munkájukat.
Az alapítvány 2020-ra vonatkozó beszámolója szerint tavaly 113,5 millió forintot költöttek a vezetőkre (92,4 milliót a kuratóriumra, 19,3 milliót a felügyelőbizottságra.) Ebből a dokumentumból derült ki az is, hogy az alapítvány összesen 4,1 milliárd forintot tart állampapírban.
Az alapítvány nem csak ingatlanvagyont, hanem egy különleges kitételt is kapott 2016-ban: a megszerzés után 15 évvel azt tehetnek a táborokkal, amit akarnak, akár el is adhatják az ingyen kapott, majd közpénz-tízmilliárdokért rendbe tett területeket. 2017-ben ugyanis a kormány megfejelte a tízmilliárdos ajándékot, és úgy döntött, hogy az állam összesen 26 milliárd forintot költ a már nem állami kézben lévő táborok felújítására. Ebből 21,58 milliárd forintnyi megbízás Mészárosék Lőrinc érdekeltségeihez érkezett, a Magyar Hang szerint pedig a zánkai tábor felújítása a stadionokhoz mérhető ütemben drágul.
Nem lett volna teljes a konstrukció, ha az Erzsébet Alapítvány az ingyen ingatlanok és a tízmilliárdos felújítási összegek mellé nem kap forrást a táboroztatási tevékenységre is. A költségvetési milliárdok mellé az alapítvány az uniós EFOP-programból 13,5 milliárd forintot nyert arra, hogy
még több módon és még több hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő tanuló számára váljanak elérhetővé az Erzsébet Táborok programjai.
Az összeg 75 százalékát az Európai Unió adta, a mostani közbeszerzés egy részét is ebből finanszírozzák.
2012-ben ugyan született egy törvény az Erzsébet-táborokról, tavaly azonban az Országgyűlés egy egészen újat fogadott el, a Semjén Zsolt és Kásler Miklós által benyújtott Erzsébet-törvényben átalakították a finanszírozás ütemezését, és rendezték a fonyódi strand ügyét is. A 2016-os ajándékozáskor az alapítványnak vállalnia kellett, hogy a fonyódi önkormányzati tulajdonú szabadstrand megközelítését és rendeltetésszerű használatát nem fogja megakadályozni, a hvg.hu szerint a tavalyi törvény értelmében a 2012-es rendelkezés hatályát vesztette. Nem csak itt szabadultak meg a régi törzsközönségtől: az alapítvány a zánkai táborral együtt a forgalmas zánkai kikötőt is megkapta, ahonnan 2019-ben, röviddel az átadás után ki is tiltották a hajósokat. Ahogyan nem volt maradása a zánkai tábor területén 28 éven át ott működő Egry József Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumnak sem: az intézményt az ajándékozás után, a tábor közpénzes megújítása előtt bezárták.
|
13,4 milliárdért táboroztatják a gyerekeket az ajándékba kapott, állami pénzből felújított ingatlanokban
|
Több mint 355 ezer fiatal táboroztatásával számol a 2021–2024-es szezonokban a tízmilliárdokkal megtámogatott Erzsébet Alapítvány. A saját cége vitte el az alapítvány közbeszerzését, más ajánlattevő nem volt. Nem véletlenül.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/23/erzsebet-tabor-ara-alapitvany-kiszervezes/
|
2021-06-23 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Dédestapolcsányban az utóbbi hónapokban fokozódó érdeklődést mutatnak a helyi ingatlanok iránt az V. kerületben működő menő vállalkozók. Mint megírtuk, májusban a Serényi grófok eklektikus stílusban épült 5 ezer négyzetméter alapterületű kastélyát vette meg a hozzá tartozó 5 hektáros parkkal a Dunai Fedélzet Zrt. A faluban az adásvételnek azzal ment híre, hogy a kastély új gazdája maga Rogán Antal, akinek új felesége, Rogán Barbara Dédestapolcsányba való. A vevő azonban nem a miniszterelnök kabinetfőnöke, hanem egy olyan üzletember, aki félmilliárd forintért jutott önkormányzati ingatlanokhoz átlagosan 30 százalékos árengedménnyel azokban az években, amikor Rogán Antal vezette az V. kerületi önkormányzatot. A Dunai Fedélzet Zrt. mögött Fintha-Nagy Ádám áll, közölte kérdésünkre a cég ügyvezetője, ami meglepetést nem okozott, ugyanis a Dunai Fedélzet Zrt. ugyanabban a lakásba jegyezték be, mint Fintha-Nagy ingatlanos cégét, amely több belvárosi önkormányzati ingatlannal gazdagodott.
Ahhoz, hogy a dédestapolcsányi kastély Fintha-Nagy Ádámhoz kerüljön, elévülhetetlen érdemet szerzett a Le Roy. Co. Kft., amely az V. kerületben, a Bazilika környékén működtet éttermet. A Le Roy Kft. 2019 augusztusától 2020. decemberig tartotta a kezét a kastélyon úgy, hogy arra vételi jogot szerzett, amivel nem élt, ennek köszönhetően azonban más addig nem tudta megvásárolni. A fordulat idén májusban következett be: ekkorra a vendéglátós cég lemondott szándékáról, átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádám cégének. Ennek okáról kérdeztük a Le Roy társtulajdonos ügyvezetőjét, Sztanó Tamást, de nem reagált megkeresésünkre.
A kastély adásvételében a Le Roy és a Dunai Fedélzet közötti együttműködésre több tényező is utal. A Dunai Fedélzet ügyvezetője Sztanó másik érdekeltségének, a Winestore Kft.-nek is ügyvezetője volt, a Le Roy-jal való munkakapcsolatát maga is elismerte. Ennél inkább megerősíti a kastély megszerzésében való együttműködésüket az a fejlemény, hogy
Sztanó nem lépett le a színről a kastély eladása után, ugyanis ez nem volt szándéka.
Egy héttel az előtt, hogy a földhivatalba beérkezett Fintha-Nagy cégének a kastély tulajdonjogi változás bejegyzési kérelme, 12 földterületet vásárolt Dédestapolcsányban az épület körül:
4 millió forintért 1,3 hektárnyi 4. osztályú erdő besorolású termőföldet,
3 millió forintért 10 ezer négyzetméter legelőt,
800 ezer forintért 2860 négyzetméter szántót,
3,4 millió forintért 1,4 hektár szántót,
1,6 millió forintért 5500 négyeztméter szántót,
140 ezer forintért 468 négyzetméter szántót,
35 ezer forintért 118 négyzetméter legelőt,
20 ezer forintért 96 négyzetméter legelőt,
70 ezer forintért 257 négyzetméter legelőt,
98 ezer forintért 327 négyzetméter legelőt,
509 ezer forintért 1700 négyzetméter legelőt,
56 ezer forintért 186 négyzetméter legelőt.
Ezt követően, cikkünk megjelenése után, június 2-án egy másik magánszemélytől további 9993 négyzetméter alapterületű, I. osztályú legelő besorolású termőföldet vett még.
Így 17 millió forintból 5,8 hektár földet gazdája lett Dédestapolcsányban a kastély vonzásában.
Bár Sztanó 34 jelenlegi, illetve korábbi gazdasági vállalkozást jelentő portfoliója a vendéglátásra fókuszál, ez azonban nem jelenti azt, hogy idegenkedne más iparágakban is szerepet vállalni, hasonlóan a mezőgazdasághoz. Nyolc évvel ezelőtt például, 2013 nyarán Belénessy Csabával szállt be egy évre a már felszámolás alatt álló C. E. T. Productions Kft.-be. Belénessy a Fidesz-kormány elismert, kipróbált közmédiás guruja, tavaly nyáron az Magyar Távirati Iroda éléről igazolt át Mészáros Lőrinc céggyűjteményébe tartozó Mediaworks tartalomfejlesztési igazgatói székébe.
Sztanó Dédestapolcsányban vásárolt földjeinek van egy összekötő eleme: mind a Serényi-kastélyhoz kapcsolódnak. Az adásvételi szerződésekben a vevőről szóló részben külön pontban hívták fel a figyelmet a vételár megállapításának e rendkívüli körülményére. Arra, hogy Sztanó egy gazdasági társaság résztulajdonosaként (a Le Roy. Co. Kft. révén) vételi joggal rendelkezik a kastélyra:
„Vevő szándéka, hogy a kastélyt felújítsa, és az ingatlannal egy integrált, fenntartható, és a helyi viszonyokat figyelembe vevő, és azok közé szervesen illeszkedő, életképes, a kastélyhoz tartozó korábbi történeti birtoktest legalább részbeni visszaállításával létrejövő komplex mezőgazdasági egységet hozzon létre.”
Ennek érdekében Sztanó – olvasható az egyik adásvételi szerződésben – „a kastély közelében egyéb termőföldek vonatkozásában is szerződéseket kötött”. Azt a földek adásvételi szerződésébe nem jegyezték le, mekkora birtoktestet akarnak visszaállítani Dédestapolcsányban a Serényiek hajdani földjein, akik 1656-ban kaptak báró címet. Azokban az időkben ugyanis már nem csak magyar, de morvaországi földekkel is bírtak annak köszönhetően, hogy Serényi Gábor udvari tanácsosként és Morvaország kapitányaként több uradalmat megszerzett.
Az utolsó közismert Serényi gróf, Miklós 1939-ben a Nyilaskeresztes Párt színeiben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye országgyűlési képviselője, a párt "zsidótalanítási” osztályának vezetője volt. 1944 novemberében Szálasi Ferenc a Nyilaskeresztes Párt irodavezetőjévé nevezte ki. 1946-ban a Népbíróság elsőfokon halálra, másodfokon életfogytiglani börtönre ítélte. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadult, emigrált, Bostonban múzeumőrként dolgozott 1970-ben bekövetkezett haláláig.
A szerződésben a dédesi földek begyűjtését magyarázó bekezdésnek több lényeges vonatkozása van. A földvásárlási sorozat és a kastély megszerzése összetartozó, egymást erősítő elhatározott koncepció volt a vevők részéről, akik a történeti birtoktest visszaállításában együttműködtek. A fent idézett, ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum állítása ezzel kétségbe is vonja a Dunai Fedélzet képviselője lapunknak adott tájékoztatásának azt a részét, miszerint még nem tudják, mi lesz a kastély jövőbeni funkciója. A földvásárlói szerződések arra utalnak, hogy új földesúr költözhet a dédestapolcsányi kastélyba, aki a „a komplex mezőgazdasági egységet” létrehozza.
A kastély és a földek megvételének dátumaira is érdemes egy pillantást vetni. Sztanó a 2021. június 6-án aláírt 9993 négyzetméternyi földet megvásárló adásvételi szerződésében hivatkozik a kastélyra vonatkozó, rendelkezésére álló vételi jogra. Akkor, amikor ez már nem állt fent: a földhivatali nyilvántartás szerint ugyanis 2020. május 1-ig volt érvényben, véglegesen 2020 decemberében törölték. Vagyis a földszerződés aláírásakor olyan vételi jogra hivatkozott, aminek a határideje egy éve lejárt. Ugyanez a helyzet a másik két korábbi szerződéssel, amelyeket 2021. május 6-án írtak alá. Sőt, mivel 2021. május 13-án a földhivatal már befogadta a kastély tulajdonjogára vonatkozó bejegyzési kérelmet, a június 2-i földvásárláskor nem csak a vételi jog nem létezett, de már a kastély is elkelt, másé lett.
A kastély és a hozzá tartozó földesuradalom visszaállítására vonatkozó szándék és folyamat felépítettségét jelzi az tény is, hogy Sztanó földművesi státuszát 2019. augusztus 7-én vette nyilvántartásba a szentendrei járási földhivatal. Ez volt az első lépés, amire mindenképpen szükség volt, ahhoz, hogy Sztanó földtulajdonos lehessen. Második lépésben, bő három hét elteltével a Le Roy Kft. megszerezte a kastélyra vonatkozó vételi jogot. Harmadik lépésben Sztanó Le Roy Kft.-je elállt vételi szándékától, kvázi átengedve a kastélyt Fintha-Nagy Ádámnak, majd következő lépésben hozzálátott körbevásárolni a földeket. Ezzel a restaurációs szándék beteljesedhet; Dédestapolcsányban, Rogán Antal feleségének falujában sikerül újrateremteni a földesurak világát.
(Címlapképünkön a dédestapolcsányi Serényi-kastély. Fotó: Narancs.hu)
|
Új földesúr költözhet Rogánné falujába
|
Dédestapolcsányba a budapesti belvárosban jól menő vállalkozóknak köszönhetően tér vissza a feudalizmus. Miután a Rogán Antal belvárosi polgármesterkedése idején számos önkormányzati ingatlanhoz kedvezményes áron jutott vállalkozó megvette a kastélyt, a környező földeket egy másik belvárosi vállalkozó vásárolta fel. Céljuk a restauráció: a Serényi grófok nyári lakának felújítása és a hozzátartozó történeti birtoktest visszaállítása.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/uj-foldesur-koltozhet-roganne-falujaba-a-kastely-utan-v-keruleti-vallalkozohoz-kerultek-a-kornyezo-foldek-is-239470?fbclid=IwAR2jMrzALFOsM24OBnM26Hl6gGSuKsrxTcJA8gOirqc
|
2021-06-27 12:53:34
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nagy nap lesz július 1-je Esztergom életében, hiszen ekkor nyit ki a Hernádi Zsolt Mol-vezér cégének érdekeltségébe tartozó Grand Hotel Esztergom, valamint a mellette lévő Aquasziget élményfürdő is július 1-től várja a vendégeket.
Szállodánk szomszédságában áll a közkedvelt esztergomi Aquasziget Élményfürdő. A fürdő fedett élmény részlegből, kültéri strandból valamint wellness és beauty szekcióból áll. Szállóvendégeinknek INGYENES a belépés.
- olvasható a szálloda oldalán.
Tehát a szálloda vendégei ingyenes mehetnek a fürdőbe. A közpénz-milliárdokból is épült új luxusszálloda és a fürdő együttműködésének érdekessége, hogy a fürdő üzemeltetésére új céget alapított az esztergomi önkormányzat júniusban Gran Spa & Sport Kft. néven. Esztergom fideszes polgármesterét pedig Hernádi Ádámnak hívják, aki a milliárdos Hernádi Zsolt Mol-vezér unokaöccse. Az új cég felügyelőbizottságában helyet kapott Ligeti András polgármesteri kabinetfőnök és Heckel Zoltán fideszes önkormányzati képviselő is.
Korábban az Investor 2005 Kft. üzemeltette az élményfürdőt, de Hernádi Ádám polgármester tavaly nyáron megszüntette az önkormányzat és a cég közötti szerződést szeptember 30-i hatállyal. Sokat spórolhatnak a Grand Hotel vendégei, hiszen elég drága a fürdő. A felnőtt napijegy 3600 forint, a családi jegy pedig két felnőtt és egy gyerek esetében 7000 forint.
A kormány is a segítségére sietett a szállodának és a fürdőnek, hiszen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón bejelentette, hogy 5,5 millió beoltott esetén védettségi igazolvány sem kell a szállodákban, éttermekben, fürdőkben és a strandokra. A beoltottak száma péntek reggel 5 millió 455 ezer volt, tehát jó esély mutatkozik arra, hogy a hotel és a fürdő július 1-i nyitásakor már nem kell védettségi igazolvány a belépéshez.
Fürdőnk csak védettségi igazolvánnyal látogatható. Minden 18. életévét betöltött vendégünknek be kell mutatnia a pénztáros kollégánknak a védettségi igazolványát, vagy az EESZT applikációjával igazolnia kell az oltottság tényét. Mindkét esetben fényképes igazolvánnyal igazolni kell a személyazonosságot. Ha érkezéskor nem áll rendelkezésére a védettségi igazolvány, vagy azt az érkező vendég nem adja át ellenőrzésre, illetve személyazonosságát igazolni nem tudja, sajnos nem biztosíthatjuk számára a belépést
- olvasható még a fürdő honlapján, de ez az 5,5 millió beoltott esetén már nem lesz aktuális.
Az új szállodáról lapunk írta meg, hogy talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték. A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége, a cég tavaly 310 millió forintos forgalom mellett 149 millió forintos nyereséggel zárt, amit a tulajdonosok számára osztalék formájában ki is fizetnek.
|
Hernádi Zsolt esztergomi luxusszállodájának vendégei ingyen mehetnek az önkormányzat élményfürdőjébe
|
Egyszerre nyit július 1-jén a Mol-vezér cégének esztergomi szállodája és az önkormányzati üzemeltetésű élményfürdő. A polgármester Hernádi Zsolt unokaöccse, a fürdőbe pedig nem kell kifizetniük a borsos napijegyet a szállóvendégeknek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/hernadi-zsolt-esztergomi-luxusszallodajanak-vendegei-ingyen-mehetnek-az-onkormanyzat-elmenyfurdojebe.html
|
2021-06-27 14:33:17
| true | null | null |
mfor.hu
|
Munkaerő-bővítés volt a célja annak a pályázatnak, amelyet az OFA Nonprofit Kft. írt ki év elején. A pályázatot aztán idő előtt lezárták, pedig ki sem osztották a teljes, rendelkezésre álló összeget. A győztesek között ott van az OFA igazgatóhelyettesének üzlettársa, fideszes jelölt és önkormányzati képviselő, többen a leggazdagabb magyarok közül, de több Fidesz-közeliként számontartott vagy Kósa Lajossal jó kapcsolatot ápoló cég. A pályázaton tehát nem a Fidesz első vonalába tartozó cégek voltak a befutók, hanem az a másod-harmad vonal, amelynek megtartása különösen fontos a kormánypártnak. A pályázaton nyertes cégeket egyáltalán nem érintette rosszul a koronavírus-járvány, sőt. Több cég a pályázaton elnyert pénzből kezdene vendéglátó vagy idegenforgalmi tevékenységbe, ami beigazolja azokat a várakozásokat, hogy a segítség nélkül maradó, ezért a járvány miatt csődbe jutó éttermek, panziók helyére kormányközeli vállalkozók igyekeznek, állami segítséggel.
Az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. február elsején írt ki pályázatot. Az Innovatív munkahelyek, képzett munkaerő biztosítása mikro-, kis- és középvállalkozásoknál címet viselő program célja, hogy a támogatott társaságok fejlesztésével több és képzett munkaerőt tudjanak alkalmazni. Az elosztani tervezett 4,7 milliárd forint forrása a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, valamint a (koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére létrehozott) Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap volt. Ahogy a nevükből is következik, e költségvetési alapok célja, hogy „biztosítsa a foglalkoztatási és képzési aktív eszközök működtetéséhez, a szakképzési és felnőttképzési támogatásokhoz, a bérgarancia-támogatásokhoz szükséges pénzügyi forrást”.
A pályázat egy hónapig futott volna, ám két hét után felfüggesztették, és a pályázati dokumentáció is eltűnt az OFA honlapjáról. A Szabad Európához ekkor jutottak el olyan információk, hogy érdemes a pályázatra odafigyelni, mert várható, hogy Fidesz-közeli cégek fognak nyerni, amelyek nem pont a kiírásban megjelölt célra költik majd a pénzt. Egy kft. nevét is közölték velünk még az eredményhirdetés előtt – ez a cég valóban fent van a nyertesek listáján. Az OFA csak közérdekű adatigénylés után küldte meg ezt a listát és a nyertes pályázatok rövid leírását. Igen tanulságos lista, elsősorban a következők miatt:
Összesen 2,9 milliárd forintot osztottak szét a nyertesek között, messze elmaradva a 4,7 milliárdos keretösszegtől. Nem érthető tehát, hogy miért kellett gyorsan lezárni a pályázatot.
A 36 nyertes cég közül legalább 25-nél találtunk konkrét fideszes kötődést vagy egyéb furcsaságot. Ez a 25 cég nyerte el a támogatások nyolcvan százalékát, összesen mintegy 2,3 milliárd forintot.
A pályázaton nyertes cégek szinte mindegyike jobban teljesített 2020-ban, mint az azt megelőző években, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai tehát nem jelentkeztek náluk.
A nyertesek több mint egyharmada, 13 cég debreceni vagy hajdúszoboszlói kötődésű. Itt rendre felbukkant a volt polgármester, Kósa Lajos neve is.
További sajátossága a listának, hogy több vállalkozás is olyan tevékenységbe kezdene az elnyert pénzből, amivel korábban egyáltalán nem foglalkozott, ez a tevékenység többnyire a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás. Ez pedig arra utal, hogy beigazolódhatnak azok a félelmek, amelyek szerint a koronavírus-járvány miatt állami támogatás híján tönkrement vállalkozók helyére Fidesz-közeliek kerülhetnek, állami segítséggel.
A nyertesek között megtalálható:
a pályázatot kiíró és elbíráló OFA igazgatóhelyettesének, Mátyus Máténak az üzlettársa;
a furcsa közbeszerzéseket kiíró, majd egy hatalmas közbeszerzést egy Tiborcz- és egy Mészáros-érdekeltséggel közösen elnyerő Csendes Richárd;
az egyik leggazdagabb magyar, Herdon István;
az egyik leggazdagabb magyar család, az Ináncsy tagja, aki egy korábban kiszivárgott levél alapján „tett gesztusokat” a Fidesz felé;
a Törökországban is gazdagnak számító Özyer család egyik Magyarországon is terjeszkedő tagja;
több, trafikot üzemeltető vállalkozás;
számos Fidesz-közeliként számontartott társaság;
a Debreceni Egyetem HÖK-vezetésébe bekerülő, majd az egyetem alapítványba szervezését megszavazó Szikszai Tamás Géza;
fideszes önkormányzati képviselő;
Fidesz támogatta képviselőjelölt;
önkormányzati bizottság korábbi fideszes delegáltja;
a Kósa Lajos feleségét óbudai lakáshoz juttató építési vállalkozó családjának új cége;
olyan vállalkozó, aki két cégével is támogatáshoz jutott ezen a pályázaton.
Listánkban azokat a nyerteseket soroljuk fel részletesen, amelyeknél fideszes kötödést találtunk, vagy a pályázatban egyéb furcsaságot láttunk – például épp a pályázat kiírásakor bővítették tevékenységi körüket. A pályázatok rövid összefoglalói szó szerinti idézetek.
Rocket Science Kft.: 150 millió forint
A marketinggel és kommunikációval foglalkozó cég két főt foglalkoztat. Míg 2019-et még veszteséggel zárta a Rocket Science, addig 2020-at már 12 milliós profittal.
A Rocket Science a pályázat kiírásának idejében felvette tevékenységi körei közé a szállodai szolgáltatást, és el is nyert 150 millió forintot szálláshely kialakítására és energetikai korszerűsítésre. Ezzel egy időben – némileg ellentmondva az új befektetést célzó terveknek – a tulajdonos a korábbi eredménytartalék terhére kivett 85 millió forintot a cégből.
A tulajdonos egyébként az a Csendes Richárd, akinek egyik cége olyan közbeszerzés kiírásában működött közre, amely olyan részletes volt, hogy annak csak egyetlen beszerezni kívánt autó és beszállító felelt meg. Csendes cége aztán elnyert egy 480 millió forint keretösszegű közbeszerzést is – konzorciumban egy Tiborcz Istvánhoz és egy Mészáros Lőrinchez köthető céggel.
Dész-ker Zrt.: 150 millió forint
A Dész-ker tavalyi árbevétele négyszázmillió forint volt, az elnyert támogatásból pedig gépparkját újítaná meg, „amellyel megnövelnék a termelési kapacitást, és az új technológiák alkalmazásával versenyképesebbé is tennék”.
Debreceni forrásaink szerint a faipari cég beszállítóként részt vett az utóbbi évek legfontosabb debreceni építőipari beruházásaiban (Smart House, Párizsi Udvar, Péterfia Corner), ahol a beszállítók állítólag nem teljesen a politikától függetlenül kaptak munkát. A tulajdonos, Luczay Márk további mintegy tíz, főleg építőipari cégben érdekelt. Cégei közül többnek százmilliós nagyságrendű éves bevétele van, de többnek milliárd feletti. Luczay idén több új céget is alapított, egyikben tulajdonostársa Lénárt Szabolcs, akit szintén Fidesz-közeli építőipari nagyvállalkozóként tartanak számon helyi forrásaink.
Dipa Kft.: 150 millió forint
A debreceni ipari parkot működtető cég tavalyi bevétele meghaladta a 170 millió forintot. A munkaerőintenzitás-pályázaton elnyert 150 millió forintból „intelligens logisztikai rendszert kíván létrehozni”, amely segíti a raktározást, készletgazdálkodást. A társaság papíron kilenc főt foglalkoztat.
A Dipa az ipari ingatlanok építtetésével és bérbeadásával foglalkozó debreceni Xanga-csoport tagja, amelynek tulajdonosa az egyik leggazdagabb magyar. Herdon István 39,4 milliárd forintos vagyonával a 35. lett a száz leggazdagabb magyar listáján.
A cégcsoport 2010 után többször is kapott milliárdos állami támogatást, ennek megfelelően egy-egy fejlesztés átadásán nemritkán bukkannak fel kormánytagok vagy épp a volt polgármester, Kósa Lajos. A fideszes politikus 2013-ban „elképesztő sikernek” nevezte a Xanga által elvégzett munkát. Helyi forrásaink szerint a dicséret nem véletlen, mert Debrecenben úgy tartják, Herdon István kapcsolata kifejezetten jó Kósa Lajossal. A Xanga neve felmerült egy 2007-es ingatlanügyletben is, amelynek során a Kósa Lajos vezette önkormányzat 380 forintos négyzetméteráron adott el egy területet egy cégnek, amelyet aztán Xanga hatezer forintos négyzetméteráron adott tovább.
A Déli Ipari Parkot a fideszes önkormányzattal együttműködésben működteti a Xanga, amely 2011-ben átvette a debreceni reptér üzemeltetését is az önkormányzattól, amelyet utána a Wizz Air is használni kezdett. Amikor pedig komolyabb fejlesztésekre volt szükség, az önkormányzat 2018-ban egy forintért visszavásárolta a reptéri üzemeltető cég többségét, azóta pedig könnyebben érkeznek az állami fejlesztési források. A reptéri logisztikai park üzemeltetésének jogát 2011-ben nyerte el a Xanga 99 évre.
Fire Light Kft.: 150 millió forint
A szintén debreceni Fire Light öngyújtókat és dohányipari termékeket forgalmaz, és üzleti eredményeire nem volt hatással a koronavírus-járvány: a tavalyi 486 millió forintos profit harmincmillióval még meg is haladja a 2019-es nyereséget. Az elnyert 150 millió forintból jelenlegi tevékenységüket szeretnék bővíteni. A tulajdonos egyébként egy nemzeti dohányboltot is üzemeltet Debrecen belvárosában.
Szedit Kft.: 149 975 000 forint
Egy debreceni bioboltot üzemeltet a Szedit, amely nagyon jó évet zárt tavaly: a 153 millió forintos bevételt és a negyvenmillió forintos profitot úgy sikerült elérnie, hogy egy évvel korábban csak 7,6 millió forintos árbevétele és háromszázezer forint nyeresége volt.
A hivatalosan két alkalmazottal működő cég az elnyert 150 millió forintból „vendéglátási szektorban szándékozik tevékenykedni, ehhez a céljához kapcsolódik az ingatlanberuházás, valamint a pandémia időszakában felértékelődött házhoz szállítási szolgáltatás fejlesztése”.
Az Opten cégadatbázisban található személyes adatok szerint a tulajdonos volt (?) férje szintén nagyot nyert a pályázaton: a Vizsovi Kft. 143,3 milliót nyert.
Vizsovi Kft.: 143 296 000 forint
A debreceni telephelyekkel működő, vendéglátással foglalkozó Vizsovi bevételei sem estek vissza jelentősen a pandémia hatására, sikerült 230 millió feletti bevétellel és kilencmillió forint profittal zárni az évet. Az elnyert pénzből egy játszóházat vásárolnának meg.
A tulajdonos Vincze Zsolt két nemzeti dohányboltot is üzemeltet Debrecen belvárosában, emellett van másik vendéglátó és fémipari cége is, amelyekkel több közbeszerzést is elnyert az utóbbi években Debrecen önkormányzatától. Év végén pedig egy vagyonkezelő és egy baromfitenyésztő céget is alapított a Vizsovi tulajdonosa.
Stylus Építő: 149 400 000 forint
„Mi nem éreztünk jelentősebb megtorpanást a kivitelezési oldalon” – mondta a Stylus vezérigazgatója a Mediaworkshöz tartozó Veszprém megyei Naplónak idén februárban. Dobrosi Zsolt szavait a számok is alátámasztják: hétszázmillió forintot meghaladó bevétellel és 43 milliót meghaladó nyereséggel zárták 2020-at, részben a környékbeli településektől elnyert közbeszerzéseknek köszönhetően. Dobrosi több más építőipari cégben érdekelt, az elnyert 150 millió forintból pedig két új csarnoképületet húzna fel, ahol „lehetőség lesz acélszerkezetek gyártására és precíz összeszerelésére”.
American Legends Kft.: 124 064 000 forint
A cég tulajdonosa Görög Csaba, aki a helyi Fidesz támogatásával indult a 2016-os időközi választáson Hajdúszoboszlón. Görög akkor a Modern és Innovatív Hajdúszoboszlóért Egyesület tagjaként politizált, az egyesület jelöltjei közösen indultak a Fidesszel a 2019-es önkormányzati választásokon is. Görögnek közös cége is van az egyesülettel, amely az American Legends székhelyére van bejegyezve.
Görög egyébként arról ismert, hogy gyűjti a Harley-Davidsonokat, a Horthy Miklós flottájából származó motorra különösen büszke. Többször is beszélt arról, hogy gyűjteményéből egy Harley-múzeumot fog létrehozni, de ennek honlapja nem működik, és egyéb nyomát sem találtuk annak, hogy létezne a kiállítás. Motorok felújításával foglalkozik Görög Baggerbuilders nevű cége, amely 360 millió forintos árbevételt ért el tavaly, felülmúlva a korábbi évek eredményeit.
A pályázaton győztes, három főt foglalkoztató American Legends ingatlanok bérbeadásával foglalkozik, és itt sem esett vissza a teljesítmény 2020-ban. A 34 milliós bevételre 25 millió forint nyereség jutott. Az elnyert 124 millió forintból „egy új, bérbe adható csarnokot kíván létrehozni”.
Betmen Trans Fuvarozó Kft.: 134 187 000 forint
A neve alapján fuvarozással, fő tevékenysége szerint tanácsadással foglalkozó, három főt foglalkoztató cég az elnyert pénzből „egy digitális szolgáltatóközpontot kíván létrehozni, amelyben azon cégeknek biztosítana szolgáltatásokat, amelyek a környéken nem tudják megoldani a képzési feladataikat”. A cég 2020-as üzleti adatai még nem ismertek.
A cég tulajdonosa Mucsányi Tamás, aki majdnem húsz másik társaságban is érdekelt, ezek nagy része építőipari projektcég. Ügyvezetője a Dreamclass Baunak is, amelynek rejtélyes londoni tulajdonosa, a Gevin Hill Limited a Wichmann-kocsma épületének megvásárlásakor került a sajtóba. Az ismeretlen tulajdonosi hátterű Gevin Hill Limited és az FLL Group közös cége vásárolta meg ugyanis a Wichmannt és a mellette lévő ingatlant. Az FLL Group ügyvezetője, Kassai Szilvia korábbi üzlettársa Bártfai Béla, aki Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter volt férje – írta meg a 168 Óra. A Népszava pedig arról számolt be, hogy Kassai tavaly augusztusig az orosz Gazprommal kereskedő Panrusgáz Zrt.-ben volt igazgatósági tag. Az FLL másik tulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek ügyvezetője, Tóth Gábor Szilárd, a Fidelitas tagja volt.
Mucsányi több üzleti szálon is kötődik a számos belvárosi éttermet működtető Lefkovics Györgyhöz, akinek V. kerületi terjeszkedését maga Rogán Antal is segítette.
BDS Consulting: 133 749 000 forint
A rejtélyes BDS tanácsadó cégről sok nyom nem található az interneten, nyert néhány közbeszerzést a csepeli önkormányzattól, ám a korábbi sikeres évek ellenére 2020-at veszteséggel zárta. A majdnem 134 milliót pedig a következőkre nyerte el: a „pályázó fejlesztési célja az elmúlt időszakban tapasztalható megváltozott munkaerőpiaci trendekhez és szokásokhoz illeszkedve kínál komplex megoldásokat innovatív eszközökkel”.
Forrás Építő: 112 856 000 forint
A hivatalosan három főt foglalkoztató, szintén hajdúszoboszlóiak tulajdonában lévő Forrás nevének megfelelően vízvezetékek építésével foglalkozik. Vagyis foglalkozott, mert idén februárban, a pályázat kiírásakor jelentősen kibővítette tevékenységi köreit, így az elnyert 113 milliót sem csövekbe fektetik: „a pályázó az ingatlanvásárlást követően teljes körű vendéglátóipari szolgáltatást fog tudni nyújtani. Sport-, kulturális, valamint egyéb szabadidős tevékenységeket szervez vendégei számára” – áll a pályázat leírásában.
Hajdú-tár: 104 406 000
A Hajdú-tár a debreceni Barna család birtokában van. A család jelentős építőipari vállalkozónak számít a térségben, családi cégük, a Mester-Építő számos közbeszerzést nyert el a városban. A család egy másik cége újíthatta fel a debreceni vásárcsarnokot, Kósa Lajos felesége pedig abban a házban jutott lakáshoz, amelyet egyanez a cég, a Mester-Nívó épített. Kósa felesége cserével jutott a lakáshoz, a lakáscseréből akkoriban botrány is kerekedett.
Maga a Hajdú-tár baromfitenyésztéssel foglalkozott, ám a 2019-es százmillió forintos bevétel tavaly nullára csökkent. A cég tulajdonosai idén februárban, a pályázat kiírásakor felvették tevékenységi körükbe a szálláshely-szolgáltatást, és a 105 milliót is arra költik, hogy „innovatív fejlesztésein keresztül hozzájáruljon a térség idegenforgalmi fejlődéséhez”. A cég jelenleg egy főt foglalkoztat.
DB Acél: 100 747 000 forint
A debreceni, betonacél elemekkel foglalkozó cég sem érezte meg a válságot, a 755 milliós bevételre 15 millió nyereség jutott. Az eredménytartalék terhére a tulajdonos összesen harmincmillió forintot vett ki aztán a cégből. Ennek ellenére az elnyert százmillió forintból telephelyét szeretné fejleszteni, és új eszközöket is vásárolna. Debreceni forrásaink arra is utaltak, hogy a cég olyan projektekben is kapott munkát, amelyekben csak a városvezetés felé elkötelezettként számontartott cégek vehettek részt.
A DB Acél tulajdonosának másik építőipari cége 39 milliós profitot termelt 2020-ban.
Future of Media: 96 454 000 forint
Az elvileg internetes szolgáltatásokat nyújtó cégnek nincs honlapja, alkalmazottja is csak egy, ám a tavalyi kétmilliós nyeresége meghaladja az egy évvel korábbit. A cég novemberben vette fel tevékenységi körei közé a szálláshely-szolgáltatást, aztán tavasszal elnyerte a 96 milliót egy környezettudatos „smart szállásszolgáltatási egység kialakítására”, és áprilisban már be is jegyeztek egy új telephelyet Zamárdiban, 170 méterre a Balaton partjától.
Kuantum Property: 71 millió forint
Az ingatlanos cég egy ipari területen építene logisztikai központot az elnyert pénzből. A listán szereplő cégek közül ez az egyetlen, amely komoly veszteséget írt le tavaly, 265 milliós mínusszal zárta az évet. A tulajdonos Hande Özyer, akinek családja komoly ingatlanpiaci pozíciókkal rendelkezik Magyarországon is. A család érdekeltségei újították fel a Matild-palotát a Ferenciek terén. Az Átlátszó felidézi, hogy a Köprü–Híd török-magyar magazin Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter barátjaként írt a 2018-ig az Erdoğan-párt (Igazság és Fejlődés) színeiben ankarai parlamenti képviselőséget is vállaló Hasan Özyerről. A lap azt is megírta, hogy a Kuantum szerezte meg a Centrál kávéház épületét 2018-ban.
Apartman 24: 60 334 000 forint
Az eredetileg ingatlankereskedelemmel foglalkozó cégnek már két éve nem volt bevétele, amikor január végén felvette tevékenységei közé a szálláshely-szolgáltatást. Pár hónappal később el is nyert hatvanmillió forintot, amelyet szálláshely létesítésére szeretne fordítani.
A tulajdonosok több más ingatlanos cégben is érdekeltek, egyikük, Kereszty Ágnes korábban a Fidesz delegáltja volt a szegedi önkormányzat pénzügyi bizottságában, ma pedig az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó szegedi Áldozatsegítő Központ koordinátora. A másik tulajdonos, Kerekes Péter pedig azzal került be a sajtóba, hogy miután távozott a szegedi Ingatlankezelő és Vagyonkezelő éléről, táppénzre ment, betegszabadsága egy részét pedig Thaiföldön töltötte.
Madura és Madura: 60 110 000 forint
A nyíregyházi Madura sem érezte meg a koronavírus hatásait, az építőipari cég növelni tudta bevételeit (1,6 milliárd) és profitját is (36 millió), de hasonlóan jól ment a tulajdonos Madura Csaba másik cége is (Euro Madura: 215 milliós profit). Helyi forrásaink szerint Madura közepes halnak számít, de elnyert megbízásaiból az látszik, hogy „be van kötve” a Fideszhez.
Az elnyert hatvanmillióból „ingatlanvásárlást és informatikai fejlesztést kíván megvalósítani”.
DE-EL Bau Kft.: 38 692 000 forint
Erdei-Ép: 15 093 000 forint
Mindkét cég tulajdonosa Erdei György, és mindkét cég növelni tudta a profitját 2020-ban. A DE-EL Bau 83 milliót, az Erdei-Ép 66 milliót termelt tulajdonosának. A DE-EL új irodát, parkolót, csarnokot és informatikai eszközöket vásárolna az elnyert pénzből, az Erdei-Ép pedig új telephely építésébe és termékfejlesztésbe fogna.
Priverno Kft.: 57 389 000 forint
Ez a cég idén januárban új tulajdonost, nevet és tevékenységi kört kapott, és egyből el is nyert 57 milliót „vendéglátóhely megvásárlására, átalakítására, majd újbóli üzembe helyezésére”.
Az új tulajdonos pedig nem akárki, hanem egy bizonyos Nudelman Dávid, akinek egészen idén januárig közös cége volt Mátyus Mátéval, aki a pályázatot kiíró és elbíráló OFA Nonprofit Kft. igazgatóhelyettese. Mielőtt az OFA-hoz került volna, Mátyus a Miniszterelnökségen dolgozott.
Fmarketing: 45 124 000 forint
A hajdúszoboszlói reklámcég ingatlanberuházásra, telephelyfejlesztésre nyerte el a 45 millió forintot. A cég egyik tulajdonosa Szikszai Tamás Géza, akit tavaly nyáron választottak meg a Debreceni Egyetem hallgatói önkormányzat egyik alelnökének. A nyáron megújuló HÖK küldöttgyűlése év elején aztán 70:0 arányban támogatta, hogy az egyetem alapítványi kézbe kerüljön.
Interstrip: 42 800 000 forint
A nyíregyházi autókereskedő cég tavaly 92 milliós bevételt és kétmilliós profitot könyvelt el, ami hatalmas ugrás a két évvel korábbi 130 ezres bevételhez képest. Az egy főt foglalkoztató társaság aztán idén februárban felvette tevékenységi körei közé a szépségápolást. El is nyerte a 43 millió forintot „szépségipari beruházásra”, aminek köszönhetően „a térségben egyedülálló rekreációs és szolgáltatóközpont valósul meg”.
Protokoll Szerviz: 38 460 000 forint
Az eddig mérnöki tevékenységgel foglalkozó kft. is 2021 nyarán bővítette tevékenységi köreit, így sikerrel nyert el 38 milliót, amiből bele tud vágni az idegenforgalomba. „A beruházás olyan komplex idegenforgalmi szolgáltatások ellátására teszi képessé a pályázót, amelyet a térségben található más piaci szereplők önmagukban nem látnak el.”
Ernőker Kft.: 21 816 000 forint
A gabonafélék kereskedelmével foglalkozó társaság tulajdonosa Ináncsy Ernő, aki egy kiszivárgott levél szerint „gesztusokat tett” a Fidesz felé, és ezért kapott trafikot Hajdúszoboszlón. Az Ináncsy egyébként az egyik leggazdagabb magyar család, jelentős pozíciókkal rendelkeznek az idegenforgalomban, és tavaly mintegy 380 millió forint állami támogatást kaptak szállodáik fejlesztésére.
Az elnyert 22 millióból az Ernőker üzletviteli és adótanácsadással bővítené szolgáltatásait.
Mezép-trade: 20 751 000 forint
|
Munkahelyteremtés helyett haveroknak mentek a milliárdok
|
Több szempontból is tanulságos az a gyorsan felfüggesztett pályázat, ahol a kiíró igazgatóhelyettesének üzlettársa, kormányközeli cégek és a leggazdagabb magyarok nyertek, akiknek nem ártott a járvány. Többen most vágnak bele az idegenforgalomba, vendéglátásba állami támogatással.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/ofa-munkaero-palyazat-debrecen/31322530.html
|
2021-06-27 19:47:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Ahhoz képest, hogy a magyar állam valaha volt egyik legnagyobb értékű közbeszerzése lehet a gyorsforgalmi utak koncesszióba adása, az ajánlattételi határidőt igen szűkre szabták: július 5-ig még egy hónap sem áll rendelkezésre a megjelenéstől számítva. Elképzelhető ezért, hogy ez a kiírás érvénytelen lesz, azonban lehetőséget ad a kormány számára a reakciók megszondázására, és ha nem lenne túl nagy ellenállás, jó eséllyel meg is valósíthatják. Erre utal, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal – ő alá tartozik a koncessziós folyamat – egy pénteki háttérbeszélgetésen azt mondta: a kétfordulós közbeszerzést várhatóan még idén lezárják, és a szerződést is megkötik.
A szinte a teljes magyar gyorsforgalmi úthálózatot 35 évre (várhatóan tehát 2057-ig) koncesszióba adó felhívás június 14-én jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben. Ez arról szól, hogy 1662 kilométer gyorsforgalmi út üzemeltetését és a jövőben tervezett utak építését egy vállalatra bíznák, amely ezért évente rendelkezésre állási díjat kapna, és ebből kellene kigazdálkodnia a fenntartás mellett az új utak építését is. Tehát a már most is hasonló rendszerben működtetett M5 és M6 autópályákon kívül minden más autópálya és autóút a csomagba kerülnie. (Az M5-ösön a jelenlegi koncessziós időszak 2029-ig tart, az M6-oson Érdtől Dunaújvárosig 2026-ig, azon túl 2038-ig. Rogán szavai szerint ezeket a dátumokat követően a mostani eljárás győztesének opciója lesz ezek bevonására a szerződésébe. Valószínűleg erre vonatkozik a kiírás 381 kilométeres opciós tétele.)
A szerződéses időszakban a nyertesnek 538 kilométeren fel kell újítania gyorsforgalmi utakat, bővítenie 273 kilométert kell, új útból pedig 272 kilométert kell építenie. Az utóbbi két kategóriába eső utak közül Rogán Antal többet is megnevezett, ezeket a csillagra kattintva lehet megnézni.*Új utak: az M8-as Székesfehérvár és Kecskemét között, az M81-es Székesfehérvár és Komárom között, az M3-as utolsó szakasza az ukrán határig.
Bővítés: hatsávúsítás az M1-esen, az M3-ason és az M7-esen.
A mai jellemző árakkal*A műszaki tartalom ismerete nélkül nehéz becsülni, de felújításnál 1 milliárd forint/km, bővítésnél 1,5 milliárd forint/km, új építésnél 4 milliárd forint / km értéket vettünk alapul. több mint 2000 milliárd forint építési megbízásról lehet szó. A konstrukció hatására a nyertes akár saját magának, akár alvállalkozóknak közbeszerzés nélkül és a nyilvánosság kizárása mellett tud ezermilliárdos nagyságrendű építőipari munkákat elosztani. Ezen felül az üzemeltetés értéke évente 20-30 milliárd forintot tehet ki, ennek középértékével számolva az jön ki, hogy
mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot közelítheti.
Összehasonlításként, ez nagyjából annyi, mint a magyar állam kilenc havi nyugdíjkiadása. Vagy szinte pontosan annyi, mint a 2010-ben államosított magánnyugdíjpénztári vagyon. (A 24.hu iparági forrásai alapján hasonló összegre, 2500-2800 milliárd forintra tette a koncesszió értékét.)
Nehéz szakmai érveket találni amellett, hogy miért lett fontos a sztrádahálózat koncesszióba adása. Ez akkor lehetne érthető, ha nem lenne elég forrás a gyorsforgalmi utak fenntartására és fejlesztésére – de nem ez a helyzet.
A bevételeket az állami Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. kezeli. 2020-ban a cég kimutatása szerint a személyautók után 55,5 milliárd útdíjat fizettek meg az autósok, a teherautók 278,3 milliárdot. Ennek összege 333,8 milliárd forint, ám a cég 2020-ra 300,7 milliárd forint árbevételt mutatott ki – az eltérés abból adódhat, hogy ténylegesen később folyhatnak be bevételek – az éves beszámolóban azonban nem adják megosztva a bevételeket.
A 2021-es költségvetés szerint az útdíjrendszer (a technológia) üzemeltetése évi 30 milliárd forintba kerül, tehát 270 milliárd forint a nettó bevétele a költségvetésnek.
A kiadások 2020-ban 134 milliárd forintot tettek ki. A közúthálózathoz kapcsolódó költségek legnagyobb kiadása a Magyar Közút állami támogatása volt, a közutak karbantartására 95,5 milliárd forint jutott.
Az útdíjbevételekből a fenntartás költségeit levonva 175 milliárd forint nyeresége keletkezik az államnak, amit fejlesztésekre költhet.
A közútfejlesztésre összesen 203,7 milliárd forintot szánnak a magyar költségvetésből idén, de ezen felül jelentős uniós támogatást is felhasználnak. A legtöbb projektet a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) valósítja meg, ennek éves működése 5,7 milliárd forint – de gyorsforgalmi út mellett nagyon jelentős a vasúti fejlesztés, a közutak fejlesztése, de már Budapesten is több infrastruktúraprojektet ez a cég koordinál.
Kifejezetten a gyorsforgalmi projektekre nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit költöttek, de a közútépítésekre összesen 2019-ben 614, 2018-ban 440 milliárdot költöttek. Idénre 414 milliárd forint közútfejlesztési költséget várnak. Az előkészítés alatt álló közúti projektek értéke pedig ezer milliárd forint, ami a következő 4-5 évben esedékes.
A kormányzati érvelés lényegében akörül forog, hogy az államnak erre ilyen időtávon nincs saját forrása, uniós pénz már nincs, vagy alig van, a hitelfelvétellel pedig nem akarja növelni az államadósságot. Érdekes, de ilyesmiről csak ebben a kontextusban hallani, mert egyébként a kormányzati kommunikáció arról szól, hogy az újrainduló magyar gazdaság dübörög, lesz pénz pluszjuttatásokra, a költségvetési hiányt pedig nem kell gyorsan csökkenteni. Más esetekben pedig egyáltalán nem idegenkedik az állam a hitelfelvételtől, legyen szó Paks II-ről, a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszáról vagy éppen a Fudan egyetemről. (A jelek szerint jelenleg Matolcsy György jegybankelnök a gyors államadósságráta-csökkentés egyetlen döntéshozó pozícióban lévő híve.)
Az államadósság trükkös lenyomása egyébként pont abból a Gyurcsány-korszakból lehet ismerős, amelyet a jelenlegi kormány lépten-nyomon ostoroz, ebben a tekintetben teljes joggal. Pedig az alapképlet nagyon egyszerű: az állam mindig olcsóbban vehet fel hitelt, mint a szóba jöhető magáncégek, a kamatkülönbözetet pedig végső soron az adófizetőknek kell kiegyenlíteniük. (De ha tényleg az államadósság miatt aggódna a kormány, akkor Surányi György volt jegybankelnök felvázolt erre egy olyan megoldást, amihez nem kell magáncéget bevonni.)
A számokra visszatérve, azt nem lehet tudni, hogy kifejezetten a gyorsforgalmi utakra mennyit költ a Magyar Közút. Korábban ezt egy önálló állami cég, az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) végezte – 2013 novemberében vette át a feladatokat a Közút. Az utolsó önálló évében az ÁAK 70 milliárd forintos költséggel működött, amiben az útdíjrendszer üzemeltetése is benne volt.
A közutak fejlesztésére tehát évi 400-500 milliárd forintot költ az állam, azaz 200-300 milliárddal többet, mint ami az útdíjakból befolyik. Ennek azonban a nagyobb részét uniós forrásokból finanszírozzák. Így összességében az útdíjak már ma is fedezik az utak építésének és fenntartásának költségeit.
Márpedig ha magánkézbe adják a gyorsforgalmi utak fenntartását és fejlesztését, erősen kérdéses, hogyan lehet az uniós forrásokat bevonni. A még csak tervezetként létező, a 2021-2028-as időszakra vonatkozó IKOP Plusz fejlesztési tervek is azzal számolnak, hogy az állam részben uniós pénzből építi az utakat. (Az ugyanakkor igaz, hogy a várhatóan gyenge kihasználtság miatt erre nem mindegyiknél van esély. Ez azonban nem újdonság, az M44-es is ezért épül kizárólag hazai forrásból.)
A fenti számoknál pedig azt is figyelembe kell venni, hogy a koncesszióba adással az állam egyáltalán nem mentesülne minden útfelújítási kiadás alól, hiszen a – rosszabb állapotban lévő – nem gyorsforgalmi hálózatot továbbra is a Magyar Közútnak kellene fenntartania. Kifejezetten a gyorsforgalmi hálózat állapotáról nem közöl statisztikát a Magyar Közút, de az azt is magába foglaló főhálózat sokkal jobb állapotban van, mint a mellékhálózat.
Vagyis összességében úgy nézne ki a dolog, hogy
az állam az úthálózat jobb műszaki állapotban lévő részének fenntartását adná magánkézbe, a rosszabbat viszont megtartaná magának.
Rogán Antal szerint a koncesszióba adás után az állam már az alsóbbrendű utak fejlesztésével tudna foglalkozni, ami szépen hangzik, de ez természetesen nem figyelem, hanem pénz kérdése. Erről pedig csak annyit mondott, hogy évente nem viszi majd el az összes útdíjbevételt a nyertesnek fizetendő rendelkezésre állási díj, ám nincs rá garancia, hogy az új rendszernek köszönhetően több pénz jut majd a nem gyorsforgalmi utak karbantartására.
Beszűkített verseny
A koncesszió részleteiről alig tudni valamit, mivel a kiírás egy vélhetően több ezer milliárd forintos koncessziós eljáráshoz mérten igencsak szűkszavú, alig 11 oldal.
Alapvetően két nagyon fontos feltétel van ahhoz, hogy valaki elindulhasson a tenderen:
A legutolsó lezárt üzleti évben 400 millió euró árbevételt kell elérnie.
A saját tőkéjének szintén a legutóbbi üzleti évben meg kell haladnia a 150 millió eurót.
Nehezíti a feltételek értelmezését, hogy az árbevételt nem a cég egészére kell vizsgálni, hanem a közbeszerzés tárgyát jelentő tevékenységre. Hivatalos megfogalmazásban: gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatai.
A fejlesztés az építésnek felel meg, az üzemeltetés és fenntartás lehet az útdíjak szedése, de a kátyúzás és a téli fenntartás is. Ha ezeket külön-külön is elfogadják, akkor már jobban lehet látni, ki lehet alkalmas.
A legnagyobb magyar építőipari cégek közül egyedül a Duna Aszfalt Zrt. felel meg mindkét kitételnek.
Ahogy az alábbi grafikonon látható, sem a Strabag Zrt., de még a Mészáros és Mészáros Kft. sem elég nagy ahhoz, hogy egyedül elinduljon.
A Duna Aszfalt Zrt.-ről sem tudhatjuk azonban biztosan, hogy egyedül megfelelne, hiszen a teljes árbevételének bár jelentős része a gyorsforgalmi utak építése, de nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora. Kerestük a céget, hogy véleményük szerint megfelelnek-e a kiírásnak, és a Magyar Építőknek adott nyilatkozatukat ajánlották figyelmünkbe, miszerint vizsgálják, hogy elindulnak-e. Mindez azért is érdekes fejlemény, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egyetlen magyar cég sem felel meg a feltételeknek. Rogán Antal már megengedőbb volt, szerinte örülhetünk, ha magyar szereplő is labdába rúghat.
A Duna Aszfaltnak már van is tapasztalta a közös állami-magáncéges projektekkel (ppp): Afrikában épít egy fizetős utat, a kongói projektről a G7-en korábban már beszámoltunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAfrikai partnereket keres a 144 milliárdos útépítéshez a Duna AszfaltSzíjj László cége egy szerencsés rokoni kapcsolatnak is köszönhetően építkezhet a világ egyik legkorruptabb országában, a Kongói DK-ban.
Az üzlethez a kiírás szerint legalább 50 milliárd forint kezdőtőkére lesz szükség, ezért is várják el a magas saját tőke összeget.
A műszaki feltételek nem túl korlátozóak, a három legnagyobb magyar építőipari vállalkozás ezeknek megfelel: az elmúlt 10 évből 160 kilométer 2×2 sávos gyorsforgalmi út engedélyezési terv elkészítése, és 120 kilométer lebonyolító mérnöki feladatait – ezt több hazai mérnökcég is tudja biztosítani bármilyen pályázó számára. A 100 kilométer útépítés is könnyen megoldható, de a 300 kilométer üzemeltetése már nehezebben beszerezhető – azonban ezt is tudja tucatnyi európai koncessziós társaság biztosítani.
Erre önmagában két, az M5-öst, illetve egy M6-szakaszt üzemeltető Strabag-érdekeltség nem felel meg, ugyanis ezek összesen 255 kilométert tesznek ki. Így Magyarországon csak az állami Magyar Közút felel meg ennek a kitételnek.
Az alkalmassági feltételeket a Duna Aszfalt a Magyar Közúttal és a hazai mérnökcégekkel közösen már meg tudná ugrani.
Felvetődött, hogy ilyen jelentős összeg nem csak magyar cégeknek lehet érdekes, akár egy újabb kínai részvételű projekt is lehet. Ez azonban szinte biztosan kizárható. Hasonló projektben Kína még nem vett részt, inkább projektek hitellel egybekötött megépítését szeretik vállalni, az üzemeltetést pedig igyekeznek elkerülni, ráadásul alapvetően semmilyen feltételnek nem felelnek meg az európai piacon szerzett referenciáik.
A tender iparági forrásaink szerint nemcsak a hazai, de a nemzetközi építőipari és ppp-ben érdekelt vállalkozásokat is meglepte, nincsen olyan nemzetközi szereplő, aki forrásaink szerint egyáltalán fontolgatná, hogy elindulna a tenderen.
Ha szeretne tehát az állam, a szükséges referenciákat tudja biztosítani a tenderen elinduláshoz egy magyar cég vagy konzorcium számára. Az pedig már a jelentkezők közötti megállapodás kérdése, hogy végül a valós üzemeltetésben is szerepet vállalnak-e később az állami vállalatok. A Magyar Közút bevonása több szempontból is előnyös lenne egy pályázó számára: a meglévő emberekkel és eszközökkel, beruházás nélkül tudnák az üzemeltetést végezni, míg egy építőipari cég a fejlesztésekért felelne.
Katasztrofális koncesszió
Európában nem példa nélküli egy teljes gyorsforgalmi úthálózat privatizálása. Olaszországban 1999-ben adták el az állami Autostrade per l’Italia S.p.A-t, amely szinte minden gyorsforgalmi út üzemeltetője és fejlesztője. Fő tulajdonosa a Benetton család, de már 12 százalékos részesdést vásárolt a kínai Selyemút Alap. A 2854 kilométer gyorsforgalmi hálózatot kezelő céget 9,3 milliárd euróra értékelték – ez 3250 milliárd forintnak felel meg.
Olaszországban azonban belátták, hogy nem volt jó ötlet a sztrádák magánkézbe adása: a genovai hídtragédia után eldöntötték, hogy visszaveszik állami kezelésbe a céget, és ez idén meg is történt. A többségi tulajdonos Benetton család jóváhagyta a cég 87 százalékának eladását.
Máshol nincs példa arra, hogy egy teljes hálózatot egy cég kezébe adjanak. Ausztriában az állami tulajdonban lévő ASFINAG koncesszió keretében végzi az osztrák gyorsforgalmi utak üzemeltetését. A cég több ppp projektet is kiírt, és Kelet-Ausztriában épültek így autóutak.
A ppp-s autópálya projektek szinte minden országban komoly kritikákat kaptak, és korrupció gyanúját vetettek fel. Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is hosszas viták előzték meg a ppp projekteket, és néhány projekt után inkább elálltak ettől. A fő probléma pedig az, hogy a finanszírozó bankok, és különösen az Európai Befektetési Bank (EIB) lelkesen támogatja a projekteket, de a hatékonyságuk vizsgálata rendre elmarad, még kialakult rendszere sincs ezeknek.
A nemzetközi összehasonlítás más szempontból is érdekes lehet: a kormány indoklása szerint a következő évek fejlesztéseiknek forrását tudná a ppp-rendszer biztosítani. Csakhogy Magyarországon már így is igen sűrű a gyorsforgalmi úthálózat. Ahogy alábbi ábránkon látható, mind terület, mind lakosságarányosan kifejezetten sűrű a magyar sztrádahálózat.
A 32 európai országból, ahol van autópálya, Magyarország területarányosan a 13. helyen áll, lakosságarányosan pedig a 9. helyen. Magyarországon szeretik Ausztriát zsinórmértékül használni: a jóval gazdagabb, sokkal nagyobb nemzetközi forgalmat bonyolító országban kevesebb autópályával is jól működik.
Nem látni, hogy mi szükség lenne a már ma is az osztráknál sűrűbb hazai autópályahálózat jelentős bővítésére.
Ráadásul a magyar adatoknál azt is érdemes lenne figyelembe venni, hogy az egész EU-ban nálunk a harmadik legkisebb a motorizáció Lettország és Bulgária után. Ausztriában közel másfélszer annyi autó van lakosságarányosan, nálunk ezer főre 390 jut, míg nyugati szomszédunknál 569. A hazai motorizáltság természetesen idővel növekedhet, de összességében így is kevésbé kihasznált szakaszok épülnek majd a jelenlegi autópályákhoz képest, az M6-ost leszámítva.
Magyarországon már ma is számos olyan útfejlesztés zajlik, amikre a jelenlegi és a közeljövőben várható forgalom alapján nem lenne szükség, összességében társadalmi kárt okoz ezek megépítése – mint ennek a leglátványosabb példája az M6-os autópálya befejezése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Még egy további szempontból érthetetlen a koncesszióba adás terve – ha nem azt feltételezzük, hogy a valós cél a kormányzat számára kedves üzleti csoport bevételeinek bebetonozása egy generációnyi időre, amit persze a kormány visszautasít. A Fidesz kevés hosszú ideje konzekvens politikája volt a köz- és magánszféra együttműködésének (bevett rövidítéssel ppp) elutasítása – márpedig ez bizony a Fidesz politikusok által oly sokszor ostorozott hárombetűs betűszó, hiába kerüli kínosan a kormányzat a ppp kimondását és leírását. A Fidesz rendszeresen bírálta az MSZP-SZDSZ kormányokat a ppp-s sztrádaszerződések miatt. Ahogy korábban bemutattuk, ezt jogosan tették, hiszen az M5 és M6 szerződései közel háromezer milliárdos kárt okozhattak az országnak.
A 2010-es kormányváltás után a sztrádák szerződéseinek felülvizsgálatát ígérték, de mivel ezek jogilag igen jól körbebástyázott megállapodások, amiket a nemzetközi befektetésvédelmi szabályok is erősen védenek, feladták a próbálkozásokat. A felsőoktatási ppp-s konstrukciókat azonban folyamatosan vásárolták vissza, legutóbb 2020 decemberében 27 milliárd forintot különítettek el erre. (Pedig ezek a szerződések egyáltalán nem tűnnek előnytelennek az állam számára.)
Pedig egyértelmű volt erről Orbán Viktor véleménye 2010-ben:
Arról viszont nagyon nem szeretnek a fideszesek hallani, hogy a ppp projekteket az első Orbán-kormány találta ki és vezette be a magyar jogrendbe – a magyar államnak számításaink szerint a teljes időtartama alatt akár 168 milliárdos veszteséget okozó Művészetek Palotája projekttel. A konstrukció visszahozására már 2013-ban is volt kísérlet, de akkor ez elhalt.
Most koncessziónak nevezve a jelek szerint tényleg visszajön, nem mintha ez sokkal jobban csengő név lenne, hiszen 2010 óta a trafikok és a kaszinók esetében alkalmazott ilyen rendszert a kormányzat, és nagyon sok esetben Fidesz-közeli vállalkozók lettek a befutók. Ezek után különösen érdekes lesz figyelni, hogy – Rogán szavainak megfelelően – tényleg vállal-e kockázatot majd a győztes vállalkozó, vagy biztos profitot élvezhet 2057-ig.
|
Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán
|
A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210622/az-uthalozat-legjobb-reszet-passzolja-le-a-kormany-35-evre-a-tonkrement-utak-maradnak-az-allam-nyakan/
|
2021-06-22 10:25:00
| true | null | null |
G7
|
olvasási idő
6 perc
megjelent
2021.06.27. 09:00
A kormány évtizedekre koncesszióba adja a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat kezelését és a belátható jövő összes nagy útfejlesztését. Ezeket pár ezermilliárd forintért a nyertesnek kell előfinanszíroznia. Az árfolyamkockázat miatt hazai befutó valószínű: Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László.
|
Úgy tűnik, valamelyik kormánykedvenc oligarcha viheti az autópálya-koncessziót
|
A kormány évtizedekre koncesszióba adja a teljes hazai gyorsforgalmiút-hálózat kezelését és a belátható jövő összes nagy útfejlesztését. Ezeket pár ezermilliárd forintért a nyertesnek kell előfinanszíroznia. Az árfolyamkockázat miatt hazai befutó valószínű: Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202125__autopalyak_kiszervezese__rogan_bonyolit__epitoipari_nagykutyak__utkereso_kiskodmon
|
2021-06-27 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
"Az ágazat örül a támogatásnak, főként azért, mert a tényleges gyártók is kaptak valamennyit"
- ad iróniától sem mentes egészségipari hangulatjelentést Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára. Noha minden nemzetközi és igényes hazai elemzés extraprofitot termelő, innovatív és exportképes ágazatként azonosítja az egészségipart, hazai szereplői sok éve mostohagyermeknek érzik magukat. Itt ugyanis kormányzati ciklusokon átívelően csupán papíron - több különböző, egyebek mellett kutatás-fejlesztési, egészségügyi, turisztikai fejlesztési elgondolásban - szerepelt "perspektivikus nemzetgazdasági" ágazatként. Végül 2019 őszére az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, amit csaknem egy évvel később elfogadott a kormány, határozatban rögzítve és kiosztva a minisztériumoknak a megvalósítással kapcsolatos feladatokat. A kulcsszavak a gyógyszeripar, a hazai gyártás nemzetközi versenyképessége és az innováció voltak. Ugyanakkor több tárca is azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül az egészségügyi beszerzések gyakorlatát a betegbiztonság és a hazai gyártók érvényesülése érdekében.
Takarékosság ellen már beoltották a magyar vakcinagyár építőit
A jövőbelátó képesség nem hiányzott, az állami milliárdok is megvoltak, mégsem sikerült Debrecenben vakcinagyárat építeni, amely most segítené a védekezést.
A HVG információja szerint ez a néhány hetes határidővel meghirdetett vizsgálódás máig nem zárult le. A feladat ugyanis olyan összetett és érzékeny ügyeket érint, amelyek alapvetően befolyásolják az ágazat és az egész gazdaság működését.
"Olyan ez, mintha mi síbakancsban futnánk, a versenytárs meg edzőcipőben"
- jellemzi a hazai vállalkozások helyzetét az egyik gyártó képviselője. Arra utal, hogy az egészségügyi fogyóeszközök közbeszerzésénél szinte kizárólagos szempont a megvásárolni kívánt termék ára, a minőség erősen alárendelt szerepet játszik. Így az ázsiai forrásból beszerzett, műtét közben elszakadó kesztyű, a felvételkor széthasadó védőköpeny vagy az egészségkárosító PVC-lágyító adalékanyaggal készült infúziós szerelékek olcsóságával a közfinanszírozott egészségügyben nem vehetik fel a versenyt az akár többszörösébe kerülő, ám minőségi, magyarországi előállítású darabok. Hivatalos adatok szerint az egészségügyi termékek 18 százaléka hazai gyártmány, a többi import. Egyes nyugat-európai országokban éppen fordított a helyzet.
|
Szerencselovagok járhatnak jól azzal, hogy ömlik a közpénz az egészségiparba
|
Két minisztérium is zsákszámra osztja a pénzt az elhanyagolt egészségipari fejlesztésekre. A 100 milliárd forintot meghaladó összeg hasznosulása viszont legalábbis kétséges.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202125__egeszsegipari_penzeso__illuzionistak__ujoncok__tokeinjekcio
|
2021-06-26 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Orbán Viktor azt reméli, a szerény körülmények közt élő miniszterelnök imázsával 2022-ben választást tud nyerni. Amilyen serényen dolgozik ezen a Fidesz kommunikációs stábja, úgy sürögnek az építőmunkások a kormányfő valódi arcát mutató hatvanpusztai birtokon. A főhercegi majorság – sokmilliárdos beruházást követően – a nyáron elnyeri végső formáját.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak.
|
Saját lábon forgó palota – feltártuk a hatvanpusztai Orbán-uradalom titkait
|
Orbán Viktor azt reméli, a szerény körülmények közt élő miniszterelnök imázsával 2022-ben választást tud nyerni. Amilyen serényen dolgozik ezen a Fidesz kommunikációs stábja, úgy sürögnek az építőmunkások a kormányfő valódi arcát mutató hatvanpusztai birtokon. A főhercegi majorság – sokmilliárdos beruházást követően – a nyáron elnyeri végső formáját.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202125__hatvanpusztai_epitkezes__azorban_csalad_alma__melygarazs_azugaron__sajat_labon_forgo_palota
|
2021-06-24 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.