text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Fővárosi Törvényszék épületében rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és a bírósági végrehajtói kart vezető Schadl György nevével fémjelzett korrupciós ügy tárgyalása.
A tárgyalást a törvényszék dísztermében tartják, aminek két bejárata van. A jobb oldali részt lezárták a sajtó elől, ott viszik be a tárgyalásra a vádlottakat.
A folyosó egy részét lekordonozták, ahogy a tárgyalóteremben is kordonok mögött vannak a fotósok. A bíró azt mondta, fotózni a tárgyalóteremben addig nem lehet, míg engedélyt nem ad, sőt, a rágót is ki kell köpni.
A bíró döntése alapján tehát az újságírókat nem engedik közel a vádlottakhoz, hogy azok esetleg feltehessék a kérdéseiket.
Ma van az első tárgyalási napja az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amelynek Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár a főszereplői, és amelyben akár egy évtizedes börtönbüntetés is várhat rájuk.
A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt nyújtott be vádiratot Schadl György és 21 társa – köztük Völner Pál korábbi igazságügyi államtitkár ellen. A vádirat szerint Schadl a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökeként 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt adott Völnernek.
|
Völner Pál szótlanul érkezett meg a bíróságra, bent kordonokkal védik őket az újságíróktól
|
A Fővárosi Törvényszék épületében rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és a bírósági végrehajtói kart vezető Schadl György nevével fémjelzett korrupciós ügy tárgyalása.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/17/volner-pal-schadl-gyorgy-targyalas-fovarosi-torvenyszek
|
2023-02-17 11:59:00
| true | null | null |
Telex
|
Bilincsben, vezetőszáron érkezett a Fővárosi Törvényszék dísztermébe Schadl György, a végrehajtói kar elnöke, társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál viszont otthonról. Rajtuk kívül még húsz vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás.
Az ügyben pénteken indult az előkészítő ülés, rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, mivel kordonokkal védték a sajtótól a vádlottakat, köztük Völner Pált és Schadl Györgyöt is. Míg az elsőrendű vádlott, Schadl a maszkja mögött és a kék-fehér mintás zakójában magabiztosnak tűnt, a másodrendű vádlott Völner gyakran a kezét tördelve ült a székében. A legtöbb vádlott, köztük Schadl György, a felesége és az apja sem engedték, hogy a tárgyalóteremben fotózzák őket, Völner Pál viszont beleegyezett, hogy a sajtó képeket csináljon róla.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
A pénteki előkészítő ülés csak az első a négyből, és még jó ideig nem hallgatja meg a bíróság sem Schadl Györgyöt, sem Völner Pált – a bíróság ugyanis a huszonketted rendű vádlottól indul majd visszafelé. A bíró a napot azzal nyitotta meg, tudja, hogy az ügy sokakat érdekel, de „ez egy tárgyalás, nem pedig valóságshow”.
Ezek után Schadl és Völner védője is arra panaszkodott, nem kapták meg sem ők, sem a bíróság a teljes nyomozati anyagot az ügyészségtől, így a tárgyalást el kell halasztani. A bíró viszont azt mondta, csak a mellékletek érkeztek meg később, így nem látja akadályát annak, hogy folytassák az ügyet.
Így aztán előbb a vádiratot olvasták fel. Az ügyészség szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal. Völner rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A kapott összegeket egy másik segédjével Excel-fájlokban vezette – ez a bizalmasa kötött vádalkut az ügyészséggel. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
De az ügyészség szerint Völner vállalta például azt is, hogy Schadl egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit miniszterhelyettese közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.
Schadl és Völner is tagadta a saját vallomásában, hogy bűncselekményt követtek volna el. Schadl például azt mondta, sosem adott pénzt Völnernek, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán a volt igazságügyi miniszterhelyettes.
Hogy derült ki ez az egész?
Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat – ő R. Róbert, a harmadrendű vádlott, aki névvel és arccal is vállalta magát a bíróságon. Azt gyanították, hogy a NAV-os kenőpénzért cserébe intézi el, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. A lehallgatások közben derült ki, hogy a beszélgetésekben részt vesz Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is. Áprilistól őt is elkezdték lehallgatni, és arra jutottak, hogy többféle típusú korrupciós ügyben van benne. A védelmi szolgálat 2021 őszén tett feljelentést az ügyészségen, a Központi Nyomozó Főügyészség pedig nyomozni kezdett.
Novemberben a repülőtéren letartóztatták a feleségével épp Dubajba készülő Schadl Györgyöt. Ekkor a nyilvánosság még nem tudott más szereplőkről, de decemberben aztán robbant a bomba: a legfőbb ügyész kezdeményezte Völner Pál fideszes parlamenti képviselő, igazságügyi államtitkár mentelmi jogának felfüggesztését hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Schadl lehallgatása közben ugyanis arra jutottak, egyik kapcsolata az ügyintézéseknél maga Völner Pál, aki kenőpénzekért cserébe elintézett dolgokat Schadlnak.
Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára.
A letartóztatásban ülő Schadl sem szólalt meg nyilvánosan, de vallomásából kiderült, tagadta, hogy korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, szerinte sosem adott neki pénzt, legfeljebb szeszes italt, arról pedig „elképzelése sincs”, hogy jönne a képbe egyáltalán Völner.
|
Schadl bilincsben, Völner a kezét tördelve ült a bíróságon
|
Bilincsben, vezetőszáron érkezett a Fővárosi Törvényszék dísztermébe Schadl György, a végrehajtói kar elnöke, társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál viszont otthonról. Rajtuk kívül még húsz vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/17/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-elokeszito-targyalas-per-birosag-fovarosi-torvenyszek
|
2023-02-21 12:02:00
| true | null | null |
Telex
|
Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságon. A pert a két ország azért indította, mert az uniós támogatások kifizetését jogállamisági elvek teljesüléséhez kötötték. A bíróság ítéletében kimondta: igenis egyértelműen meghatározhatók a jogállamisági elvek, amiket be kell tartani. A kormány szerint a bíróság politikai döntést hozott és az Unió valódi problémája az úgynevezett pedofiltörvény elfogadása. A döntést üdvözölte az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.
|
Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert a magyar kormány
|
Elbukta a jogállamisági mechanizmus miatt indított pert Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróságon. A pert a két ország azért indította, mert az uniós támogatások kifizetését jogállamisági elvek teljesüléséhez kötötték. A bíróság ítéletében kimondta: igenis egyértelműen meghatározhatók a jogállamisági elvek, amiket be kell tartani. A kormány szerint a bíróság politikai döntést hozott és az Unió valódi problémája az úgynevezett pedofiltörvény elfogadása. A döntést üdvözölte az Európai Bizottság és az Európai Parlament is.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/elbukta-a-jogallamisagi-mechanizmus-miatt-inditott-pert-a-magyar-kormany
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Nem ismerte el bűnösségét Schadl György pénzmosással vádolt felesége és Schadl György apja sem a bíróságon az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügy pénteki előkészítő ülésen.
A bíróság most kezdte el röviden meghallgatni a vádlottakat, de ilyenkor csak arról kérdezik őket, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem. Hátulról haladnak előre a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a jövő héten hallgatják meg. Ők a többi vádlott meghallgatásán pénteken már ott sem voltak. A nap első részében viszont igen: Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
Így Schadl György már akkor sem volt ott, amikor a bíróság a feleségét és az apját kérdezte arról, bűnösnek vallják-e magukat. A vád szerint ugyanis Schadl György az őrizetbe vétele után a börtönből azzal hívta fel a két családtagját, hogy egy bankfiókban béreljenek széfet, és oda rejtsék el a még le nem foglalt órákat és ékszereket. Ők így is tettek, széfet béreltek Schadl apjának nevére, és elhelyezték benne a csaknem 110 millió forint értékű ékszert és luxusórát. A vád szerint erre azért volt szükség, hogy az órákat és az ékszereket ne lehessen a végrehajtói kar elnökéhez kötni, és meghiúsítsák azok lefoglalását. A hatóságok így az egyik házkutatásnál ezeket nem találták meg Schadl Györgyék otthonában, csak később találták meg az elrejtett értékeket. Azóta pedig Schadl feleségét és apját is különösen nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolják.
„Nem követtem el semmiféle bűncselekményt, nem kívánok lemondani a tárgyaláshoz való jogomról”
– mondta a bíróságon Schadl György apja. Ugyanezt mondta Schadl György felesége is. A bíróság pénteken rajtuk kívül még meghallgatott több vádlottat is – az ügy kisebb halait, akiknek többsége beismerte a bűnösségét.
Így tett például a huszonkettedrendű vádlott, P. Márton – aki jogászként dolgozik és Schadl ismerőse. A vád szerint ő kötött össze egy olyan szereplőt Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki.
„Azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette. Elnézést kérek, megbántam”
– mondta. A vádlott ezzel elfogadta az ügyészség indítványát a felfüggesztett börtönre és nyolcmillió forintos büntetésre.
A huszonegyedrendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vádlott a végrehajtói kar hivatalvezetője volt, a vád szerint Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat. A vádlott ezzel elfogadta, hogy maximum hárommillió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
A tizenkilencedrendű vádlott, B. László szintén beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A vád szerint ő segített Schadl Györgynek, hogy a túlépített nyaralójának megadják a használatba vételi engedélyt. Az ügyészség azt indítványozta, hogy felfüggesztett börtönt és tizenötmillió forintos büntetést kapjon. A vádlott a bíróságtól azt kérte, ha lehet, mérsékeljék a pénzbüntetését, mert albérletben lakik.
A tizenhatodrendű vádlott, P. Béla is beismerte a bűnösségét, így ő is elfogadta az ügyészség indítványát a felfüggesztett börtönre. A huszadrendű vádlott, Sz. Gábor viszont nem ismerte be a bűnösségét a különösen nagy kárt okozó csalás vádjában, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról sem.
Összesen huszonkét vádlottja van az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyének, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A többi vádlottat – Schadl Györggyel és Völner Pállal együtt – jövő héten hallgatják majd meg.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
|
Nem vallotta bűnösnek magát Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja sem, de négy másik vádlott igen
|
Nem ismerte el bűnösségét Schadl György pénzmosással vádolt felesége és Schadl György apja sem a bíróságon az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügy pénteki előkészítő ülésen.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/17/volner-pal-schadl-gyorgy-22-vadlott-elokeszito-ules-targyalas-birosag
|
2023-02-17 12:05:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az odavezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen.
|
Udvaros Dorottya is tiltakozott a Fertő tavi beruházás ellen
|
Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az odavezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/udvaros-dorottya-is-tiltakozott-a-ferto-tavi-beruhazas-ellen
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Tegnap odautaztam, mert nem akartam elhinni: ez itt egy geotermikus erőmű Mosonmagyaróváron, ami eddig 3 milliárd forint támogatást nyert el. Az első milliárdot 2012-ben nyerte, abból 252 milliót ki is fizettek, de erőmű sehol. Feljelentés helyett viszont 2017-ben kaptak még 2 milliárdot, immár nem az EU-tól, hanem a kormánytól (az önök pénzéből, nem a német adófizetőkéből)” – illusztrálta kedden fotókkal Hadházy a közösségi oldalán azt, amit a Lajta partján látott.
Tíz éve már, hogy a geotermikus energia hasznosítása komolyabban felvetődött Mosonmagyaróváron. A város jelenlegi távhőrendszere földgázt használ fűtőanyagként, s a tervek szerint egy megújuló geotermikus energiát hasznosító hőközpontot csatlakoztatnának a meglévő távhőellátó vezetékhez. Akkoriban a beruházásra alakult (négy tulajdonossal) egy projektcég, a Mosonmagyaróvári Geotermikus Rendszer Beruházó, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. A mintegy hárommilliárdos beruházáshoz egymilliárdos támogatást nyertek, s azt remélték, a 2015-ös fűtési szezonban már működni fog a rendszer.
Nem így lett, évek teltek el, mire 2017-ben az akkori beruházó szerződést kötött a 2300 méteres termelő kút fúrására, a 100 Celsius fokos termálvíz felhozatalára. „A beruházás első ütemében befejeződött az első termelőkút kivitelezése, majd ezt követően valósul meg a visszasajtoló kút. A hőenergia kinyerését követően ez vezeti majd vissza a lehűtött vizet a kívánt mélységbe. Ezután megkezdődhet a hőközpont, valamint a hozzá kapcsolódó vezetékrendszer kiépítése. A teljes beruházás várhatóan az év végén fejeződik be” – jelezte még 2018 márciusában a beruházásban részt vevő EU-Fire Kft.
Ez volt az a „kétminiszteres alapkőletétel”, amiről Hadházy úgy fogalmazott, hogy „Nagy István és Varga Mihály tették le valahová az alapkövet, de jól lebetonozhatták, vagy a kis bádogsufniban volt, mert én nem találtam”.
2019-ben megállapodást írta alá a város a beruházó Geotherm Hungary Kft-vel. „A távhőt használó mosonmagyaróváriak biztonságosabb helyzetben vannak, mert őket a nemzetközi gázhelyzet kevésbé érinti, mert a geotermia a város alatt van, s akármi történik a nagyvilágban, nekik fűtésük és használati meleg vizük lesz” – jelentette ki akkor a Geotherm, hozzátéve, várhatóan több mint tízezer lakás és 200-nál is több cég és közintézmény fűtése lesz környezetbarát a projekt eredményeképpen, ezzel jelentősen csökkentve a város szén-dioxid kibocsátását. A geotermikus rendszer a város gázhálózatának 80 százalékát váltaná ki.
Hadházy szerint a projektgazda cégnek egy sor városban ígért olyat, amiből nem lett semmi (Tótkomlóst külön is megemlíti). „Ameddig mindkét helyen eljuthatott a projekt: fúrtak egy lyukat a meleg víznek és egy másikat, ahová visszasajtolnák. A kettő között: 10 év alatt semmi.”
„Egy nem túl bonyolult cégháló különböző tagjaihoz folynak a pénzek, itt Mosonmagyaróváron is egy másik cégnek ítélték az első milliárdot. Azt azóta bedöntötték, most egy másik cég »épít«️, de az összes cég egy szálon fut össze Kecskemétre. A lényeg, hogy egy igazán különleges magyar adottságot, a geotermikus erőművek lehetőségét is sikerül elszórakozni.” – folytatta Hadházy.
Árvay István mosonmagyaróvári polgármester a Telexnek azt mondta minderről, hogy „a kapott tájékoztatás szerint egy eredménytelen közbeszerzés miatt késik a projekt befejezése. Mivel nincs információnk arról, hogy a geotermia bekapcsolása a hőtermelésbe véglegesen meghiúsult volna, a hőszolgáltatási szerződés futamideje alatt ez bármikor megtörténhet”.
A Geotherm Hungary Kft – mely 2016 végén 2,1 milliárdos állami támogatást kapott a fűtőmű létesítésére, fenntartására és működtetésére – az uniós közbeszerzési közlönyben 2021 januárjában tett közzé nyílt tenderfelhívást a rendszer kiépítésére. Vélhetően ennek eredménytelenségére hivatkoztak a csúszás okaként.
|
A beruházó cég megindokolta, miért egy bádogsufni van a milliárdos támogatásból épülő geotermikus központ helyén
|
Két részletben hárommilliárd forintnyi támogatást kapott a projekt, mégsem találta a kiépült mosonmagyaróvári geotermikus rendszert Hadházy Ákos parlamenti képviselő. Mindössze „fúrtak egy lyukat a meleg víznek és egy másikat, ahová visszasajtolnák” – közölte. A város 2019-ben 20 éves szerződést kötött a beruházóval: a polgármester úgy tudja, az eredménytelen közbeszerzés miatt késhet a projekt befejezése, és a cég is ezt közölte.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/21/a-geotermikus-energia-tamogatassal-sem-jutott-el-a-lakasokig
|
2021-10-21 12:14:07
| true | null | null |
Telex
|
A Greenpeace aktivistái szerdán hajnalban eltorlaszolták az egyetlen utat, ami a Fertő tavi építkezéshez vezet, hogy útját állják a munkagépeknek. A megmozduláson részt vett Udvaros Dorottya is, aki hajnalban az irodalom és a tudomány nagyjainak természetről szóló gondolataiból olvasott fel. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő gyermekkorától a víz szerelmese, ezért különösen a szívén viseli a Fertő tó ügyét.
Az RTL Híradónak azt mondta, ez a tiltakozás egy finom jelzés, hogy ennek az építkezésnek nem szabadna ebben a formában tovább folytatódnia. Szerinte túl sok mindent kell a tó környékén, a tóban átalakítani, kivágni, lebetonozni, kikotorni ahhoz, hogy ez az építkezés megvalósulhasson.
Azt mondta, nem a fejlesztés ellen van, de ez a beruházás sokkal nagyobb annál, mint amit ide építeni szabad.
Azért, hogy teniszpályát és szállodát építsünk , nem veszíthetjük el azokat az erdőrészleteket, azt a nádast, azt az élővilágot, ami körülöttünk van – mert akkor nem építünk valamit, hanem miközben valamit építünk, valamit elrontunk.
|
Udvaros Dorottya: Azért, hogy teniszpályát és szállodát építsünk, nem veszíthetjük el az élővilágot
|
Egy napra megállt az építkezés a Fertő tónál, mert a Greenpeace aktivistái élő lánccal és állványokkal zárták el az oda vezető utat. Az aktivisták közt volt Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő. Ez már a sokadik tüntetés, amit civilek szerveznek a természetvédelmi területre közpénzből épülő beruházás ellen.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/16/greenpeace-ferto-to-udvaros-dorottya-tiltakozas-beruhazas
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.
A kommunikáció hiányára, a hatóságok tehetetlenségére és az önkormányzatok elutasítására panaszkodnak a lakók a már felépült és a most épített akkugyáraknál. Az ellenállás odáig fajult, hogy több ellenzéki párt népszavazást kezdeményezett a gyárakról.
Ha elektromos autókkal akarunk küzdeni a klímaváltozás ellen, akkor valahol akkumulátorgyárakat is kell építeni. Az elmúlt negyven évben könnyű volt a veszélyes iparágakat szegényebb országokba telepíteni, de stratégiai célok és az ellátási láncok rövidítésének szándéka néhol megfordította ezt az irányt. Így Európában is sok akkumulátor készül majd, kérdés, milyen eloszlásban.
A cikksorozat első részében az akkugyártás gazdasági jelentőségét és kilátásait jártuk körbe. A második részben bemutattuk, hogy elméletileg azért lehetne az iparágat biztonságosabban üzemeltetni. Ebben a részben a magyar akkugyárakat körülvevő intézményi környezetet és a társadalmi ellenállás lehetőségeit mutatjuk be.
2021. május 8-án langyos tavaszi nap sütött Gödön. Szombat volt, a Duna-parton virágoztak a fák, családok gyerekekkel és kutyákkal sétáltak. Aznap nyitott meg a Covid miatt sokáig bezárt gödi termálfürdő, és sokan akkor mentek először kirándulni az évben.
Május 8-a Gödön pont olyan hétvégi nap lett volna, mint bármelyik másik, ha este 11 körül nem kezd el füstölni a Samsung-gyár egyik félkész épülete. A csarnokban rövidzárlat miatt kigyulladt egy éppen töltés alatt lévő akkumulátor, a tűz pedig azonnal átterjedt az ott tárolt többi akkura is, amelyek közül rövid időn belül 36 kiégett. A helyszínre tűzoltók érkeztek, megpróbálták áramtalanítani az épületet, ez azonban nem sikerült. Mint kiderült, a csarnokban nem volt tűzoltáshoz szükséges elektronikai főkapcsoló.
A tűz eloltása után a katasztrófavédelem ellenőrizte a töltésre használt épületet, és kiderült, hogy annak még használatbavételi engedélye sem volt. Ennek megfelelően nem volt se szabályos tűzvédelmi berendezés, se tűzvédelmi szabályzat, és az ott dolgozók tűzvédelmi oktatást sem kaptak. Az elektromos főkapcsoló mellett hiányzott a tűzszakaszhoz tartozó oltóvíz igazolása és egy sor másik engedély.
A tűzben senki nem halt meg, de a katasztrófavédelem szerint az ott dolgozók személyi biztonsága veszélyben volt. A kiszabott bírság ötmillió forint lett, a Samsung éves árbevételének 0,000007 százaléka.
A büntetések összege mindig néhány millió forint. Ennek oka, hogy a katasztrófavédelem más szervekkel, például a Gazdasági Versenyhivatallal szemben nem a cég árbevételéhez mért, hanem fix összegű bírságokat szabhat ki, amely soha nem haladja meg az ötmillió forintot. És ahogy a büntetések szövegéből ki is derül, a Samsung sokszor a már kiszabott büntetések ellenére sem változtat semmit, és az ismételt szabálysértést ilyenkor megint egy 2-3 milliós büntetéssel szankcionálják.
Ezt a témát a Samsung január 31-i közmeghallgatásán is felvetették a katasztrófavédelem részéről felelős Andor Máté tűzoltó alezredesnek. A kérdésre, hogy miért nem szabnak ki nagyobb bírságot, Andor azt mondta, a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Mikor visszakérdeztek, hogy szerinte egy négymilliós bírság visszatartja-e majd a több mint hétszázmilliárd forintos forgalmú Samsungot a további törvénysértéstől, azt válaszolta: a katasztrófavédelem nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv.
Az utóbbi években olyan is előfordult, hogy a katasztrófavédelem a szabályok be nem tartása miatt megtiltotta a gyártást a gödi Samsung bizonyos csarnokaiban. A cég ezt a tiltást sem tartotta be, a munka pontosan ugyanúgy folytatódott, a katasztrófavédelem pedig erre is egymillió forintos bírságot szabott ki. A 2018 óta kiszabott 17 iparbiztonsági és katasztrófavédelmi bírság összege 47 millió forint volt, miközben a kormány csak a Samsung legutóbbi bővítését 33,7 milliárd forinttal támogatta.
Az iparbiztonsági és tűzvédelmi szabályokon kívül más előírást is megsértett a gyár. Az utóbbi években több építési bírságot kaptak, amiért érvényes engedély nélkül húztak fel épületeket, de büntették őket elmaradó zajvédelem, és a munkavédelmi előírások semmibe vétele miatt is. Ahogy az egyik forrásunk fogalmazott, „az égvilágon semmilyen” szabályt nem tartanak be.
A munkavédelmi szabályok megsértésének halálos következménye volt: 2021-ben egy hiba miatt a gyártási területen leszereltek egy plexi védőfalat, de a gépeket a szerelés idejére sem állították le. A szerelés közben egy 27 éves munkás a működő gép és egy liftegység közé szorult, néhány órával később pedig meghalt. A baleset után a gyár hárommillió forintos büntetést kapott, miközben az egyik katasztrófavédelmi dokumentum feketén-fehéren leírta: a gyár a működésével több mint ezer dolgozóját veszélyezteti.
A cég ügyeire rálátó egyik forrásunk szerint „a Samsungban annyi szabálytalanság történik, hogy a gyárat rég be kellett volna zárni. Ezt viszont valakik felülről folyamatosan akadályozzák. A hatóságoknak ki van adva, hogy néhány milliós bírságokat kiszabhatnak, de a gyártósorokat soha nem állíttathatják le tartósan.”
A Samsung működésének a gyár területén kívül is vannak következményei. A környéken lakók szerint a gyárból évek óta furcsa köd, bűz terjed, emiatt olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy a gyárban mérgező vegyi anyagokat engednek a talajba. A cég a vádakat mindig tagadta, de tavaly májusban a Göd-ÉRT Egyesület megrendelésére egy független szakértői vizsgálat a környék talajvizében lítiumot és az akkumulátorgyártáshoz használt rákkeltő oldószert, NMP-t talált.
A Samsung sem akkor, sem azóta nem adott magyarázatot arra, hogyan kerülhettek a gyárban használt anyagok a talajvízbe, sőt, szerintük kizárható, hogy tőlük szivárgott volna ki az oldószer, bár ezt bizonyítani nem tudják. Akkor egy szakértő a Telexnek azt mondta, a legvalószínűbb, hogy egy egyszeri baleset miatt, az esővízzel együtt jutottak az anyagok a talajba. A hangulatot azonban jól érzékelteti, hogy a gödiek között azóta elterjedt az a verzió is, miszerint a cég a papíron szikkasztásra használt gödrökben tárol illegálisan mérgező vegyi anyagokat.
A Samsung-gyár területén még a képernyőgyártás időszakából maradt egy, a talajvíz összetételét mérni képes, úgynevezett monitoringkút. A külső mérések nyilvánosságra kerülése után a Göd-ÉRT Egyesület és az Átlátszó megpróbálták kikérni a monitoringkút aktuális méréseinek eredményeit, de a katasztrófavédelem nem adta ki azt. Ezért perrel próbálták meg megszerezni azokat, amikor kiderült, hogy a kútból 2016 óta nem vettek mintát, és 2018-ban be is temették azt.
Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT vezetője erről azt mondta,
„világos, hogy a gödiek nemcsak a döntéshozatalból vannak kizárva, de a hatóságok azt is titkolni próbálják, hogy pontosan mi történik a gyárban, a lakóházaktól néhány száz méterre”.
A Samsung terjeszkedése, hangja és a vegyi anyagokkal kapcsolatos bizonytalanságok az akkumulátorgyár 2017-es megnyitása után egyre több gödit kezdtek el zavarni. 2019 októberében az önkormányzati választásokon 13 év után leváltották a beruházást következetesen támogató Markó József fideszes polgármestert, a helyére pedig Balogh Csaba, az ellenzéki pártok jelöltje került.
Megválasztása után az új képviselő-testület azonnal tárgyalásokat kezdett a Samsunggal, és ígéretet tettek, hogy tisztázzák a felmerülő bizonytalanságokat. Szó volt a gyár területén tárolt vegyi anyagokról, a zajszennyezés megszüntetéséről és a városban nyílt munkásszállókról is. A tárgyalások hónapokon keresztül húzódtak.
2020. április 17-én este aztán a kormány a koronavírus-járvány gazdasági következményei miatt különleges gazdasági övezetté nyilvánította Göd területének egyötödét és ezzel a Samsung-gyárat. Ez azt jelenti, hogy a várostól a fideszes vezetésű Pest Vármegyei Önkormányzathoz került a gyár által fizetett iparűzési adó, és a gödi önkormányzat elveszített minden addigi beleszólási lehetőséget a gyár működésébe és terjeszkedésébe. A városnak azóta papíron semmi köze nincs a határában álló gyárhoz, a döntést akkor Balogh úgy kommentálta: ez Göd halálos ítélete.
A várostól elvett iparűzési adó egy részére a környező települések pályázhatnak, egy másik része civil szervezeteknek jut. 2021-ben így 419 millió forintot osztottak ki pályázati alapon civileknek, a nyertesek között viszont több olyan szervezet is feltűnt, amelyet a pályázat kiírásával egy időben alapítottak. Akkor mi is részletesen foglalkoztunk az üggyel, és kiderült, hogy a pénz egy része a kormány és a Samsung üzeneteit megjelenítő helyi sajtótermékekre ment. 14 millió forintot kapott például egy olyan egyesület, amely egy, azóta folyamatosan Balogh Csabát támadó lapot üzemeltet.
Amikor az eseményekről megkérdeztük a polgármestert, ő az egészet úgy kommentálta: „egyértelmű, hogy a kormányzati akarattal szemben az önkormányzatoknak semmi esélyük. Ahogy Gödtől egy éjszaka alatt elvették a Samsung-gyárat, úgy elvehetik majd Komáromtól az SK-t és Debrecentől a CATL-t is, ha a városvezetés nem szolgálja ki mindenben a gyár érdekeit.”
A kormánypártok nyomására hivatkozva végül Balogh idén februárban lemondott a polgármesteri címről. A város és a gyár közötti konfliktusokról a Samsung álláspontját is szerettük volna megismerni, de a cég nem reagált a megkeresésünkre.
Monostor életében 2018-ban minden megváltozott. A házaktól néhány száz méterre hónapok alatt gigantikus gyárat húzott fel a koreai SK Innovation, a következő évben pedig elkezdték a termelést. A gyár gépházait a város felőli oldalra építették, ami a lakók szerint a gyártósorok beindításától kezdve éjjel-nappal elviselhetetlen zajt okozott. A zúgás miatt a környékbeliek megpróbálták felvenni a kapcsolatot a gyárral, de nem válaszoltak nekik. Bárkit kerestek meg, bármilyen fórumon jelezték a problémákat, a gyártól egyszer sem álltak szóba velük. A helyiek ezért Élhetőbb Monostorért néven egyesületet alapítottak.
A lakók megkeresték Komárom fideszes polgármesterét, Molnár Attilát, aki „olcsó politikai hangulatkeltésnek” nevezte a gyárral szembeni ellenállást. Amikor a városrész helyi önkormányzati képviselőjénél, az alpolgármesternél próbálkoztak, ő szerintük azt mondta: inkább ne keverjék a szart. Az Élhetőbb Monostorért Egyesület így inkább saját forrásból intézett zajszintmérést, amelynek eredményeit elküldték a kormányhivatalnak. A hivatal végül erre hivatkozva utasította a gyárat a fal megépítésére, ami egyébként elvileg eredetileg is kötelező lett volna.
Beszéltünk az Élhetőbb Monostorért egyesület egyik tagjával, Thoma Gáborral, aki a gyártól hatszáz méterre lakik. Szerinte a legnagyobb probléma a tájékoztatás hiánya, az, hogy fogalmuk sincs, mi zajlik a lakóhelyük mellett. Így például nem tudják azt sem, hogy a cég méri-e a levegő és a talajvíz vegyianyag-tartalmát, és ha igen, akkor mik az eredmények.
A környékbeliek idén januárban például arra lettek figyelmesek, hogy az SK gyárába több mint tíz mentőautó hajtott be, az épületekből pedig köhögő emberek jöttek elő. 14 munkást kórházba szállítottak, de sem a cég, sem a katasztrófavédelem, sem az önkormányzat nem árulta el, hogy pontosan mi történt. A vegyipari szakszervezet szerint nagy nyomást helyeztek a dolgozókra, hogy senkinek semmit ne nyilatkozzanak, annyi terjedt el, hogy hidrogén-cianid szivárgott. Ezt a katasztrófavédelem helyszíni mérése is megerősítette, szerintük az anyag koncentrációja jóval a határérték alatt maradt.
Az SK a komáromi üzem megnyitása után nem sokkal egy még nagyobb gyárat akart telepíteni Magyarországra. Volt szó róla, hogy ez is Komáromban épülne fel, végül azonban egy másik helyszín mellett döntöttek, van, aki szerint azért, mert a helyiek aktívan „mocorogtak” ellenük. A választás a szintén Duna mellett, de Fejér megyében fekvő Iváncsára esett, ahol úgy jelentették be gyár építését, hogy előtte még a képviselő-testületet sem tájékoztatták róla. Mint később kiderült, az SK vezetői már egy évvel korábban bejárták a helyszínt.
A hatóságok hozzáállása máshol is hasonló. Debrecenben tavaly szintén a lakosság megkérdezése nélkül döntöttek a CATL-óriásgyár megépítése mellett, a városvezetés pedig az egyre komolyabb ellenállás dacára is igyekszik átvinni a projektet. A lakossági félelmeket és ellenállást az állami szereplők sem segítenek kezelni, a kormány és a hivatalos szervek a projekt bejelentése óta ellentmondásos információkat közöltek például arról, mennyi vizet fog felhasználni a gyár, nemrég egy ezzel kapcsolatos – az önkormányzat szerint hibás információkat tartalmazó – tanulmányt is eltüntettek az önkormányzat honlapjáról.
Van olyan város, ahol az önkormányzat teljesen kiszorult a döntéshozatalból. Fóton a képviselő-testület egy, a település külterületén építendő logisztikai park építéséhez járult hozzá, amelyben a vállalkozó ígérete szerint kizárólag raktározás történt volna. Később kiderült, hogy a hatalmas csarnok egy részébe a kínai BYD akkumulátor-összeszerelő üzemet épít, míg ugyanabban az épületben a dél-koreai HTNS 4000 tonna, az akkugyártáshoz szükséges veszélyes vegyi anyagot tárolna.
Az önkormányzatot egyik cég ügyében sem kereste meg senki, a HTNS beruházásáról a cég katasztrófavédelmi engedélykérelméből értesültek. Az engedélyt a katasztrófavédelem még decemberben adta meg, az ellen fellebbezni az önkormányzat sem tud, így a képviselő-testület végül arról döntött: perrel próbálják meg érvényteleníteni azt. Sokat mond a jogszabályi környezetről, hogy külön kérelem nélkül egy ilyen per sem állítja meg a beruházást, azaz az üzemet az eljárás alatt felépíthetik és használatba vehetik.
Megkérdeztük erről dr. Vargha Nórát, a település független önkormányzati képviselőjét, aki szerint „az önkormányzat a cég telepítési tanulmánytervét az abban foglaltak szerint hagyta jóvá, fel sem merült, hogy a logisztikai központban veszélyes árut tárolnak majd. Ha akkor tudják, hogy 4000 tonna veszélyes anyagot akarnak odavinni, biztos nem engedélyezik a beruházást. Így viszont már a település sem nagyon tud beleszólni abba, ami a cég területén történik.”
A helyzetet bonyolítja, hogy sokan már nem bíznak a természetvédelemért és szennyezésekért felelős hatóságokban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2010-es megszüntetése óta ezeket az intézményeket fokozatosan leépítették, ami miatt sokaknak az a benyomásuk, hogy a megmaradó hivatalok is csak látszattevékenységet végeznek. Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetvédelmi államtitkára erről nemrég a Telexnek egyenesen azt mondta: Magyarországon nem létezik állami környezetvédelem.
Ráadásul, ha valami jogszabály mégis az akkugyárak útjába állhatna, akkor a kormányzat azonnal igyekszik ennek a lehetőségét megszüntetni. Erre szolgált alapvetően a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások kategóriája, és nemrég arról született döntés, hogy ezeket a beruházásokat a területrendezési szabályok alól is kivonják. A hatósági munka értelmetlenségére Göd a legjobb példa, ahol a katasztrófavédelem ugyan kiszab bírságokat, de azok olyan kis értékűek, hogy a Samsung boldogan elműködik velük. Az akkumulátorgyárak ellenzői közül így sokan arra jutottak: ha a politikai nyomás miatt intézményi szinten nem lehet a szabályos működésre rábírni a gyárakat, akkor még az építésüket kell megakadályozni – politikai eszközökkel.
A kormányzati akarattal szemben erre a legjobb eszköz a népszavazás, amelyen ellenzékből is jogilag kötelező érvényű döntést lehet elérni. Ebből lehet országosat tartani, aminél kétszázezer érvényes aláírás kell a kiírásról, vagy helyit, amelynél a választópolgárok 20 százalékának kell támogatni a kezdeményezést. Ez utóbbi viszont nagyobb kihívás lehet, mert a határidő is jóval szűkebb, és az ellenzéki pártok Budapesten kívül többnyire nem bővelkednek aktivistákban és erőforrásban.
A debreceni CATL-gyár építése miatt először az LMP kezdeményezett helyi népszavazást. A kérdéseiket a debreceni helyi választási bizottság el is fogadta, a párt képviselői azonban fel sem vették az aláírásgyűjtő íveket, így azonnal lemondtak erről a lehetőségről. A párt szerint azért döntöttek így, mert helyette inkább országos népszavazást tartanának a kérdésben, de kritikusaik szerint valójában csak rájöttek, hogy esélyük sem lenne összegyűjteni a kellő számú aláírást.
A helyi népszavazással viszont megpróbálkozott másik két párt, a Mi Hazánk, és a Momentum, amelyek a botrányba fulladt januári debreceni közmeghallgatás után szinte egyszerre adták be a kérdéseiket. Ha a helyi választási bizottság rábólint a kérdésekre, akkor 30 napon belül 33 ezer érvényes aláírást kell majd összeszedni a városból.
Megkérdeztük a Mi Hazánkot, hogy hogyan tervezik összegyűjteni az aláírásokat, amire Apáti István, a párt parlamenti képviselője azt mondta: elsősorban a civilekre támaszkodva. A többi ellenzéki párttal való együttműködést kérdésünkre Apáti kizárta, de szerinte az aktivistákat kereső felhívásukra néhány nap alatt több százan jelentkeztek. A képviselő azt mondja: már a kérdés megfogalmazásakor is civilekkel egyeztettek, és több helyi szervezettel együttműködnek.
Ugyanúgy helyi népszavazási kezdeményezést adott be a Momentum, amely közvélemény-kutatást is készíttetett Debrecenben. Eszerint a debreceniek 64 százaléka ellenzi és csak 19 százaléka támogatja az akkugyár felépítését. A Momentum kezdeményezésének az is jelentőséget ad, hogy a DK időközben a népszavazás ellen foglalt állást, egy eredményes aláírásgyűjtés tehát a Momentum DK-val szembeni sikere is lenne.
Mikor rákérdezünk a népszavazási kezdeményezést beadó képviselőnél, Mándi Lászlónál, a logisztikát firtató kérdésünkre csak azt mondta: az aláírások összegyűjtéséhez a Momentumban „megvan a tudás”. Orosz Anna, a párt parlamenti képviselője kérdésünkre megerősítette, hogy ha a kérdés átmegy, a Momentum „mindent meg fog mozgatni az aláírások összegyűjtése érdekében”, és a tervek szerint az egész országból érkeznek majd önkénteseik Debrecenbe.
Rákérdeztünk arra is, van-e értelme a népszavazásnak, ha a gyárat át lehet rakni néhány kilométerre, Debrecen határain kívülre. Orosz Anna erre azt mondta: „a kormány a jogszabályok megváltoztatásával bármit megtehet, de a Fidesznek óriási kárt okozhat, ha ennyire semmibe vennék az emberek egyértelmű akaratát”. A képviselő szerint sokat elmond, hogy egy többségében kormánypárti városban ekkora ellenállás alakult ki, egy népszavazási kezdeményezés pedig a 2017-es Nolimpia-kampányhoz hasonlóan mérföldkő lehet a központi akarattal szembeni ellenállásra.
Megint más helyzet állna elő, ha átengednék az LMP országos népszavazási kezdeményezését. Itt még kérdés, hogy a többi ellenzéki párt beleáll-e majd a kezdeményezésbe, vagy az LMP-nek kizárólag civilekkel kell majd együttműködnie az aláírásgyűjtésben. Az ügyet bonyolítja, hogy a magas részvételi küszöb miatt tökéletesen esélytelen, hogy a népszavazás végül érvényes legyen. Ettől függetlenül a kormánypártoknak egyáltalán nem érdekük, hogy egy népszavazással hónapokra az ellenzék tematizálja a közbeszédet.
A debreceni akkumulátorgyár elleni tiltakozásokra és az ellenzéki pártok népszavazási kezdeményezéseire természetesen nagyon hamar megszületett a kormánypárti válasz. Eszerint a tiltakozásokat Soros György támogatja a háttérből, az ellenzéki pártok pedig a német ipari lobbi kiszolgálói, akik Németországba akarják vinni ezeket a gyárakat. Lánczi Tamás szerint így meg kell vizsgálni, hogy a tiltakozó magyar pártokat a háttérből a németek finanszírozzák-e.
Az akkumulátorgyárak Magyarországra költöztetése összecseng a kormány gazdaságfejlesztésről és újraiparosításról szóló elképzeléseivel, a gyáraknak pedig az alacsony bérek és a kedvező politikai környezet miatt lehet előnyös az országba költözni. A terv szerint nyugatról jönnek az autógyártók, keletről az akkumulátorgyártók, Magyarország pedig egyfajta hídként szolgál a két oldal között, gyártási helyet és munkaerőt biztosítva. Erről a cikksorozatunk első részében írtunk.
A már felépült gyárak negatív hatásai és a környezetvédelmi, vízügyi félelmek miatt viszont egyáltalán nem véletlen, hogy egyre nagyobb ellenállás kezdett kialakulni a beruházásokkal szemben. Az ellenzők gyakran azzal érvelnek, hogy ilyen gyárakat korábban a szegényebb országokban, a globális délen és keleten építettek, az itteni építkezéssel pedig Magyarországot harmadik világnak nézik.
De jobb lenne, ha a veszélyes, nagy vízigényű és környezetszennyező gyárak csak Ázsiában vagy Afrikában működnének? A nyolcvanas években felpörgő globalizáció folyamán a veszélyes, szennyező és alacsony hozzáadott értéket előállító gyárak jelentős részét kitelepítették a fejlődő országokba. A fejlett országok cégei ezzel egyrészt hatalmasat spóroltak a béreken, másrészt megúszták azt is, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi és munkavédelmi előírásoknak meg kelljen felelniük. Az eredmény az lett, hogy a szennyezés ugyanúgy megtörtént, csak nem a fejlett országokban, így azok lakosságát egyáltalán nem zavarta.
A globalizáció folyamata az utóbbi években bizonyos iparágakban részben megfordulni látszik, ma egyre több gyár települ vissza a fejlett országokba, így az Egyesült Államokba és Európába. Ezt a legtöbb helyen a kormányok is támogatják, Joe Biden és Emmanuel Macron francia elnökök épp úgy az újraiparosítás híve, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Ez a stratégia viszont felveti a kérdést: mi lesz az eddig kiszervezett szennyezéssel, környezetkárosítással és rossz munkakörülményekkel?
Egy település vagy egy környék lakossága mindig ellenezni szokta a területén vagy a közelében megvalósított nagy beruházásokat. Legyen szó infrastruktúráról, bányáról, erőművekről vagy lakótelepekről, ezeknek mindenki csak addig örül, amíg nem mellette épülnek. Ezt a jelenséget az angol rövidítés alapján NIMBY-nek hívják (not in my back yard – ne az én hátsókertembe). A lakók sokszor úgy érzik, hogy a mellettük zajló építkezések miatt csökkenni fog az életszínvonaluk, az ingatlanjaik értéke, növekedni fog a környezetszennyezés és forgalom, és a környék történelmi látképe is megváltozik. Ezért gyakran olyan beruházások ellen is tiltakozások indulnak, amelyek gazdasági értelemben az egész ország, régió, vagy város érdekeit szolgálják.
Ilyen volt Magyarországon például az M0-s autópálya építése, ami ellen a külső kerületek és a belső agglomeráció lakói folyamatosan tiltakoztak és petíciókat nyújtottak be. Érvelésük szerint az új autópálya több tízezer ember életét keserítené meg, környezet- és egészségkárosítással járna. Az M0-s végül a tiltakozások ellenére megépült, és ma már nagyon kevesen sírják vissza a Hungária körútra a dízelgőzös kamionokat.
Ennél bonyolultabb eset viszont a veszélyes vegyi üzemek elhelyezése. Amíg a globalizáció miatt ezeket a gyárakat a többségében szegényebb országokba vitték, a gazdag országok lakói boldog tudatlanságban mentek el a környezetszennyezés, a hangszennyezés, a teherforgalom és a munkahelyi balesetek mellett. Most, hogy – elsősorban az akkumulátorgyártás felpörgése miatt – néhány veszélyes üzem elkezdett újra megjelenni a fejlett országokban, hirtelen már nem vagyunk olyan lelkesek a veszélyes technológiáért, akkor sem, ha az amúgy a kibocsátáscsökkentésünk feltétele.
A NIMBY-probléma minden nagyberuházás velejárója világszerte, nem mindegy ugyanakkor, hogy az embereknek milyen konkrét tapasztalataik vannak ezekben a helyzetekben. Mint sorozatunk előző részében írtuk: az akkumulátoripar teljes értéklánca messze nem zöld, de pont a gyártási részt technológiailag lehetséges zárt rendszerben, a környezetre és a környékbeliekre tekintettel végezni. Európa több más országában is nagyban épülnek az óriásgyárak, olyan intenzitású tiltakozást azonban sehol nem látni, mint itthon, nem véletlenül.
A érintettek szeme előtt a gödi rossz példa lebeg: amíg a Samsung következetesen fütyül a jogszabályokra, addig érthető, hogy a többi épülő gyárral kapcsolatban is ebből fog kiindulni a lakosság. Másrészt ott van a gyárak elhelyezése is: a „ne az én hátsókertembe”-érzést nyilván erősíti, ha a gyár tényleg valakinek a hátsókertjébe épül. A lakosok szerint Göd mellett Komáromban és Iváncsán is túl közel építették az akkugyárat a lakott területhez, ami – még ha nem is történnek balesetek – garantáltan hang- és fényszennyezéssel, valamint zavaró teherforgalommal jár.
Megkérdeztük erről az akkumulátorgyárak elleni tiltakozásokon rendszeresen feltűnő Tetlák Örs LMP-s érdi alpolgármestert. Szerinte a kérdésnek van egy speciális jogi oldala, ugyanis: „A települések legfontosabb bevételi forrása Magyarországon az iparűzési adó, amit az önkormányzati törvény szerint a közigazgatási területükön működő cégek fizetnek. Ez nagyon káros módon arra motiválja a településeket, hogy feltétlenül a közigazgatási határukon belülre csábítsanak cégeket, ami miatt sokszor erdőket vágnak ki, termőföldeket számolnak fel, zöldfelületet szüntetnek meg ahelyett, hogy néhány kilométerrel arrébb, a lakosságtól messzebb, de már egy másik település területén építkeznének.”
Az akkumulátorgyárak ellenzői jó példaként szokták a lakott területtől való távolságra felhozni a Tesla első óriásgyárát (Gigafactory 1), amelyet az Egyesült Államok Nevada államában építettek fel. Az óriásgyár a nevadai sivatag közepén, minden lakott területtől messze fekszik, és a tervek szerint egy ponton napelemekkel és geotermikus energiával önállóvá teszik áramból.
A lakóépületek közelsége mellett fontos kérdés az akkumulátorgyárak óriási vízigénye is. Az SK On komáromi gyára a Duna mellett épült meg, ennek ellenére annyi vizet igényel, hogy a húsz kilométerrel arrébb lévő Tatáról építenek oda vízvezetéket. Szintén új csatornát építenek az ugyancsak a Duna mellett épülő gödi Samsung-gyárhoz. A CATL-gyár vízigénye jelen állás szerint jóval alacsonyabb lesz, mint a sajtóban korábban keringő számok, az aszályos vidéken épülő beruházással kapcsolatban mégis sokakat aggaszt, hogy hosszabb távon miből lesz elegendő víz egy olyan területen, ahol közel s távol nincsenek folyók. Erről a cikksorozatunk második részében írtunk hosszabban.
Ehhez hasonló kérdés a gyárak hatalmas energiaigénye. A debreceni CATL önmagában 10 százalékkal emelné meg a magyar áramfelhasználást, a teljes szektor több mint 20 százalékkal. Magyarország most is energiaimportőr, és hacsak nem épül meg hirtelen Paks II., vagy egy hatalmas megújulópark, még több áramot kell majd külföldről venni.
Ha az akkumulátorgyárakat valahol mindenképpen meg is kell építeni, kérdés, hogy Magyarország alkalmas hely-e ennyi üzem befogadására. Európában négyzetkilométerre és lakosságra vetítve most is nálunk van a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitás, ez pedig a következő években ugyanígy fog maradni. A környezeti, vízügyi szempontok szerint logikusabb lenne a kapacitásokat egyenlőbben elosztani, a kormány viszont elsősorban a gazdasági szempontok szerint igyekszik első lenni ebben az ágazatban.
—
Akkumulátorgyárakról szóló cikksorozatunkban körbejárjuk a téma globális és magyar gazdasági jelentőségét, az akkugyártás technológiai és környezeti vonatkozásait, az iparággal kapcsolatos intézményi hiányosságokat, a hazai politikai kontextust és a gyártás felfutásának társadalmi, munkaerőpiaci következményeit. A sorozat további részei:
|
Akkumulátorgyártás: az iparág, amelynek az útjából eltakarítják a törvényeket
|
A gödi Samsung-gyárat az elmúlt években számtalanszor megbüntették, amiért nem tartotta be a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályokat. A bírságok többnyire 2-3 milliósak, miközben az állam több tízmilliárddal támogatja a céget.
| null | 1 |
https://telex.hu/komplex/2023/02/20/akkumulatorgyartas-az-iparag-amelynek-az-utjabol-eltakaritjak-a-torvenyeket
|
2023-02-20 12:25:00
| true | null | null |
Telex
|
A győri MSZP helyi vezetője, Pollreisz Balázs egy kétrészes videót osztott meg, az MSZP-s hátterű Hírklikkel közösen forgatták le, ahogy állításuk szerint az egyik aktivistájuk álnéven jelentkezik arra a hirdetésre, amelyben a Stop Gyurcsány!-kampányhoz keresnek aláírásgyűjtőket. A videó szerint tabletet kapnak, és az ezen lévő címlista alapján kell dolgozni, fizetségért.
Pollreisz szerdán azt írta a videóhoz kommentként, hogy „bemutatjuk a titokban tartott programjukat és szembesítem őket az igazsággal!”
A folytatás csütörtök reggel érkezett meg, ebben a kikockázott arcú nő bemutatja az állítólagos tabletet, amit kapott, rajta az adatbázisokkal. Azt is mondta, 1200 forintot kap óránként. A videó végén bemennek a helyi Fidesz-irodába, hogy szembesítsék az üggyel. A férfi azt mondta, tudomása szerint aki az irodába bejött, az mind egy bizonyos fideszes önkormányzati képviselőnek az aktivistája.
Az MSZP-s képviselőtől a Telex azt kérte, a teljes történetet mondja el, hogyan és kivel készítették a videót: „Az irodában ülve akadtunk rá a kollégámmal a hirdetésre, a Facebook pedig olyan, hogy két kattintás után már nyilvánvaló volt számunkra – az illető megosztásai alapján –, hogy fideszes kötődésű az úr, mert győri kormánypárti politikusokat lájkolt és posztolt. Jelentkezni kellene rá, mondtuk ki, ekkor lépett be a szintén hozzánk tartozó kolléganő – őt látják a felvételen, de álnéven szerepel. Felhívta a hirdetésben szereplő telefonszámot, azt a videót még az én telefonommal csináltuk. A másodiknál már tudtam, hogy ez a technika kevés, azért kértem egy profi tévéstáb segítségét. A videó ugyan vágott, de természetesen a teljes felvétel megvan. Amikor a címre elmentünk, ahol az aláírásgyűjtőket gyorstalpalón kiképezik, s láttuk, hogy az egyik fideszes iroda előtt állunk, nem volt kétség, ki a másik oldal.”
A második videóban elhangzik egy fideszes önkormányzati képviselő neve, akit megkeresett a Telex. Kollégája fogadta a hívást, mert a politikus „szabadságát tölti november 3-ig”. Amennyiben elérhetővé válik, természetesen frissítjük cikkünket.
A győri Fidesz kétmondatos közleményt adott ki:
|
Az MSZP azt állítja, a Fidesz hirdetésben keres embereket, hogy segítsenek a Stop Gyurcsány petíciót aláíratni
|
A győri MSZP helyi vezetője, Pollreisz Balázs egy kétrészes videót osztott meg, az MSZP-s hátterű Hírklikkel közösen forgatták le, ahogy állításuk szerint az egyik aktivistájuk álnéven jelentkezik arra a hirdetésre, amelyben a Stop Gyurcsány!-kampányhoz keresnek aláírásgyűjtőket. A videó szerint tabletet kapnak, és az ezen lévő címlista alapján kell dolgozni, fizetségért.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/21/mszp-s-aktivista-jelentkezett-stop-gyurcsanyt-penzert-gyujteni-le-is-videoztak
|
2021-10-21 12:26:04
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról tájékoztatta az MSZP-t, hogy zajlik az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszivárgási ügyében. Erről az ellenzéki párt számolt be hétfőn.
Az ügyben Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője fordult Matocsy György jegybankelnökhöz és Polt Péter legfőbb ügyészhez. A legfőbb ügyész válaszára még várnak.
Két hete jelent meg a KSH gyorsjelentése a decemberi kiskereskedelmi forgalomról. A Portfolio cikke szerint adatsorban szereplő számok hajszálpontosan egyeznek a Makronóm Intézet két nappal korábbi közleményében megjelentekkel. A KSH szerint a hivatalos statisztikai adatok előzetes hozzáféréséhez kapcsolódó embargó szabályait sértették meg, ezért vizsgálatot indítottak.
|
MSZP: Matolcsy vizsgálódik a KSH adatszivárgási ügyében
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke arról tájékoztatta az MSZP-t, hogy zajlik az adatgyűjtés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatszivárgási ügyében. Erről az ellenzéki párt számolt be hétfőn.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/20/mszp-matolcsy-gyorgy-kozponti-statisztikai-hivatal-makronom-intezet-ksh-adatszivargas
|
2023-02-20 12:36:00
| true | null | null |
Telex
|
Csődbűncselekmény elkövetése miatt 2,5 millió forintra büntette B.S.-t, a Szeviép-ügy másodrendű vádlottját a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék. P.L. harmadrendű vádlottat felmentették a csődbűncselekmény elkövetésének vádja alól, így lényegesen enyhítették a korábban első fokon kiszabott börtönbüntetéseket – írja az MTI.
A mostani ítélethez elég szövevényes úton jutottunk el. A Szegedi Járásbíróság 2018-ban, első fokon csődbűntettben mondta ki bűnösnek az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. egykori vezetőit, amiért hat, illetve öt év két hónap szabadságvesztéssel sújtotta őket. Bő egy évvel később a Szegedi Törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette a vádlottakat, miután azonban az ügyészség és a vádlottak is fellebbeztek, az ügy a Szegedi Ítélőtábla bíráinak kizárása után a pécsi táblabíróságon folytatódott.
Itt harmadfokon hatályon kívül helyezték a Szegedi Törvényszék ítéletének a másod- és harmadrendű vádlottra vonatkozó részét, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasították – az időközben elhunyt elsőrendű vádlott ellen megszűnt az eljárás.
A hatályon kívül helyezés ellen mindkét fél fellebbezett, de a Kúria is arra jutott, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, így került végül a Debreceni Törvényszékre a megismételt másodfokú eljárás. A most megszületett ítélet a másodrendű vádlott esetében jogerőre emelkedett, a harmadrendű vádlott felmentése ellen pedig az ügyészség bűncselekmény megállapítása érdekében fellebbezett.
Az eljárásnak így még mindig nincs vége, az a harmadrendű vádlott ügyében a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik.
|
A Szeviép-ügy egyik vádlottja pénzbüntetést kapott, a másikat felmentették
|
Csődbűncselekmény elkövetése miatt 2,5 millió forintra büntette B.S.-t, a Szeviép-ügy másodrendű vádlottját a másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék. P.L. harmadrendű vádlottat felmentették a csődbűncselekmény elkövetésének vádja alól, így lényegesen enyhítették a korábban első fokon kiszabott börtönbüntetéseket – írja az MTI.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/20/szeviep-ugy-csod-itelet-birosag
|
2023-02-20 12:39:00
| true | null | null |
Telex
|
A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.
Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól. A TEK akkor ezt szervezeti átalakításokkal magyarázta, de a távozásáról beszámoló híroldalak szerint politikai belharcok és bizalomvesztés miatt váltották le. A Direkt36-nak több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás egybehangzóan azt állította: Hajdú János TEK-főigazgató bizalma valóban megingott a helyettesében, mert azt gyanította, hogy Bodnár a TEK-ről, illetve személyesen róla próbálhatott meg belső információkat gyűjteni. Ezt követően Bodnár ellen belső vizsgálódás indult, majd végül eltávolították a szervezettől.
Az NSO ügyfelei által kiválasztott telefonszámokat tartalmazó adatbázishoz, melyben Bodnár száma is szerepel, a párizsi központú Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen. Az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat elemezte, amelynek egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
Az adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait. Az izraeli NSO kémszoftverével egy telefon összes adatához, még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, de a Pegasus a készülék mikrofonját és kameráját is képes távolról bekapcsolni.
Az NSO állítása szerint a Pegasust kizárólag külföldi államoknak és azok hatóságainak adják el. Számos közvetett bizonyíték utal arra, hogy a magyarországi célpontokat a magyar állami szervek figyelték meg az izraeli kémszoftverrel. Egy már leszerelt magyar titkosszolga és az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette a nemzetközi újságírócsapatnak, hogy Magyarország megvásárolta és 2018-tól be is vetette a Pegasust.
Az Orbán-kormány pedig nem tagadja egyértelműen sem azt, hogy használták a Pegasus kémszoftvert, sem azoknak a személyeknek – újságíróknak, médiatulajdonosoknak, befolyásos ügyvédeknek, ellenzéki politikusoknak – a megfigyelését, akikről eddig a Direkt36 írt.
Nem Bodnár Zsolté az első olyan eset, amikor egy főnökével konfliktusba keveredő magas rangú magyar állami tisztviselő telefonját célozták meg a Pegasus kémszoftverrel. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy így járt Aszódi Attila államtitkár is, miután Süli Jánossal, a Paks II. projektért felelős miniszterrel került összetűzésbe.
Bodnár célponttá válását szokatlannak tartják a Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati tisztek. Többen azt mondták, hogy egy ennyire magas rangú nemzetbiztonsági vezető megfigyelése extrém esetnek számít a magyar biztonsági szervek életében. Szerintük ilyet csak nagyon súlyos bűncselekmény gyanúja esetén lehetne megtenni, Bodnárral szemben azonban a jelek szerint ilyesmi nem merült fel, hiszen nem gyanúsították meg semmivel, és a TEK-től való távozása után is kapott rendőrségi pozíciókat.
A Pegasus-megfigyelés célpontjának kiválasztott Bodnár Zsoltról több kérdést is feltettünk a TEK-nek és a kormánynak, amelyekre nem érkezett válasz. Bodnárt többször, több csatornán is kerestük, de nem reagált. Ezért nem volt lehetőség a készülékének átvizsgálására sem, így nem tudtunk utánanézni annak, hogy a telefonját valóban sikerrel feltörték-e a Pegasusszal.
Egy barátság vége
Amikor 2010-ben megalakult a Terrorelhárítási Központ, az új szervezet számos bírálatot kapott amiatt, hogy annak vezetését az exkommandós Hajdú Jánosra, Orbán Viktor egykori személyi testőrére bízták. A sok száz éles rendőri akcióban részt vevő Hajdúnak bűnözők elfogásában rengeteg tapasztalata volt, de felderítésben, elemzésben, szervezetirányításban jóval kevesebb. Hajdú azonban maga mellé vette a tapasztalt rendőri vezetőként ismert Bodnár Zsoltot, akivel éveken keresztül elválaszthatatlannak tűnő párosként vezették a TEK-et.
Linkedin-profilja szerint Bodnár 1983-ban kezdte rendőri karrierjét bűnügyi nyomozóként, a 90-es években az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni részlegét vezette, majd a kétezres években a BRFK bűnügyi területért felelős főkapitány-helyetteseként szolgált. Hajdú János innen hívta át magához a frissen alakuló terrorelhárítási szervhez.
A szervezet belső ügyeit ismerő források Bodnár Zsoltot úgy jellemezték, hogy ő lett „a terrorelhárítás esze”. Ő felelt a terrorfelderítésért vagy éppen a nemzetközi együttműködésért, de a TEK sajtótájékoztatóin is többször ő magyarázta el egy-egy aktuális ügy részleteit a médiának.
Éppen ezért lepett meg sokakat még a TEK-en belül is, amikor 2018 májusában Bodnárt egyik napról a másikra kirúgták, mondta egy terrorelhárítással is foglalkozó volt biztonsági tiszt a Direkt36-nak. Bodnár ráadásul nem csak helyettese, de közeli barátja is volt Hajdúnak. „Abszolút érthetetlen, ami történt köztük” – mondta egy közös ismerősük, aki szerint emberileg is megviselte a feleket a konfliktus.
Több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Hajdú gyanakodni kezdett a helyettesére, hogy az a háta mögött politikai-hatalmi érdekekből különféle belső információkhoz próbál meg hozzáférni mind a szervezetről, mind róla személyesen.
Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint erről a gyanúról Hajdúék értesítették a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumot, ahol komolyan vették a bejelentést. Az ilyenkor szokásos procedúra szerint egy rendvédelmi szervezet – például a TEK – saját gyanúba keveredett vezetője ellen nem szokott és nem is tud komolyabb nyomozást folytatni. Hasonló ügyekben a belső elhárítás, azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) jár el, akik akcióik során a titkosszolgálati eszköztár teljes arzenálját – magukat másnak kiadó fedett ügynökök, telefonlehallgatás, titkos megfigyelés stb. – bevethetik.
A konfliktus egyik ismerője szerint annak a gyanúja fel sem merült, hogy Bodnár esetleg szervezett bűnözői köröknek vagy külföldi titkosszolgálatnak vitt volna ki információkat. Elmondása szerint a TEK főigazgató-helyettese a Fidesz-kormányon belüli egyik korábbi belső konfliktus eredményeként kényszerült távozni.
Arról már korábban megjelentek sajtóhírek, hogy Bodnár távozása összefüggésben állhatott a Lázár János és Pintér Sándor közötti konfliktussal. Lázár a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ambicionálta azt, hogy ő kerüljön a Belügyminisztérium élére, de a tárcát végül Pintér Sándor kapta meg. Ahogy azonban Lázár idővel egyre befolyásosabbá vált a Fideszben – 2014 és 2018 között, hatalma csúcsán a Miniszterelnökséget vezette miniszterként –, számos konfliktust is vállalt Pintérrel és az alá tartozó belügyi apparátussal, sőt kifejezetten a TEK-kel is.
A 2018-as választás után Lázár kikerült a kormányból, és a Magyar Hang akkori cikke szerint az ő távozásának eredménye lett „bizalmi okokból” Bodnár távozása is. Az Index pedig akkoriban arról írt, hogy Bodnárnak a Belügyminisztériumban voltak ellenlábasai, és ez vezetett a távozásához.
Nem ez volt ugyanakkor az első hasonló konfliktus, ahol felmerült, hogy a TEK a kormányzaton belül gyűjt és szállít egyik vezetőről a másiknak információkat. 2015-ben a hvg.hu írta meg, hogy forrásaik szerint Áder János köztársasági elnök bizalma azért rendült meg a személyi védelmét addig ellátó TEK-ben, mert „az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról.”
A cikk szerint ezzel függött össze az is, hogy „az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsoltnak, a TEK-főigazgató-helyettesének a március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá Áder nem hagyta jóvá”. (Érdekesség, hogy a fenti cikk szerzőjét, Csikász Brigittát évekkel később szintén megfigyelték a Pegasusszal.)
Olyan, mint a bolgár poligráfosok
Az eddig elérhető információk mind arra utalnak, hogy a magyar célpontok ellen a magyar állami szervek vetették be a Pegasust. Mivel Bodnár maga is magas rangú hatósági vezető volt, ez azt jelentené, hogy lényegében a saját kollégái vették célba a kiberfegyverrel.
Ez rendkívülinek számítana olyan korábbi titkosszolgák szerint, akik számos belső vizsgálatot, nyomozást, valamint fegyelmi és büntetőeljárást láttak testközelből.
Egy korábban terrorfelderítéssel is foglalkozó volt titkosszolga szerint nagyon extrém eset, ha egy állam egy Pegasus szintű kiberfegyvert valamelyik saját titkosszolgálati vezetője ellen vet be. „Elvileg előfordulhat, de akkor ott már elég nagy a baj” – magyarázta a volt titkosszolga, aki szerint ilyesmire csak nagyon súlyos és nagyon egyértelmű gyanú esetén kerülhet sor. Példaként említette az idegen hatalomnak való kémkedést, illetve a korrupciót.
Hasonló esetekben a belső nyomozás jellemzően vádemelésbe és büntetőeljárásba torkollik, ahogy az 2010 után is történt a megelőző időszak több titkosszolgálati vezetőjével szemben. Csakhogy Bodnár Zsolttal semmi ilyesmi nem történt. A TEK Bodnár kirúgását mindössze azzal magyarázta, hogy az évek során megváltozott a „felderítési és elhárítási környezet”, és ez „indokolt bizonyos átalakításokat, ami érintett szolgálati területeket, és eredményezett vezetői változásokat. Bodnár Zsolt r. dandártábornok úr más szolgálati területen, nem a TEK állományában folytatja munkáját.”
Ha felmerült is bármilyen gyanú Bodnárral szemben, az mégsem lehetett annyira súlyos, hiszen valóban a rendőrség kötelékében maradhatott – Linkedin-profilja szerint távozása után az ORFK-nél lett vezető tanácsadó. Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Bodnár később az FBI-akadémiaként is ismert budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián is megfordult, majd végül leszerelt, és egy magánbiztonsági cégnél helyezkedett el. Egy volt titkosszolgálati vezető szerint, ha Bodnár valóban törvénytelen dolgot tett volna – például jogosulatlanul fért hozzá titkos adatokhoz –, akkor minimum feljelentést kellett volna tenni ellene, aminek elmulasztása önmagában is bűncselekmény. Ha viszont Bodnárra valódi gyanú nélkül, egyszerűen politikai okból dolgoztak rá, akkor maga a megfigyelés lehetett jogszerűtlen.
Bodnár telefonszámának felbukkanása a Pegasus célpontjainak listáján egy más típusú kérdést is felvet.
„Saját embereinkre, ráadásul saját rendőr tábornokunkra ráengedni egy izraeli kémszoftvert, az pont olyan lenne, mint a bolgár poligráfosok voltak”
– mondta egy volt kémelhárító tiszt a Direkt36-nak. Arra az esetre utalt, amikor Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje) főigazgatója magukat bolgárnak álcázó orosz szakemberek segítségével saját munkátársairól poligráfos tesztet készíttetett, az így keletkezett érzékeny információk pedig a gyanú szerint Oroszországba szivároghattak ki. Abban az ügyben az őrizetbe vételek, házkutatások, majd hosszú évek bírósági eljárásai után végül felmentő ítélet született a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
„Ha egy civil személy telefonjáról szívnak le információkat egy izraeli kémszoftverrel, az csúnya dolog, mert sértheti az ő egyéni jogait. Ha viszont a TEK egyik vezetőjével teszik ezt meg, ott már magyar nemzetbiztonsági érdekek és a legsúlyosabb államtitkok forognak kockán”
– magyarázta egy volt magyar elhárítótiszt. Szerinte amennyiben a TEK főigazgató-helyetteséről vagy az ő kommunikációjából bármilyen információ külföldre szivárgott, az már csak azért is rendkívül aggasztó, mert a TEK biztosítja többek közt Orbán Viktor miniszterelnök és családja védelmét is.
Nincs egyelőre nyilvános bizonyíték arra, hogy a Pegasusszal folytatott megfigyelések adataihoz hozzáfértek volna külföldi kormányok, például Izrael, ahol a kiberfegyvert kifejlesztő NSO központja van. Az NSO határozottan állítja, hogy ők nem adnak át semmilyen információkat az izraeli kormánynak. A cég azt is állítja, hogy ők maguk nem is látnak rá azokra az adatokra, amelyeket ügyfeleik a Pegasusszal gyűjtenek.
Ezeket az állításokat azonban több tényező is kétségessé teszi. Ilyen például önmagában az a tény, hogy kiszivárgott az a Forbidden Stories és az Amnesty International által megszerzett adatbázis, amely NSO-ügyfelek által kiválasztott célpontokat tartalmaz (az izraeli cég vitatja, hogy a kiszivárgott telefonszámok Pegasus-célpontok lettek volna, de számos bizonyíték szól e mellett).
Továbbá amerikai titkosszolgálati források a nemzetközi újságírócsapat amerikai partnerének, a Washington Postnak azt állították, hogy az NSO kémszoftverrel gyűjtött információk legalább egy része az izraeli kormánynál landol. Gerard Araud egykori francia diplomata, az NSO volt külső tanácsadója szintén arról beszélt egy interjúban, hogy bár nincs rá bizonyítéka, de meggyőződése szerint a cég valóban együttműködik az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal. A Pegasust kifejlesztő NSO-t ugyanis egykori izraeli hírszerzők alapították, és moszados kötődésű emberek ülnek a cég felügyelőtestületében is. Araud azt is állítja, hogy feltételezése szerint a Pegasus „hátsó ajtaján” (backdoor) keresztül még az amerikai CIA is hozzáférhet adatokhoz. A Pegasus esetleges hátsó ajtajának veszélye miatt nem használja az eszközt például Oroszország sem.
A Pegasus-megfigyelések ügyében vizsgálódó Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke is többek közt azt próbálja megtudni, szivároghattak-e nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatok külföldre. Mesterházy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójával is találkozott. Bár titoktartást kellett aláírnia, a Direkt36-nak annyit elárult, hogy a titkosszolgálati vezetőknek feltett kérdéseire nem kapott egyértelmű és megnyugtató választ. Mesterházy szerint haladéktalanul ki kellene vizsgálni, hogy magyar államtitkok külföldre kerülésével sérültek-e nemzetbiztonsági érdekek, és az izraeli kémszoftver magyar használata miatt történhetett-e államtitoksértés, kémkedés vagy hazaárulás.
|
Pegasus, Magyarországon terrorelhárítási vezetőt is céloztak vele
|
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/10/22/izraelben-terroristak-ellen-fejlesztettek-ki-a-pegasust-magyarorszagon-terrorelharitasi-vezetot-celoztak-meg-vele
|
2021-10-22 12:39:00
| true | null | null |
Telex
|
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
„Szia! Zavarhatlak egy percre? Figyelj, megkerestek itt engem az egyik parlamenti kabinettől, hogy egy hölgy szeretne végrehajtói szakvizsgát tenni még a határidő előtt.” Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese 2021 szeptemberében telefonon kereste Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét.
Azért hívta, hogy a hölgy nevét közvetlenül neki küldje-e el, vagy adja le a végrehajtói kar hivatalvezetőjének, hogy aztán eljuttassák a megfelelő helyre, Szabó Imréhez. A Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora, korábbi miniszteri biztos vezette ekkoriban az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját, amely a végrehajtói szakvizsgákat szervezte.
2021. október 17-én 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje járt le. A pályázat előfeltétele, hogy a jelentkezőknek végrehajtói szakvizsgát kell tenniük, így szeptember végén már sokakat szoríthatott a határidő. A Jogakadémia archívuma szerint általában havonta egy-két alkalommal írtak ki vizsgát. Októberre már jóval korábban meghirdettek egy időpontot: október 21-ét, amely villámgyorsan betelt. A lehallgatott telefonbeszélgetésekben az is elhangzik, hogy sorban álltak a szegedi Jogakadémia titkárságán a jelentkezők, akik a létszámkorlát miatt lemaradtak az október 21-i vizsgáról, vagy épp bejutottak, de valójában az október 17-i pályázati határidő előtt szerették volna teljesíteni azt.
Schadl megígérte Völnernek, hogy továbbítja a nő nevét a vizsgákat szervező Szabó Imrének, ezt amúgy is ő szokta intézi. „Ne viccelj, természetes” – mondta a hálálkodó államtitkárnak a végrehajtói kar elnöke. Másnap aztán ismét telefonált Völner a szakvizsga miatt. Úgy fogalmazott,
„még egy név beúszott”, Bodnár Bence, aki a Belügyminisztérium „fontos emberének kabinetjében van”.
Bodnár életrajzát és elérhetőségét nem találtuk meg, de több dokumentum szerint is Bodnár Bencének hívták a Belügyminisztérium szabályozási és koordinációs helyettes államtitkárát 2018 és 2019. augusztus 31. között, korábban pedig ezen a néven dolgozott Pintér Sándor miniszteri titkárságának vezetője is. Megkérdeztük a Belügyminisztérium sajtóosztályát, hogy 2021 októberében ott dolgozott-e még Bodnár, illetve elkértük az életrajzát, elérhetőségét is. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Mindig a legkisebb viszi el a balhét
De térjünk vissza 2021 októberére, amikor is vészesen közeledett a végrehajtói pályázatok határideje, és még mindig nem írták ki a plusz vizsgaidőpontot. Október 7-én Schadl csörgött rá Völnerre, miután előző nap egy bizonyos Ádám szólt neki, hogy
„Kubatov úr is jelzett valakit, aki szeretett volna szakvizsgázni, és nincs időpontja”.
Ez azt jelenti, hogy mások mellett Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, alelnöke, országgyűlési képviselője is tudhatta, hogy milyen csatornán kell jelezni az illetékeseknek a kérést. Megkerestük írásban Kubatovot, de nem reagált.
A nyomozati anyagokból nem derült ki, hogy az Ádám név itt pontosan kit takar, de az ügy további részeiben többször is feltűnik Rogán Antal kabinetfőnöke, Nagy Ádám. Amikor 2021 júniusában Schadl hasonló kéréssel kereste meg Szabó Imrét, a lehallgatási jegyzőkönyv szerint egyértelműen Rogán Antal kabinetfőnökére utalt. Akkor két embernek kellett vizsgaidőpontot szervezni.
„Ha megtennéd, hogy te is szólnál neki, hogy kibaszott szakvizsganapot nyisson már ki tíz percre, mert én nagyon finoman elmondtam neki, hogy neked is van javaslatod”
– mondta Schadl Völnernek, aki megígérte, hogy megkeresi Szabót. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy a professzornak mindig van kérése, de szerinte előbb neki kéne bizonyítania. Alig három perccel később visszahívta Völner Schadlt.
„Figyelj, én szerintem leegyszerűsítem: ráírok egyet, mint igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, hogy szíveskedjen vizsganapot biztosítani, mert több olyan jelzést kaptam, hogy sérelmezik, hogy nem tudnak pályázni”
– vázolta a tervet. Ha kitörne a balhé, ő már azt tudja mondani, hogy írásbeli bizonyítéka van: jelezte a Jogakadémia szakmai vezetőjének, hogy szükség van még vizsgaidőpontra.
Schadl szerint tökéletes megoldást talált az államtitkár. Arról is beszélt, hogy szerinte Szabó azért nem siet új időpontot kiírni, „azért szopat most”, mert az egyik rokonának már megvan a szakvizsgája, és egy fővárosi végrehajtói helyre szeretne pályázni. Kevesebb vetélytársa lesz, ha sokan nem tudnak az október 17-i határidőig levizsgázni.
„Nekem ez tökmindegy (…), neki vizsganapot kell biztosítani” – válaszolta kissé ingerülten Völner.
„Ez olyan, mintha – volt már rá biztos példa – én azt mondanám a miniszterelnöknek, ezt akkor szavazom meg, hogy ha nekem akkor így lesz, meg úgy lesz. Ez rövidtávon egy jó technika, csak hosszútávon szerintem, majd meglátod, hogy nem lesz kifizetődő.”
„Ez így van” – helyeselt a végrehajtói kar elnöke, és abban maradtak, hogy Völner elküldi a hivatalos levelet Szabónak, Schadl pedig felhívja, hogy szóljon majd, mikor nyitják meg az időpontokat, hogy biztosan bekerüljenek, akiknek be kell. „Mondd meg, lesz róla egy papírja, hogy ő gáncsolta el itt a lelkes jelentkezőket, és akkor gyakorlatilag egy emberre tud ráégni a balhé. Mindig a legkisebb viszi el a balhét, ezt mondd meg” – zárta a beszélgetést Völner.
Ki az, aki figyelmet érdemel?
Amint letették a telefont, Schadl már hívta is Szabó Imrét, és közölte a hírt, hogy hamarosan megérkezik az államtitkár levele. „És azt mondja, hogy gyakorlatilag ezzel ő át is vette a felelősséget” – biztatta a professzort a végrehajtók vezetője.
„Azt mondja, nem tud mit csinálni, mert olyan emberek hívják fel, hogy muszáj kiírni.”
„Oké, figyelembe véve az én kérésem is. Reméljük” – szúrt közbe Szabó. A lehallgatási jegyzőkönyvekből nem derült ki, hogy konkrétan milyen kérése vagy igénye volt Szabónak, de a beszélgetés során a végrehajtói kar elnöke azt tanácsolta a professzornak, hogy a rokona adja be vidékre is a pályázatát, ne csak Budapestre, és jelölje be mindegyik helyet, amelyik szimpatikus neki.
Szabó Imre azon is problémázott egy sort, hogy két vizsgabizottságot nem lehet felállítani, egyet is alig tudnak összehozni. Az öttagú bizottságban az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Bírói Hivatal, a végrehajtói kar és az egyetem képviselőjének is jelen kell lennie, így valóban nem lehet könnyű összeszervezni, hogy mindenki ráérjen. „Ez az egy legyen, azt kész. Mert akkor, mondom, azok a telefonok megszűnnek, amiket a Pali kapott” – vetette közbe Schadl, és azt mondta, hogy nekik csak négy hely kell, a neveket pedig elküldi sms-ben.
A Jogakadémia vezetője szerint ez rendben van, intézi, ő csak attól fél, hogy sokan hőzöngenek majd, hogy nem jutottak be időben vizsgázni. A korábban meghirdetett október 21-i időpontra jelentkezők között is volt legalább hét-nyolc ember, aki az október 17-i határidő előtt szerettek volna szakvizsgázni. Attól tartott, hogy balhé lesz, ha most hirtelen meghirdetnek egy új időpontot október 14-re.
„Csak aztán most ez ha ez kiderül. (…) Tudod, hogy nem vagyok egy félős, beszari gyerek, de tudom, hogy ezek az újsághoz mennek rögtön.”
A telefonbeszélgetésekből az is kiderült, hogy még aznap találkozott Schadl és Szabó, a megbeszélést a végrehajtói kar elnöke később Völnernek úgy írta le, hogy két óráig tartott, és a professzor „kifejtette, hogy ő megint milyen nagy szívességet tesz”. Ismét szóba került Szabó kérése, de konkrétumokat nem említettek.
„Pali, (…) szerintem a Gyuri túltolta a biciklit, hogy külön levelet írtál” – mondta másnap, október 8-án a professzor Völnernek telefonon. Szabadkozott egy sort, hogy nem volt elég embere a vizsgabizottságba, de sikerült elintéznie, és az informatikusokat is rávette, hogy töltsék fel az új időpontot. Ez megtörtént, és már bent is vannak azok, „akikről szó volt”. Sőt, megadták a lehetőséget még négy jelentkezőnek, hogy ne legyen olyan feltűnő, hogy hat nappal a vizsga előtt tettek ki új időpontot.
„Nagyon szépen köszönöm, tudod, mert itt bombáztak engem minden oldalról”
– reagált Völner, hozzátéve, hogy lesz még egy következő kör is, mert már legalább öten vannak.
Hat nappal később eljött a vizsga napja, nyolcan fértek be az utolsó pillanatban meghirdetett időpontra. Alig három órával a vizsga kezdete előtt a vizsgabizottság egyik tagja, Jeney Orsolya hívta fel Völnert és Schadlt, hogy megkérdezze: „ki az, aki figyelmet érdemel”. Völner fejből csak Bodnár nevére emlékezett, de azt mondta, Schadl biztosan tudni fogja. A végrehajtói kar elnöke még két női nevet említett.
Jeney Orsolya neve is sokak számára ismerősen csenghet. A 2010-es évek elején Répássy Róbert igazságügyi államtitkár helyettese volt, és a végrehajtói rendszer átalakításában is részt vett. Később végrehajtó lett, és máig a végrehajtói kar elnökségi tagja. A 444 cikke szerint irodája Schadl György irodaházában van.
Érvénytelenítették a végrehajtói pályázatokat
A szakvizsga október 14-én lement, és három nappal később lejárt a 35 végrehajtói álláshely pályázati határideje. A hatvannapos elbírálási időszakában azonban borult minden: Schadl Györgyöt letartóztatták, majd december 14-én felfüggesztették Völner Pál mentelmi jogát. Ugyanezen a napon az Országgyűlés egy energetikai és közlekedési tárgyú salátatörvénybe bújtatott módosítással érvénytelenítette a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatokat.
A módosítás értelmében a pályázatokat újra ki kellett írni. Aki fenntartotta a jelentkezését, csak nyilatkoznia kellett erről, az elbírálásokat azonban elölről kezdték. Időközben a végrehajtói kar felügyelete átkerült a frissen felálló Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH), és az elbírálásba már Schadlnak és Völnernek sem volt beleszólása, utóbbi lemondott az államtitkári posztjáról.
„A helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni”
– jelentette ki a hatóság elnöke 2022 májusában, amikor átadta a végrehajtói kar 35 új tagjának a kinevezési dokumentumot. Kíváncsiak voltunk, hogy köztük voltak-e a cikkünkben ismertetett pártfogoltak. Hiába kértük azonban az Igazságügyi Minisztériumtól és az SZTFH-tól is, hogy küldjék el a névsort, nem kaptunk választ, és a végrehajtói névjegyzékben sem szerepel az érintettek neve.
Megkerestük Szabó Imrét, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott professzorát, a Jogakadémia korábbi vezetőjét is. Azt mondta, az Igazságügyi Minisztériumtól kell engedélyt kérnünk, hogy nyilatkozhasson. Az engedélyt nem kaptuk meg, mert Szabót nyugdíjazták, és már nem vezető állásban dolgozik.
„Nekünk a jogszabályok alapján kellett kiírni időpontokat”
– mondta Szabó Imre, amikor később telefonon vázoltuk, hogy milyen ügyben kívánunk beszélni vele. „Gőzöm sincs, hogy másfél évvel ezelőtt mi volt kiírva” – fogalmazott, és a minisztériumi sajtóosztályhoz irányított bennünket. Azt állította, neki semmi köze ehhez az egészhez, a rokona pedig „a büdös életben nem akart végrehajtó lenni”. Nem emlékszem, biztosíthatom, nem volt ilyen – válaszolta, amikor a 2021. októberi vizsga kiírásának körülményeiről kérdeztük, majd elköszönt.
Szabó Imre neve már az ügy korábban nyilvánosságra hozott részleteiben is előkerült. A 444 tavaly januári cikke szerint a Szegedi Tudományegyem oktatója intézte a vizsgákat Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. Szabó a 444 megkeresésére azt mondta, „gőze sincs”, hogy az ügyészség miről beszél, amikor azt írták, hogy ő segített a vizsgáztatásban Schadlnak. „Biztos, hogy nem beszéltem Schadllal arról, hogy egyes emberek könnyebben menjenek át a végrehajtói szakvizsgán. Ha szóba hozta volna, elküldöm” – válaszolta akkor a a lapnak. A Szegedi Tudományegyetem a cikk megjelenése után vizsgálatot indított az ügyben, de arra jutottak, hogy tanárok nem csaltak a vizsgáztatások során.
Részletes kérdéssort küldtünk az Igazságügyi Minisztériumnak. Többek közt arra voltunk kíváncsiak, hogy Völner Pál utasíthatta-e a Jogakadémia vezetőjét, hogy írjon ki vizsgaidőpontot. Arra is rákérdeztünk, mi indokolta 2021 októberében, hogy a már meghirdetett mellett egy új végrehajtói szakvizsgát is meghirdessenek. Kíváncsiak voltunk, hogy a minisztérium alá tartozó Jogakadémia vezetője hivatalosan milyen ügyekben egyeztethet a végrehajtói kar elnökével. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Schadl Györgyöt 2021. november 12-én tartóztatta le rendőrség a Liszt Ferenc repülőtéren, feleségével épp Dubajba indultak volna. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét és 21 társát – köztük Völner Pált – korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel, valamint pénzmosással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint Schadl 2021 júliusáig legalább 83 millió forint kenőpénzt juttatott Völnernek, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta.
Az ügyészség azt indítványozta, hogy – beismerés esetén – Schadl Györgyöt 10 év, míg Völner Pált 8 év börtönbüntetésre, 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra ítélje a bíróság.
Az előkészítő tárgyalás múlt pénteken kezdődött. Ha szeretne gyorsan képbe kerülni a Völner–Schadl-ügyben, érdemes ezt a cikket elolvasni, ahol összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A Schadl–Völner-ügy több részletét is bemutattunk az elmúlt hetekben a Telexen:
„Gyerekek, mutatom, mi lesz” – minisztériumi dolgozók mesélnek arról, milyen megalázóan ment a Völner–Schadl-korrupció.
„Aki nem hajlik, az törik” – egy végrehajtó elmondta, hogyan húzták őt be Schadlék a százmilliós, maffiaszerű bizniszbe.
Schadl György: Ne bassza már meg a jó ég, hogy egy Telex-cikkre reagáljon a Kúria elnöke!
Schadl György: Nem fogok olyat bevallani, amit nem csináltam, maximum szájba baszom az ügyészt!
Partnereinktől
|
Kubatov Gábor és egy belügyminisztériumi dolgozó neve is felbukkan a Schadl-ügy irataiban
|
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-biroi-vegrehajtoi-szakvizsga-idopont-oktober
|
2023-02-21 12:40:00
| true | null | null |
Telex
|
A választások közeledtével felértékelődnek a romák a politikusok szemében – derül ki a Házon kívül riportjából. A műsor stábja a Budapesttől negyven kilométerre lévő Domonyban járt.
– Nem tudom, hogy most kire szavazzak, hát most, aki van, Orbán Viktor, csak arra szavaz az ember.
– Mert? Jó neked az Orbán Viktor? Őszintén?
– Hát őszintén megmondom, rosszat még nem tett nekem.
Ez a beszélgetés a domonyi cigánytelepen hangzott el. A Civiltanács Egyesület évek óta járja a cigánytelepeket és segíti az ott élőket. A szervezet vezetője, Radics József a Házon kívülnek azt mondta:
Már több mint két hónap óta Radics úrnak szólítanak, mert nagyon sokan hívnak telefonon, dicsérik a munkámat, sok sikert kívánnak a munkámhoz, és kapok olyan megkereséseket, hogy álljak be egy-egy politikai szervezet mögé és segítsem a munkájukat. Szóval mostanra úr lettem, eddig csak civil voltam.
Pedig két választás között sosem látnak politikusokat a romák közt, a civil vezetőkkel sem áll szóba szinte senki. Most viszont hívják őket, kormányoldalról és ellenzékből egyaránt.
– árulta el Radics József. Január végén ugyanis szinte csak veszekedés és kiabálás volt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) ülésén, ahol listát kellett volna állítani.
Az előző két választáson Farkas Félix vezette a roma nemzetiségi listát. Ő a Fidesszel évekkel ezelőtt választási szövetséget kötött Lungo Drom jelöltje. Képviselő ugyan nem lett belőle, parlamenti szószóló volt: nem szavazhatott, de a kisebbségi bizottságban dolgozhatott és felszólalhatott az országgyűlésben. A roma önkormányzat azonban novemberben úgy döntött, hogy ne ő, hanem Agócs János, az ORÖ elnöke kerüljön a nemzetiségi lista élére.
A Lungo Drom megtámadta a döntést, végül az Alkotmánybíróság megsemmisítette a szavazás eredményét, így azt meg kellett ismételni. Mint Hidvégi B. Attila, a Romnet újságírója magyarázta: az utolsó ülésen a Fidesszel szövetséges Lungo Dromhoz addig ellenzéki képviselők is átálltak.
|
Nehéz elvárni attól, hogy öntudatos legyen, aki nem evett semmit aznap
|
Kijött személyesen autóval és pénzt kínált, volt, akinek 500 forintot, volt, akinek ezret, ugye itt szegény családok vannak, és persze hogy meg is lettek fenyegetve, hogy ha nem rám szavaztok, nem kaptok semmit – állítják a helyiek egy meg nem nevezett politikusról.
| null | 1 |
https://rtl.hu/kulfold/2022/02/16/romak-valasztas-civiltanacs
|
2022-02-16 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl–Völner-ügyben, ahol több vádlottat is meghallgatnak – egyrészt a bonyolult ügy egyik mellékszálában, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani, másrészt azokat a végrehajtókat is, akik a vád szerint pénzért cserébe neveztek ki a pozícióikba.
A bíróság az ilyen előkészítő üléseken röviden arról kérdezi a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Hátulról haladnak előre a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg.
Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
Még a mellékszál is Völnerig ér
Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához.
De ebben az ügyben több másik résztvevő is a vádlottak padján van. Például S. Etelka tizenharmadrendű vádlott, aki vállalta, hogy az oktatási központ ügyének előremozdítására R. Róbert vádlotton (Völner mellett a másik vádlott, aki arccal vállalja az ügyet a bíróságon) keresztül milliós pénzeket ad át meg nem nevezett minisztereknek, államtitkároknak és egy ügyésznek, hogy azok kedvezően befolyásolják a hatósági eljárásokat. Az eljárásba bekapcsolódott az ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamás ötödrendű vádlott (őt később hallgatják meg), aki eljátszotta ezt a bizonyos ügyészt, az ügyvédként dolgozó P. Kamilló tizenötödrendű vádlott és felesége, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál dolgozó P. Zsuzsanna tizenhatodrendű vádlott, akik szintén kaptak pénzt. Ezután kereste meg R. Róbert vádlott Schadl Györgyöt, ő pedig Völner Pált az ügyben – végül ez sikertelenül zárult.
P. Kamilló vádlott nem ismerte be a bűnösségét a keddi előkészítő ülésen. Azt mondta, ami a vádiratban van, az „megalapozatlan feltételezés, nem valós, olyan helyen is bűnösséget keresnek, ahol nincs”. Szintén vádlott felesége, P. Zsuzsanna sem ismerte el a bűnösségét, ahogy S. Etelka sem, aki azt mondta, egyetlen forintot sem költött vesztegetésre.
A pénzért kinevezett végrehajtók
Több olyan vádlott is a bíróság előtt áll, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták, a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét cserébe visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben több százmilliós összegeket jelentett. Cserébe többen havi egy-kétmilliót kaptak vissza Schadl Györgytől.
Ketten már korábban beismerő vallomást tettek. Kedden a bíróság hetet hallgat meg közülük:
V. Levente tizenkettedrendű vádlott
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott
O. Ákos tizedrendű vádlott
F. Miklós kilencedrendű vádlott
M. Eszter nyolcadrendű vádlott
Sz. Balázs hetedrendű vádlott
Cs. Éva hatodrendű vádlott
A nagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is – az ügy kisebb halai – bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem.
Összesen huszonkét vádlottja van a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
|
A törvényszék a Schadl–Völner-ügy mellékszálát tárgyalta, amiben egy oktatóhely engedélyeivel kavartak
|
Kedden folytatódott a vádlottak kihallgatása az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl–Völner-ügyben, ahol több vádlottat is meghallgatnak – egyrészt a bonyolult ügy egyik mellékszálában, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták meg elsimítani, másrészt azokat a végrehajtókat is, akik a vád szerint pénzért cserébe neveztek ki a pozícióikba.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vadlottak-elokeszito-ules-birosag-targyalas-fovarosi-torvenyszek
|
2023-02-21 12:50:00
| true | null | null |
Telex
|
Márki-Zay-Péter a szóban forgó anyagot egy héttel ezelőtt kapta meg a Demokratikus Koalíció vezetőitől, akik arról tájékoztatták: a mappát a Fidesztől kapták, hogy az abban található összegyűjtött anyagokkal le tudják járatni őt – mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere.
A polgármester azt mondta: átadja az anyagot a sajtó képviselőinek is kitakarások nélkül, az internetre is feltesznek egy rövidített változatot. Szerinte Magyarországon pártállami módszerekkel dolgozik a kormánypárt, besúgóhálózat működik. Ennek az ő laptopjára, a hódmezővásárhelyi városháza oldalára 2018-ban telepített kémszoftver vagy a Pegasus-botrány mellett most már ez az eset is egy bizonyítéka, habár szerinte őt hiába figyelik meg, mert úgysem fognak semmi terhelőt találni róla. Ezért aztán azt mondta, hogy nem fél tőle, hogy bepoloskázzák a hivatal autóját, vagy a Samsung telefonját lehallgatják, megnézik a levelezését: semmilyen elektronikus lábnyoma „nem bizalmas, vagy ha bizalmas is, semmi olyan nincs benne, amit szégyellni kéne”.
„Ha lehallgatnak, ha megfigyelnek, ám tegyék.”
Márki-Zay értékelte, hogy a DK ahelyett, hogy használta volna az anyagot, inkább átadta azt neki az előválasztás utáni bizalomépítés jeleként. Megköszönte a DK-nak, hogy ezzel is bizonyították, tisztességes módon együtt lehet velük működni az ellenzékben.
A dosszié konkrét tartalmáról azt mondta, nem egy titkosszolgálati anyag, inkább „CIA-ügynökös, békaember típusú” összeesküvés-elméletekről van szó, amelyek minden valóságalapot nélkülöznek, és rajta kívül még két magánszemély is érintett ezekben. A sajtót arra kérte Márki-Zay, hogy az ő nevüket ne hozzák nyilvánosságra.
A Hvg.hu újságírója rákérdezett, konkrétan kitől kapta a DK-n belül az anyagot Márki-Zay, illetve hogy miért nem maga a Fidesz hozta vajon nyilvánosságra. A polgármester nem nevezte meg a konkrét személyt a DK-ban, csak mint az egyik „legfelső vezető” hivatkozott rá, akitől azt nem tudta meg, hogy a Fideszen belül kitől jött az anyag. Hogy miért nem maga a kormánypárt dobta be a benne található vádakat, azt nagyon jó kérdésnek nevezte Márki-Zay, amire szerinte az összegyűjtött anyag minősége körül keresendő a válasz, de az is közrejátszhatott, hogy az ellenzéken belüli feszültség szítása lehetett a fő cél.
A Telex a DK-nál érdeklődött, a Fideszen belül honnan érkeztek a Márki-Zayra vonatkozó tippek. A párt válaszában azt közölte:
„Egy vidéki város fideszes önkormányzati képviselője adta a dossziét egy DK-s önkormányzati képviselőnek.”
A DK állítása szerint a képviselő, amikor látta, hogy Márki-Zay Péterrel kapcsolatos információk vannak az anyagban, elvitte a dossziét a DK központjába. Mindez az előválasztás második fordulójának utolsó napjaiban történt. A párt szerint a dosszié átadásával „az egyetlen helyes és normális döntést” hozták meg, és előzetesen hozzájárultak, hogy Márki-Zay nyilvánosságra hozza a dokumentumot, vagyis a mai sajtótájékoztató a DK igényének megfelelően történt – írták.
A Fidesz sajtóosztálya részletes kérdéseinkre mindössze ennyit válaszolt:
„Azt hittük vége, de úgy látszik, folytatódik a Gyurcsány-show.”
Az előválasztás során elég egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy a Fidesz és holdudvara a jelöltek közül leginkább Dobrev Klárát szerette volna Orbán Viktor kihívójaként látni. A nyíltan kormányközeli sajtó a megszokottnál jóval visszafogottabb stílusban, sőt, inkább pozitív keretezéssel, támogatóit idézgetve írt a DK jelöltjéről. A hullámra felült a kormányközeli szereplők befolyási övezetébe tartozó, kormánykritikus sajtó egy része is: a Pesti Hírlap az előválasztás két fordulója között Márki-Zay Péter lejáratását szolgáló címlapokkal és Dobrev-interjúkkal a hasábjain jelent meg, ami miatt a főszerkesztő és több másik munkatárs fel is mondott az újságnál.
A Fidesz DK irányába látszó „elfogultságának” hátterében az állhat, hogy korábbi mérések szerint Dobrev Klára volt a leginkább elutasított miniszterelnök-jelölt (vagyis valószínűleg az ő listavezetése esetén lehetett volna a legnehezebb dolga az ellenzéknek a kormányváltással).
Erdélyi út elhalasztva
Márki-Zay Péter a tájékoztató elején bejelentette azt is, elhalasztja erdélyi testvérvárosaikba tervezett utazását a romániai Covid-helyzet miatt (eredetileg kedden indultak volna). Azt is elmondta, hogy nagyon feltüzeltté vált a hangulat vele kapcsolatban, mióta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje lett, ezért például Székelyudvarhelyre Hódmezővásárhely polgármestereként, nem miniszterelnök-jelöltként fog ellátogatni.
|
Márki-Zay Péter bemutatott egy dossziét, amit állítólag a Fidesz állított össze a DK-nak, hogy ezzel járassák le őt
|
A Demokratikus Koalíció a bizalomépítés jegyében olyan dossziét adott át Márki-Zay Péternek, amit állítólag a Fidesztől kaptak az előválasztási kampányban, hogy a segítségével lejárathassák Márki-Zayt. A párt állítja: egy vidéki fideszes önkormányzati képviselőtől érkezett a gyűjtés. A dossziéról maga Márki-Zay Péter beszélt hétfőn A Fidesz kottája címmel meghirdetett sajtótájékoztatón. A dosszié tartalmáról annyit mondott: nem egy titkosszolgálati anyag, inkább „CIA-ügynökös, békaember típusú” összeesküvés-elméletekről van szó.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/25/marki-zay-peter-sajtotajekoztato-a-fidesz-kottaja-dokumentumok
|
2021-10-25 12:49:00
| true | null | null |
Telex
|
Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg.
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
Hét olyan vádlott áll ugyanis a bíróság előtt, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, Völner Pálhoz fordult.
A Fővárosi Törvényszéken a súlyos korrupciós ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartják. Ezeken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
A vádlott végrehajtók
A vádlottak padján ülő végrehajtók közül ketten már korábban tettek beismerő vallomást. Kedden a bíróság mind a hét vádlottat meghallgatta.
V. Levente tizenkettedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
O. Ákos tizedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
F. Miklós kilencedrendű vádlott beismerte a bűnösségét, azt mondta,
„Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam. Azért vállaltam be, hogy javítsak az anyagi helyzetemen, de bebizonyosodott, hogy nem javította, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültem”.
M. Eszter nyolcadrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Sz. Balázs hetedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Cs. Éva hatodrendű vádlott volt kedden az egyetlen végrehajtó, aki a bíróságon nem ismerte be a bűnösségét, de azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte „polgári jogviszonyban” visszafizette a korábban kapott pénzt Schadlnak. Védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter (aki a vádlott végrehajtói kinevezésekor volt miniszter) és Vízkelety Mariann volt államtitkár, jelenleg miniszteri biztos és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke (aki aláírta a végrehajtók kinevezését) meghallgatását is kezdeményezte.
A végrehajtói vádlottakra az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbüntetéseket indítványozott a bíróságon, azok, akik beismerték bűnösségüket, ezt elfogadták.
A végrehajtók beismerései a későbbiekben okozhatnak gondot az ügy főszereplőinek, Schadl Györgynek és Völner Pálnak. Mivel a bíróság hátulról, előre halad a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg. Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
A sofőr
A bíróság kedden Schadl György sofőrjét, M. Viktort is meghallgatta, aki a végrehajtói kar elnökének egyik legfőbb bizalmasa volt. A vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy
„valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát”.
A vádlott nem ismerte el a bűnösségét a keddi ülésen, és nem fogadta el a vádirat egyetlen rá irányuló pontját sem. Az ügyészség rá letöltendő börtönbüntetést indítványozott.
A legnagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is – az ügy kisebb halai – bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem. A keddi előkészítő ülés első felében több másik vádlott is ártatlannak vallotta magát. Ők a bonyolult ügy egyik mellékszálában érintettek. A vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani, Völner Pál pedig még az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt az ügyben.
Összesen huszonkét vádlottja a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadl Györgytől – összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy – beismerés esetén – ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra – beismerés esetén – letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
Az előkészítő ülések végeztével május-júniusban indulhat el a valódi büntetőper.
|
Már négy végrehajtó ismerte el, hogy Schadl pénzért cserébe segítette őt pozícióba
|
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-elokeszito-ules-targyalas-birosag
|
2023-02-21 12:54:00
| true | null | null |
Telex
|
Ahogy azt mi is megmutattuk a szombati békemenet-közvetítésünkben: rengeteg busszal, szervezetten szállították az embereket vidékről, a buszokon CÖF-logós információs papírok voltak. A buszok aztán megtöltötték a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, de még a Nagykörút egyes részeit is. A Demokratikus Koalíció ma sajtótájékoztatót tartott a témában: azt követelték a Civil Összefogás Fórumtól, hogy hozzák nyilvánosságra a futballakadémiák, önkormányzatok és kistérségek azon buszainak bérleti szerződéseit, amelyekkel embereket szállítottak a Békemenetre.
A CÖF délutánra megszülte válaszát/reakcióját: Gyurcsány! Ráadásul a Fidesz-kormányt támogató szervezet merészen offshore cégeket és oligarchákat is emlegetett.
„A rablóprivatizáció nagymesterei, az offshore cégek császárai, miután léket kapott előválasztási kalózhajójuk, támadják a CÖF-CÖKÁ-t” – kezdik közleményüket. Majd hozzáteszik, „ha 500 busz utasszállítását feltételeznénk, akkor a Békemeneten csak 25 ezren vettek volna részt. Ennyi busz nem is elhelyezhető és a kérdés az, vajon mivel jött a 4-500 ezer honpolgárunk”.
„Maradjunk a tényeknél, a CÖF-CÖKA nem szerződtetett buszokat vidékről történő személyszállításra”
– írja a szervezet.
Ezek szerint – ha jól értjük – a CÖF-matricás buszokkal nem a CÖF szerződött papíron, ők vélhetően csak a koordinálását végezték, bár erre nem térnek ki a közleményükben.
A szervezet hozzáteszi, az olaszok és lengyelek is saját költségen érkeztek, majd áttérnek Gyurcsányra:
a pártja elszámolása hiányos
a Gyurcsány-kormány számoljon el a csőd szélére juttatott nemzetünk vagyonával
hányan jutottak a rablóprivatizáció során, korrupt körülmények között nagy vagyonokhoz, állami támogatással?
Oligarcháik miből finanszírozzák politikusaik szolgálatát?
ALTUS
Czeglédy
Gyurcsány milliárdos osztaléka „a rablóprivatizáció során megszerzett cégétől”
A szervezet hozzáteszi:
|
CÖF-reakció a békemenetes buszoztatásra: Gyurcsány, ALTUS, Czeglédy
|
Ahogy azt mi is megmutattuk a szombati békemenet-közvetítésünkben: rengeteg busszal, szervezetten szállították az embereket vidékről, a buszokon CÖF-logós információs papírok voltak. A buszok aztán megtöltötték a Rákóczi út, a Kossuth Lajos utca, de még a Nagykörút egyes részeit is. A Demokratikus Koalíció ma sajtótájékoztatót tartott a témában: azt követelték a Civil Összefogás Fórumtól, hogy hozzák nyilvánosságra a futballakadémiák, önkormányzatok és kistérségek azon buszainak bérleti szerződéseit, amelyekkel embereket szállítottak a Békemenetre.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/25/cof-reakcio-a-bekemenetes-buszoztatasra-gyurcsany-altus-czegledy
|
2021-10-25 13:00:00
| true | null | null |
Telex
|
750 óriásplakátra összesen bruttó 85 millió forintot költött a vadászati világkiállítást megrendező Egy a Természettel Nonprofit Kft. – derül ki a Párbeszéd Magyarország politikusának közérdekű adatigénylésére adott válaszból. A Dorosz Dávid kérésére kiadott dokumentum szerint ennél kiugróbb tétel, hogy kommunikációs feladatokra összesen több mint 3 milliárd forint ment el.
Csak a kiállításhoz szükséges applikációk megvalósítása 125 millió forintba került, de szoftverfejlesztésre is elment több mint 600 millió forint. Az adatigényléssel kapcsolatos táblázatból az is kiderül, hogy az eseményt az arab világban is népszerűsítették, erre 18,7 millió forintot költöttek, de azt egyelőre nem tudni, hogy mennyien látogattak Budapestre a reklámok hatására. Kovács Zoltán már a koronavírus-világjárvány kirobbanása előtt is csak annyit mondott, hogy „legalább egy tucat résztvevőre” számít, a pandémiás helyzet pedig minden bizonnyal nem hajtja a szervezők malmára a vizet.
Mindenesetre kutatási feladatokra közel 65 millió forintot kapott a Századvég Gazdaságkutató Zrt. is, további közel 18,5 millió forintot pedig a PWC Nonprofit Kft. attitűdfelmérésre.
Mindezek mellett Sajógalgóc önkormányzatától vásároltak 350 darab madáretetőt és 3500 madárodút is közel 26 millió forintért. Ruhatervezésre 7 milliót, díszjelek gyártására több mint 13 millió forintot költöttek, de jelentősebb tétel, 168 millió forintért rendeltek kreatív feladatokat a MOME-tól.
|
Arab reklámokra, madáretetőre és ruhatervezésre is jutott a vadászati kiállítás kommunikációs költségeiből
|
750 óriásplakátra összesen bruttó 85 millió forintot költött a vadászati világkiállítást megrendező Egy a Természettel Nonprofit Kft. – derül ki a Párbeszéd Magyarország politikusának közérdekű adatigénylésére adott válaszból. A Dorosz Dávid kérésére kiadott dokumentum szerint ennél kiugróbb tétel, hogy kommunikációs feladatokra összesen több mint 3 milliárd forint ment el.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/10/26/vadaszati-vilagkiallitas-adatigenyles-koltsegek-egy-a-termeszettel
|
2021-10-26 15:25:00
| true | null | null |
Telex
|
A DK a belügyminiszterhez és a kancelláriaminiszterhez fordul, hogy megtudja, törvényes volt-e, hogy a Békemenetre önkormányzati és faluprogramos buszokkal szállították a résztvevőket – áll a párt közleményében.
Mint arról beszámoltunk, a Békemenetre rengeteg busszal érkeztek vidékről az emberek. A buszok ideiglenes parkolója a kiürített Rákóczi út volt, ahol négy sorba állították be őket a parkoláshoz, középen maradt csak egy sávnyi hely. Minden buszon CÖF-ös parkolókártya/matrica volt kitéve. Jó pár egyházi iskola saját buszával hoztak embereket, illetve több kisbuszon a Magyar Falu Program matricája volt látható. Az egyik ilyen kisbuszt a Népszava fotósa meg is örökítette.
A CÖF arra a felszólításra, hogy hozza nyilvánosságra a Békemenet buszainak bérleti szerződéseit, azt állította, ők senkit sem buszoztattak, hiába volt a buszok között olyan, amin egy fideszes önkormányzat neve vagy a Magyar Falu Program felirat szerepelt, áll a DK közleményében.
Ezért a párt parlamenti frakciója írásbeli kérdéssel fordul két miniszterhez is az ügyben. Pintér Sándor belügyminisztertől azt akarják megtudni, hogy mik a szabályai az önkormányzatok tulajdonában álló buszok pártpolitikai célú felhasználásának, egyáltalán törvényes-e ez, és ha igen, hogyan. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől azt akarják megtudni, hogy mik a szabályai a Magyar Falu Program keretében vásárolt buszok pártpolitikai célú felhasználásának, egyáltalán törvényes-e ez, és ha igen, hogyan. Arra is kíváncsiak, hogy ha igaz, hogy a Békemenet szervezői ezeket a buszokat bérleti szerződések nélkül megkapták, hiszen tegnap azt állították, hogy nem béreltek buszokat, akkor ezeket minden parlamenti párt bármikor elkérheti, „vagy csak az állampártnak szabad”.
A Fidesz így reagált a közleményre: „Gyurcsányék 2006-ban sem bírták elviselni a nemzeti oldallal szimpatizáns tömeget, és most sem. Akkor a tömegbe lövettek, most meg a Márki-Zay Péterrel együtt, kéz a kézben támadják a több százezres Békemenetet. A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal nem bírja megemészteni, hogy ők felsültek október 23-án és már a baloldali szimpatizánsok is elfordulnak tőlük.”
|
A DK Pintértől tudakolja: törvényes-e, hogy a Békemenetre faluprogramos buszokkal vitték a résztvevőket?
|
A DK a belügyminiszterhez és a kancelláriaminiszterhez fordul, hogy megtudja, törvényes volt-e, hogy a Békemenetre önkormányzati és faluprogramos buszokkal szállították a résztvevőket – áll a párt közleményében.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/26/a-dk-pintertol-tudakolja-torvenyes-e-hogy-a-bekemenetre-faluprogramos-buszokkal-vittek-a-resztvevoket
|
2021-10-26 15:41:00
| true | null | null |
Telex
|
Közzé tette a győri önkormányzat, hogy mennyit fizetett a Tankcsapda augusztus 28-i koncertjéért: az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint Tankcsapda fellépési díja, a hang-, színpad- és látványtechnika együttesen 66 millió forintba került. Az Ugytudjuk vette észre a dokumentumot, azt írják, korábban adatigénylést adtak be, hogy megkapják az adatokat.
Érdekesség, hogy a Tankcsapda gázsiját tartalmazó dokumentumot kedden tette fel az önkormányzat, viszont abban szeptember 29. szerepel a dátumnál, és a júliusi-augusztusi szerződéseket tartalmazza. A dokumentumból az is kiderül, hogy a Slade fellépéséért 17,8 milliót fizetett a város, de ebben nincs benne a zenekar gázsija. A brit együttes szeptember 4-én játszott Győrben.
Az Ugytudjuk cikke szerint a Tankcsapda nem szimpla koncertet adott Győrben, hanem egy nagy, kivetítős-körszínpados show-t, ami akár magyarázhatná is a 66 milliós végösszeget. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a tavaly augusztus 20-i BaRock Zenebona nevű rendezvény ugyanennyibe került, azon viszont 13 helyszínen 26 zenekar lépett fel. A lap beszélt egy koncertszervezéssel foglalkozó szakemberrel, aki sokallta a Tankcsapda koncertjének költségeit, de a Telex információ szerint is a piaci ár többszöröse ez a 66 millió.
|
66 milliót fizetett a győri önkormányzat a nyár végi Tankcsapda-koncertért
|
Közzé tette a győri önkormányzat, hogy mennyit fizetett a Tankcsapda augusztus 28-i koncertjéért: az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint Tankcsapda fellépési díja, a hang-, színpad- és látványtechnika együttesen 66 millió forintba került. Az Ugytudjuk vette észre a dokumentumot, azt írják, korábban adatigénylést adtak be, hogy megkapják az adatokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/kult/2021/10/27/gyor-tankcsapda-koncert-koltseg-kozerdeku-adatigenyles-barock-zenebona
|
2021-10-27 16:01:00
| true | null | null |
Telex
|
Nem világos ugyanakkor, hogy miért szerepel az NBSZ-es telefonszám a célpontok között. Két kézenfekvő magyarázat van. Az egyik, hogy a szakszolgálati tiszt maga is célponttá vált valamilyen oknál fogva. A másik pedig az, hogy a szakszolgálat működteti a Pegasust, és csak tesztelési célból próbálták ki a munkatársuk telefonján. Mindkét magyarázat tovább erősíti azokat a korábbi információkat, amelyek szerint a Pegasus magyarországi használata mögött a magyar állami szervek állnak.
A Direkt36 a Pegasus Project nevű nemzetközi újságírói csapat magyar partnereként még júliusban írta meg, hogy az izraeli kémszoftverrel magyar újságírókat, médiatulajdonosokat, ügyvédeket, ellenzéki politikusokat és kormánytisztviselőket figyeltek, illetve figyelhettek meg. A tényfeltáró újságírói projekt alapját egy világszinten 50 ezer, Magyarországról pedig több mint 300 olyan telefonszámot tartalmazó adatbázis jelentette, amelyet a Pegasust gyártó NSO ügyfelei választottak ki megfigyelésre. Ezt a listát a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet közösen szerezte meg, majd a projektben résztvevő 17 szerkesztőség elemezte.
Ennek az elemzésnek az egyik legfontosabb része volt a telefonszámok felhasználóinak megtalálása. A Direkt36 és az nemzetközi újságíró csapat számos módszerrel, egyebek mellett a CallApp nevű nyílt internetes telefonkönyv-applikáció segítségével tudott neveket rendelni a kiszivárgott telefonszámokhoz.
A Pegasushoz hasonlóan szintén izraeli CallApp szolgáltatásának egyik alapja az, hogy világszerte nagyon sok telefonhasználó megosztja a telefonkönyvét különböző applikációkkal (gondoljunk bele, hány üzenetküldő alkalmazás kér hozzáférést a telefonunk kontaktlistájához). Többek közt ezeken keresztül gyűjti be aztán a telefonszámos adatokat a CallApp és a többi hasonló rendszer. A CallApp az évek során több mint 60 forrásból egy 3 milliárd telefonszámot is meghaladó, folyamatosan bővülő adatbázist gyűjtött össze.
Az NBSZ tisztjéhez kötődő telefonszámot is azért sikerült azonosítanunk, mert azt a titkosszolga nevével és beosztásának rövidítésével („ov nbsz tech elh”) valaki elmentette és aztán így felkerült a CallApp adatbázisába. A rövidítés vélhetően arra utal, hogy a szám használója az NBSZ „technikai elhárítással” foglalkozó osztályvezetője.
A Direkt36 ezt követően több korábbi titkosszolgálati forrás segítségével meggyőződött arról, hogy a telefonszám valóban az NBSZ adott munkatárshoz tartozik. Ez a tiszt – akinek nevét nem írjuk le, mivel nem közszereplő – tényleg az NBSZ-nél dolgozik technikai területen, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy a célpontként való kiválasztása idején éppen milyen beosztásban volt.
A telefonszámot végül fel is hívtuk. Miután ez a személy az általunk is ismert néven bemutatkozott, elmondtuk neki, hogy miért keressük, illetve, hogy tudomásunk szerint ő a szakszolgálat munkatársa. Erre úgy reagált, hogy ha mindez valóban így van, akkor megérthetjük, hogy a kérdéseinkre miért nem válaszolhat. Elsősorban azt szerettük volna megtudni tőle, vajon miért szerepelhet a telefonszáma a kiszivárgott adatbázisban, de ezt sem kívánta kommentálni.
Az NBSZ honlapja szerint a technikai elhárítás a Technikai Felderítő Igazgatóság alá tartozik. A technikai elhárítás mellett ennek az igazgatóságnak a feladata „a lakásban történtek technikai eszközök segítségével történő megfigyelése és rögzítése”, „a titkos kutatás támogatása”, valamint a „hírközlő hálózaton folytatott kommunikáció tartalmának, valamint számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatok megismerése és rögzítése”. Utóbbi éppen az olyan kémszoftverek használatát is jelenti, mint amilyen a Pegasus.
A Pegasus katonai kiberfegyvernek minősül, és csak az izraeli védelmi minisztérium jóváhagyásával lehet megvásárolni, használói pedig kizárólag állami szereplők, például nyomozószervek vagy titkosszolgálatok lehetnek. Számos erős közvetett bizonyíték van arra, hogy a hazai telefonszámokra magyar állami szervek kémkedtek a Pegasusszal. A tényfeltáró projektnek egy leszerelt magyar titkosszolga, valamint az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta és használta is a kémszoftvert. A magyar kormány nem tagadta, hogy használja a Pegasust, és nem vitatta azokat a megfigyeléseket sem, amelyekről a Direkt36 már beszámolt.
A Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati források szerint több forgatókönyv képzelhető el arra, hogy miért vált célponttá az NBSZ-es tiszt telefonja. Az egyik az, hogy a célba vett NBSZ-es személy vagy épp egy rutinszerű nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, vagy esetleg elkövetett valamilyen gyanús cselekményt, és ezért megfigyelés alá került. Egy másik lehetőség viszont az, hogy a titkosszolga telefonszámát csak tesztelésre használták, és a szakszolgálat egyik készülékén próbálták ki a Pegasus működését. Több, a szolgálatok működését ismerő forrás szerint egy-egy kémszoftver vagy más mobilos eszköz tesztelésére külön erre a célra használatos mobiltelefonokat és külön teszttelefonszámokat is tartanak.
Elméleti lehetőségként felmerül, hogy egy másik ország hatóságai próbálták megfigyelés alá venni az NBSZ-es tisztet, bár a Pegasus működéséről rendelkezésre álló információk szerint ennek minimális az esélye. Az izraeli NSO ugyanis kifejezetten belföldi elhárítási és nyomozási célokra adja el a kémszoftvert az egyes országoknak. A Pegasus-ügyet a nyáron kirobbantó nemzetközi tényfeltáró újságírói csapatnak a cég belső ügyeit ismerő források például elmondták, hogy az NSO ügyfelei csak nyomós indokkal kaphatnak hozzáférést az országuk területén kívül eső célpontok megfigyelésére. Márpedig az NBSZ-es telefonszám kizárólag más magyar számok mellett tűnt fel a kiszivárgott adatbázisban.
A Direkt36 megkeresésére sem az NBSZ, sem a magyar kormány nem reagált.
Megfigyelés megrendelésre
A mai Magyarországon az állami megfigyeléseket, lehallgatásokat jellemzően a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tisztjei végzik. Ők biztosítják a titkos információgyűjtés technikai és humán hátterét, a fizikai figyeléstől a lakások bepoloskázásán át a telefonok vagy számítógépek feltöréséig. Az NBSZ-nek ugyanakkor nincsenek saját ügyei, nyomozásai, mivel ők csupán szaktudásukkal támogatják a rendőrség és a különböző titkosszolgálatok műveleteit, amelyek ezekhez a megfigyeléseket tőlük megrendelik.
Ez a megrendelés a gyakorlatban úgy néz ki, hogy például az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) egyik elhárítótisztje egy úgynevezett szolgálati jegyen bejelöli, hogy az akciójához milyen típusú megfigyelésre (fizikai megfigyelés, postai levelek felbontása, telefonlehallgatás, elektronikus kommunikáció megfigyelése, lakás bepoloskázása stb.) van szüksége. Több volt elhárítótiszt elmondása szerint a megrendelőknek elméletben nem is kell tudniuk, hogy az NBSZ a kérésüket pontosan milyen eszközzel és technológiával teljesíti. Elmondásuk szerint ugyanakkor a Pegasushoz hasonló kiberfegyverek használatát jellemzően a megrendelő titkosszolgálat vezetésének is meg kell indokolnia és jóvá kell hagynia, mivel képességeiben a szokásosnál jóval brutálisabb, illetve sokkal drágább , eszközről van szó (korábban nyilvánosságra került szerződések alapján kb. 15 millió forintba, de akár sokkal többe is kerülhet egy magyar célpont megfigyelése).
A Pegasushoz hasonló kémszoftverek beszerzése és működtetése az NBSZ feladata, és van is rá bizonyíték, hogy korábban vásároltak és használtak hasonló technológiákat. Amikor 2014-ben hackerek feltörték a FinFisher/FinSpy nevű kémprogramot kifejlesztő Gamma Group szervereit, a nyilvánosságra hozott belső levelezésekből az is kiderült, hogy az NBSZ is aktív felhasználója a FinSpy-nak. Egy évvel később, 2015-ben a Hacking Team nevű olasz cég szervereit törték fel hasonló módon, és az ő klienseik adatai is kikerültek az internetre. A kiszivárgott szerződések alapján a Hacking Team legrégebbi ügyfelei közt ott volt a magyar hírszerzés (Információs Hivatal) és az NBSZ is.
A FinSpy és a Hacking Team termékei még közel sem voltak olyan kifinomultak, mint a Pegasus. Egy korábbi titkosszolga a kiszivárgott dokumentumokat magyarázva elmondta, hogy ezekkel a kémszoftverekkel csak úgy lehetett feltörni egy-egy telefont vagy számítógépet, ha a titkosszolgálat emberei fizikailag hozzáfértek a készülékhez, vagy pedig az eszköz használója óvatlanul rákattintott egy olyan linkre vagy fájlra, amelyet a szolgálatok küldtek neki. A 2010-es évek derekán használt kémszoftverek kezelőfelületét ráadásul egy belső, zárt rendszerből lehetett csak elérni – tette hozzá a forrás. Ez azt jelentette, hogy a megfigyelést végző tisztek mindig ismerték a célpont identitását, és a róla kémszoftverrel gyűjtött adatok is mind náluk futottak össze.
A volt titkosszolga szerint a Pegasus esetében azonban már bonyolultabb a helyzet. Egyrészt azért, mert az izraeli kémszoftver már nem igényli a célpont közreműködését a telefon megfertőzésekor. Ez ugyanis úgynevezett „zero-click attack”, azaz klikkelés nélküli támadás révén történik, és a kémszoftver gyakorlatilag automatikusan és a használó számára láthatatlanul kerül fel a készülékre. Ebből viszont az is következik, hogy a megfigyelés megrendelőjének elegendő csak bizonyos metaadatokat (pl. telefonszám) megadni azoknak a szakembereknek, akik a Pegasust működtetik. Utóbbiak így nem is feltétlenül tudják azt, hogy ki is valójában a célszemély. Például akár azt sem, ha éppen egy újságíró vagy ellenzéki politikus megfigyelésében segédkeznek.
A Pegasus magyarországi célpontjairól kiszivárgott lista nem tartalmaz önmagában semmilyen direkt információt arról, hogy ezeket a számokat vajon ki és miért célozta meg a kémszoftverrel. Az viszont kiderül a listából, hogy célpontok rendkívül sokszínűek. Akad köztük elítélt bűnöző éppúgy, mint államtitkár, neves ügyvéd, vagy éppen ellenzéki politikus. Amennyiben valóban a magyar állam használja a magyarországi célpontok megfigyelésére a Pegasust, az egymástól teljesen eltérő profilú célpontokat tartalmazó lista alapján is elsősorban az NBSZ jöhet szóba mint felhasználó, hiszen a Terrorelhárítási Központtól (TEK) a rendőrségig a különböző megfigyelési kérelmek mind náluk futnak össze.
Ha valóban az NBSZ működteti a Pegasust, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megfigyeléssel nyert adatokkal ők rendelkeznek. Egy volt titkosszolga szerint ugyanis a Pegasus egy úgynevezett lekérhető szoftver (software as a service (Saas) vagy on-demand software), ami az jelenti, hogy az adatokat központilag tárolják, és a felhasználók a megfelelő jogosultság birtokában ahhoz elméletben bárhonnan hozzáférhetnek. Így akár az is megoldható, hogy az NBSZ csak a telepítést – azaz egy telefon megfertőzését – csinálja, ám a beérkező információkat már egy teljesen más felhasználó dolgozza fel.
A volt titkosszolga szerint ez a rugalmasság egyben komoly kockázata is a Pegasusnak. Mivel a begyűjtött információkhoz már nem csak a kémszoftvert kezelő, képzett és fegyelmezett titkosszolgálati tisztek férhetnek hozzá az NBSZ épületén belül, ezért sokkal nehezebb vigyázni is az adatokra. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, annak a gyanúja is erősen felmerül, hogy a Pegasusszal megfigyeltek adataihoz akár még az izraeli titkosszolgálat is hozzáférhet.
Vizsgálódások az NBSZ-nél, válaszok nélkül
A Pegasus-megfigyelések napvilágra kerülése után több magyar ellenzéki politikus is vizsgálódni kezdett, köztük Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke. „Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar állam rendelkezik ilyen szoftverrel, és hiába volt bármilyen botrány, nem korlátozódott a használata, tehát most is, azóta is használják” – nyilatkozta a 168 Órának. Az ellenzéki politikus először a polgári elhárítás, azaz az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), majd később az NBSZ főigazgatójától is kért és kapott személyes találkozót, hogy a Pegasus beszerzéséről és használatáról kérdezze őket.
Mesterházy a Direkt36-nak elmondta, hogy bár az AH és az NBSZ vezetői – a kormányzati kommunikációval összhangban – nem adtak konkrét, egyértelmű választ a kérdéseire, de a főigazgatók válaszaiból csakis arra tudott következtetni, hogy a Pegasust tényleg használja a magyar állam, annak technikai működtetője pedig az NBSZ. Hogy pontosan miből következtet erre, azért nem mondhatta el, mert a találkozók előtt titoktartást kellett aláírnia.
Szintén vizsgálja a kémszoftver használatát a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az első ülést a témában ugyanis a bizottság fideszes tagjai távollétükkel megakadályozták, a második ülésen viszont az ellenzéki képviselők – állításuk szerint – semmitmondó válaszokat kaptak, ráadásul azokat 2050-ig még titkosították is.
Ezt követően Stummer János, a testület jobbikos elnöke kihelyezett bizottsági ülést hívott össze a megfigyeléseket lebonyolító NBSZ budai központjába október 18-ára. Stummer az ülés után a Direkt36-nak elmondta, ismét csak nem sikerült kielégítő választ kapniuk, ezért egy ténymegállapító vizsgálatot kezdeményezett. „Ennek keretében betekinthettünk volna a megfigyelések során keletkezett iratokba és meghallgathattuk volna a megfigyelések operatív bonyolítóit, de ezt a kezdeményezést a bizottság fideszes többsége elutasította. Így továbbra sem tudjuk, hogy kiket hallgatott le a szolgálat Varga Judit engedélyével” – mondta.
A Pegasus-ügy július 18-i kirobbanásakor a Magyar Hang megkereste Péterfalvi Attilát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökét is, megtudni, vajon indít-e vizsgálatot. Péterfalvi a lapnak azt mondta, épp szabadságon van, ezért majd csak a visszatérése után, hetekkel később tud dönteni egy esetleges vizsgálatról. A lap felvetette az adatvédelmi biztosnak, hogy a megfigyelési ügy súlyosságára való tekintettel nem lehet-e előbb is dönteni az eljárás megindításáról, Péterfalvi azonban erre „nem tudott felelni”. A NAIH végül augusztus 5-én kezdett vizsgálódni, ám Péterfalvi később azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, hogy a várhatóan november elején záruló vizsgálat megállapításainak jó részét nem hozza majd nyilvánosságra.
Péterfalvi szintén elment az NBSZ-nél tartott kihelyezett bizottsági ülésre, de Stummer János szerint az adatvédelmi biztos ott sem igazán tűnt ki aktivitásával. „Az ülésen részt vett a vizsgálatot indító Péterfalvi Attila is, de érdemi kérdést az ülés során az adatvédelmi biztos nem intézett a szolgálatok munkatársaihoz” – mondta a Direkt36-nak a nemzetbiztonsági bizottság elnöke. Megkeresésünkre Péterfalviék annyit reagáltak, hogy a vizsgálat lezárultáig nem adnak már semmilyen információt.
|
Kémszoftverekkel is foglalkozó magyar titkosszolga került elő a Pegasus-listából
|
A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is.
| null | 1 |
https://telex.hu/direkt36/2021/10/29/kemszoftverekkel-is-foglalkozo-magyar-titkosszolga-kerult-elo-a-pegasus-listabol
|
2021-10-29 16:08:00
| true | null | null |
Telex
|
A pénz tulajdonképpen nem sok, és mégis: pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet. Oda, ahová mondják nekik. Persze ez nem legális, mégis bevett gyakorlat - erről is meséltek egy Budapest környéki cigánytelepen. A harc már folyik a roma voksokért, de közben a roma politikusok annyira összevesztek, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesz képviseletük a parlamentben.
|
Romavoksok – széthúzás és harc a pénzekért a választások előtt
|
A pénz tulajdonképpen nem sok, és mégis: pár száz vagy pár ezer forintért is rávehetők sokan arra, hogy a választásokon a megfelelő helyre húzzák be az ikszet. Oda, ahová mondják nekik. Persze ez nem legális, mégis bevett gyakorlat – erről is meséltek egy Budapest környéki cigánytelepen. A harc már folyik a roma voksokért, de közben a roma politikusok annyira összevesztek, hogy a következő parlamenti ciklusban nem lesz képviseletük a parlamentben.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hazon-kivul/2022/02/15/romak-voksok-penzert-valasztas-szavazas
|
2022-02-15 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
2021. szeptember 1-jén megindították a végelszámolási eljárást az Andy Vajna hagyatéki vagyonát tömörítő AV Perfect Kft. ellen, írja a Forbes.
A vagyonkezelő mögött tavaly jelent meg a Las Vegas-i VMT Holdings LLC, amivel kapcsolatban Vajna Tímea, az egykori milliárdos özvegye januárban a Forbes kérdésére megerősítette, a holdingcégnek ő a végső tulajdonosa.
Idén nyáron továbbra is ez a cég volt bejegyezve tulajdonosként, de a magyarországi láncszemet kiveszik a cégstruktúrából. Az AV Perfectből felszámolás után több mint másfél millió dollár, azaz nagyjából félmilliárd forint osztalékot vesznek ki, az összeget azonban beleszámítják a cég felé fennálló 1,6 millió dolláros tartozásba.
2019 őszén derült ki Andy Vajna hagyatéki végzése alapján, hogy az AV Perfect Kft. Vajna Tímeáé, a cégben 123 millió dollár, azaz nagyjából 40 milliárd forintnyi vagyon összpontosult. Akkor még ez a cég tömörítette a kaszinóbirodalmat is, ez azonban tavaly gazdát cserélt: a holding legértékesebb szelete Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Szentkirályi Alexandra férjének tulajdonába került – emlékeztet a lap. A Forbes szerint Vajna Tímeának közel 40 milliárd forintnyi vagyona van.
|
Vajna Tímea felszámolja a céget, amiben az örökséget kapta
|
2021. szeptember 1-jén megindították a végelszámolási eljárást az Andy Vajna hagyatéki vagyonát tömörítő AV Perfect Kft. ellen, írja a Forbes.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/29/vajna-timea-orokseg-ceg-felszamolas-fel-milliard
|
2021-10-29 16:15:00
| true | null | null |
Telex
|
A legutóbbi polgármesteri találkozón azt mondták, adnak egy GPS-es tabletet, és mindenki azzal járja körbe a települését.
Egy északkelet-magyarországi település független polgármestere szerint a Fidesz a párthoz közel álló, ám nem pártszínekben megválasztott településvezetőket is befogta a legutóbbi aláírásgyűjtésébe. A 24.hu-nak nyilatkozó férfi azt mondta, hogy a választókerület fideszes országgyűlési képviselője által tartott polgármesteri találkozókon „korábban is rendszeresen előjöttek a párttól érkező kérések”, de a mostanit már soknak érezte.
A Fidesz szeptember elején jelentette be, hogy petíciót indít Stop Gyurcsány! Stop Karácsony! címmel. Hollik István kommunikációs igazgató utóbb azt közölte, hogy már az első hónapban egymillió aláírást összegyűlt. A párt akkor sem állt le, amikor az előválasztás első fordulója után kiderült, hogy Karácsony Gergely kiszáll az ellenzéki miniszterelnök-jelöltségért folyó versenyből. A petíció címét megváltoztatták, és Márki-Zay Péter nevét illesztették be a főpolgármesteré helyett.
A nagyszámú aláírás nem csupán az utcai standoknál spontán jelentkező támogatóktól jött össze. A Fidesz a telefonos mozgósítástól kezdve számos eszközt, például a személyes megkeresést is bevetette a siker érdekében. A győri MSZP beépített aktivistája szerint egyesek 1200 forintos órabérért járják a várost, és keresnek fel olyan címeket, ahol a korábban megadott adatok alapján kormánypárti szimpatizánsok laknak. A szocialista párt által közzétett videón az aktivista azt mondta, hogy egy „gyanús újsághirdetés” alapján ment el a helyi fideszes képviselő irodájába, ahol egy rövid online oktatás után egy tabletet adtak neki. A feladata az volt, hogy a gépen található listán szereplő több mint száz embert keresse fel, és kérdezze meg őket, hogy még mindig a Fideszre szavaznának-e.
Lapunk információi szerint hasonló iPad-ekkel szerelte fel a Fidesz több kistelepülés polgármesterét is.
Neve elhallgatását kérő forrásunk elmondta, hogy a körzet fideszes országgyűlési képviselője évek óta tart találkozókat a térség „baráti” polgármestereinek. Ismeretei szerint hasonló informális fórumokat más választókerületekben is szervez a kormánypárt. A két-három havonta összehívott találkozók a független polgármester szerint azért hasznosak, mert az alulfinanszírozott önkormányzatok információhoz juthatnak pályázatokról, egyéb támogatási lehetőségekről, ám cserébe a Fidesz is rendszeresen kér szívességeket, így például plakátolási vagy aláírásgyűjtési segítséget. A legutóbbi találkozón pedig a Stop Gyurcsány! kampányban elvégzendő feladatokat osztották ki a résztvevőknek.
A polgármesterek kaptak a petíciós aláíróívekből, valamint azokból az érvelőkártyákból, amelyeket a Fidesz rendszeresített, hogy tagjai flottul elsajátíthassák a minden ellenzéki érvet lesöprő gyurcsányozós retorikát. Emellett átvehették a tableteket, amelyek használatához külön oktatáson kellett részt venniük.
Forrásunk szerint a tablet bekapcsolása után az aláírásgyűjtőknek telefonon kell belépési kódot kérniük a Fidesz lokális központjától, a rendszer pedig biztosítja, hogy a központból valós időben nyomon követhessék a gép kezelőjének útvonalát, valamint a felvitt adatokat.
A 24.hu-nak nyilatkozó polgármester a mostani „kérést” nemcsak azért tartja elfogadhatatlannak, mert szenzitív adatok begyűjtését várják a résztvevőktől, hanem azért is, mert az adatgyűjtést személyesen a polgármesternek kellene elvégeznie. Az oktatáson legalábbis külön felhívták a figyelmet arra, hogy az iPadet lehetőleg ne adják tovább. Így a polgármesternek egy pártfeladat végrehajtójaként kellene mutatkoznia a választói előtt.
Az adatgyűjtéssel kapcsolatban megkerestük a Fidesz sajtóosztályát, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a tablettel való aláírásgyűjtés egy technikai újítás, amellyel az önkéntesek munkáját teszik könnyebbé és gyorsabbá.
A tableteken ugyanazon adatok adhatóak meg, mint a papíralapú petíción, az adatkezelés pedig – ahogy korábban is – minden esetben megfelel a vonatkozó adatvédelmi jogszabályoknak
– írta a Fidesz sajtóosztálya, hozzátéve, hogy a Stop Gyurcsány! Stop Márki-Zay! petíció aláírásgyűjtésében a támogatók „minden esetben önként vesznek részt”.
|
Független polgármesterektől is kér „szívességet” gyurcsányozós adatgyűjtéséhez a Fidesz
|
Egyszerű technikai újításként írta le a Fidesz sajtóosztálya azt, hogy önkénteseik a párttól kapott tablet segítségével rögzítik a Stop Gyurcsány! petíció támogatóinak adatait. A 24.hu-nak nyilatkozó független polgármester szerint az akcióba bevonták olyan településvezetőket is, akik bár nem tagjai a pártnak, de szimpatizálnak az Orbán-kormánnyal. Forrásunk szerint a tablet bekapcsolása után az aláírásgyűjtőknek telefonon kell belépési kódot kérniük a Fidesz helyi központjától. A rendszer biztosítja, hogy a központból valós időben nyomon követhessék a gép kezelőjének útvonalát, valamint a felvitt adatokat. A Fidesz szerint adatkezelésük mindenben megfelel a jogszabályoknak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/10/29/fidesz-stop-gyurcsany-tablet-fuggetlen-polgarmester/
|
2021-10-29 16:24:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nyáron egy Szálka? Szimpatikus minimálkemping a nádas mellett saját stranddal, bogrács, büfé, budi, ennyi volt a hírverés, amire nem lehetett nemet mondani. A Szekszárd alatti falu mellett a hetvenes években duzzasztották fel a Lajvér-patakot. A tó ma nagyrészt horgászparadicsom, a strandja elég iszapos, de vannak vízilabdakapuk, a dimbes-dombos környék pedig gyönyörű. Sokan ruccannak ki ide egy fürdésre is, de egyre több a városi kiköltöző is. A többség a nyugalomért és a természetért jön.
Amikor a helyi civilek megtudták, hogy a polgármester tervez valamit ide, közérdekű adatigénylést adtak be az önkormányzathoz. Ebből derültek ki a részletek: partvédelem címén a strand most még nádas partja helyén betonos-köves részt akartak kialakítani, amire már az EU-s pénz is megvolt, közel 120 millió forint. Ez önkormányzati projekt, a tó ugyanis az övék, a tóparti strand azonban, melynek a partját fejlesztik, már magántulajdonban van. Tulajdonosa Pálfi János polgármester, illetve az ő kft.-je.
Gyüttmentek és őslakosok
A helyiek az ügyben online petíciót indítottak „Állítsuk meg a szálkai strand lebetonozását” címmel, őket is meglepte, hogy ezt 8500-an aláírták. A faluban csak 650-en laknak, közülük 100 aláíró lehetett, máshonnan is sokakat megmozgatott tehát a felhívás. „Látványtervek nem voltak, a műszaki leírás alapján azt láttuk, hogy olyasmit akarhatnak csinálni, mint ami Fadd-Domboriban van. Ez a lebetonozott part teljesen idegen attól, ami miatt Szálkát sokan szeretik” – mondta a civil szerveződés szóvivője, Nemes Richárd, amikor meglátogattuk. Igényesen felújított parasztház az erdő szélén, bő tíz éve költöztek ide Budapestről. Ő volt, aki jelentkezett a civilek nevében: sokáig helyben próbálták megoldani a dolgokat, de egy idő után arra jutottak, hogy az az út kifulladt, úgyhogy inkább megkeresik a médiát.
„Az jó lenne, ha semmi nem történne, ha maradna minden a régiben? A fejlesztésellenesek azt akarják, hogy ne legyen semmi beton, és ne költözzön ide senki. De amikor ők költöztek ide, akkor is ki lehetett volna tenni a megtelt táblát.” Pálfi János polgármester szerint csak néhány beköltöző kelti Szálkán a feszültséget, ők ágálnak minden projekt ellen, de a helyiek nagy többsége mögötte áll, nem véletlenül szavazott rá legutóbb is közel 90 százalék. 18 éve polgármester, és ezalatt, mint mondja, sokat változott a falu képe. „Ez egy fejlődés nélküli, lepukkant község volt, most pedig az ország egyik első települése”, lám, elsők lettek a Virágos Magyarország mozgalomban is. Ha mindig engednének, amikor öt ember tiltakozik, akkor nem épülne soha semmi, Szálka még mindig egy porfészek lenne.
A partfejlesztés ellen azonban sokkal többen tiltakoztak, és ez eredménnyel járt: a terveket megváltoztatták, a beton helyett facölöpök lesznek, és az eredetileg tervezett iszapkotrás helyett is a környezeti szempontból előnyösebb iszapfaló baktériumos biológiai megoldást fogják alkalmazni. A polgármester annak ellenére ment bele a módosításba, hogy ő még most is jobbnak gondolja az elvetett verziót: a terméskövek között lett volna helye szerinte a nádnak is, a facölöpök pedig 15 év alatt el fognak korhadni – állítja.
Különben is, a petíció címe megtévesztő volt, a strandot senki nem akarta lebetonozni, csak a partot.
A szálkaihoz hasonló konfliktusok máshol is vannak, ennél nagyobb volumenben is. A Balatonnál gyorsan halad a tó de facto körbebetonozása és a nádasirtás, monstre fejlesztési projektek próbálnak átsiklani a hatóságokon és a közvéleményen. Az új nagytulajdonosok elképzeléseivel szemben a néhol jelentkező civil ellenállásnak gyakran a régebben kiköltözők a motorjai – lehet, hogy ők érzékenyebbek a környezeti szempontokra, de több erőforrásuk is van az érdekérvényesítéshez, és talán kevésbé függenek a helyi hatalmi struktúráktól.
Szálkán nincsenek látványos társadalmi konfliktusok, bár a helyi fórumon volt olyan megjegyzés, hogy miért akartok ti beleszólni a dolgokba, amire visszakérdeztek: hány évig kell itt lakni, hogy valaki elmondhassa a véleményét a dolgokról? A falu vezetése is próbált kicsit hangolni a „gyüttmentek” ellen. A civil tiltakozás után az önkormányzat bedobott egy tájékoztatót a falu összes postaládájába, amiben arról írtak, hogy „minden tiltakozást ugyanazok az emberek kezdeményezték, melléjük pedig csatlakozott egynéhány az utóbbi időben Szálkára költöző”. A polgármester nekünk arról beszélt, hogy néhányan azt hiszik, hogy ideköltöztek a városból, és most okosabbak akarnak lenni az okosoknál.
Nem tudni, ki csempészett be egy megyei vízi csúszdát a polgármester ingatlanjába
A hajdani sváb faluban valamikor 1500-an laktak, most már hivatalosan is csak 650-en, a polgármester sem helyben él, és Szekszárd közelsége miatt kezd alvótelepüléssé válni. A szép környezet és falukép miatt azonban népszerű a község, a polgármester új utcák kialakításával akarná növelni a hozzáférhető telkek számát. A falu két részén is parcelláznak, összesen 30-40 telket jelöltek ki. A legnagyobb ingatlanberuházó a polgármester üzlettársa, közös tulajdonuk a helyi étterem épülete.
Pálfi Jánost különösen rosszul érinti az, amit ő személyeskedésnek nevez. Ezek a saját üzleti érdekeltségeinek a firtatásai, és az, hogy ezek hogyan férnek össze a közhivatalával. A polgármesternek jelentős földterületei, mezőgazdasági vállalkozásai vannak, több területet a rendszerváltás utáni kárpótlásoknak köszönhetően az apjától örökölt, a falu egyik végén az Istenvölgye nevű rész az övé, a másikon egy szántó, amit néhány éve, a polgármestersége alatt minősítettek át belterületté. A független polgármester (a kilencvenes években még MSZP-s színekben politizált) a strand területét 1994-ben, még a polgármestersége előtt vásárolta meg. Most ez az egyetlen legális fürdőhely a tónál. Pálfi szerint a jogszabályok nem is engednék, hogy a fürdést máshol is lehetővé tegyék, így viszont úgy áll a dolog, hogy
ha a helyiek meg akarnak mártózni az önkormányzati tóban, a polgármester cégének kell belépőt fizetniük.
„A tóban nem lehetne fürdeni, ha nem lenne strand. Nem a fürdésért kell fizetni, hanem a szolgáltatásokért, le kell vágni a füvet, vécépapír kell, stb.” – mondja a polgármester, amikor erről kérdezzük. Amikor idén nyáron egy önkormányzati fórumon a helyiek közül páran jelezték, hogy ők nem vécére akarnak járni az önkormányzati tóhoz, hanem fürödni a gyerekekkel, a polgármester strandtulajdonosi minőségében megígért nekik egy évi 5000 forintos családi bérletet. Ezt teljesítette is, és különben is, a strandból soha egyetlen fillér haszna nem volt, állítja, ahogy a polgármesteri tiszteletdíját sem vette fel 17 éven át. Ezzel saját számításai szerint 160 millió forintot hagyott bent a falu kasszájában.
Néhány hete azonban újabb ügy borzolta fel a kedélyeket Szálkán. Szekszárdon a Tolna megyei közgyűlés szeptember végén elfogadta a következő hétéves ciklusra szóló megyei fejlesztési tervet, amiben összesen 2,2 milliárd forint értékben határoztak meg konkrét fejlesztéseket a településen és a környéken. Erről helyben gyakorlatilag senki nem tudott, a lakossági fórumon sem beszéltek róla, pedig az önkormányzat határozta meg a fejlesztési célokat. Ezek között helyi szinten elég nagyszabású, a tájképet és környezet érintő projektek is vannak: a tavon hidat akarnak építeni, a tó körül közvilágítással ellátott kerékpárutat, de a polgármester magánüzleti érdekeltségei közvetlenül is részesülnének a fejlesztésekből. Az egyik földterületén őshonos állatok bemutatására vadasparkot létesítene, saját strandján pedig vízi játékokat, új szálláshelyeket, panziót, éttermet alakítana ki. Az elfogadott fejlesztési tervben a „szálkai strand fejlesztése” című sorhoz 220 millió forint költségigény van rendelve. Egy 60 millió forintos külön soron ezenkívül egy tavon létesítendő vízi csúszda is szerepel.
Amikor a szálkai polgármesternél rákérdeztünk, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy polgármesterként a saját vállalkozása fejlesztési tételeit fogadtatta el a megyei közgyűléssel, Pálfi János azt mondta, hogy a képviselő-testület döntött így, különben is, „ez még egy semmi”, lényegében csak egy ötletbörze, ami nagyrészt a korábban elfogadott rendezési terven alapszik. Valóban nincs még konkrét forrás ezekre a projektekre, pályázat is kell hozzájuk, de a következő évek fejlesztéseinek a megyei fejlesztési terv ágyaz meg. Amit a megye támogat, arra jó eséllyel lesz kiírás, győzelmi esély és lehívható 50 százalékos támogatás.
Hogy lehet, hogy a megyei fejlesztési terv arról szól, hogy a polgármester ingatlanján vízi csúszdát csináljanak? – vetettük fel Pálfi Jánosnak.
„Az egy hülyeség, nem is tudom, hogy hogy került bele. Szerintem nem mi tettük bele”
– mondta, majd elismerte: lehet, hogy szerepelt valahol ez a szó a strandfejlesztésben, de nem is csúszdára gondoltak, hanem csak egy vízre rakható kisebb felfújható dologra. Különben sincs jelentősége, mert most már nem fogják megvalósítani, ígérte. „Mindig van néhány ember, akinek semmi nem jó, bármit csinálnánk.”
Sár helyett szép erdei beton
A szálkai civilek a társadalmi egyeztetést hiányolták, mert ők is csak véletlenül szereztek tudomást róla, hogy készül egy fejlesztési terv, ami már elfogadás előtt áll a megyénél. Amikor ez kiderült, gyorsan alapítottak egy munkacsoportot, és készítettek egy részletes kérdőíves kutatást a faluban, ami alapján beadtak ők is a megyének egy ötoldalas javaslatot. A felmérésük szerint a szálkai válaszolók túlnyomó többsége nem akar sem vízi csúszdát, sem új utcát a faluba. Sokan támogatnák ellenben, hogy legyen orvosi rendelő, felújítanák a sportpályát, fejlesztenék a játszóteret, és szívesen látnák a közösségi programok, falunap támogatását is. Beadványukat mintegy mellékletként bevették a megyei fejlesztési tervbe, mint civilektől érkező ötleteket, de a költségterv és a főszöveg változatlan maradt.
„Jó lenne ezekről a kérdésekről akár helyi népszavazást is tartani, de azt egyelőre a vészhelyzet miatt sem lehet kiírni. A polgármester azt szokta mondani, hogy csak maroknyi ember ágál, de a felhívásainkat 100-150 helyi írta alá, és azt is tudjuk, hogy vannak olyanok, akik egyetértenek velünk, de féltik az egzisztenciájukat. Nem akarunk senkivel rossz viszonyt, de félő, hogy a fejlesztések a tömegturizmus és a falu felduzzasztása felé mennek – és az valójában szinte senkinek sem jó” – mondta Nemes Richárd, miközben a falu felső részén mutatta nekünk a legújabb „tereprendezést”. Itt most is dolgoztak a munkagépek: egy vállalkozó dózeroltatja a domboldalt. Bár úgy tudni, hogy már megbüntette a bányahatóság is, mert nem volt engedélye, a munka folyik, és a faluban nem tudják, mit akar csinálni Szálka legjobb kilátású részén: van, aki családi házakról, más panzióról hallott.
A dózerolt terület mellett az önkormányzat betonoz: egy 700 méteres szakaszon csinálnak utat, hivatalosan vízelvezetést a dombgerincen. Az új út új bekötést is jelent Szekszárd felé, azonban ehhez betonutat kell építeni a belterületi erdőben, a népszerű kirándulóhelynek számító medvehagymásnál. Amikor Pálfi János polgármestert arról kérdezzük, hogy miért betonozzák le az erdei sétautat, arra hivatkozik, hogy a nyilvántartás szerint ez idáig is út volt, és rövidítést is jelent majd a temető felé. Bár ő jónak tartaná, ha ezt a forgalom is használhatná, nekünk azt jelezte, hogy ha sokan akarják, akkor le fogják zárni az átmenő forgalom elől.
Az erdei ösvényt azonban, ami idáig legfeljebb papíron volt út, megcsinálják annak ellenére is, hogy 150 helyi lakos írta alá azt a nyílt levelet, amiben arra kérik a polgármestert, hogy álljon el a medvehagymás sétány lebetonozásától. „Itt tavasszal mindenhol nagy medvehagymamező van – mondja Nemes Richárd. – Turisztikai szempontból tönkreteszünk egy környezetet, minek kell betonúttal egy gyönyörű erdőt kettévágni, vízelvezetési szempontból is lenne más megoldás. Ha ez az út rá lesz vezetve a Szekszárdtól jövőre, megváltozik az erdő ökológiája.” Az ösvény felső szakaszán már eltűnt a szomszédos Natura 2000-es területet jelző tábla, nem tudni, ki szedte le, a terület most is védett. Itt már ki is szélesítettek az ösvényt. Lent még erdei kirándulóhely az, ahol tavasszal betonozni fognak; amikor arra sétálunk, egy csapat őz rohan át előttünk. A polgármestertől azzal búcsúzunk, hogy amit a civilek csinálnak, „az rombolja a település hírnevét”.
|
A tó a falué, de a partja már a polgármesteré
|
A Tolna megyei Szálkán hamarosan leaszfaltozzák a medvehagymás erdei sétányt egy olyan vízelvezetésre hivatkozva, amely valójában szinte csak magára az új útra eső csapadékot viszi el. A festői faluban petícióval már sikerült megakadályozni a tópart lebetonozását, de a polgármester szerint csak a betelepülők szítják a hangulatot. Fejlesztés vagy környezetrombolás? És ki csempészett be a fejlesztési tervbe egy vízi csúszdát a polgármester ingatlanjára? Riport Szálkáról, ahol a helyiek csak akkor tudnak fürdeni az önkormányzati tóban, ha a polgármester cégének fizetnek belépőt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/29/szalka-betonozas-medvehagymas-to-polgarmester-sajat-strand-vizicsuszda-megyei-fejlesztesi-terv
|
2021-10-29 16:30:00
| true | null | null |
Telex
|
Karácsony Gergely arról posztolt, hogy az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka. Az elmúlt két évben, amióta ő Budapest főpolgármestere, több feljelentést tett az előző városvezetéssel szemben, az egyik ilyen ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Az ezt tanúsító okiratot meg is osztotta az írásában.
„Csak a szokásos: haveri vállalkozás végzett felújítási munkálatokat sokkal több pénzért, mint amennyi a szerződésben szerepelt, olyan alvállalkozókat fizettek ki, akik végül nem végeztek munkát”
– jelentette ki a politikus, aki természetesen a hatóságok rendelkezésére áll a vizsgálat alatt.
|
Karácsony feljelentése után nyomoz a rendőrség a csillaghegyi fürdő ügyében
|
Karácsony Gergely arról posztolt, hogy az elszámoltatás nem kommunikációs trükk, kemény jogi munka. Az elmúlt két évben, amióta ő Budapest főpolgármestere, több feljelentést tett az előző városvezetéssel szemben, az egyik ilyen ügyben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség. Az ezt tanúsító okiratot meg is osztotta az írásában.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/29/karacsony-feljelentes-nyomozas
|
2021-10-29 16:41:00
| true | null | null |
Telex
|
Egy kivétellel minden korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte bűnösségét a Völner-Schadl-ügy második előkészítő tárgyalásán.
Az egyetlen kivétel tanúként idézné Trócsányi László volt minisztert és Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is.
Schadl György sofőrje-intézője tagad, akárcsak az ügy oktatási mellékszálának vádlottai.
Schadl és Völner Pál csütörtökön kerülnek sorra, akkor válaszolnak a kérdésre, elismerik-e a bűnösségüket.
Tizenegy vádlott meghallgatásával folytatódik a bírósági eljárás a Völner-Schadl-ügyben.
Az előkészítő tárgyaláson még nincsenek vallomások, sem tanúk, csak nyilatkoztatják a vádlottakat, hogy elismerik-e azt, amit az ügyészség írt róluk a vádiratban.
Ez sem jelentéktelen, mert aki minden tekintetben elismeri a bűnösségét, az ebben az esetben a többieket is kellemetlen helyzetbe hozhatja, hiszen a végrehajtókat mind ugyanazzal vádolják.A szerteágazó ügynek összesen 22 vádlottja van, élükön Schadl Györggyel és Völner Pállal. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.
Összesen négy előkészítő tárgyalást tartanak, a keddi a második. Az első tárgyaláson ott volt Völner és Schadl is, de nekik csak a csütörtöki harmadik körben kell majd megválaszolniuk, bűnösnek tartják-e magukat.
Kedd reggel kiderült, hogy Schadl ügyvédje a napokban reklamált a bíróságon, amiért az első tárgyaláson képeket készített a sajtó a védencéről.Majdnem az összes vádlotthoz hasonlóan Schadl is teljes tiltást kért, ami a bíró szerint azt jelenti, hogy a tárgyalóteremben még hátulról sem lehet lefotózni.
„Őszintén nagyon sajnálom”
A hét korrupcióval vádolt végrehajtó közül hatan beismerték a bűnösségüket. Néhányan az életkörülményeikről is megosztottak információkat.
V. Levente a vád szerint több mint 100 millió forintot adott Schadlnek az osztalékából, cserébe, hogy elintézték a kinevezését. Schadltől több körben összesen 22 millió forintot kapott az alapfizetésén túl.
N. Gábor 42 milliót adott Schadlnek. „Őszintén nagyon sajnálom” - mondta a bíróságon. Arról beszélt, szeretné lezárni ezt a szakaszt, és jogászként dolgozni a jövőben is.
F. Miklós neve mellett is közel 200 millió forint szerepel a vádiratban. A bíróságon nem válaszolt arra a kérdésre, mivel foglalkozik, mert attól tart, élcelődne rajta a sajtó. Azt mondta, nagyon megbánta a „felelőtlen és meggondolatlan” döntését, nem hitte, hogy ilyen súlyú bűncselekményt fog elkövetni. Nem érezte magát „tipikus vesztegetési szituációban”, és csak azért vállalta, mert az anyagi helyzetén akart javítani.
Sz. Balázs, akit azzal vádolnak, hogy közel 200 milliót fizetett Schadlnek, ma alkatrészkiszállítóként dolgozik. Ő már a nyomozás során beismerő vallomást tett.
O. Ákos a vád szerint összesen 78 millió forintot adott Schadlnek.
M. Eszter pedig kiemelten sokat, majdnem 255 milliót.
Nem meglepő, hogy a végrehajtók közül ilyen sokan a beismerést választották. Az ügyészség mindnyájukra felfüggesztett börtönt és pénzbüntetést kért, vagyis senkinek sem kell leülnie a büntetést, hacsak nem követnek el valamilyen bűncselekményt. A beismeréssel a hosszú tárgyalássorozatot is megússzák.
Az egyetlen kivétel, aki beidézné Trócsányit
A hét megvádolt végrehajtó közül csak Cs. Éva tagadja bűnösségét. Elismerte, hogy háromszor valóban adott pénzt Schadlnek, de ez szerinte nem korrupció volt, azt pedig tagadja, hogy negyedszer is pénzt adott volna a végrehajtói kar elnökének. (Az ügyvéd szerint ez a gyanúsításban még nem is szerepelt, csak a vádiratban.)
Cs. Éva ügyvédje indítványozta Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter tanúkénti meghallgatását.Beidézné Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is, aki aláírta a végrehajtók kinevezését. Az RTL szerint a nyomozás során Völner Pál államtitkár is többek közt Vízkeletyre mutogatott, az ügyészség vádirata szerint azonban Vízkelety nem tudta, mi zajlik a háttérben.
Többek közt azt is kérték, hogy szembesítsék Schadllel. Beidéznék Cs. Éva végrehajtói irodájának alkalmazottait is, hogy elmondják, tényleg a vádlott volt-e az iroda valódi irányítója, és milyen szerepe volt a hétköznapokban.
A sofőr
Nem ismerte be a bűnösségét Schadl sofőrje és intézője, M. Viktor, aki a vád szerint hozta-vitte a korrupt pénzeket Schadl és a végrehajtók közt. Ő volt az, akit a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján felhívott Schadl, hogy szedjen össze neki „egy hármast meg valami viszonylag normális piát”, amit elvihet Völnernek.
Amikor 2021 novemberében Schadlt elfogták a reptéren, a feleségén kívül ott ült a kocsiban M. Viktor is, a zsebében 16 ezer euróval. (Erről a nyomozás során később azt vallotta, Schadltől kapta, hogy tegye be a páncélszekrénybe.)
Az ügyészség 2 év 6 hónap letöltendő börtönt kért a sofőrre.
„Kampányjellegű eljárás”
A keddi tárgyaláson nem a végrehajtókkal, hanem S. Etelka mellékszálával kezdték a sort. Ő az az oktatási bizniszben érdekelt vállalkozó, aki Schadl ismerősén, R. Róberten keresztül kapcsolódik a sztorihoz.
Az ügyészség szerint R. Róbert Schadlön és közvetve Völneren keresztül próbált oktatási engedélyeket intézni S. Etelkának. Völner ehhez kapcsolódva nevezte trágyadombnak az Emberi Erőforrások Minisztériumát, amikor Schadllel telefonált. A nyomozati iratok alapján Völner azt ígérte Schadlnek, próbál beszélni Rétvári Bence államtitkárral is.
Az iskola ügyében a nyomozati iratokból az látszott, hogy R. a vállalkozót hitegette, Schadl R.-t, Völner pedig Schadlt. Mivel a miniszterhelyettest a nyomozók nem hallgatták le, nem tudni, miért nem járt sikerrel az Emmiben. Mindenesetre R. végül sosem teljesítette a vállalkozónak tett ígéretét.
A hivatali vesztegetéssel vádolt S. Etelka tagadta a bűnösségét. Így tett P. Kamilló és felesége is, akik a vád szerint kormányhivatali vonalon szereztek információkat az engedéllyel kapcsolatban. P. Kamilló a bíróságon azt mondta, „kampányjellegű eljárás” zajlik, ez „a korrupció elleni kampány része”, és „olyan helyen is bűnösséget keresnek, ahol nincs”.
A vád szerint Völner nemcsak a végrehajtókkal és az iskolával kapcsolatban, hanem mindenféle ügyben próbált segíteni Schadlnek, több olyanban is, amit a harmadrendű vádlott, R. Róbert kezdeményezett.
Egy fontos ember már múlt héten bevallott mindent
A múlt pénteki előkészítő tárgyaláson elismerte bűnösségét a végrehajtói kar korábbi hivatalvezetője.
A vádirat szerint P. Béla István szerepet vállalt azoknak a végrehajtó-jelölteknek az előmenetelében, akiket Schadl korrupt módon juttatott pozícióhoz.
Hivatalvezetőként P. is részt vett a jelöltek meghallgatásában, majd Schadl utasításának megfelelően értékelte a pályázatokat, több pontot adva a Schadl által kiválasztott jelölteknek, mint ami járt volna nekik. Így a megfelelő jelölteket terjesztették fel a minisztériumba, ahol végül a kinevezésükről döntöttek, a vád szerint Völner nyomására.
Beismerés esetén az ügyészség pénzbüntetést és foglalkozástól való eltiltást kért a hivatalvezetőre.
|
Hét végrehajtóból hatan mindent bevallottak a bíróságon, Schadl sofőrje tagad
|
Egy kivétellel minden korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte bűnösségét a Völner-Schadl-ügy második előkészítő tárgyalásán. Az egyetlen kivétel tanúként idézné Trócsányi László volt minisztert és Vízkelety Mariann korábbi államtitkárt is. Schadl György sofőrje-intézője tagad, akárcsak az ügy oktatási mellékszálának vádlottai.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/21/birosag-elott-volnerek-vegrehajtoi-es-schadl-soforje-beismerik-a-bunosseguket
|
2023-02-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az első félév zárását követően a Policy Agenda elkészítette a kormányzati munkaterv teljesülésének mérlegét. Az adatok azt mutatják, hogy a kormány által vállalt feladatoknak a felét sem volt képes a kabinet végrehajtani, és kiszámíthatatlan jogalkotás jellemzi továbbra is a minisztériumok munkáját. A kormány 2012 decemberében hirdette ki, milyen jogszabályok módosítására kell számítani a következő félévben. A nyilvánvalóan a minisztériumok nagyrészt önkéntes vállalásai alapján összeállított munkaterv összesen 128 feladatot tartalmazott – emlékeztet a Policy Agenda, amely szerint ebből csak 51-et hajtottak végre. Ez 40 százalékos teljesülési arányt jelent.
Átláthatatlanság
Ugyanakkor a kormány a munkaterven kívül 240 rendeletet vagy törvényjavaslatot nyújtott be, illetve fogadott el. Ez az elemzés szerint a magyar jogrendszer kiszámíthatatlanságára utal. A Policy Agenda a mostani kormányzati ciklus egyik legnagyobb problémájának a frakciókormányzást tartja, hiszen ebben a félévben is 42 egyéni kormánypárti képviselői indítványt fogadtak el, ami felborítja a kormány-országgyűlési képviselők közötti jogalkotási egyensúlyt, kiszámíthatatlanná teszi a parlament munkáját.
A kormány munkaterve miniszteri szintig szab feladatot. A legtöbb a nemzetgazdasági tárcára hárult (34), amely a kormányzati összteljesítménnyel lényegében azonos mértében teljesített, bár nehezítette munkáját a minisztercsere. A legjobb teljesítményt a honvédelmi tárca nyújtotta, 50 százalékkal (bár összesen négy jogalkotási feladata volt). A feladat nagysága és a végrehajtás hatásfoka alapján az emberi erőforrások minisztériuma volt a leghatékonyabb. 44 százalékos teljesítményét az oktatási terület húzta le, mivel az elemzők szerint ott volt a legtöbb teljesítetlen feladat a minisztériumon belül. 33 százalékos teljesítményével sereghajtónak számít a vidékfejlesztési tárca, amelynél csak a Külügyminisztérium teljesített gyengébben, mivel előírt egyetlen feladatát sem végezte el a jogalkotási munkában.
Az elemzés szerint meglepő, hogy 39 százalékos teljesítményével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is a mezőny hátsó felébe került, több területen, például az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos jogszabályok megalkotásában is jelentős csúszásban vannak. Összességében a számok azt igazolják, hogy továbbra is átláthatatlan a kormányzati jogalkotási munka. Láthatólag féléves tervezésre sem képes a kabinet, amely a ciklus elején még tolerálható lenne, de a ciklus utolsó teljes évében egészen meglepő – írja a Policy Agenda.
Mikortól lesz konszolidáció a parlament működésében?
A Policy Agenda kutatói a Politikai Hatás Index program keretében monitorozták korábban a törvényhozási munkát, azt, hogy mi jellemzi a parlament tevékenységét. A törvényhozás munkáját háromféle szempont alapján értékelték. Az első a kiszámíthatóság. Az, hogy tervezhető-e a parlament napirendje. Ennek kapcsán a fő szempont, hogy a mindenkori kormánynak a félév végén kötelezően be kell nyújtania a parlamentnek a következő időszak jogalkotási tervét. Elviekben ez tartalmazza hónapokra lebontva, mit akar a törvényhozó asztalára tenni a kormány, mikorra szeretné azt elfogadtatni. Tervszerű működésnél ez a parlamenti munka sorvezetője.
A második szempont a jogalkotás megítélésében, hogy miként oszlik meg az elfogadott törvények aránya a kormány és a képviselők között. Ebből a szempontból egyértelműen új rendszert teremtettek a mostani kormánypártok ebben a ciklusban, a frakciókormányzást. Az első Orbán-kormány alatt 13%-a volt a törvényeknek az egyéni képviselők által beadott javaslat, míg 2002-2006 és 2006-2010 között 17%-17%-os volt ez az arány.
A harmadik szempont a jogalkotás vizsgálatában a törvényhozás sebessége. A Policy Agenda megvizsgálta, hányszor alkalmazta a kormány vagy a kormánypártok azt az eszközt, hogy rapidsebességgel fogadjanak el egy törvényt. Időnként szükség van a gyors törvényhozásra, de az elemzők szerint a számok azt mutatják, hogy ez kezd bevett gyakorlattá válni, így kikapcsolják a civil kontrollt, társadalmi egyeztetés nélkül fogadnak el törvényeket. A kormánypártok részéről előszeretettel hangzik el az az érv, hogy a forradalmi lendület után, már a finomhangolások időszaka következik a jogalkotásban. Az adatok egyelőre nem ezt mutatják. Bár a legproduktívabb 1998-ig visszamenőleg a mostani törvényhozás, de a legkiszámíthatatlanabb és átláthatatlanabb munkát is ők folytatják – vélték már korábban is a kutatók.
|
Számok a jogalkotás kiszámíthatatlanságáról
|
A Policy Agenda szerint saját munkatervének feléig sem jutott el a kormány, tovább folytatódik a frakciókormányzás.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/03/szamok-a-jogalkotas-kiszamithatatlansagrol/
|
2013-07-03 10:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta. Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották. Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.
P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője a tárgyalás után azt mondta az MTI-nek, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
Az ügyről keveset tudunk, hiszen a per titkosított anyagait az érintettek nem cáfolhatták, korábban a Heti Válasz ugyanakkor azt írta, hogy a titkosszolgálati vezetők egy orosz érdekeltségű céggel szűrették volna ki az NBH-ból azokat, akik a Fidesznek szivárogtattak. A lap információi szerint Galambos Lajos még NBH-igazgatóként, 2007-ben megbízta a Zömök Kft.-t, hogy világítsa át a hivatal munkatársait. Az orosz érdekeltség állításuk szerint onnan adódik, hogy a cég vezetője a Szovjetunióban járt egyetemre, és felesége is onnan származik.
|
Titkos, miért ítélték börtönre a volt titokminisztert
|
A "kémkedési perként" ismert büntetőügyben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy György letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/05/titkos-miert-iteltek-bortonre-a-volt-titokminisztert/
|
2013-07-05 10:16:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hadházy Ákos, Zugló ellenzéki képviselőjelöltje szerint egyértelmű bizonyíték van rá, hogy Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám lakik abban az 1,3 milliárd forintos villában, amit korábban a Magyar Nemzeti Bank alapítványa vásárolt kutatóközpontnak.
Hadházy Ákos szerint Matolcsy Ádámot feleségének Instagramon közzétett fotói buktatták le. A privát profilról származó képeken az látszik, hogy a nő egy csecsemővel a karján egy hatalmas nappaliban áll. A szoba jellegzetes, egyedi ablakai alapján az épület jól beazonosítható, írja a korrupciós ügyek feltárásával rendszeresen foglalkozó Hadházy.
A XII. kerületi Mátyás Király út, Alkony út sarkán álló luxusvillát 2015-ben vásárolta a Nemzeti Bank alapítványa. Néhány év múlva eladták, papíron Száraz István Felis nevű magántőkealapjának érdekeltségébe tartozik. Száraz István – Matolcsy Ádám barátja – cége a Nemzeti Banktól rendszeresen kap milliárdos megrendeléseket kommunikációs munkákra, tette hozzá Hadházy facebookos posztjában.
|
Hadházy: Matolcsy fia lakik a Nemzeti Bank alapítványa által kutatóközpontnak vásárolt budai villában
|
Matolcsy Ádámot felesége Instagramos fotói buktatták le.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/hadhazy-akos-matolcsy-adam-budai-luxusvilla-magyar-nemzeti-bank
|
2022-02-17 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A pályázatokon a jogosultságot nem nyert, illetve érvénytelen pályázati anyagok megőrzésének sem jogi, sem szakmai indoka nincs – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szombaton az MTI-vel. A tárca a nem nyertes pályázati anyagok visszaküldéséről szóló sajtóhírekre reagálva azt írta: az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény alapján “a jogosultságot nem nyert, illetve érvénytelen pályázati anyagok megőrzésének sem jogi, sem szakmai indoka nem áll fenn, illetőleg azok megőrzésére és kezelésére a célhoz kötöttség megszűntével sem a kiírónak, sem a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonporfit (NDN) Zrt.-nek nincsen jogi lehetősége”.
A szaktárca szerint a hatályos jogszabályoknak megfelelően ezért haladéktalanul szükségessé vált az érvénytelennek minősült, illetőleg koncessziós jogosultságot nem nyert pályázatoknak az érintettek részére való visszaküldése. Az NFM visszautasította a pályázati anyagok visszaküldésének indokaival kapcsolatos “megalapozatlan, a tárca és az NDN Zrt. intézkedéseit megtévesztő színben feltüntető sajtóértesüléseket”.
A Népszabadság a szombati számában írt arról, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter utasítására folyamatosan küldi vissza a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a trafikpályázaton veszteseknek a pályázati anyagukat, ezzel ezek a dokumentumok egy jogi eljárásban már szükség esetén sem használhatók fel. A lap szerint az NFM és az NDN ugyanakkor továbbra is titkolja a nyertes pályázatok anyagát arra hivatkozva, hogy a koncessziós törvény szerint az nem számít közérdekű anyagnak.
Korábban a hvg.hu vetette fel, hogy az NDN azért szabadul az iratoktól, hogy ne is kérhessenek a szervezettől információkat a pályázati anyagokkal és azok elbírálásával kapcsolatban. Egy neve elhallgatását kérő trafiknyertes a lapnak azt mondta, az információt az NDN Zrt. vezető pozícióban dolgozó munkatársaitól hallotta. Az NDN lépésével egy folyamatban lévő perben kihúzhatja a szőnyeget a sajtó és a jogvédő szervezetek alól. A trafikbotrány kirobbanása után több médium, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor Közhasznú Egyesület közérdekű adatigényléssel fordult a NDN Zrt.-hez és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz.
A nemzeti dohányboltokhoz benyújtott nyertes és vesztes pályázatokra, a bírálati szempontokra és a bírálókra voltak kíváncsiak; miután a minisztérium ezt elutasította azzal az indoklással, hogy ezek az adatok nem közérdekűek, az adatkérő szervezetek pert indítottak. A pályázatok visszaküldésével azonban az NDN Zrt. megszünteti a perelhetőségét, és ettől fogva a sajtónak és a jogvédő szervezeteknek egyénileg kellene megkérniük a veszteseket, mutassák meg pályázati anyagaikat. Ezeket kellene összehasonlítani a kiperelt nyertes pályázatokkal, azonban az NDN Zrt. ezt követően már hivatkozhat arra, hogy a vesztesek által bemutatott pályázatok nem egyeznek azokkal az anyagokkal, amelyeket benyújtottak.
|
Trafikügy: vita a pályázatok megőrzéséről
|
A nyertes pályázatok tartalma titok, a veszteseket visszaküldik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/06/trafikugy-vita-a-palyazatok-megorzeserol/
|
2013-07-06 10:46:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Egyelőre nincs információm arról, hogy gyanúsított lennék” – mondta a Teol.hu-nak adott interjúban Hadházy Ákos. Úgy tudja, hogy személyi adatokkal való visszaélés gyanújával nyomoznak. A rendőrség szerinte arra kíváncsi, hogyan jutott a trafikokra pályázók listája Horváth István szekszárdi polgármesterhez.
Hadházy korábban a hvg.hu-nak mondta el: a tolnai megyeszékhelyen Horváth István polgármester és országgyűlési képviselő a trafikpályázatok listájával érkezett a kormánypárti képviselők találkozójára, hogy politikai szempontból véleményezzék az indulókat. Hadházy két hete kilépett a Fideszből, mert úgy érezte, nem érte el célját, és nem indultak el a párton belüli viták.
A Teol.hu-nak megismételte, azért állt a nyilvánosság elé, mert úgy gondolta, büntetlenül mindent nem lehet megtenni ebben az országban, de most úgy látja, tévedett, és mégis mindent meg lehet tenni.
|
Kihallgatták a trafikbotrányt kirobbantó politikust
|
A rendőrség kihallgatta Hadházy Ákos volt fideszes szekszárdi önkormányzati képviselőt. Úgy tudja, még nem gyanúsított.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/08/kihallgattak-a-trafikbotranyt-kirobbanto-politikust/
|
2013-07-08 10:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Transparency International közzétette a Globális Korrupciós Barométerét, melyből kiderül, hogy Magyarország korrupt, és az elmúlt években csak romlott a helyzet – legalábbis ezt gondolja a magyarok többsége az országunkról. A legtöbb magyart zavarja a mindent átható mutyi, de egyre kevesebben akarnak ellene fellépni – áll a felmérésben.
A közélet egyes területeit vizsgálva a Globális Korrupciós Barométer magyarországi eredményei arra mutatnak rá, hogy az emberek nagy többsége a politikai pártokat tartja a legkorruptabbnak, a politikusok megítélése semmit sem javult az évek során. A pártok után a második legkorruptabb terület az üzleti szektor.
A két, korrupció által legfertőzöttebb terület európai és világszinten is a demokrácia letéteményeseként számon tartott politikai pártok, valamint az üzleti szféra. További hasonlóság az uniós és a magyar adatok között: itthon is és az Európai Unióban is az egészségügyben fizetnek a legtöbben kenőpénzt (hálapénzt). Magyarországon a megkérdezettek 18, míg az EU-ban 12 százaléka vallotta be, hogy fizet kenőpénzt, amikor egészségügyi szolgáltatásokat vesz igénybe.
A magyarok csaknem felének (48 százalék) véleménye szerint a kormány küzdelme a korrupció ellen teljesen hatástalan. Nem meglepő tehát, hogy 100-ból 71-en úgy gondolják, hogy nagy a hétköznapi emberek szerepe a mindennapi korrupció megfékezésében. Ez az arány egyébként az uniós átlag felett van. Sok megkérdezett aktívan is hajlandó lenne tenni a mutyi ellen, például petíció aláírásával vagy tüntetésen való részvétellel. De jelenteni a korrupciót – például a főnöknek, a rendőrségnek vagy egy jogvédő szervezetnek – csak nagyon kevesen merik.
„Az állampolgárok szerint Magyarországon sajnálatos módon nagy a korrupció, ami összefüggésben áll azzal, hogy kirívóan alacsony a közbizalom, és az intézmények nem kellő hatásfokkal működnek. Mindenkire szükség van annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtatni tudjunk” – jelentette ki a felmérés kapcsán Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.
|
Miben állnak élen a politikusaink?
|
A Transparency közzétette a Globális Korrupciós Indexét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/09/miben-allnak-elen-a-politikusaink/
|
2013-07-09 11:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Párbeszéd Magyarországért politikusa blogjában arról ír, hogy miután sorra láttak napvilágot olyan információk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) működéséről, amelyek alapján az ügyészségnek hivatalból eljárást kellett volna indítani, végül a rendőrség lépett. Eljárást indított rágalmazás vétségének megalapozott gyanújával egy, a blogján megjelent írás miatt. Jávor szerint a nyomozati szerveket nem foglalkoztatja mindaz a jogsértés a zöldhatóságnál, amelyeket az Adatvédelmi Hatósághoz, illetve az ombudsmanhoz benyújtott beadványai tartalmaznak, szemben azzal, hogy honnan jutott hozzá a blogján közzétett levélhez.
Jávor Benedek korábban Szabó Máté ombudsmannak írt levelében már levezette, milyen fontos a zöldhatóság szerepe az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog biztosításában. Szerinte az „OKTVF-nek az elmúlt időszakban tapasztalt súlyos működési zavarai akadályozzák az Alaptörvény P. cikkének, valamint XX. és XXI. cikkeinek érvényesülését (utóbbit abban a tekintetben is, hogy a korábbi környezetvédelmi szinttől való visszalépést valósítanak meg, amelyet az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nevezett), emellett az az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével is ellentétes, mert a hatósági munka anomáliái rendszerszerűen akadályozzák az eljárások ésszerű időn belüli befejezését”. A független képviselő szerint az OKTVF működésében „Tolnainé Szatmári Katalin vezetővé válása óta – a sajtóban részletesen publikált, konkrét esetekkel és dokumentumokkal alátámasztott információk szerint – súlyos zavarok tapasztalhatók.
Áldoktor vezeti a zöldhatóságot?
Korábban a Lehet Más a Politika azt kérte, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hozza nyilvánosságra Tolnai Jánosné Szatmári Katalinnak, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) főigazgatójának teljes és naprakész szakmai önéletrajzát. Csiba Katalin, a párt országos választmányának tagja a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt beszélt arról, hogy Szatmári Katalin hivatalosan doktori címet használ, de nem szerepel az Országos Doktori Tanács hivatalos jegyzékében. A főigazgató önéletrajzában olyan intézmény van feltüntetve a díszdoktori cím kiadójaként, amelyik nem rendelkezik doktori iskolai akkreditációval – tette hozzá. Az LMP egyúttal arra is kíváncsi, hogy Szatmári Katalinnak megvan-e a szakirányú felsőfokú végzettsége, a közigazgatási szakmai gyakorlata, a közigazgatási vezetői tapasztalata, a közigazgatási szakvizsgája, a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi gyakorlata, és ismer-e valamilyen idegen nyelvet – mondta akkor Csiba Katalin.
Fazekas Sándor kitünteti Tolnai Jánosné Szatmári Katalint
Fotó: marcius15.kormany.hu
Korábban az atlatszo.hu írta meg, hogy Tolnai Jánosné Szatmári Katalint – a sorozatos szakmai bakik dacára – tavaly szakminisztere kitüntette „közigazgatási tevékenysége elismeréseként”, noha – mint az oknyomozó lap állította – még doktori címe sem valódi, azt egy állovagrend kamuegyetemén szerezte. Tolnaiéné nyilvánosan elérhető önéletrajza szerint középfokú és felsőfokú kereskedelmi képesítést szerzett, valamint díszdoktori oklevelet kapott a Pro Deo University (PDU) nevű szervezettől. Minden bizonnyal ez az oklevél a néhány éve a Tolnainé által jegyzett cégek irataiban is megjelenő doktori cím alapja, ám Magyarországon a „dr. h. c.” (és nem pedig a „dr.”) rövidítést is csak az használhatja jogszerűen 1994 óta, aki ezt a címet akkreditált felsőoktatási intézménytől kapta. A felsőoktatási törvény tételesen felsorolja a Magyarországon hivatalosan elismert felsőfokú oktatási intézményeket, ezek között nem szerepel a PDU.
Parlamenti kérdezz-felelek
Korábban Jávor Benedek is kérdezte a vidékfejlesztési minisztert, aki válaszolt. A parlamenti irományt annak idején változtatás nélkül közöltük. Fazekas Sándor kiállt Tolnai Jánosné Szatmári Katalin mellett, akinek kiválasztását „szakmai rátermettsége, vezetői hozzáállása indokolta”. Kinevezése pedig mindenben a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történt.
|
Visszaélésekről írt, nyomoznak a képviselői blogbejegyzés ügyében
|
Nem eredménytelen Jávor Benedeknek a zöldhatóság ügyében folytatott harca. A rendőrség nyomoz. Ellene.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/10/visszaelesekrol-irt-nyomoznak-a-kepviseloi-blogbejegyzes-ugyeben/
|
2013-07-10 11:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tiborcz István cége újabb szállodát szerzett meg Mészáros Lőrinc cégétől, a BDPST Zrt. most egy mátrai luxushotelhez jutott hozzá, írja az Mfor.hu.
„Új szállodatípussal, hegyvidéki wellness hotellel egészül ki a BDPST Group hotelportfóliója, miután a cégcsoport szállodafejlesztési és -üzemeltetési tanácsadó cége a BDPST Hotel Management veszi át november 1-től a Mátraházán található 4 csillagos Lifestyle Hotel Mátra működtetését. Az üzemeltetési feladatok ellátása mellett a szállodát tulajdonló társaság megvásárlásáról szóló szerződés is aláírásra került 2021 októberében”
– áll Tiborcz cégének közleményében.
A közpénz mindig utat talál
Az Mfor.hu hozzáteszi: „a Magyar Turisztikai Ügynökség által bonyolított Kisfaludy-pályázatok keretében a Hunguest Hotels 819 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a BDPST által most átvett Lifestyle Hotel Mátra fejlesztésére”, így aztán még inkább emlékezetes Orbán Viktor vejének, Tiborcznak az a nyilatkozata – egy Portfoli.hu-s interjúban –, hogy a BDPST azért szállt ki az Appeninn Holding Nyrt.-ből, mert az üzletember nem szeretne egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer.
|
Tiborcz István újabb szállodát vett át Mészáros Lőrinctől
|
Tiborcz István cége újabb szállodát szerzett meg Mészáros Lőrinc cégétől, a BDPST Zrt. most egy mátrai luxushotelhez jutott hozzá, írja az Mfor.hu.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/10/29/tiborcz-istvan-ujabb-szallodat-vett-at-meszaros-lorinctol
|
2021-10-29 11:31:00
| true | null | null |
Telex
|
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában arról ír, hogy a Fidesz józsefvárosi képviselőjelöltje által vezetett kormányhivatal arra jutott, hogy
ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György, hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz.
Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupciós bűncselekmények gyanújával letartóztatott elnöke két kerületben, az V. és a VII. kerületben szerzett meg feleségével együtt legalább tíz önkormányzati ingatlant az elmúlt években. Az V. kerületben egy belvárosi, éppen a Városházával szemben lévő üzlethelyiséget vásárolt meg Schadl György, majd később az rtl.hu kiderítette, hogy egy szomszédos ingatlan is az övé. Mindkettő önkormányzati tulajdonból került hozzá, akárcsak azok a VII. kerületi lakások, amelyekből összesen nyolcat szereztek meg a feleségével, több esetben gyanús körülmények között.
Az üggyel az RTL Híradó is foglalkozott:
|
Karácsony kitart az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottságok mellett
|
Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-posztjában arról ír, hogy a Fidesz józsefvárosi képviselőjelöltje által vezetett kormányhivatal arra jutott, hogy ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György, hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/karacsony-eladott-ingatlanok-vizsgalat
|
2022-02-18 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Győr-Moson-Sporon megyei Mihályiban az önkormányzat faluházában lehet aláírni a Fidesz-KDNP pártok Stop Gyurcsány petícióját – erről Facebookon számolt be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő.
A képviselő telefonált az önkormányzatnak, ahol megerősítették, hogy a faluházban lehet aláírni a petíciót, ha bent van az ott dolgozó kolléga, de hozzátették, hogy tulajdonképpen akkor is be lehet menni aláírni, ha ő éppen nincs ott, mert kint vannak az ívek.
Később Csitei Gábor polgármester Hadházynak a telefonban azt mondta, hogy az aláírást önkéntes segítő felügyeli. Arra nem akart válaszolni, hogy helyénvaló-e szerinte, hogy az önkormányzat épületében zajlik egy párt aláírásgyűjtése.
Csitei korábban a közösségi oldalán bíztatta a falubelieket, hogy írják alá a petíciót, ám a posztja azóta nem elérhető, Hadházy készített róla csak képernyőképet.
|
Az önkormányzat faluházában zajlik a Stop, Gyurcsány! aláírásgyűjtés Mihályiban
|
A Győr-Moson-Sporon megyei Mihályiban az önkormányzat faluházában lehet aláírni a Fidesz-KDNP pártok Stop Gyurcsány petícióját – erről Facebookon számolt be Hadházy Ákos országgyűlési képviselő.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/10/30/hadhazy-akos-stop-gyurcsany-alairasgyujtes-mihalyi-onkormanyzat
|
2021-10-30 11:40:00
| true | null | null |
Telex
|
A következő hónapokban egy repülőgép- és egy helikopterbeszerzést is tető alá hozhat a magyar állam, illetve a honvédség. A kisebb csomagban, mintegy öt milliárd forintért, két teherszállító és egy személyszállító gépre már ki is írták a tendert a kiöregedő honvédségi szállító repülőgépek pótlására Jelenleg a Magyar Honvédség öt Antonov An-26-os kétmotoros teherszállító repülőgéppel rendelkezik - ezek többsége 30-40 éves - ám a nagyobb gond velük, hogy az ötből csak kettő üzemképes - ezt közölte Hende Csaba honvédelmi miniszter a parlament nemzetbiztonsági ülésén még június 18-án a jegyzőkönyv tanúsága szerint.
További gond ezekkel a gépekkel az, hogy ha bevethetőek is, lassúak, drága az üzemeltetésük, ráadásul mivel már nem felelnek meg a mai környezetvédelmi előírásoknak a polgári forgalomban ezek gépek nem vagy korlátozottan vehetnek részt. A Honvédelmi Minisztériumnak fáj a feje a Malév csődje miatt is, ugyanis végső megoldásként az állami céget lehetett utasítani olyan feladatokra, amit a Magyar Honvédség nem tudott megoldani saját erőből.
Hende erre példaként a magyar kormány líbiai mentőakcióját hozta fel, amikor is az országból a Terrorelhárító Központ fegyveresei a Malév gépével evakuáltak magyarokat és más uniós polgárokat, amikor kitört az észak-afrikai országban a forradalom. Hende szerint a három használt, 20 éves gép ötmilliárd forintért megvásárolható, ebből a pénzből a következő húsz évben megoldott a szállítófeladatok ellátása. A honvédelmi miniszter szerint 2008-2012 között polgári légiforgalmi gépek bérlésére - főkén az afganisztáni szállítások miatt - 5,2 milliárd forintot költ a Magyar Honvédség.
A gépeket a kormány is használhatná
A szállító repülőket nem csak a katonák, de a kormány is használhatná protokollcélokra, sőt, Hende elmondása szerint Áder János köztársasági elnök azt is felvetette egy beszélgetésen, hogy Brüsszel és Budapest között ingázó, európai parlamenti képviselők és politikusok szállítására lehetne azt használni, ami olcsóbb megoldás lenne az egyéni utazásos megoldásnál - már amennyiben az uniós testületek a magyar államnak is megtérítik az képviselők utazási költségeit, mint azt teszik a repülőjegyek esetében. A Népszabadság értesülései szerint a háromgépes repülőgéptenderre 2013 utolsó napjáig lehet jelentkezni, vagyis a vételi ajánlat még 2014-es választások előtt megszülethet.
Szállítóhelikoptereket 100 milliárdért szereznek be
Nem ez a helyzet a száz milliárd forint költségre beszült, honvédségi szállítóhelikopter-tenderrel, ahol a döntés már a következő kormányra maradna. Az ex-szovjet Mi-8-as és a nagyobb teljesítményű Mi-17-es szállítóhelikopterek is üzemidejük végéhet közelednek, azok képessége nem nélkülözhető, ezért két út marad: vagy a mostani gépeket felújítják vagy újakat vásárolnak. Hende Csaba szerint a mintegy tízmilliárd forintos költségű felújítás nem megoldás, ugyanis ez a problémát csak elodázná, ráadásul az olcsóbb megoldás lenne a drágább: ugyanis a Mi-8/Mi-17 egy órányi üzemeltetése 1,2 millió forintba kerülne a felújítás után 2021-ig tartó üzemmel számolva, míg egy újonnan beszerzett gép estében ennek a felébe kerülne - ráadásul a gond 40 évre le lenne tudva.
Az Egyesült Államokat visszautasítottuk
A magas üzemeltetési költségek miatt utasította vissza a kormány az amerikai kormány ajánlatát is. Mint ismert, az USA ingyenesen felajánlott Magyarország részére UH-1-es helikoptereket. Ez a típus már a vietnámi háborúban is repült, a többségüket azonban később gyártották, majd letárolták őket. A helikoptereket ugyan ingyen adták volna az amerikaiak, a kötelező felújítást és a cserealkatrészeket Magyarországnak kellett volna fizetnie - így már nem volt olyan olcsó az ajánlat - s nem utolsó sorban azért sem, mert 40-50 éves technikáról beszélünk. Hende szerint figyelemben véve a UH-1-sek hátralévő élettartamát az amerikai gép egy órányi üzemeltetési költsége elérte volna az egymillió forintot - vagyis nem lett volna lényegesen olcsóbb az orosz/szovjet technika felújításánál.
Egy időben fölvetődött, hogy az amerikai kapcsolat helyett olasz gyártású Agusta helikoptert vásárolnak - erről folytak ígéretes tárgyalások az olasz kormánnyal - közölte Hende - ám végül, az átláthatóság követelményei miatt az a döntés született, hogy nyílt beszerzési eljárást hirdetnek. Erre várhatóan ősszel kerül sor - erre jutottak még májusban a négy parlamenti párt által tartott egyeztetésen. A tervek szerint még a kiírás előtt újabb négypárti egyeztetés lesz az ügyben - hogy még a látszatát is elkerülje a kormány annak, hogy a tendert egy gyártóra írta ki.
A szállítógép-tendert 2014 elején írnák ki
A most vázolt menetrend szerint a a pályázatot 2014 első napjaiban írnák ki úgy, hogy a szállítói ajánlatokat a választások előtt kell beadni, ám a nyertes kiválasztása már az új kormány feladata lenne. Nehezebb kérdés a finanszírozásé, ugyanis erre nincs tartaléka a minisztériumnak, amelynek a büdzséje az elmúlt egy évtizedben szinte folyamatosan csökkent, így a két tender 105 milliárdos költségére a jövő évi költségvetésben kell majd fedezetet biztosítani.
|
Saját repülővel utaztatnák a magyar politikusokat - gigatendert ír ki a kormány
|
Várhatóan még az idén elkészül a Magyar Honvédség 100 milliárdos, szállító helikopter tendere, de a döntés a választások után magalakuló új kormányra marad. Már folyamatban van a mintegy ötmilliárdos repülőgép-beszerzés, ezeket a gépeket a kormány és esetlegesen a magyar EP-képviselők is használhatnák.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/sajat-repulovel-utaztatnak-a-magyar-politikusokat-gigatendert-ir-ki-a-kormany.558880.html
|
2013-07-10 11:47:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A bajai önkormányzat honlapjára felkerült jegyzőkönyv szerint a Bács-Kiskun megyei 6-os körzetben működő választási bizottság vizsgálja, hogy feljelentést kell-e tennie, mivel az egyik ajánlóíven egy elhunyt személy adatai szerepelhetnek.
A bizottság szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzést, az érintett ajánlóívet a sorszám alapján a fideszes Zsigó Róbert adta le. A bizottságnak az tűnt fel, hogy az egyik aláírás mellett az áll, hogy „nem szerepel a névjegyzéken”, a lekérdezett névjegyzékmásolat szerint pedig az illetőt 2019 októberében törölték személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, így
alaposan vélelmezhető, hogy elhalálozott.
A bizottság vezetője közölte, hogy ezt még ellenőrizniük kell, de ha a gyanú beigazolódik, hivatalból feljelentést tesznek.
|
Vizsgálják, hogy egy halott adatai kerülhettek-e fel Zsigó Róbert fideszes jelölt ajánlóívére
|
Ha ez beigazolódik, a helyi választási bizottság hivatalból feljelentést tesz.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/zsigo-robert-elhunyt-ajanlas
|
2022-02-18 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A jegybankelnök fia lakik abban a budai villában, amit korábban közpénzből vásárolt meg 1,3 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa - erről Hadházy Ákos írt csütörtökön a közösségi oldalán. Matolcsy Ádám az RTL Híradónak azt írta, hogy jelenleg nem tartózkodik az ingatlanban, de elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is. A villa most egy magántőkealapé, azaz nem lehet tudni, hogy ki a tulajdonosa, és az MNB alapítványa azt sem árulta el, mennyiért adták el.
|
Matolcsy Ádám elismerte, hogy lakott az 1,3 milliárd forint közpénzből vásárolt budai villában
|
A jegybankelnök fia lakik abban a budai villában, amit korábban közpénzből vásárolt meg 1,3 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványa – erről Hadházy Ákos írt csütörtökön a közösségi oldalán. Matolcsy Ádám az RTL Híradónak azt írta, hogy jelenleg nem tartózkodik az ingatlanban, de elismerte, hogy már lakott ott, és azt sem zárta ki, hogy még fog is. A villa most egy magántőkealapé, azaz nem lehet tudni, hogy ki a tulajdonosa, és az MNB alapítványa azt sem árulta el, mennyiért adták el.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/17/matolcsy-adam-hadhazy-akos-mnb-alapitvany-budai-villa-kozpenz
|
2022-02-17 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A Balaton-parti természetkárosító beruházások ellen tiltakozott csütörtökön több civil csoport. Petíciójukat, amelyet több, mint 87 ezren írtak alá, átvették az Igazságügyi Minisztériumban. Felszólaltak egyebek között az aligai óriásberuházás ellen is, ami miatt a jellegzetes magaspart egy részét is le kellene bontani. A kormány a petícióra úgy reagált, sokkal inkább a választási kampány következménye.
|
A Balaton-parti természetkárosító beruházások ellen tüntettek a civilek
|
A Balaton-parti természetkárosító beruházások ellen tiltakozott csütörtökön több civil csoport. Petíciójukat, amelyet több, mint 87 ezren írtak alá, átvették az Igazságügyi Minisztériumban. Felszólaltak egyebek között az aligai óriásberuházás ellen is, ami miatt a jellegzetes magaspart egy részét is le kellene bontani. A kormány a petícióra úgy reagált, sokkal inkább a választási kampány következménye.
| null | 1 |
https://rtl.hu/zoldhirek/2022/02/17/a-balaton-parti-termeszetkarosito-beruhazasok-ellen-tuntettek-a-civilek
|
2022-02-17 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
“Olyanfajta trükköt választott a Fideszhez közel álló Mezort-cégcsoport, (…) amellyel tökéletes módon kijátszható az állami földek bérbeadásának rendszere” – fogalmazott.
Közölte: egy mosonmagyaróvári ügyvédi iroda egy nap alatt több, a cégjegyzékbe nem egyszer egymást követő sorszámmal, gyakran azonos székhellyel, minimális alaptőkével bejegyzett kft.-t hozott létre.
Magyar Zoltán hozzátette: a 16 társaság felosztotta egymás között a két megye meghirdetett területeit oly módon, hogy a földpályázatokon nem indultak egymás ellen.
A jobbikos honatya kirívónak nevezte, hogy e cégek tevékenységei között nem szerepel állattarás, így nem tudható, miként teljesül majd az az igény, hogy több vidéki munkahely teremtődjön és gyarapodjon az állatállomány. Mint mondta, azt szeretnék elérni, hogy az állatállomány növelését, munkahelyek teremtését vállaló helyi gazdák, illetve cégek legyenek a nyertesek, “és ne húzzák ki a helyiek alól az élet lehetőségét”.
Szavai szerint Csorna térségének kivételével, ahol már hirdettek nyerteseket, csak a pályázati anyagok bontásánál tartanak, de “ahol megtörtént az eredmények kihirdetése, ott mindenhol az ezen logika alapján létrehozott cégek nyertek eddig”. Ezek a cégek pedig minden esetben a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Zrt.-hez köthetők.
“Mindenki egyetért abban, hogy ezeket a földeket újra kell pályáztatni, a probléma azzal van, hogy olyan törvényt hoztak,ami lehetővé teszi, hogy egy központból, irányítottan, cégek egy napon történő létrehozásával az egész Győr-Moson-Sopron megyei és Komárom-Esztergom megyei állami földterületet lefedjék, és saját maguknak kijátsszák” – fogalmazott a politikus.
|
Földbérleti mutyira gyanakszik a Jobbik Győrben
|
Földbérleti mutyik révén jelentős területek kerülhetnek "Fidesz-közeli" kezekbe Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében - mondta Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő szerdai győri sajtótájékoztatóján.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/10/foldberleti-mutyira-gyanakszik-a-jobbik-gyorben/
|
2013-07-10 12:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
A választás tétje, hogy visszatér-e a Gyurcsány-Bajnai-korszak Magyarországra vagy sem – mondta Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője csütörtökön a kormánypárti frakciók balatonfüredi ülését követően tartott sajtótájékoztatón.
Kocsis hangsúlyozta: a baloldali kormányok idején „elvettek mindent az emberektől, amit el lehetett venni”, így a családtámogatásokat, az otthonteremtési támogatásokat, a 13. havi nyugdíjat, a 13. havi bért. Emellett megemelték a rezsiköltségeket, az adókat, és példátlanul magas volt a munkanélküliség. Ezzel szemben a mostani kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat és számos ágazatban emelte a béreket.
A Fidesz választási esélyeire vonatkozó újságírói kérdésre úgy fogalmazott:
Az esélyesek jelen pillanatban mi vagyunk. De ezt győzelemre váltani még sok munka lesz.
A frakcióvezető azt is bejelentette, hogy hivatalosan, egyhangúlag döntött a Fidesz és a KDNP frakciója arról, hogy Novák Katalin volt családügyi minisztert jelölik köztársasági elnöknek. Az államfőválasztás várhatóan március 10-én lesz az Országgyűlésben.
Novák első fordulóban megtörténő megválasztásához azonban szükség van a Fidesz és a KDNP frakciók kétharmados parlamenti többségére. Ha ezt nem sikerülne biztosítani, a kormánypártok a második fordulóban már egyszerű többségükkel élve is megválaszthatják Novákot az ellenzéki pártok közös jelöltjével, Róna Péterrel szemben.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az április 3-i országgyűlési választásig, a kétharmados szavazások, például az államfő-választás kapcsán számítanak-e a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Fidesz-képviselők, például Völner Pál, Boldog István és Simonka György szavazatára, Kocsis úgy reagált: egyik vád alá helyezett fideszes képviselő sincs elítélve, az ítélkezés pedig a bíróság dolga, nem az újságíróké.
Völner és a másik két képviselő szavazatára is szükségük lesz, és amíg a Kocsis szerint jogerősen elítélt DK-s önkormányzati képviselő, Czeglédy Csaba bent ülhet a szombathelyi közgyűlésben és az ellenzék közös képviselőjelöltje is lehet,
|
Kocsis Máté szerint az államfőválasztáson számítanak a három korrupcióval vádolt fideszes képviselőre
|
A Fidesz frakcióvezetője úgy véli, Völner Pál, Boldog István és Simonka György sincs elítélve, így nincs akadálya a részvételüknek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/kocsis-mate-volner-pal-fidesz-balatonfured-frakcioules-allamfovalasztas-ketharmad-simonka-gyorgy-boldog-istvan
|
2023-02-22 12:53:23
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Embert barátjáról címmel tartott csütörtökön demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatót Jair Bolsonaro brazil elnök látogatása alkalmából Dorosz Dávid, a Párbeszéd Magyarországért párt tagja, az ellenzéki összefogás egyik pesti képviselőjelöltje.
Az ellenzéki politikus szerint a brazil elnök látogatása is megmutatja a közmondás igazságát, ami szerint madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg legjobban. Dorosz szerint ismét ízelítőt kaptunk abból, hogy kikkel és hogyan barátkozik Orbán Viktor, magyar miniszterelnök a nemzetközi színtéren.
Dorosz úgy fogalmazott, hogy csütörtökön az erdőgyilkos Bolsonaro érkezett Budapestre,
aki nemcsak a természet pusztításában jár elől, hanem a katonai diktatúra emlegetésében és bűneinek enyhítésében is.
Dorosz szerint Bolsonaro a természetre és a társadalomra is káros politikát folytat és az erdőgyilkosság mellett a fenntarthatóságot is célkeresztbe rakta.
Egy ilyen elnök látogat most a magát zöldre festő Áder Jánoshoz és Orbán Viktorhoz.
Dorosz bemutatott egy molinót, amin Orbán Viktor látható Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Jair Bolsonaro Brazil elnökkel, és a Barátok extrákkal felirattal. A politikus szerint a molinó azt üzeni, hogy azok a barátságok, amiket Orbán köt, mindig valamiféle bizniszeléssel járnak. Erre példa szerinte Orbán múlt heti moszkvai látogatása, amikor szó nélkül hallgatta, hogy Putyin a NATO határainak visszatolásáról beszélt.
|
Párbeszéd: a barátságok, amiket Orbán köt, mindig valamiféle bizniszeléssel járnak
|
Embert barátjáról címmel tartott csütörtökön demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatót Jair Bolsonaro brazil elnök látogatása alkalmából Dorosz Dávid, a Párbeszéd Magyarországért párt tagja, az ellenzéki összefogás egyik pesti képviselőjelöltje.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/parbeszed-dorosz-david-jair-bolsonaro-orban-viktor
|
2022-02-17 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Külsős megkeresés, mindenképpen át kellene valahogyan mennie
– mondta egy 2021-es telefonhívás során Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke Lukács Tamásnak, a kar alelnökének. Az egyeztetés témája egy aznapi online szakvizsga volt, ahol Lukács Tamás volt az egyik értékelő, Schadl György pedig azért kereste őt, hogy megadja az egyik vizsgázó nevét, akit „frissen raktak rá a listára”, és akit a „figyelmükbe ajánlottak”.
A férfi nem közszereplő, ezért a nevét nem írjuk le, de a beszélgetés alapján egyértelmű, hogy jelentős hátszéllel indult neki a vizsgának. Ez nem volt egyedi eset, Schadl György ugyanis a nyomozati anyagok alapján rendszeresen megpróbált protekciót intézni, a papírok alapján több minisztériumból is kértek tőle segítséget.
Ezúttal viszont Lukács Tamás már előre jelezte, hogy a feladat nem lesz egyszerű, rajta kívül ugyanis olyanok is beleszólnak majd az értékelésbe, akik a vizsga folyamán ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez – tagja volt a vizsgabizottságnak például az a bírónő is, akit Schadl György megpróbált elmozdítani a helyéről. A végrehajtói kar alelnöke ennek ellenére megígérte Schadl Györgynek, hogy igyekezni fog, vagy ahogyan ő fogalmazott:
megoldjuk.
Néhány órával később viszont már ismét telefonon beszéltek, Lukács Tamás pedig sajnálkozva mondta, hogy hiába „kardoskodott” az illetőért, leszavazták őt az értékelés során, azaz a vizsgázó végül megbukott. Pedig állítása szerint ő mindent megtett, a nyitókérdése például az volt, hogy
mi a kedvenc témaköre?
A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a következő hangzott el Schadl György és Lukács Tamás között:
Lukács Tamás: Most lett vége a vizsgának. A csávó, bazmeg, két mondatot nem tudott elmondani. Végig kardoskodtam érte, de úgy leszavaztak mint a szart, a bírónők, mind a négy nő. (…) Egy kibaszott mondatot… nem tudom mivel foglalkozik a csávó…, de perjogból semmi, annyira alap dolgokat…. Nem tudta mi az, hogy meghatározott cselekmény, csak annyit tudott, hogy cselekmény. Én úgy kezdtem, hogy akkor mi a kedvenc témaköre, hogy akkor arról beszélgessünk, és akkor azt úgy nagyjából döcögve elmondta. De a többinél egy kibaszott kukkot nem tudott értelmeset elmondani. És a másik, ami még kibaszta a biztosítékot a többinél, hogy körülbelül hússzor lekapcsolt a kamerája, olyan mintha akkor éppen gyorsan rákeresett volna valamire, mert lekapcsolta a kamerát. És ezen végképp kiakadtak.
Schadl György (csalódottan): Jó.
Lukács Tamás: Sorry, nem tudok mit csinálni, úgy leszavaztak, mint a szart.
Az ügy pikantériája, hogy Lukács Tamás jelenleg is a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke, azaz Schadl György letartóztatása óta ő a szerv legfőbb vezetője. Az rtl.hu telefonon érte el őt, de a kérdésünk elhangzása után csak annyit közölt, hogy nem szeretne nyilatkozni, majd bontotta a vonalat. A végrehajtói karnak küldött e-mailre egyáltalán nem érkezett válasz.
Lukács Tamás alelnökként az összes elnöki feladatot átvette Schadl Györgytől, azaz a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez ugyanakkor – mint ahogyan azt szeptemberben megírtuk – sokak szerint aggályos lehet.
A törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz:
a végrehajtó a kinevezést követő egy hónapon belül a kar elnöke előtt esküt tesz,
arra vonatkozó passzus a pedig nincs, hogy ezt a feladatot átengedheti másnak. Miután viszont Schadl György letartóztatásban van, ezt csak úgy lehetett volna megoldani, hogyha az új végrehajtók bemennek hozzá a börtönbe és ott teszik le az esküt, vagy ha a ceremónia idejére kiengedik az elnököt.
A törvény szerint ha az eskütétel nem történik meg, akkor a kinevezéstől számított egy hónapon belül fel kell menteni a végrehajtót, ezzel kapcsolatban pedig Biró Marcellnek, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnökének kellene intézkednie. Az rtl.hu megkérdezte az SZTFH-t, hogy elfogadják-e törvényesen tevékenykedő végrehajtóknak azokat, akik nem Schadl György előtt tették le az esküt, azonban kérdéseinkre nem érkezett válasz.
A nem megfelelő eskütétel miatti következmények 43 bírósági végrehajtót érinthetnek, a kar tájékoztatása szerint ugyanis júliusban 34-en tettek esküt, idén március 15-én pedig kilencen kezdik meg a tevékenységüket. Az utóbbiak esetében az rtl.hu közérdekű adatigénylésére
a végrehajtói kar azt közölte, hogy az esküjüket az idézett törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat alapján teszik majd le.
A törvény egyértelműen elnök előtti eskütételt ír elő, a szervezeti és működési szabályzat pedig jelenleg azt, hogy az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti teljes jogkörrel. (Az szmsz-t egyébként módosították, a legfrissebb változata februári dátumozású. Korábban még külön fejezet foglalkozott az elnökkel, amelyben szintén az állt: jelenlétében kell letenni az esküt.)
Szeptemberi cikkünk megjelenése után októberben módosították az elnökségi ügyrendet is, akkor ugyanis lehetővé tették, hogy az alelnök vezényelje le az eskütételt.
Ezzel a két lépéssel azonban az lehet a gond, hogy sem az elnökségi ügyrend, sem a szervezeti és működési szabályzat nem írhatja felül a törvényt.
Jogi alapvetés ugyanis, hogy egy alacsonyabb rangú jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rangúakkal. Tehát például egy helyi önkormányzati rendelet nem írhat felül egy országgyűlés által elfogadott törvényt, vagy például egy jogszabály nem lehet ellentétes az alkotmánnyal. Ha nem létezne ez a hierarchia a szabályok között, akkor jogi káosz jönne létre, hiszen például egy társasházi közgyűlés döntése is felülírhatná az alkotmány passzusait.
Azt kell tehát majd eldönteni, hogy a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az elnökségi ügyrendben jogszerűen ruházták-e át az elnök feladatát az alelnökre.
Ha viszont utólag azt állapítják meg, hogy jogszerűtlen volt a végrehajtók kinevezése, akkor érvénytelenné válhat minden olyan cselekmény – így például a zár alá vételek, az árverések stb. – amelyeket olyan végrehajtók végeztek, akiknek nem volt megfelelő az eskütétele.
Az ügy komolyságát jelzi, hogy a HVG cikke szerint már volt olyan adós, aki panasszal élt amiatt, hogy az ügyében olyan végrehajtó járt el, aki – álláspontja szerint – nem is tekinthető végrehajtónak.
|
„Mindenképpen át kellene valahogyan mennie” – üzente Schadl György a végrehajtói kar jelenlegi vezetőjének"
|
Az egyik szakvizsgázó alapvető dolgokat sem tudott, de miután rajta volt Schadl György listáján, így az értékelésnél „kardoskodott” érte Lukács Tamás, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alelnöke – derült ki az rtl.hu birtokába került lehallgatási jegyzőkönyvekből. Az ügy pikantériája, hogy Schadl György letartóztatása óta Lukács Tamás vezeti a végrehajtói kart, sőt a frissen kinevezett végrehajtók előtte tesznek esküt is. Ez utóbbi azért lehet aggályos, mert a törvény szerint a ceremóniának az elnök előtt kellene folynia, ám Schadl György börtönben van.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/02/22/vizsgaztatas-schadl-gyorgy-vegrahajtok-lukacs-tamas
|
2023-02-22 13:16:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A 22 vádlott közül akadnak kecskeméti lakosok, de olyan is, akit a munkája köt a hírös városhoz. Cikksorozatunkban – a nyomozati anyagból dolgozva – bemutatjuk a nagy indulatokat kiváltó ügy kecskeméti érintettjeit. A birtokunkba került információkból kecskeméti politikusok és az országos politikában és gazdasági életben ismert személyek is feltűnnek.
Rehák Róberttel kezdődött a Schadl-ügy. De ki is ő?
Az ügy harmadrendű vádlottja egy kecskeméti származású személy, aki Schadl jóbarátja egyben. Rehák Róbert (a minapi bírósági tárgyaláson névvel és arccal vállalta magát, ezért írjuk ki a nevét) büntetett előéletű, sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönre ítélték, de végül 3 évre felfüggeszttették 2019-ben. Rehák 2021. november 5-e óta előzetes letartóztatásban van, az ügy előkészítő ülésének első tárgyalására is vezetőszíjon hozták a büntetés-végrehajtás munkatársai.
Az egész 2021 elején kezdődött, amikor egy korrupt NAV-os középvezetőt kezdett el lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat – vele beszélt Rehák Róbert. A gyanú szerint a NAV-os kenőpénzért cserébe elintézte, hogy bizonyos adóhatósági ügyek ne végződjenek büntetéssel. Ekkor derült ki, hogy mindebben részt vesz Schadl György végrehajtó, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke is.
Rehák Róbert nem ma kezdte. A kilencvenes években egy Bács-Kiskun megyei tolvajbanda tagjaként autókat lopott, amiért 2 év 8 hónap börtönt kapott. Később zsarolási ügyben került elő a neve, és egy ismert szerb gengszterrel együtt került a rendőrség látókörébe, de végül nem kellett ismét börtönbe vonulnia, felfüggesztettel megúszta. Rehák Róbert az a férfi, akit Schadl György a „gazdájának” nevezett, és minap a Völner–Schadl-ügy egyik vádlottjaként ismét bíróság előtt áll.
Egy kecskeméti magán iskola papírjait intézte némi pénzért cserébe
A vád szerint Rehák azt jelezte – még 2021. április 15-e előtti időpontban – Schadl Györgynek, hogy egy alapítványi fenntartásban, Kecskeméten is működő általános iskola nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2020. augusztus 6-án kelt határozatában elutasította. Rehák azzal hitegette az alapítvány képviselőjét (S. Etelkát), hogy miniszteri pozícióban lévő ismerősein, kapcsolatrendszerén keresztül utánajár az elutasítás okának, illetve azt állította, hogy kapcsolatán keresztül el tudja érni az NSZFH – nyilvántartásba vételt akadályozó – elutasító határozatának megváltoztatását. Rehák 8 millió forintot kért azért, hogy a hivatalos személy ismerőse a döntést megváltoztassa. Ezt az összeget az alapítvány képviselője, a vád szerint, kifizette neki.
A másik vádpont szerint ugyanez az alapítványi személy egy másik iskola nyilvántartásba vétele, a működési engedélyének kiadása, valamint a Kecskeméten is működő általános iskola működési engedélyének kiadása céljából fordult az illetékes hivatalhoz. Az engedélyek kiadásához szakminisztériumok (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Innovációs és Technológiai Minisztérium) hozzájárulására is szükség volt. Rehák ekkor is elhitette, hogy hivatalos kapcsolatain keresztül ezeket az engedélyeket is el fogja intézni. Ennek érdekében vette fel a kapcsolatot Rehák a Kecskeméten ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamással, aki az alapítvány képviselője előtt ügyészi szerepet játszott el, és megerősítette az illetőt, hogy az engedélyezési folyamat jól halad.
Az ügyvédjelölt A. Tamás azért, hogy valódi rálátása legyen a folyamatokra, felvette a kapcsolatot a szintén kecskeméti P. K. ügyvéddel, akinek a felesége a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnál dolgozott vezető beosztásban. A. Tamás a segítségért cserébe pénzt ajánlott fel a P. házaspárnak, akik ezt elfogadták. A nyomozati anyagok szerint Rehák ebben az ügyben 30 millió forintot kért és kapott az alapítvány képviselőjétől, majd ebből a pénzből A. Tamásnak, és rajta keresztül a P. házaspárnak is juttatott készpénzt. Rehák az oktatási intézmények minisztériumi engedélyeztetésének elintézése érdekében felvette Schadl Györggyel a kapcsolatot, aki Völner Pálhoz fordult az ügy elintézése érdekében.
Egy további ügyben is segítséget ígért Rehák az alapítvány képviselőjének, ugyanis a Kecskeméti Törvényszék még 2021 szeptemberében elrendelte egy az alapítványi képviselő fia által vezetett kunszentmiklósi egyesület megszüntetését és kényszer-végelszámolását. Rehák A. Tamással készíttetett egy olyan iratot, amely az egyesületet érintő eljárás okán az egyesület vezetőjének büntetőjogi felelősségre vonásának lehetőségét emelte ki, derül ki a tanúvallomásokból. Rehák erre az információra hivatkozással kért pénzt az egyesület vezetőjének édesanyjától (az iskolai alapítvány képviselőjétől) azért, hogy hivatalos személy kapcsolatain keresztül az esetleges büntetőjogi következményeket megakadályozza.
Rehák a fent sorolt oktatási intézmények ügyeinek elintézésén túl egy furfangos emberrablásos sztorival is pénzt csalt ki az alapítvány képviselőjétől. Ismerősén keresztül elhitette vele, hogy Ukrajnában csecsenek elrabolták, és a szabadon engedéséért cserébe 200.000 amerikai dollárt kérnek. Az alapítványi illető a mintegy 70 millió forintnak megfelelő dollárt felvette, majd Nyíregyházán egy ismeretlen nőnek odaadta.
Mi olvasható ki a Schadl-Rehák kapcsolatról a nyomozati anyagból?
Rehákról a vallomása, mások vallomásai és a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján az alábbi kép rajzolódik ki.
– Valóban jó viszonyban van Schadllal, többször „Gazdám-nak” hívják egymást;
– Rehák az említett iskolák ügyében megkérdezte Schadltól, „hogy ezt a sulit bassza valaki?”;
– Schadl elmondja Reháknak, hogy lakást megy átvenni Spanyolországba;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „holnap hívj a Pali a Rétváryt” (az iskola ügyében Völner Pál hívja Rétvári Bencét, az EMMI államtitkárát);
– Rehák arról is beszámolt egy ismerősének, hogy 2021 októberétől „valósan is felállt az új minisztérium, amely az összes állami vállalatnak a zavartalan működését biztosítja, a barátját (Schadl Györgyöt) 1-jével vagy 15-ével kinevezik ott államtitkárnak, és ha ez megtörténik, akkor neki nagyon könnyű lesz”;
– Schadl üzenetben tájékoztatja Rehákot, hogy „nem lesz betöltve gazdám a helyettesi pozíció”. (Itt a 2021. október 1-től működő szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára gondolt, ez a szerv, amely felügyeli a végrehajtást, de a felszámolókat is)
Rehák Róbertet az ügyészség befolyással üzérkedés, csalás és hivatali vesztegetés bűntettével vádolja, ezért 9 év börtönbüntetés kiszabását, 10 év közügyektől eltiltást, 50 millió forint pénzbüntetést, valamint 118 millió forint értékben vagyonelkobzást indítványozott a bíróságtól.
Cikksorozatunkat következő részében azokról a kecskeméti kormánypárti politikusokról írunk, akiknek a neve felbukkant a vallomásokban.
|
A Schadl-Völner-ügy kecskeméti szálai
|
A rendszerváltozás utáni, legmagasabb politikai szintig felérő korrupciós ügynek kecskeméti vonatkozásai is vannak. A vád szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, egyben bírósági végrehajtó Schadl György végrehajtói kinevezésekért vesztegetési pénzt kért, és ebben tevékeny segítséget kapott az Igazságügyi Minisztérium fideszes helyettes államtitkárától, Völner Páltól.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2023/02/a-schadl-volner-ugy-kecskemeti-szalai/
|
2023-02-22 13:12:42
| true | null | null |
Kecsup
|
A vádirat szerint a vádlott a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójaként 2009. márciusában olyan karbantartási feladatok vizsgálatára kötött megbízási szerződést egy kft.-vel, amely vizsgálat a Zrt. saját belső apparátusával is elvégezhető volt, illetve azt a vádlott korábban el is végeztette. A külső cég általi vizsgálat indokolatlan volt, a vádlott a rábízott vagyon kezelésével járó kötelességét megszegte – olvasható az ügyészségi tájékoztatásban.
Májusban szintén a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség egy sportegyesület által használt ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés ügyében emelt vádat nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt a politikus ellen.
|
Vádat emeltek a csepeli MSZP frakcióvezetője ellen
|
Újabb ügyben, nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyészség Szenteczky János, a csepeli MSZP frakcióvezetője ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/11/vadat-emeltek-a-csepeli-mszp-frakciovezetoje-ellen/
|
2013-07-11 13:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
„A szigetvári közmunkásokat rendelte ki a polgármester, hogy Bajnai Gordon ellen tüntessenek. Többen elmondták nekünk, hogy féltek nemet mondani, hiszen a kenyérkeresetük múlik az önkormányzaton. Ez Orbán Viktor Magyarországa. 2014-ben megváltoztatjuk!” – ezt posztolta ki Bajnai Gordon pártja, az Együtt 2014 pénteken a Facebookra.
Bajnai csütörtökön látogatott el a városba, ahol lakossági fórumot tartott. A volt miniszterelnököt Kolovics János, a város polgármestere egy 1,6 milliárdos sárga csekkel várta, amit azzal indokolt, hogy Bajnai miniszterelnöksége idején ekkora adósággal jutott csődbe Szigetvár, most tehát itt az alkalom a tétel kiegyenlítésére.
Fotó: MTI / Lendvai Péter
Megkerestük a szigetvári polgármestert, hogy megtudjuk, valós-e a történet. Kolovics János nem tudott a rendelkezésünkre állni, a titkárság helyette Junácski Andrást, a polgármesteri iroda kabinetfőnökét ajánlotta.
Valaki hazudik
A kabinetfőnök lapunknak tagadta, hogy közmunkásokat vezényeltek volna ki, mint mondta, nem érkezett feléjük (tehát a közmunkások felé – a szerk.) ilyen jelzés. A kabinetfőnök szerint egyébként is elgondolkodtató, hogy valakit úgy minősítünk, hogy „közmunkás”, hiszen lehet, hogy a munkája délután kettőig az, de a munkaidő lejárta után azt csinál, amit akar. Junácski András arra a kérdésünkre, hogy ha valóban nem ők utasították a közmunkásokat a tüntetésre, akkor miért állítja ezt az Együtt 2014, úgy reagált: Bajnai nagyon sok olyat mond, aminek nincs valóságalapja.
Megkerestük Rácz Krisztinát, az Együtt 2014 sajtófőnökét is, aki elmondta, a szigetvári közmunkások beszámolói alapján született meg a bejegyzés, amelyekről videó is készült. Kérdésünkre, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a videót, Rácz nem tudott pontos időponttal szolgálni. Ez egyébként attól függ, hogy milyen gyorsan tudják felismerhetetlenné tenni az anyagban szereplő közmunkásokat, amire pedig azért van szükség, hogy ne essen bajuk a nyilatkozattétel miatt.
|
Közmunkásokat vezényeltek ki egy Bajnai-tüntetésre?
|
Az Együtt 2014 azt állítja, a szigetvári önkormányzat közmunkásokat rendelt ki egy Bajnai-ellenes tüntetésre. Úgy tudjuk, videó bizonyítja a párt által elmondottakat. A szigetvári önkormányzat tagad.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/12/kozmunkasokat-vezenyeltek-ki-egy-bajnai-tuntetesre/
|
2013-07-12 13:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Múlt pénteken tartották az első tárgyalást a Schadl-Völner ügyben a Fővárosi Törvényszéken. A Bírósági Végrehajtói Kar elnökét símaszkos kommandósok kísérték a rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődő tárgyalásra, a volt igazságügyi államtitkár pedig ügyvédeivel, rezzenéstelen arccal érkezett, újságírói kérdésekre csak egy „nem”-et válaszolt. A nyomozók által lehallgatott telefonbeszélgetések részletei az elmúlt hetekben láttak napvilágot a sajtóban. Milyen viszony rajzolódik ki ezekből Schadl és Völner között? Miért tűnik Schadl eszesebbnek és Völner kimértebbnek? A Házon kívülnek az 1700 oldalas nyomozati anyagot feldolgozó Miklósi Gábor és Horváth Csaba újságírók értékeltek.
|
„Sokkal többet megért volna Schadlnek, hogy Völnert a zsebében tartsa”
|
„Sokkal többet megért volna Schadlnek, hogy Völnert a zsebében tartsa” – Schadl György lenézhette a volt államtitkárt, mert az túl olcsón adta magát?
| null | 1 |
https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/02/22/schadl-gyorgy-volner-pal-targyalas-birosag-vegrehajtok
|
2023-02-22 13:23:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
“Nyugtalanító dolgok derültek ki a Bajnai Gordon tegnapi szigetvári fórumán megjelent néhány tüntetővel kapcsolatban. Nyomós okunk van feltételezni, hogy Kolovics János polgármester hatalmával, és a kiszolgáltatott emberek helyzetével visszaélve, közmunkásokat rendelt ki tüntetni a válságkezelő miniszterelnök ellen” – közölte az Együtt 2014 péntek délelőtt.
Bajnai csütörtökön ment Szigetvárra, ahol demonstrálók várták. Az Együtt 2014 az esemény után közölte, hogy a tüntetők kivezényelt közmunkások voltak. A Hír24-nek Rácz Krisztina, a párt sajtófőnöke azt mondta, állításaikat egy videó is bizonyítja, amit végül péntek délután hoztak nyilvánosságra. Ez alapján valóban vettek részt közmunkások a tüntetésen, akiket az egyik szereplő szerint “a főnökük” vezényelt ki, egy bizonyos “Fenyvesi Sanyi”. Mivel azonban a videóból az nem derül ki egyértelműen, hogy Fenyvesiről ki beszélt, a közmunkások, vagy az ott álldogálók, így az állítás hitelességét is érdemes fenntartásokkal kezelni.
A titkárság ismeri, a polgármesteri kabinetvezető nem
Mivel az önkormányzat honlapján nem találtunk ilyen nevet, megkérdeztük Junácski Andrást, a polgármesteri kabinetiroda vezetőjét, hogy ki lehet ez a titokzatos úr. Junácski András határozottan leszögezte, hogy nem ismer ilyen nevű illetőt.
A kabinetfőnök egyébként korábban azt is tagadta, hogy közmunkásokat vezényeltek volna ki, mint mondta, nem érkezett a közmunkások felé ilyen jelzés. Junácski András arra a kérdésünkre, hogy ha valóban nem ők utasították a közmunkásokat a tüntetésre, akkor miért állítja ezt az Együtt 2014, úgy reagált: Bajnai nagyon sok olyat mond, aminek nincs valóságalapja.
Miután Junácski azt mondta, hogy nem ismeri a videóban emlegetett férfit, felhívtuk az önkormányzatot, hogy kapcsolják nekünk Fenyvesi Sándort. A titkárságon érdekes módon rögtön tudták, hogy kiről van szó, és el is kezdték keresni a férfi telefonszámát. Eközben arra a kérdésünkre, hogy közmunkás-e Fenyvesi, azt közölték: “szerintük igen”, úgy tudják, hogy a férfi az egyik brigádvezető. Fenyvesi telefonszámát végül mégsem adták meg, miután elmondtuk, hogy miért keresnénk.
|
Bajnai videóval bizonyít, kínos helyzetben a kabinetfőnök
|
Az Együtt 2014 szerint a szigetvári önkormányzat közmunkásokat vezényeltetett ki egy Bajnai-ellenes tüntetésre. A párt nyilvánosságra hozta a videót, amely alapján ezt állítják.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/12/bajnai-videoval-bizonyitja-igazat-lebukott-a-kabinetfonok-is/
|
2013-07-12 13:49:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lezárult a tesztüzem, így már minden választópolgár ellenőrizheti az interneten, hogy melyik jelöltet támogatták aláírásukkal a parlamenti választás ajánlási időszakában – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) csütörtökön. A fejlesztés segítségével az országos népszavazásoknál is ellenőrizhető, hogy a támogatói aláírás szerepel-e az aláírásgyűjtő íven.
Az újítás a valasztas.hu és a magyarorszag.hu oldalon keresztül is elérhető lesz azonosítást követően. Az azonosítás lehet ügyfélkapus felhasználónév és jelszó megadása, elektronikus személyi igazolvány, részleges kódú telefonos vagy videós azonosítás.
A rendszerbe csak azok az ajánlások kerülnek be, amelyeket ellenőriztek, és ez vonatkozik a népszavazások aláírásaira is.
Nagy Attila, az NVI elnöke szerint az új ellenőrzési lehetőség megkönnyíti, digitalizálja az eddigi folyamatot, és azt várják, hogy elősegíti a választások tisztaságát és erősíti a közbizalmat.
Azzal, hogy minden választópolgárnak adott az ellenőrzés lehetősége, könnyebben elejét lehet venni az ajánlások és aláírások jogosulatlan felhasználásának. Ha a választópolgár szerint visszaélés gyanúja merül fel, kifogással élhet, illetve a nyomozóhatósághoz fordulhat.
|
Online is ellenőrizhető, nem éltek-e vissza a nevünkkel a jelöltajánlásnál
|
Az NVI az új ellenőrzési lehetőségtől azt várja, hogy elősegíti a választások tisztaságát és erősíti a közbizalmat.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/17/online-ellenorizheto-jelolt-ajanlas-valasztas-nvi
|
2022-02-17 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Az MSZP szóvivője egy levelet mutatott be, amely szerint a koncessziót elnyert cégek, illetve azok képviselői a Széchenyi programirodákban kötötték meg szerződéseiket. Az ellenzéki párt ezért a magyar kormánytól és az Európai Unió illetékeseitől is azt kérdezi, szabályos-e ez, az unió tudott-e arról, hogy “a piac pofátlan lenyúlását célzó trafikmutyihoz” az EU által támogatott infrastruktúrát is igénybe veszik a fideszesek. Gyulay Zsolttól, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezetőjétől azt kérdezik, milyen szerződést kötöttek a Széchenyi programirodákkal, fizettek-e a közreműködésükért, és azoknak ez milyen haszonnal járt.
Török Zsolt kiemelte továbbá, hogy a “trafitmutyit” törvényileg nem készítették elő megfelelően, csak annak a “lenyúlásrészét”. Így történhetett meg, hogy szabályozatlan körülmények között iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények közvetlen szomszédságában nyithattak meg dohányboltok. A szóvivő megjegyezte: a Ferenciek terén például egy egyházi kegytárgyakat árusító bolttal közös helyen nyílt “trafikmutyiüzlet”. A szóvivő azt is elmondta, az előkészítésbe más hibák is csúsztak, ugyanis a szeszárusítás területén is anomáliák keletkeztek. Az MSZP mindkét területen határozott lépéseket tervez az Országgyűlés őszi időszakára, szeptemberben törvénymódosítást nyújtanak be.
Az MSZP kormányra kerülése esetén felülvizsgálja a szerződéseket és új pályázatot ír ki, amelyen a hazai kisvállalkozók élvezhetnek előnyöket. Ezt az intézkedést ebben a formában biztosan eltörlik – mondta az MSZP szóvivője utalva arra, hogy jövő héttől már csak a nemzeti dohányboltokban lehet kapni dohányterméket, így 35-40 ezer család, amely korábban ebből is élt, akár tönkre is mehet.
Az LMP feljelentést tesz a vesztes pályázatok visszaküldése miatt
Az információszabadság megcsúfolásának nevezte a vesztes trafikpályázatok visszaküldését Schiffer András, az LMP társelnöke. Az ellenzéki politikus bejelentette, hogy pártja az ügyben feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen közérdekű adattal való visszaélés miatt. Schiffer András szerint a kormányzat ki akarja cselezni a közérdekű adatok megismerhetőségét, ezért “menekülőre fogta”, és a perek megindítása után ilyen gyorsan próbál megszabadulni a vesztes pályázati ajánlatoktól.
A független országgyűlési képviselő szerint a kormány igyekszik eltüntetni a nyomokat, ám a közérdekű adatok megismerhetőségét a büntető törvénykönyv védi, ezért azt várják a legfőbb ügyésztől, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot. Közölte, néhány érdekcsoport meggazdagodása érdekében tipornak el becsülettel dolgozó magyar kis- és középvállalkozásokat. Az LMP ezért elindít egy a honlapján hozzáférhető trafik-jogsegélyvonalat, valamint azt kéri, hogy a visszaküldött vesztes pályázatokat juttassák el postán hozzájuk.
Schiffer András emlékeztetett arra, hogy a trafikbotrány kirobbanásakor az LMP az elsők között indított keresetet a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. ellen közérdekű adatok kiadása iránt, abban a nyertes és a vesztes trafikpályázatok haladéktalan közzétételét kérték. Benyújtottak egy törvényjavaslatot is, amely szerint csak úgy lehetne érvényesen eredményt hirdetni közbeszerzési, uniós fejlesztési koncessziós vagy állami földbérleti pályázaton, ha az eredményhirdetéssel egyidejűleg valamennyi versengő ajánlat nyilvánossá válna – tette hozzá az ellenzéki politikus.
|
Trafikügy: az MSZP már az EU-t kérdezi, az LMP feljelent
|
Az MSZP az EU által támogatott Széchenyi programirodák részvételét firtatja a "trafikmutyiban", az LMP feljelentést tesz a vesztes pályázatok visszaküldése miatt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/14/trafikugy-az-mszp-mar-az-eu-t-kerdezi-az-lmp-feljelent/
|
2013-07-14 13:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
A könyv 2004-ben jelent meg, az új nyelvi verzió elkészítésére azonban 2013 januárjában szerződtek (azóta Matolcsynak jelent meg újabb kötete is 2008-ban). A fordításért összesen 1 millió 358 ezer forintot fizetett ki az NGM, a megrendelés és a szerződés még Matolcsy György miniszterségének idejére esik. A tárca szerint a fordításra a nemzetközi kapcsolatok ápolása érdekében került sor, de hogy miként hasznosították, nem tudhatjuk.
A fordítást külön érdekessé teszi, hogy Matolcsy maga alapvetően a hazai piacra szánta a kiadványt. „Azt gondolom, nekünk, magyaroknak jó okunk van arra, hogy megértsük Amerika működését, és világosan lássunk Amerika jövőjével kapcsolatosan” – indokolta a ma már jegybankelnök szerző, miért foglalkozik az Egyesült Államokkal egy magyar közgazdász. Ki is fejti: a magyar politikai elitnek fel kell ismernie a kor összefüggéseit, nevezetesen azt, hogy az USA-val még az Európai Uniónak sem érdemes szembeszállnia.
A fordítással a szaktárca a Conver Kft.-t bízta meg. Az iroda 2012–2013-ban összesen kilenc megbízást kapott, további feladatai közé tartozott például az unortodox gazdaságpolitika hazai atyja, Matolcsy mentora és tanácsadója, Kopátsy Sándor két művének fordítása is összesen bruttó 400 ezer forintért. De a cég készítette a 2012 februárjában kiadott, a kormányzati eredményeket soroló Nagy Reformkönyv és a 2011 végén készített, hazai társadalmi konzultációra szánt, a kormányzat átfogó gazdasági elképzeléseit tartalmazó Magyar Növekedési Terv fordítását is.
A Conver csak 2012-ben bruttó 4,6 millió forint megbízást kapott az NGM-től, ami azért segített abban, hogy a cég 19-ről tavaly 28 millióra növelje árbevételét. A társaság a Nagy Reformkönyv 275 oldalát 1,7 millióért ültette át idegen nyelvre, a 171 oldalas terv fordításáért pedig mintegy 900 ezer forintot kért. E fordításokat az állami tulajdonban álló Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) Zrt.-től is megrendelte az NGM. A tárca az ugyanarra a munkára vonatkozó több megbízást azzal magyarázta: a nagy terjedelmű anyagok szakmai fordításának megrendelésére részenként került sor, több cég dolgozott rajtuk.
Így történhetett a Magyar Növekedési Terv nyelvi átültetésével is, amelyen három cég is munkálkodott. Az NGM ugyanis több mint kétmillió forintra szerződött ezen a jogcímen a BVL Befektetési Tanácsadó Kft.-vel is. A társaságnak nem csupán a nevéből, de a tevékenységi köréből is hiányzik azonban a fordítás, tolmácsolási szolgáltatás. A céget a szerződést követően néhány héttel végelszámolás alá vonták, irányítója az a Vavra László, aki a tőzsdét is megjárt, ám felszámolás alá került Kolosszus Rt. alapító-tulajdonosaként tett szert kisebb ismertségre, majd a 2010-es választások idején az MDF színeiben indult Tapolcán, és a párt gazdasági kabinetjét is képviselte. Arra a kérdésre az NGM-től nem kaptunk választ, mi indokolta a kifejezetten hazai munkaegyeztetésre szánt terv szakfordítását, és az hol hasznosult. Mint írták, „bizonyos anyagok, pl. a Magyar Növekedési Terv lefordíttatása a nemzetgazdasági tárca akkori vezetésének döntése volt”.
Matolcsy termékeny szerző, már több könyvet írt, és gondolatait szereti angolul is látni
|
Matolcsy megéri a pénzét
|
Bruttó húszmillió forintért rendelt a Nemzetgazdasági Minisztérium 2012 eleje és 2013 februárja között különböző fordításokat. A kiadott munkák között van a jegybankelnök, Matolcsy György könyve, az Amerikai Birodalom fordítása is.
| null | 1 |
http://nol.hu/archivum/20130713-matolcsy_megeri_a_penzet-1399931
|
2013-07-13 14:08:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Már nem cél annak megakadályozása, hogy a válság (és a szocialisták nyolcéves kormányzása) miatt elszegényedett emberek kevéske jövedelmüket a félkarú rablókba dobálják. Ha állami koncesszióról van szó, már nem is olyan káros a szerencsejáték, mint amilyennek októberben Lázár János miniszterelnökségi államtitkár lefestette.
Sőt: a Nemzetgazdasági Minisztérium évi mintegy 850 millió forint adóbevételt remél kaszinónként az új kaszinóktól. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, ennek az összegnek a többszörösét kell az embereknek tétként megtenniük a majdani játéktermekben. Az októberi döntés indokai közül a nemzetbiztonsági kockázat maradt meg csupán, miután erre hivatkozva írható ki zártkörű koncessziós pályázat. Varga Mihály előterjesztése szerint a meghívásos koncessziós pályázat az egyedüli és legbiztonságosabb módja azoknak a kiszűrésére, akik nemzetbiztonsági vagy szerencsejáték-felügyeleti kockázatot jelenthetnek.
Ellenzéki politikusok szerint azonban valószínűbb, hogy a zártkörű pályáztatással a tárca csupán meg szeretné könnyíteni a tíz új kaszinó koncessziós jogának átjátszását a Fidesz-közeli vállalkozásoknak. Immár a szaktárca által közzétett adatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a három nagy kaszinó a nyertese a parlament tavaly októberben kivételes sürgős eljárásban meghozott döntésének, amellyel a szándék bejelentésétől számítva kevesebb mint két hét alatt felszámolták a hazai szerencsejáték-ipar jelentős részét. A budapesti Tropicana és Las Vegas Casino, valamint a soproni Casino kivételével törvényesen sehol sem működhet félkarú rablóként ismert pénznyerő automata 2012. október 11. óta.
A három kaszinóban e játékautomaták bevétele tavaly összességében az előző évi 275 százaléka volt. Több mint a negyedével nőtt a tiszta játékbevétel és a játékadó-befizetésük is.
Persze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerencsejáték-felügyeleti főosztályának adataiból az is kiderül, hogy az úgynevezett II. kategóriájú játékkaszinók (ahol kaszinónként legfeljebb 100 játék- és kártyaasztal és kevesebb mint ezer pénznyerő automata üzemeltethető) egész iparága dinamikusan fejlődött 2010–2012 között, tehát még mindig érdemes ezen a piacon befektetni, sőt, most érdemes csak igazán. A tétek összege 2010 és 2011 között 5,8 százalékkal, 2011 és 2012 között 46 százalékkal nőtt. 2011-ben a tiszta játékbevétel az előző évihez képest 4,59 százalékkal nőtt, tavaly az előző évihez képest 27,3 százalékkal.
A tavaly októberi döntés egyértelmű vesztesei ugyanakkor a felszámolt szerencsejáték-piac több ezer szereplője, az elektronikus kaszinókat működtető vállalkozók, valamint a nyerőgépeket tartó kocsmárosok. Közülük többen, hazai jogorvoslati lehetőség nem lévén, Strasbourgban keresik az igazukat, amiért az állam az őket a magyar jog szerint is megillető azonnali és teljes körű kártalanítás nélkül számolta fel az iparágat, amelybe nem is olyan rég még épp az állam instrukciói szerint fektettek be milliárdokat. Másfelől vesztes maga az állam is, amely nemcsak milliárdos adóbevétel-kiesést könyvelhetett el a döntés nyomán, de azóta egyre többet és még többet kénytelen költeni az egykor legálisan működő játékbarlangok ellenőrzésére, megakadályozandó, hogy a korábban legális játékokat illegálisan (azaz engedély és főleg adófizetés nélkül) játsszák tovább.
Az ellenőrzések hatékonysága viszont enyhén szólva is alacsony. Tavaly október második felében, majd novemberben és decemberben, valamint 2013 első két hónapjában valamivel több mint 9000 vizsgálatot végeztek a hatóságok, de mindösszesen 137 esetben indítottak eljárást tiltott szerencsejáték-szervezésért. Emlékeztetőül: a szerencsejáték-ipart alapjaiban átalakító parlamenti döntés után a Hír TV Célpont című műsora mutatta be, milyen gyorsan alkalmazkodtak a vidéki kocsmák az új helyzethez. Az addig pénznyerő automataként működtetett berendezések „már csak játékgépek”, a nyeremények elvileg virtuálisak, valójában a pultnál a kocsmáros fizeti ki azt az összeget, amit korábban a gép adott ki a nyertesnek.
A nemzetgazdasági tárca az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának küldött előterjesztésében arról nem tesz említést, hogy miképpen kívánja visszaszorítani az éppen a kormány javaslatára meghozott parlamenti döntés nyomán ugrásszerűen megnövekedett illegális szerencsejáték-piacot. Csupán tényként állapítja meg, hogy a szerencsejáték iránt érdeklődők egy része külföldön, illetve az interneten költi el a korábban is erre a célra fordított pénzét, mint ahogy azt is, hogy a játéktermi pénznyerő automaták iránti kereslet nagyobb részben a magyarországi illegális pénznyerőautomata- és szerencsejáték-üzemeltetők (így a vendéglátóhelyeken illegálisan működtetett internetterminálok) feketepiacán zajlik.
Úgy tűnik, ki nem mondva, a megoldást az illegális piaci kínálattal szembeni legális félig-meddig állami kínálat bővítésében látja a szaktárca. A kispénzűek valószínűleg továbbra is a feketegazdaságban élik ki játékszenvedélyüket. A többiek számára nyitnák meg a tíz vidéki állami koncessziós kaszinót. Azoknak, akik nagyobb tétben szoktak játszani, és ma jobb híján külföldön vagy a neten teszik ezt, amelyből az államnak így egy fillér bevétele sem keletkezik. A Varga Mihály által jegyzett előterjesztés rámutat: a 2012 októberében betiltott liberalizált, azaz koncesszió nélkül, a szerencsejáték-felügyelet engedélyével további biztonsági szempontok nélkül működtetett pénznyerőautomata-piac jelentős nemzetbiztonsági kockázatai (amelyekre hivatkozva az iparágat felszámolták) és felügyeleti kockázatai az illegális üzemeltetői piacon még élesebben és jelentősebb mértékben jelentkeznek.
Emlékeztetőül: Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár tavaly ősszel előbb azzal indokolta a félkarú rablók teljes körű betiltását, hogy így szeretnék megakadályozni, hogy az amúgy is szegény emberek ne dobják a gépekbe a kevéske jövedelmüket. Szavai általános meglepetést váltottak ki. Ekkor jött elő az újabb érv: az iparágban rejlő nemzetbiztonsági kockázat, ennek mibenlétéről azonban nem árult el részleteket. Kiszivárgott hírek szerint egy az Alkotmányvédelmi Hivatalban készült jelentés vágta ki a biztosítékot a kormányfőnél, amelyből kiderült, hogy bizonyos bűnözői csoportok miképpen befolyásolták a döntéshozókat (szakértőket, kormánytisztviselőket, politikusokat) a szerveralapú nyerőgépek bevezetésének előkészítésekor. Hivatalos források ezt azóta sem erősítették meg, bár nem is cáfolták.
|
Trafikra kaszinó? A kormány pályázatot írna ki játékgépekre
|
Három hónap alatt (2012. november, december és 2013. január) 3,2 milliárd forint adóbevételtől esett el az állam az elektronikus kaszinók és általában a pénznyerő automaták betiltása miatt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter most zártkörű koncessziós pályázat keretében tíz vidéki kaszinó létesítésének és tíz évre szóló működtetési jogának értékesítésével szeretné befoltozni a költségvetésen a szakma és az ellenzék szerint is alapjogokat sértő és elkapkodott tavaly októberi döntéssel ütött lyukat.
| null | 1 |
http://nol.hu/gazdasag/20130715-kik_tehetik_meg_tetjeiket-1400127
|
2013-07-15 14:19:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat a balatonlellei szőlőhegyen Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felesége. A Magyar Narancs írta meg, hogy a kivitelező, akit megbíztak a munkával, nem kért hivatalos tulajdonosi hozzájárulást, csak szóban állapodott meg a polgármesterrel.
|
Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat
|
Magánberuházásban aszfaltoztatta le a pincéjéig vezető önkormányzati utat a balatonlellei szőlőhegyen Witzmann Mihály fideszes országgyűlési képviselő felesége. A Magyar Narancs írta meg, hogy a kivitelező, akit megbíztak a munkával, nem kért hivatalos tulajdonosi hozzájárulást, csak szóban állapodott meg a polgármesterrel.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/21/balatonlellei-szolohegy-witzmann-mihaly-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo
|
2022-02-21 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Adónyomozók szállták meg reggel az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület budapesti, Dankó utcai központját. A NAV közlése szerint költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak. Az akció hírére tüntetők jelentek meg a központnál. A NAV-osok sokáig nem engedték be a lelkészt, és csak a sajtó kizárásával akarták tájékoztatni az ügyről, ő azonban ebbe nem ment bele. Szerinte az adóhatóság látványos politikai akciót hajtott végre.
|
Költségvetési csalás gyanúja miatt adónyomozók szállták meg az Oltalom Karitatív Egyesület budapesti központját
|
Adónyomozók szállták meg reggel az Iványi Gábor vezette Oltalom Karitatív Egyesület budapesti, Dankó utcai központját. A NAV közlése szerint költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoznak. Az akció hírére tüntetők jelentek meg a központnál. A NAV-osok sokáig nem engedték be a lelkészt, és csak a sajtó kizárásával akarták tájékoztatni az ügyről, ő azonban ebbe nem ment bele. Szerinte az adóhatóság látványos politikai akciót hajtott végre.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2022/02/21/ivanyi-gabor-lelkesz-oltalom-karitativ-egyesulet-nav-ellenorzes-politikai-akcio
|
2022-02-21 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A kormány tavaly ősszel – azóta sem ismert – nemzetbiztonsági rizikókra hivatkozva döntött a nyerőgépek szinte azonnali és csaknem teljes körű betiltásáról. Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság ugyanakkor támogatta, hogy a kormány tíz vidéki kaszinó üzemeltetési jogára meghívásos pályázatot írjon ki, mivel nem tártak fel e körben nemzetbiztonsági kockázatot. Az ellenzék elfogadhatatlannak tartja, hogy meghívásos pályázaton válasszák ki az üzemeltetőket.
Az MSZP szerint a Fidesz a trafikmutyi után kaszinómutyira készül, saját “vazallusainak” akarja juttatni az engedélyeket. Az MSZP nem támogatja, hogy magántőke bevonásával kaszinók létesüljenek, ez csak állami beruházással, állami felügyelet mellett fogadható el – jelentette ki. A Jobbik szintén maffiamódszereket emlegetett és biztosra vette, hogy a koncessziós jogok elosztásakor ugyanaz fog történni, mint a dohányboltoknál. A kormány “maffiaszerű módszerekkel, elképesztő és ostoba magyarázatokkal kinyírta a teljes szerencsejáték-ipart”, amelyet most újraoszt, és a kabinettel jó kapcsolatban lévő üzleti körök lesznek a kedvezményezettek.
Bár a kormány tavaly októberi döntését azzal indokolta, hogy világnézetével összeegyeztethetetlen a szerencsejáték, meg kell akadályozni, hogy a válság miatt amúgy is elszegényedett emberek félkarú rablókba dobálják a pénzüket, most úgy tűnik, a költségvetés érdeke felülírja ezt. A nemzetgazdasági miniszter kizárólag költségvetési megfontolásokból javasolta a koncessziós pályázatokat.
“Nem ördögtől való”
Hétfőn Kocsis Máté, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja legalábbis azt mondta: költségvetési megfontolások alapján javasolta a nemzetgazdasági miniszter, hogy egy állami kontroll alatt tartott, külön eljárásban engedélyeztetett és ellenőrzött, úgynevezett másodvonalas kaszinóüzemeltetésre koncessziós pályázatot írjon ki. Azt mondta, nem fog tudni bárki bármilyen minőségében és feltétel nélkül kaszinót nyitni.”
Viszik a nyerőgépeket
A kormánypárti politikus nemzetbiztonsági szempontból támogathatónak és „nem ördögtől valónak” nevezte az elképzelést, ami költségvetési bevételt jelent. Szerinte az állami kontroll lehetővé teszi, hogy a korábbi, a nyilvánosságnak nem megismerhető jelenségek ne forduljanak elő. Továbbra is az az álláspontjuk, hogy a játékszenvedély családokat tesz tönkre, ezért szűkítették a piacot. Hasonlóan érvelt Selmeczi Gabriella szóvivő is, aki nem tudta elképzelni, hogy az történjen újra, mint a Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt, hogy a játékgépek világában háborítatlanul mossanak tisztára olajbizniszben szerzett pénzeket.”
A piac egykori szereplői ugyanakkor már tényként beszélnek arról, mely városokban, kik nyithatnak kaszinókat. Elsők között emlegetik azokat a városokat, ahol nemcsak fideszes vezetés van, hanem finanszírozandó élvonalbeli focicsapat is. Egyes településeken ugyanakkor úgy tudják, nekik 300-500 milliót kell fizetni a koncessziós díj felett a kaszinónyitás jogáért – írja a Népszabadság.
Még ennél is különösebb, hogy a Népszava iparági forrásai szerint az új kaszinókban üzemeltethető “félkarú rablókra” vonatkozó szabályok lazábbak, mint a visszaélés veszélye miatt tavaly ősszel betiltott nyerőgépeknél voltak, így további szigorítás nélkül a tervezett vidéki kaszinók az adócsalás melegágyai lehetnek.
A kaszinókban nem előírás, hogy a pénznyerő automatákban legyen úgynevezett integrált ellenőrző készülék (IEK), amely a gép “fekete dobozaként” rögzíti a játékokat, téteket és kifizetéseket. ( IEK-et még a betiltott kocsmai gépekben is kötelező volt működtetni.) Az sem előírás, hogy a játékgépek be legyenek kötve a Nemzet Adó- és Vámhivatalhoz, így nem ellenőrizheti a forgalmat és a nyereséget, ez “önbevallásos” alapon működik.
Már annak idején is azzal vádolta az ellenzék a kormányt, hogy új szereplőket hozott helyzetbe a magyar szerencsejáték-piacon, amikor októberi rendkívüli ülésén döntött a szerencsejáték-törvény ismételt módosításáról és gyakorlatilag betiltotta a “pénznyerő-pénznyelő” automatákat. A kabinet előző év szeptemberében már drasztikusan megemelte a pénznyerő automaták adóját.
A Magyar Szerencsejáték Szövetség akkor tiltakozott, mondván, a játékadó ötszörösére emelése rövid időn belül a teljes piacot bedönti. 1200 magyar vállalkozás mehet tönkre. Az októberi döntés nagy nyertese a három nagy, részben korábban is állami érdekeltségbe tartozó kaszinó, ahol a pénznyerő automaták bevétele tavaly, nem kis részben a parlament döntésének köszönhetően, az előző évi 275 százalékára emelkedett – írta a Népszabadság.
Az ördög maga
Demetrovics Zsolt addiktológus az FN.hu-nak korábban elmondta, a játékszenvedély rabjainak nagyon fontos, hogy az örömérzet azonnali legyen, ezért igazán addiktívak az olyan játékgépek, melyek azonnali jutalmat kínálnak. Éppen ezért a lottó, totó vagy hasonló, hosszabb kifutású nyereményjáték lényegesen kevésbé veszélyes a betegség szempontjából, ráadásul a veszteség is jóval alacsonyabb. A gyors lefolyású játékoktól sokkal könnyebb függővé válni.
A szakember szerint a jogi szabályozás egyik fontos eleme lehetne, ha az állam a szerencsejátékból szerzett bevételt a megelőzésbe és a kezelés működtetésébe forgatná vissza, hiszen sok lehetőség van a szenvedély gyógyításának és kezelésének promóciójára. Az addiktológus kiemelte, bár a többség csak rekreációs céllal játszik, aki már beteg, abból nem lehet mérsékelt fogyasztót “nevelni”, éppúgy, ahogy az alkoholistából sem lesz szociális ivó. A kezelés többek közt gyógyszeres terápiákkal is folyhat, de Demetrovics Zsolt szerint igen hatékony az önsegítő rendszerekkel, pl. az anonim csoportokban való részvétellel folyó terápia is.
|
Trafikos recepttel űz ördögöt a kaszinókból a Fidesz
|
Új szereplőket hozhat helyzetbe a kormány a magyar szerencsejáték-piacon.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/16/trafik-recepttel-uz-ordogot-a-kaszinokbol-a-fidesz/
|
2013-07-16 14:36:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe.
A koronavírus-járvány magyarországi berobbanásakor, 2020 tavaszán többféle becslés jelent meg azzal kapcsolatban, hogy mekkora az intenzív terápiás ellátás kapacitása, vagyis hány súlyos állapotba kerülő beteget tudnak egyidejűleg lélegeztetőgépre kapcsolni.
Ez a szám az egészségügyi szakemberek szerint 800-1200 fő közé esett, vagyis legfeljebb kétezer betegnek tudtak volna megfelelő ellátást biztosítani, ha csak a rendelkezésre álló lélegeztetőgépek számából indulnak ki.
Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a Népszavának akkor azt mondta, hogy igaza volt Merkely Bélának, a Semmelweis Egyetem rektorának, amikor ezer lélegeztetőgépre kapcsolt betegnél húzta meg a magyar kórházi hálózat intenzív ellátásra képes kapacitásának határát.
A korábban egy nagy magánkórházat igazgató szakember szerint a határ 800 és 1200 ágy között van, ennyi beteget lehet jó minőségben lélegeztetni a meglévő szakemberlétszámmal, tehát már ezen a vonalon billeg az ellátás. Lantos hozzátette: „1200 beteg fölött már majdnem mindenkinek a lélegeztetőgép lesz a koporsója.” Ezekből a nyilatkozatokból is látszik, hogy nem az eszközök hiánya szabott határt a kapacitásnak, hanem az emberi erőforrás.
A Szabad Európa közérdekű adatigényléssel fordult még tavaly az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) felé. Azt szerettük volna megtudni az állami szervezettől, hogy az általa vezetett nyilvántartás szerint hány intenzíves orvos és ápoló van Magyarországon.
Az OKFŐ vezeti ugyanis az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását. Csak ezzel az engedéllyel lehet magyarországi egészégügyi intézményben dolgozni, vagyis még a frissen diplomázott rezidensek is szerepelnek a nyilvántartásban. Az OKFŐ nem adta ki a kért adatokat, a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint azonban az információk közérdekből nyilvánosak.
Az OKFŐ ezt követően megküldte a számokat. Ezek alapján a járvány kitörésének évében, 2020-ban 1004 intenzív betegellátó szakápoló, 38 intenzív betegellátó szakasszisztens, 393 intenzív terápiás ápoló, 167 intenzív terápiás szakasszisztens és 1628 aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvos szerepelt a működési nyilvántartásban.
Az állami kórházakban dolgozók valós száma ennél alacsonyabb lehet, hiszen az egészségügyi dolgozók egy részét a magánellátás foglalkoztatja, továbbá a nyilvántartásban szereplő működési engedélyt csak ötévente kell megújítani. Miközben a frissen végzett rezidensek azonnal bekerülnek a nyilvántartásba, a kivándorló vagy pályaelhagyó, nyugdíjba vonuló, esetleg időközben elhunyt orvosok és egészségügyi szakdolgozók sok esetben csak évek után kerülnek le a listáról.
Ehhez kapcsolódóan: Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre
Sok vagy kevés?
„Az invazívan lélegeztetett betegek ápolása csak egy része az intenzív ellátásnak, fekszenek még más, olyan kritikus állapotban lévő betegek, akiknek a keringésükkel, a veséjükkel vagy a májukkal van baj, és intenzív terápiára szorulnak” – mondta a Szabad Európának Lovas András aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.
Lovas András szerint sok esetben más szervek elégtelensége is okozhat légzési elégtelenséget, például a szívelégtelenség. De lélegeztetőgépre kerülhet egy asztmás beteg vagy központi idegrendszeri problémával bekerülő páciens, de okozhat olyan szövődményt az influenza, esetleg egy szezonális bakteriális fertőzés vagy éppen a Covid, ami miatt gépi lélegeztetésre szorul a páciens.
„A Covid esetében az okozott gondot, hogy egy időben hirtelen nagyon sok beteg szorult gépi lélegeztetésre, nagyon fertőző volt a vírus, és az elején nem volt még elég információ a járványról” – tette hozzá. Elmondása szerint míg egy bakteriális fertőzés esetében antibiotikummal segíthető elő a gyógyulás, vírus esetében leginkább csak a beteg immunrendszere segíthet.
„Az intenzív terápiás ellátás során mesterséges, gépi lélegeztetéssel addig támogattuk a beteg szervezetét, amíg meg nem gyógyult vagy fel nem adta a szervezet a küzdelmet” – mondta.
Az intenzív terápia sajátossága, hogy a kritikus állapotba kerülő szervezetben további fertőzéses szövődmények alakulhatnak ki. A leggondosabb kezelés és ápolás ellenére is megjelenhetnek a kórházi fertőzések, amelyek további problémákat okozhatnak.
Sok nyugat-európai országban az intenzív terápiában egy beteghez egy ápoló tartozik, nem véletlenül. „Optimális esetben tolerálható az is, hogy egy nővér két beteget lát el egy műszakban. Nemzetközi felmérések szerint egy harmadik beteg esetében hét-tíz százalékkal nő az elhalálozás valószínűsége, és egy további páciens esetében már mind a négy beteg halálozási esélye 14-20 százalékra emelkedik” – mondta az orvos.
Lovas András szerint egy orvos négy-hat beteget képes ellátni, ennél több már veszélyezteti a túlélés esélyét. Az orvos feladata az, hogy terápiás döntéseket hozzon és beavatkozásokat végezzen el. Például lélegeztetőcsövet vezet le, különböző kanülöket helyez el az érpályákba.
„Ahhoz, hogy ezt az orvos el tudja végezni, a szakdolgozó segítségére van szüksége, hasonlóan egy műtéthez, ahol szintén steril körülmények között dolgozik együtt a csapat. Ez is foglalja a nővér munkáját, az asszisztencia alatt nem tud a többi beteggel foglalkozni, ezért nem mindegy, hogy hány páciensre kell figyelnie egy ápolónak” – tette hozzá.
Az ápoló feladata az orvos által meghatározott gyógyszerek beadása, a gépek felügyelete, a rendszer által másodpercről másodpercre beérkező adatok rögzítése, megfigyelése, értékelése, a gyógyszerek (altató, fájdalomcsillapító, vérnyomásszabályozó, antibiotikum stb.) adagolása.
„Sok esetben ezt a négy-öt-hatféle gyógyszert aszeptikus körülmények között elő kell készíteni, fel kell szívni, címkézni kell, be kell adni, egyszóval észnél kell lenni, képzettséget igénylő feladat. Ezenfelül további ápolási teendőket is ellát a szakdolgozó, ágytálazni, pelenkát cserélni, forgatni és táplálni, illetve fürdetni is kell a pácienseket” – mondta.
Az orvos szerint a szakdolgozókra nehezedő hatalmas munkamennyiség mellett azért is ideális, ha egy ápolóra csak egy beteg jut, mert ezáltal csökken a fertőzés veszélye. Az intenzíven ápoltak közül sok fertőző betegséggel is küszködik.
„Ne akarjuk átvinni egy másik betegre a fertőzést. Ha egy nővér több beteggel foglalkozik, akkor elég nagy eséllyel viszi át egyikről a másikra a fertőzést. Kevesebb ideje marad az alaptevékenységére és arra is, hogy a higiéniai előírásokat maradéktalanul betartsa” – mondta Lovas András.
Ha az intenzív ellátásban dolgozó szakdolgozók létszámát összeadjuk, 1602 fő jön ki 2020-ra, akik közül sokan már nem dolgoznak a hazai egészségügyben, csak még szerepelnek a nyilvántartásban, egy részük a magánellátásban tevékenykedik. Az állami egészségügyben bevethető szakképzett ápolók valós létszáma alacsonyabb, mint a nyilvántartásban szereplő adat. És ezt számot meg kell felezni, hiszen a nővérek 12 órás műszakokban váltják egymást, miközben van, aki gyesen, szabadságon, vagy táppénzen van.
Az adatokból látszik, hogy a Covid alatt a legszűkebb keresztmetszet az intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozók létszáma volt. Az orvosok ugyanis elegen voltak a koronavírus-járvány első hullámakor, hiszen a halasztható műtétek leállításával felszabadult egy jelentős kapacitás, kevesebb altatóorvosra volt szükség.
Lovas András elmondása szerint hiába van viszonylag sok, több mint 1600 aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos Magyarországon, nagy részük a műtőben dolgozik altatóorvosként a magánegészségügyben és az állami ellátórendszerben. Arról pedig pontos információ nem ismert, hogy ebből hányan nyugdíjasok vagy hányan rendelkeznek másik szakvizsgával is, és dolgoznak más szakterületen.
Lovas András szerint orvosként akármennyi feladatot ki tud osztani, lehet egy hajón kapitány, de ha nincs matróza, akkor el sem tud indulni a kikötőből. „Nagyon fontos, hogy megbecsüljük az egészségügyi szakdolgozókat, nagy hiba, hogy az ő bérüket nem rendezték olyan mértékben, mint az orvosokét” – tette hozzá.
A Covid csillapodásával jelentősen csökkent a szakdolgozói létszám, ma sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint 2020-ban.
Az OKFŐ adatai szerint 956 intenzív betegellátó szakápoló, 40 intenzív betegellátó szakasszisztens, 372 intenzív terápiás ápoló, 143 intenzív terápiás szakasszisztens van, aneszteziológia- és intenzívterápia-szakorvosból viszont többen, 1667-en szerepelnek a listán.
„A nővérek esetében nagyon sokan vannak ötven év felett és nyugdíj előtt, szinte elenyésző a negyven év alatti egészségügyi szakdolgozó, és nincs utánpótlás, nagyon kevesen választják ezt a pályát” – mondta az orvos.
Ezt az OKFŐ adatai is alátámasztják, hiszen míg 2020-ban például 98 intenzív terápiás szakorvos került be újonnan a nyilvántartásba, addig ugyanabban az évben egy-egy fő intenzív betegellátó szakápolóval és szakasszisztenssel, illetve nulla fő intenzív terápiás szakasszisztenssel és szakápolóval „bővült” a létszám.
Újonnan bekerülő intenzív terápiás szakápoló tíz éve nincs, utoljára 2012-ben egy fő került fel az OKFŐ nyilvántartásába.
Nem kellett lélegeztetőgép
Több egészségügyi szakértővel beszéltünk, akik névtelenséget kértek. Egyikük azt mondta, hogy békeidőben, a Covid előtt mintegy nyolcszáz intenzíves ágy volt Magyarországon, az addigi rekord mintegy háromszáz körül lehetett, vagyis ennyien voltak egy időben lélegeztetőgépen a járvány megjelenése előtt.
A háromszázmilliárd forintos kormányzati lélegeztetőgép-beszerzés irreális volt. A rendelkezésre álló 1500 lélegeztetőgép mellett ennyi lélegeztetett beteg ellátása is megvalósíthatatlan lett volna a szűkös humánerőforrás-kapacitások és a hatalmas beáramló betegszám mellett. „Nem volt semmilyen szakmai alapja a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzésének” – mondta egy forrásunk.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a Szabad Európának erről korábban úgy fogalmazott: a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás. (Kunetz Zsombort most nem kérdeztük).
Beszélgetőpartnereink azt mondták, hogy a járványkezelésben az Országos Kórházi Főigazgatóság volt a legkompetensebb, itt „még látszódott valami szakmaiság”, de a külügy „teljesen irreálisan viselkedett a lélegeztetőgép-beszerzés kapcsán mind darabszámban, mind minőségben”.
„Láthatóan nem voltak megfontolt egészségügyi szakmai tanácsok a döntések mögött” – mondta egyikük.
A harmadik hullámban, 2021 márciusában voltak egyidejűleg a legtöbben lélegeztetőgépen, összesen 1527-en, de ez is megroppantotta az ellátást, ugyanis nem volt elég, megfelelően képzett szakember. Ezért is végzett Magyarország lakosságarányosan az európai élmezőnyben a halálozások tekintetében.
„Azért, mert felvett a kórház intenzív osztálya egy beteget, és bent volt, ahol lélegeztetőgép is volt, attól még nem kapott kellő minőségű, a kor követelményeinek megfelelő ellátást” – mondta beszélgetőpartnerünk. Szerinte nem lehet néhány hónap alatt más orvosokat átképezni erre a szakterületre, és ugyanez igaz az intenzíves ápolókra is.
Elmondta azt is, hogy egészségügyi döntéshozóként az a feladata, hogy az embereket a lehető legjobb életminőségben és egészségben tartsa. „Jó megoldás volt az első hullámban a teljes lezárás, mert működött a távolságtartás, az első hullámot megúsztuk, sikerült a járványt izolálni, alig kerültek kórházba betegek” – tette hozzá.
Megértette, hogy a politikusok a korlátozó intézkedések feloldása mellett döntöttek úgy, hogy a kórházakat felkészítették a várható terhelésre. A gond csak az, hogy az eszközbeszerzéseken kívül nem fordítottak energiát a humán erőforrásra. „Embert honnan szerzel? Az intenzív terápiás orvos és szakdolgozó volt a szűk keresztmetszet” – mondta.
Szerinte a Covid alatti ellátás minőségét úgy kell elképzelni, mint egy tömegbalesetet. Magyarországon is előfordult, hogy egy buszbaleset esetén, amikor szűkösek az erőforrások, mert hirtelen sok sérültet kell ellátni, el kell dönteni, hogy ki a menthető, és abba az irányba kell az erőforrásokat irányítani.
„Ezek kegyetlen dolgok, de dönteni kell: az adott erőforrások mellett foglalkozom tíz emberrel, és abból meghal kilenc, vagy kiválasztok és ellátok öt embert és megmentek négy életet” – mondta.
Szerinte két megoldás lehetett volna. A kormány megszámolja, hány intenzíves orvost és ápolót lehet bevetni, és ehhez meghatároznak egy beteglétszámot, amennyit biztonsággal el lehet látni.
„Vagy azt mondjuk, hogy ennyi beteget kell ellátni, annyi orvos és szakdolgozó van, amennyi, és az olyan minőségben fog zajlani, ahogy. Magyarországon ez utóbbi valósult meg a Covid alatt” – tette hozzá.
Felesleges, de legalább drága volt
A Direkt36 számolt be arról, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hogyan tartotta nyilván a lélegeztetőgépek kereskedelmét. A különböző termékekről nem egyesével, hanem több hasonló termékről együtt közölnek adatokat.
Ezekből az nem derül ki, hogy az egyes országok pontosan hány darab és milyen típusú gépet szereztek be, az viszont igen, hogy az adott csoportban összesen hány kilogrammnyi árut exportáltak és importáltak, és ezekért mennyi pénzt fizettek. Így ki lehetett számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép.
Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz-, a németekének 14-szerese. Vagyis a számok alapján nagyon túlárazott összegeket fizethetett a magyar kormány a lélegeztetőgépekért.
A kormány szerint élet-halál kérdése volt
„El akartuk kerülni azt, amit több nyugati országban láttunk, hogy az orvosnak kelljen eldönteni, kinek jut lélegeztetőgép, és kinek nem, ki élhet és kinek kell meghalnia” – mondta 2020 júniusában az MTI tudósítása szerint Menczer Tamás az M1 aktuális csatornán.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az Operatív Törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy tízezer gépre van szükség.
Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik –, több mint 16 ezret rendeltek, hogy tízezer biztosan beérkezzen. A megrendelt gépek értéke több mint háromszázmilliárd forint, a szükséges anyagi forrás rendelkezésre állt, hiszen „emberélet nem múlhat pénzen”.
Kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, illetve a Kormányszóvivőnek, amennyiben válaszolnak, frissítjük a cikket.
|
Lélegeztetőgép-beszerzés: az állami nyilvántartás szerint sem volt elég személyzet
|
Az egészségügyi ellátás szempontjából nem tűnik megalapozottnak a kormány 16 ezer darabos lélegeztetőgép-beszerzése. A Szabad Európa által kiperelt adatok szerint kevés intenzíves orvos és szakápoló volt Magyarországon. A Covid alatt a humán erőforrás volt a szűk keresztmetszet. Még intenzív terápiás orvosból csak-csak, de intenzíves képzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozóból nagyon kevesen voltak. Utánpótlás sincs, a hivatalos nyilvántartás szerint például új intenzív terápiás szakápoló utoljára 2012-ben került be a magyar egészségügybe.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/lelegeztetogep-beszerzes-az-allami-nyilvantartas-szerint-sem-volt-eleg-szemelyzet-/32281494.html
|
2023-02-22 14:07:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A Videoton-tulajdonos Garancsi István érdekeltségében és vezetésével működő szövetkezet győri fiókközpontja legutóbb 2012. április 23-án emelte 600 millió forintra a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét a másfél évvel korábbi 250 milliósról. Az alapítvány pedig májusban vásárolta meg a felcsúti önkormányzat egykori sportpályáját, valamint az ebbe beleolvadt négy és fél hektárnyi, a tulajdoni lapon számmal jelölt földet.
Ezenfelül érvényben maradt a 2008 augusztusában ugyancsak a Videoton tulajdonosa által vezetett Duna Takarékszövetkezet 150 millió forintos jelzáloghitele is. Valamennyinek a jelzáloga a Puskás Akadémia felcsúti sporttelepét terheli a Fő utca 176.-ban, ahol az akadémia bentlakásos kollégiumával együtt két éve megépült.
A szomszédos, közel hathektáros területen viszont tavaly óta épül a 3500 fő befogadására alkalmas futballstadion, ám ezt a földterületet nem terheli jelzálogjog. Vélhetően azért, mert Orbán alapítványa a Duna Takarékszövetkezettől kapott hitelkeretből finanszírozta tavaly májusban a stadionépítéshez szükséges 5,8 hektárnyi földterület megvásárlását.
A felcsúti önkormányzat másfél hektáros egykori sportpályájáért 150 millió forintot fizetett az alapítvány. Az alapítvány éves beszámolójában 601 millió 882 ezer forint kötelezettség szerepel. Pénzügyi műveletekre mindössze 1,2 milliót költöttek tavaly az összességében 4,8 milliárdos befektetett eszközről számot adó közhasznú szervezetnél. Sok minden más mellett azt sem tudni, hogy milyen kamattal kapták a szövetkezeti pénzt.
A Népszabadság a Duna Takarékszövetkezethez fordult, hogy megtudja, milyen kamattal folyósította a hitelt. „Továbbítani fogom a vezetők részére” – mindössze ennyit mondtak lapunknak a takarékszövetkezet győri titkárságán, ahová e-mailben küldtük el a kamat mértékére vonatkozó kérdéseinket. A Duna Takarék, mint ismeretes, kikerülhet a nemrégiben elfogadott, a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény hatálya alól, mivel bankká szeretne alakulni, és eziránti kérelmét épp időben, májusban be is nyújtotta a pénzügyi felügyeletnek.
A takarékszövetkezet fő tulajdonosa és igazgatósági tagja Garancsi István, aki köztudomásúlag jó viszonyt ápol Orbán Viktor kormányfővel. Garancsi István egyébként számos teendője mellett két éve immár miniszterelnöki megbízott is, a természetjáró és kerékpáros turizmus, valamint az úthálózat fejlesztésével bízták meg. Ezt a munkáját díjazás nélkül látja el.
Beton, védelem
|
Orbán barátjának takarékszövetkezete adhatott kölcsön a pályára
|
Az államosításra váró több mint száz takarékszövetkezet közül az egyetlen várható kivétel, vagyis a Duna Takarékszövetkezet hiteléből vehette meg a jelek szerint tavaly tavasszal a felcsúti stadionépítéshez szükséges földeket Orbán Viktor eredetileg csupán 150 ezer forinttal alapított futballalapítványa – ez derül ki egy a Népszabadság birtokában lévő dokumentumból.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/20130716-fold_a_duna_penzen-1400377
|
2013-07-16 14:39:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
Erőfeszítés nélküli, szupergyors gyógyulással, fogyással vagy nyelvtanulással kecsegtetnek a csodát ígérő termékeket árusító, tisztességtelen weboldalak, figyelmeztet az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Olyan eset is akadt, hogy egy kitalált tudós kitalált feleségének mesés gyógyulásáról adott hírt, a poszt alatt pedig fiktív kommentelők akarták átverni a vásárlókat.
Netes böngészés során vagy az e-mail fiókunkba érkezett levélből tovább lapozva gyakran köthetünk ki olyan termékajánlatoknál, amelyek tényleg túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek.
Az azonnali állapotjavulással, fiatalodással ámító honlapokat már magáért az alapállításért is érdemes erős fenntartásokkal kezelni. Az indokolt gyanúra további okot ad, ha rossz magyarsággal írt, nyelvtani hibáktól hemzsegő szövegeket találunk az oldalon.
Sok magyarnak tűnő webáruház mögött külföldi vállalkozás áll, amelyik az eredeti változatból fordítóprogrammal eszkábálja össze a hazai vevők megrövidítésére szolgáló felületet.
Pedig önmagában az is szabálytalan, ha a kereskedő a cégadatok közlésének hiányában nem azonosítható be, vagy panasz esetén utólag sem lelhető fel, érhető el, mert kapcsolatként mindössze egy e-mail cím, kizárólag egyoldalú kommunikációra alkalmas űrlap szerepel a honlapon.
Az üzemeltető több sztenderd eszközzel élt a meggyőzés érdekében, a fiktív tudós szaktekintélyén túl nem létező egészségügyi szervezetek támogatását vetette latba.
Aki rendelt, újabb több ezer forintért „meglepetés terméket” is kérhetett. Megtévesztésnek minősül, hogy a luxusóra, ékszer, modern kezelés, egészségügyi vagy márkás háztartási készülék reményében elcsábulók a próbavásárlás tapasztalatai szerint csak még egy adag tapaszt kaptak.
Az ügyeskedők cinizmusukra jellemzően egyebek mellett azzal érvelnek az árujuk mellett, hogy „a reklámozott pasztillák nem működnek”. Arcátlanságukat azzal a bátorítással tetézik, hogy az általuk kínált csodaszer használata mellett testmozgásra vagy diétára semmi szükség. A feltaláló nevében megfogalmazott ajánlást szappanoperaszerű betét színesíti arról, hogy a saját felesége megmentése vezette a forradalmi módszer kiötléséhez. Új szintre emeli a fiktív kommentelők unásig ismert gyakorlatát, hogy a hozzászólók időnként egymással is szóba elegyednek. A tipikus minta szerint egyikük óvatos kétségeit jelzi, amelyeket a tapasz mellett hitet téve oszlat el a másik.
A közlemény idézi Keszthelyi Nikolettát, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárát, aki kijelentette: az internetet vásárlásra is használók aránya az uniós tagállamok közül a második legnagyobb mértékben nőtt Magyarországon 2016 óta. A járványhelyzetben megélénkült e-kereskedelem tavaly novemberben és decemberben is minden korábbit felülmúló havi csúcsot produkált. A tisztességes vállalkozások mellett így megúszhatatlanul feltűnnek a trükközők is.
A gyors gyógyulással, örök egészséggel házalók gyakorlata különösen visszatetsző, mert az emberek félelmeire, olykor reményvesztettségére bazíroz. Ráadásul veszélyes lehet, mert ha a termék maga ártalmatlan is, aki állítólagos hasznai miatt a rendes orvosi vizsgálat és ellátás helyett választja azt, a további egészségromlást, akár súlyos szövődményekhez vezető betegség késői felismerését kockáztatja
Hozzátette: „a hatóság tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt járt el a tapaszos vállalkozással szemben. A honlap másik huszonnyolc webáruház társaságában már megtalálható a jogsertowebaruhazak.kormany.hu oldalon, a csodát ígérő termékek menüpont alatt. Csak tavaly közel másfélmillió forint értékben szabtunk ki bírságot efféle szabályszegések, visszaélések miatt. Idén májustól tovább erősödnek az online fogyasztói jogok, tavasszal a tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos szigorúbb uniós rendelkezések lépnek életbe, amelyek többek között tiltják a fiktív kommenteket”.
|
A hamis tudós hamis felesége csodás módon felgyógyult a hamis betegségéből, a hamis kommentelők legnagyobb örömére
|
Ehhez hasonló sztorikkal hülyítették a magyar fogyasztókat a csaló webáruházak.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/21/gyogyszer-csalas-tapasz-itm-webaruhaz-buntetes
|
2022-02-21 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Kedves Vitézy Dávid, ezúton szeretnénk Önt és partnerét vendégül látni egy kis kikapcsolódásra" – szól a négycsillagos szállodába szóló utalvány.
A szobafoglalás visszaigazolását Blahó Áron, a Synergon kommunikációs vezetőjének nevére küldték át.
Vitézy „vendégül látását és kikapcsolódását" december óta szervezi a Synergon. Az utazási iroda a cég egyik alkalmazottjával kezdte intézni a mostani üdülést még december 10-én. Ekkor küldték át neki a július 13-i hét végi Balaton Sound idejére szóló ajánlatukat.
Két felnőttnek 61 ezer 428 forintba kerül éjszakánként egy Deluxe kétágyas szoba, amit Vitézy „kikapcsolódására" ajánlott az iroda. Három éjszakára ez 184 ezer 284 forint. A vendég háziállatot nem vihet, parkolásért éjszakánként 1000 forintot kell fizetnie. A levél említést tesz a Balaton Sound 70 ezer forintos VIP-bérletéről is.
Megkerestük a Synergont, miért ajándékoztak ilyen drága nyaralást Vitézy Dávidnak, és nagylelkűségük összefüggésben áll-e azzal a sokmilliárdos megbízással, amit a BKV korábbi tenderén nyertek.
Válaszlevelükből ezt nem tudtuk meg. Mint írták, az elmúlt években többször támogattak különféle nonprofit szervezeteket, illetve arra rászoruló hátrányos helyzetben lévő intézményeket.
– Nem tudok semmiről, Budapesten vagyok a BKK irodájában és nem is terveztem, hogy megyek a fesztiválra, szállodáról sem tudok. Lehet, hogy visszaéltek a nevemmel – állította először Vitézy. A szálloda recepcióján pénteken megerősítették, hogy várták Vitézyt, de még nem ért oda.
Vitézy később már arról tájékoztatta a Blikket, hogy félreértés történt. Magyarázatként mellékelte a Synergon vezérigazgatójának levelét. Eszerint rendezvénysorozatot szerveztek az összehangolt diszpécsermunkát szolgáló Futár-projekt lezárása után. Lefoglalták a szobákat, ám a Futár határideje csúszik, így a rendezvény is. Csillag Miklós, a Synergon vezérigazgatója szerint adminisztrációs hiba a szobafoglalás.
|
Luxusnyaralásra nevezték be Vitézyt
|
Zamárdi–Budapest — Balatoni luxusnyaralást ajándékozott Vitézy Dávidnak (28), a BKK vezérigazgatójának az a Synergon informatikai cég, amelyik a 6,7 milliárd forintos Futár-beruházást nyerte meg a BKV-tól – tudta meg a Blikk.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/luxusnyaralasra-neveztek-be-vitezyt/mv6lv4l
|
2013-07-16 14:47:00
| true | null | null |
Blikk
|
Egy négycsillagos balatoni szállodába szóló utalványt kapott Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a Synergon Informatikai Nyrt-től – értesült a Blikk. A cég korábban több mint hatmilliárdos FUTÁR beruházást nyert meg a közlekedési vállalattól.
A lap úgy tudja, a Balaton Sound hétvégéjére szóló üdülést már decemberben elkezdte intézni az informatikai cég a BKK-vezérnek. Az utazási iroda a szobafoglalásról szóló visszaigazoló levelet Blahó Áron, a Synergon kommunikációs vezetőjének nevére küldte.
A szóban forgó szállodába két felnőttnek 61 ezer 428 forintba kerül éjszakánként egy Deluxe kétágyas szoba, amit Vitézy kikapcsolódására ajánlottak. Három éjszakára ez 184 ezer 284 forint. A vendégek a hotelben Feng-shui elven berendezett, kék, mályva és zöld színű lakóterek közül válogathatnak. A levélben emellett megemlítik a Soundra szóló 70 ezer forintos VIP-bérletet is.
A lap megkereste a az üggyel kapcsolatban a Synergont. Arra voltak kíváncsiak, van-e összefüggés a nagyvonalú ajándék és a BKV korábbi tenderén elnyert sokmilliárdos beruházás között. A cég válaszleveléből azonban ez nem derült ki.
Vitézy Dávidot múlt pénteken várták a zamárdi szállodába. Végül nem érkezett meg. A Blikknek azt mondta, félreértés történt. Részletek itt.
A BKK az üggyel kapcsolatban azonnali tájékoztatást kért a Synergontól. Közeleményükben azt írják:
“Vitézy Dávid sem Zamárdiban, sem más Balaton-környéki településen nem járt az elmúlt napokban. (…) Egy utazási irodánál bármilyen névre lehet belföldi hotelfoglalást indítani a megnevezett személy tudta, beleegyezése nélkül is. A fenti esetben is ez történt.
A Synergon magyarázata szerint a FUTÁR projekt elkészüléséhez kapcsolódó kommunikációs kampányban terveztek valamilyen eseménysorozatot számos helyszínen, amit aztán lemondtak, de ezért akarták eredetileg többek között a BKK vezetőjét is meghívni oda. Mivel a foglaláshoz a BKK-nak nem volt köze, pontosabban megítélni, hogy mi történt, nem áll módunkban, a társaságot és annak vezetőjét érő rágalmakat azonban visszautasítjuk.”
|
Balatoni luxushétvégét szerveztek volna Vitézynek
|
A BKK-vezérnek egy informatikai cég akart így kedveskedni a Balaton Sound hétvégéjén. Vitézy Dávid azt állítja, semmi köze a szállodafoglaláshoz.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/17/balatoni-luxushetveget-szerveztek-vitezynek/
|
2013-07-17 14:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. Az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is egy önkormányzati cég látja el több százmillió forintnyi közpénz felhasználásával. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is.
Pár hete lépett életbe Kecskemét idei költségvetése, amelyben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos finanszírozási tervek is megtalálhatók. A büdzséből kiderül, hogy az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is a város cége, a KIK-FOR Kft. látja el.
A 2023-as költségvetésben előirányzott összegeket megvizsgálva kiderül, hogy a városháza több mint százmillió forintnyi közpénz pontos felhasználását mulasztotta el kifejteni, és a város tulajdonában álló ingatlanok kezelésével megbízott céggel kapcsolatban több kérdés is felmerül.
A rejtett aranytartalék, plusz még egy kicsi
A KIK-FOR Kft. még 1993 októberében alakult meg, azóta fontos feladatot lát el Kecskeméten: üzemelteti az önkormányzat (és a saját) tulajdonában álló ingatlanokat, üzleteket és egyéb bérleményeket, és további gazdálkodási feladatokat is ellát. Egy tulajdonosi döntés alapján az önkormányzati tulajdonú földterületek vagyonkezelése és bizonyos városfejlesztési feladatok ellátása is a feladata. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati intézmények karbantartási tevékenységéért is ez a társaság felel.
Ezeket a feladatokat a cég részben önkormányzati támogatásból végzi, amelyekre a 2023-as költségvetési előirányzat szerint nem kevés pénz jut:
a Homokbánya területén állami támogatás igénybevételével kialakított és költségalapon bérbe adott lakások teljes körű működtetésére az önkormányzat 344.366.501 forintot irányzott elő idénre;
a lakás- és vagyonkezelői tevékenységek ellátására 188.092.275 forintot biztosított az önkormányzat. Az összegből 158.952.275 forintot a vagyonkezelés visz el.
Tehát a KIK-FOR Kft. 29.140.000 forintot költhet az önkormányzat tulajdonában álló lakásállomány üzemeltetésére, amiből a lakóépületek felújítására és korszerűsítésére 14,14 millió, lakbértámogatásra hárommillió, számlavezetésre pedig ötvenezer forint jut.
Rövid fejszámolás után ugyanakkor kiderül, hogy mindezt összeadva kicsivel több mint 17 millió forintot kapunk, míg a maradék 12 millió forint felhasználását nem részletezi a a költségvetés. Az sem derül ki a büdzséből, hogy hol hasznosul az önkormányzat által előírt több mint 107,1 millió forint tartalékképzés a KIK-FOR Kft.-nél.
Nem vész el, csak átalakul
Szerettünk volna a nyomára bukkanni a hiányzó millióknak, ezért megkerestük az ügyben Király József önkormányzati képviselőt, a KIK-FOR Kft. felügyelőbizottságának elnökét. A politikus röviden válaszolt kérdéseinkre. Kifejtette, hogy a társaságra vonatkozó költségvetési előirányzatban szereplő több mint százmillió forintos tartalékról és felhasználásáról a cégnek nincs információja, és hogy a lakásállomány üzemeltetése kapcsán felmerülő 12 millió forintról sem tud.
„A 2023. évi előirányzat-felhasználás a rendeletben meghatározottak szerint valósulhat meg, így felújításra 14 millió forint áll rendelkezésre, beruházásra pedig 15 millió” – válaszolta a politikus.
Ez a válasz újabb kérdéseket vetett fel, mivel ezek az összegek ilyen formában nem szerepelnek a költségvetésben. Megkerestük ezért Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert erre vonatkozó kérdéseinkkel, de többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ.
Hetekig tartó ügyintézés, üres lakások
A KIK-FOR Kft.-vel kapcsolatban nem csak az elveszett milliók ügye merül fel problémaként. Sokan jónak és hatékonynak találják a kecskeméti bérlakásrendszert, és az önkormányzati ügyintézéssel sem akad gondjuk. Vannak azonban olyan helyiek is, akik nem így vélekednek. Ők a KIK-FOR Kft.-nél tapasztalható ügyrendet egyenesen útvesztőnek tartják. A lapunknak nyilatkozó bérlők szerint évente kell meghosszabbítaniuk bérleti szerződésüket, amihez azonban egyrészt igazolniuk kell, hogy nincs tartozásuk a cég felé, a rezsijüket is gondosan fizették, de azt is, hogy a KIK-FOR Kft. tulajdonában álló használati tárgyak állapota rendben van. Az ügyintézés lassúsága miatt azonban ezekre gyakran csak hetek elteltével kerülhet sor.
A legtöbb bérlőnek nincs választási lehetősége, kénytelen az ügyintézésből fakadó próbatételeket kiállni. Hogy pontosan mennyien vannak, arról csak találgatni lehet, ugyanis erre vonatkozó adatokat nem kaptunk a KIK-FOR Kft.-től. Ez ügyben is Király József önkormányzati képviselőhöz fordultunk segítségért, aki közölte: a kecskeméti önkormányzat tulajdonában – tehát a cég kezelésében – összesen 1271 lakás és 112 üzlethelyiség áll, míg 452 ingatlan képezi a cég saját tulajdonát. A városháza ingatlanjai közül nagyjából kilenc százalékot tesz ki az üresen álló ingatlanok aránya, azaz 183 olyan lakás és üzlethelyiség lehet, amelyet nem bérel senki. Ezzel párhuzamosan 53 darab ingatlan iránti kérelem vár elbírálásra.
Több tízmillió forint közpénz folyik el évente
Az üresen álló ingatlanokat az önkormányzatnak ugyanúgy fenn kell tartania, mint azokat, amelyekben laknak. Lapunk birtokába jutott a KIK-FOR Kft. legfrissebb, a Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság által zárt ülésén tárgyalt 2021-es eredmény beszámolója. (Az önkormányzati cégek eredményéről szóló dokumentumokat általában zárt ajtók mögött tárgyalják, a sajtó csak a kivonatukhoz juthat hozzá.)
A dokumentum szerint az önkormányzati cég 1329 darab önkormányzati ingatlant kezelt, amiből 112 üzlet-, iroda-, egyéb helyiség és terület volt, míg további 46 társasházban összesen 1398 albetét (lakás, üzlet, iroda, garázs). Ezenfelül 102 saját tulajdonú és 335 vagyonkezelt (mezőgazdasági és egyéb művelési ágú földterület és egyéb helyiség megnevezésű) ingatlannal rendelkezett. A KIK-FOR Kft. 2021-ben összesen 453 darab szociális alapon bérbe adható ingatlannal rendelkezett, amelyekre összesen 35,5 millió forintot költött.
Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok közül 2021 januárjában 157-et, júniusban 178-at, decemberben pedig 175-öt nem bérelt senki, így a velük kapcsolatos fenntartási költségek mind az önkormányzatot terhelték, tehát csak ebben az évben összesen 48,6 millió forintot fizettek ki arra, hogy az ingatlanok állagát megóvják, míg további 14,4 millió forintot közös költségre költöttek el – azaz egyetlen lakásra 360 ezer forint közpénzt használt fel az önkormányzat. Az ismert adatok alapján tehát az önkormányzat tavaly nagyjából 65 millió forintot költött az üresen álló ingatlanokra.
Írta: Latyák Balázs.
|
Több tucat üres bérlakás csapolja rendszeresen Kecskemét költségvetését
|
183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. Az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is egy önkormányzati cég látja el több százmillió forintnyi közpénz felhasználásával. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-tucat-ures-berlakas-csapolja-rendszeresen-kecskemet-koltsegveteset-/32279882.html
|
2023-02-22 14:56:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Az AB megsemmisítette a Magyar Állami Operaház átvilágításával kapcsolatos adatkérést elutasító jogerős ítéletet, továbbá kimondta, hogy sérti a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való alapjogot, ha az azokhoz való hozzáférést formális hivatkozással tagadják meg – közölte az AB szerdán a honlapján.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője két éve kérte az akkori Nemzeti Erőforrás Minisztériumtól az Operaház átvilágításáról szóló miniszteri biztosi jelentést, amely a korrupciós ügyekkel foglalkozó portál szerint milliárdos nagyságrendű visszaélésekről szól.
Az adatkérést a szaktárca, majd a bíróságok is megtagadták. Többek között azzal érveltek, hogy a jelentés egésze nem adat, illetve részben döntés-előkészítő adat, továbbá, hogy az adatkezelőtől nem várható el a megismerhető adatok leválogatása.
Az AB ítéletet megsemmisítő határozata a konkrét ügyet nem döntötte el, a konzekvenciákat az eljáró bíróságnak kell majd levonnia.
|
Nem takargathatja magát az Operaház
|
Az Alkotmánybíróság szerint meg lehet ismerni az Opera átvilágításának eredményét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/17/nem-takargathatja-magat-az-operahaz/
|
2013-07-17 15:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
Részletes, érdemi vallomást tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen Vizoviczki László, és kérdésekre is válaszol szerdán – jelentette be új védője, Futó Barnabás ügyvéd.
Az ügyben bűnszervezetben, folytatólagosan és üzletszerűen, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt nyomoznak.
Nem volt, nincs köze
Az ügyvéd hangsúlyozta: védence nem volt sem szervezője, sem vezetője bűnszervezetnek, nem kapcsolódnak hozzá a Hajógyári-szigeten esetlegesen elkövetett, kábítószerrel vagy prostitúcióval kapcsolatos cselekmények. Hozzátette: Vizoviczki Lászlónak nincs köze a Hajógyári-szigeten eltűntekhez, sem pedig P. Tamáshoz, aki ellen Prisztás József meggyilkolása és több más súlyos bűncselekmény miatt folyik eljárás.
Ügyfelét hivatalos személy által társtettesként elkövetett vesztegetés gyanújával hallgatják ki, védence a Központi Nyomozó Főügyészség eljárását korrektnek tartja – mondta Futó Barnabás.
A Vizoviczki László és társai elleni nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkos információgyűjtésen alapuló feljelentése után kezdődött 2012 februárjában, és az év májusában fogták el az első gyanúsítottakat, köztük rendőröket is.
Rendőri védelem alatt
A gyanú szerint Vizoviczki Lászlónak több budapesti éjszakai szórakozóhelyen üzleti érdekeltsége volt, és neki dolgozott egy másik civil gyanúsított, V. István, akinek az volt a feladata, hogy ezek a szórakozóhelyek zavartalanul, nagy forgalommal, illegális rendőri védelem alatt működjenek, a konkurens szórakozóhelyeken viszont a rendőrök razziákat tartsanak. Az ügyben több volt, magas beosztású rendőrtiszt ellen is eljárás folyik.
Vizoviczki Lászlót május végén elengedték az előzetes letartóztatásból és házi őrizetbe helyezték.
|
Vallomást tesz Vizoviczki
|
A Hajógyári-sziget korábbi feje kitér a részletekre is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/17/vallomast-tesz-vizoviczki/
|
2013-07-17 15:21:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője volt az egyetlen, akit a rendőrség lekapcsolt jogosulatlan kékvillogó használatáért – tudta meg az rtl.hu. Az Országos Rendőr-főkapitányság lapunknak küldött tájékoztatása szerint ugyanis
tavaly összesen 48 ilyen esetben folytattak szabálysértési eljárást, azaz több tucatnyian próbálták kijátszani a rendszert.
A rendőrség azt nem árulhatta el, hogy pontosan kiket büntettek meg, vagy kik ellen indult eljárás.
A 444.hu korábbi cikke alapján ugyanakkor tudni lehet, hogy a végrehajtói kar vezetője rendszeresen használt egy magán-mentőszolgálat által üzemeltetett kék villogós autót. A jármű Schadl György cégének tulajdonában állt, de ismerősének egészségügyi cége volt az üzembentartó, így – bizonyos feltételek teljesülése esetén – rendelkezhetett megkülönböztető jelzéssel. (Mint azt az rtl.hu megírta, ez az egészségügyi szolgáltató végezte a végrehajtói kar dolgozóinak tesztelését koronavírusra, a gyorstesztekért fejenként 50 ezer forintot kellett fizetni. Az akkori piaci árak alapján is túlárazott szerződést Völner Pál volt igazságügyi államtitkár hagyta jóvá.)
A Skoda Superb típusú autó mobil kék villogóját viszont feltehetően csak egészségügyi tevékenységgel összefüggő feladat során lehetett volna használni, valamint abban az esetben, ha felragasztják a kocsira a magán-mentőszolgálat matricáját is. Schadl György utóbbit nem tette meg, így tavaly májusban egy rendőri ellenőrzés során meg is állapították, hogy jogosulatlanul kapcsolta be a megkülönböztető jelzést.
A rendőrség rtl.hu-nak küldött válaszából nem derült ki, hogy a 48 érintett pontosan milyen büntetést kapott megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt, de a szabálysértési rendelet szerint ezért 20 és 40 ezer forintos büntetés szabható ki. Egyébként már az is büntethető, ha valaki engedély nélkül tart kék villogót az autójában, anélkül, hogy használná azt. Ebben az esetben 15 és 30 ezer forintos büntetés járhat.
„Az öregnek” elege lett
A Schadl-ügy nyomozatai anyagai szerint a tavalyi ellenőrzések váratlanul érték a végrehajtói kar vezetőjét. Később az egyik telefonbeszélgetés során így beszélt arról, mi állhat a háttérben: „Schadl közli, hogy most nem akarja telefonba mondani, de egy főrendőr mesélte neki, hogy pont eligazítás volt a BM-ben, és valami barom végigment villogva a Belügyminisztérium előtt fényes nappal. Az öreg pedig lekérdeztette, hogy a rendőrséghez tartozik-e a kocsi. Kiderült, hogy nem, és akkor ezért rágott be rajta, és ezért néznek mindenkit végig, miszerint kinek jár, kinek nem jár”.
Nyitókép: Getty Images
|
Nem Schadl György az egyetlen, aki jogosulatlanul használt kék villogót
|
A rendőrség tavaly összesen 48 esetben folytatott szabálysértési eljárást megkülönböztető jelzés jogosulatlan használata miatt – értesült az rtl.hu.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/18/schadl-gyorgy-kek-villogo-jogosulatlan-hasznalat
|
2022-02-21 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Torony egyetlen trafikját maga a polgármester nyerte. A település az osztrák határ mellett van, és valaki – ‘természetesen nem a polgármester’ – egy német nyelvű feliratot helyezett el, teljesen illegálisan a helységtáblán, hogy növelje a trafik forgalmát” – hívta fel a figyelmet a furcsa ügyre a Kettős Mérce blog a Facebookon.
A nyugat.hu cikkéből kiderül, „valaki” tényleg kitett egy táblát, közvetlenül a településtábla alá, amely azt hirdeti: ha egyenesen hajt az autós, akkor jönni fog egy Tabaktrafik, alig 900 méter múlva. A képet ezen a linken nézheti meg.
Kovács György toronyi polgármester, egyben boldog trafiktulajdonos arra a kérdésre, hogyan kerülhetett az a tábla oda, a következő magyarázatot adta:
Hogy mondjam, van egy barátom, ő akart nekem segíteni, de mikor megtudtam, már azonnal reggel levetettem. De nem is szeretnék erről beszélni semmit se.
A nyugat.hu egyébként azóta is keresi a rejtélyes jótevőt, akit ők csak „hatalmas szívű, ajándékból táblákat gyártó Zorrónak” hívnak. Ha valaki tudja, ki lehet az, ne habozzon tájékoztatni kollégáinkat.
|
Illegálisan kihelyezett táblával hirdették a polgármester trafikját
|
A településtábla alá kitettek egy másik táblát, amely a polgármester vadiúj trafikjához irányítja az arra tévedő magyar és külföldi autósokat. A polgármester azt mondja, nem ő volt, hanem egy barátja.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/18/illegalisan-kihelyezett-tablaval-hirdettek-a-polgarmester-trafikjat/
|
2013-07-18 15:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ellenőrzést végzett az elmúlt hetekben az Állami Számvevőszék a Szegedi Közlekedési Kft-nél. A revizorok megállapították, hogy a tömegközlekedési cég eleget tett szakmai beszámolási kötelezettségének, és a feladatait a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával végezte.
Kifogásolták viszont, hogy a cég nem végezte el a félévenkénti utas elégedettségi felmérést, és ugyancsak elmaradt a háromévente kötelező utasszámlálás. A cég felügyelőbizottságának elnöke is elmulasztotta az évenként kétszeri beszámolási kötelezettségét a városi közgyűlésnek.
Kifogásolta az ÁSZ azt is, hogy többszázmilliós befejezetlen fejlesztésbe és beruházásba kezdett a cég a korábbi években, és a meghatározott rezsióradíj háromszorosát számlázták.
A vizsgálat alapján az ÁSZ javasolja Botka László polgármesternek, hogy követelje meg az ügyvezetőtől és a felügyelőbizottság elnökétől az előírt beszámolók elküldését, állapítsa meg a felelősséget a magasabb óradíjak alkalmazásáért, és a félbemaradt fejlesztésekért.
Az SZKT ügyvezetőjének pedig javasolják, hogy tegyen eleget az utasszámlálási kötelezettségeinek.
|
ÁSZ ellenőrzés az SZKT-nál
|
Félbemaradt fejlesztéseket, magasabb rezsióradíjat, elmaradt beszámolókat és utaszámlálást kifogásolt az Állami Számvevőszék vizsgálata a Szegedi Közlekedési Kft-nél.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/18/asz-ellenorzes-az-szkt-nal/
|
2013-07-18 15:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
Panasszal élt a gyanúsítás ellen Horváth Csaba, Zugló polgármestere, aki az ügyészség szerint a helyi parkolási rendszerben a nyereség felére tartott igényt.
A politikus szerda délutáni közleményében azt írta: „Szerdán reggel az ügyészség munkatársai jelentek meg a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint az otthonomban. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupcióval gyanúsított meg”.
Hozzátette: a mai napon megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen és a gyanúsítással szemben panasszal élt.
A rám felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta. Az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Ezt támasztja alá az is, hogy két nap múlva, az ellenzék közös listáján való szereplésem miatt már nem tehették volna meg, ezért volt így időzítve
– fogalmazott. Zugló polgármestere szerint
két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma én, és holnap pedig bárki, aki nem kívánja ezt a rezsimet hatalomban tartani és ennek hangot is ad.
Horváth Csaba azt írta, a következő hetekben újabb és újabb támadásokra lehet számítani ellenzéki politikusok és közéleti szereplők ellen, „ezeknek semmi más célja nincs, mint az ellenzéket lejáratni és az egységét bomlasztani”.
„Néhány hét múlva a magyarok eldönthetik, hogy ilyen országban akarnak-e élni“ – tette hozzá.
Szerda este Horváth pártja, az MSZP is közleményt adott ki az ügyben. Az írták, „az MSZP hisz Horváth Csabának, a tényeket ő ismeri, neki kell tisztáznia az ügyet”. Szerintük „Orbán Viktor minden, az ellenzéket üldöző putyini eszközt bevet a kampányban. Az országgyűlési választások előtt 39 nappal ebben az esetben nagyon kilóg a lóláb.”
Befolyással üzérkedés miatt vizsgálódnak
Mint azt megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyben a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja.
|
Horváth Csaba: A nekem felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta
|
Szerinte az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma pedig ő – írta a zuglói polgármester.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/horvath-csaba
|
2022-02-23 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Folytatja munkáját a V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat vizsgáló bizottság – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a képviselők 17 igen és 11 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadták el. A főpolgármester azt mondta, más jogi állásponton van a főváros és a kormányhivatal.
A Fővárosi Közgyűlés január 26-án döntött arról, hogy vizsgálóbizottságot állít fel az V. kerületi, valamint a 2019 ősze előtti VII. kerületi ingatlaneladások vizsgálatára. A kormányhivatal múlt héten jegyzett törvényességi felhívásában viszont azt írta, a fővárosi önkormányzatnak nincs jogköre az adásvételi jogügylet elemeinek, folyamatának vizsgálatára. A kormányhivatal szerint az önkormányzati autonómia sérelme nélkül, az arra jogosult szervek helyett a főváros nem nyilváníthat véleményt az önkormányzat felelős gazdálkodásával összefüggő kérdésekben.
A Fidesz-KDNP fővárosi frakciójának több képviselője a főpolgármesteri javaslat visszavonását kezdeményezte, mert szerintük a bizottságot az április 3-ai országgyűlési választások miatt, bosszúból hozták létre.
Mint arról korábban beszámoltunk, Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője korábban legalább nyolc erzsébetvárosi és két V. kerületi ingatlant vásárolt meg fideszes vezetésű önkormányzatoktól. (A VII. kerületben az ellenzék nyert a 2019-es választáson.)
Úgy vélte, be kell mutatni a „velejéig romlott” rendszer működését, ami arról szól, „hogyan lehet a lakásokat ismerősöknek, haveroknak kijátszani”, elkótyavetyélni.
A polgármester szerint „felér egy vallomással”, hogy a volt józsefvárosi fideszes polgármester, Sára Botond vezette kormányhivatal kifogásolta a vizsgálóbizottságot.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP), XVI. kerületi polgármester azt mondta: nem igaz, hogy az igazságtól félnének; ő személy szerint attól fél, amit nap mint nap, minden egyes közgyűlésnél kézzelfogható módon tapasztalnak: „a karácsonyi lopakodó diktatúrától”.
„Akkor van diktatúra, amikor ismerjük a törvényeket, de nem tartjuk be, mert azt gondoljuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés többségének bármit lehet csinálni” – tette hozzá.
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint a Városháza eladását vizsgáló bizottság miatt, bosszúból hozták létre a kerületi ingatlaneladást vizsgáló bizottságot, jogszerűtlenül.
Közölte, amikor erre az illetékes hatóság felhívta a főváros figyelmét, akkor a főváros „nyuszi”, és arra hivatkozik, hogy csak az elővásárlási jogot érintő ügyeket vizsgálja – miközben a főpolgármester a közösségi oldalán „harcoskodik”, és azt írja, a kormányhivatal szerint „ugyan minek kivizsgálni azt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botrányának egyik kulcsfigurája, Völner Pál haverja, Schadl György hogyan jutott áron alul, egyedüli vevőként több V. és VII. kerületi ingatlanhoz”.
|
Nyuszizás és diktatúrázás közepette döntött a Fővárosi Közgyűlés a gyanús ingatlaneladások vizsgálatáról
|
Vizsgálja a főváros az V. és VII. kerületi ingatlaneladásokat, és a belvárosi polgármester vagyoni helyzetét is, Szentgyörgyvölgyi Pétertől bekérik az általa vásárolt ingatlanok szerződését.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/vizsgalja-a-fovaros-az-v-keruleti-es-a-vii-keruleti-ingatlaneladasokat-es-a-belvarosi-polgarmester-vagyoni-helyzetet-is
|
2022-02-23 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
KSH;Polt Péter;Tóth Bertalan;adatszivárgás;
2023-02-21 16:11:00
Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól
Elutasítottak a feljelentést.
Feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész az MSZP frakcióvezetőjének egyik írásbeli kérdését.
Tóth Bertalan azt követően érdeklődött Polt Péternél, hogy egy friss jelentéshez napokkal a hivatalos publikálás előtt jutott hozzá a Fidesz-közeli Makronóm Intézet.
Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Makronóm Intézet ezer szállal kötődik a kulturális és innovációs tárca államtitkárához, György Lászlóhoz.
|
Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól
|
Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel hiányzik a bűncselekmény gyanúja.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3185723_polt-peter-toth-bertalan-ksh-adatszivargas
|
2023-02-21 17:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
Szokatlan elemmel bővülhet idén Szigetszentmiklós költségvetési rendelete: a polgármester jutalmazásával. Az önkormányzat költségvetésében külön keretet hoznak létre a városvezető jutalmazására, amit két tételben kaphat meg: először, mikor előkészíti a költségvetést, másodszor, amikor végrehajtják. A jutalom összege kétszer háromhavi illetménye, ami Nagy János polgármesterre vonatkozóan havonta 1,1 millió forint, így összesen 6,6 millió forint illeti meg. A költségvetésről jövő héten szavaz a város képviselő-testülete, ezen a héten a szakbizottságok tárgyalják, ahol a fideszes képviselők támogatásával sorban elfogadták. A polgármester dupla jutalma nem egymagában virít a költségvetési rendeletben, azt az egyes személyi juttatások közé csomagolták több, az önkormányzat dolgozóit illető cafeteria és rekreációs keretek megállapításai közé.
Jószai Attila, DK-s önkormányzati képviselő a szociális bizottság ülésén javasolta, hogy vegyék ki a költségvetései rendeletből az oda nem tartozó elemet, de leszavazták. A képviselő szerint az előterjesztés jogilag is aggályos, mivel a költségvetés és a zárszámadás elfogadása testületi hatáskör. Ha pedig a testület ezeket nem fogadná el, akkor törvénysértő a működése, tehát mindenképpen meg kell szavazni a polgármester jutalmazásával együtt. További aggálya, hogy a költségvetési rendelet jogszabály, nem határozat, így rendeletben megállapítani a jutalmat jogilag is problémás lehet. Jutalmat ugyanis a polgármester az adott időszakban végzett munkájáért lehet határozattal elfogadni, viszont Nagy János ilyen előterjesztést nem tett. Jószai emlékeztetett arra, hogy még Szigetszentmiklós korábbi fideszes polgármestere, Szabó József sem vett fel jutalmat 2014 óta. Az ellenzéki képviselő nem kapott választ arra, mi az indoka a jutalmazásnak, hiszen a polgármesternek kötelessége beterjeszteni a költségvetést február 15-ig. Egy homályos választ kapott a bizottsági ülésen: valaki egy megbeszélésen vetette fel a jutalmazásai javaslatot.
Szigetszentmiklóson az ellenzéki összefogást Jószai Attila hozta össze 2019-ben, ennek köszönhetően került Nagy János független jelölt a polgármesteri székbe. Az ellenzéki együttműködés már 2020 nyarán repedezni kezdett: a DK és a Momentum átlátható és demokratikus önkormányzati működést szeretett volna elérni az ellenzék közös választási programja alapján, ennek azonban nem tudtak érvényt szerezni a polgármesternél. 2021 elején végképp szakítottak, amikor a polgármester takarékossági okokra hivatkozva Jószait leváltotta alpolgármesteri tisztségéből – a DK, a Momentum és az MSZP tiltakozása ellenére. Néhány nappal azután kerített erre sort, hogy a DK-s alpolgármester felesége, Jószai Teodóra bejelentette indulását az ellenzéki előválasztáson, amelyen a polgármester a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával indult és maradt alul.
A kormányhivatal ősszel Jószai elmozdítását jogsértőnek minősítette, mégsem kapta vissza pozícióját, annak ellenére, hogy a képviselő-testület többsége ezt figyelembe véve semmissé tette leváltását, és ki nem fizetett bérét is megszavazta. Miután ezt sem sikerült érvényesíteni, Jószai tavaly májusban pert indított az önkormányzat ellen, hogy az elmaradt járandóságát megkapja.
Szigetszentmiklós 14 fős képviselő-testületében a többséget az ellenzéki Összefogás a Városért koalíció 8 tagja jelentené az öt fideszes és egy független képviselő mellett, csakhogy a polgármester időközben rendre maga mellett tudhat fideszes szavazatokat. Szeptemberben leváltotta az önkormányzat bizottságai éléről a momentumos és a DK-s bizottsági elnököket, a felügyelő bizottságokban lecserélte a két ellenzéki tagot, helyükre fideszes politikusokat jelölt, írta meg a 24.hu. A személycseréket aztán meg is szavazta a testület.
A polgármester júliusban lapunknak tagadta, hogy a Fidesz irányítaná döntéseit. Kérdeztük a jutalmazásáról is; amint válaszol, frissítjük írásunkat.
(Címlapképünk forrása: Nagy János Facebook)
|
Több mint hatmilliós jutalmat szavaztathat meg magának a szigetszentmiklósi polgármester
|
A Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz közelálló független városvezető a költségvetés elkészítéséért és végrehajtásáért hatszor 1,1 millió forintot vehet fel.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tobb-mint-hatmillios-jutalmat-szavaztathat-meg-maganak-a-szigetszentmiklosi-polgarmester-256475
|
2023-02-21 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Jól lerohasztod, aztán megveheted fillérekért…”
Megjelent a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési honlapján az a hirdetmény, amelyen az egykori taszári katonai repülőtér területének áruba bocsátási feltételei olvashatók. A kikiáltási ár bruttó 2.609.266.000 forint, amelyre még azt mondhatnánk, ha felszorozzuk a hivatalos, 1.72-es inflációs szorzóval 2009 óta, és hozzáadjuk a 27%-os Fidesz-ÁFÁ-t, akkor összemérhető a 2009-es, utolsó értékesítési próbálkozás nettó egymilliárdos összegével. Csakhogy az akkori kiírás szerint a vevőt terhelte volna az 1.8 milliárdra becsült környezeti kármentesítés, és a nem kevesebb, mint 23.3 milliárd forintos beruházási kötelezettség. A mostani árverési kiírás szerint a vevőnek – kapaszkodjanak– 200.000, azaz kettőszázezer eurós beruházást kell csupán elvégeznie az ingatlanon, ami az eredeti feltételnek két – kettő! százaléka, tehát a különbözet ötvenszeres. NER-biznisz, százhuszonötezredik fejezet.
Kétszázezer euró, nyolcvanmillió forint egy volt reptéren
kötelező beruházási összegnek arcátlanul alacsony: csak Kaposváron van sejthetően több száz olyan polgár, aki ennél többet tart otthon készpénzben, „hogy legyen mihez nyúlni, ha hirtelen kell”. Ebből a mai árakon legfeljebb egy pár kátyút lehet betömni az elmúlt évtizedekben tényleg lerohasztott terület útjain. (A számok úgy jöttek ki, hogy a 23.3 milliárdot felszoroztuk 2009-től a hivatalos inflációs rátával (1.72), az kerekítve negyvenmilliárd, azaz tízmillió euró, aminek a két százaléka az elvárt beruházási összeg. Ilyen egy tipikus NER-vicc.)
Szita Károly, Kaposvár polgármestere volt Gelencsér Attila képviselő mellett a leghangosabb, mikor a 2010 előtti években Taszár sorsát kellett számonkérni az akkori kormányokon. Szita pl. 2008-ban úgy fogalmazott, hogy „…a kormány kudarca, hogy Taszár ma ott tart, ahol négy éve … a kormány – tehetetlenségével és a tehetségtelenségével – pontosan négy évet vett el a kaposváriaktól”.
A mostani kormány ennek a háromszorosát, tizenhárom évet,
egyharmad emberöltőt vett el, és nemcsak Taszárt, netán Kaposvárt tekintve: kivételesen egyetértünk, „tehetetlenségével és tehetségtelenségével”. Szitának viszont mintha elvitte volna mostanában a cica a nyelvét: nem hőzöng, nem szaladgál fűtől fáig az elvesztett lehetőségeket siratva, pedig ő és Gyenesei István akkori megyei közgyűlési elnök csinálták a legnagyobb hülyeséget Taszár kapcsán: minden gazdasági és politikai garancia nélkül, a semmire felépítettek sokszáz millióból egy „polgári terminált”, mely tizenéve üresen tátong, és ma már biztos, hogy soha nem is fogják használni. Megjegyeznénk, hogy Szita Károly akkor, 2009-ben kérte is a repteret a kormánytól Kaposvárnak egymilliárdért: nos, most itt az alkalom, lehet licitálni.
Gelencsér Attila és Heintz Tamás fideszes képviselők arcpirító performanszát
már szinte szégyelljük is idézni: „Bízzák Taszárt a következő kormányra!” Nos, rájuk bízták, bár ne tették volna.
Az eladás feltételei szerint a vevő 4.1 milliárdos,
közpénzen elvégzett honvédségi kármentesítés után jut hozzá a területhez, ami több mint a vételár, s ezt értelmezhetjük úgy is, hogy tulajdonképpen még az állam fizet azért, hogy elvigye a vevő az összesen ötmillió négyzetmétert meghaladó területet, nem beszélve arról, hogy a mai árakon hol lehet ötszáz forintot alig meghaladó áron közművesített, város-, főút- és vasútközeli ipari telket kapni. Összehasonlításul: Kaposváron 10 és 17 ezer forint közötti kínálati négyzetméteráron találtunk eladó ipari célú területeket, de Taszár község önkormányzata még 2018-ban hirdetett eladó ingatlant a volt laktanya területén 6800 Ft per négyzetméterért. Ha kiegyezünk ötezer forintban, akkor is a tízszerese, minimum
huszonötmilliárd forint a terület értéke, függetlenül reptér voltától.
Persze ne vessük el azt a nagyon-nagyon elméleti lehetőséget sem, hogy tolongani fognak a licitálók, és a végén egy csinosabbnak mondható összeggel gazdagodik az államkincstár: akár kijöhet belőle pl. egy újabb Brüsszel-ellenes kampány nyomdaköltsége, ezzel is segítve a környék oly régóta áhított felvirágzását.
Címképünk: a taszári reptér ahogy már csak a madarak látják, és Szita Károly, Kaposvár polgármestere, amint büszkén mutogatja zseniális ötletét, a minden garancia nélkül, blindre felépített polgári terminál látványtervét.
|
Két kifli árán vehetsz egy négyzetméter Taszárt:
|
Szégyenletesen olcsón vesztegeti a taszári repteret árverésen a Fidesz-kormány. „Jól lerohasztod, aztán megveheted fillérekért…”
| null | 1 |
https://www.kapost.hu/mnv-arveres-taszar/
|
2023-02-19 00:00:00
| true | null | null |
Kapos-T
|
Több százmillió forintnyi megrendelést kaptak a nemrég indult Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat főtanácsadójának és feleségének érdekeltségei – tudta meg a 24.hu.
Mészáros Zoltán jelenlegi vezérigazgatói főtanácsadó 2020 márciusáig vezérigazgatója volt a rendezvénysorozatot bonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt.-nek. A társaság pályázati nyilvántartásai szerint Mészáros és felesége érdekeltségében álló három cég összesen 753 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Igaz, több esetben olyan rendezvények lebonyolítására, amiket korábban is a főtanácsadó és neje cégei szerveztek. 2021-ben és 2022-ben ezek közt volt a
VeszprémFeszt, amelynek megrendezésére három pályázaton 250 millió forintot kaptak.
A Rozé, Rizling és Jazz Napokra összesen 15 millió forintot nyertek el.
A BWG Balaton Wine and Gourmet Fesztiválra 200 millió forintban részesültek.
Ezenkívül 288 millió forintot kapott a Mészáros többségi tulajdonában álló veszprémi Oliva Hotel, amiről korábban az Átlátszó már beszámolt.
Mészáros Zoltán a támogatásokkal kapcsolatban lapunkkal közölte, hogy nincs összeférhetetlenség, mivel 2020 márciusa óta nem vezető tisztségviselője az EKF-et menedzselő cégnek, és az említett pályázatok elbírálásában és a döntéshozatalban sem vett részt. Hangsúlyozta azt is, hogy a legtöbb említett rendezvényt maga találta ki, és bonyolította le korábban is.
Mint írta, nincs olyan jelentős szereplője a veszprémi kulturális életnek, aki hozzá hasonlóan valamilyen szinten ne lett volna vagy ne lenne benne – akár munkaszerződéssel – az EKF előkészítésében és lebonyolításában, és projektjei ne kapnának, „nagyon is helyesen”, támogatást a programban. Hozzátette, számára is kikerülhetetlen volt az EKF-ben való részvétel.
Mészáros kérdésünkre elárulta, hogy a főtanácsadói posztján havonta nettó 560 ezer forint fizetést kap.
Nem Mészáros az egyetlen főtanácsadó, akinek érdekeltsége támogatásban részesült. 2022-ben a Can Togay János művészeti és kreatív főtanácsadó résztulajdonában álló társaság, a BuildingScape Hungary Művészeti és Kommunikációs Kft. 58 millió forintot nyert el a programsorozat forrásaiból. Céges tulajdonrészétől idén februárban vált meg a főtanácsadó, aki lapunkkal közölte, csupán 5 százaléknyi tulajdonrésze volt. Mint írta, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. döntéshozatalában nem vett részt, immáron volt cége pályázata esetében sem. Az említett BuildingScape Kft. főtulajdonosa Somogyi Zoltán érdekeltsége, aki a Political Capital elemző, kutatóintézet egyik alapítója.
Tiszta Balaton, tiszta művészet címen két pályázaton összesen 270 millió forint támogatást nyert el 2022-ben a Hybrid Cycle Kft., amely már 2021-ben is nyert 60 millió forintot. A cég főtulajdonosa az Ideona Zrt., amelynek vezetőségében ott van Tóth Gábor Szilárd volt Fidelitas-tag, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a kormányközeli Pesti Srácok akkori kiadójába. Tóth a Fidelitasból indult többek közt Ovádi Péter országgyűlési képviselővel, a Fidesz frakcióvezető-helyettesével, valamint Mihalovics Péter volt Fidelitas-alelnökkel, aki Navracsics Tibor miniszter kabinetfőnöke volt, és tavaly tavasz óta ő is igazgatósági tag az Ideona Zrt.-ben.
A milliárdos vagyonnal rendelkező és évente több százmillió forint nyereséget termelő Ideona Zrt. tulajdonosa a veszprémi Ihász Attila Zsolt. Egy 2008-as veszprémi újságcikk szerint ő is a Fidesz ifjúsági szervezetéből indulhatott, ugyanis a Vehir írása szerint egy Trianon-megemlékezésen
a Fidelitas nevében Ovádi Péter és Ihász Attila helyezték el a megemlékezés koszorúit.
Egy másik korábbi veszprémi fidelitasos vezetőnek, Szalay Zsoltnak két cége is részesült az EKF forrásaiból. A Saiko Sushi és Bár Kft. 66 millió forintot kapott egy sushi bár, az Óváros Bisztró Kft. pedig 69 milliót egy közösségi tér létrehozására. Szalayról korábban megírtuk, hogy Veszprémben a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot töltötte be, illetve hogy a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt akkor, amikor még Navracsics Tibor képviselte a térséget az Országgyűlésben.
Szalay cége, az Óváros Bisztró Kft. telephelye és az EKF programsorozatot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. székhelye egyaránt Veszprémben az Óváros tér 26. alatt található. Az ingatlan a már említett Ideona Zrt. tulajdona, ahol tavaly lett igazgatósági tag Navracsics volt kabinetfőnöke, Mihalovics. Többek közt erről érdeklődve is kerestük a területfejlesztési minisztert – aki egyben az Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos – sajtóosztályán keresztül, ám azt nem árulták el, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. esetében mik voltak a székhely kiválasztásának szempontjai. Azt viszont közölték, hogy az ingatlant havonta 1,7 millió forintért bérlik.
Navracsicsék tájékoztatása szerint egyébként nem állt fenn összeférhetetlenség sem a Mészáros Zoltán, sem a Can Togay János érdekeltségeit érintő pályázatok esetén sem, mert a főtanácsadók a döntések előkészítésében vagy meghozatalában nem vettek részt.
|
Főtanácsadók és volt fidelitasosok is feltűnnek az EKF-pénzek körül
|
A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) rendezvénysorozat forrásaiból részesült a lebonyolításért felelős társaság két főtanácsadójának cége, számos egykori volt fidelitasos érdekeltsége – egyikük egy sushi bár létrehozására kapott támogatást –, továbbá csaknem egymilliárd forint jutott két alapítványnak, amelyeket egy kormánypárti újságíró hozott létre.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2023/02/20/veszprem-balaton-2023-ekf-navracsics-tibor-kabinetfonok-mihalovics-peter-ovadi-peter-fidelitas-palyazat-tamogatas-meszaros-zoltan-fotanacsado-csuri-akos/
|
2023-02-20 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Sok keserű tapasztalattal a hátam mögött mondom, azon a közbeszerzési eljáráson, ahol elindul a Futizo Kft., ott más igazából labdába sem rúghat. Ha tudom, hogy ők beadják ajánlatukat, akkor mi azt a tendert nagy ívben elkerüljük. Esélytelenként nem szállunk versenybe, nem ölünk bele feleslegesen energiát” – mondta a Narancsnak egy viharsarki építőipari cég vezetője, aki ezzel sok más térségi szereplő álláspontját is megfogalmazta.
Szédület
A Futizo Bt. 1998-ban alakult, fő tevékenysége a közúti árufuvarozás volt. Forrásai alig haladták meg az 1 millió forintot, vesztesége 580 ezer forint volt. A cég árbevétele a 2000-es évek elején valamivel 20 millió forint felett alakult, szerény nyereség mellett. A cég 2010. június végén, három hónappal a helyhatósági választás előtt alakult kft.-vé, két tulajdonosa fele-fele részben Piskolty Tibor és testvére, Piskolty Mária. Már abban az évben szintet léptek, hiszen 173 millió forintos árbevételt produkáltak – de a nagy ugrás ezután történt. A 2021-es mérlegadatok szerint a cég éves árbevétele 6,5 milliárd forint volt, 2010-hez képest csaknem negyvenszeres növekedést felmutatva. Piskolty Tibor vállalkozó, míg Piskolty Mária a 2000-es évek közepén még titkárnő volt a Békés Megyei Önkormányzatnál, később egy pályázatíró és -figyelő céget vezetett, majd a Sarkad és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezetének első embereként dolgozott. Egy időben betöltötte a Békés Megyei Kormányhivatal jogi és koordinációs főosztályvezetői posztját is.
A 2010-es önkormányzati választáson Gyulán a 14 képviselői helyből 10-et a Fidesz vitt el úgy, hogy minden egyéni mandátumot besöpört. Görgényi Ernő lett a polgármester, s e pozícióját máig megőrizte. Tizenhárom évvel ezelőtt három alpolgármestert választottak, közülük a parlamentbe az év tavaszán bejutott Gajda Róbert (Fidesz–KDNP) társadalmi megbízatású alpolgármester lett, s annak idején ő ajánlotta be a Fidesz-frakciónak a Futizo Kft.-t. A cég a Gyula központjában lévő lepusztult ingatlant akarta megvenni, ám erre nem volt 20 millió forintja. A kft. megállapodott a helyi Fidesszel abban, hogy a vételárat ledolgozza, s a következő években mind a tíz, fideszes politikus képviselte gyulai egyéni választókerületben különböző munkákat végeztek.
|
A viharsarki üstökös. Egy alig ismert NER-es építőipari cég tündöklése
|
Csaknem negyvenszeresére nőtt egy gyulai cég éves árbevétele 2010 óta. Nem valamilyen startup vállalkozás, egy korábban jelentéktelen társaság, a Futizo Kft. produkálta e mesés felfutást 2010 és 2021 között az építőiparban. A Békés megyei cég helyi versenytársai mindeközben szinte elfogytak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-viharsarki-ustokos-256501#
|
2023-02-22 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Egy júliusban elfogadott törvénymódosítás értelmében - amelyet fideszes és KDNP-s képviselők jegyeztek - az Országgyűlés tagjainak ki kellett egészíteniük vagyonnyilatkozataikat azzal, hogy kaptak-e személyesen vagy akár cégeiken keresztül állami vagy európai uniós támogatást. A kiegészítés határideje augusztus közepén járt le.
Az [origo] összesítése szerint mindössze 12 országgyűlési képviselő kapott közpénz-támogatást. A legtöbben gazdálkodóként juthattak hozzá, cégükön keresztül állami vagy uniós pénzekhez, de sokan a lakás- vagy építési hitelük utáni állami kamattámogatást is beírták a nyilatkozatba.
A legnagyobb összeget Ecsődi László (MSZP) jelölte meg, igaz nem személy szerint a képviselő, hanem egy szövetkezet és két kft. részesült a pénzekből. A dokumentum szerint a Március 21. Szövetkezet 28 millió forintot, a Helinanthus Kft. 9,7 millió forintot kapott pályázati támogatásként, gabonatároló építésére és munkagépek vásárlására. Emellett még 2005-ben, az Angus Kft. 20,3 milliót kapott, anyatehéntartási támogatásként.
Nagyobb összeget jelölt meg Búzás Péter (MSZP) is, akinek cége, a Maros Fleur Kft. idén, mintegy 28 millió forintot kapott, döntően termelésbővítésre. Tittmann János (MSZP) a Relabor Kft.-nek folyósított 12 millió forintos munkahelymegőrzési támogatást tüntette fel a nyilatkozatában.
Többen kaptak még gazdálkodóként állami vagy uniós pénzeket: Járvás István (Fidesz) arról számolt be, hogy a jászapáti szövetkezet anyatehéntartási támogatásként és kamattámogatásként, mintegy 1,4 milliót kap idén. Géczi József Alajos (MSZP) uniós pénzeket kap: földalapú támogatásként, 2004 májusától évi 56 ezer forintot.
Karsai József (MSZP) 275 ezer forint kamattámogatást kapott gazdálkodási hiteléhez. Kerényi János (Fidesz) pedig tavaly 550 ezer, idén 110 ezer forint uniós támogatásban részesült, szintén gazdálkodóként. Örvendi László József (Fidesz) azt írta vagyonnyilatkozatába, hogy a Nagyhegyesi Gazda Szövetkezet összesen, mintegy 118 ezer forint kamattámogatást kapott.
Demszky Gábor (SZDSZ) egy ingatlanhitel utáni kamattámogatást vallott be, amelyet még 2002-ben kapott. A támogatás mértékét viszont nem tudta megjelölni, mivel a bank erről nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy év közben nem tudnak erről igazolást kiállítani.
Schwartz Béla (MSZP) 97 ezer forintos lakásépítési kamattámogatást kapott, még 2002-ben , saját bevallása szerint a kormánytól. Tóth András (Fidesz) pedig feleségével együtt 15 milliós lakásépítési hiteléhez kapott állami kamattámogatásról számolt be. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) más jellegű támogatást kap, mint az összes többi képviselő: ő háziorvosként, havi 25 ezer forint eszköztámogatásban részesül.
|
Tehenekért is kaptak közpénzt képviselők
|
Augusztusban nyilatkozniuk kellett a képviselőknek vagyoni helyzetük mellett arról is, hogy kaptak-e állami vagy európai uniós támogatást. A nyilatkozatokból kiderült, hogy a legnagyobb összeget a gazdálkodó politikusok kapták, például anyatehén tartására vagy gabonatároló építésére. Az MSZP-s Ecsődi László 58 millió forintnyi támogatásról számolt be. Demszky Gábor az állami kamattámogatású lakáshitelét írta be, amelynek összegét még a bank sem tudja.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20060831gazdalkodo.html
|
2006-09-01 10:05:00
| true | null | null |
Origo
|
A korábban Pintér Sándor belügyminiszter érdekeltségébe tartozó Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. február elején átkeresztelte, és saját nevére vette az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.-t, és ezzel lezárta a tavaly nyáron megkezdett felvásárlási folyamatot.
A Civil Cégcsoport honlapján – a csoport negyedik tagjaként – már Civil Értéklogisztika Zrt. néven tüntetik fel a Magyar Posta korábbi pénzszállító vállalatát, amely eddig 50 százalékban a magyar állam, 40-10 százalékban pedig a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Takarékbank, illetve Takarék Invest Kft. tulajdonában volt.
Tavaly októberben a Forbes írt először arról, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) áldását adta a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. tervére, és engedélyezte, hogy bekebelezze a pénzszállító vállalatot. A GVH határozata szerint a Civil Zrt. és az MPT Security összefonódása a közvetlen irányítás megszerzésével „sem csökkenti jelentős mértékben” a versenyt az érintett piacokon.
A Civil Zrt. azzal érvelt az összefonódás mellett a GVH-nál, hogy ezzel tudja biztosítani a profiljába eddig nem tartozó készpénz-logisztikai tevékenységeket, mint a pénzfeldolgozás, ATM-üzemeltetés, ügyfélkészpénz-gazdálkodás, trezorálás, pénzszállítás, valamint hogy növelnék az eredményességet is.
Az MPT Security (vagyis új nevén a Civil Értéklogisztika) valóban növelheti a Civil eredményeit, hiszen a jövőben több százmillió forintot tehet hozzá a cégcsoport éves nyereségéhez. A vállalat ugyanis a korábbi években 7–8 milliárdos forgalom mellett 100–200 milliós tiszta nyereséget termelt, az utolsó lejelentett évben, 2021-ben pedig rekordteljesítménnyel zárt, 366 millió forintos adózás utáni eredményt tudott felmutatni.
Az akkori tulajdonosok 2022 tavaszán mégis úgy döntöttek, hogy nem veszik ki osztalékban a nyereséget, néhány hónappal később pedig a biztos bevételek ellenére megváltak a cégtől. Az MTP Security felvásárlása során összesen 1,2 milliárd forint névértékű részvény került át a Civil Zrt. birtokába, a tényleges vételi árról azonban nem adtak ki információt.
A Civil Zrt.-t a cégvásárlás során Tasnádi László képviselte, és mint az igazgatósági elnöke és a Civil részvényese írta alá a részvények átvételéről szóló nyilatkozatot. Tasnádi közismerten Pintér Sándor egyik legbelsőbb bizalmi embere, aki korábban a Belügyminisztérium államtitkári posztját is betöltötte, és egészen tavaly őszig vezérigazgatóként kézben tartotta a Civil Zrt. operatív irányítását. Szeptemberben, miután ő hátrébb lépett, egy másik Pintér-bizalmas, Vankó László vette át a vezérigazgatói szerepet. Vankó 2021-es visszavonulása előtt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának vezetője volt.
A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. éves árbevétele bőven meghaladja a 20 milliárd forintot, a nyereség pedig 2021-ben megközelítette a 3 milliárdot. A hivatalos tulajdonosa jelenleg a Prostasia Zrt., ami Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter nevén van. Szabó egykori rendőr dandártábornok, a belső elhárítás korábbi vezetője. Szabó a 2000-es évek elejéig a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál töltött be vezető pozíciót, ahonnan azonban menesztették, mert halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt eljárást indult ellene.
|
Pintér Sándor korábbi birodalma a nevére vette a Posta pénzszállító vállalatát
|
A korábban Pintér Sándor belügyminiszter érdekeltségébe tartozó Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. február elején átkeresztelte, és saját nevére vette az MPT Security Magyar Posta Takarék Biztonsági és Logisztikai Zrt.-t, és ezzel lezárta a tavaly nyáron megkezdett felvásárlási folyamatot.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2023/02/20/civil-biztonsagi-szolgalat-erteklogisztika-pinter-sandor-posta-mpt-penzszallito/
|
2023-02-20 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Pénzügyminisztérium július 18-i sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a költségvetés első fél éve rosszabbul sikerült a vártnál, és ennek következtében az uniós elszámolás szerinti, év végi hiány felszökhet a GDP 4,6 százalékáról 8 százalékra. A hiány növekedésének indokai között több egyszeri, különálló kiadási tétel is szerepelt. Ezek között volt egy százmilliárdos keret, amit a kormány "üzleti érdekeit szem előtt tartva" újságírói kérdésre sem kívánt nevesíteni.
A hiányt gyarapító százmilliárdos tételről a bejelentés után azonnal megindult a találgatás. Volt, aki úgy vélte, hogy a költségvetési elszámolásba bevont autópálya-építések kerülnek többe a vártnál. De elterjedt az a vélemény is, miszerint az államnak a ferihegyi reptér visszavétele, majd újraértékesítése miatt kellhet majd jótállnia. A korábbi kanadai befektető ugyanis beperelte a magyar államot, mert az Orbán-kormány idején kiszorították őt a reptérről.
Földes Ádám, a TASZ jogásza úgy látja, az állam törvénytelenül járt el, mert közérdekű adatokat próbált eltitkolni. Az adatvédelmi törvény az állami szervek kezelésében lévő információkat vagy ismereteket ugyanis annak tartja, és a TASZ szerint ez a költségvetési hiányra vonatkozó információkra is érvényes. Földes egyúttal hivatkozott a Polgári Törvénykönyvre is, amely kimondja, hogy az állami és a helyi önkormányzati költségvetés nem minősül üzleti titoknak.
A TASZ programvezetője elmondta: a PM nevében Katona Tamás államtitkár válaszolt az adatigénylésükre, aki tudatta, hogy a százmilliárdos tétel nem tekinthető adatnak. A tárca szerint ez valójában nem több egy olyan előre nem tervezhető kiadással kapcsolatos prognózisnál, amelynek a mértékét és kifizetésének esedékességét most még nem lehet megmondani, mert azok külső, az államon kívül álló tényezőktől függnek.
Noha a leírás elvben megfelelne a reptérperből eredeztetett, esetleges fizetési kötelezettségnek, Katona Tamás megkeresésünkre nem kívánta kommentálni a sajtóhíreket. Inkább ismételten türelemre intett, mondván, a 2006. év zárszámadásából úgyis kiderül, hogy mit rejt az összeg. A zárszámadási törvény jövő nyáron kerül a kormány, ősszel pedig a parlament elé.
Az államtitkár az [origo]-nak is megismételte a tárca jogi osztályának véleményét, miszerint "félreértés történt, mert egy prognózist tekintettek közérdekű adatnak." Az államtitkár a TASZ keresetével kapcsolatban sajnálkozott, hogy a szervezet nem kereste a további konzultáció lehetőségét, ugyanakkor azt is mondta, hogy a "bíróság legalább majd irányt mutat, ami a vitás kérdések esetén teljesen normális." Földes Ádám szerint akár előbb is születhet az ügyben jogerős ítélet, mint ahogy a zárszámadási törvényt nyilvánosságra hozzák.
Az ominózus eset óta a PM-nek újból módosítania kellett hiányadatait. A felülvizsgálat eredményeképp az idei 8 százalékos hiánycél a GDP 0,6 százalékával, vagyis további 130 milliárd forinttal nőtt. A módosítás indoka ismételten az autópálya-építés finanszírozásának átállítása volt költségvetési körbe. Erre már az Új Egyensúly program meghírdetésekor elkülönítettek 130 milliárdot, amit most megdupláztak. Igaz, a program akkor pont ekkora mértékű (a GDP 1-1,5 százalékára rúgó) kockázatot árazott be.
|
Eltitkolt százmilliárdot kérnek számon a PM-en
|
Beperelte a Pénzügyminisztériumot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezet, miután úgy ítélte meg, hogy a tárca közérdekű információt titkolt el a 2006-os költségvetés féléves adataival kapcsolatban. A PM szerint félreértés történt, mert egy prognózist tekintettek közérdekű adatnak.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20060906eltitkolt.html
|
2006-09-06 10:24:00
| true | null | null |
Origo
|
Valami megváltozott azóta, hogy Orbán Viktort lefotózták egy római étteremben feleségével és fiával, majd egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára. Miután a külügyminisztérium nem válaszolt az út részleteivel kapcsolatban, a K-Monitor pert indított az utazás költségeinek megismeréséért. A tárca perbeli közléséből derült ki, hogy a miniszterelnök 631 610 forintot fizetett családtagjai utazása kapcsán.
Orbán ezzel az összeggel együtt több mint 2 millió forintot fizetett be a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, állítja a tárca. A befizetéseket igazoló okiratokat azonban nem adták ki az ügyet firtató K-Monitor adatigénylésére sem.
A portál a 2015 és 2022 közötti időszakra volt kíváncsi. Annyit sikerült megtudniuk, hogy a nem hivatalos delegáció tagjaként utazó családtagok utazási költségét összesen 2 167 185 forint összegű befizetésként lekönyvelték, azaz ennyit fizetett meg Orbán Viktor a családtagjai utazása okán. Kiderült még, hogy a több mint 2 milliós befizetés minden esetben a római út, illetve az azutáni utazások miatt jött össze, öt alkalomból. És bár Havasi Bertalan azt mondta, a befizetés az „eddigi gyakorlatnak megfelelően” történt, 2015 és 2021 között nem történt ilyen befizetés a K-Monitor cikke szerint. Azóta azonban a valóság igazodott a szóvivői nyilatkozathoz.
A miniszterelnöki protokollal és az utazásokkal szintén összefüggésbe hozható Miniszterelnöki Kabinetiroda és Miniszterelnökség úgy nyilatkozott, részükre nem történt hasonló befizetés.
|
Amióta perelték, Orbán Viktor fizet családtagjai utazásáért
|
Valami megváltozott azóta, hogy Orbán Viktort lefotózták egy római étteremben feleségével és fiával, majd egymásnak ellentmondó nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2023/02/22/per-orban-viktor-fizessen-csaladtagjai-utazasaert/
|
2023-02-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Liberális Gazdasági Tanács azt szeretné, hogy ne csak a konvergenciaprogramban szereplő cégeket privatizálják a következő években, hanem egyebek mellett a Volán társaságokat, a Magyar Posta Zrt.-t, a Magyar Villamos Műveket és a Szerencsejáték Zrt.-t is - közölte Kóka János szombaton Budapesten, a testület tanácskozását követően.
Az SZDSZ-es gazdasági és közlekedési miniszter évi több százmilliárd forintos bevételt remél a most még állami kézben lévő vállalatok eladásából. Az így befolyt pénzt az államadósság csökkentésére kellene költeni - mondta Kóka János.
A politikus szerint azért indokolt ezen cégek privatizációja, mert a magánkézben lévő vállalatok jobban működnek, mint az államiak. A nyereséges állami cégeket pedig azért érdemes eladni, mert azokért több pénzt lehet kapni. Kóka János hangsúlyozta, hogy olyan stratégiai cégek eladása, mint például a Paksi Atomerőmű, nem került szóba.
A Fidesz szombaton közleményben reagált a privatizációs tervekre. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője azt közölte: a szocialista-szabaddemokrata kormányok már szinte mindent eladtak Magyarországon, ami mozdítható volt, ennek ellenére az államadósság folyamatosan nőtt.
A MDF pedig azt közölte: bár a párt mindig is támogatta az ésszerű privatizációt, nem látnak garanciát arra, hogy a privatizációs bevételeket ésszerűen használják fel. Az Hock Zoltán közleményében az Állami Számvevőszék héten közétett vizsgálatára hivatkozott, amelyből szerinte az derült ki, hogy a Budapest Airport privatizációjából származó négyszáz milliárdos bevételt nem az államadósság csökkentésére fordította kormány, hanem felélte.
MTI/[origo]
|
Privatizálná a Volánt, a postát az SZDSZ
|
Folytatná a privatizációt a liberális párt. A Liberális Gazdasági Tanács azt szeretné, ha nem csak a konvergenciaprogramban szereplő állami vállalatok kerülnének magánkézbe. Az SZDSZ listáján olyan cégek szerepelnek, mint a Szerencsejáték Zrt, a Volán, a Magyar Posta vagy az MVM. A Fidesz és az MDF azonnal élesen bírálta a Kóka János által bejelentett elképzeléseket.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20060902privatizalna.html
|
2006-09-02 10:34:00
| true | null | null |
Origo
|
Érvénytelen lett a vasárnapi óbudai népszavazás, amelynek során a III. kerület arról döntött, hogy milyen feltételekkel épüljön fel a Hajógyári-sziget déli részén a szállodákat, jachtkikötőt, kaszinót magába foglaló szórakoztató centrum. A választásra jogosultaknak csupán 14,4 százaléka jelent a referendumon, az érvényességhez szükséges 50 százalék helyett. A leadott 14 959 érvényes szavazatból 9 441 volt a támogató, 5518 az elutasító voks.
A népszavazáson a helyiek nem arról szavaztak, hogy a Hajógyári-sziget déli részén fekvő 32 hektáros területen felépüljön-e a szórakoztató centrum, hanem arról, hogy az a kerületi szigorításokat tartalmazó kerületi szabályozási terv, vagy pedig a jóval engedékenyebb, általános szabályok alapján valósuljon meg. A kerületi tervek azonban a választópolgárok többségének távolmaradásával is életbe lépnek.
Ennek értelmében Hajógyári-szigeten 2012-re 340 milliárd forint értékben 8-10 szálloda, több sportközpont, jachtkikötő, kaszinó és egy 3500 férőhelyes konferencia központ épülhet fel. A beruházó Álom Sziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. a kerülettel kötött megállapodás értelmében vállalta azt is, hogy programja 15 milliárd forint közcélú fejlesztéseket hajt végre. Többek között lehajtót épít az Árpád hídra, a Bogdáni utat alagúton keresztül vezeti a szigetre, felújítja a szigetre vezető K-hidat, a közeli HÉV-pályát, valamint kiépítené a tömegközeledést is a szigeten.
A zöldek - köztük a Védegylet és az Élőlánc Magyarországért - viszont úgy vélik, hogy a környezetkárósító beruházásra nincs szükség. A környzetvédők azzal érvelnek, hogy a Westend bevásárlóközpont kétszeresét kitevő beruházás napi legalább 20-25 ezer fős forgalmat generálna, ami tönkretenné a Hajógyári-sziget zöldövezetét.
|
Érvénytelen az óbudai népszavazás
|
Annak ellenére, hogy érvénytelen lett a vasárnapi óbudai népszavazás, megépülhet a Hajógyári-sziget harmadára tervezett szórakoztató centrum. Az óbudaiak arról szavaztak, hogy milyen feltétekkel épüljön meg a a szállodákat, jachtkikötőt magába fogalaló szabadidő központ.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20060910ervenytelen.html
|
2006-09-10 10:44:00
| true | null | null |
Origo
|
Korábban elhunyt személyek adatai és aláírásai szerepeltek a „N.É.Pártja” nevű jelölőszervezet ajánlóívein – állapította meg a Budapest 04. számú választókerületi választási bizottság, amely „megteszi a szükséges jogi intézkedéseket”.
Tordai Bence, aki a választókerületben az ellenzéki pártok jelöltjeként indul, azt írja Facebook-oldalán, hogy a Gődény György-féle pártról van szó, amelynek jelöltje olyan ajánlóíveket adott le, amelyeken 11 elhunyt ember adatai és aláírásai szerepelnek.
|
Elhunyt személyek adatait találták Gődény György pártjának ajánlóívein
|
A választási bizottság megteszi a szükséges jogi lépéseket.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/godeny-gyorgy-ajanloivek-elhunytak
|
2022-02-23 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Annak idején a kommunisták elvették az emberektől a Balaton hatalmas részét, most a Fidesz is elveszi
– mondta a Házon kívül stábjának Debity Kálmán, aki egész életében Balatonaligán élt és dolgozott.
Az egykor önálló falut a második világháború után a párt vezetői nézték ki maguknak üdülőhelyül.
Fokozatosan a birtokukba vették az Aligán épült korábbi nagypolgári villákat
– magyarázta Majtényi György történész, aki szerint ez úgy nézett ki, hogy rámutattak egy-egy nekik tetsző épületre, amit kisajátítottak nekik. Ez addig folytatódott, amíg negyvenhét hektáros területet zártak körbe, és nyilvánítottak pártüdülővé. A terület megkapta a Club Aliga nevet, és a kiválasztottakon, valamint a személyzeten kívül nem léphetett be senki. Itt volt Kádár János nyaralója is a hozzá tartozó kis mesterséges szigettel.
2007-ben a Pro-Mot Hungária Kft. vett meg harminchetet a Club Aliga 47 hektárjából. A befektető cég 2013-ban arról állapodott meg az önkormányzattal, hogy ingyenesen az önkormányzat használatába adnak bizonyos területeket, így a vízhez vezető utakat, vagy a parti sétányt. A Pro-Mot a 2010-es évek második felében Mészáros Lőrinc és Tiborcz István, majd Jellinek Dániel ingatlanvállalkozó, az egyik leggazdagabb magyar érdekkörébe került.
A Club Aliga fejlesztését 2020-ban kormányhatározat minősítette nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá, és 8,35 milliárd forinttal az állam is hozzájárult. Rada Enikő szerint a kormányhatározat jolly joker a cég számára, hogy semmilyen előírást ne kelljen betartania. Ráadásul a rendelet azt is kimondta, hogy közfeladatokat csak közterületen lehet biztosítani, hiába volt az önkormányzatnak érvényes megállapodása a kft.-vel.
Ez a tizenöt telek darabonként 2-3 ezer négyzetméter. Úgy hallottuk, hogy egymilliárd forint lehet a reális ár értük. Hát ezért csinálják: a 15 telek 15 milliárd forintot ér, és amikor 2019-ben az egész Club Aligát megvették, a nyilvános adatok szerint ötmilliárd forint körül volt a vételára
– magyarázta Rada Enikő. Ezt látszik alátámasztani, hogy a Balatonnál a vízparti telkekre sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
A Pro-Mot Kft. ügyvezető igazgatója a Házon kívül kérdéseire csak írásban válaszolt. Azt írta, hogy a parti sétány nem tűnik el, sőt tovább bővül, és a felparcellázandó terület korábban sem minősült parti sétánynak.
|
„Szállodát bárhová lehet építeni, de pont ide, ez tervezett gyilkosság”
|
Az egykori balatonaligai pártüdülő ismét elzárt területté válhat – ettől tartanak a helyi civilek.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/club-aliga-beruhazas-civilek
|
2022-02-23 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Ismét elhalasztották a miniszterelnök cége ellen a legfőbb ügyészség kezdeményezésére indított polgári pert, amelyet a Somogy Megyei Bíróság tárgyal Kaposváron. A szerdai tárgyaláson a halasztást - csakúgy, mint előzőleg - a felperes Legfőbb Ügyészséget (LÜ) képviselő Pálvölgyi Ferenc osztályvezető főügyész kezdeményezte.
Az LÜ a perben a korábban állami tulajdonban, a Miniszterelnöki Hivatal kezelésében lévő fővárosi, Szalay u. 4. szám alatti ingatlanban található "bemutatóterem" bérbeadásáról a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. között létrejött szerződésnek érvénytelenségének megállapítását kéri.
Az első tárgyalást június 7-én tartották, ám az iratismertetést követően a felperest képviselő osztályvezető főügyész halasztást kért, arra való hivatkozással, hogy későn kapta meg az iratokat, s ezért nem volt ideje tanulmányozni az abban foglaltakat. Ezúttal azért kért halasztást, mert elmondása szerint nem volt módja annak az Állami Számvevőszék által készített "munkaanyagnak" a tanulmányozására, a bíróság az ügy kapcsán bekért, egyben kérte az irat másolatának a megküldését.
Pálvölgyi Ferenc osztályvezető főügyész ugyanakkor fenntartotta a felperes korábbi, írásbeli beadványban kifejtett álláspontját, mi szerint "az alperesek által megkötött bérleti szerződés semmis, tekintettel arra, hogy színlelt, jó erkölcsbe ütköző és az állami tulajdonú cég számára feltűnően előnytelen szerződésről van szó".
Az LÜ keresetében ezt arra alapozta, hogy az Altus Rt. - az ALDO Kft. közreműködésével - 1995. január 12-én megvásárolt, s e per tárgyát képező ingatlanra az év április 4-én - ugyanazon a napon, amelyen a másodrendű alperes jogelődje, a MEH egyik gazdasági társasága, a Közlöny- és Lapkiadó Kft. megállapodást kötött az Országgyűlési Képviselők Klubja Egyesülettel, a kialakítandó klub működtetéséről - bérleti szerződést kötött a másodrendű alperes Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével az Országgyűlési Képviselők Klubjának működtetésére. A beadvány szerint az ügylet során az elsőrendű alperes, azaz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cége, az Altus Rt., mintegy 87 millió forinttal gazdagodott.
Borbíró István, az elsőrendű alperes jogi képviselője ugyancsak fenntartotta korábban benyújtott álláspontját, amelynek lényege, hogy a felperes feltételezése "tendenciózus, nem felel meg a valóságnak", s kérte az állítást alátámasztó bizonyítékok feltárását.
A halasztás okaként megjelölt, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített, a perben szereplő ingatlannal kapcsolatos "munkaanyag" kapcsán rámutatott: az ingatlan eladását éppen az ÁSZ kezdeményezte, s annak honlapjára fel is került az ezzel kapcsolatos jelentés. Elismerte azonban, hogy a bíróság által az ÁSZ-tól bekért "munkaanyag" annál részletesebb, s olyan, nem nyilvános adatokat is tartalmaz, amely indokolja a felperes kérését.
|
Megint csúszik a Gyurcsány-cég elleni per
|
Újra elhalasztották a Gyurcsány Ferenc cége ellen kezdeményezett pert. A Somogy Megyei Bíróságon folyó eljárás halasztását a felperes kezdeményezte, mert nem tudott áttanulmányozni egy fontos iratot. A legfőbb ügyészség a polgári perben azzal vádolja a miniszterelnök cégeit, hogy azok jó erkölcsbe ütköző és egy állami cég számára előnytelen szerződés nyomán jutottak 87 millió forintos haszonhoz.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20060920megint1.html
|
2006-09-20 12:11:00
| true | null | null |
Origo
|
Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli János korábbi Paks-minisztert és más egykori államtitkárokat is beidézne tanúként Völner Pál, a korrupcióval vádolt exállamtitkár. Völner korábban Varga Judit helyettese volt, amíg 2021-ben le nem mondott a botrány kirobbanása miatt.
Völner a bíróságon tagadta bűnösségét, még zajlik az előkészítő tárgyalás, itt írunk a fejleményekről.
Völner védője, Papp Gábor felolvasott egy sms-váltást is Völner és Varga közt, ami szerinte alátámasztja, hogy Vargát mindenképp meg kell hallgatni:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
A szerteágazó ügynek összesen 22 vádlottja van, élükön Schadl Györggyel és Völner Pállal. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.
Az RTL szerint Völner tavaly áprilisi vallomásában két másik államtitkárra, Vízkelety Mariannra és Hajas Barnabásra mutogatott, mondván, ők voltak jogosultak kinevezni a végrehajtókat. Most őket is tanúként idéznék be.
A kiszivárgott felvételekből tudjuk, hogy Völner a nyomozás idején egyszer arról beszélt a feleségének a telefonban: tudna olyat mondani, amitől meginogna pár ember széke.
Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.
|
Völner tanúként idézné Varga Juditot a bíróságra
|
Varga Judit igazságügyi minisztert és elődjét, Trócsányi Lászlót, valamint Süli János korábbi Paks-minisztert és más egykori államtitkárokat is beidézne tanúként Völner Pál, a korrupcióval vádolt exállamtitkár. Völner korábban Varga Judit helyettese volt, amíg 2021-ben le nem mondott a botrány kirobbanása miatt.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/23/volner-tanukent-idezne-varga-juditot-a-birosagra
|
2023-02-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Magyarországon a megvesztegethetőség mértékének emelkedéséről a válaszadók mintegy 45 százaléka számolt be a 2001 óta Európa korrupciós klímájáról évente elkészített tanulmány idei adatai szerint. Ez az arány a kutatásban résztvevő 21 ország között a negyedik legalacsonyabb érték.
Magyarországon a korrupció elleni küzdelem értelmetlenségéről a megkérdezettek mintegy 55 százaléka van meggyőződve, 2004-ben ez az arány 52 százalék, 2001-ben pedig 43 százalék volt. A megkérdezettek 49 százaléka gondolja úgy, hogy egy vállalkozás kenőpénz nélkül nem juthat közbeszerzési munkához. Szlovákiában ez az érték 60 százalék, Lengyelországban 43, Csehországban 53, míg Ausztriában csak 32 százalék.
A korrupció elleni küzdelemben a megkérdezettek az állam szerepét hangsúlyozzák az egyénével szemben. Magyarországon a válaszadók 82 százaléka gondolja úgy 2006-ban, hogy a korrupció elleni harc az egyén helyett az állam feladata, és ez az arány 2001 óta növekvő tendenciát mutat - mondta Kozák Ákos, az intézet igazgatója. Hozzátette: a 25 EU-tagállam tekintetében ez az arány szintén 82 százalék.
Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él. Ez az érték az elmúlt három évben gyakorlatilag változatlan és nem éri el a régiós, 80 százalékos átlagot. Nyugat-Európában ugyanakkor csupán 46 százalék tartja korruptnak az államát.
Magyarországon a válaszadóknak mintegy 64 százaléka gondolja úgy, hogy a kenőpénz nem tekinthető semmilyen körülmények között erkölcsös megoldásnak. A lakosságnak kevesebb mint a fele, 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csúszópénzt soha nem ad semmilyen szolgáltatásért cserébe.
|
Egyre több magyar ítéli el a korrupciót
|
Magyarországon egyre többen ítélik el a korrupciót. Míg 2004-ben 27 százalék tartotta a kenőpénzt az élet természetes részének, 2006-ra ez 23 százalékra csökkent. Ugyanakkor egyre reménytelenebbnek látják a kenőpénz elleni küzdelmet a magyarországi megkérdezettek, akiknek 73 százaléka gondolja úgy, hogy korrupt államban él -derül ki a Gfk Hungária Piackutató Intézet felméréséből.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20060920egyre.html
|
2006-09-20 12:27:00
| true | null | null |
Origo
|
Korrupciós bűncselekmény miatt tett indítványt a legfőbb ügyész Tóth Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja az ügyészség sajtóközleményében.
A nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy az MSZP-s országgyűlési képviselő 2016-ban Horváth Csabával – a XIV. kerület jelenlegi polgármesterével, aki akkor a Fővárosi Közgyűlés tagja volt – Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére olyan gazdasági társaságot keresett, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.
A büntetőeljárás Tóth Csaba országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.
Korábban az RTL Híradó is foglalkozott Tóth Csaba ügyleteivel. A politikus visszautasította a korrupciós vádakat, amikor szeptemberben visszalépett az előválasztáson a független Hadházy Ákos javára.
|
Az ügyészség felfüggesztené Tóth Csaba mentelmi jogát
|
Az MSZP-s politikust a zuglói parkolási ügyek miatt fosztanák meg mentelmi jogától.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2022/02/25/toth-csaba-ugyeszseg-mentelmi-jog-korrupcio-mszp
|
2022-02-25 00:00:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A magyar kormánypártok a szereplői egy ausztriai botránynak. Egy képviselőjelölt állítja, hogy a magyar autópályaépítésben részt vett Strabag pénze egy osztrák cégen keresztül az MSZP illetve az SZDSZ kasszájában landolt. Ezt azonban az érintett pártok cáfolják, és a vádakat az ausztriai választási kampánynak tudják be.
A Die Presse nevű osztrák konzervatív lap kezdett el foglalkozni a szövevényes üggyel egy független képviselőjelölt, Hans-Peter Martin állításai alapján. A politikus állítja, hogy az M5-ös autópálya építésében résztvevő Strabag 2004-ben 15 millió eurót utalt át jutalékként egy Eurocontact nevű cégnek, amely aztán a pénzből magyar pártokat - azon belül is különösen a kormányzó szocialistákat - támogatott.
Az Eurocontact egyik korábbi társtulajdonosa és ügyvezetője, Alexander Zach tagadta ezt, és azt állította, hogy a kormányzó magyar szociáldemokratáknak nem adtak adományt, hanem csak a magyar liberális pártnak, az SZDSZ-nek, és azt is csak 150-200 ezer euró közötti nagyságrendben. Zach maga is politikus, az osztrák Liberális Fórum elnöke, de a mostani választáson a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) listáján indul.
A Die Presse pénteki számában dokumentumokat is közölt. Például egy faxot, amely szerint Zach személyesen küldte meg az M5-ös projekttel kapcsolatos számlát a Strabagnak, ami a lap szerint azt bizonyítja, hogy tudott a magyarországi ügyletekről. A lap közölt egy eurocontactos belső feljegyzést is, amely szerint nem az M5-ös volt az egyetlen olyan projekt, amelyben az Eurocontact a Strabagnak dolgozott. A feljegyzésben szerepel ugyanis egy 6,7 millió euró nagyságrendű jutalékösszeg "Autópályák" megnevezéssel, valamint egy kórházzal kapcsolatos 885 ezer eurós tétel.
Az osztrák lap egészen nyilvánvalónak nevezte, hogy legalább a pénz egy részét magyar politikai pártoknak szánták. Az emlékeztetőben megemlítenek egy bizonyos Puch urat, - aki "elégedetlen" és "máris szeretné átutaltatni a pénzt". A lap szerint nyilvánvalóan Puch Lászlóról, a kormányzó MSZP akkori pénztárnokáról van szó.
A Die Presse szerint a Strabag elismerte, hogy a 15 millió eurós jutalékot fizetett ki öt év alatt Eurocontactnak. Hans-Peter Haselsteinernek, a Strabag tulajdonosának a kifejezett kívánsága pedig az volt, hogy az Eurocontact a honoráriumának egy részét "a magyarországi politikai demokrácia támogatása érdekében pártközeli egyesületeknek és intézményeknek adományozza". A Strabag szóvivője szerint nem lehet tudni, mekkora összeget kapott a magyar címzett.
Fényi Tibor, a Strabag magyar leányvállalatának kommunikációs igazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta, cégének nincs tudomása arról, hogy a multinacionális konszern központja kivel milyen szerződést köt.
A pártok szerint egy szó sem igaz
Az ügyben érintett magyar pártok ugyanakkor mindent tagadnak. Az MSZP pénteken közleményt adott ki, amelyben határozottan állítja, nem kért és nem kapott semmilyen támogatást sem a Strabagtól, sem az Eurocontacttól. A szocialisták közölték, mivel Ausztriában is választási kampány zajlik, az értesülést az osztrák belpolitikai folklór részének tekintik.
Az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor sajtótájékoztatón utasította vissza az állításokat. Kijelentette, az SZDSZ-hez és a párt alapítványához, a Szabó Miklós Alapítványhoz nem érkezett semmilyen pénz sem a Strabagtól, sem bármely más osztrák vállalkozástól. Kuncze is az osztrák választási kampánnyal magyarázta, hogy a vádak felmerültek.
Csillag István, aki az állítólagos tranzakció idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot vezette, az [origo] kérdésére azt mondta, ő sem ismeri Zachot, és nincs tudomása az SZDSZ pénzügyeiről, hiszen nem tagja a pártnak. Hozzátette, a Strabag az egyik legnagyobb építőcég, egyáltalán nem véletlen, ha megnyer közbeszerzési pályázatokat.
Az SZDSZ pénzügyi beszámolóiban valóban nem található adományozóként sem Zach, sem az Eurocontact neve. Szerepel azonban az osztrák liberális háttérintézmény, a Liberales Institut Österreich, amelynek egyik vezetője Zach, és amely 2003-ban 24, 2004-ben 68 millió forintos (kb. 270 ezer euró) támogatást adott a magyar pártnak. Az [origo] megkereste az intézetet, hogy megtudja, a támogatásnak van-e bármilyen köze a Strabag pénzéhez, egyelőre azonban nem adtak választ.
[origo]/MTI
|
Osztrák botrányba keveredtek magyar kormánypártok
|
A magyar kormánypártok a szereplői egy ausztriai botránynak. Egy képviselőjelölt állítja, hogy a magyar autópályaépítésben részt vett Strabag pénze egy osztrák cégen keresztül az MSZP illetve az SZDSZ kasszájában landolt. Ezt azonban az érintett pártok cáfolják, és a vádakat az ausztriai választási kampánynak tudják be.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20060922osztrak.html
|
2006-09-22 13:19:00
| true | null | null |
Origo
|
Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót.
A Btk-nak van egy szakasza (350.§ e), ami kifejezetten az ilyesmire vonatkozik, legalábbis nehéz másképp értelmezni:
Aki a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó (...) népszavazás kezdeményezés során (...) arra jogosultat (...) népszavazási (...) kezdeményezésben akadályoz vagy (...) fenyegetéssel (...) befolyásolni törekszik, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A helyszínen lévő tudósítók szerint kedd délelőtt az NVI irodájánál megjelent pár rendőr, de nem léptek fel a kopaszok ellen, sőt, még csak nem is igazoltattak senkit. Az ORFK-nak az alábbi kérdéseket küldtük el:
Az ORFK szerint az NVI előterében történtek felvetették-e a Btk 350 § e) alatt leírtak gyanúját (arra jogosult személyt népszavazási kezdeményezésben akadályoztak, fenyegetéssel befolyásolni törekedtek)?
Ha igen, a sajtóbeszámolók szerint a délelőtt folyamán a helyszínen megjelenő rendőrök miért nem intézkedtek?
Ha a történtek nem vetik fel bűncselekmény gyanúját, akkor az ORFK értelmezésében miként kell értelmezni az NVI-nél történteket?
Tervezik-e a történtek utólagos kivizsgálását, nyomozás megindítását?
A rendőrség az Indexhez eljuttatott tömör válasza szerint
A közrend elleni bűncselekmények, amilyenről a fenti Btk-szakasz is szól, hivatalból üldözendők: a rendőröknek azokat fel kell ismerniük, és maguktól fel kell lépniük az elkövetők ellen. Semmilyen hihető, a történteket a törvényesség keretein belül leíró magyarázat nincs a rendőrség eljárására.
Az ORFK szerint egyébként a válaszuk időpontjáig a rendőrséghez nem érkezett feljelentés. Az ügyben Juhász Péter, az Együtt politikusa és az LMP is feljelentést tett, de nem kizárt, hogy ezekről az ORFK még nem értesült.
|
Az ORFK végre megmagyarázta, miért nem intézkedtek a rendőrök a kopaszok ellen
|
Kedden országos botrányt okoztak azok a kigyúrt férfiak, akik a Nemzeti Választási Iroda Parlamenthez közeli épületének előterében akadályozták és megfélemlítették az MSZP-s Nyakó Istvánt, aki népszavazási kezdeményezést akart benyújtani a vasárnapi zárva tartásról. Fellépésüknek köszönhetően a kopaszok által Erdősi Lászlóné, egy vidéki fideszes polgármester felesége megelőzte Nyakót.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2016/02/25/az_orfk_vegre_megmagyarazta_miert_nem_intezkedtek_a_rendorok_a_kopaszok_ellen
|
2016-02-25 14:18:00
| true | null | null |
Index
|
A boltzáras népszavazási kezdeményezést az MSZP-t megelőzve benyújtó Erdősi Lászlóné mellett 25 támogatója már biztosan van a vasárnapi boltzárnak. Ennyi támogató aláírást adott be ugyanis Erdősiné a kérdése mellé. Patyi András NVB-elnök szerint lehet, hogy ennél a jövőben több kell majd egy referendumhoz. Sem Erdősiné, sem polgármester férje nem beszél a botrány miatti lemondatási szándékról.
Ahhoz, hogy kiírják a boltzárvédő országos népszavazást, 200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjtenie a kezdeményezésével az MSZP ezzel ellentétes tartalmú kérdését megelőző Erdősi Lászlónénak. A kezdeményező egyelőre ennyi embert nem tudhat maga mögött, de 26 támogatója már biztosan van a KDNP ötletére bevezetett vasárnapi pihenőnapnak.
Erdősiné és még 25 ember
Megjelent a Magyar Közlönyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfő esti ülésén hozott határozata, amellyel a testület átengedte Erdősi Lászlóné népszavazási kezdeményezését, ami fenntartaná a boltzárat.
Ezzel együtt az NVI-nél a benyújtáskor történt balhé ellenére elutasította az MSZP-s Nyakó István beadványát, ami a boltzár eltörlésére kezdeményezett volna népszavazást.
A Közlöny ismerteti az NVB határozatát, miszerint a beadványozó Erdősiné három, összesen 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
Az "éles", 200 ezer aláírás összegyűjtése előtt ugyanis minden referendumkezdeményezés benyújtásának törvényi előfeltétele, hogy már a kérdés beadásához is kell legalább 20, de legfeljebb 30 támogató aláírás.
Ennek az az oka, hogy megelőzzék a komolytalan és nagyszámú beadványok érkezését. A 26-ba Erdősiné maga is beleszámít, tehát 25 másik támogatója már van az ügynek.
Patyi: Növelhetik a számot
A törvény szerint "az országos népszavazási kezdeményezés alkotmányos funkciójának és komolyságának megőrzése" érdekében van szükség az előírt legalább 20 támogató aláírásra, de mint az az Erdősiné kopasz, kigyúrt segítőinek részvételével kedden lezajlott balhé is megmutatta, szükség lehet valamilyen további jogszabályi változásra.
Erről korábban már Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke, most pedig Patyi András, az NVB vezetője is beszélt. Mint arról az Origo beszámolt, Patyi eredetileg az MSZP kezdeményezésének átengedésére tett javaslatot, de a testület Fidesz- és KDNP-delegáltja mellett több választott tag is leszavazta az elnököt.
KI KICSODA ERDŐSINÉ TÁMOGATÓI KÖZÜL AZ NVB-BEN?
Erdősiné kontra Nyakó: mindegy, az emberek utálják a boltzárat
Az NVB elnöke csütörtökön a Kossuth rádióban úgy fogalmazott: "rendkívül szokatlan helyzetben nyújtották be a népszavazási kérdéseket". Azt is mondta, a hónap végéig kidolgozzák javaslataikat a jogszabályok módosításához, a visszaélések elkerüléséért. Példaként említette, hogy növelhetik a népszavazási kezdeményezéshez szükséges támogatók minimálisan előírt számát.
A férjének kevés a támogatója
A népszavazást kezdeményező Erdősiné férjének eközben még 25 támogatója sincs, mint a feleségének. Sőt inkább bírálója van az egykor fideszes, most független herceghalmi polgármesternek. Mint azt az Origo is megírta, olyannyira, hogy éppen a népszavazás körüli botrány miatt több herceghalmi képviselő - fideszesek és függetlenek - lemondatná a polgármestert.
Herceghalmon csütörtökön este tartanak testületi ülést, ahol a polgármester lemondatása is téma lesz. Erről az Origo hiába akarta kérdezni Erdősi Lászlót, a polgármester elfoglaltságra hivatkozva nem nyilatkozott. Hasonlóan szűkszavú volt a felesége is, amikor a férje lemondatását célzó javaslatról kérdeztük. Erdősi Lászlóné csak annyit mondott: "Jaj, hagyjanak már békén... puszi!", majd letette a telefont.
|
A boltzárnak 26 támogatója már biztos van
|
A boltzáras népszavazási kezdeményezést az MSZP-t megelőzve benyújtó Erdősi Lászlóné mellett 25 támogatója már biztosan van a vasárnapi boltzárnak. Ennyi támogató aláírást adott be ugyanis Erdősiné a kérdése mellé. Patyi András NVB-elnök szerint lehet, hogy ennél a jövőben több kell majd egy referendumhoz. Sem Erdősiné, sem polgármester férje nem beszél a botrány miatti lemondatási szándékról.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2016/03/a-boltzarnak-26-tamogatoja-mar-biztos-van
|
2016-03-03 14:27:00
| true | null | null |
Origo
|
2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát.
A Nemzeti Választási Bizottság először Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, a Kúria azonban április 6-án megváltoztatta a döntést A bíróság szerint ugyanis Erdősiné a szocialista politikust akadályozó kopaszok jogellenes magatartása miatt tudta leadni elsőként kérdését.
A Magyarországon addig példátlan ügyben a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya március 4-én kezdett vizsgálódni. A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt elrendelt nyomozás eredményéről nem hoztak nyilvánosságra semmit, ám fél év múlva, augusztus 10-én váratlanul megszüntették az eljárást.
Büntetett előéletűek
A kopasz gate-ben végül – miután minden más vizsgálat leállt – Nyakó István pótmagánvád indítványt adott be a bírósághoz. Ez a két megnevezett kopasz és ismeretlen személyazonosságú társai elleni indítvány került időközben bírói szakba, ezért a politikus és jogi képviselője, Czeglédy Csaba a Fővárosi Törvényszéken betekinthetett a nyomozati iratokba.
Az összegyűjtött dokumentumokból derült ki, hogy az augusztusi leállás előtt a rendőrök maximálisan alapos munkát végeztek.
A nyomozás során kiderítették az összes verőember személyazonosságát, feltérképezték kapcsolataikat. Kiderítették, hogy mindannyian büntetett előéletűek, sőt volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el.
A rendőrség a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatalt is, az AH vizsgálati anyagában a 24.hu forrásai szerint az a kulcskifejezés is szerepel a tíz személy listája mellett, hogy ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.
A hatóságok azonban a gyanúsításokig nem jutottak el, mert végül arra jutottak, hogy a csoport mégsem jogellenesen zavarta az ellenzék politikusát.
Úgy tudjuk, a pótmagánvádas eljárásban Nyakóék hamarosan kiegészítik a listát, és a jelenlegi két vádlott mellé csatolják a további nyolc kopasz nevét is.
|
Az összes kopasz büntetett előéletű, aki megakadályozta az MSZP népszavazását
|
2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2017/01/19/az-osszes-kopasz-buntetett-eloeletu-aki-megakadalyozta-az-mszp-nepszavazasat/
|
2017-01-19 14:40:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg.
Több végrehajtó is beismerte a bűnösségét az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, a Schadl-Völner-ügyben a keddi előkészítő ülésen, a végrehajtói kar elnökének sofőrje és bizalmasa viszont tagadta a vádakat.
Hét olyan vádlott áll ugyanis a bíróság előtt, akik Schadl György segítségével úgy lettek végrehajtók, hogy vállalták: a leendő végrehajtói irodájuk nyereségének egészét vagy egy részét visszaadják Schadl Györgynek, ami néhány esetben többszázmilliós összegeket jelentett. Cserébe Schadl segített a kinevezésükben, és többen havi egy-két milliót is visszakaptak tőle. Schadl az ilyen kinevezésekkel pedig rendre jó ismerőséhez, Völner Pálhoz fordult.
A Fővárosi Törvényszéken a súlyos korrupciós ügyben egyelőre csak az előkészítő üléseket tartják. Ezeken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat vagy sem.
A vádlott végrehajtók
A vádlottak padján ülő végrehajtók közül ketten már korábban tettek beismerő vallomást. Kedden a bíróság mind a hét vádlottat meghallgatta.
V. Levente tizenkettedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
N. Gábor tizenegyedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
O. Ákos tizedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
F. Miklós kilencedrendű vádlott beismerte a bűnösségét, azt mondta,
"Azt a felelőtlen döntést, amit meghoztam 2019-ben, nagyon megbántam. Nem gondoltam, hogy ekkora bűntényt követek el, nem láttam ennek akkor a következményeit. Nem egy tipikusan vesztegetési szituációban éreztem magam. Azért vállaltam be, hogy javítsak az anyagi helyzetemen, de bebizonyosodott, hogy nem javította, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültem".
M. Eszter nyolcadrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Sz. Balázs hetedrendű vádlott beismerte a bűnösségét;
Cs. Éva hatodrendű vádlott volt kedden az egyetlen végrehajtó, aki a bíróságon nem ismerte be a bűnösségét, de azt elismerte, hogy háromszor pénzt adott át Schadl Györgynek, vagyis szerinte "polgári jogviszonyban" visszafizette a korábban kapott pénzt Schadlnak. Védője Trócsányi László volt igazságügyi miniszter (aki a vádlott végrehajtói kinevezésekor volt miniszter) és Vízkelety Mariann volt államtitkár, jelenleg miniszteri biztos és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke (aki aláírta a végrehajtók kinevezését) meghallgatását is kezdeményezte.
A végrehajtói vádlottakra az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetéseket és pénzbüntetéseket indítványozott a bíróságon, azok, akik beismerték bűnösségüket, ezt elfogadták.
A végrehajtók beismerései a későbbiekben okozhatnak gondot az ügy főszereplőinek, Schadl Györgynek és Völner Pálnak. Mivel a bíróság hátulról, előre halad a vádlottak meghallgatásában, így az elsőrendű vádlottat, Schadl Györgyöt és a másodrendű vádlottat, Völner Pált csak a harmadik napon, azaz most csütörtökön hallgatják meg. Az első nap azért felbukkantak: a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt bilincsben, vezetőszáron hozták a Fővárosi Törvényszék dísztermébe, míg a fideszes exállamtitkár, Völner Pál otthonról érkezett, mert szabadlábon védekezhet.
A sofőr
A bíróság kedden Schadl György sofőrjét, M. Viktort is meghallgatta, aki a végrehajtói kar elnökének egyik legfőbb bizalmasa volt. A vádirat szerint például ő vitte a pénzt ide-oda Schadl és a végrehajtók között, de neki mondta Schadl Völner Pálra utalva azt is, hogy
"valami szatyorral, meg valami piát tegyél már! Mindegy, hogy mit, csak valami viszonylag normális piát. Nem kell izé, mert nem az a lényeg, csakhogy legyen ott nálad, tehát".
A vádlott nem ismerte el a bűnösségét a keddi ülésen, és nem fogadta el a vádirat egyetlen rá irányuló pontját sem. Az ügyészség rá letöltendő börtönbüntetést indítványozott.
A legnagyobb halak még hátravannak
A korábbi ülésen négy vádlott is - az ügy kisebb halai - bűnösnek vallotta magát, de Schadl György pénzmosással vádolt felesége és apja nem. A keddi előkészítő ülés első felében több másik vádlott is ártatlannak vallotta magát. Ők a bonyolult ügy egyik mellékszálában érintettek. A vád szerint egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani, Völner Pál pedig még az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt az ügyben.
Összesen huszonkét vádlottja a korrupciós ügynek, amiben a vád a többi közt bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés, visszaélés a hivatali helyzettel és különösen nagy értékre üzletszerűen elkövetett pénzmosás. A bonyolult vád lényege: Schadl György "korrupciós kapcsolatot alakított ki" Völner Pállal, aki rendszeresen 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől - összesen legalább 83 millió forintot. Az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket. Ez az ügyészség szerint úgy nézett ki, hogy Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében "fizetésként" adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint maga Schadl szintén pénzt kapott azoktól, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.
Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy - beismerés esetén - ítélje Schadl Györgyöt 10 év börtönre, Völner Pált pedig 8 év börtönbüntetésre, emellett 200, illetve 25 millió forint pénzbüntetésre, továbbá mindkettőjüket 10 év közügyektől eltiltásra, jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltásra, és rendeljen el velük szemben vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
Négy másik vádlottra - beismerés esetén - letöltendő börtönbüntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlottra próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, egy vádlottra pedig pénzbüntetést kért az ügyészség.
Az előkészítő ülések végeztével május-júniusban indulhat el a valódi büntetőper.
|
Hat végrehajtó elismerte, hogy Schadl György pénzért cserébe segítette őt pozícióba, a sofőrje tagadott
|
Hat korrupcióval vádolt végrehajtó beismerte a bűnösségét a bíróságon a Schadl-Völner-ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken.
Egy végrehajtó ártatlannak vallotta magát, védője pedig kezdeményezte Trócsányi László volt igazságügyi miniszter és Vízkelety Mariann korábbi államtitkár meghallgatását.
Schadl György sofőrje, aki a vád szerint a pénzeket vitte ide-oda, szintén tagadta a vádakat.
Az ügy egyik mellékszálában, ami egy oktatási központot érint, a vádlottak nem ismerték be bűnösségüket.
Schadl Györgyöt és Völner Pált csütörtökön hallgatják meg.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/21/schadl-gyorgy-volner-pal-vegrehajtok-elokeszito-ules-targyalas-birosag
|
2023-02-21 14:49:00
| true | null | null |
Telex
|
Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést.
Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot.
|
Tovább gurul az ortodopédcipő-maffia ügye, újabb három orvost tartóztattak le
|
Az ügyészség fellebbezése alapján a Fővárosi Törvényszék elrendelte három orvos és két cégvezető letartóztatását abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A Fővárosi Főügyészség szerdai közleményéből az derül ki, hogy a három orvost és két cégvezetőt a bíróság elsőfokú döntése nem helyezte letartóztatásba, a másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék viszont megváltoztatta a döntést, és elrendelte az intézkedést.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/22/ortoped-cipo-orvos-letartoztatas-csalas
|
2023-02-22 15:06:00
| true | null | null |
Telex
|
Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben.
Akkor szólt, amikor már a hatóság is szólt
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a jegyzőnek a rabosítás és a kihallgatás után tizenöt napon belül értesítenie kellett volna a munkáltatót. Deák azonban a februári kihallgatás után nem tette ezt meg addig, míg végül május végén maga az ügyészség értesítette az önkormányzatot. A jegyző csak ezután közölte a polgármesterrel írásban a gyanúsítotti kihallgatás tényét.
A már hivatkozott törvény szerint ilyen esetre kötelezően előírt méltatlansági eljárás így szűk három hónap késéssel zajlott le. Ugyanakkor a belső vizsgálat öt nap alatt lezárult, azzal a megállapítással, hogy a munkáltatót – azaz az önkormányzatot – érdeksérelem nem érte, így semmilyen lépés nem indokolt a jegyzővel szemben.
Az ügyészség felfüggesztette az ügyet, de nem zárta le
Az erről szóló iratot a polgármester írta alá, bár korábban a Telexnek úgy nyilatkozott, hogy nem tud arról, hogy a jegyző gyanúsított lett volna, így nem emlékezett arra sem, hogy lett volna méltatlansági eljárás beosztottjával szemben. „Nem tudok róla, gondolom, nekem arról tudnom kéne, hacsak nem magánügyben […] hivatali ügyről szoktam tudni” – mondta.
Későbbi érdeklődésre pontosított: „Polgári ügyben, nem hivatali ügyben” valóban volt kihallgatás, de ez „egy régi ügy, már lezárult” – mondta. Göbl Richárd állításával ellentétben azonban nem magánügyről volt szó, az eljárásban, és így a gyanúsításban a jegyző hivatali minőségében volt érintett. Nem polgári volt tehát az eljárás, hanem bűncselekménnyel kapcsolatos, és hivatalosan még nem is zárult le.
Az ügyészség ugyanis megállapította a hivatali visszaélés megalapozottságát. Igaz, a nyomozást egy évre felfüggesztette azzal a törvényi hivatkozással, hogy „a gyanúsított jövőbeni magatartására tekintettel az eljárás megszüntetése várható”.
A felfüggesztés azt jelenti, hogy az ügyészi eljárás jelenleg nincs lezárva, erre csak 2023 nyarán kerülhet sor, „ha a terhelt […] az ügyészi felfüggesztés keretében előírt magatartást tanúsította, vagy annak tartama eredményesen telt el”.
Sem a hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyészségi megállapítás, sem a gyanúsítotti kihallgatás tényének késedelmes jelentése nem volt akadálya azonban annak, hogy a jegyző 2022 végén egyhavi fizetésnek megfelelő, 920 ezer forintos jutalomban részesüljön.
„Mindenki követhet el hibákat, ha azokat megbánja és jóváteszi, akkor én azzal letudottnak gondolom az ügyet”
– mondta a polgármester a jutalmazás kapcsán. Göbl szerint mindez független az ügyészségi eljárástól, mert „maximálisan jónak” ítéli meg a jegyző munkáját, amelyre „nagyon nagy szükség van”.
De akkor mi is történt?
Messziről kell kezdeni, mert a nyomozáshoz vezető ügynek hosszabb előzménye van. Deák azután lett Budakalász jegyzője, hogy a Fidesz teljes vereséget szenvedett a 2019-es önkormányzati választáson – a kormánypárt csak kompenzációs listán szerzett három mandátumot, mind a nyolc egyéni helyet és a polgármesteri posztot a 2011 Egyesület jelöltjei vitték el –, és az új vezetés megvált a korábbi jegyzőtől. (Az elbocsátásból munkaügyi per lett, amely után a bíróság az önkormányzatot jelentős összeg kifizetésére kötelezte a korábbi jegyzővel szemben.) Az önkormányzat kiírta végül a pályázatot, amelyet a civilben körzeti orvos polgármester ismerőse, közeli szomszédja, Deák Ferenc nyert.
Később – egy szintén Deákhoz kötődő ügy miatt – az anyakönyvvezető felmondott, így az önkormányzat erre az állásra is pályázatot írt ki. Itt volt egy pályázó, aki végül azért nem jöhetett számításba, mert a jegyző azt feltételezte, hogy homoszexuális lehet, és nem akart „búzavirágot” az állásban látni.
A diszkriminációs ügy nyilvánosságra kerülése után Deák felajánlotta a lemondását, ám a polgármester ezt nem fogadta el, így a jegyző állásában maradhatott. Az anyakönyvvezetői állásra pályázóval Deák peren kívül megegyezett, kártérítést fizetve. A jegyző a Telexnek elmondta, utólag is restelli a történteket, bocsánatot is kért az érintettől.
Itt jutunk el a hivatali visszaéléssel kapcsolatos nyomozáshoz. Az anyakönyvvezetői pályázat körüli ügyről írt a Telex, majd a cikkre hivatkozva óriásplakátot tett ki a magát „oknyomozó blogként” meghatározó Kalászi Napló, amelynek felelős kiadója a honlapon nem vehető ki, mert név helyett ott az áll, hogy „az oldal tulajdonjoga jelenleg adásvétel alatt”.
Sértőnek találta a róla szóló plakátot
A Kalászi Napló plakátja 2021 januárjában került ki Óbudán, a Budakalász felé vezető úton. Nem sokáig volt kint, mert a budakalászi jegyző leszedette a III. kerületi önkormányzat illetékességi területén álló tábláról.
Deák Ferenc a Telexnek felidézte, hogy hazafelé tartott, amikor meglátta, hogy épp tenné ki a plakátot a hirdetést végző cég alkalmazottja, akivel abban maradtak, hogy ez vitatható tartalmú hirdetmény, ezért inkább most nem teszik ki. „Öt perc múlva mégis arról értesültem, hogy a plakát kint van. Dühös voltam, ekkor történt, hogy felhívtam az irodavezetőt és felindulásból valóban azt kértem, hogy szedjék le” – ismerte el a jegyző. Nem sokkal később visszatelefonált, hogy talán mégsem helyes leszedetni, ekkorra azonban már késő volt, az utasított budakalászi önkormányzati alkalmazott már levette a plakátot.
A Kalászi Naplóhoz köthető, a hirdetést megrendelő magánszemély feljelentést tett, akkor azonban a rendőrség megszüntette a nyomozást, arra jutva, hogy nem történt bűncselekmény – igaz, ehhez az is kellett, hogy a nyomozók a plakát megrendeléséről készült számlákon lévő összeget figyelmen kívül hagyva 50 ezer forint érték alattinak minősítsék a kárt.
A Kalászi Napló képviselője panaszt nyújtott be, így a nyomozás folytatódott. Jóval később, 2022 februárjában már a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hallgatta ki gyanúsítottként Deákot. (Az újabb eljárásban megállapították felelősségét annak a személynek is, aki a jegyző utasítására leszedte a plakátot.)
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján a gyanúsított köztisztviselőnek 15 napon belül írásban értesítenie kell munkáltatóját a nyomozás tényéről. A jegyző ezt azonban jóval később, május végén tette meg, csak akkor, amikor már a rendőrség értesítette erről az önkormányzatot. A kettő között – anélkül tehát, hogy az önkormányzat tudta volna, hogy jegyzője gyanúsított – áprilisban még az országgyűlési választás lebonyolítását is levezényelte Budakalászon.
Ezért az önkormányzat célfeladat címén a választás után 700 ezer forintot utalt ki a jegyzőnek.
Bár ez munkaköri feladata a jegyzőnek, kétségtelen, hogy a választás lebonyolításával a szokásos munkaidőn túlra nyúló munkájuk van az önkormányzat munkatársainak – épp ezért erre az állam is különít el összeget a központi költségvetés terhére. A gyakorlatot ismerők szerint az az összeg azonban szerényebb, azon felül már az önkormányzat – saját anyagi lehetőségeihez mérten – dönt arról, mekkora összeget juttat pluszban a választást lebonyolító munkatársaknak. A 700 ezer forint a nagyvonalúbb juttatások között van.
Hivatali visszaélés volt, érdeksérelem nincs
Az értesítés után a köztisztviselőkről szóló törvény alapján méltatlansági eljárást kellett lefolytatni Deákkal szemben – erre a késedelmes bejelentés miatt az előírtnál szűk három hónappal később került sor. Noha ugyanezen törvény alapján egy fegyelmi eljárás is kötelező lett volna a gyanúsítotti kihallgatás késedelmes bejelentése miatt, a polgármester szerint azonban ilyenre nem került sor.
Az önkormányzat hibáján kívül tehát később lebonyolított méltatlansági eljárás alig öt nap alatt arra jutott, hogy a munkáltatót nem érte érdeksérelem, így semmilyen lépés sem indokolt a jegyzővel szemben.
A késve lebonyolított méltatlansági eljárás gyors és következmények nélküli lezárása annak ismeretében váratlan, hogy akkor történt, amikor az ügyészségi eljárás még folyamatban volt. Ráadásul az ügyészség nem sokkal később megállapította, hogy a hivatali visszaélés gyanúja megalapozott. Igaz, ez nem vezetett vádemeléshez, mert az ügyészség – élve a törvény adta lehetőséggel – az eljárás egy évre szóló felfüggesztéséről döntött a fentebb említett okokra hivatkozva.
Megrovás és jutalmazás
A polgármester ellentmondásosan nyilatkozott a méltatlansági eljárásról, amelynek lezárását ő írta alá. Ebben nincs megállapítva érdeksérelem, ám Göbl szerint a jegyzőt szankcionálták.
Göbl az ellentmondást azzal oldotta fel, hogy érdeksérelem nem érte a munkáltatót – a szóbeli megrovás viszont indokolt, mert annak érdekeit mégis sértette, akié a plakát volt, és „ilyet azért nem illik csinálni”.
A megrovás és a jutalmazás azonban véleménye szerint nem zárja ki egymást. „Össze lehet mosni a kettőt, de szerintem nem célszerű. A jegyző úr az elvárhatónál is jobban végzi a dolgát. Én igazándiból ezt az ügyet a magam részéről lezártnak tekintem.”
|
Gyanúsított volt, mégis jutalmat kapott a budakalászi jegyző
|
Hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki a rendőrség tavaly februárban a budakalászi jegyzőt, amit az ügyészség végül megalapozottnak talált, Deák Ferenc mégis úgy zárhatta 2022-t, hogy összesen 1,6 millió forint feletti összeget kapott az önkormányzattól a fizetésén túl, jutalomként és egyéb jogcímeken. A polgármester elmondta: maximálisan elégedett a jegyző munkájával, akinek működését az elmúlt években több nyomozás is kísérte, és az Egyenlő Bánásmód Hatóság is lépett egy ügyben.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/22/gyanusitott-volt-a-munkaltatonak-kesve-szolt-megis-jutalmat-kapott-a-budakalaszi-jegyzo
|
2023-02-22 15:15:00
| true | null | null |
Telex
|
Amióta a K-Monitor blogja pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán, a miniszterelnök rendszeresen fizeti családjának utazási költségeit, írja a K-Blog. Ahogy arról a Telexen is írtunk, Orbánt 2021 nyarán fotózta le egy olvasó egy római étteremben feleségével, Lévai Anikóval és fiával, Orbán Gáspárral, majd ellentmondásos nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára.
Miután a minisztérium nem válaszolt az út részleteit firtató kérdésekre, a K-Monitor pert indított az utazás költségeinek megismeréséért. A perben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közzétette, hogy a miniszterelnök 631 610 forintot fizetett családtagjai utazására. A miniszterelnöki protokollal és az utazásokkal szintén összefüggésbe hozható Kabinetiroda és Miniszterelnökség viszont azt közölte, hogy hozzájuk nem történt hasonló befizetés.
A K-Blog most azt írja, Orbán ezzel együtt a római út óta összesen 2 167 185 forintot fizetett be a KKM-nek nem hivatalos delegáció tagjaként utazó családtagok utazási költségének jogcímén. Kiderült még, hogy a több mint 2 milliós befizetés minden esetben a római út, illetve az azutáni utáni utazások miatt jött össze, öt alkalomból. A blognak Havasi Bertalan azt mondta, a befizetés az „eddigi gyakorlatnak megfelelően” történt, de azt írják, hogy 2015 és 2021 között nem történt ilyen befizetés.
|
Orbán 2,1 millió forintot fizetett a külügynek a családtagjai utazásáért
|
Amióta a K-Monitor blogja pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán, a miniszterelnök rendszeresen fizeti családjának utazási költségeit, írja a K-Blog. Ahogy arról a Telexen is írtunk, Orbánt 2021 nyarán fotózta le egy olvasó egy római étteremben feleségével, Lévai Anikóval és fiával, Orbán Gáspárral, majd ellentmondásos nyilatkozatok után kiderült, hogy hivatalos delegáció keretében, kormánygéppel, de horvátországi nyaralásáról közvetlenül utazott a miniszterelnök egy katolikus konferenciára.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/22/orban-viktor-utazas-kormanygep-kkm-csaladtag
|
2023-02-22 15:22:00
| true | null | null |
Telex
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen, aki a vádirat szerint elnöki pozícióját még a ciklus lejárta előtti lemondással pénzzé akarta tenni akként, hogy az elnökséget az ezért fizetni hajlandó képviselőtársának játssza át.
A vád szerint Agócs János, aki 2019 decemberétől látta el az ORÖ elnökségét, 2022 nyarán többször azzal keresett meg egy kisebbségi önkormányzati képviselőt, hogy 30 millió forint ellenében átadja részére az ORÖ elnöki tisztségét. Miután a képviselő visszautasította a felajánlást, az elnök felvetette, hogy a képviselővel jó kapcsolatot ápoló másik képviselőt kellene megkérdezni az ajánlatról.
A kisebbségi önkormányzati vezetőt szeptemberben tartóztatták le, majd két hónap után kiengedték a letartóztatásból. Az ügyészség közleményéből kiderül az is, hogy Agócs a nyomozás során beismerő vallomást tett.
Az ügyészség vádiratában beismerés esetére 6 év börtönt és 6 év közügyektől eltiltásra, valamint 2 millió forint pénzbüntetésre tett javaslatot.
Korábban írtunk arról, hogy az ORÖ vezetője több szempontból szúrhatja a kormány szemét. Tavaly kiszivárgott például egy hivatali visszaélés gyanúját felkeltő hangfelvétel, amin a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Sztojka Attila szerződéseket és támogatásokat ígért a „körön belül lévő” ORÖ-képviselőknek. A kormánybiztos egy budapesti szállodában találkozott az Országos Roma Önkormányzat Lungo Dromhoz tartozó képviselőivel, szerződéseket és támogatásokat helyezett kilátásba a résztvevőknek, ha a kormány számára kedves jelölt lesz az ORÖ listavezetője.
A kormány a Fideszhez közel álló roma szervezet, a Lungo Drom jelöltjét, Farkas Félixet szerette volna a roma nemzetiségi listavezetőnek, az Országos Roma Önkormányzat azonban végül Agócs János elnököt választotta helyette.
|
Beismerő vallomást tett az Országos Roma Önkormányzat hivatali vesztegetéssel gyanúsított elnöke, vádat emeltek ellene
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádat emelt az Országos Roma Önkormányzat elnöke ellen, aki a vádirat szerint elnöki pozícióját még a ciklus lejárta előtti lemondással pénzzé akarta tenni akként, hogy az elnökséget az ezért fizetni hajlandó képviselőtársának játssza át.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/22/beismero-vallomast-tett-az-orszagos-roma-onkormanyzat-hivatali-vesztegetessel-gyanusitott-elnoke-vadat-emeltek-ellene
|
2023-02-22 15:27:00
| true | null | null |
Telex
|
2022 februárja nehéz időszak volt Schadl-Baranyai Helgának. Férjét 2021 novemberében tartóztatták le Ferihegyen, amikor a házaspár diplomata-útlevéllel Dubajba próbált meg eljutni. Hiába reménykedtek eleinte, hogy Schadlt néhány hét után kiengedik, ez nem történt meg, sőt, a nyomozati anyag egy része kiszivárgott a sajtóhoz, így a fél ország az ő ügyükön csámcsogott.
Ebben a helyzetben hívta fel 2022. február 17-én Baranyai azt a végrehajtót, akit ebben a cikkben a lehallgatási fedőneve után Rizsnek fogunk hívni. Ő a nyomozati anyag szerint hosszú évek óta különböző felállásokban dolgozott együtt Schadllal, végül azonban valamiért nem lett vádlott.
Egy lehallgatott beszélgetéssorozat
Schadl felesége azzal kezdi a hívást, hogy közli Rizzsel: annak egyik alkalmazottja át fog jönni hozzá dolgozni. Rizs kicsit megilletődik, csodálkozik, majd visszakérdez, hogy mikor. Schadl-Baranyai Helga először egy héttel későbbi időpontot mond, majd megegyeznek a következő hónap elejében, azaz március 1-jében. Baranyai azzal indokolja a váltást, hogy két embere is elment, és nem mer kívülről felvenni valakit, ezért van szüksége Rizs alkalmazottjára. Rizsnek érezhetően nincs lehetősége ellentmondani. Baranyi ezután más témára tereli a beszélgetést, ami így hangzik:
„Baranyai: Akartam veled egyébként is beszélni.
Rizs: Na mondd!
B: Személyesen.
R: Ja, jó. Jövő héten? Jövő szerdán?”
Itt megegyeznek a február 23-i déli találkozóban a MOM Parkban, de a pontos helyszínről nem döntenek. Baranyai és Rizs tehát már sejtik, hogy legalábbis Baranyait lehallgatják. És igazuk is volt. Őt ugyanis „Pohár”, a másik végrehajtót pedig „Rizs” néven hallgatták le a nyomozók, mindkettőjüket hónapokon keresztül.
„Rizs: Majd ott valahol megbeszéljük.
Baranyai: Majd valahol. Azt majd megbeszéljük személyesen.
R: Nehogy beépített emberek vegyenek minket körül.
B: Igen… (nevet).
R: Nagyon oda kell figyelni, nehogy ügynökök bújjanak elő az asztal alól… Na jó, akkor a végleges helyszínt majd megmondjuk ott.
B: Miután leráztunk mindenkit, elmegyünk valahova ebédelni.
R: A békaemberek nehogy előjöjjenek. És ez nem vicc!
B: Ez nem vicc! Akkor a 23-a delet beírtam. Ráadásul szerintem ezekről nem is tudsz, és kell, hogy tudj róla.
R: Úristen, hajjajjajj!”
Schadl felesége ezután még egyszer elmondja, miért van szüksége Rizs alkalmazottjára, majd elköszönnek. Legközelebb a megbeszélt időpontban, február 23-án beszélnek, amikor egyikük sem ér oda időben a találkozóra. 12:03-kor Baranyai felhívja Rizst, hogy ugye aznapot beszéltek meg, a férfi igent mond, de nem tud beszélni, ezért leteszi visszahívást ígérve. 12:14-kor megint Baranyai hívja, közli, hogy most állt be a MOM Park parkolójába, és kéri Rizst, hogy a felső emeletre menjen fel, ahol majd találkoznak.
Néhány perccel később Baranyai kiszáll a kocsijából, fehér felsőben, fekete szoknyában és kockás kabátban felmegy a MOM Park felső szintjére. Nem tudja, hogy a nyomozók már várják a helyszínen, és feltűnés nélkül követik az épületben. Bemegy a Paulaner Sörházba, és a korábban említett békaemberekkel szembeni elővigyázatosságból a bejárattal szemben, a legközelebbi vendégtől 10-12 méterre ül le.
12:40-kor aztán Rizs is megjelenik a helyszínen, a nyomozók szerint kék felsőt, kék farmert és szintén kék mellényt visel. Még onnan felhívja Schadl-Baranyait, aki a Paulanerbe hívja. Rendelnek, majd beszélgetni kezdenek.
Schadl régi bizalmasa, aki mindig pont a jó helyre került
Itt ugorjunk vissza egy kicsit az időben. Rizs és Schadl még abból a korszakból ismerik egymást, amikor Schadl mezei végrehajtóként dolgozott. Az üzleti kapcsolaton kívül a nyomozati anyag tanúvallomásai szerint már akkor közeli, baráti viszonyban voltak, ez pedig azóta sem változott meg.
Az ügyészség szerint Schadl rendszerének fontos eleme volt, hogy a „zsíros”, jellemzően fővárosi és az annak közelében lévő végrehajtói irodákból kitúrta a tőle független végrehajtókat, és a bizalmasait rakta a helyükre. Rizs sokáig egy kicsi, de viszonylag gazdag vidéki körzetben volt végrehajtó, majd egy ponton Budapest környékén kapott területet. A korábbi körzetében a helyére Schadl egy olyan végrehajtót nevezett ki, aki Rizs egykori irodáját is megkapta. A rendszer működését jól illusztrálja, hogy az átadáskor az irodában leltárt sem tartottak, Schadl ránézésre becsülte fel 20-25 milliósra a tartozékokat, majd felajánlotta, hogy ezt meghitelezi az új végrehajtónak, és kifizeti Rizsnek – olvasható a nyomozati anyagban.
Rizs áthelyezése után újra üzleti kapcsolatba került Schadllal, és saját végrehajtói területén kívül két másik körzetben is helyettesíteni kezdett. A nyomozati anyag szerint az egyik körzetbe kinevezett végrehajtót egyenesen Rizs szervezte be Schadl rendszerébe, majd ő is szedte be tőle a sápot, a pénz egy részét megtartva, másik részét továbbadva Schadlnak.
De Rizs a nyomozati anyag szerint maga is szépen tejelt Schadlnak. 2020. május 15-én például felvett a végrehajtói irodája bankszámlájáról 15 millió forintot minden megjegyzés nélkül. Éppen ebben az időpontban Schadl Házipénztár2019 nevű Excel-táblázatába a 2020-as adatok közé bekerült egy 15 millió forintos bevétel egy olyan megjelöléssel, amelyben Rizs monogramja szerepelt.
Közel egy évvel később, 2021. április 8-án Rizs 30 millió forint készpénzt vett fel, amit ugyanabban a táblázatban megint 30 millió forint megjelölése követett, „Gyuri” felirattal. Az egyik – Schadllal együttműködő – vádlott mobiltelefonjából előkerült egy aznapi üzenet, amely szerint „Balatonbogláron a Budapest Banknál ott lenni – Rizs neve – 30 mFt”.
Egy megfigyelés Budapesten, a MOM Parkban
A MOM Parkban lezajlott találkozót közvetlen közelről hallgatták ki a nyomozók. A beszélgetést hangrögzítőre vették, de mivel Rizs háttal ült, az ő hangja sokkal kevésbé volt kivehető. A hatóságok mégis rekonstruálták a beszélgetés nagy részét, amelyben a legkülönfélébb témák merültek fel.
Ennek nagy része a büntetőügy szempontjából nem releváns, de az, amit Baranyai a férjéről mond, sokat elárul a hozzáállásukról. Ő a beszélgetésben többször megismétli, hogy a férje ellen szerinte nincsenek bizonyítékok, és nem fogják elítélni, egyszer ki is mondja: „Nem Gyurira haragszanak, hanem két szereplő ugrott össze, és az már olyan szintre [került fel]”.
Baranyai szerint ezt csinálják Curtis testvérével is, akit a Katzenbach-gyilkosság miatt vádolnak emberöléssel. Szerinte ellene sincs semmi bizonyíték, ezért már a negyedik alkalommal engedik ki előzetesből. Állítása szerint ezenkívül beszélt egy ügyvéddel, aki korábban 15 évig volt ügyész, és aki azt mondta: a Schadl elleni vád olyan vékony lábakon áll, hogy ő nem merne vele bíróság elé állni. A volt ügyész szerint a Schadl elleni vádban annyi az összefüggéstelenség és a feltételezés, hogy az valószínűleg nem fog megállni.
Baranyai később arra is kitért, hogy „neki annyi a bűne, hogy a Gyuri felesége”, az eljárásról pedig nem tehet. Ez azért érdekes, mert azóta ellene két ügyben is nyomozás indult, illetve addigra több százmillió forint értékű ingatlan volt a nevén, jelenleg pedig a Schadl–Völner-ügy 17. rendű vádlottja. Baranyai tehát legalábbis tudhatott Schadl rendszeréről, de valószínűbb, hogy részt is vett benne.
Lekerült a radarról
13:35-kor Schadl-Baranyai Helga kártyával fizet, majd együtt a parkoló fele távoznak. A történtek alapján a nyomozók csak annyit állapítanak meg, hogy Rizs „konspiratívan kommunikál”, azaz valamit titkolni próbál előlük, de a nyomozásnak ez a szála itt véget ér. Rizs neve a kihallgatásokban számtalanszor feltűnik, az ő kihallgatási jegyzőkönyve viszont a fent felsorolt adatok ellenére sem szerepel a hozzánk eljutott nyomozati anyagokban. Sőt, annak ellenére, hogy a nyomozati anyag szerint Schadl rendszerének része volt, vádat sem emeltek ellene.
Azt, hogy Rizst miért nem hallgatták ki, nem tudtuk kideríteni, de a megfigyelt találkozó után a nyomozók figyelme valószínűleg más szereplőkre koncentrálódott. Schadl felesége és apja nem sokkal később, március elején bukott le azzal, hogy egy széfbe rejtettek 110 millió forint értékű ékszert, ami után ellenük pénzmosás miatt emeltek vádat. A lebukás közben történt házkutatásról és Schadl, valamint felesége telefonbeszélgetéseiről szóló cikkünk itt olvasható.
|
„Pohár hívja Rizst” – így hallgatták le és figyelték meg Schadl feleségét és bizalmasát
|
2022 februárja nehéz időszak volt Schadl-Baranyai Helgának. Férjét 2021 novemberében tartóztatták le Ferihegyen, amikor a házaspár diplomata-útlevéllel Dubajba próbált meg eljutni. Hiába reménykedtek eleinte, hogy Schadlt néhány hét után kiengedik, ez nem történt meg, sőt, a nyomozati anyag egy része kiszivárgott a sajtóhoz, így a fél ország az ő ügyükön csámcsogott.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/22/schadl-gyorgy-schadl-baranyai-helga-lehallgatas-megfigyeles-rizs-pohar
|
2023-02-22 15:45:00
| true | null | null |
Telex
|
Nem vallotta magát bűnösnek Völner Pál az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, így a fideszes exállamtitkár ügyéből büntetőeljárás lesz.
A bíróság négy napon át tart előkészítő üléseket, amiken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Mivel Völner ártatlannak vallotta magát, így nem fogadta el az ügyészség indítványát arra, hogy beismerés esetén 8 év börtönbüntetésre és 25 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
Völner röviden a bíróságnak azt mondta, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”. Völner szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki, a vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson, „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, de „biztos benne”, a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben. Védője, Papp Gábor hozzátette, valóban megnehezíti a védekezésüket, hogy a nyomozati anyagból már több részlet megjelent a sajtóban.
A védő szerint az ügyészségnek utána kellene mennie, ki szivárogtatta ki ezeket az anyagokat. Ezután egy sor ember tanúként való meghallgatását kezdeményezte, köztük
Varga Judit igazságügyi miniszter, Jeney Orsolya volt helyettes államtitkár, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár és Kanta Tamás, Völner egykori kabineti tagjának, későbbi miniszteri biztosnak a meghallgatását.
A védő szerint Varga Judit többször megjelenik a nyomozati anyagokban, és volt, hogy Völner társaságában találkozott Schadl Györggyel, akivel a végrehajtói kinevezésekről beszéltek. Egy üzenetváltás is volt Völner és Varga között, az sms-t Völner védője olvasta fel, és így hangzott:
Varga: Szia Pali, XY beszélt veled vh-ügyben?
Völner: Szia, igen, szeretnék erről majd a héten egyeztetni.
Varga: Rendben, beszéljünk majd holnap az államtitkári előtt.
Völner védője szerint tehát több jel is utal arra, hogy Vargát mindenképp meg kell hallgatni tanúként az ügyben. Azt is megismételte, hogy szerinte törvénytelen volt megfigyelni és követni a volt államtitkárt a mentelmi jogának felfüggesztése előtt.
Míg a vádlottak padján ülő társát, a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt a börtönből, vezetőszáron hozták be a tárgyalóba (őt Völner után hallgatja meg a bíróság), addig Völner otthonról érkezett a meghallgatására, a volt igazságügyi miniszterhelyettes ugyanis szabadlábon védekezhet.
Annak ellenére, hogy Völner ártatlannak vallja magát, a büntetőeljárásban még problémát okozhat neki, hogy a korábbi üléseken már több vádlott – köztük hat végrehajtó – beismerte a bűnösségét.
Schadl is ártatlannak vallotta magát
Csütörtökön a bíróság a végrehajtói kar elnökét, Schadl Györgyöt is meghallgatta, aki szintén tagadta a bűnösségét. A bíróságnak azt mondta, „értem, de meg nem érthetem, mivel vádol az ügyészség”.
Szerinte a végrehajtói karban nem az elnök (tehát ő), hanem a hivatal döntött a fontos ügyekben, így a végrehajtójelöltek pontozásában is. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl szerint éppen P. Béla volt az ő főnöke, őt így nem tudta volna utasítgatni.
Azt is mondta, nem alakított ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal, „de ennek még értelme sem lett volna”, mert Völnernek szerinte nem volt ráhatása ezekre a kinevezésekre. Szerinte akkor annak már több értelme lett volna, ha nem Völnerrel, hanem a végrehajtók kinevezését aláíró Vízkelety Mariann volt államtitkárral került volna „bűnös” kapcsolatba.
Repkedő milliók
A vádirat szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltól – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében.
Nem okozott meglepetést
Az ügy kirobbanása óta Völner személyesen nem szólalt meg nyilvánosan, de ügyvédjén keresztül már többször adott ki közleményt. Ilyenkor mindig ártatlannak vallotta magát. Egyrészt szerinte az ügyészségi iratok „számtalan valótlan állítást tartalmaznak”, másrészt „nem követett el bűncselekményt, államtitkári és miniszteri biztosi feladatait tisztességesen és a törvényeknek megfelelően végezte, azonban vállalja az ügy politikai következményeit”. Völner ugyanis kormányzati pozíciójáról lemondott, majd pedig az újraalakult Országgyűlésben már nem szerzett mandátumot sem, úgyhogy lényegében visszavonult a politikától.
Azt is állította, hogy 2015-ös államtitkári kinevezése után az Igazságügyi Minisztérium szervezeti és működési szabályzata alapján nem hozzá tartoztak a végrehajtókkal kapcsolatos ügyek, ezért szerinte nem is tudta befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket, mert nem ő döntött ezekben a témákban, hanem a minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Mariann – az egyik vádlott védője kérvényezte is az ő meghallgatását Trócsányi László volt igazságügyi miniszterrel együtt.
Az ügyészség egy másik vádját is tagadta a vallomásában: a vád szerint Völner vállalta, hogy Schadl egyik cégére az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kiírat egy milliárdos pályázatot, és ezt elnyerve szép pénzhez juttatják a vállalkozást, amely egyébként papíron vízüzemű motorral kísérletezik, és a paksi atomerőműhöz szolgáltatna innovációt. Hiába mondták Völnernek, hogy nem is biztos, hogy működőképes ez a dolog, Varga Judit miniszterhelyettese közölte: a pénz elnyerése után úgysem ellenőrzi ezt senki.
A gazdi
Völneren kívül a bíróság még a harmadrendű vádlottat, R. Róbertet is meghallgatta, aki szintén nem vallotta bűnösnek magát, mint mondta, nem követett el bűncselekményt, a vádirat pedig nem tartalmaz valóságot: „Azt gondolom, a vádat képező hanganyag tartalmi kérdéseiből fakadt ez az egész büntetőügyem, ezért én azt szeretném kérni, ismerjük meg a teljes hanganyagot, mert a kiszakított beszélgetések nem tartalmazhatják a valóságot.”
Ő egy kulcsfigura ebben a szerteágazó történetben, ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak Schadlhoz. Korábban sikkasztásért felfüggesztett börtönre ítélték. Vallomása szerint tizenhat éve ismeri Schadlt.
A vádirat szerint Schadllal egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R. Róbertet, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar elnöke szerint ez a személy fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. Róbert kezdeményezett több olyan ügyet, amiben a végrehajtói kar elnöke és Völner megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Ez egy mellékszál. Az ügyészség szerint Völner Pál – Schadl közbenjárására – az Emberi Erőforrások Minisztériumánál és az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál is többször járt egyeztetésen annak érdekében, hogy a szakképzésekre specializálódott Mátrix Szakképző és Általános Iskola, illetve a képzőműhelyt létrehozni, bejegyeztetni tervező személyek megkapják az engedélyeket több képzés elindításához. Az ügy kisebb halai – az oktatási központ képviselője, egy ügyvéd, egy kormányhivatali dolgozó – ártatlannak vallották magukat.
Ahogy csütörtökön az ötödrendű vádlott, A. Tamás sem ismerte be a bűnösségét, aki a vád szerint egy ügyész szerepét öltötte magára, és így jutott jogtalanul pénzhez; azt mondta, „nem játszottam el, hogy ügyész vagyok, nem követtem el befolyástól való üzérkedést”.
|
Völner Pál mindent tagadott a bíróságon
|
Nem vallotta magát bűnösnek Völner Pál az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, így a fideszes exállamtitkár ügyéből büntetőeljárás lesz.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/23/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-elokeszito-ules
|
2023-02-23 15:56:00
| true | null | null |
Telex
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta – derül ki a hivatal közleményéből.
A sajtóközlemény nem említi, pontosan milyen projektről van szó, csak azt írják: „Az Európai Szociális Alapból finanszírozott projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt, miközben javította és növelte az e-tanuláshoz való hozzáférést. A projekt egyik fő eleme az általános- és középiskolák számára informatikai eszközök beszerzése, valamint a tanárok számára e-learning képzés biztosítása volt.”
Az OLAF több jogsértést is megállapított a közbeszerzési eljárás kapcsán:
a felhívás műszaki leírását például az utolsó pillanatban módosították, valamint kizárták a legolcsóbb ajánlatot, így versenyelőnyt biztosítottak a nyertes vállalatnak.
Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre, hanem a diákok tanulási tapasztalataira is hatással voltak, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén ugyanannyiért jobb hardvert is lehetett volna vásárolni.
„Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása elmaradt a várttól, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét” – idézi a közlemény Ville Itälät, a csalás elleni hivatal főigazgatóját.
Az OLAF a 3,6 millió euró visszafizettetésére vonatkozó ajánlását megküldte az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának.
|
3,6 millió eurós támogatást kérne vissza az OLAF egy magyar iskolai digitális projekttől
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta – derül ki a hivatal közleményéből.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/23/olaf-digitalis-oktatas-projekt-magyarorszag-3-6-millio-euro
|
2023-02-23 16:06:24
| true | null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.