text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe.
A bíróság négy napon át tart előkészítő üléseket az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében, amiken röviden arról kérdezik a vádlottakat, bűnösnek vallják-e magukat, vagy sem. Mivel Schadl ártatlannak vallja magát, így nem fogadta el az ügyészség indítványát arra, hogy beismerés esetén őt 10 év börtönbüntetésre és 200 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék.
De ez nem lephette meg túlságosan a bíróságot, mivel a végrehajtói kar elnöke korábban a szintén vádlott feleségének úgy fogalmazott a telefonban: „Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt”.
„Értem, de meg nem érthetem, mivel vádol az ügyészség”, mondta Schadl a bíróságnak.
Annak ellenére, hogy Schadl ártatlannak vallja magát, a büntetőeljárásban még problémát okozhat neki, hogy a korábbi üléseken már több vádlott – köztük hat végrehajtó – beismerte a bűnösségét, akik ezzel elismerték, hogy Schadl néha több száz milliós összegekért cserébe segítette őket pozícióba.
A vád szerint közel egymilliárd állhatott a házhoz
A vádirat szerint az ügy lényege, hogy Schadl György „korrupciós kapcsolatot alakított ki” Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott Schadltől – összesen legalább 83 millió forintot –, és az államtitkár cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a jól jövedelmező végrehajtói kinevezéseket.
Ez az ügyészség szerint így nézett ki: Schadl javaslatai alapján Völner jelezte az illetékes főosztálynak a minisztériumban, hogy kiket kéne végrehajtónak kinevezni. A minisztérium másik államtitkára, Vízkelety Marian – akire Völner is mutogatott a vallomásában – pedig aláírta a kinevezéseket, bár a vád szerint nem tudta, hogy ilyen módon jutottak el hozzá a nevek.
Az ügyészség szerint Schadl lényegében „fizetésként” adta Völnernek a pénzt, hogy folyamatosan rendelkezésére álljon a különböző ügyek elintézésében. Ezeket a pénzeket Schadl a végrehajtói irodájának és otthonának széfjében tartotta, innen vagy ő, vagy segédje, a negyedrendű vádlott számolta ki az aktuális összegeket – utóbbi ezt tagadta a bíróságon.
És hogy mindezt miből finanszírozta a végrehajtói kar elnöke? A nyomozók szerint abból a pénzből, amit Schadl azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. Így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert. Ezeket az összegeket egy másik segédjével Excel-fájlokban vezette – ez a bizalmasa kötött vádalkut az ügyészséggel.
Schadl részletesen tagadta a vádakat
Schadl a bíróságon részletesen reagált az őt ért vádakra. Szerinte a végrehajtói karban nem az elnök (tehát ő), hanem a hivatal döntött a fontos ügyekben, így a végrehajtójelöltek pontozásában is. (A hivatal volt vezetője, a szintén vádlott P. Béla már beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.) Schadl ezután feltette a kérdést: ha neki annyira fontos lett volna egy-egy ember kinevezése, akkor miért nem ült be személyesen a meghallgatásaikra?
Schadl szerint éppen P. Béla volt az ő főnöke, őt így nem tudta volna utasítgatni, sőt, épp ez a vádlott nevezte ki végrehajtónak a saját élettársát és annak testvérét is. Azt is állította, P. Béla egy miniszteri biztossal, Molnár Zoltánnal, „az igazságügyi tárca erős emberével” volt kapcsolatban.
Majd arról beszélt, „tudomásom szerint semmilyen kinevezési javaslatot nem hagyott jóvá, sőt, azokból inkább utólag értesült. Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal, de ennek még értelme sem lett volna”, mert Völnernek szerinte nem volt ráhatása ezekre a kinevezésekre. Schadl tagadta, hogy pénzt adott volna át Völnernek. „Azért nem volt tettenérés, mert nagyon jól tudták, hogy nincs mit tetten érni”, mondta a bíróságnak.
Schadl szerint akkor annak már több értelme lett volna, ha nem Völnerrel, hanem a végrehajtók kinevezését aláíró Vízkelety Mariann volt államtitkárral került volna „bűnös” kapcsolatba. Majd feltette a kérdéseket: „Hogy került hozzá a lista? Befolyásolható lett volna Vízkelety Mariann? Vagy valóban csak egy aláíró báb volt, ahogy a vádirat azt előadja?”
Állítása szerint „sem konkrét ügyekért, sem folyamatos rendelkezésre állásként nem adtam át pénzt jogtalanul Völner Pálnak. Több helyen írják, hogy személyesen adtam át a pénzt, erről azért nekem csak kéne tudnom”. Azt is tagadta, hogy ő maga 924 millió 852 ezer forint jogtalan előnyre tett volna szert. Állította, csak kölcsönt adott hét végrehajtóból hatnak, ahhoz, hogy be tudják indítani az irodáikat.
„A nyomozati anyagok rávilágítottak, hogy telefonban szeretek csúnyán beszélni, de határozatlannak semmiképp sem mondanám magam”, mondta Schadl arról, hogy a vád szerint azon lamentált volna, egy-egy végrehajtótól pontosan mekkora összegeket kérjen a segítségéért cserébe.
Schadl védője, Morvai Attila azt indítványozta, hogy azokat, akiket a nyomozás alatt is kihallgattak, azokat a perben is hallgassák meg. Neveket viszont nem olvasott fel, hogy kiket akar pontosan tanúként meghallgatni, mert nem akarja, hogy a sajtóban ezek megjelenjenek. Megemlítette viszont, hogy vannak olyan személyek, akiket már más védők tanúként meghallgatnának.
Völner sem ismerte be a bűnösségét
Schadl előtt a bíróság Völner Pált hallgatta meg, aki tagadta a bűnösségét. A fideszes exállamtitkárt röviden azt mondta bíróságnak, „bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”.
Völner szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki, a vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson, „hivatali hatáskörömet sosem léptem túl”. Azt állította, a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, és reméli, hogy a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben.
Völner védője egy sor ember tanúkénti meghallgatását kezdeményezte, köztük Varga Judit igazságügyi miniszter, Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, Hajas Barnabás államtitkár meghallgatását.
Ahogy R. Róbert vádlott is is ártatlannak vallotta magát. Ő egy kulcsfigura ebben a szerteágazó történetben, ő volt az, akit a nyomozók eredetileg megfigyeltek, és akin keresztül eljutottak Schadlhöz. A vádirat szerint Schadlvel egymást „gazdámnak” vagy „gazdinak” hívták. Az iratok szerint Schadl egyszer felhívta R. Róbertet, hogy segítsen elkenni egy harmadik személy sok százmilliós áfacsalását, és a végrehajtói kar elnöke szerint ez a személy fizetne azért, hogy ne legyen belőle gyanúsított vagy vádlott, „egy százast rögtön letétbe tudunk rakatni”.
A nyomozati iratok szerint viszont fordítva is működött a dolog: volt, hogy R. Róbert kezdeményezett több olyan ügyet, amiben a végrehajtói kar elnöke és Völner megpróbáltak közbenjárni. Például abban az ügyben, amiben egy oktatási központ engedélyeit próbálták elsimítani.
Már többen bűnösnek vallották magukat
A végrehajtókon kívül bűnösnek vallotta magát az a vádlott is, aki egy olyan szereplőt kötött össze Schadl Györggyel, akit végül korrupt módon végrehajtónak neveztek ki. Ahogy ő fogalmazott, „azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette”. Ahogy a végrehajtói kar egykori hivatalvezetője is beismerte a bűnösségét. Őt azzal vádolják, hogy Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat.
A bonyolult ügynek mellékszálai is vannak. Egy építési vállalkozó például abban ismerte be a bűnösségét, hogy segített Schadl Györgynek megszerezni a használatba vételi engedélyt a túlépített nyaralójára. De az a vádlott is beismerte a bűnösségét, aki a kormányhivatal részéről intézte el az engedélyt arra a bizonyos siófoki nyaralóra.
Schadl pénzmosással vádolt felesége és apja viszont tagadta a vádakat, miszerint széfben rejtették el a hatóságok elől a még le nem foglalt ékszekeret és órákat.
Bár eredetileg úgy volt, hogy az előkészítő ülés négy napig tart, és a negyedik napon hoznak ítéletet azon vádlottak ügyében, akik beismerték a bűnösségüket, a bíró ezt májusra napolta el. Néhány védő ugyanis hiányolta, hogy nem kaptak meg minden egyes nyomozati iratot és bűnjelet.
|
Schadl György ártatlannak vallotta magát a bíróságon
|
Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György a bíróságon, úgy, ahogy előtte a szintén vádlottak padján ülő társa, a fideszes exállamtitkár Völner Pál sem. De míg Völner otthonról érkezett a Fővárosi Törvényszékre, mert szabadlábon védekezhet, addig – ahogy az első napon – úgy Schadl Györgyöt csütörtökön is bilincsben, vezetőszáron hozták be a terembe.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/23/schadl-gyorgy-volner-pal-hivatali-vesztegetes-targyalas-birosag-elokeszito-ules
|
2023-02-23 16:12:00
| true | null | null |
Telex
|
„A Kúria ma jogerős döntésben mondta ki, hogy Ráczné Földi Judit felveheti a 2022-es országgyűlési választáson szerzett, DK-t megillető, Kordás László tragikus halála miatt megüresedett listás mandátumot”
– áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Mint hozzáteszik, ezzel végleg meghiúsult az a kísérlet, amelyben egy ellenzéki párt a közös lista állításakor kötött közös ellenzéki megállapodást megszegve akarta megakadályozni, hogy a DK élhessen a pártot megillető jelölési jogával.
A párt itt nyilvánvalóan arra gondolt, hogy a Momentum a jelölés óta ellenzi Ráczné Földi Judit képviselőségét.
„A Momentum értékrendjébe nem fér bele, én azt gondolom, hogy az összefogás értékrendjébe sem fér bele, de továbbmegyek, a Demokratikus Koalíció értékrendjébe sem férhet bele, hogy egy offshore-lovag országgyűlési képviselő lehessen”
– mondta a napokban Telexnek a Momentum elnöke. Gelencsér Ferenc hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy ez a DK mandátuma, és a párt belügyének tűnhet, azonban meglepődtek azon, hogy nem a listán soron következő, szintén DK-s Manhalter Dávidot választották, hanem „a bírósági döntés értelmében is offshore-lovagnak számító Ráczné Földi Juditot”.
Ráczné Földit Judit egy előválasztási kampányban kirobbant ügy miatt vált országosan ismertté. A Válasz Online azt írta Rácznéról, hogy az előválasztási feddhetetlenségi nyilatkozatban tett állításaival szemben aláírási joga volt egy offshore-helyszínre bejegyzett vállalkozásban, ezen túl a hivatalos szlovák nyilvántartásban ő szerepelt egy Közép-Európában aktív adóparadicsomi vállalkozás képviselőjeként. Ráczné szerint nem igaz, hogy valótlanul nyilatkozott a tulajdonáról, ezért a lap ellen jó hírnév sértés miatt pert is indított, védője az ex-LMP-s Schiffer András volt. Csakhogy Ráczné Földi Judit jogerősen is pert vesztett a Válasz Online-nal szemben.
Schiffer az ügyről azt mondta, hogy ügyfelének volt offshore cégben viselt tisztsége, de állítása szerint tulajdona nem. Schiffer szerint csak azért nyert a Válasz Online, mert az ítélet szerint közszereplőként el kell tűrnie az ilyen cikkeket. A cikkek alapját képező nyilatkozatokat azonban Ráczné Földi Judit tulajdonosként írta alá – ezt a cégbíróság be is fogadta –, azonban Schiffer szerint ilyen nyilatkozatokat egy cég tulajdonosa alá sem írhatna.
|
Döntött a Kúria: Ráczné Földi Judit képviselő lehet a momentumos vétó ellenére
|
„A Kúria ma jogerős döntésben mondta ki, hogy Ráczné Földi Judit felveheti a 2022-es országgyűlési választáson szerzett, DK-t megillető, Kordás László tragikus halála miatt megüresedett listás mandátumot” – áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Mint hozzáteszik, ezzel végleg meghiúsult az a kísérlet, amelyben egy ellenzéki párt a közös lista állításakor kötött közös ellenzéki megállapodást megszegve akarta megakadályozni, hogy a DK élhessen a pártot megillető jelölési jogával.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/23/dontott-a-kuria-raczne-foldi-judit-kepviselo-lehet-a-momentumos-veto-ellenere
|
2023-02-23 16:18:12
| true | null | null |
Telex
|
A Fővárosi Bíróság kedden első fokon helyt adott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet keresetének, így a Pénzügyminisztériumnak 15 napon belül ki kell adnia költségvetés egyik hiánynövelő tételének tartalmára vonatkozó adatokat. A TASZ azért indított pert a PM ellen, mert az megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát, hogy a 2006-os költségvetés féléves adataiban milyen tétel növeli 100 milliárd forinttal a hiányt.
Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár idén júliusban, a féléves költségvetési hiány adatainak ismertetésekor üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, miből származik a deficit egyik, 100 milliárd forintos tétele. Amikor a TASZ közérdekű adatként igényelte az információt, akkor a PM azt közölte, csupán prognózisról, egy bizonytalan jövőbeni eseményre vonatkozó feltételezésről van szó, ami nem minősül adatnak.
A TASZ szerint egyik érvelés sem állja meg a helyét, hiszen a törvény szerint az állami és a helyi önkormányzati költségvetés nem minősül üzleti titoknak, illetve közérdekű adatoknak minősül minden, az állami szervek kezelésében lévő információ. A Pénzügyminisztérium későbbre ígért választ, fellebbeznek-e a döntés ellen.
|
Hiába ködösített a 100 milliárdos tételről a PM
|
A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet kérelmének helyt adva a bíróság úgy döntött, a Pénzügyminisztériumnak ki kell adnia az információt, hogy miből származik a féléves hiány számai közt szereplő, 100 milliárdos tétel. A PM előbb üzleti titokra hivatkozott, majd úgy érvelt, ez a szám csak becslés.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061031pert.html
|
2006-10-31 10:07:00
| true | null | null |
Origo
|
Újabb MSZP-s politikus kijelentéseiről került elő titkos hangfelvétel. Ezúttal Füzesséri József szikszói polgármester mondatait rögzítette egy kisebbségi önkormányzati képviselő egy beszélgetés során. Füzesséri a felvételen többek között azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." A polgármester azonban a szöveg manipulációjáról beszél. A választás eredményét a vesztes jelölt megtámadta, azonban a bíróság pénteken jogerősen véglegesítette ítéletével Füzessérit a polgármesteri székben.
Hangfelvétel került elő Szikszó most megválasztott polgármesteréről, Füzesséri József MSZP-s politikusról is. Ezen - az MTI és a Magyar Nemzet beszámolói szerint - többek között az hallható, hogy Füzesséri azt mondja: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." Emellett az is elhangzott: "Tegnap kaptam 10,5 milliót Lamperth Mónikától."
A választáson 15 szavazattal alulmaradt korábbi polgármester, a Fidesz támogatásával indult Panyik József felesége ugyanis megtámadta az eredményt. A helyi választási bizottság ennek helyt adott, Füzesséri azonban fellebbezett, és a területi választási bizottság helyben hagyta a szavazás eredményét. A nem jogerős döntést bíróság előtt támadta meg a szavazáson vesztes fél, beadványához hangfelvételt is mellékelt. A bíróság pénteken jogerős ítélettel pénteken helyben hagyta az októberi választás eredeti végeredményét. Az ítélet a hangfelvétellel kapcsolatban kimondta, hogy nem állapítható meg, mikor rögzítették az ezen hallható szöveget, illetve ez a kampánnyal hozható összefüggésbe, így az arra alapított hivatkozások "elkésettnek minősülnek".
Manipulációról beszél a polgármester
Füzesséri József, a szikszói polgármester-választáson legtöbb szavazatot kapott jelölt azt mondta az [origo] megkeresésére a hangfelvételről, hogy egy 30 perces beszélgetést rögzítettek, ebből ragadtak ki részleteket, amelyeket ellene használnak fel. Azt sem zárta ki - bár megjegyezte, hogy nem hallotta a CD-t -, hogy manipulálták a hanganyagot.
Az MSZP-s politikus nem vitatta, hogy azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." Szerinte ugyanakkor az egész beszélgetést meghatározta, hogy a felvételt készítő kisebbségi önkormányzati képviselő megpróbálta vele kimondatni, hogy csalt a választáson.
Füzesséri szerint október 1-je után ellenfelei folyamatosan támadták azzal, hogy törvénytelen eszközökkel nyert, ő csak ezekre a vádakra reagált, amikor a fenti mondat elhangzott. Szerinte mielőtt ezt mondta, utalást tett arra a felvétel készítője, hogy mások állítják, hogy csalt. Megjegyezte, hogy a CD-re már nem került rá a mondat folytatása, ez szerinte úgy hangzott: "én azt gondolom, nekem különösebben nincsen gondom azzal, hogy ki mit mond."
Szerepelt a CD-n ez a mondat is: "Okosak legyetek! Én azt mondom, ha okosak az emberek, én nagyon sok minden fogok hozni a városnak! Tegnap kaptam 10,5 milliót Lamperth Mónikától." Erről azt mondta most a politikus, hogy az árvízkárok miatt a településnek szánt kormányzati pénzekről beszélt: ezt a korábbi polgármester állítólag nem volt hajlandó elfogadni a minisztériumtól, ő viszont igen.
Megjegyezte, hogy a pénz a választás utáni hétfőn érkezett a város bankszámlájára. Nem a sajátjának tekintette az összeget, csak mint városvezető beszélt erről egyes szám első személyben. Közölte, hogy a mondat folytatásaként ekkor azt is elmondta, hogy mire költenék a kapott támogatást, ez is alátámasztja, hogy nem sajátjaként akarta használni a 10,5 milliót.
A polgármester állítását támasztja alá az önkormányzati minisztérium pénteki közleménye is, e szerint valóban utaltak több részletben ekkora összeget a városnak.
A Magyar Nemzet szerint a felvételt készítő képviselő, hogy csőbe húzza, 20 ezer forintot kért Füzesséritől. A hangfelvétel szerint erre a polgármester azt mondta: "Ha megvan a végeredmény, akkor adok neked, addig már nem." Ezzel kapcsolatban az MSZP-s politikus azt mondta, a nő anyagi nehézségeire hivatkozva kért pénzt tőle, és szerinte kölcsönt, segélyt akart, nem kenőpénzt. Mint megjegyezte, éppen azért nem adott neki semmit, mert nem akart gyanúba keveredni azzal, hogy pénzt ad neki, amíg a választási jogorvoslat le nem zárult.
|
Jogsértésről szóló MSZP-s felvétel került elő
|
Újabb MSZP-s politikus kijelentéseiről került elő titkos hangfelvétel. Ezúttal Füzesséri József szikszói polgármester mondatait rögzítette egy kisebbségi önkormányzati képviselő egy beszélgetés során. Füzesséri a felvételen többek között azt mondta: "ezt a választást meg kellett nyerni, még akár törvénytelen áron is." A polgármester azonban a szöveg manipulációjáról beszél. A választás eredményét a vesztes jelölt megtámadta, azonban a bíróság pénteken jogerősen véglegesítette ítéletével Füzessérit a polgármesteri székben.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061013hangfelvetellel.html
|
2006-10-13 10:18:00
| true | null | null |
Origo
|
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. felülvizsgálati kérelmét az Autóbusz Invest Kft. által 62 busz legyártására kiírt tenderrel kapcsolatban. A 2,5 milliárd forint értékű munkát az Alfa Busz Kft. végezheti el. A megbízás véglegesnek tekinthető, azonban a tender elbírálása körüli visszásságok miatt lehetséges, hogy az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár polgári peres úton támadja meg a közbeszerzést.
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. (Ikarus Egyedi) kérelmét - tudta meg az [origo] a tulajdonába került közbeszerzési határozatból. A cég a 13,5 méteres, 62 darab busz gyártására kiírt buszbeszerzési tenderen hozott döntést támadta meg. Ezzel egyértelművé vált, hogy az augusztus 3-án kihirdetett győztes, az Alfa Busz Kft. végezheti el a 2,5 milliárd forint értékű munkát.
Az Ikarus Egyedi azért fordult a döntőbizottsághoz, mert a tendert elbíráló bizottság érvénytelennek minősítette ajánlatukat, és a másik versenyben maradt felet, az Alfa Busz Kft.-t hozta ki győztesként augusztus 3-án. Annak ellenére, hogy a társaság a döntőbizottsághoz fordult, a tendert kiíró Autóbusz Invest Kft. augusztus közepén aláírta a szerződést az Alfa Busszal. Az Ikarus Egyedi szerint azonban az Alfa Busz pályázata ugyanúgy érvénytelen volt, mint az övék, ráadásul az elbírálás során az összeférhetetlenség vádja is felmerült.
Irreális ígéretek az Alfa pályázatában
Az Ikarus Egyedi három dolgot kifogásol a versenytársánál: a karbantartási költségek túl alacsonyak, a szállítási határidő irreálisan rövid, valamint az elbírálás nem volt pártatlan. A döntőbizottság az első kifogást nem találta megalapozottnak, a második nem tartozik a hatáskörükbe, a harmadik panaszt pedig késve nyújtotta be az Egyedi.
Az Alfa Busz Kft. feleannyi, vagyis 1,25 millió forint karbantartási költséget állapított meg millió kilométerenként. Ennek az Ikarus Egyedi szerint az az oka, hogy az Alfa Busz nem szerepeltetett minden költséget - ami igaz is. Ugyanakkor a kiírásban nem is szerepelt, hogy minden karbantartási költséget fel kell sorolni - szólt az Alfa Busz érve. A döntőbizottság el is fogadta ezt az indoklást.
A szállítási határidőt illetően az Alfa Busz igencsak szűk kereteket állapított meg. A kiírás szerint 2007. március 31-éig kell leszállítani a járműveket. Az Ikarus Egyedi ennél két nappal korábbi, az Alfa Busz viszont kilencven nappal korábbi határidőt ígért. Az Ikarus Egyedi szerint a három hónappal szűkebb határidő egyszerűen tarthatatlan - főleg azért, mert az Alfa Busz 2005-ben összesen 55 busz gyártott, vagyis lehetetlen, hogy négy hónap alatt képes legyen 62 jármű legyártására.
Az Alfa Busz arra hivatkozott, hogy bővítették székesfehérvári gyárukat, hogy vállalni tudják a feladatot. A döntőbizottság részletesen nem foglalkozott a kérdéssel, mert "nem tartozik a hatáskörébe a szerződés megkötését követően a teljesítési szakaszban megvalósított magatartások vizsgálata" - indokolta a határozatában a testület.
Azt nem sikerült megtudnunk, hogy az Alfa Busz tartani tudta-e eddig a határidőt, mert a társaságnál nem volt elérhető sem a cégvezető, sem a műszaki igazgató. A szerződés szerint szeptember végére 25 buszt kellett volna legyártania és leszállítania a társaságnak a 62-ből.
Részszempontok
Alfa Busz
Ikarus Egyedi
ajánlatban szereplő ár (forint)
40.500.000
41.237.000
tüzelőanyag fogyasztása (liter/100 km)
29,25
27,22
szállítható személyek száma (fő)
106+1
99
kötelező bővítés értéke (forint)
2.762.000
2.791.500
karbantartási költség (forint/1M km)
1.253.302
2.532.503
fő- és részegységek karbantartási ciklusainak gyakorisága (km)
75.000
60.000
általános jótállás időtartama (hónap)
24
27
szállítási véghatáridő 2007. március 31-hez képest
2006. december 31.
2007. március 29.
Nehezen tagadható összeférhetetlenség
A harmadik, talán legsúlyosabb kifogást egyáltalán nem vizsgálta a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert azt határidő után csatolta a kérelemhez az Ikarus Egyedi. A szabályok szerint nyolc nap áll rendelkezésre, hogy a kifogásokat benyújtsák a felek, és ezt a határidőt átlépte az Ikarus Egyedi. Az eljárás alatt jutott az Ikarus Egyedi tudomására, hogy a tendert elbíráló bizottságban helyet kapott az Alba Volán Zrt. műszaki igazgatója. Ezzel az volt a probléma, hogy az Alba Volán többször bedolgozott az Alfa Busznak. A volántársaságoknál gyakori, hogy festési, fényezési feladatokat látnak el, így volt ezzel az Alba Volán is. Az Ikarus Egyedi szerint ez összeférhetetlenséget jelent - annak ellenére, hogy a műszaki igazgató tartózkodott a szavazástól.
Az Alfa Busz azzal érvelt, hogy a szóban forgó tenderen nem az Alba Volán, (amelynek igazgatója tagja volt a bíráló bizottságnak) hanem a Szervizcentrum Fehérvár Kft. lett a cég alvállalkozója, vagyis szó sincs összeférhetetlenségről. A közbeszerzési törvény valóban nem tér ki arra, hogy a korábbi vállalkozói kapcsolat összeférhetetlenséget eredményezne. Mint ahogyan az sem jelent problémát, hogy az Alfa Busz kiemelt támogatója az Alba Volán jégkorongcsapatának.
A cégpapírok viszont mást mutatnak. A 23 millió forint jegyzett tőkével rendelkező Szervizcentrum Fehérvár Kft.-nek két tulajdonosa van: az Alba Volán Zrt. és az SCF-TRUCK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Utóbbi az idén július 18-tól szerzett tulajdonosi jogokat a társaságban, korábban az Alba Volán volt az egyetlen, kizárólagos jogokat gyakorló tulajdonos. Az Alba Volánnak és az SCF-TRUCK Kft.-nek emellett ugyanaz a székhelye.
Perre mennének
Az már biztos, hogy az Egyedi elesett a 2,5 milliárd forintos üzlettől, azt azonban még nem döntötte el a cégvezetés, mi legyen a következő lépés. A társaság ügyvezető igazgatója, Etienne Vigie azt is csak nehezen tudja elhinni, hogy egy magyarországi cég bárhol képest tendert nyerni, csak Magyarországon nem - az Ikarus Egyedi évente 150-160 buszt gyárt, ebből a hazai utakra azonban évente csak tíz jármű kerül.
A cégvezetés jelenleg egy polgári per elindításán gondolkodik - ennek már nem a tender lefújása lenne a célja, hanem az, hogy a közbeszerzések tisztességes piaci verseny keretein belül fussanak. Ennek érdekében akár az Európai Bírósághoz is hajlandó lehet elmenni a cég. A luxemburgi bíróságon azért is gondolkodnank, mert jövőre már nemcsak a magyar költségvetésből részesülhetnek a pályázó cégek, hanem tetemes uniós pénzekről is döntenek. Vagyis egyre inkább nem mindegy, hogy a tenderek tiszták, vagy előre megírt forgatókönyv szerint alakulnak.
F. Szabó Emese
|
Gyanús tender miatt perelhet az Ikarus
|
Elutasította a Közbeszerzési Döntőbizottság az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár Kft. felülvizsgálati kérelmét az Autóbusz Invest Kft. által 62 busz legyártására kiírt tenderrel kapcsolatban. A 2,5 milliárd forint értékű munkát az Alfa Busz Kft. végezheti el. A megbízás véglegesnek tekinthető, azonban a tender elbírálása körüli visszásságok miatt lehetséges, hogy az Ikarus Egyedi Autóbuszgyár polgári peres úton támadja meg a közbeszerzést.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20061003gyanus.html
|
2006-10-04 10:39:00
| true | null | null |
Origo
|
A kormányfő közzétette az MSZP-frakciónak májusban mondott balatonőszödi beszéd első részét, amelyben ismertette a megszorítások és a tervezett reformok részleteit. Emellett arról győzködte a képviselőket, hogy a saját anyagi haszonszerzésük helyett a reformokra koncentráljanak. Piszkálta az SZDSZ-t is. A Fidesz szerint újabb Gyurcsány-csomag olvasható ki a szövegből.
Internetes naplójában Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra hozta a nemrég kiszivárgott - a hazugságok beismerése miatt elhíresült - balatonőszödi beszéd első részét. Ez egyfajta bevezető előadás volt az MSZP-frakciónak arról, hogy milyen lépéseket tervez a kormány. Figyelemre méltó, hogy a beszéd nagy részében nyugtatgatni próbálja a képviselőket és gyakorlatilag arra próbálja őket rábeszélni, hogy ne a saját anyagi biztonságukra gondoljanak, hanem a reformokra.
A szöveg egyik első mondata például így hangzik "Aztán azt is látom, hogy olyan dolgokat próbálok veletek elfogadtatni, ami hát, ha világosan beszélünk, akkor egyénileg, egzisztenciálisan nem túl könnyű. Kezdve attól, hogy azt mondjuk, hogy érjétek be egy csipettel kevesebb jövedelemmel és költségtérítéssel."
"Tudom, államtitkár szeretnél lenni"
A beszéd végén is visszatért erre: "Tudom - még egyszer mondom -, tudom, hogy nem könnyű. És talán most, innentől jobban érthető, hogy miért mondom azt minden barátomnak, hogy áldjon meg a jó Isten, tudom, tudom, hogy államtitkár szeretnél lenni, áldjon meg a jó Isten, tudom, tudom hogy nem akarod leadni az autódat. Tudom, hogy milyen rohadt nehéz ez a dolog. Tudom, hogy még 3 százalékos jövedelemről is milyen nehéz lemondani. De nem érted?"
A balatonőszödi ülés egyik résztvevője, Géczi József Alajos képviselő azt mondta az [origo]-nak, a frakció tudomásul vette, hogy a képviselői juttatásokat szigorítják, és legfeljebb azon volt vita, hogy a költségtérítéses rendszert hogyan alakítsák át. Géczi szerint amikor Gyurcsány azt próbálta megértetni a képviselőkkel, hogy miért lesz kevesebb kormányzati pozíció, akkor - mint Géczi fogalmazott - "a választások utáni szokásos ambíciókat akarta lehűteni". "Aki eddig benn ült egy államtitkári székben, annak nehéz attól megválnia" - jegyezte meg a képviselő, majd hozzátette, szerinte a kormányfő alábecsülte a frakció reformok iránti lelkesedését, és ezért győzködte őket annyira, az ülés végén már különböző trágár szavak kíséretében (pl. "Elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon").
"Sokat lehet ártani az országnak"
A beszédet május 26-án mondta Gyurcsány, akkor még részleteket nem lehetett tudni a megszorításokról. A blogon közölt szöveg szerint az MSZP-frakciót is ekkor tájékoztatta, és egyben titoktartásra is kérte a képviselőket: "Nagyon kérek mindenkit, hogy amit most mondok, amit eddig mondtam, azt is tartsa meg magának, amit mostantól mondok, azt még inkább. Sokat lehet ártani az országnak, nagyon sokat. Konkrét számokat nagyjából majd a kormány megalakulását követő napon, 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén mondunk. Ez egy szombati nap. Hétfőn a kormány ülni fog, akkor elfogadja a jogszabályokat, és egyből benyújtja a parlamentnek. Igen-igen sok bajt okoz nekünk, hogyha elkezdődik az emberek megfélemlítése."
Gyurcsány érzékeltette, hogy mekkora bajban van a gazdaság, és emiatt milyen milyen kiigazításokra kell számítani. "A magyar költségvetés állapotáról és beavatkozás nélkül az év végi várható hiányra vonatkozó pesszimista elemzői becslések reálisnak tekinthetők. (...) Százmilliárdos nagyságrendű kiigazításra van szükség idén, és úgy, hogy ezt (...) legfeljebb négy hónap alatt kell megtenni. El lehet képzelni, hogy ennek milyen hatása van, hogyha évesben tekintjük. Ennek a következményei a következő kettő évben ezermilliárdosak. Akkor, és csak akkor állítható elő nagyjából 2008-ra az egyensúly."
Az "egyetlen örömhír", hogy a személyi jövedelemadó kulcsai nem emelkednek, ezt sikerült elérni - fogalmazott. "Ebből nagyjából az is következik, hogy az összes többi adó- és adónemben ez nem sikerült" - tette hozzá. "A következő évben, 2007-ben egészen biztosan lesz reálbércsökkenés, egy nagyjából 5 százalékos infláció mellett. Újra meg fog lódulni az infláció egy évre.(...) 2008-ban, 2007 közepe után már nincsen brutális lépés egy sem" - mondja a következő évekről.
A titoktartás mellett az is szóba kerül, hogy óvatosan és tervszerűen kell kommunikálni a megszorításokat. "Én személy szerint előbújok egy egy hónapos magányomból, és intenzíven érvelek amellett, hogy mit csinálunk. Csinálunk egy jobb országot. Politikát fogunk ebből csinálni. Nem visszavonulunk, nem megszorítunk, hanem megcsináljuk azt, amit meg kell tenni azért, hogy ne a gyerekeinkre hagyjuk a terheinket. Azért, hogy világos legyen ebben az országban, hogy mi mibe kerül."
"A legbrutálisabb a gáz"
A beszédben szóba kerülnek az azóta már bejelentett reformlépések anyagi részletei is: tandíj, vizitdíj, kórházdíj, receptdíj, bár ezekről még Gyurcsány is csak feltételes módban beszélt. "Négy területen van ártámogatás-csökkenés: villany, gáz, gyógyszer, közlekedés. Ebben a legbrutálisabb a gáz. Ma egy évben gáztámogatásra, miután magunk alá csináltunk a félelemtől, százmilliárdot költünk el már" - fogalmazott.
Gyurcsány szerint ezt "csak a leghosszabban lehet kivezetni a rendszerből", elképzelése szerint három lépcsőben: július elsején, 2007 január elsején és egy évvel később. (Erről hivatalosan még nem közöltek részleteket, de kitudódott: a gázár-támogatás csökkentése nagyjából a Gyurcsány szerint felvázolt forgatókönyv szerint alakul. Szakértők szerint a gázár-támogatás teljes megszüntetése 70-80 százalékkal magasabb gázárat hozna, ezért azt is lehetett tudni, hogy a kormányzat nem egyszerre akarja felzárkóztatni a lakossági tarifákat a világpiaci árakhoz.)
Kiderül az is, hogy elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer korrekciója, különben "2012 környékén a mai nyugdíjrendszer fizetőképessége megrendülhet". Emellett hosszasan taglalja az igazgatási reform részleteit, a közalkalmazottak helyzetének átalakítását.
Gyurcsány beszélt arról is, milyen formában kell előadni az embereknek a változtatásokat. "Engedjétek, hogy az egészet magyarázzuk el az embereknek" .fogalmazott a kormányfő, majd így folytatta: "Ha nem a politikája jön ki (...), hanem hogy ezt fölemelik, meg ezt csökkentik, akkor az a hír. (...) Hogy azt mondhassam a parlamentben, hogy ezt és ezt csináljuk az országgal és ehhez képest a kiigazítás ugyan picit fájdalmas, de lépjünk gyorsan túl rajta. Nem szabad abból politikát csinálni, hogy a 16 százalékból 20 lesz. Akkor nehezebb és fájdalmasabb lesz, és hosszabban fog tartani az átmenet" - fogalmaz Gyurcsány, amikor arról beszél, hogyan lehet eladni a csomagot a nyilvánosságnak.
Az elmúlt hét eseményeinek fényében utólag kissé elhamarkodottnak tűnik a következő mondat: "A választók nem fognak bennünket büntetni, nincsen nagyon hova menjenek, nincsen ma versenyképes jobboldal, és nagyon benne van a levegőben, hogy meg kell csinálni, amit csinálunk. Nagyon benne van" - fogalmaz Gyurcsány, amikor arról beszél, szerinte ha nem is nagyon, de megnyerik majd az önkormányzati választásokat.
Volt véleménye az SZDSZ-es jelöltekről
A kormányfő a beszédben rápirított az SZDSZ-re is, Gyurcsány többek között azt nehezményezte, hogy a tervezett reformokról idő előtt akar beszélni a liberális párt. "A koalíciós párt egyik-másik vezetője mintha már nem tudná türtőztetni magát és ő meg elkezd beszélni."- fogalmazott Gyurcsány. Az SZDSZ által delegált miniszter jelöltek kapcsán pedig azt mondta a kormányfő: "a jelöltekről van véleményem, de ezt sok tekintetben nem tartom perdöntőnek (....) nem kívánom tovább feszíteni a húrt."
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője az [origo]-nak azt mondta: a kormányfő mondatai megfelelnek a valóságnak, mivel a koalíciós tárgyalások során volt vita a két párt között. Horn szerint semmi különös nincs abban, hogy Gyurcsány más személyeket akart jelölni az SZDSZ-es tárcák élére. "A jelölés joga azonban a szabad demokratáké volt" - tette hozzá Horn.
A most közölt beszéd után szóltak hozzá az MSZP képviselői, majd következett Gyurcsány reagálása, amelyben elismerte, hogy hazudtak az embereknek a választási győzelem érdekében, és trágár szavakkal próbálta lelkesíteni érezhetően kétkedő párttársait.
Navracsics bocsánatkérést vár
A Fidesz szerint ebből a szövegből az következik, hogy további megszorítások várhatók. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szerdán délelőtt sajtótájékoztatót tartott, és ezen azt mondta: eredetileg arra akarta kérni Gyurcsány Ferencet, hogy hozza nyilvánosságra a beszéd első részét is, ez azonban tíz perccel a tájékoztató kezdete előtt felkerült a miniszterelnök blogjára. A politikus szerint a most nyilvánosságra került beszédben foglaltak nem azonosak az első Gyurcsány-csomaggal és a Fidesz által második Gyurcsány-csomagként értelmezett konvergenciaprogrammal sem, hanem már a harmadik Gyurcsány-csomag elemei szerepelnek benne.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a most nyilvánosságra került beszéd arra világít rá, hogy "május 26-a óta a kormánypártok édes titka, hogy mi vár a lakosságra", ebből azonban sem az adófizetők, sem az ellenzék nem tudhatott meg semmit. Gyurcsány Ferenc és az MSZP-frakció jelen levő tagjai már májusban tudták, milyen megszorítások várnak a lakosságra - tette hozzá.
|
A haszonleső képviselőket győzködte Gyurcsány
|
A kormányfő közzétette az MSZP-frakciónak májusban mondott balatonőszödi beszéd első részét, amelyben ismertette a megszorítások és a tervezett reformok részleteit. Emellett arról győzködte a képviselőket, hogy a saját anyagi haszonszerzésük helyett a reformokra koncentráljanak. Piszkálta az SZDSZ-t is. A Fidesz szerint újabb Gyurcsány-csomag olvasható ki a szövegből.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20060927ahaszonleso.html
|
2006-09-27 11:04:00
| true | null | null |
Origo
|
A májusi balatonőszödi frakcióülésen elmondott beszéd kiszivárgása óta az ügyészségre több feljelentés érkezett a miniszterelnök ellen hivatali visszaélés, hűtlen kezelés, csalás és más bűncselekmények miatt - mondta Lőrincz Edina, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Az ügyészség a beadványokat kivizsgálta, és egyetlen ügyben sem rendelt el nyomozást - tette hozzá a szóvivő, aki többet nem kívánt közölni, tekintettel arra, hogy a döntéseket jelenleg kézbesítik a feljelentőknek.
Az MTI tudósítója hétfőn este hallotta, hogy a Kossuth téri tüntetők szónoki emelvényén bejelentették: a Központi Nyomozó Főügyészség már elrendelte a nyomozást az egyik miniszterelnök elleni feljelentés ügyében.
|
Nem nyomoz az ügyészség Gyurcsány után
|
Nem rendeltek el nyomozást a miniszterelnök elleni feljelentések egyikének ügyében sem - közölte a távirati irodával a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061003nemnyomoz.html
|
2006-10-03 11:12:00
| true | null | null |
Origo
|
Magyarországon is nyomoznak a 100 millió eurósra becsült Siemens vesztegetési botránnyal összefüggésben. A XIV. kerületi rendőrség zsarolás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. A rendőrség részleteket nem közölt, a Siemens pedig nem tud a vizsgálatról, így azt sem lehet tudni, hogy a cég számos magyarországi megrendelése közül, melyikkel kapcsolatban merülhetett fel a zsarolás gyanúja. Németországban a cég egy korábbi és négy jelenlegi munkatársát múlt héten vették őrizetbe.
Magyarországon is nyomoznak a Siemens-ügyben. Unger Pál, a BRFK kommunikációs osztályának munkatársa az [origo]-nak megerősítette, hogy a XIV-XVI. kerületi ügyészség határozata alapján még szeptember 8-án rendelt el nyomozást a XIV. kerületi rendőrség ismeretlen tettes ellen, zsarolás gyanúja miatt. Unger részleteket a nyomozás jelenlegi szakaszában nem kívánt elárulni.
Az [origo] megkereste telefonon a Siemens magyarországi leányvállalatát, hogy a nyomozásról érdeklődjön. Farkas Szílvia kommunkációs igazgató azonban csak annyit mondott, hogy a cég egyelőre semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a nyomozásról, ők is csak a médiából értesültek a vizsgálat megindításáról.
A Népszabadság információi szerint a Siemens magyarországi cégeit két ügy érinti. Az első ügy - erről értesíthették a magyar hatóságok a német cég központját - egy 2003-ban kiírt laktanya-felújítási pályázat elnyeréséhez kötődik. A Siemens tucatnyi vidéki laktanya modernizálására nyert el megbízást, híradástechnikai rendszereket épített ki, felújította a kábelhálózatot. A lap úgy tudja: a Katonai Biztonsági Hivatal jelezte a "civil" hatóságoknak, hogy a pályázat kiírásában és előkészítésében közreműködő, két honvédségi köztisztviselő különböző juttatásokat fogadott el a Siemenstől, és cserébe bizalmas információkat adott át.
A nyomozás 2004 júliusában indult, és 2006 tavaszán zárult vádjavaslattal: a két érintett munkatársnál feltűnően sok Siemens márkájú elektronikai eszközt találtak (laptoptól a konyhagépig). A korrupcióval alaposan gyanúsítható hivatalnokoktól 2006 januárjában vált meg a honvédség, de le is tartóztatták őket. A vádjavaslatban a Siemens egyik területi igazgatója is érintett.
A másik magyar ügy akár az itteni leánycég korábbi felsőbb vezetését is érintheti a Népszabadság szerint, és már több százmillió forint volt a tét. A magyar Siemens Rt. ellen Farkas Imre, az egykori SATeLIT TV tulajdonosának feljelentése alapján, szeptember eleje óta nyomoz a rendőrség. A médiavállalkozás működtetésére létrehozott, ma már felszámolás alatt álló TVegy Rt. első embere a lapnak elmondta: zsarolás miatt tett feljelentést televíziós társasága korábbi fő támogatóinak képviselői ellen. A még 2000-re, illetve 2001-re visszanyúló ügyről csak annyit mondott: a szerződések tartalma a Siemens teljes magyar vezérkara előtt ismert volt.
Minderről egyelőre annyit lehet tudni: a SATeLIT TV és a Siemens Rt. illetékesei által 2000 decemberében aláírt együttműködési megállapodás évi, mintegy másfél milliárd forint bevételhez juttatta az akkor induló televíziós vállalkozást. A támogatás feltétele azonban, a feljelentés szerint az volt, hogy a médiacégnek a szponzori díj egy meghatározott hányadát vissza kellett fizetnie a Siemens vezetőinek. Úgy tudjuk, hogy állítása szerint kétszázmillió forint körüli összegről volt szó.
A szerződésben vélhetően kulcsszerepet játszó, ma már nem a Siemensnél dolgozó stratégiai és kommunikációs vezető közölte a lappal: nem tud a SATeLIT TV-től visszacsorgatott pénzekről. Szerinte az induló tévé támogatásáról szakmai szempontok alapján határoztak. Mint mondta: az együttműködési szerződés születésének körülményeit, hátterét nem ismerte, de a megállapodást ezzel együtt maga is aláírta. A dokumentumban azonban semmi nem utalt a SATeLIT TV tulajdonosa által felpanaszoltakra. A nyomozás során a rendőrség őt még nem hallgatta meg.
Nem csak Combinót szállítottak
A Siemens különböző vállalkozásai számtalan magyarországi beruházásban voltak érdekeltek az elmúlt években. Szinte minden jelentősebb hazai kórházban működtetnek képalkotó diagnosztikai, vagy sugárterápiás berendezéseket. A Siemens volt a fővállalkozó a Magyar Posta országos logisztikai központjának építésénél, 2002-ben ez a cég szállította a MÁV-nak a Taurus mozdonyokat, majd a Desiro motorvonatokat.
Szintén a Siemens gyártja a sok vitát kiváltott, nagykörúti Combino-villamosokat. Beszállítóként részt vett a Magyar Villamosművek hálózatrekonstrukciós beruházásaiban, és többek közt a Siemens szállította 2000-ben az MVM tulajdonában lévő, Lőrinci Erőmű gázturbináját is.
A felsővezetést is vizsgálták
A vesztegetési botrány múlt héten robbant ki Németországban, amikor átkutatták a Siemens több irodáját. A Siemens konszern tizenkét volt és jelenlegi németországi alkalmazottja, a feltételezések szerint kenőpénzeket fizetett annak érdekében, hogy a cég elnyerjen bizonyos megrendeléseket. A Siemens egy korábbi vezetőjét és négy jelenleg is aktív alkalmazottját őrizetbe vették, míg a gyanúsítottak közül heten szabadlábon vannak. A 12 gyanúsított közül öt, 20 millió eurós hűtlen kezelésben lehet érintett. A Spiegel Online információi szerint köztük van a cég két felsővezetője is.
A vesztegetésekre kifizetett és arra szánt pénz összesen 100 millió eurós nagyságrendű lehet - írta a német Focus hetilap. A nyomozók 40 millió eurót találtak a cég ügyvezetőjének görögországi számláján, másik 40 milliót pedig ausztriai számláján. A vizsgálat arra próbál fényt deríteni, hogy titkos megvesztegetésre szánt pénzalapokról van-e szó.
A gyanú szerint a megvesztegetésre elkülönített pénz több megrendeléshez is hozzásegíthette a céget. Az átutalásokat feltehetően külföldi, egyebek között svájci bankokon keresztül bonyolították. Felmerült annak a gyanúja is, hogy megvesztegetéssel szerezte meg azt a megbízást, melynek keretében a 2004-es athéni olimpia elektronikus biztonsági berendezéseit biztosította.
A müncheni székhelyű cég több helyi irodájában, sőt Bajorország más városaiban is - ahol a Siemens ugyancsak irodákkal, illetve telephelyekkel rendelkezik - múlt szerdán kezdődött a nagyszabású razzia, amelyben több mint kétszáz rendőr, adóhatósági és ügyészségi nyomozó vesz részt. Az irodákon kívül a vállalat több magas rangú munkatársának magánlakását is átkutatták. A vizsgálat során még Klaus Kleinfeld, a cég vezérigazgatójának az irodáját is ellenőrizték.
A Siemens szóvivője hétfőn azt mondta a Süddeutsche Zeitungnak, hogy a cég már majdnem egy éve tud a felmerült vádakról és belső vizsgálatot indítottak az állítólagos vesztegetések ügyében.
|
Magyar szála is lehet a Siemens-botránynak
|
Magyarországon is nyomoznak a 100 millió eurósra becsült Siemens vesztegetési botránnyal összefüggésben. A XIV. kerületi rendőrség zsarolás miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen. A rendőrség részleteket nem közölt, a Siemens pedig nem tud a vizsgálatról, így azt sem lehet tudni, hogy a cég számos magyarországi megrendelése közül, melyikkel kapcsolatban merülhetett fel a zsarolás gyanúja. Németországban a cég egy korábbi és négy jelenlegi munkatársát múlt héten vették őrizetbe.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061120zsarolasert.html
|
2006-11-20 11:55:00
| true | null | null |
Origo
|
Pécsi albérletében tartóztatták le a rendőrök Kosztics Józsefet, Siklósnagyfalu megválasztott polgármesterét. A nyomozók úgy jutottak el a rejtekhelyre, hogy követték a csalás és közokirat-hamisítás miatt körözött férfi egyik nőismerősét, akiről feltételezték, rendszeresen ételt és italt visz a bujkáló férfinak.
A férfit azért keresték, mert a bíróság a közelmúltban közokirat-hamisítás és csalás miatt jogerősen tizennégy hónap szabadságvesztésre ítélte, ám határidőre nem vonult be a kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe. Kosztics Siklósnagyfalun független jelöltként indult az október elsejei önkormányzati választáson, és 111 szavazattal 101 ellenében győzött a szabad demokrata Bálint Bánkkal szemben.
Jelölésére és indulására az adott lehetőséget, hogy nem veszítette el választójogát, az ugyanis a törvény szerint a jogerős ítélettel nem, csak a szabadságvesztés megkezdésével szűnik meg automatikusan. Mivel az új polgármester körözés alatt állt, nem jelent meg a képviselőtestület alakuló ülésén. A képviselők egy ideig vártak, de Kosztics hivatali esküjét a megválasztását követő három héten belül sem tette le, ezért a napokban úgy döntöttek: megszüntetik a polgármester hivatalát, és új választás kiírására kérik az illetékes választási bizottságtól.
|
Elkapták a körözött polgármestert
|
Elfogta a rendőrség Kosztics Józsefet, az október elsejei siklósnagyfalui polgármester-választás győztesét, akit közokirat-hamisítás és csalás miatt kerestek - közölte kedden a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-vel.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061107elkaptak.html
|
2006-11-07 12:08:00
| true | null | null |
Origo
|
Ügyészi indítványra szünetel a Legfőbb Ügyészség (LÜ) által a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök érdekeltségébe tartozó Altus Rt. és a Humán-Jövő 2000 Kht. ellen indított polgári per. Az eljárásban a felperes a két alperes közötti szerződés érvénytelenségének megállapítását kéri a bíróságtól.
A Somogy Megyei Bíróság hatáskörében, Kaposváron tárgyalt ügyben a felperest képviselő ügyész kérte a szüneteltetést hétfőn. Az indítványt az elsőrendű alperest, azaz Gyurcsány Ferenc miniszterelnök cégét, az Altus Rt.-t, valamint a másodrendű Humán-Jövő 2000 Kht.-t képviselő ügyvéd elfogadta. Így a bíró azzal zárta le a tárgyalást, hogy azt az elkövetkező hat hónapban bármely fél kérése folytatni kell, ellenkező esetben az eljárás megszűnik.
Pálvölgyi Ferenc főosztályvezető ügyész az eljárás szüneteltetését azért kérte, hogy mint mondta: "a bizonyítási eljárás eredményeként a helyzet olyan módon változott, ami újra értékelendővé teszi a perbeli pozícióinkat, javaslatainkat, indítványainkat, következtetéseinket".
A felperes az általa benyújtott keresetében azt állította, hogy az elsőrendű alperes mintegy 87 millió forinttal gazdagodott egy bérleti szerződés révén, amelyet az Altus Rt. kötött a Humán-Jövő 2000 Kht. jogelődjével, a MEH egyik gazdasági társaságával, a Közlöny- és Lapkiadó Kft.-vel az Országgyűlési Képviselők Klubjának működtetésére.
A tárgyaláson az ügyészség által beidézett négy tanú közül kettő jelent meg, Jagiellovicz Györgyné, korábban az Altus Rt. tanácsadói részlegének vezetője, majd 2001-től gazdasági igazgatója, valamint Szigeti István, a Humán Jövő 2000 Kht. ügyvezetője. A tanúk egymással egyezően számoltak be a szerződés lejártát követő elszámolásról, ami nem támasztotta alá a felperes állítását. Az ügyész ezt követően kérelmezte az eljárás szüneteltetését.
Az ügyet azért tárgyalja a Somogy Megyei Bíróság, mert a másodrendű alperes székhelye Balatonőszödön van, és a per az alperesek bármelyikére nézve illetékes bíróság előtt valamennyi alperes ellen megindítható.
|
Szünetel a Gyurcsány cége elleni per
|
Az ügyészség kérésére szüneteltetik a Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Rt. ellen indított pert. Az ügyész azután kérte a per szünetetletését, hogy a beidézett tanúk nem támasztották alá azt a per alapját képező állítást, hogy az Altus 87 millió forinttal gazdagodott volna egy bérleti szerződés révén.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061106szunetel.html
|
2006-11-06 12:14:00
| true | null | null |
Origo
|
Az úgynevezett korrupcióérzékelési index (CPI) értéke 1 és 10 pont között lehet, ahol az egyes a legrosszabb, a tízes pedig a legjobb osztályzat. Korrupciónak számít valamely közhatalmi funkcióval való visszaélés, amikor a döntéshozót a közérdek helyett az egyéni érdek vezérli.
Az idén 163 országot számba vevő lista élén Finnország, Izland és Új-Zéland áll (mindhárom ország 9,6 pontos), Magyarország 5,2 ponttal a 41. helyen található, Jordánia és Mauritius között. Tavaly Magyarország 159 ország közül a 40. volt.
A szomszédos országok közül csak Ausztriát, az EU-hoz csatlakozott, volt szocialista államok közül pedig Észtországot találták "tisztábbnak" a felmérés készítői. Az elemzés azonban rámutat, hogy az 5,2 pontos magyar érték jelentősen elmarad a nyugat-európai országok átlagától, ami azt jelzi, hogy Magyarország továbbra is komoly korrupciós problémákkal küzd.
A küszöbön álló uniós forrásbőség előtt össze kellene szednie magát mind a politikai elitnek, mind a civil társadalomnak, hogy az érkező hatalmas pénzeket tisztességesen, hatékonyan használják fel - mondta Marschall Miklós, az alapítvány tanácsadó testületének tagja. A korrupció elleni harchoz pedig független, harcos médiára, nyilvánosságra, valamint az adatokhoz való könnyebb hozzáférésre van szükség.
A Transparency International magyar tagozata korábban egyesületként működött, ám két éve megszűnt, miután feloszlatták magukat. Az új, bejegyzés alatt lévő, alapítványi formában működő szervezet több szakértője a korábbi egyesületet is segítette, de a csapat alapvetően új szakemberekből állt fel - mondta Márkus Eszter, a kuratórium elnöke. A magyar TI hamarosan hozzákezd első hazai, átfogó korrupciós felméréséhez, ennek eredménye 2007 május-júniusra várható.
|
Kevésbé korrupt a régióban Magyarország
|
Magyarország a régiós átlagnál kevésbé korrupt - derül ki a Transparency International (TI) legújabb felméréséből. Magyarország a 41. helyet foglalja el a 163 vizsgált ország közül - írja a Napi Gazdaság.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20061107kevesbe.html
|
2006-11-07 12:27:00
| true | null | null |
Origo
|
Ónody-Molnár Dóra |
Olvasási idő kb. 9 perc
Megbízható információink szerint a modellváltott egyetemek kuratóriumai azzal nyomasztják a felügyeletük alá tartozó egyetemek vezetőit, hogy pereljék be az Európai Bizottságot „jóhírnév megsértése” miatt. Úgy tudjuk, egyes egyetemek azt az instrukciót is megkapták a kuratóriumoktól, hogy kinek az ügyvédi irodája vállalja ezt a pert, és mennyiért. Egyetemi forrásaink szerint az egyik ilyen „ajánlott” ügyvédi iroda egy régi fideszes káderhez, Gál András Leventéhez köthető.
Arról, hogy mennyiért vinné végig a pert az ügyvédi iroda, többféle információt is hallottunk, ezért a számot egyelőre nem írjuk le, de jelentős összegről van szó.
Gál András Levente neve onnan lehet ismerős, hogy 2011. decemberéig annak a Navracsics Tibornak volt a közigazgatási államtitkára, aki most arról próbálja meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy az egyetemi modellváltással kapcsolatos kritikák alaptalanok (további részletekért lásd keretes írásunkat).
De miért a Bizottság beperlésén gondolkodnak a kormányzatban?
Ezt olvashatja még a cikkben:
Hogyan módosítaná a kormány az egyetemi kuratóriumok szabályait?
Mi a problémája az Európai Uniónak az alapítványi működésbe szervezett egyetemekkel?
Mit jelent egy nemzetközi per az egyetemek számára?
Olvassa el ezt a cikket,
csak 199 Ft!
Fizessen elő a Jelen összes cikkére,
csak havi 1790 Ft!
Van már előfizetése?
Jelentkezzen be itt >>
Az ukránok nem fogják feladni – Rácz András a háború állásáról
Oroszország számára a reális cél már csak az lehet, hogy megtartsa a most általa uralt területeket, és megpróbálja megtörni Ukrajna mögött a Nyugat politikai és katonai támogatását. Ez utóbbira nem látszik esély – mondja a Jelennek Rácz András Oroszország-szakértő, aki nem érti a magyar miniszterelnök kommunikációját a háború ügyében.
Patthelyzetre mentett választás Spanyolországban
Jelen
A várakozásokkal ellentétben nem került többségbe a jobboldal a spanyol választásokon. A jobbközép Néppárt szerezte ugyan a legtöbb mandátumot, de a szélsőjobboldali Vox elbukott, a kormányzó szocialisták pedig nagy hajrával patthelyzetre mentették a választásokat.
Az elmélyülés luxusa – Interjú Földényi F. Lászlóval
Kormos Lili
Legújabb könyve, A guillotine hosszú árnyéka, egy tizennyolcadik századi festménytől indulva vezeti olvasóját téren és időn keresztül, egészen egy száz évvel későbbi költeményig. A képzőművészeti alkotásoknál, irodalmi műveknél, európai nagyvárosoknál és persze a francia forradalom eseményeinél elidőző szöveg kapcsán az elmélyülés luxusáról, gyorsuló és lassuló időről, Kubrickról és Virgina Woolfról is beszélgettünk Földényi F. Lászlóval.
|
Az Európai Bizottság beperlésére akarják rávenni az egyetemeket a kuratóriumokon keresztül
|
Megbízható információink szerint a modellváltott egyetemek kuratóriumai azzal nyomasztják a felügyeletük alá tartozó egyetemek vezetőit, hogy pereljék be az Európai Bizottságot „jóhírnév megsértése” miatt. Úgy tudjuk, egyes egyetemek azt az instrukciót is megkapták a kuratóriumoktól, hogy kinek az ügyvédi irodája vállalja ezt a pert, és mennyiért. Egyetemi forrásaink szerint az egyik ilyen „ajánlott” ügyvédi iroda egy régi fideszes káderhez, Gál András Leventéhez köthető.
| null | 1 |
https://jelen.media/kozelet/az-europai-bizottsag-beperlesere-akarjak-ravenni-az-egyetemeket-a-kuratoriumokon-keresztul/
|
2023-02-24 14:34:21
| true | null | null |
Jelen
|
Nettó 1,6 milliárd forintért hoz létre Képzési Központot Balatonszepezden a Kommentár Alapítvány, amely leginkább a Tranzit fesztivál szervezéséről és arról ismert, hogy kiadja a kormány egyik ideológusaként emlegetett Békés Márton főszerkesztette, jobboldali Kommentár folyóiratot. A kiadvány szerkesztői között tudja például L. Simon Lászlót és Szalai Zoltánt, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány főigazgatóját.
Az alapítvány 2021 márciusában vásárolta (legalábbis ekkor jegyeztette be) az egykori SZÖVOSZ-üdülőt, amelyen ma is ott állnak a Makovecz Imre által tervezett épületek. Az üdülő egy magáncégé volt, korábban pedig egy felszámolás alá került, offshore-hátterű cég is birtokolta. Az egykori SZÖVOSZ-üdülő minden bizonnyal adás-vétel útján került az alapítványhoz, nem úgy, mint a budapesti, Puskin u. 4. szám alatti ingatlan, amelyet a kormány egyszerűen nekik ajándékozott:
Érdekesség, hogy Balatonszepezd önkormányzatával már 2020-ban megegyeztek. Ahhoz ugyanis, hogy az alapítvány meg tudja valósítani az elképzeléseit, változtatni kell a helyi építési szabályokon (egységesen üdülőövezeti besorolást adni a telkeknek, illetve törölni egy tervezett utat). Ezt a balatonszepezdi képviselő-testület a megállapodás értelmében meg is teszi, cserébe az alapítvány 10 millió forintot fizet.
Az alapítvány maga is egy balatonszepezdi ingatlanban működik, méghozzá kőhajításra az üdülőtől. A jövendőbeli Képzési Központ a Dózsa György köz és a Petőfi utca között van, az alapítvány székhelye pedig a Petőfi utca 28/A-ban, ami a Google Street View korábbi felvétele szerint így néz ki:
|
A 11,5 milliárd forinttal megtámogatott jobboldali alapítvány megszerezte a balatonszepezdi, Makovecz-féle üdülőt is
|
Az állami vagyonnal százmilliárdos tételben megajándékozott Mathias Corvinus Collegium korábban 11,5 milliárdos támogatást adott a jobboldali Kommentár folyóiratot kiadó, a Tranzit fesztivált szervező Kommentár Alapítványnak, amely most székhelye közelében, ugyancsak közpénzből terjeszkedik.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/02/24/kommentar-alapitvany-balatonszepezd-kepzesi-kozpont
|
2023-02-24 08:20:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Saját magukat juttatták kedvezményes lakásvásárlási lehetőséghez fideszes képviselők - ezt állítja az I. kerület polgármestere. A csütörtöki képviselő-testületi ülésen a fideszes képviselők olyan javaslatot nyújtottak be, amivel kedvezményesen vehetnék meg a műemléki épületeket az abban lakók, így több képviselő is. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint erkölcsi kötelességük lett volna, hogy ne szavazzanak az őket is érintő kedvezményről.
|
Saját maguknak is megszavaztak kedvezményt a lakásvásárláshoz fideszes képviselők az I. kerületben
|
Saját magukat juttatták kedvezményes lakásvásárlási lehetőséghez fideszes képviselők – ezt állítja az I. kerület polgármestere. A csütörtöki képviselő-testületi ülésen a fideszes képviselők olyan javaslatot nyújtottak be, amivel kedvezményesen vehetnék meg a műemléki épületeket az abban lakók, így több képviselő is. Váradiné Naszályi Márta polgármester szerint erkölcsi kötelességük lett volna, hogy ne szavazzanak az őket is érintő kedvezményről.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/02/24/muemlek-fidesz-kepviselok-megvennek
|
2023-02-24 08:27:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
„Veszélyben vannak a gyerekek” – ezzel kezdte Facebook bejegyzését Kovács Alex Gábor, a belvárosi ellenzéki Tiéd a Belváros frakció vezetője. A politikus erről képeket is posztolt a közösségi oldalára.
Kovács szerint a tetőn dolgozó három munkás „mindenféle biztonsági intézkedés és munkavédelmi felszerelés nélkül megkezdte az épület tetőszerkezetének javítását. Sem biztonsági kötél, sem háló és a gimnázium udvarán sem kerítették el az érintett részt – a gyerekek gyanútlanul sétáltak át a tornaterembe közvetlenül a munkálatokkal érintett épületrész alatt”.
A Tiéd a Belváros-frakció tagja, Árvai Péter értesítette az áldatlan állapotokról a gimnázium vezetését, akik szerencsére haladéktalanul elkerítették az érintett udvarrészt – mindazonáltal ez nem az ő dolguk lenne, és ez így továbbra sem biztonságos. Jómagam azonnal értesítettem a Városüzemeltető Kft.-t, akik gyors intézkedést és biztonságos elkordonozást ígértek
– tette hozzá a politikus.
Beszakadt a tető a munkás alatt
A gimnázium egy több ezer négyzetméteres épületegyüttesben működik az V. kerület egyik legértékesebb részén, a Veres Pálné utca 36-38. szám alatt. A több helyrajzi számon lévő, de összetartozó ingatlanoknak két tulajdonosa van: az egyik a fővárosi önkormányzat (ezen a részen működik a gimnázium), a másik pedig az rtl.hu információi szerint a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (ez a rész évek óta üresen áll). Utóbbi Szíjj Lászlóhoz köthető, az alap eszközeit ugyanis a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, amelynek a vállalkozó a 100 százalékos tulajdonosa.
A gimnázium által használt épületrész ugyan megfelelően karbantartott, a tanulók viszont az udvaron keresztül, a leromlott állagú épület előtt elhaladva közelítik meg a sportpályát – írtuk tavaly, amikor bemutattunk egy korábban készült felvételt, amin látni, hogy a tető olyan rossz állapotba került, hogy már egy ember súlyát sem bírta el.
A tavaly ősszel készült fényképek szerint most ezt a részt kezdték el kijavítani. Már ezeken is látszott, hogy a lehulló cserepektől védő háló nem minden esetben ér fel teljesen, ahogyan most sem.
Erről is kérdeztük a MINERVA Befektetési és Alapkezelő Zrt-t, ahogyan a mostani munkálatokról is küldtünk megkeresést. Egyebek közt azt szerettük volna megtudni, hogy értesítették-e a gimnáziumot a munkálatok megkezdéséről, illetve milyen biztonsági intézkedéseket terveznek. Ha válaszolnak, arról beszámolunk.
125 szobás butikhotel épül
A magánkézben lévő rész tulajdonosának a neve egyébként több helyről is ismerős lehet: a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap vette meg ugyanis korábban a Fotex-székházat, míg a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt másik alap résztulajdont szerzett az MKB Bankban.
A Veres Pálné utcai ingatlant már 2018-ban megvásárolták, azonban a tervezett 125 szobás butikhotel építése azóta is csak az előkészületeknél jár. Az rtl.hu információi szerint a koronavírus-járvány miatt csúszik a beruházás, így az építkezés indulásának pontos dátuma még nem ismert. Az épületkomplexum ügye már több mint egy évtizede húzódik, sőt a rossz állapotban lévő tetőről már az azóta megszüntetett Népszabadság is írt 2016-ban.
A környék lakói 2011-ben elérték, hogy védettség alá helyezzék az épülettömböt, az építkezést azonban nem tudják megakadályozni. Ők leginkább a gyerekek épsége miatt aggódnak. Hosszabb távon attól is félnek, hogy a keskeny utcákban zajló építkezés miatt kivágják a fákat, a szálloda pedig tönkreteszi a környék élhetőségét.
Sok helyi lakó szerint szállodaépítés helyett ragaszkodni kellene az eredeti tervekhez, és oktatási célra kellene használni az egész épületcsoportot. Ez volt ugyanis az ország első olyan középfokú oktatási intézménye, ahol nők is tanulhattak.
|
Biztonsági intézkedések nélkül, egy iskola mellett javították a Szíjj Lászlóhoz köthető
|
A szerkezet olyan rossz állapotban volt, hogy videó készült róla, ahogy beszakadt egy munkás alatt a tető.
| null | 1 |
https://rtl.hu/gazdasag/2023/02/24/szijj-laszlo-veres-palne-gimnazium-minerva-teto
|
2023-02-24 08:34:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.
A magyar dossziéért felelős uniós biztos azzal számol, hogy ha minden a terv szerint halad, az Európai Bizottság május körül végezhet a zárolt uniós források felszabadításához szükséges magyar intézkedések értékelésével. Ennek azonban előfeltétele, hogy a tavaszi ülésszakát jövő héten kezdő magyar parlament március első felében elfogadja a szükséges törvénymódosításokat – hangsúlyozta csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn.
Nincs kommunikálható álláspont a kuratóriumok tagságáról
Az osztrák nemzetiségű költségvetési biztos egyelőre nem fedte fel a testület válaszát a kormány által múlt héten elküldött informális javaslatra, amelynek értelmében államtitkártól felfelé lemondanának a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumába kinevezett magas rangú kormányzati illetékesek. Úgy tudjuk, hogy a bizottság még nem alakította ki végleges álláspontját a kérdésben, de egy lapunknak nyilatkozó jól értesült forrás szerint kizárható, hogy Brüsszel meg fog elégedni a magyar javaslattal, „ami a minimálisnál is kevesebb”.
A decemberben a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a tanács által elfogadott végrehajtási határozat egyrészt 6,3 milliárd eurónyi kohéziós politikai forrást (egészen pontosan ilyen összegű pénzügyi kötelezettségvállalást) zárolt, másfelől megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy szerződést kössenek az olyan közérdekű vagyonkezelő alapítványok által igazgatott hazai egyetemekkel (ezek száma 21), amelyek kuratóriumában politikai kinevezettek ülnek. Ez az új szerződések esetében potenciálisan az Erasmus- és a Horizont Európa programokban való magyar részvételt is megakadályozná.
Miközben a kormány már ősszel részben korrigálta az összeférhetetlenségi problémákat, két nyitott kérdés még mindig megoldásra vár. Az egyik, hogy hol, milyen szinten húzzák meg a határt, amely fölött politikai kinevezettek nem ülhetnek a kuratóriumokban, a másik pedig, amit orvosolni kell, hogy ne lehessen meghatározatlan időre kinevezni a kuratóriumok tagságát.
A kormány néhány napja eljuttatott egy javaslatot a bizottsághoz, de az ajánlat értelmében parlamenti képviselők, polgármesterek és minisztériumi főosztályvezetők még mindig helyet foglalhatnának az egyetemek irányító testületeiben. Egy másik javaslat értelmében a megbízás hat évre szólna, amit egyszer újabb hat évre meg lehetne hosszabbítani.
Hahn szerint a magyar diákok nem szenvednek kárt, ha…
Johannes Hahn szerint bár a testületnek már van kiforrott elképzelése, de egyelőre tartanak az egyeztetések. A biztos kérdésünkre válaszolva ugyanakkor kizárta, hogy ha a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében tető alá hoznák a megállapodást, azt az eljárásban támasztott többi feltételtől különválasztva a tanács elé terjesztenék. „Nem hiszem, hogy működik a szalámitaktika, ez a magyar kormány számára is világos” – mondta.
A költségvetési biztos megerősítette, hogy a magyar diákok pályázhatnak a következő évi Erasmus-programokra, amelyekről június-július tájékán születhetnek meg a döntések. „Nem számítok arra, hogy akár egyetlen magyar diák is kárt szenvedne emiatt, feltéve hogy a magyar kormány megoldja a problémát” – utalt a vagyonkezelő alapítványokról folyó egyeztetésekre a bizottság osztrák tagja.
|
Hahn: Májusban bírálhatja el Brüsszel a magyar intézkedéseket
|
Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/hahn-majusban-biralhatja-el-brusszel-a-magyar-intezkedeseket/32285166.html
|
2023-02-25 10:58:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A miniszter első ,,botránya" a kormányzati autócserék kapcsán robbant, amikor is Pepó kettővel magasabb fokozatra kapcsolt, szó szerint. A miniszter ugyanis miniszteri autónak - amikor a kormányzatban a VW Passat és az Audi A6-os az általános - egy A8-as csúcsmodellt, személyes használatú járműnek pedig egy Mercedes ,,kis"buszt rendelt (az utóbbi állítólag a tárca bármely olyan dolgozójának rendelkezésére állt).
Bár az igény közbeszerzési szempontból megfelelő volt, a sajtó és a közvélemény hosszasan csámcsogott a témán, így az A8-as Orbán ellenállásán szép lassan meg is bukott.
A második húzás
Pepó második húzása az általa átvett minisztériumból elbocsátott közalkalmazottak ügye volt. A háromnegyedére apadó Környezetvédelmi Minisztériumból ,,elbocsátott" munkatársak (egyes híresztelések szerint a listát maga Pepó állította össze) Pepó főnökéhez, a Torgyán József által irányított Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba kerültek. A közalkalmazottaknak azonban - azon kívül, hogy nem tudták őket leültetni - sokáig nem tudtak korábbi munkakörüknek megfelelő szakmunkát adni, hiszen ők többnyire környezetvédelemmel foglalkoztak. Ráadásul az érintettek személyzeti anyagát átadták az FVM-nek, amiből később 15 munkaügyi per is lett. Pepó azzal védekezett, hogy az áthelyezés a júliusi Orbán-Torgyán megállapodás eredménye, ő csak később került a pixisbe.
A harmadik botlás
Pepó következő ,,botlása" lakásügye volt. Pepó lakásként egy 75 millió forintos budai lakást igényelt, ám ezt később ugyancsak elutasította Orbán miniszterelnök, így a kisgazda miniszter kénytelen volt beérni elődje felújított lakásával.
A legnagyobb bukás
Orbán Viktor bocsánatkérésre szólította fel Pepót az Aradi-ügy kapcsán
Pepó legnagyobb bukása a Hortobágyi Nemzeti Park park igazgatója, Aradi Csaba elleni ügy volt. Az aggteleki cseppkőbarlangrendszer után második magyar természeti területként az UNESCO világörökség-listájára felkerült park igazgatója ellen - egy névtelen bejelentés alapján - Pepó kezdeményezésére tavaly szeptemberben fegyelmi vizsgálatot indított a tárca közigazgatási államtitkára. A fideszes Megyesy Balázs azonban októberben visszahelyezte állásába a ,,parkért élő" Aradit, és az eljárást megszüntette.
Pepó azonban a végletekig kitartott Aradi vétkességének hangoztatása mellett (egy földvásárlási ügyről - a Park területének elfecsérléséről - van szó), annak ellenére, hogy maga Orbán Viktor miniszterelnök is személyes bocsánatkérésre szólította fel. Mindezt tetőzte, hogy a környezetvédelmi bizottság elutasította Pepó beszámolóját az ,,Aradi-ügyről" (a kisgazdák és a MIÉP mentette meg), az ellenzék pedig lemondásra szólította fel a kisgazda minisztert. Mindezek ellenére Pepó idén január végén mégis felmentette Aradit, indoklás nélkül. A miniszter szerint Aradi maga kérte kirúgását, amit Aradi ,,felháborítóan valótlannak" nevezett.
Illés kontra Pepó
Pepónak nem volt szerencséje Illés Zoltánnal, a fidesz főkörnyezetis emberével, a környezetvédelmi bizottság elnökével sem (aki túlzottan is zöld volt a fidesznek a tárca vezetéséhez). Illés - nem titkoltan - két év alatt ott bírálta Pepót, ahol tudta, kritikája többnyire jogos is volt, Pepó ugyanis regnálás alatt nem sok eredményt tudott felmutatni. A minisztériuma a legkevesebb törvénytervezetet nyújtotta be, és bajok voltak a környezetvédelmi pénzek elbírálásával is.
Ezek küzül az egyik legemlékezetesebb 1999 végén, Karácsony után történt, amikor a két ünnep közt Pepó több, a környezetvédelemhez nehezen kapcsolható pályázat támogatásáról döntött. A miniszteri döntés szerint a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC) fejlesztési célra fordítandó keretéből ,,természetvédelem" címen 51,8 millió forint támogatásban részesül például két, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM) tartozó sportlétesítmény is, a gödi vízitelep - írta a HVG. Állítólag 20 milliót kapott az egyik Pepó-tanítvány által vezetett Hortobágyi Génmegőrző Kht., 60 millió forintot a miniszter korábbi munkahelye, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, valamint 100 millió forintot a Környezetgazdálkodási Intézet (KGI) sajtópályázat és lapalapítás céljára - legalább is a Népszava szerint.
Torgyán kitartott mellette
Pepó alkalmatlanságát látta az ellenzék a cián-ügyben is. A Tisza februári szennyezésének kapcsán az SZDSZ a következményeiért a környezetvédelmi és a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert tette felelőssé. Az ellenzék szerint Pepó nem lépett idejében, nem volt felkészült. "A miniszterelnök mentse fel az alkalmatlanságát már több ízben bizonyított környezetvédelmi minisztert és nevezzen ki a feladat ellátására képes személyt a tárca élére!" - szólította fel Orbánt az MSZP. Ennek ellenére a miniszterelnök továbbra sem mozdította el Pepót a helyéről.
Torgyán kitartott Pepó mellett
Pepó mellett minisztersége alatt végig kiálló Torgyán az első - Chikán és Hámori fideszes minisztereket érintő -, majd a második, ,,félidős" - Katona Kálmánnal és néhány államtitkárral kapcsolatos - kormányátalakításkor sem volt hajlandó meneszteni a környezetvédelmi minisztert.
Pedig Pepó alig valamivel kinevezése után a ,,rosszindulatú sajtóhíresztelések" miatt kezdhette cáfolni menesztésének hírét, amit aztán két évig nem győzött ismételni ő és Torgyán József. Mindezzel ,,azt a munkát sértik, amelyet a korábbinál jóval megalapozottabb szakmaisággal végez a tárca" - mondta még 1998 őszén. A kisgazdapárt pedig sajtónyilatkozatában állt ki (a mai napig) Pepó mellett.
|
Pepó botrányairól híresült el - hátterünk
|
Pepó Pál környezetvédelmi miniszter elsősorban a közvéleményt irritáló ügyei miatt került fókuszba és lett a "sajtótámadások" céltáblája. Ez azonban nem csoda, hiszen szakmai munkájáról nem sok pozitív tény áll a rendelkezésre. A miniszter közel két éves regnálása alatt több botrányba bele keveredett, kezdve a miniszteri A8-as és Mercedes kisbusz- valamint többmilliós lakás-ügyével, folytatva a minisztériumából a földművelésügybe ,,elüldözött" közalkalmazottak esetével, és végül a legnagyobb: a mai napig homályba hagyott Aradi-eset. A felmondáson nem valószínű, hogy csodálkozni kellene, a kérdés inkább az: miként húzta idáig.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/lemond2/
|
2000-06-15 12:21:00
| true | null | null |
Index
|
Érett ez már. Hetek óta nem cáfolta senki, hogy Pepónak mennie kell. A magas kisgazda körökben csak az okozott fejtörést, hogy miképp lehetne ebből jól kijönni; de a jelek szerint leginkább sehogy sem lehetett.
Torgyán állítólag akkor sokallt be, amikor Pepó pár hete Illés Zoltán parlamenti bizottsági elnök hidegre tételét javasolta. A pártelnök ezután már nem tartotta a hátát. A hivatalos változat szerint Pepó Pál ugyan maga adta be lemondását, de az eddigiek ismeretében ez nehezen elképzelhető. Pepó nem az a lemondó típus, közvetlen munkatársai szerint kifejezetten nehezen viseli a kudarcot. Másról van szó: a kormány számára elviselhetetlen lett az a rengeteg bel- és külföldi ballépés, ami Pepó nevéhez fűződik. (A ciánügy kezelése, késedelmes EU-jogharmonizáció, Aradi-botrány, törvényalkotási bénázások, a termékdíjrendszer szétverése, a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat csődje stb. És ugye emlékszünk még a Merci konferenciabuszra, a másfél milliós kandallóra vagy a dzsoggingos diplomáciai fellépésre?)
"Mindennap lejárat minket - mondta egy igen magasan jegyzett kisgazda politikus -, de amíg ő a miniszter, mellette kell állni." A hivatalos verzió szerint "a sorozatos politikai támadások miatt" mondott le. Csakhogy politikai szempontból soha nem támadta senki; szakmailag viszont annál többen.
A snájdig, mosolygós
környezetvédelmi miniszter szerepéből (amit Orbán Viktor szánt neki) hamar kiesett. Nagyjából egy évvel ezelőtt már mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Pepó nem megoldás sem szakmailag, sem emberileg. Egyre többször lett a sajtóhírek negatív szereplője, és soha nem tudott győztesen kikeveredni az ügyekből. Torgyán mentette meg egyedül.
Sokáig Orbán Viktor számára is megfelelő volt: nem nyomult költségvetési pénzekért. (Orbánék szerint úgysem érdekel senkit a környezetvédelem itthon; csak az EU-t érdekli esetleg, de csatlakozás úgyse lesz ebben a ciklusban.) Az ágazat amúgy is gyanús, mert az uralkodó gazdasági tévhitek szerint túlzottan visszafogná a gazdasági csodát, rontaná a piaci versenyt és a multik bejövetelének esélyeit. Különben is, a környezetvédelem mindenhol a balos pártok agybaja, vallja a mostanában jobbos miniszterelnök.
Mindezek ellenére Pepó mára tarthatatlanná vált. Egy héttel a beharangozott kisgazda "értékelés" előtt lemondatták, nyilván azért, hogy ne kelljen azt mondani: a kisgazda miniszter munkája nem ért egy fabatkát sem.
Múlt csütörtökön a Székely Zoltán (FKGP) által vezetett Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC)-albizottság a Nagy Értékelés jegyében sorra meghallgatta ugyan a minisztérium régi embereit, ám ez többek szerint csak színjáték volt: ekkor már sejteni lehetett, hogy a tárca élén változás lesz hamarosan. Mindenki Pepó ellen beszélt, igaz, délután maga a miniszter mosolyogva letagadott mindent.
A bizottsági meghallgatás résztvevői nem sejtették, hogy néhány óra múlva "lemond". Reggel a rádióban Lányi Zsolt még a kisgazda miniszterek felülmúlhatatlan kompetenciáját méltatta. Ám amikor Pepó Torgyán József irodájából távozott, a lépcsőházban találkozott leendő utódjával. A bennfenteseknek ez nem volt meglepő, mert tudni vélték, hogy Pepónak két hete megmondták: mondja le külföldi útjait, mert bármikor "szükség lehet rá". Torgyán az utolsó pillanatig várt, s az utolsó pillanat most érkezett el: a tavaszi parlamenti időszak vége előtt a bizottság meghallgathatja az új minisztert, aki kedden leteheti az esküt.
"Helyrehozhatatlan károkat okozott
két év alatt" - értékelte Pepó két évét a lemondás hírére Haraszthy László, az Országos Környezetvédelmi Tanács soros elnöke. Pepó példátlan tisztogatást végzett a környezetvédelmi szakapparátusban először komcsiűzésből, majd szakmai féltékenységből. "Gyakorlatilag lefejezte a hazai intézményrendszert" - állította egy informátorunk. Nyolc államtitkárt és 32 felső vezetőt hajtott el a szakmából, akik közül sokat éppen ő szervezett be a minisztériumba (lásd: Politikai kannibalizmus, Magyar Narancs, 2000. május 25.). Összeférhetetlen, hisztérikus egyéniség hírében állt, akivel kevesen találták a hangot. Hatalom-, titulus- és munkamániás volt, mindenről tudni akart, hatalmas elintézetlen aktakupac volt körülötte. Paranoiás, komcsizós káderpolitikája a régmúlt időket idézte, képes volt bármikor felülbírálni még saját embereinek döntését is; levegőnek nézte a szakmai tanácsadó testületeket, átnyúlt saját dolgozói felett, lealázta a környezetvédő mozgalmat, annak minden szakmai és társadalmi lehetőségével együtt.
Ezt hozta.
De mit visz?
A kérdésre válasz egyelőre nincs. Az biztos, hogy Pepó öntörvényűen értelmezte a beruházási támogatásokat: a tárcaközi bizottság javaslatait többször felülbírálta. A KAC-ból például csak az a település kaphat szennyvíz-beruházási támogatást, amely a Belügyminisztérium céltámogatásából is nyert. Tokaj például nem kapott - csakhogy Pepó (a szakértői javaslat ellenére) egymilliárdos támogatást írt alá. A 168 "ra szerint a KAC tárcaközi bizottság döntéseit Pepó hetekig nem írta alá, de közben "ügynökök" keresték fel a támogatásra felterjesztett önkormányzatokat azzal, hogy "lehet, hogy tudunk segíteni". Ezután "tömött táskában" vándoroltak vissza bizonyos pénzek bizonyos helyekre. Senki nem adja a nevét ahhoz, hogy konkrét információkkal szolgáljon, de a minisztérium folyosóin ezt mindenki tudni véli. Hogy mindebből kinek származott haszna, és mi lett bizonyos közpénzek sorsa, azt egy számvevőszéki vizsgálat tudná csak kideríteni, de ehhez politikai szándék is kell.
Lemondás után végkielégítés nem jár. Komoly találgatásokat hallani, hogy Pepót mivel fizették ki, és hogy hová fog ejtőernyőzni; hajdani debreceni helyére állítólag nem szívesen várják vissza.
A kiszemelt jelölt,
Ligetvári Ferenc szarvasi főiskolai professzor Torgyán József személyes tanácsadói közé tartozik. (Róla lásd keretes írásunkat.) Ha nem üldözési mániás a jelölt, ha szakmailag közelít a környezeti gondokhoz, ha elemeiben érti a civil társadalom felépítését és szerepét, már sokat fog emelni az ágazat jelenlegi színvonalán. Ha veszi a bátorságot, és Skultéty államtitkárral közösen kiebrudalják a minisztériumból és a Környezetgazdálkodási Intézetből a most regnáló erőket, akiknek a környezetvédelemhez az égvilágon semmi közük sincs, akkor el lehet kezdeni a tárca újjáépítését is. Erre minden esély megvan, legalábbis több civil szervezet bizakodóan nyilatkozott, sőt akadt, amelyik biztosan tudta, hogy Gordos Déneséknek (akiről lapunk többször is megemlékezett a közelmúltban) hamarosan egyéb (párt)feladatuk lesz. Borbély János helyettes államtitkárnak is megvannak számlálva a napjai a Fő utcában.
Ami nagy falatnak ígérkezik, az a KAC gatyába rázása. Az új miniszter legjobban teszi, ha azonnal magára húzza az Állami Számvevőszéket, hogy rögzíteni lehessen a Pepó-féle nullaállapotot.
Nagy illúzióink persze ne legyenek: ugyanaz a párt delegálja az új minisztert, ugyanúgy agrárhátterű (igazából vízügyi végzettségű) szakember alakítja majd a környezetvédelmet, és ugyanúgy nincs semmilyen politikai súlya a jelöltnek, mint lemondott elődjének.
És feltehetően ugyanaz marad a tárca kormányon belüli helyzete is. Orbán Viktor az új miniszter bemutatását összekötötte ugyanis azzal, hogy ország-világ előtt megüzente Illés Zoltánnak, kivel és mivel szórakozzon.
|
Pepó Pál távozása: A szájába adták
|
Magyarországon két évig lehetett környezetvédelmi miniszter Pepó Pál. Politikai hullákról jót vagy semmit: ezzel be is fejezhetnénk a debreceni búzanemesítő szakmai tevékenységét méltató opust, ám annak elemzése nem érdektelen, hogyan süllyedhetett az Orbán-Torgyán-kormány környezetvédelmi politikája idáig, és hogy mi várható ezután.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/pepo_pal_tavozasa_a_szajaba_adtak-60521
|
2000-06-22 12:26:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Január óta több mint két tucat esetben jelezték kórházak és egyéb egészségügyi intézmények, hogy bizonyos feladataikat nem tudják ellátni. Ezek között vannak rövid szünetek, mondjuk karbantartás miatt, de legtöbbjük hosszú, vagy határozatlan időre szól. Térképre tettük, hol vannak bajok a kórházi ellátással. Van olyan kórház, ahol hat feladatot adtak vissza.
|
Jellinek Dániel: „Van vagy 15-20 munkásszállónk”
|
A minap indult az ingatlanmogul egyik legújabb ilyen projektjének az engedélyeztetése a környezetvédelmi hatóságnál.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202306_leunen_jellinekmunkashoteltbovit
|
2023-02-10 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Február elején jutott hozzá a Makronóm Intézet a Központi Statisztikai Hivatal embargós adataihoz. A KSH belső vizsgálataiból az derült ki, hogy nem közvetlenül tőlük, hanem egy előzetes hozzáféréssel rendelkező hivatalos személytől, tévedésből kerültek a titkos adatok a Makronómhoz.
Valószínűtlennek tűnik, hogy a Makronóm szándékosan buktatta volna le a jóakaróját, az intézet ugyanis elsősorban a kormány álláspontját alátámasztó, fideszes retorikai elemeket alkalmazó gazdasági elemzéseket készít, nemrég épp azt fejtegették, milyen nagyon megbízható adatokat szolgáltat a KSH a munkaerőpiacról. Talán épp az ilyen gesztusoknak köszönhető, hogy
a KSH nem hozta nyilvánosságra annak a kormányzati szereplőnek a nevét,
aki az embargós szabályokat megszegve továbbította az intézetnek az adatokat.
|
Ezer szál fűzi György László kormánybiztoshoz a KSH adatszivárgási botrányának szereplőjét
|
A kormány milliárdos kezdőlökésével indított Makronóm gazdasági propagandát gyárt, feltalálta például az úgynevezett harmonikus növekedési indexet, amely állítása szerint jobb, mint a hagyományos, egy főre jutó GDP szerinti rangsorolás.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202307__bocsanatos_szivarogtatas__lelkes_kutatok__halas_kormany__makroelemzok
|
2023-02-18 08:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Március 21-én kilencen állnak majd bíróság elé a Székesfehérvári Törvényszéken, ahol a tárgyalást előkészítő ülés kezdődik egy jelentős, 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléses büntetőperben. Az elsőrendű, vagyis a fő vádlott sem akárki: a Fejér Vármegyei Főügyészségnek a vádemelésről tavaly december 22-én kiadott közleménye szerint “egy egykori helyettes államtitkár”, de nevet nem írtak.
Nem árulta el a nevet Polt Péter legfőbb ügyész sem, amikor a minap választolt a DK-s Vadai Ágnes írásbeli kérdésére. Polt még az amúgy közszereplőnek számító volt kormányzati tisztségviselő monogramját sem árulta el. Ez azért is furcsa, mert az időközben bíróság elé álló Völner Pál exállamtitkár nevét korábban az ügyészség például teljesen kiírta a vádirat benyújtásakor.
Polt mellett kezdetben az eljárás más hatósági szereplői is szigorúan őrizték az egykori minisztériumi vezető inkognitóját: hétfőn a hvg.hu kérdésére sem a vádat emelő Fejér Vármegyei Főügyészség, sem a pert tárgyaló Székesfehérvári Törvényszék nem volt hajlandó elárulni, ki ő. A bíróságnál csak annyit tudtunk meg akkor, hogy az előkészítő ülést március 21-én tartják. Erről itt számoltunk be:
Fenti cikkünk megjelenése után azonban megoldódott a bíróság nyelve, és legalább a monogramját elárulták a volt helyettes államtitkárnak. Megírták, hogy a hűtlen kezelés bűntette és további bűncselekmények miatt indult büntető ügyben március 21-én és 28-án lesz előkészítő ülés. Emellett elárulták:
A büntetőügy I. rendű vádlottjának – aki közszereplő – monogramja dr. N.J., a büntetőügy többi vádlottja nem közszereplő, így információs önrendelkezési joguk hozzájárulásuk nélkül nem korlátozható, ezért a monogramjuk megadása nem lehetséges.”
A dr. N.J. már közelebb visz a megfejtéshez, hiszen 2010-ig visszamenőleg csak egyetlen ilyen monogramú személy dolgozott az Orbán-kormányoknál ilyen poszton, méghozzá dr. Nagy János, aki 2018-tól volt az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára. Ez alapján azonosította őt a hvg.hu-hoz hasonlóan a Telex is a márciusban kezdődő büntetőper vádlottjaként.
A vádirat szerint 2019 első felében a volt helyettes államtitkár utasítására a tárca háttérintézménye megbízási szerződést kötött ügyvédi irodákkal és egy másik céggel, amelynek keretében több, mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki. A szerződésekben szereplő feladatokra azonban nem volt szükség, a céggel kötött kontraktusban foglaltakat soha nem végezték el.
A vádirat szerint a volt helyettes államtitkár befolyásolt egy közbeszerzési eljárást is, hogy az általa kiválasztott, több tízmillióval drágább ajánlatot adó társaság nyerjen. Ezen felül az érdekkörébe tartozó vádlottak egy fővárosi kerületi önkormányzatnak is 24 millió kárt okoztak, mivel szerződést kötöttek a párhuzamosan az önkormányzatnál amúgy is ellátott, adatvédelmi jellegű feladatra.
Nagy János egyébként egy másik ügyben már most is bíróság előtt áll, ami összefügg azzal, hogy 2,5 év után hirtelen kellett távoznia helyettes államtitkári posztjáról: 2020 decemberében váratlanul felmentették. Méghozzá nem sokkal azután, hogy az ügyészség bejelentette, korrupció gyanújával indított nyomozást egy “magas rangú minisztériumi tisztségviselő” és társa ellen.
Ezt követően az Agrárminisztérium nevesítette is a helyettes államtitkárt az ügy érintettjeként, jelezve, hogy felmentik a tisztsége alól. Ez meg is történt, 2021 nyarán pedig az ügyészség benyújtotta a vádiratot Nagy János és társai ellen. Nagy tagadta a bűnösségét a nyomozás során, majd a tavaly szeptember 14-én kezdődött büntetőperében is.
A volt helyettes államtitkárt abban az eljárásban azzal vádolják, hogy 830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy mezőgazdasági vállalkozást hivatali kapcsolatai és befolyása segítségével, cserébe a cégben 5 százalékos tulajdonrészt kért és kapott. A cégben a részesedésszerzés megtörtént, de végül a kitervelt “irányított” pályázat nem valósult meg.
A már zajló tárgyalás érdekessége, hogy abban ugyanúgy vádlott a tárca későbbi földügyekért felelős helyettes államtitkára, Gyüre Anita, mint az elődje, Nagy János. Miután 2020 decemberében Nagyot menesztették, utódjául az addigi főosztályvezetőt, Gyürét nevezték ki, de két hónappal később, 2021. február 12-én őt is felmentették tisztségéből – indoklás nélkül. Most mindketten vádlottak.
Nagy Jánost a tavaly szeptemberi tárgyaláson még Berényi András védte, így megkérdeztük, ő lesz-e a volt helyettes államtitkár ügyvédje a márciusban kezdődő perben is. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a friss ügyben Nagy a nyomozás során tagadta-e a vádakat, illetve mi az álláspontja a vádiratról, illetve az abban az ügyészség által kért 6 év börtönbüntetésről. Az ügyvéd válasza meglepő volt:
Felbontottam Nagy Jánossal minden ügyben a képviseletet, más védi őt.”
Nem volt könnyű azonban megtalálni Nagy új védőjét. Értesüléseink szerint a volt helyettes államtitkárt a régi és az új ügyében is Csóka Velmira védi. Elértük az ügyvédnőt, ám meglehetősen szűkszavú volt, csak annyit mondott: "nem kívánok nyilatkozni". Ugyanakkor nem is cáfolta a megbízása tényét, sem azt, hogy Nagy a vádlottja a márciusban kezdődő pernek is.
Ezt erősíti egy másik tény is. Az új eljárás vádirata szerint Nagy és társai egy fővárosi kerületi önkormányzatnak okoztak 24 millió kárt egy adatvédelmi szerződéssel. Márpedig a 2020 végéig Nagy résztulajdonában álló Iustum Consulting Kft. éppen erre szerződött havi 1,25 millió forintért a a fideszes vezetésű V. kerülettel 2020 szeptemberében, alig pár hónappal Nagy őrizetbe vétele előtt.
Ami viszont az új perben érintett 2,2 milliárdos kárérték nagyobb részét illeti, egyelőre nem tudni, hogy az Agrárminisztérium több tucatnyi háttérintézménye közül melyik lehet az, amelyik a vádirat szerint Nagy utasítására szükségtelen szerződéseket kötött és feleslegesen fizetett ki pénzeket. Az Agrártárca ez ügyben küldött kérdéseinkre egyelőre nem válaszolt, így arra sincs válasz, hogy
(Nyitóképünkön Nagy János, az agrártárca volt helyettes államtitkára)
|
A volt földügyi helyettes államtitkár lehet a vádlottja egy újabb, 2,2 milliárdos hűtlen kezeléses pernek is
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20230223_A_volt_foldugyi_helyettes_allamtitkar_lehet_a_vadlottja_egy_ujabb_22_milliardos_hutlen_kezeleses_pernek_is
|
2023-02-23 04:00:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen a bíróságon is megerősítette perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek. Védője Varga Judit igazságügyi minisztert, valamint Süli János és Trócsányi László volt minisztert is beidéztetné. Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, február 17-én megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az utóbbi évek legnagyobb, nyilvánosságra került korrupciós botrányának tárgyalása. A négy előkészítő ülés közül a harmadikon, február 23-án nyilatkoztak a fő vádlottak arról, elismerik-e bűnösségüket.
A vád szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke 2018 májusa előtt korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig összesen legkevesebb 83 millió forintot – adott a politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Az ügyészség szerint Schadl György több mint kilencszázmillió forintot szedett be azoktól, akik a segítségével jutottak önálló bírósági végrehajtói kinevezéshez.
Beismerés esetén az ügyészség tíz év börtönt kér Schadl Györgyre, nyolc évet Völner Pálra, emellett kétszáz-, illetve huszonötmillió forint pénzbüntetést, tíz év közügyektől eltiltást, jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást, valamint vagyonelkobzást jogtalan gazdagodásuk erejéig. A vádlottak azonban úgy nyilatkoztak, hogy nem ismerik el bűnösségüket.
Völner szerint a vádirat nagy része valótlan és alaptalan
A Telex tudósítása szerint először Völner Pál nyilatkozott, aki nincs letartóztatásban, vagyis szabadon mozog, otthonról érkezhetett a tárgyalásra. Az egykori államtitkár, Varga Judit miniszter volt helyettese korábban többször kijelentette, hogy nem tartja magát bűnösnek, most, a bíróság előtt is úgy nyilatkozott, hogy nem követett el bűncselekményt, hivatali hatáskörét sosem lépte túl, a vádirat nagy része szerinte súlyosan valótlan és alaptalan.
Állítása szerint Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, jogtalan előnyt sem szerzett neki, és államtitkári pozícióját sem használta fel, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson.
Schadlt bilincsben, vezetőszáron hozták
Mint arról korábban a Szabad Európa is beszámolt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBK) elnökét, Schadl Györgyöt és szintén végrehajtóként dolgozó feleségét 2021 novemberében a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren tartóztatták le, amikor egy Dubajba induló gépre készültek felszállni. Sajtóinformációk szerint tetemes mennyiségű készpénz volt náluk. Völner Pállal ellentétben, aki szabadlábon védekezhet, Schadl György reptéri elfogása óta letartóztatásban van, a bíróságra is bilincsben, vezetőszáron hozták. Ő sem vallotta magát bűnösnek, mindent tagadott, azt is, hogy megvesztegette Völnert. Ugyanakkor korábbi üléseken már több vádlott, köztük hat végrehajtó beismerte bűnösségét és ezzel azt, hogy Schadl néha több száz milliós összegért cserébe segítette őket pozícióba.
Azzal, hogy Schadl és Völner ártatlannak vallotta magát, egyikük sem fogadta el, hogy beismerés esetén tíz, illetve nyolc év börtönt, valamint kétszáz-, illetve huszonötmillió forint pénzbüntetés kapjon.
Meghallgattatná Varga Juditot Völner védője
Völner Pál védője, Papp Gábor megjegyezte: nehezíti a védekezésüket, hogy a nyomozati anyagból több részlet megjelent a sajtóban. Szerinte az ügyészségnek utána kellene mennie, ki szivárogtatta ki az anyagokat. Az ügyvéd kezdeményezte mások mellett a nyomozati anyagokban többször is megjelenő Varga Judit igazságügyi miniszter meghallgatását, mert, mint mondta, volt, hogy Völner társaságában találkozott Schadl Györggyel, akivel a végrehajtói kinevezésekről beszéltek.
Varga Judit mellett kezdeményezte Völner védője Vízkelety Mariann volt államtitkár, Kovács Pál volt államtitkár, Süli János volt miniszter, Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter, Molnár Zoltán államtitkár, valamint Hajas Barnabás államtitkár meghallgatását is.
|
Schadl és Völner is mindent tagadott a bíróságon, utóbbi valótlan és alaptalan vádiratról beszélt
|
Ahogy ügyvédjén keresztül korábban, most személyesen a bíróságon is megerősítette perének harmadik előkészítő ülésén Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes, hogy nem tartja magát bűnösnek. Védője Varga Judit igazságügyi minisztert, valamint Süli János és Trócsányi László volt minisztert is beidéztetné. Nem vallotta magát bűnösnek a végrehajtói kar elnöke, Schadl György sem.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/schadl-es-volner-is-mindent-tagadott-a-birosagon-utobbi-valotlan-es-alaptalan-vadiratrol-beszelt/32284634.html
|
2023-02-23 18:30:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben – derül ki az EU csalás elleni hivatalának hírleveléből. Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta a vizsgálatot egy magyarországi projekt kapcsán, és azt javasolta, hogy több mint 3,6 millió eurót fizettessen vissza az Európai Bizottság az uniós finanszírozásból.
Az Európai Szociális Alap (ESZA) által finanszírozott projekt célja oktatási létesítmények modernizálása, valamint az e-tanuláshoz való hozzáférés javítása és bővítése volt. A program egyik fő eleme az informatikai eszközök beszerzése az általános és középiskolák számára, valamint a tanárok e-tanulással kapcsolatos képzésének biztosítása.
Az OLAF vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott a műszaki előírások utolsó pillanatban történő módosítása és a legolcsóbb ajánlat kizárása, ami versenyelőnyt biztosított a nyertes vállalatnak. Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre voltak hatással, hanem a hallgatók tanulási tapasztalataira is, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén jobb hardvert lehetett volna vásárolni ugyanannyi pénzből, mint amennyit költöttek rá.
Az OLAF vizsgálói megállapították, hogy a digitális projekt hatása kisebb volt, mint várták, és nem használta fel megfelelően az európai adófizetők pénzét. Ezért a 3,6 millió euró visszafizettetésére vonatkozó pénzügyi ajánlást megküldték az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának.
Még mindig bíróságon az Öveges-ügy
A mai napig nem zárult le egy másik ESZA-támogatott és az OLAF által vizsgált és elmarasztalt oktatási projekt, az Öveges-program ügyében indult büntetőper, amelyet, mint a Szabad Európa megtudta, a Gyulai Törvényszék március 29-én tárgyal másodfokon. Nyolcévnyi nyomozás után, 2021 őszén került sor vádemelésre. Tavaly a három vádlottat bűnösnek mondta ki a bíróság költségvetési csalás elkövetése miatt. Az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más szabálytalan pályázatai miatt Magyarországnak 7,8 millió euró uniós támogatást kellett visszafizetnie. Az ügyet elsőként nyilvánosságra hozó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos szerint nem a valódi felelősöket kérték számon, csak kishalakat marasztalt el a bíróság.
A TÁMOP-program hivatalos elnevezése A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban volt. A projekt a természettudományos tárgyak oktatásának feltételeit hivatott javítani tankönyvekkel, laboratóriumokkal és másképp. Időközben kiderült, hogy az erre szánt pénzek egy részét korrupt módon költhették el.
A közpénzek átlátható felhasználását és a korrupció visszaszorítását célul tűző civil szervezet, a K-Monitor így foglalta össze az ügy részleteit 2016-ig:
2012. május: Elindul az Öveges-program.
2012. szeptember: Megalakul a KLIK.
2014. április és június: Hadházy Ákos a blogján bejegyzést szentel az Öveges-program szekszárdi megvalósításával kapcsolatos visszaéléseknek, amelyben megemlíti, hogy ez nemcsak Szekszárdot, hanem más, a programban részt vevő városokat is érint.
2014. június: Hadházy feljelentést tesz.
2014. november: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vizsgálatot indít, amely megállapítja, hogy kétmilliárd forinttal kell korrigálni a TÁMOP-os elszámolást.
2014. december: Az Emmi feljelentést tesz.
2015. augusztus: Az Európai Bizottság felfüggeszti bizonyos támogatások (152 milliárd forintnyi) kifizetését az Öveges-program körüli visszaélések miatt.
2016. március 31-i Hadházy-blogposzt: Az ügy átkerül a Nemzeti Nyomozó Hatóságtól a NAV-hoz, mert nem a nyomozó hatóság hatáskörébe tartozik (nincs hűtlen kezelés és hivatali visszaélés, csak bűnszövetkezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja), tizenegy esetben találtak büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró kárt, azonban a projektek mennek tovább.
2016. május–június: Rétvári Bence (államtitkár, Emmi) szerint 390 millió forintot használtak fel szabálytalanul.
2016. július: Az Európai Bizottság megfelelőnek találja a lefolytatott eljárásokat, és feloldják a támogatások felfüggesztését.
Az ügyről később az Átlátszó írta meg, hogy a NAV nem találta a felelősöket, és hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálatát követően végül 7,8 millió eurónyi uniós támogatást kellett visszafizetnie Magyarországnak az Öveges-program és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
Nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás
Az Öveges-programhoz kapcsolódóan tavaly elindult és most másodfokon folytatódó perben a vád „különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és hamis okirat felhasználása” volt. A tavalyi vádirat szerint a feltételezés szerint jogosulatlanul igénybe vett pénzeket az érintett önkormányzatoknak vissza kellett fizetniük.
„A tényállás szerint az önkormányzatok A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban című TÁMOP-pályázat elnyerését követően szerződéseket kötöttek a vádlottak által vezetett jogi személyekkel szaktanári segédletek és tanulói munkafüzetek kifejlesztése érdekében.
A szerződött társaságok már 2011-ben, a pályázati kiírást megelőzően létrehoztak egy adatbázist, amely a pályázati kiírás szerint a segédletek és munkafüzetek elkészítéséhez szükséges adatokat tartalmazta, így azoknak csak a szerkesztése, sokszorosítása és digitalizálása történt meg a pályázatban előírt fejlesztői tevékenység helyett.
Mindezek ellenére a két társaság az elvégzett munkáért kiállította a számlákat, a teljesítésigazolásokat, majd megigényelte a vállalkozói díjakat az önkormányzatoktól, melyek kifizetése megtörtént. I. r. vádlott ezen magatartásával 73.715.940 forint, II. r. vádlott 69.400.000 forint, míg III. r. vádlott 34.500.000 forint vagyoni hátrányt okozott az uniós és a hazai költségvetésnek. Az önkormányzatok a felmerült vagyoni hátrány teljes összegét visszafizették a központi költségvetésnek.” (Idézet a vádiratból.)
Az ügyre a nyilvánosság figyelmét először felhívó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos az elsőfokú ítélet kihirdetése után kifogásolta többek között, hogy nyolcévnyi nyomozás kellett a 2021. őszi vádemeléshez, és hogy szerinte nem a valódi felelősök ültek a vádlottak padján.
„43 városban gimnáziumonként háromszázmillióból újítottak fel egy-egy fizika/kémia tantermet. Városonként több száz milliót loptak el úgy, hogy minden városban megíratták ugyanazokat a tankönyveket (sokszor szó szerint), mindegyiknél kifizettek 25 milliót a tankönyvek szövegszerkesztésére, és mindenhol vettek 25 millióért »tanteremfoglaltságot ellenőrző szoftvert«. A közbeszerzéseket kimutathatóan manipulált módon egy jól körülhatárolható cégcsoport nyerte, és ez csak úgy volt lehetséges, hogy az érintett városok polgármestereit valaki utasította erre. Ehhez képest pár hónapja meglepődve olvastam, hogy most összesen három gyanúsított van, azok is csak egészen kicsi mellékszereplők” – fogalmazott a képviselő.
Első fokon felfüggesztett börtön és pénzbüntetés
A vádlottak első fokon felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kaptak. Mint erről akkor a Magyar Narancs tudósított: a 74 millió forintos kárt okozó elsőrendű vádlott, R.-F. K. egy év két hónap felfüggesztett börtönbüntetést és kétmillió forint pénzbírságot kapott. A hetvenmillió forintos kár okozásáért felelőssé tett másodrendű vádlott, V.-né D. R. egyéves börtönbüntetést kapott egy évre felfüggesztve, valamint másfél millió forint pénzbüntetést. A harmadrendű Cs. I.-t (34,5 milliós károkozás miatt) nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre és egymillió forint pénzbírságra ítélték. Az első- és a harmadrendű vádlottat a bíróság egy időre a cégvezetéstől is eltiltotta.
A vádlottak az azóta felszámolás alatt álló Lybrum Kft. és a Hunniareg Pedagógiai Intézet Nonprofit Kft. tulajdonosai és ügyvezetői voltak. Az utóbbi vállalkozásnál 69,5 milliós vagyonelkobzást rendelt el a bíróság. Mindkét cég tulajdonosi hátterében megjelent egy ponton a Peregrum-Hungary Kelet-Magyarországi Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. Ez a cég 2020-ig a gyulai önkormányzat Közbeszerzési Bizottsága volt külsős tagjának, Csizmadia Imrének érdekeltsége volt. Azóta egy, a gyulai önkormányzattól számos közbeszerzést elnyerő cég tulajdonosa, Piskolty Tibor és egy rokona birtokolja a céget az Opten cégadatbázis szerint. Kettejük üzleti ügyeiről korábban a Magyar Narancs írt részletesen.
A gazdasági elit szinte teljes körét felölelik
Az Öveges-program miatt elmarasztalt két cég háttere jól illusztrálja, hogyan kapcsolódnak, érvényesülnek a jó összeköttetésekkel bíró, tűzhöz közeli cégek. A Peregrum Hungary Zrt. megjelent tulajdonosként egy olyan cégben is (Hodler Alapkezelő Zrt.), amelyről a hvg.hu azt írta, hogy „tulajdonosai és vezetői a kormányhoz közel álló gazdasági elit szinte teljes körét felölelik”. Ez a cég az alapkezelője a tőkealapnak (Európa Agrár- és Élelmiszeripari Magántőkealap), amely a magyar állam külföldi földszerzésére alapított cég (Good Farming Kft.) tulajdonosa. (Ezt a vállalkozást Varga Judit igazságügy-miniszter férje vezeti.)
A Hodler Alapkezelő Zrt.-ben igazgatósági tag volt tavaly áprilisig Csák János jelenleg kultúráért és innovációért felelős miniszter. A cég felügyelőbizottságának tagja mások mellett Lantos Csaba jelenlegi energiaügyi miniszter is. A Hodler Alapkezelő Zrt.-ben igazgatósági tag még a lenti ábrán is szereplő Kerezsi Miklós és Kiss Alpár, és korábban Kajzinger Gábor is az volt, valamint Nádasdy Bence, aki az Indotek Csoport vezetője. Utóbbi főtulajdonosa a Tiborcz István üzleti partnereként is ismert Jellinek Dániel.
A Hodler Zrt. többségi tulajdonosa a Hodler Capital Kft., a kisebbségi tulajdonos Kajzinger Gábor, aki korábban a CARION Finanszírozási Centrum Zrt. egyik igazgatója volt.
A Hodler Capital három további cég érdekeltsége: a PriMont Consulting Zrt.-é, a Larstatt Asset Management Kft.-é és a Hodler Investment Kft.-é. A PriMont dr. Varga Jánosé, a Larstatt Kiss Alpáré (ügyvezető a Hodler Zrt.-ben és az általa kezelt tőkealapban), a Hodler Investment pedig a nyírpazonyi Kerezsi Miklósé, aki a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot is működtető Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyik kurátora. Varga Jánosnak közös üzleti vállalkozása van (R-Port Tőkebefektető Kft.) dr. Czunyi Anikóval, aki a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatának több cégét igazgatta 2010 után, és korábban a Bábolna Élelmiszeripari Zrt. igazgatója volt.
A másodfokú eljárásról a Szabad Európa kérdésére a Gyulai Törvényszék sajtótitkára, dr. Gézárt Fanni azt a választ adta, hogy „mint másodfokú bíróság előtt R.-F. M. K. vádlottal és társaival szemben 12.Bf.220/2022. szám alatt költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben másodfokú döntés még nem született, a kitűzött nyilvános ülés időpontja: 2023. március 29.”.
Az Öveges-program kapcsán néhány hete a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely a XII. kerület önkormányzati képviselőjeként egy videóban ismertette az ügy helyi, szerinte korrupt ügyleteit. Szerinte a Pokorni Zoltán vezette kerületben a Fidesz-holdudvar profitált az Öveges-program megbízásaiból is. Kovács január végén egy újabb anyagban az Öveges-program újpesti vonatkozásait is bemutatta.
A Kutyapárt-társelnök állításai kapcsán a XII. kerületi (Hegyvidék) önkormányzat sajtófőnöke, Arató Zsolt ismertette a Szabad Európa szerkesztőségével a kerület vezetőségének álláspontját-
„Az Öveges-programot 2009-ben a Bajnai-kormány dolgozta ki, ahogy a Bajnai-kormány találta ki azt is, hogy milyen célokra mekkora összegeket lehet felhasználni. A program társadalmi vitája 2009 második felében zajlott, a pályázati felhívás 2010 márciusában jelent meg. A hegyvidéki önkormányzatnak – akárcsak az akkori ellenzéki fideszes önkormányzatoknak – semmilyen ráhatása sem volt a program szakmai, pénzügyi összeállítására. Ezért azt az igyekezetet, hogy a hegyvidéki önkormányzatot vagy annak munkatársait hibáztassák, a Kutyapárt viccpárti tevékenységei közé is sorolhatnánk, ha nem lenne súlyosan bántó és nem a politikai haszonlesést szolgálná.”
|
Újabb milliárdos visszafizetést javasol az OLAF egy oktatási projekt miatt
|
Az OLAF 3,6 millió euró Magyarországnak adott uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mert szabálytalanságokat talált egy, az iskoláknak szánt digitális fejlesztési projektben – derül ki az EU csalás elleni hivatalának hírleveléből. Egy másik, szintén milliárdos visszafizetéssel járó és az OLAF által is vizsgált oktatási projekt, az Öveges-program büntetőperének másodfokú tárgyalása március 29-én lesz.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/marciusban-lesz-masodfoku-targyalas-oveges-ugyben-az-egyik-ceg-mar-barati-kezekben-van/32261618.html
|
2023-02-23 18:57:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Magyarországon hosszú évek óta, lépésről lépésre bontotta le a jogállam kereteit a kormány, aminek hatására annyira meggyengült a jogállamisági keretrendszer, hogy az az Európai Unió részéről bizalmatlansági kérdéssé vált. Ez az egyik oka annak, hogy megindult Magyarországgal szemben a feltételességi mechanizmus, uniós forrásokat fagyasztottak be, amelyek feloldásához teljesíteni kell 27 szupermérföldkőnek nevezett feltételt – vázolta az előzményeket a Helsinki bizottság jogi munkatársa.
Mint mondta, a 27 szupermérföldkőből négy vonatkozik a bíróságok függetlenségének megerősítésére. A bíróságok szabályozásában korábban 2012-ben volt átfogó reform, azóta salátatörvények formájában történtek jelentős változások, amelyek szerinte tovább gyengítették a bíróságok függetlenségét.
A magyar kormány törvénytervezetet állított össze az uniós igazságügyi mérföldkövek végrehajtására, amelyet január 18-án tettek közzé egy olyan honlapon, amely évekig üresen állt, és amelynek célja, hogy azon keresztül társadalmi egyeztetésre bocsássanak törvénytervezeteket. Hosszú idő után a civilek valóban egy tervezetet véleményezhettek, azonban ez sem a kormány jó szándéka, hanem egy uniós követelmény miatt történt – mondta Farkas Erika.
Ehhez kapcsolódóan: „Bezárkózás, félelem, önként vállalt némaság” – Vadász Viktor és Vasvári Csaba bíró a bíróságokról
Három civil szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet – amelyek évek óta nyomon követik a bíróságokkal kapcsolatos problémákat – együttesen véleményezte a tervezetet. Ezt követően vettek részt társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban (IM).
„Egy pillanatra normális jogállamban éreztük magunkat, hiszen egy asztalhoz tudtunk ülni az IM államtitkári szintű döntés-előkészítőivel, értelmes párbeszédet tudtunk velük folytatni, tudtuk ütköztetni az érveinket, összességében nagyon gyümölcsözőnek tartottuk ezt a lehetőséget még akkor is, ha ténylegesen nem mindenben tudtunk egyetérteni, és voltak olyan kérdések, ahol nem közeledtek az álláspontok” – fogalmazott.
Az OBT megerősítése
Az első mérföldkő az Országos Bírói Tanács (OBT) jogköreinek megerősítése. Ez egy 15 bíróból álló testület, amely az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) jogutódjaként jött létre 2012-ben. Feladata a bírósági vezetők igazgatási tevékenyégének ellenőrzése, azonban a kormány nem ruházta fel azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel el tudná látni felügyeleti funkcióját – magyarázta Farkas Erika.
Például amikor a bíróságok központi igazgatását ellátó, a törvény szerint az OBT felügyelete alatt működő Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jutalmat oszt a bíráknak, az OBT nem tudja ellenőrizni, hogy milyen alapon történik. Egy másik példa a Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a kirendelések ügye, amikor egy bírót áthelyeznek egy másik bíróságra: az OBT látta és aggályosnak tartotta, hogy pályázat nélkül a legalacsonyabban lévő járásbíróságokról helyeznek át bírákat a Kúriára ítélkezni, de nem volt eszköze arra, hogy ellenőrizze a gyakorlatot.
Az OBT-ről szóló uniós mérföldkő alapján a szervezetet úgy kell megerősíteni, hogy kapjon jogi személyiséget, legyen saját költségvetése, megfelelő személyzeti háttere, és kapja meg azokat a jogköröket, amelyek az ellenőrző funkciójához szükségesek.
Ehhez kapcsolódóan: A korrupciótól az egyenlőtlen médiaviszonyokig – megvitatták a magyar jogállamisági jelentést
Farkas Erika szerint amikor a felpuhított szabályozás alapján kilenc évre a Kúria elnökének jelölték a szervezeten kívüli Varga Zs. Andrást, az OBT mint véleményező tanács szinte egyöntetűen elutasította. Az OBT véleménye azonban nem volt kötelező a döntéshozók számára. Az uniós szupermérföldkő előírása szerint ezt a véleményezési jogot meg kell erősítenie a kormánynak, legyen kötelező erejű; akinek nem tetszik a döntés, az bírósághoz fordulhat.
Ennek a kormány úgy próbál eleget tenni szerinte, hogy megfosztotta az OBT-t véleményezési jogkörétől. A testület lehetőséget kapott arra, hogy átnézheti a jelöltek önéletrajzát, és megállapíthatja, hogy az illető magyar állampolgár-e, végzett-e jogi egyetemet, van-e annyi bírói gyakorlata, amennyit a jogszabály elvár, és ez alapján kipipálhatják a törvényi előírásoknak való megfelelést.
A Helsinki bizottság jogi munkatársa hangsúlyozta: a mérföldkő előírja, hogy az OBT mérlegelhesse a jelölt függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, ezt azonban teljesen kihagyták a tervezetből.
„Ez annyira nyilvánvalóan szembemegy a mérföldkővel, hogy erre rákérdeztünk az egyeztetésen, amire azt a választ kaptuk, hogy nonszensz lenne beleírni ezeket a jogköröket, mert ezeknek minden bíró megfelel. Szerintünk azonban ahogy Varga Zs. András kúriai elnök esetében is merültek fel aggályok a függetlenségével kapcsolatban, ez más jelölteknél is előfordulhat, ezért van legitimitása, hogy az OBT ezekben a kérdésekben is tudjon véleményt formálni, ahogy azt egyébként a mérföldkő előírja” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság az OBT jogköreinek megerősítését kérte, ez pedig nyilvánvalóan nem teljesül a kormány tervezetében, továbbá az említett négy feltétel (a jelölt függetlensége, pártatlansága, feddhetetlensége és integritása) ellenőrzését is előírták, ami teljesen hiányzik – tette hozzá.
Korábbi cikkünk a témában: Amnesty International: Veszélyben a magyar bíróságok függetlensége és pártatlansága
Ennek szerinte az az oka, hogy többféleképpen lehet értelmezni ezeket a mérföldköveket, ugyanakkor nem olyan egyszerű átejteni az Európai Bizottságot, nem lehet nagyon felszínesen értelmezni az elvárásokat.
Szintén uniós követelmény, hogy az OBT kapjon teljes körű iratbetekintést, ami kulcsfontosságú felügyeleti funkciója ellátásához. Eddig nem kaptak hozzáférést a döntések mögötti iratokhoz. Ezt az elvárást sem teljesíti a kormány a törvénytervezetben Farkas Erika szerint.
„Nyílegyenesen szembemegy a kormány a szupermérföldkő elvárásaival, mert kivették a megtekinthető iratok köréből a személyes adatokat is tartalmazó iratokat” – emelte ki. A személyes adatok nélkül például lehetetlen a jutalmak vagy a kirendelések ellenőrzése – tette hozzá.
A Kúria függetlensége
A második igazságszolgáltatási mérföldkő a Kúria függetlenségének megerősítéséről szól, mert a civil jogvédők és az unió szerint is a kormány meggyengítette azokat a szabályokat, amelyek alapján a testület elnökét megválasztják. Ennek hatására tudott a kormány a szervezeten kívülről elnököt kinevezni, Varga Zs. Andrást, akinek nem volt bírói gyakorlata. A Helsinki bizottság jogi munkatársa szerint a további salátatörvényekkel a kormány célja a Kúria foglyul ejtése volt, és annak biztosítása, hogy politikailag érzékeny ügyekben végső soron lehetőleg számára kedvező döntések szülessenek.
Az unió elvárása az, hogy a kormány az elnökválasztás módját terelje vissza a régi mederbe, ne lehessen könnyen kívülről választani elnököt. A Kúria elnökével kapcsolatban van egy olyan elvárás is, hogy ne lehessen újraválasztani. Ennek Farkas Erika szerint látszólag eleget tesz a tervezet, mert benne van, hogy a Kúria elnöke nem újraválasztható, ugyanakkor van egy olyan szabályozás, amely azt mondja, hogy ha lejár az elnök megbízatása, és nem tud az Országgyűlés kétharmados többséggel új vezetőt választani, akkor az előző elnök hivatalban marad a nyugdíjkorhatáron túl is, akár az idők végezetéig, amíg nincs kétharmados támogatottsága az új jelöltnek. Nyilvánvaló, hogy amíg ez a szabályozás életben van, egyharmados többséggel hatalomban lehet tartani a korábbi kúriai elnököt – hívta fel a figyelmet.
Előzetes döntéshozatali eljárás
A harmadik szupermérföldkő egy európai uniós bírósági döntés betartását kéri a magyar kormánytól, ami egyébként is kötelező lenne. Magyarországon jelenleg van arra lehetőség, hogy eljárás induljon egy bíró ellen, aki az Európai Unió Bíróságához fordul értelmezésért, hogy egy adott ügyben hogyan kell alkalmazni az uniós jogot. Ez komoly korlátja lehet egy bíró ilyen lépésének, elrettentheti attól, hogy megtegye – mondta Farkas Erika. Az Európai Bizottság elvárása alapján a gyakorlatot meg kell szüntetni, végre kell hajtani az erről szóló uniós bírósági döntést, hogy a bírák szabadon fordulhassanak az uniós bírósághoz.
Bár a kormány valóban felszámolná azt a lehetőséget, hogy a bírákkal szemben új eljárások induljanak, hatályban tartaná azt a kúriai precedenst, amely kötelező erővel mondja ki, hogy az előzetes döntéshozatali indítvány bizonyos esetekben jogszerűtlen lehet – hangsúlyozta a Helsinki bizottság jogi munkatársa. Amíg ez a döntés precedenserővel bír, az elrettentő hatás fennmarad a bírák körében, hiszen alappal tarthatnak attól, hogy döntésük jogszerűtlennek minősül – tette hozzá
Állami panasz az Alkotmánybírósághoz
A negyedik mérföldkővel egy sajátos illiberális találmány megszüntetését kéri a bizottság – mondta Farkas Erika. A magyar kormány törvénybe foglalta, hogy emberi vagy alapvető jogokra hivatkozva állami szervek is az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak panasszal, ha számukra kedvezőtlen jogerős döntés születik valamilyen ügyben. Ez teljesen abszurd gyakorlat szerinte. Az unió felismerte ennek következményét, és előírta, hogy a kormány szüntesse meg ezt a lehetőséget, a jogerős bírósági döntések álljanak meg a bírósági szervezetrendszeren belül, alapjogi védelmet pedig csak az arra jogosultak kérhessenek az AB-tól.
Farkas Erika szerint az egyeztetésen a kormány képviselői határozottan leszögezték, hogy az Alaptörvény módosításáról szó sem lehet a mérföldkövek teljesítéséhez, miközben az elmúlt években tizenegy alkalommal is megtették ennél kevésbé fajsúlyos helyzetekben. Azt válaszolták, hogy azért nem, mert nem elvárás az uniótól, bár ezt a civilek szerint nem lehet kiolvasni a szupermérföldkövekből, sőt találtak olyan elemet, amelyhez megkerülhetetlen, például az állami szervek AB-hoz fordulása ügyében. Ezt a lehetőséget a Helsinki bizottság szerint az Alaptörvényben kellene kizárni, egyértelművé tenni, hogy nem fogadható el az alapvető jogok olyan értelmezése, amely alapján az az állami szerveket is megilleti.
Mi lesz így a befagyasztott uniós pénzekkel?
Farkas Erika szerint vannak olyan technikai részletszabályok, ahol teljesíti a kormány az uniós elvárásokat, de a fontos, sarokponti elemekben nagyon nehezen mozdul, inkább csak a felszínen próbál meg eleget tenni a követelményeknek.
Mint mondta, napokon belül kiderül, hogy az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetet mennyire írják át a civilek észrevételei alapján, mielőtt törvényjavaslatként benyújtanák az Országgyűlésnek. Az egyeztetésen elhangzott, hogy ezen a héten terjesztik be a törvényjavaslatot. A parlamenti ülésszak február 27-én kezdődik. Az igazságügyi mérföldkövek teljesítési határideje március 31., addigra már hatályban kell lenniük az erről szóló jogszabályoknak.
A Helsinki bizottság jogi munkatársa nem tudja, hogy menet közben vannak-e egyeztetések a bizottsággal, lesz-e lehetőség korrekcióra még a határidő lejárta előtt, ha az Európai Bizottság is úgy látja, hogy nem teljesülnek bizonyos elvárások.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, addig nem lesz kifizetés a magyar helyreállítási tervből, amíg Magyarország nem teljesíti egytől egyig az általa is elfogadott 27 szupermérföldkövet, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségét megerősítő reformokat. Brüsszel 5,8 milliárd eurót (2220 milliárd forintot) zárolt az EU koronavírus-alapjából mindaddig, amíg Magyarország nem teljesíti a feltételeket.
Az IM álláspontja
Kerestük az Igazságügyi Minisztériumot (IM), hogy reagáljon a civil jogvédő szervezetek kifogásaira, amelyekről Farkas Erika is beszélt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Ugyanakkor készült egy, az egyeztetésen részt vevő civil szervezetek és a minisztérium által közösen elfogadott dokumentum, egy emlékeztető a találkozón elhangzottakról, amelyekből megismerhető az IM álláspontja is a vitás kérdésekben.
Az állami szervek Alkotmánybírósághoz fordulásával kapcsolatban a találkozón az IM illetékese azt mondta, hogy a törvénymódosítás elfogadása esetén valóban fennmaradna az állami szerveknek ez a lehetőség, azonban ezzel a 2019 előtti állapot állna vissza. Ez alapján csak és kizárólag a tisztességes eljáráshoz való jog lényeges tartalmának megsértése esetén lehetne Alkotmánybírósághoz fordulni. Az IM hangsúlyozta, hogy a törvénymódosításig összesen egy eset volt, amelyet az Alkotmánybíróság befogadott, akkor sem kormányzati szerv alkotmányjogi panaszáról volt szó.
Az OBT mérlegelési jogkörével kapcsolatban, amely az OBH és a Kúria esetében vizsgálná a vezetői posztra jelöltek függetlenségével, pártatlanságával, feddhetetlenségével és integritásával kapcsolatos körülményeket, az IM azt mondta: a törvényben olyan vizsgálható szempontokat kell rögzíteni, amelyek az OBH elnökével, elnökhelyettesével, valamint a Kúria elnökével és elnökhelyettesével szemben objektív elvárásként fogalmazhatók meg.
„A függetlenség, pártatlanság, feddhetetlenség és az integritás olyan szubjektív, absztrakt fogalom, amely törvényben való rögzítésével alapot adhat arra, hogy a jelölési eljárás átitatódjon a szubjektummal” – olvasható az összefoglalóban.
Az OBT iratbetekintési szabályozásával kapcsolatban, amelyből a tervezetben kihagyták a személyes adatokat is tartalmazó dokumentumok megismerhetőségét, az IM azt mondta, hogy a normaszöveg írásánál az Alaptörvényt vette alapul, és ezzel a lehető legszélesebb körben kívánta biztosítani az OBT részére az iratbetekintési jogot. Az Alaptörvény szerint az OBT a központi igazgatással összefüggő iratokhoz férhet hozzá, amit a tervezet biztosít, adatvédelmi szempontból az iratbetekintés jogának korlátját a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok adhatják, ugyanakkor ez biztosítja azt, hogy az OBT a hatásköre gyakorlásához szükséges minden adatot megismerhessen, és ha hatásköri vita alakul ki, az Alkotmánybírósághoz fordulás biztosított – közölte az IM a dokumentum szerint.
|
A Helsinki bizottság az igazságügyi reform tervezetéről: Szembemegy a kormány az uniós elvárásokkal
|
Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/helsinki-bizottsag-hol-nyiltan-hol-burkoltan-megy-szembe-a-kormany-az-unios-elvarasokkal-az-igazsagugyi-reformrol-szolo-tervezetben/32283182.html
|
2023-02-23 19:49:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
600 millió forintot kapott a Fudan Egyetem alapítványa a magyar államtól, viszont arról nincs információ, hogy mire költötték ezt az összeget, ezért Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője elment a VII. kerület Kéthly Anna téri irodáházba, ahol az egyetemi alapítvány bejelentett címe van.
Tompos azzal szembesült, hogy az épületben dolgozók nem tudnak semmit az alapítványról, aminek se e-mailcíme, se telefonszáma nincs. A képviselőt először a Tempus Közalapítványhoz irányították, ahonnan visszaküldték a recepcióra.
|
600 milliót kapott, mégis elérhetetlen a Fudan Egyetem alapítványa
|
Se e-mailcím, se telefonszám, a bejegyzett székhelyén se tudnak róla semmit.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/600-milliot-kapott-meg-is-elerhetetlen-a-fudan-egyetem-alapitvanya-256607
|
2023-02-25 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Most írják ki a közbeszerzést arra a jégpályára, amelyik már három hónapja elkészült”, adta hírül Hadházy Ákos a Facebookon egy felcsúti beruházásról. A független ellenzéki képviselő hozzátette: „időgép Felcsúton, avagy ilyet is csak Orbánland területén mernek megtenni”.
Azt írta, hogy az is lehetséges, hogy le akarják cserélni a jelenlegi mobil pályát, mert „az nem elég méltó a felcsúti Hattyúk tavához”. Az új közbeszerzés szövege kiemeli, hogy a leendő nyertesnek „elegáns palánkra” kell ajánlatot tennie.
Felidézte, hogy a korábbi, majdnem 1,16 millárdos közbeszerzésben csak a jégpálya helyét adó kézilabdapálya és lelátó szerepel. Ezt a pályázatot egy Mészáros Lőrinc családjához köthető cég nyerte.
|
Időgép Felcsúton: most írták ki a közbeszerzést egy jégpályára, ami már három hónapja elkészült
|
Hadházy Ákos szerint „nagyon izgalmas, hogy ki fogja nyerni a versenyt”.
„Most írják ki a közbeszerzést arra a jégpályára, amelyik már három hónapja elkészült”, adta hírül Hadházy Ákos a Facebookon egy felcsúti beruházásról. A független ellenzéki képviselő hozzátette: „időgép Felcsúton, avagy ilyet is csak Orbánland területén mernek megtenni”.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/02/26/felcsut-jegpalya-kozbeszerzes-hadhazy-akos-meszaros-lorinc
|
2023-02-26 10:52:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással” lebuktatta.
Beismerés esetén a törvényi maximum 8 év helyett 6 év börtönbüntetéssel megúszná az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke, Agócs János – derül ki az ellene benyújtott vádiratból. Az ÖRÖ-t a gyakorlatban már nem vezető, de papíron az elnöki posztot most is betöltő Agócs ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség két rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Agócsot tavaly augusztus végén vettek őrizetbe, majd tartóztattak le. Azzal gyanúsították – és ez szerepel most a vádiratban is –, hogy 30 millió forintért árulta saját választott tisztségét, az ORÖ elnöki posztját. Miután két hónapot töltött letartóztatásban, teljes körű beismerő vallomást tett a nyomozó ügyészek előtt, ezután megszüntették ellene a kényszerintézkedést. A hvg.hu értesülései szerint ezután hosszabb időre szabadságra ment, jelenleg pedig betegállományban van, de a lényeg, hogy szabadlábon várja a tárgyalását.
Betegállományban van a vesztegetéssel gyanúsított ORÖ-elnök, közel a vádemelés ellene
Akár 8 év börtönt is kérhet az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökére, aki nemcsak a gyanú, hanem saját beismerő vallomása szerint is 30 millió forintért próbálta áruba bocsátani a vezetői posztját. Közel a vádemelés, közben Agócs János előbb szabadságra, majd betegállományba ment, és bár posztjáról nem mondott le, az ORÖ-t már régen nem ő vezeti.
A nyomozó ügyészség vádiratában azt indítványozta, hogy a bíróság – beismerés esetén – ítélje a vádlottat 6 év börtönbüntetésre, 6 év közügyektől eltiltásra, valamint 2 millió forint pénzbüntetésre. Agócsot azzal vádolják, hogy 2022 nyarán azzal árulta az ORÖ elnöki tisztségét, hogy ő lemond, és elintézi a kiszemelt „utód” megválasztását – ezért előre 18 milliót, majd újabb 12 milliót várt cserébe. Az ajánlatra „vevő” volt Agócs egyik helyettese, Tiszabura független polgármestere, Farkas László, de csak látszólag: az „üzletet” előre egyeztette az ügyészséggel.
Az ORÖ elnökét tettenéréssel, egy kecskeméti csárda parkolójában a korábban ebéd közben Farkastól átvett – de már az ügyészség által biztosított – 18 millió forint készpénzzel együtt fogták el.
Agócs János kezdetben tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, miután azonban majdnem két hónapot töltött rács mögött, november elején végül beismerő vallomást tett. Az Agócsot lebuktató Farkas László korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, a 2019-ben megválasztott elnök azért is „árulhatta a visszavonulását”, mert érezte, hogy elfogy körülötte a levegő. Tavaly még méltatlansági eljárást is kezdeményeztek ellene, amit a többség megszavazott ugyan, ám az indítvány egy formai hiba miatt érvénytelen volt. Agócs lebuktatásáról egyébként Farkas így mesélt:
„Kérem vissza az ügyészségtől a kék iratrendező táskámat, amiben a 18 millió volt"
A saját vezetői posztját az ügyészség gyanúja szerint áruba bocsátó ORÖ-elnök a pénz egy részét egy korábbi szavazatvásárlás költségének fedezésére kérte - ezt állítja az Agócs Jánost az ügyészséggel együttműködve lebuktató elnökhelyettes, Farkas László. Az ORÖ vezetését közben Agócs megbízásából Lakatos Oszkár vette át, aki szerint "kápó módszerrel húzták csőbe" az elnököt.
|
Vádemelés az ORÖ elnöke ellen: hat év börtönt kér az ügyészség Agócs Jánosra
|
Hat év letöltendő börtönbüntetést, ugyanennyi közügyektől eltiltást és kétmillió forint pénzbüntetést kér az ügyészség az Országos Roma Önkormányzat elnökére. A most benyújtott vádirat szerint Agócs János pénzért árulta elnöki tisztségét, de az ügyészség „álvásárlással” lebuktatta.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/itthon/20230222_vademeles_orszagos_roma_onkormanyzat_elnok_agocs_janos_hat_ev_borton_vesztegetes
|
2023-02-22 11:40:00
| true | null | null |
HVG
|
9 perc
2023.02.13. 05:30
2023.02.16. 17:21
Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.
|
A Schadl-dosszié: Völner volt Schadl meghosszabbított keze, ami más politikusok felé is elért – de kik ők?
|
Országgyűlési képviselők és miniszterek nevei is felbukkannak a Schadl-ügy irataiban, ám hogy pontosan ki és hogyan kapcsolódik a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnökéhez, azt jelenleg még nehéz megállapítani. Mindenesetre összeszedtük, kik is ezek a politikusok, és a nevük milyen kontextusban merült fel.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20230213_Volner_volt_Schadl_meghosszabbitott_keze_ami_mas_politikusok_fele_is_elert
|
2023-02-13 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2023.02.16. 05:30
2023.02.16. 11:02
Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.
|
Még egy jósnőt is lefizettek Schadlék, hogy minden flottul menjen
|
Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202307__schadl_es_aszazmilliok__maffiaszeru_vegrehajtas__befolyasolt_josno__halozati_hamiskartyasok
|
2023-02-16 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Elrendelte a Pécsi Törvényszék a balatonaligai magaspartra tervezett öt társasház építésének felfüggesztését az Aligai Fürdőegyesület (AFE) kezdeményezésére – derül ki a civil szervezet Facebook-oldaláról.
Az AFE azonnali jogvédelem elrendelését kérte annak érdekében, hogy a 105 lakást tartalmazó épületek január 31-én megkezdett építkezése – amely az aligai löszfal megbontását is tartalmazza – ne folytatódhasson. A bíróság ezt megadta, így a magaspart egyelőre megmenekült.
Az egyesület által közzétett végzés kimondja, hogy a magaspart megbontásának környezeti hatása minden egyéb körülménytől függetlenül megállapítható, közvetlenül érinti azt a közérdeket, amelyet a bíróságnak, mint védendő értéket figyelembe kellett vennie.
Az ügy valószínűsíthetően bírósági perrel fog folytatódni – tette hozzá az AFE.
A szervezet azt is megjegyezte, hogy az illetékes Balatonvilágosi Önkormányzat rendkívüli testületi ülést hívott össze, a polgármester pedig olyan előterjesztés nyújtott be, amely szerint az nem kívánnak perbe lépni a magaspart megőrzésének érdekében. „Pedig a magaspart menthető, még nincs késő, kérjük a balatonvilágosi képviselők támogatását!” – írták.
|
Egyelőre nem épülhetnek tovább az aligai magaspartra tervezett hatszintes társasházak
|
Részsikert értek el a civilek, az ügy várhatóan bírósági perrel folytatódik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20230216_club_aliga_balatonaliga_aligai_furdoegyesulet_birosag_epitesi_engedely
|
2023-02-16 05:49:00
| true | null | null |
HVG
|
2023.02.16. 10:40
2023.02.16. 10:41
Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
|
Saját dobra vert battonyai házukat vásárolták vissza – a végrehajtónak ezért is jár jutalék
|
Békés megyében is ezer sebből vérzik a végrehajtási rendszer. Az adósok árverésekre szakosodott "vállalkozói" rétegről beszélnek, az ombudsmant két éve nem tesz semmit, a jogvédők az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202307_onarveres
|
2023-02-16 11:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
2023.02.16. 11:45
2023.02.16. 11:58
A miniszterelnök veje tavaly épp akkor szállt be a Waberer's Nyrt.-be, amikor kiderült, hogy kap 6,1 milliárdot az államtól – azóta nemhogy kiszállt volna, hanem még növelte is a tulajdonrészét.
|
Hol van már Tiborcz ígérete, hogy nem marad állami pénzt kapó cégnél?
|
A miniszterelnök veje tavaly épp akkor szállt be a Waberer's Nyrt.-be, amikor kiderült, hogy kap 6,1 milliárdot az államtól – azóta nemhogy kiszállt volna, hanem még növelte is a tulajdonrészét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202307_waberers_es_femgas_tiborcz_eloretor
|
2023-02-16 12:45:00
| true | null | null |
HVG360
|
2023.02.16. 12:30
2023.02.16. 12:44
A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.
|
Az Állami Számvevőszék is vizsgálódott, mégis milliárdok tűntek el a pünkösdistáknál
|
A Magyar Pünkösdi Egyház vezetői állítják: őket is megvezette a közpénzekkel csaló missziójuk, az ÁSZ pedig a módszertan felülvizsgálatát ígéri, miután szinte semmit nem vett észre. Az ügyészség már 2018 óta nyomozott, de csak tavaly lépett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202307__punkosdistak_ugye__mossak_kezeiket__aszvaksag__kinek_hisznek
|
2023-02-16 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Batka Zoltán;Árpási Bence;Ágoston Zoltán;
korrupció;per;Völner Pál;Schadl György;
2023-02-23 11:55:00
Ártatlannak vallotta magát Schadl György, Völner Pál ügyvédje tanúként idézné be Varga Juditot is
Ma a korrupciós per három fő vádlottja nyilatkozik arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek tartja-e magát. Jakab Péter bilincset akasztott Völner Pál nyakába, aki látta Varga Juditot, szóljon.
A korrupciós per csütörtöki ülésén ártatlannak vallotta magát Schadl György elsőrendű vádlott, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke. A letartóztatásban lévő tisztségviselő – akit bilincsben vezettek be a Fővárosi Törvényszék tárgyalótermébe – azt hangoztatta, hogy nem ismeri be a bűnösségét, nem mond le a tárgyaláshoz való jogáról. Állítása szerint nem követett el bűncselekményt, végrehajtói ténykedését az ügyészség korábban nem kifogásolta.
Schadl György azzal védekezett, hogy a másodrendű vádlott, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár semmilyen kinevezést nem hagyott jóvá utólag értesült róluk. Schadl György arra hivatkozik, ami tény, hogy Völner Pálnak nem volt lehetősége a végrehajtók kinevezésére, így a végrehajtói pályázatokat P. Béla hivatalvezető intézte, a kinevezéseket pedig Vízkelety Mariann államtitkár írta alá.
Vádirati fikció és páncélszekrény
– Nem alakítottam ki korrupciós kapcsolatot Völner Pállal sem 2018 májusa előtt, sem utána. Értelme sem lett volna, mivel Völner Pálnak nem volt jogköre és befolyása a végrehajtók kinevezésére. Nem adtam át 2-5 milliós összegeket – fogalmazott Schadl György, hozzáfűzve, lista sem volt, hogy kit nevezzen ki. Kifogásolta, hogy nem volt tettenérés, mert „nagyon jól tudták, hogy nincs mit”, és jelezte, azt nem érti, miért nem akadályoztak meg a pénzátadást, ami a kötelességük lett volna. – Ha az ügyészség azt látja, hogy egy IM-dolgozót lefizetnek, akkor miért nem keresték meg az Igazságügy Minisztériumban a belső ellenőrzésért felelős személyt? – firtatta.
Schadl György időnként mosolygott az ügyészre, amikor felolvasta a védekezését. – Értem de meg nem érthetem – mondta arra a kérdésre, hogy érti-e a vele szembe felhozott vádat.
és elejtett egy poént is, hogy az ügy jelenlegi állása szerint Völner Pállal csak portásnak vehetnék fel őket egy egyetemre Ragaszkodott ahhoz, hogy senkinek sem adott át készpénzt, sem Völner Pálnak, sem másnak.
Schadl György pontról-pontra mindent tagadott, érezhetően a hivatalvezetőjére akarta kenni az egész ügyet. P. Béla a jogkörét túllépve, egyedül bírálta el a végrehajtói pályázatokat. – Nem tartom kizártnak, hogy P. Béla ennek fényében nyilatkozott, hogy mindenki más bűnös csak ő nem – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy valójában P. Béla volt valójában az ő főnöke, Molnár Zoltán miniszteri megbízott pedig a hivatalvezető erős embere az Igazságügyi Minisztériumban.
Szerinte az irodai páncélszekrény kezelésére nem csak F. Vivien és a sofőrje, a negyedrendű vádlott M. Viktor volt a jogosult, M. Viktor pedig nem mondott olyat, hogy rendszeresen ad pénzt Völner Pálnak. Szerinte M. Viktor vette fel pénzt, ám azt neki adta oda, a saját pénzével pedig azt csinál, amit akarok A pénztári nyilvántartásokban feltünedező V. P.-ről azt mondta, „szerinte” R. Róbert egyik barátját nevezik így, akinek amúgy ténylegesen adott pénzt.
Azt is állította, a hét végrehajtóból hattal gazdasági együttműködésről volt szó, azért ő azért kapta meg az osztalékot. – Én fizettem nekik előre, finanszírozni kellett, bútorokat bérelni. – Nem adtam át 83 millió forintot és nem vettem 924 millió forintot a végrehajtóktól – mondta Schadl György.
Schadl György ügyvédje ezután nem akarta felolvasni azoknak a nevét, akiket beidéztetne meghallgatásra, mondván, az érintettek ne a sajtóból értesülhessenek erről. A róluk készített listát átadták a bíróságnak, annyit tudni, hogy vannak átfedések a Völner Pál védelme által összeállított névsorral.
Schadl György előtt a perben ártatlannak vallotta magát Völner Pál is, aki láthatóan kissé reszketeg lábakon állt ki, nem tűnt olyan nyugodtnak, mint korábban. Papírról olvasta fel a nyilatkozatát. – Kijelentem, hogy bűncselekményt nem követtem el. A vádirati megállapítások nagy része valótlan. Schadl Györggyel soha nem álltam korrupciós kapcsolatban, tőle készpénzt más soha sem kértem, nem is kaptam. Hivatali működésem során sem Schadl Györgynek vagy másnak előnyt jogtalanul nem szereztem, befolyásomat – ha egyáltalán volt ilyen – soha nem használtam Schadl György érdekében. Valótlanul állítja a vád, hogy hivatali befolyásomat Schadl György érdekében érvényesítettem volna. Ilyent soha nem tettem. Valótlan, hogy pályázati pénzhez akartam volna jutni és készpénzért cserébe egyeztetéseket folytattam volna. Hivatali helyzetemmel soha nem éltem vissza, hatáskörömet nem léptem túl. Az ügyészség a védekezésem korlátozta, mivel a bizonyítási indítványnak nem adott helyet, szembesítést nem foganatosította. A nyomozást indokolatlanul, váratlanul gyorsan befejezte – állította. Szerinte számos olyan dolog kimaradt a lehallgatási hanganyagokból, ami a védekezést alátámasztaná, abból szerinte kiderülne a „teljes kép” az ügyről. Ezen felül elmondta, hogy saját és családjainak a vagyontárgyak zár alá foglalása törvénytelen volt. Völner Pál közölte: a tárgyalás során részletes vallomást kíván tenni.
Beidéznék tanúként Varga Juditot is
Völner Pál védője, Papp Gábor ezután hosszan kifogásolja, hogy hogyan kerülhettek ki a Völner-Schadl ügy lehallgatási anyagai a sajtóba. A védő hangsúlyozta, nem a sajtót vádolja, hanem azt a személyt, aki kiadta ezeket. Szerinte az ügyészség ölbe tett kézzel nézte ezt a törvénysértést. Szerinte az is fura, hogy az ügyészség más ügyben évekig nyomoz, itt ebben az esetben feltűnően gyorsan befejezte.
Az ügyvéd összesen 22 tanú meghallgatására tesz indítványt az ügyvéd, közöttük van Kovács Pál államtitkár, Süli János exminiszter és Vízkelety Mariann államtitkár, Trócsányi László volt igazságügy-miniszter és EP-képviselő, Varga Tamás miniszteri biztos, Jeney Orsolya az MBVK jelenlegi elnökhelyettese, Hajas Barnabás államtitkár és „végül, de nem utolsósorban” Varga Judit jelenlegi igazságügyi miniszter. – A vádiratban kifejezetten szó van arról, hogy Varga Judit kérésére Völner Pál milyen tartalmú jelentéseket tett a végrehajtók kinevezésével kapcsolatban” – indokolta ezt az ügyvéd, emlékeztetve, hogy
Az ügyvéd több sms-üzenet tartalmát is ismerteti Völner Pál és Varga Judit között. Egy csomó bizonyíték van, amely azt igazolja, hogy Varga Judit kihallgatása nem megkerülhető. Ő több üzenetváltást is fog csatolni.
Szerinte ő védőként indítványozta Süli János volt miniszter és Kovács Pál államtitkárnak tanúkihallgatását. Az ügyészség Sülit írásban hallgatta csak meg, Kovács meghallgatásáról az ügyészség „elfelejtette” értesíteni az ügyészt. Vízkelety Mariann kulcsszereplője az ügynek, 2022 júliusában kérte, hogy tanúként hallgassák meg, ám ezt az ügyészség szerinte fura mód nem tette meg. Beidéztetné Trócsányi László volt igazságügyi minisztert és hivatali utódát, Varga Judit is.
Az ügyvéd szerint 2022 szeptember óta várják, hogy megkapják az összes anyagot, ám azóta is csak folyamatosan kerülnek elő újabb és újabb anyagok az ügyészségről.
Az ügyészség Völner Pált 8 év börtönbüntetéssel, 25 millió forint pénzbüntetéssel sújtaná, de az indítványban az is szerepel, hogy 10 évre tiltsák el a közügyektől és végleg a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozásoktól. Schadl Györgyöt 10 évre ítélnék 200 millió forintos pénzbüntetés, illetve 25 millió forint pénzbüntetés és szintén 10 éves, illetve végleges eltiltás mellett. Az ügyészség vagyonelkobzást is javasol velük szemben a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
A gyanú szerint a 2016 óta MBVK-elnökként regnáló Schadl György gyakorlatilag végrehajtói maffiát hozott létre tartott és tartott fenn. A végrehajtói területet miniszteri biztosként felügyelő Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára segítségével a saját embereit ültette be egyes végrehajtói tisztségekbe. Ezért Völner Pálnak havonta 2-5 millió forintot, összesen több mint 90 milliót adott az MBVK-elnök. Az így kinevezett végrehajtóknak le kellett adniuk irodájuk bevételét Schadl Györgynek, aki néhány milliós havi fizetést visszaosztott nekik. A gyanú szerint az MBVK elnöke a vádhatóság gyanúja szerint 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert úgy, hogy a nyomozás alatt még 880 millió forintról lehetett tudni. Ennek a pénznek a jelentős részét ingatlanokba fektette.
Jakab Péter is megjelent a bíróságon
A szünetben inzultus érte Völner Pált a Fővárosi Törvényszék épületében, a politikus szünet után elmondta, a volt Jobbik-elnök Jakab Péter országgyűlési képviselő, a Nép Pártján Mozgalom alapítója őt „szóban és fizikailag” inzultálta, és ezt a tevékenységét felszólításra sem hagyta abba.
Jakab Péter egy bilincs akasztott a szünetben Völner Pál nyakába. Tóth Erzsébet bíró elmondta: Jakab Péter nem regisztrált a tárgyalásra így a tárgyalóterembe nem jöhet be.
A bíró később visszatért az incidensre, azt feszegetve, hogy egy parlamenti képviselő esetleg fegyvert fog-e behozni a Fővárosi Törvényszék épületébe. Szerinte Jakab Péter visszaélt azzal hogy őt nem világítják át.
Iskolaengedélyeztetés és lavina
A csütörtöki előkészítő ülésen először ötödrendű vádlottként a befolyással üzérkedéssel vádolt A. Tamás nem ismerte be a bűnösségét. Öt a többi között azzal gyanúsítják, hogy ügyésznek adta ki magát. – Nem játszottam el, hogy ügyész vagyok, nem követtem el befolyással üzérkedést. Azt is ki merem jelenteni, hogy aki ilyent el mer követni az megérdemli akár az ügyészség által három évvel büntethető – mondta. Az ügyészség három év börtönt végrehajtási fokozatú szabadságvesztést, 5 év közügyektől eltiltásra, összesen 10 millió forint pénzbüntetésre, valamint 5 év jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltást kért A. Tamásra.
Az ügyészség szerint A. Tamás a Schadl-Völner ügy mellékszálába keveredett bele. A Schadl Györggyel kapcsolatban lévő R. Róbert megneszelte, hogy egy ismerőse, S. Etelka érdekeltségébe tartozó Kreatív Tanulási Alapítvány nem kapta meg az engedélyt a kormányhivataltól arra, hogy a Mátrix Szakképző és Általános Iskolát elindíthassa. R. Róbert előbb 8, majd összesen 30 millió forintot gombolt le S. Etelkáról azt ígérgetve, hogy elintézi, hogy S. Etelka iskolája megkapja a működési engedélyt. Ennek részeként R. Róbert kapcsolatba került A. Tamással, aki és miután beszámolt neki S. Etelka XIII. rendű vádlottnak tett azon ajánlatáról, hogy hivatalosszemélyek lefizetésével eléri az iskolák engedélyeztetését, a közreműködését kérte, hogy hivatalos személy kapcsolatain keresztül segítséget nyújtson, másrészt játssza el S. Etelka XIII. rendű vádlott előtt az ügyben közreműködő „ügyész” szerepét.
A. Tamás ezt elfogadta, és több alkalommal találkozott S. Etelka XIII. rendű vádlottal, R. Róbert pedig elhitette S. Etelkával, hogy A. Tamás tényleg ügyészként dolgozik, és azt is közölte, hogy „rálát az ügyre”, és az iskolák engedélyezése jól halad. A valóságban R. Róbertnek nem volt ilyen kapcsolata, más szóval rászedték a hölgyet.
Bűnösséget egy hanganyagra alapozzák, de azt szerinte abból „kiszakítottak” részeket, ő pedig a teljes hanganyagot szeretné megismerni. A Schadl György „gazdájának” ismert R. Róbertnek kulcsfontosságú szerepe volt az ügy kirobbanásában, az egész azzal kezdődött, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda Erőszakos Bűncselekmények Elleni Osztálya 2020-ban elkezdett titokban információkat gyűjteni róla egy állítólagos zsarolási ügyben. Erről a titkos nyomozás miatt egyelőre nem tudni semmit, de azt igen, hogy a kilencvenes években tagja volt egy autótolvaj bandának, több zsarolási ügyben is érintett volt, jó kapcsolatokat ápolt balkáni bűnözői körökkel, sőt, még a Völner-Schadl-ügy egyik vádlottjából is kiszedett 100 millió forintot.
Azon túl, hogy a vádirat nem tartalmaz valóságot, nem fogadja el egyetlen pontját sem – jelezte R. Róbert, hozzáfűzve, azt gondolja, hogy az említett hanganyag tartalmi kérdéseiből fakad a büntetőügye. Kérte, hogy ismerhesse meg teljes hanganyagot.
– válaszolta erre Tóth Erzsébet bíró.
R. Róbertet azzal vádolják, hogy „felsőbb kapcsolataira” hivatkozva közel 30 millió forintot vett át S. Etelkától azon a címen, hogy abból hivatalos személyeket fog lefizetni a Mátrix iskola engedélyeztetéséért. R. Róbert később további 70 millió forintot csalt ki S. Etelkától arra hivatkozva, hogy őt elrabolták a csecsenek és váltságdíjra kell az összeg, közben S. Etelkát azzal hitegette, hogy Schadl Györgyön és Völner Pálon keresztül 150 millió forintért elintézteti a Mátrix iskola minisztériumi engedélyeztetését is. Való igaz, hogy R. Róbert valóban kapcsolatban állt Schadl Györggyel, aki őt „gazdámnak” nevezte. Schadl György, majd Völner Pál is belement abba, hogy 150 millióért elintézik az iskola engedélyeztetését.
Az egész Völner-Schadl ügy lavinája R. Róberttel indult el, mivel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) egy, adóhatóságot érintő zsarolási ügyben kezdték el lehallgatni R. Róbertet, majd így derültek fény Schadl György és Völner Pál üzelmeire.
R. Róbert letartóztatásban marad.
Ártatlanságot hangoztatni amúgy nem elég, bizonyítani is kell, a három fő vádlott pedig ebben nem támaszkodhat több olyan személyre sem, aki velük együtt állítottak törvény elé. A per eddigi két előkészítő tárgyalása alatt az összesen 22 vádlott közül tízen – köztük hat végrehajtó – is beismerte a bűnösségét. Az ügyben tizenheted-, illetve tizennyolcadrendű vádlottként ártatlannak vallotta magát Schadl György felesége és édesapja, de egy korábbi, keddi előkészítő ülésen a negyedrendű vádlott M. Viktor, Schadl György sofőrje is.
Völner Pál igazságügyi államtitkárként éveken át úgy támadta az állítólagos baloldali korrupciót, hogy havi 3-5 millió forintot kenőpénzt vett át.
Az előkészítő ülés előtt a Momentum Mozgalom Varga Judit- és Rogán Antal-plakátokkal szórta tele a Fővárosi Törvényszék épülete körüli utcákat. „Eltűnésekor Bocskai-stílusú kosztümöt, Clé de Cartier karórát és csibészes mosolyt viselt. Keresi törődő gazdája” – írták az igazságügyi miniszter, Völner Pál egykori főnöke fotója alá.
|
Ártatlannak vallotta magát Schadl György, Völner Pál ügyvédje tanúként idézné be Varga Juditot is
|
Ma a korrupciós per három fő vádlottja nyilatkozik arról, hogy ártatlannak vagy bűnösnek tartja-e magát. Jakab Péter bilincset akasztott Völner Pál nyakába, aki látta Varga Juditot, szóljon.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3185934_korrupcio-per-schadl-gyorgy-volner-pal-bunosseg-artatlansag-elokeszito-ules-2023-12-23
|
2023-02-23 21:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
közbeszerzés;jogsértés;uniós források;OLAF;pénzvisszafizetés;Európai Csalás Elleni Hivatal;
2023-02-23 12:15:00
Az OLAF 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza egy magyarországi digitális projekttől
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. A projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) lezárta egy magyarországi digitális projekttel kapcsolatos vizsgálatát, és több mint 3,6 millió euró uniós támogatás visszafizettetését javasolta.
Az Európai Szociális Alapból finanszírozott projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt, miközben javította és növelte az e-tanuláshoz való hozzáférést. A projekt egyik fő eleme
Az OLAF vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. Ezek közé tartozott
Az OLAF megállapította, hogy a szabálytalanságok nemcsak az uniós adófizetőkre, hanem a diákok tanulására is hatással voltak, mivel a projekt megfelelő megvalósítása esetén ugyanannyiért jobb hardvert is lehetett volna vásárolni.
Ville Itälä, az OLAF főigazgatója közölte: "Az EU jelentős forrásokat fektetett be Európa digitális átalakításába, és annak biztosításába, hogy ez az átalakulás az emberek és a vállalkozások számára működjön. A digitalizáció az uniós helyreállítási eszköz egyik pillére is. Ez alapvető fontosságú az ellenálló képességünk és az innovációs potenciálunk szempontjából. Ebben az esetben az OLAF vizsgálói megállapították,
Az OLAF 3,6 millió euró visszafizettetésére vonatkozó pénzügyi ajánlását megküldték az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának.
|
Az OLAF 3,6 millió eurós támogatást kérne vissza egy magyarországi digitális projekttől
|
Az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálata a közbeszerzési eljárás során számos jogsértést állapított meg. A projekt célja az oktatási létesítmények korszerűsítése volt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3185957_olaf-kozbeszerzes-jogsertes-oktatas-unios-forrasok-visszafizetes
|
2023-02-26 21:29:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Magyar Nemzet számolt be róla keddi számában, hogy Huber Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gazdasági igazgatója nyugdíjba vonulása előtt 3 millió forintért vásárolhatta meg a IV. kerületi, 71 négyzetméteres, korábban általa használt lakást, amelyet előzőleg a minisztérium költségén újítottak fel. Az MTI megkeresésére ezt a tárca sajtőfönöke megerősítette.
Közölte ugyanakkor azt is, Persányi Miklós miniszter azonnali vizsgálatot indított az ügyben. A sajtófőnök állítása szerint Persányi Miklós csak hétfőn értesült arról, hogy a tárca korábbi gazdasági igazgatója töredékáron vásárolhatta meg szolgálati lakását, az ügyletet a korábbi közigazgatási államtitkár, Őri István engedélyezte.
|
Vizsgálja Persányi a gyanús lakásvételt
|
Vizsgálatot indított a környezetvédelmi miniszter, miután kiderült, hogy a tárca korábbi gazdasági igazgatója hárommillió forintért vásárolta meg 71 négyzetméteres szolgálati lakását.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061128vizygalja.html
|
2006-11-28 10:19:00
| true | null | null |
Origo
|
Perel a Siemens a zsarolási vád miatt
|
A Siemens magyarországi részlege közölte, beperli azt a vállalkozót, aki zsarolás miatt feljelentést tett ellene. A cég bejelentette azt is, a rendőrség rendelkezésére bocsát minden olyan iratot, amely az üggyel kapcsolatos.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/20061129beperli.html
|
2006-11-29 10:28:00
| true | null | null |
Origo
|
|
A beruházási stop áldozata lett a kínai Fudan egyetem budapesti campusa, ezért csúszhat az idei évre ígért népszavazás a beruházásról. Erről Gulyás Gergely miniszter beszélt szombaton. Közben a Momentum szerette volna megtudni, mi lett annak a 600 millió forintnak a sorsa, melyet a kormány átadott az egyetem alapítványának. Egyelőre nem bukkantak a nyomára.
|
A Momentum nagyon keresi azt a 600 millió forintot, amit a kormány átadott a Fudan egyetem alapítványának
|
A beruházási stop áldozata lett a kínai Fudan egyetem budapesti campusa, ezért csúszhat az idei évre ígért népszavazás a beruházásról. Erről Gulyás Gergely miniszter beszélt szombaton. Közben a Momentum szerette volna megtudni, mi lett annak a 600 millió forintnak a sorsa, melyet a kormány átadott az egyetem alapítványának. Egyelőre nem bukkantak a nyomára.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/02/26/momentum-600-millio-forint-fudan-egyetem-alapitvany-politika
|
2023-02-26 11:56:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Aki kicsit is figyelt a közéletre az elmúlt 10-15 évben, tudja: a Fidesz tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért, sőt még az Alaptörvénybe is beleírta, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Ehhez képest „polgárjogot” nyert a magántőkealap intézménye, amely az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik – értsd: tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás.
Kétségtelen, hogy a magántőkealap (private equity fund) nemzetközi térben is ismert cégforma; olyan entitás, amely esetében az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy nincs az a piacgazdasági találmány, amit ne lehetne – eredeti rendeltetésével ellentétesen – oligarchikus rendszerek szolgálatába állítani.
Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre magántőkelapok, amelyeknél a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok.
Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos (nemrég a Direkt36 azért megtalált néhány érintettet), sőt számos pénzügyi előny is jár a szolgálataikért: a magántőkealapok sem társasági, sem helyi adót nem fizetnek, sőt, addig nem kell semmilyen közteherrel bíbelődni, amíg nem ér el pozitív hozamot, kimutatható nyereséget a befektető.
Írásunk élesítésének pillanatára a jegybank nyilvántartása szerint 123 (frissítés: másnap már 124) ilyen titkos pénzeszsák lett az országban (két éve még harmadennyi volt), s mint alább kiderül, ebből 53 darab felett Tiborcz István és Mészáros Lőrinc, illetve az ő bizalmas körük őrködik. Ám immár nemcsak ők, hanem a másodvonal is aktivizálódott; tulajdonképpen nem is számít igazi NER-potentátnak, aki nem kezel legalább egy-két magántőkealapot – de erről a „jelenségről” majd írásunk második részében szólunk részletesen. Most inkább arról, hogy miféle pénzeket „moshattak bele” ezekbe a törvény által titkosított kasszákba.
A G7 gazdasági portál egy éve 2 ezer milliárd forintra becsülte a magántőkealapok által felhalmozott vagyont. Ez azért megdöbbentő, mert ennyi pénzt egyszerűen nem lehetett kinyerni a túlárazott állami közbeszerzésekből, út- és vasútépítésekből, letelepedési kötvényes bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből. Hogy éreztessük a 2 000 000 000 000 forint nagyságát, ideidézzük korábbi számításunkat: a legnagyobb magyarországi tenderkirály, a sztrádaépítő Duna Aszfalt feje, Szíjj László a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években összesen mintegy 181 milliárd forintnyi adózott eredménytömeget produkált. S ha ehhez hozzáadjuk cégcsoportjának tavalyi, egyelőre nem nyilvános adatait, esetében körülbelül 200 milliárdnyi „jutalomfalatról” beszélhetünk – s ez még mindig csak a tizede a G7 fenti becslésének.
Adódik tehát a kérdés: kik és honnan öntöttek ennyi pénzt ebbe a magántőkealap-hálózatba, amelyen a Nemzeti Együttműködés Rendszere nyugszik. Ahogy az alábbi gyűjtésből kiolvasható, autópálya-üzemeltető gigacégeket, bankholdingot, hagyományos és zöldenergia-konszerneket, irodaházak garmadáját, turisztikai óriásfejlesztéseket, szállodaláncokat, Andrássy úti palotákat, európai jelentőségű gabona-, illetve pulykafeldolgozó üzemeket, kereskedelmi médiumokat szerveztek már rá erre a legalább 2 ezer milliárd forintos talapzatra. Beszéltünk olyan „jólértesültekkel”, akik biztosra veszik, hogy orosz, kínai, esetleg „kipcsak” eredetű forrásokból is töltik e magántőkealapokat, ám mai tudásunk szerint ennél jóval egyszerűbb a képlet.
Arról van szó, hogy a fejlett magyar államkapitalista modellben a „magán” előtagú tőkealapokat is részben közpénzből pumpálják nagyra.
Alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy legalább 541 milliárd állami forint már megmozdult a Tiborcz- és Mészáros-klub, valamint az utánuk következők irányába – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél sokkal jelentősebb. Mindez nem jelenti azt, hogy a kiválasztottaké lesz (vagy lett) ez a tetemes közpénz. Azt viszont igen, hogy noha az állam adott esetben akár 70 százalékban is finanszíroz egy-egy tőkealapot, mégis teljes egészében átengedi a saját forrásai feletti rendelkezés jogát bizonyos magánszereplőknek. Akiknek így nem kell például hitelbírálaton átesniük, nem kell az évek során törlesztgetniük semmit, hanem – megtérülő projektek esetén – majd később kegyesen „részeltetik” az államot a maszek projektjeik hasznából. Hasonló a sztori a Vodafone-felvásárláshoz, ahol a kockázatok döntő részét az állam vállalja, de a menedzsmentjogot egyszerűen lepasszolta a NER-nek – az úgynevezett „nemzeti” politika legnagyobb dicsőségére.
Ahogy írtuk: egyelőre 541 milliárd közpénz külső alapkezelőkhöz vándoroltatásáról vannak biztos információink. Ebből 141 milliárd forint a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből az Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül – erről is cikkünk második részében írunk majd bővebben. Akad azonban legalább 400 milliárd olyan forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgynevezett „Krízis”, illetve „Turisztikai” tőkeprogramjainak örve alatt jutott el minimum kilenc alapkezelőhöz 2021-től. Korábban a Telex, a HVG és a G7 már észlelte, hogy az állami pénzintézet 25-50 milliárdos tételekben kezdett kötelezettségeket vállalni egyes magántőkealapokban – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítésére. Az MFB 2021-ről szóló éves beszámolójában a „társult vállalkozások” bemutatásánál összesen hat ilyen külső irányítású egység szerepel összesen 250 milliárdos befektetéssel (ahogy az alábbi gyűjtésben vastaggal szedve látható, a Főnix, a Central European Opportunity II., a Gordiusz, a Riverland, az Infinitum és az MKB Magántőkealapról van szó). Ezeknek a kezelőcégei „természetesen” Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejével már-már összeépült Szécsényi Bálinthoz és Jellinek Dánielhez, valamint Mészáros Lőrinchez tartoznak. Személyes kedvencünk a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap, amely sok egyéb, alább részletezett projekt mellett arról híres, hogy megvette a felcsúti kolléga Hunguest-szállodaláncából egyszer csak „kipottyant” Grandhotel Galyát, majd a következő pillanatban rögtön termett 3,9 milliárd vissza nem térítendő Kisfaludy-kormánypénz is az elaggott mátrai épület felújítására. Tehát a látszat mindenképpen az, hogy a magyar állam felelős döntéshozói és a kormányfő családja lényegében egy tulajdonosi körként viselkedtek.
De miért írtunk 400 milliárd forintos pénzkiáramlást (kilenc magánalapba), amikor a 2021-es MFB-beszámoló „mindössze” 250 milliárdról (és hat kedvezményezettről) árulkodik? Azért, mert a fent linkelt banki kimutatáshoz egy vezetőségi jelentést is csatoltak, amelyben a 2022 elején bejegyzett részesedések, tőkeemelések is szerepelnek – itt pedig már hét alapot említenek 50-50 milliárdos állami „krízisdotációval”, továbbá kettő turisztikai győztest 25-25 milliárddal (de a három újonc nevét homályban hagyják). Ez így 400 milliárd. S miért utaltunk bekezdésekkel korábban arra, hogy akár még további százmilliárdok is „kiközvetítődhettek” ezen az MFB-ágon? Mert a pénzintézet minapi közleménye egyértelművé tette, hogy az utóbbi nyolc hónapban is „jelentős összegben jegyeztek le befektetési jegyeket”.
Természetesen részletes kérdéssort küldtünk a témában – immár majd’ két hete – az MFB-nek a kommunikációs igazgató, Milassin Levente biztatására, ám nem érkezett semmilyen válasz az újabb nyertes magántőkealapokról. Sőt telefonhívásainkra, sms-üzeneteinkre sem reagált többé senki a megszólított „közszolgák” közül. Alighanem teljes hírzárlattal van tehát dolgunk. Az állami pénzre érdemesített hat, név szerint is ismert magánalap kezelői pedig sajnálattal közölték lapunkkal, hogy ebben az ügyben a hatályos magyar jogszabályok szerint nem szolgálhatnak semmiféle információval. Vagyis amit tudunk – lásd az alábbi ténytárat –, nem tőlük tudjuk.
Cikkünket folytattuk, a második rész itt olvasható
I. Alapkezelők és magántőkealapok Tiborcz Istvánnál, illetve az üzletember holdudvarában
1. Diófa Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Főnix, Nivala, Egmont, Diorit)
Az alapkezelőt egy éve vette meg Tiborcz István (Jellinek Dánieltől). A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be tavaly nyáron Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója. A Főnix Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot pakolt bele az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 21,4 milliárdos magántőkét azért hozzá kellett tenni). A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül száll be – a Mollal és Jellinek-féle Riverland-alappal közösen – a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be. Ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi Gát-óriásprojektben, illetve a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben. A Főnix résztulajdona továbbá az a Prestige SL Asset Holding Zrt., amely Szlovéniában tervezett privatizálni egy teljes idegenforgalmi láncot, de sikertelenül. A Diófa magántőkealapjai közül még a Nivala érdemel említést, amely a Hévízen épülő ötcsillagos, 285 szobás – közel nyolcmilliárdnyi állami turisztikai pénzt felszívó – szállodamonstrum (Port Hotel Medical & Spa) befektetője.
2. Equilor Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Central European Opportunity, Central European Opportunity II.)
Tavaly a Tiborcz Istvánhoz kötődő Gránit Bank többségi tulajdonrészt szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, de az általa megbízott kommunikátorok hangsúlyozták, hogy a hasonló nevű alapkezelő ezzel párhuzamosan nem lett sem az övé, sem az általa birtokolt BDPST-csoporté. Ettől függetlenül az egész „brancs” – brókercégestül, alapkezelőstül, BDPST-stül – egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Tehát roppant életszerű, hogy az Equilor Alapkezelőnek úgymond nincs köze Tiborczhoz – pláne, hogy a társaság tulajdonosi körében ott találjuk Szécsényi Bálintot, aki a miniszterelnök vejének bizalmas barátja, továbbá a Közép-Európai II. Magántőkealapot. Igen, jól olvasták, tökéletes a felépítmény: egy céget, amely titokzatos alapokat kezel, részben egy titokzatos magántőkealap birtokol. A Közép-Európai II.-ről annyit azért tudunk, hogy Szécsényi menedzseli egy másik vállalkozásával (lásd a következő pontot), de a Direkt36 nemrég más módon is a Tiborcz-körhöz kötötte. Ami az Equilor Alapkezelő által irányított két magántőkealapot illeti, a Central European Opportunity egyfelől társtulajdonos lett a banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak digitális ügyfélkiszolgálást biztosító FaceKom Kft.-ben. Másrészt – ahogy korábbi cikkeinkben már említettük – napelemes projektekhez csatlakozott a Green Energy Investhor Zrt. britokosaként. S ugyanennek a magántőkealapnak lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is, a Global Refuse Holding Zrt., amely inkább Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelte. Az Equilor által kezelt második számú pénzeszsák, a Central European Opportunity II. Magántőkealap az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 25 milliárd forintot töltött az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 10,7 milliárdos magántőkét kellett hozzátenni). Ez utóbbi magántőkealap szállt be a fent már kitárgyalt, Kisfaludy-pénzeket is tartalmazó galyatetői hotelügyletbe (Galya Top Property Kft.), továbbá lett a Dreamland Investment Holding Kft. egyik tulajdonosa. Ahogy korábban már nyilvánvalóvá tettük, a Dreamland-csoport – államilag ugyancsak agyondotált – „fejlesztménye” a szántódi Mövenpick BalaLand Resort Lake és Familypark, valamint a tokaji ötcsillagos Minaro MGallery.
3. Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai VI., ATN I., Jupiter 888)
A részvénytársaság a Tiborcz Istvánhoz baráti-üzleti vonalon kötődő Szécsényi Bálint másik alapkezelője. Már utaltunk arra, hogy a Direkt36 a Közép-Európai I. és II. számú magántőkealapot (előbbi egy kommunikációs ügynökségben, utóbbi az Equilor Alapkezelőben tulajdonos) nemcsak kezelői, hanem tulajdonosi oldalról is a kormányfő veje „klubjához” sorolta. Mai tudásunk szerint ugyanakkor az ehhez az alapkezelőhöz tartozó hat magántőkealap egyike sem kapott MFB-s milliárdokat szíves felhasználásra. Csak mellékesen említjük meg, hogy a Szécsényi menedzselte ATN I. Magántőkealap tavalytól a naperőművek kulcsrakész kivitelezését vállaló, bólyi székhelyű Energy Hungary Zrt. befektetője.
4. Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. – jelenleg 12 magántőkealapot irányít (Gordiusz, Riverland, Indotek-Ventures Alpha, Infinitum, Sunrise, Center Building, Swindonside, Bepea Next, Newhouse, Breming Holding, Oldhouse, Lindewitt)
Néhány éve még a NER-től független csúcsgazdagként mutattuk be az alapkezelőt birtokló Jellinek Dánielt. Mára azonban ő lett Tiborcz István egyik legfontosabb üzleti partnere: mindketten nagytulajdonosok a Waberer’s International logisztikai óriásvállalatban, több befektetési célpontot is közösen keresnek, és ahogy írtuk, Jellinek adta el a miniszterelnöki vőnek a Diófa Alapkezelőt, vagy például a patinás budai Gellért Szállót. Korábban elterjedt a sajtóban, hogy az Indotek-csoport plázái is Tiborcznál landolnak, de a valóságban csak Jellinek bal zsebéből tettek át bevásárlóközpontokat a jobb zsebébe (értsd: a Lindewitt Magántőkealap birtokába). Az Indotek-Investments által kezelt magántőkealapok többségéről úgy hírlik, ezeket nem idegen vagy állami forrással pumpálták fel, Jellinek inkább csak adóoptimalizációs céllal választotta ezt a „cégformát”. Ezért itt csak azoknak a hatalmasra fújt alapoknak a hátterét vizsgáljuk, amelyekbe (szinte) biztosan töltöttek állami „gázt” is. A Gordiusz Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett az alapba (a legalább 21,4 milliárdos magántőke mellé). Ha ránézünk a Gordiusz jelenlegi érdekeltségeire, annyi látszik a cégjegyzékben, hogy az alap résztulajdonos lett az elmúlt évek legnagyobb közép-európai ingatlantranzakcióját végrehajtó, szerbiai és lengyelországi irodarengeteggel rendelkező Westavis és Office Planet kft.-kben. Több forrásunk is egybehangzóan állítja: volt olyan forgatókönyv, hogy a Tiborcz-portfolióba tartozó BDPST-Serbia és BDPST-Poland nevű részvénytársaságok is beszállnak ebbe a bizniszbe, de végül csak a kormányzat által megtámasztott Gordiusz sietett Jellinek „segítségére”. A Riverland Magántőkealap ugyancsak 50 milliárdos injekciót kapott az MFB Krízis Tőkeprogramjából (a szükséges 30 százaléknyi magánforrás mellé); mint fent írtuk, éppen ez az alap repült rá – a Mol és a Tiborcz-kötődésű, ugyancsak állami hajtóerővel működő Főnix társaságában – az Alteo Nyrt.-re. A HVG korábban úgy értesült, hogy az egyes munkásszálló-hálózatok mögött felsejlő Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap is 50 milliárdos MFB-nyertes lehetett – ezt mi sem zárjuk ki, de az állami bank elérhető beszámolóiban csak a már említett Gordiuszt és Riverlandot nevesítik. Továbbá az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának 25 milliárdra érdemesített kedvezményezettjeként az Infinitum Magántőkealapot. Utóbbi egy éve kebelezte be az ugyancsak „tömegszállásokat” birtokló és üzemeltető Rossimo Kft.-t, amely egyebek mellett arról híres, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels konzorciumi partnereként százszámra biztosított lakhatást rendőröknek. A Rossimóról azt is feljegyezték a krónikák, hogy néhány évvel ezelőttig Oláh Alekszandr László ügyvezette – aki a DK-s parlamenti képviselő, Oláh Lajos testvére.
II. Alapkezelők és magántőkealapok Mészáros Lőrincnél, illetve az üzletember holdudvarában
1. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (MKB Magántőkealap, Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap)
A cég az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvasztásából születő Magyar Bankholding szakosított alapkezelője – amely egyértelmű Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll. A számunka most kevésbé fontos Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap arról ismerszik meg, hogy üzemszerűen megjelenik az üzletember agrár- és gabonaipari, illetve reptéri érdekeltségei mögött. Az MKB Magántőkealap viszont az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett ebbe a zsákba (igaz, még akkor, amikor Equilor II. Magántőkealapnak hívták). Részben ez a magántőkelap a befektetője Mészáros építés alatt álló, 187 szobás horvátországi luxushoteljének, a Marriott Opatijának. Ugyancsak az MKB-alap birtokolja a volt Kogart Házat a pesti Andrássy úton (a 112-es szám alatt), valamint a felcsúti milliárdos nevét viselő ásványvízgyártót, az Aqua Lorenzo Kft.-t, illetve részben a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót (Kall Ingredients). Ahogy a fentiekben már jeleztük, utóbbit korábban milliárdos nagyságrendű állami és uniós pénzekkel, valamint támogatott bankhitelekkel (Eximbank, MFB) is segítették.
2. Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 9 magántőkealapot irányít (Konzum PE, Opus Bridge, Danube, Opus New Way, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Status Energy)
Az alapkezelő közvetlen Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll – a Konzum PE Magántőkealap pedig a felcsúti mogul birodalmának ékkövét, az Opus Global Nyrt.-t birtokolja (utóbbihoz olyan alegységek tartoznak, mint a Mészáros Építőipari Holding, a Wamsler nevű tűzhelygyár és a Hunguest Hotels-szállodalánc). Közvetve ugyancsak a Konzum PE ellenőrzi az Andrássy út 59. és 105. alatti palotákat, és részben ugyanennek a magántőkealapnak szervezte ki a kormány a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. (Ebben a sztrádafeladatban az Opus New Way és Opus Bridge-alapok, valamint Szíjj László érdekeltségei is szerepet kaptak.) Az Opus-alapkezelő által irányított további magántőkealapok (Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa) a Magyar Bankholding „tartóoszlopai”, a Status Energy Magántőkealap pedig különböző energetikai érdekeltségek (Opus Titász, Opus Tigáz, Central Energy Trade, bükkábrányi és halmajugrai fotovoltaikus erőművek) mögöttes szerve. Mivel az MFB nem tájékoztatta lapunkat arról, hogy a krízis tőkeprogramjaiból a fent említetteken kívül milyen további magántőkealapokra hullott rá 50-50 milliárd forint, így nem tudhatjuk, az Opus Global Befektetési Alapkezelő kilenc egysége közül melyek lehettek a nyertesek között.
3. Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Béta, Status Food, Status Property, Ekho, Status Next Környezetvédelmi, Status MPE)
Ez az alapkezelő is arról híres, hogy közvetlenül Mészáros Lőrincé, és az ide tartozó hat magántőkealapról sem tudhatjuk, az MFB öntött-e beléjük közpénzt. Ami biztos, hogy a Status Food és a Béta nevű egység működött közre az ország legnagyobb pulykafeldolgozó-hálózatának kialakításában, a Status Property pedig a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t, az egykori Fidesz–MDF-ingatlanügyekben is szereplő Váci utcai MKB-palotát, valamint az M1–M7-es autópálya kivezető szakaszánál lévő Akron Park Irodaházat birtokolja közvetve vagy közvetlenül. Az Ekho Magántőkealap a Simicska Lajostól megörökölt Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft.-t vásárolta fel, a Status MPE a TV2-ben érdekelt IKO Holdingban és az Atmedia reklámértékesítőben szerzett befolyást, s közben a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap a hulladékkezelési piac és a paksi atombiznisz szereplői közül gyűjtött be néhányat (Naturaqua Zrt., Greenpet Recycle Kft., Status Kpria Zrt., Duna Center Therm Kft.).
4. Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Themis, Cronus, Via, Vesta)
A Mészáros Lőrinccel üzleti koalíciót alkotó Szíjj László alapkezelőjéről, illetve az itt menedzselt alapokról sem derült ki eddig, hogy van-e bennük MFB-fillér vagy másfaja közpénz. Az ide tartozó négy magántőkealap mindegyike részt vesz viszont az autópályakoncessziós mutatványban, sőt a Themis az Adventor-szállodahálózat befektetője is (utóbbi bükfürdői, soproni és keszthelyi hotelprojekteket futtat).
5. Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Prime Deal, Prime Property, Prime Multi)
A fideszes médiabirodalmat pátyolgató Mészáros-ügyvéd, Kertész József Tamás alapkezelőjéről beszélünk – melyről szintén nem tudhatjuk, haszonélvezője-e különböző MFB-programoknak. Az itt irányított magántőkealapok általában a felcsúti milliárdos bizniszeiben jelennek meg társbefektetőként, de a Prime Multi nemrég a kormány kedvenc őrző-védője, Varga „Valton” Lajos társaságaiba is befektetett.
6. Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Dine&Fun, Nuk3, Nuk5, Ane)
A Mészáros Lőrinc horvátországi fociügyleteit is segítő alapkezelő legnagyobb áttételes tulajdonosa az a Balog Ádám, aki annak idején Mészáros Lőrinc MKB Bankját irányította. Nincs nyilvános információ arról, van-e állami pénz az ide tartozó négy magántőkealapban.
7. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 1 magántőkealapot irányít (DBH)
Az alapkezelő két régi Mészáros-szövetséges, a takarékbanki vonalról ismert Vida József és Gál Miklós tulajdona. Egyelőre itt sem tudunk MFB-szerepvállalásról.
Írásunk második része itt érhető el:
#magántőkealapok#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor#Tiborcz István
|
Ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe
|
A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/02/27/magantokealapok-ner-magyar-fejlesztesi-bank-meszaros-tiborcz-kozpenz/
|
2023-02-27 16:09:30
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök
érdemeinek elismerése mellett elfogadta.
Holman a továbbiakban elnöki főtanácsadóként folytatja munkáját, és az ÁSZ szervezeti és módszertani megújításában válla szerepet – közölték.
Szomolai Csaba január 1-től – várhatóan 12 évig – töltheti be a tisztséget. Az új alelnök a Mészáros Lőrinchez köthető gigabanktól, a Magyar Bankholding Zrt.-től érkezik az ÁSZ-ba, ahol – 2021 óta – kockázatkezelési vezérigazgató-helyettes.
A jogász és közgazdász végzettségű szakember másfél évtizedes felügyeleti, ellenőrzési tapasztalattal rendelkezik, 2006 óta – kezdetben a PSZÁF, majd az MNB munkatársaként – foglalkozott pénzügyi szervezetek felügyeletével, 2013-tól igazgatóként, 2017-től ügyvezető igazgatóként felelt a pénzügyi felügyelet jogi területéért. 2017-től az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának tagja volt.
|
Mészáros gigabankjától igazol új alelnököt az Állami Számvevőszék
|
November 30-i hatállyal lemondott az Állami Szémvevőszék (ÁSZ) alelnöke, de már meg is van az utódja Szomolai Csaba személyében – derül ki a szervezet csütörtök délutáni közleményéből. A leköszönő alelnök, Holman Magdolna 2003-tól dolgozik az ÁSZ-nál. A körülményekről és okokról a közleményben nem számoltak be, de annyit közöltek, hogy az ÁSZ elnöke, Windisch László a lemondást a volt alelnök érdemeinek elismerése mellett elfogadta.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/12/01/uj-alelnok-allami-szamvevoszek-szomolai-csaba-magyar-bankholding/
|
2022-12-01 17:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Folytatódik a felcsúti, közpénzből rendbe tett tónál közpénzből épített étterem fejlesztése, közpénzből. A beruházást egy újabb turisztikai attrakciónak szánják.
Felcsút 2017 áprilisában 234,9 millió forint uniós támogatást nyert környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztésére. A beruházás része volt a záportározó – azaz a tó – rekonstrukciója. 2020-ban az önkormányzat „egyedi döntés” alapján kapott a kormányzati irányítás alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére csaknem másfél milliárd forint közpénzt. Ez a turisztikai fejlesztés például egy Hattyú-hidat és egy mesterséges szigeten felépülő éttermet, valamint látványteraszt jelent. A kivitelezést a korábbi polgármester, Mészáros Lőrinc családi cége, a Fejér B.Á.L. Zrt nyerte el bruttó 1,1 milliárd forintért.
Érdekesség, hogy a 24.hu által közzétett látványterveken se híre, se hamva nincsen a jégpályának. Cikkünk írásakor a korábbi eljáráshoz tartozó műszaki leírás nem megnyitható az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerből (EKR) való letöltés után). Pedig egy jégpálya is a turisztikai attrakciónövelés része. A pálya ugyan már tavaly is működött, a közbeszerzést csak nemrég írták ki a kialakítására. Az RTL Híradó hiába kereste Felcsút önkormányzatát az ügyben:
A Tó Étterem azonban nemcsak falakat és impozáns környezetet kap közpénzből, hanem egyebek mellett áruátvevő mérleget, raktári kézikocsit, fém öltözőszekrényeket, automata kávéőrlőt, hűtőket, szekrényeket, tűzhelyeket, húsdarálót, pizzaelőkészítő asztalt, fedeles hulladék- és moslékgyűjtőt és moslékoló asztalt is. Az üzemeltető így konyhai berendezéssel együtt kapja meg az éttermet. Az üzemeltetésre kiírt pályázatra egyetlen jelentkező volt:
A tavalyi eljárásban még szó sem volt jégpályáról. Az első és a harmadik rész érvénytelen lett, ezeket idén újra kiírták, kiegészítve a jégpályával. A második, a belsőépítészeti mobíliákra vonatkozó rész viszont már tavaly elkelt: az Arterior Komplex Kft. nettó 21,1 millió forintért szállítja le az étterem berendezését. A mennyiségek alapján 18 benti és 9 kinti asztalnál fogyaszthatnak majd a vendégek, a cég ugyanis egyebek mellett 18-18 asztallapot és asztallábat, 72 éttermi széket, 12 fotelt, 3 dohányzóasztalt, 9-9 terasz asztallábat és asztallapot és 36 terasz széket, összesen 29 kaspót, nyolc szemetest, 4 intimhulladék-tárolót és 12 vécékefetartót szállít le közpénzért.
Nem ez az egyetlen, közpénzből finanszírozott felcsúti attrakció. Az Orbán Viktor házától néhány száz méterre található Hotel Pancho 11 milliárd forintból épült, az ugyancsak tao-támogatásból finanszírozott Pancho Aréna és a szintén a közösből fizetett kisvasút közelében várja a pihenni vágyókat. Az elvileg ifjúsági sportszállóra 2017-ben kért és kapott tao-támogatást az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány.
Ezt is ajánljuk:
Havi 24 millió forintot keres a felcsúti Puskás Akadémia iráni focistája
|
A moslékgyűjtő, a vécékefetartó és a betétes kuka is közpénzből lesz a közpénzből épült felcsúti étteremben
|
Ahogyan a közösből fizetik az automata kávéőrlőt, a hűtőket, a szekrényeket és a tűzhelyeket is. A turisztikai attrakciónak nevezett projektet egyébként több mint 1 milliárd forintért Mészárosék családi cége kivitelezte.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/02/28/felcsut-etterem-csonakazoto-meszaros-lorinc
|
2023-02-28 07:59:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Etikai eljárás indult a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen - ez derül ki egy hosszú Facebook-bejegyzésből, amit az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában tettek közzé a múlt héten.
Az eljárásokat a poszt szerzője, Ádám Zoltán, a Corvinus Közgazdasági Intézetének docense kezdeményezte, mert, mint írja, tudomására jutott, hogy a téli vizsgaidőszakban "az egyik hallgató a többiektől fizikailag elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát, miközben az illető a minden más hallgatóval szemben szigorúan érvényesített tantárgyi adatlap feltételrendszere szerint eleve nem is kaphatott volna a tárgyból elégtelennél jobb jegyet."
|
Feltűnően kivételeztek egy diákkal a vizsgán, etikai eljárás indult a Corvinuson
|
Etikai eljárás indult a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen - ez derül ki egy hosszú Facebook-bejegyzésből, amit az egyetem szakszervezeti tagjainak zárt csoportjában tettek közzé a múlt héten.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/28/feltunoen-kiveteleztek-egy-diakkal-a-vizsgan-etikai-eljaras-indult-a-corvinuson
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Kapcsolat.hu Kft. 2006-ban jött létre. Az ezen a néven futó internetes oldal az akkoriban divatos iWiW mintájára egyfajta baloldali közösségi portálként a Gyurcsány-időszak egyik pártinnovációja volt. Maga az akkori kormányfő is sokáig ezen a portálon blogolt. Gyurcsány pártból való távozása után, az elmúlt bő évtizedben ugyanakkor a Kapcsolat.hu a szocialistáknál maradt, változatlanul a Táncsics Mihály Alapítvány tulajdonában, csakúgy, mint a Kapcsolat.hu Kommunikációs és Szolgáltató Nonprofit Kft., amely a honlap üzemeltetője.
Nevezett cégnek 2021-ben 208 millió forintos nettó árbevétele volt (ez mindössze négy százalékkal volt kisebb összeg az előző évinél), az adózás előtti eredménye pedig 16 millió forintos pluszról 22 milliós mínuszra csökkent 2020-hoz képest. A cégjegyzésre jogosult személy, egyben a vállalkozás ügyvezető igazgatója dr. Simon Domokos Lajos.
Egy 2018-as cikk szerint Simon Domokos Lajos annak a Simon Dénes Ferencnek a testvére, aki a Horizont Handels und Industrie AG magyarországi képviselője. Korábban a Horizont tulajdonolta a Népszavát, a Szabad Földet, a Vasárnapi Híreket. Az Index egy írása szerint Simon Puch László bizalmasaként és üzlettársaként tűnt fel az említett cégben.
Az MSZP 2018-ban 6,6 millió forintért szerződött a Hungaroholding Consulting Tanácsadó Kft-vel, amelynek vezérigazgatója szintén Simon Domokos Lajos, aki egyben Tóth Bertalan frakcióvezető kabinetfőnöke volt. Mindemellett Simon a Budapesti Nagybani Piac Zrt. igazgatóságának elnökeként is megjelent az említett vállalkozás honlapján.
Visszatérve a szempontunkból most érdekes vállalkozáshoz, a szocialisták rendszeresen megbízták a Kapcsolat.hu Nonprofit Kft.-t, 2016-ban például különböző film- és videógyártási munkákért több mint 16 millió forintot fizettek a cégnek. Az MSZP még 2021-ben is szerződött a Kapcsolat.hu-val, 13,7 millió forintért ez a vállalkozás biztosította a képviselők által bérelt irodákban az internetet és a telefonszolgáltatást, valamint félévente karbantartást is végeztek.
Amiért most a cég újra érdekessé vált, az az, hogy felbukkant a Nemzeti Információs Központ (NIK) által a parlament nemzetbiztonsági bizottsága számára készített második részjelentésben. A Kapcsolat.hu Nonprofit Kft. ugyanis egyaránt szerződött a Bajnai Gordon volt kormányfő nevével fémjelzett DatAdat-cégcsoporttal, amely a dollárbaloldal egyik fő pénzelosztója volt, és valamelyik baloldali párttal (feltehetően az MSZP-vel) is. Ráadásul a Kapcsolat.hu mögött álló cég nemcsak pénzt kapott, de pénzt is utalt a DatAdat Professional Kft.-nek, néhány más vállalkozáshoz hasonlóan.
Emlékezetes, hogy a nemzetbiztonsági vizsgálat során az is bebizonyosodott, hogy a külföldről érkező pénzügyi forrásokkal kapcsolatba került cégek egy része megbízott félként szerepel egyes ellenzéki pártok kampánybeszámolóiban is. Az a jogszabályok megsértését jelenti, ha ezek a vállalkozások a pártok számára nyújtott szolgáltatásokat a külföldről érkezett forrásokból finanszírozták, ezért a NIK átadta a birtokába került információkat, pénzforgalmi adatokat az Állami Számvevőszéknek, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
|
Az MSZP hálózati cégéhez is elgurultak a dollárok
|
A Kapcsolat.hu-t még 2006-ban hozták létre az akkoriban Gyurcsány Ferenc által vezetett szocialisták a hálózatépítésük eszközeként. Az MSZP-s Táncsics Mihály Alapítvány által tulajdonolt internetes portál mögött üzemeltetőként egy hasonló nevű cég is működni kezdett. Nemrég kiderült: a cég a választás idején egyaránt kapott pártmegbízást, és elgurultak hozzá a dollárbaloldal kampányához külföldről érkező pénzek is.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/02/az-mszp-halozati-cegehez-is-elgurultak-a-dollarok
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Felcsút újabb nagy lépést tett afelé, hogy idegenforgalmi központtá váljon. A lépések ezek voltak:
|
Így terebélyesedik a felcsúti idegenforgalom fellendítését célzó közpénzes projekt
|
Felcsút újabb nagy lépést tett afelé, hogy idegenforgalmi központtá váljon.
| null | 1 |
https://444.hu/2023/02/24/igy-terebelyesedik-a-felcsuti-idegenforgalom-fellenditeset-celzo-kozpenzes-projekt-ami-meszaros-lorincet-gazdagitja
|
2023-02-24 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A nyomozás adatai szerint egy budapesti autósiskola vezetője cinkosaival szervezetten együttműködve 2008-2010 között jó pénzért jogosítványhoz segített román állampolgárokat. Ha az ügyfelek híján voltak az elméleti és gyakorlati tudásnak, ellenben akadt néhány ezer eurójuk, könnyedén hozzájuthattak a vágyott okmányhoz. Sokan közülük még olvasni sem tudtak.
A gyanúsítottak a „vizsgázóktól” alkalmakként 200-400 euró közötti készpénzt kértek el, a pénz a tolmács, a szakoktató, illetve a hivatalos személyként eljáró vizsgabiztos között osztották szét. Ráadásul 300-400 euróért a magyarországi megélhetésüket, illetve a magyarországi lakhatásukat alátámasztó, hamis iratokkal is ellátták őket, így juthattak hozzá a jogsihoz szükséges, lakcímet igazoló hatósági és a bevándorlási hivatal által kiállított regisztrációs igazolványhoz. Némi pluszpénzért – 100 euróért – az orvosi alkalmasságin is könnyedén átlibbentek, még a vizsgálatra sem kellett elmenniük.
Az okmányirodák egyes dolgozóinak is volt szerepe abban, hogy minden olajozottan menjen. Egyszerűen átsiklottak szabályok felett. Gyanúsítottként hallgattak ki egy budapesti postást is, neki az volt a dolga, hogy a vezetői engedély megszerzésével kapcsolatos hivatalos iratokat egyenesen a megbízóhoz vigye.
A 47 román és egy magyar állampolgár ellen indult nyomozást rendőrség most lezárta, közel 30 ezer oldalnyi iratanyag landolt a Fővárosi Főügyészségen, vádemelési javaslattal.
|
Pénzért árult jogsit külföldieknek a budapesti autósiskola
|
A legcsekélyebb tudás sem volt feltétel.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2013/07/26/penzert-arult-jogsit-kulfoldieknek-a-budapesit-autosiskola/
|
2013-07-26 12:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Rétvári Bence, az antikorrupciós civil munkacsoport keddi ülése után jelentette be, hogy a következő hónapokban tartanak képzéseket politikusoknak a korrupció káros hatásairól.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint előzőleg a civilek tesztelhetik a képzést és szükség esetén módosítják is a programot.
A próbatréning célja, hogy a résztvevők megismerjék az integritás alapfogalmait, valamint a kapcsolódó etikai megközelítéseket. A résztvevők a tréning segítségével könnyebben felismerik és megértik azokat a szituációkat, amelyek az egyén, a szervezet és társadalom integritását veszélyeztetik. Ilyenek lehetnek például korrupciós kockázatok, ügyek, folyamatok átláthatatlansága, morális problémák, konfliktusok. Az interaktív foglalkozások során érdekes esettanulmányok, elgondolkoztató etikai kérdések, dilemmák beiktatásával és közös feldolgozásával segítik elő a megértést – fejtette ki.
|
Mutyiellenes képzés politikusoknak
|
Korrupció-megelőzési és etikai tréningeket tartanak 800 közigazgatási vezetőnek és 8500 kormánytisztviselőnek hamarosan.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/06/mutyiellenes-kepzes-politikusoknak/
|
2013-08-06 12:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője közleményében azt írta: a főügyészség debreceni regionális osztálya gyanúsítottként hallgatta ki – a tájékoztatásban nem teljes nevével említett – Tóth András, volt országgyűlési képviselőt és Újfehértó város egykori polgármesterét vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt.
Eszerint a volt polgármester a város temetőjének rekonstruálására, valamint a futballpálya építésére kiírt közbeszerzési eljárás előtt abban állapodott meg egy kft. ügyvezetőjével, hogy amennyiben a családi házánál különböző munkálatokat – egyebek mellett faházépítést, térkövezést és kerítésfestést – ingyenesen elvégez, az ő cége nyeri meg a pályázatot. Így is lett, a cég gyerte el a kivitelezés jogát, és a polgármester otthonát is kipofozták körülbelül másfél millió forintból.
A faház építésében részt vevő asztalosmester azonban nehezményezve a tudomására jutott korrupciót, és a faház gerendái közé egy nejlonzacskóba helyezve beépítette a Kelet-Magyarország című újság 2008. november 29-én megjelent számának részletét, valamint egy kézzel írt feljegyzést. A nyomozás alatt – ahogy Keresztes Imre fogalmazott – “az időkapszulát” a Központi Nyomozó Főügyészség a tanú vallomása alapján megtalálta, és miután kibontották a falból, bűnjelként lefoglalta.
Az ügyészség tájékoztatása szerint a volt polgármestert a futballpálya építésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével is meggyanúsították.
Tóth András a gyanúsítás ellen nem élt panasszal, és vallomást tett. A kivitelező cég gyanúsítottként kihallgatott ügyvezetője ugyanakkor panaszt jelentett be, és vallomást sem tett. Az ügyben folyik a nyomozás.
Tóth András 2006-ban nyerte el a polgármesteri tisztséget a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón. Országgyűlési képviselő is volt, 2007 októberében kilépett a Fidesz frakciójából.
|
Vesztegetéssel gyanúsítják Újfehértó volt polgármesterét
|
A vállalkozónak kicsit helyre kellett pofoznia a település első emberének otthonát, cserébe ő újíthatta fel a temetőt, építhette a sportpályát.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2013/08/24/vesztegetessel-gyanusitjak-ujfeherto-volt-polgarmestert/
|
2013-08-24 12:20:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szerda éjjel a „Corvinus Egyetem volt hallgatói” aláírással kapott e-mailt több szerkesztőség. A levélben – amelynek tartalmát az Átlátszó Oktatás részletezi – több korrupciógyanús ügyletre világítanak rá az állítólagos egykori diákok.
A gazdasági igazgatónak is elküldött levélhez csatolt dokumentumokban – a többi közt – az egyetem kollégiumai körüli visszaélésekre hívják fel a figyelmet.
A 444.hu azt írja, hogy a levélre és a vádakra csütörtök délelőtt válaszolt az intézmény főigazgatója. Rózsás Péter megköszönte a levelet, és mint fogalmazott, sok nehéz ügybe futott bele az egyetemen, köztük a volt hallgatók által felvetettekbe is, ki fogja vizsgálni ezeket.
|
“Brutális korrupció” a Corvinuson?
|
A Corvinus Egyetem volt hallgatói kiterjedt korrupciós folyamatokról számoltak be nyílt levelükben, amelyet több médiumnak és az egyetem gazdasági igazgatójának címeztek
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/10/brutalis-korrupcioval-a-corvinuson/
|
2013-10-10 12:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
Pécs;állami támogatás;PMFC;
2019-01-31 08:53:50
Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak
A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el.
Azonnali hatállyal összesen 890 millió forintos támogatás odaítéléséről döntött Orbán Viktor a Pécsi Mecsek FC focicsapatát is fenntartó Pécsi Sport Nonprofit Zrt. javára.
A forrást a Pénzügyminisztérium rendkívüli intézkedésekre szánt keretéből csatornázták át a kifizető humán tárca felé, azzal a kitétellel, hogy a pécsi cég külön kérelem és pályázat nélkül, 2020. július végi elszámolással használhassa fel az összeget – derül ki a szerdai Magyar Közlönyből.
Mint a mellékelt tervekből is látszik,
dologi kiadásokra 300 milliót, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra pedig 70 milliót szánnak.
Az év végén is jött segítség
Ez már a második nagy átutalás a sportklubnál: mint a pecsma.hu is megírta, december végén jelentős, kétmilliárdos sporttámogatás érkezett a Baranya megyei településre, ebből pedig 870 millió forintot a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. kapott. Vagyis, mintegy egy hónap alatt 1,76 milliárdos állami forrás érkezett a helyi focicsapat fenntartójához.
|
Orbán 900 milliós passzt adott a pécsi focinak
|
A kormányzati vis maior szánt alapból pumpálták át a forrást a helyi focicsapatot fenntartó önkormányzati vállalkozáshoz, félmilliárd csak a fizetésekre megy el.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3023721_orban-900-millios-passzt-adott-a-pecsi-focinak
|
2019-01-31 12:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
A terhelő dokumentum egy újságba tekert vallomás volt, amelyben a városatya házát építő vállalakozó azt ecsetelte, honnan szállították az építőanyagot a polgármester házához, és mit ígért cserébe Tóth András a vállalkozónak, ha ingyen felhúzza telkére az építményt. A csomagot végül akkor találták meg a nyomozók, amikor egy házkutatás alkalmával falat bontottak – emlékeztet a másfél évvel ezelőtti történetre a Blikk.
A lap szerint most újabb gyanús ügylet miatt alakul a botrány a volt városatya körül. Ezúttal egy sportpálya miatt áll a bál, amely pár évvel azután, hogy több tízmillió forintból megépítették, lényegében használhatatlanná vált. A vizsgálatok szerint a kiszámlázott és megvásárolt építőanyagnak ugyanis csak a töredékét használták fel az építkezésnél, így most kénytelen új létesítményt építeni a település.
Az önkormányzat visszaélés gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, így most a két ügyet összevonták.
|
Időkapszula miatt került bajba a volt polgármester
|
Korábban beépítette háza falába a korrupciós bizonyítékokat, most egy gyanús sportpályaépítés miatt is felelnie kell - írja a Blikk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/10/16/idokapszula-miatt-kerult-bajba-a-volt-polgarmester/
|
2013-10-16 12:44:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.
A Fővárosi Főügyészség által a csütörtökön a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba IV. rendű vádlott 2004 tavaszát megelőzően megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet első számú vezetőjével, az I. rendű vádlottal abban, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, azonban jogellenes – és egyben korrupciónak is minősülő – gazdasági tevékenységet fognak folytatni. Tarsoly vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozni fogja az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét úgy, hogy ezt színlelt értékpapír-vásárlásokkal leplezik. Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges forrásokat is biztosítani fogja a Takarékszövetkezet pénzéből. Ez utóbbi összegek a későbbiekben úgy áramlottak ki a Takarékszövetkezettől, hogy azokért cserébe ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni annak előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzösszegeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Ennek érdekében az I. rendű vádlott és Tarsoly Csaba úgy döntöttek, hogy egy, ténylegesen Tarsoly által irányított cég a II. r. vádlott cégében többségi tulajdonos lesz, majd abban tőkeemelést hajt végre. A tulajdonszerzést és a tőkeemelést végrehajtották, utóbbi forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.
Az I. rendű vádlott bevonta az elkövetésbe a Takarékszövetkezetnél szintén vezető pozícióban dolgozó III. rendű vádlottat, aki a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat aláírta, valamint vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett még a Quaestor csoport gazdasági vezetője is.
A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen
több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak
a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel. Az 54 oldalas vádirat 21 vádpontban mutatja be részletesen az elkövetést.
A Fővárosi Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás bűntette és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot közvetlenül a Kecskeméti Törvényszékre. A vád tárgyává tett bűncselekményeket büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.
A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat.
|
Vádat emelnek a Quaestor-ügy soltvadkerti szálában
|
A Quaestor-ügy soltvadkerti szálában a Fővárosi Főügyészség csütörtökön öt személlyel szemben nyújt be vádiratot, a vád tárgya bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás bűntette - erről az ügyészség közleményben számolt be. A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában benyújtott vádiratának lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoporton befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/31/vadat-emelnek-a-quaestor-ugy-soltvadkerti-szalaban
|
2019-01-31 12:45:00
| true | null | null |
444
|
Jelentős csúszással, és drágulással épül a Modern Városok Program keretében új uszoda Sopronban. Még 2015-ben mutatta be Fodor Tamás polgármester az 50 méteres medencés "látványuszoda" terveit, ekkor még 2018-as átadót ígért. A bejelentésről szóló Kisalföld cikk szerint a városvezető ekkor kijelentette:
a mostani fedett uszoda fölött eljárt az idő; sem a lakossági, sem a turisztikai, sem a sportcélú igényeket nem képes maradéktalanul kielégíteni.
A korábbi városi uszoda helyére kerülő új létesítmény kivitelezésére kiírt közbeszerzés eredménye pénteken jelent meg, a hirdetmény szerint
|
A becsült ár kétszereséért, 10 milliárdért kap új uszodát Sopron
|
Jelentős csúszással, és drágulással épül a Modern Városok Program keretében új uszoda Sopronban. Még 2015-ben mutatta be Fodor Tamás polgármester az 50 méteres medencés "látványuszoda" terveit, ekkor még 2018-as átadót ígért. A bejelentésről szóló Kisalföld cikk szerint a városvezető ekkor kijelentette: a mostani fedett uszoda fölött eljárt az idő; sem a lakossági, sem a turisztikai, sem a sportcélú igényeket nem képes maradéktalanul kielégíteni.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/18/a-becsult-ar-ketszereseert-10-milliardert-kap-uj-uszodat-sopron
|
2019-01-18 13:12:00
| true | null | null |
444
|
A Millenárison a mélygarázs és a közpark építése 10 milliárd 598 millió forintról 11 milliárd 22 millió forintra drágult, az előre nem látható körülmények miatt. A több mint 400 millió forint többlet a kivitelező West Hungária Bau Kft.-t és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-t illeti.
Az építési szerződés módosítását az ajánlatkérő Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
A tendert még 2017 nyarán írták ki, akkor vállalta el a cég a munkát a becsült 8,5 milliárd helyett 10,6 milliárdért.
A beruházás keretében épülő ötszáz személyautót befogadó, kétszintes mélygarázs hasznos alapterülete 17 755 négyzetméter lesz. A park teljes területe közel 40 ezer négyzetméter, de ebből a növénnyel beültetett rész csak 25 ezer négyzetméter, míg a burkolt felület 14100 négyzetméter lesz. Épül egy vízjáték is 174 négyzetméterrel. A Fény utca felé pedig egy 100 méteres aluljáró készül. A befejezési határidő 2019. július utolsó napja.
A mostani módosításról mindössze annyi szerepel a közleményben, hogy arra olyan körülmények miatt került sor, amelyeket a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre.
|
Drágult az építkezés a Millenárison
|
Előre nem látható körülmények miatt drágul a Millenárison a mélygarázs és a közpark építése - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/millenaris-kozbeszerzes-budapest-dragulas.677207.html
|
2019-01-22 13:21:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Pénzügyminisztérium (PM) budai várbeli régi épületének újjáépítésére újabb nettó hétmilliárd forintot költenek: a második ütem kivitelezésére kiírt közbeszerzésen egyedüli érvényes ajánlattevőként az első ütem munkáit is elnyerő West Hungária Bau Kft. (WHB) és Garage Ingatlanfejlesztő Kft. alkotta konzorciumot hirdették ki győztesnek - derül ki a közbeszerzési eljárás ajánlatokat összegző dokumentumából.
A munka elvégzésére alvállalkozóként bevonják a műemlék-rekonstrukciókat végző Belvárosi Építő Kft.-t, továbbá a Laki Üvegművészet Kft.-t, a Decolux Világítástechnikai Kft.-t, a restaurátori munkára a Consall Team Kft.-t, a Herling Kft.-t, az Ancien Bt.-t, az Artárium Stúdió Kft.-t és Páhi Attilát.
A közbeszerzést a külön a beruházás megvalósítására létrehozott, állami tulajdonú PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. írta ki, amelynek már 70 alkalmazottja van. A beruházást tavaly novemberben a kormány rendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította.
A Szentháromság tér 6. szám alatti egykori királyi pénzügyminisztériumi épületet az eredeti, Fellner Sándor építész 20. század eleji tervei alapján építik vissza a szomszédos Mátyás templomhoz hasonló méretű, két neogótikus toronnyal és díszített homlokzattal. A tornyok és az épület felső szintje a második világháborút követően elpusztult, illetve elbontották. A rekonstrukciót követően ide költözik a PM a jelenlegi, V. kerület, József nádor téri épületéből. Az átépítés költségéről pontos számot az építészeti tervek hiányában még nem közöltek, de várhatóan több tízmilliárd forintba fog kerülni. (Az építészeti tervek elkészítésére korábban nettó egymilliárd forintot szántak, de ennek duplájáért vállalták volna az építészek a munkát.) A beruházás mérnök-lebonyolítói és műszaki ellenőri feladataira a Spányi Partners Zrt.-vel szerződtek 680 millió forintért.
A beruházás első ütemére - ami a felújítás előkészítését jelentette - tavaly szeptemberben nettó 9,8 milliárd forintért szerződtek a WHB-val és a Garage Ingatlanfejlesztővel - ennek része volt három toronydaru telepítése, állványozás, bontási, tetőfedési és homlokzatképzési munkák. Jelenleg a födémszerkezetek megerősítése zajlik - derül ki a PM-TÉR6 honlapjáról. A második ütemben már belső és homlokzati műemlékvédelmi rekonstrukciós feladatokat is el kell végezni. A közbeszerzési dokumentum szerint a belső munkák a Szentháromság tér felé eső úgynevezett A és B épületrészt érintik majd ebben az ütemben (amit még több követ).
"Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének rehabilitációja során néhány hónapja megkezdődött a kivitelezés első lépcsője, és ezzel párhuzamosan folyik a tervezés. A költözés várható dátuma a tervezés lezárultát követően határozható meg" - válaszolta január elején a PM-TÉR6 projektcég a Napi.hu kérdésére. (A korábbi elképzeléshez képest a beruházás pár éves csúszásban van, a PM Várba költöztetését 2017. december végére tervezték.)
|
Felpörög az állami építkezés a budai várban - repülnek a milliárdok
|
Újabb hétmilliárd forintot költenek a kormány egyik kedvenc anakronisztikus épületének kivitelezésére a budai várban: az egykori királyi pénzügyminisztérium torony-visszaépítős rekonstrukciójának második ütemét is a WHB konzorciuma végezheti el.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/pn-budai-var-koltozes-kozbeszerzes.677355.html
|
2019-01-23 13:28:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A használt járműveket nem értékelték fel, s nyomott áron adták el elsősorban kereskedőknek, akik a vásárlás után 30-50 százalékos haszonnal tudták továbbértékesíteni azokat – állítja egy volt postai alkalmazott, aki feljelentést is tett az ügyben, de az állami cég vezetésének is jelezte a visszásságokat.
A Magyar Nemzet szerint a kár meghaladhatja a 100 millió forintot. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya nyomoz.
|
Százmilliós mutyigyanú a postánál
|
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el az ügyészség a Magyar Posta 2006 és 2011 közötti járműértékesítései miatt - írja a Magyar Nemzet.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2013/11/19/szazmillios-mutyigyanu-a-postanal/
|
2013-11-19 13:56:00
| true | null | null |
24.hu
|
A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt.
A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért:
Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.
A kormány arra hivatkozott, hogy a közbeszerzéseken kihirdetett győztes ajánlatok messze meghaladták a tervezett költségeket. A kórházi tömbre 2016-ban 7,5 milliárdot szántak. Ehhez képest 18 milliárdos ajánlattal nyert Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. az Épkarral közösen. A sportarénánál 2016-ban 13,8 milliárddal számoltak. A közbeszerzési pályázatban már 20 milliárd forintra lőtték be a költségeket, ehhez képest 25 milliárd forintos ajánlattal nyert az Orbán Viktort repülőgépekkel meccsekre szállító Garancsi István cége, a Market Zrt.
A döntések kommunikálása sajátos volt. Előbb az RTL Klub tudta meg, hogy a kórház új épülettömbje mégsem épül meg. Aztán a város fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András jelentette be Facebookon, hogy nemcsak az egészségügyi beruházás nem indul el, hanem a sportcsarnok építését is leállította a kormány. Ebben a posztban közölte, hogy egy harmadik beruházást, egy 2500 fős középiskolai campust pedig ő maga függeszt fel.
A fideszes polgármester az építőipar eltúlzott áraira hivatkozott, és kirohanást intézett az ellen, hogy egyetlen ajánlat érkezett például a campusra, vagyis „nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen”.
Cser-Palkovics bejelentésekor nem volt világos, hogy a kormányt csak Székesfehérvár esetében zavarják a túlságosan elszállt, győztesnek hirdetett árajánlatok, vagy a Modern Városok Programjában érintett többi megyei jogú városnál is szigorítottak.
Az összes megyei jogú város polgármesterét megkérdeztük, hogy a településükön elkaszált-e a kormány a Modern Városok Programjában érintett beruházásokat. Nem válaszolt mindenki. Aki megtette, arról számolt be, hogy őket nem érint ilyen döntés. Ezek a városok: Kecskemét, Győr, Salgótarján, Nyíregyháza, Békéscsaba, Szeged, Veszprém. (Egerből azt a kioktató választ kaptunk, hogy Székesfehérváron sem állította le a kormány a beruházásokat, hiszen azok majd valamikor meg fognak épülni.)
Írtunk a Miniszterelnökségnek, de egy hét is kevés volt annak megválaszolására, hogy több városban is leállítottak-e durván túlárazott projekteket, illetve mi a határ, ami felett már elfogadhatatlan tartanak egy árajánlatot.
A mostani kormányinfón aztán téma lett a kormány múlt heti döntése. Előbb a Fejér Megyei Hírlap (a Mediaworkshöz tartozó, a megyei lapokhoz hasonlóan a nagy közös alapítványba olvaszott újság) kérdezte Gulyás Gergelyt, a Miniszterelnökséget vezető miniszert a leállításokról, aztán mi is visszatértünk erre.
50 százalékos felár belefér
Gulyás szerint a beruházásoknak van egy mérnöki ára. Tapasztalata szerint az ezt meghaladó 30-40-50 százalékos áremelkedés benne van az építőipari piacban, a 120 százalékos az nincs. Gulyás úgy látja, hogy a tűréshatáron belüli árnövekedés oka elsősorban az iszonyatosan nagy kereslet. Több mint 4000 milliárd forintos megrendelésállomány van az építőiparban, ehhez képest a kapacitás jóval 3000 milliárd alatt van, inkább 2500 milliárd. A kínálatot messze meghaladó keresletnek pedig árfelhajtó hatása van. Ehhez jön még hozzá az, hogy jelentős, az átlagot messze meghaladó, 50 százalékos béremelkedés volt az építőiparban.
A miniszter szerint az idei költségvetésben 135 milliárd forint van a Modern Városok Programjában szereplő beruházások megvalósítására. Ha a székesfehérvári kórház fejlesztése 8 milliárd helyett 17 mlliárdból valósítanák meg, akkor a különbséget más városoktól kellene elvenni.
Kérdésünkre, hogy a kormány más városokban is leállított-e beruházásokat, Gulyás azt mondta, hogy a kormány múlt heti döntései Székesfehérvárt érintik, de „hasonló döntések érinthetnek más városokat is”. Egyelőre viszont úgy tűnik, hogy nem érintenek. Sopronban például simán átment, hogy dupla áron készül az uszoda, a tervezett ötmilliárd helyett 10 milliárdért. Vagyis a Gulyás által elfogadható tűréshatárt messze átlépve. Gulyás szerint ez valóban így van, de az az oka, hogy a kiszemelt helyszínen csak speciális eszközökkel lehet építeni a talaj miatt, így a győztes ajánlatot a technológia drágította meg. Ezek szerint ezzel a mérnökök előzetesen nem számoltak.
Vagy ott van a budapesto Vasas stadion, aminek a második ütemében nemrégi hirdettek győztest (a Market Zrt.-t és a KÉSZ-t). A fehérvári kórháznál egy nagyságrenddel alacsonyabb az összeg, de az arányok pontosan megfelelnek: 800 millió forintra becsülték a munkákat, a győztes konzorcium 1,8 millárdért vállalta. Ami több, mint 100 százalékos túllépés. Gulyás szerint ebben az esetben arról van szó, hogy ez egy projekt befejező szakasza, és a kormány nehéz helyzetben van, mert miután elköltöttek egy jelenetős összeget az építkezésre (szintén a Fidesz-kormány), nem lehet félkész torzókat félbehagyni. Ezért befejezik ilyen áron is.
És bár Érd nem válaszolt, de nincs hír arról, hogy az ottani satdionépítést leállították volna. A harmadosztályú focicsapat új stadionjára és multifunkcionális sportközpontjára eredetileg 3,3 milliárd forintot szántak, ami nem tűnt szűkmarkúnak, de Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér B.Á.L. és az Épkar (igen, ők nyerték a fehérvári kórházépítést is) ezt jóval meghaladó, 5,3 milliárd forintos ajánlattal nyertek ősszel.
Mészáros és építőköre
Gulyás és Cser-Palkovics is csak úgy általánosságban beszélt az építőiparról, miközben a legnagyobb szereplői pontosan ismertek. Az Átlátszó szedte össze, hogy tavaly a legtöbb közbeszerzést Mészáros Lőrinc cégei nyerték (265 milliárd forint), a második alig lemaradva Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségei (259,5 milliárd), a harmadik Mészáros és Szíjj üzlettársa, Varga Károly (116,8 milliárd forint).
A Mészárosék által elnyert 265 milliárd forint 93 százaléka Brüsszelből érkezett, uniós támogatásként.
Amikor Gulyástól megkérdeztük, hogy ha a mérnöki árak szerinte védhetőek, akkor ezek szerint a NER-kedvenc építőipari cégek kérnek túl sokat, azt válaszolta, hogy a kormánynak azt kell eldöntenie, hogy adott áron érdemes-e megvalósítani a projektet. Függetlenül attól, hogy ki az ajánlattevő.
Kérdésünkre, hogy a Cser-Palkovics által hiányolt verseny a közbeszerzésekben nemcsak Székesfehérvárra jellemző, hiszen - a Mészáros Lőrinc felségterületének számító - magyarországi uniós közbeszerzések több, mint negyedénél csak egyetlen ajánlat érkezik, Gulyás azt mondta, hogy ez az arány tavaly csökkent, és alig magasabb az uniós átlagnál.
Gulyás szerint a közbeszerzési törvénynek azt kell szolgálnia, hogy piaci versenyben a legjobb ajánlattevő nyerjen. Amikor megjegyeztük, hogy sok esetben éppen nincs piaci verseny, a miniszter úgy reagált, hogy ezen is el lehet vitatkozni, de mindenki számára nyitott a lehetőség nemcsak Magyarországon, Európában is.
Arra a közbevetésünkre, hogy sok cég értelmetlennek tarthatja, hogy olyan közbeszerzéseken is elinduljon, ahol Mészáros valamelyik érdekeltsége is versenybe száll, Gulyás azt mondta, hogy a kormány döntése alapján most éppen azt láthatják, hogy Mészáros érdekeltség nyert, de aztán mégsem szerződött vele a kormány.
„Ebben az egy esetben” - tettük mi hozzá, „Én még másokat is tudnék mondani” - válaszolta Gulyás, aki nem kommentálta azt a tavaly őszi számításunkat, hogy Mészáros cégei az elmúlt években 96 milliárd forintos felárral vállalták a közbeszerzéseken elnyert munkákat.
De miért éppen Fehérvár?
Ahhoz viszont nem kerültünk közelebb, hogy miért éppen Székesfehérváron állított le a kormány két beruházást is.
Ha pusztán az volt a cél, hogy Mészáros vagy Garancsi túl mohóvá váló cégeit leckéztessék, arra bőven lett volna lehetőség más közbeszerzéseknél is.
Ha csak egy kommunikációs trükköt dobtak be, hogy lám-lám, a kormány akár olyan beruházásokat is leállít, amit éppen ezek a cégek nyertek (miközben a többi pályázaton tarolnak tovább), azt el lehetett volna osztani a többi város között is.
Lehet, hogy Cser-Palkovicsot akarta leckéztetni valamiért Orbán, bár arról nem hallani, hogy másik polgármester-jelölttel indulna el a Fidesz az őszi önkormányzati választáson.
Azt Cser-Palkovics és a Gulyás is hangoztatta, hogy nem végleg állította le a kormány a két projektet. Cser-Palkovics egy valamikori, most még nem látható jövőbe tolta ki a megvalósítást, „olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat”. Gulyás meg arról beszélt, hogy az idei költségvetésben ezekre biztosan nem lesz plusz forrás. Ami az önkormányzati választások előtt semmiképpen sem jön jól Cser-Palkovicsnak, bár biztosan be lehet még jelenteni egy rakás egyéb projektet a kampányban.
Az a következő hónapokban derül ki, hogy a közbeszerzéseknél jött váratlan kormányzati keménykedés mennyire lesz tartós, és Mészáros Lőrincnek csak a gyerekei kaptak leckét, vagy a leggazdagabb magyar és köre is visszafogottabb ajánlatokkal nyeri el a Brüsszelből jövő pénzeket.
|
Tavaly még a városban tartotta a Fidesz választási kampányzáróját, most a kormány rálépett Székesfehérvár nyakára
|
A mi városunkként emlegette Székesfehérvárt Orbán Viktor 2015 májusban, amikor bejelentette, milyen nagy projekteket finanszíroz majd itt a kormány a következő években. Orbán Viktor itt született, alcsúti és felcsúti kitérő után a családjával később itt élt a Vorosilovgrád lakótelepen, amikor ő a város gimnáziumába járt. A Fidesz még a kampányzáróját is itt tartotta tavaly az országgyűlési választások előtt, Orbán meg is indokolta, hogy miért.
Ehhez képest a kormány most úgy döntött, hogy az Orbán által bejelentett nagy projektek közül kettőt is leállít. Az egyik a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének megépítése, a másik az Alba Aréna, egy multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok, ami a fehérvári hokisok új otthona lett volna.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/24/tavaly-meg-a-varosban-tartotta-a-fidesz-a-valasztasi-kampanyzarojat-most-a-kormany-ralepett-szekesfehervar-nyakara
|
2019-01-24 14:04:00
| true | null | null |
444
|
Hörcsik Richárd fideszes képviselő, az Európai ügyek bizottsága elnöke 2016-ban a kvótanépszavazás parlamenti vitájában Brüsszelnek sárga lapot mutatva azt mondta, szerinte „az Unió egységére a legnagyobb veszélyt épp az Európai Bizottság jelenti”. Pár évvel korábban már mutatott ilyen lapot, amikor létre akarták hozni az Európai Ügyészséget, amiből Magyarország nagyon ki akar maradni.
A Hír Tv azonban tavaly kiderítette az EU nagy ellenfeléről, hogy a testvére pályázott az EU-nál, és nyert, így lett a fideszes Hörcsik Richárd nagyszülői házából EU-s támogatással vendégház, de ott turisták helyett csak a képviselővel és a családjával találkoznak rendszeresen a szomszédok.
Most Hadházy Ákos független parlamenti képviselő vette észre, hogy Hörcsik Richárd borász fia, ifj. Hörcsik Richárd 160 millió forint EU-s támogatást kapott a Tokaj-Portius borház kialakítására.
Egy tavalyi őszi közbeszerzés szerint egy 261 milliós beruházásról van szó, erre kapott most a parlamenti képviselő fia 160 milliót.
Hörcsik Richárd képviselő a 2010-es önéletrajzában ezt nevezte meg a kedvenc időtöltéseként: „Fiamnak a Tokaj-Portius Pincészetében gyakran segítek, kedvelem a borászatot. Numizmatika, heraldika.”
|
Egy fideszes parlamenti képviselő fia 160 millió forint EU-s támogatást kapott borházra
|
Hörcsik Richárd fideszes képviselő, az Európai ügyek bizottsága elnöke 2016-ban a kvótanépszavazás parlamenti vitájában Brüsszelnek sárga lapot mutatva azt mondta, szerinte „az Unió egységére a legnagyobb veszélyt épp az Európai Bizottság jelenti”. Pár évvel korábban már mutatott ilyen lapot, amikor létre akarták hozni az Európai Ügyészséget, amiből Magyarország nagyon ki akar maradni.
A Hír Tv azonban tavaly kiderítette az EU nagy ellenfeléről, hogy a testvére pályázott az EU-nál, és nyert, így lett a fideszes Hörcsik Richárd nagyszülői házából EU-s támogatással vendégház, de ott turisták helyett csak a képviselővel és a családjával találkoznak rendszeresen a szomszédok.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/27/egy-fideszes-parlamenti-kepviselo-fia-160-millio-forint-eu-s-tamogatast-kapott-borhazra
|
2023-02-27 14:18:00
| true | null | null |
444
|
Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is.
A kormány gyorsan korrigált.
Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.
Van egy sportklub, amit egyszerre támogatott Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is. És ez nem a Puskás Akadémia. A kisfelcsút, a kézilabda Puskás Akadémiája a Siófok női csapata. Olyan NER-es támogatással, amit - a nagy Felcsút kivételével - mindenhol megirigyelnének.
A siófoki kézilabda a tao-rendszer egyik legnagyobb nyertese. A birtokunkba került adatokból kiderült, az elmúlt öt évben milyen cégek terelték a társasági adójuk nagy részét inkább ide, mint a központi költségvetésbe, kihasználva az Orbán-kormány által az adórendszeren nyitott kiskaput.
GE Hungary 1000 millió forint
FGSZ Földgázszolgáltató Zrt. 956 millió forint
MKB Bank 400 millió forint
Strabag 169 millió forint
MMBF Földgáztároló Zrt. 159 millió forint
West Hungária BAU 133 millió forint
MKB-Pannónia Alapkezelő Zrt. 123 millió forint
MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. 108 millió forint
ZÁÉV Építőipari Zrt. 100 millió forint
Budapest Alapkezelő Zrt. 100 millió forint
HUNGRANA Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. 71 millió forint
Duna Aszfalt 60 millió forint
Palladium Consulting Biztosítási Alkusz Kft. 60 millió forint
Fejér B.Á.L. 47 millió forint
Diófa Alapkezelő Zrt. 38 millió forint
Magyar Takarékszövetkezeti Bank 30 millió
BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. 26 millió forint
A lista nem teljes. Pár lábjegyzet a toptaósokhoz: az MKB-ban van tulajdona Mészáros Lőrincnek, a Fejér B.Á.L. a gyerekeinek a cége, a Diófa is Mészáros-közeli, ott van a cégek között Mészáros üzlettársának, Szíjj Lászlónak a cége. A BDPST pedig Tibrocz Istváné. A listán van még közbeszerzéseken remekül szereplő cég és Mol leányvállalat is.
A tao-kígyó a farkába harap
A kisfelcsút Siófok és az igazi Felcsút is remek példa arra is, hogy a legalább 500 milliárd forintot megmozgató sporttaóval hogyan lehet visszapumpálni az eredetileg az államnak járó adót a NER-pénzcsatornájába.
A kiválasztott sportklub elköltheti a tao-pénzt mindenfélére, Felcsúton például a marbellai edzőtáborozásra is bőven jut ebből. De nagy része infrastruktúrára megy. Mivel Orbán Viktor a taópénzt nem tartja közpénznek (bár ezzel szinte egyedül van, a bíróságok semmiképpen sem osztják ezt a nézetét), így az építkezésekre nem is mindenhol írnak ki közbeszerzéseket, egyszerűen kiválasztanak rá egy céget.
A Mészáros Lőrinc által irányított felcsúti akadémia például versenyeztetés nélkül Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cégét, a Fejér B.Á.L.-t választotta ki egy sportcsarnok építésére, amit Orbán Viktor adott át tavaly. Nem volt olcsó, 12,5 milliárd forintos munkát kaptak meg.
A csarnoképítés 30 százaléka volt a felcsúti akadémia önrésze (ez simán összejön cégek egyéb támogatásából), hetven százalékát taóból oldották meg. Az utóbbi úgy jön össze, hogy például a felcsúti csarnokot építő, emellett számos közbeszerzést is elnyerő Fejér B.Á.L. maga is olyan cég, ami a tisztességes nyereséget hozó tevékenysége után az adó nagy részét nem a költségvetésbe fizeti be, hanem taózik belőle. És ha már, akkor a gyerekek cége az apjuk akadémiáját támogatja, amit a miniszterelnök alapított. Tavaly például 418 millió forintot adott a Fejér B.Á.L. a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak. A tao-kígyó a farkába harap.
A Fejér B.Á.L. taója persze nem lett volna elég az új csarnokra, ki kellett még pótolni. Volt miből, a Mol például az elmúlt két évben 2,5 milliárd forintot taózott át Felcsútra, a Mészáros Lőrinc tulajdonában is lévő MKB Bank szintén ennyivel segítette a felcsúti álmok megvalósulását, a Mol-leányvállalat FGSZ Földgázszállító csak tavaly adott 2 milliárdot. A közbeszerzéseken kaszáló egyéb Mészáros-cégek is milliárd felett állítottak meg az államkassza felé tartó tao-forintokat, és hagyták azt helyben. Felcsútra tavalyig 23 milliárd tao-pénz ment, de nincs megállás, a tervekben a staidon, sportcsarnok, kazánház, teakonyhák és számos pálya mellett már szerepel egy sportszálló építése.
Vagyis feltalálták a NER örökmozgóját, amit közpénzekkel üzemeltetnek. Mészáros-cégek, állami cégek, közbeszerzéseken nyertes cégek nemcsak hatalmas nyereséget húznak közpénzekből, de ezek után nem kell minden adót befizetniük az államkasszába, hanem elutalhatják azt például Felcsútra, ahol a sok milliárdos munkákkal közbeszerzés nélkül megbíznak Mészáros-cégeket, amikkel mellesleg gyarapítják a felcsúti fociparadicsomot. És ennek minden elemét igyekeznek eltitkolni a nyilvánosság előtt, még akkor is, ha bírósági ítéletek köteleznék elszámolásra őket.
Siófokon az egyik sportcsarnokot a siófoki kézilabdát taóval támogató West Hungária BAU építhette, Tiborcz István volt cégével, az Eliossal párban. Alvállalkozóként, mert a munkát egy minicég kapta meg. Nem jellemző, hogy közbeiktatnak egy céget, a West Hungária Bau a közbeszerzések egyik állandó bajnoka, követhetetlen már, mi mindent építenek: Sopronban uszodát dupla áron, csiszázzák ki a Várban a Pénzügyminisztériumnak szánt épületet, felhúzták ugyanitt a Lovardát, dolgoznak az Operaházon, építik a Bozsik Stadiont, renoválják a komáromi erődöt, alakítják ki az új Millenárist és így tovább, a sorban ott van a Nemzeti Nyomozó Iroda új központjának felújítása is.
Siófokon annyival szebb a helyzet, mint Felcsúton, hogy az állam még direktben is tolt 1,9 millárdot az egyszer félbehagyott csarnok befejezésére. A további 800 millió a taón keresztül érkezett. Részben az egyik építő, a West Hungária BAU-tól. Az irgalmatlan közpénzeket kaszáló cég társasági adója egy részét a költségvetés helyett nemcsak Siófokon taózza le, hanem a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványnak is adtak három év alatt 250 millió forintot. Ahogyan a Mészáros-gyerekek cége, a Fejér B.Á.L. is támogatta a siófoki kézilabdát.
Mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a siófoki kézilabdacsapat tulajdonosa Fodor János, akiről többek között azt is tudni lehet, hogy tőle vette meg Mészáros Lőrinc érdekeltsége a Balaton rádióját, a Part FM-et.
Nem titok, csak nem mondják el
Valamiért ez a nagyvonalú, 500 milliárd forintot megmozgató tao-rendszer annyira titkos, hogy a cégek mintha szégyelnék. 2017-ben a 24.hu próbálkozott, végigkérdezett 30 céget, nem válaszolt a Mészáros és Mészáros, de a Szíjj-féle Duna Aszfalt vagy a West Hungária Bau sem. Az Elios válaszolt, de azt írták, hogy ők nem taóznak. A birtokunkba került adatok alapján ez nagyjából éppen akkor lehetett igaz, mert előtte taóztak ők is. 2014-ben például az Elios a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítványt és a NIKÉ Sportegyesületet támogatta. Nem nagy összeggel, előbbit 7 millióval, utóbbit 8,5 millióval.
Az Elios által támogatott NIKÉ Sportegyesület tiszteletbeli elnöke Orbán Viktor testvére, ifjabb Orbán Győző. Ide taózik Orbán Viktor apjának a cége, a Dolomit (ami azért ad Felcsútra is) és az irodai és számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó IMG Solution Kft. nevű cég. A szédítő növekedést produkál céggel a Direkt 36 többször foglalkozott. Le is fozótuk az állami pályázatokon taroló cég vezetőjét, Szentgyörgyi Gábort, amikor együtt nézett meccset Felcsúton Orbánékkal. (A Niké Sportegyesületnek 2016-ban a GE Hungary is taózott 1,1 milliárd forintot.)
A taóban a foci mögött a kézilabda a legnagyobb pénzforgató. A Fidesz alelnöke, Kubatov Gábor által elnökölt Fradi női kézilabdacsapata szintén felcsúti és siófoki erejű tao-támogatókat tud maga mögött.
A Fradi kéziseinek legnagyobb támogatói a tao-rendszeren keresztül az elmúlt években:
GE Infrastructure Hungary Holding 590 millió forint
Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (állami cég) 407 millió forint
Spar Magyarország 292 millió forint
Allianz Hungária 250 millió forint
OBO Bettermann Hungary Kft. 240 millió forint
New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (a kormányzati kommunikációs kampányok lebonyolításával megbízott Balásy Gyula-cég) 200 millió forint
Lounge Design (a kormányzati kommunkációs kampányok lebonyolításával megbízott másik Balásy Gyula-cég) 132 millió forint
Market Zrt. 135 millió forint
Magyar Telekom 118 millió forint
GTS Hungary Távközlési Kft. 110 millió
Budapest Távhőszolgáltató Zrt. 100 millió forint
PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. 74 millió forint
A Fradi honlapján a kézilabda taójáról nincs friss információ. Az biztos, hogy egy 2700 négyzetméteres kézilabda utánpótlás csarnokot építenek Turán. Erre mondjuk bőven elég lesz a befolyó tao-pénz, mert a csarnokot 656 millió forintért építi a számos megbízást elnyerő Bástya Millenium Zrt. és a Bástya Millenium Trade Kft. konzurciuma. Az új kézilabda-csarnok finanszírozását részben a Magyar Kézilabda Szövetség, részben pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatta.
A Fradi többi szakosztályához is érkezik tao, vannak cégek, akik több helyre is adnak a klubon belül. Ilyen a Telekom (a kézisek 115 milliója mellett a focistáknak is ment összesen 278 millió, hokisoknak 50 millió, vizilabdásoknak 90 millió), a tavaly csak a Fradit támogató Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (focistáknak 57 millió, hokisoknak 126 millió), a GE Infrastructure Hungary Holding (focistáknak 250 milliót, hokisoknak 115 millió, vizilabdára 160 millió), egy másik GE, a GE Hungary Ipari és Kereskedelmi Kft. szintén adott mindenhova a Fradiban (foci: 48 millió, hoki 508 millió, póló 106 millió).
A kézilabda egyébként kiemelt szerepet játszik Kisvárdán is. Óriási pénzből légiósokkal felálló, mégsem nagyon sikeres csapatot raktak össze, nem függetlenül attól, hogy akárcsak a fociban, itt is maga mögött tudhatta a helyi sport Seszták Miklós miniszter támogatását. Taózott a várdai kéziseknek az új Közgép, a Duna Aszfalt (235 millió forint), a Mol-leány FGSZ Földgázszállító, amikor a terület éppen Seszták miniszterhez tartozott (500 millió forint), a Mol maga (150 millió), a Nitorgénművek Vegyipari Zrt. (356 millió), az i-Cell Mobilsoft (100 millió), a GE azért ide is adott 235 milliót és a kormányzati főtakarító B + N Referenciától is jött 245 milló. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy Seszták bukása után is ennyire vonzó taóterep marad Kisvárda.
Dunakeszit hirtelen felfedezte az OTP, a Mol és a Market
Mi lehet az oka, hogy tavaly hirtelen több cégnek is eszébe jut támogatni a városi sportegyesületet Dunakeszin?
Korábban a végelszámolás alatt lévő Trei Real Estate Hungary Kft. volt a legnagyobb tao-támogatója Dunakeszi sportegyesületének. Az utolsó leheletével a cég 2017-ben 150 millió forintot terelt az egyesületbe, ezzel és a Coca-Cola 30 milliójával (meg pár kisebb támogatással) 210 milliós taó-forráshoz jutott a VSD.
Tavaly ennél jóval nagyobb összegeket mozdultak meg, miután ide (is) taózott az
OTP Bank Nyrt. 398 millió forinttal
MOL Petrolkémia Zrt. 150 millió forinttal
Market Építő Zrt. 100 millió forinttal.
Összesen 731 millió forintot adtak össze cégek a sportegyesületnek.
Dunakeszi a sportban a futsalról lett ismert. A Dunakeszi Kinizsi futsal szakosztályt Szijjártó Péter és fidelitasos barátai hozták létre 2011 nyarán. Abban az évben rögtön a második helyen végeztek az NB II.-ben, egy évvel később megnyerték a másodosztályt. Szijjártó Péter is rendszeresen pályára lépett a teremfoci csapatban, ami körül hirtelen komoly cégek jelentek meg szponzorként, olyan anyagi körülményeket teremtve, amit csak irigyelni tudtak a konkurensek. Arra is volt pénzük, hogy szerződtessék Európa egyik legjobb futsaledzőjét, és egykori válogatott játékosok és profi futsalosok is leigazoltak a csapathoz.
Szijjártó 2016-ban fejezte be a hivatalos futsalos karrierjét, ettől még az állam szolgálatába szegődő csapattársaival gyakran találkozhatott a munkahelyén. A futsal nem szűnt meg a városban sőt, a kormány 2016 végén 900 millió forint adott egy futsal csarnok építésére.
Első körben nem jött össze a Magyarság Sporttelepre álmodott csarnok építése, a közbeszerzési pályázaton ugyanis túl drága ajánlatot adott be a Trend Építő és a Laterex Építő.
Most tartanak a második körnél. A kiíró Városi Sportegyesület Dunakeszi elnöke, Temesvári István reményei szerint ezúttal sikeres lesz a pályázat. Nem arra számít, hogy az építőiparban váratlanul lejjebb mennek az árak, a tao-támogatásokból jöhet össze az a plusz, ami az állami támogatást kipótolva lehetővé teszi a csarnok építését. Az elnök elmondása szerint az egyesület maga kereste meg a cégeket, hogy forrást nyújtsanak az építkezéshez és az egyesület egyéb feladataihoz. A közbeszerzési kiírásban is futsalcsarnokként emlegetett épület az elnök szerint nem kifejezetten futsalcsarnok lesz, több sportág is használhatja majd.
Közben épül egyébként egy másik csarnok is a városban, szintén tao-pénzből, ezt is a Városi Sportegyesület Dunakeszi használja majd, ez úgynevezett munkacsarnok lesz, lelátók nélkül, amit edzésekre használhatnak majd a sportolók. A városban egyébként tavaly átadtak egy másik sportcsarnokot is, a Dunakeszi Szent István Általános Iskoláét. Az új iskolaépületet és a sportcsarnokot a West Hungária Bau és Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér-B.Á.L. építette, 4,6 milliárd forintos álami támogatásból.
A városban lakó Szijjártó Péter kapcsolata nem szakadt meg a helyi sportélettel. Mint a kormánymédiában tavaly ősszel végigturnéztatott cikkből kiderült, a külügyminiszter hétéves fia is focizik már a Dunakeszi Városi Sportegyesületben. Ifjabb Szijjártó Péter vezethette ki a Vidit a BATE Boriszov elleni Európa-liga meccsen a pályára, a csapatkapitány, Juhász Roland kíséretében.
Bánki Erik, akinek hálás lehet a röplabda és a családi cég is
Van még érdekesség a csapatsportok pénzügyi paradicsomába az öt közé (foci, hoki, kosár-, kézi-, vízilabda) nemrég bevett röplabdában is. A röplabda Bánki Eriknek, a parlament gazdasági bizottsága elnökének köszönheti, hogy felkerült a nagy pénzek polcára. A fideszes képviselő javasolta ugyanis a kör bővítését.
Bánki Erik felesége, Bánki Ágnes nem mellesleg a Magyar Röplabda Szövetség strand- és szabadidős röplabda-bizottságának az elnöke. Bánki Ágnes rögtön a tao nyertese lett. Az Index írta meg tavaly januárban, hogy Bánki Ágnes cége, a Mohácsi Sport Klub Nonprofit Kft. az első között szerzett meg egy 114 millió forintos jóváhagyást taós fejlesztésre a szövetségtől. A cégek fel is töltötték a keretet. A projektben Bánkiék nagyjából 120 millió forintos EU-s támogatás felhasználásával épült Mohácsi Lovasklubján belül építenek három strandröplabdapályát és két mobil öltözőt. Nem a teljes 114 millióból, de a hírek szerint erősen túlárazva.
Adataink szerint a Mohácsi Sport Klubot 125 millió forinttal segítette meg a tao-támogatásoknál rendszeresen felbukkanó Mol-leány FGSZ Földgázszállító, a Ferrobeton Dunaújvárosi Beton- és Vasbetonelem-gyártó Zrt.-től 20 milliót, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft-től 10 milliót és a Porche Hungáriától 5 milliót kapott Bánki Ágnes cége. A Mohácsi Sport Klub tavaly már egy 166 millió forintra kért támogatást a szövetségtől, a cégektől erre 35 millió forint jött össze.
Ennél is nagyobb támogatást kapott a Bánki Erikhez lapértesülések szerint több szálon kötődő Beach Sport, ami 2017-ben frissen állt rá a taóra. Még abban az évben azonnal felbukkan támogatóként itt a Mol-leány FGSZ, de nem is kevés pénzzel, 450 millió forinttal. A Porsche Hungária ide is adott 5 milliót, a Mészi Tuti Trafik Bt. is 5 millióval támogatta a Beach Sportot. Tavaly is találtak támogatókat, a Pannongreen Megújuló Energai Termelő és Szolgáltató adott 40 milliót, a Network 360 Reklámügynökség 9 milliót, a Porsche Hungária is adta újra az 5 milliót és a Ponton Ingatlan is ennyit. A Mészi Tuti Trafik ezúttal nem adott. Röplabdacsarnokot szeretnének, egyelőre nem jött össze erre 1,1 milliárd. Talán majd idén.
|
Orbán mégsem vágja le az aranytaót tojó tyúkját
|
Csak túlszaladt valamelyik hivatalnok tolla, amikor a kulturális tao-megszüntetése mellett szinte kinyírta a kormány számára sokkal kedvesebb sporttaó-rendszert is. A kormány gyorsan korrigált. Nem csoda, tökéletes rendszert építettek ki arra, hogy közpénzeket a nyilvánosság háta mögött magánpénzzé varázsoljon, állami bevétel helyett gazdagítva a NER-közeli cégeket és közben a felcsúti fociakadémián is újabb és újabb épületek nőjjenek ki a földből.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/15/orban-megsem-vagja-le-az-aranytaot-tojo-tyukjat
|
2019-02-15 14:25:00
| true | null | null |
444
|
Összehangoltan zajlott a korrupció a magyar-ukrán határon lévő beregsurányi határátkelőhelyen. A pénzügyőröket lefizették az Ukrajna felé tartó, áfát visszaigénylő emberek. Erről a főügyészség szerint tudtak az ott dolgozó osztályvezetők is.
Kedden lecsaptak rájuk, összesen 16 pénzügyőrt hallgattak ki és vettek őrizetbe, köztük öt tisztet. Egy civilt is kihallgattak hivatali vesztegetés gyanújával.
A megalapozott gyanú szerint a szervezett korrupció legkésőbb 2018 novemberétől folyt a határátkelőn, ahová a regionális nyomozó ügyészség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ szállt ki. Házkutatást és motozást tartottak a határállomáson és a gyanúsították lakásán is.
A vesztegetést elfogadó pénzügyőrökkel az ügyészség 151 rendbeli bűncselekmény megalapozott gyanúját közölte, a terhükre rótt legsúlyosabb bűncselekmény - a bűnszervezetben, az előnyért hivatali kötelességét megszegve üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette - büntetési tételének felső határa huszonnégy év szabadságvesztés.
Két éve szintén a beregsurányi határátkelőnél hallgattak ki 14 pénzügyőrt. A gyanú szerint csempészek fizették le őket.
|
16 korrupt pénzügyőrt vittek el a beregsurányi határátkelőről
|
Összehangoltan zajlott a korrupció a magyar-ukrán határon lévő beregsurányi határátkelőhelyen. A pénzügyőröket lefizették az Ukrajna felé tartó, áfát visszaigénylő emberek. Erről a főügyészség szerint tudtak az ott dolgozó osztályvezetők is.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/27/16-korrupt-penzugyort-vittek-el-a-beregsuranyi-hataratkelorol
|
2019-02-27 15:32:00
| true | null | null |
444
|
Korrupt rendőrökre csapott le a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ kedden, közölte a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség. A nyomozás szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt
dolgoztak zsebbe. Némi készpénzért cserébe nem bűntettek.
Eddig 18 rendőrt vettek őrizetbe, a házkutatások során több mint tízezer euró készpénz került elő. Az ügyészség tájékoztatása szerint a razzia, és a kihallgatások még jelenleg is tartanak. Valamennyi őrizetbe vett rendőr letartóztatását kezdeményezik. Ha bebizonyosodik az "előnyért hivatali kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette", akár 2 évtől 8 évig terjedő börtönt is kaphatnak.
|
Őrizetbe vettek 18 korrupt győri autópálya-rendőrt
|
Korrupt rendőrökre csapott le a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ kedden, közölte a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség. A nyomozás szerint a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök az M1 autópályán ellátott szolgálatuk alatt dolgoztak zsebbe. Némi készpénzért cserébe nem bűntettek.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/26/orizetbe-vettek-18-korrupt-gyori-autopalya-rendort
|
2019-02-26 15:42:00
| true | null | null |
444
|
„Jó hír a gödieknek! 100 millió forint támogatást kap Göd, amit a Kék Duna Központ felújítására fordíthatnak” – jelentette be a térség fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence.
A város polgármestere, az egykor momentumosként, majd függetlenként politizáló Balogh Csaba február elején mondott le, mert szerinte nem tud küzdeni „a NER helyi és országos többsége ellen”.
Erre Tuzson Bence úgy reagált, „reméljük, hogy Balogh Csaba lemondásával most pontot tehetünk a 2019-ben kezdődött korszaknak a végére, ami nem a legdicsőségesebb korszakként vonul be Göd történetébe”.
Az ellenzéki pártszövetség Balogh Csaba vezetésével 2019 októberében ugyanis leváltotta a Fideszt Gödön, ám alig fél évvel később szétesett az összefogás, és a nyolcfős frakció kettévált.
Közben Gödön évek óta megy a küzdelem az akkumulátorgyár miatt. A Samsung a lakossági tiltakozás ellenére bővítené üzemét a városban, a növekedéssel viszont a problémából is egyre több lett. A gyár miatt ki kellett vágni az egyik helyi erdőt, a gépek egy része pedig olyan hangos, hogy a környéken élők nem tudnak tőle aludni. A folyamatos bővülés közben a gyár épületei elérték a lakóövezet határát, ami miatt a korábban falusias, pihenőövezetnek számító Göd Újtelep a helyiek szerint gyakorlatilag élhetetlen lett.
A kormány azzal segítette a Samsung terjeszkedését, hogy a gyár környezetét különleges gazdasági övezetté minősítette. A döntéssel elvonta Göd iparűzési adóját, és a fideszes többségű megyei önkormányzathoz irányította. A város és a polgármester mozgásköre így alaposan beszűkült.
|
Két héttel az egykori ellenzéki polgármester lemondása után 100 millió forintot kap Göd
|
„Jó hír a gödieknek! 100 millió forint támogatást kap Göd, amit a Kék Duna Központ felújítására fordíthatnak” – jelentette be a térség fideszes országgyűlési képviselője, Tuzson Bence.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/24/god-tuzson-bence-penz
|
2023-02-24 16:04:00
| true | null | null |
Telex
|
A korábbinál is elhagyatottabb az a terület Szigetszentmiklóson, ahová a tervek szerint egy stadion épült volna, és aminek építését 2018-ban félbehagyták, miután már 1,5 milliárd tao támogatást költöttek rá – derül ki Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő Facebook-videójából. Már a korábbi műfüves pályák sincsenek meg.
A 3,5 milliárdosra tervezett projekt nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták az építkezést. Regionális utánpótlásközpontnak szánták az 1700 fős stadiont, 150 férőhelyes parkolóval, villanyvilágítással ellátott két élő füves és egy műfüves nagypálya lett volna itt. A félbemaradt beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után, írta korábban az Átlátszó.hu. Az NB II.-t is megjárt csapat azóta feloszlott, és az egykor híres utánpótlás megszűnt. Az esetről itt írtunk bővebben.
A taorendszer 2011-es bevezetése óta 2019-ig több mint 600 milliárd vándorolt a sportegyesületekhez és sportszövetségekhez. A hat támogatott csapatsportág közül (futball, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong, röplabda) messze a futball kapta a legtöbb pénzt, nyolc év alatt mintegy 275 milliárdot. A felcsúti Puskás Ferenc Akadémia a taorendszer egyik legnagyobb nyertese: az akadémián és a profi csapatot működtető kft.-n keresztül 2019-ig 68 milliárd forint támogatáshoz jutottak a cégek felajánlásai révén. Sok helyen történtek visszaélések a közpénznek számító támogatásokkal, a Magyar Labdarúgó-szövetség 30 esetben tett feljelentést.
|
Korábban 1,5 milliárdot költöttek a szigetszentmiklósi stadionra, azóta a műfüves pályák is eltűntek
|
A korábbinál is elhagyatottabb az a terület Szigetszentmiklóson, ahová a tervek szerint egy stadion épült volna, és aminek építését 2018-ban félbehagyták, miután már 1,5 milliárd tao támogatást költöttek rá – derül ki Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő Facebook-videójából. Már a korábbi műfüves pályák sincsenek meg.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2023/02/25/szigetszentmiklos-stadion-tao-tamogatas-hadhazy-akos
|
2023-02-25 16:09:00
| true | null | null |
Telex
|
Írásunk első részében az igazi nagyhalakra, Tiborcz Istvánra és Mészáros Lőrincre, illetve a kormányfő vejének és legfőbb bizalmasának szűk szövetségi rendszerére összpontosítottunk. Kormányzati dokumentumokkal igazoltuk, hogy az állami Magyar Fejlesztési Bank legalább 400 milliárd forintot, tehát a nullák tekintetében a gyakorlott matekosokat is összezavaró csillagászati összegeket töltött az általuk kezelt titkos magántőkealapokba. Mindezt teljes hírzárlat mellett – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítése céljából. Arra utaló nyomokat is találtunk, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél még sokkolóbb, de erről egyelőre nem tudhatunk biztosat. Azt viszont pontosan látjuk, hogy a 400 milliárdnyi „homályos” pénz mellett akad 141 milliárd további forint, amely a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből a szintén állami Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül.
Az alábbi részletgazdag felsorolásban egyebek mellett ennek a 141 milliárdnak a sorsa is nyomon követhető (éppen ennyi a római számos bekezdéseknél szereplő tételek összege). Persze ez is csak afféle minimumbecslés, melyet a nyilvánosan elérhető 2021-es pénzügyi beszámolókra alapoztunk – ha majd néhány hónap múlva a tavalyi mérlegeket is publikálják, okosabbak leszünk. Érdekes, hogy miközben a fű alatti 400 milliárd forintot a legmegbízhatóbb NER-zsebekhez rendelték, ezt a tisztább 141 milliárdot inkább a hatalmi gazdasági elit másodvonala kapta. Míg a csúcsfejekhez cikkünk első részében 53 magántőkealapot társítottunk, emitt most a maradék hetven (frissítés: már 71, lásd a módosítást a Hernádi Zsolt-féle Solva-alapoknál) bejegyzett „pénzeszsák” szerepel – az érthetőség kedvéért négy fő kategóriába osztva.
A szédítő adatsor elé felvezetésként csak annyit: mint látni fogják, lényegében együtt van a csapat, gyűjtésünkben szinte mindenki szerepel, aki részt vett az elmúlt évek legnagyobb visszhangot kiváltó, sokszor a korrupciógyanút sem nélkülöző ügyeiben. Akadnak itt letelepedésikötvény-, lélegeztetőgép- és vakcinakereskedők, vérplazmások meg vagongyárosok. „Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot!” – körülbelül ez lehet az új jelszó a rendszer tetején lévőknél, a tényekből nemigen következhet más. Az idelent tartózkodóknak pedig marad a remény, hogy a most alakuló NTH Nemzeti Tőkeholding tevékenysége nem az állami alapok központosításában merül majd ki, hanem a közpénzből hizlalt magántőkealap-hálózat is átláthatóbb formát ölt. Majd valamikor.
I. Alapkezelők és magántőkealapok a NER másodvonalánál
– A Vodafone-biznisz főalakjának iKON Befektetési Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (iG Tech, iG Com, Manhattan, Repro I.)
Az alapkezelő azé a Jászai Gellérté, aki annak idején az SCD-csoporttal a turisztika „Molját” hozta volna létre; a kísérlet kudarcba fulladt, ám Medgyessy Péter exkormányfőt azért sikerült balatoni partszakaszhoz segíteni. Jászai most a magyarországi Vodafone-t is benyelő 4iG telekommunikációs-informatikai gigászt építi – részben a fenti magántőkealapokra támaszkodva. Arról nincs információnk, hogy van-e állami pénz ezekben az alapokban, de a Vodafone-ügyletet kormányzati szervek olajozták.
– A letelepedésikötvény-programban kiemelt szerephez jutott figurák társaságai: a Capstone Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 8 magántőkealapot irányít (Novara, Grado, Como, Fidenza, Modena, Bari, Etna, Livorno) és a Liberty Assets Zrt., amely 1 magántőkealapot felügyel (Kecskemét Prémium Ipari Park)
A Capstone az egykor Ciprus és India területén letelepedési kötvényeket forgalmazó Földvári Gábor cége; az általa kezelt egyes magántőkealapok nemrég a kínai vakcinákat beszerző társaság hátterében tűntek fel. A Liberty Assets pedig azé a Boros Attiláé, aki anno a Rogán Antal által előterjesztett kötvénybiznisz Kína-felelőseként vált ismertté – most pedig, mint látjuk, a kecskeméti ipari parki magántőkealapot menedzseli. Noha az MFB nem válaszolt kérdéseinkre, így nem tudjuk, mennyi állami forrás van ebben az alapban, de információink szerint a pénzintézet, illetőleg az MFB Invest Zrt. nevű leánycége ott van a finanszírozók között.
– További Rogán-közeli érdekeltségek: a Carion Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Columbus) és a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., melyhez 3 magántőkealap tartozik (GBP, Exim Exportösztönző, Klasszikus Iparágak)
A Rogán Antal-féle nemzeti lakáslottó révén ismertté vált Carion-csoport cége azt a Columbus Magántőkealapot kezeli, amelyben az állami Eximbank kötelezettségvállalása a pénzügyi beszámolók szerint 2021 végéig 17 milliárdos volt (ám azóta jócskán nőhetett). Az alap egyebek mellett a NER új üstököseként jegyzett Balázs Attila projektjeit segíti, és ahogy a 2022-es választási kampányban jeleztük, Gattyán György is ezen az ágon jutott állami injekcióhoz. Mindeközben a GB & Partnersnek Gubicza Ágoston, Rogán első feleségének férje az egyik tulajdonosa. Az Exim Exportösztönző Magántőkealap esetében az állami bank közel 100 százalékban járult hozzá az 56 milliárdos alaptőkéhez, a Klasszikus Iparágak Magántőkealapnál pedig az MFB Invest a fő befektető 10 milliárd forinttal; az alapok irányítási jogát gyakorló Gubiczáék divatmárkákat, jegyértékesítő rendszereket, valutaváltó érdekeltségeket gyűjtöttek a GB-portfolióba.
– A jegybankelnök holdudvarához köthető Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 8 magántőkealapot irányít (Sky I., Sky II., Közép-Európai III., Aurum, Felis, Uncia, Arezzo, Bremdal)
Több cikket írtunk már a Matolcsy Györgyhöz és Ádám nevű fiához, valamint Száraz Istvánhozkapcsolódó magántőkealap-hálózatról, amely aktív szerepet vállal a nemzeti banki javak közvagyonjellegének elvesztésében. Azt nem tudhatjuk, hogy MFB- és Exim-pénzek is érkeztek-e a Quartz-alapokba.
– Az igazságügyi miniszter férjét foglalkoztató Hodler Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Dozengreen Ventures, Európa Agrár- és Élelemiszeripari, Innovation Europe Agrár Innovációs)
Az alapkezelő egyik tulajdonosa Kerezsi Miklós, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokot működtető alapítvány kurátora – a Hodler jogi igazgatója és befektetési tanácsadója pedig Magyar Péter, Varga Judit férje, aki egyébként felügyelőbizottsági tag a Mészáros Lőrinc-féle MKB Bankban, illetve igazgatósági helye is van a Magyar Közútnál. Az áttételesen a Gyulai Agrár Zrt.-t birtokló Európa Agrár- és Élelemiszeripari Magántőkealapba az Eximbank 15,4 milliárd forintnyi eurót „lapátolt” – ez a teljes jegyzett tőke 70 százaléka.
– Az államnak gyakran dolgozó ügyvédcsalád Herius Capital Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Herius-1)
Az alapkezelő tulajdonosa a Jászai Gellért-féle 4iG-csoporttal együttműködő Sárhegyi István, a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltjának fia. (A família egy balatonvilágosi szállodamonstrum – végül törölt – tervével a botránykrónikákba is bevonult.) Az űripari befektetésekre szakosodott Herius-1 Magántőkealapban az állami Eximbank kötelezettségvállalása a pénzügyi beszámolók szerint 2021 végéig 3,6 milliárd forintos volt (ám azóta nőhetett).
– A Fidesz-közeli Hungast-csoporttal „rokonítható” Innova-X Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Innova-1 Járműipari Magántőkealap)
Az alapkezelő azé a korábban bissau-guineai lakcímmel is rendelkező Petti Csabáé, aki üzletileg több ponton összeér a Bánki Erik fideszes képviselő köreihez sorolt Hungast közétkeztetővel. Az Eximbank 10 milliárddal köteleződött el az Innova-1 Járműipari Magántőkealap mellett.
– A takarítás „Mészáros Lőrincének” Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt. nevű vállalata, amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Singulium, Singulium I, Singulium II, Singulium III)
Az alapkezelő a NER-mértékkel mérve is jelentős B+N Referencia Zrt. urához, az állami megrendelésekben szinte fuldokló Kis-Szölgyémi Ferenc „takarítókirályhoz” tartozik. Egyelőre nincs információnk arról, van-e MFB- vagy Exim-pénz az általa felügyelt alapokban.
– A Covid-biznisz kulcsszereplőinek Stratton Monarch Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Borelli)
Az alapkezelő körül az a Vámosi-Nagy Zsolt–Veréb Balázs–Tuller András jogásztrió legyeskedik – tulajdonosként, tisztviselőként vagy ügyvédként –, amelyet korábban a nagy lélegeztetőgép-beszerzések és a kínai vakcinaimport hátterének feltárásakor már körberajzoltunk. Nem tudhatjuk, van-e, lesz-e állami pénz a náluk lévő magántőkealapban.
– A Bayerné-ügyben ismertté vált érdekcsoport Sycamore Capital Partners Magántőkealap-kezelő Zrt.-je és a vele „összeérő” Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Sycamore Buyout Fund I.)
A Sycamore Zrt. Faber-Szabó Ferencé és Kolossváry Kornélé – ők a Bayerné titokban adta el multiknak az állami vérplazmát című Válasz Online-történetben szereplő Vascular-kör főalakjai. Valamilyen különös oknál fogva (egyelőre?) nem ők kezelik a Sycamore Buyout Fund I. Magántőkealapot, hanem a debreceni Herdon István Xanga-csoportja. Viszont az alap által birtokolt alkatrészgyártó egységnél és egészségügyi cégnél Faber-Szabóék aktív jelenlétéről „csiripelnek” a verebeink. Itt sem sejthetjük, landolt-e MFB- vagy Exim-pénz a „kiskosárban”.
– A honvédelmi miniszter korábbi cége, a TripleHill Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (TripleHill I.)
A tárcairányítóvá avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf alapkezelőjét Tiszolczi Renáta viszi tovább. Az ide tartozó magántőkealap az állami árverésen elnyert OGYÉI-irodaépület közvetett tulajdonosa. Úgy tűnik, az alapot másra nemigen használják, nem tudjuk, állami pénz folyt-e bele.
– Volt fideszes képviselő környezetéhez tartozó Accessio Equity Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Start Future, Start Innovation)
Az alapkezelőben felügyelőbizottsági tag a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetője, Braun Márton volt parlamenti képviselő. Az alapokban van székelyföldi érdekeltség is, MFB–Exim-szerepvállalásról viszont nincs információnk.
– A Kövér László ázsiai tisztelője által jegyzett Chi Fu FT European Fund Management Zrt., amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Chi Fu FT European Private Equity Fund)
Az alapkezelő Frank Liu tajvani milliárdoshoz köthető, aki remek személyes kapcsolatot ápol a magyar házelnökkel – és van az MFB-vel közös története is.
– Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Impact Ventures I., Impact Ventures II.)
Az alapkezelő résztulajdonosa Eszter Elemér, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, illetve a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnöke. Az Impact Ventures-alapokhoz az MFB Invest 2,5 milliárd forintot tett hozzá; az itteni befektetések jellemzően piackonformak.
– Az egykori vagyonpolitikáért felelős államtitkár tanácsaira hallgató Turigum Capital Befektetési Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Turigum 1, Turigum 2, Tibidabo, St. Andrews)
Az alapkezelő egy Zürichben érdekelt vagyonkezelői csapaté, melynek nemzetközi tanácsadói karát Halasi Tibor korábbi Fidesz-káder és exállamtitkár erősíti. Nem tudjuk, van-e magyar állami pénz az általuk menedzselt alapokban.
II. Alapkezelők és magántőkealapok az OTP–Mol-érdekkörnél
– A Molhoz, illetve az óriáscég vezéréhez kötődő cégek: a Lead Ventures Alapkezelő Zrt., amely jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Voyager, Enter Tomorrow Europe) és a Gran Private Equity Zrt., amely 4 magántőkealapot felügyel (Solva, Solva II, Solva III, frissítés: közvetlenül cikkünk élesítse után bejegyezték a Solva IV-et is)
A Lead Ventures alapjaiban részben a Mol olajvállalat pénze van. A Voyager közös cégeket működtet a cikkünk első felvonásában Tiborcz-közeliként leírt, napelemes projektekkel foglalkozó Green Energy Investhor Zrt.-vel, az Enter Tomorrow Europe viszont „piacibbnak” látszik – például az elektronikus útdíjszedésért felelős i-Cell Kft. befektetőjeként. Utóbbi magántőkealapba az állami Eximbank mintegy 9 milliárd forintot töltött. A Hernádi Zsolthoz magánszemélyként tartozó Gran Private Equity Zrt. Solva-alapjai birtokolják az állami turisztikai milliárdokra is érdemesült Grand Hotel Esztergomot, valamint a Portobello Wellness & Yacht Hotelt is. Továbbá áttételesen a magyar vasútipari gépgyártás kulcsszereplőjeként jegyzett Dunakeszi Járműjavító Kft.-t, illetve az Egyiptomnak vagonokat szállító Ganz-MaVag International Kft.-t is.
– Az OTP-hez, illetve bank első emberéhez tartozó társaságok: a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely jelenleg 6 magántőkealapot irányít (PortfoLion Partner, Regionális, Regionális II, Digitális I, Digitális II, Zöld) és a Bonitás Befektetési Alapkezelő Zrt., amely 1 magántőkealapot felügyel (Bonitás)
Az OTP-csoportba tartozó PortfoLion széleskörű aktivitást mutató alapjai közül a Regionálishoz és a Regionális II-höz összesen 17,5 milliárddal járult hozzá az állami Eximbank.
– Az egykori MET-tulajdonos Westbay Alapkezelő Zrt.-je, amely jelenleg 1 magántőkealapot irányít (Corcoran)
Az alapkezelő a Csányi Sándor egyik legfontosabb szövetségesének számító Nagy Györgyé, a Vasas Futball Kft. jelenlegi és a MET energiakereskedő volt tulajdonosáé. Nem tudhatjuk, van-e MFB- vagy Exim-pénz az általa felügyelt alapban.
III. Köztulajdonú vagy „kiszervezett” alapkezelők és magántőkealapok
– Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. (Optimum Ventures és Optimum Ventures II. magántőkealapok) a jegybanki alapítványi körhöz, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (Gazdaságfejlesztési és Beruházásfejlesztési magántőkealapok) a közfeladatot ellátóként ismert Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványhoz, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap) pedig az állami MFB-csoporthoz tartozik
IV. Függetlennek látszó alapkezelők és magántőkealapok
– Az Axiom Alapkezelő Zrt.-nél (GL2100 Magántőkealap), a Finext Startup Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Finext III Magántőkealap), a B-Fund Ingatlan és Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél (B-Green és Modest Fund magántőkealapok), a Bernera Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Sollas I. Magántőkealap) és a Fund-AX Tőkealap-kezelő Zrt.-nél (Finnova Magántőkealap) egyelőre nem látunk érdemi NER-kötődést és állami pénzes hátteret
#magántőkealapok#NER
|
„Nem vagy a NER része, ha nem kezelsz magántőkealapot!”
|
Mintha kényszeres magántőkealap-gründolásba kezdett volna a hatalmi gazdasági elit – a Tiborcz István és Mészáros Lőrinc mögötti sor is. A NER titkos pénzcsatornáiról szóló írásunk második, záró részében majd’ mindenki szerepel, aki az elmúlt 10-12 évben különös vagy botrányos kapcsolatba került az állammal – legyen szó letelepedés-, lélegeztetőgép-, vakcina-, vérplazma- vagy vagonbizniszről. Ők most egységesen úgy érzik, szükségük van tulajdonosrejtegető-adóoptimalizáló egységekre. Offshore-ozni már nem divat, magántőkealapozni viszont szinte kötelező.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2023/02/28/magantokealapok-ner-jaszai-gellert-hernadi-zsolt-csanyi-sandor-magyar-peter-szaraz-istvan-nagytotal/
|
2023-02-28 15:52:02
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Szemereyné Pataki Klaudia polgármester vagyonnyilatkozata 2021-ben szólt a legnagyobbat, amikor abból kiderült, hogy a kecskeméti egyetemet működtető alapítvány felügyelő-bizottságának tagjaként havonta bruttó 1,6 millió forintot kap a polgármesteri fizetésén felül, ami akkor kicsivel több mint havi 1 millió forint volt. A neki szegezett kérdések után a polgármester azt nyilatkozta, hogy jótékonysági célokra ajánlotta fel az 1,6 millió forintot.
2023-ban a polgármester arról nyilatkozott, hogy
polgármesterként havi bruttó jövedelme 1.346.400 forint, amihez havi bruttó 195 ezer forint költségtérítés jár.
A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként továbbra is havonta bruttó 1.654.135 forint utalnak át a részére. A város első számú politikusa 2022-ben a lapra ráírta, hogy ez az összeg „jótékonysági célokra felajánlva”, 2023-ban erről már nem nyilatkozott, hogy bárki részére is felajánlotta volna a kecskeméti egyetemtől kapott díjazását.
Továbbra is két ingatlanban tulajdonrészes, egyikben 1/16, a másikban 1/2 arányban, és valamivel nagyobb mint 3 hektár szántót birtokol Szentkirályon. Saját autója nincs, azt látni, hogy önkormányzati Mercedes autóval közlekedik. Banki hitele csökkent az elmúlt évekhez képest, jelenleg 2,5 millió forintot kell törlesztenie. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítása továbbra sincs, 2021-ben még 6 millió forintot fialtatott. Gazdasági társaságban tisztsége és érdekeltsége nincsen.
Összeférhetetlenség: egyetemi alapítványok és az uniós pénzek
A magyar kormány a jövő héten küldheti el a konkrét javaslatát az Európai Bizottságnak a vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségéről, utána lehet arról tárgyalni – mondta az RTL-nek Navracsics Tibor, uniós fejlesztésekért felelős miniszter. Az is kérdés, hogy a polgármesterek maradhatnak-e.
Többek között arról is meg kell egyezni, hogy a polgármesterekre, parlamenti képviselőkre vonatkozzon-e az összeférhetetlenség. Mi most azt gondoljuk, hogy a miniszterek mellett az államtitkárok, esetleg kormánybiztosok esetében állhat ez fenn, de ez majd a tárgyalások része lesz
– mondta a miniszter.
Következő cikkünkben bemutatjuk az alpolgármesterek, a kormánypárti és az ellenzéki képviselők vagyonnyilatkozatait is.
|
Továbbra is többet keres Szemereyné Pataki Klaudia az egyetemi alapítványnál, mint polgármesterként
|
A KecsUP.hu 2023-as vagyonnyilatkozata alapján arra jutott, hogy Szemereyné Pataki Klaudia polgármester havi bruttó jövedelme 1 346 400 forint, amihez havi bruttó 195 ezer forint költségtérítés jár. A Neumann János Egyetemért Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként továbbra is havonta bruttó 1 654 135 forint utalnak át a részére. A város első számú politikusa 2022-ben a lapra ráírta, hogy ez az összeg „jótékonysági célokra felajánlva”. 2023-ban erről már nem nyilatkozott.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2023/02/tovabbra-is-tobbet-keres-szemereyne-pataki-klaudia-az-egyetemi-alapitvanynal-mint-polgarmesterkent-unikum/
|
2023-02-20 00:00:00
| true | null | null |
Kecsup
|
28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját. A határozat kimondja, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A kivitelezők a döntést nem hagyják annyiban, a „fehér út” ügye a bíróságon folytatódik tovább.
A friss információink szerint a Pest Megyei Kormányhivatal ismét arra kötelezte a Fejér B.Á.L. Zrt.-t és alvállalkozóját, a Kontimer Kft.-t, hogy zárja le és távolítsa el a Pest megyei Érd és Sóskút között létrehozott, főleg mészköves, tehát fehér színű talajból létrehozott utat – tudta meg az Átlátszó. A kormányhivatali döntés szerint az utat engedély nélkül építették és helyezték forgalomba.
Ez a 2020-ban indult úgynevezett „fehér út” ügy, ami miatt rendőrségi feljelentést is tett Érd LMP-s alpolgármestere, Tetlák Örs. A feljelentés szerint az utat illegálisan építették meg az érdi köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át.
A most lefolytatott megismételt, kibővített kormányhivatali eljárásban derült ki: az érintett 28 telektulajdonos egybehangzóan úgy nyilatkozott, hogy nem járultak hozzá a tulajdonukon való útépítéshez. A határozat kimondta, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A hatóság továbbá megállapította, hogy
az út jelentős része Natura 2000 védettségű természetvédelmi területen halad át.
A kormányhivatal vezetője volt fideszes parlamenti képviselő, Tarnai Richárd.
A Budapest Környéki Törvényszék szóvivője az Átlátszónak azt nyilatkozta:
az újabb kormányhivatali határozat ellen három keresetlevelet nyújtottak be. Vagyis a „fehér út” ügy ismét a bíróságon folytatódik.
Az alvállalkozó cég pedig nyilatkozatában emlékeztette az Átlátszót:
„A most meghozott határozat a korábbihoz hasonlóan szintén jogszabálysértő. A határozat megsemmisítése iránt a Kontimer Kft. ismételten keresetet terjesztett elő a Budapest Környéki Törvényszék előtt. Az eljárás folyamatban van, melynek során a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt is kérelmet terjesztett elő a cég.”
T. Mészáros András, az útépítés idején hivatalban volt fideszes polgármester nem válaszolt az Átlátszó által feltett kérdésekre, ahogy a Fejér B.Á.L. Zrt. sem reagált a levelünkre.
A botrányt kirobbantó LMP-s politikus, Tetlák Örs valóságos vádiratnak nevezte a legújabb kormányhivatali határozatban szereplő tényállításokat. Közölte:
„Nehezen tudom elképzelni, hogy ezt követően a nyomozás érdemi gyanúsítás nélkül záruljon le belátható időn belül, hiszen ez a határozat feketén-fehéren kimondja, hogy itt a hulladékgazdálkodás rendjét megsértették, és környezetkárosítást követtek el. Azt pedig nem tartom életszerűnek, hogy egy Fejér B.Á.L. Zrt. mindezt meg merte volna tenni az érintett polgármesterek támogató hozzájárulása nélkül.”
Kormányhivatal: engedély nélkül épült az út
2020 februárjában egy környezetvédelmi szervezet, a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány tett bejelentést az érdi önkormányzatnál az Érd és Sóskút között illegális lerakott szemétről. A helyszínen ellenőrzést végző hivatali emberek ekkor egy olyan útra bukkantak, amelynek létezéséről addig nem tudtak, az építkezésről a polgármesteri hivatalban semmilyen hivatalos iratot nem találtak. Az útépítés idején, 2019-ben, még a fideszes T. Mészáros András volt Érd polgármestere, a bejelentéskor pedig már az egyesült ellenzék által támogatott Csőzik László volt a városvezető.
Az érdi jegyző bejelentést tett a kormányhivatalnál az út miatt. A kormányhivatal még az első vizsgálat során megállapította a kivitelező Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Kontimer Kft. felelősségét „építési engedély nélkül végzett útépítési tevékenység” és „engedély nélkül végzett út forgalomba helyezési tevékenység” jogsértésekben. A kormányhivatal döntését azonban a Fejér B.Á.L. Zrt. bíróság előtt támadta meg.
Mészárosék cége beperelte a Pest Megyei Kormányhivatalt a „fehér út” ügyében | atlatszo.hu
A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán.
Mint 2022. október végén beszámoltunk róla, hogy nem hoztak érdemi bírósági döntést az úgynevezett „fehér út” ügyében. A Budapest Környéki Törvényszék ugyanis új eljárásra kötelezte a Pest Megyei Kormányhivatalt.
Az Átlátszóhoz akkor eljutó információk szerint a Budapest Környéki Törvényszék egyik félnek sem adott igazat, hanem azért kötelezte új eljárásra a Pest Megyei Kormányhivatalt, amiért a hatóság nem vont be az eljárásba minden érintettet, így azokat a telektulajdonosokat, akiknek ingatlanán lerakták a meszes talajt.
A rendőrség még mindig csak felderít
A kormányhivatali eljárással párhuzamosan nyomozás is indult. Az LMP politikusa azt írta a rendőrségnek a 2020-as feljelentésében: ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelően lerakóhelyre szállították volna a közeli építkezésen kitermelt földet, abból utat építettek. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskúti polgármester támogatásával tették meg.
6 milliárdos iskolaépítés törmeléke. Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd akkori fideszes városvezetése egy köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok, és tanuszoda) építésére. A projekt eredetileg becsült szerződéses összértéke nettó 4,1 milliárd forint volt, a cég a munkát több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért vállalta el. A földmunkákat a Fejér B.Á.L. Zrt-nek a Kontimer Kft. végezte.A 2015 júniusában alapított Fejér B.Á.L Zrt. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégeként vált ismertté. 2019 február elején azonban édesapjuk, Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb embere is részesedést szerzett a cégben. A Zrt. 2021-ben közel 50 milliárd forint árbevételt ért el, ami 4,6 milliárdos adózott eredménnyel társult.
Most a rendőrség ezt nyilatkozta az Átlátszónak:
„A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt a büntetőeljárás továbbra is felderítési szakban van folyamatban. Jelenleg az igazságügyi élővilág- védelmi, tájvédelmi, hulladékgazdálkodási szakértői véleményekre várunk, azok beérkezését követően nyílik lehetőség meghatározni az eljárás további menetét”.
Ez lényegében azt jelenti, hogy az ügynek továbbra sincs gyanúsítottja.
Nem vitték el a kőtörőbe
A legújabb kormányhivatali határozat szerint „a Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. alapjellemzést, ill. rendszeresen képződő hulladék esetében megfelelőségi vizsgálat elvégzését igazoló laboratóriumi jegyzőkönyvet nem mutatott be, így a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy
egyetlen köbméter építési és bontási hulladékot nem vett át a Tárnoki Kőtörő Újrahasznosító és Kereskedelmi Kft.
és nem állított ki semmilyen igazolást, hogy a sávalapok kitermelése címén és 2990 m3 és talajcsere címén 4200 m3 mészköves föld ártalmatlanítását elvégezte volna”.
Mindennek azért van jelentősége, mert a Kontimer a hivatalos eljárásban azt nyilatkozta:
„Nem került semmilyen mennyiségű hulladék felhasználásra az útjavítás során. Az útjavítás kizárólag azzal a mészköves talajjal készült, ami maga a földút anyaga is volt mindig. A Kontimer Kft. a kitermelt mészköves talajt beszállította a hulladéklerakóba. A Tárnoki Kőtörő Kft. elvégezte a beszállított hulladék hasznosítását a Ht. 15. § szerint. A telephelyről ezt követően kiszállított anyag hulladék státusza megszűnt.”
Megy az egymásra mutogatás
Mint korábban írtuk, az Orbán Viktor bizalmi köréhez tartozónak tartott Mészáros Lőrinc családjának cége a teljes felelősséget az alvállalkozóra és az érintett polgármesterekre kente:
„Nem került sor út építésre, vagy út kialakítására. Egy meglévő önkormányzati közút karbantartása történt meg a Kontimer Kft. által, az érintett közút tulajdonos önkormányzatokat képviselő polgármesterek kérésnek, hozzájárulásának megfelelően, amelyben a Fejér-B.Á.L. Zrt nem vett részt.”
Hozzátették: “A Kontimer Kft ügyvezetője egyeztetett az út karbantartás megvalósításáról a sóskúti Polgármester úrral, König Ferenccel, és az érdi Polgármester úrral, T. Mészáros Andrással, ezen egyeztetés részleteiről nem rendelkezünk információval. Ezen egyeztetésen, vagy egyeztetéseken a Fejér-B.Á.L. Zrt. nem vett részt.”
|
Ismét elmeszelték Mészáros Lőrinc családi cégét az érdi „fehér út” ügyében
|
28 tulajdonos hozzájárulása nélkül épített illegálisan utat részben természetvédelmi területen Érd és Sóskút között a Mészáros Lőrinc családja által tulajdonolt cég alvállalkozója – értesült az Átlátszó. A kormányhivatal a legújabb döntésével elmarasztalta az Orbán Viktorhoz közel álló oligarcha családi cégét és alvállalkozóját. A határozat kimondja, hogy az érdi köznevelési centrum építési törmelékéből építették az utat, a kezeletlen hulladék lerakása pedig jogszabályi tilalomba ütközik. A kivitelezők a döntést nem hagyják annyiban, a „fehér út” ügye a bíróságon folytatódik tovább.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/28/ismet-elmeszeltek-meszaros-lorinc-csaladi-ceget-az-erdi-feher-ut-ugyeben/
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.
Az ukrán határtól alig húszpercnyi autóútra, Szabolcs megyében, közelebbről a Rétköz nevű térségben fekszik a tizenötezres város, Kisvárda. Innen származott el Seszták Miklós, aki korábban fejlesztési miniszter volt Orbán Viktor kormányában. Kisvárda az ő regnálása idejében kapott állami pénzek és a pazarló látványberuházások miatt érdemelte ki a „Kelet Felcsútja” gúnynevet. Most a helyi múzeum a pár éve csodásan felújított épületéből egy vadiújba cuccol át.
Seszták már nem miniszterkedik, de országgyűlési képviselőként továbbra is egyengeti szülővárosa sorsát, így Kisvárdán még ma is akad milliárdos nagyságrendű közpénz szinte bármire. A stadion, az atlétikai centrum, vízicsúszdapark, mozipark, jégtörőhajó, ökoturisztikai attrakció, díszlet utca és termálvizes lórehabilitációs központ után egy kulturális projekt van soron: múzeumot építenek.
Az új létesítménybe az önkormányzati fenntartású Rétközi Múzeum intézménye költözik, ami 1983 óta a volt kisvárdai zsinagógában működik.
„Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában, Csillag utca 5. szám alatt található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.” – olvasható az intézmény honlapján.
A múzeumban megtekinthető leletek jelentős részét a kisvárdai vár anyaga adja. Ezenkívül vandál sarkantyúk, valamint umbók, azaz pajzsdudorok, továbbá a gyalogos harcosok fegyverzetei is megtalálhatóak benne.
Ismerős cég nyerte a tendert
A település még 2019-ben kapott bruttó 1,9 milliárd forintot az államkasszából, hogy egy új múzeumépületet és egy tájházat alakítson ki. A múzeum kivitelezésére csak tavaly decemberben sikerült vállalkozót találni.
A város ezáltal egy nettó 1,3 milliárdos épülettel lesz gazdagabb.
Az új kulturális létesítmény nettó alapterülete közel kétezer négyzetméter lesz. A modern épület alsó szintjén kap helyet a kiállítótér, plusz több kiszolgálóhelyiség, az emeleten pedig az irodák, valamint egy multifunkcionális tér lesz majd.
„A beruházás keretében a Rétközi Múzeum elhelyezésére szolgáló épület kialakítására kerül sor, amely az értékes és számottevő gyűjteménynek a mai kor igényeinek megfelelve méltó kiállítási helyet biztosít.” – áll a közbeszerzési dokumentumban.
Az új kulturális létesítmény felhúzására kiírt közbeszerzésen úgy tűnik, nagy volt a verseny: hat cég is indult. A nyertes neve mégsem okoz meglepetést.
A munkát a nyíregyházi KERMI-SZOLG Kft. vitte el, ami a helyi közbeszerzések egyik kiskirálya.
A kft. végezhette többek között a Kisvárdához közeli, ám a világtól annál eldugottabb Rétközi-tavon a turisztikai fejlesztéseket 565 millió forint értékben. A tó partján szintén ők húzhatták fel a 2,4 milliárd forintos, nem túl sokak által használt, Határok Nélkül Teniszakadémiát is, ami a luxust sem nélkülözi.
Drónvideó: üresen áll a 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémia Kisvárda mellett | atlatszo.hu
Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni.
A beruházások a cég pénzügyi eredményein nem igazán látszanak meg. 2020-ban 1,5 milliárd forint árbevételt ért el, de közel 32 milliós veszteséget termelt. 2021-ben pedig 657 milliós forgalomból csupán 9 milliós nyereséget könyvelhetett el.
Sima lakóházból gyúrnak tájházat
Az állam által pénzelt másik projektről, a tájházról még annyi információt sem találunk az interneten, mint az új Rétközi Múzeumról. Az önkormányzat egy 2020-as dokumentumban írt pár sort a tervekről.
„Tájházon a mezővárosi lét által megkívánt, az idők során kialakult polgári jegyeket is magukon viselő lakóházakat értjük. Mivel Kisvárda 20. század eleji története a falusi és mezővárosi fejlődés jegyeit egyaránt hordozza, a városközpontban lévő, tájháznak megvásárolt épület átalakítása szintén ehhez a koncepcióhoz kell, hogy illeszkedjen. Ezt a fajta kialakítást megköveteli az utca még meglévő, hasonló időszakban készült épületállománya. Kisvárda Város Önkormányzata a leendő tájház helyszínének a 1168. helyrajzi számú ingatlant jelölte meg. Az ingatlan 783 négyzetméter alapterületű.”
Egy tipikus mezővárosi épületet kerestünk a Google-térkép utcanézetében, de meglepetésünkre egy sima rácsos, redőnyös családi házat találtunk. A leleményes kisvárdai önkormányzat tervei szerint ezt az épületet alakítják át tájházzá.
A tulajdoni lap szerint az ingatlanvásárlást az önkormányzat hamar lezongorázta, már 2019 márciusában megvették az épületet. Az tehát már közel négy éve az önkormányzaté, funkciójáról azonban nincs információ.
A leendő tájház kialakításához még egy etnográfust (néprajzkutatót) is bevetettek. A tervek szerint így fog kinézni, miután a jelenlegi épület „tájház jellegűre lesz alakítva” – persze, ha valaha is elkészül.
A közbeszerzési értesítő szerint 2020-ban hiába kerestek kivitelezőt a tájház megépítésére. Egyetlen érvényes ajánlat volt, azonban az meghaladta az önkormányzat pénzügyi keretét. A rendelkezésre álló anyagi fedezet nettó 75 millió forint volt, az ajánlatok pedig nettó 100-124 millió forint között mozogtak.
A volt zsinagóga épületét kívül-belül felújították
Ahogy a cikk elején említettük, a most bruttó 1,3 milliárd forintért új otthont kapó Rétközi Múzeum 1983 óta a volt kisvárdai zsinagógában működik.
2019-ben számoltak be arról a helyi lapok, hogy gyönyörű lett a teljes rekonstrukción átesett zsinagóga, még restaurátori helyiségeket is kialakítottak benne.
A felújítás három ütemben zajlott, az első és a második ütem nettó 300 millió forintba került, ami a külső munkálatokat fedezte. A belső felújítás volt az utolsó ütem, annak áráról nem találtunk információt a közbeszerzési közlönyben. A Korintosz Kft. egy videó szerint 2018 végén lett kész a belső felújítással, és ők végezték a külső rekonstrukciót is.
Az új múzeum helyén bérlakások állnak
Az új múzeumépület a Krucsay Márton utca 5. szám alatt lesz. A telek nem üres, így a rajta lévő épületet el kell dózerólni az új létesítmény felhúzása előtt. Abból adódhatnak problémák, hogy az ingatlan papíron egy hét lakásos bérlakás.
Nem tisztázott, hogy
miért van szükség egy új ingatlanra, ha a múzeumnak helyt adó zsinagógát pár éve felújították,
mi lesz a zsinagóga impozáns épületével,
a bontás előtt álló bérlakásokban élnek-e.
Elküldtük a kérdéseinket Leleszi Tibornak, Kisvárda fideszes polgármesterének, de választ nem kaptunk.
|
A kisvárdai pajzsdudorok 1,3 milliárdért költöznek új otthonba a zsinagógából
|
Ha Kisvárda, akkor pénzszórás. A fideszes önkormányzat sok látványberuházás után most nettó 1,3 milliárd forintot költhet el arra, hogy a helyi múzeumnak építsenek egy modern ingatlant. Holott az intézmény mostani épületét nemrég pofozták ki több száz millió forintból. A rendelkezésre álló állami támogatásból a múzeummal együtt beígért tájházra viszont már nem futja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/02/27/a-kisvardai-pajzsdudorok-13-milliardert-koltoznek-uj-otthonba-a-zsinagogabol/
|
2023-02-27 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Samsung SDI elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítménye számára nyújtott 89,6 millió euró összegű magyar állami beruházási támogatást – írja az MTI.
A jóváhagyás indoklásában az Európai Bizottság közölte: a Magyarország által a Samsung SDI számára nyújtott támogatás összhangban áll az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal.
A regionális fejlődésre gyakorolt pozitív hatásai egyértelműen meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait.
A beruházási támogatás a Samsung SDI gödi, elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítményének bővítését fogja szolgálni, hozzájárul a régió fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez, miközben megőrzi a versenyt – olvasható az indoklásban.
A Samsung SDI 2017 decemberében döntött úgy, hogy 1,2 milliárd eurót ruház be a Göd térségében található, elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat gyártó létesítménye termelési kapacitásának bővítésére. A gyár, mely 2022 januárjában érte el teljes termelési kapacitását, havonta több mint 6 millió darab akkumulátorcellát szállít elsősorban az Európai Gazdasági Térségbeli fogyasztóknak, és 1200 új közvetlen munkahelyet teremtett.
Magyarország 2018-ban jelentette be az Európai Bizottságnak, hogy 108 millió eurós állami támogatást kíván nyújtani a projekthez. 2019 októberében a brüsszeli testület részletes vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e a 2014–2021 közötti időszakra vonatkozó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.
A testület értékelésében megállapította, hogy a közfinanszírozás nélkül a projektet nem Magyarországon vagy más uniós országban valósították volna meg, hanem egy unión kívüli országban,
egyben hozzájárul a munkahelyteremtéshez, egy hátrányos helyzetű régió gazdasági fejlődéséhez és versenyképességéhez.
A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság megállapította, hogy az eredetileg bejelentett 108 millió euró összegű támogatás meghaladta a beruházások ösztönzéséhez szükséges minimumot. A 89,6 milliós összeg elegendő ahhoz, hogy a Samsung SDI vállalatot a beruházás magyarországi megvalósítására ösztönözze.
Az utóbbi időben lapunk is sokat foglalkozott Samsung SDI-vel, mivel a dél-koreai vállalat gödi terjeszkedése országos üggyé nőtte ki magát, arról nem beszélve, hogy rengeteg bosszúságot okoz a helyieknek és a környékbelieknek. A társaság működése finoman szólva sem problémamentes: szivárgott az elektrolit a gyár területéről, oldószert találtak a gödi kutak vizében, többször is tűz ütött ki az üzemben és történt egy haláleset is, ami után megbírságolták a vállalatot. A gödi Samsung működése azért is érdekes, mert a kormány 2020-ban itt hozta létre az első ún. különleges gazdasági övezetet, ami azt jelenti, hogy a vállalat által termelt adóbevételek nem Gödhöz, hanem a fideszes irányítású megyei önkormányzathoz folynak be.
|
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Samsung SDI-nek nyújtott 89,6 millió eurós magyar állami támogatást
|
Az indoklás szerint a fejlesztés pozitív hatásai meghaladják az állami támogatás által előidézett versenytorzulás hatásait.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/az-europai-bizottsag-jovahagyta-a-samsung-sdi-nek-nyujtott-896-millio-euros-magyar-allami-tamogatast-256673
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy földhivatali szakügyintézővel szemben, aki visszaélve hivatali hatáskörével, szabálytalan eljárással termőföldeket segített telephellyé átminősíteni ismerősei számára – közölte a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség sajtószóvivője kedden az MTI-vel.
Négyessyné Bodó Marianna tájékoztatása szerint a kecskeméti nő 2019 májusában két régi ügyfelének huszonkét szántó és legelő más célú hasznosításának engedélyezését intézte. Ismerősei – az általuk irányított cégek nevében – napelempark létesítése miatt kérték a termőföldek művelési ágának megváltoztatását, és így a földvédelmi járulék megfizetése alól is mentesültek.
A cégvezetők – annak ellenére, hogy a napelemparkok nem valósultak meg – alig fél év múlva ugyanezen termőföldek kapcsán a telephellyé átminősítést kérelmezték. Ügyeikben ismét a szakügyintéző járt el, akinek a kérelmeket el kellett volna utasítania. Ehelyett azonban a nő valamennyi ingatlan esetében hamis tartalmú feljegyzéseket készített, amelyek szerint az előzetesen engedélyezett beruházások megvalósultak.
A szakügyintéző a hivatali hatáskörével visszaélve közreműködött a földterületek művelési ágának telephelyre történő átvezetésében, és így az egyik cégvezető a földforgalmi törvény kijátszásával szerezte meg cégei számára öt termőföld tulajdonjogát.
„A hivatalos személynek minősülő szakügyintéző jogsértő intézkedése következtében az érintett cégek jogosulatlanul mentesültek a földvédelmi járulék megfizetése alól is, és ezzel összesen 13 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek” – írta a főügyészség.
Az ügyészség a szakügyintézőt és a két cégvezetőt költségvetési csalással és hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítással, valamint termőföld jogellenes megszerzésével vádolja. Ügyükben a Kecskeméti Járásbíróság dönt – olvasható a közleményben.
|
Vádat emeltek egy földhivatali ügyintéző ellen
|
Vádat emelt a Kecskeméti Járási Ügyészség egy földhivatali szakügyintézővel szemben, aki visszaélve hivatali hatáskörével, szabálytalan eljárással termőföldeket segített telephellyé átminősíteni ismerősei számára
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/vadat-emeltek-egy-foldhivatali-ugyintezo-ellen-256655#
|
2023-02-28 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Mint arról beszámoltunk, a Portfolio.hu egyik hétvégén olyan levelet kapott a Makronóm Intézet kommunikációs cégétől, amelyben az intézet makroelemzési vezetője a „friss KSH kiskereskedelmi adatokat” kommentálta úgy, hogy a KSH ezen adatai csak napokkal később váltak nyilvánossá, magyarul az intézet napokkal korábban hozzájutott azokhoz. Arról is írtunk, hogy az intézet erősen kormányközeli.
A HVG később kiderítette, hogy a Makronóm Intézet és munkatársai ezer szálon kötődnek György László kormánybiztoshoz, György László, akkori gazdaságstratégiáért felelős államtitkár ugyanis korábban számos helyen dolgozott együtt a Makronóm jelenlegi munkatársaival. Az Intézet egyébként 2020-as megalakulása után alig néhány nappal máris 1 milliárd forintot kaptak az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM).
A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat:
"2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot. Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták."
A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos tavaly december elseje óta pedig György László, vagyis az az ember, aki korábban számos Makronóm-munkatárssal dolgozott együtt, most pedig az ő titkárságáról került ki az adat.
Bár a kormányzati közlemény "nyilvánvaló tévedésről" ír, korábban Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője, a KSH korábbi elnöke lapunknak korábban arrül beszélt, hogy
"a Makronóm Intézet levele önmagában arról árulkodik, hogy ez rutinszerű. Nem egyszeri, véletlen kiszivárogtatásról van szó, hanem kiszivárogtatási metódusról, amit mindenképpen ki kell vizsgálni, és föl kell számolni."
|
Közölte a kormány, hogy honnan kerültek ki idő előtt a KSH-adatok
|
A kormány honlapjára kedd este felkerült egy közlemény, amelyben azt írják, tőlük szivárgott ki a Makronóm Intézethez napokkal korábban a KSH-adat, "nyilvánvaló tévedésből".
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kozolte-a-kormany-hogy-honnan-kerultek-ki-ido-elott-a-ksh-adatok-256683#
|
2023-03-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést.
Luxuskörülményekről eddig sem beszélhetett, egy kétszemélyes cellában tartották, ahol nem tisztálkodhatott és még azt is kopogással kellett jeleznie őreinek, ha ki akart menni a mellékhelyiségre. Valószínűleg nem aludt jobb körülmények között a bróker felesége és egyik befektetési tanácsadója sem – meg nem erősített hírek szerint ők ketten álltak még bíróság elé.
Azt egyelőre nem tudni, hány személyes cellába kerül ezután Tarsoly Csaba, de sok jóra nem számíthat. A Magyar Helsinki Bizottság jelentése szerint a magyar börtönök közül az előzetes fogdákban vannak a legrosszabb körülmények és ezekben a legnagyobb a zsúfoltság.
Kétnapos tárgyalás
Tarsoly Csabát és társait szokatlan, maratoni tárgyalás után helyezte előzetes letartóztatásba a Budai Központi Kerületi Bíróság. A tárgyalás szombat délelőtt kezdődött, de nem sokkal dél után úgy döntöttek, hogy vasárnapra halasztják, mert a védelem új bizonyítékokat kért.
Vasárnap újabb kilenc óra telt el a döntésig, az előzetes hírét este hat óra előtt nem sokkal hozták nyilvánosságra. A Fővárosi Törvényszék azt közölte: harminc napra helyezte előzetes letartóztatásba T. Csaba István I. rendű, T-né R. Erika másodrendű és M. Zsolt harmadrendű gyanúsítottakat. A büntetőügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Korrupciós Bűnözés Elleni Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
Megfellebbezik a döntést
Tarsoly Csaba ügyvédje már a délutáni szünetben nem akart nyilatkozni, este pedig a többi ügyvéddel együtt szinte futva távozott a bíróság épületéből. Nyilatkozott viszont az MTI-nek. Papp Gábor elmondta: nem ért egyet az indokkal, miszerint fennállna a szökés és elrejtőzés, valamint a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye, ezért megfellebbezik a döntést.
Kijelentette: ügyfele az elmúlt három hétben a hatóságok rendelkezésére állt, és Budapestet mindössze egy alkalommal hagyta el, amikor a győri futballcsapatot látogatta meg. Ezalatt mind a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank, mind a rendőrség rengeteg dokumentumot, bizonyítékot foglalt le, és három alkalommal hallgatta ki Tarsoly Csabát - fűzte hozzá a jogi képviselő.
Kitiltották a sajtót
A sajtó munkatársait szombaton még igen, vasárnap viszont már nem engedték be a bíróságra, pedig jogukban áll a folyosón várakozni, még akkor is, ha a bíróság zárt tárgyalást rendel el.
A belépés tiltását az épület őrzését végző, debreceni székhelyű vagyonvédelmi cég munkatársa azzal indokolta, hogy „a főnök” megtiltotta, mert tegnap "rosszalkodtak" az újságírók a folyosón.
„Pusztuljatok az anyátokba innen!” - kiabálta egy arcát eltakaró férfi, akit a hátsó bejáraton át hoztak ki az épületből.
Az ügyészség nem késlekedett
Tarsoly Csabát csütörtök késő este vitték el a rendőrök, nem sokkal azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján arról beszélt: Orbán Viktor is csodálkozik, miért nem kattant még a bilincs a Quaestor-vezér csuklóján.
A brókerbotrány károsultjai pénteken nyílt levelet írtak Polt Péter Legfőbb Ügyésznek. Egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a rendőrség bő egy hét alatt nem hallgatta ki Tarsolyt, akit a rendőrség csak csütörtökön állított elő.
„Ez azért különösen fontos számunkra, mert a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. részben offshore tulajdonosi körrel bír, így az ezen tulajdonoshoz kiáramló pénz gyakorlatilag a mi kártalanításunkra fordítható összeget csökkenti” - írták.
A Legfőbb Ügyészség szóvivője válaszában cáfolta, hogy akár a rendőrség, akár az ügyészség késlekedett volna. Fazekas Géza azt írta: a megalapozott gyanú közlése után huszonnégy óra alatt harminc ingatlant, több mint harminc cég tulajdonrészét és több nagy értékű ingóságot foglalt le a rendőrség.
Debrecenben a Quaestor károsultjai ma demonstrációt tartottak.
Jövő héten kész a brókertörvény
Nem akar viszont késlekedni a kormány, már ami a brókertörvényt illeti. Orbán Viktor pénteken beszélt róla, a Fidesz pedig ma közleményben erősítette meg, hogy akár már a jövő héten elfogadhatják a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy zárolják a brókerbotrány felelőseinek véges és személyes vagyonát, akár már folyamatban lévő ügyekben is, a lefoglalt vagyont pedig be lehet vonni a kártalanításba. A kormánypárt úgy fogalmazott: ezt követően „rendet tesznek” a brókerpiacon és vizsgálóbizottságot állítanak fel.
Alig van személyes vagyona
Igaz, a Bors Online információi szerint Tarsoly Csabának és családjának alig van személyes vagyona. Budai villája állítólag egy svájci cég nevén van, édesapja háza pedig a felesége nevén, aki viszont nem tulajdonos a Quaestorban. Tarsoly ráadásul időközben le is mondott a cég éléről, annak vezetését pedig Orgován Bélára, egy börtönviselt közmunkásra bízták. Később Tarsoly mégis visszavette vezető tisztségeit, közleménye szerint „hibát követett el”, amikor reorganizációs tanácsadó javaslatát elfogadta az átmenetre szóló új tisztségviselő elfogadásakor.
A külügy időben menekült
A héten kiderült, hogy a kormány személyesen is érintett volt a botrányban, hiszen a Külgazdasági és Külügyminisztérium cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház is jelentős összegeket tartott a Quaestornál, és más állami cégek is érintettek lehetnek. A tárca azonban még a bedőlés előtt kimenekítette a pénzét, igaz, hogy az állampapírok helyett készpénzt kapott vissza.
Orbán Viktor miniszterelnök maga ismerte el, hogy a Buda-Cash bedőlése után ő utasította a minisztériumokat arra, hogy vegyék ki pénzüket a brókercégekből. Később ezt egyszerű életösztönnel magyarázta és tagadta, hogy bennfentes információi lettek volna a kormánynak.
|
Rácsok mögé küldték Tarsoly Csabát
|
Egy időre biztosan le kell mondania budai luxusvillája kényelméről Tarsoly Csabának, a bíróság vasárnap este elrendelte előzetes letartóztatását. A Quaestor vezérigazgatója már csütörtök éjszaka óta a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájában raboskodott egy kétszemélyes cellában, most pedig 30 napra biztosan rácsok mögött marad. Ügyvédje megfellebbezte a döntést.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/szabadsaga-utan-vagyonarol-is-lemondhat-tarsoly-csaba
|
2015-03-29 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Az előzetes tervekkel ellentétben nem döntött ma a bíróság Tarsoly Csaba és két társa előzetes letartóztatásáról. A Quaestor-ügy három gyanúsítottját csütörtök éjjel vette őrizetbe a rendőrség, néhány órával azután, hogy Lázár János sajtótájékoztatóján azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök is csodálkozik, miért nem kattant még bilincs Tarsoly csuklóján.
A Magyar Nemzet információi szerint a brókercég vezérigazgatója mellett annak felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika és Majer Zsolt, a cég egyik befektetési szakemberének sorsáról dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyikük sem tett vallomást.
A gyanúsítottakat szombat délelőtt fél kilenckor vitték be a tárgyalóterembe, a bíróság néhány órával később úgy határozott, hogy vasárnapra halasztja a döntést, mert a védelem további bizonyítékok ismertetését kérte.
„Az ügyészség a tisztességes eljárás maximális tiszteletben tartásával intézkedik, hogy a védelem a kért további adatokat is megkapja” – mondta Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Luxusvillából kétszemélyes cellába
Az már biztos, hogy az elmúlt két napot a három gyanúsított merőben más körülmények között töltötte, mint amit megszokhatott. A Blikk úgy tudja, Tarsoly Csabát több száz négyzetméteres budai luxusvillájából a Nemzeti Nyomozó Iroda Aradi utcai fogdájába vitték, ahol egy kétszemélyes cellát kapott. Tisztálkodási lehetősége nincs, csak egy mosdót kapott, ha pedig ki akar menni a mellékhelyiségbe, akkor azt kopogással kell jeleznie őreinek. Tizenegy éve egyébként Rejtő E. Tibor, a K&H egykori vezérigazgatója vendégeskedett ott, és a hivatalos indoklás szerint a csótányok miatt kérte áthelyezését egy másik intézménybe.
Igyekeznek mindent zárolni
A nyomozást a Fővárosi Főügyészség fokozott ügyészi felügyelet alá vonta, a nyomozás során pedig együttműködtek a Magyar Nemzeti Bank munkatársaival is. A csütörtöki akció során a gyanúsítottak a gyanúsítással szemben panasszal éltek, a panaszokat a Fővárosi Főügyészség bírálja el.
A Quaestor-ügyben ugyanúgy igyekeznek zárolni illetve lefoglalni a gyanúsítottak vagyonát az okozott kár megtérítésére, mint a Buda-Cash-ügynél, ahol a becsült 62 milliárdnyi kárértéknél nagyobb, 68 milliárd forintnyi értékben biztosítottak ingatlant, üzletrészt, bankszámlát, ingóságot és készpénzt. Kérdés azonban, hogy ez mennyit segít a károsultakon, hiszen a botrány kirobbanása után Tarsoly még 17 napig szabadlábon volt.
Furcsaságok a cég körül
Az ügy több okból is furcsa. Nincs se öncsőd a kötvénykibocsátónál, se felszámolás a brókerháznál. A Quaestor-birodalom még működik, miközben a kötvénytulajdonosok hiába várnak a pénzükre. Az egész mögött pedig reorganizációs tanácsadók által megvezetett naiv üzletemberek állnak, akikhez semmi köze a kormányzatnak. A külügy is csak spórolásból tartotta a cégnél a pénzét, és csakis a szerencsének köszönhetik, hogy időben léptek, és egy nappal a bedőlés előtt sikerült visszaszerezni az állami pénzeket.
Orbánnak is írt levelet
Lázár csütörtöki sajtótájékoztatóján kitért arra is, hogy a Quaestor-vezér március elején levelet írt Orbán Viktornak - ugyanakkor, amikor bejelentette a jegybank felé is a brókercég működésképtelenségét. A levelet - amelynek tartalma Lázár szerint ugyanaz volt, mint az MNB felé tett jelzés - a kormányfő az illetékes miniszternek, Varga Mihálynak továbbította. azt azonban mind a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mind Orbán Viktor határozottan cáfolta, hogy a kormánynak bennfentes információi lettek volna a brókerbotrányról.
Egyszerű életösztön
„Semmi olyan információ nem hangzott el a kormányülésen, ami előnybe hozta volna a kormány tagjait. Minden információ nyilvános volt, egyszerű életösztön működött a kormányzatban és jól” - jellemezte a helyzetet Lázár.
Parlamenti belépője is volt
Azóta az is kiderült, hogy Tarsoly Csabának parlamenti belépője is volt. Az Index információi szerint a belépőt a Miniszterelnökség állította ki a Quaestor vezérigazgatójának még 2013 áprilisában.
Polt átvilágítását követelik
A Demokratikus Koalíció mindenközben a parlament nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezte, hogy tisztázzák Polt Péter szerepét a Quaestor-ügyben. Vadai Ágnes közleményében a legfőbb ügyész azonnali nemzetbiztonsági átvilágítását is követelte.
A DK politikusa utalt arra, hogy Tarsoly Csaba titkára „szoros kapcsolatban áll” Polt Péter lányával, ezért „felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg”.
Megszólalt az MSZP is
Az MSZP választmánya azt kéri a párt parlamenti frakciójától, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Quaestor-ügy károsultjai megkapják a pénzüket. Ezt Botka László választmányi elnök mondta szombaton Budapesten, a testület ülésének kezdetén.
A Fidesz-frakció reakciójában azt írta: az MSZP választmányának azokra a kérdésekre kellene keresnie a választ, hogy "a szocialista kormányok vajon miért hunytak szemet az évtizedes pénzügyi korrupció fölött, miért engedtek brókereket a kormányuk közelébe, és mit keresnek az embereik a brókercégek hálózatában".
|
Tarsoly Csaba egyelőre fellélegezhetett
|
A Magyar Nemzet információi szerint a brókercég vezérigazgatója mellett annak felesége, Tarsolyné Rónaszéki Erika és Majer Zsolt, a cég egyik befektetési szakemberének sorsáról dönt a Budai Központi Kerületi Bíróság. Egyikük sem tett vallomást.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/perceken-belul-eldolhet-tarsoly-csaba-sorsa
|
2015-03-28 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A törvényszék március 18-i döntésével V. Péter, Gy. János és T. Péter Árpád gyanúsítottak maradnak előzetes letartóztatásban abban a büntetőügyben, amelyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya jár el különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt.
Szökés, elrejtőzés
A Budai Központi Kerületi Bíróság március 11-i végzésében a szökés, elrejtőzés és a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt harminc napra rendelte el a gyanúsítottak előzetes letartóztatását.
A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzése szerint az elsőfokú bíróság törvényesen és okszerűen döntött a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendeléséről.
A végzés szerint az elsőfokú bíróság helyesen következtetett arra, hogy a gyanúsítottak terhére rótt cselekmény tárgyi súlyán és a kiszabható büntetési tételén túl, egyebek mellett a csalásként értékelt cselekménnyel okozott kár mértékére is tekintettel, fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
Az MNB tett feljelentést
A végzés alapján tartani lehet attól is, hogy a gyanúsítottak szabadlábra helyezésük esetén a még ki nem hallgatott tanúk befolyásolásával, a bizonyítékok eltüntetésével megnehezítenék az eljárás sikerét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen.
Az MNB a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki. A bankcsoport tagja a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB) és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).
Tíz embert állítottak elő
A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Március 9-én több helyszínen egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője korábban azt közölte: a rendőrség négy gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, öten szabadlábon védekezhetnek.
|
Előzetesben maradnak a Buda-Cash-ügy gyanúsítottjai
|
A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Buda-Cash-ügyben érintett három ember előzetes letartóztatását.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/elozetesben-maradnak-a-buda-cash-ugy-gyanusitottjai
|
2015-03-26 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Több tízezer egykori MSZMP-tag személyes adatait tartalmazó, illetve „szigorúan bizalmas” jelzésű dokumentumokat hagytak a szocialisták a régi székházukban. Az iratok nagy része eltűnt – írja a lap. Az ügyben az adatok tárolására vonatkozó adatbiztonsági vizsgálatot kezdeményezett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A Magyar Nemzetnek Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke azt mondta, az eljárást körülbelül egy hónap alatt be akarják fejezni, a dokumentumoknak pedig a megfelelő helyre kell majd kerülniük.
Először az Átlátszó.hu írta meg, hogy több tízezer egykori MSZMP-tag adatait tartalmazó mikrofilmet hagyott maga után a szocialista párt a régi székházban, amelyet télen hajléktalanok foglaltak el. Az épületben „szigorúan bizalmas” jelzéssel ellátott egykori pártstatisztikák filmtekercsei is bent maradtak. A Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP és az MSZP vezetőinek dokumentumait őrző irattárban talált anyagok történelmi jelentőséggel bírhatnak, „ottfelejtésük” adatvédelmi és jogi aggályokat vet fel – emlékeztet a lap.
Thomas Alfredson: Suszter, szabó, baka, kém, 2011. (Benedict Cumberbatch)
Szakály Sándor történész a hátrahagyott történelmi jelentőségű dokumentumokról a Magyar Nemzetnek azt mondta: az MSZMP jogutódjaként az MSZP felelőssége és feladata lett volna a dokumentumok kezelése, az iratok megőrzése. Szerinte az adatkezelés trehánysága jogilag, történetileg és adatvédelmi szempontból is rendkívül aggályos.
Az MSZP hat évvel ezelőtt, 2007 júniusában adta el egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cégnek egykori pártszékházát. A birtokba adástól az ingatlan őrzése a vevő kötelessége lett volna – közölte korábban a pártelnök.
A házban maradt dokumentumokról, filmekről az MSZP új vezetésének nem volt tudomása – tudatta Mesterházy Attila, aki ezért köszönetet mondott az átlátszó.hu munkatársainak, hogy felhívták a figyelmet erre a lezáratlan ügyre.
|
Célkeresztben az eltűnt pártiratok
|
A Magyar Nemzet szerint vizsgálatot indít az adatvédelmi hatóság, miután iratok tűntek el az MSZP egykori székházából.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/23/celkeresztben-az-eltunt-partiratok/
|
2013-07-23 13:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
– A szegediek többsége megelégelte azt az ámokfutást, amit a jobboldali többség művel a közgyűlésben és a bizottságokban. Ezt mutatják a közvélemény-kutatások is, a Fidesz-Jobbik egy mostani választáson nem kapna többséget a városlakóktól. Ezt felismerve, már a látszatra sem ügyelnek, az utolsó pillanatokban igyekeznek kiárusítani az önkormányzat vagyonát, vagy lemondani az önkormányzatnak biztosított elővásárlási jogról a saját embereik javára írja a Szeged.hu
Az alpolgármester elmondta, a korábbi 110 millió helyett 35 millió forintért vásárolhatta volna meg az önkormányzat egy magánszemélytől az újszegedi Vigadót, de a fideszes képviselők ezt leszavazták, így a Petykó Zoltán volt NFÜ elnök tulajdonában álló cég veheti meg a Vigadót.
A polgármester felfüggesztette a pénzügyi bizottság döntésének végrehajtását, az ügyet pedig a szeptemberi közgyűlés ülésére terjeszti elő, bízva abban, hogy végül a jobboldali képviselők is a város érdekében hoznak majd döntést, így a Vigadó területe szerves részévé válhat a védett ligetnek.
Solymos László beszámolt több olyan esetről is, amelynek kapcsán szintén ismerősöknek, barátoknak igyekeznek áron alul átjátszani belvárosi ingatlanokat. Az alpolgármester szerint a Széchenyit ér 2/A. számú belvárosi palota szisztematikus átjátszása zajlik az IKV állandó megbízással bíró ügyvédjének és családjának, amelyhez Bohács Zsolt és a Fidesz-Jobbik mutyikoalíció folyamatosan asszisztál.
|
Belföld Vigadó-mutyi: a jobboldal az NFÜ volt vezetőjének adná az ingatlant
|
Solymos szerint nem tart nyári szüntet a közgyűlés Fidesz-Jobbik többsége a mutyizásban. Két bizottsági döntéssel is igyekeznek saját holdudvaruknak átjátszani nagy értékű szegedi ingatlanokat. A jobboldali többség többek között igyekszik megakadályozni, hogy a város éljen elővásárlási jogával, így az újszegedi Vigadó továbbra sem lehet Szegedé.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/23/a-jobboldal-a-varos-helyett-az-nfu-volt-vezetojenek-ada-a-vigedot/
|
2013-07-23 13:18:00
| true | null | null |
24.hu
|
Különösen nagy kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a napokban a Békés Megyei Főügyészség négy férfi ellen, akik 2005-ben teljesítés nélkül vagy túlszámlázással építettek ki szélessávú internethálózatot MSZP-SZDSZ-es irányítású településeken, kistérségben – írja a Magyar Nemzet.
A lapnak Futó Sándor, a főügyészség szóvivője elmondta: az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2005-ben pályázatot írt ki gazdaságilag elmaradott településeknek szélessávú internet kiépítésére. A pályázat részletei már a kiírás előtt kiszivárogtak, így az elsőrendű vádlott, egy szentesi férfi ezen információk birtokában két társával gazdasági társulásokat hozott létre a hálózatok kiépítésére, üzemeltetésére, majd meggyőzte az érintett önkormányzatokat, hogy az ő segítségét vegyék igénybe a pályázatok benyújtásakor.
|
Vádemelés 8 éve elcsalt internetpénzekért
|
Négy férfi ellen emelt vádat az ügyészség egy 2005-ös csalási ügy miatt. A Magyar Nemzet szerint az MSZP–SZDSZ-es kormányok idején az erős politikai nyomás miatt nem indulhatott eljárás.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/24/vademeles-8-eve-elcsalt-internetpenzekert/
|
2013-07-24 13:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit
költségvetési csalás kísérletével
és befolyással üzérkedéssel
azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott.
A vád szerint Mengyi 2015-ben pénzért vállalta, hogy megbundáz egy 500 millió forintos európai uniós, szociális szövetkezetek támogatására kiírt pályázatot, amin aztán az őt lefizető két vállalkozónak kellett volna nyernie. Mengyi 5 + 5 millió forint kenőpénzt, vagy ahogy mondta, "alkotmányos költséget" kért a dologért, aztán később az is felmerült, hogy az elnyert összeg felét kéne eljuttatni hozzá.
Mengyi azért kapta a Voldemort becenevet, mert a vallomások szerint a vállalkozók tudtára adták, hogy az ő nevét semmilyen körülmények között nem szabad kimondani, így ők elkezdték a fideszes országgyűlési képviselőt a Harry Potter sorozat tiltott nevű főgonosza után Voldemort nagyúrnak nevezni.
A korrupciós tervekbe közben súlyos hiba csúszott: a vállalkozók nem nyerték meg a pályázatot, és az egész csapatot lehallgatták az adónyomozók.
A végső krach azon a ponton jött el, amikor a pályázat bebukása után a vállalkozók visszakövetelték a már kifizetett 5 millió forintot, azért az őket és Mengyit is jól ismerő közvetítő, K. Péter Mengyihez fordult, aki oda is adta neki a pénzt, annak átadásnál viszont lecsaptak az adóhivatal nyomozói.
Mengyiék az eljárásban lényegében azzal érveltek, hogy félreértések sorozatának áldozatai. Konkrétan:
Mengyi nem tudott semmiről, nem kért pénzt senkitől, a végén pedig csak baráti kölcsönként adott 5 millió K. Péternek, annak semmi köze sem volt a pályázathoz;
a közvetítő K. Péter teljesen saját szakállára dolgozott, a közvetítőként végzett munkájáért kért pénzt a vállalkozóktól, de ő találta ki, hogy döntéshozókat keresne meg a pályázat miatt, ilyesmi valójában nem történt;
amikor a pályázati összeg felének viaszcsorgatásáról volt szó, azt teljesen félreértették a vállalkozók (és a hatóságok) ott ugyanis csak azt akarták elmagyarázni az indulóknak, hogy az elnyert összegből alvállalkozókat kell felvenniük, és a pénz egy részét nekik kell továbbadniuk, de csak azért, hogy megfelelően teljesüljön a pályázati cél;
Mengyi országgyűlési képviselőként esetleg csak azért lobbizott a pályázat körül, hogy helyi cégeket vonjanak be a megvalósításába;
amikor pedig a pályázatíró arról beszélt, hogy belső vizsgálat miatt bukott meg az egész projekt, és az adóhivatal is szaglászni kezdett az ügyben, akkor valójában csak nagyon szégyellte, hogy elrontották a pályázatot, ezért talált ki ilyesmiket.
Ezt a védekezést a bíróság nem fogadta el. Az "alkotmányos költség" (kenőpénz) elvétele és visszaadása szempontjából a bíróság elfogadta a vádiratot, azaz nem hitték el, hogy K. Péter közvetítő saját szakállára kért közvetítői munkadíjat és később Mengyi pedig mindentől teljesen függetlenül 5 millió forintos baráti kölcsönt adott neki.
A bíró az ítélethirdetésen így foglalta össze a vállalkozók beismerő vallomásait:
Úgy tudták, hogy rájuk van kiírva a pályázat
Azzal számoltak, hogy az elnyert összegnek csak 10 százalékát kaphatták volna meg,
mert annak 90 százalékát vissza kellett volna juttatni.
Érdemben nem valósították volna meg a pályázatban tett vállalásokat, csak maguknak akartak pénzt szerezni
tisztában voltak vele, hogy bűncselekményt követnek el.
A pénz visszaosztása és eltüntetése a gyakorlatban úgy nézett volna ki, hogy a projektbe mindenféle alvállalkozót vonnak be, aki érdemi munkavégzés nélkül számlákat állítanak ki. Ezeket a beszámlázó cégeket a vallomások szerint a fideszes országgyűlési képviselő Mengyi, és a pályázatíró B. Szilvia jelölték volna ki. A vállalkozók ugyan kevesellték a nekik jutó részt, és háborogtak, hogy 90 százalékot vissza kell osztaniuk, de lényegében azt mondták nekik, hogy ennyit kapnak, és kész. A bíró azt adott hitelt a beismerő vallomásoknak, mert azokban a vádlottak saját magukra is terhelő dolgokat mondtak.
A bíró arról is beszélt, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvekben hallható, amint a vádlottak arról beszélgetnek, hogy milyen büntetésre számíthatnak, ha lebuknak. S Szerinte
nehezen állítható, hogy nem történt bűncselekmény, ha az elkövetők is erről beszélnek az elkövetés alatt.
A bíró szerint a vállalkozók végül azért mentek bele a 90-10 arányú visszaosztásos alkuba, mert hosszú távon 5-8 milliárd forintot reméltek, és kvázi belépőnek tekintették az első pályázati pénzt.
Bár a vádlottak az eljárásban érveltek azzal, hogy hatósági befolyásra mondtak terhelő dolgokat Mengyiről, de a bíróság szerint ilyen befolyásolás nem történt.
A bíróság szerint nem volt életszerű Mengyiék védekezése azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozók csak félreértésből hitték azt, hogy vissza kell osztaniuk a pályázati pénz nagy részét.
Az ítélet szerin a vádlottak nagykorúak, szellemi képességük teljes birtokában vannak, ezért nem képzelhető el róluk, hogy egy százmilliós nagyságrendű üzletet félreértsenek. A vállalkozóknak számtalan találkozója volt Mengyiékkel, ezek során biztosan felmerült volna, ha csak félreértésről van szó. A lehallgatott telefonbeszélgetésekben végig egyértelműen pénzvisszaosztásról beszéltek. Kizárható, hogy egyszerre ugyanúgy értésék félre ugyanazt.
A lehallgatott telefonbeszélgetések alatt a pályázatíró folyamatosan arról beszélt, hogy a saját embereit kell betenni a projektbe. Bizonyos pénzösszegekről úgy beszéltek, hogy azokat "tanulmányokkal lehet megfogni". A bírós szerint ezeket nem lehet másként értelmezni, mint visszaosztás.
Az ítélet szerint pályázatírók arról beszéltek, hogy a pénzt olyan helyre csatornáznák be, ahol könnyen hozzá tudnak férni. Azt is mondták, hogy a megvalósítást nem engedhetik ki a kezükből. A bíró szerint ezek a vallomások is alkalmasak az ártatlanság vélelmének megbontására.
Mengyi végig tagadta a bűnösségét, de a többi vádlott egymás között beszélt az ő szerepéről, amit a hatóságok lehallgattak.
Olyasmiket mondta róla, hogy
Voldemort azt mondta nekik a pályázati összegről: ez a pénz a miénk.
Roland meg fogja majd pontosan mondani, hogy nekik ebből mennyi pénz jut, és mennyit utalnak vissza neki.
Arról is beszéltek, hogy ha nem tudnak prezentálni Roland felé, akkor a továbbiakban nem tudnak hozzájutni olyan pénzekhez, amik ennek a többszöröse.
Ha lebukna bűncselekmény miatt, akkor Roland mosni fogja a kezeit, nem menti ki őket.
Hogy a közvetítő beszélt Voldemorttal, aki mondta a matekot, vagyis, hogy hogyan részesülnek az visszaosztás során.
A bíróság nem tudott olyan körülmény találni, ami megmagyarázta volna, hogy miért vallottak volna Mengyire, ha nem lett volna rá okuk. Az ítélethirdetésen arról is szó esett, hogy bár az eljárás közben a közvetítőként tevékenykedő férfi megváltoztatta a vallomását, hogy Mengyi felelősségét csökkentse, a bíróság ezt nem fogadta el. Különösen, hogy a korábbi vallomása egybehangzott a többi vádlottéval, így az aligha lehetett kitaláció.
A bíróság szerint K. Péter Mengyit akarta menteni, amikor az eljárás közben egyszer csak azzal jött elő, hogy hozzá már a kecskeméti börtönben jutott el, hogy Mengyire kellene terhelő vallomást tennie. A bíróság szerint ennek a történetnek az volt a célja, hogy Mengyi Rolandot kimentse az ügyből.
A bíróság nem talált arra okot, hogy a vállalkozók és más közreműködők miért vallanának Mengyire hamisan, különösen, hogy nekik ettől semmivel sem lett jobb vagy könnyebb a helyzetük.
A bíróság szerint minden kétséget kizáróan megállapítható Mengyi bűnössége a befolyással üzérkedésben, amit társtettesként követett el. Az ítélet szerint Mengyi inkább irányító volt, a közvetítőként működő K. Péter pedig bűnsegéd.
Mengyi a tárgyalás szünetében óriási félreértésnek nevezet az ügyet, és azt mondta, hogy fellebbeznek az ítélet ellen. Szerinte abszurd, hogy neki kell bizonyítania az ártatlanságát.
Az ügyészség minden vádlott esetében súlyosításért fellebbez az ítélet ellen.
|
Három év börtönre ítélték Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt korrupció miatt
|
Három év szabadságvesztésre ítélte első fokon a Fővárosi Törvényszék Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt, akit költségvetési csalás kísérletével és befolyással üzérkedéssel, azaz klasszikus korrupciós bűncselekményekkel vádoltak. Ő volt az ügy hatodrendű vádlottja, és társait is kivétel nélkül elítélte a bíróság. Mengyit hat évre eltiltották a közügyektől és 4 millió forint pénzbüntetést is kapott.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/21/harom-ev-bortonre-iteltek-mengyi-roland-volt-fideszes-orszaggyulesi-kepviselot-korrupcio-miatt
|
2019-02-21 13:26:00
| true | null | null |
444
|
A két tisztségviselő kezén újságírók jelenlétében és tévékamerák kereszttüzében csattant a bilincs. Szerhij Bocskovszkijt, a katasztrófavédelem vezetőjét és első helyettesét, Vaszil Sztojeckijt közpénzeknek állami beszerzések közben elkövetett sikkasztásával gyanúsítják.
Teátrális letartóztatás
Ukrán sajtójelentések szerint Arszen Avakov belügyminiszter adott utasítást arra, hogy a kormány ülésén vegyék őrizetbe a két gyanúsítottat. A magas rangú tisztségviselők nagy médianyilvánosság előtt végrehajtott teátrális letartóztatásáról kijelentette, hogy azt "nem színháznak szánta, hanem védőoltásnak" a korrupció ellen.
Off-shore cégnek utaltak
A belügyminiszter kifejtette, hogy a hatóságok fél éven át folytattak nyomozást a katasztrófavédelmi szolgálatnál folyó ügyletek után. Ennek eredménye szerint a közbeszerzéseket a szolgálatnál egy magáncég bonyolította le, amely az állami pénzeket a brit koronagyarmathoz tartozó, független Jersey szigetén lévő egyik off-shore cégnek utalta, onnan pedig a két gyanúsított magánvállalatának külföldön - egyebek között Cipruson - nyitott bankszámláira.
Kenőpénzt kaptak
Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója a Facebook közösségi portálon hozzátette, hogy a katasztrófavédelmi szolgálat illetékesei, beleértve a kelet-ukrajnai harcok övezetében dolgozó munkatársait is, magas áron vásároltak üzemanyagot a Lukoil és az Aliansz magánvállalatoktól. Utóbbiak az ügyletért cserébe az ár 15-20 százalékát visszautalták a két vezetőnek.
Ezen kívül a belügyminisztérium értesülései szerint a katasztrófavédelem több megyei részlege havonta egyenként 50-150 ezer hrivnya, azaz körülbelül 1,1 millió és 1,7 millió forint közötti összeget fizetett kenőpénzként a most őrizetbe vett vezetőknek.
Nyugati segítséget is kérnek
A belügyi tárca vezetője bejelentette, a katasztrófavédelem valamennyi megyei részlegét ellenőrzés alá vetik, hogy a korrupciós lánc összes résztvevőjét leleplezzék, eltávolítsák hivatalából, illetve eljárjanak ellenük. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök pedig közölte, hogy Ukrajna nyugati partnereihez fordul és az ottani hatóságok segítségét kéri a korrupciós ügy felgöngyölítésében.
|
Élő adásban tartóztattak le köztisztségviselőket
|
Letartóztatták a kormány élőben közvetített kijevi ülésén az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat vezetőjét és helyettesét.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/elo-adasban-tartoztattak-le-koztisztsegviseloket
|
2015-03-25 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Tanúként hallgatták ki az NNI munkatársai Buzási Lászlót, a Szoboszlói Színes lap szerkesztőjét, annak a levélnek az ügyében, amelyet állítólag Kocsis Róbert, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés fideszes alelnöke, a párt szoboszlói elnöke írt Bodó Sándor parlamenti képviselőnek, a megyei közgyűlés fideszes elnökének arról, hogy náluk kik kapjanak trafikot, s kik nem. Az NNI jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen – írja a lap.
A portál május 3-án tette közzé azt a “Szia, Sanyi!” megszólítással kezdődő levelet, amelyben valaki a trafikkoncesszióra jelentkezők listájához fűzött észrevételeket. A levélben javasolt három név mindegyike megtalálható a trafiknyertesek listáján. A levélben, amelyet még áprilisban dobtak be a portál főszerkesztőjének postaládájába, egyebek mellett az olvasható: “egy családnak kettőt adni úgy, hogy nincs velünk, meggondolandó. Ráadásul konkurenciát támaszt annak, aki velünk van ősidők óta!” – emlékeztet a a Népszava.
A két kormánypárti képviselő – akiket akkor politikai pályafutásuk befejezésére szólított fel az MSZP – azonnal elhatárolódott a levélben foglaltaktól. Bodó kijelentette: “A sajtóban megjelent, zavaros és politikai erkölcsömmel összeférhetetlen levéllel kapcsolatos információkat egyértelműen visszautasítom.” Hozzátette: “Ilyen levelet nem olvastam, a trafiküggyel egyáltalán nem foglalkoztam.” Kocsis azt mondta: nem leveleznek a megyei közgyűlés elnökével, ugyanis napi kapcsolatban vannak, és közölte, hogy nem vonul ki a közéletből.
Buzási örül, hogy végre valami megmozdult trafikmutyiügyben. A portál szerkesztője a Népszavának elmondta, az NNI munkatársai kétszer jártak nála az elmúlt hetekben, és minden apró részletre kíváncsiak voltak, ami az üggyel kapcsolatba hozható. Minden információt, tárgyi bizonyítékot átadott, ami segítheti a nyomozást, mert véleménye szerint mindenkinek érdeke, hogy kiderüljön, “hogyan mennek a dolgok kis hazánkban”. A honlapot egyébként valakik még tavasszal kétszer feltörték, de Buzási mindig újra elindította.
|
Az NNI nyomoz trafikmutyi ügyben
|
A Népszava szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) jogosulatlan adatkezelés gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/25/az-nni-nyomoz-trafikmutyi-ugyben/
|
2013-07-25 13:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
Polt Péter a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. A legfőbb ügyész a közgazdaságtani, illetve gazdaságpolitikai természetű részekkel nem foglalkozott, mert az kívül esik az ügyészség törvényben meghatározott feladat- és hatáskörén. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Matolcsy György könyvének, az Amerikai birodalomnak a fordításáért összesen 1 millió 358 ezer forintot fizetett ki az NGM, még akkor, amikor Matolcsy György volt a miniszter. A tárca szerint a fordításra a nemzetközi kapcsolatok ápolása miatt volt szükség. A jegybank később tudatta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium egy angol nyelvű e-book könyvsorozat indítását tervezte a nem hagyományos gazdaságpolitika nemzetközi elismertetésére.
„E könyvsorozat szerzői között szerepelt többek között Kopátsy Sándor, Csizmadia Norbert, Lentner Csaba és Matolcsy György is, akinek az Amerikai birodalom című könyve alapján készült száz oldalas tanulmánya került lefordításra. Miután a szerzők lemondtak szerzői honoráriumukról, a Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen átvállalta a kiadás költségeit” – írta az immár Matolcsy György vezette MNB.
Molnár Csaba előzőleg nem fogadta el a jegybank magyarázatát, kifogásolta, hogy „miért kell angolra fordítani egy, az Egyesült Államok gazdaságáról szóló, kifejezetten a magyar olvasóközönség tájékoztatására szolgáló kiadványt”. Az ellenzéki politikus nem értette, miért tekinti feladatának a magyar kormány a számtalan közgazdasági iskola egyikének nemzetközi elismertetését.
|
Ügyészség vizsgálja, Matolcsy megéri-e a közpénzt
|
A legfőbb ügyész Molnár Csabának, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusának kérdését feljelentésként értelmezte.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/25/ugyeszseg-vizsgalja-matolcsy-megeri-e-a-kozpenzt/
|
2013-07-25 13:43:00
| true | null | null |
24.hu
|
Olyan indoklással szüntette meg a rendőrség a nyomozást a ferencvárosi VIP parkolási lista ügyében, hogy abba belecsavarodik az agyad. Olvasóinktól várjuk az alábbi rendőrnyelven írt szöveg pontos fordítását:
„Amennyiben a károkozás magával a parkolással történik, a parkolási díj meg nem fizetése kapcsán megállapítható "kárösszeg" ténylegesen nem azonos a büntetőjogi értelemben vett kárfogalommal, mivel a kár csak akkor azonosítható, ha tényszerűen megállapítható, hogy adott munkavállaló az esetben is ugyanott és annyi ideig parkolt volna, ha fizetnie kellett volna a parkolásért a teljes munkaideje alatt.”
A kéményes autója
Tavaly, 2018 februárjában kiderült, hogy a IX. kerületi kéményes vállakozó, a polgármester vitroláscsapattársa, Rudits Tibor egyik fekete terepjárójával ingyenesen parkolhat a kerületben, pedig nem kerületi lakos.
Ezt követően Bácskai János polgármester feljelentést tett a rendőrségen, ugyanis állítása szerint a vagyonkezelőnél vezettek egy titkos VIP parkolási listát, erre került fel a barátjának autója, de ehhez neki semmi köze, és a lista jogszabályellenes, bűncselekmény történt az önkormányzati cégénél. A polgármester azt sugalmazta, hogy az egész ügy egy ellene indított puccskísérlet. Szerinte a kéményes autóját valaki azért rakhatta fel a listára, hogy őt kompromittálják. Hogy kik állhattak a merény mögött, az máig rejtély.
A szegedi lista
Az egész ügy azért is kínos, mert 2018-ban párhuzamosan zajlott a ferencvárosihoz kísértetiesen hasonló szegedi VIP parkolási balhé is, amiben a szocialista polgármester, Botka László kollégáit hűtlen kezelés miatt felfüggesztett börtönre ítélték:
„A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt valamint olyanok is kaptak ingyen bérletet, akik semmilyen kapcsolatban nem álltak az önkormányzattal. - írta az Index.”
Tehát volt mitől tartania a IX. kerületi parkolás felelőseinek.
Ok-okozati összefüggés
De a budapesti rendőr-főkapitányság korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya a büntetőeljárást megszüntette. Méghozzá azzal az indokkal, hogy ugyan a titkos VIP lista létezik, azt is tudják kinek az utasítására hozták létre, de nem bizonyítható, hogy azok, akik az ingyenes parkolási engedélyt megszerezték, azok használták is azokat. Hajmeresztő érvelés:
„A rendszámok jogosulatlanul, a Rendeletben foglaltak ellenére, azt megsértve, várakozási hozzájárulás hiányában, a FEV IX. Zrt. parkolási rendszerében rögzítésre kerültek……..elkövetett csalás kapcsán megállapítható, hogy önmagában az adatbevitellel (rendszám rögzítésével) közvetlenül nem történt károkozás, így nem állapítható meg a közvetlen ok-okozati összefüggés az elkövetési magatartás és az eredmény között.”
Ezzel a logikával élve, ha valaki betör egy házba, de nem bizonyítható, hogy el is lopott valamit, akkor károkozás hiányában, nem is történt bűncselekmény, és a betörő szabadon távozhat.
A kincstárnok
A rendőrség megállapította, hogy a nyomozás adatai szerint A. Zoltán gyanúsítottnak a rendszámok parkolási rendszerben történő rögzítésére Dr. Martos Dániel gyanúsított adott utasítást.
Martos Dániel korábban a kerületi Fidesz frakciót irányította, jelenleg ő a ferencvárosi parkolásért felelős kincstárnok. Ő az egyik főszereplője a Sötét Parkolási Ügyek Budapesten című filmünknek, amiben a parkolóőrök többek között arról is beszélnek, hogy a VIP lista létezik, és bizony a jogtalan engedélyeket használták is a kiváltságosok.
Igen, én engedélyeztem
Legutóbb 2018. decmber 13-ai ülésen Baranyi Krisztina független képviselő kérdezte meg, hogy a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője Gyurákovics Andrea igényelt-e soron kívül ingyenes parkolási engedélyt.
Bácskai János válaszában elismerte, hogy adott engedélyt a frakcióvezetőnek, akinek a kérelmezett rendszáma valóban fent is van a birtokunkba jutott VIP listán.
De ami igazán különös, hogy a polgármester a testületi ülésen azt állította, sürgős egészségügyi okból adta az engedélyt párttársának, viszont Gyurákovics Andrea, frakcióvezető kérelmében egészen másra hivatkozik, és egy szót sem ír egészségügyi okokról:
„a közfeladataim ellátásához használt és parkolási engedéllyel rendelkező személygépkocsim szervízelésének idejére 2017. június 20-25 között a kölcsönkapott H..-..2 frsz.-ú személygépkocsira ideiglenesen díjmentes parkolási lehetőséget szíveskedjen biztosítani.”
Az nem világos, hogy ha Bácskai János törvénytelennek tartja a listát, és nem is tudott a létezéséről, akkor miért adhatott engedélyt a párttársának, hogy felkerüljön rá. Filmünk a ferencvárosi VIP-listáról:
|
A rendőrség megtalálta a ferencvárosi VIP parkolási lista felelőseit
|
Olyan indoklással szüntette meg a rendőrség a nyomozást a ferencvárosi VIP parkolási lista ügyében, hogy abba belecsavarodik az agyad. Olvasóinktól várjuk az alábbi rendőrnyelven írt szöveg pontos fordítását:
„Amennyiben a károkozás magával a parkolással történik, a parkolási díj meg nem fizetése kapcsán megállapítható "kárösszeg" ténylegesen nem azonos a büntetőjogi értelemben vett kárfogalommal, mivel a kár csak akkor azonosítható, ha tényszerűen megállapítható, hogy adott munkavállaló az esetben is ugyanott és annyi ideig parkolt volna, ha fizetnie kellett volna a parkolásért a teljes munkaideje alatt.”
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/20/a-rendorseg-megtalalta-a-ferencvarosi-vip-parkolasi-lista-feleloseit
|
2019-02-20 13:40:00
| true | null | null |
444
|
Mint megírtuk, március 7-én a Fidesz Lendvay utcai székházánál tüntetés volt, és a résztvevők közül néhány tucatnyian behatoltak az épület udvarára. Ekkor történt, hogy Sz. Ferenc erőszakosan lépett fel az egyik demonstrálóval szemben. A korábban gyilkosságért elítélt férfival szemben március 22-én nyomozást rendeltek el emiatt, de a nyomozást pár napja felfüggesztették.
Ha kell, Strasbourgig is elmennek
Pelle Andrea, a demonstrálók egyik jogi képviselője szerint a nyomozást megszüntető határozat nem felel meg a pártatlanság követelményének, hiszen az eljárás során minden felmerülő bizonyítékot figyelembe kellett volna venni.
A jogi képviselő hozzátette: ha a panaszuk elbírálása alapján születő új határozat is ennyire “egyoldalú és tisztességtelen” marad, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak. Információi szerint a székházfoglalók ellen garázdaság miatt indított eljárást is megszüntetik, de az erről szóló határozatot még nem kapták kézhez.
Politikai alapon vetik el a vallomásokat?
Oláh Kata, a Fidesz-székháznál történt március 7-i tüntetés egyik résztvevője teljesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy megszüntették a nyomozást Sz. Ferenc és társai ellen, akik a Fidesz-székháznál biztonsági őrként léptek fel, noha nem voltak tagjai a székház védelmét ellátó kft.-nek.
Oláh Kata szerint a nyomozást megszüntető határozat “politikai alapon veti el” az ügyben tett vallomásokat. Álláspontja szerint a tanúként meghallgatott tüntetők szavait teljesen kiforgatták, a határozatban pedig súlyos ellentmondások vannak. Az egyik vallomás szerint azért hívták oda a biztonsági őröket, mert az épület életveszélyes állapotban volt, így kívánták megóvni a tüntetők testi épségét, míg a másik beszámoló szerint a székházban dolgozók “rettegtek” a tüntetőktől.
Hangsúlyozta: a demonstrálók a földön ülve, békésen tiltakoztak, ám ez a határozatból nem derül ki.
A szombati sajtótájékoztatón részt vevők “Tisztességes eljárást!”, illetve “Alkotmányt, demokráciát és jogállamot!” feliratú transzparenseket emeltek a magasba.
|
Fidesz-székház – panaszt tesznek a demonstrálók
|
Panaszt nyújtanak be az ügyészséghez a kényszerítés, illetve személyi szabadság megsértése ügyében a nyomozást megszüntető határozat ellen a demonstrálók.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/27/fidesz-szekhaz-panaszt-tesznek-a-demonstralok/
|
2013-07-27 13:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
Miután egy lemondott bíró, Keviczki István egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás, a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a vádakra (kiemlés tőlem):
„A mai napon az egyik internetes médiumban interjú jelent meg Keviczki István volt bíróval.
Az interjúban a volt bíró – tényekkel alá nem támasztva – több negatív megjegyzést tett az ügyészi szervezetre és annak vezetőjére.
Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania.
Azt nyilatkozta, hogy az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között. Ezen képtelen állítás alátámasztására ugyanakkor nem hangzott el érv.
Ez a valótlan kijelentés súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet.
Meglehetősen furcsa, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt, így konkrét tényekről, bizonyítékokról nincs tudomása.
Igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást.
Amennyiben igaz lenne Keviczki István állítása, akkor az Európai Unió legtöbb ügyészsége sokkal elfogultabb, mint a magyar ügyészség, hiszen az OLAF 2017. évi jelentése szerint, az általuk 2010-2017 között tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga: 42%, míg Magyarországon ez az arány 47%. (Mindez például Németországban 21%, Írországban és Finnországban pedig 0%!)
(Lásd mindehhez az OLAF 2017. évi jelentése igazságügyi ajánlásokról szóló részében, a 43. oldalon található 15. számú táblázatot.)
Ráadásul 2018 végére már 52,4% volt Magyarországon a vádemelések aránya.
A magyar ügyészség törvényesen és minden statisztikai mutató szerint – nemzetközi összehasonlításban is – hatékonyan működik.”
Vannak azzal ellentétes vélemények is, hogy a Tiborcz István-féle Elios Zrt. ügyében komolyan vehető nyomozás folyt volna. Hiszen előbb oknyomozó cikkek sora, majd az OLAF 2 éves nyomozása után született jelentés részletezte, hogyan játszottak össze szervezetten hatóságok, önkormányzatok és vállalatok Tiborcz István pénzügyi felhizlalása érdekében a közvilágítási piacon, és hangfelvétel is készült arról, hogy név szerint emlegetik Tiborczot már a pályázat kiírása előtt, pontosan látszottak a túlárazások, a jelentésben vastag betűvel szedték Orbán vejének nevét.
|
A Legfőbb Ügyészség szerint Elios-ügyben „komoly nyomozást folytatott, amely eredményeként megszüntette a nyomozást"
|
Miután egy lemondott bíró, Keviczki István egy interjúban arról beszélt, hogy szerinte Polt Péter ügyészsége főként gazdasági bűncselekményekben politikai alapon szelektál, és dönti el, miből lesz büntetőeljárás, a Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a vádakra.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/05/a-legfobb-ugyeszseg-szerint-az-elios-ugyben-a-nemzeti-nyomozo-iroda-komoly-nyomozast-folytatott-amelynek-eredmenyekent-megszuntette-a-nyomozast
|
2019-02-05 13:50:00
| true | null | null |
444
|
A lap úgy tudja, a honvédelmi tárca kiemelt partnere, a KLH-Masters Létesítményüzemeltető és Fenntartó Kft. azért vette meg a minap bezárt magánkórházat, hogy azt a minisztérium egészségügyi szolgáltatójának adja bérbe. A Népszava névtelen forrásai szerint a napokban már terepszemlét is tartott Telkiben a Honvédkórház több vezetője: Borbíró Zoltán, az intézmény felügyeletére kinevezett miniszteri biztos, védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, valamint Zsiros Lajos orvos ezredes, a Honvédkórház orvos-igazgatója.
Forrás: telkikorhaz.hu
A Népszava a kórház dolgozóira hivatkozva érthetetlennek nevezi, miért kell még nagyobb luxus az állami vezetőknek, politikusoknak, amikor a Honvédkórház VIP-részlegét mintegy 3 milliárd forintért hozták létre az előző kormányzati ciklusokban. A lap ugyanakkor emlékeztet rá, hogy az intézmény az új területi ellátási kötelezettség alapján képtelen teljesíteni küldetését, megduplázódott feladataihoz érdemben nem kap több pénzt. Noha a HM tavaly ötmilliárd forinttal konszolidálta a kórházat, a Népszava szerint a tartozás újra milliárdos nagyságrendet ért el.
A telki kórház meghatározó ellátása a szülészet-nőgyógyászat volt, ezenkívül ortopéd- és gerincsebészeti, illetve általános sebészeti műtéteket végeztek a legnagyobb számban. Korábban a Népszava azt írta, egyszerre öt tapasztalt szakorvos hagyja el a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ idegsebészeti osztályát, köztük az osztályvezető főorvos.
Helyére Csókay András érkezik Miskolcról. A neves idegsebész a Népszabadságnak azt mondta: saját csapattal jön a Honvédkórházba, ahol megmarad a gerincsebészet, az agysebészeti palettát pedig erősítené. A Miskolc megyei kórházban két innovációs műtéti – az agyi érvarrást és új tumorkezelési – technikát dolgozott ki, ezt magával hozza a Honvédkórházba. S miután itt több rászoruló beteg van, több emberen is lehet majd ezekkel segíteni.
|
Elitkórház közpénzből a fejeseknek
|
A Népszava szerint a Magyar Honvédség (MH) Egészségügyi Központ bérelheti ki a Telki Kórház napokban eladott épületét az új tulajdonostól.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/31/elitkorhaz-kozpenzbol-a-fejeseknek/
|
2013-07-31 14:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
A téves információkkal ellentétben nincs és nem is volt napirenden az MH Egészségügyi Központban (MH EK) üzemelő ellátás átszervezése, az ellátás helyszínének megváltoztatása – tudatta a HM.
A Népszava sem a fenntartó Honvédelmi Minisztériumot, sem a Magyar Honvédség Egészségügyi Központját nem kereste meg kérdéseivel, így a cikkben közöltek nem tükröznek hiteles információkat. A lap állításával ellentétben Borbíró Zoltán védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, miniszteri biztos nem járt a helyszínen, nem látta az Telki kórház épületét sem kívülről, sem belülről, így a lap állításával ellentétben, a szemrevételezés (“terepszemle”) sem történt meg – írták.
A KLH Masters egy civil cég, amely az előző kormányok alatt határozott idejű szerződéseket kötött objektumüzemeltetésre és fenntartásra a HM EI Zrt-vel. A KLH Masters objektumvásárlásait a HM nem tudja kommentálni. A Népszava előzőleg azt állította, hogy a honvédelmi tárca kiemelt partnere, a KLH-Masters Létesítményüzemeltető és Fenntartó Kft. azért vette meg a minap bezárt magánkórházat, hogy azt a minisztérium egészségügyi szolgáltatójának adja bérbe.
A honvédelmi tárca ugyanakkor tudatta, hogy az állami vezetők ellátása a jövőben is a korábbi helyszínen lesz, változtatás semmilyen fórumon nem került szób, vagyis továbbra is a Honvédkórház és a SOTE biztosít kiemelt ellátást 311 állami vezetőnek. Az egyágyas, tévés, külön fürdőszobás szoba nemcsak a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, minisztereknek és az államtitkároknak jár, kiemelt ellátást kapnak például a miniszteri és kormánybiztosok, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész és helyettesei is, de még a központi hivatalok vezetői is.
|
Nem kap új kórházat a politikai elit
|
A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményben cáfolta a Népszava írását, amely szerint a Telki magánkórház épületének, felszereléseinek bérlését vagy bárminemű felhasználását terveznék.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/31/nem-kap-uj-korhazat-a-politikai-elit/
|
2013-07-31 14:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.
A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.
Az elvonás az alábbi esetekben lenne lehetséges:
az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.
Günther Oettinger, az uniós költségvetés kialakításáért felelős uniós biztos korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a szankció, súlyos jogsértés esetén, akár a források száz százalékának elvonását is lehetővé teszi - nem a kedvezményezettől, hanem az államtól. Ha pedig arról kérdezik a politikust, hogy mi is számít a jogállamiság megsértésének, előszeretettel említi az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését, különösen az ügyészségi rendszer önállóságának a hiányát. Ez azért fontos, mivel az EU az Európai Ügyészség felállításával igyekszik elejét venni az uniós forrásokkal kapcsolatos jogsértéseknek, vannak azonban országok - köztük Magyarország -, amelyek elutasítják az ehhez való csatlakozást.
A jogszabályt még a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, és fontos, hogy a költségvetéssel ellentétben nem egyhangú szavazás szükséges ehhez, elegendő minősített többség. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Magyarország blokkolni kívánja, akkor ehhez szövetségeseket kell keresnie.
Az mindenesetre várható volt, hogy a Fidesz képviselői leszavazták a mostani jelentést. Ezzel megint elszakadtak pártcsaládjuk, az Európai Néppárt fő irányvonalától, hiszen a frakció tagjai közül a fideszeseken kívül nemmel mindössze 13 képviselő szavazott, köztük Csáky Pál, Nagy József és Sógor Csaba szlovákiai, illetve romániai képviselők.
Ez a szembenállás a jövőben is így maradhat: Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője, az Európai Bizottság következő elnöki tisztségének várományosa néhány napja egy interjúban arról beszélt, hogy a 7. cikk szerinti jogállamiság politikai kritériumai helyett pontos előírások alapján kell a jogsértések miatt szankcionálni - ez az intézkedés pont egy ilyen eszköz.
|
Támogatja az EP, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzeket, a Fidesz nemmel szavazott
|
Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190117_Tamogatja_az_EP_hogy_jogallamisaghoz_kossek_az_EUpenzeket_a_Fidesz_nemmel_szavazott
|
2019-01-17 14:11:00
| true | null | null |
HVG
|
A Demokratikus Koalíció (DK) képviselője azt követően fordult kérdésével Polt Péterhez, hogy kiderült, a Miniszterelnökség áprilisban tanácsadóként szerződtette Kárpáti György volt vízilabdázót. A többszörös olimpiai bajnok 670 ezer forintért ad tanácsokat telefonon, általában havonta egyszer 10-15 percig.
Molnár Csaba írásbeli kérdésében arról érdeklődött, milyen telefonos tanács ér meg az adófizetőknek 670 ezer forintot, ez nem színlelt szerződés-e, amely keretében a kormányfő baráti szívességként juttat valakinek közpénzből apanázst. A politikus arról is érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy ez nem veti-e fel a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját.
Fotó: MTI / Bessenyei Gergely
Molnár emlékeztette Polt Pétert, hogy több fővárosi kerület (VI., VII., XIV. stb) szocialista, illetve liberális polgármestere esetében ennél megalapozottabbaknak tűnő szerződések ügyében emeltek vádat.
A legfőbb ügyész a DK politikusának kérdését ezúttal is feljelentésként értelmezte. Polt Péter a minap ugyanígy járt el, amikor a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
|
Ügyészség vizsgálja, sok-e 670 ezer 15 percért Orbán tanácsadójának
|
Molnár Csaba a legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?”
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/31/ugyeszseg-vizsgalja-sok-e-670-ezer-15-percert-orban-tanacsadojanak/
|
2013-07-31 14:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
Selmeczi Gabriella a Magyar Nemzet szerdai cikkére reagált, amely szerint egy a lap birtokába került 2002-es megbízási szerződésből az derül ki, hogy az MSZP kampánytanácsadójának, Ron Werbernek a cége 50 ezer forintos órabérért készíthetett szóbeli elemzéseket az állami tulajdonú Magyar Követeléskezelőnek. A 2010-es kormányváltás után az állami cég új vezetése semmilyen bizonyítékot nem talált arra, hogy Werberék valóban elvégezték volna a munkát – írta a napilap.
A szocialisták “közpénzből pénzelték a gyűlöletkampány nagy mesterét, Ron Werbert” – fogalmazott a Fidesz szóvivője, aki a Magyar Nemzet írása alapján azt kérdezte a baloldaltól: igaz-e, hogy a 2002-es választás után a szocialisták színlelt szerződéssel és közpénzből fizették ki, méghozzá “bőkezűen” kampánytanácsadójukat? Selmeczi Gabriella szerint úgy tűnik, a Gyurcsány-Bajnai-kormány korrupciós ügyeinek sosincs vége, “színlelt szerződésekkel, nokiás dobozokban, ingatlanpanamákon, telekcseréken és offshore cégeken keresztül szivattyúzták ki a pénzt, javarészt a közpénzt az országból”.
Hozzátette, Ron Werber ma is a szocialista párt kampánytanácsadója, “ő az, aki a bukott baloldal számára ma is kieszeli azokat az akciókat, amelyekkel lehet hergelni, uszítani az embereket”. Magyarország azonban nem kér többet a gyűlöletkampányból és a gyűlöletkeltésből, ezért nem kér többet a Gyurcsány-Bajnai-kormányok időszakából – mondta a Fidesz szóvivője.
Közben szintén “színlelt szerződés” gyanúját emlegette a Demokratikus Koalíció képviselője, Molnár Csaba is, aki a legfőbb ügyészt kérdezte arról, hogy „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?”. Polt Péter válaszában jelezte, a kérdést feljelentésként értelmezte, továbította az ügyészségre.
,
|
A Fidesz szerint korrupció óránként 50 ezerért szóban elemezni
|
A Fidesz szóvivője szerint egy újabb korrupciós ügy aktája eshetett ki "a baloldal szekrényéből".
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/07/31/a-fidesz-szerint-korrupcio-orankent-50-ezerert-szoban-elemezni/
|
2013-07-31 14:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az indoklás szerint a 19 megyei útügyi biztossal hatékonyabbá, gyorsabbá válik az útfelújítás. Az ő feladatuk lesz a megyében élők és közlekedők számára leginkább sürgető munkálatok beazonosítása. A biztosok megbízatása 2013. december 14-ig szól, munkájukat díjazás nélkül végzik. Az együttműködés részleteiről Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár augusztus első felében egyeztet velük.
A tárca szerint a korlátozott erőforrások szakmai szempontoknak megfelelő, ugyanakkor a helyi elvárásokat is figyelembe vevő felhasználását segíthetik az útügyi biztosok. Az útfejlesztésekhez és -felújításokhoz szükséges finanszírozást döntően az Új Széchenyi Terv operatív programjai biztosítják. A beruházások fedezetét középtávon főként az útdíjbevételek jelenthetik majd, de a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak stratégiai tervezésének részeként folyamatban van egy új útfelújítási program megalapozása is.
Elmúlt nyolc év, avagy mások vittek rossz utakra…
A 2002-2010 közötti időszakban szinte kizárólagos szerepet kaptak az erőltetett ütemű sztrádaépítések, amelyeket több esetben az állam számára rendkívül előnytelen PPP-konstrukcióban valósítottak meg. E beruházások miatt a közúthálózat egyéb szakaszainak karbantartása elmaradt, ami súlyos állapotromlást okozott. A PPP-beruházások évi százmilliárd forintos terhe még ma is szinte teljesen elviszi a hazai forrásokat.
A korábbi kormányzati ciklusok alatt a hazai útállapotok súlyosan romlottak, a hálózat csaknem felén akár az azonnali beavatkozás is indokolt lenne. A fejlesztési tárca ezért arra törekszik, hogy a szükséges források előteremtésével középtávon elvégezze az állami kezelésű országos közutak rendbetételét.
Az állami kezelésű országos közúthálózat elemei közül elsőként a legrosszabb műszaki állapotú és legforgalmasabb szakaszok helyreállítása várható. A tömeges igények feltérképezése és összegzése hozzájárulhat ahhoz, hogy a legtöbb utazó közlekedési lehetőségein javító beruházások indokolt mértékű előnyt élvezzenek a fejlesztések tervezése, ütemezése során – tudatta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely egy mellékletben közzé is tette a 19 kiválasztott nevét.
Ők döntenek
Font Sándor (Bács-Kiskun megye)
Csizi Péter (Baranya megye
Dankó Béla (Békés megye)
Hörcsik Richárd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Bohács Zsolt József (Csongrád megye)
Törő Gábor (Fejér megye)
Gyopáros Alpár (Győr-Moson-Sopron megye)
Tasó László (Hajdú-Bihar megye)
Szabó Zsolt (Heves megye)
Boldog István (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Czunyiné dr. Bertalan Judit (Komárom-Esztergom megye)
Becsó Zsolt (Nógrád megye)
Pánczél Károly (Pest megye)
Witzmann Mihály (Somogy megye)
Tilki Attila (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Potápi Árpád János (Tolna megye)
Kovács Ferenc (Vas megye)
Lasztovicza Jenő (Veszprém megye)
Manninger Jenő (Zala megye)
A névsor alapján a Népszabadság azt írja, hogy országszerte narancsba borulnak a kátyúk, hiszen Fidesz-képviselők döntenek a helyi felújítások és az uniós pénzek sorsáról, ami nem elhanyagolható a választások előtt, hiszen a megvalósítás alatt lévő közúthálózat-fejlesztési projekteket nemcsak figyelemmel kísérik, hanem azokra javaslatot is tesznek, vagyis évekre bebetonozhatják, hol és milyen utak újuljanak meg a következő években.
A lap szerint szakmailag is megkérdőjelezhető a politikai biztosok szerepe az állami közúthálózat rendbetételében, hiszen ehhez minden információ rendelkezésre állhat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által kezelt Országos Közúti Adatbankban vagy a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központnál (KKK).
A közutakról:
|
Mások vittek rossz utakra…, avagy 19 emberé több mint 31 ezer kilométer
|
Útügyi biztosokat nevezett ki a fejlesztési tárca minden megyébe. A Népszabadság szerint leaszfaltozza győzelmét a Fidesz.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/01/masok-vittek-rossz-utakra-avagy-19-embere-tobb-mint-31-ezer-kilometer/
|
2013-08-01 14:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Mindenki, aki legalább annyit letett az asztalra a magyar sport oltárán, hogy olimpiai bajnok, vagy világbajnok lett, azoknak a véleményére tudására minden kormánynak pártoktól függetlenül támaszkodni kell, hiszen a sport világában élték meg az életüket, szeretett sportágukról mindent tudnak, és az emberi kvalitás, az a minőség, az a teljesítmény, ami őket felvértezte az szerintem nélkülözhetetlen a sportszakmai, sportpolitikai döntésekben” – mondta az ATV-nek Simicskó István. Arra semmilyen konkrét választ nem adott az államtitkár, hogy mire használják ezeket a tanácsokat.
Mint korábban az FN24 elsőként megírta, Molnár Csaba, a DK képviselője a legfőbb ügyészt kérdezte arról, „Ér-e havi 15 perces tanács 670 ezer forintot?”. Az ellenzéki politikus azt követően fordult kérdésével Polt Péterhez, hogy kiderült, a Miniszterelnökség áprilisban tanácsadóként szerződtette Kárpáti György volt vízilabdázót. A többszörös olimpiai bajnok 670 ezer forintért ad tanácsokat telefonon, általában havonta egyszer 10-15 percig.
Kárpáti György
Fotó: MTI / Bessenyei György
Molnár Csaba írásbeli kérdésében arról érdeklődött, milyen telefonos tanács ér meg az adófizetőknek 670 ezer forintot, ez nem színlelt szerződés-e, amely keretében a kormányfő baráti szívességként juttat valakinek közpénzből apanázst. A politikus arról is érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy ez nem veti-e fel a hűtlen kezelés megalapozott gyanúját. Molnár emlékeztette Polt Pétert, hogy több fővárosi kerület (VI., VII., XIV. stb) szocialista, illetve liberális polgármestere esetében ennél megalapozottabbaknak tűnő szerződések ügyében emeltek vádat.
A legfőbb ügyész a DK politikusának kérdését ezúttal is feljelentésként értelmezte. Polt Péter a minap ugyanígy járt el, amikor a független képviselő „Az állampolgárok állják a Matolcsy-könyv fordítását” című kérdésére válaszolt. Az ellenzéki politikus által megfogalmazottakat – tartalmuk alapján – hűtlen kezelés bűntette miatt tett feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész, és azt megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
|
Reális 15 percért 670 ezer forint
|
Nem várta meg az ügyészség vizsgálatát a sportért felelős államtitkár.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/02/realis-15-percert-670-ezer-forint/
|
2013-08-02 15:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy fideszes képviselő 32,4 hektáros földet kapott 3,4 hektárért cserébe Jászapátiban. Az MSZP mutyiként értelmezte, hogy Kiss János fideszes városatya az Ipari Park melletti szántójáért – amelyre az ipari park bővítése miatt van szükség – egy csaknem tízszer akkora területet kapott. A szocialisták magyarázatot várnak Pócs János polgármestertől arra, miként lehetséges ez, és kaphat-e egy átlagember is tízszer nagyobb földet az önkormányzattól.
Az MSZP furcsállja, hogy Kiss János éppen akkor vett földet az ipari park mellett, amikor tudni lehetett, az önkormányzatnak nemsokára szüksége lesz arra. Az ellenzéki párt arra is kíváncsi, tett-e valamit a polgármester azért, hogy a képviselő ne éljen vissza a birtokába jutott információval. Az MSZP szerint a települést ellepte a Pócs-mutyi: amelyik helyi fideszes kimaradt a trafikmutyiból, azt földmutyival “kárpótolják”: a párthűségért egyesek trafikot, mások önkormányzati földet kapnak, Pócs János és társai elherdálják a város vagyonát.
Az ügyet a minap a JászBlog nevű online újság szellőztette meg, amely ellen az önkormányzat pert fontolgat. Pócs János közleménye szerint az MSZP – ahogy az elmúlt évtizedekben – most is elüldözné a vállalkozókat. Azért jelentették meg a zárt önkormányzati ülés anyagát a JászBlog oldalán, hogy lejárassák a leendő befektetőt és a munkahelyteremtést, hiszen 20 év óta először sikerült elérni, hogy Jászapátira munkahelyteremtő vállalkozás települjön.
Aratónap Jászapátiban
Fotó: MTI / Mészáros János
Az önkormányzat a munkahelyteremtést figyelembe véve „kizárólag Kiss János földtulajdonossal volt kénytelen megállapodni. A földcserét értékbecslés alapján (a baloldali képviselők is) ellenszavazat nélkül támogatták. Kiss János gazdálkodó egy jó minőségű földet cserélt el sokkal rosszabb minőségű földterületért. Gazdálkodás szempontjából az aranykoronát az aranykoronával kell összehasonlítani” – írta Pócs János.
A polgármester szerint „rosszindulatú hazugság, hogy Kiss János 2011-ben tudta, hogy az ipari park szomszédjában lévő terület eladásra kerül, hiszen az előző MSZP-vezetés 12 év alatt sem tudta eladni még magát az ipari parkot sem, nem hogy még a szomszédos területet. Kiss János a földterületet ugyanolyan aranykorona arányban cserélt el az önkormányzattal, mint bárki más!
Pócs János büszke minden képviselőtársára, aki a munkahelyteremtés mellett döntött, és azt is megérti, hogy „Szekeres Imre és társai összeesküvés-elméletet gyártanak, gyűlöletet keltenek”, mert mindig is ezt tették és nehéz valakiről elhinni, hogy igazat mond, “ha tudjuk, hogy a helyében hazudnánk” – írta. Az önkormányzat jogi képviselője megvizsgálja a feljelentés lehetőségét a JászBlog szerkesztőségével szemben, mert a zárt testületi ülés anyagát “megszerezte” és azt lejárató szándékkal közzétette – tudatta a polgármester.
A Jászblog ugyanakkor arra is emlékeztet, hogy a Pócs János által hivatkozott képviselő-testületi ülés azért volt zárt, mert a fideszes képviselők így akarták. Csak ők. A két független és két szocialista képviselő „a nyilvánosság előtt vitatta volna meg az azóta nagy botrányt kavart telekcserét”. A JászBlog úgy véli, csak a tényeket írta meg, akkor követettt volna el visszaélést, ha a birtokába jutott információkat elhallgatja a jászsági emberek elől.
Pócs János kérjen bocsánatot!
Az MSZP a polgármester reagálása után újra megszólalt és felszólította Pócs Jánost, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot Jászapáti lakóitól, amiért “valótlanságokat állít”. A szocialisták emlékeztettek arra, hogy senki nem üldözte el a vállalkozókat, “maga Pócs János és mai trafikos társai is nyugodtan vállalkozhattak és gazdagodhattak 2010 előtt. A befektetőnek nincs köze a fideszes önkormányzat és képviselője földcseréjéhez.
Az MSZP szerint nem felel meg a valóságnak, hogy nem volt más lehetőség. “Az önkormányzat már 2013. január 9-én döntött arról, hogy Kiss János területére tart igényt. A másik területtulajdonost, az Air Patrol Kft-t csak 2013. június 12-én, kérdezte meg a polgármester. Az igazság az, hogy jó volt Kiss János “szimata”, hiszen egy év alatt 1000 százalékos haszonnal értékesítette az idős rokonától megvásárolt szántóföldet, amely után a területalapú támogatása is tízszeres lesz.
|
Blogot perelne a büszke fideszes
|
Az MSZP szerint Jászapátit „ellepte a Pócs-mutyi”. A polgármester pert fontolgat, de nem az ellenzéki párt, hanem egy online újság ellen.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/05/blogot-perel-a-buszke-fideszes/
|
2013-08-05 15:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ismert nagyvállalkozó nem azért tette fel az igen kritikus írást, mert minden részletével egyetért, hanem azért, hogy Magyarországon ne csak a Mercedes buszaival lehessen tendert nyerni.
A szakma ugyanis hiába ismeri el régóta az Ikarus kiváló paramétereit, ha a tendert úgy írják ki, hogy azt csak a Mercedes nyerheti. Ez vagy részrehajlást, vagy szakmai felkészületlenséget feltételez – írta Széles Gábor.
Számára döbbenetes volt, hogy „annak idején /kb, fél éve/ a BKV vonaltenderén a Videoton is csak úgy tudott nyerni, hogy Ikarus buszok helyett Mercédesz buszokkal kellett, hogy induljon”.
Egyszer-egyszer még elviseli ezt a fájdalmat, de sorozatban már nem. Széles Gábor ezért reméli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kivizsgáltatja az okokat, hiszen ez szerinte legalább annyira furcsa, mintha az állam nem az elfogadható minőségű és árú Skodákat venné tömegével, hanem Mercedeseket.
|
Széles nekiment a Mercedesnek, Orbánban bízik
|
Széles Gábor megmagyarázta, miért osztotta meg Facebook-oldalán „A magyar buszgyártást is sikerült tönkretenni!” című cikket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/07/szeles-nekiment-a-mercedesnek-orbanban-bizik/
|
2013-08-07 15:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
800 millió forint osztalékot fizetett Mészáros Lőrincnek a saját és a felesége tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft. a 2012. évre – áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján közzétett beszámolóban. Ezt az áprilisi felcsúti taggyűlésen a feleségével szavazták meg.
Az április 30-i taggyűlési jegyzőkönyvben az áll, hogy „Mészárosné Kelemen Beatrix a saját döntése alapján a mai nappal lemond a 2012. évi osztalékról Mészáros Lőrinc javára”.
A korábban gázszerelésből élő polgármester cége 2010 óta több mint ötszörösére növelte a forgalmát: 853 millióról 4,6 milliárd forintra emelkedett a nettó árbevétele. A vállalkozás 225 főt foglalkoztat. Bérköltsége az osztalék egyötödét, 157 millió forintot tett ki tavaly, ami mintegy 137 fős átlagos állományi létszámot jelent minimálbéren.
A családi vállalkozás tavaly több közbeszerzésen indult sikerrel, így a Tápió menti csatornafektetésen, a Strabaggal közösen pedig a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás másfél milliárd forintos tenderén. Az ilyen típusú konzorciumoknál fontos a referenciát adó társaság, ám azt többnyire nem hozzák nyilvánosságra, hogy a részt vevő vállalkozások milyen arányban osztoznak a munkán.
|
Mészáros Lőrinc 800 milliós osztaléka
|
Az összeg az ötszöröse annak, mint amit összes dolgozója tavaly egész évben fizetésként kapott.
| null | 1 |
http://nol.hu/belfold/meszaros_lorinc_800_millios_osztaleka-1404903
|
2013-08-07 15:35:00
| true | null | null |
NOL (Népszabadság)
|
A NAV készítheti 2017-től az adóbevallásokat, az áfacsalókat már most algoritmusokkal és ekáerrel, a cigicsempészeket drónokkal ellenőrzi. És kiderült, hogy sorai közt volt egy korrupt pénzügyőr. Az államháztartás jobban áll, mint tavaly ilyenkor, az átlagkereset pedig nőtt. A benzin drágult, a gázolaj olcsóbb lett, a paksi fűtőelemek ügyében közelebb van a megállapodás. Ez volt a héten a gazdaságban.
A cégek és a magánszemélyek számára 2017-től megszűnhet az adóbevallás jelenlegi rendszere, derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium készített az államreform bizottság számára. Az adóbevallás folyamata a jövőben megfordulna: az adóhatóság készítene egy ajánlatot a magánszemélyek részére és nekik csak az lenne a feladatuk, hogy ezt jóváhagyják vagy kiegészítsék. Az Origo úgy tudja, az államreform bizottságban tárgyalták a tervezetet, de egyelőre hivatalos döntés nem született erről, azonban az irányával egyetértettek a résztvevők.
Drónokat vett a NAV
A jövőben a NAV készítheti el a bevallásokat, de az ellenőrzéseket már most egyre szigorúbban és fejlettebb eszközökkel végzi. Az adóhatóság 19,79 millió forintos szerződést kötött a Scorpio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel pilóta nélküli repülő eszköz beszerzésére, derült ki a Közbeszerzési Értesítőből. A drónokat a cigarettacsempészet elleni harcban használná fel az adóhivatal.
Algoritmusokat használ a NAV
Kilencmilliárd forintnyi uniós forrásból fejlesztett informatikai rendszert az adóhatóság. 12 ezer DVD-nyi egységes adatbázist kezelnek, az adócsalókat, sőt a potenciális csalókat kockázatelemző algoritmusokkal szúrják ki.
Követi az árut a NAV
A közúti árukövető rendszerrel (az ekáerrel) is eredményeket ért el a NAV az áfacsalók elleni küzdelemben. Eddig 40 ezer ügyfél 1,5 millió ekáer-számot kért. A márciustól hatályos biztosítékadás keretében eddig 1,026 milliárd forintot fizettek az érintettek. Az ekáer segítségével már számos áfacsalást akadályozott meg az adóhatóság. A rendszer azt is ki tudja szúrni, ha egy kamion nehezebb annál, amilyennek lennie kellene.
Korrupt pénzügyőrt alkalmazott a NAV
Azért az adóhatóságról sem csak jó hírek érkeztek a héten. Vádat emeltek ugyanis a NAV volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál.
Jobban áll az államháztartás
A NAV munkájának is köszönhetően jóval kisebb volt az államháztartás hiánya 2015 első két hónapjában, mint tavaly ugyanilyenkor, derült ki a KSH adataiból. Több adóbevétel folyt be, viszont kevesebb volt a kiadás, részben az önkormányzatok adósságának tavalyi átvállalása miatt. Az államadósság kamataira is kevesebbet kellett költeni, mert az idei évben a kamatkiadások máshogy futnak le, mint tavaly.
Jobban keres az átlag
A KSH-tól azt is megtudtuk, hogy 2015. januárban 4,1 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év januárjához képest. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta. Még mindig az egészségügyben dolgozók keresnek a legrosszabbul.
Jobban épít az építőipar
A héten még egy jó hír futott be a statisztikai hivataltól. A decemberi megtorpanás után januárban ismét nőtt az építőipar teljesítménye. Az épületek építése 6,7 százalékkal, az egyéb építményeké 10,1 százalékkal nőtt, így az építőipari termelés volumene 8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Viszont a pozitív trend megtörhet, mert január végén 20,6 százalékkal kisebb volt a cégek rendelésállománya, mint egy évvel korábban.
Ingatlant keres
A roma önkormányzat (ORÖ) nem új, hanem régi épületeket vásárol. A megvásárolni kívánt ingatlanokban a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci bekapcsolódását segítő irodák működnek majd, közölte a szervezet. Az ingatlanvásárlások azért kerültek a figyelem központjába, mert a Magyar Nemzet megírta, hogy egy Gellért-hegyi székházon kívül további hét vidéki ingatlan beszerzését is tervbe vette az ORÖ. A lap szerint Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Veszprémben, Zalaegerszegen, Szolnokon, valamint Pécsett és Gödöllőn is ingatlanokat tervez vásárolni az ORÖ.
Ingatlant kínál
Az ORÖ ingatlanokat vesz, a Honvédelmi Minisztérium ingatlanokat adott el. A tárca mintegy 850 millió forintért adott el árverés útján tizenkét honvédségi ingatlant.Az év elején indult nyilvános árverésen az ingatlanok között értékes gárdonyi, siófoki, budapesti és hajdúszoboszlói épületek, üdülők, illetve telkek is voltak.
Simább lesz az út
Az ingatlanokat új tulajdonosaik kis szerencsével frissen felújított úton tudják majd megközelíteni. Az autópályákat és az elkerülőutakat is felújítanák, idén 580 kilométernyi utat javítanak ki. Az egy- és kétszámjegyű utak 50 milliárd forintból, míg a három- és négyszámjegyű utak további 18 milliárd forintból újulnak meg idén - mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára.
Olcsóbb lett a gázolaj
Megint drágult viszont szerdán a benzin, a gázolaj ára pedig csökkent. A 95-ös benzint 2 forinttal emelte a Mol, a gázolaj árát pedig 3 forinttal csökkentette. A változtatással a 95-ös benzin ára 364-365 forintra nőtt, a gázolajé 371-372 forintra csökkent.
Olcsóbb lehet a telefonálás
A gázolaj olcsóbb lett, és hamarosan a mobilozásért is kevesebbet fizethetünk majd, ha minden jól megy. Április 1-jétől 76 százalékkal csökkenti a mobilszolgáltatókra vonatkozó nagykereskedelmi hívásvégződtetési díjat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A kiskereskedelmi árakra a hatóságnak nincs közvetlen ráhatása (mert EU-szabályozás szerint nem is lehet), de a várakozások szerint a kialakuló piaci verseny hatására ezek is csökkenhetnek majd.
Az álláspontok közel állnak
Ha már az uniós szabályoknál tartunk, a paksi reaktorokba való fűtőanyag problémája hamarosan elrendeződhet. Még tart az egyeztetés az Euratommal a fűtőelemekről, de nagyon közel a megállapodás, mondta Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kormánybiztosa. A biztos szerint az álláspontok közel állnak egymáshoz, csak a szerződést még módosítani kell. A fűtőelemek beszerzését pályáztatni fogják.
Szigorúbb lesz a jegy
A BKK több lépcsőben tervezi bevezetni az elektronikus jegyrenszert. Várhatóan 2017 végén vezetik be teljes egészében, a tervek szerint 2015 végéig csupán a díjmentesen utazók kapnak új utazási kártyát.
Szigorúbb lehet a jegybank
De nem csak a BKK készül szigorításra. Új, csak a rendőrségéhez fogható kényszerintézkedési jogköröket adna a jegybanknak a kormány. Egy tervezet szerint bírósági végzés birtokában akár a tulajdonos akarata ellenére nyithatnának fel lezárt helyiségeket, foglalhatnának le bizonyítékokat. Jogászok szerint a tervezet összemossa a büntetőeljárási törvényt és a jegybanktörvényt.
Szigorúbb lett a vasárnap
Tovább szigorodott a vasárnapi kötelező szárva tartás is. Az Országgyűlés kedden törvényben rögzítette: a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály hatálya azokra az üzletekre is kiterjed, amelyek benzinkút területén működnek, de nem árulnak üzemanyagot, valamint azokra, amelyek azonos helyen és időben folytatnak kis- és nagykereskedelmi tevékenységet. Módosították a munka törvénykönyvét is: dupla vasárnapi bérpótlék jár az évente csak öt vasárnap kinyitó boltok dolgozóinak. A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként tagadja, hogy létezne a Népszabadság által feltételezett hatástanulmány a vasárnapi zárva tartásról.
|
Korrupció, drónok, algoritmusok és bevallás a NAV-nál
|
A NAV készítheti 2017-től az adóbevallásokat, az áfacsalókat már most algoritmusokkal és ekáerrel, a cigicsempészeket drónokkal ellenőrzi. És kiderült, hogy sorai közt volt egy korrupt pénzügyőr. Az államháztartás jobban áll, mint tavaly ilyenkor, az átlagkereset pedig nőtt. A benzin drágult, a gázolaj olcsóbb lett, a paksi fűtőelemek ügyében közelebb van a megállapodás. Ez volt a héten a gazdaságban.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/ez-volt-a-gazdasagban-a-12-heten
|
2015-03-21 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Luxuscikkekre és utazásokra költhettek összesen 450 millió forint közpénzt a második kerületi Sport Kft-nél még az előző, fideszes vezetésű önkormányzat alatt, 2016 és 2020 között. Írta meg a 24.hu egy könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva. Az önkormányzati cég 200 millióért vett például LED falat, ami nagyobb, mint a sportuszoda fala, így nem is tudják használni. A rendőrség nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki.
|
Akkora ledfalat vettek, hogy használni sem tudják
|
Luxuscikkekre és utazásokra költhettek összesen 450 millió forint közpénzt a második kerületi Sport Kft-nél még az előző, fideszes vezetésű önkormányzat alatt, 2016 és 2020 között. Írta meg a 24.hu egy könyvvizsgálói jelentésre hivatkozva. Az önkormányzati cég 200 millióért vett például LED falat, ami nagyobb, mint a sportuszoda fala, így nem is tudják használni. A rendőrség nyomoz, de még senkit nem hallgattak ki.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/01/450-millio-forint-kozpenz-sport-kft-luxuscikkek-2-keruleti-onkormanyzat
|
2023-03-01 08:15:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.
|
Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség Egyiptomba
|
Három honvédségi különrepülővel utazott a magyar küldöttség hétfőn Egyiptomba, hogy kedden találkozzanak az ország elnökével. A kormányfő sajtófőnöke legtöbb kérdésünkre nem válaszolt, csak annyit közölt: egy repülőgép a miniszterelnöki delegációt, egy az üzleti küldöttséget és egy pedig Szijjártó Pétert és kíséretét szállította. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a kormány teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/01/orban-viktor-szijjarto-peter-delegacio-magangep-egyiptom-hadhazy-akos
|
2023-03-01 08:23:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
A vádlott 2011-től 2013 februárjának végéig pénzügyőrként dolgozott alezredesi rangban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi főigazgatóságán, közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Itt a nyilvántartásokból kiválasztotta azokat az ügyeket, amelyek érintettjének a feltételezése szerint nagyobb vagyona volt, és amelyekben büntetőeljárás megindulása esetén várhatóan előzetes letartóztatást is elrendeltek volna.
Tízmilliót kértek
Az alezredes civil bűntársa akár több közvetítő útján felvette a kapcsolatot a kiválasztottakkal, és felajánlotta: nagyobb összeg – általában tízmillió forint – ellenében elintézik, hogy ne induljon büntetőeljárás, illetve már folyamatban lévő nyomozás esetén tájékoztatják az érintettet az ellene gyűjtött bizonyítékokról és a tervezett nyomozási cselekményekről. Előfordult, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottnak ígértek segítséget ahhoz, hogy a legrövidebb időn belül szabadlábra kerüljön, áll a főügyész közleményében.
Kiadta az adatokat
|
Korrupcióval vádolnak egy volt NAV-ost
|
Vádat emeltek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt pénzügyőre és 14 civil társa ellen. Az alezredes két éven át pénz ellenében nyomozati adatokat adott ki olyan embereknek, akik ellen büntetőeljárás indult, illetve indulhatott volna az adóhatóságnál.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/korrupcioval-vadolnak-egy-volt-nav-ost
|
2015-03-19 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Kormányzati propaganda
A közszolgálati televíziózás eszménye a tárgyilagos, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatás, aminek a most már napi 24 órában kormányzati propagandát sugárzó Magyar Televízió képtelen megfelelni – fogalmazott a frissen parlamenti mandátumot nyert honatya. Ebben a formában szerinte nincs értelme az adófizetők pénzéből évi 80 milliárd forintot költeni az intézményre. Leszögezte: az adófizetők pénze nem arra való, hogy a Fidesz propagandacsatornát működtessen belőle.
Támogatókat keres javaslatához
A független képviselő közölte: egyeztetésre hívja az őt korábban támogató ellenzéki pártok vezetőit, hogy a közszolgálati televízió megszüntetése ügyében fogalmazzanak meg közös javaslatot. Kész szerint ennek kiindulópontja az lehet, hogy közszolgálati televízióra nincs szükség, elég, ha az állami szabályozás előírja a közszolgálati műsorok készítésének és sugárzásának kötelezettségét; ennek támogatása pedig az évi 80 milliárd forint töredékéből is megoldható lenne.
A kormányzás csődjének tükre
Kész Zoltán úgy véli, az új közszolgálati hírcsatorna elindulásával mindenki számára világossá vált, hogy értelmetlen pazarlás folyik az intézménynél, amely eddig is a korrupció egyik melegágya volt. Kész Zoltán úgy fogalmazott: „A köztévé hírcsatornájának egyetlen haszna jelenleg az, hogy a csődje tökéletes tükre a kormányzásnak. Ezért azonban nem éri meg fenntartani."
Mint arról az Origo elsőként beszámolt, indulásának első napján, vasárnap délután fél háromkor már akkora volt a káosz az M1-ből lett nemzeti hírcsatornán, hogy el kellett sötétíteni a képernyőt. Szabó László Zsolt, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója úgy kommentálta a történteket, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. A sajnálatos esettel a BBC is foglalkozott.
Gyurcsány ötlete volt
A Demokratikus Koalíció (DK) Kész Zoltán bejelentésére reagálva jelezte: örül, hogy az Orbán-rendszerrel szemben álló demokratikus ellenzéki erők egyre több kérdésben találtak közös nevezőre. Emlékeztettek: a köztévé megszüntetése már tavaly a DK választási programjában benne volt.
Az ellenzéki civilek 19 kérdéses népszavazási csomagjában szereplő javaslat az Európai Ügyészség felállítására pedig a DK tavalyi EP-választási programjában szerepelt - írták, megjegyezve, hogy a 2016-os előrehozott választást is tavaly ősszel Gyurcsány Ferenc vetette fel.
|
Kész Zoltán bezáratná a köztévét
|
Kész Zoltán kezdeményezi a közszolgálati televízió felszámolását. A független országgyűlési képviselő ezt azzal indokolja, hogy a közpénzek feletti őrködést tartja legfontosabb feladatának, és nem látja értelmét annak, hogy évi 80 milliárd forintot költsenek a köztévére.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/kesz-zoltan-bezaratna-a-koztevet
|
2015-03-17 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője emlékeztetett rá, hogy a közbeszerzési értesítő július 22-én megjelent száma szerint a KIM nettó 153 millió forintért bízta meg a Réti, Antall és Társai ügyvédi irodát egyes jogszabályok felülvizsgálatával.
A jobbikos politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályi előkészítés és a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata éppen a KIM egyik kiemelt alapfeladata. Vagyis a megbízás szerint a szaktárca nem képes önállóan ellátni az alapfeladatait – mondta. Az ellenzéki párt ezt a “közpénzek féktelen elherdálásának” tartja.
A Jobbik felszólítja Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest, árulja el: miért nem képes az általa vezetett minisztérium személyi állománya felülvizsgálni egyes jogszabályokat.
|
Navracsicsék helyett dolgoznak, 153 millióért
|
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 153 millió forintért egy külsős ügyvédi irodát bízott meg a saját feladatkörébe tartozó tevékenységgel - közölte a Jobbik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/08/navracsicsek-helyett-dolgoznak-153-millioert/
|
2013-08-08 13:05:00
| true | null | null |
24.hu
|
„A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Nikola Gruevszki mind a magyar-szerb államhatáron történő belépéskor, mind pedig az azt megelőző határátlépések során érvényes, utazásra jogosító okmányokkal rendelkezett, továbbá a schengeni övezetbe történő beléptetése is a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt.”
Ezt írja a rendőrség a volt macedón miniszterelnök Magyarországra érkezése miatt indult nyomozást megszüntető határozatában.
Orbán Viktor politikai szövetségese, Nikola Gruevszki 10 éven át, 2016-ig irányította Macedóniát, de egy lehallgatási botrány miatt távozni kényszerült, később pedig korrupció miatt két év börtönre ítélték. Bár a macedón hatóságok bevonták az útlevelét, pont azért, hogy ne tudjon meglépni a bírósági ítélet elől, Gruevszki mégis elmenekült a hazájából, és a Balkánon át magyar diplomaták csempészték Magyarországra. Hogy Budapesten tartózkodik, azt maga Gruevszki jelentette be a Facebook oldalán 2018 november 13-án.
A kormány először azt állította, hogy Macedóniából nem segítettek kijutni a volt miniszterelnöknek, de azóta kiderült, hogy valószínűleg ez sem igaz, és Gruevszki magyar diplomatákkal találkozhatott többször egy szkopjei hotelben a szökése előtt.
Az is kiderült, hogy Gruevszkinek, más menekültekkel szemben nem a szerb határon lévő tranzitzónában kellett kivárnia a menekültügyi eljárása végét. Azt, hogy a volt macedón miniszterelnök menedékjogot kapott Magyarországon, Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be november 20-án az Echo Tv-n. A kormány álláspontja szerint a politikust egyébként a Soros György befolyása alatt álló macedón kormány üldözi, és a rossz macedón börtönviszonyok miatt sem lehet hazájába visszaküldeni, bár ez korábban sosem zavarta a magyarokat.
Miután kiderült, hogy Gruevszki Magyarországon tartózkodik, miközben már korábban bevonták az útlevelét, és a magyar diplomaták szállították, többen is feljelentést tettek például embercsempészet, illegális határátlépése segítése és más bűncselekmények miatt, köztük Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Hadházynak választolt most a rendőrség, hogy megszüntetik a nyomozást, mivel szerintük a megtörtént
„cselekmény nem bűncselekmény”
A Készenléti Rendőrség illegális migráció elleni osztálya szerint Gruevszki esetében az „államhatár jogszerűtlen átlépése nem valósult meg” bár azt nem részletezik, hogy útlevél hiányában pontosan mi volt az a jogszerű okmány, amivel egy macedón állampolgár Szerbiából, tehát a schengeni övezeten kívülről Magyarországra, azaz schengeni területre lépett.
Van még egy különösen érdekes rész a nyomozást megszüntető határozatban, ami arról szól, hogy miért nem áll Gruevszki ügyére a jogellenes bevándorlás elősegítése nevű bűncselekmény.
„Nikola Gruevszki menekültügyi eljárásának lefolytatását külső szervezői tevékenység nem előzte meg, menekültügyi kérelmét önként, erre irányuló szervezői tevékenység nélkül nyújtotta be a magyar hatóságok előtt.”
Most ez ugye pontosan az ellenkezője annak, amit az ügyről tudni lehet, tehát éppen hogy kiterjedt szervezői tevékenység előzte meg a volt macedón miniszterelnök menekültügyi kérelmének beadását, a szervezők pedig magyar diplomaták voltak.
A rendőrség a fentieken kívül azt is megállapítja, hogy:
a magyar hatóságok részéről nem történt kötelességszegés az ügyben;
nem volt fogolyszöktetés;
sem közokirat hamisítás;
sem hivatali visszaélés;
sem bűnpártolás.
Gruevszki szökésének körülményeit és jelentőségét ebben a videóban foglaltuk össze.
|
Megszüntették a nyomozást a Magyarországra csempészett volt macedón miniszterelnök ügyében
|
Orbán Viktor politikai szövetségese, Nikola Gruevszki 10 éven át, 2016-ig irányította Macedóniát, de egy lehallgatási botrány miatt távozni kényszerült, később pedig korrupció miatt két év börtönre ítélték. Bár a macedón hatóságok bevonták az útlevelét, pont azért, hogy ne tudjon meglépni a bírósági ítélet elől, Gruevszki mégis elmenekült a hazájából, és a Balkánon át magyar diplomaták csempészték Magyarországra. Hogy Budapesten tartózkodik, azt maga Gruevszki jelentette be a Facebook oldalán 2018 november 13-án.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/27/megszuntettek-a-nyomozast-a-magyarorszagra-csempeszett-volt-macedon-miniszterelnok-ugyeben
|
2019-02-27 13:31:00
| true | null | null |
444
|
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropaganda sem olcsó. Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából. A kettőre együtt összesen 912,5 milliót.
Hirdetések
A "Sikerült! Magyarország győzött" feliratú újsághirdetések megjelenése után azonnal közadatigényléssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, a kampány pontos tartalma és költségei iránt érdeklődve.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezeken a felületeken jelentek meg hirdetések:
- sajtó (Metropol, Népszabadság, Blikk, Népszava, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Napi Gazdaság, Story, TvRHét, Kiskegyed, Nők Lapja, Heti Válasz, Magyar Demokrata)
- televízió (TV2, HírTV, ATV)
- rádió (ClassFM, regionális rádiók, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Lánchíd rádió, Inforádió, Music FM)
Szembetűnő, hogy balos médiumokban is helyeztek el állami hirdetést, de nem tudjuk, hogy pontosan mennyit. Pedig az arányok fontosak. Lennének, ha ismernénk őket, de sajnos nem. A folyamatban lévő reklámkampányra tekintettel ugyanis csak a hirdetésekre rendelkezésre álló keretösszeget kaptuk meg, ennek összege 156.840.000 forint, ami a kreatív költségeket is tartalmazza.
Levél
Az országos reklámkampány azonban nem volt elegendő, Orbán Viktor külön, elsőbbségivel postázott levélben büszkélkedik a győzelemmel és köszöni meg a támogatást a lakosságnak.
Az erről szóló kormányhatározatban közvetítőnek kijelölt Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) nevesítése és korábbi tapasztalatok miatt a levelek költségével kapcsolatos közadatigénylést a KEK KH-nak nyújtottuk be, azonban még mindig - immár túl az Infotv.-ben előírt 15 napos válaszadási határidőn - nem reagáltak.
Viszont a szintén a levél után érdeklődő Ténytár a mienk után négy nappal a mienkkel szóról szóra megegyező adatigénylést nyújtott be a Miniszterelnökségnek, és ők tegnap megkapták a választ. Ebből kiderül, hogy a Miniszterelnökség
a) a miniszterelnöki levél előállításának és szállításának költségének fedezésére bruttó 31.118.175 Ft-ot ad át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak, és
b) a miniszterelnöki levelek megszemélyesítésével, küldemény összeállításával, borítékok előállításával kapcsolatos feladatokra vonatkozóan bruttó 724.623.750 Ft-ot csoportosít át a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumon keresztül a KEK KH részére.
A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint pedig "A levelek elsőbbségi küldeményként történő kipostázása a hivatkozott kormányhatározat rendelkezéséből („soron kívüli megküldés”) következik.".
Az elsőbbségi feladás díja + 30 Ft, ez 3 millió levéllel számolva 90 milliós többletköltséget jelent. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke így reagált erre: "A kormány munkája a nemzeti konzultáción alapul: kiemelt hangsúlyt helyezünk arra, hogy a magyar emberek pontos és gyors tájékoztatást kapjanak a fontos, mindennapi életükre hatást gyakorló pozitív döntésekről. Márpedig a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése az EU-tag Magyarország eddigi egyik legnagyobb közös sikere. Több pénzhez jut Magyarország, fellendül a gazdaság, új lehetőségek nyílnak meg hazánk előtt."
Drága
Nemrégiben megírtuk, hogy a "Magyarország jobban teljesít"-kampány nyomtatott és online sajtóbeli, valamint közterületi megjelenésére bruttó 256,7 millió forintot költenek, a témában készült és kipostázott kis színes prospektus 91,5 millióba került; a Hír24 összeállításából pedig az is kiderült, hogy Orbán Viktor eddigi 12 levelének költsége összesen 3,2 milliárd forint.
(fotó a levelekről innen)
|
Orbán-kampány: 900 millióból hirdeti győzelmét a kormány
|
A túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével kapcsolatos kormányzati sikerpropaganda sem olcsó. Hirdetésekre közel 157 milliót, a miniszterelnök levelére pedig 755 milliót költött a kabinet az államkasszából. A kettőre együtt összesen 912,5 milliót.
| null | 1 |
https://atlatszo.blog.hu/2013/08/09/900_milliobol_hirdeti_gyozelmet_a_kormany
|
2013-08-09 13:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.