text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A napilap információi szerint 19 felső középkategóriás és 12 középkategóriás kocsira írtak volna ki közösen közbeszerzést. A pályázat része lett volna még 9 “vegyes használatú személygépkocsi” és 4 teherkocsi. Várszegi Gyula azonban nem értette, mi szükség lenne ennyi drága személyautóra, amikor csak négy felső vezetője van a BKV-nak.
“Az az én gondom, hogy 19 felső kategóriás kocsi beszerzésére van igény, amikor csak négy felső vezetője van a BKV-nak. Ezt sokkal kritikusabban kell megnézni, nem kell mindenkinek” – idézi az ülés szó szerinti jegyzőkönyve Várszegit, aki szerint nem járhat minden vezetőnek drága szolgálati kocsi. A Blikk úgy tudja, a drágább autókból 15-öt kaptak volna a BKK-s főnökök, és 4 jutott volna a BKV-nak.
A BKV annyit elismert, hogy szeretnének új autókat beszerezni, mert 2015-ig lejárnak a BKV és a BKK bérleti szerződései. Állításuk szerint azonban a flotta nagyobb része a BKV összes szerelőjárművének és a BKK zavarelhárító gépjárműveinek pótlására kell. “A legutóbbi igazgatósági ülésen több igazgatósági tag részéről merültek fel kérdések, illetve előfordult, hogy valamely tag a tervezet egy-egy pontjával való egyet nem értésének adott hangot” – közölte a BKV a Blikkel.
|
Több tízmillióért venne autókat a BKV
|
Gépkocsiflottát készül beszerezni a BKV a BKK-val közösen, az erről szóló előterjesztést azonban többek között Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke is kifogásolta – írja a Blikk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/13/tobb-tizmillioert-venne-autokat-a-bkv/
|
2013-08-13 13:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy gyors névsorolvasás:
Kapusok: Dominik Damjanović, Hrvoje Jukopila, Petar Katalinić, Karlo Vrljić
Védők: Šimun Begović, Noa Bilić, Patrik Jerković, Ivano Kolarik, Luka Lukadinović, Ljubo Puljić, Luka Rešetar, Leon Siler, Sven Sopić, Stjepan Žulj
Középpályások: Nikola Dražić, Karlo Kovačević, Matej Kovačević, Filip Leko, Fran Majdenić, Maro Medo, Niko Novak, Roko Rupčić, Anton Slišković, Andrija Tomić, Marin Zorić, Filip Živković
Csatárok: Ivan Barić, Noel Đurković, Ante Grigić, Ivan Jeremijaš, Lovro Jukić, Leon Konig, Marcus Ivan MacDonald, Luka Mlinarević, Leon Omerović, Matej Perić
Ez egy horvátországi fociklub, az NK Osijek egyik (a 2006-7-es születésű) utánpótláscsapatának a kerete. Azé a csapaté, amelynek labdarúgóakadémiájára megint adott az év végén egymilliárd forintot a magyar kormány. Három év alatt ez már a harmadik egymilliárd. 2016-ban ment az első támogatás a magyar kormány jóvoltából Eszékre, éppen azután, hogy Mészáros Lőrinc tulajdonos lett a horvát csapatban.
„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
A Magyar Nemzet – amikor még volt – egyszer tett kísérletet tett arra, hogy a klubtól kérdezze meg, hány magyar gyerek focizik Eszéken. Nem kaptak választ. A városban mindössze 979 magyar él, az újszülöttektől az idősekig. Az Eszék-Baranya régióban összesen 8 235-en vallották magukat magyarnak.
Nem állítom, hogy egészen megbízható a módszer a családnevek átfutása, hiszen nem magyar nevű gyerek anyanyelve is lehet magyar, másrészről persze az sem biztos, hogy a magyar családnevet viselő gyerek magyarul beszél. De mégis jelez valamit, hogy az utánpótlás-bajnokságokban résztvevő csapatok kereteiben hány magyar családnevű játékos van. Olyat egyet sem találtunk, ahol a családi név és a keresztnév is magyar.
A 2010-11-es korosztályban 26 játékos közül egyetlen egy magyar családnév van: Ivor Kiraly. A 2008-9-es korosztályban 37-ből egy Mateo Sabo név ugrott ki. Fiatal kora ellenére fent van a Facebookon, csak horvátul használja, az ismerősei között sincsenek magyarok. A 2006-7-es korosztállyal kezdődött a cikk, a 36 gyerek között nincs magyar családnevű.
A 2004-5-ösök között a 36 játékos között van egy Dorian Herceg. A 2002-2003-asoknál 49 játékos között találtunk Niko Hajnalt és egy Toma Sabót. Niko Hajnal nem magyarul facebookozik, ismerősei között sincsenek magyarok. A 2000-2001-es között a 33-as keretben találtunk egy Karlo Išasegit (horvát utánpóltás válogatott) és egy Dino Bognart. Utóbbi facebookos ismerősei között nem látszik, hogy magyarok lennének nagy számban.
Eszéken a tartalékcsapat összeállítása is így néz ki:
Az utánpótlás edzők között is csak egy Danijel Bogdant találtunk. A felnőtteknél a horvát elsőosztályban második helyen álló csapatban sincs magyar.
A magyar kormány támogatása elvileg arra a beruházásra megy, amivel Eszéken 15 hektáros területen 7-9 focipályát alakítanak ki, és építenek egy 3500 fős fedett stadiont is. Ez nagyjából a felcsúti minta, ráadásul itt is, ott is magyar közpénzből finanszírozzák a beruházásokat. Ezen felül épül egy nagy stadion Eszéken Mészáros „saját” pénzéből, amiben Magyarország leggazdagabb embere a haverjaival a szaunából nézheti a meccseket.
Három év alatt 30 milliárd határon túli focira
Orbán Viktor novemberben szedte össze, a dunaszerdahelyi avatásán, hogy hány határon túli magyar akadémiát támogat a magyar kormány. Kilencig jutott, három már kész (a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi), hat még készül (Munkács, Sepsiszentgyörgy, Révkomárom, Rimaszombat, Eszék és Lendva). Ezek között van, amelyik valóban a magyar közösség csapata, a két erdélyi és a dunaszerdahelyi ilyen. Az eszéki pedig egyáltalán nem.
A magyar kormány tavalyig összesen 20 milliárdot költött a határon túli magyar focira. Az Átlátszó nemrég közölt összeállításából az derült ki, hogy mennyire logikátlanul költ tízmilliárdokat a kormány határon túli focipályákra. Illetve nem is anyira logikátlan ez: a pénzek általában haverokhoz kerülnek.
Aztán az év végén még kiosztottak 10 milliárd forintot, természetesen Eszék is ott van újra a szerencsések között:
Csíkszereda 2,17 milliárd,
Sepsiszentgyörgy 2,1 milliárd,
Topolya 1,4 milliárd,
Munkács 1,35 milliárd,
Dunaszerdahely 1,35 milliárd,
Eszék 1 milliárd,
Révkomárom 300 millió,
Lendva 300 millió.
A most év végi támogatások azért is érdekesek, mert olyan akadémiák is kapnak továbbra is milliárd fölötti támogatást, ahol befejeződtek az építkezések, és Orbán átadta azokat. Ilyen a topolyai, a csíkszeredai és a dunaszerdahelyi. Vagyis a határon túli akadémiák támogatása nem egyszeri, a fenntartásukra is évi tízmilliárd körüli összeget szánhat a kormány.
Mészáros Lőrincnek biztosan jó
Az nagy kérdés, hogy a magyar közpénzből megsegített akadémiákon kinevelt játékosokkal mi lesz. Az erdélyi akadémiákkal olyan megállapodást kötött a Puskás Akadémia, hogy a legtehetségesebb játékosokat lehalászhatják. Ilyen megállopodás alakulhat ki a Topolyával is. A Kisvárda is hasonló együttműködésben van a munkácsi akadémiával.
„Biztos vagyok benne, hogy sok gyermek nevével találkozunk majd sikeres magyar élsportolóként, és az akadémiákon fölnevelt sportolókra az egész nemzet büszkén fog majd tekinteni” – mondta Orbán Viktor novemberben, a dunaszerdahelyi labdarúgó akadémia avatóünnepségén.
Erdélyben és Dunaszerdahelyen is több akadémista román, illetve szlovák utánpótlás válogatott. Dönteniük kell majd, hogy melyik ország válogatottját választják. Csíkszeredán már hagyománnyá vált, hogy az érintett akadémiák között tornát rendeznek. Tavaly erről a tornáról nyilatkozta Michael Boris, az utánpótlásért felelős szövetségi edző:
„Zseniális ötlet, számunkra ez egy remek lehetőség, hogy a horvát csapat kivételével olyan játékosokat lássunk, akik bemutatkozhatnak a magyar válogatottban.”
Igen, az egy kivétel az eszéki.
De akkor mégis miért önti éppen ide a kormány a milliárdokat? Némi magyarázattal szolgálhat Mészáros Lőrinc két nyilatkozata.
|
Nem nagyon találtunk magyar gyerekeket Mészáros Lőrinc eszéki akadémiáján, amit 3 milliárddal támogat a kormány
|
„Helyesnek tartom, hogy a magyar állam segíti a határon túli magyarokat” - közölte az első kormányzati támogatások megítélese után az RTL-nek Mészáros Lőrinc. A magyar kormány valóban arra hivatkozva támogat határon túli magyar fociakadémiákat Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján és a Délvidéken, hogy azzal a magyar közösséget támogassa.
Eszéken nem a magyar az öltözőben használt nyelv. A 11-12 évesek között magyar nevet nem találtunk. Semmiképpen sem meglepő, hiszen a legutóbbi, 2011-es népszámláláson Eszék lakosságának mindössze 0,91 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/07/nem-nagyon-talaltunk-magyar-gyerekeket-meszaros-lorinc-eszeki-akademiajan-amit-3-milliard-forinttal-tamogat-a-magyar-kormany
|
2019-01-07 13:45:00
| true | null | null |
444
|
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV is cáfolta, hogy kiírna vagy korábban meghirdetett volna közbeszerzési eljárást felső kategóriás autók beszerzésére, sőt azt közölték, éppen az eddigi járműszám csökkentése a határozott céljuk.
A BKK és a BKV a Blikk mai cikkére reagált, amely szerint a két cég 19 felső középkategóriás és 12 középkategóriás kocsira írt ki közbeszerzést, de az erről szóló előterjesztést többek között Várszegi Gyula, a BKV igazgatósági elnöke is kifogásolta.
A két közlekedési cég közleményében elismerte, hogy gépjárműbérleti tender kiírásáról van szó, de nem felső vezetői autókat vennének, hanem a BKV szerelőjárműveit és a BKK zavarelhárító gépjárműveit cserélnék le, mivel lejár a mostani bérleti szerződés.
A jelenlegi, 2009-ben kötött flottaszerződés alapján üzemeltetett járművek bérleti ideje 2013 októberétől több lépcsőben jár le, így a járműveket fokozatosan vissza kell adni a bérbeadónak, ezért kell új szerződéseket kötni – közölte a BKK és a BKV, hozzátéve, hogy a mostani járműpark további használatát is vállalnák, de a szerződés szerint erre nincs mód, a közbeszerzési törvény a szerződés meghosszabbítását pedig nem teszi lehetővé.
A BKV igazgatósága együttesen 163 darabos gépjárműflotta beszerzését engedélyezte.
|
Nem akar tízmilliós vezérautókat a BKK
|
A budapesti közlekedési vállalat szerint nem a felső vezetőknek keresnek új kocsikat, hanem szerelő- és zavarelhárító járműveket cserélnek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/13/nem-akar-tizmillios-szemelyautokat-a-bkk/
|
2013-08-13 13:54:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nemzetközi körözést adtak ki a román hatóságok Olosz Gergely, az RMDSZ korrupcióért három év letöltendő börtönre ítélt volt szenátora ellen. A legfelsőbb bíróság december 20-án hozta meg ítéletét, Olosz azonban nem jelentkezett büntetése végrehajtására, és a rendőrségnek sem sikerült előállítania.
Olosz ellen december végén Romániában adtak ki országos elfogató parancsot, személyi adatait megküldték valamennyi román határátkelőre. De ez sem vezetett eredményre, így most már világszerte körözik.
A volt székelyföldi képviselőt és szenátort befolyással való üzérkedésben találta vétkesnek a román legfelsőbb bíróság. Az ítélet a háromévi letöltendő börtönbüntetés mellett 384 ezer euró (123 millió forint) és 400 ezer lej (27 millió 600 ezer forint) értékű vagyonelkobzásról is rendelkezett.
A vádirat szerint 2010-ben az akkor parlamenti képviselő Oloszt négy vállalkozó lefizette, hogy előnyös szerződésekhez juttassa cégeiket, kihasználva azt, hogy korábban a román energiaár-szabályozó hatóság elnöki tisztségét töltötte be. Az ügyészek szerint Olosz Gergely összesen félmillió eurónak megfelelő jogtalan anyagi haszonban részesült különböző formában.
Olosz Gergely 2007-2008-ban a romániai energiaár-szabályozó hatóság elnöke volt, 2008 és 2012 között az RMDSZ parlamenti képviselője, 2010-től frakcióvezetője, 2012-től 2013 májusában történt lemondásáig az RMDSZ szenátora volt. 2011-ben az RMDSZ elnöki tisztségét is megpályázta, ám a választáson alulmaradt az érdekképviselet élére akkor megválasztott Kelemen Hunorral szemben. (Via MTI)
|
Nemzetközi körözést adott ki Románia a korrupcióért elítélt magyar politikus ellen
|
Nemzetközi körözést adtak ki a román hatóságok Olosz Gergely, az RMDSZ korrupcióért három év letöltendő börtönre ítélt volt szenátora ellen. A legfelsőbb bíróság december 20-án hozta meg ítéletét, Olosz azonban nem jelentkezett büntetése végrehajtására, és a rendőrségnek sem sikerült előállítania.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/03/nemzetkozi-korozest-adott-ki-romania-a-korrupcioert-elitelt-magyar-politikus-ellen
|
2019-01-03 13:56:00
| true | null | null |
444
|
Kis híján az enyészeté lett Klebelsberg Kuno kultuszminiszter egykori pesthidegkúti rezidenciája, ám Varga Mihály miniszter közbenjárására végül felújították az épületet több mint 1 milliárd forintból. A Hvg.hu újságírója szúrta ki, hogy a közpénzből újjávarázsolt kastélyt közcélra alig használják, az oktatási és kulturális célok hangoztatása csak a beruházás bejelentésekor volt fontos.
„Annyi nyomát találtam ennek, amennyit a honlapon közzétettek. Összesen hét rendezvényről vannak kint fotók, de ezek közül például az egyik az Varga Mihály választási estje Kovács Zoltán kormányszóvivő részvételével. Azért erre nehezen mondanám azt, hogy ez egy kulturális vagy oktatási célból összehozott gyűlés lett volna” – emelte ki Gergely Zsófia, a Hvg.hu újságírója.
Esküvők és más rendezvények helyszíneként viszont nagyon is keresik a most hotelként működő Klebelsberg-kastélyt. A komplexumot az Optimum Füred Kft. üzemelteti, a szállodaigazgató Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök lánya, Schmitt Gréta lett. Ezt is a Hvg.hu írta meg.
A cikkre Varga Mihály a Facebookon reagált. A pénzügyminiszter konkrétumokat nem említett ugyan, de kitart amellett, hogy a kastély a kulturális és az oktatási célokat is betölti, az állami tulajdonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ennek megfelelően üzemelteti azt.
A miniszter és a vagyonkezelő sem válaszol viszont arra a kérdésre, hogyan került kapun belülre az Optimum Füred Kft., milyen referenciák alapján és milyen bérleti díj ellenében tették meg a milliárdos közvagyon kezelőjének az idén februárban bejegyzett társaságot úgy, hogy közben a vagyonkezelő pályázat útján keresi a komplexum üzemeltetőjét.
Az Optimum Füred Kft. nevét máig nem tüntették fel a székhelyének címén. Kitették viszont a Hotel&More Holding logóját. Ez a szállodaipari cég is besegít az üzletbe, honlapján hirdeti a kastélyszállodát. Egyik ügyvezetője Ruszinkó Ádám, aki ez előző Orbán-kormányban turizmusért felelős helyettes-államtitkárként dolgozott. A Hotel&More Kft. tulajdonosa pedig az a Klemm Balázs, aki a felújított kúria átadóján körbevezette a miniszterelnököt. Információink szerint csak azért nem lett ügyvezető a Hotel&More Kft.-ben, mert 5 évre eltiltották a cégvezetéstől. Így feleségét, Klemmné Zentai Évát ültette Ruszinkó Ádám mellé, és felesége lett az ügyvezető a kastély fenntartásáért felelős Optimum Füred Kft.-ben is.
„Két okból lehet eltiltani egy cégvezetőt. Az egyik esete az, amikor valamilyen társasági tartozásért felelős volt az illető. Ez lehet az, hogy a felszámolásban kielégítetlen tartozások voltak, ezért megállapították az ő felelősségét, nem fizette ki. Az is előfordulhat, hogy valamilyen bírságra kötelezte őt a cégbíróság és ezt nem fizette ki” – ismertette Fischer Ádám, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Egyes esetekben az eltiltott személy nem tehető felelőssé az eltiltásért, ezzel kapcsolatos kérdéseinkre viszont nem válaszol Klemm Balázs. Az Optimum Füred Kft. címéről sem jött válasz, így egyelőre nem lehet tudni, hogy pályáztatás közben milyen megbízás alapján dolgozhatnak a kastélyban.
|
Mégis mi alapján lehetnek a milliárdos közvagyon kezelői?
|
Schmitt Pál lányának vezetésével, egy kormányközeli magáncég folytat üzleti tevékenységet a közpénzből felújított Klebelsberg-kastélyban. A beruházást közcélokkal magyarázták, de ezek helyett magánesküvőket tartanak az épületben. Az üzemeltetésben egy olyan vállalkozás is besegít, amelynek tulajdonosát 5 évre eltiltották a cégvezetéstől.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei_adattar/megis-mi-alapjan-lehetnek-a-milliardos-kozvagyon-kezeloi-2462165
|
2018-06-01 14:07:00
| true | null | null |
HírTv
|
Tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert az ellenzéki civilek – korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben. Az Astoriánál tartott tüntetésen Parti Nagy Lajos csirkefogózott, Kulka János énekelt, közben pedig zúgott az „Orbán, takarodj!". Néhány órával korábban, onnan nem messze, Orbán Viktor mondott harcias hangú beszédet, miközben hívei az ellene tüntetőkkel dulakodtak.
Az új magyar köztársaságot felépítő, a jelenlegi rendszert lebontó népszavazási kezdeményezést jelentettek be a szónokok a civil ellenzékiek március 15-i demonstrációján. Igazi nemzeti konzultáció lesz, "igazi kérdésekkel, igazi válaszokkal" – mondta Kulka János, aki énekelt is a rendezvényen.
19 kérdés több témában
Ha a szabadság eltiporható a törvény erejével, akkor vissza is állítható általa – vezette fel az ellenzéki civil demonstráció nagy bejelentését a moderátor, Kulka János. Az őt követő szónokok pedig témakörönként bejelentették a rendszerbontónak nevezett népszavazási kérdéscsomag egyes elemeit.
Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a kormányzati korrupció ellen irányuló kérdéseket sorolta, kitérve arra, hogy legyenek valódi vagyonnyilatkozatok, legyenek átlátható közbeszerzési pályázatok, jöjjön létre az európai ügyészség, és ne lehessen mindent titkosítani, mint a Paks II. beruházásnál.
A hosszú várólisták eltörlését is népszavazással érnék el – sorolta a további célokat a következő felszólaló, Gulyás Balázs, az internetadó elleni tüntetések szervezője. A szónokok szerint népszavazással kell azt is megakadályozni, hogy Orbán Viktor elkölthessen 200 milliárd forintot az új irodájára, vagyis a Várba költözésre.
Összesen 19 kérdést írtak össze, ezeket ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze. A korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben megfogalmazott kérdések érintik a dohányboltokat, a közmunkaprogramot, a vagyonnyilatkozatokat és a közbeszerzéseket, sőt az ügynökkérdést is.
Orbán elhazudta a múltját
Az ügynökkérdést előzőleg, még az ellenzéki tüntetést bevezető vonulást megelőző bemelegítő beszédében Kész Zoltán is említette. A független képviselő, akit úgy mutattak be, mint „a veszprémi, aki kiütötte a Fidesz-kétharmadot", Simicska Lajos ügynökvádjára utalva arról beszélt: „Orbán Viktor elhazudta a múltját", amikor 1989-ben kiállt a Hősök terére beszélni.
Kész Zoltán arról is beszélt, hogy Európa és az összes többi nyugati demokrácia a szövetségesünk, nem pedig a keleti diktátorok. A különbség szerinte annyi, hogy míg Nyugaton az emberek leválthatják a politikusokat, addig Keleten a politikusok mondják meg az embereknek, mit szabad, és mit nem.
Előtte Káposztyán István, a Szolidaritás szónoka arról beszélt, milyen eszközök, fegyverek vannak a tiltakozók kezében. Azt mondta, hogy a fegyver legyen a kimondott szó, a nehézfegyver pedig a nyilvánosság. Fullajtár Andrea színésznő pedig arról beszélt, milyen országban szeretne élni. Megkapta tőle a magáét Orbán Viktor, Lázár János és Andy Vajna is.
Nem kell a stadion! Orbán, takarodj!
"Nem kell a stadion! Orbán, takarodj!" – ezt már útközben skandálta a tömeg, miután a Keleti pályaudvartól a Belvárosba – jelképesen Keletről Nyugatra – vonult.
A menet élén Kulka János és a Moma-elnök Bokros Lajos ment, a felvonulók közt pedig a DK-s Vágó István kvízmester. A felvonulók a menet elején egy széles molinón jelszavukat írták ki: Új magyar köztársaság.
Azt ismeri, amikor két rendőr megbecsüli a tömeget?
– Mennyien lehetnek?
– Gőzöm sincs, nem tudom megsaccolni.
– Több ezren?
– Legalább.
– Tízezret eléri?
– Annyit bőven.
Később, az Astoriánál Parti Nagy Lajos író arról beszélt, hogy szofisztikált csirkefogók titkosítják el a hazát. Csak az a barát, aki gyűlöli az egész liberális társaságot, és az az ellenség, aki nem áll sorba Orbán aranyozott partvonalán. A szónok szerint szétesett a jogállam, szétmállott az ország immunrendszere.
Már a nemzeti szó sem a régi
Hiányzik a köztársaság szó, de még jobban hiányzik maga a köztársaság – mondta a következő szónok, Nagy Emília. A tanár – aki úgy mutatta be magát, mint magyartanár, sőt magyar magyartanár – szerint a nemzeti szó jelentését is elferdítette a jelenlegi hatalom, például a nemzeti dohánybolttal.
Lesz még magyar köztársaság, tegyünk érte! – zárta beszédét Nagy Emília. A többezres tömegben élénk derültséget okozott, hogy a szervezők bejelentették: adományokat gyűjtenek a helyszínen a rendezvény költségeire – méghozzá Gucci feliratú dobozban.
Összecsaptak Orbán hívei és ellenfelei
Néhány órával az Astoriánál tartott ellenzéki rendezvény előtt, nem messze onnan, a Múzeumkertben Orbán Viktor az állami ünnepségen arról beszélt, hogy meg kell védeni magunkat. A miniszterelnök hívei és ellenfelei az utcán mérték össze erejüket. A Fidesz erre kijelentette: szélsőséges provokátorok akarták megzavarni az ünnepet.
A miniszterelnök ünnepi beszéde ezúttal sem nélkülözte a szóvirágokat és a költői képeket.
A szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának", vérvonalának Orbán. Azt is mondta, hogy a szuverenitásért folytatott harcnak sosincs vége.
|
Népszavazás-cunamival söpörnék el Orbán rendszerét
|
Tizenkilenc népszavazási kérdéssel torpedóznák meg az orbáni rendszert az ellenzéki civilek – korrupcióellenes, gazdasági, oktatási és társadalmi témakörökben. Az Astoriánál tartott tüntetésen Parti Nagy Lajos csirkefogózott, Kulka János énekelt, közben pedig zúgott az „Orbán, takarodj!". Néhány órával korábban, onnan nem messze, Orbán Viktor mondott harcias hangú beszédet, miközben hívei az ellene tüntetőkkel dulakodtak.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/nepszavazas-cunamival-sopornek-el-orban-rendszeret
|
2015-03-15 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Váratlan fordulat a nagykanizsai közgyűlésen: a polgármester tárgyalt, az ÉVE döntött
Régi szólásaink, közmondásaink általában máig érvényes bölcsességek hordozói. Hogy ez mennyire igaz, azt megtapasztalhattuk a keddi, Luca-napi nagykanizsai közgyűlésen. Ahogy mondani szokták, minden szentnek maga felé hajlik a keze.
A képviselők elsőként beszámolót hallgathattak meg a kanizsai közterületi kamerarendszer működésének tapasztalatairól a Nagykanizsai Rendőrkapitányság képviseletében Kékesi Ádám rendőr alezredestől. Mint azt felidézte: a kamerarendszer kiépítése 2003-ban négy kamerával indult, ma pedig már 142 berendezés „figyeli” a várost, gyakorlatilag 80 százalékos lefedettséget biztosítva. Mint arra a rendőr alezredes rámutatott: a kamerarendszerből kinyert adatokat 27 bűncselekmény és 37 szabálysértés esetében tudták közvetlen módon felhasználni a bizonyítási eljárásban, de ennél jóval több esetszámról beszélhetünk indirekt felhasználás révén. A szakember szerint a kamerarendszer hatalmas visszatartó erő ott, ahol van, jelentős csökkenés következett be ezeken a területeken a bűnelkövetések számában. Kiemelte a városba vezető utakhoz telepített úgynevezett rendszámfigyelő kamerákat, melyek révén pontosan nyomon követhető, kik érkeznek Nagykanizsára és merre távoznak. Azonban ezek a berendezések lassan már elavultnak számítanak, kiöregedtek, ezért időszerű a cseréjük, továbbá megérett az átalakításra a rendőrségen található operatív helyiség is, ahol a kamerák által közvetített képek valós idejű figyelése zajlik. A beszerezni tervezett új kamerák annyira nagy felbontásúak már, hogy akár az autóban ülők neme is beazonosítható.
Dr. Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője azt javasolta, mivel az említett fejlesztések 10 millió forintba kerülnének, a közgyűlés hozzon határozatot és kérje fel a polgármestert, hogy az összeget a 2023-as költségvetésben terveztesse be. Bizzer András alpolgármester (Fidesz-KDNP) azt javasolta, hogy ne 10, hanem 20 millió legyen tervezve, abból a keleti városrészben is lehetne új kamerákat kihelyezni. Ezt azonban az ÉVE-többségű közgyűlés nem támogatta, dr. Fodor Csaba határozati javaslatát azonban igen.
Foglalkozott a közgyűlés az önkormányzati cégek üzleti terveinek (a közgyűlés a cégektől korábban elvont 5 millió forint működési támogatást most visszaadta, amely szükségessé tette az adminisztratív lépést) módosításaival is. A Kanizsa Médiaház kapcsán Balogh László polgármester (Fidesz-KDNP) azt mondta: véleménye szerint jelen formájában a Médiaház működtetése felesleges, nagy a cégnél a fluktuáció és gyakran baloldali hírportálok anyagait használják fel a „hírgyártáshoz”. Ezért ő nemmel szavaz az előterjesztésre.
Dr. Fodor Csaba erre úgy reagált, hogy ennek aztán éppen nincs semmi köze az üzleti tervhez és figyelmeztette a polgármestert, hogy majd a hamarosan következő Kanizsa Aréna-előterjesztésnél is legyen ugyanilyen konzekvens, mint a többi önkormányzati cég esetében, mert az Arénánál majd az ÉVE is így jár el.
Természetesen, egyfős többségét érvényesítve az ÉVE-frakció valamennyi üzleti terv-módosítást jóváhagyta, miközben a Fidesz-frakció tagjai nemmel szavaztak, vagy tartózkodtak, mondván, más cégpolitikát folytatnának.
Majd következett a Kanizsa Aréna Üzemeltető Nonprofit Kft.-vel kapcsolatos előterjesztés, melynél Balogh László elmondta, hogy az idei év utolsó negyedévében 15 millió forintos úgynevezett ázsiós tőkeemelésre van szükség, ami 2023 első negyedévében is biztonságos működést eredményez. Ezt jóváhagyták a múlt közgyűlésen, most csak a technikai részleteket kellett tisztázni.
Horváth Jácint, az ÉVE frakcióvezető-helyettese is emlékeztette Balogh Lászlót arra, reméli, következetes lesz és itt is tartózkodni fog a szavazás során. Végül az előterjesztést 8 igen, 0 nem és 7 tartózkodó szavazattal elfogadták, így elhárult minden akadály az Aréna biztonságos működtetése elől – legalábbis egy időre.
A polgármester itt jelentette be, hogy jövő év elején a magyar férfi kézilabda-válogatott érkezik az Arénába, ahol felkészülési mérkőzést játszik a szlovén válogatottal.
A közgyűlés elé került a Nagykanizsai Sport- és Rendezvényszervező Kft. (ez szervezte volna az Aréna rendezvényeit) üzletrészével kapcsolatos előterjesztés, melyben az ügyvezető, Klemm Balázs – aki mellesleg a Hotel & More Szállodák Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója és egyedüli részvényese is – felajánlja a Zrt. 51 százalékos üzletrészét az önkormányzatnak 1,5 millió forintos áron. Lépését egy levélben azzal indokolta: a kft. alapítása óta eltelt időszakban a közgyűlés „a társaság működési környezetét hátrányosan érintő politikai indíttatású döntéseivel, támadásaival kedvezőtlen működési környezetet hozott létre. Az Aréna megnyitását követő helyi állandó politikai támadások bizonytalanná tették annak következetes jövőbeni üzemeltetését, így a felelősséggel vállalható rendezvények megszervezése sem volt biztosított. Fentiek nem teszik lehetővé a kiszámítható üzleti tervezést, ezért jelen levelemmel kinyilvánítom szándékom a társaságban meglévő részesedésem értékesítésére.” – írta.
Dr. Fodor Csaba azt kérdezte: hogy lehet, hogy Klemm Balázs még soha nem járt a közgyűlésen, soha nem tartott beszámolót a kft. működéséről, hogyan készült el annak mérlege, hogyan fogadta el azt a cég taggyűlése, miközben egyik társtulajdonos sem járt soha ilyenen? Azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ne döntsenek az üzletrész megvásárlásáról, előbb járják körül az egész ügyet, s ha szükséges, tegyenek jogi lépéseket. Horváth Jácint módosító javaslattal élt: az önkormányzat ne döntsön most az üzletrész megvásárlásáról, viszont a kft.-vel kötött közszolgáltatási szerződést bontsa fel, mert semmi értelme nincs. Majd újra Fodor javasolt: a januári közgyűlésre jöjjön vissza az előterjesztés – ezt el is fogadta a többségi frakció, a Fidesz tartózkodott. Mivel az ÉVE képviselői sérelmezték Klemm Balázs levélbeli állításait, Balogh László azt mondta: az ügyvezető vélhetően az Aréna „csöpögtetéses” finanszírozására, a velodrom-ügyre, a közgyűlésen tapasztalható hangulatra gondolhatott, ami sokakban visszatetszést kelt és keltett. Bizzer András pedig arra emlékeztetett: már amikor épült az Aréna, a baloldal akkor kétségbe vonta annak létjogosultságát.
Egyebek mellett szó esett Nagykanizsa négy kisposta hivatalának bezárásáról is. A napirendi pont kapcsán Balogh László elmondta: a Magyar Posta erről szól tájékoztató levele után rögtön tárgyalásokat kezdeményezett annak menedzsmentjével a lehetséges megoldásokról. A Posta azzal indokolta az egyébként országos hatósugarú (Zalaegerszegen például 6 kisposta bezárásáról volt szó) döntést, hogy állítása szerint 20 milliárdos hiánnyal küzd a vállalat. A tárgyalásoknak köszönhetően egy kanizsai posta újra kinyithat, ha az önkormányzat hozzájárul a működéshez.A választás végül a kiskanizsai postára esett, amit az is indokol, hogy annak volt a legnagyobb a napi forgalma, ami több, mint kétszáz ügyfelet jelentett. Ennek újranyitásáért az önkormányzatnak bruttó 18 millió forint hozzájárulást kellett volna fizetnie.
Gábris Jácint képviselő (ÉVE) azt vetette közbe, hogy a paliniak is siratják a postájukat, még aláírásgyűjtést is indult az újranyitás érdekében, s kérte, hogy a polgármester tárgyaljon tovább ezügyben. Dr. Fodor Csaba azt mondta: kormányzati hozzájárulás nélkül a posta nem tesz ilyet, nem indít el ilyen mértékű bezárási hullámot, erre szerinte felsőbb szinteken bólintottak rá. Felettébb furcsa lépés ez ahhoz képest, hogy a Posta a rendelkezésre álló hivatalos információk szerint 14 milliárd forint pozitív eredménnyel zárta az előző évet. A frakcióvezető úgy véli: cinikus magatartás a kormány részéről, amikor a bezárásra ítélt posták közül mindenhol egy-egy újranyitásának terhét a már amúgyis kivéreztetett önkormányzatokra tolja át.
Dénes Sándor, az egyik kiskanizsai fideszes képviselő, volt polgármester azt kérte az ÉVÉ-től, hogy ne csináljanak az ügyből politikát, a városrészben hatezer ember él, nézzék az ő érdekeiket és támogassák az előterjesztést.
Bizzer András szerint a bezárási hullám legfőbb oka az energiaválság, a döntéseket a kényszer szülte. Szabó Szilárd, a Fidesz-KDNP frakcióvezetője úgy vélekedett: egy év alatt simán veszteségbe fordulhatott a korábbi pozitív mérleg és ő is azt kérte az évésektől, támogassák a kiskanizsai posta újranyitását, az ott élő közösséget nézzék.
A vita ezen pontján merült fel a kérdés: ha most támogatják az újranyitást, de azt a jövő évi költségvetésből tervezik finanszírozni majd márciusban, akkor mi lesz a működéssel addig? Mint kiderült, emiatt a pénzt már most elő kellene teremteni.
Balogh László ekkor szünetet rendelt el.
Ami ezt követően történt, arra senki nem számított: Horváth Jácint módosító javaslatot terjesztett be, ami úgy szólt, hogy a palini posta újranyitását kérik, amihez az önkormányzat az előzetesen meghatározott 3 millió forintot biztosítja. Egyúttal felkéri a polgármestert, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat a Magyar Posta vezetésével a többi bezárt kanizsai kisposta legalább szűkített nyitva tartással történő újranyitásáról.
A másik oldalon döbbent csend fogadta az elhangzottakat, amit a 8 ÉVE-képviselő meg is szavazott – a Fidesz-oldal tartózkodott.
Úgy tudjuk, a szükséges forrás a kiskanizsai posta esetében szintén biztosítható lett volna már most is. Hogy miért született az a döntés, ami, arra kézenfekvő válasz az lehetne, hogy a palini önkormányzati képviselő, Gábris Jácint (Jobbik) az ÉVE-frakciót erősíti. Azonban könnyen lehet, hogy ennél többről van szó és Fodorék már előre tekintenek, az önkormányzati választásokra, ugyanis Kiskanizsán talán évtizede sem nyert baloldali képviselőjelölt. Palin azonban billegő körzet, ahol lehet esélye egy nem fideszes jelöltnek. Példa erre Gábris Jácint. Az ÉVE ezek szerint nem felejt és nem bocsát meg – nos, ahogy tegnap a közgyűlés után Kiskanizsán többektől hallottam, a kiskanizsaiak sem.
Ezek után az már csak „mellékes, elhanyagolható” szempont az ÉVE-frakció részénél, hogy Kiskanizsán körülbelül kétszer annyian laknak, mint Palinban…
Horváth Attila
|
Posta nélkül maradtak a kiskanizsaiak
|
A közgyűlés elé került a Nagykanizsai Sport- és Rendezvényszervező Kft. (ez szervezte volna az Aréna rendezvényeit) üzletrészével kapcsolatos előterjesztés, melyben az ügyvezető, Klemm Balázs – aki mellesleg a Hotel & More Szállodák Zártkörűen Működő Részvénytársaság vezérigazgatója és egyedüli részvényese is – felajánlja a Zrt. 51 százalékos üzletrészét az önkormányzatnak 1,5 millió forintos áron. Lépését egy levélben azzal indokolta: a kft. alapítása óta eltelt időszakban a közgyűlés „a társaság működési környezetét hátrányosan érintő politikai indíttatású döntéseivel, támadásaival kedvezőtlen működési környezetet hozott létre. Az Aréna megnyitását követő helyi állandó politikai támadások bizonytalanná tették annak következetes jövőbeni üzemeltetését, így a felelősséggel vállalható rendezvények megszervezése sem volt biztosított. Fentiek nem teszik lehetővé a kiszámítható üzleti tervezést, ezért jelen levelemmel kinyilvánítom szándékom a társaságban meglévő részesedésem értékesítésére.” – írta.
| null | 1 |
http://www.zalatajkiado.hu/2022/12/14/posta-nelkul-maradtak-a-kiskanizsaiak/
|
2022-12-14 14:11:00
| true | null | null |
Zalatáj
|
Victor Ponta azt követően jelentette be a miniszter lemondását, hogy vasárnap késő délután Klaus Iohannis államelnök felszólította őt, váltsa le a korrupcióval gyanúsított minisztert.
A Romania hírtelevízió értesülése szerint Ponta elfogadta a lemondást. Közölte ugyanakkor, hogy Valcov előbb befejezheti az adótörvény folyamatban levő módosítását, és ezt követően javasol új minisztert.
Valcovot pénteken este hallgatta ki az ügyészség, és azzal gyanúsítják, hogy 2010 és 2013 között, Slatina város polgármestereként összesen 2 millió euró (610,4 millió forint) kenőpénzt fogadott el egy vállalkozótól.
Két évet kapott a volt közlekedési miniszter
Korrupcióért jogerősen két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte februárban a román legfelső bíróság Miron Mitrea volt közlekedési minisztert, a Bukarestben kormányon lévő Szociáldemokrata Párt egyik meghatározó politikusát.
Mitreát csaknem egymillió lej (kb.70 millió forint) értékű megvesztegetés elfogadásában találták bűnösnek. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) szerint a volt minisztert Irina Jianu, a tárca alárendeltségében működő építkezési szakhatóság korábbi vezetője vesztegette meg, aki ingyen újíttatta fel a miniszter édesanyjának házát, így hálálva meg kinevezését és a tisztségben tartását.
Miron Mitrea 2000-től 2004-ig, a Nastase-kormányban vezette a közlekedési, közműépítési és lakásügyi tárcát.
|
Lemond a román pénzügyminiszter
|
Benyújtotta lemondását Darius Valcov román pénzügyminiszter, akit a román korrupcióellenes ügyészség megvesztegetés elfogadásával gyanúsít, közölte Victor Ponta román miniszterelnök.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/lemond-a-roman-penzugyminiszter
|
2015-03-15 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Átalakul az ügyészségi nyomozás szervezete február 1-jével. Az ügyészségi nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül - hívta fel rá figyelmet pénteken a Legfőbb Ügyészség.
Erra az új büntetőeljárásról szóló törvény miatt van szükség. A törvény módosította az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörbe tartozó bűncselekmények körét.
Továbbra is az ügyészség nyomoz akkor, ha a bíró, az ügyész, a rendőrség és a NAV hivatásos állományú tagja ellen elkövetett kiemelt súlyú bűncselekmények, így többek között az emberölés, az emberrablás, a hivatalos személy elleni erőszak esetében kell nyomozni. Ehhez februártól hozzácsapódnak még a hivatalos személyekkel összefüggésben elkövetett korrupciós bűncselekmények is. Ilyen például a vesztegetés, a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés meghatározott esetei.
Az új törvény azonban – egy kivételtől eltekintve – az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozását a rendőrség hatáskörébe utalta. Azaz az eddig a járási és nyomozó ügyészségek hatáskörébe tartozó hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, ügyvédi visszaélés és zugírászat nyomozását februártól már a rendőrség végzi.
Eezek miatt, “az ügyészségi nyomozás hatékonyságának növelése érdekében” a járási és nyomozó ügyészségeken az ügyészségi nyomozással kapcsolatos tevékenység január 31-ével megszűnik. A szervezeti egységek elnevezése ismét járási ügyészség lesz. Megszűnik továbbá az eddigiekben szintén ügyészségi nyomozást végző Pestvidéki Nyomozó Ügyészség és Budapesti Nyomozó Ügyészség is.
Ezzel egyidejűleg február 1-jétől a kizárólagos ügyészségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények nyomozását teljes körűen átveszi a Központi Nyomozó Főügyészség és az alárendeltségében működő ügyészségek.
|
Februártól a Központi Nyomozó Főügyészség fog nyomozni a korrupciós ügyekben
|
Átalakul az ügyészségi nyomozás szervezete február 1-jével. Az ügyészségi nyomozás a Központi Nyomozó Főügyészséghez és az alárendeltségében működő regionális illetékességű ügyészségekhez kerül - hívta fel rá figyelmet pénteken a Legfőbb Ügyészség.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/01/25/februartol-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-fog-nyomozni-a-korrupcios-ugyekben
|
2019-01-25 14:16:00
| true | null | null |
444
|
Sándor Géza szóvivő az MTI-vel közölte, hogy a januárban kezdődött perben az öt vádlott után eddig 37 tanút hallgattak meg, és most három nap alatt négy új tanú következik. A beidézettek kilétére nem akart kitérni, ám bizonyos források szerint Gyurcsány Ferenc is szerepel a listán.
Tátrai Miklóst a Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja. Az ügy lényege, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án telekcsere-szerződést kötött – a Sukoróra tervezett turisztikai beruházás kapcsán – egy izraeli-magyar üzletemberrel, aki egy külföldi befektető csoport képviselője. A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást ezzel kapcsolatban. Két évvel később semmisnek nyilvánították a szerződést. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
|
Sukoró-ügy: szerdán folytatódik a büntetőper
|
Tátrai Miklós és társai büntetőperére Szolnokon kerül sor
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/16/sukoro-ugy-szerdan-folytatodik-a-buntetoper/
|
2013-08-16 14:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2013 júniusi felmérésének célja annak feltérképezése volt, hogy a megkérdezettek tapasztalata szerint 2010 óta összességében hogyan alakult Magyarországon a korrupció az állami intézményeknél, illetve az önkormányzatoknál. A felmérés alapját képező 1000 fős minta korra, nemre, régióra és településtípusra reprezentatív volt.
A korrupció változását a felmérésben részt vevők 85 százaléka értékelte, és utóbbiak 47 százaléka nem érzékel változást, 39 százalékuk azonban a korrupció erősödéséről adott számot (23% jelentőserősödéséről), míg 14% jelezte, hogy úgy érzi: 2010 óta csökkent (2% szerint jelentősen) a korrupció Magyarországon az állami intézményeknél,önkormányzatoknál.
A kutatók helyi okokkal magyarázzák, hogy nagyon magas az érzékelt korrupció változása Dél-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, ugyanakkor enyhébb növekedést tapasztaltak a megkérdezettek Észak-magyarországon, Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön. “A megyeszékhelyek különösen veszélyeztetettnek tűnnek: a lakosság messze átlag feletti korrupciónövekedést észlelt ezeken a településeken, de a főváros sem maradt el nagyon a fertőzöttség tekintetében. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy nagy volumenű fejlesztések itt zajlanak (jellemzően EU források segítségével), s a helyben lakók viszonylag gyorsan értesülnek a (köz)beszerzési nyertesek politikai kötődéseiről”.
|
A korrupció jobban teljesít
|
2010-hez képest enyhén nőtt a korrupció szintje Magyarországon. A földbérletek és a trafikkoncessziók körüli „ügyek”, a Közgép körüli „gyanúk” hatása is tetten érhető a romló megítélésben – írta a GKI.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/16/a-korrupcio-jobban-teljesit/
|
2013-08-16 14:22:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék a tavalyi ellenőrzése után arra hívta fel a figyelmet, hogy bizonytalan miből törleszthet az SZDSZ, hiszen alig volt bevétele.
„A párt húsz ingatlant vásárolt majdnem 415 millió forintos kedvezményes hitel felvételével pártiroda céljára. Ezek közül azonban már hat településen megszűnt a szervezet illetve négyben egyáltalán nem folytatnak párttevékenységet”- mondta az M1 Híradónak Veress Tiborné, az Állami Számvevőszék ellenőrzésvezetője.
A Híradónak nyilatkozó alkotmányjogász szerint, ha jogutód nélkül szűnik meg egy párt, az adósságát az államon keresztül végül is az adófizetők egyenlítik ki. „Ha olyan tartozás, amely ilyen módon az államra száll, behajtható az államon, és ez által az adófizetők gyakorlatilag azok, akik fedezik ezeket a tartozásokat” – mondta ifj. Lomnici Zoltán.
A Híradó kereste Kuncze Gábort, az SZDSZ korábbi elnökét az ügyben, de ő csak annyit közölt, hogy már évek óta nem tagja a pártnak, így nem kívánt a megszűnésről és az adósságról nyilatkozni.
|
Félmilliárd forintba kerülhet az adófizetőknek az SZDSZ megszüntetése?
|
Félmilliárd forintos tartozást hagyhat maga után a megszűnő SZDSZ. Ennek nagy része egy jelzáloghitel, amit ingatlan vásárlásra vett fel a párt még Fodor Gábor elnöksége idején.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/18/felmilliard-forintba-kerulhet-az-adofizetoknek-az-szdsz-megszuntetese/
|
2013-08-18 14:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem kapott idézést, ezért nem lesz ott a szerdán folytatódó Sukoró-per tanúmeghallgatásán a kaszinóvárost tervező befektető, Joav Blum – írja a Népszava Bánáti János ügyvédre hivatkozva.
A lapnak az ügyvéd elmondta: a befektető levélben tudatta a bírósággal, hogy még idén Magyarországra utazik, mert szándékában áll vallomást tenni. A cikk idézi a Magyar Nemzet korábbi számát is, amely szerint Oszkó Péter volt pénzügyminiszter sem vesz részt a péntekre tervezett meghallgatáson, mert egyrészt külföldön van, másrészt ő sem kapott idézést.
Csütörtökön a korábban meggyanúsított Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Veres János egykori pénzügyminiszter fog tanúskodni az ügyben.
1,3 M
A botrány 2009-ben robbant ki, a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly tavasszal indította meg eljárását különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt. A nyomozás hosszúra nyúlt, csak tavaly nyáron emeltek vádat, öt ember ellen.
Joav Blum izraeli üzletember a tárgyalóteremben 2009-ben
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Egy külföldi befektetői csoport a Velencei-tó partján akarta megvalósítani kaszinóberuházását, az üzletről 2008. áprilisában kezdtek el tárgyalni, két hónap múlva pedig megszületett az a bizonyos csereszerződés, amelyet a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kötött meg a befektetői csoport képviselőjével, a magyar-izraeli Joav Blummal. A dokumentumok szerint egy az állam tulajdonban lévő, Sukoró külterületén álló ingatlanegyüttes cserélt gazdát több, a másik fél birtokában lévő Albertirsán és Pilisen található ingatlannal. Később kiderült, egyik sem annyit ér, mint amennyi a szerződésben szerepel: Sukorót alul, Blum telkeit pedig felülértékelték. A kár 1,3 milliárd forint lett volna, ám a bíróság tavaly nyáron jogerősen semmissé nyilvánította azt.
Az érvénytelennek kikiáltott szerződést az MNV Zrt. képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgató írta alá a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács határozata alapján. Ő a döntésben is részt vett, Markó Andrea szakállamtitkárral együtt. A szerződést Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte. Ők mindannyian az ügy vádlottjai, csakúgy, mint Fehérvári Zsolt értékbecslő és Blum ügyvédje, Varga Bálint. Előbbi négy vádlottnak különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt kell felelnie, Tátrainak és Markónak tettesként, míg Császy és az értékbecslőnek, Fehérvári Zsoltnak bűnsegédként. Az értékesítési igazgatót magánokirat-hamisítással is megvádolták, míg a befektető ügyvédje kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt áll a bíróság elé.
|
Reszkethetnek a sukorózók
|
A kaszinóvárost tervező befektető, Joav Blum levélben közölte: most nem jön, de szándékában áll vallomást tenni.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/21/nem-kaptak-idezest-a-sukoro-ugy-tanui/
|
2013-08-21 14:40:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fidesz választ vár az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselőtől arra, hol van az a mintegy 320 millió forint, amelyet férje, Karvalits Ferenc jegybanki alelnökként keresett, és amelynek a kormánypárt szerint nincs nyoma a vagyonnyilatkozataikban. Karvalits Ferenc úgy reagált, hogy a vezetők javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezik, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott.
Balla György, a Fidesz parlamenti képviselője kijelentette, hogy a Gyurcsány-Bajnai-korszak volt minden idők legkorruptabbika, s e korrupció elérte a Magyar Nemzeti Bankot is Simor András elnöksége és Karvalits Ferenc alelnöksége idején. "Abban a korszakban, amikor a brókerbotrányok működhettek, senki nem ellenőrizte, senki nem vizsgálta őket" - fogalmazott.
A bónuszokat kéri számon
A politikus kifejtette: a pénzügyi válság idején, amikor bajba kerültek a devizahitelesek, Karvalits Ferenc, aki "Bajnai Gordon bizalmasa volt már a Wallisnál is", az évi mintegy 20 millió forintos fizetése mellé bónuszokat is kapott, 2007-ben 34 millió, 2008-ban 49 millió, 2009-ben 51 millió, 2010-ben pedig 36 millió forintot.
Szerinte 324 milliót szakított
Karvalits Ferenc jegybanki alelnökségének ideje alatt 324 millió forinttal lett gazdagabb - közölte Balla György, hozzátéve, hogy eközben az MNB nem tett semmit a devizahitelesekért. Ehhez képest "a Bajnai-párthoz" tartozó képviselő, Szelényi Zsuzsanna, Karvalits Ferenc felesége folyamatosan a jelenlegi nemzeti bankot bírálja, amely egyébként leleplezte a "szocialista brókerbotrányt", és véget vetett az évtizedes korrupciónak - fogalmazott.
Hiányzik a pénz a vagyonnyilatkozatból
A fideszes képviselő azt is mondta, hogy a pár vagyonnyilatkozataiban ennek a 324 millió forintnak nincs nyoma. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy "vagy nagyon nagy lábon éltek, vagy ez a pénz valahova került". "Hol van ez a pénz?" - tette fel a kérdést Szelényi Zsuzsannának.
Karvalits nem tud jutalomról
Karvalits Ferenc közleményében azt írta, hogy jutalmat nem kapott, vagyoni helyzetéről, éves jövedelméről az Országgyűlés illetékes bizottsága előtt a törvényben rögzített rendszerességgel beszámolt. Az MNB gazdálkodását mandátuma alatt az Állami Számvevőszék és a jegybank felügyelő bizottsága rendszeresen ellenőrizte, és a szabályozástól eltérést nem állapítottak meg - tette hozzá. Javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezett, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott - állította.
|
320 milliót nem vallott be Karvalits a Fidesz szerint
|
A Fidesz választ vár az Együttben politizáló Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselőtől arra, hol van az a mintegy 320 millió forint, amelyet férje, Karvalits Ferenc jegybanki alelnökként keresett, és amelynek a kormánypárt szerint nincs nyoma a vagyonnyilatkozataikban. Karvalits Ferenc úgy reagált, hogy a vezetők javadalmazásáról a jegybanki törvény rendelkezik, ez alapján az elnöki fizetés 80 százaléka illette meg mandátuma idején, jutalmat pedig nem kapott.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/320-milliot-nem-vallott-be-szelenyi-es-karvalits-a-fidesz-szerint
|
2015-03-12 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Lengyel Róbert hűtlen kezelés, sikkasztás és költségvetési csalás gyanúja miatt tett rendőrségi feljelentést, mivel nemcsak az önkormányzati társulást, hanem állami adóbevételeket is érinthet az eset. Ha bebizonyosodik, hogy szabálytalanság történt, perelnének a be nem fizetett összegekért - közölte az önkormányzat sajtóreferense, Tóthné Vámosi Ágnes.
3 és fél millióval rövidítették meg a szolgáltatót
Tavaly januártól a 27 önkormányzat tulajdonában lévő SIÓKOM Nonprofit Kft. lett a térség hulladékszállítási közszolgáltatója, felelve a hulladékkezelési díjak beszedéséért is. Az éves díj esetenként több tízezer forintos nagyságrendű, így a kedvezmények miatt az egyébként gazdasági nehézségekkel küszködő cég bevételkiesése több mint 3,5 millió forintra tehető.
A kedvezményezettek nagy része a hulladékszolgáltatásban érintett cégek (NHSZ Zöldfok Zrt., a Kertfok Kft. és a SIÓKOM) munkavállalói közül került ki. A sajtóreferens nem nevesítette azt a mintegy tucatnyi helyi politikust, aki szintén mentesült a díjfizetés alól, esetenként több ingatlanára is. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kedvezményezettek listája közérdekű adat, így a cégnek ki kell adnia az érdeklődőknek.
A frakció nem zárkózik el
Az ősszel megválasztott független polgármesternek fideszes többségű képviselő-testülettel kell irányítania a balatoni várost. Ez többször okozott nehézséget, de a szemétdíj-fizetési botránnyal kapcsolatban a Fidesz-frakció egy része is Lengyel Róbert mellé állt.
Szamosi Lóránt fideszes frakcióvezető csütörtökön közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyet három képviselőtársa is aláírt. Azt írták: egyetértenek a polgármesterrel, hiszen "az indokolatlan kedvezmények és kedvezményezettek kora lejárt". A céges dolgozóknak nyújtott juttatás belső ügy, az viszont, hogy ezt a kedvezményt elfogadták közéleti szereplők is, még ha szabályszerűen történt is mindez, komoly etikai vétség és elítélendő - áll a közleményben. A Fidesz-frakció vezetője írásban szólította fel az érintett képviselőket arra, hogy haladéktalanul fizessék be a SIÓKOM számlájára az eddig ki nem számlázott szemétszállítási díjakat, és erre kérte a többi érintettet is.
Az üggyel kapcsolatban Szabó Zoltán, az NHSZ Zöldfok Zrt. vezérigazgatója a sonline.hu-nak azt nyilatkozta: a SIÓKOM üzletpolitikai döntése volt, hogy nemcsak dolgozók, hanem például politikusok is szerepeltek a kedvezményezettek listáján.
|
A polgármester fellép a helyi elit előjogai ellen
|
Csaknem százötven embernek, köztük helyi politikusoknak, orvosoknak, ügyvédeknek nem kellett tavaly hulladékszállítási díjat fizetniük Siófokon. Emiatt feljelentést tett Lengyel Róbert, a város független polgármestere, mint a térségi hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás elnöke.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/a-polgarmester-megszuntetne-a-helyi-kivetelezest
|
2015-03-12 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Ritkán fordul elő, hogy egy csalásgyanús gazdasági ügy egyszerre torokszorítóan drámai, ugyanakkor fergetegesen mulatságos műalkotásokat hozzon létre, de a Harmadik Évezred Innovációs Alapítványé pont ilyen.
Az alapítvány szokásos közpénzügyi kutakodásai során tűnt fel Hadházy Ákos független képviselőnek.
Az akkor egy éve létező Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány tavaly március 28-án büszke közleményben jelentette be, hogy EFOP-1-8-6-17-2017-00026 számú pályázatára 450 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott.
A "lakosság egészségi állapotának javítását célzó" projekt lényege, hogy ebből a félmilliárdból 448 darab, "kevésbé fejlett régiókban" található településen tartsanak sportnapot, hogy a "családok közösen eltöltött szabadidős tevékenysége gazdagabbá és színesebbé tegye a mindennapjaikat", közösséget építsen, sőt "hosszútávon is hatással legyen jövőbeli életükre."
Az alapítvány tehát darabonként durván egymillió forint közpénzből szervezte-szervezi a sportnapjait az észak-magyarországi, az észak-, illetve a dél-alföldi régió hátrányos helyzetű falvaiban.
A gyakorlott újságolvasó ezen a ponton joggal hihetné, hogy a poén az lesz, hogy az alapítvány nem is tartott sportnapokat és lenyúlta a pénzt. Ám a helyzet ennél is sokkal viccesebb.
Az alapítvány ugyanis a jelek szerint tényleg szervezett eseményeket, sőt ezeket lelkesen dokumentálta is, majd a bizonyítékokat feltöltötte a netre. Egyszerre elképesztő és bátor, hogy közölni merték a harmadik évezred Magyarországának ezeket a kulcsdokumentumait!
Ez itt egy kompetenciafejlesztő, közösségiélményszerző, a leszakadó polgárok életét hosszútávon is átalakító, egymillió forintból megszervezett sportnap a beszélő nevű Fáj községben:
A barokk művészetben annyira kedvelt átlós kompozíció két végpontjában a sportszerető ember alfája és omegája, vagyis a labda és a budi találhatóak. A fotó arra is indirekt bizonyíték, hogy a sport sokféle lehet és nem minden a tömegsport, hiába állítják ezt a demagóg populisták.
Az fb-posztban nem egyetlen fotó, hanem egy egész galéria nézhető meg, ebből kiderül, hogy tényleg 3 résztvevő volt.
Fáj neve azért tűnhet ismerősnek, mert a 2018-as választás után a teljes magyar média foglalkozott a 400 fős, extrém szegény borsodi falucskával, ahol a választópolgárok 99 százaléka - listán 216-ból 214, egyéniben 217-ből 211 - szavazott a Fideszre.
A közeli Felsőgagy egymillió forintos sportnapján bebizonyították, hogy a marmonkanna nemcsak az egészségrombolás, hanem az európai értelemben vett kompetenciafejlesztés eszköze is lehet:
Annak, aki nem hisz az állóképeknek, itt egy videó a gagyvendégi egymilliós sportnapról. Kiderül belőle, hogy az EU által támogatott legújabb sport a cigizve biciklizés, illetve hogy sportolni nemcsak marmonkannák, de téglák között szlalomozva is lehet, sőt érdemes:
Itt a - Váczi Zoltánhoz és Radja Nainggolanhoz hasonlóan - cigizve sportoló fickó:
Az egymillióba Felsőgagyon belefért három további, helyben népszerű sportág, vagyis egy kis szántás + repülőszőnyegezés + agility is
Szalaszenden a jelek szerint későn kezdődött a kompetenciafejlesztés, így a helyi EU-s polgárok itt a szervezők autójának a fényében sportolták le az eseményre jutó egymillió forintot:
Ez a videó tényleg eléggé szükségtelenné teszi egy rakás "profi" filmrendező teljes életművét! Arra az esetre, ha eltűnne a netről, iderakok belőle egy filmkockát:
Eperjeskén 7+1 polgár gimnasztikázott a fűben. Az igen hangulatos filmen belül is felhívnám a figyelmet a létező leg-EU-konformabb sportágra, az EU-támogatás-táblával való tornázásra:
Ki mondta, hogy a tánc nem sport? Komádiban az volt az okosság, hogy a tőlük függetlenül megrendezett falunapot és kirakodóvásárt nevezték ki egymilliós sportnapnak:
Ugyanez lementett videón:
Tiszaszalkán is irtó vicces költséghatékonysággal tartottak egymilliós sportnapot: találtak egy csapat szőlőmunkást és a kamera előtt ezt a humoros performanszot adatták elő velük:
Ugyanez állóképen:
De az én kedvencem talán a homrogdi sportnap, ahol ugyan egy (1) ember sportolt, de ő aztán tényleg letett valamit, ha nem is az asztalra, de a mezőgazdasági fóliára mindenképp:
A döntő pillanat állóképen:
A nagykinizsi sportnap a maga egymilliós minimalizmusával hódított:
Ne legyünk igazságtalanok. A jelek szerint volt, ahol a szó normális értelmében is tarthattak sportnapot, például Tiszamogyoróson:
És még több helyen is voltak 3-6 embernél több embert megmozgató közös karkörzések és derékhajlítások zenére, egymillióból.
Hadházy Ákos, aki szerdán tart Korrupcióinfó sajtótájékoztatót a Harmadik Évezred-ügyről, a cikk elején szereplő fáji budis és marmonkannás képről azt mondta, hogy
"Kevés olyan fotót tudnék elképzelni, ami jobban bemutatja, hogy mi zajlik ma Magyarországon, illetve jobban illusztrálja az EU pénzek szakmányban kirablását, mint ezek."
A független képviselő azt mondta a 444-nek, hogy
A "rendezvények" miatt feljelentést fogok tenni és az OLAF-nak is jelenteni fogom. Sajnos a legszegényebb falvakat "felemelő" kamu "projektek" szinte mindennaposak, de ritka, hogy ennyire könnyen leleplezhető."
Az alapítvány tudomásunk szerint nem reagált határidőig a képviselő közérdekű adatigénylésére.
Küldtem kérdéseket a Harmadik évezrednek, amint válaszoltak, megírom.
Íme az alapítvány válasza, a sportnapokat dokumentáló videóikat közben leszedték:
Kérdésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy Hadházy László képviselő úrnak válaszunkat postára adtuk az általa megjelölt címre.
A pályázat célja a kevésbé fejlett régiókban élő lakosság egészségeséletmód szemléletének formálása szabadidősporttal. A hátrányos helyzetű településeken élő, többségében jelentős szociális hátránnyal küzdő lakosság számára biztosított mozgásprogramok keretében a sportfoglalkozásokon túl a résztvevők egészségmegőrzési szakmai kiadványokkal bővíthetik tudásukat, egészségügyi tanácsadáson, szemléletformáló fórumokon, prevenciós célú egészségügyi méréseken, mentálhigiénés foglalkozásokon vehetnek részt, melyek elősegítik a gyakoribb közösségi sportolási igények kialakulását és a lakosság mentális és fizikai egészségi állapota javulását, figyelembe véve a helyi igényeket és lehetőségeket.
A megrendezésre kerülő események tartalmukban, létszámukban eltérnek egymástól. Az Ön által megemlített esemény az ország egyik legszegényebb településén valósult meg, ahol igen nagy kihívást jelentett az ott élő lakosság bizalmát elnyerni, kimozdítani őket komfortzónájukból. Ezen eseményeken résztvevők egyéni, személyre szóló személyiségfejlődését nem lehet összehasonlítani egy-egy nagyvárosban megrendezett aktív sportéletet élő lakosságnak szóló sportcsarnokban megrendezett sporteseménnyel. A programoknak pont az a lényege, hogy közösségek alakuljanak, melyek rendszeresen együtt mozognak.
Pályázatunk eredményeként 469 településen valósítunk meg egészségfejlesztő testmozgás szolgáltatási programot. A 469 település közül a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet - a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről jogszabályban foglalt települések közül 448 kedvezményezett települést érint.
Tesszük ezt olyan településeken, melyek zárt falvak, lakónépességükben munkanélküliséggel sújtottak, infrastrukturálisan elszigeteltek, jelentős részükben megtalálható a szegregáció, ahol a lakosság mindennapjaiban nem meghatározó a rendszeres testmozgás.
Az általunk megvalósított valamennyi eseményünk nyilvános és a készített felvételek az Alapítvány facebook oldalán, a Fényképek, Videók megnyitásával minden érdeklődő számára elérhetők. A megvalósult események strukturáltan, településenként mappákba vannak rendezve, így mindenki azt/azokat az eseményeket nézheti meg, melyet/melyeket szeretne.
Elérhetősége:
Az eddig megvalósított valamennyi egészségfejlesztő programunkat: a prevenciós célú előadásokat, a primer méréseket, a lakossági egészségügyi fórumokat, a szakmai kiadványokat, a szabadidősport eseményeket minden településen szívesen és örömmel fogadta a lakosság, mely eredményeket és hatékonyságot a további településeken és programokon is meg kívánunk őrizni.
A cikk eredetileg más címmel jelent meg, ami - bár ez nem volt szándékunk - sokak érzékenységét sérthette. Ezért azt megváltoztattuk - A szerk.
|
Egymillióért szerveztek olyan sportnapot, ahol EU-s táblákat kellett lóbálni
|
Ritkán fordul elő, hogy egy csalásgyanús gazdasági ügy egyszerre torokszorítóan drámai, ugyanakkor fergetegesen mulatságos műalkotásokat hozzon létre, de a Harmadik Évezred Innovációs Alapítványé pont ilyen.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/20/ugy-kerulgetik-az-eu-penzt-mint-felberelt-cigany-a-marmonkannat
|
2019-02-20 14:51:00
| true | null | null |
444
|
Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak
A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást.
Minden eddiginél szigorúbb feltételekkel adta ki a környezethasználati engedélyt az akkumulátorgyár építéséhez a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal – közölte hétfőn a szervezet. Mint írták, lefolytatták az összevont környezeti hatásvizsgálatot, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást is. Utóbbiról azt írták, hogy a legalaposabb hatósági engedélyezési eljárások egyike, „amely garantálja, hogy a beruházásnak a lehető legszigorúbb környezetvédelmi feltételeknek kell megfelelnie”.
A kiadott engedélyében a környezeti elemek, így például a talaj-, a levegő-, a természet-, a víz védelme, valamint a zajvédelem érdekében számos kötelezettséget írt elő a beruházó számára a kormányhivatal. Emellett a hatóság a döntésében
több esetben a jogszabályokban meghatározottnál is szigorúbb határértékek betartását, és gyakoribb ellenőrzéseket írt elő.
A debreceni akkumulátorgyárat építtető kínai CATL 2022. november 28-án nyújtott be kérelmet a kormányhivatalhoz, az eljárás pedig február 13-án zárult le, a döntés azonban még nem végleges, csupán február 18-án lesz az.
Tettlegességig fajult a vita a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár közmeghallgatásán
A nő az akkumulátorgyár mellett érvelt a debreceni közmeghallgatáson, egy férfi ellökte. Fellöktek, és aMagyar Hang tudósítása szerint megütöttek egy nőt a debreceni közmeghallgatáson, aki az akkumulátorgyár mellett érvelt. A lap által közzétett felvételeken annyi látszik, hogy a nőt többen felsegítik a földről, és az arcát fogja.
A kormányhivatal a végleges határozatot egyelőre nem, viszont annak kivonatát közzétette a honlapján. Abban azt írják, hogy a gyár hatásterületének „vélelmezett legnagyobb határa a telephely geometriai középpontjához viszonyítva: északi irányban 818 méter, északkeleti irányban 750 méter, keleti irányban 943 méter, délkeleti irányban 1198 méter, déli irányban 1098 méter, délnyugati irányban 1532 méter, nyugati irányban 1320 méter, északnyugati irányban 1279 méter”. Azt a kormányhivatal által közzétett dokumentum is elismeri, hogy a gyár hatásterülete Debrecen közigazgatási területét is eléri, de érinti egy 1,1 kilométeres, 230 méter széles szakaszon Mikepércs közigazgatási területének északi részét is.
Megszólalt a CATL: Három éven belül elkészülne a debreceni gyár
Reagáltak az egyik legfontosabb kérdésre is, mennyi vizet használnak majd a gyártás során. Néhány éven belül a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyárát építené fel a kínai Contemporary Amperex Technology (CATL) Debrecenben, amely most hivatalosan is megszólalt beruházással kapcsolatban, amely a magyar kormánytól is 320 milliárdos támogatásra számíthat.
A debreceni akkumulátorgyár az utóbbi hetekben hatalmas vitákat váltott ki, a helyiek elsősorban azon voltak felháborodva, hogy őket arról soha nem kérdezték meg, hogy egyáltalán akarják-e a gyárat a szomszédságukban. Szintén komoly felháborodás volt amiatt, hogy sem a beruházó, sem a beruházást erősen támogató kormány nem tisztázta, hogy mekkora és milyen környezeti terhelést jelent az akkumulátorgyár.
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.
Az utóbbi napokban felpörgött az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos ügyintézés: a gödi Samsung-gyár is megkapta az engedélyt arra, hogy újabb, „veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítménnyel bővüljön”.
Újabb engedélyt kapott a gödi Samsung-gyár a katasztrófavédelemtől
Paprikás hangulat volt a közmeghallgatáson, ennek ellenére megvan az újabb engedély. Hiába tiltakoztak a helyiek, a Pest vármegyei katasztrófavédelem megadta az engedélyt arra, hogy a gödi Samsung-gyár újabb "veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekkel" bővüljön - írja a Mérce. Az újabb engedélyezési kör előtt múlt héten tartottak közmeghallgatást, ahol feszült volt a hangulat.
|
Megadta a környezethasználati engedélyt a kormányhivatal a debreceni akkumulátorgyárnak
|
A döntés viszont csupán február 18-án lesz végleges. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állítja: minden korábbinál szigorúbb feltételekkel engedélyezték a beruházást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230213_debrecen_catl_kornyezethasznalati_engedely_kormanyhivatal
|
2023-02-13 09:16:00
| true | null | null |
HVG
|
László Tamás (Fidesz-KDNP), a 15. kerület vezetője volt az egyetlen, akit az irodájában el tudtunk érni. Kérdésünkre, hogy miért ment ma be a hivatalba, azt mondta, “mert sok a dolog”. Arról, hogy társainak többsége lazít ezen a napon – a jellemző ugyanis az, hogy a városvezetők inkább szabadságra mentek ma -, nem kívánt véleményt mondani.
László Tamáson kívül – munkatársai állítása szerint – dolgozott még az újpesti kerületvezető, Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP). Telefonon viszont nem tudtunk beszélni vele, mert csak az e-mailjeit olvassa. Szintén bement a hivatalba a ferencvárosi Bácskai János (Fidesz-KDNP). Ő hívásunkkor épp tárgyalt.
László Tamás
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A polgármester az irodáját takarítja
Felvette a munkát ma a kőbányai polgármester, Kovács Róbert (Fidesz-KDNP) is, de telefonon őt sem értük el. Kollégái azt mondták, inkább hétfőn hívjuk, mert most épp “az irodáját takarítja”. Ugyancsak dolgozik Tóth József (MSZP), de ő délután kezdi a munkát, Papcsák Ferenc, Zugló vezetője pedig bár dolgozik, de telefonon ő sem elérhető, mert vidéken van. Kovács Péter, XVI. kerületi polgármester szintén dolgozott ma, de ő már délben elment. Ennyi legény volt szombaton a gáton, és akkor jöjjön a teljes lista, a magyarázatokkal:
I. kerület
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP)
A polgármester szabadságon van. Az ügyfélszolgálat 1 óráig volt nyitva, addig mindenki dolgozott a hivatalban.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 14.00-18.00
II. kerület
Láng Zsolt (Fidesz-KDNP)
Nem vette fel senki a telefont. Hívtuk a titkárnőjét, ő se. Állítólag délig dolgoztak, de ebben az időszakban sem sikerült elérnünk.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.30.-18.00
III. kerület
Bús Balázs (Fidesz-KDNP)
A polgármester szabadságon van.
IV. kerület
Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP)
E-mailben elérhető.
Ma nincs bent, de az e-mailjeit olvassa.
V. kerület
Rogán Antal (Fidesz-KDNP)
Többször hívtuk az önkormányzatot, de már a központi számot se vették fel.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.30-18.00
VI. kerület, Terézváros
Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP)
Munkaszüneti nap van náluk, legközelebb hétfőn lesznek.
VII. kerület
Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP)
Hétfőig igazgatási szünet van náluk, senki nincs bent.
VIII. kerület
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP)
Senki sincs bent, ezt a napot már két pénteken ledolgozták.
IX. kerület
Bácskai János (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, tárgyal.
A titkársága szerint dolgozik ma a polgármester, de kapcsolni nem tudták, mert hívásunkkor tárgyalt.
X. kerület
Kovács Róbert (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, takarítja az irodáját.
Javasolták, keressük hétfőn.
XI. kerület
Hoffmann Tamás (Fidesz-KDNP)
Már a központi számon sem vették fel. Többszöri hívásunkra sem.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 13.00-16.00
XII. kerület
Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP)
Nincs ma bent, nem is látták még bejönni, de lehet, hogy dolgozik. Azért inkább hétfőn telefonáljunk újra.
XIII. kerület
Tóth józsef (MSZP)
Nem elérhető, de később jön.
Nincs szabadságon a polgármester, de még nincs bent.
XIV. kerület
Papcsák Ferenc
Nem elérhető, vidéken van.
Vidéken van a polgármester, nem szabadságon. Legközelebb szerdán tudjuk elérni a hétfő-keddi parlamenti ülés miatt.
XV. kerület
László Tamás (Fidesz-KDNP)
Elérhető!!!
Már fél hét óta bent van, mert sok a dolog.
XVI. kerület
Kovács Péter (Fidesz-KDNP)
Nem elérhető, mert már elment.
A polgármester ma nem volt szabadságon, bement a hivatalba, de 12.45-kor már nem volt bent. A többieknek fél kettőig volt munkavégzés.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 8.00-18.00
XVII. kerület
Riz Levente (Fidesz-KDNP)
Nem tudni, miért. A hivatalban egyébként délig volt ügyfélfogadás.
UPDATE – A sajtóreferens szerint a polgármester bent volt:
Riz Levente sajtósa hétfőn azt mondta, a polgármester dolgozott aznap, mégpedig 13 óráig. Mi az önkormányzat központi számát (06-1-253-33-00) hívtuk (12.49-kor), ahogy minden más önkormányzat esetében is. Ott viszont azonnal azt közölték, hogy senkit nem tudnak kapcsolni. Hozzátették: délig volt ügyfélfogadás.
XVIII. kerület
Ughy Attila (Fidesz-KDNP)
Szabadságon van, hétfőn lehet hívni.
XIX. kerület
Gajda Péter (MSZP)
Nem működik ma a hivatal.
XX. kerület
Szabados Ákos (MSZP)
Többszöri hívásunkra sem reagáltak.
Hétfői ügyfélfogadás egyébként: 8.00-18.00
XXI. kerület
Németh Szilárd (Fidesz-KDNP)
Nincs ma munka a hivatlban, de őt egyébként sem egyszerű elérni bent.
XXII. kerület
Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP)
Technikai okok miatt nem működik ma a hivatal, mindenki szabadságon van.
XXIII. kerület
Geiger Ferenc (Civil Egyesület)
Közigazgatási szünet van.
(A telefonhívásokat 11-13 óra között ejtettük meg. Szombaton egyébként az augusztus 19.-ei napot dolgozzuk le, ami egy hétfői nap volt. Azokat az önkormányzatokat, amelyek a hétfői napon 13.00 után nyitnak, 13.00 után is kerestük)
|
Elbliccelték a szombati munkanapot Budapest polgármesterei
|
Az átlagembernek munkanap volt augusztus 24-e. A többségnek ezen az álmatag szombaton is az irodában kellett küzdenie a túlélésért. Kíváncsiak voltunk, mi a helyzet a polgármesterekkel, ezért körbetelefonáltuk mind a 23 budapesti kerület vezetőjének irodáját. Érdekes dolgokat tapasztaltunk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/24/elblicceltek-a-szombati-munkanapot-budapest-polgarmesterei/
|
2013-08-24 15:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
A bíróság a 33 éves férfit a felfüggesztett szabadságvesztés mellett három évre eltiltotta foglalkozása gyakorlásától – tájékoztatott Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
Próbára tették
A vádlott ellen a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést, egy megbízhatósági vizsgálat után. A férfi 50 ezer forintot vett át a szolgálat munkatársától azért, hogy hivatali kötelességét megszegve egy magánszemély tulajdonában lévő összes ingatlan valamennyi adatát a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezze és kiadja. A rendőrnyomozók a NVSZ munkatársaival együttműködve a pénz átvétele, és az adatok átadása után fogták el a vádlottat.
Az ügyész letöltendőt kér
A vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, a bíróság döntését tudomásul vette. Az ügyészség súlyosítás – többek között végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása - érdekében fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.
|
Elítélték a korrupt földhivatali ügyintézőt
|
Két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta a Szegedi Járásbíróság azt a földhivatali ügyintézőt, aki 50 ezer forint ellenében jogosulatlanul adott ki adatokat az ingatlan-nyilvántartásból.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/lebukott-a-korrupt-foldhivatali-ugyintezo
|
2015-03-11 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Összesen 131,6 milliárd forint támogatást osztott szét egyedi kormánydöntésekkel (EKD) a külgazdasági minisztérium különféle nagyvállalatok (főleg multik) beruházásaira – derül ki a tárca által közzétett adatokból. Ezzel tavaly osztották ki a második legtöbb ilyen támogatást, csak 2021-ben volt nagyobb az összeg: közel 250 milliárd.
2021 végére datálódik az eddigi három legnagyobb EKD-támogatás, a dél-koreai SK akkumulátorgyártó 76 milliárdja, egy másik SK-leány 28 milliárd forintja, illetve a szintén dél-koreai szintén akkugyártó Samsung SDI 34 milliárdja.
2022-ben darabszám szerint 52 vállalkozással írtak alá támogatási szerződést (a támogatások folyósítása jellemzően időben elhúzódó, és jellemzően üzleti titok). Darabszám szerint a német vállalatok vannak a legtöbben: 13-an.
A 2022-es kedvezményezettek közül említésre érdemes a Waberer’s, amely 6 milliárd forintot kapott egy 18 milliárd forintos összértékű logisztikai központra és 390 milliót egy szolgáltató központra. Ezért összesen 213 darab munkahelyet kell leszállítania a cégnek.
Biztos fatális véletlen, de a támogatási szerződéseket pár nappal az után írták alá, hogy kiderült: a miniszterelnök veje, Tiborcz István beszáll a vállalatba.
Tavaly a legtöbb támogatást, 13,5 milliárd forintot a BMW kapta 300 új munkahelyért, 10 milliárd forint feletti összeg jutott még a török Sisecam üvegcsomagolás-üzemére és az olasz tulajdonban levő Kometa húskészítménygyártó kapacitásainak bővítésére.
6,8 milliárd forintot kapott az orosz tulajdonú Arnest új aeroszol töltőüzemére – a támogatási szerződést áprilisban írták alá, tehát már a háború kitörése után.
A magyar tulajdonú cégek közt a legtöbb támogatást, 6,6 milliárdot a Bayer Construct fürdőszoba-összeszerelő üzeme kapta. Ezt követi a Waberer’s logisztikai központjának 6 milliárd forintja.
A dán Lego nyíregyházi gyárának bővítéseihez 5,8 milliárd forinttal járul hozzá a magyar állam,
|
Tiborcz István cége 6,5 milliárd forint állami támogatást kapott egyedi kormánydöntéssel
|
A 2022-es történelmi rekordtól elmaradó, de így is több, mint 130 milliárd forint beruházási támogatást osztott szét a kormány egyedi döntésekkel 2022-ben. A legnagyobb összeget a BMW kapta. A Waberer’sszel épp azután írták alá a támogatási szerződést, hogy a miniszterelnök veje jelezte: bevásárolja magát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230214_Tiborcz_Istvan_cege_65_milliard_forint_allami_tamogatast_kapott_egyedi_kormanydontessel
|
2023-02-14 13:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Nemrég számoltunk be róla, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget.
A 24.hu kiderítette, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta.
A Safari Club az elmúlt években többször is bekerült a hírekbe. A vadászati világszervezet 2016-ban Las Vegasban Az Év nemzetközi törvényhozója díjjal tüntette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. Az állami hírügynökség szerint Semjén a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért vehette át az elismerést.
Ezt megelőzően Halmágyi-Takács István mint a Safari Club International Közép-magyarországi Egyesületének elnöke személyesen tüntette ki a kormányfő helyettestét, ez alkalomból tiszteletbeli tagságot is kapott Semjén a szervezetben. 2018-ban a KDNP elnöke – saját svédországi vadászbotránya után – a Parlamentben látta vendégül a világszervezet vezetőjét, amiről videó és készült. A felvételen Halmágyi-Takács István közvetlenül a miniszterelnök-helyettes jobbján ült.
A Habsburg főherceg a szomszédja
Az Országház utcában található két felújított műemléképület önkormányzati lakásainak adatait Veres Dávid, az I. kerület független önkormányzati képviselője kérte ki. Az pedig a közhiteles cégadatbázis adataiból derült ki, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főhercegnek és Halmágyi-Takács Istvánnak is itt van a lakcíme, így tehát szomszédok.
Figyelemre méltó, hogy az önkormányzat által a képviselőnek megküldött kimutatás nem 165, hanem 84 négyzetméteresként tartja nyilván a Safari Club elnökének lakását, amiért nem is 64 ezer, hanem mindössze havonta 32 forintot kell fizetnie. Az már az iratbetekintés alkalmával derült ki, hogy az ingatlant két ütemben 165 négyzetméteresre növelték meg a tetőtér beépítésével. Az adatok szerint a lakást 2010 decemberében cserével tudta megszerezni a vadászati szervezet vezetője és felesége. Ugyanakkor Veres Dávid szerint arra vonatkozóan nincs adat az aktában, hogy a bérleti díjat megemelte volna az önkormányzat a területnövekedéssel arányosan.
A képviselő szerint az is felháborító, hogy a kerületi lakosok általában nem kapnak engedélyt a bővítésre.
Az engem megkereső a lakástulajdonosok és tartós bérlők többsége arra panaszkodik, hogy bár ők saját pénzükön kiváló állapotban tartják a vári ingatlanokat, javarészt elutasítják bővítési igényeiket. Eközben azt látják, hogy a Fidesz közelében forgó neveknél az önkormányzat és állami szervek csont nélkül állítják ki a jóváhagyásokat.
„Elégedett vagyok az önkormányzat működésével”
Az ellentmondásos adatok miatt megkerestük Halmágyi-Takács Istvánt, és az önkormányzatnak is elküldtük kérdéseinket. A Safari Club elnökénél főként arról érdeklődtünk, szerinte mi lehet annak a magyarázata, hogy az önkormányzat nem emelte meg a bérleti díját, és a városházán fellelhető iratok alapján a tetőtér beépítése után is alig több mint 32 ezer forintot kell fizetnie havonta.
A vadászati szervezet vezetője erre azt mondta, hogy azt az önkormányzat tudja megmondani, hogyan számolja a lakbért. De – tette hozzá – ő a beépítés lehetőségéért is komoly összeget fizetett, aztán ő finanszírozta az építkezést is, ráadásul úgy, hogy mindez aztán az önkormányzat vagyonát gyarapítja. A vadászklub elnöke a beszélgetés során nem említette, hogy többet fizetne az általunk ismert 32 ezer forintnál.
Erről a kirívóan alacsony bérleti díjról szólva azt mondta, hogy nem lehet összehasonlítani a szabad piacon kiadott ingatlanok bérleti díjával, ez esetben ugyanis az önkormányzat biztosít valakinek lakást hosszú távon. Összehasonlításképpen: az Országház utcában egy – a szóban forgó lakásnál valamivel kisebb – 133 négyzetméteres lakást 889 ezer forintos bérleti díjért kínálnak kiadásra.
Halmágyi-Takács hozzátette:
Az I. kerületi önkormányzat az országos átlagot messze meghaladóan jól működő önkormányzat, amely olyan módon működik, hogy az itt lakó embereknek az igényeit lényegesen jobban kielégíti és szolgálja, mint az országos átlag.
Majd kiemelte:
Én ennek az önkormányzat a működésével elégedett vagyok.
Önkormányzat: A bérleti díj egyáltalán nem alacsony
A független képviselőnek nyújtott tájékoztatás és a bérlő válaszai alapján az I. kerületi önkormányzatnál a többi között arról érdeklődtünk, miért tartják továbbra is 84 négyzetméteresként nyilván a lakást, és nem érzik-e alacsonynak a megállapított bérleti díjat.
A bérlő tájékoztatásával egybevágóan azt írták:
Ez a bérleti díj az önkormányzati bérlakások piacán egyáltalán nem minősül alacsony összegnek. Ezeket a lakásokat nem lehet összevetni az ingatlan.com-on található lakásokkal.
Közölték továbbá, nem igaz az, hogy 84 négyzetméteresként tartanák nyilván a lakást, és az sem igaz, hogy a tetőtér beépítésével nem emelték a bérleti díjat. Azóta – mint írták – valamivel kevesebb mint 64 ezer forint a bérleti díj. Mindez azért érdekes, mert Veres Dáviddal még azt közölték, hogy a lakás 84 négyzetméteres, és 32 ezer forint a havi bérleti díja, ráadásul a városházán található aktában sem szerepelt a megemelt összeg.
Arra is rákérdeztünk, hogy mennyi volt az a „komoly” összeg, amit a bérlőnek ki kellett fizetnie azért a lehetőségért, hogy bővítse az ingatlant. Az önkormányzat szerint két ütemben kellett fizetni.
Először 4 millió,
majd 825 ezer forintot.
A bővítéssel pedig majdnem a duplájára növelték az ingatlant.
Az önkormányzat friss tájékoztatásával újra megkerestük Veres Dávid független képviselőt, aki elmondta, sem az ingatlan aktájában, sem a kért tájékoztatásban nem szerepelt, hogy megemelték volna a bérleti díjat, így ami történt, az még jóhiszemű esetben is súlyosan hanyag kezelés. Hozzátette, a megemelt összeg is nevetségesen alacsony. Mint mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzat évek óta kirívóan alacsony bérleti díjakat szab ki, amivel milliókat vesz ki az I. kerületi lakosok zsebéből.
Kiemelt kép:Farkas Norbert / 24.hu
|
A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke is bagóért bérel önkormányzati lakást
|
Nemrég számoltunk be róla, hogy Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg – Lázár János vadásztársa – kirívóan jutányos áron bérel önkormányzati lakást a budai Várban, csakúgy, mint az I. kerület polgármestere és családja, illetve számos más, Fideszhez közeli fontos ember. A kiváltságosok sora azonban nem ért véget.
A 24.hu kiderítette, hogy a főhercegen kívül egy másik nagy vadász, Halmágyi-Takács István, a Safari Club elnöke is a Várnegyed előkelő részén, a Halászbástyához közeli Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz, amiért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb mint 64 ezer forintot fizet havonta.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/02/26/halmagyi-takacs-istvan-semjen-zsolt-safari-club-onkormanyzati-lakas-var/
|
2019-02-26 15:08:00
| true | null | null |
24.hu
|
Noha már korábban is lehetett tudni, hogy a mammográfiás szűrőbuszok ügye nem lett sikertörténet, most az is kiderült, hogy az eredetileg 1,7 milliárd forintért beszerzett buszokkal mennyi vizsgálatot végeztek el – írja a Facebook-oldalán Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő.
Hadházy emlékeztet, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvos korábban “néhány száz” a buszokban elvégzett vizsgálatról számolt be, de most egy állampolgári adatkérés nyomán azt írja:
2021-ben és 2022-ben konkrétan nulla (zéró, azaz 0) emlőszűrést végeztek.
A képviselő szerint időközben az is eldőlt, hogy kiszerelik az összesen tíz buszból a szűrésre szolgáló röntgenkészülékeket – a mellrákszűrésre ugyanis alkalmatlannak bizonyultak a járművek –, de a készülékek közül eddig csupán egy került be egy kórházba, kettő áthelyezése folyamatban van, a többi héttel viszont még nem tudni, mi lesz.
Hadházy arról is ír, hogy az adatok alapján a váci és a szobi járásban összesen 35 embert szűrtek le vérnyomásra a másik tíz általános szűrőbusz segítségével, noha 2018-ban pont ezekben a járásokban jelentették be a nagy emlő- és egyéb egészségügyi szűrőprogramot.
A kormányzati szándék az volt, hogy minden 5000 fő alatti települést felkeressenek a szűrőbuszok, a programra ennek érdekében a buszok beszerzésén kívül további milliárdokat is költöttek, így 17 milliárd forintot a szakszemélyzet kiképzésére.
|
Kiderült, hány vizsgálatot végeztek az 1,7 milliárdért vásárolt mammográfiás szűrőbuszokon
|
Kikérték az adatokat azoknak a szűrőbuszoknak a működéséről, amelyekkel országos mammográfiás és egyéb egészségügyi szűrést indított a kistelepüléseken a kormányzat, összesen több mint 18 milliárdból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230214_mammografias_szurobuszok_hadhazy_akos_muller_cecilia
|
2023-02-14 11:16:00
| true | null | null |
HVG
|
A Hír24 az Átlátszó Kimittud rendszerén keresztül összesen 24 önkormányzattól kérte ki (kerületek és főváros) a vezetők 2013-ban kifizetett jutalmait, prémiumait. Bár a hivataloknak közel egy hónapja volt a válaszadásra, negyedük ennek ellenére sem küldte át az adatokat. Semmilyen információt nem kaptunk a fideszes Láng Zsolt II. kerületétől, a szintén fideszes Wintermantel Zsolt IV. kerületétől, az MSZP-s Tóth József XIII. kerületétől, várjuk az adatokat továbbá a XVI., XVII. és a XX. kerülettől. A 24 önkormányzatból 3 hosszabbítást kért, velük, és a titkolózókkal egy másik cikkben foglalkozunk.
Vitézy Dávid testvére 4 milliót kapott
Átküldte az adatokat viszont a Fővárosi Önkormányzat. Tarlós István hivatala egy rendkívül részletes listát közölt a jutalmakról, prémiumokról, melyek összköltsége idén már meghaladja a 100 millió forintot.
Az adathalmazból kiderül: tavalyi teljesítményéért 2013-ban nemcsak Vitézy Dávid kapott 6 millió forintot a BKK-tól, féltestvére, Vitézy Zsófia is többmillió forintos prémiumban részesült – csak ő egy másik önkormányzati cégtől. Orbán Viktor unokatestvére a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezetőjeként kapott 4 millió forintot, egyebek mellett azért, mert “elkészítette az új társaság kulturális-turisztikai marketing koncepcióját (Budapest Kulturális Térképe)”. Tarlós István július 16-án döntött erről, ami már csak azért is pikáns, mert ekkor már biztosan lehett tudni, hogy Vitézy Zsófia egy másik állami cégnél folytatja pályafutását.
A Tarlósék által átküldött táblázatokból az is kiderül, hogy színházigazgatóként Nemcsák Károly idén 3,3 millió forint pluszpénzt kapott, Dörner György 3,7 millió forintot, Eszenyi Enikő pedig 4,3 millió forintot.
Elvárások a milliókért: tartsa be a határidőket, legyen csapatjátékos
Bár a BKV továbbra is sem egy sikertörténet (2012-ben 3 milliárd veszteséggel zárt), a cég vezetői így is milliós prémiumokat zsebeltek be. Bolla Tibor 5,56 millió forintban részesült, csakúgy, mint helyettesei. Ők négyen összesen 22,24 millió forintot kaszáltak csak a prémiumukból.
Ezért a pénzért Bolla Tibornak például olyan extra feladatokat kellett teljesíteni, minthogy “tartsa be a cég hatályos közszolgáltatási szerződésében előírt határidőket”. A határidők betartása, mint extraként feltüntetett erény egyébként többször is visszaköszön a kerületi prémiumfeladatok meghatározásakor.
A pluszpénzhez szükséges elváráslisták közül személyes kedvencünk a Hegyvidéki Önkormányzaté, amely idén a vezetőinek olyan “tevékenységekért” adott jutalmat, amelyek máshol alapkövetelménynek számítanak.
Pokorni Zoltán kerületében azok a vezetők részesültek jutalomban akik kiemelkedően és tartósan jól dolgoztak, betartották a határidőket és az utasításokat, színvonalas látták el feladatukat, kihasználták munkaidejüket, jól oldották meg a problémákat, jól dolgoztak csapatban, és együttműködőek voltak. A Hegyvidéki Önkormányzatnak a jutalmakra, prémiumokra 18 millió forintot fizetett ki a vezetőknek 2013-ban, a béren felül. Hogy ez hány ember között oszlott el, azt már nem árulta el az önkormányzat, és a név szerinti bontás is lemaradt.
Együtt 2013
Mindezen felül érdekes, hogy a prémiumokról szóló képviselő-testületi szavazásokon az ellenzék többször együtt szavaz a Fidesszel. Így történt ez Csepelen, ahol a helyi médiáért is felelős Csepeli Városkép Kft. ügyvezető igazgatója 18 igen, 0 nem, és 1 tartózkodással kapott 5 millió forint prémiumot úgy, hogy közben a dolgozói idén nulla forint pluszpénzben részesültek.
A kerületben 21 fős a képviselő-testület, és a fideszesek 14-en vannak, tehát itt az ellenzékiek is igennel szavaztak, leszámítva az LMP tagját, aki tartózkodott. Hogy kik, azt nem lehet tudni, mert nem név szerinti szavazás volt. Csepelen egyébként nem a Csepeli Városkép Kft. vezetője kapta a legmagasabb prémiumot, hanem a Csepeli Városgazda Nonprofit Zrt. feje, aki 6 millió forintban részesült.
De nemcsak Németh Szilárd kerületében volt egyetértés: a fővárosi közgyűlésben 17 fideszes van, ehhez képest nem egy esetben látunk 21 igenes szavazásokat.
Mindemellett az sem nevezhető kirívó esetnek, hogy a vezetők kapnak prémiumot, a dolgozók meg nem, vagy közel sem annyit. Terézvárosban például a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgatója mintegy 1,5 millió forint pluszpénzben részesült, a többi 20 fő munkavállaló pedig összesen kapott ennyit. Hasonlókat látuunk a Terézvárosi Nonprofit Zrt.-nél, ahol a 6 vezető összesen 7 millió forintot kapott, míg a többi 100 dolgozó összesen alig 868 ezer forintot.
Trükkösök
A fenti csak néhány kiemelt példa, egyelőre a prémiumok, jutalmak teljes összesítésére sajnos nincs lehetőség. Az információk csak csordogálnak, a kerületek honlapjukon nem hozzák nyilvánosságra őket, az adatigénylésre pedig kimerítően alig válaszolnak, esetünkben egyedül a Fővárosi Önkormányzatról mondhattuk el ezt.
A teljes listáért kattintson a táblázatra!
Forrás: Hír24
Jellemző továbbá, hogy az intézmények úgy válaszolnak, hogy a kérdés nyitott marad. Például azért, mert olyan linkeket küldenek át, amelyeken nincsenek fent az általunk kért információk (XXII. kerület), vagy a megadott linken csak általánosságban beszélnek a prémiumokról. (XV. kerület, Újbuda).
Volt olyan kerület is, amely arról feledkezett meg, hogy a premizáltakat megnevezze. Így járt el Pokorni Zoltán kerülete, amely bár átküldte, hogy összesen mennyi jutalmat és prémiumot fizetett ki a vezetőknek (18 millió forint), azt már nem, hogy személy szerint ki, mennyi pénzt kapott. Megkaptuk az idei jutalmakat Erzsébetvárostól is, de nem név szerint lebontva, így a válaszból csak annyi derült ki, hogy a Polgármesteti Hivatalban közel 20 millió forintot osztottak szét.
Akik nem osztottak jutalmat
Egy ilyen összehasonlításban nem szabad megfeledkezni azokról az önkormányzatokról sem, akik nem osztottak pluszpénzt idén. Ilyen a Papcsák-féle Zuglói Önkormányzat, vagy a Rogán Antal-féle V. kerület. Jutalmat idén a Soroksári Önkormányzat sem adott, tőlük még várjuk a prémiumokra vonatkozó adatokat.
Folytatjuk…
|
Milliós prémiumokból nyaralhattak az önkormányzati cégek vezetői
|
A Hír24 az Átlátszó Kimittud rendszerén keresztül összesen 24 önkormányzattól kérte ki (kerületek és főváros) a vezetők 2013-ban kifizetett jutalmait, prémiumait. Bár a hivataloknak közel egy hónapja volt a válaszadásra, negyedük ennek ellenére sem küldte át az adatokat. Semmilyen információt nem kaptunk a fideszes Láng Zsolt II. kerületétől, a szintén fideszes Wintermantel Zsolt IV. kerületétől, az MSZP-s Tóth József XIII. kerületétől, várjuk az adatokat továbbá a XVI., XVII. és a XX. kerülettől. A 24 önkormányzatból 3 hosszabbítást kért, velük, és a titkolózókkal egy másik cikkben foglalkozunk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/28/millios-premiumokbol-nyaralhattak-az-onkormanyzati-cegek-vezetoi/
|
2013-08-28 15:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagy István beszámolt az albizottság tagjainak a HNP földbérleti pályázataival kapcsolatban készült Kehi-vizsgálatról.
Az államtitkár a miniszterelnöknek a témával kapcsolatban korábban adott válaszára utalva elmondta, hogy a Kehi a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, ennek alapján az FM módosította a földbérletek pályázati eljárását. A konkrét ügyben véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között, amelyet tisztáztak - tette hozzá. Az államtitkár megerősítette: a nyertes pályázók számára előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük.
Új pályázatokat írnak ki
A vitatott szerződések felbontásán a nemzeti park igazgatósága dolgozik, majd újra megpályáztatja ezeket a földeket - közölte Nagy István. Az FM parlamenti államtitkára emlékeztetett: a mostani pályáztatást megelőző haszonbérleti ciklus 2009. szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-éig tartott.
Ismertette: a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága másfél év alatt négy pályázati eljárási ütemben oldotta meg közel 66 ezer hektárnyi termőföld haszonbérbe adását. Az összes terület 65 780 hektár volt, a birtoktestek száma 565, átlagméretük 116 hektár. A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes. A megkötött szerződések száma 762 volt.
80 százalék rendben volt
Beszámolt arról, hogy a Kehi a múlt év januárja és júliusa között lefolytatott vizsgálata során 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait vizsgálta. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékát aggálytalannak találta. A megkötött haszonbérleti szerződések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-ből 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált.
Nagy István kiemelte: a Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetőfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárásai kapcsán.
|
Legalább 14 szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban
|
Legalább 14 földbérleti szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata után - idézte a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a miniszterelnök válaszát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/legalabb-14-szerzodest-kell-felbontani-a-hortobagyi-nemzeti-parkban
|
2015-03-09 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Wáberer György kedden lemondott a Waberer's International Nyrt. Igazgatóságában betöltött tagságáról, ezt a társaság szerdán a Budapesti Értéktőzsdén jelentette be.
A Waberer's közleményében Barna Zsolt vezérigazgató mondott köszönetet a cég alapítójának és névadójának, arról ugyanakkor nem írtak, hogy mi áll Wáberer György távozásának hátterében.
Ahogy arról korábban a hvg.hu is beszámolt, kedden derült ki, hogy Tiborczé lett a Waberer's csaknem fele, ugyanis a Merkport Zrt. (amely a BDPST Group 95 százalékos tulajdonában van) megvásárolta Wáberer Györgynek a részesedését.
A 4 048 476 darab, egyenként 0,35 euró (körülbelül 135 forint) értékű törzsrészvényből álló csomaggal együtt a Tiborcz István tulajdonában levő BDPST részesedése 49,64 százalékra nő a társaságban.
Az ügyletet jóvá kell hagynia a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak is, ezt követően zárulhat majd.
A Waberer's árfolyama idén 1 százalékos mínuszban van.
|
Wáberer György lemond a Waberer's igazgatóságából is
|
A társaság névadó alapítója már eladta a részesedését, így a Waberer's fele Tiborcz Istváné.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230215_Waberer_Gyorgy_lemond_a_Waberers_igazgatosagabol_is
|
2023-02-15 10:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Felelősnek találta a szocialistákat adatkezelési mulasztásban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
A napilap felidézte: idén február elején több tízezer korábbi MSZMP-tag nevét, személyes adatait és pártkongresszusokra készült statisztikai összesítéseket tartalmazó mikrofilmeket talált az atlatszo.hu az MSZP fővárosi, II. János Pál pápa téri volt székházában. A filmeket az OSA Archívumba szállították az újságírók, hogy levéltárosok állapítsák meg, mit tartalmaznak. A NAIH kivizsgálta az ügyet, az MSZP pedig feljelentést tett.
A Magyar Nemzet szerint a NAIH vizsgálata végül megállapította, hogy az MSZMP utódpártjaként a szocialisták felelőssége lett volna gondoskodni az épület teljes kiürítéséről és a tekercseken található adatok kezeléséről. A határozat megállapítja azt is, hogy a tekercsek jogos tulajdonosa a Magyar Nemzeti Levéltár.
A NAIH – bár nem szabott ki bírságot a szocialistákra – felszólítja a pártot a hasonló adatkezelési mulasztások elkerülésére és az információszabadságról szóló törvény betartására – írta a lap.
|
Pucér nős plakátok miatt szorul az MSZP
|
Elmarasztalta az adatvédelmi hatóság a pártot, mert hanyagul kezelték a volt MSZP-székházban hátrahagyott tárgyakat, melyek között Zimány Linda meztelen fotója is felbukkant.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/29/pucer-nos-plakatok-miatt-szorul-az-mszp/
|
2013-08-29 15:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Energiaklub leplezte le, hogy az ING Bank tanulmányából több oldal szó szerint került be – gépelési hibákkal együtt – az Esplanade Kft. anyagába. Utóbbi cég 50 millió forintot kapott a munkáért.
A 2008-ban készült tanulmány ügye (az MVM korábbi vezetésének egyéb, 15 milliárdos kárt okozó ügyeivel együtt) már egy ideje a bíróság előtt van, a hírek szerint azért, mert a rendőrségi vizsgálat összecsapottnak, összeollózottnak ítélte meg a tanulmányt. További részletek itt.
|
Lopott tanulmányért 50 millió?
|
A Paksi atomerőmű bővítéséről szóló két anyagban szó szerinti egyezőségek vannak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/28/lopott-tanulmanyert-50-millio/
|
2013-08-28 15:35:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megvásárolja a Merkport Zrt. a Waberer’s részvényeinek 22,88 százalékát – közölte a Budapesti Értéktőzsdén a logisztikával foglalkozó cégcsoport. A Merkport, amely a BDPST Group 95 százalékos tulajdonában van a Waberer’s volt vezetőjének, Wáberer Györgynek a részesedését veszi meg. A 4 048 476 darab, egyenként 0,35 euró (körülbelül 135 forint) értékű törzsrészvényből álló csomaggal együtt a Tiborcz István tulajdonában levő BDPST részesedése 49,64 százalékra nő a társaságban. Az ügyletet jóvá kell hagynia a Magyar Nemzeti Banknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak is, ezt követően zárulhat majd.
A BDPST az MTI-nek küldött közleményében kiemelte, hogy a részvényvásárlással a Waberer's fejlesztheti a legkorszerűbb logisztikai technológiákra építő üzleti modelljét, növelve piaci a részesedését belföldön és külföldön. A BDPST jelentős növekedési lehetőséget lát a logisztikai társaságban, és már régóta kereste a lehetőséget, hogy belépjen erre a területre - indokolták a tranzakciót. Hozzátették, hogy a BDPST meghatározó akar lenni minden belföldi iparágban és szolgáltatói területen, amely hozzájárul a magyar gazdaság megújulásához.
A változás a közlemény szerint a Waberer's operatív működését nem érinti.
Wáberer György, aki tagja a Waberer's International igazgatóságának, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a menedzsment munkájának eredményeként a cég új pályára állt, nyereséges, és tőzsdei bemutatkozása óta először osztalékot is fizet részvényeseinek. Hozzátette, hogy a részvényesek bizalmából kapott feladatát teljesítette, és olyan ponton válik meg részesedésétől, amikor a vállalat kilátásai jók.
|
Tiborczé lett a Waberer's csaknem fele
|
A logisztikai cég alapítója megvált részesedésétől.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230214_BDPST_waberers_bet
|
2023-02-14 15:48:00
| true | null | null |
HVG
|
Petícióval fordul az atlatszo.hu az MTVA vezérigazgatójához, Böröcz Istvánhoz annak érdekében, hogy kikényszerítse a szervezet átlátható működését. Az Alap ugyanis évente tízmilliárdos nagyságrendben költ el közpénzt úgy, hogy az ezt megalapozó döntésekről és szerződésekről adatot nem tesz közzé, adatigénylést nem teljesít – még azután sem, hogy sorozatban bukja el a közérdekű adatos pereket.
Legutóbb a Marslakók című sorozat esetében adott igazat a bíróság a lapnak. Az eljárásban előbb a Fővárosi Törvényszék első fokon tavaly novemberben mondta ki, hogy az MTVA köteles átadni a lapnak a Marslakók című sorozat költségeiről szóló dokumentumokat és a műsor megszüntetéséről szóló szerződést. A Fővárosi Ítélőtábla ezután másodfokon is az atlatszo.hu javára döntött, amikor helyben hagyta a Törvényszék ítéletét. Az MTVA mégsem küldte meg az adatokat, pedig a határidő már eltelt.
Ugyanígy – annak ellenére, hogy több mint két hónapja jogerős ítélet mondta ki, hogy az MTVA köteles kiadni Várhegyi Attila volt szolnoki polgármester cégével kötött szerződést –, a közmédia ezt a dokumentumot sem bocsátja rendelkezésre.
Asbóth Márton, a lap jogi szakértője a Hír24-nek elmondta, ha valaki a jogerős bírósági ítélet ellenére nem adja ki az adatokat, akkor az adatigénylőnek két lehetősége van. Egyrészt kérhet bírósági végrehajtást, ebben az esetben a végrehajtó először bírságol, és ha így sem ér el eredményt, akkor fizikai végrehajtást végezhet. Ez annyit jelent, hogy a végrehajtó bemegy az MTVA-ba, és a helyszínen szerez érvényt az ítéletnek, hogy átadják neki az adatokat.
A másik lehetőség a büntetőfeljelentés, mivel az már bűncselekménynek számít, ha valaki a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adja ki az adatokat. A közérdekű adattal való visszaélés két év szabadságvesztéssel büntetendő, egy ilyen ügyben pedig Böröcz István lenne a vádlott.
Mint megtudtuk, a két eszköz nem kizárja, inkább kiegészíti egymást. Asbóth kérdésünkre, hogy az Átlátszó melyik eszközt veti be, esetleg mindkettőt, azt mondta: egyelőre vizsgálják, hogy melyik lenne a leginkább célravezető. Felvetésünkre, hogy az MTVA elhúzhatja-e az ügyet a választásokig, Asbóth közölte: erre kevés az esély, hiszen ha végrehajtást kérnek, akkor a végrehajtó elhozza az adatokat – a büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül.
Az MTVA közölte: a “szabadságolások és egyéb teendőik” akadályozzák a törvényi kötelezettségeik teljesítését.
|
Vádlott lehet a közmédia vezetője
|
Hiába kötelezte jogerősen a bíróság az MTVA-t arra, hogy adja ki az alvállalkozókkal kötött szerződéseit, az állami médiacég továbbra is titkolózik. Az adatok ily módon való visszatartása bűncselekmény, ha az Átlátszó feljelentést tesz, akkor Böröcz Istvánból, a cég vezetőjéből vádlott lehet. A büntetési tétel 0-2 évig tartó szabadságvesztés.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/08/29/vadlott-lehet-a-kozmedia-vezetoje/
|
2013-08-29 15:41:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nehéz helyzetbe hozhatja Schadlt, hogy többen is bűnösnek vallották magukat a Völner–Schadl-ügyben
Az előkészítő ülésen négyen is elismerték a bűnösségüket. Ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat.
Beismerte a Völner–Schadl-ügy bírósági tárgyalását előkészítő ülésen a bűnösségét négy vádlott is.
A XXII. rendű vádlott, P. Márton a vádirat szerint egy követeléskezeléssel foglalkozó cég vezetője volt, akit a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke, Schadl György azzal keresett meg, hogy ajánlhatna alkalmas embert, mert el tudja intézni az illető végrehajtóvá kinevezését. Ennek az volt a feltétele, hogy gyakorlatilag a teljes végrehajtói tevékenységből származó bevételét át kell adnia Schadlnek, viszont kap havi egymilliót.
P. Márton saját kollégájában találta meg az üzletre kapható embert, akit 2020-ban valóban ki is neveztek végrehajtónak – ő emiatt szintén vádlottja az ügynek –, és közben még jobb arányt is sikerült kialkudnia, így a profit 10 százalékát tarthatta meg. Schadl így is sok pénzhez jutott tőle azért: a vádirat szerint 2021-ben összesen 101,5 milliót kapott. P. Mártonra – beismerés esetén, ami végül is megtörtént – a vádhatóság 2 év, 4 évre felfüggesztett szabadságvesztést és 8 millió forint pénzbüntetést kért.
Ugyancsak bűnösnek vallotta magát a XXI. rendű vádlott, P. Béla, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori hivatalvezetője. A vádlott a vádirattal megegyezően azt is elismerte, hogy a kar elnöke, a szintén vádlott Schadl György nyomására és kérésére
a bírósági végrehajtói pályáztatás során magasabb pontot adott az indokoltnál a Schadl által kiszemelt jelölteknek.
A vádirat hét ilyen esetben való közreműködésért javasolta a bíróságnak elmarasztalni P. Bélát, aki tehát mind a hét esetet elismerte. A vádirat felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni rá, emellett 3 millió forintnyi pénzbüntetést javasolt, és a vádlott közszolgálati jogviszonyban történő foglalkoztatástól való eltiltását.
Két vádlottnak, akik szintén bűnösnek vallották magukat, semmi köze nem volt a végrehajtók korrupt kinevezéséhez, ők Schadl György siófoki nyaralója miatt kerültek a vádlottak padjára.
Schadl György a XIX. rendű vádlottat, B. László építési vállalkozót bízta meg a nyaralója felújításával és átalakításával. A terasszal (az utcáról is jól látható módon) eltértek az építési engedélytől, de B. László és Schadl György is el akarta kerülni, hogy az építésügyi hatóság később visszabontassa. Ezért B. László találkozott a helyi kormányhivatal építésügyi szakügyintézőjével, P. Bélával (a bűnösségét szintén elismerő XVI. rendű vádlottal), akinek Schadl megbízásából félmillió forint kenőpénzt ajánlott fel, ha az ingatlan megkapja a használatbavételi engedélyt. P. Béla elfogadta az ajánlatot, és abban maradtak, hogy egy régi fényképet csatolnak az iratokhoz, amelyen nem látszik a szabálytalanság, P. pedig a későbbi ellenőrzések során sem talál semmi kivetnivalót az építkezésen. Ez így is történt, a nyaraló megkapta az engedélyt.
B. Lászlót hivatali vesztegetéssel, P. Bélát pedig a hivatali vesztegetés elfogadásával vádolták meg. A kormányhivatal munkatársára börtönt, az építési vállalkozóra pedig felfüggesztett börtönbüntetést kért az ügyészség. A bűnösség beismerésével ebbe belementek.
A pénteken kezdődött, de még a jövő héten is két teljes napon át tartó előkészítő ülés eseményeiről tudósításunk itt olvasható vissza:
Völner és Schadl színre lép - élőben a büntetőper első felvonása
Hosszú idő után a bíróságon, vádlottként találkozott újra egymással a korrupcióval gyanúsított exállamtitkár, Völner Pál és a végrehajtói kar még mindig hivatalban lévő elnöke, Schadl György. Elkezdték az előkészítő ülést, de jövő héten folytatják, akkor majd a fő vádlottaknak is nyilatkozniuk kell arról, elismerik-e a bűnösségüket. Olvassa vissza az előkészítő ülés első napjának tudósítását a hvg.hu-n!
Arról, hogy az előkészítő ülés során mi volt a védőügyvédek álláspontja, és ez azt jelezheti, hogy igyekeznek elnyújtani az eljárást, itt írtunk:
Időhúzásra játszik a védelem a Schadl-Völner-ügyben
Úgy látszik, a Völner-Schadl-ügyben a védelem még az előkészítő ülést is "elhúzná", vagyis időhúzásra játszik. Tízmilliós nagyságrendű kenőpénz elfogadásával gyanúsították meg Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium azóta lemondott államtitkárát az elmúlt évek egyik legsúlyosabb kormányzati korrupciós botrányában.
Arról, hogy mi is az az előkészítő ülés, és miért van jelentősége, illetve miért érné meg Völner Pálnak, hogy a mostani előkészítő ülésen bűnösnek vallja magát, arról itt írtunk bővebben:
Völner Pál vesszőfutása már pénteken véget érne, ha mindent beismerne
Valószínűleg még hónapokat kell várni arra, hogy Völner Pál és Schadl György büntetőügyét a bíróság ténylegesen tárgyalni kezdje, pénteken ugyanis csak előkészítő ülés lesz a bíróságon. Az előkészítő ülésen csak annak a vádlottnak a számára érhet véget a hercehurca, aki elismeri a bűncselekményt, de pontról pontra úgy, ahogy az a vádiratban benne van.
(Nyitóképünk illusztráció, a pénteki előkészítő ülésen készült)
|
Nehéz helyzetbe hozhatja Schadlt, hogy többen is bűnösnek vallották magukat a Völner–Schadl-ügyben
|
Az előkészítő ülésen négyen is elismerték a bűnösségüket. Ketten a korrupt végrehajtók kinevezésével összefüggésben, ketten pedig a Schadl György nyaralójának szabálytalan átépítése ügyében vallották a vádirattal egyezően bűnösnek magukat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230217_volner_pal_schadl_gyorgy_elokeszito_ules_vad_bunosseg
|
2023-02-17 16:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Stanka Setnikar Cankar a kormányfő, Miro Cerar balközép pártjának a tagja. Fél éven belül ő a második távozó kormánytag. Violeta Bulc európai ügyi miniszter októberben vált ki a kabinetből, miután az Európai Bizottság közlekedési biztosa lett.
A szlovén korrupcióellenes bizottság csütörtökön hozta nyilvánosságra jelentését, amelyből kiderült, hogy Cankar az elmúlt 11 évben 636 ezer euró honoráriumot vett fel különböző tanácsadói feladatok ellátásáért – adta hírül a szlovén közszolgálati televízió pénteken.
A miniszter, mielőtt tavaly tagja lett volna a kormánynak, a ljubljanai közigazgatási egyetem dékánja volt. Cankar sajtótájékoztatóján elmondta: nem érzi magát vétkesnek, de nem akarja, hogy az őt ért, szerinte alaptalan vádak rossz fényt vessenek a minisztérium munkájára.
|
Lemondott a szlovén oktatásügyi miniszter
|
Lemondott a szlovén oktatásügyi miniszter, miután a helyi média hírül adta, hogy fizetése mellett az elmúlt évtizedben nagy pénzösszegeket vett fel állami intézményektől tanácsadás címén.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/nagyvilag/2015/03/lemondott-a-szloven-oktatasugyi-miniszter
|
2015-03-07 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
A gyakorlat szerint mindig túlvállalás történik, mert az Európai Bizottság minden országban mindig vitatja a projektek egy részét – kommentálta a hvg.hu-nak az Innovációs és Technológiai Minisztérium Jávor Benedek értesülését, aki szerint a magyar kormány kiveszi a bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.
„110 százalékát költöttük el a rendelkezésre álló keretnek, és mind a 100 százalék lehívásra került olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között” – írta a minisztérium.
Az EP-képviselő blogbejegyzésében számolt be arról, hogy több uniós és magyar forrása szerint is a kormány reménytelennek ítélte, hogy meggyőzze Brüsszelt az Elios-projektek jogszerűségéről, azaz gyakorlatilag lemond az uniós finanszírozásról. A magyar kormány – magyarázta Jávor Benedek – 13 milliárd forintról mond így le, amit korábban az uniótól remélt.
„Ez lényegében beismerése annak, hogy a Tiborcz István, foglalkozására nézve vő, érdekeltségébe tartozó cég törvénytelen, korrupt módon nyúlta le az uniós pénzt" – olvasható az európai parlamenti képviselő honlapján.
AZ ITM ezzel ellenben azt hangsúlyozta, hogy a projektek megvalósultak, és a rendőrség is megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.
„A KEOP uniós fejlesztési keretének 100%-át ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást. A magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy a kormány mintegy 10 százalékkal megemelje az uniós forrásokat, így az elszámolásból kikerülő tételek esetén is száz százalékon fog zárni a KEOP. Fake news tehát, hogy uniós forrást veszítenénk” – írták.
A minisztérium nem felejtette el hozzátenni, hogy a közvilágítás fejlesztési projektet eddig is a kampányeszközként használta a bevándorláspárti ellenzék a saját politikai céljai eléréséhez, most sincs ez másként.
|
Palkovicsék az Elios-számlákról: eleve túlvállaltuk a keretet
|
A minisztérium szerint az uniós források 100 százalékát lehívták olyan projektekkel, ahol nem volt vita a kormány és a brüsszeli bizottság között.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190212_ITM_az_Eliosszamlakrol_tulvalallas_tortent
|
2019-02-12 15:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Biharkeresztestől Püspökladányon át Endrődig országszerte 13 különböző, földgázkitermeléssel kapcsolatos beruházás kiemelt jelentőségűvé és kiemelten közérdekűvé nyilvánítását, valamint az ezekhez kapcsolódó közigazgatási hatósági ügyek egyszerűsítését, gyorsítását írja elő a társadalmi egyeztetésre a kormány honlapján közzétett kormányrendelet-tervezet.
A tervezet mellékletében felsorolt beruházásokat a kormány a felsorolt 29 különféle hatósági eljárás egyszerűsítésével igyekezne felgyorsítani, méghozzá visszamenőleges hatállyal, mivel a hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kellene a könnyítéseket, az örökségvédelmi és természetvédelmi eljárásoktól a tűzvédelmi és közegészségügyi eljárásokig.
A kiemeltté nyilvánítandó beruházások mindegyikéhez az adott vármegyei kormányhivatalt vezető főispánt jelölnék ki koordináló szerepre. Az érintett 13 beruházás a következő:
A somogyi terület inert gáz termelésének intenzifikálására irányuló beruházás,
Biharkeresztes-6 és Biharkeresztes-19 gázkutak bekötése,
Páhi-2 jelű gázkút bekötése,
Püspökladány-4 jelű gázkút bekötése,
Rinyaújlak-D-1 kút termelésbe állítása,
Forráskút-13 mezőfejlesztő fúrás,
Endrőd-É-20 és Endrőd-É-21 mezőfejlesztő fúrások,
Álmosd-É-3 kutatófúrás és bekötése,
Monostorpályi-D-2 kutatófúrás és bekötése,
Komádi-K-11, Komádi-K-8 kutatófúrások és bekötése,
Komádi-54 kutatófúrás és bekötése,
Komádi-56 kutatófúrás és bekötése,
Endrőd-É-22 kutatófúrás.
A tervezet szerint a kormány az energetikai szektorbeli jelentőségük miatt nyilvánítja ezeket a beruházásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté. A hatósági eljárások gyorsításával pedig a cél a “szénhidrogén-kutatási és -termelési beruházások mielőbbi megvalósítása”, biztosítva “a lehető legrövidebb időn belül a hazai földgázkitermelés arányának növekedését”.
|
Kiemeltté nyilvánítással hárítana el minden akadályt a földgázkitermelés növelése elől a kormány
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánítana 13 beruházást a kormány. Egyszerűsítenék az ezekkel összefüggő hatósági ügyeket és főispánokat is ráállítanának a projektekre. A deklarált cél a beruházások gyorsítása, az energiaimport-függőség csökkentése és az adóbevételek növelése.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230221_KIemeltte_nyilvanitassal_haritana_el_minden_akadalyt_a_foldgazkitermeles_novelese_elol_a_kormany
|
2023-02-21 19:18:00
| true | null | null |
HVG
|
Nyilvánosságra hozta a kormány azt a jelentést, amelyik a NAV önellenőrzésének eredményeit tartalmazza. Az adóhatóság az után fogott önmaga átvilágításába, hogy Vida Ildikó NAV-elnök kitiltási ügyének farvizén kiderült, amerikai cégek már többször próbálták felhívni a magyar adóhatóság figyelmét korrupciós ügyekre, Washington pedig többször figyelmeztette a magyar kormányt a problémákra. Az erről szóló jegyzéket Orbán Viktor akkoriban fecninek minősítette. A belső vizsgálatot maga Vida Ildikó rendelte el.
Minden a legnagyobb rendben
A jelentés 18 oldal, a vizsgálat összegzése viszont csak fél oldal, amit négy szóban összefoglalhatunk: minden a legnagyobb rendben. Részletesebben a NAV a következő eredményekre jutott:
A NAV soha nem mellőzte az amerikai cégek által tett közérdekű bejelentések kivizsgálását.
A NAV soha nem alkalmazott diszkriminatív intézkedést amerikai érdekeltségű cégekkel szemben, sőt meg sem kísérelt ilyent.
A NAV sosem próbált meg amerikai érdekeltségű cégeknek hátrányt vagy érdeksérelmet okozni.
850 céget vizsgáltak
A NAV mindenféle, amerikai érdekeltségű cégekkel kapcsolatos eljárást megvizsgált a jelentés szerint. Az ellenőrzéshez 850 céget választottak ki, de mivel a NAV-nak nincs nyilvántartása az amerikai érdekeltségű cégekről, olyan vállalkozásokat választottak, amiknek alapítói, tulajdonosai, tagjai közt vannak amerikai személyek vagy cégek. A vizsgálat során főként az adóellenőrzési eljárásokra koncentráltak.
Bűncselekményekben érintettek
Vida Ildikóval és a NAV-val egyébként nem csak annyi a bajuk az amerikaiaknak, hogy nem tettek eleget a korrupció elleni küzdelemben. André Goodfriend ügyvivő amerikai nagykövet egy interjúban arra utalt, Vida Ildikót és a többieket azért tiltották ki az Egyesült Államokból, mert konkrét bűncselekményekben tartják őket érintettnek.
Négy hónapba telt
A vizsgálatot Vida Ildikó 2014. november 6-án, vagyis négy hónappal ezelőtt rendelte el. Az LMP 2015 februárjának közepén közérdekű adatigényléssel fordult az adóhatósághoz, mert Varga Árpád, a NAV elnökhelyettese a vizsgálat lezárultát megerősítette, a jelentést mégsem hozták nyilvánosságra.
|
Vida-ügy: a NAV átvilágította magát
|
Washington szerint amerikai cégek több alkalommal jeleztek korrupciós ügyeket a magyar adóhatóságnak. A NAV átvizsgálta önmagát, hogy kiderítse, valóban előfordult-e olyan eset, amikor figyelmen kívül hagyták amerikai cégek bejelentéseit. Az átvizsgálást bemutató jelentést most nyilvánosságra hozták, eszerint sosem történt ilyen.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/vida-ugy-a-nav-atvilagitotta-magat
|
2015-03-04 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Húszezer gyermeket rabolt el a szüleiktől, illetve árvaházakból, s küldött átnevelőtáborokba az Ukrajnát megtámadó Oroszország. A nyolc éve elfoglalt területekről oroszosítottak közül pedig akadnak, akik most egykori hazájuk ellen harcolnak.
|
Keveset tesznek hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez a százmilliárdokért idecsábított multik
|
Gigantikus összegeket költ a kormány a külföldi multinacionális cégek beruházásainak támogatására. E gyárak azonban jórészt szigetszerűen működnek, a nemzetgazdaság fejlődését alig segítik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202307__akkugyarak__beruhazasosztonzes__munkaeropiac__vonzo_osszegek
|
2023-02-21 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Súlyosan és indokolatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés Alaptörvényben rögzített jogát a paksi szerződések 30 évre szóló titkosítása, írják Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelükben civil szervezetek. A civilek azt kérik Áder Jánostól, kezdeményezze a törvény vizsgálatát az Alkotmánybíróságnál. A nyílt levelet, a Transparency International, a Társaság A Szabadságjokokért, a K-Monitor, az Átlátszó.hu és az Energiaklub vezetői írták alá.
A feltétlenül szükséges mértékben
A civil szervezetek emlékeztetik Áder Jánost az Alaptörvény VI. Cikkének 2. bekezdésére, mely szerint: „A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.” Az I. cikk 3. bekezdése pedig azt mondja ki, hogy „alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.
Milyen érdekek alapján?
A 30 éves titkosítást kimondó paragrafus elmulasztja meghatározni azokat a konkrét nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket, vélik a civil szervezetek, amelyekre hivatkozással általános jelleggel és differenciálatlanul titkosítja a bővítés részleteit.
Uniós jogot sérthet
Az elfogadott törvény az alkotmányossági aggályokon túl a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel is ellentétes, írják a civilek. Az irányelvi rendelkezés ugyan lehetővé teszi egyes adatigénylések visszautasítását, de azt is rögzíti, hogy "a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, minden egyes esetben figyelembe véve a közzététel által szolgált közérdeket".
Az elfogadott törvény ezzel szemben mérlegelést nem tűrően elzárja a közérdekű adatokat a nyilvánosság elől, állítják a civil szervezetek, így nem teszi lehetővé azt, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek és a megtagadás alapjául szolgál közérdek az adatigénylés teljesítése vagy annak megtagadása előtt egymással szemben mérlegelhető legyen.
A legkorruptabb frakció
Az MSZP szerint a paksi bővítés Magyarország történetének legnagyobb korrupciós ügye, a Fidesz ezt próbálja eltussolni. A titkosítás elfogadásával a Fidesz-frakció kiérdemelte a minden idők legkorruptabb képviselőcsoportja címet, írják közleményükben.
A DK szerint a következő kormánynak fel kell majd oldania a titkosítást. "A törvényt Áder János nem írhatja alá, és a jogszabállyal az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell" - mondta Varju László, a párt alelnöke. "Az Orbán-kormány nem csak Magyarország érdekeit, hanem Európát is elárulja, miközben az európai egységet fenyegető háborús agresszorral köt üzletet" - véli az alelnök.
Áderhez fordultak
Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást: sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és az infotörvényt. Ezért az LMP az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, jelentette be Szél Bernadett, a párt társelnöke.
A PM levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, akitől azt kérte, hogy ne írja alá a törvényt. Egyúttal Székely Lászlót, az alapvető jogok biztosát arra kérik, hogy kezdeményezzen alkotmányossági felülvizsgálatot az ügyben. A párt Orbán Viktornak és a Fidesz-frakciónak azt üzente, a titkosítással nem fogják elkerülni a börtönt.
Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szintén alaptörvény-ellenesnek tartja a titkosítást, ők is a köztársasági elnökhöz fordultak.
|
Alkotmányellenes lehet Paks titkosítása
|
Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása. A titkosítás ráadásul uniós jogszabályokat is sérthet. Civil szervezetek ezért arra kérik a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/03/alkotmanyellenes-lehet-paks-titkositasa
|
2015-03-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Hiába az ellenzék tiltakozása, az Országgyűlés kormánypárti többsége kedden megszavazta a kormány javaslatát, ami 30 évig nem kezelné megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét. 130-an szavaztak igennel, 62-en ellenezték. A titkolózást Aradszki András energiaügyi államtitkár korábban azzal indokolta, hogy a beruházást nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogos védelem miatt kell így védeni.
A fideszes Tuzson Bence a hétfői parlamenti vitában azt is megjegyezte: az ellenzék „démonizálja" a projektet, pedig az üzleti, műszaki adatok nem azt jelentik, hogy minden adat titkos lesz, de például a szállítási útvonalak igen, nehogy terroristák megismerhessék. Aradszki hozzátette: a javaslat arról szól, hogy a beruházást miként lehet biztonságosan, hatékonyan, szűk határidőn belül megvalósítani.
Most Áder Jánosnál a labda
Az Együtt nevében Szelényi Zsuzsanna és Szigetvári Viktor még a javaslat elfogadása előtt levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz. Arra hívták fel az államfő figyelmét, hogy a törvényjavaslat – amely 30 évre titkosítja a Paks2 beruházás gyakorlatilag minden részletét – szerintük alkotmányellenes. Az Együtt politikusai ezért arra kérték az elnököt, hogy a jogszabályt ne írja alá, hanem küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy az AB megsemmisítse az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezéseket.
15 helyett 30 év lett, maradhat?
A kormány javaslata iránti bizalmat nem erősítette, hogy az eredeti előterjesztés még csak 15 évre korlátozta volna a közérdekű adatként megismerhető információk körét. Az Origo számolt be arról, hogy ezt az utolsó pillanatban, a javaslat múlt hét pénteki szakbizottsági vitája előtt néhány órával, csütörtök este megküldött módosítójában írta át a kormány az eredeti időtartam duplájára, 30 évre.
Pedig a 15 éves titkosítási moratóriumot is bírálták – még a Fidesz soraiban is. Bencsik János, a második Orbán-kormány volt energiaügyi államtitkára szerint például a közpénzből épült beruházásnál az állampolgároknak joguk van bizonyos információkhoz hozzáférni.
MSZP: csak a lopást fedeznék vele
A napnál is világosabb, hogy a Fidesz ezzel a törvényjavaslattal Magyarország legnagyobb korrupciós ügyét és minden idők legnagyobb lopását igyekszik előkészíteni, illetve eltussolni – így látja az MSZP. A szocialista Harangozó Tamás az Origónak azt mondta: a titkosításnak nincs jogi alapja, mert a most hatályos törvények is garantálják a nemzetbiztonságilag fontos adatok védelmét.
Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy közérdekű adatokat titkolnak el az adófizetők elől, akik amúgy a 3000 milliárdos hitelt fizetik. Hozzátette: felőle akár 300 évre is titkosíthatják az adatokat, ez a Fideszen már nem segít, "előbb-utóbb minden kiderül."
Nem szakmai, hanem üzleti döntés
A kormánynak Paks csak egy üzlet, nem szakmai kérdésként tekint rá – állapította meg az MSZP-s Heringes Anita, aki az Origónak azt mondta: ez hétfőn a parlamentben is kiderült, amikor kérdésére a beruházás felügyeletével megbízott Lázár János miniszter elismerte, hogy nem ért ehhez a kérdéshez.
Heringes Anita szerint a titkosítás valódi okát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy fideszes politikus négyszemközt elismerte neki: még ha akarnák, sem tudnának beszámoltatni senkit a paksi beruházásra elkölteni kívánt 3000 milliárd forint felhasználásáról. A szocialista politikus korábban már hiába sürgette, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottsága hozzon létre eseti bizottságot a paksi beruházás felügyeletére, ám azzal utasították el, hogy már létezik egy energetikai albizottság.
Csakhogy a 30 éves titkosítás megszavazása után az energetikai albizottság keze is meg lesz kötve, mert tagjai egy nyilatkozat aláírása után betekinthetnek ugyan az iratokba, viszont a minősített adatokról utána sem beszélhetnek, így az adófizetők, akik végül a költségeket állják majd, nem fognak tudni róluk.
A paksi Heringes Anita fontosnak tartja azt is, hogy kiderüljön, komolyak-e az MVM szándékai arra, hogy a Mollal közösen megszerezze a mohi atomerőmű többségi tulajdonjogát, illetve miből kívánja befejezni és üzemeltetni.
Ellenzéki egység az elutasításban
Hasonlóan érveltek más ellenzéki politikusok is. A jobbikos Kepli Lajos a hétfői vitában azt mondta, hogy a beruházást támogatják, de a titkosítást nem, mert "mutyiszag úszik a levegőben", és a kormány vérszemet kapott a 10-12 milliárd eurótól. Azt javasolta, hogy az indokolt titkosításokról a nemzetbiztonsági bizottság döntsön, de szerinte az alvállalkozók, ügyvédek munkadíja nem ilyen.
Az LMP-s Schiffer András is azt hangoztatta, hogy a „paksi paktum" nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet. A titkosított adatok köre lehet ügyvédi vagy marketingszerződés is, vélekedett, megjegyezve: a kormány nem kívánja, hogy a színfalak mögé lehessen látni. Úgy vélte, hogy a beruházás nyertesei a nyugati beruházók, a Gazprom és a MET lesznek, a vesztesek pedig a jövő generációk.
Az emberek többsége ellenzi
A bővítést nem csak politikusok ellenzik: a felmérések szerint a magyarok többsége elutasítja a paksi beruházást. A magyarok 60 százaléka elutasítja a Paks II. orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – derült ki nemrég a Medián kutatásából, amely a Greenpeace megbízásából készült.
Az új blokk építését elutasítók közül a legtöbben – közel egyharmadnyian – a beruházás veszélyességét emelik ki. Továbbá nagyon sokan aggódnak az Oroszországtól való függés és az államadósság növekedése miatt. A radioaktív hulladék kezelésének megoldhatatlan problémáját és a korrupciós kockázatokat is többen említik.
Orbán: A rezsicsökkentés záloga
Orbán Viktornak nincsenek ilyen aggályai – legalábbis nem beszél róluk. A miniszterelnök korábban is inkább azt emelte ki, hogy a beruházás a rezsicsökkentés záloga. A szinte a semmiből tavaly év elején Vlagyimir Putyin elnökkel kötött megállapodás Magyarország történetének egyik legnagyobb és legdrágább beruházása – körülbelül hét 4-es metróval ér fel.
Mint arról az Origo beszámolt, az atomenergetikával foglalkozó szakembereket is meglepetésként érte, amikor tavaly Putyin és Orbán megállapodott a paksi bővítésről. Sok megújuló energia vagy atomerőmű? Az azóta eltelt bő egy év alatt mit sem változtak a bővítés mellett és ellen szóló érvek. Drága, de biztonságosnak tűnik, viszont az egész 21. századra eldönti, mi a magyar energiapolitika.
Elhalasztották a paksi adatokért folyó pert
A Szekszárdi Törvényszék a parlamenti döntés napján kézbesítette végzését, amelyben indoklás nélkül két héttel elhalasztotta az LMP és az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közötti per eredetileg szerdára kitűzött tárgyalását - közölte az LMP. A párt szerint a per tétje a paksi bővítéssel kapcsolatos előkészítő és hatástanulmányok nyilvánosságra hozatala. Az LMP szerint indoklás hiányában felmerül a gyanú, hogy a bíróság azért döntött a halasztás mellett, mert addigra életbe léphet a paksi bővítéssel kapcsolatos adatokra vonatkozó titkosítás, és így a bíróságnak nem kell vállalni a döntés felelősségét.
hirdetés
|
Paksi titok: elrejtik a részleteket
|
Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/paksi-titok-unokaink-sem-fogjak-latni
|
2015-03-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről.
A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát.
Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget.
A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra.
Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”.
Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.
„A kormány azt akarja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként adja oda a székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament” - írja az Index egy birtokába került jegyzőkönyv alapján, amely múlt szerdán, az MTA vezetése és a fejlesztési minisztérium (ITM) delegációja közötti tanácskozásról készült.
A jegyzőkönyv szerint a szerdai találkozón az MTA főtitkárával, Török Ádámmal és az MTA gazdasági vezetőivel a Corvinus kancellárja, Pavlik Lívia és két jogász tárgyalt, egyikük, Czermann János a volt államtitkár, Gál András Levente ügyvédi irodájából érkezett, másikuk, Bogdán Tibor Trócsányi László igazságügyminiszter saját korábbi irodájából érkezett.
A kormánydelegáltak azért érkeztek, hogy „megismertessenek egy új, kedvező gazdálkodási formát, a vagyonkezelő alapítványt (trust)”. Mint a jegyzőkönyvből kiderül, a delegáció ezután ismerteti, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tegnap nyújtotta be a Parlamenthez azt a törvénycsomagot (.pdf), amely szerint a Corvinus Egyetem 2019. július 1-jétől működni fog.
Bogdán Tibor jogász magyarázatképpen hozzáteszi, a magyar szabályozás idejétmúlt, ami az alapítványok működési formáját illeti, ezért „volt most szükség a vagyongazdálkodásra alkalmas, megkötöttségektől mentes, angol és német jogrendben alkalmazott trust-i modell hazai kidolgozására”.
Na, de mi köze van mindennek az MTA - 500 milliárd forintra becsült - vagyonához? Éppen az az aggasztó, hogy a legrosszabb forgatókönyvre is lehet gyanakodni.
Az, hogy pontosan mi a kormány célja a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak nagy értékű kutatóhálózatával, továbbra sem tiszta: a feladattal megbízott miniszter, Palkovics László nyár óta dolgozik a terveken, de pontosan nem derült ki - nemhogy a nyilvánosság, de sokáig az MTA elnöksége számára sem -, hogy mik azok pontosan.
Amit eddig ismertettek belőle, azt nem támogatta sem az MTA közgyűlése decemberben, sem az elnökség február 12-én. Múlt héten az MTA vezetése bejelentette, addig nem működik együtt, amíg a kormány átlátható, követhető módon nem folytatja az egyeztetéseket.
Annyi már biztos, hogy az MTA kutatóhálózataira fordítható, idei évi 20 milliárdos forrást az ITM elvonta az MTA-tól és egy pályázati rendszer keretében meghirdette a pénzeket. Jelenleg a kutatóintézeti dolgozók havonta kapják a fizetésükre a keretösszeget a Minisztériumtól, ám semmiféle egyéb dologi költségre (rezsi, működés, stb.) nincs keret. A kutatóintézeteknek a működésükhöz szükséges forrásokért pályázniuk kéne, ám ezt egyelőre azért nem teszik, mert azzal legitimálnák a kormány szándékait: az új rendszer még nem állt fel, de a kutatóintézetek finanszírozása már nem az MTA-n keresztül történik.
Az 500 milliárdos alapítvány kormánytöbbsége
Az, hogy egy alapítvány vagy egy „Társaság” venné át az MTA-tól a kutatóhálózatok működtetését, felmerült már korábban, maga Palkovics László is beszélt erről, még ugyan alapítvány említése nélkül, de már kuratórium emlegetésével együtt február 3-án azt mondta (a telefonbeszélgetés leirata, amelyet a miniszter egy professzorral folytatott, időközben nyilvánosságra került):
„A Kormány és az MTA egyaránt adja át az alapítói jogaikat ennek a kuratóriumnak, amely ezután teljes felelősséggel gyakorol minden jogot a rendszerben. Így válik teljesen függetlenné a két alapítótól az intézethálózat, ahogy ez a német példákban is van.”
A hétfői új elem tehát a vagyonkezelői alapítványi formátum, amely azt is jelentené, hogy az MTA speciális működési formája - amelyet jelenleg az MTA-törvény szabályoz - megszűnne. Gyakorlati szempontból ez azt jelentené:
A parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány. országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene.
A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket.
A kutatók és a többi munkatárs elvesztené a közalkalmazotti státuszát.
További kérdéseket vet fel az MTA vagyonának a kérdése, hiszen az alapítványi formával az egész MTA-vagyon apportálása lenne a kormány célja, cserébe az MTA nem kapna tulajdonképpen semmit.
A Corvinus-modellel szemben ugyanis az MTA nem részesedne jelentős részvénycsomagban cserébe azért, hogy alapítványba vinné a kutatóintézeteit, amelyekhez nemcsak kb. 200 iroda és labor, hanem adattárak, gyűjtemények is hozzátartoznak. Ezek jelenleg az MTA tulajdonát képezik, nem köz- hanem magángyűjteménynek számítanak, óriási vagyont jelentenek. (A Budapesti Corvinus Egyetem alapítványi fenntartásba került, de az alapítvány 380 milliárd forint értékben részvényekhez jutott. Ezzel nemcsak a rapportált vagyonért kapott cserébe valamit az egyetem, de az éves hozamból 10 milliárd forintos értékben gazdálkodhat.)
Ezt az „500 milliárdos alapítványi vagyont” az állam nem tudja kifizetni, ezt maga Palkovics jelentette ki ama ominózus telefonbeszélgetés során. Tehát az állam úgy kerülne birtokon belül, hogy annak vagyoni részesedéséért nem fizetett.
Hogy pontosan mekkora arányban lenne többségben a kormány az MTA-val szemben, megint csak nem tudható. Február 3-án Palkovics azt mondta a telefonban - de ekkor még alapítványi formáról nem volt szó -, hogy az újonnan megalakuló szervezet kuratóriumában 3:1 arányban lennének többségben a kormány emberei:
„a Kormány és az MTA közösen alapítson egy »Eötvös Loránd Társaságot«, ennek legyen egy kuratóriuma, amelyet természetes személyek alkotnak, akiket személyes felelősség terhel a döntéseiért. A tagok 75%-át az állam, 25%-át az MTA delegálja.”
Azaz, miközben az MTA 500 milliárd beszáll a buliba, az állam nem ad mellé - döntéshozói erejéhez arányosan - 1500 milliárd forintot sem részvényben, sem sehogy.
Erről a kormányzati többségről a most kiszivárgott jegyzőkönyvben is szó van, Palkovicsék ezt azzal indokolják, hogy majd úgyis a kormány működteti a rendszert:
Ezt a jogászok így magyarázták: „azért van a kormánynak többsége, mert bár nem tudja biztosítani azt a mintegy 500 milliárdra becsült alapítványi vagyont, amiből üzemelhetne a létrehozott alapítványi rendszer, de vállalja, hogy törvényben előírt módon folyamatosan biztosítja az alapítvány alá helyezett intézethálózat működését. Ezáltal nagyobb kockázatot vállal a rendszerért, mint az MTA, amely csak az eddig nála elhelyezett, de tőle ide átkerült intézetek által kezelt vagyona mértékéig járul hozzá az új rendszerhez.”
Azaz az állam azzal a magyarázattal tenné rá a kezét a kutatóintézetre, amit tulajdonképpen eddig is biztosítania kellett és biztosított is: a működésre és kutatásra fordítandó pályázati pénzek folyósításával.
„Ellenőrizhetetlen lesz fenntartásuk, egyben tartásuk, megőrzésük, illetve egyértelmű, hogy szétkapják őket. Ez még 1949-ben sem történt meg! (...) Csak egy kép, amely mindenki számára ismerős kell legyen: Friedrich von Amerling Széchenyi Istvánról festett egészalakos arcképe (1836). Magyarországon az egyetlen, életében készült, egészalakos arckép. Értéke kb. 700 millió Ft.”
- posztolta ki aggodalmait a kiszivárgott hírekkel kapcsolatban az MTA Művészeti Gyűjteménye hétfőn (az említett festményből készült ennek a cikknek Palkoviccsal díszített címlapképe).
AZ MTA főtitkára, Török Ádám rá is kérdez arra a delegációnál, hogy miért nem kap tulajdonosi részesedést az MTA, de azt a választ kapja, hogy az alapítványba bármikor beszállhat egy kockázati tőkebefektető. Kérdés, miért tenné, ha az alapítványból nem tudna pénzt kiszedni, teszi fel a kérdést a Hvg.
Az ördög a részletekben rejlik
Az is kérdésként merül fel az MTA főtitkárának a részéről, hogy az alapítványi forma mennyire stabil, azaz nem várható-e egy váratlan átalakítás, megszüntetés, ahogy történt például a magánnyugdíjpénztárak esetében, vagy elég csak a Magyar Nemzeti Bank alapítványokba csomagolt vagyonelemeire gondolni, amelyek „elvesztették közpénz jellegüket”.
Mint azt a jogászok nem túl meggyőzően előadják, nehéz ma egy alapítványt megszüntetni, de nem lehetetlen, ismerik el.
Ebben a „nem lehetetlen” esetben az alapítvány vagyona az államra szállna át:
„Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Ez jogszerűen nem lehet, a mai ismeretek szerint.”
A tudományos autonómia kérdése
A vagyon feletti rendelkezésen túl az sem mindegy, hogy mennyire tudja megőrizni tudományos autonómiáját egy ilyen alapítványi formába csomagolt szervezet. Például fontos kérdés, hogy ki és milyen szempontok alapján nyitja és zárja a pénzcsapot, azaz mennyi forrás megy és milyen kutatásra.
Palkovicsék eddig azon voltak, hogy a kormány többségben lenne a kuratóriumban, amely létrehozná a kutatói hálózatot működtető tudományos társaságot (Eötvös Lóránd Társaság). Ennek a szervezetnek a szenátusában azonban már a kutatói oldal kerülne szűk többségbe, legalábbis Palkovics február 3-án ezt mondta: „ Ennek döntéshozó testülete a »szenátus« 5o%+1 fő arányban lehet MTA által kijelölt személy, maradékában pedig a kormány által delegáltakból áll majd.”
A február 3-au telefonbeszélgetés után napokkal, még a múlt heti tüntetés és az újabb tárgyalási forduló előtt - feltehetőleg a kormánnyal egyeztetve - a Professzorok Batthyány Köre jött elő egy hasonló tervvel, innen sejthető, hogy ebbe az irányba mozogna tovább a rohamtempóban reformáló kormány:
„Javasoljuk, hogy az MTA és az ITM közösen hozzon létre egy alapítványt, amely átveszi az akadémiai intézethálózat fenntartását és működtetését egyúttal biztosítva a kellő tudományos autonómiát. Az új struktúrát paritásos elven javasoljuk létrehozni, ahol az irányító-felügyelő testületbe a Kormány, míg a szakmai-tudományos testületbe az Akadémia delegálná a tagok többségét. Ez a modell véleményünk szerint megfelelő alapot teremtene a vagyonnal kapcsolatos kérdések rendezésének.”
Tehát erősen úgy néz ki, a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a legfontosabb döntések - legyen szó akár vagyonról, akár kutatási pénzekről - a kormány kezében maradna, a többi lehet a kutatóké.
Ezt ráadásul folyamatosan úgy kommunikálja a kormányzat, mintha Németországban is így működne a kutatástámogatási rendszer.
Pedig a kormány által sokat hangoztatott német modell, a Max Planck-társaság minimális állami (szövetségi) kontroll mellett működik, a kormányzat oldaláról mindössze felügyeleti jogosultsággal rendelkezik a delegált, abba például nem tud beleszólni, hogy konkrétan mit és hogyan kéne kutatni.
|
Úgy tűnik, a kormány egyszerűen államosítani akarja az MTA 500 milliárdos vagyonát
|
Egyértelmű, átlátható tervek helyett továbbra is kiszivárogtatott dokumentumokból tájékozódik a magyar nyilvánosság az MTA kutatóhálózatát érintő átalakítási tervekről. A legújabb tipp szerint egy alapítványba szuszakolnák az MTA 500 milliárdos vagyonát. Az államnak ennyi pénze nincs, mégis megszerezné az alapítványban a többséget. A vagyonnál nemcsak az ingatlanokra kell gondolni, hanem a hihetetlenül értékes gyűjteményekre, adattárakra. Olyat pedig már láttunk, hogy Magyarországon az Orbán-kormány alatt az alapítványi vagyon „elvesztette közpénz jellegét”. Talán azt sem túlzás állítani, az állam egyszerűen államosítja az eddig jelentős részben tőle függetlenül működő Akadémiát.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/18/ugy-tunik-a-kormany-egyszeruen-allamositani-akarja-az-mta-500-milliardos-vagyonat
|
2019-02-18 16:07:00
| true | null | null |
444
|
A kormánypárt abban bízik, hogy a Buda-Cash-üggyel aktivizálni tudják azokat a szavazóikat, akik az utóbbi hónapokban elfordultak a Fidesz–KDNP-től. A párt számára nagyon fontos lenne egy olyan ügyet találni, amelynek révén a tapolcai időközi voksolást is megnyerhetik.
Nem múlt el nyomtalanul a veszprémi időközi országgyűlési választási vereség a kormánypárt berkeiben, amit csak részben enyhített, hogy március 1-jén sikerült megtartaniuk a karcagi önkormányzati mandátumukat. A Fidesz–KDNP hétfői frakcióülésén Rogán Antal hosszan beszélt arról, hogy a Buda-Cash-botrány révén ismét lehetőség van arra, hogy sikerül a korrupciót és a csődöt összekötni a korábbi baloldali kormányokkal.
Őket vették célba
Ez egyébként már a frakcióvezető felszólalásából is kiderült, aki már egy második Kulcsár-ügyről beszélt napirend előtt. Rogán Antal egyértelművé tette, hogy elsőrendű kommunikációs cél, hogy a károkért a választók ne a Fidesz-kormányt tegyék felelőssé. A pártban bíznak abban, hogy így meg tudják szólítani azokat a választókat, akik számára az MSZP még mindig a legelutasítottabb párt, de nem elégedettek az Orbán-kormány tevékenységével.
Százmilliárdos kár?
A jegybank február 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét. A cég irányítását a Nemzeti Bank által kirendelt felügyeleti biztosok vették át. Windisch László, az MNB alelnökének becslése szerint tízezernél is több ügyfél lehet érintett a Buda-Cash gyanús ügyleteiben.
Olyan ügyfél is van, akinek a vesztesége a tízmilliárd forintot is meghaladhatja. A cég nem tud elszámolni az ügyfelek értékpapírjaival, a velük közölt adatok nem valósak a gyanú szerint. Windisch László százmilliárdos nagyságrendűre tette a brókerház által okozott kárt.
Folyamatok
A Buda-Cash-ügy mellett a Fidesz–KDNP-ben abban is bíznak, hogy hamarosan jelentős összegekhez juthatnak a devizahitelesek. Ennek lehet olyan elnyúló hatása, hogy megáll a kormánypárt népszerűségének a csökkenése, valamint a tapolcai választás előtt egy témával csökken az ellenzéki pártok, főként a Jobbik mondanivalója.
Az általunk megkérdezett kormánypárti országgyűlési képviselők szerint egyetlen időközi választásból sem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, hanem a tendenciákat érdemes nézni. Pozitívnak értékelték, hogy az utóbbi két hétben, persze a veszprémi voksolást leszámítva, két településen (Szatymaz, Karcag) is sikerült nyerniük, de ebből hiba lenne bármilyen országos folyamatra következtetni.
Ebben bíznak
Úgy látják, csak akkor lehetne valamilyen fordulatról beszélni, ha sikerülne megtartani a tapolcai mandátumukat. Ehhez bőven elég lenne, ha 2014-es tavaszi szavazóiknak a 60-70 százalékát mozgósítani tudnák, de a veszprémi példa azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem megy magától. A képviselők szerint a Buda-Cash-ügy napirenden tartása és helyes kezelése biztosan hozhat voksokat, valamint az is, ha sikerül a következő heteket nagyobb kormányzati bakik nélkül "lehozni".
Veszprém megye 3. számú (tapolcai székhelyű) választókerületében azért kell április 12-én időközi országgyűlési választást tartani, mert a térség tavaly áprilisban megválasztott fideszes országgyűlési képviselője, Lasztovicza Jenő januárban elhunyt.
A voksolás hatvan település választópolgárait érinti. Ha a Fidesz veszít, még messzebb kerül a kétharmados többségtől.
|
Újabb csodafegyvert vetne be a Fidesz
|
A kormánypárt abban bízik, hogy a Buda-Cash-üggyel aktivizálni tudják azokat a szavazóikat, akik az utóbbi hónapokban elfordultak a Fidesz–KDNP-től. A párt számára nagyon fontos lenne egy olyan ügyet találni, amelynek révén a tapolcai időközi voksolást is megnyerhetik.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2015/03/ujabb-csodafegyvert-vetne-be-a-fidesz
|
2015-03-03 00:00:00
| true | null | null |
Origo
|
Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.
Közpénz, ami Orbán szerint nem közpénz
Aki képben van, hogy mi is a tao-rendszer, az ugorjon három bekezdést, aki csak sejti, annak egy rövid összefoglaló. Döbbenetes összeg, több mint 500 milliárd forint ment az államkassza helyett sportcélú támogatásokra az Orbán-kormány találmányán, a taó-rendszeren keresztül 2011 óta. A költségvetésbe vágott kiskapu lényege, hogy cégek a társasági adójuk meghatározó részét az államkassza helyett (ahonnan demagóg módon lehetne mondjuk egészségügyre, oktatásra költeni) sportegyesületek/sportszervezetek támogatására terelhetik át. Azzal a megszorítással, hogy kiválasztott látványsportágak (foci, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és nem olyan régóta röplabda) vannak a rendszerben. Lengőtekére vagy counter strike-ra nem lehet taózni.
Orbán Viktor maga azon az állásponton volt, hogy a költségvetés helyett a sportba terelt taó-pénz már nem is közpénz. Ebből a logikából pedig azt vezette le például, hogy a felcsúti Makovecz-stadion is magánadományokból épült. A közérdekű adatok nyilvánossága érdekében indult perek végén a bíróság nem osztotta Orbán álláspontját. De attól még, hogy a taó hivatalosan is közpénz lett, még mindig nagyon keveset lehet tudni az árnyékba terelt sok száz milliárd forint felhasználásáról. A nyilvános adatokból nagyjából annyit lehet összebogarászni, hogy mennyi taó-pénz landolt a különböző egyesületeknél és milyen célra. Azok valódi felhasználásáról már semmi.
Ráadásul a rendszer úgy van kitalálva, hogy sem a cégeknek, sem az egyesületeknek, sportszervezeteknek nem kell nyilvánosságra hozniuk a támogatást, nyilván az „ez nem is közpénz” miniszterelnöki logika alapján. Mintha valami tiltott finanszírozás lenne. A NAV felé azért el kell számolni, de az adóhatóság ezeket az adatokat nem teszi nyilvánossá.
A lelkes taós cégekből a közbeszerzési értesítőt is össze lehetne állítani
Birtokunkba került egy sok ezer elemből álló adatbázis a társasági adózás kiskapuját használó cégekről. Ez szépen kiegészíti és bővíti azt a listát, amit még tavaly szerzett meg a Labdarúgó Szövetségtől hosszas pereskedés után az Átlátszó. De ugyanezért küzdött az Emmivel a Transparency International is.
Túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki trükközésre vagy valami előnyszerzésre használná a rendszert, valóban van olyan támogatás, ami utánpótlás célokat szolgálhat, kistelepülések sportszervezeteit vagy szabadidősportot segít. De vannak olyan taó-pénzutak, amik alapján egészen jó térképet lehetne összeállítani a politikával összefonódó magyar gazdaságról.
Az egyesületek közül természetesen az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlásnevelésért Alapítvány a legnagyobb nyertese az Orbán-kormány által kitalált rendszernek.Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az államkasszába ütött csapból Felcsútra folyt a legtöbb közpénz, tavalyig 22 milliárd forint. Ennyi pénz elköltése még Felcsúton sem egyszerű, de a stadion mellett megépült az ország legnagyobb multifunkcionális sportcsarnoka, lettek új teakonyhák az akadémistáknak, buszok, polár órák, meleg-hideg terápiás készülék, mobil kameraállvány, farizom és homsting erősítőgép, teakonyha is belőle az akadémián, meg tényleg minden, amit csak el lehet képzelni, meg annál is több.
Az első cégek között, akik a taójukat a legjobb helyen Felcsúton látták, ott volt az Erzsébet Utalványforgalmazó és Gazdasági Szolgáltató Zrt., a Mol, a Mol leányvállalat FGSZ Földgázszállító Zrt., az ekkor még Mol többségi tulajdonban lévő algyői Szőreg-1 biztonsági földgáztárolót üzemeltető MMBF Zrt. (összesen 1,2 milliárd taóforint), valamint Szíjj László cége, a Duna Aszfalt, a CBA-Gourmand Kft. és Mészáros Lőrinc is úgy érezte, hogy az akkori legfontosabb cégének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek a társasági adója is a felcsúti utánpótlásban hasznosul majd a legjobban. Ez így együtt másfél milliárdos taó-fröccs volt 2013-ban.
A következő évben ezt is sikerült megtoldani további félmilliárddal, köszönhetően annak, hogy a már ekkor szépen gyarapodó Mészáros és Mészáros Kft. mellett maradt a támogatók között a Mol leány FGSZ (612 millió), a közbeszerzéseken egyre izmosodó Duna Aszfalt (680 millió), és megjelent mellettük a Duna Aszfalt-os Szíjj László tulajdonában lévő Hódút Freeway (árbevétele ekkor ugrott meg 4 milliárdról 13,5-re, taóból 240 millió ment Felcsútra) és a Tief Terra. A Szíjj és Mészáros üzlettársa, Varga Károly tulajdonában lévő Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. is felszállt a taó-kisvasútra. Felcsútra taózott Orbán Viktor apjának bányacége, a Dolomit, ahogy a vej, Tiborcz István cége, az OLAF által vizsgált Elios is, illetve annak cége, a PBE Építő. Az OLAF vizsgálódott az ekkor szintén felcsúti focitámogatóvá váló, számos közbeszerzést behúzó Provitalnál is. De fontosnak tartotta a Puskás Akadémia támogatását a Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft is (10 millió forint). És ott van a listán 11 millióval a Nagy és Kiss ügyvédi iroda, amely a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Fejlesztési Programirodától nyert milliárdos megbízásokat.
2015-ben az Orbán Viktor által létrehozott alapítvány lelkes támogatója lett a Swietelsky Vasúttechnika 280 millió forinttal (amit ekkor Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc későbbi veje vezetett) és a Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. 100 millióval. A Mészáros és Mészáros 550 milliót terelt inkább a felcsúti alapítványba az államkassza helyett ebben az évben, megjelent egy másik Mészáros cég, az R-Kord is, ahogy Mészáros és Szíjj üzlettársának, Varga Károlynak egy másik cége, a Magyar Vakond is. Emelte a tétet Orbán apjának bányacége, 100 millió ment innen Felcsútra, és maradt a támogatók között a közbeszerzésbajnok Provital és a STADLER Szolnoki Vasúti Karbantartó is. További támogatók: Profi Bagger Építőipari Kft., Mélyép-Betontechnika Kft., Geohidroterv Mérnökgeológiai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft., Promox Marketing, DM-KER Kft., Arator Környezetvédelmi Kft.
2016 kifejezetten szerényre sikerült Felcsúton, a listánkon Mészáros cégek: R-Kord, Fejér B.Á.L., NER-közeliek: West Hungária Bau, Penta Általános Építőipari Kft., Orbán apjának Dolomitja. Új támogató az ebben az évben az i-Cell Mobilsoft Zrt.-vel konzorciumban 20 milliárd forintos informatikai közbeszerzést elnyerő Reaszfalt Kft. és a Flavius Mérnök Iroda.
De 2017-ben belehúztak, taózó mamutokkal. Újra megjelent a támogatók között a Mol, 1,5 milliárd forinttal, az MKB Bank (amiben tulajdonos lett Mészáros Lőrinc) 1 milliárd forinttal, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (ami jó eséllyel az új szuperbank lesz az MKB-val és a privatizáció előtt álló Budapest Bankkal összevonva) 720 millióval. Mészáros Lőrinc Hunguest Hotelse is beleadott 60 milliót, a közbeszerzéseken rendszeresen Mészáros érdekeltséggel közösen nyerő Épkar is új támogató lett, akárcsak az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. (ebbe szállt bele az állam most). Szintén új támogató a közbeszerzéseken jól szereplő Grabarics Építőipari Kft, a Shield Protection Service Vagyonvédelmi Kft., és az uniós pályázatok tanácsadásaiban utazó Eubility Group Kft. Ebből összesen több mint 4 milliárd folyt be Felcsútra.
Elsőre meglepő, hogy Orbán Győző bányacége, a Dolomit többet adott a Niké Sportegyesület Magyar Sportakadémiának, mint Felcsútra. Úgy már érthető, hogy a Niké tiszteletbeli elnöke ifjabb Orbán Győző, Orbán Viktor testvére. (A Niké másik nagy támogatója 38 millió forinttal, az irodai és számítástechnikai eszközök forgalmazásával foglalkozó IMG Solution Kft. nevű cég szédítő növekedést produkált mindössze néhány év leforgása alatt. A tulajdonos Felcsúton együtt néz meccset Orbánékkal.) Az Épkar is többet adott a BVSC-nek (50 millió) 2017-ben, mint Felcsútra (35 millió).
Bezzeg az Eubility. A Felcsút mellett támogatta a nevét viselő békéscsabai női kézilabdát is, igaz, csak 5 millió forinttal, szemben a Felcsútra menő 7 millióval.
A tavalyi, még nem lezárt év pedig az erős 2017-est is meghaladta. A következő cégek terelték a támogatásukat az államkassza helyett a felcsúti fociakadémiába:
FGSZ Földgázszállító Zrt. (a Mol cége) 2 milliárd forint
MKB Bank Zrt. (a bankban tulajdonos Mészáros Lőrinc) 1,8 milliárd forint
Mol 1 milliárd
V-Híd Építő Zrt. (Mészáros Lőrinc tulajdonába került, konzorciumokban 200 milliárd forint feletti közbeszerzésekben érdekelt cég) 391 millió forint
Fejér-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) 418 millió forint
Magyar Építő Zrt. (a közbeszerzéseken igen jól szereplő céget Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László 2017-ben eladta a Paár Attila-féle WHB Befektetési Kft.-nek, illetve Épkar Zrt.-nek) 250 millió forint
West-Hungária BAU (a közbeszerzések egyik legnagyobb bajnoka, időnként Mészáros céggel közös konzorciumban) 100 millió forint
Promid Invest Zrt. (az MKB Bank vezérigazgatójának, Balogh Ádámnak a cége) 37 millió forint
Dolomit Kőbányászati Kft. (Orbán Viktor apjának, Orbán Győzőnek a cége) 60 millió forint
Diófa Alapkezelő Zrt. 45 millió forint
Penny Market 25 millió
Shield Protection Service Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. 10,6 millió forint
Fenstherm Future Zrt. (Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége) 9,2 millió forint
Laterex Építő Zrt. (a közbeszerzési pályázatok gyakran nyertes építőipari cég) 22 millió forint
Bablena Trade Kereskedelmi Kft. 5 millió forint
A Mol-os FGSZ 2018-ban csak a felcsúti fociban látott támogatást. Az MKB több helyre is utalt, de már a második legnagyobb támogatás is csak 150 millió volt a BVSC-nek, vagyis a tizede, mint ami Felcsútra ment. A Fejér B.Á.L, a V-Híd sem talált más támogatást érdemlő célt, A West Hungária 100 milliót adott a Puskás Akadémia mellett a siófoki kézilabdára is. A siófoki kéziabda egyébként szintén szembetűnően sikeres a taó-pénzek gyűjtésében, a Diófa is adott ide is 15 millió forintos támogatást. A Promid a felcsútinál jóval kisebb összeget adott még három másik egyesületnek is. Orbán apjának bányacége Felcsút mellett a Budapesti Honvéd Sport Egyesületet is támogatta 46 millió forinttal.
Mezőkövesd: Mol és OTP
Nem szívott el minden taópénzt a Felcsút, hiszen ott van a Mezőkövesd és a Kisvárda is.
Mezőkövesd Tállai András államtitkár, tavalyig NAV-vezér területe. Felcsút helyett 2016-ban például a mezőkövesdi focira utalta a taóját az új Közgép, a Duna Aszfalt. Ott volt a támogatók között a Betonútépítő és a PricewaterhouseCoopers Magyarország, a Kovács Vegyesipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Veolia Water Solutions és Technologies Magyarország, a Cronus fuvarozó cég, és a Schnell Öl Kft. 2017-ben a támogatók között ott volt a Mol 520 millióval, az OTP Jelzálogbank valamint az OTP leányvállalat Monicomp (összesen 200 millióval), a Dunai Vasmű Zrt. leányvállalat, az ISD Power, a D-Gesztor építőipari cég és a szállodaüzemeltető Shiraz Team, a Mészárossal üzletelő Szepesi Richárd cége.
2017-ben a Mol támogatása kitartott Mezőkövesden (600 millió forint), megjelent az OTP-s Merkantil Bank és az OTP Alapkezelő (200 millió összesen innen, akárcsak egy évvel korábban). Maradt a G-Gesztor és a Cronus fuvarozó cég is.
Ehhez képest meglepő, hogy 2018-ban nem volt OTP-s támogatás. Megjelent a Geosol (Magyarország egyik legkorszerűbb, komplex biomassza- és hulladékkezelő rendszerét működtető cég, ami 2017 végén egy Mészáros Lőrinc által kezelt magántőkealaphoz került) és a TMX Mobile Solution. Maradt a Coronos és a D-Gesztor.
Kisvárda: kormányzati főtakarító és Kuna Tibor
A Kisvárdánál erősen érezhető volt, hogy Seszták Miklós miniszter áll a klub mögött. És az is, hogy most már nem.
2015-ben még 557 millió forintos támogatást kapott a Duna Aszfalttól a Kisvárda (az új Közgép az előző évben még 670 millióval támogatta a felcsúti álmokat, ebben az évben váltottak Kisvárdára). Az FGSZ Földgázszállító 318 millió adott úgy, hogy ez a terület a kormányon belül éppen Seszták Miklóshoz tartozott.
Adott az egyebek között a paksi turbinát gyártó GE Infrastructure Hungary Holding is, igaz, ez a cég szinte mindenkinek adott a taójából. A Bige László cégcsoportjához tartozó NZRT-Trade-re is számíthattak Kisvárdán 126 millió erejéig. A kormány fő takarító cége, a B+N Referencia 90 millióval segítette meg a kisvárdai csapatot, és az ekkor még a kormányzati kommunikációs kampányokból kihagyhatatlan Kuna Tibor-féle Trinity is 40 milliós támogatást adott, másik cége, a Young and Partners 10 millióval szállt be. (Azóta Seszták és Kuna is kegyvesztett lett.) A Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft. nemcsak Felcsútra, Kisvárdára is odafigyelt, 10 millió forint erejéig. További támogatók: Master Good, Gastor Foods, Zemplénkő Kelet-Magyarországi Építőipari Kft., I-Cell Informatikai Kft., Gastor Baromfi, Hungaro Digitel, Szatmár Aqua, Depona Plusz, Allianz Hungária, Colas Út, Nyírzem Nyírség-Zemplén Coop.
2016-ban Felcsút helyett itt bukkant fel a Hódút Freeway (igaz, Orbán akadémiájának még 240 milliót adtak, Kisvárdára már csak 53 millió jutott), támogató lett a Magyar Telekom (ami Felcsúton nem jelent meg). Közben maradt az I-Cell és a Stadler vasúti karbantartó cége is.
2017-ben még erős lista volt, Mol, MKB, Allianz, Aqualogisztika. Ehhez képest 2018 szerényebb, a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától azért jött 50 millió, a Nyírépszertől már csak 18 millió, a győri és pécsi kaszinókat működtető Casino Win Kft. 13 milliós támogatást adott, a Várda Ferrótól 9 millió, a Transit-Railwaytől és a Salt-Europe-tól 7-7 millió, a Csepel kikötőtől 6 millió érkezett.
A Fradi sem maradhatott ki
A legnépszerűbb klub, a Kubatov Gábor által irányított Ferencváros taó-gyűjtésben messze nem tudta tartani a lépést a Felcsúttal.
Más utat járt a Fradi, állami cégek támogatásával pumpálták fel szépen a költségvetését is.
Azért több szakosztály is belevetette magát a taózásba, a focinál ez így nézett ki: Tavaly a Providenttől érkezett 150 millió, a Telekomtól is 128 millió, a leányvállalatától, az E2 Hungarytól még 15 millió. A MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) 57 milliót adott, a PQS International Hungary 10 milliót, a 99999 Informatika 8 milliót.
2017-ben a Legrand Magyarországtól jött 200 millió, Garancsi István cége, a Market Zrt. 66 milliót adott, a 15 millióját ebben az évben is adta a Telekom leány E2.
A Telekom 2016-ban 100 milliót adott az FTC Labdarúgó Zrt.-nek, a GE Hungary 48 milliót, az Odex Outdoor Expert ( a TV2-nek beszállító IKO-médiacsoporté) 30 milliót, a klubot tavaly is támogató 99999 Informatika 25 millió szánt a Fradi focira a taójából. A Lázár-holding Ingatanhasznosító 11 millióval, a TR Consult 6,5 millióval támogatta a Fradit ilyen formán.
2015-ben a GE Hungary 250 milliót taózott át a Fradi-focinak, a Magyar Telekom 100 milliót. A SPAR-tól 35 millió érkezett, a HOGE Orvosi Műszer KFt-től 10 millió, a Masped Logisztikától 8,3 millió. A 99999 Informatika hűséges támogatóként már ekkor is utalt 9 milliót.
2014-ben a Fővárosi Csatronázási Művektől 50 millió építette az FTC focit, a Provident 40 milliót adott, a Telekom 24 milliót áldozott az adójából a zöld-fehér labdarúgásra. a stadiont építő Markettől is befutott 20 millió, az Insomnia Reklámügynökségtől 14 millió. És nem maradt el a 99999 Informatika sem, ebben az évben 10 milliót adtak, akárcsak a Hewlett-Packard. A Városház-Central Kft. 8 millióval van rajta a listán, a Bácsalmási Agráripari Zrt-hez hasonlóan.
2013-ban a Magyar Telekom adott 39 milliót, a Provident 20 milliót, a Budapesti Nagybani Piac Zrt. 18 milliót, a Városház-Central Kft. 12 milliót, a Liegl Transport 10 milliót, természetesen a 99999 Informatikától is jött pénz, ezúttal 7 millió.
|
Ezek a cégek adják az adójukat a költségvetés helyett Felcsútra
|
Állami cégek, Mészáros Lőrinc cégek, közbeszerzések bajnokai. Ezeket találtuk azon a birtokunkba került listán, ami összegzi, milyen cégek, kinek és mennyi sportcélú taót utaltak az elmúlt öt évben.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/05/ezek-a-cegek-adjak-az-adojukat-a-koltsegvetes-helyett-felcsutra
|
2019-02-05 16:17:00
| true | null | null |
444
|
A szombathelyi közgyűlés február végi ülésén derült ki, hogy az alig másfél éve létező, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Innovációs Központ komoly bajban van. Nemény András polgármester (Éljen Szombathely! Egyesület) jelentette be, hogy a nonprofit kulturális központnak el kellene számolnia hatszázmillió forint állami támogatással, és hogy az ott dolgozóknak már felmondtak.
A szombathelyi belvárosban, az egyetem közelében lévő Magyar Nemzeti Innovációs Központ 2011-ig Megyei Művelődési és Ifjúsági Központként (MMIK) működött, pezsgő klubélettel, kis és nagy rendezvényekkel. A megyei tanács, majd – a rendszerváltás után – a megyei önkormányzat volt a tulajdonos, de a szombathelyi városi önkormányzat is támogatta a működését.
2011-ben az állam átvállalta a megyei önkormányzatok adósságát, ennek fejében szinte a teljes vagyonukat államosították, így történt ezzel az épülettel is.
Az állam bevásárolt, majd újraosztották a vagyont
Az államé lett többek között a Szombathelyi Képtár, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (MMIK), a Vas Megyei Múzeumok hálózata, a Vas Megyei Levéltár, a Berzsenyi könyvtár, több szociális intézmény, idősotthon és középiskola, két nagy értékű Balaton-parti ingatlan (a balatonberényi, illetve a balatonlellei gyermeküdülő) és a Velemi Alkotótábor. A megyeháza műemlék épületében a kormányhivatal kapott helyet, a megyei önkormányzat már csak az épület egy kis részét használja.
Az állam létrehozta a megyei intézményfenntartó központokat, de gyorsan kiderült, hogy a modell nem igazán működőképes, így 2012 végén újraosztották a megyei önkormányzatok vagyonát. Vas megyében ez úgy alakult, hogy a levéltárat integrálták a Magyar Nemzeti Levéltárba, a szombathelyi városi önkormányzat vette át a képtárat, a könyvtárat és a múzeumot. Ekkor állami tulajdonban maradt az MMIK és a két balatoni gyermeküdülő. Ezek azok a nagy értékű ingatlanok, amelyeket később magánkézbe játszottak át.
Kormánypropagandát terjesztettek
A leromlott állapotú MMIK-t a város kulturális intézménye, az Agora Kulturális és Turisztikai Központ kapta meg működtetésre, főleg művészeti csoportok, civil szervezetek béreltek helyiséget benne.
A szombathelyi önkormányzat többször megpróbálta megszerezni az épület tulajdonjogát az államtól, legutóbb 2016-ban, de nem járt sikerrel, az állami vagyonkezelő rendre visszautasította a kérésüket. 2020 májusában bejelentették, hogy marad az államé az épület, és hatszázmilliós állami támogatásból felújítják. 2021 január közepén aztán kiderült, hogy egy külön cég alakult az üzemeltetésére: a Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Kft., így megmarad az MMIK rövidítés is. Az üzemeltető cég tulajdonosa a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság Közhasznú Egyesület cége (Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft.) és a Fekete Péter államtitkár ötlete nyomán létrejött Baross Imre Alapítvány.
A nagyszabású tervekben élénk kulturális életet ígértek, közösségi térrel, programokkal. A felújítás azonban elmaradt, programokat viszont szerveztek, több koncertet is tartottak az épület nagyszínpadán. Tavaly tavasszal viszont azzal hívta fel magára a figyelmet az üzemeltető cég, hogy kormánypropagandát terjesztett fizetett hirdetésben a helyi buszokon.
A választási kampány során egyébként az MMIK programjaiban rendszeresen szerepeltek kormánypárti politikusok, és az épületben tartottak több, csak a szimpatizánsoknak meghirdetett politikai rendezvényt is. Tavaly év végén aztán kiderült , hogy már nem az államé az MMIK.
Az ingatlan új tulajdonosa a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, amelynek székhelye a Velencei-tó mellett található Kápolnásnyéken van.
A Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítványt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Nonprofit Kft. hozta létre, és a kápolnásnyéki Halász-kastélyba jegyezték be. (A nonprofit kft. tulajdonosa két alapítvány, a Szépirodalmi Figyelő Alapítvány és az Ifjúsági Médiakultúráért Alapítvány, ezekről a Magyar Narancs korábban több cikkben is – például itt és itt –megírta, hogy L. Simon László köreihez köthetők.) A népfőiskola-alapítvány vezetőségének egyik tagja Rodics Katalin, a Halász-kastély igazgatója. A kastélyról az Átlátszó írta meg, hogy korábban L. Simon Lászlónak – a környék korábbi fideszes képviselőjének – kiadója és egy, a politikus által létrehozott alapítvány volt az épület tulajdonosa, és hogy 267 millió forint uniós támogatást kaptak a felújításra. A kastély jelenlegi tulajdonosa a Halász-kastély Vagyonkezelő Kft., amelynek az Opten cégadatbázis szerint többségi tulajdonosa az előzőleg L. Simon László és a felesége által is tulajdonolt cég, a Ráció Kiadói Kft. és a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. A Ráció Kiadói Kft. tulajdonosa Simon Mónika (a kastélyfelújítás pályázatain tanúként szerepelt) és egy cég, a Kápolnásnyéki Kastélyétterem Kft. Ez a vállalkozás pedig a kastélyt tulajdonló cégé és Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft.-é. A kastélyt tulajdonló vagyonkezelő kft. másik tulajdonosa, a Velencei-tavi Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonosa a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány, a Ráció Kiadói Kft. és a Hating-Út Fuvarozó és Mélyépítő Kft.
Az alapítvány azonban nem tudja birtokba venni az MMIK-t, mert az intézményt addig működtető Magyar Művészeti Innovációs Központ Nonprofit Kft. nem tud elszámolni a felújításra kapott hatszázmillió forint állami támogatással. Nem hivatalos információink szerint a pénz nagy részét a már említett reklámokra és a 2022-es választási kampány eseményeire költhették.
Balatoni gyermeküdülőből szállodák
A Vas megyei önkormányzat volt balatonberényi gyermeküdülőjét még a megyei tanács alakította ki a hetvenes években, sok Vas megyei szülő önkéntes munkájának segítségével. Évtizedekig nyaraltak itt a vasi gyerekek kedvezményes áron.
2011-es államosítás után a gyermeküdülőt is megpróbálta megszerezni a szombathelyi önkormányzat, háromszor is próbálkoztak, sikertelenül. Az első három évben az üdülő Erzsébet-táborként működött a Nemzeti Üdülési Alapítvány (NÜA) üzemeltetésében, 2016-ban viszont már nem szerepelt az Erzsébet-táborok között.
Lapunk többször is érdeklődött a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél az üdülő sorsa felől. 2020-ban azt a választ kaptuk , hogy az ingatlan értékesítését tervezik. Végül 2021 tavaszán írták ki az árverést.
Érdeklődők sofőrös Audival
A meghirdetés után két nappal lehetett megnézni az ingatlant, erre a pályázóknak összesen fél órát adtak. Egy helyszíni beszámoló szerint a NER emberei köröztek a volt gyermeküdülő felett, akik sofőrös Audival érkeztek, a kötelező regisztrációt is kihagyták, és gyorsan távoztak.
Az is érdekes, hogy az e-árverés egy hétig tartott, hat napon át senki sem jelentkezett, majd az utolsó napon este egyetlen ajánlat futott be. Végül a licitet 15 perc múlva lezárták. Azt, hogy ki vette meg az ingatlant, a földhivatali bejegyzésből tudtuk meg.
A volt gyermeküdülő a debreceni Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap tulajdonába került, amelynek kezelője az off-shore hátterű Divinus Befektetési Zrt. A 16 ezer négyzetméteres ingatlanért 527 millió 760 ezer forintot fizettek, ami azt jelenti, hogy a kikiáltási áron szerezték meg.
Az új tulajdonos azóta az épületek egy részét lebontotta, a főépület felújítás alatt áll, nem hivatalos információink szerint szálloda lesz a volt balatonberényi gyermeküdülőből. A Vas megyei önkormányzat másik, sokkal kisebb és kevésbé értékes balatonlellei üdülőjét már 2016-ban eladták 270 millió forintért.
Elvették, aztán eladták
Utólag úgy tűnik, hogy a 2011-es államosításkor nem igazán voltak tervek a megyei önkormányzatok vagyonának hasznosítására. Megpróbálták állami cégekre, intézményekre bízni a hatalmas vagyont, de ez a modell nem volt igazán életképes. Így azokat az ingatlanokat, amelyeknek nem volt igazán forgalmi értékük, odaadták a területileg illetékes városi önkormányzatoknak. Amelyik ingatlanból viszont pénzt lehetett csinálni, néhány évnyi parkoltatás után magánkézbe adták.
A megyei önkormányzat feladatainak köre az uniós TOP-program kisebb, lokális pályázatainak bonyolítására szűkült, miközben vagyonát teljesen elveszítette.
Szilágyi József írása.
|
Magánkezekben köt ki a megyei önkormányzat egykor hatalmas vagyona
|
A szombathelyi közgyűlés február végi ülésén derült ki, hogy az alig másfél éve létező, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Innovációs Központ komoly bajban van. Nemény András polgármester (Éljen Szombathely! Egyesület) jelentette be, hogy a nonprofit kulturális központnak el kellene számolnia hatszázmillió forint állami támogatással, és hogy az ott dolgozóknak már felmondtak.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/magankezekben-kot-ki-a-megyei-onkormanyzat-egykor-hatalmas-vagyona/32292252.html
|
2023-03-01 21:58:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Natura 2000-es természetvédelmi területek adatainak nyilvánossága kiemelt közérdek. A hatóság az információt kérő környezetvédőknek adott igazat a száz százalékban állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel (SFTFN) szemben. A hatóság kiemelte, hogy a cég „jogsértően korlátozta a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát”. A civil szervezet szerint nemcsak a mostani ügyben fontos siker a döntés, hanem a későbbiekben, egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet majd.
A Fertő tavi beruházással kapcsolatban a Fertő tó Barátai Egyesület, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével, immár sokadik közérdekű adatigénylésével kapcsolatban volt kénytelen a NAIH-hoz fordulni, mivel a különböző állami szervek tendenciózusan nem hajlandóak közérdekű adatokat kiadni a beruházáshoz kapcsolódóan.
A civil szervezet ma tette közzé a NAIH-döntést, amely azt követően született, hogy az egyesület sikertelenül próbálta megismerni a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. egyik szerződésének részleteit. A 2021 decemberében kiírt közbeszerzési dokumentációban szerepel egy irányított alvállalkozó, a Corydalis Kft., amely havonta nettó ötmillió forint értékben végezte volna az amúgy a Fertő-Hanság Nemzeti Parkhoz tartozó területen a biológiai monitoringot.
Az egyesület nem találta a 2019-ben alapított cég honlapját, és az Igazságügyi Minisztérium által működtetett elektronikus beszámoló portálon található információk alapján is csak annyit tudott kideríteni, hogy „a társaság tagjai a 2021. évi gazdasági évet lezáró beszámolót 16.700 e Ft mérlegfőösszeggel és 8724 e Ft adózott eredménnyel” 2022. február 25-én elfogadták. A civil szervezet számításai szerint a nettó ötmillió forintos havi megbízás azt jelentette volna, hogy a kft. a kivitelezés tervezett három éve alatt összesen nettó 180 millió forintot (évi hatvanmilliót) kapott volna versenyeztetés nélkül.
Ehhez kapcsolódóan: Bíróság: Csak teljes fajpusztulás esetén sért rendeletet a Fertő tavi beruházás
Az egyesület által közzétett NAIH-levél megállapítja többek között: „Jelen ügyben a monitoring-ellenőr meghatározása pedig egy olyan terület védelmére szolgál, amely a világörökség része, védett természeti terület, része a Natura 2000-hálózatnak, különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, így a kiválasztásra vonatkozó adatok nyilvánosságához kiemelten fontos közérdek fűződik.” A civil szervezet szerint a mostani állásfoglalás a hazánkban található egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet a jövőben.
Ehhez kapcsolódóan: Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét
A Fertő Tó Barátai Egyesület többek között azt kérdezte a SFTFN Zrt.-től, hogy milyen eljárás keretében került kiválasztásra a Corydalis Kft. a kivitelezői szerződésben nevesített monitoring-ellenőr feladatra, és milyen egyéb ellenárajánlatok érkeztek az irányított alvállalkozó kiválasztása során. A száz százalékban állami tulajdonú zrt., amely 2023. január 1-jéig az adófizetői forintokból tervezett Fertő tavi beruházásért volt felelős, a kérdésekre nem adott választ, ezért fordult a civil szervezet a NAIH-hoz.
A Fertő Tó Barátai Egyesület szerint a mostani hír csak „keserédes siker, hiszen a beruházást 2022-ben Lázár János miniszter tízmilliárd forint elköltése – amelybe belefért az UNESCO világörökségi terület ikonikus cölöpházainak elbontása, valamint mintegy harminc hektár nádas ledózerolása – után leállította. A Fertő tavi vízi telep, amely korábban a magyar oldalon található egyetlen strandként üzemelt, jelenleg lezárt terület, építési anyagokat tárolnak ott. Mivel a zrt. megszűnt, ezért a civil szervezet álláspontja szerint a jogutód Építési és Közlekedésügyi Minisztériumnak kellene a korábban feltett kérdésekre válaszolnia.” Ezzel kapcsolatban az egyesület levelet ír Lázár János miniszternek.
A Fertő tavi beruházásról korábban videóriportot készítettünk:
|
Jogsértően korlátozta a közérdekű adatok megismerését a Fertő tónál építkező állami cég
|
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a Natura 2000-es természetvédelmi területek adatainak nyilvánossága kiemelt közérdek. A hatóság az információt kérő környezetvédőknek adott igazat a száz százalékban állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel (SFTFN) szemben. A hatóság kiemelte, hogy a cég „jogsértően korlátozta a bejelentő közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát”. A civil szervezet szerint nemcsak a mostani ügyben fontos siker a döntés, hanem a későbbiekben, egyéb Natura 2000-területeken tervezett beruházások esetében is jelentős hivatkozási pont lehet majd.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/jogsertoen-korlatozta-a-kozerdeku-adatok-megismereset-a-ferto-tonal-epitkezo-allami-ceg/32295984.html
|
2023-03-02 22:35:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A jelenleginek több mint négyszeresére, körülbelül százezer forintra emeli a romániai magyar anyanyelvi oktatásban résztvevő diákok és egyetemi hallgatók oktatási-nevelési támogatását a magyar kormány – írta meg a Maszol.ro. A lap szerint ezt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkára jelentette be Kolozsváron.
A cikk szerint eddig 22 400 forintnak megfelelő összegű támogatásban részesültek az elemi, gimnáziumi, középfokú és egyetemi tanulmányaikat magyar nyelven folytató diákok. Ez lesz a jövőben bruttó százezer forint a következő tanévtől.
Január óta a kárpátaljai tanulók is ezt a megemelt összeget kapják, s szeptembertől ugyancsak ennyi jár majd a többi határon túli magyar közösség magyar iskola mellett döntő tagjainak is.
Panyi Miklós azt is közölte, hogy a magyar kormány támogatja a Rákóczi Szövetség iskolabuszprogramjának elindítását Erdély szórványtelepülésein. Mindezt azzal indokolta, hogy az egész Európára jellemző demográfiai fogyás a Kárpát-medencei magyarságot is különösen érinti. A csökkenő gyereklétszám miatt a határon túli magyarság számára nehézséget okoz a magyar anyanyelvű oktatási intézmények fenntartása, az anyanyelvű oktatáshoz való hozzáférés, és ezekre a kihívásokra a magyar kormánynak reagálnia kell. „Ilyen eszköz lehet az iskolabuszokból álló hálózat fenntartása, ami segíti a magyar anyanyelvi oktatáshoz való hozzáférést” – fogalmazott.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a jövő tanévtől a Felvidéken tavaly beindított iskolabuszprogrammal is „rákanyarodnak” Erdélyre, 31 szórványtelepülésen vezetik be a magyar kormány támogatásával, az Iskola Alapítvánnyal együttműködve. A program keretében 11 erdélyi megyében körülbelül félezer diákot szállítanak több mint száz településről 34 általános iskolába. Abban bíznak, hogy Erdélyben legalább akkora sikert arat a program, mint a Felvidéken, ahol a hatására 30 százalékkal nőtt az első osztályba beíratott gyerekek száma.
|
Megnégyszerezi a kormány a romániai magyar nyelvű oktatásban tanulók támogatását
|
Az eddigi 22 400 forint helyett szeptembertől bruttó 100 ezer forint jár az érintetteknek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230223_magyar_kormany_tamogatas_romania_anyanyelv_oktatas
|
2023-02-23 06:23:00
| true | null | null |
HVG
|
„Ma megteszem a feljelentést Polt Péternél a sokmilliárdos fideszes károkozás miatt” – írta a Facebookon hétfőn Tóth Bertalan, az MSZP országgyűlési képviselője. Tóth posztja szerint különösen jelentős vagyon hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette, különösen nagy vagyon hátrányt meghaladó hanyag kezelés vétsége, valamint különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen az FHB (a mai Takarékbank) és a Fidesz-kormány FHB-kötvényes üzletelése miatt.
Tóth egy régi ügyet szedett elő: az FHB Bank az azóta kegyvesztetté vált Spéder Zoltán érdekeltsége volt, a bank pedig a 2008-as világgazdasági válság után ingatag lábakon állt. 2023-ban, miután lejártak az ügyben keletkezett dokumentumok titkosításai, a Telex megírta: az FHB Bank által 2012-ben kibocsátott harmincmilliárd forintnyi kötvényt az állam vásárolta meg. A titkolózás pedig azért volt ilyen nagy, mert okkal tarthattak attól, hogy tiltott állami támogatás gyanújával az Európai Bizottság nyomozni kezd.
Tóth szerint „a 2012 és 2016 között lebonyolított, mintegy 30 milliárd forint értékű üzlet szabálytalan, megtévesztő elemeket tartalmazott”. A politikus szerint gyakorlatilag az történt, hogy az „állam magasabb értéket képviselő értékpapírokat cserélt alacsonyabb értékű papírokra”, így pedig súlyos összegektől esett el.
Április harmincadikától viszont már az FHB utódjának számító Takarékbankból sem marad sok, ugyanis a Magyar Bankholdingban összeolvad az MKB Bankkal.
|
Feljelentés az állam által felvásárolt 30 milliárdnyi FHB-kötvény miatt
|
Tóth Bertalan szerint az állam bukott az ügyön.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230220_toth_bertalan_fhb_kotvenyek_magyar_allam
|
2023-02-20 15:44:00
| true | null | null |
HVG
|
Azóta fizeti rendszeresen Orbán Viktor a családjának az utazási költségeit, amióta a K-Monitor pert indított azért, hogy megtudja, mennyibe került Orbán Viktor családtagjainak római utazása 2021 nyarán – olvasható a K-blogon.
Ahogy akkor a hvg.hu is megírta, a kormányfő két éve megszakította horvátországi nyaralását, hogy egy katolikus konferencián vegyen részt az olasz fővárosban, ahová több családtagja is elkísérte. Ez onnan derült ki, hogy a 444.hu egyik olvasója fotót készített róluk egy étterem teraszán.
A HVG360 is írt 2021-ben az utazás részleteiről. E szerint a honvédség Falcon 7X típusú luxusrepülője Budapesten vette fel első utasait, köztük az akkor még a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot betöltő Novák Katalint, majd elindult Orbánékért a Brac szigetére. Az Adria horvátországi szakaszán kikapcsolta a jeladóját, hogy pontosan ne lehessen követni az útját. A katolikus konferencia után ugyanez játszódott le: a gép a horvát partoknál ereszkedni kezdett, kikapcsolta a jeladóját, majd ismét utazómagasságra emelkedett. Akkor tehette ki Orbánt, a feleségét, Lévai Anikót és a fiát, Gáspárt, majd visszatért Magyarországra.
A K-Monitor által indított perben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elárulta, hogy a miniszterelnök 631 610 forintot fizetett családtagjai római utazására, de a befizetést igazoló okiratot nem mutatták meg.
A korrupcióellenes civil szervezet idén januárban kikérte a KKM-től azokat az okiratokat, amelyek igazolják a miniszterelnöknek azokat a befizetéseit, amelyekkel Orbán a családtagjai utazását állta 2015 és 2022 között. A kért igazolásokat nem osztotta meg a tárca, de azt közölték, hogy
nyolc év alatt összesen 2 167 185 forintot fizetett meg Orbán Viktor családtagjai utazása okán.
Az időpont és úti cél szerinti bontásból az is kiderült, hogy 2015 és 2021 között egyáltalán nem történt ilyen befizetés, vagyis a teljes összeg az Orbán-család sajtóhírekbe bekerült Római útja után jött össze:
Kiutazás helyszíne: Róma, kiutazás időpontja: 2021. augusztus 26-28., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 631.610.- Ft
Kiutazás helyszíne: Madrid és Párizs kiutazás időpontja: 2022. január 28-30., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 985.575,- Ft.
Kiutazás helyszíne: Párizs, kiutazás időpontja: 2022. május 26-30., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 100.000,- Ft.
Utazás helyszíne: Tusnádfürdő, kiutazás időpontja: 2022. július 20-24., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 100.000 Ft.
Kiutazás helyszíne: Bukarest és Doha (VB döntő) kiutazás időpontja: 2022. december 17-18., utazással kapcsolatban a minisztérium részére teljesített összeg: 350.000,- Ft.
Ezek az adatok ellentmondanak annak, hogy Orbán szóvivője, Havasi Bertalan 2021-ben a római út kapcsán azt állította, hogy a miniszterelnök az „eddigi gyakorlatnak megfelelően” állta a családtagjainak költségeit.
|
Orbán nyolc év alatt 2,1 millió forintot fizetett a külügynek a családtagjai utazásáért
|
Egészen addig nem fizetett a miniszterelnök, amíg le nem buktatta egy Rómában készült kép két éve.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230222_orban_viktor_utazas_csaladtagok_kmonitor_per_adatigenyles
|
2023-02-22 17:11:00
| true | null | null |
HVG
|
Bíróságra viszi a Debrecenbe tervezett kínai akkumulátorgyár ügyét a Momentum. Donáth Anna, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője a közösségi oldalán jelentette be: megtámadják a beruházás környezethasználati engedélyét, és az eljárás idejére az építkezés felfüggesztését kérik a bíróságtól.
A Momentum ezzel a debreceni helyi választási bizottság (hvb) döntésére reagál, amely elutasította a projekt elleni fellépést lehetővé tevő népszavazási kérdésüket.
Pedig a Momentum csak annyit szeretett volna elérni, hogy a debreceniek dönthessenek: akarnak-e vízszennyező akkumulátorgyárat városuk határába. De a választási bizottság a titkolózó városvezetés és a kínai cég oldalára állt a debreceniekkel szemben”
– írta Donáth Anna, aki azt is hozzátette, hogy a referendum ügyében fellebbeznek.
Ahogy korábban megírtuk, a párt helyi önkormányzati politikusa, Mándi László január 23-án adta be helyi népszavazási kérdést, amelynek elbírálásával az utolsó pillanatig, a törvény által előírt 30 napos határidő végéig várt a hvb. A politikus magánszemélyként nyújtotta be ezt a kérdést:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”
Arról, hogy mennyi ivóvízre lenne szüksége a gyárnak, nem tudni pontosan. Készült ugyan egy szakértői becslés, ám nem sokkal a publikálása után le is került az illetékes kormányhivatal honlapjáról.
|
Bíróságon támadja meg a debreceni akkugyár környezethasználati engedélyét a Momentum
|
A párt az engedély visszavonását és az építkezés felfüggesztését kéri, és fellebbez a népszavazási kérdése elutasítása miatt is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230223_debrecen_akkumulatorgyar_catl_momentum_birosag_nepszavazas_fellebbezes
|
2023-02-23 11:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Völner és Schadl is tagadta a bűnösségét, a védelem Varga Juditot akarja tanúként beidézni a bíróságra
Nem ismerte be a bűnösségét Völner Pál és Schadl György sem a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén. Völner ügyvédje azt állítja: vannak olyan sms-ek Völner és Varga Judit igazságügyi miniszter között, amit később ismertetni fognak, egyúttal jelezte, hogy kéri az az igazságügyi miniszter tanúként történő meghallgatását a tárgyalás során.
A kéz-és lábbilincsben, csuklyás fegyveres őrök kíséretében a tárgyalóterembe vezetett Schadl György nem, de Völner Pál továbbra is engedélyezte, hogy az előkészítő ülés alatt kép-és hangfelvétel készüljön róla. Ugyanígy a harmadrendű vádlott, R. Róbert is hozzájárult ahhoz, hogy a sajtó képeket készítsen róla.
Völner Pál tagadta a bűnösségét és jelezte: tárgyalást akar. Völner azt állítja, a nyomozati anyagok egy részét a vádlottak nem kapták meg, a vádirat szerinte valótlan. Völner tagadta, hogy Schadl Györggyel korrupciós kapcsolatban állt volna. Szerinte valótlanul állítja a vád, hogy hivatali pozíciójával visszaélve befolyásolta a végrehajtói kinevezéseket. "Hivatali helyzetemmel soha nem éltem vissza, hivatali kötelezettségemet soha nem szegtem meg" – mondta, miközben minden ellene felhozott vádat tagadta.
Völner arra panaszkodott, hogy a védekezését az ügyészség korlátozta, mert elutasította egy sor bizonyítványi indítványát, köztük szembesítéseket is. "A nyomozást az ügyészség váratlanul és indokolatlanul gyorsan befejezte" – mondta Völner, utalva arra, hogy ezzel kapcsolatban később még lesz mondanivalója. Völner védője, Papp Gábor ügyvéd azt kifogásolta, hogy a sajtó szenzitív, bűnügyi adatokat tett közzé az elmúlt időszakban. Elmondta, hogy Schadl felesége a minap a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult, amiért a sajtóban ezek az adatok megjelentek, de szerinte az ügyészség közömbös volt ezzel szemben. Papp nem érti, hogy ha őket, mint védőket is terheli a felelősség a bűnügyi adatokkal kapcsolatban, akkor az ügyészség miért nem deríti ki, hogy kik adták a sajtónak ki ezeket az adatokat. A bírónő ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a bíróság kizárólag a vezető védőknek adja ki az iratokat.
Papp Gábor hangsúlyozta azt, amit Völner is, miszerint az ügyészség a nyomozást "indokolatlanul és váratlanul gyorsan befejezte" 2022 szeptemberében, mégis vannak olyan iratok az ügyben, amelyeket a védelem a mai napig nem kapott meg. Papp szerint az eljárás során Völnernek lehetősége sem volt érdemben védekeznie. Süli János miniszter és Kovács Pál államtitkár tanúkihallgatását is kérte Papp Gábor a nyomozás során. Az ügyvéd kifogásolta, hogy nem lehetett jelen ezeknél a tanúkihallgatásnál. Papp Gábor szerint Vízkelety Mariann volt államtitkár kulcsszereplője ennek az ügynek, kezdeményezte is a tanúkihallgatását, mégsem hallgatta meg őt az ügyészség tanúként. Papp szerint amikor a nyomozás végén azt hitték, hogy már minden iratot megkaptak, akkor derült ki, hogy még mindig vannak olyan dokumentumok, amiket nem kaptak meg. Papp elmondta, hogy egyetlen híváslistát sem kaptak meg. Pontosabban úgy fogalmazott, hogy volt olyan védő, aki megkapta, és volt olyan, aki nem.
Papp elmondta: 2019 június Varga Judit és Völner között volt sms-váltás a végrehajtói kinevezésekkel kapcsolatban. Több – Varga és Völner közötti sms üzenetet – is be fog csatolni a védelem. Völner védője azt kérte, hallgassa meg tanúként a bíróság Varga Judit minisztert. Két korábbi államtitkárt is beidéznének tanúként: Vízkelety Mariannt és Kovács Pált.
Papp arról is beszélt, hogy Völnert már 2021 decembere előtt lehallgatták, ami szerinte törvénytelen volt. Ekkor Völner Pálnak még mentelmi joga volt, idézte Polt Péter legfőbb ügyészt, aki egy tanulmányban azt írta, hogy nem okoz problémát egy országgyűlési képviselő lehallgatása, de csak azután, hogy felfüggesztették a mentelmi jogát. Ezért a mentelmi joga felfüggesztése előtt keletkezett lehallgatásokból, megfigyelésekből keletkezett bizonyítékokat Völner védője kizáratná a bizonyítékok közül. Erre reagálva az ügyész azt mondta, hogy a leplezett eszköz alkalmazása törvényszerű volt, azt a bíróság is engedélyezte. Ha törvénytelen lett volna, akkor az ügyész szerint a bíróság nem is engedélyezte volna azt.
Papp Gábor szerint törvénytelenül kötött az ügyészség egyezséget az egyik gyanúsítottal, F. Viviennel, akinek a tanúvallomásában foglaltakat aggályosnak, zavarosnak, ellentmondásosnak tartja. Völner ügyvédje arról is beszélt, hogy szerinte a nyomozati iratok olyan "feljegyzések halmaza", amihez nem csatolták, amire hivatkoznak a feljegyzésekben, így lehetetlen ellenőrizni ezeket, a védekezést akadályozzák ezzel.
Nem ismerte be a bűnösségét Schadl György sem. "Nem követtem el bűncselekményt" - mondta a Magyar Bírósági Végrehajtói kar elnöke. Azt állítja, hogy nem adott át kenőpénzt Völnernek, akinek szerinte nem is lett volna lehetősége befolyásolni a végrehajtói kinevezéseket. Schadl nem érti, hogy ha a Nemzeti Védelmi Szolgálat tudta, hogy ő pénzt ad át Schadlnak, akkor miért nem volt tettenérés. Schadl az összes, őt érintő vádpontot tagadta, részletesen kifejtve, hogy egy-egy vádpont szerinte miért valótlan.
Nem ismerte be a bűnösségét az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert sem. "Nem követtem el bűncselekményt, ezért nem ismerem be" – mondta a bíróságon R. Róbert. Szerinte a vádirat nem tartalmazza a valóságot és azokat a tényeket, amelyek az ő mentségére szolgálnának. R. Róbert azt szeretné, ha a bíróság megismerné a telefonlehallgatások teljes hanganyagát, mert szerinte a vád a kontextusból ragadott ki részeket. R. Róbert előéletéről ebben a cikkben írtunk bővebben. Voltaképpen neki köszönhető, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat "felfigyelt" Schadl György és Völner Pál korrupciós ügyeire. A rendőrség R. Róbert telefonját egy állítólagos zsarolási ügy miatt kezdte el hallgatni, ekkor derült ki, hogy R. Róbert Schadllal áll kapcsolatban, és a vád szerint különféle bűncselekményeket követnek el együtt. R. Róbert védője a csütörtöki tárgyaláson egyebek mellett azt is kifogásolta, hogy az állítólagos zsarolási ügyről, ami miatt védence a rendőrség látókörébe került, semmilyen információ nem található a nyomozati iratokban.
Az ügy ötödrendű vádlottja, A. Tamás sem ismerte be a bűnösségét, és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról. A. Tamás azt is mondta, hogy senki előtt nem játszotta el az “ügyész” szerepét, és aki ilyet állít, az nem mond igazat. A. Tamás a Schadl-ügy egyik mellékszálának szereplője: a vádirat szerint mások mellett ő is közreműködött abban, hogy R. Róbert elhitesse egy magániskolát fenntartó alapítvány vezetőjével, a szintén vádlott S. Etelkával, hogy pénzért cserébe a kapcsolatainak a felhasználásával segít megszerezni az iskola működéséhez szükséges engedélyeket.
Jövő hétfőn is lesz előkészítő ülés, a tervek szerint az utolsó. Akkor hirdeti majd ki a bíróság azokat az ítéleteket, amelyeket azokra a vádlottakra szab ki, akik az eddig megtartott előkészítő üléseken beismerték a bűnösségüket, és lemondtak a tárgyaláshoz való jogukról. Ezek mindegyike legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetés lesz.
A bűnösségüket el nem ismerő vádlottak ügyének tárgyalása a bírónő tervei szerint május végén kezdődik. Mivel a nyáron ítélkezési szünet lesz, valamint várhatóan elég sok tanút kell majd meghallgatni az ügyben, ezért a tárgyalásokban jártas szakértők szerint legkorábban is csak az év végén várható elsőfokú ítélet.
Közvetlenül Schadl György és közvetve Völner Pál védekezését nem könnyíti meg, hogy az eddig megtartott előkészítő üléseken a legtöbb bírósági végrehajtó beismerte a bűnösségét. Ezek a váddal egyező beismerő vallomások, valamint azoknak a gyanúsítottaknak a vallomásai, akik korábban egyezséget kötöttek az ügyészséggel, megnehezítik Schadl védekezését. Egyezséget kötött az ügyészséggel például az az F. Vivien, aki Schadl egyik legfőbb bizalmasa volt, és aki a kenőpénzek nyilvántartását is vezette. Ezenkívül számos lehallgatásból és megfigyelésből született bizonyíték szól a vádlottak ellen.
|
Völner és Schadl is tagadta a bűnösségét, a védelem Varga Juditot akarja tanúként beidézni a bíróságra
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230223_Volner_es_Schadl_sem_ismerte_be_a_bunosseget
|
2023-02-23 10:49:00
| true | null | null |
HVG
|
|
A többi alapítványi egyetemhez hasonlóan, a Fudan is kapott 600 millió indulási támogatást a magyar államtól, azonban nem tudni, hogy mire költötte ezt a pénzt a kínai egyetem alapítványa – emlékeztet közleményében a Momentum. Tompos Márton, a párt szóvivője és frakcióvezető-helyettese személyesen látogatott el abba az irodaházba, ahol elvileg az egyetemi alapítvány bejelentett címe van, azonban érdekes dologgal szembesült: „Az egész épületben nem tud senki semmit az alapítványról, se email címük, se telefonszámuk nincsen… 600 millió forintnyi közpénzről beszélünk.”
„Semmilyen csatornán nem elérhetőek, a bejegyzett címükön nincsen senki, majd esetleg valaki ír nekem egy emailt, ha úgy tartja kedvük. Innen folytatjuk” – zárta videóját Tompos.
|
Elérhetetlen a kínai Fudan egyetem 600 millió forintos alapítványa
|
Az egyetem a beruházási stop áldozata lett, Gulyás Gergely szerint el kell dönteni, indokolt-e fenntartani az alapítványt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230225_Elerhetetlen_a_kinai_Fudan_egyetem_600_millio_forintos_alapitvanya
|
2023-02-25 15:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Románia semmilyen szinten nem adta hozzájárulását ahhoz, hogy Magyarország beruházási programokat hajtson végre Erdélyben, ahogyan azt az elmúlt években tette, közölte a G4Médiával a román Külügyminisztérium, írja a Transtelex. Azután érdeklődtek, hogy Kozma Mónika (képünkön), a magyar állami támogatások elosztásáért felelős romániai Pro Economica Alapítvány vezetője februárban azt nyilatkozta, Magyarország partiumi vidékfejlesztési támogatási pályázatot hirdetne meg a magyar–román határ mentén fekvő megyék gazdái számára.
Márpedig ennek az alapítványnak – melytől korábban a Csíki Sör tulajdonosa is elnyert támogatást – a gazdaságfejlesztési programjáról már 2019-ben is azt nyilatkozta a bukaresti külügy, hogy arról nincs kétoldali megállapodás a két ország között, és más módon sem fejezték ki a beleegyezésüket, illetve szerintük a gazdasági segítségnyújtás túlmutat azon, amit egy ország egy másik állam területén élő rokon kisebbségnek nyújthat.
Kozma február közepén arról számolt be, jól halad a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program mintegy száz nagyberuházása. A pályázatnyertes mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek többsége már működik, a többit pedig az év végéig kell átadniuk a vállalkozóknak. A kisösszegű mezőségi és székelyföldi gazdapályázatok után az alapítvány a partiumi gazdapályázatok meghirdetéséhez zöld jelzésre vár – mondta el.
Most a bukaresti válasz majdnem szó szerint ugyanaz. Azt írják, a két ország között semmilyen szintű kétoldalú megállapodás nem született arról, hogy a magyar állam finanszírozási programokat hajtson végre román területen, így a román fél részéről nincs is hozzájárulás ahhoz, hogy a magyar fél ilyen programokat futtasson Romániában. A lap felidézi, hogy azt Kozma is elismerte, hogy a partiumi programhoz még szükség van román-magyar megállapodásra, melyről elmondása alapján folynak is tárgyalások a két fél között.
Ezek – a G4Media információi szerint – még az előző bukaresti kormány idején kezdődtek, mely feltételeket is szabott. Azóta viszont Kozma Mónika arról beszélt, az energiaválsággal kérdésessé vált a további finanszírozása. Ám miután a magyar kormány beemelte az idei állami költségvetésbe is a programot, ha meglesz a megállapodás a román féllel, elmondása alapján rövid időn belül el is indíthatják a pályázatokat.
(Kiemelt kép: Kozma Mónika egy korábbi konferencián, forrás: Pro Economica Alapítvány/Facebook)
|
A román külügy szerint nem járultak hozzá az erdélyi magyar beruházási programokhoz
|
Az azokat lebonyolító alapítvány vezetője is elismerte, hogy a román féllel még meg kell állapodniuk a folytatás előtt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20230226_A_roman_kulugy_szerint_nem_jarultak_hozza_az_erdelyi_magyar_beruhazasi_programokhoz
|
2023-02-26 15:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Évek óta zajlik a siófoki csata a kikötőbővítés ügyében, a helyiek a polgármesterrel vállvetve védik a status quót.
Egy fideszes vállalkozóval erősített annak a tervezett kikötőnek a fejlesztője, amely mindeddig nem kapott engedélyt a balatoni Ezüstparton. Az E-boat Yachting Kft. alapítói között van a Yolle Kft., amely évek óta próbálkozott azzal, hogy a korábban 40 hajó fogadására alkalmas kikötőjét csaknem 150 állással megnövelje. Az engedélyt a helybéliek és Siófok polgármestere, Lengyel Róbert is megtorpedózta, mert féltették a szomszédos szabadstrand jövőjét, és a Pécsi Törvényszék nekik adott igazat.
A Yolle tulajdonosához, Kenesei Istvánhoz betársult a kikötő melletti Calypso étterem tulajdonosi köréből Tácsik Máté, valamint a Magyar Ipari Park Holding Zrt., amelynek főrészvényese, Janzsó Tamás az új cég ügyvezetője is.
Janzsó korábban a Fidesz vállalkozói szatellitpártjának volt az egyik vezetője Szatmáry Kristóf mellett, és tavaly a kormánypárt választási listáján is helyet kapott, bár a 179. helyről nem lett befutó.
|
Fideszes hátszelet kap az ellenzett ezüstparti kikötő fejlesztője
|
Évek óta zajlik a siófoki csata a kikötőbővítés ügyében, a helyiek a polgármesterrel vállvetve védik a status quót.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202308_eboat_yachting_balatoni_kikoto_maskepp
|
2023-02-26 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Hogyan látják az életük orosz tinédzserek és hogyan látja egy rendező a tunéziai lányok mindennapjait? Egy furgon suhan Ukrajnában, a harci zónában – hová tart? Hogyan fest az élet ma Havannában? Milyen az indiai médiamunkás élete? Ma indul a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál. A programból válogattunk.
|
Újabb kikötő kaphat engedélyt a balatoni főépítészre várva
|
Megkapta az elsőfokú vízjogi létesítési engedélyt a balatonszéplaki Ezüstpartra tervezett kikötő, amelynek kiépítését a helyiek és a szomszédos vitorlásegyesület évek óta ellenzi, miután szerintük nincs kellő terület a szociális létesítmények és a parkolók számára.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202106_yolle_balatoni_kikoto
|
2021-02-13 11:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
A lap szerzője szerint Orbán hosszú távra tervez, és bízik abban, hogy novemberben Trump nyer, illetve hogy az európai közvélemény fellázad a migráció, valamint az emelkedő megélhetési költségek miatt.
|
Érdemi magyarázat nélkül tart ki a kormány a felbomlóan lévő orosz "kémbank" mellett
|
Az orosz hátterű, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Banknak keresztbe tett a háború, hitelezését felfüggesztette, hogy saját adósságát tudja menedzselni. Magyarország még kitart.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202309__az_iib_viszontagsagai__haborus_karok__ellopott_levelek__keptelen_kemregeny
|
2023-03-01 17:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Közleményben tudatta a VASÚTVILL Kft., hogy két fontos vasúti fejlesztésben is felmondta a céggel a kivitelezői szerződést a fővállalkozó, így „a társaság jelenleg rendelkezésre álló kapacitásainak 2023. évi terv szerinti kihasználtsága várhatóan jelentősen csökken”. A VASÚTVILL tőzsdei cég, így a közléssel a befektetői felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének tett eleget.
A két beruházás a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítása, valamint a váci vasútállomás villamos felújítása. A közlemény nem említi, de a kivitelezői szerződéseket felmondó cég az R-Kord Kft.
Az R-Kord Mészáros Lőrinc tulajdona, a VASÚTVILL pedig Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozik. Igaz, kissé kacifántos módon: Homlok Zsolt 2017-ben feleségül vette Mészáros Lőrinc lányát, aki 2019 júniusában felügyelőbizottsági tag lett a VASÚTVILL-nél, immár Homlok-Mészáros Ágnes néven.
A VASÚTVILL-ről korábban a 24.hu írta meg, hogy a Rafinanz Promotion nevű cseh vállalkozás a tulajdonosa, amelynek résztulajdonosa maga Homlok Zsolt. Mint fogalmaztak: „A prágai cég azóta Svájc egyik kedvező adózásáról és diszkrét cégadatkezeléséről ismert kantonja, Zug felé mozdult.”
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc nem tud hibázni, hozzá futnak be 35 éven keresztül az autópálya-koncessziós díjak is.
Mészáros Lőrinc ismert nagyvállalkozó, de Homlok Zsolt neve talán kevésbé ismerős. Ő régi vasútépítő szakember, dolgozott a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-nél is. A VASÚTVILL szintén nagyon régen, 1992 óta van jelen a piacon. (Az első években még MÁV-VASÚTVILL Kft. néven.) A Swietelsky építette egyebek között a felcsúti kisvasutat is.
A G-nap után
Mészáros Lőrinc vasúti cégbirodalma ugyanakkor már ízig-vérig a NER terméke, 2015 májusában alapították: három hónappal korábban veszett össze Orbán Viktor és Simicska Lajos – ez vonult be G-napként a köztudatba –, aminek következtében a korábbi legfőbb bizalmas és APEH elnök helyét a Fidesz gazdasági hátországában Mészáros Lőrinc vette át, az állami megrendelésekből pedig gyorsan kiebrudalt Közgép helyére (csak emlékeztetőül: az M4-es gyorsforgalmi út leállított építési munkálatai miatt később a magyar állam peren kívül 45 milliárd forintot fizetett) pedig a V-Híd Csoport került, melynek az R-Kord Kft is tagja.
(A két nagyvállalkozóban még közös, hogy a fociba is befektettek, Mészáros Lőrinc a felcsúti Puskás Akadémiába, Homlok Zsolt pedig a szombathelyi Haladásba.)
Ehhez kapcsolódóan: Ha ön a Tiszántúlon lakik, nagy valószínűséggel Mészáros Lőrinctől vásárolja a gázt és az áramot.
Mind a váci állomás korszerűsítése, mind a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítása (nagy)részben uniós forrásból valósul meg. Vácott a munkák 14 milliárd forintba kerülnek, az 54 kilométeres Püspökladány–Biharkeresztes vasúti pályaszakaszt 47,76 milliárd forintból korszerűsítik.
Időkorlát
Mindkét beruházás csúszásban van: Vácott még 2020. február 1-jén kezdődött meg a munka, és 2021. november 30. volt a befejezés határideje; Püspökladánynál 2020. október 30-án kezdődött a korszerűsítés, és tavaly december 31-én kellett volna átadni a felújított vonalat a forgalomnak.
Ebből az is látszik, hogy mindkét beruházás még a 2014–2021-es hétéves uniós költségvetési ciklus forrásainak terhére valósul meg. Az EU-ban éppen az esetleges csúszások miatt létezik egy úgynevezett N+2-es szabály, e szerint a hétéves ciklushoz képest két év csúszással még be lehet fejezni egy beruházást úgy, hogy a támogatás nem vész el.
Ezen túl azonban már nem, vagyis idén év végéig mindenképpen át kell adni mindkét fejlesztést, különben akár tízmilliárdos forrásvesztéssel is számolhatunk. Egy, az ügyre rálátó forrásunk szerint mindkét esetben kérdéses, hogy végül sikerül-e tartani a határidőt, bár a kivitelezés a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal esetében már kilencven százalék körül jár, Vácott pedig hetven-nyolcvan százalékos szinten.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan segítheti ön Mészáros Lőrinc további boldogulását?
A keleti vasúti szakaszon már állnak a villanyoszlopok, kihúzták a vezetéket, korszerűsítették a pályát, ugyanakkor hiányzik még több fontos berendezés. Ezek forrásunk szerint még Svájcban vannak, és mivel a VASÚTVILL vásárolta őket, kérdés, sikerül-e megállapodni az átadásukról az R-Kordnak. (Információink szerint egyébként az „elválásról” folynak a tárgyalások a két cég között.)
Úgy tudjuk, Vác esetében is több nagyfeszültségű berendezés vár még szállításra, amelyeket szintén a VASÚTVILL rendelt meg, csakhogy ezek beszerzése sem könnyű, egyszerűen azért, mert Európában kevés cég gyárt ilyent, és jelenleg óriási rájuk a kereslet – többek között éppen amiatt, mert uniós támogatással rengeteg vasútépítés zajlik más országokban is.
Belép a történetbe Lázár János
A VASÚTVILL tíz százalékkal nagyobb részesedéssel vesz részt a kivitelezésben mindkét esetben, emiatt nevesített alvállalkozónak minősül, az ilyen cégeket pedig nem annyira egyszerű lecserélni, mert ehhez az irányító hatóságnak is hozzá kell járulnia.
Ez korábban a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. volt, de az állami cég néhány hete megszűnt, tevékenységi körét mostantól közvetlenül Lázár János építésügyi minisztériuma látja el. Itt viszont éppen az a Kikina Artúr a vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár, akit több forrásunk is „Mészáros Lőrinc emberének” nevezett.
Emiatt információink szerint Lázár János is feszült viszonyban áll saját beosztottjával, de – ez Völner Pál esetében is kiderült – az Orbán-kormányban a miniszterek nem minden esetben válogathatják meg, hogy kivel dolgoztak.
Ehhez kapcsolódóan: Lázár János most éppen azt a közbeszerzési rendszert bontja le, amelynek felfuttatásában korábban aktívan részt vett.
Ide kötődik, hogy a V-Híd vezérigazgatója viszont az a Sárváry István, akit tavaly júliusban véletlenül Palkovics László ipari miniszterrel láttak egy budai vendéglő teraszán vacsorázni. Palkovics Lászlóból az új kormányban ugyan miniszter lett, de hamar lemondott, feladatait részben Lázár János vette át, ő viszont még 2016-ban rúgta ki Sárváry Istvánt egy fontos kormányzati pozícióból, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ éléről.
Több, egymástól független forrásból származó információnk szerint a mostani szerződésbontás is egy nagyon komoly személyes ellentét következménye Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt között: az elmúlt években szinte minden fontosabb vasúti beruházást a V-Híd nyert, Homlok Zsolt cégeinek meg kellett elégedniük az alvállalkozó szerepével, amit ő egyre nehezebben viselt már el, ráadásul még meglévő pozícióit is elkezdte félteni – mint a mostani eset mutatja, nem is feltétlenül alap nélkül.
Ehhez kapcsolódóan: Volt azért olyan is, amikor Homlok Zsolt nyert meg Mészáros Lőrinc előtt egy tendert.
Tavaly decemberben ugyanakkor még a HVG írta meg, hogy a VASÚTVILL felvásárolta a GTH Holding nevű céget, amelyik 2015-ben elnyerte közbeszerzésen a jogot több évre előre szinte az összes vasúti fejlesztés hitelesítésére.
Vagyis tavaly decemberben még éppen hogy erős közeledés volt a felek között, amit forrásaink csak úgy kommentáltak, hogy „gyorsan fordultak rosszra a dolgok”. Homlok-Mészáros Ágnes január 31. óta már nem felügyelőbizottsági tag a VASÚTVILL-ben, amit minden informátorunk úgy értékelt, hogy „ez már a teljes elválás”. Információink szerint ennek része lehet a három gyermeket nevelő Homlok Zsolt és Homlok-Mészáros Ágnes házasságának felbontása is.
Információink szerint minőségi kifogás nem merült fel a VASÚTVILL-lel szemben mindeddig, a csúszás pontos okát nem ismerjük. (De, mint korábban megírtuk, Magyarországon az állami beruházások jellemzően nem készülnek el időben.)
Az ügyben kerestük a V-Hidat és a VASÚTVILL Kft.-t is, a Mészáros-cég sajtóosztályáról annyit közöltek, hogy nem kommentálhatják a történteket, erre az építésügyi minisztérium jogosult, a VASÚTVILL részéről azt mondták, a közleményen túl nem szeretnének nyilatkozni. Kerestük az építésügyi minisztériumot is, válaszukat közölni fogjuk.
|
Összeveszett Mészáros Lőrinc és Homlok Zsolt, ami milliárdokba fájhat az országnak
|
Mészáros Lőrinc cége fővállalkozóként indoklás nélkül, a teljesítés utolsó fázisában tette ki Homlok Zsolt kft.-jét két fontos vasúti beruházásból. Uniós támogatásoktól eshetünk el a NER-es nagyvállalkozók összeveszése miatt.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/osszeveszett-egymassal-meszaros-lorinc-es-homlok-zsolt-es-ez-milliardokba-fajhat-az-orszagnak/32298060.html
|
2023-03-03 18:44:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A bíróság elrendelte a Club Aliga parkjába tervezett új kikötő épület építési munkálatainak felfüggesztését – írta Facebook-oldalán a Club Aliga beruházás ellen küzdő Aligai Fürdőegyesület.
Az új kikötőre 2022. novemberében kiadott építési engedélyt az egyesület bíróságon támadta meg, hasonlóan mint a magaspart tetejére tervezett 105 lakásos társasház engedélyét (a magaspartra tervezett ház építkezését február közepén állíttatta le a bíróság). Az egyesület azonnali jogvédelmet is kért, többek között azért, mert álláspontju szerint
a tervezett új kikötő épület végleg elzárná a Balatont és annak látványát is a park maradék területéről.
Az egyesület posztja szerint a bíróság az azonnali jogvédelmet megadta, az építkezést így fel kell függeszteni.
A végzés kimondja:
"a közérdek vizsgálata is felmerül jelen perben, mely már a felperes (Aligai Fürdőegyesület) fellépésével is megfogalmazódik.
Mivel a felperes alapszabályában lefektetett célok között számos a közérdeket is befolyásoló, érintő tevékenység szerepel, mindenképpen szükséges a határozat halasztó hatályának elrendelése. E nélkül a Balatonvilágoson nyaraló emberek érdekképviselete, mint a felperes kiemelt célja, nem valósulhatna meg."
Az egyesület hozzátette, a Balaton megközelíthetősége közérdek, ezért nem tudják elfogadni, hogy évről évre kevesebb hozzáférhető partszakasszal rendelkezik a település. Ennek érdekében kérték a helyi képviselő-testület támogatását is, bár mint arról beszámoltunk, az önkormányzat továbbra sem lépne az ügyben.
|
Leállította a bíróság a Club Aliga új kikötőjének építését is
|
Azonnali jogvédelmet kért az Aligai Fürdőegyesület, a bíróság kimondta, hogy fel kell függeszteni az építezést.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/leallitotta-a-birosag-a-club-aliga-uj-kikotojenek-epiteset-is-256720#
|
2023-03-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Ebbe az új rendszerbe sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele. Ezeknek most véget vetünk” – jelentette ki a második miniszterelnöki ciklusára készülő Orbán Viktor 2010 áprilisában, a korábbinál jóval kisebb államapparátust ígérve.
„Ma olyan feladatokat is végez az államigazgatás, amit nem kellene végeznie, viszont terhet jelent az emberekre és kiadást a költségvetésnek. Csak megnehezíti az emberek életét. Itt szabályokat fogunk megszüntetni. Még egész hivatalok is el fognak tűnni, vagy radikálisan átalakulnak” – közölte majdnem 13 éve Orbán.
De nem így lett. Az állami csúcsvezetők száma 2020-ra minden korábbi rekordot megdöntött, jelenleg is jóval több államtitkár és helyettes államtitkár van, mint 13 évvel ezelőtt.
Az Eurostat adataiból világosan látszik, hogy a magyar állam a legtöbb uniós tagországnál többet költ magára. Míg az uniós átlag 6 százalék volt 2021-ben, addig Magyarországon a GDP 8 százalékát emésztették fel a kormányzati bürokráciával kapcsolatos kiadások.
Tehát a EU-ban a harmadik legdrágábban működő állam volt a magyar, hajszálnyival Olaszország és Finnország mögött.
A szociális ellátásoknál ugyanakkor Magyarország messze az uniós átlag alatt teljesít. 2021-ben csak a GDP 13,1 százalékát fordította ilyen kiadásokra, miközben ez az arány az Európai Unióban átlagosan 20,5 százalék volt.
A Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke szerint ez érződik is az ágazatban.
Meleg Sándor a Híradónak elmondta: „a szociális védelem kiadásai nagyon sok témát felölelnek, beszélhetünk pénzbeli ellátásokról, természetbeni ellátásokról, szolgáltatási rendszerekről. A pénzbeli ellátásoknál csak egy példát szeretnék mondani: a családi pótlék összege 2008 óta változatlan. Ez nagyon jól mutatja, hogy a magyar állam hogyan próbálja elinflálni például a pénzbeli ellátásokat.”
|
Saját magára és az egyházakra bőkezűen költ a magyar állam, a szociális kiadásokkal viszont igencsak szűkmarkú
|
Az uniós átlag fölött költ Magyarország bürokráciára, azaz az állam saját magára, a szociális védelemre fordított pénzek viszont jóval elmaradnak az uniós átlagtól. Ez például a családi pótlék összegén és jól érzékelhető – mondta Híradónknak a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. A friss statisztikai adatokból az is kiderül, hogy GDP-arányosan az egyházaknak jóval több jut Magyarországon, mint bárhol máshol az unióban.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/03/allami-kiadasok-egyhazak-burokracia-szocialis-kiadasok-eurostat
|
2023-03-03 15:23:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
2016 novemberében jelentette be Lázár János – akkor még Miniszterelnökséget vezető miniszterként –, hogy a kormány döntése alapján az állam több mint 2 milliárd forintért visszavásárolta a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, majd a korábban is állami tulajdonú Ménes Kft.-vel összevonva megalapították a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot. Az igazgatására 2018-ban kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki.
Az állami pénzből vett és fejlesztett gazdaságot – hasonlóan például a felsőoktatási intézményekhez – az országgyűlés fideszes többsége egy úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványba (Jövő Nemzedék Földje Alapítvány) privatizálta 2021 tavaszán. A közvagyon kiszervezéséről az RTL Híradó készített riportot:
2021 őszére összeállít az alapítvány vezetése is, az alapítványt irányító kuratórium elnöke az ekkor még csak kormánybiztosi címet viselő Lázár János lett, aki mára az Építési és Közlekedési Minisztérium feje lett. Négy nappal a tavaly áprilisi választások előtt 15 milliárd forintot csoportosított át az alapítvány számára az a Miniszterelnökség, amelyet korábban éppen Lázár János vezetett.
|
Ezt nem állíttatta le Lázár: milliárdokért kap négycsillagos szállodaépületet a Ménesbirtok
|
Állami pénzből vették meg a mezőhegyesi Ménesbirtokot, amelybe milliárdokat tettek, majd egyszerűen egy vagyonkezelő alapítványnak ajándékozták, teljesen ingyen. A korábban Lázár János által irányított Miniszterelnökség 15 milliárd forinttal támogatta meg a Ménesbirtokot, az azt kezelő alapítványt kuratóriumi elnökként Lázár János vezeti.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/03/03/menesbirtok-szalloda-milliard-lazar-janos-hotel-nonius
|
2023-03-03 15:32:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
A Tokiói Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy mennyire szövegkörnyezet-függő az illatok azonosítása, illetve hogy a nyelv miként befolyásolja a mindennapi életünket. Az derült ki, hogy ugyanaz az illat másmilyennek tűnik, ha más elnevezést adnak neki.
Petőfi utca (és Kossuth utca) minden magyar településen van. A Petőfi 200 jubileumi év kapcsán magyar fotósok indultak el lefotózni az ország Petőfi utcáit és lakóikat. Az eredményt előbb kiállításon mutatták be, most egy bővített tartalmú album is megjelent, méghozzá közösségi finanszírozásban.
|
Hazai ingatlanos cég névadója lett Orbán egyik "kedvenc" filozófusa
|
Roger Scruton kultuszát azzal is ápolják, hogy fideszes körök kávéházláncot neveztek el róla.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202308_roger_scruton_a_konzervativ_atya
|
2023-02-27 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Korai lenne pezsgőt bontaniuk a 2014-ben bebukott, az Alexandra-csoport egykori centrumvállalata, a Pécsi Direkt hitelezőinek, amiért a felszámoló a minap első fokon közel ötmilliárd forintot nyert meg nekik – a pénzt ugyanis valakik rég eltüntették.
|
Az Alexandra-ügy újabb fordulata: Milliárdokat nyert a felszámoló, de mit látnak ebből a hitelezők?
|
Korai lenne pezsgőt bontaniuk a 2014-ben bebukott, az Alexandra-csoport egykori centrumvállalata, a Pécsi Direkt hitelezőinek, amiért a felszámoló a minap első fokon közel ötmilliárd forintot nyert meg nekik – a pénzt ugyanis valakik rég eltüntették.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202309__pecsi_direkt__nyertes_per__olvado_konyves_milliardok__kincsvadaszok#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2023_03_03&utm_content=hvg360
|
2023-03-03 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A 4iG lehetett érintett abban a milliárdos pályázatban, ahol a támogatás visszafizetését javasolja az OLAF
Egy pályázó csaknem fele annyiért adott be ajánlatot, mint a cég, de kizárták, és végül jogorvoslat sem történt, derítette ki a Telex.
Egy több mint 3,6 millió eurós uniós pályázati támogatás elvonását javasolta az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF Magyarország esetében – írtuk meg korábban. A Telex úgy tudja: az ügyben a kormányközeli 4iG lehet érintett; ez a cég nyert úgy, hogy egy jóval olcsóbb ajánlat tevőjét kizárták a pályázatból.
Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri
Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják.
Az OLAF február 23-án jelentette be, hogy lezárt egy Magyarországot érintő vizsgálatot, és ennek eredményeként az 1,36 milliárd forintos EU-s támogatás visszakérését javasolták, azt ugyanakkor nem közölték, mely cégről vagy pályázatról van szó van szó. A Telex egy olvasói jelzés alapján rámutat: EFOP-3.2.4-16-2016-00001 „Digitális kompetencia fejlesztése” című projekt minden elemére illik a sajtóközlemény.
A 2018-ban indult közbeszerzés célja az iskolák digitális képességeinek fejlesztése volt, például interaktív panelek beszerzésével, kiszállításával, beüzemelésével és némi e-learning-képzéssel. A pályázati kiírást a 4iG Nyrt. nyerte nettó 4,39 milliárd forintos ajánlattal. Volt azonban a pályázaton egy olyan ajánlattevő, amely jóval alacsonyabb áron adott be ajánlatot, de kizárták.
Ez a pályázó a mindössze két munkavállalóval rendelkező Freedom-Tech Informatika Kft. és a vele együtt induló, szintén hazai Sinaptive Kft. kettőse volt. A pályázók 2 milliárd forinttal kevesebbért vállalták volna a feladatot. A kizárás oka a hivatalos dokumentumok szerint az volt, hogy a Klebelsberg Központ úgy ítélte meg, a többszöri felhívás ellenére sem tudott olyan ellenőrzést végrehajtani, amelynek alapján meggyőződhetett volna arról, hogy a többi indulóhoz (összesen hatan adtak be ajánlatot) képest 47–61 százalékkal alacsonyabb ár reális-e.
A Telex állami forrásai szerint valóban jó lett volna, ha 2 milliárd forinttal olcsóbb ajánlat nyer, mert akkor további eszközök beszerzése is belefért volna a programba, de „attól tartottak a kiírók, hogy ilyen árral valamit nem vett figyelembe az ajánlatot adó”. Az ajánlattevő jogorvoslatot kért, de végül nem fizette be a 20 millió forintos jogorvoslati díjat. Az ügy körülményeihez hozzátartozik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) először rossz iktatószámot adott meg, így az ajánlattevő nem akart fizetni, aztán amikor a KDB javította az iktatószámot, nem adott meg újabb határidőt.
Az OLAF jelentésében az is szerepel: az utolsó pillanatban módosítottak a közbeszerzési felhívás műszaki leírásán. A Telex emlékeztet: ha csalás történt a pályázaton, az nem a nyertes pályázó, hanem a kiíró felelőssége.
Megkerestük a 4iG-t, hogy megtudjuk, valóban ez a cég-e az érintett az ügyben. A cég kommunikációs vezetője a következőt válaszolta:
Nem tudjuk kommentálni a Telex cikkében szereplő állításokat, tekintettel arra, hogy az OLAF ebben az ügyben mindössze egyetlen sajtóközleményt adott ki, amelyben az érintett közbeszerzési eljárást, és a szereplőket sem nevezte meg. (Az a Telex cikkéből sem derül ki, hogy a szerző milyen úton jutott erre a következtetésre.) Az OLAF közleményéből csupán annyi derül ki, hogy egy ajánlást fogalmazott meg az Európai Bizottság számára, amely alapján az Európai Bizottság megfelelő szervezete hoz majd döntést.
2023. február. 01. 15:46 hvg.hu Gazdaság
Elismerték: az állami Eximbank is segítette a 4iG-t a Vodafone felvásárlásában
A cégvezetés szerint piaci hitelről van szó.
2023. február. 24. 15:35 hvg.hu Gazdaság
Az EU 1,37 milliárdot adott oktatási célokra Magyarországnak, de elcsalták, ezért visszakéri
Iskolai számítógép-vásárlásra és a tanárok képzésére adott pénzt az EU Magyarországnak, de az unió csalás elleni hivatala szerint a 3,6 millió eurós támogatást elcsalták, így a pénz visszakérését javasolják.
|
A 4iG lehetett érintett abban a milliárdos pályázatban, ahol a támogatás visszafizetését javasolja az OLAF
|
Egy pályázó csaknem fele annyiért adott be ajánlatot, mint a cég, de kizárták, és végül jogorvoslat sem történt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20230228_4iG_OLAF_EU_tamogatas_csalas
|
2023-02-28 09:58:00
| true | null | null |
HVG
|
Növelni kell a magyar bor nemzetközi elismertségét, ezt segíti a készülő Magyar Bormarketing Stratégia – mondta a 11. Borkonferencia megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely szerint nem a magyar borászok munkáján múlik, hogy külföldön nem ismerik el eléggé a magyar borokat, ma ugyanis már nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér: a modern marketing eszközeire is szükség van.
Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy ösztönzi a magyar borok ismertebbé, népszerűbbé tételét nemzetközi téren is – közölte, hozzátéve, hogy a tokaji, somlói, szekszárdi és egyéb magyar borok a világ bármely pontján versenyképesek, ezért az a cél, hogy mindenhol a felső polcra kerüljenek. Mint elmondta:
A készülő bormarketing-stratégia mögött világos, egyértelmű és jelentős kormányzati támogatás áll, kidolgozására és megvalósítására évi 3 milliárd forint áll rendelkezésre."
A stratégia kidolgozásáért kormánybiztos felel, erre a posztra tavaly nyáron nevezték ki a korábbi műsorvezetőt, Rókusfalvy Pált. Ő az eseményen a feladatairól beszélt, amelyek közé tartozik a kutatások felügyelete, a bormarketing-tevékenységek koordinálása, a stratégia kidolgozása és az ennek keretében megvalósuló programok irányítása, szabályozási javaslatok tétele, folyamatos trendfigyelés, termékfejlesztés, valamint a kitörési pontok keresése.
Mindehhez széles szakértői gárdára, nemzetközi tapasztalattal is bíró szakemberekre támaszkodhat, miközben szoros együttműködés alakult ki az Agrárminisztériummal, a Központi Statisztikai Hivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal és a Digitális Magyarország Ügynökséggel is. A munka eredményét végül az mutatja majd, hogy a magyar bor ára emelkedik-e, vagy sem – mutatott rá Rókusfalvy.
Egyébként a hvg.hu is írt róla, hogy éppen most vásárolja be magát a tokaji borászatba a kormányfő veje. Ikonikus tokaji borászattal szélesíti ugyanis befektetési portfólióját a BDPST Group. Arról, hogy Tiborcz István cége megállapodást kötött a Patricius Borház Zrt. 100 százalékos tulajdonának megvásárlásáról, itt írtunk bővebben:
|
Évi 3 milliárdból készül az ország bormarketing-stratégiája
|
A kormány szerint ma már nem igaz, hogy a jó bornak nem kell cégér.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230303_bor_marketing_strategia_rokusfalvy_pal_gulyas_gergely
|
2023-03-03 17:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
A cég, ahol összeérnek a Navracsicshoz és Tiborczhoz köthető szereplők
|
Érdekes nevek bukkannak fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202309_gardens_property_2023_navracsicstol_tiborczig
|
2023-03-02 12:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
9,2 milliárd forintot adott Rogán minisztériuma a Batthyány Lajos Alapítványnak januárban
Az alapítvány rendszeresen támogat a kormányhoz ezer szálon kötődő más szervezeteket is.
Január végén 9,2 milliárd forintos támogatást nyújtott a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványnak – szúrta ki a K-Monitor a nemrégiben létrehozott közadat-nyilvántartásban.
A korrupcióellenes civil szervezet a Facebookon azt írja, hogy az alapítványnak Rogán Antal minisztériuma 2022-ben 6,4 milliárdot adott, az alapítvány azonban nem teszi közzé gazdálkodása adatait, így csupán körülményesen követhető nyomon, mire költik az állami támogatást. A K-Monitor azonban megjegyzi: mivel a Batthyány Lajos Alapítvány bőkezűen támogat más szervezeteket is, „a továbbosztott pénz miatt lényegében kideríthetetlen, finanszírozza-e a kormány közvetetten az Alapjogokért Központhoz köthető Megafon kormánypárti influenszereit”.
Néhány dolog tevékenységükből viszont látványos:
rendszeresen támogatják az Alapjogokért Központot,
Fidesz-közeli kutatásokat, civil szervezeteket és eseményeket támogatnak,
támogatják a fideszes tehetséggondozó szervezeteket is.
A Batthyány Lajos Alapítvány 1991 óta működik, létrehozását még Antall József miniszterelnök kezdeményezte. Rogán Antalhoz pedig erősen kötődik: ez volt a miniszter első munkahelye. 2020-ban közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult, akkor kapott egy budapesti, I. kerületi ingatlant is.
Úgy bebetonozta kádereit a Fidesz, hogy egy kormányváltás után sem lehetne kirobbantani őket
Ezermilliárdos állami vagyont menekítettek ki, amelyet Orbán Viktorék tucatnyi egyetemi és egyéb alapítványnak juttattak. Ezzel akár évtizedeken át finanszírozni tudják saját szellemi hátországukat.
|
9,2 milliárd forintot adott Rogán minisztériuma a Batthyány Lajos Alapítványnak januárban
|
Az alapítvány rendszeresen támogat a kormányhoz ezer szálon kötődő más szervezeteket is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20230228_rogan_miniszterelnoki_kabinetiroda_batthyany_lajos_alapitvany
|
2023-02-28 19:24:00
| true | null | null |
HVG
|
Környezetvédelmi hatósági eljárás indult a visegrádi szellemhotel ügyében – szúrta ki az Építészfórum a Pest Vármegyei Kormányhivatal hirdetményét. A vizsgálat a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap kezdeményezésére indult, amely egy négycsillagos szállodát szeretne megvalósítani a Duna-Ipoly Nemzeti Park felügyelete alatt álló, országos jelentőségű védett természeti területen fekvő ingatlanon.
Az építkezés még 2006-ban indult, eredetileg egy, a Hilton-szállodalánchoz tartozó hotelt álmodtak ide, ám hiába készült el a pincén kívül 13 szintes épület vasbeton váza, a 2008-as ingatlanválság eredményeképp 2009–ben leálltak a munkálatok.
Az ingatlan legutóbb 2019-ben cserélt gazdát, ekkor áttervezték az egészet, amire építési engedélyt is kaptak, aztán 2021–ben újra áttervezték – kisebb méretűre –, amihez módosítani kell az építési engedélyt – amit még nem hagyott jóvá a hatóság –, és szükség lesz új, előzetes vizsgálati dokumentációra is.
Az újabb az Archikon építésziroda által készített tervek alapján
a legfelső, 12. emeletet teljesen, a 11.-et részben visszabontják,
lebontanak több földszintes kiegészítő épületet,
a hotel többi épülete intenzív zöldtetőt kap,
a parkolókat a pince helyett a két épület között alakítják ki,
a telek többi részén visszaállítják az eredeti meredek terepviszonyokat, és
rehabilitálják a természetes erdei környezetet,
a hotel az eredeti 214 helyett 205 szobás lesz,
a wellnessrészleg 3500 helyett 2000 négyzetméteres lesz,
és parkolóhelyből is kevesebb épül, mint amit korábban terveztek.
Az építészeti szaklap szerint a beruházásról már készült Natura 2000 hatásbecslés is, ami megállapította, hogy az építkezés nem gyakorolt jelentős hatást az érintett Natura 2000 terület jelölő fajaira és élőhelyeire, valamint az egyéb ritka vagy védett fajokra.
A projekt először 2017-ben került kormányzati körök közelébe – írtuk korábban: a Longoria Holdingon, valamint a 30 millió eurós követeléssel rendelkező, akkor már Mészáros Lőrinc kezében lévő MKB-n át, 1,8 milliárdos értékének töredékéért került a Tiborcz István többségi tulajdonában lévő Hotel VSGRD Kft.-hez. Ezt követően került később, 2019-ben a Szíjj Lászlóhoz tartozó Minervához a projekt.
|
Mozgolódik a hivatal a 17 éve készülő visegrádi luxushotel ügyében
|
Hatósági eljárás indult a Visegrád mellett 17 éve építeni kezdett, de 14 éve elakadt luxushotel-beruházás ügyében. Az új tervek engedélyezéséhez lesz szükség előzetes vizsgálati dokumentációra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20230228_visegrad_szellemhotel_hotel_szalloda_nemzeti_park_vedett_terulet_minerva_v50_archikon
|
2023-02-28 10:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Elrendelte a Pécsi Törvényszék a Club Aliga parkjába tervezett új kikötőépület építési munkálatainak felfüggesztését – derül ki az Aligai Fürdőegyesület (AFE) közösségi oldaláról.
A civil szervezet a bíróságon támadta meg a beruházás tavaly novemberben a Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. számára kiadott építési engedélyét, és azonnali jogvédelmet kért, többek között azért, mert az épület végleg elzárná a Balatont és annak látványát a park maradék területéről.
A törvényszék szerint a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az építkezés jelentős beruházásnak minősül, amely a közvetlen parti környezet változását, változtatását vonja, vonhatja maga után. Márpedig, ha megkezdődik vagy megvalósul a beruházás, nem tud érvényesülni a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatékony jogvédelmi célja, hiszen így akár már a jogerős bírói döntés idejére is visszafordíthatatlan folyamatok valósulhatnak meg.
Azt is kimondta a bíróság, hogy a közérdek vizsgálata is felmerül jelen perben, amely már a felperes, az AFE fellépésével is megfogalmazódik.
Mivel a felperes alapszabályában lefektetett célok között számos, a közérdeket is befolyásoló, érintő tevékenység szerepel, mindenképpen szükséges a határozat halasztó hatályának elrendelése. E nélkül a Balatonvilágoson nyaraló emberek érdekképviselete, mint a felperes kiemelt célja, nem valósulhatna meg.
A bíróság ugyanakkor nem találta teljesíthetőnek az AFE-nak azt a kérését, amely minden egyéb kivitelezői tevékenységre is kiterjesztette volna a halasztó hatály kimondását.
A szervezet jelezte: az ügy valószínűsíthetően bírósági perrel folytatódik majd.
|
Most a Club Aliga parkjába tervezett kikötő építését függesztette fel a bíróság
|
A Pécsi Törvényszék szerint jelentős beruházásról van szó, amely a közvetlen parti környezet változását, változtatását vonja, vonhatja maga után.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20230301_club_aliga_balaton_kikoto_birosag_epitesi_engedely
|
2023-03-01 12:31:00
| true | null | null |
HVG
|
György László kormánybiztos titkárságának egy munkatársa küldött tovább egy, akkor még embargós KSH-adatot februárban – közölte a kormány.
Kedd este került fel a kormányzati honlapra a tájékoztatás: a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért, és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa „nyilvánvaló tévedésből” továbbította az akkor még nem nyilvános adatot a decemberi kiskereskedelmi forgalomról. Azt megkapta a Makronóm Intézet, onnan pedig még napokkal a hivatalos adatközlés előtt nyilvánosságra is hozták a számokat.
Az, hogy éppen György Lászlóéktól került ki a szám, azért is érdekes, mert amint azt a HVG bemutatta, a Makronóm Intézet több szálon kötődik a kormánybiztoshoz.
A KSH vizsgálata azt állapította meg, hogy a statisztikai hivatal szabályosan adta ki a számokat megjelenés előtt. A kormány pedig azt tette hozzá: annak a munkatársnak, aki továbbította azokat, a hozzáférését azonnali hatállyal megvonták a hasonló adatokhoz.
|
Elismerte a kormány: az ő dolgozójuk küldte ki a még nem nyilvános KSH-adatot
|
A KSH-adatokat a hivatalos megjelenés előtt közzétevő Makronóm Intézet több szálon kötődik György László kormánybiztoshoz, és most kiderült, hogy épp az ő titkárságáról szivárogtak ki az adatok.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230301_ksh_adatszivargas_kormany
|
2023-03-01 09:39:00
| true | null | null |
HVG
|
Bejelentkezett a szeged-csanádi püspök a kübekházi iskoláért és óvodáért is – pedig egyik sem volt soha az egyházé
Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.
Február végéig újranyitotta a kormány a korábban minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, amivel újra hozzányúltak az egyházi ingatlanok tulajdonjogához. Ezzel ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek olyan egykori ingatlanokat, amelyekről korábban megfeledkezhettek – vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert nem volt elég anyagi és személyi kapacitásuk az üzemeltetésükre. Azonban a parlament lehetővé tette azt is, hogy az egyházak olyan ingatlanok tulajdonjogára is jelezzék igényüket, amiket el sem vettek tőlük, mivel soha nem voltak a birtokukban. Ennek csupán egy feltétele volt: hogy az adott ingatlanban a kérelmező egyház hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatot lásson el.
Az egyházak pedig – bár a határidő teljesen még le sem járt – úgy fest, élnek törvény adta jogukkal: elkezdték „visszakérni” az ingatlanokat. Hétfőn tette közzé a Facebookon Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere, hogy levelet kapott Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspöktől, amiben a püspök jelezte: igényt tart a kübekházi iskola és óvoda tulajdonjogára, valamint annak minden ingó vagyonára is. „A mi iskolánk soha nem volt egyházi tulajdon, csak a fenntartói jogokat adta át önkormányzatunk még 2010-ben” – írja Molnár.
Keresztény emberként, hazámat szerető magyar állampolgárként, polgármesterként és jogászként is felmerül bennem a kérdés: meddig szolgáló egy hatalom, és meddig törvény egy törvény? Akkor is az, amikor már semmiféle erkölcsi töltettel nem bír, amikor már nyíltan emberiesség ellenes? Amikor fegyverként használhatja azt a kormány bármire és bárki ellen, és nem a jószolgálat eszközeként?
- tette fel a kérdést posztjában a polgármester. Majd hozzátette: nem haragszik a püspökre leveléért, „sőt, inkább sajnálom, mert akarva, akaratlanul is áldozatává lett ő is ennek a rendszernek. Nem tudott ellenállni a hatalmi csábításnak a pénz szerelmének”.
Iskolapréda
Iskolapréda Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz.
|
A szeged-csanádi püspök a kübekházi iskolát és óvodát is kéri, pedig egyik sem volt soha az egyházé
|
Egy friss törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy olyan épületek tulajdonjogát kérjék maguknak, amikben hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatokat látnak el. A kübekházi iskola és óvoda nem volt az egyházé soha – csupán a fenntartói jogokat kapták meg korábban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230228_kiss_rigo_laszlo_kubekhaza_iskola_ovoda?fbclid=IwAR0wmBoXT8v_IdrwpclTOp9QUv38npn5D13rj4-ahjOPrIyo2wgRB2WcRUI
|
2023-02-28 20:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy évtizede működteti a Domonkos-rend az egyik hódmezővásárhelyi óvodát, most pedig benyújtotta igényét magára az épületre is. Ezenkívül egy olyan iskolaépületre is igényt tart, ahol másfél éve a Domonkos-rend a fenntartó.
Az RTL Híradó szerint további épületek kerülhetnek Hódmezővásárhelyen egyházi tulajdonba, mert a városban a Szeged-Csongrádi Egyházmegye egy iskolára és óvodára, és a helyi református gyülekezet pedig két olyan, összesen 940 millió forint értékű épületre adta be az igényét, amelyeknek csak egy részét használják. Márki-Zay Péter polgármester szerint korábban a református gyülekezet még meg akarta vásárolni a két ingatlant, most a törvény erejénél fogva megkapják.
Mint megírtuk: a kormány február végéig újranyitotta a kártalanítási törvényt, amivel újra hozzányúltak az egyházi ingatlanok tulajdonjogához. Ezzel ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjék az egykori ingatlanjaikat, sőt, ezúttal a parlament lehetővé tette azt is, hogy az egyházak olyan ingatlanok tulajdonjogára is jelezzék igényüket, amiket el sem vettek tőlük, mivel soha nem voltak a birtokukban. Ennek csupán egy feltétele van: hogy az adott ingatlanban a kérelmező egyház hitéleti, szakrális, vagy köznevelési feladatot lásson el.
Az egyházak pedig – bár a határidő teljesen még le sem járt – úgy fest, élnek törvény adta jogukkal, és el is kezdték „visszakérni” az ingatlanokat. Kübekházán például Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök jelezte, hogy igényt tart a kübekházi iskola és óvoda tulajdonjogára, valamint annak minden ingó vagyonára is, noha az iskola soha nem volt egyházi tulajdon, csak a fenntartói jogokat adta át a kübekházi önkormányzat még 2010-ben.
|
Hódmezővásárhelyen is kérik az egyházak az önkormányzati iskola- és óvodaépületeket
|
A helyi református gyülekezet, a Domonkos-rend és a katolikus egyházmegye is benyújtotta igényét hódmezővásárhelyi iskola- és óvodaépületekre. Milliárdos értékben kerülhetnek ezek az ingatlanok az egyházi szervezetekhez.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230302_Hodmezovasarhelyen_is_bejelentkeztek_onkormanyzati_iskola_es_ovodaepuletekert_az_egyhazak
|
2023-03-02 21:32:00
| true | null | null |
HVG
|
A szerteágazó ügyben összesen 22 vádlott van, a főszereplők Schadl György és a fideszes politikus, Völner Pál. A vád szerint Schadl a végrehajtói kar elnökeként százmilliókat szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. Schadlre tíz, Völnerre nyolc év börtönt kért az ügyészség.
Arról már sorozatunk első részében írtunk, hogy az ügy harmadrendű gyanúsítottja, a kecskeméti származású Rehák Róbert (vállalta nevét és arcát) a többi között egy Kecskeméten is működő oktatási intézmény működési engedélyének elintézését ígérte az intézmény mögött álló alapítvány képviselőjének (S. Etelka), aki az általa irányított alapítványon keresztül kívánta elérni az iskola működésének engedélyezését.
Nyomatékosítjuk már itt a cikk elején, hogy az alább leírt politikusok jelenleg is közéleti szereplők, ezért írjuk ki a nevüket. Ugyanakkor fontosnak tartjuk leszögezni, hogy azért, mert valakiről beszélnek egy kihallgatáson, még önmagában semmit nem jelent. Mint majd olvashatják is, a két kecskeméti politikust nem is hallgatták meg az ügyben, bűnösségük nem merült fel. Szereplésük pusztán azt jelzi, hogy az ügy egyik gyanúsítottja milyen kapcsolatokkal rendelkezik, milyen körökben mozog.
Kecskeméti kormánypárti nevek a nyomozati anyagban
Rehák tehát az iskolai engedélyek megszerzésének célja érdekében – a lehallgatási anyagok szerint – ismert kecskeméti Fidesz-KDNP-s politikusokra hivatkozott, mint akikkel tárgyalva eléri, hogy az iskola működhessen.
Mák Kornél és Lehoczki Cirill neve is felbukkan a nyomozati anyagban, utóbbi tévesen. A szövegkörnyezet szerint Leviczky Cirillről van szó, mert egyszer megnevezik őt, mint a kecskeméti szakképző centrum kancellárját. És ő Leviczky Cirill, aki jelenleg is kormánypárti önkormányzati képviselő. Tudomásunk szerint mindketten tagjai a KDNP-nek.
Ami a nyomozati anyagban van:
Rehák felhívta S. Etelkát, hogy „Mák Kornél csak holnap reggel nyolckor tudja őt fogadni” (akkor Mák Kornél volt Kecskemét egyik alpolgármestere). Ezt követően nem sokkal Rehák beszélt Schadl Györggyel is, és azt mondta neki, hogy „utána olvasgatott ennek a Kornélnak, aki egy zseni. Alamuszi tuszi nyuszi, aki sok mindent a kezében tart, evvel a Cirillel. Az öregasszonyt el is tiporták.”
Az egyik vádlott a gyanúsítotti kihallgatása során ezt mondta el:
„Én Robinak jeleztem, hogy nem csupán a minisztériumnak kell hozzájárulni a nyilvántartásba vételhez, hanem a tankerületnek is. El is küldtem Robinak, hogy kik azok a személyek, így Mák Kornél. Ő fideszes és köthető Robi kapcsolataihoz, aki befolyásolható, hogy segítse az ügyintézést. Én úgy tudom, hogy Robi fel is vette Mák Kornéllal a kapcsolatot. Talán még ott volt Etelka is ezen a találkozón, ahol Mák Kornél mondta, hogy ebben az ügyben Lehoczki Cirill (vagyis a szövegkörnyezet szerint Leviczky Cirillről van szó – a szerk.) a kompetens személy. Ezután jött, hogy meg kéne kerülni a tankerületet, mert a Lehoczki Cirill annyira utálja az öregasszonyt, hogy ő az életbe nem járulna hozzá, hogy ő bármilyen intézményt működtessen Kecskeméten. Később mondta Robi, hogy erre nem is lesz szükség, mert a miniszter aláírja a papírokat.”
S. Etelka, az iskolákat működtető alapítvány vezetője gyanúsítotti kihallgatásán megerősítette az elhangzottakat, ugyanis ezt mondta:
„Azt mondták (Rehák is – a szerk.) hogy az EMMI-ben nem fogadták el a papírokat, mert Lehoczky Cirill, aki a kecskeméti oktatási centrum kancellárja odaszólt, hogy utasítsák el. Ebben volt igazság, mert én elmentem a kecskeméti alpolgármesterhez, hogy megkérdezzem, miért utasították el a kérelmet. Ő mondta, hogy menjünk el a Centrum vezetőjéhez, amire sor is került, és Cirill úr azt mondta, semmi szükség a tevékenységünkre.”
A lehallgatási anyagból és a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvéből egyértelműen beazonosítható tehát Kecskemét egyik akkori alpolgármestere, Mák Kornél, illetve Leviczky Cirill kancellár, önkormányzati képviselő.
A nyomozást lefolytató Központi Nyomozó Főügyészség nem tartotta szükségesnek sem Mák Kornél, sem Leviczky Cirill meghallgatását.
|
Kecskeméti politikusok nevei a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában
|
A Schadl-Völner-ügyként emlegetett korrupciós eljárásban kecskeméti személyek neve is felmerült. A KecsUP.hu ugyanakkor hangsúlyozza, „attól, hogy valakiről beszélnek egy kihallgatáson, még önmagában semmit nem jelent (…), a két kecskeméti politikust nem is hallgatták meg az ügyben, bűnösségük nem merült fel.”
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2023/03/kecskemeti-politikusok-nevei-a-schadl-ugy-nyomozati-anyagaban-unikum/
|
2023-03-01 00:00:00
| true | null | null |
Kecsup
|
Rendhagyó esetről számolt be Facebook-oldalán Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője. Mint írja, Pásztor Gyula Csabáné (kisvárdai tankerület), Teleki-Szávai Krisztina (gyulai tankerület), Sárosi Magdolna (bajai tankerület), Käszné Lebő Zsuzsanna (mohácsi tankerület), Bognár László (szigethalmi tankerület) és Plesovszkiné Ujfaluczki Judit (szegedi tankerület) nemrégiben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, azt sérelmezve: az ellenzéki politikus nyilvánosságra hozta, hogy 2021 végén milyen összegű motivációs elismerést kaptak.
Tóth Endre ennek ellenére most újra leírta, hogy Plesovszkiné Ujfaluczki Judit 2,44 millió, Pásztor Gyula Csabáné: 2,36, Käszné Lebő Zsuzsanna: 2,08, Teleki-Szávai Krisztina: 2,16, Sárosi Magdolna: 2,04, Bognár László: 1,53 millió forint motivációs elismerést kapott. Mindezzel kapcsolatban érdemes felidézeni: a Narancs.hu. korábban arról számolt be, hogy a Gyulai Tankerületi Központhoz tartozó iskolák tanárai egyetlen fillér jutalmat vagy motivációs elismerést sem kaptak, ám a térségi tankerületi központ 35 vezetője, középvezetője és munkatársa milliós vagy több százezer forintos jutalomban részesült.
A momentumos parlamenti képviselő megjegyezte,
az említett hat személy közül ketten – Bognár és Käszné – korábban a Fidesz színeiben politizáltak.
A helyzet pikantériája mégsem csak ez. A hét felháborodott tankerületi vezető ugyanis ahhoz a Péterfalvi Attila vezette NAIH-hoz fordult, amelynél témánkban az előző nyár folyamán Tóth Endre és e cikkünk szerzője kezdeményezett vizsgálatot, és amelyik közérdekű adatnak minősítette a jutalmak összegét, valamint kötelezte a tankerületeket és a Klebelsberg Központot az adatok kiadására.
Ezt írta a hatóság akkor: „Tekintettel arra, hogy az Ön által igényelt adatok megismerhető közérdekű adatok az Infotv. 3. § 5. pontja, valamint az Infotv. III. fejezete alapján, az adatok megismerése nem korlátozható.” Szerzőnknek a NAIH-vizsgálat lezárulta és a Gyulai Tankerületi Központ jogsértése nyomán Péterfalvi hozzátette: „A tankerületi központ megsértette az Ön közérdekű adatok megismeréséhez való jogát azzal, hogy nem megfelelően teljesítette az Ön közérdekű adatigénylését.”
„Mivel a közoktatásban történő igazságtalan jutalmazási rendszer bizonyítékai, ezeknek az adatoknak a nyilvánosság előtt van a helyük! Bízom benne, hogy a hatóság sem változtat ezen az álláspontján!” – zárta posztját Tóth Endre.
|
Nagyon haragszik a Momentum politikusára hét megjutalmazott tankerületi vezető
|
Tóth Endre, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra hozta, hogy milliós jutalmakat kaptak a tankerületek vezetői. Közérdekű adat közérdekűségét vonja most kétségbe hét sértett jutalmazott.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nagyon-haragszik-a-momentum-politikusara-het-megjutalmazott-tankeruleti-vezeto-256786#
|
2023-03-04 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Érdekes fejleménye a választások felé araszoló magyar politikának, hogy könnyen lehet, az eddigi legkínosabb korrupciós ügyével kénytelen szembenézni az Orbán-kormány még az ünnepek előtt.
Az mindenesetre biztos, hogy soha még ilyen magas beosztású fideszes káder nem került vád alá, mint most Völner Pál. Ő nem csupán országgyűlési képviselő, de egyben az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára és 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is – volt – egyben. Plusz egy megye (Komárom-Esztergom) nagy hatalmú kormánypárti irányítója, korábbi közlekedési államtitkár, s mint ilyen, a folyóvizek és a hajókázás illetve kikötőépítés nagy kedvelője. Ebbéli érdeklődését fia is tovább viszi (nem kevés segítséggel), amint erről részletesebben is írtunk.
Völner ügyében egyébiránt már a Pegasus-botrány kapcsán fel lehetett fedezni némi zavart. Hogy ne mondjuk, olybá tűnt, bizonyos mennyiségű homokszem került az igazságügyi aláírásgyár gépezetébe, úgy dobálta egymásnak Varga Judit miniszter és Völner államtitkár a megfigyelések engedélyezéséhez szükséges aláírási joggal járó felelősséget, akár a forró krumplit.
Most úgy tűnik, ha nem is a Pegasus-ügy, de egy másik burgonya meg is égette emberünk kezét.
Mai hír, nyilván mindenki hallott róla, hogy Polt Péter, a vasszigorú legfőbb ügyész hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél dr. Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére. Völner erre ügyvédjén, Papp Gáboron keresztül bejelentette, habár nem követett el semmit, és olyan ártatlan, mint a ma született bárány, mindenesetre vállalja az ügy politikai következményeit és a mai nappal lemond államtitkári posztjáról. Mindehhez Völner volt minisztériuma még annyit fűzött hozzá, hogy „Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak”, ami alighanem egy selyemzsinórral ér fel.
Mi is történt? A mai bejelentés szerint a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozásban merült fel a gyanú, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Völner a jogtalan előny ellentételezéseként a gyanú szerint vállalta, hogy elintéz bizonyos dolgokat, mégpedig a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően. A machinációban nem csak ő bukott: Völner mellett még 11 gyanúsítottja van az ügynek, közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Az ügyészség közlése szerint jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.
Itt akárhogy is nézzük, alighanem a börtön a tét.
De álljunk csak meg egy percre! Ki volt az, aki tavasszal még az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesi minőségében fenyegetőzött börtönnel? Szerencsére az internet nem felejt, igaz, nem is volt mindez olyan régen, sőt inkább kínosan közeli ez a dátum. Márciusban ugyanis a Fidesz-szócső Mandineren még egy rövid, de velős, jegyzetnek tűnő fenyegetést vagy fenyegetésnek tűnő publicisztika-paródiát közölt a most megbukott honatya.
|
Völner a börtön kapujában
|
Érdekes fejleménye a választások felé araszoló magyar politikának, hogy könnyen lehet, az eddigi legkínosabb korrupciós ügyével kénytelen szembenézni az Orbán-kormány még az ünnepek előtt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/narancsblog/volner-a-borton-kapujaban-244147
|
2021-12-07 09:58:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nem távozik üres kézzel az Igazságügyi Minisztériumból Völner Pál, aki kedden lemondott az államtitkári tisztségéről, miután Polt Péter legfőbb ügyész súlyos korrupciós vádak miatt kikérte a mentelmi jogát a parlamenttől. A jogszabály szerint háromhavi illetményével megegyező búcsúpénz jár Völnernek, azaz bruttó 3,9 millió forint.
Ezt még abban az esetben sem kell visszafizetnie, ha netán jogerősen elítélik a politikust.
„Ez nem jár vissza, illetve erre nincsen szabály, mivel államtitkárt még sosem fogtak perbe korrupció miatt, tehát erre nem is gondolt a jogalkotó a végkielégítési szabályozás esetén – fejtette ki Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója a 24.hu-nak.
Völnernek a végkielégítésen kívül, bármilyen bizarrul is hangozhat ez most, járhat szabadságmegváltás is a bent ragadt szabadnapjai után. Az erre vonatkozó adatokat kikértük az igazságügyi tárcától, amint ezek megérkeznek, frissítjük a cikkünket.
Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásáról és más bűncselekményekről számolt be a politikussal kapcsolatosan.
A folyamatban levő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott
– írta az ügyészség közleményében. Mint megírtuk, Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar elnökét több hete tartóztatták le a reptéren, miközben a Dubaiba tartó gépre akart volna felszállni. Völner miniszteri biztosként 2019 nyarától szinte teljhatalmat gyakorolt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar felett, kulcsszerepe volt a kinevezésekben is, vagyis tőle függött, hogy hol és ki lehet önálló bírósági végrehajtó.
Völner jelenleg fideszes országgyűlési képviselő, a mandátumáról eddig nem mondott le. Mentelmi jogának felfüggesztéséről jövő héten dönthet a parlament. A pártja már jelezte, hogy megszavazza azt, így nem lesz akadálya, hogy a nyomozóhatóságok eljárjanak Völnerrel szemben.
|
Közel négymilliós végkielégítéssel távozhat Völner Pál
|
Nem távozik üres kézzel az Igazságügyi Minisztériumból Völner Pál, aki kedden lemondott az államtitkári tisztségéről, miután Polt Péter legfőbb ügyész súlyos korrupciós vádak miatt kikérte a mentelmi jogát a parlamenttől. A jogszabály szerint háromhavi illetményével megegyező búcsúpénz jár Völnernek, azaz bruttó 3,9 millió forint.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/12/09/kozel-negymillios-vegkielegitessel-tavozhat-volner-pal/
|
2021-12-09 10:11:00
| true | null | null |
24.hu
|
Holnap kezdődik a bírósági tárgyalás egy befolyással üzérkedés miatt indult büntetőügyben, melynek egyik kulcsszereplője Kindlovits Máté, Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató és FTC-elnök titkára - írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Az ügyben maga Kindlovits tett feljelentést. A vádirat szerint Kubatov titkára 2014-2015-ben legalább öt alkalommal egyeztetett vállalkozókkal a Fidesz Lendvay utcai székházában és az FTC stadionjának egyik irodájában. A találkozókat a Fradi biztonsági emberei szervezték, akik a közvetítésért súlyos pénzeket kértek a vállalkozóktól.
A vállalkozók egyébként azt remélték a megbeszélésektől, hogy a Fradi támogatásáért cserébe Kubatovon keresztül különböző előnyökhöz juthatnak, például elintézik nekik, hogy az MNB feloldja a zárolt számlájukat vagy hogy állami megbízásokat kapjanak.
Kindlovits az ötödik találkozó után jelentette fel a közvetítőket befolyással üzérkedésért. Az ő verziója nyilván az, hogy valójában nem is akart semmit elintézni a vállalkozóknak a Fradi támogatásáért cserébe, csak a közvetítők keltették ezt a hamis látszatot.
Ezt a változatot elfogadta az ügyészség is, mivel Kindlovits ellen nem emelt vádat. Hadházy szerint azonban nem tűnik túl életszerűnek, hogy Kubatov titkára csak az ötödik megbeszélés után világosodott meg, ráadásul az ezt alátámasztó legfőbb bizonyítékról - egy Kindlovitsot tisztázó hangfelvételről - az elsőrendű vádlott azt állítja, hogy kényszer hatása alatt készült.
|
Kubatov titkára vállalkozókkal egyeztetett, vádemelésig jutott az ügy
|
Holnap kezdődik a bírósági tárgyalás egy befolyással üzérkedés miatt indult büntetőügyben, melynek egyik kulcsszereplője Kindlovits Máté, Kubatov Gábor Fidesz-pártigazgató és FTC-elnök titkára - írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kubatov-titkara-vallalkozokkal-egyeztetett-vademelesig-jutott-az-ugy-244444
|
2021-12-15 10:28:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
"Egy, a birtokomba került hangfelvételen a Végrehajtói Kar munkatársai arról beszélnek, hogy Potápi Árpád fideszes képviselő, nemzetpolitikáért felelős államtitkár is legalább egy esetben befolyásolta a végrehajtói helyekre kiírt pályázatok eredményét" – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő.
Mint ismert, Schadl Györgyöt, a Bírósági Végrehajtói Kar elnökét december elején tartóztatták le, azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzért cserébe bírósági végrehajtói praxisokat "segített intézni", és ebből a pénzből juttathatott Völner Pál igazságügyi államtitkárnak.
Hadházy azt írja, a hozzá eljutott, állítása szerint hiteles, ellenőrzött forrásból származó felvételen egy dombóvári végrehajtói helyről van szó. A felvétel már a Völner-botrány kipattanása után készült, és arról van benne szó, hogy a végrehajtói helyre 2017-ben egy dombóvári ügyvéd adott be pályázatot, és mivel ő kapta a legmagasabb pontszámot, ezért ki is értesítették az eredményről. Röviddel ezután viszont tájékoztatták, hogy mégsem ő, hanem egy kaposvári pályázó nyerte el a lehetőséget,
"mivel Potápi képviselő a minisztérium szintjén beleavatkozott az ügybe".
Hadházy beszámolója szerint ezután a dombóvári ügyvéd egy kaposvári helyet pályázott meg, amit végül el is nyert. A képviselő azt írja, a kérdéses időszakban valóban kineveztek Dombóvárra egy kaposvári, Kaposvárra pedig egy dombóvári illetőségű végrehajtót.
Hadházy írásbeli kérdést is feltett az üggyel kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszternek, Völner utódja, Répássy Róbert államtitkár a válaszában viszont csak azt erősítette meg, hogy valóban volt pályázat a dombóvári végrehajtói helyre.
A független képviselő megkereste a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart is, amely viszont "személyiségi jogokra" hivatkozva tagadta meg a választ.
"Mivel a hangfelvétel hitelessége igazolható, feljelentést teszek hivatali visszaélés gyanúja miatt az ügyben. Talán egy nyomozás során még Varga Judit is hajlandó lesz elárulni, hogy melyik pályázó mennyi pontot kapott és mi alapján" – írta Hadházy.
|
Hadházy szerint még egy fideszes képviselő érintett lehet a végrehajtói kar korrupciós ügyeiben
|
"Egy, a birtokomba került hangfelvételen a Végrehajtói Kar munkatársai arról beszélnek, hogy Potápi Árpád fideszes képviselő, nemzetpolitikáért felelős államtitkár is legalább egy esetben befolyásolta a végrehajtói helyekre kiírt pályázatok eredményét" – írta Facebook-oldalán Hadházy Ákos független képviselő.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-szerint-meg-egy-fideszes-kepviselo-erintett-lehet-a-vegrehajtoi-kamara-korrupcios-ugyeiben-245240
|
2022-01-18 10:51:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szakmai érvelés, irodalmi idézetek, gyökeresen más következtetések, izgalmas perbeszédek. Így foglalható össze dióhéjban a Békéscsabai Járásbíróságon a végéhez közeledő Galbács kontra Gergényi per hétfői napja. Magánvádlóként Galbács Mihály egykori fideszes gyulai alpolgármester, tanácsnok és bizottsági elnök indítványában rágalmazással vádolja egykori felettesét, Görgényi Ernőt, a békési fürdőváros kormánypárti polgármesterét. (Szakításuk óta Galbács a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben önkormányzati képviselő Gyulán.)
Görgényi Ernő még 2020 októberében a Magyar Nemzet véleményrovatába írt egy cikket, amelyben e cikk szerzőjének a Népszava Szép Szó mellékletében korábban megjelentVidék, propaganda, hazugság (Avagy miért van szükség a majdani demokráciában helyi független sajtóra?) című hosszabb publicisztikájára kívánt válaszolni. Görgényi ebben a válaszcikkben – bár nem ez volt a cikk témája, hanem leginkább a szerző hiteltelenítése – azt is megemlítette, hogy „összeállt Galbács Mihály volt fideszes képviselővel, akit a helyi futballklub élén folytatott korrupciógyanús tevékenysége miatt még 2018-ban kizártunk a Fidesz-frakcióból”.
A két gyulai politikus ezt megőlőzően egy másik bíróságon is találkozott. Akkor épp Görgényi volt a magánvádló, rágalmazás vétsége miatt perelte be Galbácsot. Azért, mert Galbács egy hosszabb dolgozatában egy általa felvázolt és vélelmezett összefonódásról írt, amely szerinte a gyulai kormánypárti városvezetés és egy jól meghatározható helyi vállalkozói kör között jött létre. Ennek eredménye, hogy majdnem minden közbeszerzést ez a kör nyert el. A volt alpolgármestert elmarasztalta a bíróság, viszont csak próbára bocsátotta.
Ez sokkal több, mint vélemény
„Negatív volt az értékítélet, egyben alkalmas a becsület csorbítására, szó nincs arról, hogy mindez vélemény lett volna, hiszen konkrét tényállításról van szó” – mondta perbeszédében Bárándy Gergely, Galbács ügyvédje Görgényi inkriminált mondatáról. Hozzátette, igaz, közszereplőkről van szó, akiknek többet kell tűrniük, de határ itt is van. Bárándy megjegyezte, a gyulai polgármestert perbe hívó kijelentésének mindkét része és ezek valójában nem létező összefüggése a rágalmazás legfőbb bizonyítéka. Ugyanis a bíróság előtt tavaly augusztus óta folyó perben elrendelt, igen széles körű valóságbizonyítás során, dacára a becsatolt dokumentumoknak, nem sikerült bizonyítani a korrupciógyanút Galbáccsal szemben. Azt pedig végképp nem, hogy ezért zárták volna ki a Fidesz-frakcióból. Jellemző, hogy a kizárás tényét a volt fideszes alpolgármester a kormánypárt helyi érdekeit mindenek elé helyező önkormányzati lapból tudta meg, de még ott sem hivatkoztak az utóbb előrángatott érvre, hogy ez az állítólagos korrupciógyanú miatt történt volna.
„Az általunk sérelmezett kijelentés nem az, hogy Galbács Mihálynak korrupciógyanús ügyei vannak – amit hamis állításnak kell értékelni –, hanem az, hogy emiatt zárták ki a frakcióból. Ez lényegesen több, mint egy vélemény arról, hogy korrupciógyanús ügyei vannak valakinek. A frakcióból való kizárás a legsúlyosabb szankció egy képviselőcsoportban. A közösségből való kitaszítást jelenti. Amennyiben ezt korrupció gyanúja miatt teszik, a közvélemény szemében a korrupció elkövetésének jóval magasabb fokú bizonyítottságát jelenti, mint egy kósza vélemény. Gyakorlatilag a korrupció bizonyosságát. Erre a döntésre egy politikai testület nyilvánvalóan csak megalapozottan jut. Így tehát a kijelentés a maga teljességében alapozza meg a becsület csorbítására alkalmas kijelentést” – hangsúlyozta Bárándy.
Bizalomhiány vagy korrupciógyanú?
Az ügyvéd idézte a védelem által elhangzó érveket, amelyet a bizalom megcsappanásáról szóltak és nem a korrupció gyanújáról. „Miért nem tettek büntetőfeljelentést Galbács Mihály ellen a korrupciógyanú miatt? Valószínűleg azért, mert nem volt olyan bizonyítékuk, hogy ezt megtegyek. Éppen ezért korrupciógyanú miatt nem zárhatták ki az egykori fideszes alpolgármestert a képviselőcsoportból” – érvelt Bárándy Gergely. Szerinte valójában politikai vita zajlott a felek között, mert másként ítéltek meg beruházásokat és programokat.
Valójában azért zárták ki a frakcióból, mert a viták elharapózása után Galbács fideszesként nem szavazta meg a kormánypárti városvezetés által előterjesztett 2018-as költségvetést.
Galbács Mihály jogi képviselője szerint az azóta eltelt idő sem igazolta a korrupciógyanút. Mert az ugyan igaz, hogy a 2019-es önkormányzati választás kampányában feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, de több mint két év alatt az ügyben nem történt gyakorlatilag semmi. Galbács Mihály ellen nem folyik büntetőeljárás.
Irodalmi idézetek a perbeszédben
Shakespeare-rel, Márai Sándorral és Molnár Ferenccel nyitotta rendhagyóra sikeredett perbeszédét Görgényi jogi képviselője, az egykor MDF-es és fideszes parlamenti képviselő, a kérészéletű volt KESMA-elnök, Varga István. Megítélése szerint a perben „sok hűhó történt semmiért”, majd felolvasta Márai Sándor Füveskönyv című kötetéből azt a részt, hogy miért nem kell az árulót sajnálni. Ezután A Pál utcai fiúk egy részletét osztotta meg – nem mindig jól követhetően logika mentén. Varga mondandójának lényege az volt, hogy egy 2014-es alkotmánybírósági és a legtöbb bírósági határozat arról szól, hogy
a közszereplőknek mindent tűrni kell.
Védence két ok miatt sem rágalmazta meg Galbács Mihályt. Egyrészt mert a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt, másrészt a perben sikerült bizonyítani a korrupciógyanút, ami vélekedése szerint nem tényállítás. A korrupciógyanút abban látja, hogy Galbács a helyi fociklub elnökeként önhatalmúlag és a közgyűlést, képviselő-testületet mellőzve saját rokonait bízta meg beruházások megvalósításával, tervezésével, és egyszemélyben döntött a pályázatokra meghívandók névsoráról. „Ez a korrupciógyanú, s erre ő maga szolgált bizonyítékkal” – húzta alá Varga István.
Értetlenségének adott hangot, amiért egy politikai vitából büntetőpert kreált a másik oldal. Hozzátette, ha polgári perben, a jó hírnév megsértése miatt kezdeményeztek volna eljárást, azt is elveszítették volna. (Ezzel Varga megelőlegezte, hogy büntetőpert is elbukja Galbács Mihály.) Bárándy válaszában nagyrabecsülését fejezte ki az irodalom tárgyalóterembe történt becsempészéséért, de jelezte, a neves írók nem számítanak jogforrásnak. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy létezik az egyesület közgyűlése és képviselő-testületi által elfogadott határozat azon beruházásokról, amelyekről az imént merőben másként nyilatkozott Varga István.
Az ítélethirdetést Hámori Katalin bíró február elejére halasztotta. Akkor kiderül, kimondja-e vagy sem a bíróság a gyulai fideszes polgármester bűnösségét.
(Címlapképünkön Görgényi Ernő, gyulai fideszes polgármestere)
|
Bűnösnek találja-e vagy sem a bíróság a gyulai fideszes polgármestert?
|
Álláspontok nem eshettek volna távolabb egymástól ugyanabban a kérdésben, mint hétfőn a Békéscsabai Járásbíróságon a Galbács Mihály kontra Görgényi Ernő per utolsó tárgyalási napján. Az egykori gyulai fideszes alpolgármester, Galbács Mihály rágalmazással vádolja volt felettesét, Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármestert. A kijelentés alkalmas volt a becsület csorbításra, vagy a szabad véleménynyilvánítás tárgykörébe tartozik? Ezt kell eldöntenie a bíróságnak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/bunosnek-talalja-e-vagy-sem-a-birosag-a-gyulai-fideszes-polgarmestert-245439
|
2022-01-25 11:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A pár ezres lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei kisvárosban szúrópontot (mini vágóhidat) hoztak létre, de évek óta csak veszteséget termel. Ráadásul minden bizonnyal szabálytalanul finanszírozza az önkormányzat.
A besenyszögi polgármester, a független, de többek szerint a Fideszhez húzó Balogh Zoltán 2014-ben találta ki, hogy hozzanak létre a településen szúrópontot. A várost 1998-tól vezető Balogh az önkormányzati ülések jegyzőkönyvei szerint azt javasolta, hogy a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég, a Bes-Ász Kft. pályázzon a létesítmény megvalósítására. A Bes-Ász egészen addig alvó cég volt, éveken át semmire sem használták, és már a megszüntetése is felmerült. Ekkor jött a pályázati lehetőség, amit aztán meg is nyertek.
A szúrópont el is készült, bár a városban alig volt alapanyag, vagyis sertés. A levágandó állatokat ma a mintegy 45 kilométerre fekvő Újszilvásról szállítják Besenyszögre. A létesítményben két hentes dolgozik heti két napban, holott eredetileg úgy tervezték, hogy naponta lesz vágás a vágóhídon. A Kft. alkalmazásában van emellett egy bolti eladó is. Magyarul a beruházás úgy valósult meg, hogy nem volt hozzá nyersanyag, és igazából kereslet sem a városban, minthogy ott már két bolt is működött. A szúrópontot a fideszes országgyűlési képviselő, Kállai Mária és Balogh Zoltán polgármester avatta fel.
Az önkormányzat mindenben támogatja is a Kft.-t: a testületi ülések jegyzőkönyvei szerint a szúrópont rezsijét az önkormányzat fizeti, az önerőt is az önkormányzat biztosította, és még egy kisteherautót is vettek a hús szállítására, persze ezt is önkormányzati pénzből. Tetézte a szabálytalanságokat, hogy a Kft. vezetője az önkormányzatnál közalkalmazott, pedig ezt törvény tiltja.
A beruházást semmiféle gazdasági számítás nem előzte meg, és a kezdetektől fogva veszteséget termel. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint három év alatt 38 milliót buktak vele, de az önkormányzat állta a kasszát, holott ez is szabálytalan, hiszen a cég működtetése nem alaptevékenysége az önkormányzatnak. Sőt működtetése már-már veszélyeztette az alaptevékenységet.
2018-ban szintén a jegyzőkönyvek szerint óriási ötlettel állt elő a polgármester: hogy a veszteséget csökkentsék, azt javasolta, a húsbolti eladót vegyék át közalkalmazottnak. 2020-ban a veszteségek elérték a 78 millió forintot, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy még a vezető és a boltos bérét sem termelte ki a vállalkozás. Közben a város többi boltosa közmeghallgatáson tiltakozott a szúrópont húsboltjának árai ellen, ott ugyanis nyomott áron adták a húst, és ez nem tetszett a boltosoknak.
A Bes-Ász életében 2020 októbere hozott fordulatot. Mint a jegyzőkönyvekből kiderül, ekkor egy pályázatot nyertek el. A polgármester ezt szóban közölte a testülettel, nem is volt előterjesztés, ami már alapból törvénytelen. A szóban forgó pályázat ráadásul egy építőipari, amely szerint
a két hentessel felálló Bes-Ász nyerte el a helyi polgármesteri hivatal alsó szintjének felújítását 10 millió forint összegben.
A Bes-Ász mellett három másik pályázó is volt a kivitelezésre, amelyek tényleg építőipari cégek voltak, de ennek ellenére a Bes-Ász nyert. A képviselők tudták, hogy a cég nem erre szakosodott, mégis megszavazták.
De hogyan hajtja végre a feladatot a két hentes? Az ötlet az volt, hogy a GAMESZ-munkások (Gazdasági és Műszaki Ellátó Szervezet) fogják elvégezni a feladatot, akik amúgy ugyancsak önkormányzati közalkalmazottak. A Bes-Ász számlázott, az önkormányzati gameszosok pedig dolgoztak.
A munka több hónapot követően elkészült, amikor is újabb pályázaton nyert a Bes-Ász, immáron 22 millió forint értékben. A feladat ekkor a polgármesteri hivatal második szintjének felújítása és a padlástér beépítése lett volna, ez már azonban többeknek gyanús lett, így a pályázatot visszavonták. Az új pályázatot a korábbi jelentkezők közül egy szolnoki cég nyerte el, amely azonan szintén nem végzett munkát, mert ezt a feladatot is a GAMESZ dolgozói végezték el. A szolnoki cég számlázott, a gameszosok dolgoztak.
Úgy tudjuk, a szolnoki cég leginkább csak a nevét adta a projekthez, és a számlázást követően a pénz valamennyi része visszacsoroghatott az önkormányzathoz. Az ügylet miatt felmerülhet a költségvetési csalás és az okirathamisítás gyanúja is.
Az ügy következménye az lett, hogy időközben lemondott a Bes-Ász felügyelőbizottságának elnöke, illetve az ügyvezető is, és információink szerint a kétes ügyletek miatt távozott a jegyző is a posztjáról. Úgy tudjuk, a polgármestert a közmeghallgatáson lemondásra szólították fel a felsorolt ügyletek miatt, de ő nem élt ezzel az ajánlattal.
Egy besenyszögi ügyben nyomozás is folyik
Információink szerint a besenyszögi Gondozási Központ ügyében nyomozás is indult, ugyanis egy volt, időközben elhunyt lakó rokona feljelentette az intézményt, hogy a hozzájárulás címén önként befizetett pénzét nem kapta vissza részarányosan. A Gondozási Központ értesüléseink szerint ugyanis annak ellenére, hogy nem állt volna jogában, egy alapítványon keresztül "belépési" összeget fizettetett a leendő lakókkal, bár ezt "önkéntes alapon" határozták meg.
Úgy tudjuk, ezt a módszert 2007 óta alkalmazták, akkortól, amikortól a kistérségi társuláshoz került az intézmény. A kistérségi társulás elnöke Szalay Ferenc szolnoki fideszes polgármester, helyettese pedig a besenyszögi polgármester.
Az évek alatt befizetett önkéntes hozzájárulások összege több száz millió forint lehet.
Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytat nyomozást 2020 óta, de úgy tudjuk, még mindig nincs gyanúsított. Megkerestük az NNI-t, amely a Korrupciós Bűnözés Elleni Osztály részéről megerősítette a nyomozás tényét, azonban az eljárás érdekeire tekintettel további információkat nem közölt.
Kerestük az ügyben érintett Szalay Ferenc szolnoki polgármestert is, aki azonban nem reagált megkeresésünkre.
Besenyszögön szóbeszéd tárgya az orvosi szolgálati lakás megépülése is. Ahogy több más településen, a költségeket itt is az állam állja, a beruházás értéke 273 millió forint. Ebből olyan rendelő épül, amely öko-, bio- és okosház lesz egyszerre, modern technikával felszerelve.
Információink szerint a beruházás legalább 50 százalékkal túl van árazva, ráadásul úgy tudni, hogy a helyi orvos, akinek épül, Szolnokon él, és úgy hírlik, korára tekintettel már nem is akar kiköltözni Besenyszögre, új gyógyítót pedig egyelőre nem fogott az önkormányzat a beruházással.
Balogh Zoltán polgármester 1998 óta vezeti Besenyszöget, és úgy tudjuk, vezetésével a város többször is hitelhez folyamodott, ami oda vezetett, hogy 2012-re 750 milliós tartozást halmozott fel. Emiatt az önkormányzati bérek fizetése is veszélybe került. A megváltás akkor érkezett, amikor a kormány átvállalta az önkormányzatok adósságának kifizetését, Besenyszög azonban ekkor benne volt abban a nyolc településben, amelyiknek első körben nem fizették ki a tartozását, igaz, később a helyzet rendeződött, és mégis átvállalták a hiteleket.
Épül az orvosi szolgálati lakás
Az önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállásáról szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a polgármesternek nem lehet máshonnan származó jövedelme, és vállalkozási tevékenysége sem lehet, ez ugyanis összeférhetetlen a polgármesteri tisztséggel. Csakhogy 2018-ban kiderült, hogy Balogh nem fizetett agrárkamarai tagdíjat. Értesüléseink szerint az értesítésen a kormányhivatalban is meglepődtek, mert mi alapján is kellene a polgármesternek tagdíjat fizetni, ha nincs is más jövedelme? Úgy tudjuk, Balogh Zoltán saját földjein kívül az államtól bérelt földeken is gazdálkodik, ha pedig ezeken megszüntetné gazdálkodását, akkor tetemes pénzt kellene visszafizetnie az állami tulajdonú földek hosszú távú bérlésének felmondása miatt.
Megkérdeztük az ügyben a megyei kormányhivatalt, ahol kérdéseinkre azt válaszolták, hogy értesülésünk téves, a kormányhivatal nem kapott tájékoztatást a NAV-tól Balogh Zoltán esetleges köztartozásával kapcsolatban. Továbbá azt is közölték, hogy Besenyszög polgármesterével kapcsolatban a kormányhivatalhoz nem érkezett összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés, összeférhetetlenségi vagy méltatlansági helyzet fennállásáról nincs tudomásuk. Hozzátették, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján az összeférhetetlenség kérdésében nem a kormányhivatal, hanem az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
A felmerült ügyekkel kapcsolatban kerestük a polgármestert, de Balogh Zoltán egyelőre nem válaszolt.
(Címlapképünkön: a Bes-Ász Kft. a polgármesteri hivatalban található. Fotó: a szerző felvétele)
|
Építőipari beruházást is elnyert az önkormányzati vágóhíd Besenyszögön
|
Vitatott módszerekkel egy reménytelen beruházásba öntik az önkormányzati pénzt Besenyszögön, ahol a polgármester neve is előkerül bizonyos ügyekben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/epitoipari-beruhazast-is-elnyert-az-onkormanyzati-vagohid-besenyszogon-245542
|
2022-02-01 11:21:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nem lehetett egyszerű helyzetben Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, amikor arról kellett döntenie, hogy a kismillió budapesti és vidéki koncerthelyszín, szórakozóhely, klub közül melyiknek szavaz meg állami támogatást. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő még augusztusban jelentette be, hogy a kormány 2,1 milliárd forintos csomagról döntött a könnyűzenei klubok és a fesztiválszervezők támogatására. Az 500 fő alatti koncerthelyszínek maximum 9 millió forint, míg a nagyobb klubbok akár 30 millió forintban is reménykedhettek.
December 9-én született meg végül a döntés és átnéztük a listát, hogy Fekete Péter államtitkár kinek adott, illetve kinek nem adott támogatást. A 30 millió forintos kategóriában 73 pályázat érkezett és csak 23 cég nyert, ebből következik, hogy 50 koncerthelyszínnek csalódnia kellett. Csak érdekességképpen a győztes és a vesztes kategóriából is szemezgettünk.
Így például nem kapott támogatást az Ötkert Kft., pedig az Ötkert egy menő belvárosi klub a Bazilika közelében, a cég egyik tulajdonosa pedig a 4 BRO HUNGARY Kft.-én keresztül Manninger Máté, aki Manninger Jenő fideszes országgyűlési képviselő fia. Az Ötkert Kft. anyagi helyzete amúgy 2019-ig biztosan stabil volt, hiszen tavaly 912 millió forint forgalom mellett 9,5 millió forint nyereség jött össze.
Nem kapott támogatást a Gellért hegy lábánál fekvő Romkert sem.
Évek óta a budapesti fiatalok és a legszexibb, bulizásra éhes lányok Nr.1. partitere a Duna-parti Romkert, ahol a csillagos ég, a varázslatos holdfény és a lágy dunai szél fonja körbe az éjszakát a vidám lámpásokkal és fényekkel
- szól a hely bemutatkozása. A Romkert mögött álló Sunset Angel Kft. egyik tulajdonosa a FOOD Style Kft.-én kereszül a L.A.C. Zrt., amely Horváth László tiszteletbeli kazah konzul érdekeltsége. Övé például a CER Hungary Zrt. is, amely tavaly már 7,8 milliárd forint árbevétel mellett 239 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Ellenben maga a Sunset Angel Kft. viszont stabilan veszteséges, tavaly nem is volt bevétele, viszont 18 millió forintos veszteséggel zárt.
Szintén a csalódottak táborát erősíti a Dürer Kert, illetve a zuglói kultikus hely mögött álló Dürer-Kert Kft., amely szóvá is tette elégedetlenségét.
Sajnos egyáltalán nem kaptunk indoklást arról, hogy milyen szakmai érvek vezettek arra, hogy egy 12 éve üzemelő, európai szinten is jegyzett koncerthelyszínt végül nem találtak érdemesnek anyagi támogatásra a világjárvány okozta válság közepén. Szeretnénk, ha megismerhetnénk és nyilvánosak lehetnének a döntnökök szempontjai
- írták a Facebook-oldalukon. Tavaly még nagyon jól ment a Dürer Kertnek, hiszen 337 millió forintos forgalom 56,8 millió forintos nyereséghez volt elég.
És akkor essék szó a szerencsés nyertesekről is. Ide kívánkozik a Szimpla kert, amely a pesti romkocsmák közül talán a legismertebb. A SzimplaCity Szolgáltató Kft. 2015-2019 között elképesztő ütemben dübörgött: a 644 millió forintos forgalomról tavaly már sikerült eljutni a 2 milliárd forintos szintig. A 2019-es profit pedig 691 millió forint lett, amit ki sem vettek a cégből. Ellenben 24,3 millió forint segítséget kaptak most a kormánytól. A cég 30 százalékos tulajdonosa Zsendovits Ábel, aki az atv.hu-nak elmondta: a koronavírus első hullámát is megérezték, akkor a dolgozók felétől kellett megválni.
Két szórakozóhelye biztosan nyert a Sziget-alapító Gerendai Károlynak is. Egyrészt az Erzsébet téri Akvárium Klub mögött álló cég a maximális 30 millió forintot kapta, másrészt a főváros egyik legkedveltebb koncerthelyszíne, a Budapest Park működését irányító Kultúrpark Zrt. egyik tulajdonosa is a milliárdos üzletember és a cég szintén a maximális 30 millió forintot kapta a kulturális kormányzattól. A sikeres vállalkozó számtalan cégben tulajdonos, de egyik legfontosabb cégének a Szigerta Invest vagyonkezelő Kft. nevezhető. A társaságnak 2,1 milliárd forint a jegyzett tőkéje, 11 milliárd forint a saját tőkéje és Gerendai Károly a 65 százalékos tulajdonosa, míg Takács Gábor 35 százalékkal rendelkezik. A 2019-es adózott eredménye 633 millió forint lett, amiből Gerendai Károlynak jutott 411 millió forint osztalék.
A nagyobb győztesek közül pedig még kiemelnénk a fiatalok körében szintén kedvelt A38 Hajót, ahol szintén ismeretlen ideig elmaradnak a koncertek. A Zászlóshajó Kft. a maximális 30 millió forintot kapta. A cég egyik tulajdonosa a Tramite Kft.-n keresztül Patonai Péter, az állami Magyar Fejlesztési Bank volt vezérigazgatója. A koronavírusig a Zászlóshajó is dübörgött: 2019-ben 1,2 milliárd forintos bevétel jött össze, igaz, ez csak 23,6 millió forintos nyereséghez volt elég. Szintén nyert 29,9 millió forintot a debreceni Roncsbár, amelynek Fejes Tamás, a Tankcsapda dobosa és Bernáth Csaba, a DVSC labdarúgócsapatának volt játékosa is a tulajdonosa a Romkocsma Kft.-n keresztül.
Ami pedig a kicsiket illeti: az 500 fő alatti kategóriában összesen 210 pályázat érkezett és 71-en nyertek maximum 9 millió forintot. Itt is kezdjük először a vesztesekkel. Nem kapott segítséget a balatonfüredi Lipstick Klub a görög falu területén, amelyről a napokban írtuk meg, hogy a polgármester elbontaná. Szintén csalódnia kellett a New York Kávéházba koncerteket szervező, 3,1 milliárd forintos forgalmú CER Kft.-nek. A CER pedig az Eventrend csoport része, amely a magyar vendéglátás és rendezvényszervezés területén piacvezető, magyar tulajdonú vállalkozás. Másik pályázatuk sem nyert, hiszen a Symbol is az ő érdekeltségük, de szintén nulla forintot kaptak. Egy egészen más jellegű hely az ózdi Rio diszkó, amely 1991. december 18-án nyitott meg, jelenleg Stijacic Radován az egyik tulajdonos, aki Böde Dániel válogatott labdarúgó menedzsere is, ellenben szintén nem kapott támogatást.
Nyert viszont 9 millió forintot a balatonboglári Babel Camp romkocsma hangszigetelésére a Wellington Business Kft., amely tavaly 483 millió forint bevétel mellett 112 millió forintos profittal zárt. Szintén örülhet a Benkő és Benkő Sztár Kft., amely a Fészek Kulturális Központban hozhat létre zenei produkciókat 9 millió forintból. Legutóbb akkor szerepeltek a hírekben, amikor tavaly ápriliban rendőrségi razzia volt és 47 embert állítottak elő kábítószer birtoklás miatt. Kiemelnénk még az Új Gödör Klub 8,1 millió forintos sikerét (Uni-Co Kft.), amelynek 2012-ben kellett elhagynia az Erzsébet teret (ahol még csak Gödör Klub volt).
|
Random dobott mentőövet a kormány a bajba jutott szórakozóhelyeknek
|
Nehéz logikát találni abban, hogy a kulturális kormányzat milyen szempontok alapján ítélhetett oda állami támogatást a koronavírus miatt bajba került koncerthelyszíneknek. Szemezgettünk a nyertesek és a vesztesek közül is.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/random-dobott-mentoovet-a-kormany-a-szorakozohelyeknek.html
|
2020-12-21 15:07:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Újabb gyanúsítottjai vannak a tavaly tavasszal kirobbant, nyolcmilliárd forintos csalási ügynek. Az újabb kényszerintézkedések tényét a Békés Vármegyei Főügyészség erősítette meg a Magyar Narancsnak, de azt, hogy a bűnügyi felügyelet elrendelése mely személyeket érinti, nem árulták el. A lap nem hivatalos értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy egy ügyvéd is érintett lehet, aki a gyulai Gordiuszi Intézményt vezette, a másik gyanúsított pedig a Pünkösdi Egyház keretein belül működő miskolci szervezet.
Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.
A NAV szerint az állami költségvetésből elcsalt pénz eléri a nyolcmilliárd forintot, 3,6 milliárd forintról a hatóságok kiderítették, hogy a népkonyhai szolgáltatásra igényelt összeg egy részét bankszámlákon átfuttatták, majd ATM-ből felvették, és cipősdobozokban vitték a bűnszervezet vezetőinek. A NAV olyan fiktív szerződésekre is bukkant, amelyekkel 4,4 milliárd támogatás folyt be hozzájuk, ezek végül külföldi számlákon landoltak. A rászorulók támogatása mögé bújva csalhatták el a milliárdokat a Pünkösdi Egyház szervezeteiben, azt is a Magyar Narancs írta meg, hogy januárban az egyházi szervezet teljes elnöksége lemondott. Az ügyben a hatóságok 7,5 milliárd értékben számlákat, ingóságokat és ingatlanokat foglalt le.
A tavaly augusztusi közlemény a fővárosi népkonyhát érintően közölt csak konkrétumokat, ott előfordult, hogy napi 24 ezer főre igényeltek támogatást az államtól, holott a konyha csak napi ezer fő ellátására volt alkalmas. Most a Magyar Narancs információi szerint a népkonyhai szolgáltatásokat végző miskolci és a békéscsabai szervezetek vezetői kerülhettek a hatóságok látókörébe, a mostani intézkedések hátterében, a meg nem erősített források szerint az állhat, hogy az egyházi szervezet cégétől evangelizációs szolgáltatásokat vásároltak. Náluk rendelhették el, hogy lakóhelyüket csak meghatározott, a hatóságok által ellenőrzötten hagyhatják csak el.
A nyomozás évekkel ezelőtt indulhatott el, 2019-ben a hvg.hu is foglalkozott az akkoriban gomba módra szaporodó népkonyhákkal. A békés megyei Tótkomlóson tűnt fel, hogy abban az évben már a második népkonyhát nyitotta volna az egyházi szervezet, a helyi képviselők kételkedtek abban, hogy a kisvárosban ennyire sok lenne a rászoruló. Az állami felügyeleti szerveknek is gyanús lehetett már akkor is a népkonyhai terjeszkedés, mivel 2019 januárjától elrendelték, hogy csak TAJ-szám ellenében vihetnek ebédet a rászorulók.
A népkonyhai szolgáltatásokról a KSH is közöl adatokat, ezek alapján a szolgáltatás volumene, és az állami támogatás mértéke is, enyhén szólva, hullámzó. Öt év alatt tízszeresére nőtt a népkonyhán étkezők és az ehhez rendelt támogatás összege is: 2015-ben 19 ezer fő ellátása volt lehetséges 1,3 milliárd forint támogatás mellett, a következő évben az ellátás volumene négyszeresére ugrott, a támogatás megduplázódott. A valós igényeknek mindig felette volt a befogadóképesség, de olyan kiugró különbség, mint 2018-ban, nem volt: ekkor 286 ezer fő befogadóképesség mellett mindösszesen 166 ezren vették igénybe a népkonyhai szolgáltatást, az állam ehhez ebben az évben 13 milliárd forint támogatást biztosított. Ezért is rendelhették el 2019 januárjától a TAJ-kártya bemutatásának a kötelezettségét, bár ez nem életszerű, ha arra gondolunk, hogy pont azok a valójában rászorulók, akiknek jó eséllyel nincs érvényes TAJ-számuk.
Érdekes, hogy 2019-20-ban a 2018-as felére csökkent a népkonyhák befogadóképessége, ezzel együtt a támogatás is, de még ezt a kapacitást sem használták ki, mert a 145 ezer helyett, csak 85 ezren kaptak ingyen ételt. Még ennél is különösebb az, hogy 2021-ben már ismét 142 ezer ember kapott ételt a népkonyhákon, amelyek 13,4 milliárd forint támogatást kaptak.
|
Tovább dagad a Pünkösdi Egyház sokmilliárdos csalási botránya
|
Tavaly augusztusban közölte a NAV, hogy a Békés Vármegyei Főügyészséggel együttműködve tárták fel az egyházi szervezet alá tartozó, közfeladatot ellátó belső egyházi jogi személy csalásait. A szervezet Borsodban, Békésben és Csongrád-Csanád megyében működtetett rászorulókat támogató szociális konyhákat, de fogyatékkal élőket és időseket segítő szolgáltatásokkal is foglalkoztak, ám a hatóságok szerint az ehhez igényelt támogatások egy részét saját célokra fordították.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20230210_Dagad_a_Punkosdi_Egyhaz_botranya
|
2023-02-10 15:31:00
| true | null | null |
HVG
|
A radikális párt szerint a kormány – felháborító módon – olyan szervezeti és működési szabályzatot fogadott el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) számára, amely szerint a maximálisan foglalkoztatható 198 emberből 146-an legalább osztályvezetőként dolgoznak.
Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese közölte: az NFÜ 146 belső szervezeti egységre tagozódik, átlagosan “1,35 dolgozó alkot egy szervezeti egységet”. Ez teljesen irreális. Volner János szerint a “botrányos és vállalhatatlan” működési szabályzat oka, hogy az NFÜ-nél egy osztályvezető legalább 446 ezer forintot keres, míg egy vezető beosztás nélküli közszolgálati tisztviselő 45 éves korában 307 ezer forintot kaphat. A javadalmazásbeli különbség legalább másfélszeres – tette hozzá.
Volner János kiemelte: a költségvetési törvény szavazásakor a kormánytöbbség az NFÜ személyi jellegű juttatásaira 6 milliárd forintot, vagyis fejenként valamivel több mint évi 30 millió forintot biztosított. A Jobbik szerint ez azért különösen felháborító, mert az ügynökség rendszeresen köt külsős cégekkel milliárdos nagyságrendű megbízási szerződéseket olyan feladatokra, amelyek az NFÜ fő tevékenységéhez tartoznának.
|
Ahol 52 embert irányít 14
|
A Jobbik azt állítja, hogy még a bérekkel is csalnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/02/ahol-42-embert-iranyit-146/
|
2013-09-02 15:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára közleményben tudatta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) dolgozói létszáma a Jobbik által közölt 198 helyett 610, a vezetők száma pedig 91 a jelzett 146-tal szemben. Csepreghy közölte: a hír többi része sem igaz, sem a fizetések mértéke, sem pedig a külső megbízások nem állnak ellentétben az Európai Bizottság irányelveivel, és összhangban vannak a magyar piac standardjaival.
Előzőleg a Jobbik azt állította, hogy a bérekkel is csalnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél. A kormány – felháborító módon – olyan szervezeti és működési szabályzatot fogadott el – az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerint -, amely célja, hogy a NFÜ-nél a javadalmazásbeli különbség legalább másfélszeres legyen. Volner János kiemelte: a költségvetési törvény szavazásakor a kormánytöbbség az NFÜ személyi jellegű juttatásaira 6 milliárd forintot, vagyis fejenként valamivel több mint évi 30 millió forintot biztosított.
|
NFÜ: több a dolgozó, kevesebb a főnök
|
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár cáfolta a Jobbik frakcióvezető-helyettes állításait.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/02/nfu-tobb-a-dolgozo-kevesebb-a-fonok/
|
2013-09-02 16:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Jobbik frakcióvezető-helyettese közleményében emlékeztetett rá, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget vezető helyettes államtitkár hétfőn azzal igyekezett az NFÜ foglalkoztatási és szervezeti anomáliáit mentegetni, hogy "alaposan ellentmondott az Orbán Viktor által augusztus 16-án megjelent miniszterelnöki utasítás tartalmának".
A Hivatalos Értesítőben megjelent rendelkezés szerint az NFÜ Orbán Viktor által engedélyezett maximális létszáma 198 fő lehet, ugyanakkor Csepreghy Nándor szerint jelenleg több mint háromszor ennyien, 610-en dolgoznak a szervezetnél. "Ezek szerint Orbán Viktornak halvány fogalma sincs az általa irányított szervezetek létszámgazdálkodásáról, és az NFÜ is gondosan titkolja, miért húzódik szakadéknyi különbség a miniszterelnöki utasítás és a valóság között" - írta Volner János.
Csepreghy Nándor
Az ellenzéki politikus furcsállja, hogy a miniszterelnöki utasítás szerint az NFÜ 146 belső szervezeti egységre tagozódik, ám a helyettes államtitkár szerint csak 91 élén áll vezető. "A tájékoztatásból nem derült ki, hogy a vezető nélkül maradt osztályok működéséről a dolgozók szavazata dönt-e, vagy mégis jutott főnök mindenhova, esetleg 55, a miniszterelnöki utasításban szereplő szervezeti egység meg sem alakult, ezért nem volt szükség vezető kinevezésére."
Volner János szerint jelenleg nem tudható, hogy a miniszterelnöki utasításban szereplő adatok vagy a velük ellentétes helyettes államtitkári tájékoztatás felel-e meg a valóságnak, ezért a miniszterelnökhöz intézett írásbeli kérdéssel próbálják kideríteni az igazságot.
198+412=610
Csepreghy Nándor lapunkon keresztül siet a jobbikos képviselő segítségére. "Volner János nem elég körültekintően tájékozódott - mondta kedd délután az FN24-nek a helyettes államtitkár. - Az NFÜ-ben valóban 610 munkatárs dolgozik. Egyedül abban van igaza Volnernek, hogy a fejlesztési ügynökség SZMSZ-e szerint magyar állami költségvetési forrásból maximum 198 fő foglalkoztatható."
De akkor hogy jön ki a 610?
"Úgy, hogy a további 412 fő fizetését teljesen jogszerűen és az uniós gyakorlatnak megfelelően az Európai Bizottság alapjaiból finanszírozzuk. Hogy melyik kolléga melyik forrásból kapja a pénzét, esetleges, és ennek nincs is különösebb jelentősége."
Volnernek azon felvetésére, miszerint több a belső szervezeti egység, mint a főnök, Csepreghy Nándor ezt mondta: "Fogalmam sincs, Volner honnan vette a száznegyvenhatos számot. Az NFÜ-nél 91 szervezeti egység működik, melyhez 91 vezetői státuszt rendeltünk."
Volner János
|
Matekozik a Fidesz és a Jobbik
|
Volner János nem tudja eldönteni, "Orbán hazudik, vagy az államtitkára", ezért a miniszterelnökhöz intézett írásbeli kérdéssel próbálja kideríteni az igazságot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/03/orban-hazudik-vagy-az-allamtitkara/
|
2013-09-03 16:05:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lázár János közölte: kormánybiztosként szeptember 9-én találkozik először Johannes Hahnnal, az EU regionális politikáért felelős biztosával. Az unió a Magyarországon folyó tizenöt operatív program közül tizenhármat kifogásol. A támadások középpontjában a “mérnökügy” áll, vagyis az, hogy 2007 óta – kormányoktól függetlenül – a beruházások műszaki ellenőri feladatainak ellátását magyar mérnöki kamarai regisztrációhoz kötötték.
Az emiatt kiszabható bírság elérheti az érintett fejlesztések beruházási támogatásának 25 százalékát, ami összességében több száz milliárd forintos kiesést jelenthet az országnak. Lázár János eredménynek tartaná, ha a büntetés arányát sikerülne 10 százalék alá szorítani. A költségvetési ciklusban az ország 8200 milliárd forintnyi fejlesztési forrást használhat fel, ennek 95 százalékáról már döntés született.
Sajnálatos módon számos olyan program van – szennyvízberuházások, egészségügyi fejlesztések, vállalkozások projektjei -, amelyek lassan haladnak – mondta a politikus. Ha nem sikerül felgyorsítani a folyamatot, 500-600 milliárd forintos veszteség érheti az országot. Ezért a kormánybiztos felelős viselkedést vár el az érintett vállalkozásoktól. Mint mondta, ha nincs meg a fejlesztéshez szükséges önerejük, jelezniük kell, hogy még idejében új nyerteseket lehessen találni.
Önkormányzatoknál is vannak olyan támogatott szennyvíz-, ívóvíz- és hulladékgazdálkodási beruházások, amelyek lassan haladnak. Ha a települések nem tudnak előrelépést elérni, az állam visszaveszi e projektek lebonyolítását – ismételte meg Lázár János. Szerinte országosan akár százas nagyságrendben is lehetnek olyan fejlesztések, amelyek a Belügyminisztériumhoz vagy más tárcához kerülhetnek.
Ahhoz, hogy az 500-600 milliárdos veszteség 100 milliárd forint alá csökkenjen – ez a teljes forrás nagyságához viszonyítva már nemzetközi összehasonlításban is versenyképes arány lenne – a brüsszeli támogatást is el kell nyerni – hangsúlyozta az államtitkár.
|
Az EU több száz milliárd forintra büntethet minket
|
Kemény tárgyalásokra számít Brüsszelben az uniós fejlesztési források ügyében a Miniszterelnökséget vezető államtitkár.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/03/az-eu-tobb-szaz-milliard-forintra-buntethet-minket/
|
2013-09-03 16:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az NGM korábban csak annyit mondott az adósságnyomás-mérő megszüntetéséről, hogy az alkalmazást “technikai okokból, magas szoftverkarbantartási igénye miatt nem üzemelteti tovább a jövőben”. Aki nem tudná: az adósságnyomás-mérő egy 800 ezer forintért megrendelt alkalmazás volt – úgy, hogy egyébként 10 perc alatt elkészíthető -, amely azt mutatta, hogy állunk az államadósság elleni küzdelemben.
Az alkalmazást azután szedték le, hogy kiderült: csapataink vesztésre állnak, a 2013-as adat magasabb lett, mint amekkora az adósságnyomás-mérő idején volt. Az idei év első felében az államadósság GDP-arányos szintje 81,4 százalék volt, szemben az adósságnyomás-mérő indulásakor jelzett 81,18 százalékos értékkel.
Az NGM magyarázata már elsőre is sántított, hiszen elképzelhetetlen, hogy egy ilyen szoftvernek magas legyen a karbantartási igénye. A működtetése ugyanis mindössze abból áll, hogy valaki havonta átír két számot a rendszerben.
Kicsoda az a sajtóinformatikus, és miért?
A minisztérium aztán az Indexnek egy újabb magyarázattal elő, ami még az elsőnél is abszurdabb lett, már-már a matolcsys közleményeket idézte. (Ki ne emlékezne a volt nemzetgazdasági miniszter legendás, Ki Kopits György és miért? című közleményére).
Az NGM magyarázata szerint az államadósságnyomás-mérő frissítését a minisztérium sajtótitkárságának dolgozó munkatársak látták el, a sajtó és kommunikációs főosztály megváltozott személyi állománya miatt viszont már nem maradt kapacitás a mérő folyamatos frissítésére.
“A minisztérium azért döntött így, hogy elkerülje egy új vállalkozási szerződés megkötését, vagy sajtóinformatikus munkatárs felvételét az adattartalom aktualizálása érdekében. Mindkét megoldás jelentős – havi szinten 400 000 forintos – többletkiadást okozott volna” – szögezték le.
Sok a meló
Arra nem tért ki az NGM, hogy a kollégák hogyan lehetnek annyira leterheltek, hogy havi 5 másodpercük sincs erre, de nem teljesen tiszta az sem, hogy a minisztérium tényleg komolyan gondolta-e, akárcsak a gondolat szintjén is, hogy két szám átírására havi 400 ezer forintért felvesznek egy embert.
|
Matolcsy szelleme kísért az NGM-ben
|
Rég láttunk már ennyire abszurd közleményt a minisztériumtól, utoljára talán akkor, amikor még Matolcsy György vezette az NGM-et.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/03/matolcsy-szelleme-kisert-az-ngm-ben/
|
2013-09-03 16:19:00
| true | null | null |
24.hu
|
A pénz több mint nyolcvan százaléka az utánpótlás- és tömegsport fejlesztését, tömegek futballozását szolgálja, a további 20 százalék “a nézők kulturált szórakozását szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, illetve utánpótláscsapataik működésére” ment el.
A 2012/13-as időszak jóváhagyott összegeinek részletezéséből kiderül, a fejlesztések több mint 80 százaléka pályák vagy öltözők létesítéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódik.
Az MLSZ arról is beszámolt, hogy a csak amatőr osztályban érdekelt klubok számára kiírt 2013/14-es sporttelep-felújítási program keretében – a tervek szerint – az idei szezonban 584 sportszervezet közel 2,5 milliárd forint támogatást kap telephelyének felújítására.
A futballszövetség közölte, hogy az általa igényelt és jóváhagyott 6 milliárd (2011/12) és 7,6 milliárd forint (2012/13) felhasználása teljes egészében az amatőr labdarúgást támogatja.
|
Ömlött a pénz a fociba a TAO-ból
|
A labdarúgó-egyesületek számára jóváhagyott TAO támogatási összeg 2011/12-ben 19,1 milliárd forint volt, a társaságiadó-kedvezményekre alapozott program ismertebbé válásával pedig ez 2012/13-ban 23,3 milliárd forintra emelkedett - a magyar szövetség (MLSZ) összegzése szerint.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/05/omlott-a-penz-a-fociba-a-tao-bol/
|
2013-09-05 16:21:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nincs izgalom
Reggeltől délutánig folyt a Hunvald-per másodfokú tárgyalása a Szegedi Ítélő Táblán, csütörtökön. Az ügyésznő fejtette ki a vád álláspontját, majd a védők perbeszédei következtek, délutánra fáradtak a résztvevők, még Bárándy György és néhány társa is szunyókált egy kicsit. A 12 vádlott közül hárman még délelőtt kérték felmentésüket a részvétel alól, s tovább is álltak. Fordulatokra nem számított senki.
Újrázás
Újra lefolytathatják ez eljárást, ezt már korábban is több sajtóban megjelent írás felvetette. Most,- ahogy délelőtti tárgyalásról beszámoltunk – az ügyész, a védők is többségükben az eljárás újbóli lefolytatását indítványozták, holott 50 tárgyalási napon keresztül folyt a per.
Erkölcs és jog távol egymástól
A védők tették a dolgukat, védték, ami védhető. Polgármesteri keret volt, van és lesz is – mondta a tizennyolcadrendű vádlott védője, utalva arra, hogy védence a vád szerint lakást kapott abból a bizonyos polgármesteri keretből. Az ügyvéd szerint azt nem tudhatta védence, hogy jogszerűen-e vagy sem kapta a lakást, de a helyi rendelet szabályozta ennek a bizonyos keretnek a felhasználását. Most is van polgármesteri keret, csak most mások kapnak lakást- tette hozzá Bartos Gábor ügyvédje. Sőt, még haszna is volt az Erzsébetvárosi Önkormányzatnak, hiszen lepukkant bérletekről volt szó, amelyek felújítására az önkormányzatnak nem lett volna pénze. A vádlottak többsége vesztegetés, hűtlen kezelés, okirat hamisítás miatt került a vádlottak padjára.
Ítélet?
A védők csütörtöki perbeszédére pénteken Scherné Bagi Edit ügyésznő reagál, majd a vádlottak szólhatnak az utolsó szó jogán. Ítéletet az októberre kitűzött első tárgyalási napon hirdethetnek, illetve dönthetnek arról, hogy az eljárást elölről kezdeik.
Szlavkovits Rita
|
Az utolsó szó jogán
|
Magyarázkodhatnak még egyszer a bíróság előtt a Hunvald-per vádlottjai a pénteki tárgyaláson. Ha szólni kívánnak, lesz módjuk, de nem kötelező.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/05/az-utolso-szo-jogan/
|
2013-09-05 16:40:00
| true | null | null |
24.hu
|
Öt év nélkülem
„Négyéves volt a kislányom, mikor elvittek otthonról – csuklott meg Gál György hangja – ma kilencéves, mennyi ünnepet kellett a családomnak nélkülem eltöltenie!” – sírta el magát az elsőrendű vádlott, az utolsó szó jogán megszólaló Gál György, aki első fokon 8 és fél év börtönt kapott. A 24 vádlott közül a legsúlyosabb büntetést kapó, hajdani erzsébetvárosi politikus szerint az elmúlt 5 évben, amióta az ügy bonyolódik, több szó esett a vagyoni károkozásról, azonban egy szó sem esett azokról az emberekről, akik a kerületben áldatlan körülmények között élnek lakásaikban, mert az önkormányzatnak nincs pénze a felújításra. Az állam ugyan átadta annak idején a bérlakásokat a helyhatóságoknak, de pénzt nem adott mellé. Ezt nyögik ma is. Ha nem értékesítették volna az ingatlanokat, akkor sokkal több pénzért ki kellett volna költöztetni az ott lakókat és felújítani a lakásokat. Gál szerint az esetben keletkezett volna kára az önkormányzatnak. Ismerősei lakáshoz juttatásával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy ők valójában rászorulók, s csak azért nem kaphattak volna lakást, mert az ő ismerősei voltak.
Koncepciós per
Hunvald teljesen ártatlannak vallotta magát, az ókori bölcset idézte. Előtte azonban arról beszélt, hogy szerinte a bíróság nem tanulta meg az elmúlt öt év alatt sem, hogy a tilalmi lista nem azt jelenti, hogy nem értékesíthető az ingatlan, hanem azt, hogy nem alakítható társasházzá. Majd eztán előhúzott egy papírt és Cicero Védőbeszédéből olvasott fel részletet. Szabó Zoltán, 23-ad rendű vádlott, Erzsébetváros korábbi polgármestere egyenesen koncepciós pernek nevezte az eljárást, legalábbis az ellene folyó részleteket mindenképpen, szerinte ellene hosszú idő óta politikai bosszúhadjárat folyik
Hunvald-ügyből kerékbilincsügy lett
Pénteken tovább folytatódtak, még az utolsó szó jogán felszólalók beszéde előtt, a védők perbeszédei. Ezekben főként Szabó Zoltán kerékbilincsügyéről esett szó. Az ügyvédek szerint jogtalanul használta a bíróság a jegyző asszony telefonjait lehallgató és rögzített beszélgetéseket bizonyítékképpen, hiszen az ügyészség bár valójában a jegyzőnőt kívánta lehallgatni, tévedésből egy azonos nevű, más személy lehallgatását engedélyezte a megadott számon. Tehát papíron mást engedélyeztek, ami valójában zajlott, így a felvett, bizonyítékként felhasznált felvételeket nem lehetett volna bizonyítékként használni. Más, a kerékbilincsügyet részleteiben érintő kérdések is felvetődtek. Bárándy Györgyöt kérdezte hírportálunk a tárgyalás végén erről, aki azt válaszolta, hogy azért kellett, az egyébként nevetséges kerékbilincsügyet részleteiben feltárni, mert jogtechnikailag vetett fel pikáns kérdéseket, ami a szakemberek számára rendkívül lényeges lehet a jövőben is.
A hatályos törvények a korrupció melegágyai
A védelem többször hangoztatta a tárgyalás során azt, hogy az erkölcs és jog elválik egymástól. Bárándy szerint ez valóban így van, még ha nem is kívánatos. Leginkább a törvényalkotók feladata lenne ezt a távolságot minél szűkebbre zárni, nem pedig különböző korrupcióellenes programokat kell indítani. A Szeged24 kérdésére, hogy igazságügy-miniszterként ő maga tett e lépéseket ennek érdekében, azt felelte Bárándy, hogy ha az ő minisztersége idején fény derült volna hasonló esetre, valószínűleg jelezte volna a politikusok felé, egy diskurzust kezdtek volna, aminek eredményeként talán éppen a Hunvald-ügyben oly sokszor vitatott polgármesteri keret felhasználásának szabályait is megváltoztathatták volna. Azok máig változatlanul hatályosak.
|
Hunvald-per: Gál elsírta megát, Hunvald Cicerót idézte
|
Hunvald-per: Gál elsírta megát, Hunvald Cicerót idézte
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/06/hunvald-per-gal-elsirta-megat-hunvald-cicerot-idezte/
|
2013-09-06 16:47:00
| true | null | null |
24.hu
|
Pécsen általános értetlenkedéshez vezetett, amikor kiderült, hogy dr. Czéh-Tóth Márk 5 koncessziót nyert a trafikpályázaton, korábban ugyanis semmi köze nem volt az iparághoz.
Akkor még nem lehetett tudni, de Czéh-Tóth nem egyedül szállt be a dohánybizniszbe. Amint az a ceginfo.hu adatbázisából kiderül, trafikos cégét, a DohányKer Trafikok Kft.-t Hamar Endrével közösen alapította meg, nem sokkal azelőtt, hogy kihirdették a győzteseket.
Hamar Endre Czéh-Tóthoz hasonlóan korábban egyáltalán nem foglalkozott dohánykereskedelemmel, viszont két cégben is üzlettársa volt Orbán Viktor újdonsült vejének.
Hamar Endre az azóta már megszűnt Hamar & Tiborcz Kft.-ben volt Tiborcz István tulajdonostársa, a cégbe 2010-ben vásárolták be magukat. A másik cégben, az IBC-Projekt Kft.-ben szintén 2010-ben tűntek fel tulajdonosként. A cég még mindig Tiborczé, Hamar 2012-ben távozott.
Hamar Endre egy harmadik vonalon is kapcsolatba került Tiborcz Istvánnal. Amint az az E-OS Innovatív közgyűlési jegyzőkönyveiből kiderül, a Green Investments & Solutions Kft. 2010-ben kisbefektetőként szállt be az E-OS Innovatív Zrt.-be, amelyben Tiborcz igazgatósági tag. A cég 6,6 milliót fektetett be, 2,5 év alatt ennek a tízszeresét vehette ki osztalékként.
A vállalkozás csak idén került Hamar tulajdonába, azt megelőzőrn egy olyan ügyvédé volt, aki Tiborc másik üzlettársához, Erdei Bálinthoz köthető, aki szintén igazgatósági tag az E-OS (ma már Elios) Innovatív Zrt.-ben.
|
Trafikos lett Orbán Ráhel férjének üzlettársa is
|
Hamar Endre, Orbán Viktor újdonsült vejének üzlettársa idén májusban alapított trafikos céget dr. Czéh-Tóth Márkkal közösen, aki 5 koncessziót nyert.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/09/trafikos-lett-orban-rahel-ferjenek-uzlettarsa-is/
|
2013-09-09 16:54:00
| true | null | null |
24.hu
|
A vesztegetéssel vádolt férfi még 2008 februárjában találkozott az egyik esztergomi képviselővel. Egymillió forintot ajánlott azért a szavazatért, amely a fideszes polgármester, Meggyes Tamás bukásához vezetett volna. A döntéshozó visszautasította a pénzt, a történtekről rögtön értesítette a városatyát.
Az ügy keddi tárgyalásán a győri ítélőtábla jóváhagyta a korábban meghozott az első fokú ítéletet, így vesztegetés miatt nyolc hónap felfüggesztett börtönt ítélt meg két év próbaidőre.
|
Egymilliót ért volna a polgármester bukása
|
Noha százezreket ajánlott egy férfi az esztergomi városvezető elleni akcióhoz, a bíróság szerint a 90 ezer forint büntetést sem tudja kifizetni.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/11/egymilliot-ert-volna-a-polgarmester-bukasa/
|
2013-09-11 17:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az elegáns szállodákhoz mérhető mellékhelyiségről a Blikk közölt fotókat. A lap azt írja, hogy az év elején elkészült mosdót eddig senki sem láthatta belülről, kivéve Papcsák Ferencet, a jegyzőt és legszűkebb környezetüket. Pedig van a folyosóra nyíló ajtaja, azonban ezt kulcsra zárják, és kitettek mellé egy táblát is „Nem bejárat!” felirattal.
“A dolgozók mosdója nagyjából öt méterre van a polgármester ajtajától, és ez eddig Papcsák minden elődjének megfelelt” – mondta el az ügy kapcsán Várnai László zuglói LMP-s képviselő a Blikknek, hozzátéve, hogy a luxusvécé építésének kérdését annak idején „hozzácsapták” a folyosó felújításához a testületi ülésen, végül is így szavazták meg a helyi önkormányzati képviselők.
A zuglói önkormányzat cáfolta, hogy a 3,8 négyzetméteres fürdőhelyiséget, amely „közvetlen ajtóval rendelkezik a folyosóról, a jegyző és a polgármester szobájáról csak Papcsák Ferenc veheti igénybe.
A vécéfotózásra korábban is voltak például, az Index a nyáron Farkasházy Tivadar szárszói mosdóját fényképezte le.
|
Lefotózták Papcsák luxusvécéjét
|
Márkás csaptelepek, fa mosdópult, edzett üveg zuhanyfülke – így fest a zuglói polgármester 1,3 millió forint közpénzből épült mosdója.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/12/lefotoztak-papcsak-luxusvecejet/
|
2013-09-12 17:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az M1 csütörtök esti Híradójában elhangzott, Kárpáti Zsuzsanna, az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI) korábbi főigazgatója és Vári Gyula volt vadászpilóta a vádirat szerint 2008 és 2010 között fiktív megbízási szerződésekkel nyolcmillió forinttal károsította meg az államot. Kárpáti Zsuzsanna tettesként, Vári Gyula bűnsegédként áll majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt. Az ügyészség mindkettőjük esetében felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kéri – közölte a hírműsor.
A vádirat szerint Kárpáti Zsuzsanna az EKI főigazgatójaként 2008 októbere és 2010 januárja között több megbízási szerződést kötött tanulmányok készítésére Vári Gyulával. A szerződések alapján Vári Gyula négy tanulmányt el is készített, ám ezek – az ügyészség szerint – az EKI számára értékelhetetlenek voltak. Az intézet mégis kifizetett értük nyolcmillió forintot a volt MSZP-s országgyűlési képviselőnek.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak úgy nyilatkozott, “az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet volt főigazgatója, valamint a másik volt országgyűlési képviselő ellen” jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt emeltek vádat.
A Híradó megkereste Kárpáti Zsuzsannát is, aki azt mondta, hogy semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a vádemelésről. A volt főigazgató ártatlannak tartja magát, és szerinte politikai ellenfelei akarnak leszámolni vele – hangzott el. Vári Gyulát az adásig nem érte el a Híradó – közölték a hírműsorban.
Az MSZP kiáll Kárpáti mellett
“Hiszünk Kárpáti Zsuzsa ártatlanságában. A többi, igaztalanul és jogtalanul megvádolt szocialista politikus ügyéhez hasonlóan az ellene folyó eljárást is az ellenzékkel való leszámolási kísérlet részének tekintjük” – áll a szocialista párt Mesterházy Attila pártelnök által jegyzett közleményében. Mint írja: szolidárisak Kárpátival és mindenkivel, akit a Fidesz az általa irányított és befolyásolt ügyészségen keresztül megtámadott.
“Az MSZP, ha lehetősége lesz rá, igazságot fog szolgáltatni mindenkinek, akit az Orbán-kormány megalázott, megfélemlített vagy kisemmizett. Leszámolás helyett igazságos elszámoltatás lesz, amelynek részeként az ügyészség és a rendőrség is politikai nyomás nélkül fogja tenni a dolgát” – zárul a közlemény.
|
Vádat emeltek két volt MSZP-s képviselő ellen
|
Hűtlen kezelés miatt vádat emelt két volt szocialista országgyűlési képviselő ellen a Fővárosi Főügyészség - értesült az MTI Hírcentrum.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/12/vadat-emeltek-ket-volt-mszp-s-kepviselo-ellen/
|
2013-09-12 17:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Hajdú-Bét-ügy egyik legismertebb károsultja, Ónodiné Demeter Éva a legnagyobb nyertese a Hortobágyi Nemzeti Park 800 hektáros földpályázatának (a pályázaton egyébként sokkal több földet osztottak ki, a 800 hektár Bagota környékére esik). A szóban forgó területre pályázók közül három győztest hirdettek, a 800-ból összesen 350 hektárnyi legelőt Ónodiné családi cége, az Avis'96 Bt. szerzett meg (a Céginfó szerint Ónodiné 2013. január végéig volt tulajdonos, most a férje nevén van a vállalkozás).
Ónodiné nemcsak a Hajdú-Bét ügyben ismert közszereplő a térségben: 2006 és 2010 között Hajdúböszörményben fideszes önkormányzati képviselő volt (és a pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke).
2010-es újrázása néhány szavazaton elúszott, azonban a Fidesznek és a kormánynak fontos politikai ügy főszereplője ezután sem maradt állás nélkül: 2011 óta a Nemzeti Földalapkezelő Hajdú-Bihar megyei irodáját vezeti.
Ez azért fontos, mert a most kiosztott 350 hektár tulajdonosi jogait Ónodiné munkaadója, a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) gyakorolja. A pályázati kiírás viszont csak a terület vagyonkezelőjének, a Hortobágyi Nemzeti Parknak a dolgozóit zárta ki az indulók közül. Emiatt az, hogy egy megyei NFA-vezető érdekeltségébe tartozó cég pályázhatott egy NFA-tulajdonban lévő terület tartós bérleti jogára, a kiírás szerint rendben van.
Titkos pályázatok
A politikai szál
A Hajdú-Bét története nem mentes a politikai áthallásoktól sem. Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, az ellenzéki Együtt 2014 vezetőjét előszeretettel támadják politikai ellenfelei a Hajdú-Bét ügyével. A társaságban ugyanis még a kilencvenes évek végén akkor szerzett tulajdont a Wallis, amikor annak vezetője Bajnai volt. Ezért a cég csődjével kapcsolatban rendre felemlegetik Bajnai felelősségét is, noha már több bírósági ítélet is kimondta, hogy ő nem vett részt a Hajdú-Bét operatív irányításában, sem az üzletpolitikájának alakításában, így nem felelős az ott történtekért.
A debreceni központú Hajdú-Bét egykor Magyarország egyik legnagyobb baromfifeldolgozója volt. A víziszárnyas termékek előállításában európai összehasonlításban is az egyik legjelentősebb kapacitással rendelkezett. Előbb 1998-ban, az orosz válság miatt került a cég a csőd szélére. Ekkor szállt be tulajdonosként a Wallis Rt., amely 1999-ben többségi tulajdonos lett. Bajnai 2000-ben került a Wallishoz.
Az viszont, hogy nemcsak pályázhatott, hanem minden indulónál nagyobbat nyert - elvitte a földek majdnem felét, miközben heten-nyolcan hoppon maradtak -, a helyi gazdák szerint megkérdőjelezhető.
Az egyik sértett, Kapusi István például ugyanarra a 202 hektáros területre pályázott, ami végül - egy másik, közel 150 hektáros területtel együtt - az Avis'96 Bt.-hez került.
Kapusi azt mondja, neki jóval több, nagyjából kétszer annyi állata van, nem cégként, hanem családi gazdálkodóként indult - emiatt szerinte előbérleti és elővételi jog is megillette -, és a kiírás szerint 80 pontot érő gazdálkodási tervében is komoly vállalásokat tett: a szokásos egy-két munkavállaló helyett hat ember foglalkoztatását ígérte meg, bevállalta a gazdasági épületek felújítását, és egy gépvásárlási pályázaton is elindult volna.
Ráadásul az Avis'96 Bt. és Kapusi pályázatát ugyanaz a debreceni cég, az Agrármenedzser Bt. írta. Kapusi azt mondja, ő úgy hallotta, hogy a legtöbb új állást ő vállalta be, bár ezt a pályázati anyagok titkosítása miatt bizonyítani nem tudja.
Jól ismerik egymást
"Biztos én is igazságtalannak érezném az eredményt Isti helyében, mert én nyertem, ő pedig nem" - válaszolta kérdésünkre Ónodiné. Azt mondja, senkit nem korrumpált, nem hívott fel, nem próbált semmilyen előnyhöz jutni, a kiírás pedig nem tiltotta az indulását. A földek tulajdonosi jogainak a gyakorlója ugyan tényleg a munkaadója, de a pályázatot a vagyonkezelő nemzeti park írta ki. Az NFA-tól csak egy ügyvédi ellenjegyzés kellett, így nem érzi a pályázást és a győzelmet erkölcsileg aggályosnak vagy összeférhetetlennek vezetői pozíciójával.
Ónodiné elmondja, hogy a Hajdú-Bét csődje 40 milliós veszteséget okozott neki, 13 ezer libája veszett oda, amit hitelre vett a családi agrárvállalkozása az uniós csatlakozás után megnyíló lehetőségekben, támogatásokban bízva. Azóta évente nagyjából 4-5 millió forintnyi hitelkamatot fizet, úgy, hogy még összesen 20 millióval tartozik több hitelezőjének, most legalább visszakapott valamit az élettől, állítja.
Kapusit régóta ismeri, szorgalmas, dolgos ember, ő és családja a földdel és az állatokkal foglalkozik régóta. "Az eredményhirdetés után volt egy feldúlt beszélgetés közöttünk", ismeri el, ezt nagyon sajnálja, és reméli, hogy egy következő pályázaton a mostani vesztesek is nyernek. Szerinte most annyi történt, hogy az Avis'96 Bt. pályázata jobb volt, ezért több pontot kapott, és nyert.
"A pályázat az egész életemet megváltoztathatta volna" - mondja viszont Kapusi. Most azért, hogy juhait legelteti, évente kétmilliót fizet. Ha győzött volna, neki fizettek volna a legeltetésért, ráadásul a kétmillió többszörösét tíz éven át (és ez tíz évvel meghosszabbítható lett volna a pályázat szerint), amiből szépen meg lehet élni úgy is, ha közben fejleszt, és új munkásokat fizet. És ez még messze nem minden.
Miért olyan jó a nyertesnek?
Jelenleg egy hektár föld után az euró-forint árfolyamtól függően nagyjából 60 ezer forint területalapú támogatás jár. Ehhez jön az agrár-környezet gazdálkodási támogatás hektáronként 70 ezer forintja. Utóbbit általában a természetvédelmi területen gazdálkodók kapják - pályázni öt évente kell. Mivel a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi terület, ezért szinte biztos, hogy a pályázó ezt meg is kapja. Ezek mellé jár egy harmadik, 18 ezer forintos támogatás is. Így hektáronként közel 150 ezer forint biztos jövedelemről beszélhetünk.
A konkrét esetben ez azt jelenti: az Avis'96 Bt. az elnyert 350 hektár után évente legalább 28 milliót kaphat tíz éven át, de ez évi 52,5 millióra is emelkedhet, ha a cég az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra is sikeresen pályázik jövőre. Ennyi pénz tíz éven át tényleg megváltoztathatja egy család és egy vállalkozás életét.
Az ügyben megkerestük a Vidékfejlesztési Minisztériumot és a Nemzeti Földalapot, hogy megtudjuk: a pályázatokat hol és hogyan bírálják el, miért csak a vagyonkezelő nemzeti park alkalmazottai voltak kizárva, a tilalom miért nem terjedt ki az NFA-dolgozókra, és a vesztesek hová fordulhatnak jogorvoslatért? Azt is megkérdeztük, hogy lesz-e hasonló pályázat a közeljövőben, amiben a mostani vesztesek reménykedhetnek. A földalapkezelő későbbre ígért választ.
|
Hortobágyi földet kapott a Földalap helyi vezetője
|
A Hortobágyi Nemzeti Park 800 hektárnyi legelőre írt ki pályázatot. A legnagyobb nyertes a megyei földalapkezelő vezetője, volt fideszes képviselő, a kormány által nemrég elővett Hajdú-Bét ügy legismertebb károsultja, aki 2004-ben éhségsztrájkkal demonstrált a károsultak érdekeiért és Bajnai Gordon ellen. A pályázaton tíz évre elnyert föld évente több tízmilliós garantált bevételt jelent.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2013/09/13/hortobagy_fold/
|
2013-09-13 17:58:00
| true | null | null |
Index
|
korrupció;roma;költségvetés;közgyűlés;Országos Roma Önkormányzat;
2023-03-01 06:30:00
Lebuktatta az ORÖ-elnököt, most ő került célkeresztbe
Egyesek próbálják a szerecsent mosdatni és a bűnöst menteni – mondta lapunknak ifjabb Farkas László.
„Másfél hónapig nem fogom összehívni az ORÖ-t, pusztuljon!” – fakadt ki Lakatos Oszkár, a testület elnöki teendőit ellátó általános elnökhelyettes a február 1-én tartott rendkívüli közgyűlésén. Dühét az váltotta ki, hogy előzőleg hiába állapodott meg a Lungo Drommal, a kormánypárti roma szervezet és szövetségesei nem szavazták meg a napirendi pontokat. Az akkori közgyűlés érdemi munka nélkül ért véget.
Időközben Lakatos Oszkár módosította álláspontját. „Fizetésképtelenné vált volna az országos önkormányzat, ha ebben a hónapban nem fogadjuk el a költségvetést” – indokolta lapunknak, hogy február utolsó napjára miért hívta össze mégis a rendkívüli közgyűlést. Átértékelte a helyzetet a Lungo Drom is: képviselői a most keddi ülésen a napirendi pontok és a költségvetés elfogadását egyaránt támogatták.
Lakatos Oszkár tájékoztatása szerint az ORÖ és hivatala – az intézményeknek járó támogatást nem számítva – közel félmilliárd forinttal gazdálkodhat idén. A közgyűlés egyebek között határozott arról is, hogy a bizottsági elnökök tiszteletdíja a „törvény szerinti illetményalap nyolcszorosának megfelelő” 309 ezer 200 forint lesz.
Utolsó napirendi pontként az ORÖ képviselői zárt ajtók mögött az egyik elnökhelyettes, ifjabb Farkas László méltatlansági ügyét tárgyalták. Arról a roma politikusról van szó, aki a hatóságokkal együttműködve 18 milliós korrupciós pénzt adott át Agócs Jánosnak, az ORÖ elnökének. Az ügyészség nemrég hat év letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte Agócsra.
A közgyűlés úgy döntött, hogy ifjabb Farkas László méltatlanná vált mandátumára, ugyanis a törvények értelmében Tiszabura főállású polgármestereként nem lett volna jogosult tiszteletdíjra az ORÖ-ben. Ifjabb Farkas december óta már társadalmi megbízatású polgármesterként látja el tisztségét, de az ORÖ szerint
Ifjabb Farkas László kérdésünkre már az eljárás kezdeményezését is alaptalannak nevezte. Hangsúlyozta: amikor értesült arról, hogy főállású polgármesterként nem vehet fel tiszteletdíjat ORÖ-s elnökhelyettesként, megszüntette az összeférhetetlenséget. Nem fogadja el, hogy megfosszák mandátumától, bíróságon támadja meg a döntést. Ennek halasztó hatálya van, egyelőre tehát marad az ORÖ elnökhelyettese.
Az ellene hozott határozatot ifjabb Farkas László egyértelműen annak tulajdonítja, hogy ő volt az, aki lebuktatta Agócs Jánost.
– mondta lapunknak.
Lakatos Oszkár ezzel szemben állította, hogy a két ügynek semmi köze nincs egymáshoz. Az ifjabb Farkas ellen most hozott döntésnek ahhoz van köze – jelentette ki –, hogy elhatározta: megtisztítja a roma közéletet a törvénysértésektől.
|
Lebuktatta az ORÖ-elnököt, most ő került célkeresztbe
|
Egyesek próbálják a szerecsent mosdatni és a bűnöst menteni – mondta lapunknak ifjabb Farkas László.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3186532_oro-rendkivuli-kozgyules-koltsegvetes-farkas-laszlo-agocs-janos-korrupcio
|
2023-03-06 23:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Központi Statisztikai Hivatal;adatszivárgás;György László;
2023-03-01 12:37:00
Kiderült, kormányzati körökből honnan szivárogtattak ki embargó alatt álló KSH-adatokat jogosulatlan félnek
Az érintett hozzáférését már megvonták.
Szűkszavú tájékoztatást adott ki a kabinet azzal kapcsolatban, miként is kerülhettek ki egy Fidesz-közeli kutatóintézethez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azon adatai, amelyeket akkor még nem lehetett nyilvánosságra hozni.
Az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdést nyújtott be a honvédelmi miniszternek, azt tudakolva, hogy vajon a tárcától szivárogtak-e ki az adatok.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szűkszavú válaszában egy sajtóközlemény linkjét küldte át. A rövid kommüniké szerint
A közleményben szerepel ugyan link, de az Orbán-kormány hagyományos eljárása szerint egyszerű szöveges pdf-ként töltötték fel, hogy még véletlenül se élő, kattintható hivatkozás legyen benne.
A már említett kormánybiztosi pozíciót az a György László, az egykori Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára tölti be, aki a Makronóm Intézet szinte minden egyes rendezvényén jelen volt.
|
Kiderült, kormányzati körökből honnan szivárogtattak ki embargó alatt álló KSH-adatokat jogosulatlan félnek
|
Az MSZP-s Tóth Bertalan írásbeli kérdést nyújtott be a honvédelmi miniszternek, azt tudakolva, hogy vajon a tárcától szivárogtak-e ki az adatok. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szűkszavú válaszában egy sajtóközlemény linkjét küldte át. A rövid kommüniké szerint „2023. február 3-án a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos titkárságának munkatársa nyilvánvaló tévedésből továbbított egy – akkor még embargósnak minősülő – KSH adatot. Hozzáférését a hasonló adatokhoz azonnali hatállyal megvonták.”
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3186597_ksh-embargos-adatok-tevedes
|
2023-03-06 23:09:00
| true | null | null |
Népszava
|
Őrizetbe vettek egy budapesti háziorvost és asszisztensét, akik a gyanú szerint valótlan tartalmú oltási igazolásokat állítottak ki – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség szerdán az MTI-vel. A rendőrök mintegy 60 millió forint korrupciós pénz is lefoglaltak.
A Keresztes Imre főügyész által jegyzett közlemény szerint a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség az ügyben kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoz.
A gyanú lényege szerint a budapesti háziorvos szakasszisztensével együttműködve
15 ezer és 30 ezer forint közötti összeg ellenében a koronavírus elleni vakcina beadása nélkül állított ki oltási igazolást
olyan embereknek, akik nem akarták beadatni az oltást, de a védettségi igazolásra szükségük volt. A gyanúsítottak az összeget egymás között egyenlő arányban elosztották.
A rendelésen két rendőr is megjelent, akik úgy kapták meg pénzért az asszisztens által kiállított oltási igazolást, hogy
a háziorvos az oltóanyagot felszívta egy fecskendőbe, majd annak tartalmát "hadd fogyjon!" kijelentést téve a mosdókagylóba ürítette.
A regionális nyomozó ügyészség elrendelte a két egészségügyi dolgozó őrizetét, gyanúsítottként hallgatta ki őket korrupciós bűncselekmény miatt – amelyet a háziorvos tettesként, a szakasszisztens bűnsegédként követett el –, majd indítványozta letartóztatásukat. A kényszerintézkedés elrendeléséről a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa szerdán dönt.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és a Fővárosi Nyomozó Ügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében 11 helyszínen összehangolt akciót tartott a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség közreműködésével.
Az ügyben eddig négy embert hallgattak ki gyanúsítottként, de sem az egészségügyi dolgozók, sem a két rendőr nem tett vallomást – olvasható a közleményben.
|
"Hadd fogyjon!" – mondta a hamis védettségit kiállító háziorvos, és a mosdóba öntötte az oltóanyagot
|
A most lekapcsolt budapesti háziorvos és asszisztense pénzért adott ki hamis védettségiket.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/bun/hadd-fogyjon-mondta-a-hamis-vedettsegit-kiallito-haziorvos-es-a-mosdoba-ontotte-az-oltoanyagot-245689
|
2022-02-02 09:22:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A második Orbán-kormány hadjáratot indított a végrehajtók ellen, majd 2015-ben felállított egy új rendszert, ami tíz- vagy százmilliós éves profithoz segíti hozzá őket.
Jeney Orsolya a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert helyettese volt, dolgozott a végrehajtási törvényen is.
Aztán közvetlenül kormányzati pozícióból átült egy végrehajtói irodába, sőt a Kar egyik vezetője lett.
Székhelye történetesen Schadl György irodaházában van. Az azóta letartóztatott elnökkel folytatott beszélgetéseit rögzítették, de Jeney a 444-nek azt mondta: nem emlékszik azokra.
Ez a Völner-iratokból készült sorozatunk hatodik nagy cikke, a fejleményeket itt követjük.
2010 szeptemberében az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelben rendezett közgyűlést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK). A szervezet működéséről készült, öt évvel későbbi minisztériumi jelentésben ez is szerepel a felesleges költekezés példái között, hiszen több mint 30 milliót tapsoltak el erre az egy rendezvényre.
De a kormányváltás után közvetlenül még nem volt ilyen feszült a hangulat. Sárváron tiszteletét tette a végrehajtást felügyelő igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert és a mindössze három hónappal korábban kinevezett helyettese, Jeney Orsolya. Répássy a Figyelő tudósítása szerint azt kérte, hogy rendezzék a konfliktusokat házon belül: „lehetőség szerint az önkormányzati keretek között legyenek megoldhatók a felmerült kérdések, problémák, ne legyen azokhoz szükséges rendszeresen külső panaszfórum igénybevétele vagy törvényességi felügyeleti intézkedés”.
Az átmenet zavaros évei
|
A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel
|
A második Orbán-kormány hadjáratot indított a végrehajtók ellen, majd 2015-ben felállított egy új rendszert, ami tíz- vagy százmilliós éves profithoz segíti hozzá őket. Jeney Orsolya a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert helyettese volt, dolgozott a végrehajtási törvényen is. Aztán közvetlenül kormányzati pozícióból átült egy végrehajtói irodába, sőt a Kar egyik vezetője lett. Székhelye történetesen Schadl György irodaházában van. Az azóta letartóztatott elnökkel folytatott beszélgetéseit rögzítették, de Jeney a 444-nek azt mondta: nem emlékszik azokra.
| null | 1 |
https://444.hu/tldr/2022/01/26/a-korabbi-helyettes-allamtitkar-nem-emlekszik-hogy-egy-protekcios-vizsgazorol-egyeztetett-schadl-gyorggyel
|
2022-01-26 09:46:00
| true | null | null |
444
|
„A nyomozó főügyészség – a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közreműködésével – ma több helyszínen – köztük a zuglói önkormányzat épületében – kutatásokat és lefoglalásokat végzett, majd gyanúsítottként hallgatta ki a zuglói polgármestert és egy volt helyi politikust” – áll az ügyészség oldalán közzétett közleményben.
A megalapozott gyanú szerint 2016-ban Horváth Csaba jelenlegi polgármester – aki akkor a fővárosi közgyűlés tagja volt – a társával Zuglóban, a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére kerestek egy gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt. Az ügyészség szerint mindezen túlmenően, 2017 szeptemberében egy helyi politikus azzal kereste meg ugyanezen céget, hogy havi 3 millió forintért cserébe nem fogja a befolyását a cég ellenében érvényesíteni az ügyben. A gyanúsított ennek kapcsán legalább három alkalommal vett át alkalmanként 3 millió forint készpénzt.
Szerdán reggel az ügyészség munkatársai jelentek meg a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint Horváth Csaba polgármester otthonában is – közölte Horváth Csaba a Facebookon. Hadházy Ákos független képviselő, zuglói képviselőjelölt a Facebook-oldalán azt írta, már korábban is hallott olyan információkat, amelyek arra utaltak, hogy ez be fog következni. Szerinte a SYS IT Services Kft.-t érintő nyomozásnak lehetnek az ellenzéki önkormányzatokat érintő szálai, ehhez lehet köze a zuglói házkutatásoknak is.
|
Korrupcióval gyanúsítja Horváth Csabát az ügyészség
|
A gyanú szerint 2016-ban a jelenlegi polgármester egy társával Zuglóban a tervezett fizetős parkolási rendszer üzemeltetésére keresett gazdasági társaságot, amelytől a nyereségük felére tartottak igényt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/korrupcioval-gyanusitja-horvath-csabat-az-ugyeszseg-246337
|
2022-02-23 10:18:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az NFM a kormany.hu-n hozta nyilvánosságra a minisztériumban keletkezett utazási költségeket. A Hír24 első körben a 2010-es és a 2011-es listát nézte át – és talált is jó pár érdekes tételt.
Repülőjegy Luxemburgba 1 millió forintért
Ilyenek például az egyes repülegyek árai, amelyek többször meghaladták az 1 millió, három esetben pedig a 2 millió forintot. Az egymilliós jegyek között a legérdekesebb tétel egy 2011-es nyári utazás: ekkor repült Fellegi Tamás miniszter Luxemburgba, a jegye pedig nem kevesebb, mint 1,1 millió forintba került. Lapunk 400 ezer forintra tudta feltornázni a repülőjegyet holnapi indulással, business classon.
A kétmillió feletti repülőjegyek részben szintén Fellegi Tamáshoz köthetők. A miniszter 2010 végén 2,5 millió forintért, 2011 végén pedig 2,3 millió forintért utazott Kínába (utastársának jegye 1,3 millió forintba került). Kétmillió forint volt a repülőjegy Szaúd-Arábiába Dr. Kovács Tamás Ivánnak is, aki egy kétnapos eseményre repült ki ennyiért.
Kérdésünkre a minisztérium közölte, a repülőjegyeket legnagyobb számban a Malév és a Lufthansa járataira váltották, business classra, a magasabb költségeket pedig az esetek jelentős részében az okozta, hogy az úti cél Budapestről közvetlenül nem, csak (akár több) átszállással volt elérhető. A luxemburgi 1 milliós repülőjegyre nem kaptunk magyarázatot.
Szállás 5 csillagos luxushotelekben
A 2,5 milliós repülőjegy mellett több esetben luxushotel is járt a kiküldetésen részt vevőknek, Brüsszelben például az 5 csillagos luxushotel, a Sofitel lett a kiválasztott (1,5 nap, 300 ezer forint), Oroszországban az 5 csillagos President Hotelben, valamint a 4 csillagos Crowne Plazaban béreltek szobát Felleginek, illetve az akkori kabinetvezetőnek és egy munkatársának összesen 800 ezer forintért. Párizsban pedig az Eiffel-torony közvetlen közelében található Pullman Paris Tour Eiffel volt a szállás (2 nap, 322 ezer forint)
Az NFM-től megtudtuk, a szállodai szobafoglalás az akkor hatályos szabályok szerint a kiutazó feladata volt, mégpedig a költségtakarékosság szempontjainak figyelembevételével. “Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő miniszter, államtitkár legfeljebb 400 Euro/éj (120 ezer forint) összeghatárig, a szakállamtitkár, a kabinetfőnök pedig legfeljebb 250 Euro/éj összeghatárig (75 ezer forint) terjedő szállodaválasztása indokolt. Az e fölötti szállásdíj külön indokolás alapján, a blokkvezető által engedélyezhető” – idézték a szabályokat.
1 millió forintnyi napidíj a gyakornoknak, taxi százezrekért
A szállások között mégsem ez volt a legmagasabb tétel. Egy kolléga 90 napos “kiküldetésen” vett részt Belgiumban, az ő szállása 900 ezer forint volt, ami mellé még 1 millió forintnyi napidíjat is kapott. Mint megtudtuk, Belgiumban a minisztérium egy meg nem nevezett munkatársa vett részt egy nemzetközi szakértői gyakornoki programban az Európai Bizottságnál, ez került a magyar adófizetőknek összesen több mint kétmillió forintba.
Nemcsak a napidíj kapcsán találtunk furcsaságokat, hanem a dologi, egyéb költségeknél is. Nem igazán értettük például, hogy Hollandiában mire mehetett el 225 ezer forint pluszban (tehát a repülőjegyen, a szálláson és a napidíjon felül), ahogy a Thaiföldi 168 ezer forint pluszöltség is érdekes tétel volt.
A minisztérium erre azt mondta, a felsorolt dologi költségek jellemzően a kormányváróban felmerült kiadások és transzferköltségek (taxi) voltak. Hozzátették: egyes esetekben a szállás díját és a repülőjegy árát is dologi költségként számolták el, ez viszont a fenti esetekben nem releváns, mivel Thaiföldön és Hollandiában a táblázat alapján mind a szállás, mind a repülőjegy fizetve volt.
Thaiföld, Mexikó
És ha már Thaiföld, találtunk egzotikus célpontokat is az utazások között, visszatérő elem Thaiföld és Mexikó. 2010 novemberében például 14 fő utazott két hétre Mexikóba, majd 2011 márciusában pedig ugyancsak két hétre Thaiföldre. A novemberi mexikói út össszesen 10 millió forintba, a márciusi thaiföldi 8 millió forintba került.
A minisztérium ezzel kapcsolatban közölte, a mexikói, thaiföldi kiküldetések célja a nemzeti érdekek, a magyar álláspont képviselete volt egyrészt a Nemzetközi Távközlési Egyesület Meghatalmazotti Értekezletén, másrészt az Útügyi Világkongresszuson (Mexikó). Emellett ezekben az országokban például az ENSZ klímapolitikai ülésszakain vettek részt.
“A találkozó helyszíneiről az ENSZ döntött, a megjelenés Magyarország számára tagállamként és különösen az uniós álláspontot képviselő soros elnökként kötelező volt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az ország anyagi teherbíró képességének megfelelő költséghatékony megoldásként csak a legszükségesebb anyagi és emberi erőforrásokkal vett részt a klímacsúcsokon” – közölte a minisztérium.
Cikkünk megjelenése után a minisztérium közölte: a luxemburgiként szereplő út valójában három célállomást takart. A korábbi nemzeti fejlesztési miniszter a 2011. június 6. és 10. közötti időszakban a nukleáris biztonságért felelős miniszterek találkozóján Párizsban, a Nabucco támogatói megállapodás aláírásán a törökországi Kayseriben, és az uniós energiaügyi miniszterek tanácsának ülésén Luxembourgban képviselte Magyarországot és a magyar soros elnökséget. Az egy út tehát a Budapestre érkezéssel együtt valójában négy, az 1,1 millió forint négy repülőjegy ára.
Update 2:
Bár a minisztériumnak egy minden részletre kiterjedő kérdéssort küldtünk át (ki utazott, milyen célból, miért volt ennyire drága az adott utazás, mikor foglalták a repülőjegyet, milyen járatra, milyen osztályra), úgy tűnik, azt csak cikkünk megjelenése után tanumányozták át. Erre utal, hogy például a repülőjegyek árával kapcsolatban részletes választ cikkünk megjelenése előtt nem kaptunk , csak most, utólag, egy újabbat. Íme:
“A cikkben szereplő mondattal kapcsolatban – amely szerint: “Kétmillió forint volt a repülőjegy Szaúd-Arábiába Dr. Kovács Tamás Ivánnak is, aki egy kétnapos eseményre repült ki ennyiért.” – jelezzük, hogy az utazási költségek nem két, hanem hat napra – 2011. február 21.-26. – vonatkoznak. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára ez alatt az időszak alatt két hivatalos programon vett részt, amelyekre az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnökségi feladatai miatt került sor, az Európai Bizottsággal egyeztetve. A rendezvényeken a helyettes államtitkár nemcsak Magyarországot, hanem az Európai Unió Tanácsát is képviselte. A helyettes államtitkár 2011. február 21-én Brüsszelből indult Szaúd-Arábiába, ahonnan tovább utazott Kínába, majd 2012. február 26-án utazott vissza Brüsszelbe. A hivatalos utakhoz az átszállások miatt 6 repülőjegy vásárlására volt szükség. Nyilvántartásunkban azért szerepel egy összegben és egy útként a kiküldetés, mert ennek tárcán belüli kezdeményezése egy kiküldetési rendelvénnyel történt.”
|
Luxushotel a minisztériumi munkatársaknak
|
Repülőjegy 2,5 millió forintért, szoba luxushotelekben, milliós napidíj, százezres taxiköltség. Ezek jártak a külföldre utazó kollégáknak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM).
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2013/09/16/luxushotel-a-miniszteriumi-munkatarsaknak/
|
2013-09-16 10:33:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolására a budapesti székhelyű Pre-Holding Kft. kapott megbízást, amelynek tulajdonosát hallgatta meg tanúként a bíróság. Az eset azért is érdekes, mert a cég két felszámolója a vádlottak között van, miközben a felszámoló cég tulajdonosának meggyőződése, hogy feladatukat jól látták el, nem tettek semmi törvénybe ütközőt. A most tanúként meghallgatott tulajdonos a nyomozás során tett és most megismételt vallomásában is utalt arra, hogy a cég könyv szerinti tulajdona és értéke valójában nagyobb volt, mint a valóságos. Ezt azzal is indokolta, hogy megítélése szerint a könyvelésben szereplő vagyonelemek közül több is hiányzott. Így az elvileg nagy mennyiségben számon tartott göngyölegek és a gépkocsik is.
K. tanúvallomásában elmondta, hogy az ügylettel összefüggésben egyszer találkozott Simonka Györggyel. Akkor éppen arról tárgyaltak, hogy a könyvelésben szereplő göngyölegek hol vannak. Amikor feltette ezzel kapcsolatos kérdését a politikusnak, akkor sokáig nem válaszolt, majd félre nézve azt mondta, valahol megvannak. A felszámoló cég tulajdonosa azt mondta, neki ebből egyértelmű volt, hogy ezek a vagyonelemek már nincsenek meg. „Ilyen események után kialakult bennem egy kép Simonkáról, amely nem volt feltétlen kedvező” – ismételte meg korábbi vallomását K.
Rejtélyes telefonhívás
A vádlottak padján ülő egyik felszámolótól azt hallotta a felszámoló cég tulajdonosa, hogy amikor egy lehetséges vevő figyelmét felhívta a Magyar Termés TÉSZ Kft. medgyesbodzási telephelyére, akkor ez a befektető rejtélyes telefonhívást kapott. „Nem tanácsos másnak megvenni” – szólt ekkor az állítólagos figyelmeztető hívás. A lehetséges befektető ezt követően már el sem indult, hogy megnézze a szóban forgó Békés megyei ingatlant.
Mindezzel szemben Simonka és védője azt állította, minden olyan vagyonelem, ami a könyvelésben szerepelt, így a nagy mennyiségű göngyöleg is, valójában megvolt és megvan ma is. Másrészt a fideszes parlamenti képviselő azt firtatta kedden a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa előtt, hogy ki lehetett az említett rejtélyes telefonáló. Mint kiderült, erre a vádirat nem tér ki, ennek minden valószínűség szerint az ügyészség nem járt utána. A politikus azt is szóvá tette, hogy miért az ő személyével szemben alakult ki negatív véleménye a felszámoló cég tulajdonosának. Szerinte utólag adták az egyik, a vádlottak padján ülő, de az ügyészséggel együttműködő felszámoló szájába azt a mondatot, hogy nem tanácsos másnak megvenni a Magyar Termés TÉSZ Kft. medgyesbodzási telephelyét ingatlanostul. Ám azt Simonka nem tisztázta, hogy ki és miért adta volna utólag mindezt az egyik vádlott szájába.
Hűtőház, sok hibával
Egy a keddi tárgyalsi napon meghallgatott másik tanú a felszámolás alatt lévő Magyar Termés TÉSZ Kft. balkányi hűtőházát vásárolta meg a kikiáltási ár alatt, 50 millió forintért. M. elmondta, az ügylet során semmilyen nyomás nem érte. Hozzátette, utólag derült ki, hogy a hűtőház hűtési rendszere hibás. Azóta többször javították, és az elmúlt években ráköltött legalább 15-20 millió forintot, de még mindig nem tökéletes. Az ócsai központtal dolgozó zöldség- és gyümölcskereskedőnek azért volt szüksége a hűtőházra, mert sok gyümölcsöt szállít hipermarketeknek, konzervgyáraknak és italgyártó cégeknek. De az ingatlanban bértárolást is végez.
Ráment Simonka képviselősége
Ahogy arról a Narancs.hu az elmúlt időszakban többször beszámolt, a vádirat szerint Simonka György, aki most a büntetőper harmadrendű vádlottja, 2007-ben elhatározta, hogy közeli családtagjai és bizalmi emberei segítségével, az általuk létrehozott cégek közreműködésével személyi kört és céghálót épít fel. Ennek célja, hogy az általuk alapított zöldség-gyümölcs termelői csoportokon és termelői szervezeteken (TÉSZ) keresztül európai uniós, illetve hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatások igénybevételével jogtalan haszonhoz jussanak és ezzel részben a magyar, részben pedig az uniós költségvetésnek vagyoni hátrányt okozzanak. A vádlottak Simonka irányítása mellett, összehangoltan, a döntéshozókat megtévesztve követték el a fideszes politikus által meghatározott bűncselekményeket. Az ügyészség a vádlottakat többek között üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségével, társtettesként vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével, valamint önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével vádolja. A per legutóbbi fejleményeiről e cikkeinkben írtunk:
A Simonka-per súlya időközben sokat veszített jelentőségéből. Bár még áprilisig a törvényhozás tagja a vádlottak padján ülő fideszes politikus, de éppen sorozatos ügyei és balhéi miatt a Fidesz a tavaszi választáson már nem őt, hanem Erdős Norbert volt európai parlamenti képviselőt, az agrártárca jelenlegi egyik államtitkárát indítja a dél-békési körzetben. Megírtuk, hogy ezt Simonka próbálja úgy beállítani, a családja adott ultimátumot neki, holott a múlt év végi jelölési folyamatban saját párttársai váltották le azzal, hogy nagyon kevés választókerületi Fidesz-csoporttól kapott csak támogatást.
|
Simonka-per: „Nem tanácsos másnak megvenni” – szólt a figyelmeztető hívás a felszámolás közben
|
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő játssza a főszerepet abban a perben, ami bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás vádja miatt folyik a Fővárosi Törvényszéken. Kedden a büntetőtanács olyan tanúkat hallgatott meg, akik a politikushoz szorosan kötődő Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolásában vettek részt. Felmerült, hogy a vagyonelemek egy részét a képviselő megpróbálhatta magának átjátszani.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-per-nem-tanacsos-masnak-megvenni-szolt-a-figyelmezteto-hivas-a-felszamolas-kozben-245042
|
2022-01-11 10:35:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A 24.hu értesülése szerint december 18-án letartóztatták Mikó Istvánt, akinek a neve legutóbb a Dunaferr-botrányban bukkant fel, amikor áprilisban egy biztonsági emberekből álló csapat megpróbálta átvenni a dunaújvárosi vasmű területét.
Az ISD Dunaferr akkori közleménye szerint Mikó a vasmű ukrán kisebbségi tulajdonosának és köreinek képviseletében jelentkezett Dunaújvárosban, és a Dunaferr információi szerint ő volt az, aki összetoborzott „zsoldosokkal” készült elfoglalni a vállalat területét. Mikó azt állította: csak próbálja megakadályozni a társaságot felszámolását, és a magyar munkavállalók illetve beszállítók érdekeit tartja szem előtt. Az ügyből rögtön politikai összecsapás is lett: Stummer János, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke nyilvánosan üzent a Fidesz alelnökének, azt kérve, hogy „kösse meg a kutyáit, ne fenyegesse tovább a dunaújvárosi embereket”. Kubatov Gábor úgy válaszolt, hogy semmi köze a vasmű körüli csatározásokhoz.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kérdésünkre küldött – nevet nem tartalmazó – tájékoztatása szerint a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt zajló nyomozásban négy gyanúsított van, de csak egy gyanúsított áll letartóztatás hatálya alatt, értesülésünk szerint ő Mikó István.
Azt, hogy milyen ügyről van szó, nem sikerült kideríteni, mert az eljárás érdekeire hivatkozva a nyomozóhatóság nem adott tájékoztatást a részletekről. Az említett bűncselekmény a büntető törvénykönyv szerint egytől öt évig, súlyosabb esetben kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A KNYF szerepe azért érdekes, mert a főügyészség csak a köztársasági elnök, miniszterelnök, kormánytag, államtitkár vagy rendvédelmi szervek vezető beosztású tagjai működésével kapcsolatban elkövetetett hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása és befolyás vásárlása ügyében illetékes.
Próbáltunk interjút kérni Mikó Istvántól a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán keresztül, ám nem vállalta a nyilatkozattételt.
A Fővárosi Törvényszék közlése szerint december 18-án első fokon a Budai Központi Kerületi Bíróság, december 27-én másodfokon a törvényszék döntött a férfi letartóztatásáról.
Mikó üzleti partnerét, azt a Tóth Csabát is letartóztatták tavaly, aki már több mint két évtizede biztosít futballmérkőzéseket. Őt több társával együtt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal költségvetési csalás és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja. A törvényszék tájékoztatása szerint a bűnszervezetben működő terheltek 2019 januárja óta egy hierarchikusan felépített, konspiratívan szervezett, többszintű céghálózatot működtettek azért, hogy mentesüljenek a vagyonvédelmi szolgáltatások nyújtása kapcsán keletkező áfa-fizetési kötelezettségek alól. Összesen 870 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a gyanú szerint.
|
Letartóztatták a Dunaferrnél feltűnő zsoldoscsapat vezetőjét, aki a Borkai-ügyben is benne volt
|
Mikó István befolyással üzérkedés miatt került rács mögé.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2022/01/12/miko-istvan-letartoztatas-dunaferr/
|
2022-01-12 10:56:00
| true | null | null |
24.hu
|
A végrehajtási rendszer hatékonyságát kérdőjelezi meg az az eset, amelyről Schadl György sofőrje számolt be a kihallgatása során.
Az M. V. monogramú férfi ugyanis 2021-ben árverés útján szerzett meg egy érdi ingatlant, azonban vallomása szerint a 40,5 millió forintos ár helyett neki összesen csak 24,5 millió forintot kellett fizetnie.
A konkrét példa arról árulkodik, hogy a végrehajtásban érintett adósok ingatlanát a piaci árhoz képest akár sokkal kisebb összegért is meg lehet szerezni, mindezt ráadásul teljesen törvényesen. Természetesen nem minden végrehajtás során járnak el így, fontos megjegyezni, hogy a Schadl-botrány során kiderült visszásságok ellenére sok végrehajtó korrekten végzi a munkáját.
A hvg.hu által is említett módszert egy több mint 700 négyzetméteres érdi ingatlanon keresztül mutatjuk be, a ház földhivatali papírjain keresztül ugyanis lekövethető az egész folyamat.
Bedőlt ingatlanhitelből árverés
A példában szereplő házat, valamint a hozzá tartozó udvart még 2008-ban vásárolta meg egy magánszemély, ő volt a Schadl György sofőrje előtti utolsó tulajdonos.
A férfi nem sokkal később két részletben, összesen 16,5 millió forint értékben vett fel jelzáloghitelt egy pénzintézettől, az adósságok fedezete pedig ez az érdi ingatlan volt. A törlesztéssel azonban gondok voltak, ezért a bank 2017-ben értékesítette a hiteleket egy követeléskezelőnek, majd végül 2020 végén, 2021 elején árverésre bocsátották az ingatlant.
Azt nem tudni, hogy a követeléskezelő mekkora összeget fizetett, ugyanakkor általában elmondható, hogy az ilyen cégek egyszerre több tartozást vásárolnak fel, és miután nem biztos, hogy mindegyik adósságot sikerül behajtani, a névleges értéknek csak egy részét kell kifizetniük az adósságokért.
Ezután jött a képbe M. V., a sofőr, akinek a vallomása szerint „nem kizárhatóan” Schadl György ajánlotta a figyelmébe ezt a házat. (A férfit a fő ügyben ettől teljesen függetlenül azzal vádolják, hogy ő vitte a korrupt pénzeket a végrehajtók és Schadl György között. Az előkészítő tárgyaláson ártatlannak vallotta magát.)
Az ingatlanvásárlás hátterében a végrehajtói kar elnöke állhatott: ő volt ugyanis ezek szerint az ötletgazda, ő adott pénzt a vásárlásra, sőt, mint ahogy látható lesz, még keresett is az ügyleten, legalábbis a sofőr vallomása alapján.
A végrehajtói kar elnökeként, valamint az egyik végrehajtói iroda vezetőjeként Schadl György nem licitálhatott ezen az árverésen. A törvény egyébként azt is tiltja, hogy a végrehajtói iroda alkalmazottja (tehát például az elnök sofőrje) részt vegyen az árverésen, ennek alapján M. V. hivatalosan nem az iroda dolgozója volt.
A sofőrnek a sikeres ügylet érdekében az volt a feladata, hogy megvásárolja a követeléskezelőtől azokat a banki tartozásokat, amelyek erre az ingatlanra vonatkoztak,
valamint hogy befizessen egy összeget azért, hogy végrehajtást kérőként beléphessen az eljárásba. Ezért a két tételért az rtl.hu birtokába került vallomása szerint összesen 24,5 millió forintot fizetett, a pénzt pedig Schadl György adta neki kölcsön.
Azt nem tudni, hogy ebből mennyi járt pontosan a követeléskezelőnek a tartozásért cserébe, de magának az ügyletnek semmilyen törvényi akadálya nem volt, az ilyen cégek ugyanis saját belátásuk szerint értékesíthetik az adósságokat.
Ezután – 2020 végén, 2021 elején, azaz kevesebb mint egy éven belül – jöhetett az ingatlan online árverése, amelyen történetesen a sofőr nyert 40,5 millió forintos ajánlattal.
Neki azonban állítása szerint nem kellett további összegeket befizetnie, mert a vételárba beszámították a korábban említett 24,5 millió forintot, valamint a megvásárolt hitel kamatait is. Márpedig ez összesen elérte már a 40,5 millió forintot.
Az ingatlant tehát a piaci értékénél 16 millió forinttal kevesebbért szerezte meg, ami a végrehajtás hatékonyságát tekintve is aggályos.
Rosszul jár egyrészt az adós. Ha olcsón eladott tartozások után (kamatbeszámítással és az egyéb díjakkal együtt) értékesítik mindenét, akkor hiába van névleg több vagyona, mint tartozása, végül az is előfordulhat, hogy mindenét elveszíti, de nem téríti meg az adósságát. Ebben az esetben az utcára kerülve is törlesztenie kell a hitelét.
Rosszul járnak a hitelezők. Ha olcsón adják el az ingó- és ingatlanvagyont, akkor végül sokkal kevesebb összeget tudnak felosztani a hitelezők között. Az is előfordulhat, hogy az összes hitelező csak a követelés egy részét kapja meg.
Egyedül az árverési nyertes jár jól, akinek a beszámítás miatt megtérül a követelése, az egyéb kamatok miatt pedig olcsón jut hozzá egy ingatlanhoz.
Az is érdekes szála a történetnek, hogy milyen kapcsolatrendszer állt a háttérben.
Először is Schadl György onnan is tudhatott erről a házról, hogy végrehajtóként ő maga is eljárt az ügyben. Ez úgy fordulhatott elő, hogy a sofőr előtti tulajdonos idején a két banki tartozáson kívül több kisebb értékű végrehajtási jogot is bejegyeztek az ingatlanra. Az érdi önkormányzat például 429 ezer forintot követelt, és miután a településnek Schadl György végrehajtói irodájával volt akkoriban szerződése az ilyen esetekre, így ennél a pár százezres tartozásnál a végrehajtói kar elnökének kellett intézkednie.
A követeléskezelő, amely megvásárolta a bankoktól a tartozást, szintén ismerős lehetett. Ennek a cégnek az egyik vezetője P. M., aki a Schadl-ügy egyik vádlottja. Őt ettől az esettől teljesen függetlenül azzal vádolták, hogy Schadl Györgyön keresztül megpróbált elintézni egy végrehajtói helyet az egyik alkalmazottjának, bűnösségét az előkészítő tárgyaláson elismerte.
P. M. a nyomozati anyagok szerint kihallgatásakor Takács Katalinnak, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenlegi hivatalvezetőjének volt az élettársa.
Hogyan lesz egy 16,5 milliós hitelből 40 milliós tartozás?
A felvett hitel és a végső adósság közötti különbséget több tényező is indokolhatja.
A végrehajtási eljárások során általában napi kamatos kamattal számolnak, ráadásul elvben arra is van lehetőség, hogy a követeléskezelő az adósságot annak névértékénél kisebb összegért értékesítse.
Azaz a példában szereplő összegeknél maradva:
|
Schadl György sofőrje is árverésen szerzett meg egy házat, a 40,5 milliós ingatlanért csak 24,5 milliót kellett fizetnie
|
Végrehajtási árverésen, ráadásul a valós piaci árnál jóval olcsóbban vett meg egy érdi ingatlant Schadl György sofőrje. Az eset feltehetően törvényes volt, azonban rendszerszintű problémára világít rá: megmutatja, hogy miként lehet olcsón megszerezni az amúgy is szorult helyzetben lévő adósok vagyonát.
| null | 1 |
https://rtl.hu/belfold/2023/03/07/schadl-gyorgy-soforje-arveres-erd-ingatlan
|
2023-03-07 11:20:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Két hónapja derült ki, hogy az Európai Bizottság 21 magyar modellváltó egyetemen felfüggeszti az Erasmus programot. A Magyar Nemzet ma arról írt, hogy az érintett egyetemek rektorai levelet írtak emiatt az Európai Bizottság elnökének. Ebben egyebek között azt panaszolják, hogy a megkérdezésük nélkül döntöttek a programok sorsáról. Ezért a becsületbeli és anyagi károkért azonnali jóvátételt kérnek.
A Bizottság azt is kifogásolta, hogy az egyetemek irányító testületébe politikusok, kormánytagok is beültek. A miniszterek két hete lemondtak posztjukról és a kormány további javaslatot is tett a Bizottságnak, egy kétszer hatéves, azaz hatéves és további hat évre újraválasztható időtartamot ajánlottak fel.
Ujhelyi István, az Európai Parlament ellenzéki képviselője szerint ezt a javaslatot a Bizottság nem fogadta el. „Sokszor az az érzésem, hogy a magyar kormány még mindig nem érti, hogy nem olyan fideszes okosban kell ezt megoldani, hanem vissza kell adni a szabadságát és a függetlenségét az intézményeknek.”
Az RTL Híradó brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy a Bizottság a minisztereken túl többek között a parlamenti képviselőket, a köztisztviselőket és állami hatóságok tagjait is kizárná a kuratóriumokból. A tagokat legfeljebb kétszer négy évre tennék megválaszthatóvá, és a jelölés folyamatán is változtatnának.
Hivatalos tájékoztatóján ezeket az értesüléseket az Európai Bizottság szóvivője nem kommentálta, csak annyit mondott, továbbra is együttműködnek a magyar kormánnyal, és ennek következő lépéseként a bizottság szerdán fogadja Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős minisztert.
Az uniós pénzekért is felelős politikus ez előtt nem akar nyilatkozni, és sajtóosztálya azt írta, nem tartanák illendőnek, hogy részleteket osszanak meg a tárgyalásokról, mert Navracsics Tibor a bizottság vezetőivel akarja először megosztani a véleményét.
Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig arról beszélt, hogy Brüsszel útszéli zsarolóvá vált.
A DK és a Párbeszéd törvényben akarta megtiltani, hogy politikusok üljenek az egyetemek kuratóriumában. Mellár Tamás egyik javaslata az volt, hogy csak öt évre nevezzék ki a kuratóriumi tagokat, a másik pedig hogy politikai szerepet vállalók ne lehessenek ebben benne, sőt, azok se, akik korábban politikai szerepet vállaltak.
|
„A kormány még mindig nem érti, hogy nem olyan fideszes okosban kell ezt megoldani”
|
A minisztereken túl a parlamenti képviselőket, a köztisztviselőket és állami hatóságok tagjait is kizárná az alapítványi egyetemek kuratóriumaiból az Európai Bizottság, tudta meg az RTL Híradó. Ahhoz is ragaszkodnak, hogy a tagokat legfeljebb négy évre válasszák meg, amit egyszer lehetne meghosszabbítani, és a jelölés folyamatán is változtatnának.
| null | 1 |
https://rtl.hu/hirado/2023/03/06/kuratoriumok-europai-bizottsag-4-4-ev
|
2023-03-06 11:35:00
| true | null | null |
Rtl.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.